Szentgerice unitárius temploma

Szentgerice ( Gălăţeni )
Marosvásárhelyrõl az DN 13-as , Brassóba vezetõ úton indulunk el .
Ákosfalva egyetlen útkeresztezõdésében balra térünk , a backamadarasi
Nyárád-hídon átkelve , a két lehetséges közül a jobbra nyíló , Szentgericére
vezetõ döngölt földutat választjuk .

A Nyárád alig 70 km hosszú fõvölgyében és mellékpatakai mentén

majdnem 70 falu helyezkedik el . Szentgerice 2500 holddal a nagyobb
határú falvak közé tartozik . A híres bortermõ vidék lakóinak száma 1982 -
ben meghaladja az 1500-at , 1993-ban 1212 lelket számolnak. Nevét a falu
Szentgerice unitárius temploma a latin Sancta Gratia szószerkezetbôl eredezteti, melynek jelentése isteni
kegyelem.

Két temploma közül a 13.sz végérõl származó unitárius a régebbi , a

reformátusoké 1860-67 között épült . Többségében unitáriusok lakják .
http://www.kutyahon.de/erdelyi.templomok/szentgerice/index.htm (1 of 4) [2009.08.04. 19:36:28]
Szentgerice unitárius temploma

Jakab Elek történetíró (1820-1897) szülõfaluja.

Elsõ említése 1332-ben : „Laurentius sacerdos de sancta Gerecia solvit

XXV denarios“ (Mon.Vat)(Entz) 1332-34 között papja Lõrinc , 1336-ban
Demeter . 1497-ben Zenthgracia formában fordul elõ. A sajátságos név
valószínüleg a Ferenc-rendiek „egy 1263-ban elhalt tudós és jámbor szentje
”, Szent Gratiánnak , elmagyarosítva: Geréciának a nevébõl eredeztethetõ.
(Kelemen) „Zentgeritza” község népe a Wittenbergbõl visszatérõ Székely
György papjával egyetemben valószínüleg már 1549-ben a
lutheranizmushoz csatlakozott , de a 16.sz. folyamán unitárius lett .

Pár évvel ezelőtt az azóta megszűnt Nyárád-menti kisvasút jelentette a

kapcsolatot a várossal .

A templom átmeneti román-gót stílusának több ismertetõjegyét õrizte meg .

A szentély és hajó déli oldalán két-két gótikus ablak található , az eredetileg
csúcsíves , késõbb dongaboltozatuvá átalakított sokszögû záródással épült szentélyt
csúcsíves diadalív választja el a hajótól .

A középkori épület „falain falfestmények nyomai maradtak , melyek a sokszori

meszelés áldozatai lettek” (Kelemen) Az 1600-as évek fatornya helyébe 1791-92-ban
téglatornyot építenek.

http://www.kutyahon.de/erdelyi.templomok/szentgerice/index.htm (2 of 4) [2009.08.04. 19:36:28]

Szentgerice unitárius temploma

1670-es festett kazettás mennyezete Nyárádgálfalvi Kozma Mihály székely asztalos 88 táblából álló mûve . ( Tõle
és Havadi Andrástól származik a régebbi , 1667-es nyárádszentmártoni mennyezet is .) A nyugati elsõ sor
egyszerû pikkelyes motívumai után a többi kazetta legalább 60 különféle , fõleg virágdíszítményt hordoz .
( szekfû , tulipán , stilizált rózsa , szívvirág.)

http://www.kutyahon.de/erdelyi.templomok/szentgerice/index.htm (3 of 4) [2009.08.04. 19:36:28]

Szentgerice unitárius temploma

Színeik a melegpirostól a halvány rózsaszínig váltakoznak . A zöldet kerülte a festõ.

A kazettakeretek alaptónusa acélkék , hat sor színe élénkebbnek maradt meg , ami
annak a halvány feltevésnek ad táptalajt , hogy szerzõjük nem azonos a többi
kazetta festõjével .

Kelemen Lajos szerint : „ Az állati díszítmények...károsan befolyásolják a

mennyezet részlethatását ” Bizonyára igaza volt , mi azonban annak örülülünk ,
hogy a nyárádgálfalvi Kozma Mihály munkáját 333 év múltán is láthatjuk még .

A Balás Árpád - szerkesztette , 1999 -ban a „Barangolások a Székelyföldön” -

sorozatban megjelent „Maros megye” c. könyvben alábbi népességi adatok állanak :
összlakossága 851 fõ , ebbõl 796 magyar , 54 cigány , 1 román . Felekezeti
hovatartozás szerint : 407 unitárius , 394 református , 38 egyéb vallású , 9 római
katolikus , az 54 cigány közül pedig három ortodox .

vissza a főoldalra a templomokhoz az oldal tetejére

© Molnár Tamás 2003-2009

http://www.kutyahon.de/erdelyi.templomok/szentgerice/index.htm (4 of 4) [2009.08.04. 19:36:28]