Ma nagy divat, nemzeti vonalon, a nemzeti identitssal doblzni, mint ksz valamivel, amihez elg pusztn csak ragaszkodni,

minl grcssebben szortani, annak kulturlisan mr rg ksz trgyi valsgt. A kozmosz, ember lptk. A kzssg, a nemzet, mg inkbb. A nemzeti identitst, helyesebb, ha az nmagba integrlt szemlyisg mintjra kpzeljk el. gy a nemzeti identits, mindig a mag s a nvny kztt oszcilll, mint llandan megvalsul, mely llandan nvekedsben van, hogy teljessg legyen, mert identitsa csak a teljessgnek van. Ezt a nvekedst nem gy kell elkpzelni, hogy neknk kell kierszakolni, az identits vds rgyn. Inkbb Heideggeri rtelemben hagyjuk nvekedni, ltben, az bels trvnyei szerint. A szemlyisg klnbz rszeinek kell, nmagba, egy egssz integrldniuk, amely szerencss esetben, magtl is kpes, spontn mdon, a Heideggeri rtelemben. A kzssget, annak identitst is, el lehet kpzelni a szemlyisg nmagba integrldsnak mintjra, mint a kzssg klnbz rszeinek eggy, egssz, egszbe, a kzssgbe integrldst, mint egszbe, melynek kvetkeztben ltrejn a nemzeti identits, ltrejn a kzssg, mint a nemzet szemlyisgnek egsze, teljessge. gy a nemzet nem lesz ms, mint az ontolgiai teljessg megnyilvnulsa, mert csak az gy ltez kzssgnek van vals lte. Az integrl szerepet a mtoszok, az si szimblumok jtszk, azok spontn lete. A gond az, hogy ez az identits soha nem mondhat, hogy ksz, ezrt nem tadhat, az utnzs, puszta azonosulsval. Nem lehet ragaszkodni, hozz, mint valami vszzadok ta kszhez, mert akkor a spontn, a bels termszet szerinti nvekeds hal el. Ezt nem lehet szlamokk alaktani, mert ez a szellem nvekedse az emberben, mely ltal kzssgg lesz, vagyis egsz, teljessgg, mint szellemi kzssg. Ez az, amikor a taoista tants szerint, a kzssget vezetni a zt jelenti, hogy a vezet nmagban polja a termszetet.