Batthyány Lajos pere

• Szül: 1807. febr. 11. Pozsony, apja: Batthyány József (meghalt 1812. júl. 13)
• Zágrábi akadémián jogi tanulmányok
• Magyarul, latinul, németül, olaszul, franciául, angolul beszélt
• Viszály az anyjával → nagykorúsága: 1831. febr. 10
• Birtokközpontja Vas megyében volt: ikervári, dobrai, tótmaróci, szalónaki
• 1834 Zichy Antónia grófnő
• Megismerkedik Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal
• 1839-1844: a főrendiház ellenzéki vezetője
• 1847: már az országos ellenzék vezetője
• 1839-től figyelte a titkosrendőrség (1840. „a szeméből az akasztófa tükröződik”)
• Feleségével egy 46 fős ellenzéki arisztokrata csoportot hozott létre a főrendházban →
megalapozta ezzel a tekintélyét
• 1848. márc.14.: Pozsony „Zöld fa” vendéglő erkély → Kossuth miniszterelnökként
mutatja be Batthyányt
• Márc.17-én a nádor, István főherceg kinevezi miniszterelnökké
o Áprilisi törvények → rendi viszonyokból a polgári állapotokba
o Népképviseleti parlamentalizmus
o Tv előtti egyenlőség stb.

• Ápr. 7.: 1. felelős magyar kormány megalakulása

• → Jelasics betörése → szept. 11-én Batthyány lemond, de István főherceg újra őt bízta
meg → Batthyány: a kormány megalakítását követelte, amit a katonák kivonásához
kötött
• A király nem teljesítette → szept. 25-én érvénytelen Batthyány miniszterelnöksége →
Lamberg főparancsnok és Mailáth György helytartóvá való kinevezése
• Okt. 2.: Batthyány lemond a miniszterelnöki kinevezéséről
• Okt. 3.: a király( V. Ferdinánd) feloszlatta a parlamentet → haditörvények alá
helyezték az országot
• Okt. 4.: gr. Récsey Ádámot nevezi ki a király miniszterelnökké
• Okt. 6.: bécsi felkelés → az udvar elmenekül
• Okt. 7.: a magyar képviselőház érvénytelennek nyilvánítja az o.gy. feloszlatását →
Országos Honvédelmi Bizottmány(elnöke Kossuth, hatalom)
• 1848. dec. 2.: I. Ferenc József lett a király → Windischgrätz betör
• 1849. jan. 1.. OHB → Debrecembe menekül, Pest és Buda kiürítése
• 1849. jan 8-án Batthyány-t letartoztatták (Debrecenben az 1. magyar ülés)

Intő előjelek:
• Windischgrätz nem akarta őt fogadni
• Pletykák: Részt vett a bécsi felkelés előkészítésében, magyar király akart e lenni…

A per:
• kihallgatása már Budán megkezdődött → Budai Központi Vizsgálóbizottság
o elnöke: Trattner ezredes
o Hegyessy Péter királyi főügyész: a vádakat nagy szorgalommal állította össze
 o Ludwig Ritter Leuzendorf hadbíró százados irányította az egész folyamatot

