« orthetoen magyaraz
© az alapoktol kezdi 2 nyelvtant
e reszletesen elmagyarazza a kiejtest ©
» idealis kezdoknek
www.angol.name Tartalom
1, Alapmeghatirozisok
2. Kiejtés megtanuiisa
3. Anyelvianulis
4, A szavak esoportositisa
5. Az angol nyelv tirténete
6. Névelé
7. A Mtezkst kifejeas ige
8. Mondatok a létigével
9. Kozelre és tivolra mutaté névmisok: e7, az
10. Hogyan kérdeztink?
LL. Kérdés kérd6szival: ki? mi?
12. Hogyan kell tagadni?
13. Hogyan valaszolunk a kérdésekre?
14. A fSnév tBbbes sedma
15. A létenist kifejeaS ige tbbes szma
16. A this és a that mutatd névmisok tbbes szdma
17. Nem szabalyos tubbes szimok
18. A személyes névmis
19. A Iétezést kitejeaS ige Wilinb6i26 forméi
20. Revd alake
21. Hogyan vilaszoljunk rividen a kérdésckre?
22. Szdmok 1-t61 105g
23. Az angol ABC
24, A birtoldds kifejezése ~ valami valalié
25. Abirtokos névmasok
26. Whose? Kinek a,
27. A birtokviszony kifejenése az of elSKdrbszéval
28. Az enyém, a tiéd, az 6vék stb.
29, Az igékrét
30. A jelen idé
BI. Atingy
82, A résees eset
33. A have ige
34, jelen id6 - kérdés
35. jelen id6 ~ tagadés
36. jelen id ~ tagadé-kérdé alake
87. jelen id ~ rovid vilase
88. have ~ tagadis
39. have - kérdés
40. A melléknevek kizép- és felsifokca
1. dsszehasonlités . better and better — egyre jobban 39
|. Hatirozbsa6k 1 39
. Felszélitis, parancsolés 40
5. Elotjérdseke 1 42
3. A there is kifejenés 43,
7. Hatirozész6le I 45,
3. Male id 47
. Rendhagyé mult idejé igek 48
50. mult id6 ~ kérdés 49
+t 16 ~ tagadés 50
- mitt dd ~ tagadé kérdés 50
A lige mile idejd alakgai 51
A have mult idejf alas fad 82
A make ige kilbnleges hasenélata 52
5. Igenéy
Fénévi igenéy térgyesettel
Az igék szbtéri alakja
). Segédigék - can
. must
‘must be ~ bizonytia..
have to
J. A havo ige kilbnleges hasendlata 60
. Névmisoke 60
5. Mellékneveket és hatirozészbkat médosité szavak 62
66. Acselekvés médjét meghatérozb szavak 63
67. Hatirozé fokozisa 64
68. Eloljérdscavak TL 65
69. Jov6 i 70
70. Folyamatos jelon id 72
TL. A befejezett 73
72. Befejezett jelen id 1 74
73. ‘Befejezet jelen id I 76
74. have got 77
75. have got to 78
76, [dét meghatirozs szavak és kifejerésele 79
77. Blblixbszavale IL 84
78. Vonatkozé névmésok ~ aki, ami, amely 85
79. Scimok - egy, kett5, hérom 87
80. Sorszdinok ~ els6, masodik... 89
81. Napok és hénapole nevei 90
82. Datumok or
83. Soorzészdmok - egyszer, kétszer... o1 |
84, Tértszdmok - fél, héromnegyed stb. 92 go
- [think $0/1 think not
|. Befejezett mit id
5. Tizedes tirteke
5. Kerdészavale
. Mennyiséget kifejez6 szavak
3. Hatirozatlan névmasok
). Folyamatos igeidéhen nem hasmnélt igék
). 586 idb ~ (to be) going to
Folyamatos jelen id6 a jv kifejexésére
2. j8V6 id6 — (to) be to
. Folyamatos miilt id6
. make (somebody) do (something)
have (somebody) do (something)
5. Kotbszavake
It~a mondat elején
Itis I who.../It is me who...
