arul el

a betegse
HU~IO--D

Kurt Tepperwein

Mit arul el a betegseged?

f dill311dSoderFeicll\enschlager er M3re~; Weiglnofel

Isten patlkajabo!

Egeszseg

El6keszilletben:
A Hunga-Pszlcho sorozat 6.j kotetel: Kurt Tepperweln: Mit arut el a betegseged? Robin Norwood: Nok, akik t6.IsAgosan szeretnek
A term~szetgy6gyl\szatl

sorozat 6.j konyvei: Benedek Endre: Fittprogram Dr. Szalay Ll\szl6: M~hdoktor

A konyvek szemeJyesen megvasiuoJhatok vagy postai utanvetteJ megrendeJhetok a Hunga·Print KiadonaJ: 1147 Budapest, MiskoJci u. 153. vagy 1442 Budapest 70., Pf. 129 TeJefon: 252·7486; 252·3210 Ket vagy Ulbb konyv vasarJ."sa, lIIetoJeg 15% kedvezmenyt adunk. megrendetese eseten

KURT TEPPER WE IN

Mit arul el a betegseged?

A TUNETEK NYEL VE

HUNGA-PRINT Nyomda es Kiad6

A rrul eredeti cime: Was dir Deine Krankheit sagen will: die Sprache der Symptome A fordftas a Moderne Verlagsgesellschaft Munchen 1990-es 2. kiadasa alapjan keszult ISBN 963745831 ISSN 1216 1667 X GmbH,

© mvg - Moderne Verlagsgesellschaft GmbH, Munchen Hungarian translation © Szalay Marianne 1992

Ez a kiinyv nem p6tolja az orvostl Mindenkinek magdnak kell eldiintenie, mikor vesz igenybe orvosi segitseget. Ez a kiinyv csupdn arra vtillalkozik, hogy tdmpontokat adjon testiink jelzeseinek megertesehez, iinmagunk kritikus szemleletehez.

Kiadja a Hunga-Print Nyomda es Kiado Fele16s kiado: Baraz Miklos tigyvezet6 igazgato Kiadovezeto: Ludas M. Laszlo Szerkesztette: Szabo Edit A bon tot tervezte: Farago Agnes A nyomas a Hunga-Print nyorndajiban keszult Felel6s vezet6: Baraz Miklos Munkaszam: 92/199

Tartalom
EIl>sZQ Testunk iizenete 11 13

A betegseg melyebb jelentese

A betegseg jo barat es segftotars Ki vagyok en valojiban? A test tesztje A psziehoszomatikus megbetegedesek Az eletero gatlasanak kovetkezmenyei Mindenki maskent eli at betegseget A sors a legjobb orvos Az eletkorulmenyek, mint jelen letem tukorkepe A helyes taplalkozas Minden ember egyedi Foglaljuk ossze A tunetekkel val6 szernbesules harem m6dja

15
16 17 17 19 20 20 21 21 22 23 23 24

Ut a gy6gyuhishoz - legy onmagad!

Az eletororn titka A betegseg az egyseg hianyanak jele Legy onmagad Regi viselkedesforrnak es -rnintak elvetese Egeszsegesnek lenni annyi, mint harmoniaban elni A leghatasosabb gyogyito er6 a szeretet A betegseg kialakulasa Minden betegseg mogott problema luizodik A problema mindig ertem letezik En vagyok az lit es a eel Az emberi szervezet onmagatol nem betegszik meg Kulcs a "ttinetek nyelvehez" A tunet fokoz6d6 felerosodese het lepcsoben Jelzesek, hogy nerni.onrnagam" vagyok Mit kell tennern, hogy val6ban onrnagam Jegyek?

27 27
28

30
32 32 33 35 39 40 43

51
52 54

55
59

A legfontosabb Akne Alkoholizmus Allergia Arthritis Arthrosis Asztma Agybavizeles Ajulas

tunetek A-tol Z-ig,

es amit

tenni kell

63 63 67 72
77

Almatlansag
Balesetek (altalaban) Benulas (altalaban) Borkiutes Cikluszavarok Cukorbaj Csonttoresek Dadogas Depresszio Elhizas - tulsiilyossag Ernesztesi panaszok Epebantalmak Fajdalom (altalaban) Fejfajas es migren Felfuvodas Fertozesek (altalaban)

Felelem
Foginysorvadas Fogszuvasodas Frigiditas Fulfajas (pI. kozepfulgyulladas - otitis media) Gyermekbetegsegek (altalaban) Gyornoreges Gyomorhurut (gastritis) Hajhullas

Hasmenes Halyog (szurke) 8

79 81 86 88 89 91 92 94 94 95 99 100 101 107 111 112 113 115 117 119 120 127 128 128 130 130 132 132 134 134 135

Halyog (zold) Hatfajdalmak Herpes (herpes febrilis) Idegesseg Id6skori panaszok Impotencia [nhuvelygyulladas

Isiasz
lzomgbrcs Izomsorvadas

Kancsalsag
Kisebbrendusegi erzes Koromragas

Koszveny
Kotohartya-gyulladas Kotoszoveti gyengeseg Lagyekserv Mandulagyulladas Megfazas Menstruacios panaszok Mosakodasikenyszer Mozgasbetegseg (utazasi, tengeri es legibetegseg) Multiplex sclerosis (SM) Nagyothallas Natha Nyelesi nehezsegek
Ovsomor

Pajzsrnirigyniltenges Parkinson-kor Pikkelysomor (psoriasis) Prosztarabantalmak (altalaban) Rak Rekedtseg Rendszeretet (koros) Reuma Rosszullet es hanyas

137 138 139 139 141 143 144 145 147 148 149 150 151 152 153 154 156 157 157 160 161 162 163 165 165 166 167 168 169 170 172 173 178 179 179 182 9

Rovidlatas Sokizuleti gyulladas (kulonosen a P.c.p - primer chronicus polyarthritis) Sovanysag Stressz Szenvedelybetegseg (altalaban) Szedules

183 187 188 191 192 194 194 196 198 199 200 201 202 202 203 205 206 208 209 210 211 214 216 218 219 219

EltJszo

Szelluldes
Szivinfarktus Szivritmuszavar Szules (koraszules) Szules (tiilhordas) Szurkuleti vaksag Tarkofajdalmak (altalaban)

Tavollatas
Terhessegi panaszok Terrneketlenseg Trigeminus-neuralgia Tromb6zis
Vaksag

Vastagbelgyulladas (colitis) Verkeringesi zavarok Vernyomas (alacsony) Vernyomas (magas) Verszegenyseg Viszketes Visszertagulat A legfontosabb szervek es testreszek A-tol Z-ig, valamint lelki megfeleloik Befejezes Utoszo

A kvantumfizika hatdsdra az ellJvitag csoddlatosan {ij tudomdnya fejlodon ki, rnely az ellJ szervezetet energiamezokent irja Ie. Benne az emberiseg IJsi hagyomanya, a test energiatermeszeterot szolo felfogas nyer igazolast. Ez a liiktetlJ energiatest irdnyitja szervezetunk minden biokemiai es bioeIektromos folyamatdt, A gy6g.vszerek hatasa is azon alapul, hogy a benniik levlJ energia befolyast gyakorol a szervezet energiamezojere. A gyogyszerek, energidjuk hulldmszeru terjedese reven, informaciokat kiizvetitenek testiinknek. Segitsegiikkel az ott kialakult energiahidny ideal is esetben potolhato. Ha meg akarjuk ismerni a .Jatszat mogiitt rejtlJzlJ vaI6sa-+ got", meg kell tanulnunk energidkban gondolkozni, vagyis megkerdezni magunktol: Milyen energia huzodik meg emogott? Hogyan jiin letre? Milyen hatasa vall? Mikepp lodds eredmenyekent vezet. Am a vdlsdgos tudndm

ezen energidkat harmonikus egyensulyba hozni? A vizsgdnyert felismeres nemritkan krizishez hetyzetek mindig legaldbb annyi pozitinegativumot hordoznak magukban. Csak ha tul-

vumot, mint jutunk rajta, tud oldodni s megolddst uyujtani a krizis. A krizis
szo eredeti jelentese helyzetben valoban

221 231 237

"domes" vagy .fordulopont" .s egy adott dontlJ fordulatkent jelentkezhet. Kiivetkezeskepp minden fejlodesi folyamat sziiksegszeru velejdroja. Az elet szdmos .utyelven" szol hozzdnk.llyen az "eletkoru/menyek nyelve" , "problemdink nyelve" vagy .vagyaink nyelve", hogy csupan nehdnyat emlitsek. A .runetek nyelve" csak a lehetseges kifejezesi jormak egyike, melyeken keresztiil az elet megnyilvanul, de kiddetese ugyanaz,
11

10

Testiink iizenete

EI6bb-ut6bb minden ember feIteszi maganak a kerdest: mi az elet ertelme. es keresi a lehetoseget, hogy jobban megertse az eletet s benne onmagat. E teren maga az elet kuldott nekiink csodalatos hfrnokot, aki mindent keszsegesen megmutat es megmagyaraz, Tobbnyire csupan azert nem ismerjuk fel, mert tulsagosan is kozel all hozzank. A testunkrol van sz6. Mikozben megtanuljuk megerteni uzenetet, sajit magunkat ertjuk meg, az eletet, az egesz teremtett vilagot s vegul Istent. Testunk, az elet e rendkfvuli hfrnoke, nem csupan azt mondja el nekunk, miben vetettunk az elet ellen: mindig pontosan megmondja azt is, mit kell tennunk, hogy ismet teljes harmoniaban elhessunk, Sziinteleniil iizeneteket kiiId, nem csak a kulonfele betegsegek tiinetein keresztul, de arckifejezesunk, rnimikank, kezrnozdulataink vagy eppen jarasmodunk reven is. Igy a betegsegeket vilagosan felismerhetjiik, raadasul testiink lelkialkatunkr61 is felvilagosftassal szolgal. Uzenete nyoman az egyebkent lathatatlan valik szamunkra lathatova, hogy felismerhessiik, s ha egy tiinetet figyelmen kfviil hagyunk, fajdalmat kiild, hogy fgy iranyitsa ra figyelmiinket iizene-

tere.
Az elet csodalatos hfrnoke, vagyis a testunk, tehat sziinteleniil sz61 hozzank. Csupan meg kell tanulnunk megerteni a nyelvet, engedelmesen kovetni a tanacsait, es akkor osszhangba keriiliink az elettel, harmonikus kapcsolatba a teremtett vilaggal. Az elrruilt evezredek soran az emberi szellem val6ban oriasi teliesrtrnenyeker vitt veghez. Hihetetlen magassagokba mereszkedett, kifurkeszte a szedft6 melyseg titkait. Az ember eljutott a Holdra, manapsag pedig komputereket tervez, melyek nalanal ezerszer gyorsabban kepesek "gondolkodni". Megh6dftottuk a tavoli 13

bolyg6kat es az atom ok paranyi vilagat, csupan a hozzank legkozelebb allot, a tulajdon testunket nem. Atornbombat keszftettunk, amellyel egy szempillantas alatt elpuszuthatnank a vilagot, de meg mindig nem tanultuk meg vedeni a termeszetet, s6t egyre jobban szennyezziik a kornyezetunket. Meg mindig nem tudjuk meg6rizni az egeszsegunket, s a tudomany szarnyalo fejlodese ellen ere a betegseg mibenleterol formalt elkepzeleseink az ugynevezett ..primitiv" nepek szellemhitehez hasonlftanak. Csak eppen idokozben a vfrusok es bakteriumok leptek a gonosz szellemek helyere, melyek a gyaruitlan s persze teljesen artatlan embereket megtamadjak. Nines szandekomban alabecsulni a modem orvostudomany erdemeit. Ellenkez6leg: el kell ismerniink, hogy az elrniilt szaz ev soran e teruleten val6ban nagyszerii eredmenyek sziilettek. Legyoztek a remiszto jarvanyokat, melyek az elrmilt korokban oly gyakran tizedeltek meg az emberiseget, s szinte minden betegseg kezelesenek tobbfele modjat talaltak eel. Nekunk, embereknek, voltakepp oly egeszsegeseknek kellene lennunk, mint meg soha. Hiszen nem letezett meg kor, mikor annyi figyelmet szenteltek volna az emberi testnek, oly sok penzt forditottak volna az egeszseg rnegorzesere es visszaallitasara. I1yen korulmenyek kozott az lenne termeszetes, ha esak mutat6ba akadna egy-egy beteg ember. Mindnyajan tudjuk: epp az ellenkez6je igaz. Soha nem volt annyi beteg ember, mint manapsag, Mivel magyarazhato e latszolagos ellentmondas? EIs6sorban azzal, hogy meg rna sem forditunk ke1l6 figyelmet a betegseg termeszetere. Bar betegseg mindig letezett, mi6ta esak az ember el, sokan meg rna is ugy tekintenek ra, mint valami sorsesapasra, a termeszet szeszelyere vagy epp szerencsetlen veletlenre, mely az egyik emberre lesujt, a masikat viszont eppoly megmagyarazhatatlanul megkimeli. Raadasul a betegseget a legtobben egyfajta zavarnak fogjak fel, mel yet a lehet6 leghamarabb meg kell szuntetni, hogy aztan tovabbra is ugyanolyan helyteleniil elhessenek, mint korabban. Pedig amit altalaban betegsegnek nevezunk, az nem a tulajdonkeppeni k6r, csupan a betegseg tunete, testi kifejezodese. Maga a .betegseg" sokkal inkabb az emberi tudatban letrejott diszharm614

nia annak jelzese, hogy az ember kizokkent termeszetes rendjebol , -vaQ y"s az eQesz ember zavara, nem csupan a teste. S egyben persze ~ f Ihfvas is az eddig kovetett tit modositasara, a tudati vilag harm6n~ajanak visszaaIlitasara. Minden egyes betegseg az eler ho~zank mtezett felsz6litasa. feladat. amelyet meg kell oldanunk, oly modon, hogy meovaltoztatjuk gondolkodasmodunkat, kitagftjuk a tudaoc c tunkat. Mennyivel egyszeriibb a helyzet, ha az aut6nkr61 van sz6! Ha kiovullad az olajlampa, rogton tudjuk. mit kell tennunk. Semmi sz~kSeg tankolni vagy megvizsgalni, van-e eleg leveg6 a gumikban, nem kell felrolteni az akkumulatort vagy a hiit6vizet, csupan a fogy tan lev6 olajat kell p6tolni. Senkinek se jutna eszebe. ho~y kicsavarja a larnpat, s6t elvagja a vezeteket, hiszen pontosan tudja. mi kovetkezne ezutan. Egyfajta celt persze elernenk. Az olajlarnpa nem vilagitana tobbe, az aut6 tovabbra is j61 rmikodne, bar nem sokaig. Ujabb ..tunetek" Iepnenek eel. Kis id6 elteltevel a fokozott siirlodas kovetkezteben felforrna a hiit6vfz, sa vizhomerd mutat6ja a piros savba lepne. Ha nem vennenk r61a tudomast, netan a zold savban rogzftenenk a mutat6t. egy ideig latszolag minden a legnagyobb rendben menne. Az aut6 rmlkodne, nem gyulladna ki figyelmezreto Iampa. De hamarosan furesa zajt hallanank a motorhazbol, s ha pechunk van, a fulunk mellett suvitenenek el a dugattyuk. Mint mar emlftettem, az autojaval senki se tenne ilyen orultseget, a testiinkkel viszont, melyet ha egyszer elkoptattuk, nem tudunk hasznaltan eladni, szuntelenul ezt tessziik. Ennek nem lehet j6 vege, es nines is! Alig "gy6gyulunk meg" egy betegsegbol, a testunk ujabbat kuld, Nem is tehet mast, hiszen a tulajdonkeppeni betegseget nem rneltattuk figyelemre. Ha nem fizettem ki egy szamlat, mit sem segit, ha a fizetesi felszolftast elegetem.

A betegseg melyebb jelentese

A betegseg melyebb jelentese abban all, hogy vegre raebredjunk, mire akarja rairanyitani figyelmunket, Egesz lenyunket felsz6lftja, hogy kovessuk a j6zan esz szavat, valtoztassunk jelen letunkon, 15

amig nem kesd. Igazi gy6gyulast tehat nem a tunetek megszuntetese hozhat, hanem a belso harm6nia zavaranak felisrnerese es megszuntetese, Ebben persze mit sem segitenek a tablettak vagy injekciok, s vajmi keveset a rermeszergyogyaszat eszkozei. Ellenkezoleg: arrol van szo, hogy megertsuk, amit a testiink mondani akar, s persze kovessuk tanacsait. Amennyiben gondolkodasunkat, erzelemvilazunkat. beszedunket es cselekedeteinket sikeriil harmonikusan rendezette tenni, a testi kiegyensulyozottsag es az egeszseg is visszater, Meglehet, mindez sok kellemetlenseggel jar, de egyediil ez az ut vezet valodi gyogyulashoz, mely egyarant magaban foglalja a tester, a lelket es a szellemet.

Ki vagyok en valojaban?
Fiiguetleniil atto], hogy egy betegseg eppen milyen stadiumban van, a h;~terben mindig valamilyen megoldatJan problema huzodik, egy eletfeladat", tovabba egyfajta keptelenseg vagy vonakodas, hogy ~z elet bizonyos kihivasaira megfeleloen reagaljunk. De hogyan is lennek kepes meglelni a helyes valaszt. ha meg azt se tudom, ki vagyok valojiban? Megkerdezte-e mar yalaha oszinten magatol, kicsoda voltakeppen? Ha a tukorbe nez, kijelentheti: .Ez az en testern". De ki mondja ezt? A test vegul is nem tartozhat onrnagahoz, Letezik tehat benne valaki, aki gondolkodik es kijelenti: .Ez az en testern.' A test anyagbol all. Az anyag nem tud gondolkodni, erezni, ernlekezni vagy donteni, erre egyediil az ontudat kepes. On viszont gondolkodik es erez, kepes ernlekezni es donteni, ontudattal bir, amivel a test nern, mivel az csupan ontudatanak fizikai kifejezodese s egyben tukorkepe. Lathato m6don mutatja, hogyan erez es gondolkodik On - egyszoval azt, kicsoda. Szogezzuk Ie, hogy .valodi enunk" eredendoen egeszseges, hiszen a tudat nem oregszik meg es nem is lesz beteg. Ha tunetei fenyeben nem hisz a szavamnak, alhtasom helyesseget gyakorlati peldan mutatom be. Vegezzen el egy rovid kiserleret, bizonyftando, hogy tudati allapotanak legcsekelyebb valtozasa rogton kihat a testere is,

A betegseg j6 ban it es segftotars

Betegsegunkben tehat nem csupan ellenseget kell latnunk, sokkal inkabb j6 baratot es segfrorarsat. Az emberi szervezet ugyanis a betegseg reven nemcsak azt jelzi, hogy helytelen iranyba tertunk, eletellenesen cselekszunk, kovetkezeskepp valtoztatnunk kell eletmodunkon. A tiinetek segitsegevel meg is mutatja, hoi a hiba s mit kell tennunk, hogy belsoleg is iijra egeszsegesek legyunk. Csupan meg kell tanulnunk a nyelvet, hogy megerthessuk. A "tiinetek nyelve" egyszenl es kovetkezetesen visszaterc torvenyszenlseg, Ha kepesek vagyunk rnegerteni az uzenetet, mar csak rajtunk all, hogy megtegyuk a szukseges lepeseket a val6di gyogyulas fele; kulonben a sors kesenl leckeben reszesft benniinket. Am ha keszek vagyunk tanulni a felismeresbol. nem szukseges okvetleniil megbetegedniink ahhoz, hogy visszatalaljunk onrnagunkhoz. Be kell vegre latnunk, hogy "egy embert meggy6gyftani" nem annyit jelent, mint a regi allapotot visszaallftani, hiszen eppen az idezte elo a betegseget; a gyogyftas sokkal inkabb az ontudat kitagftasa, egy tij es eletigenlo tit rnegvalasztasa reven erhero el. Amig ezt meg nem tanuljuk, tovabbra is szuksegunk van a betegsegre,

A test tesztje
A kiserlet elvegzesehez seguotarsra van szuksege, Emelje tetszes szerint a bal vagy a jobb karjat vizszintes oldaltartasba, majd kerje meg tarsal, hogy csuklotajekon eroteljesen nyomja lefele a karjir annak megaIlapftasara, milyen eronlettel bfr. Ez a teszt kiindulopontja, Ezutan gondoljon egy betegsegre vagy problemara, mely jelenleg erosen foglalkoztatja. Ismet kerje meg tarsar, hogy az el6bbihez hasonl6 erovel szontsa lefele a karjat. Ha valoban "szeme elou" van 17

16

a betegseg vagy a kfnzo problema, karja Ie fog hanyatlani, minthogy mar e dolgok puszta felretelezese is jelent6s mertekben gatolja eleteronket, Most kepzelje el, hogy egeszseges es vidarn, vagy gondoljon problemaja megoldasara. Ha rnegismetlik a fenti rmlveletet, ki fog derulni, hogy eronlere jelent6sen javult. Bar ugyanarra a szituaciora gondolt. ami az iment elgyengftette, most megis erosebbe valt, mert pozitiv m6don kozelftette meg - a megoldas felol. Hasonl6 eredmenyre juthat, ha kijelenti magarol: .Fejlett ontudatom van." Ismet sz6lftsa fel tars at , hogy er6sen szorftsa Ie a karjar, mely ellen fog Mini a nyomasnak, Az ontudat ugyanis nem ismeri a betegseget. nincsenek problemai, .egeszseges", s amint Onben teljes rnertekben tudatosul onnon valosaga. eros lesz, hiszen az eletero kiaramlasat semmi sem akadalyozza, Az em ber szuletestol, betegsegtol, eletkortol es halaltol fuggetlen szellemi leny. A puszta tenynek, hogy megszuletunk, betegek leszunk, megoregszunk es vegul meghalunk, ehhez semmi koze, hiszen nem val6di enunket erinti, csupan a testunket. Kotelessegunk viszont a restunket j6 allapotban meg6rizni mindaddig, mig "szellemi megszuletesunk" is be nem kovetkezik. Tererntmenyi kuldetesunk arra szolit, hogy egeszsegben es boldogan eljuk az elet teljesseget, s fiatalok maradjunk akkor is, ha mar megbregedti.ink. Ehhez egesz gondolkodasunkat, erzelemvilagunkat, beszedunket es cselekedeteinket osszhangba kell hoznunk a teremtett vilaggal. A test mindig csupan okozat, sohasem maga az ok. Meg az iigynevezett id6skori betegsegek is els6sorban az elet megoldatlan feladatairol nyujtanak informaciot. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy olyan ernberek, akik egesz eletukben betegesek voltak, id6s . korukra hirtelen minden bajukt61 megszabadulnak, szinte kivirulnak. A betegseg es szenvedes a szabadsaggal val6 visszaeles kovetkezmenyei, Ha a test tobbe mar nem kepes betolteni a funkciojat, a leleknek el kell hagynia, akar teljesitette eletfeladatat, akar nem. A lelek ezutan mas szinten letezik tovabb. Sokan kerdezik, hogyan engedheti meg egyaltalan a szeretet Istene a szenvedest, Elfelejtkeznek arrol, hogy a szenvedes nem Istent61 ered, s nem is neki tetsz6. Ahelyett, hogy felismernek a vi lag 18

rendjet- mindent a veletlennek, a szerencsenek vagy a sors csapasanak tulajdonftanak. Pedig a betegseg es szenvedes igazi forrasa mindig a gondolkodasban keresendo, megpedig a helytelen gondolkodasban.

A pszichoszomatikus megbetegedesek
ISIS-ban egy nernet orvos, Heinroth annak a nezetenek adott hangot, miszerint a test megbetegedesei voltakeppen pszichikai okokra vezethet6k vissza. A tudomanyos korokben egyszeruen kinevettek; nern mintha magatol ertet6d6 velemenyt kepviselt volna, hanem mert visszatetsz6nek nlnt a puszta feltetelezes is, miszerint az ugynevezett pszichoszomatikanak - ahogy ezt Heinroth mar akkoriban is nevezte - egyaltalan koze lehet az orvostudomanyhoz. A latszat mogotti valosag felismeresenek problemaja korantsem tij kelenl. Mintegy 2400 evvel ezel6tt mar Szokratesz kijelentette, hogy "nem Ietezik a Ielektol fuggetlen, pusztan testi betegseg", majd Platen, a meltan hires tarutvany kesenlen ~Iapitotta meg: "A betegsegek kezeleseben a legnagyobb tevedes, hogy kulon orvosok foglalkoznak a test, valamint a lelek bajaival, hoi ott e kett6 nem valaszthato el egymastol." Mind a mai napig egymastol elszakitva vizsgaljuk 6ket, hiszen nincsenek mar orvos-papok, akik egykor a teljes embert tartotrak szem elotr, s hoi van mar aj6 oreg haziorvos, aki betegeinek minden gondjat-bajat ismerte. Ehelyett egy-egy szakterulerer ismer6 specialistak leteznek - s persze reszeredmenyek. Ha feltetelezzuk, hogy egyaltalan letezhet pszichoszomatika, t~domanyos bizonyitekokn] kell keresnunk ra. Vajon nem eleg blzonyitek-e, hogy zavarunkban elvorosodunk, vagy sfrva fakadunk, ha szomorusag er? Orornunkben ujjongunk, s felelrnunkben elsapadunk? Maskor meg inunkba szall a batorsagunk, s egnek all a hajunk, Amit lelekben atelunk, a test kulsd jelekben jelenfti meg. Ami a lelket foglalkoztatja, eppugy foglalkoztatjaa testet is, s hatasa e~yarant lehet negatfv vagy pozitfv, okozhat betegseget es szenvedest, vagy egeszsegesse es boldogga tehet. 19

Szarnos ember meg rna is elutasftja a pszichoszomatikat, mint az az orvos. aki egy kongresszuson Igy sz61t kollegajahoz: ..Valahany, szor errol a pszichoszomatikanak nevezett zagyvasagrol hallok, felfordul a gyomrom." lme. a pszichoszornatika tipikus esete!

A sors a legjobb orvos

leaiobb orvos, el6bb-ut6bb ugyanis mindenkit meggy6gyft. A sors a bJ ,.. I' lvik 'd" an lulajdon dbntesunktol fugg. hogy a tanu as me yt mo jat s csup. . I"" be" 'I t'uk' a felismeres fejede rm utjat, vagy a tegsegen es szenva asz J . .., de n at vezeto hetkoznapi utat. Hiszen ha keptclen vagyok ve ese " ~, . okulni a felismeresbol. rakenyszentem a ,s~:sot. hogy ..tov~bb~ oktat<lsban" reszesftsen. A ,.tiinetek nyelven nem csak azt jelzi k etn a test hOQV lerertem a helyes Utr61. de azt is megmondja. hoi ne ..~. zokkentem ki a rcrmeszet rendjebol, s mit kell tennem. hogy a megbomlott egyensuly ismet helyrealljon.
N"

Az eleterd gatlasanak kovetkezmenyei

Vizsgaljunk meg kozelebbrol egy cselekvesi folyamatot. s rogton kiderul: minden cselekves egy gondolattal es elkepzelessel kezd6dik, A gondolat es elkepzeles hatasara kerul sor masodikkent a test vegetanv jellegil felkeszulesere, mely peldaul a vern yom as emelkedeseben, a verkeringes felgyorsulasaban vagy a pulzus szaporasa gaban nyilvanul meg. Harmadik lepesben a test fokozott idegtevekenyseggel reagal, Mindez vegul az erintett izmok aktivizalodasahoz vezet, melyek a tervbe vett cselekvest vegrehajtjak.

Az eletkoriilmenyek

mint jelen letern tukorkepe

Mindenki maskent eli at betegseget

Az energia tobbfele teruleten gatlodhat. 1. Ha az energia (duh, agresszi6, szexualitas, egy bizonyos tevekenyseg) gondolati szinten blokkol6clik, ez feszult fejfajashoz, alvaszavarokhoz es szellemi meghasonlashoz vezet. 2. Ha az energia a test funkcionalis szimjen blokkol6dik, magas vernyomas, s vegso esetben vegetauv dystonia alakul ki. 3. Ha az energia idegrendszeri szinten blokkol6dik, a kovetkezmeny trigeminus-neuralgia. multiplex sclerosis, ovsornor, ideges rangatozas vagy uloideg-fajdalorn. 4. Ha az energia az izomrendszer szintjen blokkol6dik, mozgaszszervi megbetegedesek alakulnak ki - peldaul reuma. koszveny, benulas -, illetve baleset kovetkezhet be. Barhol is gatlodjek tehat az eletero. ha nem sikeriil e gatlast fololdanom, rakenyszentem az eletet, hogy szernbesitsen a varhato kovetkezrnenyekkel. Ilym6don sz6lit fel a sors, hogy megtegyem a szukseges lepest,

Eletkbriilmenyeim csupan tukrozik jelenlegi letminosegemer, s valioztatni rajtuk csak akkor vagyok kepes, ha magam is megvaltozorn. Melyen igaz a kovetkezo megallapnas: .Aki sosem hallja meg, amit meg kell hallani, s nem latja. amit latni kell, ne csodalkozzek, ha egy napon vaJ6ban elveszti hallasat es latasat." Hiszen: .Aki nem akarja, hogy valami bereljesedjek, azon az beteljesul." Az ego es a lelek elesen eltero vagyakkal bir, Az eg6nak kenyelemre van szuksege, a Ieleknek pedig fejlodesre. Tulajdon domesemtol fugg, melyikre hallgatok. Ha nem hallgatok igazi enernre, ha nem teljesitem .bensorn akaratat", elarulom val6di enemer, "belso orvosomat" ... bensom urat". Ebben az esetben "bensom ura", a tunetek nyelven keresztul, uzenni fog. Egy betegseg akkor jon letre, ha az agy .parancskozpontja" es a sz6ban forg6 agyteriiletnek alarendelt szerv vagy testresz kozott "informaci6zavar", illetve szelsoseges esetben "informaci6kieses" lep fel. Minden szerv es testresz ugyanis kozvetlen kapcsolatban all egy meghatarozott agyterulettel, onnan kapja a rmlkodesehez szukseges inforrnaciokat. Az adott agyterulet ugyanakkor bizonyos problemak es konfliktusok foldolgozasaert es megoldasaert is felelos. Ha egy agytajek huzamosabb ideig bizonyos konfliktusokkal van elfoglalva, keptelen lesz megfelel6en iranyitani a neki alaren-

20

21

delt szerv vagy testresz milkodeset. Kovetkezeskepp a zavaros, netan hianyzo informacio rendellenesseget idez el6 a megfelel6 szervben vagy testreszben. Az ember megbetegszik. Abban a pillanatban, hogy a kontliktus megold6dott, az informaci6k ismet szabadon ararnolhatnak, a test mukodese helyreall, s a tuner megszilnik. Persze csak akkor, ha az informaciokieses kovetkezteben idokozben nem alakult ki maradand6 karoscdas. Amennyiben a kontliktus megoldatlan rnarad. az ad ott agyteruleten .rnerev kep' rogzul, ami az embert ejjel-nappal foglalkoztatja. Az intormacioararnlas teljesen es tart6san leall, lgy valik a betegseg .kronikussa", azaz a test .szuntelenul" jelzi. hogy zavar all fenn, es fajdalorn utjin sz6lft fel annak elhantasara.

s hoI nap olyan leszek, ahogy rna gondolkodom. Amire tehat szuksegunk van. az a fegyelmezett gondolkodas reven elert szellemi rnegujulas.

Minden ember egyedi

Nezzunk szembe a valosaggal: minden egyes ember egy oriasi vilagegyetern felen uralkodik. tulajdon testenek vilagegyeteme feletl. Az emberi test mintegy 100 billie sejtb61 epul fel, minden sejt szamtalan atornbol allo, onallo galaxis. minden egyes atom egy naprendszerhez hasonlatos. benne egy kozponti nappal (az atommag), es a korulotte keringo bolygokkal, azaz a protonnal, elektronnal es neutronnal. E hatalmas birodalomban egyetlen gondolkod6 leny lerezik, vagyis On. Gondolatanak legkisebb rezdulese rogton eljut minden egyes sejthez, s ily m6don hataroz a test egeszsegerol vagy beregsegerol. Gondoskodjek rola, hogy boles uralkodokent kormanyozza testenek oriasi birodalmat! Hiszen On alakitja a SOTsat. Onnek kell elviselnie, es csakis On valtoztarhatja meg.

A helyes taplalkozas
Ha hajland6k vagyunk a testunknek segiteni, akkor ezt nem lehet eleg koran elkezdeni ahhoz, hogy egy eleten at erosek es egeszsegesek maradjunk. Az elso kezenfekvo dolog a taplalkozas. III harorn szintet kulonboztethetunk meg. s mindegyiknek optimalis allapotban kell lennie, ha elhatarozasunk valoban komoly. 1. A helyes fizikai taplalek: vagyis ne rosszul, rossz idoben es hibas ontudattal egyunk, mer! "Az etel, amit elfogyasztunk, a vegzetunkke valhat!" 2. A helyes pszichikai taplalek: Ne mergelodjunk, ne izgassuk fel magunkat, keruljuk a stresszhelyzetet. Szabaduljunk meg a felelemtol es bilntudattol, ne tegyuk egyrnast kolcsonosen .betegge", hanem vidaman es felszabadultan eljuk az eletet, 3. A helyes szellemi taplalek: Gondolkodasunk, beszedunk es cselekedetunk leg yen pozinv, hiszen ha teljes tudatunkat erre osszpontosftjuk, ilyenne is valunk, Hasonl6an fontos, hogy korultekint6en valasszuk meg. mit olvasunk, hallgatunk es nezunk. Roviden: ha az ember val6di "on-tudattal" el, egeszseges, es az is marad. IJyen gondolati beallnottsaggal kepes lesz rnegerosfteni "szellemi-Ielki immunrendszeret", s eppen ebben rejlik a toretlen egeszseg titka. Hiszen rna olyan vagyok, ahogyan tegnap gondolkodtam,

Foglaljuk ossze
A test onrnagatol nem betegedhet meg, mert csupan az emberi tudat kivetulesi kozege. Hasonlft a vetftovaszonhoz, mely magatol nem tud kepeket letrehozni. A gondolatok kepezik a filmek anyagat, s a tudat donti el, hogy eppen melyik film peregjen Ie. Semmi ertelme tehat reseket hasitani a vetftovaszonba, ha valakinek nem tetszik a film (operaciok), vagy eppenseggel ujra meg ujra uresre torolni a feluletet (tuneti kezeles), Ha az ember val6di .on-tudatral" eL teste nem betegedhet meg. mert tudataban csupa egeszseges, tokeletes kep jon letre. A betegseg utjan a szervezet azt jelzi. hogy .nern az vagy, akinek valojaban lenned kellene", es .elsosorban az onrnagad, a val6di ened iranti szeretet hianyzik beloled". A betegseg bararunkka es huseges segftorarsunkka valhat, mert

22

23

segit visszatalalni onmagunkhoz, hogy igazi eniink rudataban eljunk. Mindezek alapjan az lenne a Iegszornyubb, ha soha tobbe nem betegednenk meg, hiszen eppen a betegseg vilagosu fel bennunket arrol, hogy letertunk a helyes utrol, s azt is megmondja, hogy milyen mertekben. Hianyaban nem nyflna m6dunk korrekci6ra. Halasnak kell lennunk tehat testiink erne kuldeteseert, s elnunk kell a lehetoseggel, hogy mihamarabb visszaterjunk a helyes iitra. s Iokozatosan azza valjunk, amik val6ban vagyunk: .kifejleu ontudatta",

szellemunkben novekedjunk. erettebbe valjunk es ezaltal a megismeres es a szabadsag olyan szinrjere jussunk el, mely knzis nelkul nem lenne elerheto. Mindenekelort arr61 van sz6. hogy megertsuk a zavarban megnyilvanulo .uzenetet". Ez tobbnyire harom lepcsoben tortenik, 1. A: ontudatlan szembesiiles Ebben a fazisban egyre erosodo szorongast erzunk, Onmagunkkal van problemank, Az erzelmek kifejezesi format keresnek, s ha ilyet nem talalnak, remenytelenul bennrekednek. Ha ez az ontudarIan folyamat nem rendez6dik. betegseg alakul ki. 2. A tudatos szembesiiles A tunetek tudatos szernbenezesre kenyszerftenek. Eleinre aldozatnak erezzuk magunkat. azt hisszuk, pechesek vagyunk, mig ra nern jovunk, hogy a zavar nem valarnifele kulsd ellenseg, hanem szernelyes j6 baratunk es segitorarsunk. aki fontos .Jn-for-maciot" tartogat szarnunkra. Ahogy a sz6 maga is jelzi. egy bels6 szellemi tartalom on format benne. Belatjuk, mennyire ertelmerlen dolog a tuner megszuntetese. Ellenkez61eg ertenunk es kovetnunk kell uzenetet. Ehhez hozzatarrozik. hogy .felfedezzuk" onmagunkat, azaz felfedjuk, ami korabban rejtve volt, szembesuljunk onrnagunkkal. 3. A bela/as A szernbesulesnek

A tiinetekkel

val6 szernbesules harem modja

Mindenfajta tudati tartalornnak megvan a maga testi megfelcl6je es s vegsd fokon mindegyikuk tuner. Aki egy kapcsolatot nem kfvan tovabb folytatni. hirtelen .rorkig lesz" vele -- azaz testi oka van, arniert nern kozeledik a masikhoz, Meg kell kerdeznunk magunktol, mire akar rarnutatni e konkret tuner. Bizvast tulajdonithatunk tehat valarnifajta jelentest a betegsegnek, serre id6vel ra is fogunk talalni. Ahogy az orom egyarant megnyilvanulhat nevetesben es sfrasban, ugy valthat k:i alacsony vagy magas vernyomast a problemak el61i menekves. A felelemtol teljesen megbenulhatunk. de panikszenl menekulesbe is foghatunk. Itt isrnet a problemahoz valo egyeni hozzaallasunk fogja eldonteni, hogy milyen format olt tudatunk kivetulese. Problema rejlik minden szelsoseges megnyilvanulas mogott is. A felenk es a nagykepu kozos vonasa az onbizalorn hianya, A problemamentes allapot a vegletek kozott, valahol kozepen helyezkedik el. Mindez tehat tuner, s minden egyes tuner a test uzenete, .Jnformacio", Amennyiben megertjuk e nyelvet, kepesek leszunk meglenni a "szuksegszeru" lepest, s a tuner megszunik letezni. A tuner tehat barat es segirotars, mely egyfel61 szenvedni, s6t bizonyos esetekben meghalni kenyszent, masfelol viszont segft abban, hogy
forditva:

e fajtaja egyre nagyobb onismerethez, ujabb vezet. Felismerjuk. mit kell tennunk, s ennek megfelel6en megvaltoztatjuk viselkedesunket es eletmodbeli szokasainkat. A betegseg nyoman most mar jobban ertjuk az eletet, igy a tuner feleslegesse vall. Segitsegevel ereuebbek lettunk,
es ujabb belatasokhoz

24

25

Vt a gy6gyultishoz

-legy iinmagad!

Az eletororn titka Nem a sajat identitasunknak megfeleloen elunk, hanem megtanultunk bizonyos szerepeket eljatszani. MegtanuItunk ugy viselkedni, hogy .sikert erjunk el, elismerest arassunk es szeressenek minket. Azert vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk, mert a tobbiek ilyennek akartak Iatni. s az eredmenyt buszken a "szemelyisegunknek" nevezik. Pedig valahol a lelkunk mel yen vilagosan erezzuk, hogy valami nines rendben, mintha sajat magunk .rnellett" elnenk. Rossz a kozerzetunk, elegedetlenseggel, allando hianyerzettel kuszkodunk, holott sikereket erunk el. A lelkunk szomoni, mert olyan szabalyok, programok, szerepek es belenk nevelt viselkedesmintak bortonebe zartuk, melyeknek tulajdon Ienyunkhoz a valosagban semmi koze, By m6don bnmagunkon teszunk eroszakot, s aztan csodalkozunk, miert vagyunk betegek es boldogtalanok. De hiszen a lelkunk kialt a jogaert, hogy onmaga eletet elhesse, minthogy kuldetese eppen az, hogy onmaga legyen. Minden betegseg es baj csupan jelzes: nem vagyunk onrnagunk, Itt az ideje, hogy vegre megadjuk magunknak a gondoskodast, figyelmet es szeretetet, ami nekunk kijar. Hagyjunk fel a regi szerepekkel, legyen batorsagunk ahhoz, hogy "bnmagunk" legyunk, s akkor ismet egesz emberre valunk, s egyben egeszsegessel

27

A betegseg az egyseg hianyanak jele

A betegseg tehat csupan kulsd. lathato jele az egyseg hianyanak, e hianyt meg nem szuntetjuk, szuksegunk van a betegsegre mint hirhozora. Mielott ugyanis testileg megbetegedtunk, egy sokkal melyebb szinten mar betegek voltunk. s az. amit betegsegnek hfvunk. tulajdonkeppen nem mas, mint a szervezet kfserlete a megbomlott egyensiily helyreallftasara, Hiszen amit altalaban betegsegnek hivunk, az nem maga a betegseg, hanem a szervezetnek a szo igazi ertelmeben vett .Jnformacioja" arr6I. hogy valami nines rendben. Az egyensuly zavarat jelzo iizenet .format oltott", s igy informaciova valt. S hogyan reagalunk mi erre? Megkisereljuk megsemmisiteni, s kozben elfelejtkezunk arr61, hogy a tulajdonkeppeni betegseggel torodjunk. Raadasul mindenki rnaskent eli at betegseget. A materialista minden bajat ertelmetlennek, tester puszta "jatekront6nak" veli, amivel egyszer szerencseje, masker peehje van. A hivo ember a vallasi paranesok megszegese jogos kovetkezmenyekent fogja ertelmezni betegseget, s gyogyulasert esedezik. Az ezoterikus hajlik arra, hogy a betegseget a karma-rorvenyek ervenyesulesenek tekintse, mig az ertelmisegi a bakteriumok vagy virusok altal eloidezett fertozes termeszetes kovetkezmenyerol beszel. A szellemileg erett ember viszont felismeri a latszat mogott rejtozd valosagot, Igy a betegseget kovetkezmenynek tekinti, meIyet meghatarozott ok idezett eld. Tudja, hogy semmi ertelme nem lenne csupan a kovetkezmenyt, azaz magat a tiinetet rriegsziintetni, hiszen az magatol is megszilnik, amint az okot kidentettek es felszamoltak. Felismeri es tiszteletben tartja a termeszet torvenyeit, mert tudataban van annak, hogy a maga modjan a termeszet is hozzajarul az egeszseg megorzesehez. Meg van gyozOdve arrol, hogy ontudata birtokaban van tulajdon teste alapos ismeretenek, es celratoroen keri ki az intufci6 tanacsait. Az ilyen ember nagykoni paciens, az orvos nala csupan tanacsado, akinek a szaktudasat hfvja segftsegul, hogy aztan a sajat felelossege tudataban hozzon dontest, Aki egesz eleten at meg akarja orizni egeszseget, annak nem lehet eleg koran hozzafognia, nagyon sokan viszont nem is tudjak, mit
Amig

tehetnenek a sajat erdekukben. Pedig ebben az esetben a legegyszenlbb megoldas egyben a legjobb is.
Ha 0 koverek kevesebbet ennenek, az alkoholistak kevesebbet innanak, 0 dohanyosok leszoknanak a dohdnyzdsrol, a lustak volamivel tobbet mozogndnak es mindenki helyesen lelegezne, pozittvan

gondolkodna.jo konyveket olvasna es szemet gyollyorkodtetlJ dolgokat nezne, tobb eletet tudndnk megmenteni es tobb betegseget meggyogyitani, mint a modern orvostudomany legkoltsegesebb eljarasaival egyiatveve! Ha tehat egeszsegesek szeretnenk lenni es maradni, ha regi testunk helyett ujra vagyunk, akkor mindenekel6tt szarmlzni kell a tudatunkb61 minden betegsegre es megoregedesre vonatkoz6 gondolatot. Nemelyek abban a hitben elnek, hogy ha az ember kizarolag lstenre bfzza magat, nyugodtan athaghatja sajat torvenyeit anelkul, hogy viselnie kellene tette kovetkezmenyeit, Az emberi test, szellem es lelek egeszseges lete a szellemi oroksegunk, es ha a teremtett vilaggal osszhangban eltunk volna, sose ismertiik volna meg a
betegseger.

Akkor leszunk ismet "egeszsegesek", ha az emberi termeszet mindannyiunkban meglevo negy elemet, a szellerni, lelki, erzelmi es fizikai elemet harmonikus egysegbe olvasztjuk, s ennek megfelel6en cselekszunk, osszhangban a teremtett vilaggal, Az eletororn nyitja nem az ifjusagban rejlik, hiszen az ifjusag egyben a tapasztalat hianyat is jelenti, marpedig errol aIigha szeretne barki is lemondani. Az eletorom val6di titka az eleteroben talalhato, mely nem kotodik meghatarozott korhoz, de melyet erosfteni lehet, megtartani s6t fokozni. Mindenki szeretne megerni az oregkort, de senki sem akar megoregedni. Marpedig az eletnek nem ad ertelmet, hogy csupan azert oregedjunk meg, hogy betegge es boldogtalanna valjunk, hiszen az emberek atlagosan rna sem elnek hosszabb ideig, csupan huzamosabban betegek. Mig a termeszettel kotott szerzodesunket megtartjuk, a termeszet is megteszi a magaet.

28

29

Legy onmagad!
A Ieztobb ember azzal van elfoglalva, hogy ugy cselekedjek, ahogy azt ~asok tanacsoljak neki, legyen sz6 akar a szUl6kr61, a f6nokr61 vagy elettarsrol. Vagy eppen szoges ellentetet teszi annak, amit a kornvezete javasol. Mindket viselkedes meglehet6sen esszenitlen. VeQUIis tett'e kovetkezmenyeit mindenkinek rnaganak kell viselnie. Ne kovesse tehat mestere, tanara vagy baratja tanacsat, haesak val6di enje igent nem mond ra! Hallgasson mindig onmagara, hiszen minden tudas es bolcsesseg Onben rejlik - masok csupan ernlekeztethetik erre. A val6di en viszont csupan akkor hajland6 egyuttrmikodni, ha On megkeri erre, ha felsz6lftja, hogy vezesse Ont, s ha engedelmesen koveti a szavat. Eleg csupan egyetlen kerdest feltennie maganak. Az els6 osztonos valasz, amit kap, a val6di enjet61 szarrnazik, a masodik mar viszont er6sen az ertelem befolyasa alan all, mig a harmadikkent vagy negyedikkent erkezo valaszt mar kizarolag az ertelem hozta. Am mindig lehetosege van ujra kerdezni, s az els6 valasz minden esetben a val6di enjetol fog szarmazni. Legjobb, ha rogton kiprobalja ezt a m6dszert! Mennyi id6t, penzt es figyelmet fordit arra, hogy val6ban onrnagava valjek? Es mennyi energiat 01olyan dolgokba, melyeket ugyis hatra kell hagynia ezen a vilagon? Milyen kovetkezmenyek vonhat6k Ie ebb61? . Mennyire szeretnenk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, pedig a korulmenyek mindig tulajdon tudatunk fuggvenyei, kovetkezeskepp esak akkor tudnak megvaltozni, ha tudatunkat, "bels6 kepeinkef' rnegvaltoztatjuk. S ha jelenleg elegedettek is vagyunk az eletteL ez esak toredekresze annak, amilyen lehetne es lennie kellene, ha mi val6ban onmagunk lennenk, Ha engem valaki mas onmagamra emlekeztet, nem kell6t mindjart piedesztalra allitanom vagy eppen elitelnem, hiszen mindkett6 kedvelt enjatek. Egyik esetben sem kell okvetlenul rnegvaltoznom. Sokkal jobb, ha nem torodom a hirhoz6val, inkabb a hfr igazsaganak hatolok a melyere, es teszem, amit tennem kell. De mit jelent voltakeppen, hogy az ember legyen onmaga? Ez
30

alapvet6 kerdes, mely ahhoz a felismereshez vezet, hogy az ember csak akkor lehet "egesz", ha onnon lenyeget hianytalanul megeli, s oly m6don juttatja kifejezesre, hogy sajat rnagaval harmonikus kiegyensulyozottsagban kepes letezni, Hogyan lehetseges, hogy manapsag egyre tobb a beteg ember, s egyre kevesebb azoknak a szama, akik tulajdon lenyukkel osszhangban elnek? Sokan kozulunk szerepet alakitanak. megkise~elnek elerni egy idealt. melyet jobbnak velnek jelenlegi letuknel. Igy aztan sose tolti el 6ket elegedertseg, mindig .rosszabbak", mint amilyennek elgondolasuk szerint lenniuk kellene, s e megfontolas001 elutasftjak onmagukat, Nem fogadjak el igazi lenyuket. arr61 nem is beszelve, hogy olyannak szeressek magukat, amilyennek jelenleg latszanak, S ha raadasul meg beteg is, esak annal inkabb feltetelezi, hogy valami nines rendben sajat szernelyisegevel, valamit rosszul csinalt, amiert a betegsegevel ,.bUnh6dik". Pedig mil yen egyszenl dolog lenne egeszsegesnek lenni. hiszen csupan "epnek" kellene Iennunk - ami annyitjelent: az embernek onmagava kell valnia, s ugy elnie, ahogyan most letezik. Hiszen esak igy tudunk osszhangban elni onmagunkkal,a bennunk rmlkodo elettel. s egyaltalan, a letezessel. Nines tobbe ok es indok a betegsegre. De hat miert veszitettiik el a batorsagot, hogy teljesen onmagunk legyunk? Miert vagyunk keptelenek elfogadni jelen letunket, miert oltunk magunkra e helyett szerepeket, ismetlunk unalmas kliseket, feleliink meg az elvarasoknak, mikozben egyre elegedetlenebbek es betegebbek lesziink? Nem a val6di identitasunknak megfelel6en elunk, annak minden gyengesegevel es hibajaval. ,,161" akarunk rnutatni, peldakepek akarunk lenni, kedvez6 benyomast kivanunk kelteni, mindent helyesen csinalni - s eszre se vesszuk, hogy a .jo" es a .Jielyes'' egyediil esak azt jelentheti, hogy a valosagnak megfelel6en elunk, Megpedig a sajat igazamnak megfelel6en iigy, ahogyan ez most nekem megfelel. Lenyegeben arr61 van szo, hogy ugy tekintsunk magunkra, ugy cselekedjunk, hogy tisztelni tudjuk onmagunkat. Onbecsules nelkul elegedetlenek vagyunk, hianyerzettel kuszkodunk, rossz a kozer31

zetiink, szeretetlensegben elunk, pedigtalan mar sokat elertunk az eletben. Hianyzik valami, valarni .Jenyeges",

A regi viselkedesforrnak

es -mintak elvetese

Onmagunknak hianyzunkl Ez teszi letunket diszharmonikussa, ez betegft meg - ezen a ponton kell elkezdeniink. ha val6ban egeszsegesek, ,.epek" akarunk lenni. Fel kell hagynunk azzal, hogy viselkedesmintak es elvarasok szerint eljunk, meghatarozott szerepeket alakitsunk, hiszen a lelkiink .rnegvaltasert' kialt. Minden egyes betegseg a lelek kialtasa, bens6nkbOi sz616 felhfvas, hogy vegre olyanok legyiink, amilyenek vagyunk! Amfg nem vessziik magunknak a batorsagot, hogy olyannak fogadjuk el magunkat, amilyenek jelenleg vagyunk, s fgy kepesek legyiink jelen letunkbol igazi enunk fele tovabbhaladni, mindaddig diszharmoniaban elunk - azaz betegen. Abban a pillanatban, hogy autentikusan tudunk viselkedni, megnyflik el6ttiink a lehetoseg, hogy felismerjiik a veszelyes kliseket es akadalyokat, elvessiik, illetve atalakftsuk azokat.

igazi enjenek megfelel6en el, az nem a valosagban es igazsagban letezik, keptelen a harmoniara, lete diszharmonikus. Egeszsegesnek lenni annyi, mint oszimenekes tisztanak lenni. Aki amitja es meghazudtolja onmagat, diszharrnoniaban el. Ep es egyben egeszseges rehat esak akkor lehetek. ha nines bennem zavar, tisztatalansag, hazugsag, s ami nagyon fontos, nines bennem tagadas, Egy .riem" mindig arra utal, hogy az elet ellen vagyok, magam ellen dolgozom, s ezaltal megakadalyozom az eletero szabad aramlasat. Egy bizonyos .nem" gyakran a betegseg kivalto oka lehet haesak nem az onmagamra adott ,,igen"-b61 fakadt. Aki tehar tisztaban van onrnagaval. elfogadja tulajdon lenyet. harmonikusan es jelen letenek igazsagaban el, az osszhangba keriilt onmagaval es az elettel, azaz tokeleresen •.egeszseges"!

