PowerPoint tételek

1. HOGYAN HOZHATUNK LÉTRE ÚJ BEMUTATÓT?

Bemutató létrehozása rögtön a program indítása után
A program elindítása után egy párbeszédablak jelenik meg, ahol választhatjuk:
1) Új bemutatók akarunk-e készíteni
2) Vagy egy már létező bemutatót megnyitni
Ez utóbbi esetén a negyedik a „létező bemutató magnyitása” feliratú
rádiógombot kell választani. Ekkor a többi Windows alkalmazásból már jól
ismert „megnyitás” párbeszédablakot kapjuk.
Ha új bemutatót szeretnénk létrehozni, akkor három lehetőség közül is
választhatunk:
 Előadástervező Varázsló
 Sablon
 Üres bemutató
Előadástervező Varázsló
A segítségével autómatizálni tudjuk az előadásunk kialakítását. Az elindítása
után az összes varázslóra jellemző módon csak néhány egyszerű kérdésre kell
választ adnunk.
Sablon
A PowerPoint sok előre meghatározott rendkívül látványos sablonnal
rendelkezik. Sablonok alkalmazásával jelentősen lerövidíthetjük a bemutatónk
elkészítését, hiszen az időigényes kézi beállításokat nem kell elvégeznünk.
Természetesen utólag is alkalmazhatunk sablont egy olyan bemutatóra, melyet
sablon nélkül hoztunk létre, ill. egy sablonnal készült bemutató esetében
kicserélhetjük az alkalmazott sablont, vagy átalakíthatjuk megfelelőbbre.
Üres bemutató
Ha ezt a rádiógombot választjuk, akkor mindent nekünk kell felépítenünk,
beleértve a színeket, a hátteret, stb. Mivel ez esetben is alkalmazhatjuk a
beépített színválasztékot és sablonokat, ez sem jelent majd túlságosan
fáradságos munkát.
Bemutató létrehozása már futó PowerPointban
„Fájl” menü, „Új dokumentum…”
Természetesen ebben a programban is vagy a megfelelő ikonra kattintva, vagy
a „Fájl” menü „Új dokumentum…” pontját választva kezdhetünk hozzá egy új
fájl elkészítéséhez. Az első egyenértékű a korábban már megbeszélt „Üres
dokumentum”, az utóbbi pedig a „Sablon” szerinti munkakezdéssel. Akár a
„Bemutatók” regiszteren választunk sablont, akár üres bemutatóba kezdünk,
mindenképpen új diákat kell majd a még üres bemutatóhoz adni.
Egy-egy új dia beszúrása, különféle elrendezések
„Beszúrás” menü „Új dia…”
Amennyiben egy-egy újabb diát szeretnénk a bemutatóhoz adni, akkor a
szokásos ikonra kell kattintani, vagy a „Szokásos feladatok” eszköztár „Új
dia…” elemét kell választanunk. Ezt követően az új dia létrehozásának első
lépését egy „elrendezést” kell megadnunk.
2. MILYEN FÁJLMŰVELETEK VÉGEZHETŐK A POWERPOINT-BAN?

Ha egy új bemutatót hozunk létre (Fájl Új bemutató) és abban Vázlat

nézetben dolgozunk, akkor az első dia címét írhatjuk be először. Enter ütésére
létrejön a második dia, amelynek a címét írhatnánk most be. Új dia
beszúrásához Vázlat nézetben használhatjuk a Ctrl+Enter billentyűkombinációt
is.

1
PowerPoint tételek
A Fájl mentés másként menüben történik a sablon mentése.
A nézet menüben állítható be az élőfej és az élőláb. Ha nem írunk ide semmit
akkor nincs fej- ill. lábléce a diának. A dia fej- és lábléce mind nyomtatákor,
mind vetítéskor megjelenik.
A jegyzetek a dia képével együtt a World-be küldhetők továbbszerkesztés vagy
dokumentáció készítés céljából: Fájl/Küldés
Vázlatfájl használata:
Fájl/Megnyitás után azonnal a prezentációs program Vázlat nézetbe kerülünk,
ahol láthatjuk a AWorld-ben létrehozott vázlatot. Dia nézetben ellenőrizhetjük a
vázlatnak megfelelően létrejövő diákat.
A legtöbb számítógépes tevékenység egyik végcélja a papíron való
megjelenítés. Nyomtatni a Fájl/Nyomtatás menüjével tudunk, melynek
lehetőségei megegyeznek a többi Microsoft alkalmazásáéval. A „mit nyomtat”
részben, ha emlékeztetőt állítunk be, akkor egy lapra fog kockánként
nyomtatni, beállíthatjuk hányat nyomtasson. A „mit nyomtat” kockák része,
egy oldalra egy kockát fog nyomtatni.