En is/n sem
|. give — kiilénleges hasendlata
do —kilénleges haszndlata
ing
will
shall
+ may
sight
bbe able to
1. med to
- used to
. had better do
'3. (to be) supposed to
|. Feltételes mondatok I.
Feltételes mondatok Il.
. Feltételes mondatok IIL
+ Nem valésigos mii (kit méd ~ subjunctive)
= would
could
). should
+ ought to
. Sadkihagrésok
Hogyan kell taniicsot kérni/adni
Hogyan kell javasolni valami
Hogyan kell felajinlani val
‘Hogyan kell ethivni/meghivni valakit valahova
- Hogyan kell megkérni valakit valamire
103
104
104
105
106
106
107
qn
112
112
113
113
13
113
4a
115,
116
116
47
47
7
18
9
119
120
121
123
124
125
125
126
126
127
128
129
130
131
131 3. Hogyan kell engedélyt adni/kéeni
‘Hogyan kell panaszkodni
‘Hogyan kell boesdnatot kérni/magyarézkodni.
Hogyan kell késodnetet mondani
2. Hogyan kell itbaigazitani valakit:
- Hogyan kell véleményt mondani
Hogyan kell egyetérteni
Hogyan kell nem érteni egyet
Hogyan kell ,igent” mondani
Hogyan kell ,nemet” mondani
Hogyan kell készinni talilkorskor
Hrogyan kell kszinni bicetizdskor
‘Hoggan kell bemutatkozni/bematatni mésokat
Teltelékszaval haszndlata beszdlgetés kOzben
Hogan kell telefonon beszélgetnt i
|. Fénévi igenéy hasmélata
Az ingees alak hasmélata ”
‘Az ige harmadik alakja, mint igenév
. Szenveds szerkezetii mondatok
. Folyamatos jos id
. Befejezett jews id
Folyamatos befejezettjeten id6 1.
1. Folyamatos befejezett jelen idé IL.
|. Folyamatos befejezett mult id
2. Folyamatos befejezett v6 id
susye? - kérdés
J. dare (to)
get
. Gyakori rendhagyé igh
. Knyelvi roviditések 1. Alapmeghatarozdsok
oa gondolatainkat megosziuk valaki missal, azaz megvaldstiuk
art, hogy Kas gondolatunk legyen. [Eredete: a latin communicare ‘wb, kbadss tenn?
2661 ered, ami pedig a communis 'ktiz6s s26b61 jon.)
2. Nvely
Hogyan tudjulc a gondolatainkat mésokkal kiablai? Ennek a probiéménak a megoldéss
NYELY.
A nyelv az az esekdz, amelynek a segitségével a gondolatainkat meg tudjule osztant mic
solkkal
Annyelv egy adott kszisség (pl eay nép) ata ismert 6s hasenitjelrendszer. (Ex art jelenti,
hogy ennek a kézisségnek a tagiai megegyeztek abba, hogy bizonyos hangok vagy hang.
sorok milyen gondolatot képviseinek. lgy ezeket a gondolatokat dt tudjk egymésnak adi,
ha ezeket a hangokat kimondjk) Ez a jelrendszer bizonyos seabilyok szerintépil fl, ame.
Iyek szerint haszndlni kell az adott nyelvet Haart akarjuk, hogy megértsék, amit mondani
akarunk, akkor a szabdlyok szerint kel hasenéinunk a ayelvet. Ezek a szabalyok sajnos nem
allandéak, mert a nyelvek folyamatosan valtoznak, étalakulnak. Scerencaére nem valtoznale
til gyorsan. (A nyeivet a nyelo testrészrl nevezték el, hiszen ex a legfontosabb testrész,
amit a beszédhez hasandlunk)
C@> £@) (@>
sO
3. Anvely részei
a) beszélt nyely — azaz a beseéd
by irott nyely— azaz az érds
4. Besséd
A beszéd az az esokbz, amelynek segitségével hangok titjin tudjuk megosetani a gondole-
‘ainkat mésokkal.