A leghatasosabb

gy6gyit6 ero a szeretet

Egeszsegesnek lenni annyi, mint harmoniaban

elni

Tulajdonkeppen mit jelent "egeszsegesnek" lenni? Egeszsegesnek lenni annyit jelent, mint egesznek lenni, tokeletesen onmagam lenni ugy, ahogy itt es most Ietezem. .Egeszsegesnek" lenni tovabba azt is jelenti, hogy nines mit elfojtanom, eltitkolnom, letagadnom, hanem teljesenjogaibajuttatom igazi lenyem. Ugyanakkorelenged- , hetetlen, hogy szuntelenul figyeljem magam, vajon val6ban az igazi enemnek megfelel6en elek-e, avagy mintak, elvarasok es szerepek szerint. Amennyiben az ut6bbiakat felismerem, lehetosegem nyilik megszabadulni t6liik. Harmoniaban elni onmagunkkal es az elettel - ez egy tovabbi fontos elofeltetele a testi es szellemi egeszsegnek. Hiszen aki nem

A legnagyobb gy6gyft6 ero, amit az elet szarnunkra felkmal, a szeretet. Aki val6ban kepes szeretni, aligha betegedhet meg. hiszen a szeretet a legtisztabb es leghatekonyabb gy6gyft6 energia, ami esak Ietezik. Akit ez az energia - a szeretet - tolt el, annak az eleteben nines helye betegsegnek, Am val6ban szeretni esak akkor leszek kepes, ha megtanuitam szeretni tulajdon enernet is. Az onmagam iranti. s egyben a bennem lev6 szeretetnek feltetel nelkuli, szabad folyast kell engednem. Onmagamat viszont csupan akkor vagyok kepes teljes szivb61. lelkem Iegmelyebol szeretni, ha val6ban ratalaltarn onmagamra, s ezaltal .rnelto" -nak erzern magamat e szeretet elfogadasara, Ha val6ban kepesek vagyunk a szeretetre, akkor "egeszek" vagyunk, s fgy epek es egeszsegesek. Az igazi szeretet ugyanis eletunk Iegudvostsegesjebb es legnagyszenThb vallalkozasa. Csak ha elfogadtuk es szeretni tudjuk onmagunkat, vagyunk kepesek e szeretetet masokra iranyitani, Az ilyen ember szabad folyast tud engedni szeretetenek anelkul, hogy szuksege lenne rnasokra vagy birtokolni akarna Oket. A masik ember iranti szeretet ugyanis nem olyan jegyekre iranyul, melyek

32

33

bel6liink hianyoznak, hanem igazi lenyunk teljes tudataban minden feltetel es fenntartas nelkul kepesek vagyunk odaajandekozni szeretetiinket a masik .Jgazi lenyenek". Szeretni annyit jelent, mint adni - odaadni onmagunkat, Az onrnagam iranti szeretet hid a valodi boldogsag fele, A masik em bert szeretni annyit jelent, hogy onmagahoz, vagyis az elethez vezetem 6t, el6segitem szellemi novekedeset. hozzasegftem ahhoz, hogy rnegtalalja onmagat, hogy teljesen onrnagava valjek, A szeretet a legnagyobb gyogyito er6, ami egyaltalan letezik. Ehlzi a haragot es a felelmet, megteremti az eletoromot, A szeretet megmutatja az utat, segit rajta vegigmenni, 6 maga ez az tit. Amenynyiben megerto szeretettel fordulok onmagarn es az egesz vilag fele, az elet ismet akadalytalanul aramolhat bennem, mert osszhangba kerultem tulajdonkeppeni letemmel. Kezdjiink el tehat szeretni! Adjunk eselyt magunknak az eletre, oly medon. hogy valoban onmagunk vagyunk, onmagunkka kezdiink valni, s igy onmagunknak es az eletnek szabadsagot biztosftunk. Ez az egeszseges, teljes, tokeletes elet alapja. Csak ha megtanultunk teljessegben elni, tokeletesen onmagunk lenni, akkor teljesiil az igazi szeretet mukodesehez szukseges elofeltetel. Igy leszunk kepesek mozgositani a rendelkezesunkre allo leghatekonyabb gy6gyft6 er6t. Amennyiben egyertelrmi "igen" -t mondunk onmagunkra, ez az Igen atitatja egesz letunket, tukrozodni fog eletmodunkban. Hiszen a testnek nem lesz IObM szuksege arra, hogy iizeneteket kuldjon, melyekhez fajdalom tarsul a celbol, hogy felfigyeljiink rajuk, ahelyett hogy tudomasul se vennenk Okel. Csak akkor kfnoz minket fizikai vagy pszichikaieredeul fajdalorn, ha nem az igazi enunknek megfelel6en elunk, Szabadon donthetiink az eletunk iranyarol, hiszen egyediil mi vagyunk felel6sek onmagunkert es a sorsunkert. Az elet csupan tukorkep, ugyamigy, ahogya testiink is az, tulajdonkeppeni enunk kifejezodese, Testiink es eletmodunk jellege csupan aztjelzi, mennyire elunk harmonikus osszhangban onmagunkkal, mennyire vagyunk val6ban onmagunk, Ha oszinten onrnagam adorn, azaz megadom magamnak a szabad-

sagot, hogy az legyek, aki valoban vagyok, akkor az elet is szabadon aramolhat bennem - es egeszseges vagyok. Ha szfvunk melyebol elunk, itt es most, elfogadva magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, hatartalan bizalommal, telve szeretettel, 6szinte erzelernmel es orommel, akkor megelhetjuk az orok elet pillanatait. Onrnagunk folytonos atalaknasa ugyanis transzformacio. minden pillanatban sziintelen megujulas. A betegseg mindig az elet rokeletlenseget jelzi. Az elet lenyege ugyanis az erettebbe valas, egyre fokozodo kozeledes igazi enunkhoz. Ez megkivanja, hogy minden pillanatban nyitottak legyiink es keszek egyre melyebbre hatolni az eletbe. Barrnely pillanatban keszen kell allnunk arra, hogy elvessiik .regi enunket", s engedjuk megsziiletni az "ujaf'. Ebben all eletunk ertelme, itt es most.

A betegseg kialakulasa
Betegseg alakulhat ki, ha - abban a hitben elek, hogy .Jiibat" kovettem el. ezert elitelem onmagam, ketelkedem magamban. Pedig nem letezik jovatehetetlen hiba, hiszen azert elunk, hogy szuntelenul tanuljunk, hogy legnagyobb hibanknak onnon letezesunk tokeletlenseget tarts uk. Ugyeljunk tehat arra, hogy ne kovessuk el ujra meg ujra a legnagyobb hibankatl Onrnagunkka kell valnunk, ez a feladatunk s egyben eletunk beteljesulese is. Tulajdon letunk tudataban elni, tokeletes elegedettsegben, minden hianyerzet nelkul - mindez arra utal, hogy nem kovettunk el .hibat". Betegseg alakulhat ki, ha - szernbeszallok termeszetszenl lenyemmel. Minthogy nem ugy elek, ahogy voltakeppen elnem kellene, hibaimat kivetftem a kornyezetemre, s kifogasolom ezt vagy azt, Marpedig ez a negatfv hozzaallas kihat az eletre, Diszharmoniaban elek -r- allando .haboniskodasban" onmagamrnal es az elettel, Sziinteleniil hadakozom valami ellen, minthogy en nem onmagam vagyok, nem igazi enernnek megfelel6en elek, 35

34

Betegseg alakulhat ki, ha - diszharmoniaban elek. Hiszen nem az .vagyok", aki en 1'agyok. Mas dallamot jatszorn, hamis hangot utok meg, nem vagyok osszhangban az elet zenejevel, a bennem rejt6z6 dallamma!. Valahanyszor szerepet alakitok. hamis han got utok meg. Betegseg alakulhat ki, ha - hadakozom valamivel, De csak akkor hadakozhatom vel. ha zavar valami onmagamban. vagyis ha kifogasolok onmagamban vagy onmagamon. A valosagban viszont hogy nem ugy elek, amilyen vagyok. Szembe kell szallnom

Betegseg alakulhat ki, ha - nem vagyok elegedett. Elegedetlen akkor vagyok, ha tulajdon enernnek hianyzik valami. ha nem vagyok egeszen olyan. amilyen valojaban Itt es Most vagyok. A kielegftetlenseg annyit jelent, hogy onmagam hianyat erzern, nem az elet teljessegeben elek, keptelen vagyok magamat egeszen atengedni neki. A kovetkezrneny ..arnyekerzet" es betegseg. Bete gseg alakulhat ki, ha - maskepp elek, mint ahogy tulajdonkeppen akarok. mint amit helyesnek tartok. Ezaltal onmagamat tagadom meg. valotlansagban elek, kovetkezeskepp diszharmoniaban sajat bels6 lenyemmel. Batorsagra van szuksegem ahhoz. hogy elfogadjam igazi enemet. Betegseg alakulhat ki, ha - nem elek, vagyis nem engedem. hogy az elet arja szabadon es akadalytalanul ararnolhasson keresztiil rajtam. Ha bels6 gatlasaim vannak, ha bels6 elgondolasok alapjan elek, szerepeket jatszom, kizarolag az ertelem szavat es masok elvarasait teljesftem - egyszoval, ha az elet energiai nem kepesek bennem szabadon kibontakozni, akadalytalanul aramolni ugy, ahogyan most kellene -, akkor azt kell mondanom magamr61, hogy nem elek. Val6ban elni annyit jelent, hogy egeszen onmagam vagyok, minden vonatkozasban es feltetel nelkul. Betegseg alakulhat ki, ha - tisztazatlan ugyeim vannak, ha peldaul valakinek nem bocsatottam meg, hanem tovabbra is szemrehanyassal illetem, neheztelek ra, s6t vadolom, Ha kornyezetemmel rendezetlen a kapesolatom. Rendezetlen iigyeim vannak onmagammal, peldaul olyan viselkedesmintak, szerepek, homalyos bUntudat vagy viselkedesforrnak, melyek nem illenek hozzam. "Amyekok" vannak bennem, olyan helyek, ahol nem teljesen bnmagamat adorn. Az amyekok viszont betegseget eredmenyeznek. Ha tehat valakivel nem tudok kijonni, fel kellene tennem magamnak a kerdest, hoi nines bennem rendben valami, miert okolom onmagamat, miert erzem magam hibasnak,

valarnivalamit az bant, .Jiibas"

leternmel.
Betegseg alakulhat ki, ha - hianyerzetben elek, s nem az elet teljessegeben, nem termeszetszenl letem egysegeben. Amini szernelyisegern egy reszen er6szakot teszek oly m6don, hogy szerepeket jatszom, elvarasokat vagy t61em idegen viselkedesmintakat kovetek, igazi en em szenved hianyt, ezert nem elhetek kiegyensulyozottan. Betegseg alakulhat ki, ha - bilnben elek, Bilnben elni annyi, mint az elszakftottsag allapotaban letezni, vagyis nem egysegben, hanem kettossegben. A mi felfogasunkban a bun az elszakitottsag kepzete, az en es ate, aj6 es rossz egyrnastol, valamint onmagamnak bnmagamt61 valo elszakitottsaga, ha en nem onmagam vagyok. Valahanyszor adott enemtol eltavolodom, azaz elszakadok, bun ben elek, s ezert diszharrnonia_/ ban. Mindez alapot szolgaltat betegsegemhez. Betegseg alakulhat ki, ha - nem szeretek! Hiszen ha keptelen vagyok a szeretetre, onmagamat se szeretem, nem fogadom el magamat olyannak, amilyen vagyok, vagyis .nem't-et mondok. Marpedig minden egyes .nem" betegseget idez e16. Az igazi szeretet annyit jelent, mint .Jgen'vt mondani, igent az eletre es a szabadsagra, A szeretet egyben Isten legfontosabb parancsa, alapvet6 szellemi torveny.

36

37

Meg kellene kerdeznem magamt61: "Mire akarmindez raebreszteni, milyen vonatkozasban, enem melyik pontjan nem elek iigy, ahogy a valosagban vagyok?"
Bete gseg alakulhat ki, ha

tulajdon enem egyik vagy masik vonasaval, Elegedetlensegem azt is elarulja, hogy nem aszerint elek, amilyen valojaban vagyok. Amennyiben en onrnagam vagyok, bekeben elek onmagarnmal, s ezt a beket kepes vagyok atvinni a kornyezetemre is. Bekeben lenni annyi, mint harmoniaban elni - azaz epen es egeszsegesen, Betegseg alakulhat ki, ha - nem vagyok szabad, hanem elkepzelesekhez. kivanalrnakhoz, elvarasokhoz igazodom, nem onmagarnat adorn. ahogy itt es most vagyok.
Betegseg alakulhat ki, ha

- nem vagyok konnyed es eleven. valarni nyomaszt. Ide sorolhat6k bizonyos problemak, melyeket nem oldottam meg. dolgok, melyekt6I meg mindig nem szabadultarn meg. pedig mar reg nem tartoznak hozzarn, szerepek, melyeket eljitszom, bar nem en vagyok, mintak, melyekhez igazodorn, pedig mar reges-reg elavultak es nem ervenyesek. Mindaz, ami itt es most nem tartozik tobbe hozzam, rnegis egyiitt elek vele, ragaszkodom es igazodom hozza, mindaz teherkent nehezedik ram. mert rengeteg energiarnat lekoti, s ezaltal az elet szabad aramlasat akadalyozza bennem. Mindez alapul szolgalhat a betegseg es szenvedes letrejottehez,
Betegseg alakulhat ki, ha

- megprobalok .normalis'' lenni. Ebben az esetben nem a sajat bels6 valosagornnak, hanem a kulvilag elvarasainak megfelel6en elek, A kulvilag viszont csupan sajat bels6 val6m tukorkepe, En formalom a kornyezetemet, ezert is kell onnonmagamhoz igazodnom, kulonben diszharrnoniaban elek a bennem letezd igazi elettel,
Betegseg alakulhat ki, ha

- az elet feladatait nem teljesitem, nem oldom meg. Egy feladatot mindig az elet ad fel nekem, hogy tovabbi lepes rnegterelere kesztessen. A problemak es nehezsegek arra kenyszeritenek, hogy ujabb lepessel kozelebb keriiljek igazi enemhez, Legfontosabb feladatom, hogy onmagarn legyek, s minden pillanatban kozeledjek onnon val6mhoz. Ha nem teszem meg a szuksegszeni lepest, az elet a betegsegen es szenvedesen keresztiil figyelmeztetni fog.
Betegseg alaku/hat ki, ha

_ nem Itt es Most elek. Hiszen az elet csupan a jelenben kepes letezni, Ha a rruiltbol elek, a rmiltat folytatom. pedig az mar halott. Ha viszont mar a jovoben elek, akkor olyan id6ben letezern, ami meg meg se szuletett. Val6ban elnem esak a jelenben lehet, hiszen az elet termeszete folytonos aramlas, az egyik pillanatr6l a masikra tortend szakadatlan valtozas, Ha gondolatban mas helyen elek, mint ahol jelenleg vagyok, azaz nem itt es most, akkor a gondolataim se onmagam korul fognak keringeni, hanem mas szemelyeknel vagy dolgoknal fognak elid6zni, ami megakadalyoz abban, hogy onmagam legyek. Ez esetben az elet se lesz kepes oly mertekben atjami engem es letezni bennem, arnennyire ez az eletnek joga. Valahanyszor nem Itt es Most elek, elszalasztom a lehetoseget, hogy olyannak fogadjam el magarn, arnilyen most vagyok. Alkalmarn se ad6dik, hogy olyan legyek, amilyen ebben a pillanatban es ezen a helyen vagyok. Az elet viszont szabad folyast kovetel, kulonben akadalyok es korlatok akasztjak meg es gatoljak - s ez betegseget okoz.

Minden betegseg mogott problema huzodik

A betegseg nem mas, mint egy problema megnyilvanulasa, kifejezesi formaja. Azon lehetosegek egyike, melyet az elet vesz igenybe, hogy jelezze nekunk, valami nines rendben, nem olyanok vagyunk, arnilyenek igazabol vagyunk. 39

- nem elek bekeben onrnagammal, illetve a kornyezetemmel, elegedetlen vagyok magammal es masokkal. Onmagamrnal akkor vagyok elegedetlen, ha bens6mben .Jiadakozom", szembeszallok
38

Amennyiben nem ertjuk meg a test nyelvet es iizenetet - kovetkezeskepp egyaltalan nem reagalunk ra - az elet a problernak masfele kifejezesi forrnaihoz fog folyamodni, melyeket a mi erdekunkben hiv Ietre, hogy vegre felebredjiink es kutatni kezdjunk, hogy vegre eberek legyunk s nekifogjunk keresni az elet ertelmet, s egyben az onmagunkhoz vezeto utat, Am nem csupan a test betegedhet meg; betegseg mutatkozhat a munkankban, a tarsas kapcsolatokban, a csaladban, az anyagi helyzetben vagy a vallasi beallirottsagban. aj6zan esz vagy az erzelrnek teruleten is. Az ember szamos szinten betegedhet meg, a betegseg viszont egyedtil arra utal, hogy az elet egy bizonyos teruleten keptelen szabadon aramolni, hogy valahol akadaly vagy hiany all fenn.

A problema mindig ertern letezik

Milyen gyakran jelentetttik mar ki eletunkben: "En mar csak ilyen vagyok", vagy ,.Ilyen a vilag, nines mit tenni." De val6ban nem lehet lenni semmit? Ha en nem tudok valtoztatni rajta, akkor ki fog? Gyakran megtortenik, hogy amit mondunk, az valojaban nem a sajit velemenyunk, hanem valaki mase. Ha elfogadjuk es a magunkeva tesszuk, meghatarozza egesz eletunket, Ha ertesunkre adtak, hogy "Ejjel ne jarj az utcan", "Ne bfzzal meg idegenben!", vagy "Az emberek Iepten-nyomon becsapnak", ha ilyen szellemben neveItek fel, akkor tulajdon eletunk ennek megfelel6en alakul majd. Lepten-nyomon gondolkodasunk helyesseget igazol6 bizonyftekokra fogunk bukkanni. ·Am ha azt tanitottak nekunk, hogy "A szfve mel yen minden ember jo", es "Mindentilt ..___ szeretet uralkodik", illetve .Alapjaban veve minden es mindenki a te erdekedet szolgalja es neked segit'', akkor eletunk folyaman I minden ben ennek az igazolasat latjuk, Az elet meg a kulonfele dolgok tehat nem igy vagy iigy leteznek, hanem kizarolag oly m6don, amilyennek en kepzelem 6ket. Mar Jezus is megmondta: ,.Legyen hitetek szerint!" E regi igazsag mit sem veszitett ervenyes-

segebol. Ma legfeljebb igy fogalrnaznank meg: "A tudas megallapitja, a hit megteremti a tenyeket." Tekintsen tehat egy pillanatra onrnagaba, es vizsgalja meg a gondolatait. Mire gondol jelenleg, s mindenekel6tt hogyan gondol ra? Ebben a pillanatban is resztvevoleg alakitja tulajdon jovojet, akar tud r6la, akar nem, akar tudatosan. akar ontudatlanul csinalja, S barmely pillanatban kepes megvaltoztatni gondolkodasa iranyat, s ezaltal az egesz eletet. Senki mas se gondolkodhat On helyett, senki seavatkozhat be e bels6 folyamatba, hacsak On engedelyt nem ad ra. Lissa be, hogy a domes az On kezeben van, hogy barrnely pillanatban nekifoghat elete tudatos megtervezesenek, s ezzel egeszsegenek es sorsanak teljesen tij iranyt adhat. E hatalmunk viszont kizarolag ajelenben ervenyesul. A tegnapon tobbe mar nem valtoztathatok, a holnapot pedig egyedul itt es most szabhatom meg. A tegnap halott, a holnap meg meg se szuletett, en most (es csakis most) elek! Most minden Iehetoseg a kezemben van. A gondolatok es a tettek, melyekr6l most dontok, a holnapomat hatarozzak meg. Mindegy, mi volt, barmilyen hibat kovettern is el, most mindent helyrehozhatok. Am ha a "sztiksegszenf' lepest nem teszem meg, rakenyszerttern az eletet, hogy problem at allitson elem. A problema mindig az elet altal nekem szant feladat, az adas gesztusa rejlik benne, az adomanye, az ajandeke, A problemak tehat feladatok - s mindig fel is sz6Iftanak arra, hogy valamit adjunk feI! De feladni csak azt rudom, ami nem az enyem. Valahanyszor problemarn ad6dik, mindegy, milyen formaban es szinten, fel kellene tennem magamnak a kerdest: "HoI kellene most valamit feladnom, valamit61 megszabadulnom, ami megakadalyozza, hogy olyan legyek, amilyen jelenleg val6ban vagyok?" Egy problema, leg yen az betegseg vagy valami mas, arra utal, hogy en nem onmagarn vagyok. Az elet a problernan kereszttil sz6lft fel, hogy azt, ami nem en vagyok, feladjam, azaz felismerjern, tudatositsam es onrnagarn erdekeben lemondjak r61a - atalakftvan igy a .reg:" enemet -, s ezaltal a betegseg kivalto okat megsztintessem. Az elet a problernak SZ3mOS valfajat kepes "kigondolni". Jelentkezhet a problema egy partner szemelyeben, valamilyen eletkorul-

40

41

menyben vagy eppen betegsegben. De minden esetben szembesiti az embert azzal az energiaval, ami segiti, hogy az onmaga fele vezet6 uton kizarolag most lehetseges lepest megtegye. Rendelkezhet peldaul a partnerunk bizonyos jellemvonasokkal, melyek nekunk tetszenek es hozza is tartoznak igazi enunkhoz, bar meg nem eltunk veluk, Vagy lehetnek olyan tulajdonsagai, melyeket nem sokra ertekelunk, s6t elutasftunk. mert zavarnak es felrnergesitenek minket. Mindez viszont csupan rairanyitja a figyelmunket egy bennunk letez6 hianyra, problernara, amelyet eszre kellene vennunk, felul kellene vizsgalnunk, hogy osszhangba hozzuk magunkkal. Az elet tehat egy problema reven .rakenyszerft" minket arra, hogy onmagunk iijabb reszletet isrnerjuk fel, hogy meg inkabb "onmagunk" legyunk, Raadasul a problema mindig ertem letezik, igazi enem erdekeben. Onmagarnat segit megtalalni, amennyiben szernbesft valamivel, valami lenyegeset tudatosft bennem, hogy meg egy lepessel kozelebb kertilhessek onmagamhoz - egyre inkabb onmagam legyek. Amennyiben a feladat beroltotre kuldeteset, azaz a problema megold6dott, nekunk is meg kell szabadulnunk a problematol. Ez egy partnerra is ervenyes. Ha a tarsas viszony betoltotte hivatasat, azaz a masik tobbe mar nem tukrozi enem egy reszet, melyet elvetnem vagy integralnom kellene, akkor ralan jobb, ha bucsut veszek a tarsamtol, mert az elet egy rnasik, hozzam most jobban i1l6, megfelelObb dolgot vagy partnert tartogat szamornra, Ha ilyen esetben nem biztositunk szabad folyast az eletnek, az er6szakos szakftashoz vezet, melyet az eletnek kell eloideznie akar betegseg formajiban is. Ami nem a rnienk, azt nem tudjuk megtartani. Ez a torveny mindig ervenyesul. Valojaban a betegseg is olyasmi, ami nem tartozik igazi val6nkhoz. Ha betegek vagyunk, ez azt jelenti, hogy meg mindig ragaszkodunk valamihez, kepviselni akarunk valamit, vagy annak hisszuk magunkat, amihez a valosagban egyaltalan nines kozunk, A betegseg jellege vilagosan jelzi, "mit61" nem szabadultunk meg meg, .rni'' akadalyozza, hogy igazan onmagunk

A betegseg mindaddig velunk marad, mig bizonyos "dolgokat", azaz letunk meghatarozott vonatkozasait, tovabbra is magunkkal cipelilnk, pedig nem tartoznak hozzank. Ha egeszen onmagunk vagyunk, olyannak is mutatkozunk, amilyenek a valosagban vagyunk: epnek, egeszsegesnek es tokeletesnek. Elvenni valakit61 esak azt lehet, ami nem tartozik val6di lenyehez. Igazi enjet az ember nem veszitheti el. s nem is foszthatjak meg t6le. Minden mas csupan latszat es ilhizio, mely egy napon 6hatatlanul az enyeszete lesz, hisz akkor mar esak az En fog letezni.

En vagyok

az tit es a eel

legyunk, 42

A legbiztosabb jele annak, hogy meg a kereses allapotaban vagyok, hogy az eletet meg nem engedtem teljesen szabadon. az akarat. Az akarat koztem es az elet beteljesedese kozott all. Mindaddig, amig akarok, kovetkezeskepp ragaszkodom valamihez, a kezem - kepletesen sz6lva - okolbe van szorftva. Keptelen vagyok eJfogadni a let teljesseget, korantsem vagyok nyitott az elet ajandekai irant, nem vagyok keszseges onmagamhoz. Amennyiben val6ban onmagunk vagyunk, akkor nyitottak es keszsegesek vagyunk az elet teljessegenek befogadasara, akkor olunkbe foghullani a siker, hiszen onnon Ienyegunk tolt el bennunket - es onnon lenyern szerinti letezesembol ered a teljesseg, Ez a rezonancia torvenye. Minden pillanat uj lehetoseget kinal (a kegyelem torvenye), hiszen minden egyes pereben egy ujabb ..Itt es Most" adatik nekunk - iijabb alkalom arra, hogy onrnagunk legyunk. Mondanival6nkat a kovetkezo peldaval vilagfthatjuk meg. Az aut6 onmagaban holt anyag, sajat erejebol keptelen a mozgasra, Letezo dolog, am szuksege van valakire, aki birtokaba veszi es mozgasba hozza. Velunk, emberekkel, hasonl6 a helyzet. Mindig is leteztunk, es mindig is letezni fogunk. De hogy elunk-e, az tulajdon dontesunktol fugg. Birtokba kell vennem, meg kell ismemem onmagam, val6ban onmagamma kell valnom, mint ahogy muszaj aut6ba ulnom ahhoz, hogy egyaltalan elindfthassam. Eppen ezert

43

szolft fel oly sok lelki tamtornester arra, hogy hatoljunk bensonk legmelyere, hogy aztan kepesek legyiink .rmlkodni", azaz bensonktol vezettetve igazi enunket eljuk, Vezeteskor sziinteleniiI figyelnem kell, hogy kepes legyek reagalni a korulmenyek es helyzetek valtozasaira, peldaul a varosi forgalomban. Autovezeteskor sem Iehet a rmiltban elni vagy a jovobe utazni -teljes egeszeben .Jtt es Most" kell letezni, kulonben baleset tortenik, A betegseg sern mas, mint egy .baleset". Ez a pelda tehar arra utal, hogy az ember az elet reszet kepezi, es osszhangban kell elnie a kornyezd vilaggal. Minden pillanatban egesz lenyunkkel az "Itt es Most" -ra kell osszpontosfranunk, onmagunkat kell adnunk, hiszen korulmenyeink formalasaban tulajdonkeppeni lenyunke a vezetd szerep, Az elet koveti az .amilyen a belso, olyan a kulso' szellemi torvenyet. Ha rehat agresszfv "autovezeto" vagyok, akkor kizarolag agresszfv kozlekedokkel vagy - amennyiben agresszfv indulataimat elfojrottam - az "arnyekommal" fogok talalkozni. Manapsag sajnos az a helyzet, hogy a gyakorlati orvostudomany szinte kizarolag a betegseggel foglalkozik, valahogy ugy, mint a szerelo a rmlhelyeben: esak akkor javft, ha valami mar tonkrement. De hogy gyakran a vezeto a hibas abban, hogy valami elromlott, s talan nem mana ravenni, hogy ne vezessen olyan "vadul", vagy idejeben toltse utana az olajat. erre esak elvetve gondolnak, hisz vegul is ez nem az 6 feladatuk. Kizarolag az .anyaggal" foglalkoznak, az autoval, a testte!. Marpedig nem az auto hibaja, hogy berozsdasodott, hanem a tulajdonosa hanyagolta el- eppugy, mint a test eseteben, Hasonlo hibat kovet el, aki csupan a termeszetgyogyaszat eszkozeihez folyamodik. 6 az .autojat" termeszetes, kornyezetbarat .rrnfhelybe" adja. A termeszetgyogyaszat ugyanis alapjaban veve csupan "tulOltasra" kepes. Senki se torodik viszont a lenyeggel, a benso letezovel, az emberi ennel, a lelekkel, erne isteni szikraval, egyszoval azzal, amik valoban vagyunk. A segftsegnyujtas megszokott modja esak tovabb ront a helyzeten, hiszen a javitas utan az ember igy gondolkodik: "Szoval, most ismet minden rendben van." Es tovabbra is ugy el, ahogy eddig, anelkul hogy megvaltozna, 44

Bar mar sokan helyesen felismertek, hogy egyedul celravezeto esak az lehet, ha az ember fokozottan tudatositja magaban egeszsege fontossagat, megis tovabb szerelgetnek az "autojukon", aheIyett hogy egyszenien "egeszsegesen" es epen elnenek, azaz hogy teljesen onmagukat adnak. Mindez alapjaban veve oly egyszenl, sokak szamara megis nehezen ertheto. A test es a lelek - az auto es vezetoje - nem valaszthato el egymastol. Az egyik keptelen lenne .rmlkodni", nem tudna letezni a masik nelkul. Lelek es test szoros egyseget kepez. az utobbi csupan az ontudat lathato kifejezodese. Minden erzelern, mely hatassal van rank, kifejezesi format olt a "test" -nek nevezett vetiileti sikban.ltt valik lathatova, mifele energiak rmlkodnek benniink. Ime, nehany pelda: _ izgalom hatasara libaborosek lesziink (egnek all a hajunk); - egy nehez feladat puszta elkepzelesetol maris emelkedni kezd a vemyomasunk, bar a valosagban nem hajtottuk vegre; - a rossz hfr .megfekszi a gyomrunkat", keptelenek vagyunk .rnegemeszteni": masker meg .nern tesz jot a vesenknek", nyomasztja egesz Ienyiinket, akadalyozza az ararnlast, "elvonja" enunk egy .reszet" (a vese a partnerproblemak kivetulesi helye); - mergunkben "elOnt minket az epe": _ az elfojtott agresszio "kikivankozik", kesenien felkavarja a gyomrunkat, mert minden eronkkel "ellene vagyunk"; - a szivunk a torkunkban dobog az oromt61, vagy felelmunkben .rnegdermed", onmegttelesunk es hangulataink fol-Ie hullamzanak, nem gyokerezunk onnon letunkben, Feladatunk tehat abban all, hogy letunk minden teruleten - palyankon, a maganeletben, tarsadalmi es testi vonatkozasban egyarant - valoban onrnagunk legyiink. Ott, ahol nem azok vagyunk, illetve ugy hissziik, hogy nem lehetunk azok, azon a ponton betegek vagyunk. E betegseg kulsoleg egyfajta zavar, hiany vagy diszharmonia formajaban fog megmutatkozni. Fel kellene hagynunk a hadakozassal, hiszen ha megtalaltuk onrnagunkat, semmi szukseg tobbe a harcra, nines mibe gorcsosen belekapaszkodni - szabad folyast kell engedniink az eletnek, Az akarat eppen arra utal, hogy meg nem talaltuk meg onmagunkat.
45

Hiszen ha val6ban onmagunk vagyunk, nines miert tovabb kutatni, nines szuksegunk masra vagy onmagunk megvaltoztatasara. A valosagban minden egyes kivansagunk csupan kivetulese alapveto vagyunknak, az onrnagunk iranti vagynak, Mint ahogy sovargasomban mindig csupan az igazi enern keresese nyilvanul meg. Amennyiben azok vagyunk, akik val6ban vagyunk, visszatalalunk az elet oromehez, a boldogsaghoz. Az elet tobbe nem csupan rnunkabol es kotelessegbol all, de orombol es kiteljesedesbol is, mert tulajdon lenyunk tolt el bennunket, letunk elevensege - s ebben leljuk meg az igazi boldogsagot, Tulajdon eletunk "epfteszeve" valunk, minthogy minden pillanatot olyanna formalunk, amilyenek itt es most vagyunk. Csakis ekkor fogjuk megelni azt az eletet, mely igazi lenyunkkel osszhangban all. Feleslegesse valik egy eletre sz616 tervet kesziteni, mert az elet hfven koveti majd bel so val6m tervet - s egyben a teremtes tervet. Eletem a sajit igazi enernhez vezeto kalandos utazassa lesz.

es segftsunk masoknak

is, hogy val6ban vallaljak egyediseguket,

Engedjuk tehat magunkat val6ban onrnagunkka valni, engedjuk magunkat elni, hagyjuk magunkat a teremtett vilag reszeve valni,
es azok lenni. amik vagyunk . .,Onmagunkka valni" - ez a kotelessegunk, a kuldetesunk. Elettink ertelme, melynek beteljesfteseert magunkra vettuk es viselnunk kell a Ielelosseget, Valahanyszor rnegktserelunk rnasok lenni, men azt hisszuk, hogy ugy jobb vagy mert masok ezt akarjak, illetve varjak el tolunk.

onmagunk .rnellett" elunk.

Mas nem toltheti be vagy foglalhatja el az en helyemet, senki mas nem lehet az, aki en vagyok. Senki se vegezheti el helyettem azt a munkat, amit nekem kell elvegeznem, hiszen egyedtil en tudom ugy es olyan m6don megtenni, ahogy azt itt es most nekern feladtak. Kezdetben egyaltalan nem lesz egyszenl .,onmagam·' lenni. am id6vel egyre konnyebbe valik, mert a tulajdon enemnek megfeleI6 elet fokozatosan megszabadit majd a .Jiibas" let terheit61. Onnon letunk kezdeti lepesei soran ujra meg iijra tapasztalni fogjuk komyezetunk rosszindulatat es ellensegeskedeset. Ez komoly nehezseg, de egyben kihivas is, mellyel meg kell kuzdenunk, hiszen barki, aki nem igazi enjenek megfeleloen el, azaz elegedetlen onrnagaval, szemben all onnon letezesevel, s kulonoskeppen azokkal, akik onnon val6jukat elik, mintegy tukorkepet mutatva sajit .Jiamis" letenek. Mindez ugyanakkor Iehetoseget kinal a masik felnek is, hogy legyen batorsaga onmagat vallalni, onmagava valni.

En vagyok az lit es a eel. En vagyok minden vdgyam es dlmom betetjesedese. En magam vagyok a megoldds min~en problemamra. En magam vagyok a legjobb orvossdg, En magam vagyok az elet - mdrpedig az elet Isten.

Az onrnagunkra talalasnak nem letezik mindenkire altalanosan ervenyes m6dja, hiszen minden ember egyedi. Mindenkinek csupan egyetJen lehetosege van a forrashoz, a val6di egeszseghez val6 ~isszatalalasra, megpedig ugy, ha koveti szfve szavat, ha igazi Enjere hallgat. Ez viszont esak akkor lehetseges, ha az ember minden pilIanatban egeszen onmaga. Aki megtanul minden pillanatban az lenni, ami most, es minden lepesevel sajat Ietenek egyszeriseger, egyedi jelleget probalja megtalalni, s a mag a utjat jarja, j6 iranyban halad igazi Enje megismerese fele, Egyedi mivoltunk a sajatossagunkban rejlik, mely az elet aiandeka, egyszersmind feladata. Feladatunk es kotelessegunk, hogy tulajdon egyenisegunknek es egyedisegunknek megfelel6en eljunk,

Ily modon eletiink, azaz Itt-Letiink ertelme egyre jobban kikristdlyosodik. Eletiink celja, hogy megtaldljuk iinmagunkat es egeszen iinmagunkkd vdljunk, hogy azuin mdsoknak is segiteni tudjunk immaguk felfedezeseben.

Korabban megallapitottuk, hogy az elet szuntelenul uzenetet kozvetit nekunk, amennyiben kizokkentunk termeszetes rendunkhOI. Ez az uzenet eletkorulmenyeink, betegseg, szenvedes, partnerunk vagy valami mas .jukorkep" kozvetitesevel juthat el hozzank, 47

46

De hogyan vagyunk kepesek rnegerteni az uzenetet? Mi modon segfthet minket abban, hogy kozelebb keruljunk bnmagunkhoz? Vegyiik peldaul a test uzeneter. A megertes kulcsa nagyon egyszenl, Segftsegul a kbvetkez6 kerdesek szolgalhatnak: - Melyik szerv, testresz (mely eletter) betegedett meg, zokkent ki termeszetes rendjebol, azaz nem ep tobbe? - Mi lehet a betegseg funkcioja, feladata? Miert van ra szuksegem. miben segft, megpedig els6sorban testi vonatkozasban? Ezutan meg kellene kerdezniuk onmaguktol: mi ennek a lelki megfelel6je? Azaz mennyiben segit avagy gatol abban, hogy megtalaljam igazi enernet? Vajon gepiesen gondolkozom, talan a betegsegernnek valamilyen szerephez, megszokashoz van koze, letezik egyaltalan olyasmi, amit ujra vegig kellene gondolnom s vegul meg kellene valtoztatnom? Lehetseges, hogy e .funkciohoz' mar egyaltalan nines kozom, esetleg maskepp kellene .rnukodnie"? - Milyen kovetkeztetesek adodnak e felismeresbol? Talan id6kozben elavult a .funkcio", rmlkodeskeptelen, meg kellene szabadulnom t61e vagy ujbol birtokba kellene vennem? Csupan tudatosabban kellene bannom vele, megvalroztatnom, hozzatennem valamit, aktivizalnom, netan tovabbadnom ... ? - Mire kenyszerit engem ez az .Jizenet'', e .Junet"? Tobb nyugalomra/csondre van szuksegem, vagy aktfvabba kell valnom? Tobb mozgalmassag avagy ovatossag kell az eleternben, nil- avagy aiulterhelt vagyok? Le kellene talan lepleznem eletemben egy "szerepet", melyhez semmi kozom, s megvaltoznom oly modon, hogy tobbe ne okozzon nekem .fajdalmat"? Netan regi beidegzodesrol, cselekvesrnintarol van szo, melyet muszaj felismernem, hogy megszabadulhassak t6le? - Mit kell tennern, hogy egyre inkabb bnmagam legyek? - Mennyiben nem voltam eddig onmagam? - Tettem-e olyasmit, ami! voltakeppen nern, vagy nem ugy akartam lenni? - Mit kellene feladnom, megvaltoztatnom vagy felvallalnorn? - Milyen kovetkeztetesek vonhatok Ie e felismeresekbol? - Milyen ponton latok tisztabban onmagarn vonatkozasaban,

hogyan tudnam e felismerest

eletemben

ervenyre juttatni,

valora

valtani?
- Mifele ,.gybngesegem" vagy .Jiianyorn' van - testi/anyagi, illetve szellemi/psziehikai szinten? - Mit arul el ez rolam? Milyen rnertekben nem vagyok on-

rnagam?
- Hogyan nyilvanul ez meg a tobbi szinten? - Milyen allapotban vagyok valojiban? - Hogyan viszonyulok hozza? Helyes-e a hozzaallasom vagy alapjaban elhibazott, egy regi tapasztalaton vagy Iteleten alapul? Hogyan velekedern most a tapasztalaraimrol/betegsegernrol? Kepes vagyok-e kitartani e felismeresem mellett? - Mi akadalyoz abban. hogy tulajdon gondolkodasomnak megfelel6en lerezzem, gondolkozzam es eljek? Mifele akadalyok allnak tehat a gyogyulas utjaban. s val6ban leteznek-e, vagy csupan en kepzelern. hogy leteznek? - Ugy velem, keptelen vagyok megvaltoztatni a "sorsomat"? Mifele .csodanak'' kellene rnegtortennie, hogy valoban rnegvaltozzek? Lehersegesnek tartok-e ilyesmit? - Hiszek-e egyaltalan egeszseges mivoltombam, netan hianyzik bel61em ez a hit? - Mi akadalyoz meg abban, hogy higgyek onmagamban. bizzam a kepessegeimben? Vajon masok nezetei es Itelete alapjan alakult ki bennem ez a velerneny? Vagy bennem rejlik csekely bnbizalmam oka? Mifele tapasztaiatokban volt reszern. melyek meggatoljak, hogy higgyek onmagamban? Minek kellene tortennie, hogy isrnet bizni tudjak onmagamban? - Mi segitene rajtam? Melyik szinten? Minek kellene tortennie, bogy ismet "ep" legyek? Mit tehetek ennek erdekeben? Nem tudnam-e vajon sajat kezembe venni az iranyftast? - Mi felel meg e .segftsegnek'' egy masik szinten? Nem kellene-e eppen ott eikezdenem? Talan nilsagosan is egyoldahian elek? Milyen vonatkozasban nem letezem .Jielyesen", .Jubazom'', nem vagyok "bsszhangban"? _ Milyen teren "betegszem meg" a leggyakrabban? Milyen 49

48

problema foglalkoztat oldottam meg meg?

huzamosabb

ideje? Milyen problem at nem

- Vajon egyoldahian lep fel e .zavar", s engem is ilyenne tesz? Tiilsagosan egyoldahi vagyok (vagy eppen nilsagosan sokoldahi)? Vajon .robblet" van bennem avagy .hiany"? - Milyen kombinaciok lepnek fel nalarn, azaz mi medon fonodnak ossze bennem a tiilhaladott szerepek!eI6frasok/nonnak/gondolkodasi sernak, mikeppen tetelezik fel, gerjesztik. iIIetve aktivizaljak

utat, ami a kulvilaggal valo erintkezesi feluletunk, azaz a borunk egy adott pont jan rnegjelenesi format olt. A voltakeppeni megoldasnak ugyancsak erre a pontra kell iranyulnia. 8. A hiigyholyag fokozodo nyomasa jelzi, hogy egy tulhaladott dologtol meg kell szabadulnunk. Lehet ez peldaul hibas szellemilelki rnagatartas is, amivel fel kell hagynunk. Amennyiben szeIIemileg-lelkileg keptelenek vagyunk fololdani a feszultseget, a test, legalabbis a maga szintjen, megkiserli annak enyhfteset.

egyrnast?
A tiinetek kiertekelese soran nem szabad figyelmen kfvul hagyni a renyt, hogy egy adott problema vagy nehezseg kulonfele szervek, azaz vetuleti sfkok kozegen keresztiiI nyilvanulhat meg. A kivetules modja els6sorban a problernahoz valo egyeni hozzaallastol fugg, Ha valaki peldaul feszult allapotban van, ez a kovetkezo tiineteket eredmenyezheti: I. Masokkal szembeni agresszfv viselkedes: ez esetben e bels6 feszultseg kifele, a tobbieken csapodik Ie. 2. Magas vernyornas (hipertonia): arra utal, hogy bar egy bizonyos cselekves szandeka Iennall, a vegrehajtasara rnegsem kerul sor, fgy a feszultseg nem vezet6dik Ie. 3. A szem fokozott bels6 nyornasa (glaukoma): amennyiben a bels6 feszultseg levezetesere ebben a kozegben kerul sor, ez arra utal, hogy a feszultseg kivalto oka a dolgok egyeni meglatasaban.: egy bizonyos velernenyben keresend6. 4. A fejfajas annak a jele, hogy a bels6 feszultseget gondolati kuszkodes valtotta ki, s egy problemara meg nem sikeriilt megoldast talalnunk. 5. MegfesziiIt izornzat, mely egeszen a gorcsos kernenysegig fokozodhat. Ez azon keszseg hianyarol tamiskodik, hogy az ilIet6 lelkileg szembenezzen az adott konfliktussal, illetve feldolgozza azt. A feszultseg mintegy .befagyott" az izomzatba. 6. A gyomorfajas arra utal, hogy bizonyos dolgokat nem tudunk .rnegemeszreni". Itt egyfajta keptelensegrol vagy vonakodasrol van szo, hogy valamit elfogadjunk, eleve adottkent tudomasul vegyiink. . 7. Talyog: ennel a vetiileti sfknal arrol van szo, hogy a bels6 feszultseg .rneghatarozott ponton" keresztiiI keresi a kifele vezet6

Az emberi szervezet onmagatol nem betegszik meg

Egy testresz begyulladhat elgennyesedhet Jelentese Szellemi-lelki szinten akut terheles vanjelen. Valami idegen hatolt a szervezetbe, amit el kellene tavolftani (szellemi-lelki teren is). Tulzott igenybevetelrol van sz6, melyet meg kell szuntetni, Szellemi-lelki teren valami nines rendben, helyre kellene igazftani. Ez egy adott helyzetre is vonatkozhat. Gyakorolni, er6sfteni, tamogatni kell valamit, hiszen esak akkor jutok elobbre, ha eleget teszek bizonyos kovetelrnenyeknek, Fel kell tennem a kerdest: mi zavar engem a valosagban? Hogyan tudnam helyreallftani a rendet? Meg kell kerdeznem onmagamtol: mi egeti a valosagban a borornet, mi az, ami viszket, hogy rakenyszentsen a vele val6 torddesre?

uilfeszulhet, rnegrandulhat (s6t elszakadhat, vagy -torhet) kifieamodhat

elgyengulhet

mUkodeseben zavar keletkezhet viszkethet, vagy eghet

50

51

Egy testresz beszilkulhet

Jelentese Megkerdern hat magamt61: Mi szrlkft be engem, mikepp tudnam e tudati besztlkulest elharitani? Milyen teren mentem tul messzire, mit feszitettem nil vagy Yettem nilsagosan is igenybc?

kitagulhat

Kulcs a "tiinetek nyelvehez"

I. A gyogyulashoz vezet6 els6 lepes a keszsegben rejlik, hogy szembenezzunk a betegseggel es felismerjuk valodi kivalro okait, Ezt megel6z6en egy adott kezeles eloidezhet ugyan tunetmentes allapotot, de ez nem jelent gyogyulast, Kfvanatos Ienne tehat 6szinte valaszokat adnunk az alabbi kerdesekre, 2. Melyik az erintett szerv/testresz? Milyen testi funkcior tolt be? Mi a neki megfelel6 lelki funkcio? 3. Milyen lathato tiinet lepett fel? Jegyezze fel egyszeni szavakkal, de reszletesen testenek valtozasait, majd figyelmesen vizsgalja meg, milyen utalasokat tartalmaznak az On altal hasznalt nyelvi . fordulatok. A helyes megfogalrnazas tobbnyire mar .Jnformaciot" rejt magaban a valodi okokra vonatkozoan: az autobaleset soran a kocsim megcsuszott, valamivel mar torkig vagyok, ez a dolog nem tesz jot a vesemnek, megfekszi a gyomromat vagy a szivembe markol. Az ember torkig van valamivel, rosszul latja a helyzetet, keptelen meghallani valamit, nem tud tobbe meghajolni valaki el6tt - beszedunket mindig egyfajta lelki magatartas hatja at, ha az ember eszre tudjavenni a .nyelv bolcsesseget", 4. Negyedik lepesben meg kell allapitanunk a megbetegedes pontos idopontjat hiszen ennek isrnereteben bizonyos osszefuggesekre deriilhet feny a betegseg ideje, valamint eletkorulmenyeink, illetve erzelrneink jelent6sliiertekU'megvaltozasa kozott, 5. Mi segit e tuneten fizikai teren? Mi felel meg e testi cselek-

vesnek lelki teren? Mi segit e tuneten lelkileg? Mi e lelki tenyezo testi, illetve anyagi megfelel6je? 6. Mire kenyszent e tuner? Mil kell lenni? Mivel kellene felhagyni? Milyen kovetkeztetesek vonhat6k Ie mindebb61? Ne hagyja, hogy figyelme els6sorban a betegseg "kivalto okara", azaz a bakteriumokra, virusokra, genetikai oroksegre vagy hasonlokra terelodjek, hanem fedezze fel a szellemi-lelki okot, "a Iatszatmogott huzodo valosagot". 7. Melyekjellemem gyenge pontjai? Hogyan nyilvanulnak meg testileg? 8. Melyek testem gyenge pontjai? Milyen hatassal vannak ezek a jellememre? 9. Melyik a problemas szervem? Milyen testreszt erint? A test melyik oldalat? Mifele allftas hiizodik emogott? 10. Mifele tiinetegyiittesr61 van szo? Mit jelent ez lelki sfkon? Milyen kovetkezrnenyek adodnak ebb61? 11. Milyen okok akadalyozzak a gyogyulast? Abba kellene talan hagynom egy lelketlenul vegzett munkat? Talan a csaladom tulsagosan is sokat torodik es foglalkozik velem? Hogyan tudnam ezen akadalyokat elharitani? 12. Felismertem es megertettem-e az uzenetet? Mi aut benne? Mit jelent ez a szamomra? Mit jelent ez most? (A jelenlegi feladatom megoldasa szempontjabol? Hogy jobban felismerjem a helyes utat, s konnyebben el tudjak indulni rajta?) Mifele .robbdimenzics'' allftas rejlik benne? Milyen kovetkezmenyek adodnak mindebb61 szamomra? Vallalom-e ezeket? Mi valtozik meg ezaltal az eletemben? Mikortol fogva valtozik meg valami az eletemben? Ha a fentiek alapjan jarunk el, oszinren valaszolunk e kerdesekre es a test uzenetet valoban megertjuk es aszerint cseleksziink, egy tunet sohasem fog kr6nikus betegsegge valnil

Emlekenetdill: Egy tiinet oka mindig a tudatban, a gondolkoddsban keresendd. A betegseg "kivtiUoja" lehet bakterium, virus, genetikai orijkseg, bale set, vagy a" veletlen". 53

52

A kulcs a "fllnelek nyelvehez" gyakorlati alkalmazasa keringesi zavarok eseteben: I. Keszseg a betegseggel val6 szembenezesre. 2. Melyik az erintett szerv/testresz? A ver, A ver a .Jelek szekhelye". Aki elverzik, abb6l .elszall a Ielek", A vernek meghatarozott nyornasa van, mely az ember eronletenek kifejezoje, Veglet: ajulas .; ellentete: eroteljes aktivitas. Kerdes: "Mennyiben erzem magam ajultnak?" - "Hol nem vagyok elegge aktiv?" 3. Milyen tunet lepett fel? Reszletesen lejegyzem testem valtozasait, s figyelek a ,.nyelv bolcsessegere". 4. Milyen idopontban jelentkezett eloszor a tuner? Eletkorulmenyeim rnifele lenyeges valtozasa fugghet ezzel ossze? 5. Mi segft rajtarn fizikailag? Tobb mozgas, sportolas, aktfvabb eletmod, hideg-meleg valtozuhany, Lelkileg: az elmenyek tartomanyat ki keU szelesiteni, tovabba ki kell tennem magarn az elet valtozo hatasainak. A lepcsojaras lelki hatasa: egyre fokoz6d6 bntudat. A masszazs ertelrne, hogy a helyes pont megtalalasa erdekeben nyomasnak es dorzsolesnek vetjuk ala magunkat (talpreflexzona-masszazs), Mi segit lelkileg? Vallalom az elet feladatait. Rogton nekifogok a teendoknek, nem csuggedek el, lelkileg mozgekonyabba valok. Testi vonatkozasban: barmilyen jellegii fizikai tevekenyseg, Nem hagyom, hogy nyomasszon egy kellemetlenseg, a konfliktushelyzeteket tisztazom, az elkeriilhetetlen keUemetlen beszelgeteseket lefolytatom. Testi vonatkozasban szinten hasonl6 a helyzet: megbirk6zom a nehezsegekkel, nem elek egyoldaluan, csupan a kedvemre szolgalo dolgokat cselekedve. 6. Mire kenyszerft engem ez a tuner? Arra kesztet, hogy aktfvabb eletrnodot folytassak, kiilbnben a verkeringesem egyre elegtelenebbe fog valni.

2. Kovetkezo figyelrnezteteskent egy vilagos, latszolag jelentektelen es alig zavar6 funkcionalis zavar lep eel. A problema testi szinten is larhato es erzekelheto. 3. Ha nem tbr6diink vele, akut tesri zavar alakul ki, peldaul gyulladas, valamilyen serules vagy kisebb baleset. A valtoztatas kerese fajdalmasabb forma ban adatik e16. 4. Amennyiben ez az akut keres nem nyer rneghallgatast, az eleinte heveny gyulladasos folyamat kronikussa valik. A szervezet szuntelenul figyelrnezrerest kiild. 5. Ha e folytonos jelzest se meltatjuk figyelemre. jovatehetetlen karosodas, szervi elvaltozas vagy rak alakul ki. 6. Felreve, hogy e vegso figyelmeztetes nem idezi el6 a kfvanatos valtoztatasokat, a folyamatnak el6bb-ut6bb a halal vet veget. A halal az elet itthagyasara kenyszent es lehetoseget nyujt, hogy az adott helyzetet mas szintrol, teljesen uj szemmel tekintsiik, es lehet6leg megvaltoztassuk. 7. Amennyiben elszalasztjuk e lehetoseget, iijabb inkarnaciora keriilhet sor, ezuttal esetleg nehezebb feltetelek kozott, .Veleszuletett" fogyatekossaggal, fejlodesi rendellenesseggel vagy zavarral kezdetet veszi egy uj ciklus (karma).