• kihallgatás: 1849. jan. 24. → ekkor még magyar tisztek is részt vettek,
a kihallgatást Cseh József ezredes vezette
eljárás udvarias volt
Batthyány már itt megkérdőjelezte a hadbíróság eljárásának jogosságát, ügyvédként
Deák Ferencet kérte
Óvadékát elutasították.
• Budán kilencszer hallgatták ki Batthyányt
• Hivatalos iratokkal nem védekezhetett → objektív okok: a Honvédelmi Bizottmány
elvitte a kormány iratait Debrecenbe
• Újságcikkekre, tanúvallomásokra hivatkoztak
• Batthyányi a kihallgatások során higgadtan és szakszerűen igyekezett válaszolni a
kérdésekre. Gyakran jelentette ki: a képviselőház bizonyos intézkedéseiben nem vett
részt, vagy helytelenítette (pl.: 1848. szept. 27. Lamberg gróf kinevezését
törvénytelennek kinyilvánító határozat)→ Lamberg gyilkosság vádját később
elvetették
• Batthyány: békét akart, de az áprilisi törvényekből nem akart engedni. Forradalmat
nem akart (Perczel Mór: „Nem akarok forradalmat, mert én azt nagyobb
veszedelemnek tartom az ország jövőjére nézve, mintha Jelasics csata nélkül foglalja
el Budapestet”)
• A vád egyre markánsabb lett: Batthyány Magyarországnak a birodalomtól való
elcsatolására és a Habsburg-dinasztia magyarországi uralmának megbuktatására
törekedett.
• Batthyány: ragaszkodott a törvényes formák betartásához és betartatásához 48-as
törvények szellemében akart kormányozni
• Hibának tartotta, hogy 48 szeptemberében újra elvállalt a miniszterelnökséget
• Kérte, hogy az általa előadott igazolására tanúként hallgassák meg István nádort, de őt
addigra már a Rajna menti birtokain volt.
• Leuzendorf javaslata: „Tisztemből kifolyólag azt a javaslatot terjesztem elő, hogy gróf
Batthyánynak miniszteri működése ne tétessék semminemű törvényszéki vizsgálat
tárgyává. Csak az legyen bűnfenyítő eljárása alá vonva, amit lemondása után mint
magánember vétett.” ( Batthyány okt. 2-án lemondott, királyi leirat okt. 3-án volt)
• Leuzendorf: az egyetlen, aki a törvények és a per összhangba hozatalát megkísérelte
politikai feljebbvalóinál
• De Batthyány okt. 3-a utáni tevékenysége kimerítette a felségárulás kritériumait, és a
haditörvények alapján elítélhető → Bécs: miniszterelnöksége is ide tartozik
(„bűncselekményeit oly időben kezdte meg, amikor még a magyar polgári
törvényeknek volt felelős, de ezen cselekedeteit tovább folytatta, és olyan időben
fejezte be, amikor már Magyarországra kiterjesztett ostromállapot következtében a
haditörvények kompetenciája alá került.”)
• Nem kell két bíróság → mikor követték el utoljára el a bűnt → katonai bíróság
• 1849.ápr. 23.: a budai foglyokat katonai kísérettel elindították → Olmützbe vitték őket
• Olmütz: haditörvényszék a helyőrség tisztikarából → megkezdődtek a tárgyalások
• A per 1849. augusztus 16-tól 22ig tartott.
• 1849. aug. 13: világosi fegyverletétel. → Batthyány elfogadta a haditörvényszéket,
kérte, hogy az o.gy. által hozott törvények és az alkotmányos álláspont alapján ítéljék
el
Vádak:
• 1 vádpont: királyi szentesítés nélkül bocsátott ki magyar bankjegyeket, megsértve
ezzel az áprilisi törvényekben rögzített uralkodói jogokat
→ Batthyány beismerte, de az ország működőképessége érdekében rendelte el
( fokozódott volna a nyugtalanság). A szentesítést nem várták meg, Kossuth (pénzügyi
min.) → 1-2 forintos bankok forgalomba hozatala → 5-10 bankosok. E két utóbbit
Kossuthra hárította.
Batthyány: a miniszterek az alkotmány szerint csak is saját intézkedéseikért felelősek,
Kossuth intézkedéséért nem vonható felelősségre, mert akkor Bécsben volt(48. szept.
6.). szept. 1én lemondott, de 12-én újra elfogadta kinevezését → ezzel elfogadta a Ház
határozatát is és az ötforintos bankjegy kibocsátását is
Újra és újra kérte István nádor tanúkihallgatását → azzal utasították el. A nádor nem
felelősségre vonható.
Hogy nem felelős más miniszterek rendeletéért → a bíróság azzal hárította el: minden
miniszter felelős a saját reszortjáért, tiltakozni kellett volna, és megakadályozni az o.
gy. Törvénytelen határozatait.
• Bíróság érve: le kellett volna mondania, ellen kellett volna állnia („a legfelsőbb ítélet
is megtévedhet” ezért távolították el Ferdinándot)
Újabb bizonyíték: Batthyány jelen volt az o.gy-én mikor Kossuth az ötforintos bankok
kibocsátásának jóváhagyását kérte. → bűnösnek mondták ki: „a legfelsőbb szentesítés
nélküli bankjegykibocsátást s ily módon az osztrák államhitelt fenyegető legfelső
felségjogok elleni támadását” elkövette.