5. Hanged
A hangz6k azok a hangok, amelyeket besaéd kézben Kiadunk. Ezeket a hangsailunk,
széjunk, fogunk, nyeivink stb. segitségével hozzuk létre. A lilonbdz6 nyelveknck nem
egyiormak a hangzi. Ezért nagyon fonts, hogy még a nyeltanulés elejen ismerje meg és
aayakorolia be a tanulé az adatt nyelv hangrtit. 6. Seb
Anyelv legalapvetdbb exysége a s76. A 26 olyan hangokbél vagy leit betikb6lallé eavse,
amely mindig egy gondolatot képvisel Ezt a gondolatothivjulc elentének. Baty szdnalk leet
Egy S26 dat egy vagy tobb hangz6bél, de mindig van Sndléjelentése.
Irisban a sb bebo Al, amelyee& hangok iott kp. Ezek bet vale razle
volak: Paz Mbetteredetleg|Y] VA. Aww hulltd viet abrizola
7. Miamondat
‘A kommanikici6 épitdkive a mondat. Ez egy nagyon fonts adst. Usyanis a szavale én
‘magukban nem elegendéek a tkéletes kommunikcichoe, A mandat exy kerck egész gon
dotat
‘A mondat szavakb6l al. A mondat lehet egyetlen sz6 is, ha az egy kerek egész gondolatot
fejer i.
frdsban a mondat végét az eli, hogy egy mondallezdré irsjelet(pontot,flkidlisjelet vagy
Jkérdéjelet) tesotink a végére, Példdul: Anna Iény. A macsha fete. A hutya upat,
A pont aztjelz, hogy vége a mondatnak. Scoban egy kis satinetet tartunk a mondat véén,
pontosan oft ahol a pont van. Ez jelzi a hallgaténak, hogy vége van a mondatnak (vagyis
annaka gondolatnal), és ezutin egy lj mondat (egy ij gondolat) kivetkcezik maj.
8. Maginhangzik
‘A magénhangzok azok a hangzék, amelyeknél a leveg6 akadly nélkl dramlik ki a si:
junkon keresztl Ezek a magyar ayelvben: a, 4, é 1,0, 6, 8, 6, Usd
9. Missalhangrils
‘A méssalhangzék azok a hangzdk, amelyeknel a leveg6 valamilyen akadalyba ttkbzik, mi
lkbaben keresatil megy a szdjunkon,
) zingés missalhangzé: amikor a hangszdlunk is rezeg (azaz zeng, vagy régebbi sz6val
-aing) aang képzésekor: pl. b,d,g, 25, 2 stb.
>) zingétlen méssalbangzé; amikor a hangszdlunk nem rezeg: pk, , sz stb,
10. A hicitési ieleke
‘Az angol nyelvben csakt 26 irot bet van, de kérilbell 43 hangzs, A kieitésiielek olyan
bet, ametyeldcel az angol hangzikat jlo. Ennek a segitségével le tudjék ini, hogy ho-
yan kell az angolsz6t Kiejteni Tee eee _
2. Kiejtés megtanuldsa
‘Az angolnyevben hase hangoat nem weyanigy pez mit @ maayerkat Revs
olyanangol hang vn, amelynk ven magyar megtllje a iegtbik ca hssont De slgen
‘is van, amihez még csak hasonlé sem taldlhaté meg a magyar nyelvben. (A magyarorszaigi
nyelvoktatasban erre nem szoktak kellé figyelmet helyezni, ezért a magyarok legtibbje csi
‘yin, magyoeson ei ae anol sav aol ade hogy nem muta meg es rg
fl ianuléna, hogy ezeket a hangoat HOGYAN kell kepent! Uys als win ck
‘agyonkeves ener kepes a eleteshangutansra)
‘Az ango siisk megatk ahi le segs hogy hogyan kell ast Kee, Nem
minden sdtrugyanaooka a gsi jlekethnsnd, Mi askat a wabvns lke op
hasndnameleet az ongo-matyar eta esa angele etal Saban hase
nk A amerika seta mar oy Kiciteltrnek et
Sserencae em kiss jlekafntosak,hanem a hanged!
