Fizika

A mrsi feladatok felsorolsa

1. Slymrs
2. A rugra fggesztett test rezgsidejnek vizsglata
3. Egyenletesen gyorsul mozgs vizsglata lejtn - Galilei trtnelmi ksrlete
4. Tapadkorongos jtkpisztoly-lvedk sebessgnek mrse ballisztikus ingval
5. A nehzsgi gyorsuls rtknek meghatrozsa Audacity szmtgpes akusztikus
mrprogram segtsgvel
6. Palack oldaln kifoly vzsugr vizsglata
7. A hang sebessgnek mrse llhullmokkal
8. Halogn izz infrasugrz teljestmnynek mrse
9. Szilrd anyag (alumnium) fajlagos hkapacitsnak (fajhjnek) meghatrozsa
10. Kristlyosodsi h mrse
11. Ekvipotencilis vonalak kimrse elektromos trben
12. Elektrolit elektromos ellenllsnak vizsglata
13. Az ramforrs paramtereinek vizsglata
14. Zseblmpaizz ellenllsnak mrse Wheatstone-hddal
15. Flvezet (termisztor) ellenllsnak hmrskletfggse. Termisztoros hmr
ksztse
16. Hagyomnyos izzlmpa s energiatakarkos kompakt lmpa relatv
fnyteljestmnynek sszehasonltsa
17. A vz trsmutatjnak meghatrozsa
18. A dombor lencse fkusztvolsgnak meghatrozsa n. Bessel-mdszerrel
19. A fnyelhajls jelensge optikai rcson, a fny hullmhossznak meghatrozsa
20. Napelemcella vizsglata

Fizika

1. Slymrs
Feladat:
Rakja ssze a kiadott eszkzktl fggen valamelyik ajnlott ksrleti sszelltst!
- Hatrozza meg a lers szerint, a munkahelyen tallhat test slyt! (A kiadott test slya
meghaladja a mrleg mrshatrt, ezrt kzvetlenl nem mrhet.)
- Ksztsen a mrsrl az erket feltntet rtelmez rajzot!
Szksges eszkzk:
Az 1 mtert kicsit meghalad hossz fard, centimter beoszts sklval (a rd slya
a mrend test slyval sszemrhet), mrleg (ajnlott a digitlis asztali mrleg, de lehet
egyszer rugs ermr is), akasztzsineggel elltott, ismeretlen sly kdarab (a k slya
kevssel meghaladja a rendelkezsre ll mrleg /ermr mrshatrt), mteres mrszalag,
tmaszt kek, (rugs ermr alkalmazsa esetn Bunsen-llvny, zsinegek).
A ksrleti sszellts kt ajnlott vltozatt a fotk mutatjk.
A) vltozat:

A fa lcet (a kpeken lthat 2x3 cm keresztmetszet s 1 mtert valamivel meghalad

hosszsg) vzszintes helyzetben feltmasztjuk. A rd egyik vge digitlis asztali mrlegre
helyezett kre, a msik egy azonos magassg kre tmaszkodjon. A kt altmasztsi pont
tvolsga 1 m. A lc oldalra mteres papr mrszalagot clszer elre felragasztani.
A mrend sly kdarab a rkttt hurokkal akaszthat a lcre.
B) vltozat
A centimtersklval elltott lc egyik vgt kkel feltmasztjuk, a mrend sly kdarab
akaszt zsinegt a rdra hzzuk, majd a rd szabad vgt a feltmasztott vgtl 1 m tvolsgban rugs ermre akasztjuk. Az ermr megemelsvel a rudat vzszintesig emeljk.

Fizika

A mrs lersa
Helyezze az ismeretlen sly testet a rd legalbb ngy klnbz helyre, mrje meg ezek
tvolsgt az altmasztstl, s hatrozza meg, hogy mekkora er hat a rd mrleggel
(ermrvel) egyenslyban tartott vgn!
- Ksztsen a mrsrl az erket feltntet rtelmez rajzot!
- A mrt hosszsg- s eradatokbl hatrozza meg az ismeretlen test slyt!
Megjegyzs:
A mrst a vizsgakzpont ltal mellkelt vzlatrajz alapjn a tanulnak kell sszelltania.

Fizika

2. A rugra fggesztett test rezgsidejnek vizsglata

Feladat:
Igazolja mrsekkel a harmonikus rezgmozgs peridusidejnek az ismert rezgsidkplettel
megadott tmegfggst!
Hatrozza meg a kiadott kdarab tmegt a kzlt lers szerint!
Szksges eszkzk:
Bunsen-llvny, -di, a diba befoghat rd a rug rgztshez, rug, ismert tmeg egysgekbl
ll tmegsorozat, ismeretlen tmeg kdarab akasztval (tmege kisebb legyen, mint a teljes tmegsorozat), stopper.
Megjegyzs:
Az llvnyra rgztett rugt kszen kapja a vizsgz. (A rug felfggesztsi magassgval behatrolhat, hogy a tlzott megnyjts miatt a rug ne krosodhasson.)
A tmegsorozat legalbb 4 tagbl lljon.

A ksrleti sszelltst a fot mutatja.

A mrs lersa
A rezgsidkplet igazolsra akasszon klnbz nagysg tmegeket a rugra s mindegyik tmeg esetn mrje a rezgsidt!
(A tmeg vltoztatshoz egyforma egysgekbl ll tmegsorozatot clszer hasznlni.) Az idmrs hibjnak cskkentsre
10 rezgs idejt mrje, s ossza 10-zel.)
A rezgsidkplet szerint egy adott rug esetn a rezgsid a rezg
tmeg ngyzetgykvel arnyos:
T

2
D

A mrsi eredmnyeket foglalja tblzatba, majd grafikus

brzolssal igazolja a T ~ m arnyossgot!
Akassza az ismeretlen testet a rugra s mrje meg a rezgsidt! Az gy mrt rezgsid s az elzleg kimrt
grafikon alapjn hatrozza meg az ismeretlen test tmegt!