Ha a dia fizikai méretei nagyobbak vagy kisebbek mint az a lap, amelyre

kinyomtatjuk őket, ennek a Fájl/ Diabeállítások-ban lehet utánanézni.
A dokumentum bezárása a Fájl/Bezárás paranccsal történik
A Fájl/Oldalbeállítás-ban beállíthatjuk:
-oldalméretet
-magasságot
-kezdőszámot

3. MILYEN OBJEKTUMOK SZEREPELHETNEK EGY DIÁN?

A Power Point programja lehetőséget ad, hogy különböző objektumokkal

színesítsük munkánkat. Először is ki kell választani az, ehhez megfelelő diát.
A dia beszúrása kétféleképpen is elvégezhető:
 Beszúrás menü Új dia pontját választjuk
 az eszköztári ikon segítségével
Itt nagyon sokféle diaforma közül választhatunk.
Ha táblázatszerűen szeretnénk bevinni az adatokat, akkor először ki kell
választani az ennek megfelelő diát. A táblázat beillesztéséhez duplán kell a
dia felületére kattintani. A megjelenő ablakban beírhatjuk a táblázat
sorainak és oszlopainak számát, majd az OK gomb kattintása után
megjelenik a táblázat.
A diák közül választhatunk grafikus objektummal ellátottat is. A diagramm
beillesztéséhez duplán kell a felületre kattintani. A megjelenő táblázatba
pedig be tudjuk írni a diagramm adatait.
Clip Art képek beszúrásával is színesíthetjük bemutatónkat. Először ki kell
választani, azt a képkockát, amelyre képet kívánunk elhelyezni, majd térjünk
át dia nézetbe.
A Clip Art képbeszúrása többféleképpen is elvégezhető:
BESZÚRÁS MENÜ/ KÉP MENÜPONTJA, MAJD CLIP ART
eszköztári ikon segítségével
duplán kattintunk a dia felületére
Itt nagyon sok kép közül választhatunk. Ha megtaláltuk a számunkra
megfelelő képet, akkor a kép kijelölése után Beillesztés gombbal

2
PowerPoint tételek
illeszthetjük be a diára. A képet utána a Wordben már megtanult
módszerekkel tudjuk formázni.
Egyszerű grafikai objektumokat – kör, téglalap – a Rajzolás eszköztáron
lévő ikonok segítségével helyezhetjük el a dián. Kattintsunk az egérrel a
kívánt alakzatra, majd az objektumot meg tudjuk jeleníteni a dia felületén.
Ezeket az alakzatokat is lehet formázni és színesíteni.
Ha úgy ítéljük meg, hogy valamelyik kockára nincs szükségünk, akkor ki tudjuk
törölni. Az előbb felsorolt objektumok üres diára is feltehetők, külön
mozgathatók és szerkeszthetők.

4. HOGYAN ÍRHATUNK SZÖVEGET DIÁRA? MILYEN

SZÖVEGFORMÁZÁSI MŰVELETEKET HASZNÁLHATUNK?