A Kieitést jel bet képviseik az angol nyelv hangabit A kietésijlek betii véltozhatnak, dea
hhangz6k, amelyeket eek képviselnek, nem lesenck masok.
A nyelvianuls eleén be kell gyakorolni a helyes hangzdkat. A helyes hangzdk begyakorlisa
aban is seat, hogy hallés utén jobban megérisd az angol szavakat, hiszen ha ismered az
angol nyelv hangzdit, alekor fel is tudod ismerni azokat. Fz nagyon fotos, mert ha rosszul
fsmered a hangzékat, akkor nehezen vagy exyaltalan nem érted majd meg, ha egy valbdi an-
sol nyeivi embert halla,
Uny Iehet megtanuini ezeket a hangokat, hogy elJszbr valaki segit, 6 elmondje, hogy a
ayelvednek, # szédnak hogyan kell linia, amikor ezeket a hangokat kiadod. Aztin meghall
‘aja, hogyan sikeril kiadnod a hangot, és megmondja, hogy min villoztass, amig j6l nem
sited. Ezutén jon a gyakorlds, hogy a nyelved, a széd, hozzdszokjon, gy ahogy gyerekke-
rodban is hozeé Kellett szoknia a magyar hangokhoz. Csakhogy feinéttként ex mar gyor
sabban megy, hiszen sok hang hasonlé a magyar hangokhor. Az egyes hangok megtanulésa
uutén, megtanulod a hangokat Osszekapesolni, vagyis az egyik hangbol atvdltani a mask
Ihangra. El6sair a ket6, aztin a tbb szbtagokban, Nehday dra alat el lehet satitani ezzel a
‘médscerrel az angol nyelv hangzsités a kietés jeleket
‘A hangzékon kivll még egy nagyon fontos dolog van, ami nélkil érthetetlen lese ar angol
Deszéd. Bz a hangstiy. (A hangsily aztjelenti, hogy valamelyik sebtagot erdsebben, nagyobb
nyomatékkal mondod 4i, mint a wbbi szétagot) Az angol ayelvben ugyanis (a magyartél
eltéréen) NEM MINDIG A SZAVAK ELEJEN VAN A HANGSULY. A helyes hangeiily az
egyikclegiontosabb dolog az angol beszédben, Sokkal fontosabb, mint a magyarben.
‘Nagyon fontos: az angolban a hangstilyos sz6tagok erésen hangsilyosak, a hangstlytalanok
‘meg nagyon hangstiytalanok, Sokkal erésebb a ket kéztielterés, mint a magyarban.
Gyakorold be egyesével akietés jeleket. Olyan ember segitsen neked, aij ismeri az angol
nyelv hangzéit. Nagyon fontos, hogy mér az elején jl gyakorold be a hangedkeat! Figyelme
sen olvasd el az, amit leiok az egyes hangzdkat ellé kei elek mele!
