6 / Reggeli Újság
, kedd
Kolostorrablók kontra Úrangyala
A nagyváradi Úri utcán régi
szépségében és méltóságában áll
ma még a premontrei rend temp-
loma és az ehhez tartozó iskola-
épület, amelyben hosszú évtize-
dek óta generációk tanulnak. A
város magyarsága, fõleg az idõ-
sebb korosztály talán még emlék-
szik a híres paptanárokra, vagy
ahogy a köznyelvben emlegették
õket a „fehér papokra”.
Az elmúlt hónapokban a vára-
di premontrei rendházról és en-
nek apátkanonokjáról, Fejes Ru-
dolf Anzelm O. Praem. prépost-
prelátusról többször lehetett ol-
vasni a helyi médiában, ugyanis a
román restitúciós törvények bal-
káni káoszában igencsak furcsa
és homályos jogi – vagy inkább
jogtalansági – mismások derültek
ki a rend által visszaigényelt in-
gatlanokkal kapcsolatban. A tör-
ténet jogi oldalán túl azonban fel-
vetõdik a kérdés, a mai váradi kö-
zépkorú vagy fiatal magyarok
mennyire is vannak tisztában az-
zal, hogy milyen szerepet játszik
egy tanító rend egy polgári kö-
zösség életében, s vajon hányan
tudják ezt azok közül a váradi fi-
atalok közül, akik nap mint nap
elmennek az Úri utcai kolostor-
templom mellett, hogy kik is a
premontrei kanonokok, a „fehér
papok”?
Az ateista kommunizmusban
elterjesztett tézisek szerint az
egyházi vagyon a népet károsítot-
ta meg, s a vörös csillag elvtársai
hosszú évekig próbálták szugge-
rálni a közvéleménybe azt, hogy
az egyházi vagyonokat el kell ko-
bozni, a templomokat, kolostoro-
kat kisemmizni javaikból. Azon-
ban a romániai 1989-es politikai
fordulatokat követõen, miután a
kommunizmus állítólag megbu-
kott, kérdés, miért is maradt ne-
hézkes és diszkriminatív az év-
századok során kialakult és átö-
röklött egyházi javak, és csakis a
magyar egyházi javak visszaszol-
gáltatása? A gazdasági spekuláci-
ókon túl bizonyára az etnikai jel-
leg is választ adhat erre a kérdés-
re, hiszen a romániai magyar kö-
zösségekben gyökerezõ és azokat
felölelõ-tápláló egyházak kifosz-
tása egyfajta jelzés, hogy a hagy-
makupolás hittérítés érájában ne-
hogy elfeledjük, demokrácia ide
vagy oda, mégis ki az úr e pátriá-
ban.
A SZERZETESRENDEK
ÉS A POLGÁRI
TÁRSADALOM
A szerzetesrendek mindig is
igen sokrétû tevékenységet foly-
tattak, életüket a mindenkori kor-
társak sem pusztán a vallás vagy
a mûvelõdés szférájában betöltött
szerepük alapján ítélték meg, ha-
nem mérlegelték az állam, illetve
a társadalom egésze szempontjá-
ból is. A szerzetesrendek tevé-
kenysége a reformációt illetve
különösen a felvilágosodást kö-
vetõen fontos eleme lett az állam
és egyház közötti mindenkori vi-
szonynak, utóbbi alakulása szo-
ros kapcsolatba került a szerze-
tesség általános helyzetével. Ma-
gyarországon a XIX. század elsõ
felében a polgári átalakulás szer-
teágazó megyei, illetve ország-
A szentmártoni kolostor
gyûlési vitákat hozó problémái
között szintén politikai kérdéssé
vált a szerzetesrendek tevékeny-
ségének megítélése, mozgásterük
kiterjesztése vagy korlátozása. A
kérdés, noha ritkán került a re-
formkor számos meghatározó
problémájával egy sorba, mégis
jellemzõ adalékokat nyújt arról,
hogy a különbözõ pártállású és
egyéniségû politikai személyisé-
gek milyen egyházpolitikai el-
vekben gondolkoztak, hogyan
képzelték el a szerzetesrendek
szerepét a polgári átalakulás fo-
lyamatában.