a, Szöveg beírása
„Beszúrás” menü „Szövegdoboz”
Szöveget beírni úgy tudunk, hogy a szöveges összetevő helyőrzőjébe
egyszerűen belekattintunk. Ennek hatására az adott szövegterületen belül
megjelenik a kurzor, és elkezdhetjük gépelni a szöveget. Természetesen a
helyőrzők helyzete és mérete változtatható a más alkalmazásnál már tanult
módon:
méretezésnél a helyőrzőre rákattintunk, és a keretén lévő négyzetek közül
elhúzzuk az egyiket;
áthelyezésnél a rákattintás után a keretet megfogjuk, és a megfelelő irányba
elhúzzuk.
Ha olyan helyre akarunk szöveget beszúrni, ahol nincs a szövegnek helyőrzője
(pl. képaláírást szeretnénk beírni, vagy az „Üres” elrendezést választottuk),
akkor a szöveg számára egy úgynevezett szövegdobozt kell beszúrni. Ehhez
válasszuk a „Beszúrás” menü „Szövegdoboz” pontját, vagy kattintsunk a
rajzolás eszköztáron az ikonra. Ekkor a kurzor + alakot veszi fel.
A kurzort oda kell vinni, ahova a szöveget szeretnénk írni, majd az egér átlós
húzásával egy téglalapot kell készíteni. A kurzor a húzás művelet befejezése
után megjelenik a téglalap, azaz a szövegdoboz belsejében. Természetesen a
szövegdoboznak is meg tudjuk változtatni a méretét és a helyzetét az előbb
már említett módon.
b, Szöveg formázása
Amennyiben az előre definiált elrendezések közül választunk, akkor a
PowerPoint automatikusan hozzárendeli az egyes szöveges helyőrzőkhöz a betű
típusát, méretét, színét, a szöveg igazítást. A szöveg alkalmazása ugyanúgy
történik, mint a többi Office alkalmazásban.
A formázás eszköztáron megtalálhatjuk a betűtípus, a betűméret, a balra, a
középre, és a jobbra igazítás, a felsorolás, a félkövér, a dőlt és az aláhúzott
betű, illetve bekezdés beállítására szolgáló ikonokat. Ezeket természetesen
ugyanúgy alkalmazzuk, ahogyan azt már korábban megtanultuk(word). A
formázás eszköztáron azonban található néhány olyan ikon is, amellyel eddig
még nem találkoztunk.
Árnyékolja a betűt.
Megnöveli, illetve lecsökkenti a bekezdések közötti távolságot.
Megnöveli, illetve lecsökkenti a betű mértetét.
Felsorolás: Lefokozza, illetve előlépteti a szöveget. Ennek a funkciónak
felsorolásoknál van nagy jelentősége. A lefokozott bekezdés kicsit beljebb
kezdődik, mint az előző bekezdés, és más a felsorolás szimbóluma is. Ezek

3
PowerPoint tételek
tulajdonképpen az alpontok. Az előléptetett szöveg kijjebb kezdődik az előző
bekezdésnél, ezek a főpontok. Természetesen a lefokozott szövegeknek is
lehetnek alpontjai, ha erre is alkalmazzuk a lefokozás parancsot.
Bekapcsolja az „Animálási effektusok” eszköztárat.
Ezeken a formázási lehetőségeken kívül van néhány funkció, amelyek csak
menüből nyithatóak meg.
Karakterformázás
„Formátum” menü „Betűtípus”
A karakterformázási parancsok Power Pointban is ugyanezen a helyen érhetők
el. Itt nagy jelentősége van a betűk színének, mivel a dokumentumot általában
nem kinyomtatjuk, hanem monitoron (kivetítőn) jelenítjük meg. A sablonokban
előre megtervezett hátterek és betűszínek vannak, ezért lehetőleg ezeket
használjuk.
Bekezdésformázás
„Formátum” menü, „Igazítás” / „ Felsorolás...” / „ Betűtípuscsere...” / „Sorköz...”
A bekezdés értelmezése változatlan: két Enter közé eső szöveg.
Felsorolás
Bekapcsolása ugyanúgy történik mint eddig. A „Formátum” menü „Felsorolás”
pontjában a szimbólum mellett kiválaszthatjuk annak színét is, és
meghatározhatjuk a szöveghez viszonyított méretét. Ha többszínű felsorolást
szeretnénk készíteni, használjuk a lefokozás és az előléptetés gombokat!
Igazítás
Az eszköztár ikonjaival csak balra, jobbra és középre lehet a szöveget igazítani.
A „Formátum” menü „Igazítás pontjában megtaláljuk a sorkizárt igazítást is.
Sorköz (és térköz)
Ha a „Formátum„ menü „Sorköz...” pontját elindítjuk, akkor egy olyan
párbeszédablakot kapunk, ahol az aktuális bekezdésre vonatkozóan
megadhatjuk: a sorközt; és a bekezdés előtti és utáni közt, amire a Word
program „térköz” néven hivatkozott.
Mindhárom paraméter mind „sor”, mind” „pont” mértékegységben
méretezhető.
A „Formátum” menü „ Betűtípuscsere...” pontjával a bemutatónkon szereplő
betűtípusok valamelyikét lecserélhetjük egy másik betűtípusra.

5. MIT JELENT AZ ÁTTŰNÉS ÉS AZ ANIMÁCIÓ?

Áttűnési effektusok
"Diavetítés" menü, "Áttünés"
Az áttűnési eljárások azt határozzák meg, hogy egy dia a vetítéskor hogyan
jelenjen meg, illetve, hogy ezt a folyamatot kísérje-e valamilyen hanghatás.
Áttűnés lépései:
1. Válasszuk ki azt a diát, amit valamilyen áttűnéssel szeretnénk megjeleníteni.
2. Indítsuk el a "Diavetítés" menüből az "Áttűnés" pontot.
3. Válasszuk ki az áttűnési módot.
Az ablak elemeinek szerepe a következő:
"Hatás"
A kiválasztott effektus itt rögtön megtekinthető. Az áttűnés mindig a tarka
állatka, és egy kulcs között zajlik le. Itt van arra is lehetőség, hogy
meghatározzuk az áttűnés sebességét.
"Hang"