Fizika

3. Egyenletesen gyorsul mozgs vizsglata lejtn

Galilei trtnelmi ksrlete
Feladat:
Galilei trtnelmi ksrlett megismtelve igazolja, hogy a legurul goly a lejt mentn
egyenletesen gyorsulva mozog. Hatrozza meg a gyorsuls rtkt!
Szksges eszkzk:
Kb. 2 m hossz, vltoztathat magassgban feltmaszthat egyenes lejt, csapgygoly,
mrszalag, manyag szigetelszalag, stopper, szgmr.
(Lejtknt ajnlott a fm-kereskedelemben 3 mteres szlakban
beszerezhet ngyzetes keresztmetszet aluprofil, ami kellen alaktart s a lapok kzepn lv horony jl vezeti a rhelyezett golyt,
acl csapgygoly, melynek tmrje az aluprofil horonyszlessgnek msfl-ktszerese (az ajnlott aluprofil keresztmetszett
a golyval az bra mutatja).
A mrs lersa:
A ksrleti sszelltst az bra mutatja.

A goly gurtsra szolgl sn egyik vgt altmasztva ksztsen lejtt! A lejt ne legyen
meredek, teljes emelkedse nhny centimternyi legyen!
A lejt fels vgtl 1-2 cm tvolsgban a lejt oldalra ragasztott szigetelszalaggal jellje
meg az indtsi pontot, majd attl mrve 10, 40, 90, 160 cm tvolsgokban tegyen hasonl
jelzst a sn oldalra! A lejtre helyezett golyt a megjellt fels pontban elengedve mrje
a bejellt, egyre nagyobb utak megttelhez szksges idtartamokat! Ismtelje meg a mrssorozatot a lejt meredeksgnek vltoztatsa utn is! (Minden egyes mrst rdemes tbbszr vgrehajtani s a mrt idk tlagt tekinteni eredmnynek.)
- Vgezze el a mrseket, s adatait foglalja tblzatba! Ksztse el a mozgs t-id
grafikonjt!
- Galilei gondolatmenett kvetve szmtsa ki, mrt adatainak felhasznlsval, a bejellt tszakaszokhoz tartoz tlagsebessgek rtkeit! brzolja sebessg-id grafikonon
az tlagsebessgeket, s igazolja ezzel, hogy a goly egyenletesen gyorsul!
- Hatrozza meg a goly lejt menti gyorsulst legalbb kt klnbz lejt-meredeksg
esetn!

Fizika

4. Tapadkorongos jtkpisztoly-lvedk sebessgnek mrse

ballisztikus ingval
Feladat:
Ballisztikus inga segtsgvel hatrozza meg a jtkpisztoly-lvedk sebessget! Ehhez mrje
meg, hogy a lvst, majd a rugalmatlan tkzst kveten mennyire lendl htra az inga
a rtapadt lvedkkel, s mekkora az egyttes lengsidejk!
Szksges eszkzk:
Tapadkorongos manyag jtkpisztoly (a lvedk tmege adott), ismert tmeg, fnyes
fellet vastag btorlapbl kszlt inga, hossz zsineggel bifilrisan llvnyra felfggesztve,
hurkaplca rragasztott vkony szigetelszalag cskkal elmozdulsnak mrshez, megfelel
magassg tmasz (fahasb), amin a hurkaplca akadlytalanul elcsszhat, s amelyre mm-es
beoszts papr mrszalagot ragaszthatunk, stopper.
A mrs lersa:
A ksrleti sszelltst az bra mutatja.

A bifilrisan felfggesztett inga mg nhny cm tvolsgba rakja le a tmaszt, s erre fektesse a hurkaplct gy, hogy az htulrl ppen rintse az ingatest kzppontjt. A jtkpisztollyal ellrl, az inga lapjra merlegesen ljn, a hasb kzept (tmegkzppont) megclozva. (A clzskor a pisztolyt tartsa tvolabb az ingtl, mint a tapadkorongos lvedk
szra!) J clzs esetn a tapadkorong megtapad az ingn, s az inga htralendl anlkl,
hogy kzben billegne.
-

Mrje le, mennyire tolta htra a kilendl ingatest a hurkaplct a tmaszon!

A mrst ismtelje meg hromszor, az tlaggal szmoljon a tovbbiakban!
Stopperrel mrje meg az inga 10 lengsnek idejt (a rtapadt lvedkkel egytt) s
hatrozza meg a lengsidt!
A lengsid s a maximlis kilendls mrt rtkeinek felhasznlsval hatrozza meg
a harmonikus lengs maximlis sebessgt! (A csekly mrtkben kilendl inga
mozgsa harmonikus rezgmozgsnak tekinthet.)
A rugalmatlan tkzsre rvnyes lendletmegmaradsi trvnyt felhasznlva szmtsa ki a tapadkorongos lvedk sebessgt az tkzs eltt!

Fizika

5. Nehzsgi gyorsuls rtknek meghatrozsa Audacity

szmtgpes akusztikus mrprogram segtsgvel

Feladat:
Mrje meg klnbz magassgokbl lees aclgoly essi idejt Audacity szmtgpes
mrprogrammal! A magassgok s az essi idk alapjn hatrozza meg a nehzsgi
gyorsuls rtkt!
Szksges eszkzk:
Nagyobb mret acl csapgygoly, llthat magassg llvny, rajta vzszintesen
elhelyezett, nem teljesen sima fellet kermialap (padllap), mrszalag, szmtgp
beptett, vagy kls mikrofonnal, Audacity akusztikai mrprogrammal (az internetrl
ingyenesen letlthet).
A mrs lersa:
A lemrt magassgba belltott vzszintes kermialapon gurtsa el a golyt gy, hogy az
a laprl a talajra essen! A kiss egyenetlen fellet kermialapon a goly jellegzetes hanggal
gurul. Amikor a goly a lap szlt elhagyva esni kezd, a hang megsznik, vgl a talajra
lerkez goly hangosan koppan.
- Ksztsen hangfelvtelt az Audacity program segtsgvel a goly mozgst ksr
hangokrl!
- A hangfelvtel grafikonjn mrje meg a goly esshez tartoz idszakaszt (a gurul
goly hangja s a koppans kztti csendes tartomnyt) ezredmsodperces pontossggal!
- A mrst ismtelje meg legalbb 4 klnbz magassgbl indtva a golyt!
- A mrt magassg- s idadatokat, illetve a mrt idtartamok ngyzett foglalja
tblzatba, majd brzolja az essi magassgot az essi id ngyzetnek fggvnyben! A grafikon alapjn hatrozza meg a nehzsgi gyorsuls rtkt!
- Hatrozza meg a kapott eredmny relatv hibjt!