Jelzesek, hogy nem "onmagam" vagyok

Fuggetlenul att6l, hogy egy zavar vagy tiinet milyen reren jelentkezik, mindig jelzes arra vonatkoz6an, hogy az ember kiesett termeszetes rendjebol. Ebben az esetben egy pillanatra el kellene "csbndesednie", hogy onmagat, egesz eletet, gondolatait es cselekedeteit felulvizsgalja abb61 a szempontb6l, mennyiben nincsenek osszhangban tulajdon szernelyisegevel. Az embernek tudatosftania keU onmagaban, hogyan el, cselekszik, gondolkodik es erez, Fel kellene tennie a kerdest, miert kovet masfajta .programot", miert nem az, akinek valojaban lennie kellene. E hibas magatartas tobbnyire rmiltbeli tapasztalatok, valarnint rnasoknak r6lunk formalt velemenye nyornan alakul ki. Lehetseges viszont gondolatban visszahelyezkedniink abba a szituacioba, mely

A timet fokoz6d6 felerosodese het lepcsoben

I. Miel6tt egy problema vagy nehezseg tunetkent rnegjelenne, gondolat, kfvansag, alom vagy fantazia formajaban jelentkezik.

54

55

adott viselkedesunket vegul is kivaltotta, hatja donreset - a maga erdekeben!

Az ember megvalroztat-

De rabfrhatjuk kozvetlenul rnagat a ..zavart" is, nyilvanitsa ki ..parancsat", akaratat. Az elso gondolat, az elso kepzet, ami e kerdesre spontanul jelentkezik, magaban rejti a valaszt. Voltakeppen eleg, ha az ember egyszenlen esak befele fulel es megkerdezi rnagatol, mi nines rendben, hiszen a tudatalatti mindenre valaszt ad. o tudja a legjobban, milyen merrekben fordult ki az ember onmagabOL s mit kell tennie. Betegseg tehat esak akkor keletkezhet. ha en nem onmagarn vagyok, mert betegnek lenni annyi, mint kettossegben. azaz nem egysegben elni. Ez az egeszseg es betegseg kettossege, leven minden dolognak ket oldala, ahol az egyik a masikat feltetelezi. Bizonyos allapotok esak akkor alakulnak ki, ha az ember nem onmagakenr letezik: - Uresseg-erzet, mert nekem esak akkor hianyozhat valami, ha enern egy resze hianyzik, - Sovargas, hiszen minden sovargo vagy dnmagunk keresesere iranyul, Hasonlokeppen a szenvedely kulonfele mertektelen megnyilvanulasai, mint peldaul a kabftoszer, alkohol, eves. szerelern, munka mind azt jelzik, hogy nem val6di enemnek megfeleloen elek, - Felelem es aggodalom jon letre, ha nem hagyom letezni rnagam. nem elek. '
- Onmagam meghazudtolasakor "bUnt" kovetek el. - A megosztottsag egyben szakftast is jelent, azaz btlnt, sGigy okot a betegsegre, Minden (relet. ertekeles szinten megoszt. Val ahanyszor egy dolgot megftelunk, valamit "bundsnek". rossznak, helytelennek vagy hamisnak nyilvanfrunk, ezaltal kiszakftjuk az egysegbol, ami betegseget es szenvedest eredmenyez, Ismet vissza kell hat ternunk az artatlansag allapotaba, ahol nem leteznek ertekiteletek, a "j6 es rossz" kettossegeben val6 gondolkodas, hiszen az Egy sohasem valtozik, erteke allando (Isten). Valahanyszor velemenyt nyilvamt az ember, szemleleteben mind- . annyiszor elszakad onnon eredetetol, a benne rejlo isrenitol, tokeletestol, tulajdon lenyegetol,

Valodi letallapotunkban

- a paradiesomban

- esak az Egy, az

orokkevalo letezik. A ter es ida fogalmat viszont csakis a dualitasok vilagaban tapasztalhatjuk meg. A gondolkodas az, ami az embert a kertossegek illuziojaba kergeti, hiszen terrneszere szerint linearis, s nem holisztikus, kovetkezeskepp csupan a dualitas kozegeben letezhet. A gondolkodasban zajlik Ie tehat a terernres.aktusa. hiszen minden gondolat teremto jellegil, a Jelen kiviil rmikodik, realitast teremtve a fizikai vilagban, ahol az ok-okozati torveny ervenyesul, Ha az ember nem "gondolkodna" tobbe. nem is hozna lerre semmit, azaz fiiggetlenedne az ok-okozat torvenyetol. Minket tehat egyediil a gondolkodasunk tud elszakitani a teljessegtol. AZI gondoljuk, mintha masok Iennenk, elkepzeleseket alkotunk, kepeket forrnalunk magunkr61 es az eletrol, szerepeket, programokat vagy illuziokat teremtunk magunknak. Elvagjuk rnagunkat a valosagrol, mert azt gondolatokon (kepeken) keresztul .Jatjuk", ahelyett, hogy benne elnenk, Csakis a gondolkodas a felelos a felelern, az aggodas, a remuler lerrejotteert. Kepeket ventunk magunk ele vagy eppen a sernmit (= felelern az ismeretlentdl). Am figyelje esak meg egyszer j61: ha val6ban valami .rossz" tortenik, tobbnyire elnlnik a felelern. Hiszen letezni esakis a leten kivul kepes. A gondolkodasunk teremti, mely terhez es idohoz kotott. Ha en onmagam vagyok, akkor a "gondola!" megtortenik, nevezzuk bar otletnek, intuicionak vagy kreativitasnak. Amit voltakepp gondolkodasnak nevezunk, az nem mas, mint a korabban mar elgondolt, atelt vagy megtortent dolgok ujragondolasa. Bizonyos kepek isrnetlese, melyek egykor bennem keletkeztek, s most visszanyulok hozzajuk. Az alapvet6 problema itt az, hogy jelenlegi eleternet keptelen vagyok meglatni/elni, minthogy korabbi kepek szernlelesevel vagyok elfoglalva, s bennuk elekl S ezert nem is tudok onmagam lenni, hiszen a rmiltbeli gondolatok, banatok, felelmek meggatoljak. hogy Itt es Most eljek. - megfteles, ertekeles: hatarozott velernenyem van. Ugy hiszem, hibat kovettem el. Nem tudok megbocsatani. - elkepzelesek, elvarasok - mintak, programok, kepek, szokasok: a puszta felteves: "En 57

56

mar csak ilyen vagyok".

Valamit csupan azert teszek, mert penzt

Mit kell tennem, hogy val6ban onrnagam legyek?

Id6k folyaman az ember a legparanyibbtol a legoriasibb dolgok kifurkeszeseig jutott el, s kozben megfeledkezett a hozza kozel alia rnegismereserol - onnon lenyerol. Barmit fedezzek is fel a vilagban, onrnagamra csak akkor fogok ratalalni, ha elindulok bels6 lenyegern megismeresenek utjan, Az oda vezet6 ajto mindig nyitva s azon nil az En varakozik, Csak ha eggye valtam onmagammal, tudatara ebredtern valodi .fudatos lenyemnek", csak akkor elek "tisszhangban" az egesz teremtett vilaggal, De mit tehetek annak erdekeben, hogy valoban onmagam legyek? Az e teren valo elorehaladasnak letezik igazan fejedelmi utja. Megkivanja t6lem, hogy sajat magam "szellemi tanftomestere" legyek. Az tit kezdeti lepesei a kovetkezok: 1. Belatorn, hogy tenyleg letezik tulajdon enem, s egyediil az a helyes, ha onrnagam vagyok. Tudatosftom magamban, hogy mar epp eleget szenvedtem azert, mert szerepet jatszottam ahelyett, hogy onmagamat adtam volna. 2. Bizonyftanom kell rnegismeresi es valtoztatasi keszsegemet, hiszen kenyelrnesebb ugy elni, ahogy a komyezetem helyesnek veli, Ne feledjiik: .Aki a forrashoz igyekszik, annak ar elleneben kell usznia," 3. Rendszeresen id6t kell szakftani az onvizsgalatra. Ujra meg ujra meg kell kerdeznern magamtol: "Miert teszem ezt? Valoban ilyen vagyok? Valoban akarom azt, amit teszek, es miert? Kellemes erzessel tolt el? Boldogga tesz? Tenyleg Igent tudok mondani ra?" - S mindenekel6tt: .Kozelebb visz-e engem onmagamhoz?" 4. Az embemek batorsagra van szuksege, hogy vallalja tulajdon Enjet, onmagat, s ezaltal osszezavarja vagy akar megsemmisitse rnasok rola alkotott kepet, Mereszseg ken hozza, hogy elfogadjuk onmagunk latszolagos tokeletlenseget, tekintsek ezt bar masok viszszalepesnek. Ra ken jonnunk: igazabol az onmagunk valosagaba megtett lepesrdl van szo, Nagyon fontos, hogy kornyezetunk igenyei es elvarasai netantontsanak el minket onmagunktol. Minden eronketossze kell szedniink, hogy kitartoan kovessuk az .utat", meg ha masok onfejilnek is tartanak. Mindekozben okvetleniil szukseges figyelniink a "tiinetek nyelvere", eppugy, mint az "eletmod nyelve-

hoz vagy valaki Igy akarja ... _ ellenkezes: zavar valami a masikban. Valamit helyteleniil csimil. Valaminek masnak kellene lennie (nekem). Csak ami bennem van, zavarhat masokban is. - meghatarozolt magatartasformak - szerepjatszas - tisztessegtelennek lenni - betegnek lenni: mi bant, sert, sebez meg engem, mi bosszant, nyomaszt, tesz agresszfvva vagy faj nekem? - hoI mondok "nem"-et - az eletre, a korulmenyeirnre, onmagamra? - a multban/jovoben elni - toprengeni, gondot csinalni magamnak - hianyerzettel kuszkodni - fogolynak erezni magam - mas szeretnek lenni - igenyeket tamasztok: kozeppontban akarok allni - valakit ellenszenvesnek talalni: kit, mit, miert? - valamit akarni: mit, miert? - problemaim vannak - nem tudok bekeben elni - felek - alkalmazkodnom kell - erzeketlen vagyok - masoknak nem szabad valamit megtudni - szenvedely van bennem - halatlan vagyok - valamit nem ttlrok el: .Jlyet nem lehet csinalni!" - .Egy ferfi nem sir!" - vagyaim vannak: .Hianyzik nekem valami" - tartozkodoan viselkedni: ahelyett hogy mondanek vagy tennek valamit - ram nehezedik nyomaszt. valami: hibakat hurcolok rnagammal, valami

au,

58

59

re". Gyiljtson batorsagot, s ahelyett, hogy rnindenaron .peldakep' akarna lenni, valjek autentikussa, azaz egeszen "onmagav:f'. 5. Ne probaljon tobbe vagy nelkuli lenni. hiszen az embernek a valosagban igenis vannak vagyai, Ne akarjon rogton .celhoz erni", inkabb tanulja meg elvezni az odavezet6 utat. A vagy csupan jelzi, hogya boldogsagomhoz meg hianyzik valami. Ismerje fel e hianyt onmagaban, es probaljon megszabadulni abbeli hiusagatol, hogy masok szemeben j6 benyomast keltsen. 6. Kisereljen meg az emberekhez 6szinte erdeklddessel, joszandekkal es szeretettel kozeltteni. Legyen nyitott es val6ban szeresse embertarsair, de soha semmit se szfnleljen, hanem oszinte szivvel cselekedjekl 7. Lassa be, hogy kfvanatos dolog turelmesnek lenni. Am ha az ember csupan turelmessegre torekszik anelkul, hogy igazan Ietezne, alapjaban veve csak meg turelmetlenebb lesz. Hangsulyozta ugyanis a let egyik polusat, s kozben diszharmoniaba keri.ilt tulajdon Enjevel. Kivanatos tehat, hogy toleransak legyunk, s a rnasikat olyannak fogadjuk el, amilyen; megertest taruisitsunk akkor is. ha valamit keptelenek vagyunk felfogni. Le kell gyoznunk a nagyravagyasunkat, hogy ilyenne akarunk valni, mindaddig, amfg valojaban ilyenne nem lettunk. Az embernek fel kell hagynia azzal, hogy szerepet jatsszek, meg ha e szerep idealis is. hiszen: .Aki szerepet jatszik, az az eletben meg nem jatszik szerepet." Csakis ezen a m6don vagyunk kepesek lelekben nyugodtan jarni az elet utjat s megelegedni azzal, amit elertunk. Az "En vagyok" tudataban teljes biztonsagban erezhetjuk magunkat.

Ha ezennil a "tiinetek nyelven' ismet uzenetet ki.ild onnek a teste. most mar megerti es tudni fogja. mit kell tennie. Minden egyes tuner Ielhivas arra, hogy befele tekintsunk s megfeleld valaszt adjunk testunk uzenetere. Ha az ember val6ban ralelt a helyes valaszra, a tuner nyomtalanul elulnik. S On be fogja latni, hogy teste valojaban igazi jo barat. aki a maga .nyelven' segftseget ker Ont61, hogy tovabbra is husegesen szolgalhassa mindaddig, mig On az "elet iskolajaban' veghez nem viszi feladatat. A kovetkezokben a kulonbozd betegsegek - tunetek - reszletes felsorolasa talalhato. valamint azon uzenetek ertelmezese, melyeket tesrunk a ..tunetek nyelven" szamunkra megfogalmaz.

Midlln a vikigra jiiuem, lenyem csupa iirom es szeretet volt. Akkor meg tudtam, ki vagyok valojdban, tisztdban voltam igazi kiildetesemmel, a vildg kozepenek ereziem magam. Akkor meg volt bdtorsdgom kimondani, amit gondoltam, es nytltan kimutatni erzelmeimet. Akkor meg volt bdtorsdgom, hogy "onmagam" legyek. Ez is csakis ez az igasstig, a vauisdg, minden mas csuptin folvett szerep.

60

61

A legfontosabb tiinetek A-tol Z-ig, es amit tenni kell

Akne
Az akne nem csupan pubertaskori betegseg, de egyre nagyobb szamban erinti a harminc-negyveneves korosztalyt is, sot egeszen az otvenotodik eletkorig fellephet, E betegseg kizarolag testi okai a faggyumirigy nilrrulkodeseben s a szarusejtek reven eltomodotr p6rusokban keresendOk. Enyhebb esetekben a p6rusok nyitva vannak, ezeket nevezziik .mitesszereknek". Sulyosabb a helyzet, ha a szarusejt-eltomodesek a bor alatt keletkeznek, s nem lelnek kiutat. Rovid ido alatt megtelepednek rajtuk bizonyos bakteriumok, ujabb szarusejttomegek kapcsolodnak hozzajuk, mig vegul begyulladnak, elgennyesednek, majd a borfeluleten is megjelennek. Begyogyulasuk ullin hegek maradhatnak vissza, melyek a legtobb esetben nem nlnnek el nyomtalanul. Hogy vajon fenyeget-e minket akne es milyen mertekben, az genetikailag is elore meg van hatarozva. Ha fiatalkoraban mindket szulonek volt akneja, gyennekeik szamfthatnak ra, hogy pubertaskorukban Ok sem keriilik el e betegseget. Megjeleneset testi uton nem lehet megelozni, Az edessegekrol valo lemondas, a zsirszegeny etkezes vagy a szexualis viselkedes megvaltoztatasa nem sok eredmennyel jar. A bor testiink kiils6 felulete, erintkezesi szervunk, melynek segitsegevel kapcsolatba lepunk a kulvilaggal, Fertozottsege tehat a legtagabb ertelemben vett .kontaktusnehezsegekre" utal. Valojaban az akne rendszerint akkor jelentkezik eloszor, mikor eldszor talaljuk szembe magunkat a masik nemmel ugy, hogy a kapcsolat szamunkra teljesen uj formajat keressiik - a pubertaskorban. Ebben az id6ben testiink fokozatosan rakenyszerit, hogy szernbesuljunk

63

tuIajdon, ebredezo szexualitasunkkal, Erre egyaltalan nem vagyunk folkeszulve; meg a szulok es baratok se jelentenek igazi segftseget, Hibas nezetek, elvarasok es a kello felvilagositas hianya kovetkezteben fgy Ielki .fertozes" kelerkezik, osztonos szexualis vagyainkat elfojtjuk. mini .risztatalan dolgor" elutasftjuk. Az .amilyen a belso, olyan a kulsd" torvenyenek megfeleloen ez a tiszraralansagerzeta borunkon, kapcsolataink kivetulesi szerven lathato formaban nyilvanul meg. Ez az undoritonak velt fertozes ugyanakkor megvedi .viselojet" a szexualitassal vale konfrontaciorol, hiszen megneheziti a szexualis vagyak kieleser, mert a potencialis partnert elutasitjak, torrenjek ez akar kepzeletben is. A ferfiak kevesbe szenvednek akneban, Miert? Erdsebb benniik a kesztetes szexualis vagyaik kielesere, vallalasara es - ha megoly gyamoltalan formaban is - kinyilvannasrira.iHa egy ferfi megis akneban szenved, akkor tobbnyire annak merteke is sulyosabb. minthogya ferfi szexualis osztone pubertaskorban rendszerint joval erosebb a noenel, Igy problemas esetben a tunetek is kirfvobbak. A kisgyerrnekeknel szinte aligjelentkezik akne, mert faggyumirigy-rmikodesuk meg rneglehetosen korlatozott mertekil, Szellemi-lelki vonatkozasban a csecsemoknek es kisgyermekeknek semmi problemajuk a szexualitassal, minthogy azt nyfltan es elvezettel kielhetik mindaddig, mfg a .felnonek" es .nevelesi m6dszereik" meg nem akadalyozzak oket tulajdon lenyuk kinyilvanitasaban. A korlatok koze szontas az ervenyes erkolcsi norrnak reven teremti meg a szexualis nehezsegek elofelterelet s egyben az akne kifejlodese]. Az orvosok eredmenyesen Irnak fel a fiatal lanyoknak fogamzasgatlo tablet tat az akne kezelesere, mert a tabletta. hatasaban terhesseget szfnlelve, mintegy becsapja a szervezetet, fgy, arnitol a fiatal titokban tartott, maris bekovetkezni latszik, s feleslegesse valik a konfrontacio.

A nilzott alkoholfogyasztas is drasztikusan csokkenti a faggyurnirigyrmlkodest, s Igy rneggatolja az akne kialakulasat, Ennek szellemi-lelki vonatkozasa konnyen felimerheto, ha meggondoljuk, hogy a nagyobb mertekil alkoholfogyasztas kozismerten oldja a "gatlasokat". Semmi sem akadalyoz meg benniinket abban. hogy vagyainkat nyfltan a masik tudomasara hozzuk. Belsd konfliktusunkat fgy kieljuk, minthogy szegyenkezes nelkul vallaljuk restisegunket. Az alkohollal valo visszaeles mas teren viszont szarnos sulyos problernat idezhet elo. Bar az akne artalmatlan, nem fertozd borbetegseg. hegeket hagyhat hatra nemcsak a testen, de a lelken is. A konlliktust az okozza, hogya test varatlanul eros szexualis oszronoket fejleszt ki, melyeket ki is ohajtana elegfteni, a lelek viszont figyelmeztet: .Tiszta akarok maradni, ilyen »piszkos« dol got nem csinalhatok." E keto egymasnak feszulo ere szinte szetszakithatja az ernbert, mig fel nem ismeri. hogy a tisztatalannak velt dolog nem letezik, hiszen a szexualitas az ember fejlodesenek termeszetes velejaroja. Minden embernek feladata, hogy eletebe ezt a vonatkozast is szervesen integralja s harmoniaban eljen vele. Fog/aljuk oss:e Akne: erintkezesi problemdk, testi konfliktus, leiki tiszuitalansdg

Egy masik hatekony modszer az akne ellen a napozas, s mindjart kideriiI, rnierr. Napozaskor az embernek szabadda kell tennie tester,
vallalnia kell testiseget, Ie kell vetnie a ruha vedoburkat, Ez tulajdon szexualitasunk elfogadasanak elsa lepese, S egyben teljes kitarulkozas a .rnelegseg" elott, melyet hianyolunk,

Az akne jelzi - hogy nem vagyok tisztaban onmagammal: - hogy masnak szerernern tudni magarn, mint amilyen vagyok; - hogy nagyon szeretnek tisztabb, tokeletesebb lenni; - hogya szexualitast risztatalannak tartom (egy no szamara ez mindig sulyosabb problema. mert neki a szexualitast .rnagaba kell fogadnia", a ferfi tulajdon test en kfvul is ki tudja elni szexualitasat): - hogy noisegernet konlliktus terheli: a terhesseg csodalatos dolog, a szexualitas viszont szubjektive szegyellnivalo;

64 65

- hogy a kulvilaggal val6 kapesolatom problemassaga csupan utalas ana, hogy bnmagammal sem rnegfelelo a kapcsolatom; - hogy a bennem leva ujtol, idegenrol meg akarok szabadulni. Minthogy ezt keptelen vagyok nyfItan vallalni, a p6rusaim eltornodnek;

Alkoholizmus
Modern rarsadalmunkban egyre fokoz6d6 jelentosegre tesz szert az alkohol. Az elmult negyedszazadban a szeszes italok fogyasztasa eroteljes novekedest mutatott, kovetkezeskeppen artalmas kovetkezrnenyei is szamottevoen elszaporodtak. Jelenleg esak Nemetorszagban I 800 000 alkoholistaval kell szarnolnunk. fgy az alkoholizmus jog gal tekintheto a legegetobb szocialegeszsegugyi problemanak. Az egy fore esc fogyasztas 1950 es 1985 kozott mintegy megnegyszerezodott. Az alkoholbetegseg terrneszetszenlleg jelentosen kihat az alkoholista kornyezetere is, hazastarsara es gyermekeire, azaz a valosagban mintegy negy-ot milli6 allampolgar szembesiil kozvetlenul e problemaval. Ilyen korulmenyek kozott egyszenlen erthetetlen, hogy tarsadalmunk nemesak elnlri, de egyenesen tamogatja az alkoholfogyasztast, Minden vendegsegben, osszejovetelen ujra es iijra elhangzik a felszolftas, .csupan meg egy poharkaval", s ha hatarozottan visszautasftjuk, csiifondaros megjegyzesek celtablai lesziink. Ebben a vonatkozasban tehat szuntelen kisertesnek vagyunk kiteve. S ha engediink, es hatalmaba kent bennunket az alkohol, hirtelen egyediil talaljuk magunkat, merta tarsadalom elutasftja, hogy barmi koze legyen egy ilyen emberhez. Akaratgyengenek, sot jellemtelennek es megrogzott alkoholistanak tekintik. A tudomanyos kutatas viszont mar regota meggyozoen bebizonyftotta, hogy az alkoholizmus eseteben valojaban betegsegrol van sz6. Az illetonek tehat nem elitelesre, hanem segftsegre van sziiksege, hiszen sajat erejebol keptelen kilepni e fuggosegi viszonybol. E teren elsosorban a csaladtagok es a baratok tudnak hatekonyan kozrermlkodni. Az alkoholfuggoseg kialakulasat illet6en meg homalyban tapogat6zunk, mindenesetre nem kizart, hogy biol6giailag oroklott adottsagok is szerepet jatszhatnak benne. Az emberek mintegy 12%-a fehehet6en immunis az alkoholfuggoseggel szemben, s ha id6r61 idore nagyobb mennyiseget fogyasztanak is, barmikor abba tudjik hagyni. Masek viszont alkoholistava valnak. Az alkoholis-

- hogy a bennem jelenleg vegbemeno torteneseket nem szeretnern felszfnre engedni, megmutatni, mert szegyellnivalonak tartom
oket:

- hogy megnovekedett faggyuelvalaszrasorn voltakeppen a kapcsolatteremtest szeretne szarnomra megkonnyfteni, .surlodasmentesebbe" tenni, de en erre nem vagyok fogekony; - hogy eleteromet nem engedem szabadon aramolni: a szarukepzodmenyek ana utalnak, hogy valami elhalt, elavuIt dolog gatol engem; - a haton jelentkezo akne: hogy hatat forditok bizonyos dolgoknak. nem szeretnem 6ket meglatni. keptelen vagyok a latvanyukat
.elbfmi":

- a mellkason jelentkezo akne: hogy risztan erzelmileg nekifeszulok a dolgoknak, de problemairnat titkolni kfvanom; - az areon jelentkezo akne: hogy a dolgokkal .szembe kell neznem", nyfltan meg kell kuzdenem.
Amit tenni kell

Az akne az elet felhfvasa: engedjiik magunkat olyannak lenni, amilyenek vagyunk. Ismerje fel: .Rendben vagyok iigy, -ahogy vagyok, az elet olyannak akar, amilyen most vagyok. Kepes vagyok komyezetemmel nyfltan kapesolatot teremteni, s onmagamat vallalni. Nem akarok tobbe mas, »tisztabb« lenni, s minden pillanatban elfogadom magamat olyannak, amilyen vagyok, hiszen ez a valosag legtisztabb megtestesulese, melyet jelenleg betolthetek." Ha a porusok .nyitottak", es olyannak engedjiik magunkat letezni, amilyenek vagyunk, akkor az akne eltt1nik.

66

67

taknak kulonfele npusai Ieteznek, melyek kozul lellinek akat kulonbozteti meg:

az alabbi-

Alfa-alkoholisra Ez a tipusu alkoholista a szeszesital-fogyasztas hatasara lelkiallapotanak jelentos rnegkonnyebbuleset eli at, feszultsegenek enyhuleset es oldodasat, s e "pozitfv" tapasztalat kovetkezteben konfliktushelyzetekben vagy nehezsegek felmerulesekor egyre gyakrabban folyamodik alkobolhoz, mialtal bizonyos mertekri pszichikai fuggoseg alakul ki benne. Bizonyos ida elteltevel lehetetlenne valik szarnara, hogy eletet az alkohol ..jotekony" hatasa nelkul, mely gatlasaitol es bizonytalansagatol megszabaditja, iranyitani tudja. Beta-alkoholista Ebben az esetben az illeto megszokasbol iszik, s tarsasagban minden alkalmat megragad es kihasznal, hogy alkoholt fogyasszon. Minthogy a .Jcellemes' hatas mindig csak kesobb jelentkezik, idaral idore fokozatosan nbveli az adagot. A sziinteleniil fokoz6d6 alkoholfogyasztas kovetkezteben sulyos karosodas eri a szervezetet. Gamma-alkoholista A gamrna-alkoholista, niljutva a .rnegkonnyebbulesi cellal iv6k" kezdeti fazisan, mar keptelen az alkohol nelkuli normalis eletvezetesreoEIs6sorban a lelki megterhelesekkel nem tud tobbe megbirkozni alkohol nelkul, mely egyre inkabb nelkulozhetetlen gyogyszereve valik, nyugtatova es a terhelesek ellensulyozojava. A sziintelen alkoholfogyasztas hatasara fokozodik szervezetenek hozzaszokasa is, iigyhogy az ahftott hams eleresehez egyre nagyobb mennyisegre lesz szuksege, Mindazonaltal kikerne maganak, hogy az alkoholistak koze soroljak, minthogy ivasat nem az alkohol szeretete motivalja, Az ilyen ember egyre gyakrabban jut el a teljes reszegseg allapotaba, s id6vel bekovetkezik nala a .filmszakadas" ismert jelensege - tobbe mar keptelen emlekezni ra, mi mindent csinalt kabult allapotaban, Kesobb viszonylag csekely alkoholfogyasztas utan is el6fordulhat, hogy olyasmit cselekszik vagy mond, mel yet ut6lag egyszenien nem tud felidezni,

Kornyezerenek bfralo rnegjegyzeseit elkeriilend6, egyre inkabb raszokik a titokban valo ivasra. Alkoholkeszletet rejtekhelyen tartja. es gondolkodasa egyre gyakrabban kering az ivas kbriil. Rendhagy6 ivasi szokasa sajit magaban is tudatosodik. ami btlntudatot ebreszt benne, kovetkezeskepp kfnosan keriili az alkoholr61 val6 beszelgetest. Viselkedese reven fokozatosan elszigetel6dik, egyre maganyosabb lesz.

Raadasul tarsadalmunkban egy ilyen ember aligha kelt felnlnest. Kozvetlen. tolerans, s6t kapcsolatra kesz szemelyisegnek latszik, Tarsai sziintelen dicserik szfv6s .,a1l6kepessegef'. Pedig mar regota elveszftette a kontrollt alkoholfogyasztasa felett, s6t tarsadalmi konfliktusai is ad6dtak. Gybtrelmes kmlodasa ujra meg ujra arra keszteti, hogy probaljon meg .rnersekelten inni". Hebe-hoba sikeriil is egy id6re felhagynia vele, vagy legalabb a mennyiseget korlatoznia. Meghatarozott, sajat maga altal kigondolt ivasi szabalyokkal sujtja magat, csak azert, hogy isrnetelten megszegje azokat. Az onkontroll rohamos hanyatlasa az onertekeles fokoz6d6 csokkenesehez, valamint engyengeseghez vezet. Mindezeket kompenzalando, a beteg agresszfv viselkedesbe vagy onsajnalatba menekiil. Az alkoholmennyiseg korlatozasat celzo kfserletre a szervezet az ivasmentes id6szakokban elvonasi tiinetekkel - nyugtalansaggal, remegessel, verejtekezesselreagal, fgy az illet6 ismet csak kerrytelen "orvossagert" nyiilni. Ezzel rnaris a kr6nikus fazisban talalja magat, A szervezet alkoholttlrd kepessege meredeken hanyatlik, s mar kis mennyisegek is kabulathoz es a test id6 el6tti osszeroppanasahoz vezetnek. Lehetseges kovetkezmenyek:
- az ideg- es agysejtek elhalnak - maradand6 agykarosodas, peldaul agyzsugorodas, kovetkezik be

a maj siilyosan karosodik a vererek begyulladnak; kovetkezmeny: erelmeszesedes a vesekben k6ros elvaltozas kovetkezik be, es bsszezsugorodnak az fziiletek rrulkodese nem kielegfto a kezek remegnek ideggyulladasok, majd vegul az egesz idegrendszer szetesik

68

69

- kronikus gyomorhurut - impotencia Delta-alkoholista Ennel a tipusnal az alkoholt61 valo szoros testi fuggoseg alakul ki, kovetkezeskepp allandoan szuksege van egy bizonyos mennyisegre, hogy megakadalyozza a kfnzo elvonasi tunetek fellepeset. Epszilon-alkoholista Erre a tipusra a depressziv lehangoltsag, fokozott ingerlekenyseg es az alkoholra valo szinte rogeszmes gondolas rendszerszenlen valtakozo id6szakaijellemzOk. Az alkoholfogyasztas az onkontroll rohamos elvesztesehez, tobb napos tivornyakhoz vezet. A masnapossagot es megbanast koveto id6szakban a beteg egy csopp alkoholt sem fogyaszt. E szukseglete orok id6kre kielegftettnek ttlnik. s egy ilyen embernek egyaltalan semmi koze nem lesz tobbe az alkoholhoz - kiveve a kovetkezo alkalmat. Az alkoholizmus gyogyltasanak nem letezik egyetlen bevalt modja, Lehetseges viszont az ivast abbahagyni, de csak ugy, ha az illet6 tobbe egy csepp alkohoIt sem fogyaszt. Mindehhez persze eros motivaciora es elvonokurara van szukseg. Az alkoholistanak be kell lamia a kezeles szuksegesseget, es rnaganak is akarnia kell. Egy ilyen kezeles csupan akkor vezethet sikerre, ha az illet6 kesz arra, hogy isrnet vallalni tudja a felelosseget onrnagaert ahelyett, hogy masokra hantana. Amennyiben erre egyedi.il nem kepes, csatlakozhat valamely bnsegit6 csoporthoz is (peldaul Anonim alkoholistak, Good Templar-rend, Kek kereszt). Itt bizonyara rnegtalalja a tamaszt, melynek segitsegevel elkerulheti a visszaesest, Fogla/juk ossze

Az alkoholizmus jelzi - hogy meg nem talaltam meg "bnmagam", minthogy minden szenvedely voltakeppen onmagunk keresesere iranyul, Onmagam hianyossagat erzem, s ez bizonytalansagot. nyugtalansagot es kielegnetlenseg-erzeter okoz. E hianyt bels6 uresseg formajaban tapasztalom meg, melyet rnegkiserlek megszuntetni vagy legalabbis elfeledni. Az alkohol val6ban feledest hoz. a hianyerzet viszont egyre er6sebben jelentkezik a tudatban, hiszen nekem nem felejtesre, hanem felroltodesre van szuksegem, - hogy ugy erzern, nil sokat kovetelnek tolem, es segitsegre van szuksegem. Az ivasbol batorsagot es higgadtsagot meritek. Erzelmeimben nilsagosan is gazdag (vagy szegeny) vagyok, s ezen erzelmek nincsenek bsszhangban egyrnassal. - hogy szellemileg is hianyt szenvedek, minthogy az alkohol "szellemi" termeszeni, es en e hianyt materialis szinten probalom megszuntetni, s nem ott, ahol valoban fennall, Inkabb megkfserlem gondjaimat es problernaimat alkoholba fojtani, hogy az alkohol segitsegevel konnyebben .Jecsiisszon" a nehezen nyelhet6. Nem vagyok hajlando a dolgokat ugy .Jenyelni", ahogy leteznek: kizarolag csak azt .nyelern le", ami nekem "izlik", megpedig a nekem tetszo m6don es formaban. - hogy eleternben nem en jatszom a f6szerepet, nem hagyom elni magamat. - hogy cselekvokepessegem megbenult, minthogy eletemet nem teremt6 modon iranyitorn, teremt6er6met nem vetem be annak erdekeben, hogy problemaimat megoldjam. Nem vegeztem el tehat a hazi feladataimat az "elet iskolajaban'', s most .korrepetalasban" reszesulok. - hogy kornyezetern egyre inkabb magamra hagy, mintegy felszolitaskent, hogy a helyes lepest sajat dontesembol tegyem meg. - hogy izi.ileteim megmerevedtek, minthogy .rnozdulatlanna" valtam, belerogzultem a problemaimba, - hogy majamat rnegterheles eri, minthogy "bels6 mercemet" elveszftettem. - hogy vesem karosodik, mert vonakodom a "te"-vel valo szembenezestol, a gondokkal, problemakkal, a miattam nehezsegekkel 71

Alkoholizmus: "onmagunk" keresese, tulzot: kovetelmenyszint erzete; a kiszseg hidnya, hogy vdllaljuk az elet
problemdi;

70

kuzdd emberekkel
vunk".

val6 szembesulestol. A vese ugyanis "tars-szer-

- hogy az alkohol hatasara mas tudati allapotba kerulok, ahol mar semrnifele .rnerce' nem gatol, ahol.jnertektelenul" letezhetek. - hogy kellernesebbe akarom tenni az eletet anelkul, hogy eselekvo m6don reszt vallalnek benne,

valojaban elfojtott aspektusr61 van szo. melyet nerrr ismernej; fel. lgy az elfojtott tamadokedv akadalytalanul tombolhatja ki magar a szervezetben. Ha figyelmesen megvizsgaljuk a leggyakoribb allergia-tipusokat. hamarasan felismerjiik, mit utasft el oly hevesen a szervezet.

Amit tenni kell

Vizsgalja meg, milyen esetekben es helyzetekben folyamodik ivashoz. Fontos adatok birtokaba kerulhet arra vonatkoz6an, milyen szituaciokat szeretne elkerulni, mivel nem kfvan szernbenezni. Lassa be: "Nines szuksegem kulso segftsegre. EI tudok es el is kell jutnom odaig, hogy onmagamban talaljam meg a fog6dz6t. Van bennem ertek, s megfelelo tarnasza vagyok onmagamnak. Amennyiben val6ban »onrnagam- vagyok, ninesen hianyerzetem, es a beket sajat magamban talalom meg." Ismerje fel, hogy nem leteznek megoldhatatlan problernak, hiszen minden egyes eletfeladat .mertekre szabott", kepessegeinknek rnegfelelo s fgy megoldhat6. Aki felismeri es beteljesiti az elet ertelmet, az maga is ~Iegedett lesz. Aki szuntelenul igazi enjet keresi es "ontudatosan" el, annak nines tobbe szuksege arra, hogy az alkohol segitsegevel elmenekiiljon ajelenbol, de elkezdhet vegre elni, ahelyett, hogy lassan haldokolna.

Szenanatha
Ebben az esetben viragporral szembeni allergiarol van szo, mely a megtermekenyulest es szaporodast szimbolizalja. A szenanatha szexualis teren jclentkezo. tobbnyire ontudatlan elurasitasra uta!. Ez az elutasitas a szexualitas egeszet vagy annak valamely vonatkozasat erinti.

Allar szor-all ergi a

Ez az allergiatipus altalaban az emberben meglevo animalis vonasok elutasfrasat jelzi. Itt az osztonoknek allatias, alantas tulajdonsagkent val6 felfcgasarol s rnegveteserol van szo, bar az illetoben egyidejUleg eros vagy el irantuk.

Macsakszor-allergia
Az allatszor-allergia e specialis eseteben a noi szexualitas zavara fejezodik ki, az odasimulastol, onatadastol es megnyflastol val6 vonakodas,

Kutyaszor-allergia

Allergia
Az allergias rnegbetegedesek alapjat a szervezet tulerzekenysege es eros vedekezesi reakci6i kepezik, megpedig olyan anyagokkal szemben, melyek mas emberek szamara artalmatlanok, Az allergia tehat a test felfokozott reakci6ja bizonyos kulso tamadasokkal szemben, melyek voltakeppen nern is tamadasok. Az allergias tunetek rnogott eros agresszivitas es gorcsos vedekezesi szandek huzodik. Az eros agresszivitas tobbnyire nem tudatosul, eppen ezert nem is tud levezetodni. S ha egyes esetekben ez be is kovetkezik, gyakran

Az allatszor-allergia e megnyilvanulasa a szexualitas ferfiasan agressziv megnyilatkozasanak, a szexualis erintkezes kozvetlensegenek es kovetelesenek elutasftasat jelzi.

Loszor-allergia
Maga az osztonszeniseg utasit6dik el. Vilagosan lathatova valik a tulajdon testiseggel szembeni felelem es vedekezes, Hozipor-allergia Az allergianak ebben a formajaban az elet bizonyos teriileteit tiszratalannak tekintjuk, ezert elutasitjuk. A belso ertekrendet magas

72

73

eszrnenyek

szabjak meg, amit viszontjelen

vilagunkban

nem lehet

ervenyre juttatni.
Az allergias beteg agresszi6ja kozvetve abban nyilvanul meg, hogy kornyezetet rakenyszeriti bizonyos, benne allergiat kivalto helyzetek es korulrnenyek kerulesere. Tulerzekenysegen keresztiil ontudatlanul zsarnokoskodik a kornyezeten. A roham kivaltasahoz gyakran elegend6 csupan megpillantania az allergen kepet, Az allergia kialakulasaert tehat egyaltalan nem az allergen a felel6s, sokkal inkabb a rnogotte meghUz6d6 vagy vele gondolatilag osszekapesoIt kepzet, A statisztikai vizsgalatok arra utalnak, hogy els6sorban a fiatalok, s ott is a 16-17 evesek koreben fordul el6 a legnagyobb szamban allergias reakei6. Mindezt az a teny magyarazza, hogy a fiatalok ebben az eletkorban egyre inkabb rakenyszerulnek ebredezo szexualitasukkal val6 szembenezesre. Allergia eseteben a tudati vilagot ontudatlan felelem uralja, s az ennek megfelel6 komyezeti aspektusokat szimbolikusan es kepletesen allergenkent utasftja el a szervezet. Az En betokoz6dik, bizonyos dolgokkal es helyzetekkel nem kfvan szembenezni, Ez a lelki elutasitas a test vetiileti sfkjara helyez6dik at. ily m6don lathatova valik, . Az allergias beteg ontudatlanul hadakozik az elet bizonyos reszteriiletei ellen, s minthogy agressziojat leIki teren mar elfojtotta, a hare, szimbolikus ertelemben, a test szintjere helyez6dik at, az agresszi6 itt vezet6dik Ie. Az agresszi6 mindig szorosan osszekapesol6dik a felelernmel. Az ember az ellen hadakozik, amit61 fel, kovetkezeskepp a sz6ban forg6 allergen pontosan elarulja, az elet melyik teriilete kelt akkora felelmet a betegben, hogy szenvedelyesen hareolnia kell ellene. Feltevesunket, miszerint az allergia meghatarozott leIki bealhtodas kovetkezmenye, az a teny is bizonyftja, hogy altatas soran semrnifele allergias reakei6 sem jelentkezik. Az allergias reakei6 tehat nyilvanvaloan a tudati vilagban gyokerezik, testi kivalto okanak csupan alarendelt szerep jut. A .rleszenzibilizalas'' orvosi megoldasa elmeletileg helyeslend6, azzal a kitetellel, hogy amennyiben val6di gyogyulast szeretnenk elerni, figyelmiinket nem eleg csupan a testre fordftani, sokkal

inkabb foglaIkozni kell a szellemi-leIki vonatkozasokkal is. Az igazi gyogyulasnak elofeltetele, hogy 6szinten szembenezziink az olyannyira keriilt es elutasftott eletteruletekkel, s azokat harmonikusan integraljuk szernelyes eletunkbe. Az allergias egyen tulajdonkeppen az elettol fel, fgy mindazt elutasftja, ami maga a liiktet6 elevenseg: a szexualitast, szerelmet es agresszi6t, s6t meg a hazi port is. vagyis az alantas material. Eszrnenykepe a tisztasag, ernelkedetrseg, nemesseg, Nem Iatja be, hogy mindez egyoldalu es val6tlan. Az eletet legszfvesebben megfosztana az osztonoktol es agresszi6kt61, hogy teljesen steril legkorben elhessen, Olyan eletre vagyik, melyre egyaltalan nem illik az .elet" megnevezes, Foglaljuk oss:e

Allergia: ttiLerzekenyseg, agresszio, vedekezes, elfojtott tdmadokedv, az elettUi valo felelem

Az allergia jelzi - hogy az elet valamely reszteruletevel nem kivanok erintkezesbe lepni, nem akarok szernbenezni; - hogy bels61eg elutasftok valamit, ezert elfordulok t6le; - hogy ellenzek valamit, mert elkepzeleseimmel elesen utkozik; - hogy azt gondolom, nem kellene es nem lenne szabad olyannak lennem, amilyen vagyok; - hogy szernelyisegern bizonyos reszet elutasftom; - hogy mas szeretnek lenni, mint ami vagyok, jobb, tisztabb; mindez viszont csupan a sajat megitelesem; - nem vagyok nyitott a valtozasok irant: - hogy csupan korlatozott keszseg van bennem arra, hogy az ujat elfogadjam; - hogy valamivel szembefordulok, bezarkozom, elszigetelem magam; - hogy allergiam kivalto oka az elet valosagaval szembeni hibas

74

75

viszonyulasomban keresend6: testem felfokozottan reagal a kulvilag tamadasaira, melyek valojaban nem azok.
Amit tenni keLl

Arthritis
Az arthritis, mas neven Izuleti gyulladas eseteben fizikai merevsegr6l es mozgaskeptelensegrol van sz6. Mindez arra utal, hogy a beteg szellemi-lelki vonatkozasban is .rnozgaskeptelenne", azaz hajthatatlanna es rnakaccsa valt. Ez a betegseg. kulonosen id6sebb emberek koreben, rendkfvtil gyakori. Minthogy ezek az egyenek rendszerint keptelenek valtoztatni egyszer mar kialakuIt allaspontjukon, fgy testi vonatkozasban is rnerev, nehezkes benyomast keltenek. Kovetkezeskepp az arthritis altalaban a kornyezettel szembeni merev magatartassal parhuzamosan jelentkezik. Abban a mertekben, ahogy az arthritis fizikailag a melegre reagal, ugyamigy reagal szellemi-Ielki szinten a "belUlr6l fakad6, igazi melegsegre" es lelki gondoskodasra, lly m6don a test dermedtsege fokozatosan oldodhat, sa gondolkodas is megszabadulhat rnerevsegetol. A sztTk norrnak es rogzult kepzetek elulnnek, s aprankent a test is rugalmasabba, konnyedebb mozgasuva valik.
Fogla/juk ossze Arthritis: csokkent mozgekonysdg, merevseg, makacs-

Az allergia az elet hozzank sz616 felhivasa, hogy legyunk nyitottabbak, mondjunk igent a teljes eletre, meg a latszolag tokeletlenre is. Arra osztonoz, hogy az elet, s ne a rola alkotott elkepzelesunk szerint eljunk. Ne akarjunk eszrnenykepet megtestesfteni. de engedjuk letezni a bennUnk rejl6t. tulajdon valosagunkat, Az elet azert olyan, amilyen. mert ennek fgy kell lennie. Az emberek is olyanok, amilyenek, s nem azok. akiknek elkepzelesuk szerint lenniuk kellene. Fogadja el az elet realitasait, adja fel hiteltelenne valt ertekrendjet, s hagyjon fel a dolgok szuntelen ertekelesevel. Fogadja el 6ket ugy, ahogy vannak. Minden ugy jo, ahogy van, mert minden tapasztalatul szolgal es hasznosithato. meg a fajdalrnas es kellemetlen elmenyek is. Fogadja el es merje vallalni rejtett agresszi6it. Talaljon megfelel6 m6dot ezen indulatok kinyilvanuasara es levezetesere. Tudatosftsa magaban, hogy felelme nem mas, mint tudati vilaganak besztlkulese. Kerdezze meg magatol: .Ml kelt bennem felelrnet es miert? Mit61
felek voltakeppen?"

Probaljon leszokni arrol, hogy orokke ertekeljen es Itelkezzen. Semmi szukseg felesleges kepzeteket keltenie onmagaban, Inkabb fogadja el a valosagot ugy, ahogy van, hagyja letezni es eljen benne. Ujra meg ujra tudatosftsa magaban: ,,Fokozatosan meg kell tanulnom, hogy mindent szeressek es semmit se rekesszek ki, meg a latszolag rosszat, gonoszat es tokeletlent se. Az animalisat is elfogadom az emberi let reszekent, felfedem es megelem magamban." Cselekedjek is eszerint! Amennyiben letezni hagyjuk az eletet, ugy ahogy van, s nem rekesztUnk ki tobbe bizonyos szferakat, csodalatosan tij elevenseget tapasztalhatunk meg. Elni annyit jelent, mint teljesen magunkba fogadni a vilagot, felismemi a tokeletlen rokeletesseget, Mikozben egyre inkabb felisrnerjuk minden letezd egyseget, nem lesz szamunkra tobbe ellenseg, hiszen az ismeretlen is j6 baratunk, csupan meg nem kotottunk vele ismeretseget, 76

sag, belslJ melegseg

hidnya, merev normdk

es korldtok

Az arthritis fajdalmas m6don hozza tudomasomra, hogy az eletet valamilyen reszteruleten nem engedem szabadon aramolni. Ez a reszterulet jelenthet egy bizonyos szemelyt, egy adott helyzetet, a foglalkozasomat, egy megoldatlan problemat, szemelyisegem egy aspekrusat, altalaban veve az eleternet vagy olyasmit, ami erzesem szerint .ellenemre van". Mindaddig, mig a szoban forgo dologrol ez az "elkepzelesem" van ervenyben, keptelen leszek harmonikusan viszonyulni hozza, nem hagyom ott szabadon folyni az eletet, kezdek megmerevedni. Nem fogadom el tehat eletem valamely reszletet, szeretnern masnak tudni, olyannak, amilyennek en akarom. Meg kell hat kerdeznem magamtol: 77

.Tulajdonkeppen mit szeretnek? Mi zavar az eletemben? Mi korlatoz? Mi akadalyozza meg, hogy olyan legyek, amilyen voltakeppen lenni szeretnek? Mi faj nekem?" Mindezek csupan "kivalt6 okok't.jelzik nekem, mennyiben nem vagyok osszhangban magammal, lenyem mely resze nem szabad. Ezenkivi.il utalnak arra, hogy - fajdalmat okozok magamnak, - korlatozom magam, - mintegy "fUz6be preselve" elek, - azt hiszem, ilyennek vagy olyannak kellene lennem, - azt hiszem, muszaj merev formakhoz ragaszkodnom, . - nem hiszem, hogy kepes lennek megvaltozni, - teves vagy nil magas mercer allftok mag am ele, - ragaszkodni, igazodni kfvanok valamihez. Az arthritis arrol arulkodik, hogy a valosag helyett valamilyen elkepzeles vagy eszmeny szerint probalok elni, Bizonyitja, hogy nezeteimben, velemenyeimben es gondolkodasomban valahol megrekedtem. Tudni velem, milyen az elet, ahelyett hogy odafigyelnek es meglatnam, milyen is a valosagban. Az arthritis eseteben voltakeppen .makacssagom" kovetkezmenyerol van sz6, keptelensegemrol, hogy val6ban atadjam magam az eletnek, mozgekony es rugalmas legyek. Amit tenni kell A betegnek ujra meg kell tanulnia nyitotta valni, hogy az uj es szokatlan dolgok ismet .rnozgosnolag" hassanak ra, kovetkezeskepp fizikailag is rugalmasabba, mozgekonyabba valjek, Ra kell ebrednie, hogy valojaban nem elt, han em dogmakat allnott fel es azokhoz igazodott. Ha viszont felismeri, hogy a szi.ikseges lepes megtetelehez soha sines kes6, mert csupan nemi batorsagot igenyel, minden eselye megvan arra, hogy allapota javuljon. Az arthritis magaban rejti a felszolftast, hogy eletunket a "bels6 bolcsesseg" nyujtotta biztonsag - mint kozeppont - vezerelje, es ne masokat akarjunk megvaltoztatni, hanem onmagunkat, Az arthritis-betegnek hianyzik a melegseg, hiszen szi.inteleni.il elmulasztotta, hogy eljen es szeressen. Az igazi szeretet nem dog-

rnakban, eszmenyekben vagy a kepzeletben letezik: csakis az elevenen li.iktet6 "Itt es Most" -ban. A betegnek be kell lamia, hogy kepzetei a valosagtol szakitjak el. A szabadsagtol sajat maga fosztotta meg onrnagat, csakis 6 adhatja vissza es lehet altala isrnet onmaga. Meg lehet tanulni, hogy az ember isrnet megerto Iegyen onmagaval szemben is -, ujra kitarulkozzek es hagyja, hadd vigye 6t az elet arama, Fel kell ismerni.ink: .Korelessegern olyannak lenni, amilyen most vagyok, es csak orulhetek annak, hogy vegre az elet iranyit s erzelmeimet szabadon kinyilvanithatom." Aki az elet el6tt kitarulkozik, azzal nem fordulhat e16, hogy egy betegseg nyugalomra kenyszentse.