• 2. vádpont: szentesítés nélküli újoncozás elrendelése volt.

Batthyány. A 12 zászlóalj toborzás során jött létre, ehhez nem kellett szentesítés. A
200.000 újonc megajánlása törvénytelen volt, de nem tudta megakadályozni →
Kossuth o.gy-i túlsúlya miatt. Kossuth. Toborzást rendelte el, majd a betörő ellenség
miatt elrendelte a sorozást is, bár „minden elkövettem, hogy elodázzam az újoncozást”
– Batthyány→ Jelasics betört az országba → a királynak meg kell védeni az
országot→ bízott az uralkodó szentesítésében

• 3. vádpont: a külső hatalmakkal való kapcsolatteremtés

Oka: a követek a nádor és a miniszterelnök által írt írásos megbízásában az szerepelt,
hogy „elő kell segíteni Magyarország és a német birodalom közti kölcsönös
függetlenségen alapuló viszonyát.” → követek Franciaországba és Németországba
Batthyány: János főherceg beleegyezésével, az osztrák külügyminisztérium tudtával
utaztak el
Prágában szláv kongresszus volt→ Magyarországra riasztóak→ Németországgal való
kapcsolat felvétel → a szláv fenyegetés belül is kézzelfoghatóvá vált
A bíróság nem fogadta el Batthyány érveit → e missziók a függetlenség előkészületét
jelentették + súlyosbító körülmény: Teleki Lászlót küldte Párizsba, akit „A legkevésbé
lett volna szabad.”

• 4. vádpont: ellenállt Jelasics betörésének, holott a király 1848. szept. 4-i

manifesztuma rehabilitálta.
Batthyány: a rehabilitáció csak is a báni tisztségbe való visszahelyezésre volt
érvényes→ nem volt joga fegyveresen betörni Jelasicsnak az országba →a bán
 eljárása törvénytelennek mondta ki a nádor és a király→ az ország védelme a kormány
feladata volt. Azért sem érvénytelen, mert a felkelő csapatok élére maga István nádor
állt.
Leuzendorf e vádat nem is erőltette tovább

• 5. vádpont: megvesztegetéssel is arra buzdította a császári és a királyi hadsereg

tagjait, hogy lépjenek be a honvédségbe.
Batthyány: ellenezte Kossuth e kezdeményezését → ezt több tanú és irat is
bizonyította. Leuzendorf ejtette ezt a vádat.

• 6. vádpont: megtagadta az ellenjegyzést az uralkodó azon rendelkezéseitől,

amelyekkel feloszlatta a magyar parlamentet
Batthyány: az o.gy-t csak is a költségvetés megszavazása után lehet feloszlatni → nem
akart törvénytelenséget elkövetni; Mailáth kinevezésénél is szintén törvényt sértett
volna → hiszen nincsen Magyarországon helytartói tisztség, mert alkotmányellenes.
Végül Récsey kinevezését azért nem ellenjegyezte, mert a király Vay Ádám bárót
kérte fel a miniszterelnökségre, s így csak neki lehetett módja ellenjegyezni Récsey
kinevezését. Lamberg királyi biztossá való kinevezését számos tanú előtt viszont
helyeselte → ártatlannak találták

• 7. vádpont: a magyar kormány egyes intézkedései a had- , a pénz- és kereskedelmi

ügyek területén → Kossuth rendelkezéseit ( osztrák egy-kétforintosok kivitelét az
országból és a nemesfém elszállítását, magyar egy – kétforintosok kibocsátását
követően az osztrák pénzek elfogadását megtiltotta; Klauzál Gábor
szivarmonopóliuma, illetve a Dunai Gőzhajó Társaság működésének akadályozás az
Alsó-Dunán) nem akadályozta meg.