Fizika

6. Palack oldaln kifoly vzsugr vizsglata

Feladat:
lltsa ssze a ksrletet! Ksztsen digitlis fott a ksrletrl! A kinyomtatott fotn vgzett
mrsek segtsgvel igazolja, hogy a vzsugr ve a vzszintes hajts parabola-grbjt
rajzolja ki! Hatrozza meg a palack oldaln kilp vzsugr sebessgt!
Szksges eszkzk:
Kb. 10-15 cm magas dobogn ll, 2-2,5 literes manyag dts palack, oldaln flmagassgban kb. 5 mm-es lyuk, lapos fottl (vagy magasabb perem tlca, tepsi), fehr szigetelszalag, oll, alkoholos filctoll, vonalz, digitlis fnykpezgp llvnyon, szmtgphez
csatlakoztathat USB kbellel, szmtgp, nyomtat paprral, vz, tlcsr.
A mrs lersa:
lltsa ssze a ksrletet az bra szerint!
A palackot helyezze a dobogra, helyezze a dobog mell a tlat (a palack oldaln lv lyuk
a tl fel nzzen)! A szigetelszalagbl vgott cskokat a palack oldalra ragasztva jellje meg
a palack magassgnak negyedt, felt (itt a lyuk) s hromnegyedt! Mrje le s jegyezze fel
a szintjelek tvolsgt! Ragassza le szigetelszalaggal a lyukat, majd tltse fel a palackot
vzzel, de ne zrja le! lltsa be az llvnyon lv
digitlis fnykpezgpet gy, hogy oldalrl merleges
irnybl lssa a palackot s a kifoly vzsugarat
(hasonlan az sszelltsi rajzhoz)! Trekedjen arra,
hogy a palack s az oldalnylson kifoly vzsugr optimlisan kitltse a kpmezt! vatosan vegye le a lyukat
zr szigetelszalagot! A palack oldaln vkony, velt
sugrban folyik ki a vz. A vzsugr annl tvolabb r
a tlba, minl magasabb a kifolynyls feletti vzrteg
magassga. Ez a vz kifolysval lassan cskken, gy
a kiml vz sebessge is vltozik.
-

Ksztsen digitlis fnykpet a kifoly vzsugrrl akkor, amikor a vzszint a palackban ppen elri a fels jellst!
A kpet nyomtassa ki!
A kinyomtatott fotn vgzett szerkesztssel igazolja, hogy a vzsugr alakja parabola!
A fotn mrt tvolsgok s a ksrleti sszellts relis adatainak ismeretben hatrozza meg a lyukon kiml vz sebessgnek nagysgt!
Rajzolja be a vzsugr pillanatnyi sebessgnek irnyt a palackon bejellt als negyed magassgban, s a sebessgvektor vzszintes s fggleges komponensnek
arnya alapjn igazolja, hogy a vzsugr sebessgnek vzszintes sszetevje megegyezik azzal a sebessggel, amit egy szabadon es test szerezne, ha pp olyan magassgbl esne kezdsebessg nlkl, mint amekkora a palackban lv vzfelszn s
a palack oldaln lv nyls magassgklnbsge! Az llts igazolsa sorn hasznlja ki, hogy a szomszdos jellsek kztti tvolsg azonos!

Megjegyzs: Amennyiben a vizsgz a felkszlsi id alatt jelzi, hogy a fnykp kinyomtatsa sikertelen, a vizsgabizottsg elre elksztett felvtelt biztost a vizsgz szmra a mrs
befejezshez, az lltsok igazolshoz. Ekkor a vizsgz teljestmnybl 3 pontot le kell
vonni.

Fizika

7. A hang sebessgnek mrse llhullmokkal

Feladat:
Ismert frekvencij hangra rezonl levegoszlop hossznak mrsvel hatrozza meg a hang
terjedsi sebessgt levegben!
Szksges eszkzk:
Nagymret, egyik vgn zrt veg- vagy manyaghenger, mindkt vgn nyitott, a hengeres
ednybe illeszthet manyag cs, oldaln centimteres beoszts skla (a skla alkoholos
filctollal felrajzolhat a csre), ismert rezgsszm hangvilla, nagymret tlca, vz tartednyben, mrszalag, Bunsen-llvny, -di, lombikfog.

A mrs lersa:
A hengert lltsa a tlcra s tltsn bele vizet! Az oldaln sklval
elltott csvet mertse a vzbe! A csben lv levegoszlopot alulrl a vz zrja be, gy a lgoszlop hossza a cs emelsvel s
sllyesztsvel vltoztathat. A cs szabad vge fl tartsunk
rezg hangvillt, majd a maximlisan vzbe mertett csvet emeljk lassan egyre magasabbra, kzben figyeljk a hang felersdst! A maximlis hangerssghez tartoz levegoszlop-magassgot (a cs peremnek s a henger vzszintjnek klnbsge) mrjk
le! Folytassuk a cs emelst egszen a kvetkez rezonanciahelyzetig, s mrjk le ismt a bels csben lv levegoszlop
hosszt!
A levegoszlop hossznak mrst megknnythetjk, ha a csvet
nem kzben tartjuk, hanem Bunsen-llvnyhoz rgztett lombikfogval. A lombikfogt csak annyira szortsuk meg, hogy az megtartsa a fggleges helyzet csvet, de ne akadlyozza meg a magassg vltoztatst. Ha a mrs kzben a hangvilla rezgse mr
nagyon elhalkulna, ismtelt megkoccintssal jbl rezgsbe hozhat.
A villa hangjnak ersdse jelzi, hogy a csben lv lgoszlop
rezonl a hangvillra, azaz a csben hang-llhullm alakul ki.
-

Hatrozza meg a hang hullmhosszt kt egyms utni rezonanciahelyzetben, majd

a hangvilla rezgsszmnak ismeretben a hang terjedsi sebessgt a levegben!

