Ministerul Educaiei Naionale Centrul Naional de Evaluare i Examinare

Examenul de bacalaureat naional 2013 Proba E. c) Istorie Varianta 9

Filiera teoretic, profil umanist, toate specializrile; Filiera vocaional - profil artistic, toate specializrile; - profil sportiv, toate specializrile; - profil pedagogic, specializrile: bibliotecar-documentarist, instructor-animator, instructor pentru activiti extracolare, pedagog colar; - profil teologic, toate specializrile.

Toate subiectele sunt obligatorii. Se acord 10 puncte din oficiu. Timpul de lucru efectiv este de 3 ore.

I.TTEL (30 pont) Olvasstok el figyelmesen az albbi szvegeket! A. A forradalmi vltozsok lnyegre utalva, Gh. Gheorghiu-Dej gy rtkeli [] , hogy ez lnyegben az j, npi demokratikus hatalom szkfoglalsban ll, ugyanis Lenin tantsai alapjn, minden forradalom alapvet problmja, a hatalmi problma. [] 1948 februrjban [] megalakult a Romn Munksprt (Partidul Muncitoresc Romn) nven az egyedli prt, az orszg politikai, gazdasgi, trsadalmi s kulturlis letnek irnytja. 1948 prilisban pedig elfogadtk a Romn Npkztrsasg (Republica Popular Romn) alkotmnyt, amelynek lnyegben az volt a szerepe, hogy biztostsa a ksbbiekben bevezetend llamosts jogi alapjait, amely, abban a pillanatban, mr ksz tny volt valjban. [] Az 1948-as alkotmny elfogadsval a romn gazdasg fejldsben egy j korszak kezddtt el. Az orszg trsadalmi-gazdasgi viszonyait illeten, az 5. cikkely elrta, hogy a Romn Npkztrsasgban (Republica Popular Romn) a termelsi eszkzk, akr a np, akr a szvetkezetek, akr a magn illetve a jogi szemlyek javai, az llam tulajdonban vannak [] a 10. cikkely pedig [] elrja, hogy a kzrdek megvalstsa cljbl vgrehajthat a kisajtts; akkor amikor az ltalnos rdek megkveteli, a magn- illetve a jogi szemlyek tulajdonban lv termelsi eszkzk, bankok, biztost trsasgok az llam tulajdonv (M. Murean, Spectrele lui Dej) vlhatnak, vagyis a trvny alapjn a np tulajdonv. B. Romnia (Romnia) npkztrsasgnak nyilvntja magt. [] 1948. prilis 13-n egy j alkotmnyt fogadnak el az 1936-as sztlinista alkotmny mintjra. [] Egy sor gazdasgi intzkeds lerombolja a ltez struktrkat. Mindent llamostanak. 1948. jnius 11-n krptls nlkl llamostjk a legfontosabb ipari, banki, szlltsi, biztostsi intzmnyeket. A ksbbiekben a kisvllalatokat is llamostjk. [] A termels s az rusts kzponti megtervezsre trnek. Kidolgozzk az ves, majd az tves terveket, amelyek annyira tlterheltek, hogy kptelensg megvalstani. Mindezt szovjet mintra. 1949-ben megkezddik a mezgazdasg kollektivizlsa, gyszintn erltetetten []. Hivatalos adatok alapjn a kollektivizls els veiben, tbb tzezer parasztot tartoztatnak le, mivel megtagadtk a termelszvetkezetbe val beiratkozst []. Politikai tren, megszntetnek, ideolgijtl s llspontjtl fggetlenl, minden prtot s szervezetet, brhogyan is viszonyultak az (1948-ban ltrehozott) Romn Munksprt (Partidul Muncitoresc Romn) programjhoz s clkitzseihez [...]. A RMP (PMR) az egyetlen elfogadott prt [...]. Minden tiltakozst s ellenllst kmletlenl elnyomnak, vagy eltipornak. Emberek tzezreit, politikusokat, jsgrkat, katonkat, gyvdeket, egyhzi szemlyeket, [...] vagy csak egyszer embereket, akik nem rtettek egyet az egyedli prt politikjval, letartztatnak s eltlnek, ugyanis az igazsgszolgltats politikailag teljes mrtkben al volt rendelve. (I. Bulei, O istorie a romnilor)
A szvegek alapjn vlaszoljatok a kvetkez krelmekre:

1. Nevezztek meg az A szvegben emltett romn politikai vezett! 2 pont 2. Nevezztek meg azt a szzadot, amelyre a B szveg utal! 2 pont 3. Emltstek meg azt a politikai alakulatot, illetve a romn llam azon alapokmnyt, amelyre az A s a B szveg is utal! 6 pont 4. rjtok a vizsgalapra annak a szvegnek a betjelt, amely igazolja, hogy a kommunizmus hatalomra jutsa kivltotta a romn trsadalom tbb csoportjnak az ellenllst! 3 pont rjatok a vizsgalapra az A szvegbl kt olyan informcit, amelyek kztt ok-okozati 5. sszefggs van! 7 pont 6. Mutassatok be kt olyan nemzetkzi esemnyt a hideghbor korbl, amelyet Romnia (Romnia) hajtott vgre a nemzeti-kommunizmus idejn! 6 pont 7. Nevezztek meg az kommunistaellenes disszidencia egy romniai (Romnia) jellemvonst a nemzeti-kommunizmus idejn! 4 pont
Prob scris la istorie 1 Varianta 9