Arthrosis
Az arthrosis (nem gyulladasos izi.ileti betegseg) eseteben az izi.iletek elkopasarol van szo, melyet adott fzi.ileti teri.iletek terhelese, alkati sajatossaga es teljesttokepessege kozotti aranytalansag figyelmen kivul hagyasa idezett e16.Rendkfvi.il elterjedt betegseg, id6s korban, legalabbis enyhe formaban, szinte rnindenkinel jelentkezik. Kialakulasaban az alabbi tenyezok jatszhatnak szerepet: - veleszi.iletett porcgyengeseg - egyenetlen fzuleti terheles Xvlab vagy 6-lab miatt

- hibasan osszeforrt toresek

- Izuleti nilterheles koverseg miatt - nilzott igenybevetel sportolaskor - hormonalis hatasok (fgy a klimaxon tiili nok, a hormonhaztartas megvaltozasa miatt, gyakrabban hajlamosak arthrosisra). Az elvaltozasok kezdetben a porcallomanyban jelentkeznek. A

pore eloszor elvesziti ruganyossagat, rnerevve valik, vegul szetporlad. A karosodas ezutan a csontokra is atterjed. Az arthrosis kezdeti ti.inetei koze tartozik a feszules-erzes, merevseg es fajdalorn, melyek mozgaskifejteskor csak tovabb erosodnek. Mozgataskor az erintett izi.ilet helyen ropogas vagy pattogas hallhat6. El6rehaladott stadium ban a rnozgaskepesseg besztiktilese egyre inkabb fokoz6dik. 79

78

Fog/a/juk

ossze

Arthrosis: szellemi-lelki elvdltouis, onniin letiink deformdloddsa, hibds magatartds, nehezkesseg

Az arthrosis jelzi - mar oly mertekben megvaltoztam, hogy tulajdon lenyem is deforrnalodott. azaz mas alakot Yettem fel. Az elet tobbe keptelen a maga utjan fajdalommentesen haladni. - hogy nem engedem el onmagarn, tulajdon lenyemet mar deformaltam. bnmagammal szemben taruisftott hibas magarartasom kovetkezteben nilzott megterheleseket vallalok. Az adott elvaltozas jelzi nekem, hogy helytelen letformat val6sftok meg. Miert teszem ezt? Miert akarok kulonosen sokat teljesfteni? - Mert jelenlegi formam ban nem vagyok megelegedve onmagammal.jobb formaba szeretnek kerulni, gyozni es gydzedelrneskedni akarok, minthogy pillanatnyilag vesztesnek tekintem magam. Hiszen lelkem melyen tudom, hogy nem lenyemnek megfeleloen elek, - hogy onmagamtol jelentosen eltavolodtam, kovetkezeskepp bels61eg es kiils61eg egyarant termeszetellenes letezesi format vettern tel. Nem csupan zavar valami onrnagamban, hanem mar meg is valtoztam. Amit tenni kell Meg kell kerdeznem magamtol: "Mi nyomaszt valojaban? Miert nem viselkedem tulajdon lenyemnek megfeleloen?" Hisz arthrosist kaphatok akkor is, ha a helyeset elvetem, nem teszem meg. Be kell latnom, hogy az X- vagy 6-lab meglete hibas magatartasra ural. Fel kell hat tennem a kerdest: "Miben nem haladok a sajit utamon? Milyen mertekben hajlok el sajat magamt61? Mely teren nem vagyok kepes kiegyenesedni?" Egy rosszul osszeforrt teres jelzi nekem, hogy osszetort bennem valami, nem vagyok teljes, es azon a ponton meg mindig nem jottern rendbe - nem vagyok .ep", Felsz6lft arra, hogy isrnet eggye valjak onmagammal,

A koverseg altal kivaltott arthrosis eseteben meg kell kerdeznem magamt61: .Miert vagyok ennyire nehez vagy nehezkes? Mien hurco10k magammal oly sok hibas dolgot? Mien nem elek »belso formam«. nak megfeleloen, oly modon, amilyen rulajdonkeppen vagyok?" A valtozas eveiben fellepo arthrosis esereben fel kell tennem a kerdest: .Valoban onallova es felnotte valtam-e, vazv csak meg~. ~ oregedtem? Mit kfvan most t61em az elct, miutan beroltottern a feleseg es anya szerepet? Mit kell tennem. hogy valoban belso lenyemnek megfcleloen eljek?" A betegsegben rejlo felhivas megegyezik az arthririsnal Iefrtakkal, az arthrosis eseteben viszont sokkal eroteljesebb, minthogy a deformalodas mar lathato forrnaban megiortenr. Hatarozouan felszoln, hogy az ember vegre legyen .,onmaga"'. talalja meg az utat valodi enjehez es valjck ..lenyegileg azonossa' vele.

Asztrna
A gorog eredenl asztma sz6 .szukmelluseget" jelent. Ennel a betegsegnel a llido horgoinek es kishorgoinek sziikuleterdl van szo, ami a sima izomzat gorcsos osszehuzodasa kovetkezteben a Iegutak gyulladasos ingerlekenyseget. valamint a horgoket bonto nyalkahartya rnegduzzadasat es fokozott nyakelvalasztasat idezi elo. Megfelelo orvosi kezeles reven e tunetek enyhfthetok. A beteg orvossagokar kap, melyek csokkentik a horgok gorcset, de barrnilyen hatasosnak bizonyuljek is a gyogyszer, csupan a tunetet kezeli, s nem a valodi okot, Az asztmas rohamot a beteg eletveszelyes fulladasos rohamkent eli at, minthogy - s ez rendkiviil fontos - a kilegzes megnyulik, Az asztma a kapcsolatfelvetel elleni vedekezes rnegnyilvanulasa, Elsd lelegzetvetelunkkor mintegy kapcsolatot letesftunk ezzel a vilaggal, s utolso Ielegzetunkkel az eletet leheljuk ki. Az elet szuntelen adas es elfogadas. Letunk termeszeteben rejlik a keuosseg: belegzes es kilegzes, elalvas es felebredes, elet es halal, Az egyik maga utan vonja a masikat. Az elet letre hfvja a halalt, a halal viszont uj eletet teremt. 81

80

Az asztrnas beteg szexualirasat felsobb szintre, tudati vilagaba akarja eljuttatni. az viszont feleiiton. a mellkasban, megreked. Szerelmet akar kapni, adni ugyanakkor keptelen. A leveg6vel kapesolatos problema mindig arra utal, hogy a beteg gondolkodasaban is hiba rejlik. nehezkes es lebeesiil masokat. Az asztrnas beteg szereti a tisztasagot. vilagossagot, elkeruli viszont a soteter es tisztaralant. A hegyek kozotr, a "let alantassaga' fble ernelkedve jol erzi magar, felepul. A tenger mellett szinten, ahol az asvanyi vilag tisztasaga gyakorol ra jotekony hatast. Az asztmas beteg szamara a tisztasag legtokeletesebb fokat a sterilitas testesfti meg. E sterilitas ellen tete egyben igen hatasos terapias modszer: a sajat vizelettel valo kezeles. Az asztmas beteg itt tulajdon tisztatalansagaval kertil kapcsolatba, szembesulni kenyszerul azzal, amit elutasft. Az asztma bels61eg jelentkez6 kiuteskent is ertelmezheto. Ha ugyanis az ekcerna elfojtodik, gyakran allergias asztma formajaban jelentkezik, Az asztma kezelese ilyenkor gyakran es hamarosan ekcerna megjelenesehez vezet, hiszen a bor es a ttid6 az ember ket legnagyobb kiterjedesu kontaktusteremt6 szerve. Maga az asztma, azaz "szt1krnelluseg" szo arrol is arulkodik, hogy ahol szUki.i1etlep fel- mint peldaul a torokgyulladasnal vagy az angina peetorisnal- ott mindig felelem is jelentkezik. A szilkulet es felelem nem valaszthato el egymastol. A felelemtol elszorul a torkunk, s ha valamit61 megszabadultunk, follelegzunk. Meg kellene hat kerdeznie onmagatol: I. Mi fojtja el a lelegzetemet? Mit61 felek? - A felelem (sztikulet) legyozesenek egyetlen hatekony modja a tudati vilag kitagftasa, Az embernek ki kell tarulkoznia, magaba kell fogadnia mindazt, amit61 eddig tartozkodott. Erintkezesbe kell vele lepnie, hogy szervesen beleepithesse sajit letebe. 2. Milyen teren szeretnek kapni anelkul, hogy adnek? 3. Mifele, esetleg ontudatlan, agresszioim vannak, es milyen Iehetosegeim adodnak azok rnegfelelo levezetesere? 4. Mit nem akarok befogadni, valojaban mivel fordulok szembe? 5. Mi kelt bennem felelmet, tulajdonkeppen mit61 felek?

6. Mivel nem kfvanok kapcsolatba lepni. mifele erintkezesr kerulok es mien? Alaposabb vizsgalodaskor az asztmas betegek eseteben kulonfele problemakoroket allapithatunk meg, melyek vilagosan korulhatarolhatok. ugyanakkor szoros osszefuggesben allnak egymassal, I. Az adas es elfogadas, valamint a bezarulni akaras problemaja: valodi kapcsolat es 6szinte vonzalom iranti mely vagyakozasrol van szo, mel yet tobbnyire az anya rulzottan felt6 aggodalmaskodasa valtott ki. Az anyai szeretet korlatozo szerepet jatszott, gatolta a szemelyiseg egyeni kibontakozasat, E problema gyokerezhet a tulzottan eros tekintely altali elnyomasban is, vagy eppen az anyanak gyermeke iranti nemrorodomsegeben. Hogy az anyahoz fUz6d6 kapcsolat valoban jelent6s szerepet jatszik, mi sem bizonyftja jobban, mint az, hogy a huzamosabb ideig szanatoriumban tartozkodo s fgy anyjuktol elszakftott gyermekek tobbsegenek allapota rohamosan javul, miutan a megvaltozott kornyezethez hozzaszoktak. 2. Elfojtott hatalomvagy, amely szoges ellentetben all tulajdon tehetetlensegunkkel: a beteg a teheterlenseg erzeset, a tortenesek passzfv elniresenek zavarat eli meg. Kovetkezeskepp az asztmas rohamok tobbnyire olyan helyzetekben lepnek fel, ahol rnagat az esernenyt utasftja el a beteg. Az esernenyre adott felhaborodott nem eifojtja a lelegzetet, 3, Elfojtott agresszio, egyben keptelenseg arra - vagy felelern attol -, hogy ezen indulatokat levezessuk es ismet fellelegezhesstink: az agressziot afolotti felhaborodasunk valtja ki, hogy ilyesmit kell atelnunk, ilyennek kell mutatkoznunk. 4. Vedekezes az alantasnak velt eletteruletekkel szemben. Ide tartozhat a szexualitas, allati osztonok, por es hasonlok, 5. Id6s korban fontos szerephez jutnak a psziehikai okok, kulonosen az eletkorral jard alkalmazkodasi nehezsegek, A harag, felelem, bels6 feszultsegek, akadekoskodas es visszautasitas mindegyike kivalthat asztmat, s a rohamok annal hevesebben lepnek fel, minel inkabb elnyornjak, elhallgattatjak a fenti erzelmeket. Valahanyszor gorcsos rohamot elunk at, mint asztma eseteben kilegzeskor, ez mindig egyfajta vedekezest jelent. A kilegzeskor fellepo gores tehat voltakeppen "ellenlt~gzes". Az asztmas beteg 83

82

meg akarja tartani azt, amije van, de ezzel onmaganak art, hiszen nem kepes adni. Vedekezo magatartast vesz fel. Semmi ujat nem hajland6 magaba fogadni. teljesen bezarkozik, pedig a bezarulas vegso formaja a halal, Az asztrnas betegnek meg kell tanulnia elfogadni onnon tokeletlenseget, tehetetlenseget, s nem szabad hadakoznia ellene. Huzarnosabb ideje tart6 betegseg soran a mellkas megnagyobbodasa, megrnerevedese alakul ki. Bar ez jelentoscgteljes kiiIs6t rnutat, a rugalrnassag nagy Ioku csokkenese miatt valojaban csekely legzesi volument takar. Ezen a ponton a test. a maga nyelven, kristalytisztan kifejezesre juttatja az ember onmagaval szembeni elvarasat es a mcgfelelni akaras keptelenseget. Igazi ere helyett itt csupan .,pbffeszkedesrol" van szo, mely egeszen az ajulasig fokoz6dhat. Az ember legszfvesebben kialtana, hogy levegohoz jusson, de feltoro kialtasa megreked a tudoben. lgv nem tehet mast, mint .odahorog" valamit a masiknak, eleje kop - jelezven agressziv indulatait, melyek maskepp nem tudnak megnyilvanulni. Fo glaljuk oss:e

normai akadalyoznak, korlatoznak. magamon kivul lerezem. Amit lenni kell

Az eleten kivul elek, mert on-

Asztma: elnyomott dominanciaigeny, kielegttetlen szabadsdgvdg»

elfojtott agresszio,

Az asztma jelzi - hogy valami, valaki nil kozel jott hozzam, ezert korlatozva, szorongatva erzern magam, keptelen vagyok zavartalanul kibontakozni. Csillapitatlan igeny el bennem a szabadsag irant, szeretnem magamat kifejezni es teljesen ervenyre juttatni. ...:.hogy az az erzesern. nem szabad elengednem rnagam. talan mar keptelen is vagyok ra, Kulonosen korlatoznorn kell magam a szernelyisegem teren. Egyidejilleg eros vagy el bennem az irant, hogy kozelebb keri.iljek bnmagamhoz. - hogy sajar elkepzeleseirn, kornyezetem elvarasai es erkolcsi

Lassa be: .Nern csupan lehetosegern. de egyben kotelessegern is. hogy olyan legyek, amilyen vagyok." Fontos, hogy a beteg megranulja kifejezni magat, kinyilvanitani erzelrneit, nyitoua valjek, hogy adhasson es kaphasson. A ki- es belegzes egytorman Iontos! Nines az eletben oly dolog. mely valoban arthatna nekunk, nil kozel johetne hozzank, Csak ha kepesek vagyunk elfogadni az eletet ugy. ahogy van. adatik meg a lehetoseg. hogy teljessegben eljunk. Epp ily lenyeges megszabadulnunk mindatrol. ami valojaban nem hozzank tartozik, Az embernek meg kell tanulni onmagat olyannak elfogadni. amilyen, s val6di lenyet letezni engedni. Ez magaban foglalja mindannak a felszinre juttatasat. ami a lelek legmelyen rejtve van, amit az ember legszivesebben nem bolygatna, senkinek se mutatna meg. Az asztma arra szolitja fel a beteget, hogy elinduljon a befele vezeto uton, mivel esak Igy lesz kepes onmagaban nyugalmat talalni, biztonsagra lelni. Nem jelentkezik tobbe benne igeny arra, hogy a masik embemek esak iigy "odahbrbgjon" valamit. Fel kell ismerniink: .Nern lehet esak adni vagy esak kapni, belegzes nelkul nem letezik kilegzes. A ketto egyiitl alkotja az egeszet, maskulonben valami mindig hianyozni fog nekem." Amennyiben az ember - onrnaganak is - szeretetet ad, szeretni is fogjak, Az asztmas betegre kulonosen ervenyes a kozrnondas: .Ki mint vet, ugy arat." Nem letezik se tisztatalan. se alacsonyrendri dolog, meg tulajdon enunkben sem, mivel minden az egesz reszet alkotja. Amyoldalak csupan addig vannak, amig letezni engedjiik Oket, arnig folytonos ontudatosodasunk at nem vilagftja Oket. Ha felelrneinket oszinten, kerteles nelkul bevalljuk magunknak, nem keri.iljiik majd tobbe a felelemkelto helyzeteket, hanem megfeleloen integraljuk eletunkbe. Annak felismeresevel, hogy a szemelyiseg fejlodeseben a kellemetlen elmenyeknek is fontos szerep jut, fokonkent eloszlik a felelem, Kerdezze meg onmagatol: "HoI utasuom el 85

84

onmagam? Milyen nem szeretnek tobbe lenni? Mitol tartok, hogy mit fedezhetnek fel rajtam az emberek? Kivel vagy mivel nem kfvanok erintkezesbe lepni, es miert?" Egy tuner mindig lelhfvas, hogy kell6 figyelmet szenteljunk letunk osszes vonatkozasanak, engedjuk magunkat olyannak lenni, amilyenek vagyunk. Nem letezik olyan dolog, amit el kellene utasftanunk, amit61 tart6zkodnunk kellene. Nines olyan ember, aki a masiknal fels6bbrendtllenne, de olyan sines, aki alavalobb, Mindnyajan egyek es egyenl6 jogiiak vagyunk. Fel kell hagynunk azzal, hogy gorcsosen ragaszkodjunk valamihez, fel kell adnunk a latszatot, hiszen esakis az onrnaga egyszerisegenek es egyedisegenek tudataban levo, autentikus szemelyiseg kepes szabadon alakitani eletet,

kukkel szembeni uilzott elvarasa, peldaul hamis becsvagya valtja ki. De a hazasfelek veszekedese vagy a szulok eltero neveltetesebot fakad6 siirlodasok szinten eloidezhetik a .feszultsegkiegyenlnn. des" e modjat,

Foglaljuk oss:e Agybavizeles: a hligyhOlyag sirtisa, helytelen bdndsmod kiiriilmenyek elleni tiltakozds, uitzot: kiivetelmenyek, bels« feszilltseg

Agybavizeles
A vizeleturfres annak testi megnyilvanulasa, hogy id6r61 id6re meg kell szabadulnunk a .feleslegtol", meg kell szuntetnunk a feszft6 ingert. "A felelemtol a nadragba csinalni" fordulat tovabbi utalas arra, hogy szorongat6 vagy veszelyes helyzetben pusztan testileg is meg szeretnenk es akarunk szabadulni a feszultsegtol. Az agybavizeles voltakepp ontudatlan .feszultseglevezetes". Akkor jelentkezik, mid6n az ertelem "aIomba meruit", azaz a gyermek elveszftette az eber ontudat kontrolljat, es az .alvo ontudatba" az alvas soran ontudatlan erzelmek es kepzetek nyomulnak be. Mindez raadasul oly m6don tortenik, hogy masnap reggel a kornyezet is eszleli a' tortenteket, vagyis tudomast szerez a bels6 tiltako-

A gyermeknek (vagy feln6ttnek) az az erzese, hogy nil sokat kivannak t6le. 6 mindossze ennyit tud. Napkozben a kornyezet eros ellenhatasai miatt keptelen szabadjara engedni a benne felgyiileml6 feszultseger, nem tudja a dolgokat iigy iranyitani, ahogy valojaban szeretne, Erzi, hogy nem szabad olyannak lennie, amilyen valojaban. Magatartasformakba kenyszerfrik, melyek nem illenek hozza. Meggatoljak abban, hogy gyerrnek modjara viselkedhessen. Semmi se tortenik ugy, ahogy 6 szeretne. Amint a gyermekben a j6zan esz kontrollja alabbhagy, a feszultseg is folenged. Kisbaba modjira hagyja, hadd menjen minden a maga utjan, azaz feladja az iranyitast, Az agybavizelessel a gyerrnek a kovetkez6ket kozli: "Olyan kiesi vagyok meg, hogy ejszaka bepisilek. Valahanyszor ez bekovetkezik, a sziileimnek vegre tenyleg torodnie es foglaJkoznia kell velem. Dgy erzem, mell6znek es elhanyagolnak."

Amit lenni kell

Fel kellene hagynunk azzal, hogy szuntelenul raeroltessuk rnasokra elkepzeleseinket, Nem lenne szabad gyermekunktol olyasmit megkovetelni, amit egykor mi magunk szfvesen megtettunk volna, de nem lehetett. Inkabb segftenunk kell neki abban, hogy onmagava valjek, Gyerrneke reven senki se teheti jova azt, amit egykor onmaga elszalasztott. Am a sziil6k esak akkor kepesek segfteni gyermekuknek a problemaja megoldasaban, ha sajat problemaikat mar megoldottak, ko87

zasrol,
Mert az agybavizeles ontudatlan tiltakozas a kornyezet igazsagtalan banasmodja, a korulmenyek rendezetlensege ellen. A problema val6di oka gyakran a sziil6kben keresend6, nem a .vetkes" gyerrnekben. A szill6knek tobb megertessel kellene figyelemmel kisemiuk, hogyan viszonyul gyerrnekiik a komyezetehez, hogyan esap6dnak Ie benne a mindennapi elet tortenesei. Gyakran el6fordul, hogy az agybavizelest a sziil6knek gyerme-

86

vetkezeskepp mindketten megszabadultak a termeszetellenes feszultsegtol. Fel kell tehat adniuk igenyuket az abszohit tokeletes teljesirmenyre. nem szabad az elerhetetlent hajszolniuk. A neveles lenyege ugyanis eppen abban all, hogy a masikban segitjuk kifej16dni mindazt. ami lehetosegkent benne rejlik, ahelyett. hogy sajat elkepzeleseinket ventenenk bele. Szeretettel es megenessel kepesek leszunk megszabadftani gyermekunket a bels6 Ieszultsegtol, Igy nem lesz tobbe szuksege arra, hogy a .Jnigyholyagon keresztul sirjon. "

Almatlansag
Minthogy alvas soran mindaz a tudat felszfnere kerul, ami napkozben a tudattalanba leszorult, az elalvas eredend6 bizalmat kovetel tolunk. valamint azt a kepessegunket. hogy lecsbkkentstik aktivitasunkat s feladjuk az onkontrollt. Aki alvaszavarokkal kuzd, annak tudatosan Ie kellene zarnia a napot, bizalomteljesen at kellene engednie magat az ejszakanak anelkul, hogy gondolatai mar a

masnapon jarnanak,
Az id6sebb embereknek a fiatalabbaknal j6val kevesebb alvasra van szukseguk, a 70. eletevrol kezd6d6en az at lagos alvasido or-hat orara csokken, amiben persze a legtobb bregemberre jellemz6 apro, napkozbeni elbobiskolas egyaltalan nem szerepel. Ennek eredmenyekeppen az id6sebbek ejszaka idonkent vagy rendszeresen felebrednek, az ebrenlet idotartamat azonban altalaban a valosagnal hosszabbnak erzekelik, Sokak kozerzetet zavarja, hogy alvasigenyuk csokkenese kovetkezteben kora reggel ebrednek, amikor a nap meg egyaltalan nem kezdodott e!. Ezen sokat segfthet egy kiad6s esti seta (netan kutyaval egyutt), vagy esetleg meditacioval egybekotort zenehallgatas, mely az esti lenyugvas hatekony bevezeteseul szolgal. Reggelente is jotekonynak bizonyulhat egy seta, egy j6 konyv vagy zenehallgatas, hogy j61 kezdodjek a nap. Az igazi alvaszavaroknak szamos oka lehet, melyek tobbnyire egyertelmden megallapithatok: - Aki a naptorteneseitol keptelen elszakadni, sulyos feleldsseget visel, s iigy erzi, meg almaban is keszen kell allnia bizonyos dontesek meghozatalara, aki gondolati tevekenyseget nem tudja id6legesen szuneteltetni, az val6szfnilleg alvaszavarban fog szenvedni. - Aki a kulvilag fele rnesrerkelt enkepet mutat, mert nem akar olyannak latszani, amilyen valojaban, aki tulajdon (ejjel megnyilvanulo) "arnyoldalait61" Iel, szernelyisegenek bizonyos reszeit elnyomja, nem akarja rneglatni es tudomasul venni, akinek olyan felelmei vannak, melyeket onmaganak sem mer bevallani, az minden bizonnyal az ejszakarolis felni fog, hiszen akkor szembesiilnie kell az emlitett tenyezokkel.

Ajulas

Ajulds: kiszolgaltatotlsag-erzes, pot.felelosseg eltili menekves.adott szdndeka, ttilzott kiivetelmenyek

tillaszitudcio elkeriilesenek
cselekvokeptelen

Az ajulas, aleltsag kifejezes magaban hordozza a sz6 eredeti jelenreset: elettelenseg, erotlenseg. Aki gyakran elajul, fgy jelzi a kornyezetenek, hogy "er6tlennek" es kiszolgaltatottnak erzi magat. Aki varatlanul kellemetlen helyzetbe keri.ilve ugy hiszi, hogy nem kepes a feszultseget feloldani, illetve az ad ott sziiuaciot vagy problemat kikerulni, az hajlamos az ajulasra. Ezzel a kovetkezoket kozli: .Nezzetek ide, semmit se tudok tenni, hiszen magatehetetlen vagyok!" Az ajulas ugyanakkor a felelossegvallalastol val6 menekules egy m6dja is lehet. Hiszen az ajult egyentol semmit se lehet kovetelni, elvarni. Az alelt allapot tehat lehetoseget teremt arra, hogy az ember kibujjon valamely feladat alol.

88

89

_ Aki fel a halaltol, az az ejszakat. amikor masfele medon van a tudatanal, szinten felelemkeIt6nek talalja. _ Aki szuntelenul uralni kfvanja kornyezetet, aki keptelen a lazfrasra, a tortenesek passzfv megengedesere, aki nem tilri az alarendelt szerepet s fgy az alvast "a hatalom hianyakent" erzekeli, az onmagat is keptelen lesz neki atengedni. Kulsd tenyezok is szerepet jatszhatnak az elalvas koruli problemak jelentkezeseben. A kenyelrnetlen fekhely, a nem megfelel6 homersekleul szoba, izgat6 hatasu italok (feketekave. cola, tea, alkohol), koffeintartalrmi gy6gyszerek, kellemetlen zajok. s nem utols6sorban a kulonfele eredeni fajdalmak (fej- es fogfajas, gyomor- es reumatikus fajdalmak) mind akadaIyozhaljak, illetve ehlzhetik az almot, Az altatoszerek korantsem eredmenyeznek piherueto alvast, am ha megis szukseg van rajuk, peldaul a fbldrajzi idoeltolodas miatt, hoszszabb repulout ulan vagy egy hirtelen megterhelest, fgy operaciot kovet6en, szedesuket akkor is a leheto legrovidebb iddre keIl korlatozni, Igazi alvashianyban aligha szenved barki is, hiszen a test _ szukseg eseten napkozben - kikoveteli a neki jaro pihenest. Mindenekel6tt azonban az alvasnak nem szabad kfnz6 kotelessegge valnia, A fokozott alvasigeny viszont gyakran a tartalmatlannak velt elet eI61i rnenekves eszkoze, A zavartalan es pihenteto alvas elofeltetelei koze nemcsak a Ielek kiegyensulyozottsaga tartozik, hanem a test egeszseges merteku elfaradasa is. Hiszen testunk voltakepp mozgat6rendszer, melynek kiados mozgasra van szuksege ahhoz, hogy mire agyba kerulunk, val6ban faradtnak erezziik magunkat. Amit tenni kell

- onmagat tokeletesen

"elhomalyosult"

allapotaban

elfogadni

- hatalmarol alavetni

lemondani,

onmagat a termeszet

torvenyenek

- megszabadulni

a halalfelelemtol.

Balesetek (altalaban)
Balesetek: .kicsuszotia ldbam alol a taiaj"",elvesztettem az egyenstllyom", "kizokkentem a kerekvdgdsbol"; nem vagyok osszhongban magammal

Almatlansdgtfelelem, "mesterseges enkep", gorcsijs onkontroll, elegtelen koriilmenyek (jekhely, zajok, hlimerseklet); meg kell tanulnunk elengedni, dtadni magunkat

Az almatlansagban - lazftani - atadni magat

szenved6nek

meg kell tanulnia

Eleteert es cselekedeteiert minden ember teljes felelossezzel tarto00 zik. Ennek kovetkezmenyei az illet6 eletkorulrnenyeiben mutatkoznak meg. Egy balesetet tehat, meg ha tobbnyire ontudatlanul is, mindig mi magunk ideziink eld vagy kenyszerftunk ki, a celbol, hogy egy konkret elrnenyt megeljunk. az azt kivalto energiat felszabaditsuk. Amint egy baleset lefolyasat vizsgalni es ertelmezni kezdjuk, hamarosan rajovunk a mogotte rejl6 problernara is. Megeshet, hogy "elveszftjiik az egyensulyunkat" vagy "kicsuszik labunk alol a talaj", "elveszftjtik az uralmunkat valami Iolott", aminek kovetkezteben "kizbkkentink a kerekvagasbol", Masker meg nem tudjuk '"tovabb fekezni magunkat". A kozlekedeshez hasonloan az eletben is .kisodrodhatunk az utrol", "arokba csuszhatunk", .Jranyt teveszthetunk", .kiropulherunk egy kanyarban" vagy eppen "koceanhatunk valakivel". Ha balesetet okoztam, mert keptelen voltam idoben fekezni.iez arra utal, hogy eletem bizonyos teriiIetein (szituacioban, fejlodesben) oly veszesen begyorsultam, hogy onmagamat veszelyeztetem. Talan eletemben is nil gyakran fogok neki kockazatos elozesi man6vereknek, vagy .elnezek valamit". s ezert valaki masnak kell helyettem .kihuznia a dolgota katyiibol". Mindebbol, ha figyelmesen megvizsgaljuk, kininik, hogy az egyen elenitjaval nines valami rendben. Meglehet, az illet6 mar a 91

90

fozlalkozasaban nem leli ororner, am tovabbra is kitart mellette, '" hiszen az alias j61 jovedelrnez, Mas esetekben a partnerkapcsolatot nem bontjak fel, mer6 kenyelemszereterbol vagy gyavasagbol, noha az mar reg kiegett. Bar a valtoztatas iranti vagy mar egy ideje munkal bennunk, eddig nem volt elegend6 batorsagunk a donto lepes megtetelere. Egy szep napon azonban. latszolag veletlenul, bekovetkezik egy kiils6 esemeny, ami az embert .Jetenti az utjarol". E .,kiils6 esemeny" nem mas. mint a tulajdonkeppeni problematika vilagos lekepezese. Hiszen a rezonancia torvenvenek megfele16en mindenki csupan olyan hatassal szernbesulhet. mel yet onmaga idezett el6 vagy ten .szuksegesse''. Mindazonaltal mindig, akad olyan tenyezo, ami a jelek szerint .kfvulrol" erie az embert. Eppen ezert nagyon sokan a baleset okat e kiiIs6 tenyezoben jelolik meg. Mintha azt alhthatnank. hogy a festrnenyt a festovaszon, az ecset es a rmiveszfestek hozza letrel Hasonlokepp az ittas vezet6, aki halalra gazol valakit, se tekinthet6 a baleset kizarolagos elkovetojenek, Ha szenvedunk, akkor annak oka eppen mi magunk vagyunk, jelenlegi eletrnodunk, melynek kovetkezrnenyeivel az elet szembesit. Az ember mindig egy szemelyben tettes es aldozat is, csakhogy tobbnyire hianyzik annak a .belatasa", hogy e kett6 egyseget alkol. Ha egy baleset lefolyasat ily m6don "atlatjuk", vilagos celzasokat fedezhetiink fel a val6di okra, a hatterben huzodo problemara vonatkoz6an. Nyilvanvalova valik szarnunkra az elet feladata, "adomanya", es megadatik az esely, hogy felismerjuk a latszat mogott rejl6 valosagot, ujabb felismeresekkel gazdagodjunk, melyek hozzasegitenek, hogy egyre inkabb onmagunkka valjunk,

A benulas melyen gyokerezo felelernre ural, mely gyakran feloldatIan sokkhatas nyoman keletkezik. Itt a felel6ssegt6L nemritkan az onrnagunk iranti feleldssegtol val6 felelemrol leher sz6. E szoronco erzes eleinte szellemi-Ielki mozdulatlansaghoz vezet, am ha azon a teren nem oldodik, el6bb-ut6bb benulast idez e16. EIs6sorban itt is testiink uzenetere kell figyelnunk. A megbenult testresz vilasos utalassal szolgal a fennallo problema jellegere, At kell hat adnunk magunkat a felelemnek, melyere kell hatolnunk, hogy feloldhassuk, hiszen az elet ugy akarja, hogy szellemileg, lelkileg es testileg
egyarant mozgekonyak legyunk,

Benulas (altalaban)
Benulds: melygyokerii felelem, szellemi-lelki mozdulatlansdg; nem engedem immagamat ervenyre jutni; erzelmi gdttdsok, belsll feszuuseg

A benulas egyben azt is jelzi. hogy annan lenyemet nem hagyom letezni, nem bizrosftok szamara elegend6 mozgasteret. A betegseg igazi okanak felisrneresehez tekintetbe kell venni, hoi benultarn meg s hogy mit kozvetft nekem ez az uzenet a test nyelven. Az arctajeki benulas arra utal, hogy eletern valamely reszevel nem akarok szembenezni. Ha a labarn valt mozgaskeptelenne, ez azt jelzi, hogy egy sziiksegszerulepest nem tettem meg. Ha testem egyik oldala benult meg, lenyern egyik fele valt mozdulatlanna. (A jobb testfel eseteben a kiils6 cselekves gatlodon, mig a balnal a bensomrol, az erzelmeimr61 van szo, melyeket blokkoltam.) Barhogy leg yen is, a benulasban mindig benne rejlik a felhivas: engedjiik szabadon letezni annan lenyunket, minden vonatkozasban. Nem keyes er6re, kitartasra es batorsagra van szuksegunk ahhoz, hogy letunk egeszet nyiltan vallaljuk es igent mondjunk ra, barmilyen tokeletlennek vagy gyarl6nak nlnjek is a sajat szernunkben vagy a masokeban. Barmilyen tulajdonsaga leg yen is egy embernek, ha az annan valosaganak reszet kepezi, akkor meg kell elnie, hiszen ha a bels6 valosag nem tud megnynvanutni, ez feszultseget teremt s vegsd soron kikenyszerfti, hogy kulso jelekben mutatkozzek meg. Ha a fa helytelen dolognak tanana, hogy gyumolcsoket hozzon, igy azok kifej16deset megakadalyozna, eloszor is osszeutkozesbe keriilne lete lenyegevel, s a visszatartott energia el6bb-ut6bb elsorvasztana. Ha viszont megtermi gyumolcseit, azok megernek, majd anmagukt61lehullanak, hiszen az elet terrneszetes menetet semmi se akadalyozza. Hasonlokepp a benulas is valami akadalyra hivja 93

92

fel a figyelmet. kibontakozhat.

s amennyiben

azt elharftom, az elet ismet szabadon

szimbolikus

ertelemben

melysegesen

noi dolog, mely a figyelmet a

nemiseg, onatadas, a noi szerep es a szules fogalmaira iranyftja,

Ha egy no nines megelegedve adott szerepevel, szexualis teren problemakkal kuszkodik, haborog a no hetkoznapokban meznvi]. c• vanulo, tovabbra is alarendelr szerepe ellen, eikluszavarokr61 foz ~ panaszkodni. Az az asszony, aki nem kivan engedni akaratossagabol, nem hajland6 magat alavetni a noiseg e szuntelenul ismetlod6 folyarnatanak, a termeszetes render, a szabalyt serti meg. A terapias kezelesbe okvetlenul bele kell vonni a partnert is, mivel nem csekely elosegito vagy epp g3i16 szerepe lehet felesege onismeretenek alakulasaban. Ldsd meg G Menstruacios panaszok cimszot.

Bl>rkiiites
BtJrkiiites: felhivds, hogy tobbet foglalkozzunk iinmagunkkal; valami "viszket", nem hagyja magdt tiibM elfojtani

Valami, ami engem foglalkoztat. felszinre keriil es lathatova valik, Sziinteleniil .viszket", Igy kenyszentven ra arra, hogy ,,foglalkozzam" es szembenezzek vele. Kulonosen igaz ez a pubertaskori akne eseteben. Itt a szexualitas az, amely erosen foglalkoztatja a fiatalt. es felszinre jutvan rakenyszenti ot, hogy szembenezzen vele. Ez az iijdonsag egyben felelmet is kelt, his zen olyan enivel kenti hatalmaba a fiatalt, hogy meg eselekedeteit is megszabhatja. Az illetot elfogja a kfsertes, hogy elfojtsa ezt az uj erot, am hamarosan radobben; az nem hagyja magat elnyomni. Sot, lathato format olt es mindaddig .viszketni" fog, mig kello alapossaggal nem foglalkozom vele, mig az engem mozgat6 energiakat harmonikus osszhangba nem hozom.

Cukorbaj
A vilag nepessegenek mintegy 4%-a cukorbajban szenved. A betegsegre val6 hajlam orokolhetd, Kialakulasaban tobbnyire nagy szerepet jatszik az elhizas. Ritkabb esetekben kivalthatja virusfertozes is, mert a virusok rnegtamadjak az inzulinterrnelo sejreket. A cukorbajt tobbnyire veletlenul fedezik fel. A betegsegre utal6 tunetek: eros szomjusagerzet, rossz sebgyogyulas, viszketes, hiigyuti es borfertdzesek, faradekonysag, etvagytalansag es hirtelen
fogyas,

Cikluszavarok
Cikluszavarok: saja: szerepemmel vaLOelegedetlenseg, akaratossdg; az "odaadas" kepessegenek hidnya

A haviverzes az elet megszokott meneterol val6 reszleges lemondast kovetel a notol, minthogy e napok soran az elet nem ugy zajlik, mint egyebkent szokott, Megvaltozik a kedelyallapot, s kulonos figyelmet es gondoskodast igenyelnek a testi dolgok is. Raadasul a menstruacio

A megemelkedett vercukorszint rendkivul veszelyes, bar sokaig sernrnifele panaszt nem okoz, viszont el6bb-ut6bb megtamadja es karositja az erfalat. A betegseg kovetkezrnenyeire tobbnyire csak akkor deriil feny, mikor a karosodas mar jovatehetetlenul bekovetkezett. A szovodmenyek elsosorban a szemet es a veset erintik. A keson diagnosztizalt cukorbetegseg kovetkezteben szemkarosodas, s6t megvakulas es veseelegtelenseg lephet fel. .Gyakran elofordul az also vegtagok verkeringesi zavara is, s jelentosen megnovekszik a szivinfarktus vagy agyverzes kockazata. Ahhoz, hogy a sejtek kepesek legyenek felvenni a verben leva eukrot, a testnek inzulinra van szuksege, egy hormonra, mely a hasnyalmirigyben termelodik. Amennyiben nem elegendo mennyi95

94

segben all rendelkezesre vagy hibas osszetetelben kepzodik, a beteg vercukorszintje a normalis ertek fole emelkedik. Az orvostudomany a cukorbetegseg ket tipusat kulonbozteti meg: 1. tipus A cukorbaj e tipusaban a hasnyalmirigyben leva inzulintermelo sejtek nagymertekben vagy teljesen karosodtak, ezert a szervezetnek az inzulint egy eleten at mestersegesen kell biztositani. A betegseg altalaban a harmincadik eletev elott jelentkezik, a cukorbetegek mintegy tfz szazaleka tartozik ide. 2. tipus Itt az ugynevezett .Jdoskori cukorbajrol" van sz6. A negyven evnel idosebbek eseteben jelentkezik, s a cukorbetegek mintegy 90%-at alkotja. A velesziiletett hajlamnak itt fontos szerepe van. Kivalto okai kozott elso helyen az elhizas ernlitendo. Bar a test inzulintermelese folyamatos, a mennyiseg nem megfelelo, A cukorbetegseg e tipusaban, melyet mas neven diabetes mellitusnak - szemleletes forditasban "cukorvizelesnek" - hfvunk, a szervezetbe jut6 cukor nem tud asszimilalodni, azaz beepulni a sejtekbe. A cukor osidok 6ta a szeretet es vonzalom szimb61uma. A nagyszulok unokajuk iranti szeretetiiket edesseg formajaban fejezik ki, a kover emberek is edessegben keresnek vigaszt problemaik es maganyuk miatt. A cukor tehat gyakran a .kellemes erzesek'', a .szeretet" vagy "tbroctes" szinorumaja! A cukorbetegr61 a testi reakci6 szintjen vilagosan kiderul, hogy bar erzelmet es szeretetet (anyagi formajaban cukrot) kepes el- es befogadni, nem tudja azokat feldolgozni. Hianyzik bel61e a kepesseg, hogy komyezetenek gondoskod6 torodeset megemessze. Bar vercukorszintje magas, azaz elegendo .szeretetet" hordoz magaban, nem tud vele mit kezdeni, valtozatlan formaban adja vissza. Edesseggel kfserli meg helyettesiteni azt, amit valojaban hianyol, eletet es tevekenyseget tehat a "p6tcselekvesek szintjere" helyezi at. De mint az edessegfogyasztasnal gyakran elofordul. itt is emelyito ut6iz marad vissza A cukorbeteg nem tt1ri a gondoskodast es a szeretetet, pedig szuksege van ra. Tudatosan vagy ontudatlanul megtagadja ilyen iranyu ige-

nyeit, nem hajland6 bevallani oket. fgy keptelenne valik ra, hogy szeretetet befogadjon, s onmaga is adjon. Aki .az edes elenol" ilyen m6don tavol tanja magat, idovel szuksegkeppen ..megkeseredik", A diabetes mellitus kivalto renyezoi els6sorban olyan krizisek, megrazkodtatasok vagy szituaciok, melyek a szemelyiseg egesze; nek ujrarendezodeset. atszervezodeset kfvanjak meg: a terhesseg. a puberuiskor vagy a valtozas evei kilejezettcn olyan helyzetnek szamnanak, melyekben az embernek onmagaval is meg kell kuzdenie. A diabetes kivalto tenyezoikent szamnasba joheto ok ok vegeredmcnyben oly sokrenlek, akar maga az elet. Vegyiink peldaul egy Ierfit. aki egyik naprol a rnasikra munkanelkulive lesz. s az az erzese tarnad, hogy csaladja robbe sernmi hasznat se latja, Erzeseibol egyenesen kovetkezik a Ieltetelezes, miszerint nem is erdemli meg kornyezete szereteret, hiszen a csaladfenmarro szerepeben kudarcot vallott. E kiindulasi helyzet azt eredmenyezheti. hogy csaladja szeretetet es torodeset nem is akarja eszrevenni s kesobb cukor formajaban nem is tudja felvenni. Hadd alljon itt egy masik, megtortent eset: Egy oteves kisfiuruil varatlanul cukorbajt diagnosztizaltak. A sziil6kkel folytatott beszelgetesek soran kiderult, hogy a gyermeket szinte allandoan nagyszu10k es kulonfele rokonok vettek korul. A rokonsag egyes agai kozort elenk civakodas folyt, fgy a kisfiu harnarosan osszezavarodott. hogyan is fogadja a ..gonosz" nagyneni simogatasait, illetve kinek a tanacsaira haligasson. Eseteben a sz6 igazi enelrneben veil. .szeretetfelhasznalasi zavar" lepett fel. Foglaljuk

ossze

Cukorbaj: alakulofelben levo szexudlis kepesseg, csalodottsdg, csiikkentertekuseg erzete. Felsuiliuis arra, hogy
iinmagunkat jobban szeresslik, s az eletet elvezziik;

A cukorbetegseg arra utal. hogy az elet kellemes oldalat, az elvezetet, a szeretetet nem fogadom el. mivel az az erzesem. hogy nem erderneltern meg a torodest. Nem talalorn magam szeretetre 97

96

meltonak, kovetkezeskepp nem is tudom a szeretetet befogadni, mert latszolag semmi koze hozzam. Hianyzik bel6lem a szeretni tudas kepessege (ennek oka gyakran egy megemesztetlen csalodas), s most mar nem is merem szeretetemet es vagyaimat oszinten bevaJlani. Szellemileg .alulraplalt' vagyok. A tulsulyossag arra utal, hogy felesleget hurcolok rnagammal, mcgprobalok "Wbb"lenni annal, ami vagyok, illetve mas szeretnek lenni. "Mas format" veszek hat fel, minthogy igazi formamat elutasftom. A virusfertozes annak a jele, hogy t6lem idegen energia hatasat hagyom magamban ervenyesulni, hogy valami idegen dolog hataroz meg. Szomjusagom azt akarja mondani. hogy szeretetre szornjazom, minthogy nem szeretem magamat es ezert rnasoktol is keptelen vagyok szeretetet eJfogadni. Igy bnmagammal szembeni csalodottsagomat .Jtalba kell fojtanom". A rossz sebgyogyulas jelzi, hogy szuntelenul iijabb sebeket ejtek magamon, ezert is nem tudnak begy6gyulni a regiek, Tortennie kell valarninek, hogy ismet egeszsegesse valjak, egysegben legyek onmagammal, vallaljam magam. A viszketes jelkepes forma ban utal arra. hogy tobbet kellene foglalkoznom onmagamrnal, A faradtsag tudatosftja bennem, hogy .belefaradtam abba, hogy fgy folytassam tovabb", A vesepanaszok (minthogy a vese a .partnerszervunk") a partnerkapcsolat zavaraira utalnak, az bnmagammal es a masikkal valo bsszhang hianyara, A szembantalmak felszolfranak: "Meg kell tanulnom magamat mas (szeret6) szemekkel nezni, s nem szabad szuntelenul elitelnern
magamat."

.Vegigrohantam az eletet, tettern egy s mast, s csak j6val kesobb dobbentern ra, hogy nem az az ember vagyok, akinek tartottam magam. Az elet meg idejeben szembesft azzal, arnit hianyolok, hiszen mar nem sok id6m van hatra. Valamin most valtoztatnom kell," Amit tenni kell Meg kellene kerdeznie onmagatol, hogyan viszonyul sajat szernelyisege ertekehez, mennyire tartja onmagat szereretre rneltonak. S szinten meg kellene vizsgalnia a szeretetre val6 kepesseget is. Viselkedesenek rnagyarazata gyakran a szexualitastol vagy a partnereben valo esetleges csalodastol val6 felelernben keresendo, Amennyiben reakci6ja okat feltarja, kepes lesz viselkedeset lepesrol lepesre megvaltoztatni. A beiegsegben megtestesUl6 Ielhfvas melyen mindig az onrnagunk iranti szeretet all, annak felismerese, hogy igenis szeretetre rneltoak. s6t egyedulalloak vagyunk. Minden ember egyedi leny, sajatos feladattal es rendeltetessel. Csak aki tulajdon lenyet .rnagara oltotte", lesz kepes szeretetet es oromot befogadni, s ahelyett, hogy szuntelenul bizonyftania kellene onrnaga el6tt, megengedheti maganak "a Iuxust", hogy elvezze az eletet.

Csonttoresek
Csonttoresek: bizonyos teriileten "bekemenyitettem"; a rugalmassdg hidnya; valami multbelivel "toresre" vittem a do/got, lijrakezdek valamit A csont rendkfvuli ellenalloerejet nem csupan kemenysegenek, de egyben rugalmassaganak is koszonheti, Ha a csont szilardsaga fokoz6dik, rnegnovekszik a teres kockazata is. Egy csonnores. meg ha latszolag mer6ben .kulsoleg' eloidezen baleset kovetkezteben torrent is, mindig arm utal, hogy az ember bels61eg .egy bizonyos ponton uilsagosan megmerevedett", rugalmatlanna valt. Ugyanak99

A szfvmegallas jelzi, hogy megtagadtam magamt6l a szeretetet. A szfv tehat, leven a szeretet szerve, elobb-utobb szinten felmondja
a szolgalatot.

A fiatalkori diabetes arr6l taruiskodik, hogy meg min dig nem tanuItam meg onrnagarnat szeretetteljesen elfogadni, kezdett61 fogva mas akartam lenni. Az id6skori diabetes pedig vilagosan jelzi: 98

kor hozzasegft, hogy .szakitsunk" a regi helyzettel, sa megvaltozott kortilmenyek kozott kezdjunk mindent ujra. A gipsz nyugtonmaradasra kenyszerit, megakadalyozza az eddig kovetett ut folytatasat, fgy boven jut ido elgondolkodni azon, milyen m6don szabad vagy kell hasznalnunk .rnunkaeszkozunket" a jovoben. Miutan a gipszet eltavolftottak, eQV ideiz'-'rnez vizvazni kell a terhelessel. Ovatosnak ........ 0 ......... kelllennUnk mindabban. amit teszUnk!

osztoneitol. Roviden. tudattaIanuI irtozik minden animalistol, tesritol es osztonszenltol. Kisertesbe esik, hogy minden ilyen teruletet surolo megnyilvanulasat .visszanyelje''. rnegfekezze es felismerhetetlenne tegye. A betegnek meg kell tanulnia elfogadni onmagat, gyarlosagait, agressziv indulatait es tesriseget. szabadon ki kell nyilvamtania erzelmeit. Egy terapias csoport kozegeben lehetosege nyilik ana, hogy onrnagat es tuIajdon erzeseit feltarja, szabadon engedje es elfogadja. Maskepp megfogaImazva: meg kell tanulnia vallalni

Dadogas

onmagatl

Dadogdstfelelem a bennemjelgyiilemlett erzelmekull, az dllatiastol, osztonszerfitdl, a testisegtol; kontroll utdni vag»; meg kell tanulnunk vdllalni iinmagunkat

Depresszi6
A depresszio a legvaltozatosabb formakban nyilatkozhat meg. A lehetseges valtozatok az ingergyengesegtol es enyhebb levertsegtol kezdve a faradtsagon. alvaszavarokon, szorongason, fejfajason, etvagytalansagon, szekrekedesen es testsulycsokkenesen at egeszen a teljes erdektelensegig terjednek. A depressziora uta16 tunetek oly sokfelek es egyenileg annyira kulonbozok, hogy gyakran komoly nehezsegekbe utkozik a biztos diagnozis, s6t nernritkan egyaltalan nem ism erik eel. Az orvostudomany a depresszio harom alapvet6 npusat kulonbozteti meg, melyek a valosagban nem hatarolodnak el elesen egymastol. J. Afizikai allapouo! Jugg/J depresszio E upus kialakulasa agyverzesre, agyi karosodasra, agydaganatra vagy erelmeszesedesre vezetheto vissza. De fellephet szfvinfarktus vagy szfvelegtelenseg, kronikus fajdalmi allapot, vtrusfertozes vagy a hormonrendszer zavaranak kovetkezmenyekent is. Mas esetekben bizonyos gyogyszerek szedese idezi e16.

Normalis korulmenyek kozott az emberi beszed .folyekony", A gondolatokat osszefuggoen es akadalytalanul fejezi ki. A dadogo ember azonban "szakadozotta teszi" a beszedet. .feldarabolja" mondatait es szavait, mintha felisrnerhetetlenne akama valtoztatni Oket, mintha elobb ellenoriznie kellene, mit szabad az elmondottak001 hallgatosaganak megertenie. mely szavai juthatnak egyaltalan nyilvanossaghoz. Egyeseknek az a benyomasa, hogy a dadog6 mere felenksegbol vagy a konstruktiv erd hianyabol fakad6an egyszenlen "keptelen egy ertelmes mondatot osszehozni". A helyzet valoszfrulleg eppen forditva igaz: a dadog6 ember a fortyogo usthoz hasonlatos, melynek fedojet szorosan lezarva kell tartani, nehogy minden kifusson belole, A dadogo ember eros bel so kesztetest erez a beszedre, ugyanakkor nagyon szeretne, ha az altala elmondottakbol sok minden kimondatlan rnaradna. Alaposan megsztiri es ellendrzi szavait, mivel fel felgyUlt erzeseitol es indulataitol, melyek a beszed soran igyekeznek felszfnre tomi, Fel az ellenorizhetetlentol, a tudattalantol, onnon homalyos foltjaitol, osszetorlodott agresszioitol es szexualis JOO

2. Az endogen depresszio
A depresszionak e formaja, mint megnevezese is jelzi, "beliilr61 kifele" terjed. Gyakran mar eleve fennall az eITe val6 hajlam, mely JOJ

er6s Iclki megrazkodtatas hatasara a felszinre tor. A beteg bels6 tlrt erez. hangulata nyomott es apatikus. Allapotat nyomonisagosnak. nyomaszronak veli, hianyzik bel6le az erzelmek atelesenek kepessege. Nemcsak az orom, szeretet es erdeklodes irant erzeketlen, de keptelen a szomonisag, duh es szanalom kinyilvanitasara is. Egyaltalan nem vesz reszt a korulotte zajlo esemenyekben,

3. A pszichogen depresszio
Gyakran reakuv depresszionak is nevezik. kialakulasa a komyezeti tenyezokre adott hibas reakcioban gyokerezik, A hibas reakciot olyan elmenyek valtjak ki. melyekkel az illet6 keptelen volt megbirkozni. Minthogy nem tudja feldolgozni bels6 feszultsegeit, egyszenlen me gszakitja kapcsolatat a kulvilaggal. Az effajta elszigetelodes veszelye els6sorban az id6s embereket fenyegeti, ha hazastarsuk hirtelen meghal. vagy befolyasuk es tekintelyuk csokkenesevel parhuzarnosan depresszios allapotba kerulnek, Eleg csupan kisse mellozottnek ereznie magat, s az ember mar lehetoseget sem lat arra. hogyan adhatna eletenek iijabb ertelmet. A depresszio kialakulasanak oka els6sorban rnegsem az oregkorban keresend6. hanem azon kepessegunk hanyatlasaban, hogy a megvaltozott korulmenyekhez boles modon alkalmazkodjunk. A depresszio enyhebb formaban teljesen normalis jelenseg, amennyiben a nagyobb megterheles id6szakaiban elvetve jelentkezik. Am ha a levertseg huzamosabb ideig all fenn s tartosan gatolja a cselekvokeszseget, meg kell talalnunk a modjat, hogyan allithatnank helyre termeszetes viselkedesunket, normalis eletritmusunkat. A depresszio leggyakoribb okai a kovetkezok: 1. Nehez gyerrnekkor, melynek soran az ember siilyos megrazkodtatasokon ment at, es keyes sikerelmenyben volt resze. Am az elet e .kietlen id6szakain" a kes6b~ megfelel6 rnagatartassal uil lehet jutni. 2. Elfojtott agressziok, Aki rnasokkal kapcsolatban - szuleivel, munkatarsaival, szornszedaival vagy f6nokevel szemben - agresszfv indulatokat taplal anelkul, hogy levezetne azokat, mivel fel, hogy nem tudja megvedeni magat es a rovidebbet huzza, az el6bbutobb maga ellen fogja forditani agressziv indulatat. A depresszio102

ban szenved6 egyen tudja. hogy nem tesz meg min dent onrnaga ervenyre juttatasa erdekeben, s e tenyt szorosan athatja az az erzes, miszerint szinte semmit sem tud felmutatni es elerni. 3. A felelosseg elharnasa. A depresszios ember tudja, hogy aktfvnak kellene lennie, rnegis vonakodik attol. hogy vallalja a felelosseget cselekedeteiert, s6t meg arra se kepes, hogy egyaltalan szembenezzen a nehezsegeivel, Elismeri tulajdon vonakodasat es keptelenseget, rnegsem folyamodik cselekveshez, Akiben felmerul a gyanu. hogy netan depresszioban szenved, annak - 6szinten es nyugodtan - valaszolnia kell a kovetkezo kerdesekre: - Tenyleg kozornbosse valtam az erzelrnek irant? - Letezik egyaltalan olyasmi. ami irant valoban erdeklodom? - Csokkent-e vajon szellemi koncentralokeszsegem, dontokepessegern vagy szexualis vagyam? - Kialakult-e bennem negativ enkep vagy onertekelesi zavar? - Jelent-e meg nekem valamit az elet, vagy neha mar ongyilkossagra gondolok? - Gyakran vagy allandoan szenvedek-e alvaszavarban? Aki e kerdesek tobbsegere igenl6 valaszt ad.joggal feltetelezheti magarol, hogy valoban depresszioban szenved. Nagyon sok mulik a kornyezet megfelel6 reagalasan, mert talan egyetlen beregsegnel se kovetnek el annyi magatartasbeli hibat a beteggel szemben, mint eppen a depresszio eseteben. Semmi ertelme - rabeszelni az illet6t, hogy menjen vidarn tarsasagba vagy szabadsagra, illetve gyogykezelesre kuldeni, - hajtogatni, hogy mindez nem is olyan szornyil, s egyebkent is hamarosan el fog rmilni, vagy kijelenteni, hogy ilyesmin egyszer mar magunk is szerencsesen niljutottunk. - felszolftani a depresszios egyent, hogy szedje ossze, ne hagyja el magat, - az esetJeges ongyilkossagi szandekot vagy erre celzo kijelenteseket nem venni komolyan.