Megjegyzs:
A hangsebessg-meghatrozs pontosabb tehet, ha a ksrletet kt klnbz alapfrekvencij hangvillval megismteljk, s a kt mrs eredmnynek tlagt szmtjuk.

Fizika

8. Halogn izz infrasugrz teljestmnynek mrse

Feladat:
Matt-feketre festett rzgoly melegedst mrve hatrozza meg a golytl ismert tvolsgra
elhelyezett vettizz hsugrzsi teljestmnyt!
Az izz elektromos teljestmnyfelvtelnek ismeretben hatrozza meg az infrasugrzs
hatsfokt!
Szksges eszkzk:
Foglalatban szabadon ll 100 wattos, kismret halognvett-izz, kapcsolval felszerelt
hlzati teljestmnymr egysgen keresztl a hlzatra csatlakoztatva. (12 V-os izz esetn
a transzformtor bemenett csatlakoztassuk a hlzati teljestmnymrre!) Elzetesen matt
feketre befestett, megadott tmeg, tmrj s fajhj rz goly, a digitlis hmr
befogadsra alkalmas zskfurattal, tizedfok pontossg hossz szr digitlis hmr,
a hmr szrra hzott, az eszkz rgztst segt gumidugval, llvny, stopperra,
mrszalag, rnykol erny.
A mrs lersa:
Helyezze be a goly furatba a hmr szrt, majd a gumidugt rgztse azt llvnyra (bra)!

A foglalatval llvnyra rgztett pontszer izzt lltsa a golyval egy magassgba, attl
10-15 cm tvolsgba! Mrje le a goly s a lmpa tvolsgt! Olvassa le a hmrn a kiindulsi hmrskletet (szobahmrsklet), majd kapcsolja be a lmpt s egyidejleg indtsa el
a stopperrt! Az rnykol erny megfelel elhelyezsvel vdje szemt az ers fnytl,
gy, hogy kzben a hmrt le tudja olvasni!
- Olvassa le s jegyezze fel fl percenknt a goly hmrsklett! A mrst 4 percen t
folytassa! Mrsi eredmnyeit brzolja hmrsklet-id grafikonon!
- A goly ismert adatai s a mrt melegedsi sebessg alapjn hatrozza meg a golyt
r hsugrzs teljestmnyt!
- A golyt melegt teljestmnybl a lmpa tvolsgt hasznlva szmtsa ki a vettizz infrasugrzsi teljestmnyt! (Az izz hsugrzst tekintse gmbszimmetrikusnak! )
- Olvassa le a hlzati teljestmnymr mszeren az izz ltal felvett elektromos teljestmnyt s hatrozza meg az izz hsugrzsi hatsfokt!
Megjegyzs:
Hasonl mrsi elrendezsben jl mrhet az n. naplland (a Napbl a sugrzsra merlegesen elhelyezett egysgnyi felletre egysgnyi id alatt kisugrzott energia.)

10

Fizika

9. Szilrd anyag (alumnium) fajlagos hkapacitsnak (fajhjnek)

meghatrozsa
Feladat:
A rendelkezsre ll eszkzkkel, a vz fajhjnek s a kalorimter hkapacitsnak
ismeretben, hatrozza meg a kiadott fm fajhjt!
Szksges eszkzk:
Ismert hkapacits kalorimter tetvel, kevervel, hmrvel, szobai hmr, 3 db kzepes fzpohr, meleg vz, nagyobb mret tlca, trlruha, mrleg, szraz llapot, szobahmrsklet apr
alumnium darabok (pl. alu-csavarok)

A mrs lersa
Mrje le a szrazra trlt kalorimter tmegt fedvel,
kevervel s a hmrvel egytt! Tltse meg a kalorimtert krlbell felig forr vzzel, s mrje le
ismt a berendezs tmegt a vzzel egytt. A kt
mrlegels alapjn az ednybe nttt vz tmege pontosan meghatrozhat.
Szobai hmrn olvassa le a szobahmrskletet,
majd mrjen le a szobahmrsklet, szraz fmdarabokbl kb. ktszer annyit, mint a kalorimterbe tlttt
vz tmege. A fm tmegnek nem kell pontosan
megegyeznie a vz tmegnek ktszeresvel, de a tmegmrs legyen pontos!
Olvassa le a kalorimterben lv meleg vz hmrsklett a hmrn! (A hmr leolvassa eltt bizonyosodjon meg rla, hogy a mrlegelssel
tlttt id alatt a kalorimter hmrsklete stabilizldott!)
Helyezze a kalorimterbe a lemrt tmeg, szobahmrsklet szraz fmdarabokat! Nhny
percnyi kevergets alatt bell az j hmrsklet. Olvassa le ismt a hmr llst!
-

A megadott s a mrt adatok alapjn hatrozza meg a szilrd anyag fajhjt!

A kapott eredmnyt hasonltsa ssze a kiadott fmnek a fggvnytblzatban tallhat
fajhrtkvel!
Ismertesse, mi okozhatja a mrt s elmleti rtk esetleges eltrst!

Megjegyzs:
A vz fajhjnek tblzati rtke: c = 4,18

kJ
.
kg K

A kalorimter hkapacitsa az adott eszkzre jellemz, a konkrt rtk a kalorimteren olvashat.

A vz tmegnek meghatrozshoz elfogadhat a trfogat mrse mrhengerrel is.

11

Fizika

10. Kristlyosodsi h mrse

Feladat:
Hatrozza meg kalorimetrikus mrssel a tlhttt solvadk kristlyosodsa sorn
felszabadul energia egysgnyi tmeg anyagra vonatkoztatott rtkt (fagysh)!