Ministerul Educaiei Naionale Centrul Naional de Evaluare i Examinare

II.TTEL (30 pont) Olvasstok el figyelmesen az albbi szveget! Az ellensg vallomsai alapjn, akinek minden rdeke meg volt, hogy eltlozza a legyzttek szmt, tefan [cel Mare]-nak hozzvetlegesen 20 000 embere volt. Mgis, volt az els, aki tmadst indtott jlius 26-a dlutnjn, s sikerrel visszaverte a Szulejmn vezette elrst. [] Ezt kvette a trkk tmadsa, akiket maga Mohamed [szultn] vezetett, arra knyszertve tefan-t, hogy visszavonuljon. Ezen a helyen, amelyet azta Rzboieni-nak neveznek, Moldva (Moldova) tisztsgviseli s udvaroncai kzl sokan elestek, karddal a kezkben. [] A szultn gyzelme utn Suceava fel vette az irnyt. A vrost felgette, de a vr [] helytllt. Sem Hotin-t [], sem Neam-ot [] nem tudta elfoglalni []. Ami pedig Chilia-t s Cetatea Alb-t illeti, gy nz ki, hogy a trkk nem is prblkoztak az ostrommal, mivel az erre a clra jl felszerelt hajhadat vihar verte szt a Fekete-tengeren. Teht, Moldva (Moldova) egyetlen fontos vrt sem sikerlt elfoglalni. [] A szultn, akinek kitztt cljai kzl, [az uralkod] eltvoltsa, az orszg leigzsa, Chilia s Cetatea Alb csatolsa, egyet sem sikerlt elrni, arra knyszerlt, hogy kiadja a visszavonulsi parancsot. Visszavonuls, amely egy korabeli valloms alapjn inkbb futshoz hasonltott, mivel a Dunig (Dunrea) lv tvolsgot hrom nap alatt tette meg seregvel, szmos gyt pedig htrahagyott. Egy msik valloms a moldvai-nmet krnika azt mutatja, hogy tefan-nak sikerlt Rzboieni-i csata utn jraszervezni egy hozzvetlegesen 16 000 fs sereget, s, hogy Mohamed serege sok katont vesztett a visszavonuls alatt. [] A trk hadsereg visszavonulsa utn, tefan az egyik helyen, a magyar hadsereg, aki tl ksre rkezett, hogy Mohameddel harcoljon, egy msik helyen, betrnek Havasalfldre (Muntenia) s elzavark Laiot-t, helybe Vlad epe-t helyezvn (1476. november 16.).
(C. C. Giurescu, D. C. Giurescu, A romnok trtnelme)

A szveg alapjn vlaszoljatok az albbi kvetelmnyekre: 1. Nevezztek meg a szveg alapjn Moldva (Moldova) uralkodjt! 2 pont 2. Pontostsatok a szveg alapjn egy informcit, amely az uralkod cselekedeteire vonatkozik a Rzboieni-i csatban! 2 pont 3. Nevezzetek meg kt olyan Moldva-i (Moldova) vrat, amelyre a szveg utal! 6 pont 4. Emltsetek meg a szveg alapjn kt informcit, amely Havasalfld (Muntenia) helyzetre vonatkozik! 6 pont 5. Fogalmazzatok meg a szveg alapjn egy szempontot a trk hadsereg cselekedeteivel kapcsolatosan a Rzboieni-i csata utn, kt, a szvegbl vett informcival altmasztva! 10 pont 6. rveljetek egy relevns trtnelmi esemny segtsgvel azon kijelents mellett, hogy az uralkod, mint egy kzponti intzmny kpviselje, a diplomcia tjn beavatkozik a XV. szzadi nemzetkzi kapcsolatokba! (Pontot r az rvels meggyz ereje, a megfelel trtnelmi esemny bemutatsa, valamint az ok-okozati viszonyok feltrsa s a kvetkeztetsek levonsa.) 4 pont III.TTEL (30 pont) rjatok egy hozzvetlegesen kt oldalas esszt a romn llam fejldsrl a XIX. szzad msodik, illetve a XX. szzad els felben, figyelembe vve a kvetkezket: egy trtnelmi esemny bemutatst a romn trsgbl, melyet a modern romn llam kialakulsa cljbl hajtottak vgre a XIX. szzad msodik felben; kt trtnelmi esemny megemltst, amelyekkel Romnia (Romnia) is rszt vesz a keleti krdsben a XIX. szzad msodik felben; kt esemny megemltst, amely Romnia (Romnia) llspontjt tkrzi egy szvetsgi rendszerrel kapcsolatosan a XX. szzad elejn; egy esemny megemltst, amely kvetkeztben ltrejn Nagy Romnia (Romnia Mare); egy nzpont megfogalmazst, amely Nagy Romnia (Romnia Mare) ltrejttnek fontossgt hangslyozza a romn demokrcia fejldsben, s ennek altmasztst egy trtnelmi rvvel. Figyelem! Pontot r a megfelel trtnelmi nyelvezet hasznlata, a bemutats megszerkesztettsge, az ok-okozati sszefggsek kiemelse, a megfogalmazott szempontok trtnelmi rvekkel val altmasztsa (az rvels meggyz ereje, amit a megfelel trtnelmi esemny bemutatsa, az okokozati viszonyok feltrsa s a kvetkeztetsek levonsa biztost), a trtnelmi esemnyek kronolgiai/logikai sorrendjnek betartsa, a meghatrozott terjedelmi kvetelmnyeknek val megfelels.
Prob scris la istorie 2 Varianta 9