A romániai rendszerváltást kö-
vetõen, túl a trianoni békediktátu-
mon, a második világháborún, a
kommunizmus évtizedein, a de-
mokratikusnak kikiáltott, ám az
ateista kommunizmus által beik-
tatott törvényekre alapozó mai ál-
lamrendszerben a római katolikus
egyház, beleértve az ezekhez
kapcsolódó szerzetesrendeket,
igencsak sok akadályba ütközött,
amelyek talán még ma sem tették
lehetõvé a rendek társadalmi re-
habilitálását. A Romániában ál-
lamvallássá nyilvánított ortodo-
xia sokszor agresszív terjeszkedé-
se az elmúlt években bizonyítot-
tan összeforrt a politikai vezetés
alakulásával, s hiába a sokat han-
Az apátkanonok a dokumentációkat az Emberi Jogok Európai Bírósága
elé juttatja
goztatott európaiság, a vallási
diszkriminációnak számtalan,
többé-kevésbé álcázott példája
köszönt ránk a restitúciós törvé-
nyek életbe lépését követõen. Er-
rõl a jelenségrõl beszélgettünk
Anzelm atyával.
AZ ELHÍVÁS
– Excellenciás fõapát úr, kér-
jük, röviden mutassa be a pre-
montrei rendet és ennek váradi
kapcsolódását.
– A premontrei kanonokrend
vagy Norbert-rend a katolikus
RIPORT
egyház egyik szerzetesrendje,
amely Szent Ágoston reguláját
követi. Fehér kanonokok néven
is ismernek bennünket rendi öl-
tözetünk színe alapján. A rendet
Szent Norbert 1121-ben alapítot-
ta a Laon melletti Prémontrében.
Norbert nem sokkal késõbb
Magdeburg érseke lett. Magyar-
ország területére az elsõ szerzete-
sek egyenesen Prémontréból ér-
keztek 1130-ban, még a rendala-
pító életében, II. István királyunk
hívására, s itt, Váradhegyfokon
építették elsõ monostorukat.
Mintegy száz évvel késõbb már
közel 45 premontrei kolostor volt
Magyarországon. A szerzetesek
tevékenysége 1802-tõl a tudomá-
nyos és az iskolák minden szint-
jén mûködõ nevelõi munkára
van irányítva. A rend már a kez-
detektõl kitûnt a gazdasági vál-
lalkozás területén is. Tagjai kö-
zött számos kiváló teológus, pe-
dagógus, orvos, közgazdász és
egyéb tudományág tudósa mûkö-
dött és mûködik. A premontrei az
elsõ rend az egyháztörténelem-
ben, amely a pápától kapott ki-
váltságként saját majorjaiban lé-
tesíthet plébániákat. A szerzete-
sek fõ küldetése az ünnepélyesen
végzett liturgia megtartásában, az
eucharisztikus és Mária iránti
tiszteletben, a vezeklõ életmód-
ban, az apostolátusban és a plé-
bániák lelkipásztori szolgálatá-
ban rejlik.
– Hogyan döntötte el, hogy
szerzetes lesz?
– Váradi születésû vagyok, s a
gimnázium elvégzésekor már
tudtam, papi pályára szeretnék
menni. Akkoriban egyházme-
gyeként évenként csak két papnö-
vendéket lehetett a gyulafehérvá-
ri teológiára felvételire javasolni.
1988 tavaszán én voltam a legfi-
atalabb jelentkezõ, s ezért azt is
javasolták, hogy várjak még egy
2010. február 16.