Szksges eszkzk:
Ismert tmeg tlhttt solvadk (clszeren ntriumacett-trihidrt), ismert hkapacits (vzrtk) iskolai kalorimter kevervel, hmrvel, stopper-ra, szobahmrsklet llott vz, mrhenger. A ksrleti eszkzket s anyagokat a fot mutatja.

A mrs lersa
A mrhenger segtsgvel tltsn a kalorimterbe ismert mennyisg szobahmrsklet
vizet! (A vz tmege kb. 6-7-szerese a manyag tasakban lv folyadk elzetesen lemrt s
megadott tmegnek.) A szobahmrsklet folyadkot tartalmaz tasakot emelje a kalorimter fl, majd a tasakban lv grblt fmlapocska tpattintsval indtsa be a kristlyosodst! Amint meggyzdtt a folyamat beindulsrl, rakja a tasakot a kalorimter vizbe,
tegye r a tett, helyezze be a hmrt s indtsa el az rt! A kristlyosods sorn az anyagbl energia szabadul fel, ami melegti a kalorimtert s a beletlttt vizet. vatos rzogatssal, a kalorimter krkrsen grblt keverjnek le-fel trtn mozgatsval segtse a vz
melegedst, kzben percenknt olvassa le a hmrskletet! Az id- s hmrskletrtkeket
jegyezze fel! A mrst folytassa, amg a melegeds tart!
-

Ksztse el a kalorimter melegedst jellemz id-hmrsklet grafikont, s hatrozza

meg a rendszer maximlis hmrsklett!
Az anyag tmegt, a vz tmegt s fajhjt, a kalorimter hkapacitst ismerve, a kiindulsi s a vgs hmrsklet mrt rtkeit felhasznlva rja fel az energiamegmaradst
kifejez egyenletet! Az egyenletbl szmtssal hatrozza meg az anyag tmegegysgre
jut kristlyosodsi ht!

12

Fizika

Megjegyzs:
A kalorimter elre meghatrozott hkapacitsa az eszkzn van feltntetve.
kJ
A vz fajhjnek tblzati rtke: c 4,18
kgK
Az egyszersg kedvrt ne foglalkozzon azzal a hmennyisggel, amit a soldat vesz fel
az olvadspontig trtn felmelegedsvel, illetve a s ad le, mikzben visszahl a vgs
hmrskletre.
A ksrletben felhasznlt anyag a sportkereskedelemben tli kzmelegt prnaknt,
gygyszati segdeszkzknt flmelegt prnaknt, zrt manyag tasakban kaphat.
Az anyag ismtelten, sokszor felhasznlhat. A kristlyos anyag forr vzben felolvaszthat,
s a vzfrdbl kivve szobahmrskleten tlhthet.
Felhasznlhat a mrshez kristlyos ntrium-tioszulft (fnykpszeti fixrs) is, amely
szintn vzfrdn felolvaszthat s hideg vzben tlhthet. A tlhttt fixrs-olvadkot
tartednnyel egytt helyezzk a kalorimterbe. (A kalorimter hkapacitsnak megadsakor
az edny hkapacitst is figyelembe kell venni.) A fixrs kristlyosodst apr
kristlyszemcse beledobsval indthatjuk meg.

13

Fizika

11. Ekvipotencilis vonalak kimrse elektromos trben

Feladat:
A megadott eszkzkbl az utasts alapjn lltsa ssze a ksrletet!
Mrje ki az ekvipotencilis vonalakat lapos potencilkdban egy hosszabb, egyenes rd alak
s egy kisebb, korong alak fmelektrda kzti trrszben!
A kimrt ekvipotencilis vonalak alapjn ksztsen kzelt vzlatrajzot a tr ervonalszerkezetrl!
Szksges eszkzk
Feszltsgforrs (kb. 10 V egyenfeszltsg pl. 2 db sorba kttt laposelem), nagy bels ellenlls
feszltsgmr, lapos potencilkd, vezetkek, ngyzethls papr (millimterpapr).
Megjegyzs:
A ksrlethez szksges potencilkd hzilagosan egyszeren elkszthet.
Legalbb 10x20 cm alapterlet lapos manyagkd (manyagtlca) aljra ngyzethls beoszts
paprlapot helyeznk (ha a tl alja tltsz, a paprt clszeren a tl al rgztjk, ha a tl alja nem
tltsz a papr a tlba kerl. Ez utbbi esetben az tnedvesed paprt esetenknt cserlni kell.) A tlba
nhny mm magasan csapvizet tltnk. A tlba helyezhet fmelektrdk anyaga clszeren alumnium vagy rz. (A vas rozsdsodik!) Elnys olyan elektrdkat hasznlni, amelyek nmagukban is
stabilan megllnak a kd aljn. (Ilyen pldul az L profil alumnium-sn vagy a ngyzetes keresztmetszet alumnium zrtszelvny lsd fot.) Az elektrdkhoz egyszeren csatlakozhatunk az iskolai ksrletezsben hasznlt rpzsinrokkal, ha az elektrdkra a banndugnak megfelel lyukakat
frunk.

Az ajnlott ksrleti sszellts fotjt s a kapcsolsi rajzot az bra mutatja.

14

Fizika

A ksrlet lersa
Ellenrizze a ksrleti sszelltst! Figyeljen arra, hogy az elektrdk a ngyzethl vonalaira illeszkedjenek! A mrsi eredmnyek rgztsre ksztsen el a tl aljn lv ngyzethls laphoz hasonl paprt, s erre rajzolja be az elektrdk pontos helyt! Helyezze feszltsg al az ramkrt, majd a feszltsgmr szabad potencilvezetkt (a kapcsolsi rajzon
nyl jelzi) mrtsa a vzbe s figyelje a feszltsgmr mszert! A feszltsget akkor olvassa
le, amikor a mszer megllapodik!
Mozgassa lassan a potencilvezetket a ngyzethl kt elektrdt sszekt kzps osztsvonala mentn a pozitv elektrdtl a negatvig s mrje a ngyzethl osztspontjaiban
a feszltsget!
-

Mrjen ki a kdban nhny ekvipotencilis vonalat s rajzolja be azokat a ngyzethls paprlapra, a vonalakon tntesse fel a mrt feszltsg rtkt is!
A kimrt ekvipotencilis vonalak alapjn ksztsen vzlatos rajzot a tr ervonalszerkezetrl!