• 8. vádpont: a bécsi lázadásban való részvétel (legsúlyosabb)

Ez már Batthyány lemondása után került sor. Óriási kutatómunka indult meg → furcsa
tanúk jelentek meg. Pulszky Ferenc államtitkár (Bécsben képviselte a magyar
érdekeket) → pénz kért levélen a „magyar királyság és a magyar nemzet iránti
rokonszenv felkeltése érdekében” hatalmas összegeket osztottak szét. Batthyány nem
tagadta a levelet. Hafner forradalmár újságíróval találkozott, de semmilyen iratot nem
adott át neki. Gyanús volt az is, hogy Batthyány 48. okt. 5-én sietve elutazott Bécsből.
Széchenyi Pál gróf: Batthyány megjósolta okt. 6-án reggel Sopronban a felkelést.
Bebizonyosodott, hogy Batthyány semmiféle katonai akcióban nem vet részt → nem
harcolt az uralkodó csapatai ellen
Batthyány nyílt levele a Pesther Zeitungban. A király okt- 3-i leiratát az osztrák
kormány hadüzenetének minősítette → ellenállásra szólította a magyarokat. Batthyány
tagadta ezt, de a bíróság nem hitte el. Mert akkor miért nem kért utólag helyreigazítást.

• 9. vádpont: o.gy-i képviselőnek választotta magát az után, hogy okt. 3-án feloszlatta
az o.gy-t. Ez az o.gy. felségsértő volt, fel is oszlattatta, további működése a lázadást
fejezte ki.
Batthyány. Szolgálni akarta őfelségét. Bíróság: akkor csatlakozott a feloszlatott o.gy-
hez.
Leuzendorf felségárulással vádolta Batthyányt. Cselekedeteivel Magyarországnak Ausztriával
való elszakadását segítette elő, az összmonarchia megszüntetésére törekedett. Leuzendrof
megemlítette a számos enyhítő körülményeket. → még sem vették figyelembe
Felségárulásért csak halál járhat. Leuzendorf kötél általi halálbüntetést kért, és a vádlott teljes
ingó és ingatlan vagyonának elkobzását.
Megemlíti: nehézségei voltak az eljárás során, felsőbb helyről utasításokkal látták el. 1849.
augusztus 30-án hozták meg az ítéletet, egyhangúlag.

Másodfok nem volt → Batthyány számára a hadbíróság „legalázatosabb büntetésenyhítési

kérelme” → a példátlan politikai per és a halálos ítélet felelősségét megosszák
A kérvény már korábban Leuzendorf fogalmazta meg, mint Batthyány védője.
→ Batthyány: felétlen odaadással szolgálta az uralkodót
Nehéz helyzetét is megemlítik → nyomás mindkét oldalról
István főherceg kihallgatásának „megtiltása”
Politikai csillaga rég kihunyt.
A politikai elvárásoknak tettek eleget, amikor is Batthyányt halálra ítélték.
Leuzendorf a kegyelmi kérvény elutasítása után nem volt hajlandó kihirdetni az ítéletet, azt
így másnak kellett. Az ítéletet már Pesten Karl Kanzler százados-hadbíró hirdette ki október
5-én. Batthyány az ítélet hallatán megdöbbent, mert enyhébb ítéletet várt. Haynau a kegyelmi
kérvényt elutasította. Olmützből Pestre szállították. → „kirakatper” illetve megfélemlítés
céljából. Haynau okt. 6-án akarta a kivégzést, mégpedig Latour belügyminiszter megölésének
évfordulóján, ezzel hangsúlyozni lázadó mivoltát.

A felesége egy tört csempészet be, de nem sikerült az öngyilkosság. A seb miatt golyóáltali
kivégzés lett. „Az elítélt megbetegedése miatt őexcellenciája báró Kempen altábornagy
katonai kerületi parancsnok szóbeli parancsára az ítélet 1849. október 6-án este 6 órakor lőpor
és golyó által végrehajtva.”
A kivégzésre a kaszárnyán, az „Újépületen” kívül került sor. A Batthyány börtönéül szolgáló
épületet 1898-ban lebontották, a kivégzés helyén ma Örökmécse áll.
Batthyány utolsó szavai: „Allez Jager, éljen a haza!” A kivégzést a vadászalakulat katonái
hajtották végre. Ennek szólt Batthyány felszólítása.