A premontrei templom és rendház Nagyváradon
évet. Akkor a váradi premontrei
rendfõnök, jó emlékezetû Budai
Ernõ Márton volt a Szent László-
templom plébánosa, s mikor látta
törekvéseimet, saját könyvtárá-
ból adta ide a rendrõl és Szent
Norbertrõl szóló könyveit. Így
megismerhettem a premontrei
rend lényegét és célkitûzéseit, s
megtaláltam ebben elhívásomat,
küldetésemet. Másodéves teoló-
gus voltam, amikor a premontrei
generális apát megkeresett, hogy
el kellene kezdenem a noviciá-
tust a gödöllõi rendházban. Innen
Rómába kerültem, a Gergely
Egyetemen (Pontificia Univer-
sita Gregoriana) végeztem el a
A román belügyminisztérium 0102.
sz. katonai egysége 1959-b ben még
lakbért fizetett a rendnek a szent-
mártoni rendház használata fejé-
ben. Ha a román államé lett volna
az épület, ezt nem kellett volna
teológiát, majd 1997-ben haza-
tértem Váradra, s 1999 márciusá-
ban a választó káptalan engem
nevezett ki rendfõnöknek. Ezzel
abban az idõben én lettem a leg-
fiatalabb apátkanonok.
– Bízott abban, hogy a resti-
túciós törvények segítségével
visszakaphatják a rend elkobzott
javait?
– Bíztam, hiszen világos és
törvényileg dokumentálható,
hogy valamennyi visszaigényelt
épület és földterület a rend tulaj-
donában volt. Persze tudtam, ez a
visszaigénylés nem lesz egyszerû
dolog. A nagyváradi római kato-
likus püspöki palota visszaigény-
lése is évtizedekig tartó pereske-
dés volt, és ugyanabban az idõ-
ben vették el a palotát is, mint a
rendünk ingatlanjait.
– A váradszentmártoni kolos-
torépület visszaigénylésének pe-
rét nemrég ismertette egy sajtótá-
jékoztatón. Mit kell tudni a kolos-
torról ahhoz, hogy megértsük az
ezzel kapcsolatos gubancot?
– Az 1838-ban felszentelt
szentmártoni templom mellett ál-
ló kolostor igen fontos a rend
számára, gyakorlatilag az egész
Váradszentmárton (korábban
Peceszentmárton) ezeréves törté-
nete a premontrei rendhez kötõ-
dik. Valószínûleg Nagyvárad kö-
zelsége, a Szent László-kultusz is
közrejátszott abban, hogy itt ala-
pítottak monostort az akkori
szerzetesek. Szent László király
anyai ágon rokona volt a rendala-
pító Szent Norbertnek. A mai Fé-
lixfürdõn is több mint harminc
épülete volt a rendnek, azonban
az elmúlt évtizedekben ezek leg-
nagyobb részét lebontották. A
fürdõ amúgy a nevét is egy pre-
montrei szerzetesrõl, Helcher Fé-
lixrõl kapta, aki a váradi pre-
montrei birtok elsõ adminisztrá-
tora volt 1711–1721 között, s aki
a mohácsi vész után Szentmár-
tont 1716-ban helyreállíttatta és
benépesíttette, a fürdõt némileg
kiépíttette. Az itteni termálvíz
gyógyhatására is premontrei
szerzetesek jöttek rá elõször, így
itt gyógyítással is foglalkoztak.
ORTODOX
PÜSPÖKSÉGEK
A MAGYAR
KOLOSTOROK
HELYÉRE
– Mikor kezdõdött a kolostor
kálváriája?