‘Az angol hangaik képzésénel nem estieséritink anayira, nem inizruk szét a sedjunkat annyira,
‘mint a magyar hangzSinél. Mindiglazén és puhén beszéhink, Azokat a hangzdkat, amelyek a
‘magyarban kemények, 27 angol lagyita, amit gy ér el, hogy egy kis h hangeét mond hozzd. A
példaként megadott hangalakoknak mindegy, hogy mi ajelentse, mer itt nem seavakat tau
Junk, hanem hangalakokat tanulunk elvasni, ezért NE FOGLALKOZZ AZZAL, hogy ezeknck
vare jelentésik vagy sem,
3 iin
$e
Maginhangaiie
Tir] minta magyar hossai hang, csak nem Kell seéthdani a wAdat anayira, [hE] TSE]
Cx] amagyar i hangtoleltér annyiban, hogy jobban szétnyituk a sedaket, vagy nyiltabb
hang, és kevésbé hizauk szét asednkat. [it] Ifit) <
Tel csukottabb szijal mondial, mint a magyar e hangot, COlyasmi, mint a magyar amber
2 mésodike hangia) [men] [help]
1 _nyitotabb szdjal mondjuk, mint magyar e langot. (mien) flee]
1. olyasmi, mint a magyar & hang, de a nyelv hatra seorul; hasonl6é hang, mind amit
alkor etink, amilcor a torkunlat visa. [eles] [ast] f
Lo] amanyar a és az o kbzotti hang. Inledbb az « hanghos van Kbzelebb. Kerekitet, de
nem csilesritett siakkal ejfak. Gyakorlatiiag ex egy olya o hang, amit cslcsiriés
nell kell ete. (Olyasmi, mint a magyar hang széban az'a hang) [dog} (trot
Uo] hasonlita magyar 4 hanghoz, de a nyelved hid hatrébb, és'ne estiestrits annyire az
aijkaiddal! [bred] [smal] 5s
Cu] amagyar u hanghoz hasonlt, de ayisd egy kicst nagyobbra a s2id, és ne estesdrits
annyira! [gud] [fut]
{a1 minta magyar thang. Gus) (el)
|
[a] amagyar é hanghoz hasonls, de ividen és eréteesen eile san) (fan) ]
To] Tiyen hang nines a magyarban, Ez a hang nem més, mint egy hamgoiy nélhil et |
‘magénhangzd. (Ebbd1 kivetkeableg csak hangsilytalan s26tagban fordul el6) EL
‘mosédott 6 vagy e hang. Nyitott szfjal, de ajakcsicsérités nell képezzil, Bay- |
szerien esak nyisd ki a sedd egy kicst, és présej Ii egy kis levew6t a HidBelél, 6s i
nyelvedel ne csindlj semmit! Az Ssezes izom a szdjadban el van laziva. (Probald ki,
hogy elkezded ismételni bérmelyik magénhangzét, é egyre kevésbé hangsilyosen {
ited, vagyis anyelvet 6 a sedjat ellazitod) (‘mito (a ‘el mutata, hogy mel sxétag
a hangsiiyas~ sd a hie jlehl cx rise végén!)
La] amagyar d hanghoz hasonlé hang, de nem kel eslcsériteni, 6 jobban sedt ell nytt
a seat. (gall lls]
Kettés maginhangok
A keités hangzd kt egymas utén Kejett hang, amelyek kig8t nem tartunk salinetet AT] i
zartjelben megadottbetik @ mér korabban megadotengol hangadat jek, nem pedi a |
‘magyar hanglat. |
1
Cer] amagyar éb6t Kindulé és [xh-ben véga8dé kettishangz6, Az jinkibb Znek hangrik. |
[meni] [fer]
a
[far] [farnd) ;
Lau} rovid 6 él kiindulé 6 (ul-ban végz6 ketishangz6. (nau [braun] |
Lor] [o}-bél kiindulé és (r-ben végzid6 kettéshangz6. Az i inkabb j-nek hangzik. [bor] i
[now] {
Tow] a magyar é-b6l kiindulé és [ul-ban végzéd6 kett6shangz6 (az 6 enyhén Snek i
‘hangzik) A brit angolban jobben észeri ex a hang, mint az amerikai angolban. Raért
vvan az, hogy tsbb mai angol szdtar mar [oul alakban adja meg a BRIT kiejtés esetén,
és [ou] alakban az AMERIKAT Ketésesetén. [nou] [goul
C19} [1-b61 kiindulé és (o]-ben végzéd6 kettéshangz6. Ura] [ara]
