ELEKTROMOSSÁGTAN

Elektrosztatika

Ha két, különböző anyagi minőséggel rendelkező

testet összeérintünk, a bennük levő, szabad
mozgásra képes elektronok koncentrációja nem
egyezik meg, következésképpen a
koncentrációkülönbségek kiegyenlítődésre való
törekvése miatt a nagyobb koncentrációjú testről
elektronok mennek át a kisebb
elektronkoncentrációjú testre.
Ezen elektron felesleg, a másikon hiány lép fel.

n1 > n2
1. 2. ee
ee
ee

Hirtelen szétválasztva a két testet, néhány elektron

megmarad az új helyén, s a másik testen elektron
hiány lép fel.

Elektron felesleg: negatív elektromos töltés

Elektron hiány: pozitív elektromos töltés

Az elektromos töltés jele: Q

Mértékegysége: C (Coulomb)
1 elektron töltése e = −1,6 ⋅10 −19 C
Az elektromos mező

A tapasztalatok szerint, ha van a térben egy Q

töltés, és létrehozunk egy másikat, akkor az előző
már a létrehozás pillanatában hat az újra. Ez csak
úgy lehetséges, hogy az első töltés hatása
valamilyen módon mindenütt jelen van.
Úgy mondjuk: maga körül elektromos teret
(mezőt) hoz létre keletkezése pillanatában.

A mezőt (teret) az egységnyi pozitív töltésre ható

erővel, a (mezőerősséggel) térerősséggel
jellemezzük.

 F
E= [ E] = N = V
Q+ C m

Mezővonalak: az egységnyi felületen

 merőlegesen
áthaladó mezővonalak száma = E

Q
+ +

+ +
   
- E = E1 + E 2

E1
E2

+ +
 X

+ -

A mezővonalak pozitív töltéseken erednek és

negatív töltéseken végződnek. Önmagukban zárt
mezővonalak nincsenek.

Az elektromos mező forrásos (forrás: pozitív,

nyelő: negatív töltés) és örvénymentes vektortér
(örvénymentes: nincsenek önmagukba zárt
mezővonalak).

Coulomb törvénye:
 
F
Q1 Q2
−F
r
 Vákuum

Q1Q2 Nm 2
F= k 2 k = 9 ⋅ 10 9
r 2
C
vagy:
1 Q1Q 2
F=
4πε0εr r 2

ε0: a vákuum dielektromos állandója

As
ε 0 = 8,854 ⋅ 10 −12
Vm

εr: a testeket körülvevő közeg ún. relatív

dielektromos állandója
gázokra általában 1+10-6÷-4
szigetelő anyagokra 2-10
ún. ferroelektromos anyagokra ε >10
εvíz = 81
ε BaTiO3 ≥ 10 000
Pontszerű töltés elektromos mező erőssége
(Csak pontszerűé!)

F Q ⋅ Q próba
E= F=k
Q próba r2

Q
E=k 2 vagy
r
1 Q
E=
4πε0 ε r r 2

Fluxus:

n0 Φ = EA
A

Φ = EA cos α = EA

An 0 = A
 E
E

Φ = EA A


  A
Φ = EA cos α = EA A
α A

E
  
Változó E esetében: Φ = ∑ E i ∆A , vagy

i
pontosabban:
   
Φ = lim ∑ E∆A = ∫ EdA = ∫ E n dA
∆A →0 A A

[ Φ ] = [ E ] ⋅ [ A] = V ⋅ m 2 = Vm
m

Gauss törvény

Mennyi az erővonalak száma egy R sugarú

gömbön, ha a középpontja a töltés?

Q
R

1 Q
E=
4πε0 εr R 2
Φ = EA
A = 4πR 2
1 Q 2 Q
Φ= ⋅ 4πR =
4πε0 εr R 2 ε0 ε r
Ha nem gömbről van szó:

A mezővonalak száma ugyanaz, mint a gömb

esetében, mert a mezővonalak töltéseken erednek
és végződnek.
 
Q
Így: Φ= , de Φ = ∫ EdA
ε 0ε r A
  Q
∫ EdA = ε ε
A 0 r

Általában, ha több töltésről van szó

n
∑
  i =1
Qi
1
φ zárt = ∫ EdA = = ∫ ρ( V )dV
A ε 0ε r ε 0ε r V

Gauss-tétel
Potenciál
q
Q A

WVA WVB
UA = UB =
Q′ Q′

Egy pont potenciálja az a munka, amit azért kell

végeznünk, hogy az egységnyi pozitív töltést a tér
ellenében a vonatkoztatási pontból az adott pontba
vigyük.

Vagy:

Az a munka, amit a tér végez, miközben az

egységnyi pozitív töltést a pontból a vonatkoztatási
pontba viszi.

Csak ponttöltésre:

1 Q A vonatkoztatási pont,
U=
4πε0 ε r r végtelen távoli pont!
Feszültség: két pont potenciáljának különbsége

[ U] = V pl: UAB

Q
A
B
D W= 0 C
W= 0 WABC =WADC
AD = BC

Zárt görbén a tér által (v. ellenében) végzett munka

zérus.
Az elektromos vektortér konzervatív vektortér.

Kapacitás

A magába álló testre

töltést csak munkával
lehet vinni, ezért
Q potenciálja van.

Ez a potenciál arányos a töltéssel.

 1
U= ⋅Q C: kapacitás
C

[ C] = As = F (Farad)
V

Szigetelt emberi test: C∼100-200 pF

Energia:

1 2 1 1 Q2
E = CU = QU =
2 2 2 C
 Homogén elektromos mező

U + + + + + A mezővonalak
párhuzamosak,
d
 nagyság és irány
E szerint állandóak.
- - - - - -

U
E=
d

A síkkondenzátor kapacitása

A
C = ε 0ε r
d εr

A
C
+Q -Q Q C Q=C⋅U a
Kondenzátor
 töltése
U
Kondenzátorok soros kapcsolása:

C1 C2 Cn
+ - + - + -

U1 U2 Un

U=U1+U2+……..+Un

Q Q Q
U= ; U1 = ; U2 =
Ce C1 C2

Sorosan kapcsolt kondenzátorokon

a töltés azonos:

Q Q Q Q
= + + ............ +
C e C1 C 2 Cn

1 1 1 1
= + + ............. +
C e C1 C 2 Cn
 −1
 1 
C e =  ∑  soros eredő
 i Ci 
C1 ⋅ C 2
Csak kettőre: Ce =
C1 + C 2

Párhuzamos kapcsolás:
Q1 C1 Q = Q1 + Q 2 + .......... + Q n
Q=Ce⋅U
U Q1=C1⋅U
Q2 C2
Q2=C2⋅U
.
U .
.
Qn Cn .

Qn=Cn⋅U
U

U U⋅Ce=U⋅C1+U⋅C2+….+U⋅Cn
Ce=C1+C2+…..+Cn

Párhuzamos kapcsolás esetén a feszültség

megegyezik a kondenzátorokon.

Párhuzamos
C e = ∑ Ci
eredő
i