Академический Документы
Профессиональный Документы
Культура Документы
Mirt sask?
A sask legendja kori eredet. Plinius Termszetrajza (Historia naturalis, Kr. e. 77) szerint a sask (lapis aetites) a sasok fszkben tallhat, mgpedig pronknt: van egy hm- s egy nnem, s nlklk a sasok nem szaporodnak. Benne egy msik k tallhat, s amikor megrzzk, ez hallhatan zrg. Terhes nk vagy vemhes ngylbak testre erstve megtartja a magzatot, de vajdskor le kell venni, klnben meghistja a szlst.
A sask anatmija
E metszet Marsigli, tuds olasz hadmrnknek a Dunrl s a krnyez orszgokrl szl 1726os knyvbl val. A bemutatott limonitos konkrcihoz (gumhoz) hasonl aetitest, azaz saskvet brzol kvlrl s ketttrve.
E fehr szn k egy kettvgott szeptria, vagyis szradsi repedsekkel tagolt, reges gum. E szeptriban a szgletes kzetdarabkkat nem cementlja ssze kalcit vagy ms svny, gy ezek szabadon mozognak (s zrgnek) az regben.
gyjtemny egykori
trgyaknt, illetve az 1956-os mzeumi tzvsz tlljeknt pedig az svnygyjts, valamint a hres rgi kollekcik trtnetre irnytja figyelmnket.