Leo] amagyar nytt -b61Kiindulé és [o-ben vér2bd Kett6shangz6. (hea) [as]
[ua] [uFbél kindulé és (6}-ben végeéaé kettéshanges. (tu9] [pyo]
4 ier
Ip]
in
tel
in
101
tar
Missathangzike
liar ‘wp Vagys az ess peldban aig haat az [] hang, mig amie
sodikban hallhatd. Alalban az amerkai angotbaninkdbl halhat6 egy Kissé ex a
nagyon pain get (r] hang, a brit angolban pedig gyakoratilag nem cite ki
(ngolmagyar az6téraban elfordul, hogy nem hasmajik ex, hanem helyette a sai
végén egy kis cslag [* van a 826 beleeeben pedi Kagyjle)
van, mia magyar se hang, {st [tc]
olyan, mint a magyar s hang. (fi: [fell
nines iyen magyar hang. A nyelved hegyét tedd a kit fogsorod ke, & ebben a
helyzetben tara, fd Kia levegst a nyelv hegye afl fogsor Kono. Nyugodtan
dugiukc i Kcst a nyetvinket a fogunkekizot! A hangszlak nem rezegnek iyenkor! A
(61 hang helett ne etsink ¢ vagy sz hangot! Olyasn, mint egy # hang, amikor a
nyelvinket nem a fel fogsor hatihor texzink, mint a magyarban, hanem a fox
alhos, rob ki, hogy dgy mondaszthangot, hogy a felsdfogsor alo teszed a
nyelved (chat eny ici kidugod! [0:4] [2a]
‘ugyanigy képerai, mint az el6at, sak a hangsedlunkis rezeg KSzben, A [8] helyett
ne etsnk d vagy 2 hangot! Olyasmi, mint egy d hang, amikor a nyelvnket nem
{els fogsor hoz teszink, mint a magyarban, haem a fog aor. Prébald ki,
hogy sgy mondase d hangot, hogy a flsbfogsor alos teszed a nyelved (et ex)
sit Kdugod) a:Bo"1 I mada"] lw] ines ijen magyar hang. A sedjunkat erekitve w bangra dil be, és nagyon vid
t etése utinazonna skank a w hang util magénhang képasére. Ea yar
korold be, nehogy v hangot ejtsél helyette! [wel] [wi:} [wen]
(31 mint a magyar zs hang, ['plesa*]
[ds] minta magyar des hang. [dseem} [exds]
(11 minta magyar es hang. (fo (tt)
{1 azt mutatja meg, hogy az utdna levd szétagon van a hangstily a szdban. A hangstilyos
ejtés pedig azt jelenti, hogy a s26 egy részét nagyobb nyomatékkal ejtjik ki, mint a tb-
bi rear. (Vanna olyansastira, melyle megadoak egy masik hanglyeet is [1
ami az tgynevezett masodlagos hangstily. Ez azt jelenti, hogy a sz6 andl a szdtagnal
is hangsillyos, amelyet ez a jel ad meg, de van egy masik hangsily is a szdban, ami en-
nél erésebb. Ezért csak olyan széban van masodlagos hangsdly, melyben elsdédleges
hangsély is van.) — Némely szdtérban (foleg az amerikaiakban) a hangsiilyjelet a
‘hangstilyos sz6tag utén teszik, és nem elé. Mi ele tesszilk. [,xrr'entl]
A thbbi hasandit betiit a magyarnak megfelelGen ejtjik.
3. A nyelvtanulds
‘Aimebtanulie néeei
“Anyevtanl hirom réscbl il
11. Aszavak megértése és gyakorlisa — ez magaban foglalja a szavak helyes kiejtését is.
2, A nyelvtan megismerése ~ ami ital megtudjuk, hogy hogyan kell helyesen irésban és
sedban mondatokat alot
'. Asz6beli és irdsbeli kommunikacié gyakorlisa~ azaz mondatok, mondatok és mondatok.
Asaitir
A sodtér egy olyan ktinyv, amely szavakat és azok meghatdrozasait tartalmazza abécé sor-
rendben Ez egy nagyon fonts sepédesrt, uganis ha hem érteaz egy vagy Wbb sexy
Imondatban,akiorazt a mondatot nem fogod megerten. De a site segthetabben, hogy
regertsd a sara.
Meghatarozisok
[Ameghatirozi (ray degen seval defini) az, mel kira egy 5 jlentadt. Vagyis a
‘meghatirozi a jlentat Sb az6 septogevelelmagvarézza.