– 1930-ban az akkori román
királyi állam a kolostort jogi sze-
mélynek nyilvánította éppúgy,
mint az ortodox rendhez tartozó
kolostorokat. 1937-ben azonban
jogtalanul módosították az ingat-
lan telekkönyvét, magyarán
meghamisították. Ebben az év-
ben a sovinizmusáról is elhíre-
sült Onisifor Ghibu ortodox teo-
lógiaprofesszor, vallásügyi min-
denes – aki évtizedeken át foly-
tatta magyarellenes ügyködéseit,
s ma mégis iskola viseli a nevét
Váradon – addig mesterkedett,
amíg a királyi Románia területén
az Erdélyi Katolikus Státus
(EKS) és három szerzetesrend
ingatlanait önkényesen átíratták
a román állam nevére. A kisem-
mizett szerzetesrendek mind ma-
gyar nyelven történõ tanítással
foglalkoztak. Az EKS hét fõ-
gimnáziuma, a piaristák négy, a
minoriták két gimnáziuma, a
premontrei rend nagyváradi fõ-
gimnáziuma és a prépostság in-
gatlanai és fürdõcentruma is el
lettek kobozva. Ezen ingatlanok
közel nyolcvan százalékát Ghi-
bunak sikerült a telekkönyvben
is átíratnia. Aztán 1962-ben a
kommunisták agrárreformjakor
a történelmi magyar egyházak
erdõ- és földterületeinek kilenc-
venhat százalékát rabolták el Er-
délyben.
Szõke Mária
(folytatása a 9. oldalon)
2010. február 16., kedd RIPORT Reggeli Újság / 9

Kolostorrablók... ben is okirat-hamisítás történt a

birtoklási viszonyok kapcsán.
Ráadásul itt egyértelmûen vallási
diszkriminációval állunk szem-
(folytatás a 6. oldalról) tesekre. Tehát 1937-ben okirat- ben.
hamisítást követve el, önkénye-
– A vagyonszerzésen túl volt sen átírták a kolostor telekköny- INGATLAN-
más, esetleg etnikai jellege is en- vét. S erre az okirat-hamisításra SPEKULÁCIÓT
nek a rablóállamosításnak? hivatkoznak mai napig. LEHET SEJTENI
– A Ghibu-féle intézkedések a
magyar egyházi ingatlanokat vet- A ROMÁN BELÜGY- – Pillanatnyilag mi a helyzet a
ték elsõsorban célba, fõleg a tan- MINISZTÉRIUM kolostor épületével? Az egykori premontrei gimnázium-
ügyi és betegellátó intézménye- FIZETTE A LAKBÉRT – Jelenleg egy szentmártoni ban ma állami iskola mûködik
ket. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi igen gazdag vállalkozó, bizonyos
magyar közösség szociális védel- – A sajtótájékoztatón is bemu- Radu Tudorache vezette Sani- hogy a kolostor épületét máris ki-
mét akarták így meggyengíteni, tatott dokumentumok alapján a farm nevû cég gyógyszerlerakata nézte magának valamilyen üzleti
szétverni, és a magyar egyházak- román állam is elismerte, hogy mûködik benne. Azonban még csoport, s ezek befolyása miatt
tól elkobzott javakból kiépíteni a 1960-ig a rend nevén szerepelt a mielõtt megtudtuk volna, hogyan lehetetlen az épület visszaszerzé-
román állam szociális struktúrá- kolostor? döntött a Semmítõszék, már el- se?
ját. Ebben az idõben a magyar – Észak-Erdély visszakerülése- Anzelm atya a váradszentmártoni terjedt a községben, hogy az épü- – Nem, errõl még nem hallot-
egyházi javak elkobzása után ala- kor, 1940-ben ismét a premontrei templomban tartott sajtótájékozta- letet árulják, s az egyik elõvásár- tam, de amennyire átláthatatlan
kult meg ugyanis a legtöbb orto- rend lett a teljes jogú tulajdonos. tón lási joggal rendelkezõ jogi sze- és jogilag zavaros ez a helyzet,
dox püspökség és plébánia Er- 1960-ban, a kommunista érában mély a váradszentmártoni önkor- akármit lehet feltételezni.
délyben, a Partiumban és a Bán- újra elvették tõlünk ezt az ingat- csa mód hetekre eltûnt a bukares- mányzat. Aztán õk visszaléptek. – Tehát folytatni fogja a harcot
ságban, a kisajátított vagyon ré- lant. Azonban 1959-ig maga a ro- ti Legfelsõbb Bíróság és Semmi- Nem lehet tudni, milyen spekulá- a kolostor visszaszerzéséért?
