Вы находитесь на странице: 1из 2

JAVASASSZONY si hun, ujgur gyjts Engem az albbi gyztt meg. Szvtjki szr fj !"#$ % $!&sk!

A"u j#n gy, h#gy ! $!&sk! ! '!" hn!"j! !"!tt f#g"!"j#n h("y(t) *(gsznik ! szv+!n!sz) Els olvasatra babonasgnak tnik, de az si npek tudhattk, hogy merre fut le az akupunktrs z!vmeridin, s a ma"skk negat!v#energit begy$t %szenvedlyrl& is tudomsuk lehetett. 'zt nem !rtk, hogy vegyem r a ma"skt erre a testhelyzetre, amikor a trdemen szeret fek(dni)) *igrn % f#rr vz *nykig mrtsa be a kar$t s a lbfe$t forr+ v!zbe addig, am!g a f$dalom el nem mlik. ' v!z marad$on forr+. ' migrn ki sem tr, ha a kezdeti $eleknl azonnal alkalmazza. *igrn, v"t!k#z vz ,ideg s meleg v!zzel felvltva mossa a ha$t, vagy tegyen a tark+$ra hideg s meleg vizes kendt vltakozva. *igrn % h!gy$! -tasson t egy kis vattt hagymalvel, s tegye be a f(lbe. .egelzi a migrnes rohamokat. Sz($hj uzz!n!t % Z-" t(! *sz!tsen ers zld tet, s itasson t vele tbb rteg tiszta gzt. Ezt helyezze a szemh$ra, s hagy$a ra$ta fl +rn t. Sz($hj uzz!n!t % h!gy$! /zzn hagymt v!zben, s a levvel mossa meg a duzzadt szemh$t. .(nny(s f/"gyu""! s % f#kh!gy$! .rtsa a fokhagymagerezdet meleg tiszt!tott va$ba, s tegye be a hall+$ratba. ,agy$a bent fl +rig. Orr ugu"s % f(k(t( '#rs, h!gy$! 0rrduguls esetn fekete borsot apr!tott nyers hagymval kever$en ssze s gzza"sk+ba "somagolva tegye a homlokra. Orrvrzs % f#kh!gy$! 1zott fokhagymval ken$e be a talpt, megsz(nteti az orrvrzst. Orrvrzs % h!gy$! 2g$a kett a vrshagymt, a vgott oldalval nyom$a ersen a tark+hoz. Orrf#"ys % "(n$!g 'z orrfolys kezdetn helyezzen a lba sarkra v!zzel elkevert darlt lenmagmasszt, hzzon fel vastag, meleg zoknit. *t +rn t hagy$a ra$ta. 3tna vegye le s gyorsan lpked$en pr per"ig.

Orr$(""k/r(g,gyu""! s % kru$+"i inhall$on a h$ban ftt krumpli levvel. Orr$!n u"!,$(gn!gy#''# s % s .ossa langyos s+s v!zzel az orr(reget naponta tbbszr. Szjny"k!hrty! f(k"y %$z *en$e be a sz$ nylkahrty$t virgmzzel. Szjny"k!hrty! gyu""! s % nyrf!"(v" 4y!rfalevl forrzattal blgesse a sz$t. Egy teskanlnyi szr!tott levelet egy pohr forr+ v!zzel, langyosan hasznl$a. 0#gfjs % z-" t(! +s zld teval blgesse a sz$t naponta tbbszr. 0#gnys#rv! s % sz(z$$!g#"!j zezmola$$al val+ gyakori blgets fog!nysorvadst megelz hats. 4e nyel$e le az ola$at5 .y(ng( szv$k- s % sz(r(&s(n i, kurku$! -gyon minden reggel szere"sendi+s, vagy kurkums tet. Egy "sszhez egy kshegynyi por sz(ksges. Szv, s rr(n sz(ri '(t(gsg(k $(g("1zs( % &k"!, $z 4aponta hrom alkalommal kever$en ssze egy evkanlnyi "klalevet mzzel s igya meg. Egy "ssze lhez kt teskanlnyi mz kell. Szv'(t(gsg % z!' ' zabnak sz!vbetegsgeket megelz hatsa van. *sz!tsen belle zabkst s egyen hetente kt#hrom alkalommal. Szvtjki szr fj !"#$ % rz ' bal kul"s"sont al tegyen vkony rzlemezt, s ragassza le ragtapasszal. ,agy$a ra$ta egy htig. Szvinf!rktus % gins(nggy-kr ' sz!vinfarktus megelzsre ginsenggykr#tet fogyasszon.

Вам также может понравиться