103

Sokkal ertelmesebb

- ha segitunk az illetonek elenortenete alapos atvizsgalasaban. hogy kozos erovel ratalaljunk a valodi okokra. - ha tudomasara hozzuk, hogy szeretjuk ot. figyelunk ra es mindig mellette allunk. - ha higgadtan fogadjuk a beteg hangulati hullarnzasait, turelmesen es tapintatosan segftjuk tudati allapota rendezeseben. hogy ismet egeszen onmaga lehessen. Foglaljuk oss:e
Depresszio: valami elfojtottdolog feszultsegben tart, nem erzelmeimet nem hagyom megnyilvdnulni, valojdban nem elek
vagyok "onmagam",

A depresszio jelzi - hogy valami nyornaszt. s egyben felsz6lit a nyomaszt6 erzes megszunretesere. A bennem levo feszultseget vagy en idezterrrelo. mert elfojtottarn valarnit, vagy hagytam magamban letrejonni azaltal, hogy nem engedtem letezni igazi enemet, nem eltem, s ez most nyomaszt. Ha valamely megnyilvanulast, .kitorest" nem engedtem felszinre jutni, akkor bekovetkezik a ,.belso robbanas", azaz a felgyulemlett negatfv energia belul szabadul el. - hogy melyen elfojtottam igazi enemet, s most en is szedtro melyseg szelen allok. E melyseg mintegy rakenyszerft, hogy a melyere szalljak, s Igy megszabadftsam magamat. Benne rejlik a felszolftas, hagyjam letezni onmagam. - hogy elnyomtam, nem fogadtam el onrnagamat, nem mertem onmagam lenni, nem akartarn meglatni a valosagot, nem akartarn olyan lenni, amilyen valoban vagyok. Am ha tovabbra is folytatom a "szonyeg ala soprest", a szemethalom csak novekszik, lassankent arhatolhatatlanna valik, s el6bb-ut6bb muszaj lesz szernbeneznem e felhalrnozodott .rnocsokkal'', hogy eltavolfrsam. Ekozben bizonyara nagy port verek majd fel, s a zilrzavar eleinte csak fokozodni
latszik. 104

Ez a .rnocsok" megbenitja Ienyem egy reszet, minthogy e reszt hamis dolgok foglaljak el. Megakadalyozom magam abban, hogy letern melyebol fakadva. teremtoleg cselekedhessem. mivel van bennem valami, amit nem kivanok megerinteni, meg csak ranezni sem akarok. Eletem ezaltal egyre laposabb, feliiletesebb lesz. Lenyem melyevel veszitern el a kapcsolatot, igy egyre kevesebb eletero es eletorom jut el hozzam. Hianyuk ugyanakkor eros sovargast ebreszt bennern, hiszen az orom eredend6en hozzam tartozik, Lassankent egyre jobban beszilkulok, Iokozatosan novekszik bennem a feszultseg, es keptelenne valok ra, hogy barmifele ujat befogadjak. Testi szinten mindez etvagytalansaghoz es szekrekedeshez vezet. Stilyombol is veszitek. minthogy egyre inkabb elveszftern onmagam. .Reszvetlenne' valok, hiszen nem hagyom, hogy igazi enem reszt vegyen az eletben, Rosszulleteim arra utalnak, hogy nem vagyok joindularu magammal szemben. - Szivinfarktust vagy szivelegtelenseget elhetek at, mert nem engedem szabadon megnyilvanulni erzelmeirner. EI nem sin konnyeim depressziokent jelentkeznek. - Az agydaganat vagy agykarosodas jelzi nekern, hogy gondolkodasom utjan szuntelenul megsebzemmagam. - A kronikus lelki fajdalorn arrol tudosit, hogy magamnak okozok fajdalmat, amennyiben igazi enemet nem engedem letezni. - Az agyverzes elarulja, hogy hamis beallitottsagorn reven egyre inkabb megbenitom magam. - A virusfertozes jelzi, hogy valami hamisat fogadtarn be. - A honnonzavar bizonyitja, hogy zavar lepett fel belso haztartasomban. - A gy6gyszerek altai kivaltott depresszi6ban felhfvas rejlik: ne probaljam meg tobbe elfojtani a zavar6 tenyezot, hanem vegre sziintessem meg. - Az endogen depresszio arra utal, hogy az, amit oly regota elfojtok, .belulro!" surget, mintegy kenyszent, hogy vegre foglalkozzam vele es engedjem szabadon. Kitoresere tobbnyire lelki megterheleskor kern 1sor, minthogy tovabbi rnegterhelesekkel mar keptelen vagyok megbirk6zni, hiszen sziintelen elfojtasaim reven lelkileg .csordulug teltem". Belso urt· erzek, mert a legfontosabb
105

hianyzik nekem - onrnagam. Apatikus vagyok, mert voltakepp nem elek, nem hag yom szabadon letezni tulajdon lenyernet. Nyomorultnak es levertnek erzem rnagam. mert egyre fokoz6dik bels6 terhem. Hianyzik bel61em az erzelemre val6 kepesseg, hiszen erzelmeimet mar hosszu ideje elnyomom, nem engedem szabadon. Mivel egyre inkabb akadalyozorn rnagarn, eljon az a pont. mikor keptelen vagyok oromot, kivancsisagot. szanalrnat erezni, s6t meg duhornet se tudom kinyilvanitani. - A pszichogen depresszi6 eseteben hibas szellerni-lelki magatartast tamisftok, Igy hibasan reagalok az adott kornyezeri tenyezokre is. Nem vagyok kepes tobbe elrnenyeket feldolgozni. mivel sulyos teher nyomaszt. Elvagom magam az esernenyektol, minthogy befogadokepessegem teliteu. hiszen epp eleg lelki tartalom van bcnnern, amit eloszor fel kellene dolgoznom. - Id6skori depresszi6 akkor lep fel, ha partnerem elvesztese kovetkezteben onmagarnra vagyok utalva, viszont en nem onmagarn vagyok. Ha hazastarsam az eletem ertelmet jelenterte, ha en a .rni' reszet alkottam ahelyett, hogy a .rni" lett volna az en egyik reszem. akkor szuksegszenien depresszi6 alakul ki. Amennyiben a hatalom es tekintely alkotta eletem ertelmet elveszftem, szubjektive nem marad semmim, arniert erdernes lenne elnern. Melldzotmek erzem magam, hiszen oly regota elnyomtam onrnagarn. Ujra es ujra megkiserlem, hogy eletemnek ertelmet adjak ahelyett, hogy en lennek eletem ertelme. Agressziv indulataim vannak, minthogy duhorn onmagam ellen iranyul. Nem szedem ossze elegge az er6met, hiszen meg onmagamert se vagyok kepes megkiizdeni. Tiil keveset teljesitek es erekel, mert teljesftokepessegern jelent6s reszet bels6 akadalyok tartoztatjak fel, fgy nem erek el annyit, amennyire akkor lennek kepes, ha val6ban onmagarn lennek, Elharftom a felelosseger. Bar szeretnek cselekv6 m6don letezni, aktivitasom jelenlegi formaban csupan a hamis dolgokat erosftene meg. Megkfserlem tehat rnegvaltoztatni a komyezetemet ahelyett, hogy onmagarn valtoznek meg. Amit lenni kell - Kerdezze meg onmagatol: .Merem-e kifejezni, kinyilvanftani erzelmeimet, tudok-e simi?"
106

- Kepes-e elengedni vagy netan .visszafogja" magat? Ha igen, rniert? - Elnyomja-e onmagat (hogyan es miert)? - Azt teszi-e, ami! val6ban tenni szeretne, vagy azt, amir61 ugy veli, hogy tennie kell, hiszen rnasok elvarjak bntol? - Megvan az az erzese. hogy val6ban el? - Buszke onmagara? Vallalja onrnagat? - Orul annak, hogy ilyen? - Tenyleg a sajit eletet eli? - Erdernesnek erzi rnagat arra. hogy szep dolgokat eljen at? - Kepes-e lazftani, val6ban elvezni az eletet? A deprcsszi6b61 kivezet6 egyetlen iit. ha val6ban sajat enunket eljuk. Meg kell ismernunk tulajdon ertekeinket es rnernunk kell olyannak lenni, amilyenek val6ban vagyunk. Semmi ertelme, hogy elerhetetlen eszrnenyek vonzasaban eljunk vagy iigy. ahogy masok elvarjik t6liink. Ha ezt tesszuk, meg melyebbre zuhanunk a depreszszio orvenyebe, A val6di gyogyulas erdekeben fel kell hagynunk a depresszi6 elleni hadakozassal, ellenkez6leg: teljesen el kell merulnunk benne. Egyediil letunk legmelyen valik lehetove. hogy szernbenezzunk azzal. amit oly regota elnyomtunk, es csakis ott tudjuk feloldozni kotelekeibol. Rendkivul font os, hogy tudatosan foglalkozzunk azzal, ami fgy a felszinre kerult, vizsgaljuk meg es elemezziik. Milyen gondolatok vagy agresszfv indulatok rnerulnek fel? Mi keriil felszinre es honnan ered? Csak igy leszunk kepesek Ienyt kuldeni a ..szedft6 melysegbe", lenyunk legmelyere, igy tudjuk letunket atvilagftani. hogy ismet elonlnjek az En, azaz akik val6ban vagyunk.

Elhizas - tulsulyossag
Test es lelek kolcsonhatasat talan semmi sem fejezi ki oly vilagosan, mint az etkezesi szokasok. A taplalekfelvetel mar a csecsemonel sem csupan egy alapvet6 szukseglet kielegireset jelenti, sokkal inkabb a szeretettseg es gondoskodas fokmeroje, Ez az osszefugges - er6sebb
107

vagy gyengebb forrnaban - eletunk soran mindvegig fennmarad. Ha kesobb az az erzesunk tamad, hogy nem szeretnek elegge, vagy hianyoljuk a meghittseget, 6si osztonunk sugallatara tobbet esziink, mintegy az egykori meghitt kozelseg j6les6 erzeset felelesztve. A .szeretetehseget" ezen a m6don termeszeiesen nem lehet esillapftani. Az eves befejeztevel megtelunk ugyan. de nem tblt6diink eel. Nem szilnik meg a bels6 ilr. Az unalom es a ki nem teljesedett elet hasonl6 meehanizmust vall ki. A valosagban mindcgyik esetben szeretetre, meghittsegre es elismeresre vagyunk. Nem hiaba mondja a szolas: .Ferfiembert a gyomran keresztul lehet meghoduani". vagy ,.Dgy szeretlek, majd megeszlek". Ha kiskorunkban j6l viselkedtiink vagy batran viseltiik el a fajdalrnat, edesanyanktol .jutalrnul" edesseget kaptunk. Ugyanfgy kesobbi eletunkben is megjutalmazzuk magunkat, ha ezt az eletrol nem rernelhetjuk, Mindez vegeredmenyben ..koverseghez" vezet, egyben a frusztraei6 erzesehez es banathoz, mely egyenesen rakenyszerit, hogy ismet esak az evesben keressunk feledest. A gyongedseg es meghittseg utani vagy testileg szinten "ehsegben" nyilvanul meg, s ha ezt csillapitjuk, erzekelesi feluletunkf'azaz a bOriink kitagul. Ezaltal elmeletileg az eselyunk is megnovekszik, hogy "erintkezesbe" keriiljiink egy masik emberrel. Raadasul a tekintelyes testalkat maga is bizrosftek arra, hogy eszrevegyenek minket. A mertektelen eves mogott tehat mindig "engyengeseg" all, mel yet kiils6 taplalassal kompenzalni kell; ez persze nem vezet megoldashoz, Az engyengeseg szuksegszenl kovetkezmenye az ujabb kudare, s6t felelemerzet, mely ismet esak eves reven esillapfthat6. Az ember, rnikozben rnegkfserli, hogy bels6 uressegerzetet evessel sziintesse meg, magaba fojtja felelmeit es frusztracios erzeseit. Kulonosen gyakori ez olyan csaladokban, ahol a sziil6k is hasonl6 m6don viselkedtek. Eveskor az ember nem erez elegedetlenseget, felelmet, csalodottsagot, banatot, bizonytalansagot, frusztraciot, elhagyatottsagot, szorongast, depresszi6t es szeretethianyt. Am amire voltakeppen szuksege van, az a kapcsolat, meghittseg, gyongedseg.siker, elismeres es szeretet. A tulsiilyos ember tehat olyan dolgokat hureol magaval, melyek 108

megnehezftik szarnara az eletet - mindenekel6tt hamis enkepet, Tudata melyen persze tisztaban van vele, hogy igazi enje teljesen mas. Megis elutasftja sajat len yet. Kovetkezeskepp az eletenergia keptelen szabadon aramolni benne. a megoldatlan problemak kiils6 sulykent nehezednek ra, Igy az eletet kerszeresen is terhesnek erzi. Meg kell tanulnia levetni az alarcot, eltavolftani az akadalyokat, felhagyni a szerepjatszassal s lebontani az 6t korulvevo vedofalat. Hiszen elete csupan azert nehez, mert megnehezfti maganak, De ha az eletet terhesnek talalom, ez egyben azt is jelenti, hogy az eletnek is baja van velem. Sziinteleniil akadalyozom onrnagam. igazi enern letezeset. Eletem azert vontatott. mert meggatolom szabad folyasat - a lehetoseget, hogy val6ban betoltse a pillanatot. Az elhfzott ember nemesak sajit magat utasftja el, de tobbnyire a kornyezetet is. Amit rnasokban kifogasol, azt valojaban sajat magaban kifogasolja. A tobbiek csupan egyfajta tukrot jelentenek, mel yet az elet elebe tart, hogy felismerje benne onmagat, Nem szabad arra torekednie, hogy mas legyen vagy kornyezete kedvere tegyen; igazan es csorbftatlanul onmagava kell valnia. Ha val6ban onrnagarn vagyok, tobbe nem forrnalok igenyt arra, hogy a kozeppontban alljak s minden az en kis "enem" kortil forogjon. Hiszen akkor letem kozeppontjaban elek, onmagamban nyugszom, lenyem kozepen, sajat eletern kozeppontja vagyok, s igy kepes leszek elfogadni kornyezetem massagat is.

Fog/a/juk ossze Elhtzds: belso uresseg, szeretetehseg, gyongedseg irdnti vagy, engyengeseg, hamis enUp

A nilsulyossag jelzi - a beteljesules iranti sovargast, egy kiteljesedett, biztonsagot ad6 es meghitt elet utani vagyat. l:1 - a regi viselkedesmintakat, peldaul: a tanyert iiresre illik kikanalazni. Az ember akkor derek gyermek, megfelel masok elvarasainak. 109

- a masoktol remelt, beteljestiletlen elvarasokat. Tobb szeretetet, torodest kovetelek a masiktol ahelyett, hogy adnek. - az igenyt, hogy eleskarnram, Inseges idokre, mindig tele legyen . .Birtokolni", kuporgatni. gyiljtogetni akarok a jovore, ezert is nem tudok itt es most elni. - elegedetlensegem, felelmern. csalodottsagom, banatorn. bizonytalansagom, frusztraciom, elhagyatortsagom, szorongasom. depresszi6m es szeretethianyom elutasitasat. - hogy nem felelek megi.belso kepernnek", mivel mas akarok lenni, mint ami vagyok, igy tobbe nem vagyok onrnagam. Mikor a .teljessegre" vagyom, voltakeppen onmagam hianyat erzern. - probalkozasomat, hogy tobb legyek annal, ami vagyok. Terjedelmesebb, nagyobb, erosebb es befolyasosabb, azaz "sulyos" szernelyisegnek szamitsak. - hogy nem engedem meg magamnak, hogy a dolgokat konnyeden vegyem. azok ram nehezednek .. - hogy keptelen vagyok lehetove tenni az elet szabad folyasat, nem tudok oromben es konnyeden elni, - a kielegitetlen let miatt erzett unalmamat. Mivel nem toltorn meg a pillanatot, magam sem toltodom eel. - hogy nem elek bekeben onmagammal, mas akarok lenni, mint ami vagyok. - hogy meg akarom kapni azt, am it sajit magamnak sem ad ok meg: elismerest, meghittseget, gyongedseget es szeretetet. Amit tenni kell Meg kell szabadulnunk mindenfele mercetol. nem szabad akarnunk tobbe masnak vagy .Jobbnek'' lenni; hanem meg kell engedniink magunknak, hogy onrnagunk legyiink. EI kell fogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, s teljes oromben azza valnunk, amik valojaban vagyunk. Nem lenne szabad tobbe szorongatott helyzetbe kerulnunk, hiszen ezaltal csupan megzavarjuk tulajdon belso harmoniankat, A felgyiilemlett energiakat szabadjara kell engedni, hagyni kell, hadd rrulkodjon maga az elet, hadd letezzunk mi, az elet es masok ugy, ahogy vannak. 110

Szabaduljon meg az onrnagarol alkotott eszrnenykeprol, nevezetesen, hogy mil yen karcsunak kellene lennie. Fogadja el a vilagot olyannak. ahogy letezik. Nem fogja fel tobbe olyan neheznek az eletet, inkabb lassa be: az elet valojaban joindulani. Gondoljon arra. hogy .Nern kell semmit tennem. hogy j6 legyek, hiszen eleve az vagyok." Ismerje el tulajdon egyediseget. A Folden meg soha nem letezen olyan ember. mint On. es soha nem is fog. On val6ban egyedulallo leny.

Emesztesi panaszok
Emesztesi panaszok: szellemi tuluipldltstig, a birdlat megemesztesere valo keptelenseg vagy vonakodds, agressziok; nem tudom elengedni magam

A testi szferahoz tartoz6 emesztes szoros osszefuggesben all a kulvilag ingereinek lelki sikon rorteno feldolgozasaval. Az emesztes - fizikai es lelki ertelemben egyarant - azt jelenti, hogy a magunkhoz vett taplalekot, illetve erzeki benyomasokat rendezniink es hasznosftanunk kell, mig a hasznavehetetlent61 es feleslegestol meg kell szabadulnunk. Az intellektualis hajlamu emberek eloszeretettel fogyasztanak s6s es savanyii eteleket, mivel ingergazdagsagra vagynak, Aki ujfajta es .Jngerlo'' hatasokat keres, az alaposan fUszerezett fogasokat kedveli, meg akkor is, ha ez az ujdonsag nehezen emesztheto, azaz nehezen besorolhato es felhasznalhato, Azok az ernberek, akik keriilik a problemakat es legszfvesebben minden konfliktus eldl elmenekulnenek, hajlanak a dietas kosztra, minthogy az sernrnifele kulonosebb ingert vagy kovetelmenyt nem jclent szamukra, A halszalkatol val6 irtozas az agresszi6kkal szembeni felelernre utal. A magvak iranti ellenerzes ugyancsak a problernaktol val6 huzodozast jelzi.

111

Hasonl6 okokkal magyarazhatok az emesztesi panaszok is: hasmenes keletkezik, ha emeszthetetlent vettiink magunkhoz, amitol a lehet6 leggyorsabban es minden problema nelkul meg akarunk szabadulni. A gyomorfekely annak a jele, hogy az ember bizonyos konkret feladatokkal. melyeket az elet eleje allft, keptelen megbirk6zni. Fiziol6giai es psziehikai ertelemben egyarant "megsavanyodik", s minden erejevel megkfserli a problemat (taplalekot) megemeszteni, kozben viszont agresszi6ja (gyomorsava) reven kart tesz magaban, A gyomorfekelyes betegnek tudatositania kell es Ie kell vezetnie agressziv indulatait, hogy megtanuljon megfelel6en banni veliik. Be kell lamia. hogy problemajanak megoldasa nem az ugyanabba az iranyba mutate, meg fokozottabb erofeszttesek reven erheto el, hanem ugy, ha helyzetebol helyes kovetkezreteseket von Ie. Szekrekedesre hajlamos az, aki keptelen magat elengedni, aki hagyja rnagaban felgyiilemleni a lelki benyomasokat ahelyett, hogy feldolgozna vagy megszabadulna t6ltik. A test nyelveben a vastagbel a tudattalant szimbolizalja. A belek tartalrnat, ennek megfeleloen, tudattalan elmenykepek alkotjak. Aki tehat szekrekedesben szenved, annak nehezere esik bizonyos dolgokt61 megszabadulni, lemondani, niljutni rajtuk. Ezek anyagi dolgokat eppugy jelenthetnek, mint bizonyos em6ci6kat, melyeket a beteg nem akar kinyilvanitani. Mikozben elfojtja 6ket, voltakeppen onmaga el6l menekiil, nem hajland6 aldozatot hozni. Szuntelenul fel a vesztesegtol; testi sfkon a belrendszer e .visszatartast" tukrozi, Agg6dik, hogy nilsagosan "kikoltekezik", iigy hiszi, nem art takarekoskodnia. Eppen ezert erzelmeit is adagokra osztja eel.

Az epezavarok tulajdon agressziv indulataink kezelesenek nehezsegeire utalnak. Aki duheben tajtekzik, akit "ei6nt az epe", de keptelen merger lathato forrnaban levezetni, zavart idez el6 epermlkodeseben. Az agresszi6 onmagaban egyaltalan nem elitelendo, de meg kell tanulnunk helyesen banni vele. Akinek sok a gondja, b6ven van min .ragodnia", an nil fennall a gyornorbetegseg kialakulasanak veszelye. Aki sziinteleniil bosszankodik a valosag rniartanelkul, hogy megvaltoztatna vagy eppen elfogadna, abban agressziv indulatok fognak felgyiilemleni, melyek nem talalnak levezetesre, kulonosen ha az illeto nines is tudataban a problernainak. Az epebetegnek meg kell tanulnia vallalni belso indulatait, nyfltan kifejezesre juttatni oket, ugyanakkor eselekv6 m6don megvaltoztatni kornyezetet. Le kell vonnia a megtelelo kovetkeztereseket, s 6vakodnia kell att61, hogy bels61eg felgyillt energiaja ne sziintelenul onmag a fele suljon el. Hiszen a benne keletkez6 agresszi6k voltakeppen valaki mas ellen iranyulnakl Amennyiben az erzelrni jellegil agresszi6k felgyulernlese huzamosabb ideig eitart, a tiinetek kovetkezo erossegi fokozataban bekovetkezik az epekovek kialakulasa, A kerneny, kesenl gondolatok es osszetorlodotr agresszi6k kikristalyosodtak, megkovesedtek, Az elet mintegy kenyszerhelyzetbe keriilt, sa robbanasveszelyes energiak elobb-utobb fajdalmas epekolikaban nyilvanulnak meg.

Fajdalorn (altalaban)
A fajdalom a testnek tobbe mar figyelmen kfvul nem hagyhat6 jelzese arra, hogy uzenetere felfigyeljunk, Kovetkezeskepp az embernek a fajdalom melyere kell hatolnia, hagynia kell, hogy a fajdalorn "atformalja", mintegy kifordftsa jelenlegi letezesmodja001. Amennyiben elfogadjuk, a fajdalom tobbe nem kinoz benniinket, megszilnik letezni. A fajdalom tehat az elet ajandeka, megadja nekiink az atalakulas lehetoseget. Fuggetlenul attol, mire kivanja felhfvni a figyelmunket, mindig segftsegul szolgal a "sors-fordft6" Jeres megtetelehez, celunk eleresehez. Barmifele fajdalom az eletero aramlasat akadalyozo pangasra, 113

Epebantalmak
Epebdntalmak: visszanyelt diih es agresszio. Meg kelt tanulnunk tinmagunkat "kifejezni", vdllalni es "megnyilvdnulni engedni".

112

gatlasra akarja rairanyitani a figyelmiinket, s ezen akadalyok megszuntetesere sz6lit fel, hogy az elet ismet zavartalanul folyhasson tovabb, Bizonyos esetekben egy rnasik ember vagy egy bizonyos elethelyzet ellen iranyulo, ki nem nyilvamtott agresszi6 kovetkezmenye is lehet. Az elutasitas mibenlerere vilagosan utal a testnek az a pontja, ahol a fajdalom jelentkezik. A fajdalom soha nem buntetes, Nem a semmibol keletkezik, kovetkezeskepp valahogyan .ki kellett erdemelnunk'',

Fejfajas es migren
Fejfajast kap az, aki fejtorest okoz maganak, akinek a fesziilt gondolkodastol ziig a feje, aki nilzott intellektualis tevekenysege kovetkezteben problernakat teremt. ahelyett hogy azokat megoldana, Aki allandoan ugyanazokat a gondolatokat forgatja magaban, ne csodalkozzek, ha egyszer esak .rulforrosodik a vezetek!" A fejfajast tobbnyire kinz6 feszultsegerzes kiseri. Fesziilt allapotban vagyunk hat, melyet ertelmunk segftsegevel kfvanunk .agyonmagyarazni", megerteni vagy feldolgozni. Ugyanakkor felmeriil a nyugtalanit6 erzes is, hogy valami nines rendben, valamit meg kell oldanunk. A helyzet esakis a feszultseg ellentete, azaz a lazitas reven rendezheto. Nyomas esak addig all fenn, mig ellennyomas is letezik, Amennyiben az ember elengedi magat, s egysegevel osszhangban testileg es szellemileg egyarant igy reagal, a fej, mint kizarolagos donteshozo, jelentosen megkonnyebbul. Amint felhagyunk azzal, hogy onmagunkat stresszhelyzetbe juttassuk, amint peldaul fuggetleniteni tudjuk magunkat egy rendkiviili izgalomt61 azaltal, hogy bels61eg levezetjuk, a stressz es a feszultseg is elmulik, Ha peldaul intenziven koncentralunk a labunkra, ez azonnali rnegkonnyebbuleshez, sot jelentos jobbulashoz vezet. Mindez bizonyitja, hogy a fejfajist a fej nilterhelese, az ertelmi tevekenysegre val6 egyoldalu rahagyatkozas idezi elo. A migren sajatos oka - ahogy voltakepp a fejfajase is - a nilzott becsvagyban es gorcsos akaratban keresendo. Akiben nagyravagyasa, a tokeletessegre, sikerre es elismeresre val6 torekvese allando feszultseget kelt, az ezt hamarosan testileg is erzekelni fogja. A fejfajas e szellemi megeroltetes egyenes kovetkezmenye, ugyanakkor urugyul szolgal a betegnek ahhoz, hogy a felelosseg alol kivonja rnagat, Bar a kimagaslo teljesftrneny es elismeres iranti vagy egyeni indittatasu - minthogy az illeto ily medon probal rokonszenvet ebreszteni maga irant - a kudarctol, a sikertelensegtol, kovetkezeskepp a kornyezet (velt) Iekicsinylesetol valo felelem megis mintegy eldre bele van programozva a beteg tudataba. Kovetkezeskepp a fejfajas (migren) idorol idore olyan merteket
115

Ftijdalom: erdteljes figyelmezietes, hogy meghalljuk a test iizenetet, ugyanakkor lehetoseg az titalakuidsra; pangdsra vagy eluiroddsra utalo jel

Amit tenni kell

A fajdalom azaltal oldhat6 fel, ha az ember, kerdesek reven, megkiserel a melyere hatolni: "Mit tettem rosszul? Mennyiben vagyok tulsagosan gorcsos es korlatozott? Milyen teren hibas a magatartasorn?" A fajdalom fajdalmasan hozza a tudomasomra, hogy valami ellen tiltakozom, valamit negativan itelek meg. Nem lenne hat szabad egyszenlen elitelni, elnyomni vagy gy6gyszeresen megsziintetni a fajdalmat, hiszen epphogy valami fontosra akarja felhivni a figyelmet. Ha osztatlan figyelemmel fordulunk fele, teljesen atadjuk neki magunkat, erzekeljuk, sot halasan fogadjuk, betoltotte kuldetesetes mar meg is szilnhet. Ha az ember igent tud mondani a fajdalomra, egyben helytelen, elutasito magatartasat is korrigalta, igy a fajdalom eloszlik, hisz a szuksegszeni lepes .megtetetett". Mindaddig, mfg igent mondok az eletre, nines szuksegem a hfrnok szerepet betolto fajdalornra, s nem is keletkezhet bennem, hiszen az energia aramlasat semmi sem gatolja, igy e tenyt nem is kell fajdalmasan a tudornasomra hozni. A felismeres es a szenvedes mellett harmadikkent tehat a fajdalom vihet minket el6bbre az onigenles es a teljes nyitottsag fele vezeto uton.
114

olthet, hogy a betegt61 .valojaban semmifele teljesitmenyt nem lehet elvarni", A migrenes roham a beteg szamara megkbnnyfti a valosag el6li menekulest, mentseget ad, hogy bizonyos feladatokat ne kelljen megoldania. A rohamok kivalto okaul melyseges elegedetlenseg vagy a "kenyszerft6 korulmenyekkel" szembeni ontudatIan agresszi6k szolgalhatnak. Akinek egy helyzetbe bele kell (vagy kellene) torddnie, bar eletet egykor teljesen maskepp kepzelte el, az a rnigrennel a kovetkezoket fejezi ki: "Most majd meglatjatok, hogy boldoguItok nelkulern!" A migrent kivalto egyeb okok kozott szerepelnek a szexualis elet ontudatlan problemai, illetve nehezsegei. A betegeknel Ieggyakrabban kettele, egyrnassal elesen ellenteres magatartas tapasztalhat6: egyfel61 a szexualitas teljes elfojtasa, masfelol a nilzott kompenzaci6, a rnertektelen "magamutogatas", mesterkelt bizalmassag es konnyelmuseg. Mindket viselkedesforma arr61 arulkodik, hogy e terna az illet6 szamara problemakat rejt magaban. A beteg nem hajland6 a megfelel6 szinten szembenezni a sz6ban forg6 nehezseggel, mer! fel, hogy ez a valosagban testileg is erinti. A problema feldolgozasat tehat az ertelern szferajiba helyezi, ahol a keletkez6 feszultseg migren vagy fejfajas formajaban nyilvanul meg.

akarok, mint amire kepes vagyok. Nem felelek meg az onmagammal szemben tarnasztott kovetelmenyeknek, felek a kudarct61.

Amit tenni kell

Fel kellene tennii.ik a kerdest: .Vajon uilzottan becsvagyo vagyok, gorcsosen tbrekszem az elobbrejutasra? Vagy makacs vagyok, es fejjel megyek a falnak? Min »torom« a fejem, es mien?" Gyakran e16fordul, hogy amit az ember gondolatban helyesnek tart, illetve amit az eletben megelni szeretne, ellentetben all egyrnassal, s a stresszhelyzetet epp e kettosseg valtja ki. Kovetkezeskepp inkabb a .belso iranyftasra" hallgatva kellene elnunk, nem csupan a gondolkodasunk szerint, Gondolkodasa alapjan az ember gyakran nemet mond a kbri.i1menyekre , ahelyett hogy igent mondana az eletre. ugy, ahogy itt es most letezik. Tudatosftaniuk kellene onmagukban, hogy "En most elek, megpedig oly medon, ami/yen most vagyok, bels6 valosagomnak megfelel6en elek, nem az elkepzelesem szerint, mely azt hajtogatja: Ezt nekem nem szabad megtennem, mert fgy es igy kell viselkednem." Aki eszmenykepet hajszol, tulajdon valosagat tagadja meg. Fel kell hagynunk azzal, hogy masok elvarasa szerint eljunk, hiszen fgy csupan kornyezetunk idealis elkepzeleseit probaljuk megelni. Az ember igenis kepes megszabadftani rnagat az onnon lenyet megbeklyozo elkepzelesekt61, es vegre szabad lehet - onrnaga szamara szabad.

Fog/a/juk ossze Fe.i{ajas es migren: "torom" a fejem; gondolati fesziiltsegek, tusakodds, ttilfesdtett szellemi tevekenyseg, mertektelen becsvdgy, giircsos akarat

Felfuvodas
Aki nilsagosan sokfele etelt vesz magahoz, melyek nehezen tiirik egyrnast, vagy egyszenien .nehezen erneszthetot'' fogyaszt, felfuvodik. Lelki szinten e jelenseg arr61 arulkodik, hogy az ember olyan esernenyekkel es tenyekkel kertil szembe, melyeket nem kepes konnyen .megerneszreni'', nem fogad el, fgy bels6 nyugtalansagot ideznek e16.A bels6 ellenkezes vagy elutasftas kovetkezteben az ember ugy erzi, .nyornas ala" kenilt. Erzekeli tulajdon teste bels6 folyamatait. Aki gyakorta szenved felfuvodasban, annak helyre kell allitania bels6 nyugalmat, a dolgokat szep sorjaban kell elvegeznie es 117

A fejfajas arra utal, hogy gondolatilag stresszhelyzetbe hozom magam. Tiil sokat tepelodom, "tbrbm" a fejem. Ez kulonosen akkor okoz fajdalmat, ha egyebkent gazdag erzelemvilagom van, de megsem az erzelmeimrehallgatok.hanem.a fejem szerintelek", Amenynyiben erzelmeimet rovid (gondolati) porazra fogom, minden bizonnyal feszi.ilt allapotba kerulok. Nem lenne hat szabad az erzeseimet gondolatilag allandoan visszatartanom. A fejfajis, de kulonosen a migren, annak a jele, hogy tobbet 116

meg kell tanulnia azt, amivel konfrontalodva erzi magat, kevesbe komolyan es tragikusan venni. Az idegenszenlvel, az ujjal szembeni tolerancia szinten se.gfthet abban, hogy az elettortenesek .megemesztese" konnyebb legyen. Mas problemakhoz hasonloan itt is arr61 van szo, hogy vagy az elet dolgaihoz valo egyeni hozzaallasunkon kell valtoztatnunk, vagy magukat a korulmenyeket kell teveken yen ugy alakftani, hogy az illeto ismet meglelje belso bekejet.

Amit lenni kell

Eloszor is vissza kell ternunk onmagunkhoz, szabad letezest kell biztosftanunk onnon lenyunknek, ismet sajat magunkban kell nyugodnunk. Akkor majd a megfelel6 id6ben a megfelelo dol got fogjuk cselekedni. Nem vesszuk tobbe magunkhoz azt. ami nem tartozik hozzank vagy nem illik ossze, Fel kellene ismerntink: letezesunk osszhangjat onrnagunk tudatos vallalasa teremri meg. A korulrnenyek tobbe nem nlnnek tragikusnak, hiszen belatjuk, hogy minden a segftsegunkre Iehet. csak megfeleI6 modon kell viszonyulnunk hozza. Kovetkezeskepp a belso feszultseg fokozatosan enyhtil. Amennyiben elfogadjuk tulajdon enunket, a kulvilag sajatos letezesmodja ugyancsak elfogadhatova valik szarnunkra, anelkul hogy feszultsegekhez vezetne. Aki feszultsegben el, az gyakran masokban is feszultseget kelt, hogy a sajatjatol mintegy megszabaduljon. Am ha veszi a batorsagot, hogy vegre tulajdon szemelyisegenek megfeleloen eljen, akkor eletkorulmenyei e belso harmoniat sugarozzak majd vissza.

Foglaljuk ossze Felfliv6dtis: konfronuicio az emeszihetetlennel; ellenkezes altai kivtiltott belso fesziiltseg, elegtelen tolerancia-szint

Mas akarok lenni, mint ami vagyok. Minthogy nem vagyok osszhangban onmagarnmal, helytelentil cselekszem, es taplalkozasam se megfelelo. Olyan dolgokat kapcsolok ossze, melyek nem illenek egymashoz, kovetkezeskepp az eredmenyt nem tudom megemeszteni, Egy elkepzeles szerint elek, melynek hozzam semrni koze. Ez bels6 feszultseget eredmenyez bennem. panaszokat okoz. arra kenyszent, hogy megkisereljem: eletem ismet a teremtett vilaggal osszhangban folyjek. Helytelen letezesern bens61eg nil sok helyet foglal el, azaz korlatoz, minthogy lenyernnek nem felel meg. Csupan szilk teretjuttat sajat, igazi lenyemnek, s ez faj, Minthogy en nem onmagam vagyok, a rezonancia torvenyenek megfelel6en olyan esemenyekkel kerulok szembe, melyeket keptelen vag yak megemeszteni, mivel nem felelnek meg nekem, nem tartoznak hozzarn, Testemen keresztiil az elet elarulja, hogy nem a magam eletet elem, hanem mintegy megelem azt, amit kepviselni szandekozom. Mindez viszont bels6 nyugtalansagot kelt, heves indulatokat, fajdalmat okoz, es feszultseget idez ei6. Raadasul "deforma!" is engem, minthogy nem felel meg, ellentmond tulajdonkeppeni letemnek. A bels6 vonakodast, a bennem feigyiileml6 ellenerzeseket mindaddig tapasztalni fogom, mig olyan dolgok toltenek be, melyeknek hozzam semmi koze,

Fertozesek (altalaban)
Minden fertozes valamilyen osszeutkozesre utal, melyet a tudat szintjen nem eltunk es oldottunk meg. E konfliktust gyakran eszre sem vesszuk, nem valljuk be magunknak vagy eppen megprobalunk kiterni el61e, fgy kenyszentven ra az eletet, hogy a szoban forgo problernat masfele szinten tudatositsa benntink. A fajdalommal, melyr61 keptelenek vagyunk nem tudomast venni, foglaIkoznunk kell. A konfliktusban rejl6 energia ugyanis korokozokat (vfrusok, bakteriurnok, toxinok) vonz magahoz, s ezeket a test azon tajekara osszpontositja, mely az adott szellemi-lelki problemakornek felel meg. (Itt a test illetekes reszei szinten vilagos nyelven .szolalnak meg".) A konfliktus tehat gyulladas formajaban tombolja ki magat a testben. A heveny gyulladas aktualis inditekra utal, mig a kronikus gyulladas huzamosabb ideje fennallo, megoldatlan konfliktust jelez. Am mindkett6ben felreerthetetlenul nyilvanul meg a felszolftas,

118

119

hogy vegre foglalkozzunk a kinlzott feladattal, es oldjuk meg. Gy~ulladasakkor jon letre, ha egy feladattal nines szandekomban megbirk6zni, inkabb kiterek elole.

Fertozesek: heves, ontudatlan szembeszegliles; [elszolitds, hogy ttizziink ki magunk eli, diintsiink es kiivetkezetesek legyiink

celt

csupan kivalto okoknak tekintend6k. Az igazi ok mindig a szemelyisegben rejlik. a gondolkodas korlatozottsagaban, a let osokahoz val6 visszacsatolas hianyaban. Amint e teren kitagitjuk tudatunkat, a felelern megszilnik. Elso lepesben fel kell ismernunk: "Van felelmem, de nem en vagyok a felelern." A felelem hatalmas ere, Segftsegevel az illeto ponto san azt idezi eld, amit61 tel. A padl6ra fektetett deszkan atsetalni konnyu dolog. Am ha ugyanezen a deszkan a magasban kell keresztulsetalni, azt az teszi nehezze, hogy az ember fel a leesestol. S eppen ez a felelem okozza, hogy val6szfnUleg Ie is fog esni - ezt a jelenseget hivjak
onbereljesito joslatnak, Afelelem elonyei:

Amit tenni kell

Az elet mindaddig megisrnetli a feladat vallalasara sz616 felhivast, mig a problem at meg nem oldottam. Ajanlatos tehat rogton az elso felszolftasnak engedelmeskedni, hogy fgy szabadda valjunk az elet egy ujabb feladatara. Ez az esetek tobbsegeben hatarozott dourest es kovetkezetes veghezvitelt kivan.

Felelem
A felelem szamos ember eletevel szorosan osszekapcsolodik, A .felelem" (Angst) sz6 a latin .angustus" szarmazeka, mely valaminek a "sztik" voltatjelenti. Ha a dolgokat nilsagosan szilklatokonlen, korlatolt tudatunkon keresztiil szemleljuk, felelern keletkezik bennunk. Ilyenkor neheziinkre esik, hogy bizonyos benyomasokat es elmenyeket feldolgozzunk, gondolatilag megfelelcen elhelyezzunk, Amennyiben olyan helyzetbe kerulunk, mely letunknek e meghararozott tartomanyat erinti, a felelern mintegy "eletre kel" benniink. A felelemnek sokfele area van. Felunk a nehezsegektol, katasztrofaktol, balesetekt61, a gazdasagi osszeomlastol vagy vesztesegtol; aazodunk hogy egy szeretett baratunkat, netan tulajdon eletunket elveszitjuk. Sokak szamara a felelern allando kfserotars, olyannyira, hogy felelern nelkul szinte el se tudjak kepzelni az eletet, A felelem leggyakrabban megnevezett okai a ko~etkez6k: kudare, ertelmetlenseg, elutasitas, haboni es magany. Am mindezek
00 '0 0 .

I. Leherove teszi es megkonnyfti a gyors reakei6t, ahol erre szukseg van. 2. Meggatolja vagy csokkenti a test serulesenek lehetoseget. amennyiben rabirja az embert, hogy a feltetelezett vagy elkepzelt veszelyhelyzettol tavol tartsa rnagat. A felelern tehat a gyengeseg ellentete.
De a felelemnek hdtranyai is vannak: 1. Kifejezetten kellemetIen erzes.

2. Kovetkezmenyei nem csupan a testre nezve karosak: - A szellemi kepessegek akadalyoztatva vannak. - Az emesztes nem kielegfto, - A szfvrrulkodes megterhel6dik. - A felelern magas verzsfr- es vercukorszintet idezhet elo, - A vererek karosodnak. - Nem erzunk tobbe oromet, 3. A felelem rossz tanacsado, kulonosen ha az egyediili tanacsado, A felelern miatt keptelenek vagyunk felismemi az elet ertelmet, Bizonyos embereknel- peldaul ejtoemyosok, vadaszok, akrobatak, szfneszek - celtudatosan kifejlesztett ellenreakcio lep tel. Gondolatban mindnyajan ujra meg ujra felelmetes helyzetbe juttatjak magukat, mindent oly elenken kepzelve el, mig a felelern fel nem ebred bennuk. Akkor szernbeszallnak vele, mintegy atverekedik magukat rajta. S amikor val6ban veszelyes vagy felelmetes helyzet121

120

be kerulnek, ez nem eri 6ket felkeszuletlenul, s6t gyorsan es helyesen cselekednek. Nagyon fontos, hogy a felelmet kelt6 szituaciorol alkotott elkepzelesiinkhOz mindig pozitiv vegkifejletet tarsitsunk, azaz lelekben .rnegeljuk", hogy a vegen minden jora fordul. A felelem sajatos tfpusat alkotjak a fobiak (a gorog .phobos", azaz rernulet szobol). Ebben az esetben kenyszerkepzetkent fellepo felelemerzessel van dolgunk, mely az illet6t meghatarozott vedekezesi mechanizmusra keszteti. A f6bia egy bizonyos elkepzelt veszelytdl valo, objektfve alaptalan felelern, mint peldaul a nyflt teriszony - a ragas termekt61, kiterjedt teriiletekt61 val6 felelem: klausztrof6bia - a zart helyisegektol (lift. repulogep, illernhely stb.) valo iszonyodas; bakteriumfobia - felelern az erintkezes altali fert6z6ctest61; allatfobia - egerekt61 es egyeb allatoktol valo panikszenl felelern; felelemiszony - felelern a kenyszerkepzetektol. E fobiak az esetek tobbsegeben feldolgozatlan elmenykepekre vezethet6k vissza. A f6bia tipusa az elrneny jellegere utal. Igazi segitseget itt csak a felelrnet kivalto szituacio ujraatelese es feldolgozasa jelenthet. Ez tortenhet az okok elernzese reven is. Talan a legszelesebb korben elterjedt felelemtipus a halalfelelem. Aki fel a halaltol, az voltakeppen az elettol fel. Aki eletet kepes teljesen es maradektalanul vallalni es igenelni, nem fel a halaltol, mely valojaban .az elet megkoronazasa", az egyeni let dicsoseges befejezese, A halalfelelem a beteljesiiletlen elet kovetkezmenye. Az . elet nem mas, mint a vegtelen, az abszolut, a mindenek mogott allo "egyetlen ero" sziintelen keresese, Semmi okunk tehat felni a halaltol, Inkabb az elettel kellene torodnunk, hogy val6ban elevenek legyiink mindaddig, mfg elunk, A felelern barmely megnyilvanulasa siilyos akadalyt gordit fejlodesunk ele, mivel meggatol minket abban, hogy azza legyunk, amive valoban lehetnenk. Lassuk be, hogy csak az tortenhet meg veliink, amit sajat magunk ideztunk e16. Ez el61 elmenekiilni szinte lehetetlen, viszont barrnikor valtoztathatunk rajta. Ha az ember megfutamodik, a felelem legkozelebb meg er6sebb formaban jelentkezik. De ha legy6zi a felelmet, az a kovetkezd

alkalommal gyengebben lep tel. Aki kesz szembenezni a felelmevel, egyben el is oszlatja azt.

Foglaljuk ossze F etelem: beszUkiilt tudat, megoldatlan eletfeladatok.fejletie n "jj ntudat"

A felelem jelzi - hogy gatlas van bennem, ontudatom beszUkiilt egy feldolgozatlan elmeny, megoldatlan problema miatt, vagy egy merev forma reven, mel yet elkepzelesem szerint be kell toltenem. - hogy tudatomban meg letezik .vakfolt". - hogy csekely a .rnagabiztossagom", az "onbizalmam. A Welemt61 az ontudatom csak meg jobban beszifkul. - a lelek segelykialtasat, mert beszukulok, bezarulok valami, szamomra kellemetlen dolog el6tt, amire pedig szuksegern van. - hogy voltakeppen nyitott szeretnek lenni, igent akarok mondani az eletre. A felelem teljesen normalis erzes, akar az ehseg vagy a hideg - nem kellemes, de felsz6lft a szukseges lepes megtetelere, hogy a felelern elrmilhasson. - a nekem sz616 felhivast, hogy a WeI met szabalyos informaciokent, teljesen normalis erzeskent es egyben felszolftaskent fogadjam es ertelrnezzern. Ha kepes vagyok elfogadni, ezzel megakadalyozom, hogy elhatalmasodjon rajtam. Amennyiben szembenezek vele, sajat amyoldalammal szembesulok, olyasmivel, amit elutasitok, amit nem akarok tudomasul venni. Vagyis mintegy megkerdezern magamt61: "Mit nem akarok meglatni? Mit utasftok el?" A felelern tukor. Pontosan att61 felek, amit onmagamban nem akarok szabadon engedni, pedig ezt kellene tennem, hiszen segftsegemre lesz abban, hogy egyre inkabb "onmagam" legyek, "bnmagamma" valjak, - hogy olyasmit61 felek, amit masokkal nem tennek meg. A felelern tuner, mely felsz6lft, hogy foglalkozzam ezzel az energiaval, olyan energiaval, mely letem valosagahoz fog elvezetni. Felel123

122

mem azert olti fel annak a formajat, amit61 felek, hogy kenytelen legyek foglalkozni vele. A felelem ujra meg ujra odaallft a megoldatlan helyzet ele, mig meg nem teszem a helyes lepest. Megmutatja, hoI szilkult be a tudatom, mely teren kenyszeritem ra magam. hogy olyan legyek, amilyen nem vagyok. - a f6bia tipusa pontosan utal arra a teruletre, amivel foglalkoznom kell. Ha zart helyisegektol felek, viszonyulasorn magaban foglalja a felhfvast, hogy szuntessern meg bels6 vilagom szifkosseget. valjak nyitotta. Nyflt teriszonyomban az a felszolfras rejtozik, hogyengedjem be tudatomba a tagassagot, valjak belsoleg nyitotta, Felelmern csupan addig letezik. mig meg nem valositottam bels6 tagassagomat. A felelern az eletben mindig csupan a .ramutato". s nem a ,.ramutatott" dolog szerepet tolti be. Amit tenni kell A felelern melyen mindig egy adott ok huzodik, melyet fel kell ismerni es meg kell szuntetni. Ha az okot megszuntetjuk, a felelem magatol elrmilik, minthogy tobbe nines ra szukseg, Minden felelem szorosan osszefugg egyfajta aggodalommal, hogy valami kellemeset elveszfthetunk. Rakenyszerit, hogy elviseljiik a kellemetlent, mert az is az elethez tartozik. Felszolit, hogy fogadjuk el az elet egeszet, semmit se rekesszunk ki, inkabb ismerjuk fel, hogy alapjaban veve minden j6, mert vegeredmenyben minden dolog szemelyisegunk fejlodeset hivatott el6segiteni. Nines hat mire vagynunk, mit visszautasftanunk, A felelemben ugyanakkor benne rejlik a felhfvas, hogy semmi el61 ne terjunk ki, engedjiik kozel magunkhoz az eletet a maga teljessegeben, a kellemetlensegben is ismerjiik fel a pozitfv elemet, s ne csupan kellemes, hanem megfelel6 elmenyekre vagyjunk, A felelem ugyanakkor fel is szolit, hogy egyre inkabb "onmagam" legyek. A felelern allapotaban az emberre a tudatossag magas foka es rendkivuli erzekenyseg jellemz6. Felfokozott tudatossaganak nem arra kellene iranyulnia, amit61 fel, hanem arra kellene fordftania, hogy minel kozelebb keruljon .valodi enjehez". Ez megkivanja, hogy eberek legyiink, val6ban "itt es most" eljunk. Ily m6don tudati vilagunk kitagul, sznkossege - azaz felelmunk oka - megszilnik. Aki
124

a halaltol fel, voltakepp nem el, Az elet lenyege abban all, hogy minden egyes pillanatban meghalunk es ujjaszuletunk, azaz fokozatosan onrnagunkka valunk. A halalfelelern tulajdonkeppen az attol valo felelem, hogy esetleg meghalunk, miel6tt meg elhettunk volna. Szuksegtelen hadakoznunk a felelern ellen. nem kelllegy6zniink, hiszen csupan jelzes, mely a megfelelo Jepes megtetelet kovetoen

rogton megszilnik.
A klasszikus felelem-terapia magara a felelernre osszpontosft, annak feloldasara javasol lepeseket. lme, a felelem csokkenteset celzo negy legfontosabb lepes:
1.lepes

Elkepzelem, hogy valaki mas kerul felelmetes helyzetbe. Ezt lelkinyugalommal megtehetem, hiszen csupan kepzeletem jiteka, nem a valosag. Raadasul nem engem erint, hanem valaki mast. Hagyom. hogy e kepzeletbeli helyzetben ez a valaki ujra meg ujra atelje felelmemet, mindaddig, mig az illeto felelme mar meg se erint.
2.lepes

Elkepzelern, hogy ujbol es iijbol atelek egy ilyen helyzetet, s ezt nyugodtan tehetem, minthogy nem a valosagban, hanem a kepzeletemben tortenik. Fantaziamban isrnetelten atelem a kellemetlen szituaciokat es felelmemet, egeszen addig, mig tobbe mar nem erzekelek felelmet. Csakis ekkor allok keszen a harrnadik lepes megtetelere,
3.lepes

Kozelebb rnereszkedem a bennem felelmet kelt6 helyzethez. Ha peldaul irt6zom a Iiftezestol, bemegyek egy aruhazba, megalloka lift kozeleben es figyelem, hogyan utaznak vele masok, Ily medon napr61 napra kozelebb kerulok felelmemhez, am ez fokozatosan tortenik, Igy egyetlen pillanatra se fog el valodi felelem. Egyszer esak iiresen talalom a liftet, egy pillanatra bemegyek (termeszetesen nem a liftezes szandekaval). Miel6tt meg felebredhetne bennem a felelem, mar ki is leptem onnan. Bizonyos id6 elteltevel raszanom magam, hogy egy pillanatra beesukjam a lift ajtajat, de nyomban 125

ezutan ki is nyitom es kilepek rajta, miel6tt meg felni kezdenek, Ha egy napon mindez mar nem jelent nehezseget, elerkeztern az utols6 lepeshez.