15

Fizika

12. Elektrolit elektromos ellenllsnak vizsglata

Feladat:
Vizsglja meg az izzlmpbl s elektrdkbl ll kapcsols ramfelvtelt a vzbe mertett
elektrdk merlsi mlysgnek fggvnyben!
Szksges eszkzk:
4 vagy 6 V-os vltakoz feszltsg ramforrs; vltram feszltsg s rammr mszerek; vezetkek; kt, egymstl 1 cm tvolsgban szigetel tvtartk kz rgztett rz-lemez
elektrda (ajnlott anyaga nyomtatott ramkri lemez, mretei 3x20 cm), fels vgn banndugs csatlakozssal, als szln az elektrdk kz forrasztott zseblmpaizzval. llvny,
ami az elektrdk befogst s magassgnak vltoztatst biztostja. Tlca, magas vizes
edny, kls faln cm-skla, hideg csapvz.
A mrs lersa:
A ksrleti sszelltst az bra mutatja.

Adjon feszltsget az izzra, ram- s feszltsgmrssel hatrozza meg az izz ellenllst!

Mertse az elektrdkat hideg csapvizet tartalmaz ednybe, s mrseket vgezve hatrozza
meg a kapcsols ramfelvtelt az elektrdk legalbb ngy klnbz mrtk merlse
esetn!
- Adatait foglalja rtktblzatba s brzolja grafikusan, majd rtelmezze a kapott
ramerssgmlysg grafikont!
- Hatrozza meg, hogyan vltozik a vz elektromos ellenllsa az elektrdk vzbe merl
hossznak fggvnyben!
- Elfogadva, hogy a folyadkok ramvezetsre is rvnyes Ohm trvnye, hatrozza meg
a hideg vz fajlagos ellenllst (vezetkpessgt)!

16

Fizika

13. Az ramforrs paramtereinek vizsglata

Feladat:
Feszltsg s rammrs alapjn hatrozza meg az ramforrs (szrazelem) jellemz adatait:
bels ellenllst, elektromotoros erejt, rvidzrsi ramt!
Szksges eszkzk:
4,5 V-os laposelem vagy dobozba foglalt ramforrs kt bannhvely kivezetssel, feszltsgmr,
rammr, 10-20 -os s 4-5 A-rel terhelhet tolellenlls, kapcsol, rpzsinrok, krokodilcsipesz .

A ksrlet sszelltst a kapcsolsi rajz mutatja

Vltoztathat ellenllsknt 10-20 ohmos,
4-5 amperrel terhelhet tolellenllst alkalmazzunk. A tolellenlls csszkjnak eltolsval
az ramkrbe bekttt ellenlls vltoztathat.
Az rammr mszert az ellenllssal sorosan,
a feszltsgmrt a teleppel prhuzamosan kapcsoljuk. A kapcsol zrsa utn a mszerek ltal
mutatott rtkek a csszka helyzettl fggnek.

A mrs lersa
A csszka helyzett vltoztatva legalbb ngy pontban olvassa le az ram s a kapocsfeszltsg sszetartoz rtkeit!
- A mrsi adatokat foglalja tblzatba, majd brzolja feszltsgram grafikonon!
- A grafikon alapjn hatrozza meg a telep jellemz adatait!
Figyelmeztets!
A vltoztathat ellenlls csszkjt ne tolja szls helyzetekig!
Az rammr mszert a legnagyobb mrshatron hasznlja!
A kapcsolt csak a mrsek idejre zrja, hogy feleslegesen ne fogyassza
a telep energijt!

17

Fizika

14. Zseblmpaizz ellenllsnak mrse Wheatstone-hddal

Feladat:
Mrje meg a kiadott zseblmpaizz wolframbl kszlt izzszlnak ellenllst Wheatstonehddal! A mrshez hasznljon hrom klnbz (ismert) rtk segdellenllst!
Szksges eszkzk:
Zseblmpaizz (3,5 V, 0,2 A) foglalatban, 3 db klnbz rtk ellenlls, megadva az
ellenllsok nvleges rtkt (ajnlott ellenllsrtkek: 100 , 50 , 5 ), 1 m hossz
ellenllshuzal (11 /m), kt vgn kialaktott elektromos csatlakozval, cm sklval elltott
deszkalapra kifesztve, 1,5 V-os glit elem, Morse-kapcsol, rpzsinrok, rammr Deprezmszer (forgtekercses, lland mgnes rammr).
A mrs lersa:
A rendelkezsre ll eszkzk felhasznlsval lltsa ssze az brn lthat kapcsolst!

A zsebizzt ksse az Rx mrend ellenlls helyre, az ismert rtk ellenllsokat rendre

az Rs segdellenlls helyre!
Az rammr mszert elszr a legnagyobb mrshatron hasznlja!
-

A csszka megfelel pozicionlsval egyenslyozza ki a hidat s olvassa le a csszka

helyzett az egyenes vezet egyik vgpontjtl mrve! Ezt ismtelje meg mindhrom
segdellenlls alkalmazsval!
A mrsi adatokat foglalja tblzatba s szmtsa ki minden mrs esetn az izzszl
ellenllsnak rtkt!
Magyarzza a kapott eredmnyeket!