Asnb credete
‘Asob erefete megmutata, hogy erietey mitjelentet a sb. Az rede jelentsea anak az
ax lapelenté, amelybala Keadbi elontésck ila. Ha erik az alajlenést,skcor
Solial kénnyebben Iehet as tabbjelentéset megerten
Aelvian ‘I
‘Anyelvtan megmutatia, hogy milyen szabalyok alapjén kell Usszerakt a Szavakat gy, hogy a
rmondatok értelmesek legyenek mindenki szimara aki azt az adottnyelvet beszélt a
‘Hiba a nvelvianuls sorin
‘Az angol nyeiv tanitisdnak egyik legnagyobb hhibaia a Kévetkezd: Act gondolisk, hogy esy
angol s26 jlentése egy magyar szé. Csalchogy a szavak elentése az a gondolat, amit kéabini
akarunk a segitségével, Réadisul az ange szavalmak sok jelentéstik var
Keépzeitk el, hogy mi van alckor, ha egy angol s26 csak féigjelenti ugyanact, mint a magyar,
amit bemagoltunk mellé. s ha ezek uttin nem abban a jelentésben talilkommk vele, akkor
vajon érteni fogiuk a mondatot, amiben benne van? Biztos hogy nem. Félre fogjuk érten.
Mia megoldés? A megoldés az, hogy a tanult angol s26 jelentéseit gyakorolni kell mondatok
ban, hogy az a gondolal, amelyet 2 s26 jelent, kapcsolédjon az angol szé hangalakjahoz, Igy
amikor haliuk mjd s26t nem a hozzé bemagolt magyar <26 jut esainkbe, hanem egyszeri
cn csak értik, hogy mit akartak mondani. {gy nem Kell fefben visszafordtanunkk magyar,
ami ceyébként nagyon lelassija a megértésinket, és réadasul még kényelmetlen is,
‘Hogvan tanuljunks szavakat?
Nem elég, hia az angol s26 mellé bemagoljuk a melléirt magyar st
fable (terbl] _asztal
Ha ezt esindjuk, akkor esak betesziink a feakbe egy gépbe, hogy table ~ asta. tlyenkor, ha
-meglétiuk az angol sa6t: table, akor elsabr a magyar s26 jut esainkbe (vagyis lefordijuk),
ulna pedig a magyar széjelentése. (Lehet, hogy ez nagyon gyorsan tortenik az elmenkben,
de akckor s Stésleges,hiszen az anyanyelviinkin sem gy értelmezzik a szavakat)
‘Bz nem jé médszer, ugyanis mikiizben az egyik s26tigy fordijuk, mar egy misik soit mondott
az, aki Kommunikal hozzdnk angolul, és igy arra mar nem istudunk fgyelni
A helves megeldés, hogy ne a magyar szét kapesoljuk az angol sedhoe, hanem a JELEN-
‘TESET, hogy ne Kellen fejben forditanunk, mikéeben kommunikelunk.
Hlogyan tudjuk ext megtenni?
Ennek a legegyszeriibh média, ha mondatokat mondunk vel, hogy a jelentés dsszekatédjin
az angol szival (az angol s26 hangalakiéval). igy, amikor az angol sat haljuk, akkor az
Вам также может понравиться
- 2010 1958 Oktat 2196 NepdaloskonyvДокумент58 страниц2010 1958 Oktat 2196 Nepdaloskonyvtengersz100% (1)
- Humoros Proza - Kner Izidor - Kner Izidor Pajzan AforizmaiДокумент113 страницHumoros Proza - Kner Izidor - Kner Izidor Pajzan AforizmaitengerszОценок пока нет
- Tóthné Pánya Marianna - Házias ÉtelekДокумент45 страницTóthné Pánya Marianna - Házias ÉtelektengerszОценок пока нет
- Dramaturgy - Karinthy Frigyes - Tragedia-Atforditasok Karinthy Frigyes IrasaibanДокумент152 страницыDramaturgy - Karinthy Frigyes - Tragedia-Atforditasok Karinthy Frigyes Irasaibanszare00Оценок пока нет