Foginysorvadas
Foginysorvadds: a belso tartds meggyengtilese, kenyseg; keptelenseg arra, hogy "atragjuk" magunkat a dolgokon; at. eredendU bizalom hidnya; akti» cselekvesre sz616/elhfvas

4.lepes
Egy emeletet megyek a lifttel es kiszallok, miel6tt meg felelem ebredne bennem. A megszokas fokozodasaval egyre magasabbra, egyre hosszabb ideig utazom liften, sot egyrnas utan tobbszor fbi es Ie. Felelmemet sikeriilt legyoznom, jobban mondva: eloszlatnom. Am a felelemben rejl6 felhfvas nem arra vonatkozik, hogy magat a felelmet oszlassuk el, hanem a mogotte huzodo ok megszunteteset kovereli meg tolunk, Hatekonyabbnak bizonyulhatnak tehataz alabbi lepesek, arnennyiben keszen allunk ra, hogy a felelem igazi okat ismerjiik es sziintessiik meg:

erze-

1.lepes
Valosagosan vagy kepzeletben egy felelemkelto szituacioba juttatom magarn, s hagyom, hogy teljesen hatalmaba kerftsen a fele, lem. Szembenezek vele, .keresztnlmegyek" rajta es felismerem, milyen energia huzodik meg mogotte ok formajaban.arnire a felelem voltakeppen fel akarja hivni a figyelmemet.

2.lepes
Felismerven felelmem val6di okat, megkerdezem magarnt61: .Milyen lepes megtetelere sz6lft fel e felelern? Min kell valtoztatnom? Mennyiben nem vagyok onmagarn, s mit kell tennem, hogy egyre inkabb onmagam legyek? Keszen allok-e most a szukseges lepes megtetelere?" Amennyiben megteszem a szukseges lepest, tapasztalni fogom, hogy felelmern megszilnik, minthogy tunetkent, jelzeskent nines szukseg ra tobbe. Csakis ekkor szilnik meg gyokerestiil, val6di okaval egyiitt a felelmem, s nem is ter vissza soha. A felelem tehat segit beteljesiteni az elet ertelmet, azaz kitagftani ontudatunkat, megszabadulni a kepzetektol es kepzelodestol, hogy teljes mertekben "Itt es Most" elhessunk, Hiszen "Itt es Most" nem letezik felelem - teljesen szabadok vagyunk!

Fogainknak jut az a feladat, hogy a kulvilagbol szarmazo hatasokat - szellemi es anyagi taplalekot egyarant - felaprozzak, azaz "els6 fokon" szembesiiljenek e benyomasokkal ea problernakkal. A fogIny azt a celt szolgalja, hogy a fogaknak, feladatuk betolteset el6segitend6, megfelel6 tartast biztositson. A foginy altal vedett fognyak raadasul rendkiviil erzekenyen reagal a kiils6 hatasokra. Ha tehat a foginy rnegserul, ez a tart6funkei6 gyengulesehez vezet. A fogaink, e fontos szerszamaink, veszitenek szilardsagukbol, nem tudjak tobbe olyan j61 es kemenyen megragadni feldolgozando anyagukat. Atvitt ertelemben ez azt jelenti, tobbe nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a felmeriil6 problemakat es altalaban az eletunket "a keziinkbe ragadjuk", azaz iranyftasunk ala vonjuk! Ha a foginy visszahiizodik, vedtelenul hagyja az erzekeny fognyakat, kovetkezeskepp az uj taplalekkal, iij benyomasokkal val6 szembesuleskor mi is "erzekenyen" fogunk reagalni. A fogfnysorvadas tehat a bels6 tartas meggyengulesere utal, valamint keptelensegunkre, hogy a dolgokon "atragjuk magunkat". Jelzi, hogy mar huzamosabb ideje .ragodunk" e probleman, mig a heveny fogfnygyulladas arra celoz, hogy pillanatnyilag olyan helyzetben vagyunk, melyet ke1l6en .megragadni" keptelennek rnutatkozunk.

126

127

Fogszuvasodas
Fogszuvasodds: csiikkent szildrdsdg, kemenyseg is tij· miirseg; a nehezsegek eltll kiterek, problemdimat elfojtom
ahelyett, hogy megoldandm

Fogazatunk azt a celt szolgalja, hogy megdolgozza, .darabokra szedje' es el6re szetvalogassa azokat a dolgokat, melyeket magunkhoz veszunk, melyekkel, lelki ertelemben, foglaJkozunk. A fogszuvasodas arra utal, hogy e munkaeszkozunk nem megfelel6, szilardsagaban, kemenysegeben es allagaban hiany mutatkozik. Lelki ertelernben szinten az akarater6 gyengesegerol, az ellenallas fogyatekossagarol, onmagunkkal, tulajdon lenyunkkel szembeni gyengesegunkrol van szo, amennyiben kellemetlen helyzetekkel keptelenek vagyunk megbirk6zni. Aki kiter a nehezsegek el61, problernait elfojtja, ahelyett hogy megoldasukra torekedne, egysz6val nem vallalja eletet, azt megfosztjak az eszkozeitol, miutan azok hasznalhatatlanna valtak. A pepszenl, azaz szilard darabok es magvak (problemak, akadalyok) nelkuli "taplalek" az egyetlen, amit a fogak meg egyaltalan kepesek feldolgozni. A fogszuvasodas leghatekonyabb ellenszere tehat nem a fluor, hanem az, ha vegre val6ban "atragjuk" magunkat a dolgokon, azaz cselekveshez fogunk. A fegyelmezettsegre es allhatatossagra val6 keszseg er6sit6leg hat az egesz szervezetre.

hogy megszabaduljunk sajat elkepzeleseinktol, gondolati tevekeny- . segunktol es mindenfele kontrollt61. Kulonosen az onkontroll, a nyomatekosan belenk nevelt "onuralom" gatolja a szexualis vagy beteljesulesenek megeleset. A hetkoznapi eletben egyebkent ontudatlanul elfojtott viselkedesmintak tomek a felszinre, mikor egyreszt erzeki izgalomba kerulunk, masreszt viszont elvesziijuk az onkontroll erzeset, A .Jelki meztelensegtol'', a kiszolgaltatottsagtol, s6t a (velt) fajdalmaktol val6 felelern szamos n6t visszatart auol, hogy val6ban elengedje magat, - A felteves, hogy .,egy derek kislany" mit csinal es mit nem, mel yen el a nok tobbsegeben, es megszabja viselkedesuket. Az a gondolat, hogy az ember szajha, ha tulajdon erzeki vagyat elismeri, minden szexualis egyuttletet gorcsosse es gyotrelmesse tesz. Sajnos ez a nezet meg mindig szeles konl elterjedtsegnek orvend, - A n6nek az .alavetett" szerept61 val6 vonakodasa, ellenkezese, hogy a fern .kenyenek-kedvenek' kiszolgaltassa magat, szinten zavar6an hat a szexualitas kolcsonos kielesere. Ahhoz. hogy a partnerek szexualis egyuulete harmonikus es rnindket fel szamara kielegulest nyujto lehessen, a n6nek el6bb meg kell tanulnia helyesen ertelmezni n6i szerepet, es maradektalanul azonosulnia kell vele.

Erigiditds: tulzott iinkontroll es onuralom, iintudatlanul elfojtott viselkedesminta, az "altirendeit szerep" elutasiuisa, felhdboriuinak tartdsa

Frigiditas
A szexualis jellegil problemak mogott mindig felelem hiizodik, valamint arra val6 keptelensegunk, hogy valoban elengedjtik magunkat. A frigiditasnak sokfele oka lehet, melyek szamos ponton egybeesest mutatnak az impotenciat kivalto tenyezokkel. Egyeb sajatos okok lehetnek meg: - A szexualis ororn atelesehez elengedhetetlentil szukseges,
128

Az emberi lelek n6ies es ferfias aspektusai mindannyiunkban megtalalhatok. Miel6tt az ember mindkett6t tokeletesen kifejleszthetne, eloszor is el kell jutnia azon aspektus elfogadasahoz, mely tulajdon nemenek megfelel. Ha ezt a valosagban rnaradektalanul kepes megelni, tovabbi fejlodese el6tt is megnyflik az ut,

129

Fulfajas (pI. kozepfulgyulladas

- otitis media)

Fiilfajas: eifojtott belsti konfliktus, az engedelmesseg hidnya; /elhfvds arra, hogy jobban figyeljek be/eli; ttilsdgosan is mdsok kivdnsdgaira hallgatok

ban val6 tovabblepest jelenti, ami viszont pillanatnyilag meg nem lehetseges konfliktusmentesen. A gyermek szervezete folytonos tanulas reven igazodik a kiils6 korulmenyekhez, fejleszti ki a szukseges vedekezo meehanizmusokat. A gyermekbetegsegek a vilaghoz val6 alkalmazkod:isi folyamat velejiroi. Ha e betegsegeket vedooltasokkal kikuszoboljnk, akkor nem folynak Ie, ami kesobb - vermerseklettol fiigg6en - agresszi6ban vagy depresszi6ban nyilvanulhat meg. Epp oly veszelyes az is. ha az ember valamely gyermekberegseget mar felnottkoraban kap meg. hiszen ha a szukseges alkalrnazkodas addig nem kovetkezett be. ezt kesobb megtenni j6val nehezebb. A gyerrnekbetegsegek eselyt adnak arra, hogy a szukseges erlelodesi folyamat val6ban elorehaladion. mely, ha az egyik szinten akadalyokba utkozik, egy masik szinten szuksegszenien elotor, Amennyiben a bels6 erlelodesi folyamatra nem keriiI sor, elengedhetetlenne valik a kiiIs6 tanulasi meehanizmus.

A fulfajas, mint a heveny gyulladasok altalaban, egy meg nem elt bels6 konfliktusra utal. Az embemek faj, hogy valamit meg kell hallgatnia. .Keptelen valamit tovabb hallgatni.' Vagy eppen valami mast szeretne hallani. A fulfajas bizonyos mertektl osszefuggest mutat az .engedelmesseggel't.az ember nem lelkiisrneretenek halk szavara fulel, hanem sokkal inkabb masok velemenyere, Fulfajasban szenved az, aki nilzottan is idegen kivansagokra es elvarasokra figyel, masok akarata szerinteselekszik, masok elkepzelesei szerint el ahelyett, hogy onmaga megvalositasara torekednek. Aki huzamosabb ideig nem hallgat magara, ne csodalkozzek, ha egy szepnapon elveszfti latasat es hallasat. A fulfajas tehat figyelmeztetes, hogy jobban fuleljunk befele, iigyeljiink a bels6 hangra, a tererntes bennunk megsz61al6 osi szavara, Hiszen ha tulajdon eselekedeteink nem allnak osszhangban vele, akkor disszonaneia keletkezik, mely az elet diszharmoniajaban nyilvanul meg. Amennyiben viszont az ember e bels6 hangra figyel es neki engedelmeskedik, osszhangban all a lettel, s nines tobbe szuksege a fulfajasra mint az egeszseges letezesmodra val6 figyelmeztetesre.

Gyermekbetegsegek: a kulvikighoz valo alkalmaskoddsi folyamat, erlelUdes; lepesek, az adott korulmenyekkei valti iisszeiitkozes

Gyerrnekbetegsegek

(altalaban)

A gyermekbetegsegek legtobbje, Igy a baranyhimlo, rubeola, kanyar6 vagy a skarlat, a boronjelentkezik. Minthogy a bor az ember kontaktusteremt6 szerve, melyen at a kulvilaggal erintkezesbe kenil, az emlitett betegsegek azt jelzik, hogy a gyermeknek iijabb lecket adott fel az elet. E feladat vegso soron az erlelodesi folyamat130

A szulok nagy segitsegere lehetnek gyermekiiknek, ha a neveles mibenleterol helyesen fogjak fel, azaz ha gyermekiiket egyeni tapasztalataikra tamaszkodva tamogatjak onnon lenyuk megtalalasaban, vallalasaban es megvalosuasaban. SziiIei tapasztalatainak ismereteben valik kepesse a gyermek arra, hogy tulajdon, elengedhetetIen tapasztalataira szert tegyen, es betoltse feladatat, hogy a vilagot onnon lenyevel osszhangban formalja anelkul, hogy a tevesen ertelrnezett neveles kovetkezteben lenye deformalodott volna. Amire a gyermeknek e megterhel6 id6szakban elsodlegesen szuksege van, az a merhetetlen figyelmesseg, tiirelem es mindenekelou sok szeretet.

131

Gyornoreges

Gyomoreges:

elutasiuis,

agresszio,

diih, kellemetlen

helyzettel valo szembesutes, kedvetlenseg

Amikor egy kulonosen nehez problema val foglalkozunk, melyet minden igyekezetiinkkel meg kfvanunk .emeszreni". etkezeskor nil sok gyomorsavunk termelodik, ami vegso soron felfele tor a nyel6csovon: egysz6val .megsavanyodunk''. A felesleges gyomorsav, mely a melikas es a torok egeto erzeset okozza, mintegy azon torekvesunk jelkepe, hogy a problema vegere jarjunk, ugyanakkor vilagosan jelzi a kinz6 zavar miatt erzett agresszi6nkat, diihiinket is, A gyomoreges az epebantalmak es a gyomorfekely kialakulasanak elojelekent is felfoghat6. E betegseg heveny formaban jelentkezhet, ha valami konkret dolgon "rag6dunk". Egyesek szinte allando gyornoregesrol panaszkodnak. Ilyesmi tobbnyire akkor lep fel, ha mar huzamosabb ideje gyillik benniink az agresszi6, ha ujra meg ujra szembesulnunk kell egy kellemetlen helyzettel, melyben nem merjuk magunkat megvedeni, vagy eppen nem vagyunk hajland6k levonni bel61e az esetleg kinos kovetkezteteseket, A gyomoregesben szenved6nek vegeredmenyben meg kell tanulnia megvedenie onmagat, meg kell tanulnia agressziv indulatait megfele- . 16en kinyilvanftani, meg akkor is, ha ezaltal kevesbe kedvelik majd vagy eppen huzamosabb ideig osszeutkozesbe keriil masokkal.

ga ellen fordulnak. A gyomor uilzott savtermelese tehat vilagosan jelzi, milyen mertekben "savanyodott be" az ember. Az idiilt vagy heveny gastritis kialakulasaban, tobbek kozott, az alabbi okok jatszhatnak szerepet: - tulfeszftett eletrnod. Akinek elkepesztoen sokfele informaei6t kell befogadnia, szellemileg nil gyakran "at kell allnia", aki egyik megbeszelesrdl a rnasikra rohan es egyetlen nyugodt peree sines, el6bb-ut6bb - ha a gyomra minderre "erzekenyen reagal" - ingerultte valik, - .ehererlen etelek". Aki tehat olyan konfrontaciokba kerul, melyeket keptelen megnyugtatoan rendezni, akinek bizonyos informaciok .megfekszik a gyomrat", vagy kornyezete reven allando nyomasnak, idegesit6 hatasoknak van kiteve, annak minderre a gyomra is erzekenyen fog reagalni, - nil forro vagy nil hideg etel. Jelkepes ertelemben veve ez annyit jelent, hogy az ember vegletes szituaciokkal keriilt szembe. Aki azonban onmagat, illetve teherbir6 kepesseget nilbecsuli, annak vegtere is nyugalomra van szuksege, hogy a benne felhalmoz6dottakat megemeszthesse. A gastritis-terapia tehat egyarant magaban foglalja a kfrneld etrendet es az idegesft6 tenyezok kikuszoboleset.

Gyomorhurut: bosszankodds, harag.felelmek, agresszivitds, hektika; nines idUm a dolgokat "megemeszteni"; bele-nem-egyezes, elnyomott konfliktusok

Amit tenni kell

Gyomorhurut (gastritis)
Fiiggetleniil att61, hogy nem megfelel6 taplalekot vagy .emeszthetetlen erzelmeket" nyeliink-e le, a gyomrunk erre mindig savkepzodessel reagal, Minthogy a gyomorsav a mereg, diih, felelern, agresszivitas es hasonl6k megemesztesere nem alkalmas, a "szegeny ehenkorasz" savanyodik meg, azaz agressziv indulatai onrna-

A gyomorbetegnek meg kell tanulnia tudatositani magaban erzelmeit, es konfliktusait tudatosan fel ken dolgoznia. Hozza kell szoknia, hogy benyomasait bels61eg rendezze, nehogy azok "kikeszitsek". Egyet nem erteset, agressziv indulatait megfelel6 modon ki ken nyilvanitania, vagyis nem szabad konfliktusait lenyelni es felgyiilemleni hagynia, hanem meg ken oldania. Ha az emlitett tanacsokat megfogadja, gyomorproblemai fokozatosan megszilnnek. 133

132

Hajhullas
A haj evszazadok 6ta az emberi eletero szimb6luma. A szoke embereknek mintegy 140000, a barnaknak 110 000, a voros hajuaknak kozel90 000 hajszaluk van. Az egeszseges hajszal korulbelul 5-7 evig el, ezen id6 alatt mintegy 70 cm hosszura no, miel6tt kihullana. Az egeszseges ember naponta mintegy 70 hajszalat.veszit. Mindazonaltal megvan a lehetosegunk arra, hogy megakadaIyozzuk a haj id6 el6tti kihullasat,

Hajbullds: kimeriiltseg, az eieterti csokkenese, hitinyos tdpldlkozds, terheit pszicne

Amit tenni kell

Minthogy a haj az eletero szimb61uma es erzekeny fokmeroje, az egeszseges taplalkozas nagymertekben hozzajarulhat az id6 el6tti hajhullas megelozesehez, A modern taplalkozas szakemberei, biokernikusok es hormonspecialistak megallapftottak, hogy a buzacsira, a napraforg6magok es a lecitin novelik a haj elettartamat. A salata, a friss gyumolcs (kulonosen a sargabarack), a csonthejasak es kulonfele magvak szinten jotekony hatasuak. De fontos szerepet jatszik itt a mentalhigiene is, hiszen a zaklatott lelkiallapot fokozza a hajhullast. Egysz6val minden, ami va16banaz egeszseget szolgalja, a hajra is elonyos hatassal van.

Szervezetiink kivalasztorendszere azt a celt szolgalja, hogy megszabadftson benniinket a haszontalan vagy karos anyagokt6L Normalis korulmenyek kozott erre azutan kerul sor, hogy a taplalekot (azaz a benyomasokat) megemesztettuk, s ennek soran a szamunkra fontosat kiszilrtuk. A hasmenesben szenved6 beteg azonban a taplalekot, azaz a friss szellemi benyomasokat is, feldolgozatlanul engedi tovabb, anelkul hogy kivalasztana a hasznosithat6t. Kovetkezeskepp a hasmenes mintegy demonstralja a felelmet, keptelenseget vagy vonakodast, hogy szembenezzunk a dolgokkal, megbirkozzunk a felmeriil6 problernakkal. A hetkoznapi beszed e helyzetet talaloan ragadja meg "a felelemtol a nadragba csinalni" fordulatban. A hasmenes az att61 val6 felelmet jelkepezi, hogy nem n6ttiink fel az elvegzendo dologhoz,az elet nil sokat koverel t61iink. Ahelyett, hogy szembeneznenk a problemaval, inkabb visszahuzodunk egy csondes, maganyos helyre, s hagyjuk, hadd menjenek a dolgok a maguk utjan, Nem emesztjuk meg az arelt esernenyt, meg csak nem is foglalkozunk vele, engedjuk, hogy csak ugy "keresztiilmenjen" rajtunk. A hasmenes tetemes folyadekvesztesegetjelent, Igy legfontosabb tennival6nk az, hogy szervezetiinket nagy rnennyisegu friss folyadekhoz juttassuk. A folyadek egyben a testi es szellemi rugalmassag szimb61uma is. Testi es szellemi vonatkozasban tehat egyarant elveszftettuk a szukseges rugalmassagot, Ujra meg kell kapnunk, vissza kell nyerniink, kulonben .Jciszaradunk". A kr6nikus hasmenes mogott altalanos felelem hiizodik, rniszerint meg nem n6ttiink felelegge az eletfeladatokhoz, mig az akut hasmenes egy konkret problemara utal, ami vel az illet6 nem kfvan foglalkozni.

Hasmenes Halyog (sziirke) Hasmenes: szarongtis.felelem

datokkal
kent rugalmassdg es vonakodds az eletfela-

vat» megbirkozdstol, az eletttJi val» felelem, csiik-

A szurkehalyog eseteben az anyagcsere egyfajta zavararol van sz6. A szemlencse nem kap megfelel6 vagy elegend6 taplalekot, anyagcseretermekek maradnak vissza benne, melyek a latast es a szaruhartyat is zavarjak, A betegseg teljesen varatlanul jelentkezhet,
135

134

kellemetlen esemenyekkel, netan egy nemkivanatos szernely latogatasaval osszefuggesben, es ugyanolyan hamar meg is sztinhet. Gyakran a cukorbaj szovodrnenyekent alakul ki.

Halyog (zold)
A zoldhalyog a belso. lelki feszultseg reven - melynek kialakulasaban maga az illet6 vagy masok hibaztatharok - a szem megnovekedett bels6 nyomasahoz vezet, mely a laromezonek egeszen a .csolatasig" fokoz6d6 besziikuleser idezi e16. A mondas szerint "az embert vegul is j61 behuztak a csobe". Itt mindenekel6tt az erzelrni gatat kell eltavohtani, amely valarnilyen veszteseg feletti elfojtott felelem, szomonisag vagy rnely gyasz kovetkezteben keletkezetr. Az erzelmi blokad ktils6 jelekent a valosagban el nem sfrt konnyek elzarjak a konnycsarornat, Harekonynak bizonyulhat az .atlelegeztetes", azaz ha elkepzeljuk, hogy a szernunkon keresztul lelegzunk ki es be. Ha a Iegzes ily m6don szabadda valik, enged bels6 feszultsegunk is, s ismet gondtalannak erezzuk magunkat. Celravezetobb azonban, ha az erzelrni gatlas letrejottet kivalto okot ismerjuk fel, s nyfltan szembenezunk vele. Az ember tobbnyire melyen gybkerez6 depresszi6ra bukkanhat, s nemritkan hetekig is eltarthat, mig ezen a nyomaszt6 allapoton a konfrontalodas reven kereszti.i1jut. Ez felettebb fajdalmas folyamat, de csakis igy erheto el a gatlas feloldasa. Regota halasztgatott feladatr61 van szo, amit az ember egykor elnyomott, azaz nem elt es oldott meg. A szem bels6 nyomasanak fokozodasa reven kenyszerft ra a szervezettink, hogy vegre foglalkozzunk e problemaval s megszabaduljunk t6le.

Htilyog (szilrke): anyagcserezavar, szellemi-lelki "mozgtishidny", megmerevedett nezetek; jelszolittis, hogy tiibb erdeklUdest tanusitsunk a vildg irtint

Sokat segithet a taplalkozas radikalis megvaltoztatasa, ami szellemi-Ielki szinten annyit jelent, hogy a jovoben elkeruljuk a helytelen "benyomasok" befogadasat, Kivanatos tovabba keri.i1ntink a mozgasszegeny eletmodot, hogy fizikai mozgekonysagunk fokoz6dasaval szellemi-Ielki ruganyossagunk is novekedjek, nehogy bizonyos nezeteinkben megrnerevedjunk. Amennyiben ez utobbi bekovetkezik, minden bizonnyal fizikai latasunk is megmerevedik. Alralaban veve gyokeresen meg kell valtoztatnunk helytelen eletszemleletunket, azaz szellemi-Ielki teren fel kell ismernunk es kovetnunk kell az elet torvenyeit, Jotekony hatasiinak bizonyulhat a koplalas is. A betegnek meg kell kiserelnie javitani a legzesmodjan is, hogy ezaltal ismet reszt kelljen vallalnia a kulvilag torteneseiben -Tegalabbis az eddiginel nagyobb mertekben. Sz6 szerint ez annyit jelent, hogy reszt kap es vallal is. Amennyiben a szurkehalyog a cukorbaj szovodmenyekent lepett fel, arra sz6lft, hogy ujra megtanuljunk szeretetet adni es val6ban 6szinten elfogadni ott, ahol iranyunkban kinyilvanitjak. Amig mindez egyaltalan nem vagy csak reszlegesen kovetkezik .be, tovabbra sem fogunk tisztan latni, szaruhartyankat s ezaltal a tekintetunket is zavarja valami, mig teljesen el nem veszitjuk azon .kepessegunket, hogy a dolgokat olyannak tekintsuk, amilyenek valojaban. Hiszen ha valamit nem akarunk meglatni, ez el6bb-ut6bb latasi kepessegunk elvesztesehez vezet.

Hdlyog (zold): erzelmi gatlds okozta belsU nyomds, melyen gyokerezU depresszio, megoldatlan es elfojtott problemdk, a lasiuis hidnya

Termeszetesen a celtudatos lazftasi technikak szamos formaja hasznosnak bizonyulhat, mint peldaul az autogen trening, joga, legzesi gyakorlatok, imaginacios technikak, pszichokibemetika, autohipn6zis es a Bates-We szemtoma-gyakorlatok. De ha a val6di okot nem isrnerjuk fel es nem szuntetjuk meg, a lazitas barmely formaja csupan atmeneti hatast erhet el, tenyleges megoldast nem. Az ember137

136

nek nines tobbe "attekintese" a dolgok folott, a vilagot mintha szernellenzosen lama. Barmily fajdalmas legyen is a valosaggal valo szembesules, esakis rajta keresztiil visz az rit a gyogyulas fele,

Herpes (herpes febrilis)

A herpes a borbetegsegek egy tfpusa, melynek soran az arcon, az ajkakon vagy a nemi szerveken apro, folyadekkal teli, viszketo holyagocskak jelennek meg.

Hatfajdalrnak
Htitjtijdalmak: szellemi tulterheles, frusuracio, uiizott jelelUssegvtilialtis, a uimogauis hitinya,Je/elmek, buntudat, ellenszenv, aggodalom A gerineoszlop tartast es tamaszt nyujt a testnek, segitsegevel egyenesediink tel. A hatfajdalmak tehat a lelki magatartassal, belso tamasszal es egyenesseggel fiiggnek ossze. A gerinctajekon jelentkezd problemak tobbnyire mindig lelki uilterhelesre utalnak, amirdl gyakorta nem akarunk tudomast venni. Az emb~rnek nemritkan az az erzese tamad, hogy a masik megtagadja tole a tamogatast, aminek pedig igenesak szukseget erzi, leven a hat a szellemi ero es tartas forrasa, Az esetek tobbsegeben elsosorban az erzelmi tamogatas hianyat erezzuk, A kr6nikus hatfajdalmak tehat gyakorta frusztraciora utalnak, ferfiaknal tobbnyire a hivatas vagy a szexualitas teren, mig nOkeseteben fOkenterzelmi sfkon, Az also hattajekon jelentkezo fajdalmak arr61 tamiskodnak, hogy az illeto nagyon szeretne egy bizonyos cselekvest vegrehajtani, de ebben valamely korulmeny rnegakadalyozza. Peldaul lelki vonakodasa, azaz szeretne tavol maradni valamely helyzett6l, sOt a legszfvesebben elfutna el61e.A hatfajdalrnak eseteben az ember rnagaval hurcol valamit, amit tobbe keptelen el-, illetve kibfrni. Am eppily kevesse kepes tole megszabadulni. Ide tartozhat a felelern, bilntudat, ellenszenv, banat, illetve problema. A gorcsos akarat anelkiil, hogy a beteg ennek tudataban lenne, helytelen szellemi-lelki rnagatartashoz vezet, ami testi sfkon hatfajdalmakban mutatkozik meg. Herpes: heves bets« tusakodds, elegedetlenseg vagyagresszivitds, szellemi-lelki feszultseg, belsti konfliktusok Ezek a holyagocskak egyertelmuen valamilyen belsoleg fennallo kontliktusra utalnak. Egy elfojtott, felszin alatt szunnyad6 problema kulsd kivalto tenyezc hatasara "belobbant", s most feldolgozasra V3r. A nemi szervek herpesze a szexualis jellegil nehezsegekre, kieleguletlensegre vagy agressziora vilagos jelzes, E virusfertozes eloidezeseben szerepetjatszhat a buntudat is, ilyenkor a tunetek kis ido elteltevel ugyanazon a helyen isrnet jelenikeznek. Ez arra utal, hogy a problema csupan .,atmenetileg" sztlnt meg. vegleges rnegoldast nem sikeriilt elerni. Az also ajkon megjeleno herpesz valamilyen testi jellegii diszharmonia megletere utal. A gyulladas kialakulasa huzamosabb ideig tarto helytelen taplalkozas utan kovetkezik be, melyhez itt is siilyosbtto tenyezokent kapcsol6dhatnak a szexualis elet zavarai. A felso ajkon viszont akkor jelentkezik herpesz, ha szellemi-Ielki feszultsegek allnak fenn, iIletve keriilnek a felszinre. A megoldhatatlannak tun6 konfliktusok eseteben, melyeket az ember onmagaban hordoz, a herpeszkiutes .heves bels6 vitat" (= gyulladast) jelez. Az illeto feszultsegben el, .Jazasan" keresi problemaja megoldasat,

Idegesseg
Az idegessegnek tobbfele oka lehet: 1. Az a biztos tudat, hogy az embernek muszaj bizonyos cselekedeteket vegrehajtania s Ie kell vonnia a megfelel6 kovetkeztete139

138

seket, bar a legszfvesebben elmenekiilne el6liik, fesziilt idegi allapotot teremthet. Aki valamely igaz felismereset a kenyelem kedveert elfojtja, vagy a masik akaratanak (esetleg dacb6!) nem kivan eleget lenni, feldiiltnak fogja erezni magat, minthogy bensejeben ellenretes energiak kiizdenek egymassal, 2. A felelern is idegesseghez vezethet. Aki egy konkret szituaci6t61 vagy bizonyos feladatt61 fel, azaz e feladatot nem akarja elvegezni s az emlitett helyzetet kinosan keriili, valoszfrulleg idegesse valik. minthogy tudattalanul allandoan e szituacio bekovetkezesetol tart. Ilyen szituaciok koze tartozhat - ontudatlan vagy kimondatlan partnerkapcsolati konfliktusok. - sziinteleniil halasztgatott orvoshoz menes. - a kovetkezo, agg6dva vart autovezetesi gyakorlat vagy hasonl6k. 3. Akut idegesseget idezhet el6 a helytelen taplalkozas, Aki nilzott mertekben fogyaszt cukrot, kavet es teat, az anyagcserefolyamatok felfokozott aktivitasa kovetkezteben idegesnek erezheti magat.

Idegesseg: szorongds, stressz, ttllterheles, fetelem a kovetkezmenyekuil, helytelen tapldlkouis, belstl feszliltsegek, a kiegyenstllyozottsdg lelki nyugalom hifinya

es

Az ideges egyennek nem nyugtat6szerekre van szuksege a megnyugvashoz, hanem az elethez, a problernakhoz es a feladatokhoz val6 tij es pozitfv hozzaallasra. Az idegesen feszult menedzsemek be kell latnia, hogy korantsem okos megoldas, ha .rnindenr maga akar csinalni, hogyegyaltalan ertelmes dolog suljon ki beI6Ie". Az idegesked6 anyanak meg kell tanulnia, hogy gyermekenek netan hasznara is valhat, ha egyszer-ketszer valami baja esik. Ha csemeteje folott sziintelen aggodalommal orkodik, ez se neki, se a gyermeknek nem valik elonyere, Az igazi problema itt az anya nilzottan felt6 hozzaallasa, Az ideges beosztott termeszetes joganak kell hogy tekintse, ha netan hibazik, hebe-hoba helytelen rnegfogalmazast hasznal iigyfe140

level szemben, vagy az Irogepen neha felreut. Magat a problemat ebben az esetben a rnertektelen becsvagy, a kritikatol val6 felelern jelenti, s nem a logikus kovetkezrnenykent fellepo idegesseg. Az idegesseg kivalto okai oly sokszimlek lehetnek, mint maga az elet, s az igazi indok mindig csupan a szemelyiseg behat6 merlegelese reven allaptthato meg. Az ideges feszultseg mindig bels6 nyomasra utal, mely azertjon letre, mert valami nem ugy tortenik, ahogy az illet6 szeretne. A bels6 nyugalom es kiegyensulyozottsag zavarar jelzi, mely abbe Ii vagyunkb6l ad6dik. hogy eronkon feliil teljesitsiink, valamint felelmunkbol. hogy bels61eg felallitott magas rnercenknek nem tudunk megfelelni. Az idegesseg a kudarct61 val6 felelemben gyokerezikkulonosen akkor, ha az ember sokfel61 erkezd elvarasnak megkfserei eleget tenni. De hat miert kellene ezt egyaltalan megkiserelnunk? Eletunknek vegiil is nem az a feladata, hogy kornyezetunk elvarasainak megfeleljiink! Am maga az egyen is rendelkezhet oly fennkolt eszmenykeppel, melynek aligha kepes megfelelni. Ez az ideal aztan sziinteleniil feszultseget kelt benne. Pedig senkitol sem lehet tobbet elvarni, mint hogy kepessegeihez merten a legjobbat adja. Az ember tehal onmagatol sem kovetelhet tobbet, minthogy boldogan nyiijtsa kepessegei legjavat, s ne akarjon tobbe mas lenni, mint ami valojaban. Amint onnon lenyet vallalni tudja, s nem akar tobbe tokeletes lenni, bels6 zaklatottsaga es idegessege is rnegsziinik, s helyet j61es6 nyugalom foglalja el.

Idoskori panaszok (altalaban)

Az id6skori panaszok megoldatlan problem ilia es eletfeladatokra utalnak. A tiinetjellege pontosan elarulja, milyen feladatr6l van sz6. Az oregkorral nem feltetlenul jar egyiitt betegseg, felteve, hogy az ember az elet folyaman megtanulta a maga leckeit. Az id6skor sajatos feladata, hogy az ember szabadda tegye magat, Szabaduljon meg a bosszusagtol, felelemtol, csalodottsagtol, serelmektol, tulajdon rmiltja kinz6 emleketol, makacssagatol es csalfa remenyeitol. Aki id6s koraban igy el, az evek sokasodasaval egyre szabadabba 141

es konnyedebbe valik, s egyaltalan nem esik majd nehezere bucsut mondania az eletnek, hogy visszaterjen a testetlensegbe, Addig viszont elnie kell az oregkor nyujtotta lehetosegekkel: mentesnek lenni a munkakori kotelezettsegekrol es materialis celoktol, megszabadulni a testi vagytol es a komyezet velemenyenek figyelembeveteletol, Roviden: onnon bens6nk, tulajdon lenyunk erdekeben elvetni minden ktils6dlegest. Id6skorban b6ven jut id6 arra, hogy az ember cselekv6en tapasztalja meg bels6 eletet, tulajdonsagait jellemme otvozze, tudasa bolcsessegge erlelodjek. Tudata teljeben reszesulhet az utols6 tanitasokban, teljesftheti hatralevo feladatait, melyeket az elet elebe allft. Bar a test ktils61egegyre inkabb veszfthet elonyos megjelenesebol, ezzel parhuzamosan az ember bels6 szepsegre tehet szert, bels6 fiatalsagra es elevensegre, mely az eletkortol fuggetlen.

megfiatalodast s vegul .Jelki Ujjaszuleteset". Aki felismeri val6di enjet es vele osszhangban el, kepes lesz, ha eljon az ideje, nyugodtan es megfontoltan, ahogy az elet utjat is jarta, az eletet elhagyni.

Impotencia
Az impotencia, amennyiben szervi elvaltozasok nem indokoljak, kulonfele lelki okokra vezethet6 vissza: - Az impotens ferfi inkabb tulajdon n6i polusaval, az alavetett szerepevel azonositja magat. Az impotencia gyakran magatol a n6isegt61 val6 felelem kovetkezrnenye. - A ferfi a teljesitmeny szontasaban el, "meg kell allnia a helyet", partnemojenek bizonyitania, mutatnia vagy nyujtania kell valamit. A kepzeleteben kialakult gatlas csak ugy oldhato fel, ha a partnerek kozott 6szinte, kolcsonos bizalom alakult ki es nyfltan megbeszeltek egymassal szembeni elvarasaikat. - A ferfi ontudatlanul elutasitja partnernojet. - Bilntudat onmagaval szemben (mert valami .rnocskos dolgot" tesz), vagy pedig a partnerevel szemben. Egy felrelepes utan, melyre talan elhamarkodottan kern It sor, megtortenhet, hogy a ferj ontudatlanul is erzekeli, a feleseget megsertette viselkedesevel, s veszelybe sodort ezaltal egy egyebkent talan harmonikus kapcsolatot. Mas esetekben a btintudat erzese a ferfi azon (irrealis) feltetelezesen is alapulhat, hogy egy kapcsolat megszakadasa utan soha tobbe nem lesz kepes mas n6vel egyutt lenni. Az effajta "szerelmi esku", melyre az elvalas gyotrelmei kozepette kerult sor, fajdalmasan eltorzfthat es megzavarhat egy val6ban szep, iij kapcsolatot, s persze annak szexualis vonatkozasat is. - A ferfinak sajit agressziv indulatait6l, a szeretkezes kozben elfoglalt hatalmi helyzetetol val6 felelme. Csak miutan tenyleges szerepevel azonosulni tud, valik kepesse arra, hogy azt mindenfele lelkiismeret-furdalastol, btintudattol, hamis elkepzelestol es elvarastol mentesen toltse be. - Tapasztalatlansag, elhamarkodottsag es a kornmunikacio hianya: Normalis korulmenyek eseten a partnerek kozott, mie16tt lefekudne143

IdUskori panaszok: megoldatlan eletfeladatok, a laziuis kepessegenek hidnya, ifjukori btinok: kiivetkezmenyei

Hatralevo eveiben az ember ontudatosan jarhatja az elet utjat. Alkalma nyflik rmiltja alapos feldolgozasara, megvilagosodik el6tte a tortenesek ertelme, s ha fogekony, mindebb61 tanulni kepes, Nyugodtan elvezheti vegre az elert eredmenyek folotti oromot, s lehetosege adatik megtenni, amit elete kiteljesitesenek erdekeben meg meg kell tennie. Tisztazhato a meg tisztazatlan, lehetoseg ad6dik megbocsatani ott, ahol meg nem torrent meg, es az ember megszabadulhat att61, amibe oly gorcsosen kapaszkodik. lgy lesz kepes id6s koraban fokozatosan onmaga fole magasodni, szellemet mozgekonynak, szfvet ifjunak meg6rizni, vegso soron egesz testeben atszellemulni. Peldakeppe valhat masok es onmaga szamara, egyedi eletet rmlremekke formalhatja. Vegeredmenyben megvan az eselye ra, hogy gyennekeit, unokait es mas "oregeket" hozzasegitse ahhoz, hogy az id6skort lehetosegnek tekintsek es hasznosftsak. Az eletet vegre halasan fogadhatjuk el, akar egy ajandekot, minden egyes percet tudatosan elvezhetjuk, Aki keresi, felfedezheti magaban az "ontudat megifjft6 forrasat", atelheti a bens6b61 fakad6

142

nek egymassal, 6szinte bizalomnak kell kialakulnia; meg kell ismemiiik a masik vagyait, tudomasara kell juttatniuk a sajatukat, Amennyiben a szexualis erintkezesre tul hamar keriil sor, illetve e temat mindket tel kinosan keruli, az egyuttleten tobbe-kevesbe csupan .nilesnek", s ez ertetlenseghez es ketsegekhez vezethet. Ilyenkor elengedhetetleniil szukseges egy bizalmas beszelgetes, hogy a partnerek legyenek kepesek helyesen felmerni egymas elvarasait.

Impotencia: feletem, teljesitmenydrukk, buntudat, fapasztatatlansdg, hamis vdrakozdsok, bizonytalansdg, a megertes hUinya

Amit tenni kellA fentebb vazolt problemak megoldasaban sokat segfthet az a felismeres, miszerint mindannyiunkban a leleknek egy n6i es egy ferfias aspektusa van jelen. Miel6tt az ember mindkett6t tokeletesen kifejleszthetne magaban, eloszor teljes-mertekben azonosulnia kell azzal a resszel, mely tulajdon nernenek megfelel. Ha ezt a reszt eleteben maradektalanul kepes rnegelni, megnyflik az tit a tovabbfejlodes el6tt.

Fiziol6giai szempontbol a test minden nehezseg nelkul kepes lenne az el6frt munkamennyiseg elvegzesere. Ezen oknal fogva nem is kap minden, nagyjabol egyforma teljesitmenyt vegzo titkarnd fnhiivelygyulladast. Viszonylag gyakran csupan azok betegszenek meg, akik az elvegzendo mennyiseget tiilzottnak, nyomaszt6nak vagy indokolatlanul soknak tartjak, Aki munkajaval szemben ilyen elutasft6 magatartast taruisit, szamos esetben testi szinten "gondoskodni" fog arr61, hogy munkakeptelenne valjek, minthogy kezet nem tudja mozgatni tobbe, ami orvosilag minden bizonnyal diagnoszrizalhato is. Az mhuvelygyulladas az okok tekinteteben az izomgorccsel rokonfthato. A betegnek itt is a kovetkezo kerdeseket kellene maganak feltennie: - Mi nem megy nekem egyszenlen tovabb? - Milyen rnertekben varok el nil sokat magamt61, vagy varnak el t61em masok? - Ugy erzem, hogy kihasznalnak vagy nilterhelnek? - Felek-e attol, hogy elegedetlensegernnek han got adjak? - Milyen mertekben varok el munkamert vagy teljesftrnenyemert koszonetet es elismerest, s vajon megkapom-e?

Isiasz
Az isiasz, mas neven uloideg-fajdalorn. valosagos vagy annak velt tulterhelesre utal. Az ember vagy nil sokat vallalt, illetve tervezett be maganak, nilzott felelosseget visel vagy problemakat hurcol magaval, amit61 egyre nehezebbnek ninik az elete. Az isiaszpanaszok neha anyagi problemakkal vagy a jov6t61 val6 felelernmel fiiggnek ossze. Masker az illet6 sulyos teherkent cipeli magaval a rmiltjat. E nilterheles testi megnyilvanulasakent az agyekcsigolyak tajekan a porckorongok oldalso iranyba csiisznak s nyornjak az iil6ideget. Az igy keletkez6 fajdalom nyugalomra es gondolkodasra keszteti a beteget, hogy m6dot talaljon a terheles megszuntetesere s fgy a nyomas megszunjek, Az illet6nek meg kellene hat kerdeznie magarol, miert vallal oly sokat magara, "Mit akarok ezzel bizonyitani? Kinek? Miert kell bizonyitanom?" Felteheti tovabba a

Inhuvelygynlladas
Az mhuvelygyulladas kovetkezteben a kez es az ujjak a legkisebb mozdulatra is fajnak, s a hatarozott togas lehetetlenne valik. Ez tipikus "titlcirn6i betegseg" kivalto tenyezojenek els6sorban az irogepelest tartjak. A betegseg val6di oka azonban a pszichikai, rnunkaval osszefuggo nilterheles.

Inhuvelygyulladds: az a: erzesem, tul sokat kivtinnak totem; etutasito lelki magatartds a munkdval szemben; engem tiilterhelnek es kihaszndlnak

144

145

kovetkezo kerdeseket is: "Talan az az erzesem, hogy csokkent ertekil vagyok? Nem arrol van-e szo, hogy e kisebbrendiisegi erzesemet rendkiviili teljesftrnennyel kivanom kornpenzalni? Lehetseges. hogy nem elegge szeretem magam? Vagy egyszenlen esak .rnegkeseredtem", mert az elet nem olyan, amilyennek en tudni

jzomgorcs

Izomgiircs: hibds szellemi-lelki kacs viselkedes

magatartds,

egyoldalli-

szeretnern?"

sag, tulzott becsvdgy, mertektelen akarat, gorcsosen ma-

Isidsz: valodi vagy kepzelt tiilterheles; miami az ; idegeimre megy"; kisebbrendtisegi erzes,jilelem, tulzottfeleldssegvdllalds, belso szorongds

Amit tenni kell Mivel bizonyos dolgok "idegesitik" az embert, mert nem ert egyet veluk, nem nlrheti el a letezesuket, fajdalrnas bels6 nyornas alakul ki benne, mely tudomasara akarja hozni, hogy magatartasaval onrnaganak okoz fajdalmat. Sz6 lehet itt a szemelyiseg valamely aspektusarol is, mel yet nem engediink szabadon, nem hagyunk kifejezesre jutni. Ilyenkor a korulmenyekhez igazodunk, egy meghatarozott, merev tartast vesziink fel, mely nines osszhangban lenyiinkkel, ossze kell szedniink a batorsagunkat, hogy vallalni tudjuk onmagunkat - meg akkor is, ha dontesunket kornyezetunk nem udvozli kitbr6 tapssal. Aki nyiltan vallalja lenye latszolagos amyoldalait is, hogy megelhesse, kovetkezeskepp felszabaditsa azokat, az id6vel tunetmentesse valik - feszultsege eloszlik. Voltakeppen ki akadalyoz meg benniinket abban, hogy eletunket gyokeresen atformaljuk? Miert nem tudjuk ezt most rogton elkezdeni? Az isiasz altai rank kenyszerftett nyugalmat ertelmesen kihasznalva a valodi problema es a testi fajdalom egyarant megszilnik.

Az eletet azenergia szuntelen aramlasa es csereje, keletkezes es elrruilas, folytonos fel- es leepules jellemzi. Idealis esetben eletunk minden teriilete s egyben testiink kulonbozo reszei is egyforma mertekben reszesulnek energiabol, Ha azonban bizonyos tevekenysegeket, .rnagatartasokat" vagy beallitodasokat eloterbe helyeziink, mindig csupan egyetlen oldalra koncentralunk, ismetelten ugyanazt a ..tartast" vessziik fel vagy meghatarozott nezetekhez, allaspontokhoz "kotjiik magunkat", akkor testi sikon is meg fogunk merevedni. Amennyiben egy adott izomhoz allandoan az osszehuzodasra sz616 paranes erkezik, az a tulterheles kovetkezteben elobb-utobb cselekvokeptelenne, rugalmatlanna valik, Ha kittizott celunkat "goresosen" probaljuk elerni, anelkul hogy feltennenk a kerdest, vajon az tit, melyen elindultunk, nem szorul-e modosftasra, eletellenesen eseleksziink. Hiszen az elet termeszetes letezesmodja a szuntelen visszakerdezes (visszaesatolas) es atorientalodas annak erdekeben, hogy a valtozo korulmenyekhez alkalmazkodni tudjunk. Amit tenni kell

Aki gyakorta szenved izomgorcsben, annak meg kellene kerdeznie magatol, vajon eletszemlelete bizonyos pontokon nem nil egyoldahi, makaes vagy gorcsos-e. Aki nilzott nagyravagyasbol, er6szakosan tor celja fele, annak ajanlatos lenne m6dositania eselekvesmodjan, Aki mindennap kelletlenul lat neki a munkajanak, akinek "ossze kell szednie magat", hogya kovetelmenyeknek megfeleljen, annak meg kellene kfserelnie megtalalni elegedetlensege, bels6 gorcsossege okait. Esetleg ajanlatos lenne allast valtoztatnia, talan megerett az id6 az elettarssal vagy f6nokkel folytatando 6szin147

146

te beszelgetesre, Netan nem artana kisse lefekezni az egyeni ambiciot, s a betegseg altal jelzett feladatot, a turelern gyakorlasat teljesiteni. A kivalto okok rendkiviil sokfelek lehetnek, am megallapftasukat jelent6s mertekben megkonnyfti, ha megfigyeljuk, milyen korulrnenyek kozott lepnek fel az izomgorcsok,

Kancsalsag
Nem veletlen, hogy az embernek ket szeme van; ennek az adottsagnak testi es lelki sikon egyarant jelentosege van. Fizikai ertelernben szernunkkel a komyezo vilagot erzekeljuk. Ha csupan egyetlen szemiink lenne, egy targyrol kizarolag annyit allapfthatnank meg, hogy letezik. A masik szemiink segitsegevel azonban - mely szamunkra sokkal diferencialtabb latoszoget biztosit - azt is kepesek vagyunk felismerni, hogy e targy pontosan hoI talalhato, azaz hova kell "besorolnunk". Lelki ertelernben hasonl6 dologr61 van sz6. Az embernek azert van ket szeme, hogy a dolgokat ket kulonbozo "szemszogb6l" legyen kepes vizsgalni, latasmodja ily m6don rugalmas legyen. Kancsalsagnal az ember szeme el6tt a valosagrol ket kulonbozo kep jelenik meg, melyek nem fedik egymast, nem hozhat6k egymassal osszhangba. Ennek kovetkezteben az agy, nehogy osszezavarja az embert, az egyik kep elnyomasa mellett dont, Igy viszont az ember .felszermlve" valik, a valosagnak csupan egyetJen aspektusat latja, Az ett61 eltero latasmodokat teljesen kirekeszti, bar letezesuknek ontudatlanul a tudataban van. Sajatos helyzetebol ad6d6an viszont keptelen osszerendezni kulonfele benyomasait, hiszenazok tobbe-kevesbe ellentmondani latszanak egymasnak. Eppen ezert kenyszerul ra, hogy "egyertelmu' magatartast vegyen tel.

Izomsorvadas
Az izomsorvadas eseteben a test izmai fokozatosan megrovidulnek, a beteg gyenge es cselekvokeptelen lesz. E betegseg reven a test jelzi, hogy az illet6 termeszetes cselekvokepesseget azaltal veszitette el, hogy izmait nem vette igenybe, nem mozgott eleget, azaz valtozasra keptelennek bizonyult. A test mintegy tukrozi azt a tenyt, hogy a beteg hozza sem kezdett feladatai vegrehajtasahoz, vonakodott problemai megoldasatol, halottnak tettette onmagat. Izommerevseg olyan egyennel jelentkezik, aki ismetelten hibat kovet el ahelyett, hogy sorsa figyelmezteteset tekintetbe venne. GOfCs6sen ragaszkodik egy bizonyos nezethez, Az izornsorvadas viszont arra utal, hogy a beteg teljesen .rnozdulatlan" magatartast tamisit, mintha problernak vagy feladatok egyaltalan nem leteznenek az eletben. Aki testenek izmait egyaltalan nem hasznalja (pelda; begipszelt kar), ezzel visszafejlodesuket idezi e16, az izmokhoz ugyanis nem jut el mozgasi inger. .Belsd izmaink" is elsorvadnak, ha hasznalatuktol tart6zkodunk, ha bels6 er6nket nem edziik sziintelen.

Kancsalsdg: felsz6littis, hogy lelkileg rugalmasabbak legyiink; ismerjiikfei a latszat miigott rejttJzU valosdgot, dolgainkat helyesen rangsoroljuk

Izomsorvadds: a cselekvtikepesseg elvesziese; a preblemdk, feladatok megoldasat61 valO huz6doztis, a kudarctol es kiivetkezmenyeitUI val6 fetelem
Az izomsorvadasos betegnek ismet aknvva kell valnia, meg kell tanulnia sajit kezebe venni elete iranyitasat, s feliil kell kerekednie egy esetJeges kudarct61 vagy tettei kovetkezmenyeitol val6 felelmen. 148

Amit tenni kell

A kancsal egyennek torekednie kell arra, hogy az elet nyujtotta helyzeteket es adottsagokat tobbfele m6don leg yen kepes latni, megftelni es elrendezni magaban. Lelkileg mozgekonyabba kell valnia. 149

Kisebbrendusegi erzes
A kisebbrendusegi erzes azt sugallja az embemek, hogy "Ogy, ahogy vagyok, nem talalhatnak szeretetremeltonak!" Minthogy azonban az ember szeretetre vagyik, mert onrnagat keptelen szeretni, mindent rnegkiserel, hogy kornyezetevel megkedveltesse magat, Engedelmes, szorgalmas, egyre okosabba es ugyesebbe valik, sot talan hfresse es gazdagga is. Minden megvaltozott az eleteben, csupan a kisebbrendiisegi erzes nem. Hiszen most fgy gondolkodik: "Az emberek kedvelnek, de vajon valoban szeretnek-e? S ha igen, akkor nem csupan a kepessegeim, a penzern miatt szeretnek-e?" Be kellene lamia, hogy ilyen eszkozokkel keptelen megszabadulni kisebbrendtisegi erzesetol, mi tobb, egyre tobb akadalyt gordit az igazi szeretet utjaba,

vet is elnyerem, bar nines mar tobbe szuksegern ra, mivel onmagamnak is kepes vagyok megadni azt a szeretetet, amit eddig mindig megvon tam magamtol, Semmi okom tobbe. hogy kisebbrendusegi erzessel kuszkodjek, fgy az fokozatosan rnegszilnik,

Koromragas
Bar a koromragas tobbnyire gyermekekre jellemzo, felnott korban is jelentkezhet. A ragas a kulvilaggal szembeni feszultsegek es agressziok kulso megnyilvanulasa, A fels6bb tekintelytol (apatol, anyatol, tanartol, fOnokt61 vagy idosebb testvertol) elszenvedett valodi vagy velt igazsagtalan banasmod kovetkezteben agresszfv indulatok (mereg, duh, harag) ebrednek az egyenben, ezeket azonban el kell fojtania. A legszivesebben visszautne, de nem meri megtenni.