18

Fizika

15. Flvezet (termisztor) ellenllsnak hmrskletfggse

Termisztoros hmr ksztse
Feladat:
Vizsglja meg a termisztor ellenllsnak hmrskletfggst s ksztsen kalibrcis
grafikont az ellenlls-hmrhz!
Vgezzen hmrskletmrst a termisztor-hmrvel!
Szksges eszkzk:
Termisztor, ellenllsmr zemmdba kapcsolhat univerzlis mrmszer, fzpohr,
hideg csapvz tartednyben, forr vz termoszban, kisebb pohr a vz adagolshoz, nagyobb
vzgyjt edny, folyadkos iskolai bothmr, millimterpapr.
A mrshez ajnlott a kereskedelemben 470 , 680 , 1 k jellssel kaphat termisztor.
A termisztor kivezetseit forrasszuk banndugban vgzd hajlkony, szigetelt
vezetkekhez/rpzsinrokhoz, a termisztorbl kivezet fmdrt szigetelsre gynevezett
zsugorcs ajnlott, amely megmelegtve rzsugorodik a fmszlra. A zsugorflia termisztor
fel es vgn egy csepp szilikonnal tehetjk tkletess a szigetelst.
A mrs lersa
A termoszbl ntsn forr vizet a fzpohrba s helyezze bele a folyadkos hmrt!
Csatlakoztassa a termisztort ellenllsmr mszerhez, majd mertse be a vzbe! Ha a folyadkos hmr megllapodott, s a termisztor ellenllsnak rtke sem vltozik, olvassa le
a mszereket s jegyezze fel rtktblzatba az adatokat! Vltoztassa fokozatosan a vz hmrsklett! Ehhez a meleg vz egy rszt ntse ki a pohrbl s ptolja csapvzzel!
sszekevers utn vrja meg, amg a hmr s az ellenllsmr rtke stabilizldik s olvassa le az rtkeket! gy vltoztatva a hmrskletet, mrjen legalbb 5-6 pontban!
- A mrsi adatok alapjn brzolja grafikonon a termisztor ellenllsnak
hmrskletfggst!
- A kapott ellenllshmrsklet karakterisztikt tekintse a termisztor-hmr kalibrcis grafikonjnak! A termisztort kt ujja kz szortva hatrozza meg a testhmrsklett!
- Becslje meg, mekkora lenne a termisztor-hmr ellenllsnak rtke olvad jgben!
Megjegyzs:
A termisztor ellenllsnak hfokfggse NEM lineris. Ahhoz, hogy az olvad jg hmrsklethez
tartoz ellenlls rtkt meg tudjuk becslni, szksges, hogy mrsnket a csapvz hmrsklete
kzelben fejezzk be, s a mrt grbe szlhez illesztett egyenessel extrapolljunk.

19

Fizika

16. Hagyomnyos izzlmpa s energiatakarkos kompakt lmpa

relatv fnyteljestmnynek sszehasonltsa
Feladat:
Zsrfoltos fotomter segtsgvel hasonltsa ssze a hagyomnyos izzlmpa s az energiatakarkos kompakt lmpa relatv fnyteljestmnyt (a kibocstott fnyteljestmny s
a felvett elektromos teljestmny arnyt)!
Szksges eszkzk:
Ismert nvleges teljestmny, hlzati izzlmpa s kompaktlmpa (a lmpk gmb alak
opl-burjak) ll foglalatban, fldelt, biztonsgi dugasz csatlakozssal, kapcsolval
elltott hlzati biztonsgi eloszt aljzat, zsrfoltos fotomter, mrszalag.
A mrs lersa:
Helyezze el egymssal szemben a kt lmpt, kb. 1 mter tvolsgban, majd a kt lmpa kz,
a lmpkat sszekt egyenesre merlegesen a zsrfoltos paprernyt! Az sszelltst az bra
mutatja.

A lmpk bekapcsolsa utn az erny egyik oldalt az egyik, a msik oldalt a msik lmpa
fnye vilgtja meg. A megvilgts erssge megvltozik, ha az ernyt elmozdtjuk a lmpkat sszekt egyenes mentn. (A gmb alak opl lmpk fnykibocstst gmbszimmetrikusnak tekinthetjk. A lmpk az ernyt az ernytl vett tvolsguk ngyzetvel fordtottan
arnyos mrtkben vilgtjk meg.) Az erny mozgatsval keresse meg azt a helyzetet,
amikor az erny mindkt lmpbl azonos megvilgtst kap, azaz amikor az ernyn lv
zsrfolt sem nem sttebb, sem nem vilgosabb az erny tbbi rsznl!
-

Mrje meg ebben a helyzetben az erny tvolsgt mindkt lmptl, majd a lmpk
nvleges teljestmnyt alapul vve hatrozza meg a relatv fnyteljestmnyek
arnyt!

Megjegyzs:
A zsrfoltos fotomter egyszer, hzilag elkszthet eszkz: talpra szerelt, fehr paprlapbl
ksztett 10x10 cm mret erny, kzepn kb. 10 forintos nagysg zsrfolttal. A folt tmen
fnyben vilgosabb, visszavert fnyben sttebb a paprerny krnyez rsznl. Ha az erny
mindkt oldalrl azonos intenzits megvilgtst kap, a folt egybeolvad az ernyvel.
Trekedjnk arra, hogy a ksrlet httrvilgtsa egyenletes legyen. Ha a ksrlet az egyik
oldalrl tbb fnyt kap, az meghamistja a mrs eredmnyt.
20

Fizika

17. A vz trsmutatjnak meghatrozsa

Feladat:
lltsa ssze s vgezze el a lert ksrletet!
Mrsi adatai alapjn hatrozza meg a vz levegre vonatkoztatott trsmutatjt!
Szksges eszkzk:
Vkony fal, sk alj veg- vagy manyagkd (ragasztott akvrium), lzerdidval mkd
n. eladsi lzerfnymutat, millimterpapr, mrszalag, Bunsen-llvny dival, kmcsfogval (a lzer rgztsre), tlca, tiszta vz trolednyben.
A ksrlet sszelltsi rajzt az bra mutatja

A mrs lersa
Az res vegkd al helyezze el a millimterpaprt! A lzert rgztse a befogba s irnytsa
ferdn a kd aljra. (Clszer a lzert a lehet leglaposabb szgbe lltani, gy, hogy a fnyfolt a kd oldalhoz kzel, a mm-papr egy osztsvonalra essk.) A kd fnyforrs felli
oldalnl mrje meg a ferde lzersugr magassgt (h) s a kd aljn a fnyfolt tvolsgt (s)!
Tltsn fokozatosan egyre tbb vizet a kdba! Mrje a vzszint magassgt s a lzerfolt
eltoldsnak mrtkt (x) a kd aljn! (Ez utbbit a millimterpapr segtsgvel olvassa le!)
-

rtelmezze a fnyfolt eltoldst a kd aljn!

