Академический Документы
Профессиональный Документы
Культура Документы
http://francianyelv.extra.hu http://locoling.ning.com
Kiejtés
Általános jellemzık
ABC
Fonetikajelek
Magánhangzók
Mássalhangzók
A francia beszédet a magyarnál sokkal feszítettebb hangképzés jellemzi. A hangképzésben résztvevı izmok (a nyak- és
arcizmok, a hangszalagok izmai) sokszor erısen megfeszülnek, az ajkak pedig például az elöl képzett hangoknál
gyakran erısen széthúzódnak, általában keményebb, élesebb, ellentétben a kissé lazább magyar beszéddel, melyre
inkább jellemzı a hangok hátsó képzése.
Bizonyos hangok egymás hatására megváltoznak (illeszkedés, hasonulás), egyes hangok pedig gyakran meg sem
jelennek (pl. a bizonytalan [B] hang). A francia beszéd lényegesen eltér az írott változattól.
A magyarban a nyomatékkal ejtett szótag mindig a szó elsı szótagjára esik, a franciában viszont általában a szó vagy
utolsó kiejtett szótagjára.
Az ábécé 26 betüjével lényegesen több hangot tud jelölni. Egyrészt több betőt összekapcsol, másrészt ugyanazt a betőt
hol így, hol úgy olvassa, illetve a leírt hangot egyáltalán nem ejti ki.
A francia nyelv 37 hangot számláló hangrendszerében háromféle hangot különböztetünk meg: magánhangzókat ('les
voyelles'), mássalhangzókat ('les consonnes') és ún. félhangzókat ('les semi-voyelles').
Liason
A francia nyelvben próbálják elkerülni, hogy egymás mellett több magánhangzót ejtsenek. Ennek elkerülésére az ún.
hangkötést, liasont használják. Lényege, hogy a szó különben néma szóvégi mássalhangzóját a rákövetkezı
magánhangzó elıtt mégis kiejtjük, és a két szót így összeolvassuk.
Vannak persze kivételek, ahol tilos: en haut, az et után soha, stb.
A szóvégi "s"-t nem ejtjük, de ha a következı szó magánhangzóval kezdıdik, az "s" hozzákapcsolódik, és z-ként
ejtendı.
vous_avez [vuzávé], nous_allons [nuzál(on)]
1/1