vén. A telekkönyvbe tehát az ak- mán állam is elismeri, hogy az tõszék és a Nagyváradi Területi ciók lapulnak itt. – Igen, s a törvényes úton kí-
kori román állam van bejegyez- épület a rend tulajdona, s ezt a Ítélõtábla között. Jogosan kell fel- – Hallott azokról a szóbeszé- vül Úrangyala imaláncot is szer-
ve. Ettõl az intézkedéstõl szenved belügyminisztérium bérelte tõ- tételeznünk, hogy politikai spe- dekrõl, miszerint Váradszentmár- veztünk, amelyben kérjük Istent,
az én prépostságom is. Megjegy- lünk. Tehát teljesen logikátlan a kulációk mozgatják itt a szálakat. ton is beletartozik abba a zóná- segítsen meg bennünket abban,
zem, a premontreiek soha nem helyzet, ugyanis ha már akkor a Furcsamód, amikor a sajtóban ba, ahová eurorégiós pályázatok- hogy rendünket ne semmizzék ki
diszkrimináltak vallási vagy román államé lett volna a szent- napvilágot látott ez, rá pár napra kal ipari parkot akarnak kiépíte- jogos tulajdonukból, és tegye ár-
nemzetiségi szempontból senkit. mártoni kolostor épülete, csak megkaptuk a végzést, s ezért ez- ni? Elképzelhetetlennek tartja, talmatlanná ellenségeinket.
Kevesen tudják, hogy Aurel La- nem fizetnek nekünk bérleti díjat úton is köszönetet mondok a mé-
zãr, a híres román politikus és ezért? Visszamenõleg megvan- diának, és remélem, az ezentúl Pár nappal ezelõtt egy szentmártoni rendezvényen megkérdeztük
közíró is a premontreieknél ta- nak a számláink arról, hogy a ro- kéthetente megtartandó sajtótájé- Lucian Popuº polgármestert, miért akarta elõször megvenni az ön-
nult, de ortodox és görög katoli- mán belügyminisztérium bérelte koztatókon is figyelemmel fogják kormányzat a kolostor épületét, s késõbb, rögtön a fõapát sajtótájé-
kus papoknak is lehetõséget ad- tõlünk az épületet, azonban min- kísérni az eseményeket. koztatóját követõen, miért lépett vissza ettõl. Popuº annyit mondott,
tunk az oktatásra. Ennek ellenére den hiteles bizonyítékot furcsa- – Mit lehet még tenni? õ jelezte a megyei tanács felé, hogy az önkormányzat az elõvásár-
Onisifor Ghibu több ízben, meg- mód elutasítottak a bíróságon. – Romániában már semmit, lási jogról lemondva mégsem vásárolja meg az épületet, de ennél
szegve a kolostorokra érvényes Tavaly decemberben arról értesí- így hát nem tehetek mást, a többet nem volt hajlandó mondani az esetrõl. Nagyon is hihetõ,
mentelmi szabályt, házkutatást tettek, hogy több tárgyalás ered- strasbourgi székhelyû Emberi Jo- hogy itt ingatlanpanama van folyamatban a helyi, megyei és váradi
rendelt el a rendházban s a kolos- ményeként a kolostor épületét gok Európai Bíróságához fogunk önkormányzat Bermuda-háromszögében, de akár magasabbra is
torokban, nem egy esetben az ak- mégsem kapjuk vissza. Hogy mi- fordulni, hiszen dokumentálni vezethetnek a szálak. Nagyvárad üdülõövezetében már nagyon sok
kori titkosszolgálat, a Siguranþa ért nem, azt elõször nem tudtuk, tudjuk, hogy az épület a mienk, s fõvárosi és más újgazdagnak van háza, telke, vállalkozása.
embereit küldte a magyar szerze- ugyanis a hivatalos értesítés fur- az elmúlt évtizedekben több íz-