A mrt adatok alapjn hatrozza meg a vz levegre vonatkoztatott trsmutatjt!

21

Fizika

18. A dombor lencse fkusztvolsgnak meghatrozsa n.

Bessel-mdszerrel
Feladat:
lltsa ssze a ksrletet!
Hatrozza meg a lert Bessel-fle mdszerrel a lencse fkusztvolsgt!
Szksges eszkzk:
Nagyobb tmrj, kb. 10-20 cm fkusztvolsg gyjtlencse vegbl vagy manyagbl,
fehr papr vagy pausz erny, asztali lmpa 25 W-os izzval, optikai pad mozgathat
lovasokkal, a lencse, az erny rgztsre szolgl befogkkal; mrszalag.
(Ha az optikai pad a tartozkokkal nem ll rendelkezsre, megfelel a fotn bemutatott
sszellts is. A lekpez lencse egyszer kzi nagyt, az izzszl s az erny tvolsga
1 m, a lencse helyzetnek vltozsa a mterrdra ragasztott papr mrszalaggal mrhet.)

A mrs lersa
A fkusztvolsg meghatrozsra alkalmas ksrleti technika az n Bessel-mdszer.
A trgyat s az ernyt egymstl alkalmas tvolsgban rgztjk, a tvolsgot (s) lemrjk s
a tovbbiakban nem vltoztatjuk. Megkeressk a trgy s az erny kzt azt a lencsehelyzetet,
amelynl les nagytott kpet ltunk az ernyn. Ezutn a lencst eltoljuk az erny fel addig,
mg a trgy les kicsinytett kpe megjelenik. Megmrjk a lencse elmozdtsnak tvolsgt
(d). A mrs sematikus rajzt az bra mutatja.
A lencse fkusztvolsga a mrt
adatokbl az
(s d ) (s d )
f
4s
sszefggs alapjn hatrozhat meg.

lltsa ssze a ksrletet!

A mrst elvgezve hatrozza meg a lencse fkusztvolsgt!

Megjegyzs:
A Bessel-mdszerrel kapott fkusztvolsg pontosabb, mint amit kzvetlenl kapnnk a lekpezsi trvny alapjn, mrve a kp- s trgytvolsgot. Ez utbbiak mrse ugyanis nem
egyszer a lencse grblete miatt.

22

Fizika

19. A fnyelhajls jelensge optikai rcson, a fny hullmhossznak

meghatrozsa
Feladat:
Optikai rccsal bemutatott fnyelhajlsi ksrlet segtsgvel hatrozza meg a fny
hullmhosszt!
Szksges eszkzk:
Kis teljestmny fnymutat-lzer, optikai sn lovasokkal, erny, ismert rcsllandj optikai
rcs, mrszalag, vonalz.
A mrsi sszelltst a fot mutatja.
A mrs lersa
Az optikai sn vgre rgztsnk szles ernyt, az ismert rcsllandj optikai rcsot
helyezzk a snen mozgathat lovasba tett diatartba, majd a rcsot vilgtsuk t lzerfnnyel!
Lzer-fnyforrsknt kis energij He-Ne lzert, vagy lzerdidval mkd, olcs, n.
fnymutat-lzert hasznlhatunk. Ez utbbi irnytsnak s rgztsnek legegyszerbb
mdja az, ha a ceruzavastagsg, nhny cm hossz eszkzt jtkgyurmba gyazzuk.

A lzerfny a rcson thaladva elhajlik. Az ernyn szimmetrikusan megjelen interferenciamaximumok nappali vilgtsban is jl lthatk.
-

Mrje le a ksrleti sszelltson az optikai rcs s az erny tvolsgt, valamint

az ernyn az els elhajlsi maximum s a direkt sugr foltjnak (kzps, legersebb
megvilgts folt) tvolsgt!
A mrt hosszsgadatok s az optikai rcs megadott rcsllandjt felhasznlva hatrozza meg a lzerfny hullmhosszt!
A mrsi hiba cskkentse rdekben ismtelje meg a hullmhossz meghatrozst
ms ernyrcs tvolsgok esetn is! A klnbz ksrletek sorn kapott rtkeket
tlagolja!

23

Fizika

20. Napelemcella vizsglata

Feladat:
A rendelkezsre ll eszkzkbl lltsa ssze a ksrletet!
Mrje ki a lmpa alatt 25-30 cm tvolsgban elhelyezett napelemcella feszltsgramerssg
karakterisztikjt!
Mrsi adatai alapjn hatrozza meg a cella teljestmnynek terhelsfggst (ramerssgfggst), tegyen javaslatot a cella optimlis terhelsre!
Szksges eszkzk:
Napelemcella (pl. napelemes kerti lmpa cellja) banndugs csatlakozssal, feszltsg s
rammr mszerek, 1 k -os, 50 mA-ig terhelhet vltoztathat ellenlls, llthat
magassg lmpa (60-75 W), mrszalag
A ksrlet lersa
A ksrleti sszelltst a rajz s a fot mutatja.

A mrs lersa
lltsa ssze a kapcsolst az bra szerint! A lmpt lltsa kb. 25 cm magassgba a napelemcella fl, a vltoztathat ellenllst lltsa maximlis rtkre s olvassa le a mszereken
a cella feszltsgnek s a kr ramnak rtkt! Az ellenllst fokozatosan cskkentve
nvelje lpsrl lpsre az ramot 2-3 mA-rel, s minden lps utn jegyezze fel a mszerek
adatait!
-

A mrsi adatokat foglalja tblzatba s rajzolja fel a cella feszltsgramerssg

karakterisztikjt!
rtelmezze a kapott grbt! A mrt adatok alapjn hatrozza meg a cella teljestmnyt a terhels (ram) fggvnyben, s az eredmnyt brzolja grafikonon!

24