Kisebbrendusegi erzes: nem hiszem, hogy szeretetre melto lennek; dnszeretet hitinya, negativ enkep; fel kell ismernem, ki vagyok valojdban

Koriimrtigtis: belslJ feszultseg, valodi igazsdgtalan bdndsmodra ellentetek

agresszivittis; velt vagy utalo tunet; feloldatlan

Amit tenni kell Az embemek tehat idejekoran szembe kell neznie kisebbrendilsegi erzesevel, s tudatosftania kell magaban, kiesoda 6 valojaban, A "szeretve lenni" allapotahoz egyszenl tit vezet - ha az ember maga is elkezd szeretni. Minden gazda tudja: esak azt fogja tudni learatni, amit elvetett. Tudatosan meg kell hat tenniink ket lepest, melyek kozelebb visznek a megoldashoz. 1. Tudatosftom magamban enkepemet, meghozza pozitiv enkepet alkotok magamrol, hogy kepes legyek szeretni onmagam. Feltetel nelkul elfogadom magamat olyannak, amilyen vagyok. 2. Hozzafogok, hogy ahol esak lehet, kinyilvarutsam szeretetemet, am anelkul, hogy torodnek vele, mit kapok erte cserebe, hiszen a szeretet nem arucikk. Egyre inkabb kepes leszek oszinten szeretni, ami oly rnertekben szeretetre meltova tesz, hogy kornyezetem rokonszen150 A kulvilaggal valo feloldatlan osszeutkozes kovetkezteben felgyillt agressziv energia tehat egy pottargy, tulajdon kormunk ellen iranyul. Minthogy az embemek nem szabad "kimutatnia orosz Iankormeit", atvitt ertelernben hatastalanftja fegyvereit, hiszen nines abban a helyzetben, hogy megvedhetne magat, szabad folyast engedhetne elegedetlensegenek, s ervenyesftheme igenyeit, Itt valojaban az onbizalom hianyarol van szo. Az embernek tobb cselekvesterre lenne szuksege, ahol kepessegeit bilntudat es a buntetestol valo felelern nelkul kibontakoztatnatna. Az egyeni magabiztossag es onbizalom megerosftesre szorul. Ha az ember veszi maganak a batorsagot, hogy agresszfv indulatait megfelelo medon kinyilvanitsa, akkor a koromragas jelensege

magatol megszunik.
151

Koszveny
A koszveny tobbnyire hajlam alapjan kialakult anyagcserezavar (els6dleges koszveny), mel yet a purinban gazdag taplalkozas idez e16. Purinra a szervezetnek szuksege van, am ha aver telft6dik vele, akkor koszvenyes roham lephet fel. Egy anyagbol tehat felesleg mutatkozik a test ben. Ez atvitt ertelern ben annyit jelent, hogy a koszvenybeteget allandoan ugyanazok a dolgok foglalkoztatjak. Nem tudja vagy nem . akarja bekeben hagyni a rmiltat, keptelen ra, hogy masoknak, s6t onmaganak is megbocsasson, hogy bizonyos tenyeket adottnak fogadjon el. AId szuntelenul visszafele tekint anelkul, hogy valtoztatni vagy tanulni akarna a tortentekbol, az fokozatosan megsavanyodik (hiigysav), kovetkezeskepp reakci6iban egyre merevebb lesz (iziileti fajdalmak). A koszveny fellephet egyeb megbetegedesek szovodmenyekent is, fugghet peldaul a feher, illetve voros vertestek nilzott elszaporodasatol. A nyirokcsom6k k6ros duzzanata kovetkezteben er6teljesen fokoz6dik a szervezet purinterrnelese, ami masodlagos koszveny kialakulasahoz vezethet, Kulonfele vesemegbetegedesek soran szinten jelentkezhetnek koszvenyes rohamok, amennyiben az elegtelen veserrnlkodes miatt nil keyes hiigysav valasztodik ki. A testi tulerdltetes, nilzott alkoholfogyasztas, illetve taplalekmegvonas egyarant szerepet jatszik a betegseg letrejotteben. Regebben a koszveny a jomodban el6ket siijtotta, napjainkra viszont az egyik legelterjedtebb civilizacios betegsegge valt. A ferfiakat tizszer gyakrabban tamadja meg, mint a n6ket, es huzamosabb id6n keresztiil panaszmentesen lappanghat, mignem egy kiados etkezes, nilzott alkoholfogyasztas vagy egyeb kivalto ok kovetkezteben akut roham formajaban jelentkezik. A verbdl a htigysay kristaly formajaban ulepszik Ie az iziiletek tajekara es a vesekbe, Kulonosen gyakran tamadja meg a lab- es kezujjak, ilIetve a terd fzuleteit. Az fzuleti gyulladas tovaterjedese a j61 ismert koszvenyes csomok kialakulasahoz vezet. A koszveny hatasara az ember fizikailag merevve es mozdulatlanna valik. A szilardan rogzult es rugalrnatlanna valt ontudat igy 152

testi szinten is Iatharo m6don es fajdalmasan megnyilatkozik. Rakenyszerit, hogy .rnagunkba szalljunk", elcsondesedjunk es levessiik uraIkodni vagyo, parancsolgat6 viselkedesmodunkat,

Kbszven»: megmerevedett ontudat;/eisz6lfUis, hogy vessilk el a parancsolo es dominald viselkedesi stilust, s nezzilnk onmagunkba

Amit tenni kell

A betegsegben rejl6 felszolftas tehat egyertelrml: a betegnek nem szabad tovabbra is a rnegtortenteken ragodnia es szomorkodnia, rnindenert rnasokat okolnia es kegyetJen sorsaert panaszkodnia. Az atelt esemenyekbol le kell vonnia a megfelel6 kovetkezteteseket, a lehetosegekhez merten tisztazo beszelgeteseket kell folytatnia az erintettekkel, vagy valami mas m6dot kell talalnia arra, hogy megmerevedett bels6 magatartasat lelki fejlodese szolgalataba allitsa,

Kotlihartya-gyulladas
KotlJhtirtya-gyulladas: a konfliktusokkal val6 szembenezes keszsegenek hidnya, tulzott kiivetetmenyek, bele-nemegyezes

A kotohartya-gyulladas jelzi, hogy olyan konfliktusr61 van sz6, amivel az ember .nern kfvan szembenezni", Magaban foglalja a felhivast, hogy egyszer mar tudatosan megvizsgaljuk, amivel nem akarunk szernbenezni, s az okot is, amiert szemet hunyunk folotte. A tuner rakenyszerit, hogy tobbe ne terjunk ki a konfliktus e16l, s fgy maradektalanul oszintek legyiink onrnagunkhoz.

153

Amit az ember nem hit, az sajog es ingerel, azaz fajdalmat okoz. Berzenkedunk att6l, hogy a dolgokat ily m6don kelljen latnunk. Amit viszont latunk, az nil sokat kovetel tolunk, vagy egyszenlen szembeszegulunk vele. Tekintete altai az ember mintegy odadorgolozik a dolgokhoz. Amit tenni kell Eloszor is meg kell tanulnunk a dolgokat s egyben onmagunkat is olyannak latni, amilyenek a valosagban. Aztan fel kellene tennunk a kerdest, milyen ponton okoz fajdalmat, hogy szembe kell nezni onmagunkkal, illetve mennyiben vagyunk keptelenek sajat szemunkbe nezni, Minden pillantassal. azaz minden ujabb ranezessel lehetoseg ad6dik arra, hogy a dolgokat mas szernmel lassuk. Meg kell hat tanulnunk olyannak tekinteni a valosagot, amilyen, es osszhangot teremteni benso lenyunk, kulso viselkedesunk es a dolgok egyeni meglatasa kozott. A megoldas nem sokaig varat magara, hiszen ha a konfliktust elhantottuk, vegul a kotohartya-gyulladas is elrmilik.

vajon eleven es simulekony-e, avagy nehezkes es serulekeny. Ha szoros a kapcsolatom onrnagarnmal, belso tartasom is szilard. A kulvilaghoz val6 kotodes, mely bizonyos rnertekig fuggoseget jelent, ebben az esetben felesleges. Ha viszont fuggosegbe kerultem, sebezhetobbe, serulekenyebbe valok, hiszen fuggosegem nines osszhang ban a terrneszetes feszultseggel. Minthogy erzekelem onrnagamhoz val6 kotodesem hianyat, gyakran helytelen kapesolatokba bocsatkozom, Igy szerezven .kek foltokat" a vilagban. A veralafutasok tehat fuggosegemet es sebezhetosegemet teszik lathatova. Itt szerephez jut a ver is, azaz a lelek testi lakhelye. Az elettdl isrnetelt (gondolati) lokeseket kapok. de gyakran magam is egy ilyen Iokes szerepet toltom be. Valojaban viszont sajat enemnek okozok serulest.

Kotoszaveti gyengeseg: tulzott engedekenysegemmel onmagamat sertem meg; erzekenyseg, uuilagos es csekel» rugalmassdg

Kotoszoveti gyengeseg
A kotoszovet az emberi test kulonbozo res zeit kapcsolja egymashoz, tartja ossze. A bornek, azaz erintkezd szervunknek, feszesseget es tartast biztosft. Kotoszovet az, ami "ossze-kot". A kotoszoveti gyengeseg a belso tartas es allokepesseg csokkent rnertekere utal. Az illeto egyen konnyen szerez "kek foltokat", azaz konnyen megserul, meg ha az Utes csekely erejii is volt. Foglaljuk ossze A kotoszoveti problemak arra utalnak, hogy tiilsagosan puha es hajlekony vagyok, ezaltal serulest okozok magamnak. Az egyes testreszek kozti termeszetes megfeszulesben zavar lepett eel. A kotoszovetnek lelki szinten az a kepessegem felel meg, hogy az egyes reszeket kepes vagyok egyrnashoz kapesolni. Allapota jelzi, mennyire vagyok osszeszedett vagy hajlekony, belso lenyem 154

Amit tenni kell A kotdszoveti gyengesegben szenvedonek meg kell tanulnia, hogy ne legyen erzekeny es haragtart6. Biztonsagerzetet, lelki ellenallokepesseget es alapveto bizalmat kell kifejlesztenie onrnagaban. Az embemek valojaban egyetlen lokest kell kapnia belso lenyetol, es ismet onmagava valik, Aki sajat szemelyisegenek megfeleloen el, nem fog tobbe helytelenul viselkedni, rossz helyen engedni s ezaltal megsebezni onmagat, A kulvilag csupan potlek, s egyben arra sz616 felhivas, hogy sajat szemelyisegunkben talaljunk tamaszt, Aki tehat nem hajland6 lemondani a kulsd kapesolatr61, minthogy az belso tamaszat p6tolja, az amftja onmagat, Aki viszont megtalalta onmagat, onnrnagara tamaszkodik, az eleven es eros. Letenek lenyeget elevenseg es rugalmassag alkotja, kovetkezeskepp kotoszovete is eros, tart6s es hajlekony. A szepseg 155

es igazsag mindenkinek sajat szemelyisegeben rejlik. Aki .osszhangban" van, nem szorul ra a kulvilag lokeseire, s az elet nem is sebzi meg. Aki nem erzekeny, kepes elfogadni komyezetet olyannak, amilyen. Ralelt sajat lenye ertekere. Onmaga ertekeb61 kiindulva nem esik nehezere nagylelkiinek lenni, nem fogja tobbe megtagadni onmagat, hogy ezaltal tulajdon len yet sebezze meg. Ebben az ertelemben a kotoszoveti gyengeseg segithet visszatalalni onmagunkhoz, segithet, hogy val6ban onrnagunkka valjunk,

Mandulagyulladas
A mandulagyulladas arraaz erzesre utal, miszerint valami nyomaszt6 dolog, melyet le kell nyelnem vagy eddig mindig lenyeltem, megfert6z engem. Ezentul nem akarom lenyelni, magamhoz venni, tobbe keptelen vagyok elfogadni. Egy er6s, heveny es mind ez idaig elfojtott konfliktusr61 van szo, mely hirtelen eletre kel bennem. De mandulagyulladas keletkezhet akkor is, ha az ember szandeka szerint mondani akarna valamit - vagy ezt masok elvamak t6le -, rnegis keptelen ra, illetve nem meri megtenni, inkabb lenyeli mondanivalojat. A mandulak itt filterkent rmlkodnek: a karosat elnyelik. Am ha az ember nil sok beliilr61 megnyilvanulni kivan6 dolgot hibaskent ertekel, e filter el6bb-ut6bb telit6dik. Ugyanez a helyzet, ha valamit nem akarurik befogadni, mert negativkent elutasitjuk.

A lagyekserv jelzi, hogy keptelen vagyok tab be elviselni egy nyomast, valamilyen megterhelest, De magaban foglalhatja a celzast is: valami regi, valami tulhaladott eltort bennem. E betegseg bizonyos esetekben egyeni elbizakodottsagra vagy onostorozasra val6 hajlamra utalhat.

Mandulagyulladtis: nem tudok, vagy nem vagyok tiibbe hajlando valamit lenyelni; ertettenseg vesz kiiriil; feladatom, hogy egyedisegemet kifejezesre juttassam

Ltigyekserv: keptelen voltam hozzdeduidni a fesziiltseghez, a terheleshez; valami "megszakadt" bennem; iinvddra vaw hajlam; tutzou elbizakodottsag

Barhogy leg yen is, egy "szakadas" mindig rnegkoveteli a terhel6 nyomas megszunteteset, Ennek egyik m6dja, ha az ember gyokeresen megvaltoztatja az elet dolgaihoz val6 viszonyulasat. A benniink rejl6 teremt6er6 helytelen iranyba tert, igy keszen kell allnunk arra, hogy eletunket ujra vegiggondoljuk, megprobaljunk valaszt keresni az alapvet6 kerdesekre, peldaul eletunk ertelmere, sajatos feladatunkra. Meg kell vizsgalnunk, mennyiben lenne kivanatos modesttanunk eddig kovetett elenitunkon.

Begyulladhatnak a mandulak akkor is, ha az ember ugy erzi, ertetlenseg veszi korul, s valami szuksegeset nem mond ki, hiszen szubjektive ugysem lenne semmi ertelme. Mindezek ellenere mindig tOrekedniink kell arra, hogy felismerjiik a latszat mogott rejt6z6 valosagot, Feladatunk abban all, hogy annan lenyunket, egyedisegiinket es massagunkat kifejezesre juttassuk. Ha Igy cseleksziink - a mandulagyulladasra, mint e feladatunkra sz616 felhfvasra - nem lesz tobbe szuksegunk.

Megfazas
A megfazasos allapot szamos jelkepes ertelrml tiinetb61 all ossze, melyeket az alabbiakban egyenkent vesziink sorra.

156

157

A betegnek bedugul az orra

Valamivel torkig lett, az orra bedugult, a legzes es rajta keresztiil a kulvilag dolgainak erzekelese akadalyoztatva van. A beteg tobbe nem hajland6, de nem is kepes arra, hogy ujabb problemakkal megbirk6zzon.
Fa} a feje

Az a rengeteg dolog, ami a megfazasos beteget elarasztja, akkora fejtorest okoz neki, hogy semrnit se kepes befogadni.
Berekedt, nem tud beszelni

Zavar lep fel a nyelvi kornrnunikacioban. A beteg vagy nem akar kapesolatba lepni a kornyezetevel, ami torokgyulladasa kovetkezteben most mar lehetetlenne is valt, vagy torokfajasa annak a jele, hogy a kulvilag dolgai helyett inkabb sajat bels6 vilagaval kellene foglalkoznia. A torokgyulladas a beteg szamara Iehetove teszi, hogy tarsanak jelkepes ertelernben .odahorogjon" valamit.
A manduldk megduzzadtak

Hagytam, hogy szamomra helytelen magatartasukkal masok megfert6zzenek. Most viszont szembefordulok ezzel az idegen magatarrassal, mert nines osszhangban val6di enernmel, ellenkez6leg, meggyengfti. A megfazas tudomasomra hozza, hogy nem bfzom onmagamban, nines hozza batorsagom, hogy tulajdon lenyemmel ossz. hangban, helyesen eselekedjek. Testem megkfserli, hogy megszabaduljon az idegent6l. Eddigi magatartasomra .rnegorroltam", .valamit odahorgok magamnak", "Iorkig lettem" azzal, hogy megtagadom tulajdon lenyemet, Minden idegen dolgot ki akarok kohogni magarnbol, kitusszenteni es szabad folyast engedni neki. Az idegenseg viszont bennreked es meggatolja, hogy vilagosan gondolkodjam, megakadalyozza, hogy tovabbra is csupan ertelmemre hallgatva eljek.

Megftiztis: felhivds, hogy tdbbet foglalkozzunk iinmagunkkal, tanuljunk meg lazitani, tartsuk tdvol magunkat minden szamunkra idegentlJles hamistol

A beteg nyelesi nehezsegekkel kuszkodik, nem tud vagy nem akar valamit lenyelni, elfogadni. Osszessegeben a megfazas lehetoseget teremt a betegnek arra, hogy egy id6re tavol tartsa rnagat a kornyezetetol (,,Ne gyere nil kozel hozzam, kulonben te is megkapod!"), mig problemajat nem sikertil tisztaznia. Masfelol viszont a megfazassal jar6 tunetek gyakorlatilag meg is akadalyozzak, hogy elvesszen a kulsosegekben.
Fog/aljuk ossze

Amit lenni kell A betegnek foglalkoznia kell onmagaval, esakis a sajit dolgaval kell torodnie. Meg kell vizsgalnia, miert nem kepes felmelegedni. Ajinlatos lenne elgondolkodnia, mit is akar voltakeppen elmondani, es ,,ki kellene talalnia" mindazt, amit eddig elhallgatott. Meg kellene mutatnia, mire gondol valojaban, es megvizsgalni, milyen mertekben fogadott magaba t6le idegen dolgokat, mennyiben nem bfzott az intuiciojaban. Egy tovabbi lehetseges kerdes: "Mely teren korlatoztam, tagadtam meg onmagam?" A torkunk kapar es faj, mert nem vagyunk hajland6k tovabbra is lenyelni az idegen dolgokat. Aki szereti onrnagat es szfvenek hangjam figyel, azt orokre elkeruli a hamis es idegen.
A megfazdssal kapcsolatban lasd meg a Ndtha cimszot.

A megfazas jelzi nekem, hogy bels61eg hidegge valtam, hianyzik bel6lem a melegseg, mivel az ertelmem, s nem a szivem szerint eltem, Rakenyszent, hogy onmagamrnal foglalkozzam, torodjem vegre a magam dolgaval, ne nyeljek Ie tobbe olyasmit, ami nem felel meg nekem. Vilagosan mutatja: "T6lem idegen mercehez igazodtam, valami ismeretlent fogadtam be. Ez az ismeretlen nines osszhangban velem. Legyengftett."
158

159

Menstrmici6s panaszok
Menstrudcios panaszok: a nlJiseg elutastuisa, az uj irdnti nyitottsdg hidnya, /elellJssegtlJl valo felelem; /elhivtis az ontudat korldtainak megsziintetesere

Mindez Ielreerthetetlenul kozli velunk: mondjunk igent n6i mivoltunkra. egyben sajatos feladatunkra. sajatos kihivasunkra. Nem lenne szabad tobbe az onmagunkrol alkotott elkepzeleseink szerint elnunk, ehelyett onnonrnagunkat kell letezni hagynunk, nem szabad megallnunk, hanem elveznunk kell az elet utjat, Lasd meg a Cikluszavarok cimszot.

A menstruacios panaszok a noiseg bels6 elutasftasara utalhatnak. Ez az elutasitas iranyulhat a n6 tarsadalmi szerepere es statusara, de akar a (jovendo) anyaszerepre is. Mas esetekben a n6 talan melyen vagyik gyermekre, tudja viszont, hogy eletkorulmenyei vagy partnerenek ellenkezese miatt nem lehet teherbe esnie. IJyenkor a menstruacio idejen a n6ben ujra meg ujra tudatosul az "elszalasztott lehetoseg", ami melyseges csalodast valt ki benne. Mindezt testileg is fajdalmasan eli at. A menstruacios panaszok tehat voltakeppen az iij feladatra val6 keszseg hianyat jelzik. Elerkezett a megfelel6 id6, az ember viszont meg nem all keszen, meg tiltakozik az ellen, hogy felnojon, Pedig feladatunk megkivanja, hogy allandoan keszenletben alljunk, hogy az tij athathassa tulajdon szernelyisegunket, s rajta keresztiil megnyilvanulhasson, Kovetkezeskepp fajdalmat okoz, ha az ember gorcsosen ragaszkodik egy mar elert allapothoz, ha a lany tiltakozik a n6ve valas ellen. A fejlodeshez termeszetesen hozzatartozik, hogy vallaljuk a felelosseget onmagunkert, sernmifele m6don nem akadalyozzuk az elet szabad folyasat, A fajdalom magaban rejti a felhfvast, hogy engedjiik tovabbhaladni fejlodesunket, tudatunk beszilkuleset. mely felelemkent nyilvanul meg, oldjuk fel, s vegre feln6tte valjunk, ne csupan idosebbe, Megkivanja t6liink, hogy lelki teren is keszsegesek legyiink onmagunkat boldogan atengedni minden uj hatasnak, mely tulajdon eletunkben jelentkezik vagy szemelyisegunkon keresztiil megnyilvanul, A menstruacios panaszok egyertelmuen felszolftanak arra, hogy inkabb .Jiasbol eljunk" ahelyett, hogy elgondolasokhoz, hatarozott elkepzelesekhez igazodnank, es mondjunk igent az eletre iigy, ahogy van.
160

Mosakodasi kenyszer
Hasonlatosan ahhoz, ahogy testiink a mosdas reven tiszta lesz, a mosakodas egyben a .piszkostol'' val6 belso megtisztulas szimb6luma is. Az ember nem veletlenul erzi rnagat olyan kellemesen egy kiad6s furdes ulan. Kulsoleg s belsdleg egyarant tavolra kerult a kellemetlen. piszkos dolgokt61 vagy problernaktol. A mosakodasi kenyszer ebben az osszefuggesben egyertelrmlen jelzi a torekvest, hogyaz ember mintegy lemossa magarol valamely tenyleges vagy kepzelt bunet. E jelenseg kulonosen gyakori fiataloknal, akik (ebrcdez6) szexualitasuk elm menekulven meg kfvannak szabadulni ..tisztaralan erzeseiktol", Haborgo lelkiismeretiiket kulsodleges kornpenzacio reven kiserlik meg kiengesztelni.

Mosakoddsi kenyszer: valodi vagy kepzelt ban erzete; vtigy, hogy .Jisudra mossam" magam; rosszleLkiismeret; beLslJkenyszer, hogy valamit jovdtegyek

Amit tenni keLL Akin mosakodasi kenyszer vett er6t, annak meg kellene probalnia tenylegesen elkovetett hibajat helyrehozni, illetve jovatenni, vagy pedig a dolgokhoz val6 helytelen viszonyulasan - mely a biintudat kepzetet benne kivaltotta - szukseges valtoztatnia es javftania,

161

Mozgasbetegseg

(utazasi-, tengeri- es legibetegseg)

Az utazassal alta laban egyutt jar, hogy az embernek rengeteg tij benyomast kell feldolgoznia. Otthagyja meghitt kornyezete biztonsagat, ismeretlen tajak fele veszi utjat, anelkul hogy elore sejthetne, rnifele ujdonsag varakozik ott rea. Lelki ertelemben mindez annyit jelent, hogy az ember sajat lenyenek eleddig ismeretlen tajaira vivd utazasra indul. Az ismerthez vain ontudatlan ragaszkodas, valamint az ismeretlentol vain felelern odaig fokozodhat, hogy az illeto elszedul es rosszullesz. Raadasul az utasok jelentos resze valaki masnak az osztonzesere indul el, sajit maganak aligha van beleszolasa abba, hova iranyul es hogyan fog lezajlani az utazas, Kovetkezeskepp az egyedul utazok tobbsegenek sernmifele panasza sem tamad, kizarolag utastarsakkent lesznek rosszul, minthogy masoktol ftiggenek s a tortenesek alakulasaba egyaltalan nem szolhatnak bele. A mozgasbetegseg tehat egyben az auol valo felelern is, hogy az ember nem lehet ura a helyzetenek, masokra kell hagyatkoznia, eletet nem iranynhatja onrnaga, hanem mintegy .Jeeletik" vele. Az autobuszon torte no utazaskor ezt a kenyszererzest tarsadalmi szinten eli meg. Egyvalaki iranyit, a tobbiek kovetik. Az ember csupan paranyi pont a tomegben, engedelmeskednie kell. Repuleskor a magasba emelik, ahol szedit6 erzes fogja el. Ijeszt6 gyorsasaggal halad elore es fel, hogy netan lezuhanhat, a legszivesebben a foldon maradna. Hasonlokepp aki nem menetiranyban til, azaz .visszafele utazik", gyakorta szedulesben szenved.

valamint az ontudatlan akarat, hogy az ember mindent maga iranynson, vegso fokon egy adott helyzet elkerulheterlensegerol valo tudattalan felelmet eredmenyez. Ilyen esetben a beteg eldtt a kovetkezd feladat all: el kell engednie magat, a tortenesek folyamataba nem szabad beavatkoznia, s minden szituacioban onnon szemelyisege kozeppontjaban kell nyugodnia. Hiszen a vilag oly csodalatos, ha az ember vele osszhangban s nem ellene d, ha csondes szernle16kent a teremtes meghitt vedettsegeben nyugszik es tudja - "minden iigy jo, ahogy van".

Multiplex sclerosis (SM)

Az hagyomanyos orvostudomany Ielol tekintve a multiplex sclerosis (SM) okait meg homaly boritja. A beteggel folytatott behat6 beszelgetesek nyoman viszont a problema lenyege nagymertekben tisztazodhat. Alapjaban veve a megmerevedes altai kivaltott elszigeteltsegrol van szo, Kulsoleg mar a betegseg kezdeti stadiumaban is felnlno a mozgaskepesseg korlatozottsaga, a test merevsege, valamint az izmok bizonytalan rmlkodese, Belsoleg, gyakran mar rovid ido rmiltan, szinten ratalalunk a magatartas egyfajta merevsegere, A paciens hajthatatlanul es sziklaszilardan ragaszkodik az allaspontjahoz, bizonyos temakrol egyaltalan nem hajlando beszelni es remenytelen 6t mas belatasra bfmi. Sokszor eppen 6 az, aki dominanciaigenyevel osszhangban csaladjaban .rnegadja a hangot", reszben azaltal, hogy betegseget kozvetett zsarolaskent ervenyesfti. Csakhogy nezeteinek es velemenyeinek belso szilardsaga, ez az "engedni nem tudas" megmerevfti a testet is, ugyhogy az mar keptelen .nranaengedni" a finom impulzusoknak, azaz rugalmatlanna valik.

Mozgdsbetegseg: a lazittis kepessegenek, illetve keszsegenek hitinya; osztonos hajlam a dolgok irtinyittistira; a kiszolgdltatottsdg, az elkerulhetettenseg erzese

A mozgasbetegseg tehat vilagosan utal azon keszsegunk vagy kepessegunk hianyara, hogy onmagunkat el tudjuk engedni, kepesek legyunk masokra rahagyatkozni, s hagyjuk a dolgokat megtortenni. A kozosseg meghitt kozegebe valo beagyazodottsag hianya,

Multiplex sclerosis: megkemenyedes, uralkoddsi hajlam miatti elszigetelodes; igazi lenyem bizonyos elemeit elutasttom, nem engedem el magam; gyakori kemeny ililkezes

162

163

Az SM-betegeknek ket, vilagosan elkulonftheto ttpusa letezik: A .Jconok" tipus. aki mar kulsoleg is rogton felismerheto kemenysegei es "belso eror" mutat, tobbnyire cinikus alkat, szamos ternarol nem hajland6 beszelni, ilyenkor egyszenlen .Jcikapcsol''. Az ilyen pacienst sajatos alapbeallirottsag uralja, egy onmagaban zart vilagkep, mely nehezen tamadhato, megis alapjaban elhibazott. Szemelyisegjegyei kozott j6 adag erzeketlenseg, ridegseg es onzes szerepel. A masik tipus az elobbi gyokeres ellentetenek nlnik: nyflt. szfvelyes, mindenkivel baratsagos es engedekeny -Tegalabbis Iatszolag! Am nala is akadnak olyan teruletek, melyek tudatosan vagy tudattalanul erintetlenek maradnak. Eletenek egy bizonyos reszerol vegleges, megmasfthatatlan velemennyel van, ami raadasul elesen utkozik a valosaggal, A terapias beszelgetesek soran ra kell talalni e ternakorokre, megpedig oly modon, hogy bizonyos ingeruletkivalto fogalmakat vetunk fel, mint peldaul a csalad, partnerkapcsolat, szexualitas, konvenciok, gyermekneveles vagy hasonl6k. A multiplex sclerosis nyoman, pusztan orvosi szernszogbol tekintve, a gerincvelOben halott szigetek jonnek letre, E karosodaso-' kat visszafordfthatatlannak kell tekinteniink. Mindazonaltal ha a beteg belatja gondolkodasmodjanak merevseget, s hajland6 valtoztatni magatartasan, a betegseg folyamata lelassithato, s6t megallithato, fgy lokesszenl felgyorsulasara egyaltalan nem kerul sor. A multiplex sclerosis' fajdalmasan lathatova teszi az egyeni let olyan reszteruleteit, melyeket az ember nem enged elni, mert eliteli azokat, nem kivan olyan lenni. Mindebb61 egyertelrmlen ad6dik a feladat, hogy ne akarjunk tobbe megitelni, sot ehtelni. az elet egyetlen teruletet se utasftsuk el, de eljuk meg Ietunket a maga egyedisegeben es sokszfmisegeben, anelkul hogy csupan lenyunk j6 oldalat engednenk megnyilvanulni, Ha nines tobbe olyasmi, am it az ember tulajdon szemelyisegeben elutasit es nem hagy elni, akkor j6 uton haladunk a teljes gyogyulas fele.

Nagyothallas
Aki nagyothallasban szenved, az bizonyos dolgokat nem tud vagy nem akar meghallani, vagy eppen "ugy hiszi, nem hall j61"!

Nagyolhalliis: felhivds, hogy vegyiik eszre az elet finom amyalatait; hallani-nem-akards; azi hiszem, "nem hallok

jot"
A nagyothallas lelki vonatkozas tekinteteben a szernbetegsegekkel rokon, Ahogy a rovidlato csak a nyerset, nagyot es egyertelrrult latja, a nagyotha1l6 csupan a hangos, felt uno zajokat kepes erzekelni. A finom hangamyalatok egyaltalan nem leteznek szarnara. Ez a beregseg tehat teljesen differencialatlan gondolkodasrnodra es lelki beallftodasra utalhat. Ez esetben a nagyotha1l6nak meg kellene tanulnia erzekelni es megkulonboztetni egyrnastol az elet finom arnyalatait is (lasd meg a Szlirkideti vaksdg cimszot). Masfelol viszont a nagyotha1l6 viselkedese kfsertetiesen hasonlft ahhoz a gyermekhez, aki valamit .nern akar meghallani", Aki hiizodozik valamely eleje allftott feladat vallalasatol vagy megoldasatol, aki nem figyel a sors szavara, az testileg bntudatlanul hozzajarul hall6kepessege elveszitesehez. Betegsege (vagy egy baleset) gondoskodik rola, hogy val6ban az tortenjen vele, amire titokban vagyik. A problemak egyidejt1Jeg testi fogyatekossag formajaban valnak lathatova.

Natha
A natha kialakulasanak lelki hattere konnyen felismerheto, elegendo csupan a kulsoleg megnyilvanulo jelekre figyelniink. Az embernek bedugul az orra, azaz "torkig van" valamivel. A natha mindig olyan helyzetbenjelentkezik, amikor az illeto uilterheltnek erzi magat es indokot keres a visszahiizodasra, mivel jelenleg nines abban a helyzetben, hogy a szamara kellemet1en kovetelmenynek eleget tudjon

164

165

tenni. Mindenki megerti, ha az ember ilyen allapotban visszavonulni kenytelen. Vegul is faj a feje, csopog az orra, konnyezik a szeme, s a test mindenre ingeriilten reagal. Ezek a testi sikon jelentkez6 szimptornak nagyon is vilagosan utalnak rendkiviili erzekenysegunkre. Ha valaki megis kozel mereszkedne hozzank, egy tusszentessel tavolsagtartasra intjuk, vagy eppen .odahorgunk neki" valarnit.

juttat, nem tud megbirkozni, gyakran folyadek - tobbnyire alkohol - segftsegevel kiserli meg, hogy az konnyebben csusszon Ie a torkan. A mertektelen alkoholfogyasztas etvagytalansaghoz vezet, Kovetkezeskepp az ember elobb-utobb rnegelegszik a folyekony taplalekkal, mely konnyeden szetarad a szajban, s vegkepp iemond a val6di taplalekot jelento szilard Ialatokrol. A nyelesi problemak egyik jellegzetes Iajtaja a levegonyeles. A beteg nyelesre valo keszseget szinlel, am a tulajdonkeppeni feladat101meghatral,

Ntitha: torkig vagyok valamivel; a dolgok "megindultak"; belsU tisztuldsifoiyamat

Forditott ertelemben viszont a megfazas - az ember felfokozott kapcsolatteremt6 kepessege eseten - rakenyszent arra, hogy bizonyos tavolsagot tartsunk a tobbiektol es sokkal jobban odafigyeljunk onrnagunkra. A mandulak megduzzadasa is arra ural, hogy tobbe nem tudunk es nem is lenne szabad mindent lenyelnunk, inkabb valodi lenyunk valosagaban kellene elnunk ahelyett, hogy kulsosegekkel tomjuk tele magunkat. A natha mindenesetre szabad folyast enged valarninek, bels6 "tisztulasra" kerul sor. amib61 test es lelek egyarant megerosodve keriil ki - mig elobb-utobb ismet torkig nem lesziink valamivel. Lasd meg a Megfdzas ctmszot.

Nyelesi nehezsegek: csiikkent keszseg bizonyos dolgok elfogaddsdra, a tenyek tagaddsa

Amit tenni kell

A nyelesi nehezsegekkel kiiszkOd6nek meg kellene kerdeznie magatol, mikeppen tudna megoldani elete nyilvanvalo konfliktushelyzeteit. Vagy Ie kell mondania, meg kell szabadulnia a kfnzo feladattol, vagy pedig annak elvegzese erdekeben fokoznia kell bels6 keszseget es megertokepesseget, A kellemetlen feladat mibenletere valoszfmlleg gyorsan feny deriilhet egy rovid, de melyrehato beszelgetes soran.

Nyelesi nehezsegek
A nyelesi panaszok arra utalnak, hogy bizonyos dolgokat, tenyeket es helyzeteket neheziinkre esik .Jenyelni", azaz elfogadni es elviselni. A nagyobb falatokat csak iiggyel-bajjal tudjuk .megragni", egyes dolgokat viszont .muszaj egyszenlen lenyelnunk", Masokat pedig .keptelenek vagyunk olyan gyorsan megemeszteni". E kifejezesek mindegyike az emesztes folyamata es az elettortenesek kozotti szoros osszefuggesrol tarniskodik. Valamit lenyelni annyit jelent, hogy az ember egy dolgot elfogad, a sajatjava tesz. Aki a kemeny es tobbnyire jokora falatokkal, rnelyeket az elet nekiink
166

Ovsomor
Az ovsomor eseteben tobbnyire a test egyik oldalan, a mellkas also tajekan fajdalmas. holyagszenl kiutesekjelennek meg a boron, Testi kivalto okkent az ott vegigfuto gerincvel6ideg gyulladasa szolgal, E rnegbetegedes a b6rt, azaz kontaktusteremt6 szerviinket erinti, Pontosabban fogalmazva, a zavar a fent emlitett idegnyalabbol indul ki. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy e rnegbetegedes erzekelesunk, eszlelesunk zavaraval all kapcsolatban, hiszen az idegeknek az a feladatuk, hogy a kulvilag informacion kozvetitsek az agynak.
167

Az ovsomorben szenved6 betegnek nehezsegei vannak a kapcsolatteremres teren, minthogy borbetegsege a kovetkezoket jelzi: .Foglal. kozzatok velem, torodesre es gondoskodasra van szuksegem, igenyelem es keresem a kapcsolatot!" Masfelol viszont belulrol ellenteres ertelrrul informaciolokeseket kap, melyek kapcsolatfelveteleben megakadalyozzak. minthogy a beteg a kulvilag kozeledesi kiserleteij egyaltalan nem vagy esak csokevenyes formaban eszleli. lgy kern I sor a mar emlftett ideggyulladasra, mely az erzekelt impulzusok tovabbftasaban es feldolgozasaban bekovetkezett zavarra utal. A beteg igenyli es keresi a kapcsolatot, ugyanakkor a joindulani kozeledeseker, felelembol vagy bizalrnatlansagbol, elutasirja. Kapcsolaneremtesre bizonyos mertekig keptelenne vall, meg kell hat tanulnia masokhoz kozeledni, illetve lehetoseget teremteni a kapesolat letesltesere.

nak van kiteve, ez a folytonos riadokeszultsegi allapota pajzsmirigy tulmUkOdesehez vezet, ami a megfelel6 hormon kivalasztooasa reven tart6s .vegetativ harci keszultseget" teremt. Mivel azonban az erzelmek nem nyilvanulnak meg. mert elfojtjak es megtagadjak Oket. erre a harera bens6leg keriil sor.

zelmek; "riadokesziiltseg",

elfojtott agressziv es elutasiui ertulfokozott belsU aktivitds; allando" vegetativ harci kesziiltseg"

Pajzsmirigytuttenges:

A beteg gyakran hararozouan korvonalazhato felelmeinek es er6s

rnaganyerzetenek nem ad hangot. ezek kulonfele termeszeni er6feszitesekben nyilvanulnak meg, peldaul rendkiviili mertektl felel6ssegvallalasban, mertektelen ambiciozussagban. a fuggetlensegre val6 korai es er6teljes torekvesben, ezen jelzeseket azonban a kornyezete egyaltalan nem fogja. E teny rovabb er6sfti a beteg azon erzeset, hogy 6t "senki nem erti meg". Vagyat, hogy vegre megeno tarsra talaljon, nem szavakban fejezi ki, hanem azon szinte gorcsos igenyen keresztul, hogy rnasokrol gondoskodjek. Az illet6 ezaltal rnasok szemeben rendkivul rokonszenvesse valik, 6 maga azonban egyre elegedetlenebb lesz, gyakran depresszi6ba siillyed, minthogy keptelen kiszabadulni maga valasztotta bortonebol. Pedig csupan nyfltan kellene vallalnia onnon igenyeit, s olyannak mutatnia magat, amilyen valojaban. Ezen esak egyetlen .orvossag" segithet =legy onmagad!

Ovsomor: segelykiiilliis: "Sziiksegem van, vagyom a kapcsolatokra!" F elelem, bizalmatlansdg es vedekezes a kapcsolatteremtessel szemben. Erzelmi-gondolati "ordogi kiir",
Az ovsornor siilyosabb eseteiben szovddmenykent feloldali suketseg vagy vaksag alakulhat ki. Jelzi, hogy a beteg robbe nem kepes erzekelni a valosagot, illetve a rendelkezesere allo lehetosegek gazdagsagat, szivesebben el tehat a latszatok vilagaban, Ezen a ponton az illet6nek meg kell tanulnia attorni e gondolati es erzelmi ordogi koron.

Pajzsmirigytultenges
Kozismert dolog, hogy az ember szellemi-Ielki allapota jelent6s hatast gyakorol a szervezetben lev6 mirigyek rmlkodesere, Kulonosen igaz ez a pajzsmirigy eseteben. Ha valaki osztonos igenyeit es erzelmeit szuntelenul elnyomja - kulonosen az agressziv es elutasit6 jellegu erzelmeit -, s ennek kovetkezteben allando belso hare-

Parkinson-k6r
Ha egy Parkinson-k6rban szenved6 beteget figyelmesen szemlelunk, az a benyomasunk tarnad, mintha ket ellentetes er6 rangama ide-oda. Ez a betegseg valojaban akkor lep fel, ha valakit bels6leg ket kulonbozo kepzet vagy erdek kerft a hatalmaba. A beteg egyfel61 valami konkret eselekedetet szeretne vegrehajtani, amiben viszont kiils6 hatasok vagy egy bels6 "ellennyomas" megakadalyozza, A

168

169

Parkinson-kor ellentetes er6k: osszeutkozese, ami testi sfkon is rna- ( nifesztalodik! Bar a beteg valtoztatni szeretne valamilyen szituaci6n vagy adottsagon, azaz .rnegbolygatja", nines abban a helyzetben, hogy szandekat meg tudja val6sitani, vagyis "bena". .

a kiils6 "tamadasokkal" szembeni felfokozott erzekenyseg szorosan osszefugg egymassal,

Parkinson-lair: ellentetes erok altai mozgatott Uny I'agyok; kilduistalan konfliktushelyzetek; Ie kell rdznom magamrol valamit, meg kell tote szabadulnom
A Parkinson-korban szenved6 beteg keprelen arra, hogy konfliktushelyzet eseten szandekait esetleges ellenallasok ellenere is keresztiil tudja vinni, vagy eppen visszavonuljon, s az adottsagokkal kiegyezzen vagy megbekuljon. Az ilyen jellegti betegsegnel rnindig feliil kell vizsgalnunk, vajon . egy adott konfliktushelyzetben kepesek vagyunk-e levonni a szuk- . segszenl kovetkezteteseket a celbol.hogy az iigyet belsoleg egyszer s mindenkorra lezarjuk.

Pikkelysiimor: kiizelseg es kapcsolat uuini vass. seruustUI valo felelem; l'edUpancel; !elszolitas, hogy az ember mereszkedjek elUa csigaiuizdbol

A pikkelysomorben szenved6nek meg kell ianulnia elobujni a ..csigahazabol", nyfltan megmutatkoznia. nyitotta kell valnia kornyezete kozeledesi kiserleteivel szemben, meg akkor is. ha fennall a veszely, hogy esetenkent tisztessegtelen emberekkel akad ossze. Fel kell isrnernie, hogy az elet szakadatlan aramlas, ahol a megbizhatosagot, a becsuletesseget, de meg az erzelmi kapcsolatok tartossagat illet6en se letezik semmifele biztos garancia.

Prosztatabantalmak

(altalaban)

Pikkelysomor

(psoriasis)

A pikkelysornor eseteben a b6r termeszetes elszarusodasi folyamata tulzott merteket olt. Az (eleinte) elszarusodott foltok akaratlanul is a tulkosszarviiak vedopanceljara emlekeztetnek. Ez a borelvaltozas tehat arra utal, hogy az ember vedkezni szeretne a kulvilag tam adasaiellen, nem akar megserulni, Pedig valojiban kozelsegre, rokonszenvre es szeretetre vagyik, A serulestol es esetleges csalodastol val6 felelmeben viszont megis inkabb elhatarolja magat a kulvilagtol, semmit se fogad be, meg a han ahftott vonzalmat sem. "Maga valasztotta" betegsege reven az illet6lelkileg is teljesen elszigetel6dik. Hamarosan azonban nyilt es' serulekeny teriiletek mutatkoznak az erintett b6rfeliileten: a test rakenyszenti az embert, hogy ismet "sebezhet6ve" valjek, "ujra kitarulkozzek az elet elott". Hiszen a vedopancel meglete, valamint 170

A prosztatabantalmak a leggyakrabban el6fordul6 ferfibetegsegek koze tartoznak. Kulonosen gyakori a prosztata (mas neven dulmirigy) gyulladasa, azaz a prostatitis. E tobbnyire bakteriurnok vagy virusok altal kivaltott megbetegedes kezdeti tiinetei a hoemelkedes, gattajeki, els6sorban vizeleskor jelentkez6 panaszok, tobbnyire ejszaka fellepo fokozott vizelesi inger, neha gennyes folyas. A prosztata megnagyobbodik, s nyomasra fajdalrnasan erzekeny, Nem ritka a prostatitishoz hasonlo, iigynevezett prostatopathia jelentkezese sem. Kialakulasaban fontos szerepet jatszanak a lelki tenyezok, a foglalkozasi vagy csaladi jellegtl stresszhatasok feloldatlansaga, Igen gyakran fiatal ferfiaknal Iep fel, akiknek a szexualis magatartasa meg a fejlodes stadiumaban van, vagy id6s embereknel, hazastarsuk elveszitese utan, Ezekben az esetekben tehat egy feldolgozatlan lelki konfliktus kovetkezmenyeirol van sz6. A prosztatabantalmak harmadik npusat a pangasos vagy vertolulasos prostatitis alkotja. Kivalto okai kozott a huzamosabb ideig

171

tart6 gepkocsi- es motorkerekpar-vezetes, lovaglas vagy kr6nikus felfazas emlithet6. Jellegzetes tunetei a belek, a keresztcsonttajek es a hugyholyag fajdalmai, a korai magomles es potenciazavarok. A heveny jellegil megbetegedesektol fuggetlenul a ferfiak tobbsegenel a 40. eletevet kovetoen kezdetet veszi a prosztata megnagyobbodasa, egyfajta joindulani daganatkepzodes, ami lnigycsoszifkuletet es a holyaguntes nehezebbe valasat idezi e16. Kezdeti tunetei kozt szerepelnek vizelesi panaszok, a vizeleti sugar eler6tlenedese, idonkenti vizeletszivargas, valamint ejszakai. neha orankentjelentkezo gorcsos vizelesi inger. Ha e bajokat nem orvosoljuk, a holyagban bennrekedt vizeletmennyiseg visszaszivaroghat a vesekbe, s veszelyes mergezettsegi allapotot valthat ki.

ket teljesftsen (a partneret, gyermekeiet vagy a tarsadalomet), hanem onmagat tekintse mercenek es a sajat utjat jarja, Ha ez sikerul, az onmagunk altal eloidezett bels6 nyomas is folenged - s vele egyiitt elninik annak "kiils6 lenyomata", a prosztatabanratom is.

Prosztatabtintalmak: belsU szorongds jele; keptelen vagyok megtenni au, amit akarok, tobb« nem tudom "megdllni a he lye met". F el kell hagynom azral, hogy elvdrdsoknak akarjak eleget tenni.

A prosztatabantalmak tehat egyfajta bels6 nyomast jeleznek, mely a vesekkel (partnerkapcsolattal) is osszefuggest mutat vagy eppen onnan ered. Tobbnyirecsupan id6skorban jelentkeznek, mid6n a ferfinak az a szubjektfv benyomasa tamad, hogy .nern kepes tobbe megallni a helyet". Keptelen tobbe megtenni azt, amit szeretne - s nem csupan szexualis teren, Mily konnyil lenne pedig a megoldas, ha az ember megvaltoztatna elkepzeleseit es azt akama tenni, amire kepes! Hiszen minden elkepzeles voltakeppen onnon enunktol tavolit el minket. Fel kellene hat hagynunk azzal, hogy minduntalan a .ferfi'' szerepet jatsszuk, el kellene oszlatnunk felelrnunket, hogy nem vagyunk tobbe oly vonzoak, mint korabban, hogy kifejezesre juttassuk azt, akik tulaj- . donkeppen vagyunk. Nem arr61 van szo, hogy idegen elvarasoknak - legyen az akar a sajatunk - eleget tegyunk, hanem arrol, hogy olyanok akarjunk lenni, amilyenek vagyunk. Lehetosegunk van arra, hogy ki-ki onnon javara dontson, ne kulonfele kovetelmenye172

Minden egyes ember testeben megkozeliroleg mintegy 200000 raksejt van. Minthogy testiink kozel 60 billie sejtbol all. ez a szam egyaltalan nem ninik soknak. Naponta mintegy 100 milliardnyi tij sejt p6tolja az elhaltakat, vagyis potencialisan mindnyajan rakbetegek vagyunk. Ez terrneszetes alia pot. A raksejtek azonban gyongek, s szaporodasi kepesseguk az egeszseges testsejtekenel j6val kisebb. Bizonyos korulmenyek kozott viszont regeneralodhatnak, es ismet ep sejtekke valhatnak. A szervezet immunrendszere eleg er6s ahhoz, hogy a degeneralodott sejteket felismerve, elpusztitsa azokat. Veszely csupan akkor keletkezik, ha az ember, akar atmenetileg is, valamely teren gatolja immunrendszeret. Ilyen gatlo hatast fejt ki a lelki rnegterheles, stressz, alkohol, kabftoszer, elkeseredes. gyillolet, magany, mertektelen szomorusag, s6t a helytelen taplalkozas, az elegtelen legzes, a fogazat, mandulak vagy rnellekuregek g6cos megbetegedesei, Mindebben a geopathikus ingerzonaknak, a fold ugynevezett kisugarzasainak islehet nemi szerepiik. Vannak tehat sajatosan rakkelto tenyezok, melyek azonban mindig valamilyen hibas lelki magatartasban gyokereznek, Az ilyen egyenek hajlamosak az onsajnalatra, el6szeretettel hanytorgatjak fel rniiltbeli serelmeiket. Keptelenek arra, hogy elengedjek magukat vagy emberi kapcsolatokat letesftsenek es tartsanak fenn. Allando onertekelesi zavarral kuszkodnek, az az erzesuk, hogy tarsaik nem fogadjak el, kirekesztik 6ket. Ezen erzesek kialakulasa gyakran a gyermekkorba nyiilik vissza. Dr. Hamer rakkutato orvos a rak kialakulasanak kriteriumait vizsgalva arra a rnegallapftasrajutott, hogy minden egyes szovettanilag pozinv esetben kimutathat6k voltak az alabbi torvenyszenlsegek. 173

1. kriterium A rakes megbetegedest feldolgozatlan szemelyes tragedia idezi e16, mely az egyen bels6 elszigetelodeset vonja maga utan, Keletkezese annal konnyebb, minel rosszabb az illeto alralanos egeszsegi allapota. Voltakeppen tehat harem ok kozrejatszasarol van sz6: a) szernelyes tragedia b) csokkent ellenallokepesseg c) bels6 elszigeteltseg Amennyiben ezek egyuttese uillepi az egyeni hatarerteket, rak keletkezik. ::. kriterium A szemelyes tragedia jellege megszabja a rak lokalizaciojat is. a) ernlorak (szinte kizarolag noknel): A partnerkapcsolat szellemi-Ielki teren zavart mutat, Az erintert fel lehet a hazastars, barat, gyermekek, munkahelyi fonok vagy tanar, b) horgorak (szinte kizarolag ferfiaknal): Okai megegyeznek az emloraknal lefrtakkal. c) mehnyakrak: Tag ertelemben vett szexualis konfliktusok. d) tuddrak (g6cos): Halalfelelem ferfiaknal es noknel egyarant. e) gyomor-belrendszer rakja: Az illet6 keptelen valamit megemeszteni, szembestilnie kell. Ebben az osszefuggesben erdekes megemliteni, hogy nem is olyan regen a mehnyakrak a n6k koreben a legelterjedtebb rakes rnegbetegedesnek szamitott. A szeles konl felvilagositasi hullamnak, es a fogamzasgatlo tablettaknak koszonhetoen a szexualitasrol
174

vallott gorcsos nezetek old6dtak, normalizalodtak, fgy a rak e megjelenesi formaja manapsag viszonylag ritkan fordul elo. 3. kriterium A rak lefolyasa szoros osszefuggest mutat a betegseget kivalto konfliktusanyag megernesztesevel, illetve feldolgozasaval, Ez a betegseg intenzitasara, fokozodasara, megtorpanasara eppiigy vonatkozik, mint id6beli Iefutasara vagy teljes megszilnesere. Mindezekbol az alabbi feltetelezesek ad6dnak: I. A rak a szervezet imrnunrendszerenek gatlasa kovetkezteben alakul ki, mel yet szellemi-lelki rmlkodeszavar idez elo. 2. E rmlkodeszavar fennallasanak ideje alan, sa zavar mertekevel egyenes aranyban, kifejl6dik a rak. 3. Ha a kivalto konfliktus rendezodik, a rak inaktivva valik. A rak kulonbozo tfpusainak kifejlodesi ideje dr. Hamer szerint: a) emlorak: 2-3 h6nap b) horgorak: mintegy 18 h6nap c) mehnyakrak: 12 h6nap d) tudorak: 7 h6nap e) petefeszek rakja: 5-8 h6nap f) mehrak: 5-7 h6nap Az emlftett idctartamokat kovetoen lehet a rakot a legkorabban felisrnerni. A korai diagnosztizalas persze j6 nehany ktilso tenyezdtol is fugg, peldaul a daganat elhelyezkedesetol, egyeni erzekenysegt61 es hasonl6kt61. Ennyit vazlatosan dr. Hamer kuratasairol. Egeszsegi allapotunk tehat eletvezetesunket tukrozi vissza. Amennyiben az el6bbin javftani kfvanunk, magatol ertetod6en modosftanunk kell eletvitelunkon is. Hiszen a betegseg mindig csupan jelzes, mely az eppen kovetett tit megvaltoztatasara sz6lft eel. A rak szempontjabol veszelyeztetett egyenek koze elsosorban azok sorolhat6k, akik elfojtjak erzelrneiket, Haszemelyes tragedia stijtja 6ket, keptelenek megbirk6zni reakci6ikkal, ehel yett aldozatul esnek nekik. Dr. Masaharu Taniguchi jogosan allapitja meg, hogy a rak az egyen lelkivilagaban leva negatfv erzelmek elburjanzasanak szuk175

amivel szuntelenul

segszenl kovetkezmenye. A test csupan visszatukrozi a lelki torteneseket, Ha tehat a testben valami idegen mutatkozik, ez arra utal, hogy a lelekbe is idegen dolog hatoIt be, amit el kell tavolftani. E felismeres jelentoseget meggy6z6en bizonyftja az a vizsgalat, mel yet az Egyesiilt Allamokban mintegy 4 000 rakbetegen vegeztek. Szemelyes rmiltjuk soran kivetel nelkul mindnyajan feldolgozatlan depresszi6s id6szakon estek at, mely egyben betegseguk kezdetet is jelentette. Mindamellett a rak nem csupan fizikalisan mutatkozik meg; hatassal van a beteg gondolkodasrnodjara, partnerkapcsolataira es foglalkozasara is. Teljesen ertelmetlen tehat, ha csupan a testet kivanjuk meggy6gyftani. A lelki attetelek ugyanis elObb-ut6bb ismet testi szintre terjednek at. Lehet-e itt egyaltalan szerepe barrnifajta megelozesnek? Amikor a rakes daganatot felfedezik, azaz mid6n mar kitapinthato, mintegy 80%-ban mar kifejlodott, kialakulasanak utols6 stadiumahoz erkezett, s reszben mar attetelekkel is rendelkezik. A szervezet vedekez6rendszere mar regen felmondta a szolgalatot.

