Ockham borotvja mkds kzben William Ockham krlbell 1285-ben szletett London krnykn.

Fiatalon belpett a ferences rendbe, tanulmnyait Londonban, Oxfordban s Prizsban vgezte. Tanai miatt XXII Jnos ppa kitkozta az egyhzbl. Ez utn mveiben kizrlag politikai krdsekkel foglalkozott. Hallnak pontos dtuma ismeretlen, valsznleg 1349-ben halt meg pestisben. Ockham borotvjnak megrtshez fontos tisztban lennnk ismeretelmletvel. Ockham fontos nzete volt a nominalizmus, miszerint az ltalnos fogalmakat csupn az egyedi trgyak nevei. A valsgban csak egyes tulajdonsgokkal rendelkez dolgok lteznek. Az univerzlk nem ltezhetnek a dolgoktl fggetlenl, csupn csak az emberi szellemben. Ockham borotvja nem ms, mint egy gazdasgossgi elv, gondolkods gazdasgosan. "Pluralitas non est ponenda sine neccesitate" ("A tbbletet nem kell bevezetni szksgtelenl) Az elvet latinul lex parsimoniae-nek nevezzk. A ttel kimondja, hogy egy jelensg magyarzatnak minl kevesebb felttelezst kell magban foglalnia, kizrva azokat, melyek nem vltoztatnak a magyarz elmlet valsznsthet vgkimeneteln. Teht ami a magyarzathoz felesleges, azt el kell hagyni, azonban minden elkpzelsnek, fogalomnak meg kell keresni a forrst, kiindulpontjt. Egy elkpzels lehet nmagban nyilvnval s levezetett. Ha a fogalom levezetett, akkor meg kell vizsglnunk a kiindulpontot, ellenkez esetben kzvetlen intucin kell alapulnia. A magyarzatoknak nem szabad az okokat szksgtelenl gyaraptani. Ha egy jelensgre kt, egyenl valsznsggel br magyarzat lehetsges, akkor azt kell elfogadni, amelyik kevesebb ltez felttelezsvel ad magyarzatot. Ockham elve sokakat btortott tudomnyos kutatsokra, s ez alapjn tbb filozfus, tuds megfogalmazta sajt elkpzelseit. Peter Abelard Vlemny a szentencikrl msodik ktetben a szksgtelen tbblet elvnek alkalmazsa jelenik meg. George Berkeley atya Ockham borotvjt hasznlva kiiktatta az anyagi ltezket, mint fls tbbleteket, szerinte ugyanis csak az elmre s az idera van szksg az egyes dolgok megmagyarzshoz. Oliver W. Holmes s Jerome Frank is Ockham borotvjt hasznlta, amikor igazolta, hogy nem ltezik olyan, hogy a Trvny. Csak bri dntsek vannak, egyedi tletek, s ezek sszege a trvny. Occam elvt gyakran hasznljk az ontolgin kvl is, pldul

tudomnyfilozfusok, annak eldntsre, hogy miknt vlasszanak egyforma magyarz erej elmletek kzl. Ha meg akarunk magyarzni valamit, ne ttelezznk fel tbbet a szksgesnl. Ockham elvt az ateistk is felhasznltk. Mivel Isten ltezse logikai ton sem nem bizonythat, sem nem cfolhat, az ateistk, hogy megprbljk eltrteni az Istenben hvket a meggyzdsktl, utols rvknt veszik el Ockham borotvjt,

mondvn, Isten egy szksgtelen ltez, a vilg nlkle is megmagyarzhat. Ockham borotvja teht minden tovbbi nlkl Isten ltnek felttelezse ellen fordthat. A XXI. szzadban is egyre tbbszr trnk vissza a filozfus elmlethez. Ockham internetes keresje miatt is emlkezetes lesz az utkor szmra. Eurpai kutatk az gazdasgossgi elvt rvnyestve igyekeznek eligazodni a web tvesztiben. A 2010-ben lezrul eurpai unis projekt az gondolatbl indul ki. Vannak, akik Occam borotvjt hasznljk a kltsgvetsi megszortsok igazolsra, hiszen amit kevesebbel is meg lehet csinlni, azt mirt tennnk tbbel
Meg kell mg emltennk a teljessg kedvrt, hogy bizonyos felttelezsek szerint ezt az elvet nem maga Ockham tallta ki, hanem mr ismert volt a kzpkorban, csak a ferences szerzetes oly gyakran hasznlta, hogy sszeforrott a nevvel. Ha gy van, akkor is jogosan tisztelhetjk, mert mindenkpp neki ksznhet, hogy a jzan gondolkods e fontos elve szles krben elterjedt, mintegy bekerlt a kztudatba. Irodalomjegyzk:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Occam_borotv%C3%A1ja 2013. 02. 27. 15:30 http://hu.wikipedia.org/wiki/Nominalizmus 2013. 02. 27. 16:00 http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Ockham 2013. 02. 27. 17:30 http://vilagnezet.halmaz.hu/szkepticizmus/tudomanyos-modszer.php?oldal=1 2013. 02. 28. 14:20 http://www.szabadgondolkodo.hu/szkeptikus/szotar/occam.php 2013. 02. 27. 14:30 http://www.agent.ai/main.php/www.../img/main.php?folderID=166&articleID=2149&ctag=& iid 2013. 02. 28. 15:15 http://szucsjanos.hu/science/ockham.html 2013. 02. 28. 16:30 http://mek.oszk.hu/05200/05243/05243.htm#6 2013. 02. 28. 16:15 Cseh Imre filozfia jegyzetek: https://docs.google.com/file/d/0B5N7ktgTcKGGd0xGMlF2RnZPQzQ/edit?usp=sharing&pli= 1 2013. 02. 26.