Rdk: rendezetlen egyeni elethetyzet, csiikkent vedekezokepesseg, belsU elszigeteltseg, negtuiv erzetmek elburjdnztisa

Amit tenni kell

Mindenekel6tt tudatosftanunk kell magunkban, es fel kell dolgoznunk a betegsegetkivalto problem at. Ez tortenhet beszedterapia, reinkarnacios terapia, pszichoterapia segftsegevel.vagy az eletfiloz6fia gyokeres megvaltoztatasa reven, ahol az egyeni religio - a sz6 eredeti ertelmeben vert visszacsatolas a letezes osokahoz - dontd szerepet jatszhat, A rak lokalizacioja es a tunetek nyelve pontos felvilagositast nyujt arra vonatkoz6lag, hoI keresend6 a betegseget kivalto problema. Amennyiben a rak kezdett61 fogva aktiv volt, kialakulasanak 176

idopontjit is vilagosan meg tudjuk hararozni. Mindamellett nem art tekintetbe venni, hogy a sz6ban forg6 problema egy ideje nyugv6pontra juthatott, Amennyiben a kivalro konfliktust sikerult feldolgozni. viszonylag csekely ajelentosege annak. mi tortenik a rakos daganatral. Nem szukseges tobbe foglalkozni vele, mert a konfliktusmegoldas jellegenek megfelel6en felsziv6dik vagy teljesen betokosodik. Egyidejilleg aIT61 sem szabad rnegfeledkeznunk, hogy a szervezet vedekezokeszseget isrnet megerosnsuk, hiszen a legjobb orvos a bennunk rejlo egeszseges eletero. Eletvitclunket is meg kell valtoztatnunk, hogy a jovoben ne jelentkezzenek tobbe megoldatlan kontliktusok. Taplalkozasunkat korulrekinroen kell rnegterveznunk, kerulven a karos elvezeri cikkek fogyasztasat. Itt els6sorban a nikotinra. alkoholra, nilzort kaveelvezetre gondolunk. Lehet6leg kerulni kell a husfogyasztast, epprgy a nern termeszetes alapanyagokb61 keszult eteleket is. Minthogy a kornyezeri artalrnaktol armigy sem tudjuk magunkat teljesen rnegvedeni, legalabb testiink vedekezorendszerenek es meregtelenit6 funkciojanak mukodeset segltsuk e16. Ebben a vonatkozasban rendkfvul hatekony a soreleszto. Tarnogatja es vedi a rnajat, testunk f6 rneregteleruto szervet. Raadasul elonyosan hat a belflorara is. A k6ros g6cokat es kisebb szervi panaszokat - mint peldaul a mandulak vagy az arc mellekuregeinek kr6nikus gyulladasa, rossz fogak vagy problemas hegesedesek - diagnosztizalni es kezeltetni kell.

Amit megelozeskeppen lenni kell

A megelozesben talan az a legfontosabb, hogy alapos gondot fordttsunk a rnentalhigienere. Az esti visszatekintes alkalrnaval maradektalanul fel kell dolgoznunk a nap torteneseit, nehogy megoldatlan konfliktusok maradjanak vissza. A reggeli eloretekintes soran pedig az el6ttiink allo napra kell felkeszulnunk oly medon, hogya varharoan bekovetkezo helyzetekkel osszhangban tudatunk eloterebe pozitiv rnagatartasformakat hfvunk, Szamos rakkelto tenyezo akad, els6dleges okkent azonban bels6

177

vilagunk rendezetlensege es mergezettsege szolgal. Masodlagos okkent emlftend6 a raktol valo felelern, amit a "rak kulonfele okairol" szolo ugynevezett .Jelvilagosftasi kampanyok" szabalyszenlen eIiiItetnek es taplalnak az emberekben. Hatekonynak bizonyuIhat ebben a vonatkozasban a kovetkezo kepzeletbeli gyakorlat: Szemleletes mod on kepzelje eI, hogy az eleteros feherversejtek rnegtamadjik es elpusztitjak a gyonge raksejteket. Ebben az esetben a tudatot pozitiv gondolatok toltik be. Fejlessze ki magaban a bizonyossagerzetet, hogy teste eleg er6s a rak legyozesehez, tovabba a kivalto tenyezo ismert es megsziintethet6. rnialtal a rak is elnlnik. A beIs6 gyogyulasi folyamat gyorsan es akad.ilytalanul halad el6re, ha a paciens val6ban hisz testenek e kepessr' -eben, Mindennel fontosabb azonban a religio, vagyis a teremtett vilagot vezerlo principiumhoz valo visszatalalas, Arrol van szo. hogy felismerjuk az elet ertelrnet es tullepjunk a szuletes es halal illuziojan. Aki sajat magat orokkon el6 lelekkent fogja fel, es az elettel osszhangban keszen all feladata betoltesere, az, egyeni meggyozodesem szerint, nem kaphat rakot,

Rendszeretet (k6ros)
Rendszeretet (koros): belsU bizonytalanstig, tamaszkereses, elismeres es siker irdnti vdgy, rendezetlen belsU vildg, a kiegyenstilyozottstig hitinya
Aki lakasaban mar-mar szinte kinos rendet tart, mindezt nagy valoszimlseggel bizonytalansagbol teszi. Ontudatlanul erzi. hogy lelki egyensiilya ingatag labakon all. s mar egy apro hanyagsag is elegend6 ahhoz, hogy teljesen osszezavarodjek, Raadasul aki kornyezetenek dernonstralni szeretne, milyen szorgos es takaros teremres 6 valojaban, mindezt katonas rend es tisztasag reven kfserli meg bebizonyitani. A k6ros rendszeretet mogott egyreszt az a vagy huzodik, hogy az illet6 teljesnmenye reven elismereshez jusson, de benne rejlik annak ontudatlan rnegsejtese is. hogy az egyen bels6 vilaga nem oly rendezett, mint amilyennek nlnik.

Rekedtseg
Reuma
Rekedtseg: "szotlanstig", tehetetlensegerzet; az az erzes, hogy nines mit mondanom; belsU konfliktusok
Nernetorszagban mintegy ketmillio ember szenved sulyos reumatikus rnegberegedesekben, tovabbi huszmillio pedig mozgasszervi fajdalmakrol panaszkodik. A reuma tehat a leggyakoribb s egyben legkoltsegesebb nepbetegseg. E megnevezes raadasul csupan azon kiterjedt tiinetegyiittes gyujt6fogaIma, mely az iziiletek es az izomzat fajdalmas szoveti elvaltozasait jellemzi. A betegseget mindig gyulladas kfseri, fuggetlenul att6I, hogy heveny vagy kr6nikus stadiumban lep-e fel. A fajdalom oly mertekben korlatozhatja a rnozgaskepesseget, hogy nemritkan rokkantsag aIakuI ki. Bizonyos vizsgalati eredmenyek arra utalnak, hogy a reumas betegek agresszfv indulataikat mar gyermekkoruktol fogva a vazizomzat gorcsosen felfokozott megfeszftese reven kfserlik meg Ie179

Az akut, illetve kronikus rekedtseg .szotlanna" teszi az embert! Ez egyfel61 annyit jelent, hogy a beteg tehetetlennek erzi rnagat, iigy hiszi, "nines tobb mondanivaloja", masfelol a rekedtseg egyben felszolftas is, hogy a konfliktusokat ne hanger6vel, hanem bels6 megertes es atalakulas reven probalja megoldani. Rekedtseget valthat ki a konfliktusoktol valo felelem, az az erzes, hogy az illet6 nem tudja helyesen kifejezni mag at, illetve ebben rnasok meggatoljak,

178

v:zetni. Ezzel magyarazharo, hogy er6teljes fizikalis tevekenyseget vege~nek. sO,katsportolnak., s6t felnlnd el6ny~en reszesmj, az ag_ ressziv sportagakat. A reumas betegek szmte kenyszeredetten uraj, kodnak erz e lmeiken, kovetkezeskepp szomorusagukat, csalodonsagukat vagy frusztr,ki6jukat keptelenek norrnalis m6don kielni. 19y kerul sor eleinte szelIemi-lelki sfkon egyfajta megkeme_ nyedesre es megrnerevedesre, minthogy az agresszfv erzelmek az ilIet6 egyenben bizonyos mertekig ..megkotodnek", Bar a reumas beteg rendktvul lelkiismeretes es szereny, kevesse alkalmazkojj, kepes. Az elfojtotr duh, mereg es keseruseg, valarnint sajar, iIIetve masok cselekedeteinek elftelese megakasztja az eletero araml;isat, s egyre nagyobb mereteket olt6 testi rnerevseghez es mozgaskepteIenseghez vezet. A reurnas beteg el6szeretettel kritizal, s gyakran kibekfthetetlen ellenfel, A duh, rnereg, kesenlseg es bossziivagy gyulIadasos folyamatokat indft el ott, ahol elfojt6dott. E lefekezett energiak testi sfkon a nem kivalaszt6dott anyagcseretermekek lerakodasar hozzak letre, Erne ugynevezett toxinokjelkepezik azokat a problemakar, melyek feldolgozatlanul elraktaroz6dtak. fgy a test egyre inkabb a megoldatlan eletfeladatok lerakodohelysvg valik, Ahogy szervezetunket a koplalas reven ra tudjuk kenyszerfteni arra, hogy a felhalmoz6dott tartalekok megemesztesere osszpontosftson, pszichikai teren is leherseges az eddig elfojtott em6ci6kat tudatosftani. feldolgozni es ezaltal artalmatlanna tenni. A beteg tobbnyire borzaszt6an fel aMI, hogy az onrnagarol alkotott kepet, szerenyseget, lelkiismeretesseaet seaftOkeszseae't alkalmazkod6kepesseget es erko!csosseget oszinren megkerdoje. lezze, s fgy kenytelen legyen arnyoldalaval, onnon kicsinyessegevel, uralornvagyaval, agressziojaval, melyek .rnegrnerevedeset'' eloideztek, vegso fokon lelki-szelIemi rugalmatlansagaval szembesulni. A reuma voltakeppen a hatartalan akarat kifejez6dese, a moh6 vagye, hogy az ember mindent tudjon, uraljon es iranyftson. Vegso soron maga a meg nem val6sult hatalomvagy, Amennyiben a beteg tulajdon "arnyoldalat" is vallalna, ezen torekveseir nem keIIene elfojtania. Minthogy azonban sajat erkolcsi elvarasainak semmilyen forrnaban nem tud megfelelni, nemcsak
0' 0 0 ,

nogy elfojtja hatalomvagyat, hanem btlntudat is ebred benne, melyet

scaftOkeszseaael es onfelaldozassal probal meg kompenzalni, Ha = co ilyesmire nem nyflik leherosege, allapota gyakran latvanyosan romJik.Minthogy igazi erzeseit egyre inkabb elnyomja, es bels6 moralis erzesenek, valamint magas eszmenyeinek megfelelo kulso magatartasban ..merevedik meg", a test. e magatartas tukorkepekent, fokozatosan elveszfti mozgekonysagat,

Reuma: agressziv impulzusok izomfesuilest eredmenyeznek; felgyiilemlett diih, mereg, agresszio, kesertlseg,
bosszuvag», belslJ gdtldsok

Amit lenni kell

Meg keIIene hat kerdezniuk magukt61: - Milyen mertekben ragaszkodom ahhoz az enkephez, mely rnoge elrejtem magam? - Mely teren erzekelek magamban eros agressziv indulatokat es
csalodottsagot?

- Miert nem mutatom ki nyfItan ezen erzelmeimet, miert nem beszelek r6luk? - Milyen erzeseket nem merek magamnak bevallani? - Mit nem tudok megbocsatani es elfelejteni? - Miert nem tudom magamat, masokat 01yannak elfogadni, amilyen vagyok, iIIetve amilyenek Ok? - Hogyan tudnek magammal es masokkal szemben melegseget es igazi szeretetet tanusftani, kifejezesre juttatni?

180

181

Rosszullet es hanyas
A rosszullet es a hanyas jelzi, hogy valarni, amit magunkhoz tunk, ami vel foglalkoztunk, megfekudte a gyomrunkat. vet.

Alapvetoen fontos, hogy ne foglalkozzunk tovabb a hibakkal vagY az elutasitott helyzettel, inkabb keressuk a megoldas lehetoseget. mely val6ban .feloldast" hoz. Meglehet. hogy magan a kelle~etlen helyzeten vagy eppen tulajdon hozzaallasunkon kell valtoztatnunk. Mindketto a vedekezesi mechanizmus megszuneset eredmenyezi, s vele egyutt elrmilik a rosszullet is.

Rosszullet is hdnyds: kivansdg, hogy bdrcsak valami ne tortenne meg; valamit "emely{tUnek" taldlunk, nem nyug»

szunk bele a koriilmenyekbe; vedekezes, elutasiuis

Rovidhitas
A rovidiatas a kulvilagtol val6 felelem latharo megnyilvanulasa. Aki az elet tenyeivel nem kfvan szernbenezni, az rovidlato m6don el, De ilyenne valik az is, aki nem tanulja meg vallalni az elet feladatait. A rovidlatas kulonosen gyakori fiatalkorban. minthogy az ifjubol hianyzik az eloretekintes, a tavollatas kepessege. Egyaltalan nem akar meg a jovobe (tavolba) nezni, csakis a pillanatnak el, kovetkezeskepp .ravollatasra' keptelen. A rovidlatas viszont a huszadik eletevet kovetoen jelentosen visszafejlodhet, feltehetoleg azzal egyenes aranyban, ahogy az ember .messzelatasra" tesz szert. A szemrmikodest, mas szervekehez hasonl6an, ercreljesen befolyasolja a szimpatikus es paraszimpatikus idegtevekenyseg (szimpatikus = auton6m idegrendszer; paraszimpatikus = a vegetativ idezrendszemek az el6bbivel ellentetes hatasu resze). A rovidlat6 o emberek nilnyomo tobbsege "paraszimpatikus" termeszeni, erzelmileg kevesbe fogekony, turelmesebb es rendszeret6bb. Hajlamos a kulvilagtol val6 visszahuzodasra, hogy bels6 fejlodese er6teljesebben haladhasson el6re. A rovidlato egyen meglehet6sen jol latja a kozeli targyakat, de a tavolabbiakat csupan bizonytaianul kepes kivenni. Mindebben szerepe lehet a teljesitmenydrukknak es stresszhatasoknak is, kulonosen pedig az edes es alacsony tapertekd etelek iranti el6szeretetnek. Az alultaplaltsag szinten fontos tenyezo, elsosorban a harrnadik vilag orszagaiban. Ezeknel az embereknel gyakori jelenseg a meglehet6sen beszukiilt szellemi beallitottsag. ajovo iranti aggodalom, valamint az att61

Akar egy problema is megfekiidheti a gyomrunkat, elronthatja az etvagyunkat, Ismeros fordulattal elve: .,Mar a puszta gondolatt61 is rosszul leszek!' A kellemetlen helyzetek es nyomaszt6 problemak, mint latjuk, fizikai rosszulletet idezhetnek eld, ami vegeredmenyben odaig fokoz6dhat, hogy a lelki ertelemben emeszthetetlen, j6kora falatokt61 hanyas reven szabadulunk meg. Az emelyges elutasito magatartast jelez olyasmivel szemben, amit egyaltalan nem tudunk elfogadni. Am a mertektelen, osszevissza eves - azaz ha egyszerre rengeteg kulonfele dologgal foglalkozunk - szinten rosszulletet es hanyast okozhat. Az ember megszabadul azokt61 a dolgokt61 es benyomasoktol, melyeket nem akar szervezetebe beepiteni, gondolkodasaba integralni. A hanyas a vedekezes es elutasitas eroteljes megnyilvanulasa, Mindez meg vilagosabban tetten erheto a terhessegi hanyas eseteben. Emelyges akkor keletkezik, ha olyasmi tudatosul bennem, amit nagyon szerettem volna nem megtortentnek hinni. A hanyasban j6val nyomatekosabban fejezodik ki a vedekezes es elutasltas gesztusa: valamivel erinrkezesbe leptern, amit nem tudok (nem akarok) elfogadni, .Jianyingerem tamadt" tole, magamon kivul szeretnem tudni. A hanyas reven viszont csupan testi sfkon szabadulok meg azokt61 a dolgoktol, melyek szamomra erneszthetetlennek vagy karosnak ninnek. Legszivesebben ugyanezt tennem lelki teren is, de nem talalorn meg a modjit, kulonben nem kerult volna sor arra, hogy ezen energiakat testi szinten vezessem Ie...

182

183

val6 felelem es vonakodas, hogy sajat elerukert vallaljak a felelos_ seget. Mindehhez gyakran felenkseg es introverzi6 jarul. A rovidlatok aranya kulonosen magas az ertelmisegiek koreben, Mindez arra enged kovetkeztetni, hogy a kozellatas szoros bsszefuggesben all a nilzotr .kozelrnunkaval'', azaz jelen esetben a sokar olvas6 eletmoddal. A helyzet persze fordltva is igaz, vagyis az introvertalt egyen tobbet olvas, kovetkezeskepp rmlveltebb, a kbzelre nezes gyakorisaga viszont fokozza a rovidlatast, A leptosom upust (karcsu testaIkat sovany vegtagokkal) altalaban osszefuggesbe hozzak a rovidlatassal, Az ilyen em bert bizonyos szemelyisegjegyek - peldaul gatlasossag, felelern vagy agresszivitas - nilsulya jellernzi, melyeket keptelen megfelel6 m6don kinyilvarutani, Szinten gyakori az introvertaltsag es enkozpontusag, valamint a felulnoen sajatos legzesrnod. A rovidlato egyen teste ben arra utal6 jelek talalhatok, hogy rruiltbeli ismetlodo elmenyeit, mint a felelem, remulet es hasonl6 erzelmek, nem tudta feldolgozni. azok mintegy megrekedtek, belefagytak az izomzatba. A melIkas altalaban lapos, megakadalyozvan a teljes belegzest, miel6tt a feldolgozand6 erzelmek a bels6 teret egyaltalan elerhetnek. Az izomzat lenyegi gatlasa a rovidlatoknal tehat nem a szemben, hanem a testben talalhato, megakasztva az energia aramlasat. miel6tt meg az a szembe juthatna. Amennyiben e kontrakci6s es recepnv fazis huzamosabb ideig eltart, a kovetkezmeny rovidlatas kialakulasa lehet. A rovidlatas tehat mindig a uilzottan er6s szubjektivitas megnyilvanulasa, Az ember mindent egyfajta .bekaperspeknvabol" lat, nilsagosan is sajat szernszogebol, .,sajat szemuvegen keresztul", A rovidlatas ugyanakkor eppen arra kenyszerft, hogy onrnagunkra tekintsiink, vilagosan felismerjiik a kozelallor. A rovidlato ember azonban nem akarja eszrevenni ezeket a dolgokat, igy eppen a tuner keszteti arra, hogy onmagaba tekintsen, onismeretre tegyen szert. Mindez tavolrol sem jelenti azt, hogy mindent onrnagara kell vonatkoztatnia, a kozeppontba kell keriilnie es egocentrikussa kell valnia anelkul, hogy val6ban rudomasul venne onnon lenyet, minthogy az igazsag es a valosag tobbnyire kellemetlen dolgok. A rovidlatasban

felhivas rejlik, hogy val6ban meglassuk es elfogadjuk onrnagunkat, s feIismereseinkb61levonjuk a szuksegszeni kovetkezreteseket, A sz6ban forg6 egyen viszont tobbnyire nem erti meg e felhfvast, s6t magaba huzodik ahelyett, hogy tudomasul venne vagy egyaltalan tekintetre meltatna onrnagat, lgy egyre batortalanabb, erzelmileg gatlasosabb es ,.atszellemiiltebb'·lesz. 1gen nehez ra hatast gyakorolni, erzelrneit masoknal sokkal er6sebben fekezi, Tarsadalmi szempontb6l barme1yrendes latasu egyennel aIkalmazkod6bb es kivanarosabb. Az osszetitkbzeseket keruli, vagy eppen a szokasosnal hosszabb ideig, ve2telen tiirelemmel elviseli anelkul, hogy panaszkodnek, kulonfele nemzetek koreben vegzett vizsgalatok kimutattak. hogy Kinaban haromszor annyi rovidlato ember van. mint tavollato, a japan ok kozott hatszor tobb a rovidlato, mint a tavollato. Mindez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a japanok tobb mint 50%-a rovidlaro. Az eddigi kutatasok fenyeben ez a legmagasabb szazalekos arany, melyet eddig egy nepnel tapasztaltak. am rogron errhetobbe valik, ha meggondoljuk, hogy a japan nevelesi modell nagy sulyt fektet az erzelmek feletti uralkodasra, azok udvarias mosollyal tortend leplezesere, megtiltja az ellenkezest, es elvarja az adott csoporthoz vagy a tarsadalom egeszehez val6 feltetlen aIkalmazkodast.

Riividltitas: kiilvilagt61 valo fetelem, teijesitmenydrukk, stressz, az "eIUreldUis" nidnya; a felelem es agressziviuis nyl1t kifejezesevel szembeni gdtldsok

A rovidldtds kialakulasa

A lezutobbi felmeresi adatok szerint a nemet allampolgarok eo 53%-a allandoan, 27%-a alkalomszenien szemiiveget hord. Az esetek tobbsegeben rovidlatasrol van szo, a fiatalkoni szernuvezviseloknek kereken 90%-a rovidlato, Raadasul a kozellatas az eo elmtilt evszazad ota olyan mereteket olton, hogy szinte mar jarvanyr61lehet beszelni. Mi lehet e jelenseg oka?
185

184

Minthogy a rovidlatas eloszor tobbnyire a 12. es 16. eletev kozott lep fel, kezenfekvonek nlnik az ugynevezett .kozelmunka elmelet", hiszen ebben az eletszakaszban a fiataloknak az iskolaban es otthon egyarant sok olvasassal-irassal kapcsolatos tevekenyseget kell vegezniuk. Ugyanakkor ez a pubertas idoszaka is, vagyis az a kor, midon a fiatalok lelkileg is kozellatasra kenyszerulnek, minthogy egesz szernelyiseguk alapveto atrendezcdesevel kell megbirkozniuk. A serdulokoni tudatara ebred nemisegenek, ugyanakkor lenye tarsadalrni jellegenek is, ezert is verodik ebben a korban legszfvesebben csoportokba. A termeszet tehat ..megkoveteli" tole, hogy fokozott mertekben foglalkozzek onmagaval, igy teve eleget a szukseges fejlodesi folyamatnak. Figyelemre melto teny, hogy elsosorban a gimnazisrak rovidlatok (35%), mig a szakiskolakba jaroknal ez az arany joval csekelyebb (56%). Mindebb61 arra kovetkeztethetnenk, hogy a rovidlatas osszefuggesben van az iskolai kepzessel, am ennek ellentmond, hogy a textiliparban dolgozo nok mintegy 70%-a szinten rovidlato, felteve hogy munkajuk allando kozelre nezest igenyel, E jelenseg a nyomdai szedoknel is rnegtalalhato, Am ha valoban a kozellatast kfvano tevekenyseg felelos e betegseg kialakulasaert, akkor miert nem lesz mindenki rovidlato? Itt felrnerul a genetikai oroklodes lehetosege is, hiszen a mvidlatas oroklott szemrendellenesseg kovetkezteben is kialakulhat. Ajanlatos azonban itt is .hajlamostto tenyezo" utan kutatnunk, minthogy ez a tuner megjeleneseben dontd szerepetjatszhat, Amennyiben egy ilyen "hajlamosito tenyezot" adottnak tekintunk, elhantasa vagy legalabbis enyhitese a rovidlatas mertekenek csokkenesehez vagy akar teljes megszilnesehez vezethet. Ebbe az iranyba mutat a "szemtoma", mely eredetileg az amerikai dr. Bates szemesz nevehez fUzOdik, de idokozbenjelentosen atdolgoztak es tovabbfejlesztettek. Bates a rovidlatast a kulsc szemizomzat kronikus megfeszulese kovetkezmenyekent fogja fel, aminek igazahoz nem fer ketseg. FelvetOdik viszont a kerdes: mi valtja ki az izomzat kr6nikus megfeszuleset? A pszichikai tenyezok tekintetbevetele celjabol szamos szemspecialista terapias m6dszere magaban foglalja a legzesterapiat, valamint a kepzeleti tevekenyseg kulonfele megnyilvanulasait, Sajat praxisomban elsosorban a reinkarnacios technikak al-

kalmazasa bizonyult hatekonynak, mert szamos esetben kozvetlenul a .visszavezetes" utan - melynek soran a szemgyengeseg szoba sem kertilt - jelentosen enyhultek, sot megszuntek a szembantalmak. Valtozas nyilvanvaloan "a dolgok meglatasaban" kovetkezett be, ami kozvetlen hatast gyakorolt a szemre is. Am minden effajta terapianak megvan a maga hatranya; csak akkor kerul ra sor, mikor a szembetegseg mar kialakult. Mindennel tontosabb lenne hat. ha a dolgok .hibas Iatasat' egyaltalan nem engednenk kifejlodni, megpedig azaltal, hogy a szellemi-lelki magatartas alakulasat a kello idoben helyes iranyban befolyasoljuk. Mindez egy lehetoleg Ielelemmentes elervitel vagy a felelem azonnali feldolgozasa es feloldasa reven erheto el. Magaban foglalja a korultekinto mentalhigienet, valamint egy altalanos ervenyil eletfilozofia terjeszteset mar a fiatalok koreben is. hogy gorcsok egyaltalan ne lephessenek tel, vagy ha igen, akkor mar idejekoran vedekezhessunk ellenuk,

Sokiziileti gyulladas (kulonosen chronicus polyarthritis)

a P.C.P

primer

A sokiztileti gyulladasban szenvedo betegek felnlnoen egybevago szemelyisegjegyekkel rendelkeznek. Tobbnyire csondes, szereny, szorgalmas es gyakoriatias em berek, onzetlenek es onfelaldozok, gyakran egeszsegugyi vagy szocialis gondozoi munkakorben dolgoznak. Turelmesek, igenytelenek es mindig keszek a tehervallalasra. Korkepukben a reumafaktor vilagosan kimutathato, a szfvrrulkodes viszont nem karosul. Ez utobbi teny vilagosan utal a betegseg hatterere. A betegek elettortenetere tobbnyire a rendkfvuli mertekil aktivitas jellemzo, Faradhatatlanul vegeznek hazi es kerti munkat, teljesitmeny- es eresportokat uznek, furgek, rnozgekonyak es nyughatatlanok, A nilzott mertekil aktivitas es mozgekonysag viszont kizarolag testi sfkon jellemzo. A fizikai aktivitas bizonyos fokig a szellemi-lelki rnozgekonysag hianyat hivatott kompenzalni. A testi aktivitas, a nilzottan lelkiismeretes es kinosan becsuletes magatartasmod kenyszenlsegbol fakad. A hatterben tobbnyire el-

186

187

fojtott, be nem vall ott agresszi6 huzodik, Hianyzik a szeretet, a "sziv reszesedese", Helyet a perfekeionizmus, a mar-mar uilhajszolt segit6keszsegben megnyilvanulo onfelaldozas veszi at, ami viszont gyakran depresszi6ba torkollik. A szellemi-Ielki megmerevedes csupan testi sikon tud oldodni, s ott egyben nilkompenzalodik is, anelkul viszont, hogy a problema valodi megoldasat eredmenyezne. A belsd dermedtseg vegso soron egyre inkabb athatja a testet is, mintegy a belso valosag tukorkepekent. Az elfojtott agresszio, melynek nem szabad "megmutatkoznia", egyre jobban gatolja a testrmlkodest, gyulladast es fajdalmat idez elo, Az elmondottakb61 egyenesen kovetkezik a feladat, mellyel a betegnek meg kell birk6znia. A nilzortan lelkiismeretes es mindent agyonmoralizalo rnagatartast, mely agressziv indulatokat es merevseget idezett elo, fokr61 fokra oldani kel1. A betegnek be kell latnia, hogy masoknak adott igenje adott esetben az onrnagara adott nernmel egyenertekil. Helyteleniil dont az, aki onrnagat a vegletekig fel kivanja aldozni, Utja a szabadsag, nyitottsag es szeretet fele kell hogy vezessen, mert igazi elet esakis ott talalhato.

Sovanysag

Sovdnysdg; meg akarok szabadulni minden rosszuil, alantasuil, erzekitlll; magas eszmenyek; kapcsolatok es ko· tottsegek elutasiuisa

A k6ros lesovanyodas leginkabb a pubertaskorba lepo lanyoknal jelentkezik, vagyis abban az idoszakban, mikor a serdulo lanynak uj szerepevel, onnon nemisegevel meg kell baratkoznia, Az evestol va16 tartozkodas szimbolikus ertelemben e fejlodest hivatott hatraltatni. A sovanysagra ahitozok felulmiilhatatlan eszmenykepe a tisztasag, atszellemultseg es sulytalansag, a testisegtol, "az allatiastol'', a nemisegrol val6 megszabadulas, vegso soron az .anyagtalanna valas".

Az evest olyan aktusnak tekintik, mely a tisztatalant, a testit, vegso fokon magat a szexualitast .taplalja'', s mint ilyet kereken elutasnjik. A sovany egyen fel a gombolyil formaktol, melyek noiesseget kidombontanak. A k6ros sovanysagot eppen ezert gyakorta menstruacios panaszok vagy ahavi verzes teljes kimaradasa kiseri. A sovany ember tart6zkodik a testiseg barmely megnyilvanulasatol, a visszahuzodo eletrnodot. az egyedulletet kedveli, fel a testi kozelsegtol, Egy kozos etkezesben valo reszvetel peldaul oriasi nehezseget jelent a szamara, meg akkor is, ha egyebkent semmit se eszik. Maga az emberi kozelseg, a kozossegi tevekenysegek szuksegszeni velejaroja, kellemetleniil erinti, A szilkos kosztot, melyre a sovany ember kenyszenti magat, gyakran a kesenl fzek jellemzik, vagyis az .edesseg" hianyal Ebben szinten a test, a vagy, az elvezetek vegletes elutasftasa mutatkozik meg. Am e hatartalan elutasftas mogott rnerhetetlen vagyakozas rejlik mindaz irant, ami ellen az illeto oly hevesen tiItakozik: a torodes, testi kozelseg, vagy es "ectes erzelmek", az erzeki gyonyorok irant. Effajta sovargas jut kifejezesre abban is, mikor az illeto titokban valogatas nelkul roppant mennyisegil etelt fogyaszt, amit persze rogton utana ki is hany. E rettegett .testiseg" iranti moho vagy nem hagyja magat szunteleniil elfojtani, am a gyengeseg emlftert megnyilvanulasai nyorntalanul eltuntethetok, igy a paciensnek-se onmaganak, se kornyezetenek nem kell "gyongeseget" bevallania. Az egyeni szuksegletekhez val6 neurotikus viszonyulas nilnyomoreszt a negativ alapbealhtottsagu csaladokban fordul elo. Kialakulasaban szerepet jatszhat a hangsul yozottan puritan eletszemlelet, a hatalmaskodo, indulatos apa, esetenkent egy nilzottan eros egyenisegu anya vagy nagymama, sot egy "rivalizaI6" nover is, akivel szemben a betegnek lathatolag semmi eselye sines. E kornyezeti tenyezokkel szoros osszefuggesben fejlodik ki a barmifele kapcsolattal, kotodessel szembeni, mel yen gyokerezo elutasitas, majd ennek eredmenyekent maganak a szexualitasnak az elvetese. A k6rosan sovany egyenek tobbnyire magas intelligeneiaszintje nyilvanul meg abban is, hogy kifele gyakorta alkalmazkodok, mig belsoleg szinte megszallott makacssaggal tomek celjuk fele, 189

188

A sovanysag mogott alapjaban veve nemes szandek luizodik, amit viszont az illet6 nem megfelel6 eszkozok reven kfvan megval6sitani. Mikozben minden erejevel elfojtja moho eletvagyat, sovar osztoneit, egyben er6sfti is azokat. Helyesebben tenne, ha nyfltan vallalna, szabadon kinyilvanitana ezen szuksegleteit, hogy folebuk kerekedhessen. A betegnek eloszor is meg kell tanulnia elfogadni es vallalni onnon testiseget es nemiseget, Amennyiben ilyen rermeszeni igenyeit elismeri, s hajland6nak mutatkozik azok kielesere, etkezesi problemai is rendez6dni fognak. Sovanysagra vagyni annyit jelent, hogy az ember fennkolt eszmenyeket vall. mentes kivan lenni minden Iatszolag rossztol, alacsonyrendutol. testit61: Ez az idealkep az onmagunkra mint tiszta es tokeletes szellemi lenyre valo tudattalan emlekezesbol ered, kovetkezeskepp elutasftjuk lenyunk .foldi letezesforrnajat'', megvet6en tekintiink onrnagunkra s altalaban a testisegre, amit61 meg kivanunk szabadulni vagy legalabbis a lehet61egkisebb mertekilre szeretnenk csokkenteni. Ujra azok szeretnenk lenni, arnik a valosagban vagyunk: tisztan szellemi lenyek. Feladatunk azonban ugy szol, hogy szellemi lenyunket a testisegre is atsugarozzuk. Ha testi mivoltunkat elutasujuk, feladatunknak sem tudunk eleget tenni. Minthogy az ember szellemi termeszetenek bels6 meggyozodeset onrnagaban hordozza, vagya is erre iranyul, s a legszfvesebben kizarolag szellemileg taplalkoznek anelkul, hogy testevel, siilyaval, az evessel es a szexualitassal kapcsolatba kellene keIiilnie. Fontos azonban hangsulyoznunk, hogy az anyag a teremtett vilagnak a szellemivel egyenertekil resze. Nem szabad hat tole huzodoznunk, ellenkez6leg: fel kell ismerniink feladatunkat, hogy vallalhassuk es betolthessuk. Hiszen aki csupan eszmenye szerint el, megtagadja bens6 valosagat. ,,Ep" es egeszseges esakis akkor lehet az ember, ha felhagy az idealok es onkenyes mercek szerinti elettel, sajat elkepzelesei valera valtasanak hajszolasaval, es a legjobbat adja a vilagnak, am it ember egyaltalan adhat - onmagat. Amennyiben szilardan eltokeljuk, hogy letezni engedjiik magunkat iigy, amilyenek valojaban vagyunk, megtettiik az elso lepest az egeszseg fele vezet6 uton. Bels6 egeszsegunk fokozatosan ki.i1s6 jelekben is megnyilvanul, hiszen ep lelek esakis ep testben letezhet es teljesedhet ki.
190

Stressz
A stressz keletkezese szoros osszefuggest mutat az idegesseget kivalto okokkal. Itt els6 helyen a hibas gondolkodasmodoi kell emlitenunk, mely megfelel6 gyakorlassal Ieepftheto, s pozitfv gondolkodasrnoddal cserelheto Eel. Az olyan gyerekek, akikre mindent rahagynak, akik sem iskolai megterhelesnek, sem sziileik zsamokoskodasanak ninesenek kiteve, nem is ismerik a stresszt, mivel teljes tudatukat es minden figyelmiiket arra iranynjak, ami vel eppen foglalkoznak. Az a feln6tt viszont, akinek fejeben mar reggelinel a delelotti iizleti megbeszelesek jarnak, ebed kozben atfurja az ujsagot, a nap soran sziinteleniil az este esedekes konferencian topreng vagy eppen a masnapi teend6ket tervezi el, stresszhelyzetbe juttatja magat, A stressz egyik kivalto oka tehat a tudat tobbfele eel iranyaban torteno szetforgacsolodasa, Masik kivalto okkent a becsvagy emlithet6. Aki kethetes szabadsagaro! visszaterve osszegyult iizleti postajat egy ropke delelort soran kivanja atnezni, hogy delutan vegre sort kerithessen a regota esedekes leltarozasra, s fgy este gondtalanul mehessen szfnhazba a felesegevel, az menthetetlenul stresszallapotba kerul. A stresszhelyzeteket gyakran bizonyos .Jcenyszerttd korulmenyek" idezik e16, bar tobbnyire nem is annyira a korulmenyek, inkabb mi onmagunk .kenyszentjuk ki". Persze kellemes erzes, ha az ember valamit elrendezven vegre fontosabb dolgokhoz fog hat. Am aligha lehet j6 rnegoldas, ha e celbol sziinteleni.i1versenyt futunk az id6vel. Az iizletemberek tobbsege meg van gy6z6dve arrol, hogy egy el6re megbeszelt id6pontot nem lehet kesobbre halasztani, bar e felfokozott munkatemp6 tobbnyire rossz idobeosztasbol, valamint azon becsvagybol ered, hogy az illet6 minden egyes lehetoseget szazotven szazalekig kihasznaljon, Marpedig az ember nem az a fajta, aki sokaig kibfrja, ha a nap 24 orajaban sziintelen stresszhatasoknak van kiteve. Ra kellene vegre jonnunk, hogy nem muszaj minden felmerulo lehetoseget megragadnunk, hiszen az elet tomentelen mennyisegben kfnalja nekunk az ujabb meg iijabb alkalmakat. Kesz rmiveszet, s egyben elerendo pozitiv jellernvonas, ha kepesek
191

vagyunk idonkent egy Igeretes lehetoseget kihasznalatlanul hagyni, hogy alaposabban kipihenhessiik magunkat, s eror gyujthessiink a sors egy kovetkezo j6 ajanlatanak elfogadasahoz.

Stressz: meghiusuu kiserlet, hogy egy bizonyos idlJ alau a lehetsegesnel tobbet teljesitsek; mertektelen becsvdgy, perfekcionizmus

Amit tenni kell

A stressz ellenszerekent ketfele megoldas kfnalkozik: vagy fokozatosan rnegszuntetjuk a szervezetunkben letrejort riadokeszultsegi allapotot, melyek cselekvokeszsegunket biztositjak s testunket a fokozott megterhelesre elokeszitik, vagy nem hagyjuk, hogy e riadokeszultseg nilzott merteket oltson. Kinz6 Ieszultsegunket, ha mar kialakuIt, kerekparozassal vagy egyeb erokifejtesi m6dozatokkal kell ismet normalis szintre .,szorftanunk", vagy minden eronkkel meg kell eloznunk kialakulasat, Sokat segithet ebben a celjainkhoz val6 rnegvaltozott viszonyulasunk, nem is beszelve arr6l, ha egyszer s mindenkorra lemondunk a nagyravagyasrol, miszerint mindig mindent s lehet61eg rogton elerjunk, s maradektalanul eleget tegyunk kornyezetunk gyakran alaptalan elvarasainak,

keresi igazi enjet ahelyeu, hogy felismerne: mindent, amit oly ketsegbeesetten keres, mar onmagaban birtokol. A szenvedely jellege vilagosan utal vagyam rnibenletere. A munka megszallottja abban a hitben el, hogy soha nem teljesft eleget. Ha elert teljesflmcnyemmel nem vagyok megelegedve, hianyerzetemet sikerrel, elismeressel.jo benyornas keltesevel igyekszem kompenzalni. Ha testi kiils6met utasuom el, a Iizikalis (latszatjmegoldast a mertcktelen evesben, falanksagban velem megtalalni. Az eves azonban csupan latszolag tolli be a bels6 ilrt. s problemarnat csupan sulyosbflja. hiszen a kiiIs6mmel egyre kevesbe leszek megelegedve, A kabftoszerszenvedely melyen a tudat hatarainak kiszelesitesere iranyulo vagy huzodik, A kabitoszer hatasara rovid idore hihetetlen magassagokba ernelkedern, a kabulat rruiltaval viszont meg gyotrelmesebben tapasztalom meg tudati vilagom szUkossegct. Az ember legszfvesebben szeretne rogton celhoz erni, anelkul persze, hogy valaha is el kelljen indulnia a feleje vezet6 uton, mely onmaga tokeletesiteset, lenye fokozatos kibontakoztatasat koveteli meg. Az alkohol a problemakat es kinzo erzeseket, ahclyett hogy megoldana. elfojtja. A lelek elkabul, egy ideig egyaltalan nem erzekeli a feladatokat. konnyilnek es szabadnak erzi magat, oldort es vidam, mintha problemai egyaltalan ncm is lennenek, am amint az alkohol hatasa alabbhagy, menthetetleniiI bekovetkezik a keseni kijozanodas, Az utazasi szenvedely szinten annak a jele. hogy az ember jelenlegi helyenel elorebb akar jutni, a leheto leggyorsabban tovabb akar haladni. A megoldast azonban rossz helyen keresi - a belsd helyett a kulso szferaban.

Szenvedelybetegseg (altalaban)
A szenvedelybetegseg minden forrnaja mogon a sajat en megtalalasara iranyulo osztontorekves rejlik. Az ember jelenlegi letezesmodjaval nines megelegedve, tobbre vagyik, egyfajta idealis en utan kutat, egy masfele vagy magasabb tudati szint eleresere torekszik, Mindaddig viszont, mig a kereses allapotaban van, nem "Itt es Most" el, nem tapasztalhatja meg a beteljesulest, A szenvedely jelzi, hogy az ember mintegy megszallottja a beteljesulesnek, lazasan

SzenvedeLybetegseg: s6vdrgds "iinmagunk" uuin; jellegere a szenvedel» Jajttija utal; az "ontlldat" hidnya

Amit tenni kell

A megohms nyitja abban a felismeresben rejlik. hogy az ember csakis onnon lenyeben lelhet beteljesulest. A kereses minden meg193

192

nyilvanulasaban ajovore iranyul, am amit az ember meglelni kivan, az a jovoben nem talalhato meg. A kereses akkor er veget, ha az ember megtalalta es elfogadta onmagat. Celba jutott. igy szenvedelyre tobbe semmi szuksege.

Szedules
Aki mellozortnek erzi rnagat, nem kap elegendo figyelmet kornyezetet6l, kovetkezeskepp elvesziti belso egyensulyat. eppen a szedules erzesevel fogja biztositani, hogy ismet ,.minden korulotre forogjek"!

Ez az allapot akar hetckig is eltarthat, s vegso soron gorcsos benulashoz vezet. Ez annyit jelent, hogy az erintett testoldal izomzata allandoan a normalisnal erosebben meg van feszitve. Mindez a szoban forg6 testlel, illetve arcoldal torz rartasat idezi clo, amin a beteg egyaltalan nem tud valtoztatni. Fellephetnek beszedzavarok es nyelesi nehezsegek is, tovabba a beteg keptelen befolyasolni vizelet- es szekletunteset.

Szelhlldes: az elet egy teriilete ethalt; az erzelmi kepesseg hidnya, az erzelemkinyilvdniuistol valo vonakodds, "szlikUitt5kijrtiseg", elutasiuis

Szediiles: a belsti egyenstlly hidnya; mintha nem kapnek elegendU figyelmet; szeretnem, ha "minden koriilottem forogna"; csekely iinbizalom

A szedules allapota vilagosanjelzi, hogy a kulso, biztos fogodzopontokat, melyek tamaszul szolgaltak szarnunkra, elveszitettiik. Szeduleskor szuksegunk van valakire, aki kezen fog es vezet, aki torodik veliink es tamaszt nyujt, Akit gyakran elfog a szedules, annak meg kell tanulnia a sajat labara allni, csokkentenie kell a kulvilagtol val6 fuggoseget, tobb magabiztossagot es onbizalmat kell meritenie magabol.

Ha valakit "szeliites er", ez hirtelen szivhalalt vagy agyverzest jelenthet. Mindket esetben erelzarodasrol van szo, aminek kovetkezteben a szfv, illetve az agy meghatarozott teruletenek verellatasaban zavar keletkezik, ami e szervresz elhalasahoz vezet. Az agyverzes vagy varatlanul kovetkezik be, vagy tobb napon at. fokozatosan .fejlodik ki". Az esetek tobbsegeben feloldali benulast eredmenyez, mely az egyik karra, labra, testoldalra vagy az also arcfelre terjed ki. 194

A betegseg sulyossaga es termeszete szempontjibol donto fontossagu, hogy a karosodas mclyik agyteruletet es milyen mertekben erte. Barhogy legyen is, a szelhildes jelentosen megvaltoztatja az illeto eddigi eletvitelet. Bar bizonyos ido elteltevel sokat javulhatnak az ernlitell tunetek, megis illuzio Ienne azt gondolni, hogy elobb-utobb minden olyan lesz, mint egykorvolt. Nem is szabad olyannak lennie, hiszen eppen a regi allapot kenyszerftette ki a szelutes bekovetkezeset, sa betegseg most meghatarozott valtoztatasokat kovetel, Lelki sikon a szelutes azt jelenti. hogy a bcteg szemelyisegenek vagy tulajdon eletenek egy rneghatarozott teruletet nem eli meg, illetve tudatosan elutasitja. Aki viszont hagyja elsorvadni letenek egyes reszeit. el6bb-ut6bb cselekvokeptelenne valik az erintett teruleteken, ami az adott testresz benulasaban kiils6leg is megmutatkozik. Minthogy az elet bizonyos teriileteinek elutasftasa vagy a beteg adott helyzetekben megnyilvanulo (tobbnyire emocionalis) keptelensege most mar a kulvilag szamara is .szemmel lathatova" valt, a baratok es hozzatartozok gyakran pontosan meg tudjak nevezni, mely teruleteken valt a beteg eletkeptelenne. Az erintett fel a legtobb esetben "szUk latokonl" viselkedest taruisft (illctve tamisitott), kulonben mar regota kepes lett volna megtenni a .sorsdonro" lepest.

195

Szivinfarktus
A szfv az eletunk motorja. kovetkezeskepp mindazzal, ami mozgasba hoz minket. szoros osszefuggesben all. Fiigg tehat az elegend6 testmozgastol. de egyben erzelmi kozponrunk is. hiszen az erzelmek is ..megmozgatnak" bennunket. Ezt igazoljak azok a talalo nyelvi fordulatok is. melyek a nepnyelvbol szarmaznak: A szfv orornunkben majd kiugrik vagy megszakad. Dobogasat a torkunkban erezhetjuk, vagy a remulettol szinte elall a szivveresunk. Az ember teljes szfvevel csugghet egy dolgon. valarnit a szfvere vehet. A szfvunkon viselhetunk egy ugyet, s valakit a szfvunkbe zarhatunk. Ami a szfvet kihozza a ritmusabol, az a nilzott vagy nem elegend6 mozgas, testi, illetve lelki szinten, azaz egy lui heves vagy eppen elfojtott erzelem. A szfvbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szfvukre hallgatni. a legszfvesebben mindent az ertelmukkel inteznenek el. Ha a szfvveres akadozik vagy szaguld, ez mindig biztos jele annak, hogy a bels6 rend, ritrnus zavara, egyfajta kisiklas kovetkezett be. Ha nem vagyunk hajlandok a szivunkre hallgatni. ebben az esetben

rakenyszerulunk,

Szivinfarktus: belso gdtldsok miatt az elet keptelen zavartalanul es szabadon dramolni; az ertelem dominancidja; jobban oda kell flgyelniink a sziviinkre

Az angina pectoris .,szUkkebh1seget" jelent, ami itt a szfv szilkossegere, az erzelrni elet beszilkulesere es megrnerevedesere, kicsinyessegre es en-dominanciara uta I. Szfvinfarktusnal az embemek sz6 szerint megszakadhat a szfve. Amennyiben enemet tulertekelem, S nem hallgatok tobbe a szfvemre, az elettol szakitom el magarn. A szivinfarktust gyakran szividegesseg el6zi meg. tulajdon szivrruikodesunk miatti alaptalan felelem, A szfv ily m6don hfvja fel magara a figyelmunket es kenyszertt eletvezetesunk gyokeres meg-. valtoztatasara, kulonben a szfvunk egyszer csak felmondja a szol196

galatot, ahogy mi is lemondtunk rola. A szfvneur6zisban szenvedd egyen fel attol, mi lesz, ha szfve esetleg megall, azaz 0 "szfvtelenne" valik. Tiil gyakran figyel a szivere. ahelyett. hogy val6ban hallgatna a szavara. lgy jon letre a szilkuler, mel yet az illetd felelernkent el ar. Az angina pectoris eseteben az erzelrni elet beszilkulese mar testi szinten, a szfv taplaloereinek sziikuletekent. funkciozavarakenr jelentkezik. A nep nyelve itt megkemenyedeu. sot megkovesedert szfvr61 beszel. A szfvidegesseg, illetve az angina pectoris eseteben a szfveleinte lelki. kesobb testi szinten - nem jut elegendo taplalekhoz. A vegleresen racionalisan gondolkod6 egyen tehat ..szivtelen", .kemenyszfvil" ember benyomasat keIti. Aki megkfserli. hogy rnasok felett uralkodjek, hogy embenarsait manipulalja, vagy akinek a szeretetre valo kepessege egy kedves szemely elvesztese reven orokre "bezarul", annak szinren szfvpanaszai tamadnak. - Infarktusnak azt a pillanatot nevezzuk, mikor a beszUki.iIt er teljesen elzarodik es a szfvizomzatnak az elzarodason tiili resze nem jut tobbe oxigenhez, minthogy aver nem kepes tovabbaramolni. A szfvinfarktus sulyossaga attol fugg, milyen nagy a veraramlastol elzart szfvterulet. Az infarktus sohasem jelentkezik varatlanul, A figyelmezreto jelek koze tartoznak a szfvtaji szuro erzesek, a bal karba kisugarzo vallfajdalmak, vagy az az erzes, hogy az embemek elszorul a torka. Mas kerdes, figyelemre meltatjuk-e egyaltalan ezeket ajelzeseket. Lerezik ugynevezett .nerna" infarktus is, arnely szinte egyaltalan nem vagy csupan enyhe panaszokat okoz, kovetkezeskepp gyakran nem is veszunk rola rudomast. Tisztaban kellienniink azzal, hogy minden egyes infarktus karosftja a szfvizomzatot, csokkenti a szfv teljesftokepesseget, Fontos tehat elkerulnunk mindazt, ami el6segfti az infarktus kialakulasat: az elhfzast, a zsfros, novenyi rostokban szegeny taplalkozast es a dohanyzast, Mindenekelott viszont meg kell tanulnunk megfeleloen kezelni a lelki rnegterheleseket, fgy a duhot, felelmet, izgatotrsagot, szorongast es turelmetlenseget.

Foglaljuk ossze
A szfv az ember eletenek kozeppontja, hiszen ha megszunik dobogni, eletunk is veget er, Mfg elek, szakadatlanul ver a szfvem, 197