4
PowerPoint tételek
Ebben a listában választhatunk az áttűnéshez hangeffektust is, amit a program
a dia megjelenésekor fog majd lejátszani.
"Továbbítás"
Itt azt lehet beállítani, hogy meddig legyen látható a dia a képernyőn.
"Kattintásra" vagy "Automatikusan".
Automatikus: Meghatározza az időt, hogy meddig legyen látható a dia.
Kattintás: Ez esetben az egérrel kattintásra jelenik meg az új dia.
Legyen mind: Ekkor az összes diára elvégzi az áttűnést, ha csak legyen-t
állítunk be, akkor az aktuálisra.

Animálás testreszabása:
A "Diavetítés" menüből kiválasztjuk az "Animáció testreszabása" pontot. A
menüpont csak "Képkocka" ("Dia") nézetben választható ki! Fontos, hogy azon
a dián álljunk a menüpont kiválasztásakor, amelyikre az animációt be
szeretnénk állítani.
"Időzítés"
Ezen a fülön felsorolásra kerül az adott képkocka összes eleme. Az elemnevek
két helyen fordulhatnak elő:
- az "Animáció sorrendje" listában,
- vagy az "Azonnal megjelenő elemek" listában.
"Animáció sorrendje"
Az animált elemeket itt látjuk. Ahogy egymás alatt szerepelnek, majd olyan
sorrendben fognak a képernyőn is megjelenni. Ha ez nem felel meg,
kattintsunk az átsorolandó elem nevére, majd a listától jobbra lévő fel, vagy
lefelé mutató nyílra.
"Azonnal megjelenő elemek"
A nem animált elemeket az alsó "Azonnal megjelenő" elemek listában találjuk.
"Animáció indulása"
A párbeszédablak jobb alsó részén határozhatjuk meg az elem felépítésének
módszerét, azaz, hogy az imént bemutatott két lista közül melyikben
szerepeljen. Az "Animációval jelenjen meg" beállításnak két típusa is van: a
"Kattintásra", és az "Automatikusan x másodperccel az előző után". Ha
valamelyik elemet az egyik csoportból a másikba át kívánjuk sorolni, akkor
először is kattintsunk a kérdéses elem nevére, majd a jobb alsó "Animáció
indulása" területen a megfelelő rádiógombra.
"Kivitelezés"
"Animáció típus és hang"
Itt adhatjuk meg a korábban a "Képhatásként" és "Hanghatásként" említett
effektusokat.
"Szöveg megjelenítése"
Megadható, hogy a szöveg hogy jelenjen meg: - egyszerre, - szavanként, -
betűnként. illetve, hogy az egyes bekezdések kiírása után várjon-e
(Csoportosítva).?
"Diagram"
A diagramokat is lehet animálni. Ez annyit jelent, hogy a diagram egyes elemei
nem egyszerre, hanem sorban egymás után jelennek meg.

6. HOGYAN MÁSOLHATUNK VAGY MOZGATHATUNK ÁT EGY OBJEKTUMOT EGY

MÁSIK DIÁRA?
Ezek a műveletek megegyeznek a Wordben tanultakkal. Másolás esetén
például jelöljük ki a másolandó objektumot, majd a Szerkesztés/másolás

5
PowerPoint tételek
ponttal helyezzük a vágólapra. Vagy kijelöljük a másolni kívánt objektumot,
jobb egérgomb/másolás. Lépjünk át arra a diára, amelyre szeretnénk
másolni, s adjuk ki a szerkesztés/beillesztés parancsot, vagy jobb
egérgomb/beillesztés. Ha az elhelyezés nem megfelelő, a korábban
ismertetett eljárással helyezzük a kívánt pozícióra. A CTRL-C(másolás), CTRL-
X(kivágás),
CTRL-VS(beillesztés)billentyűkombinációk értelemszerűen itt is működnek.
Amennyiben a dián lévő összes objektumot akarjuk bármilyen fentebb
ismertetett művelethez kijelölni, válasszuk a Szerkesztés/Mindent kijelöl
(CTRL-M) opciót.

7. HOGYAN VIHETÜNK EGY MÁSIK PROGRAMBA KÉSZÜLT KÉPET EGY DIÁRA?

ClipArt és más képek

„Beszúrás” menü „Kép”

ClipArt egy képtár. A képeket a diáink tetszőleges helyére beszúrhatjuk.

A képtár tartalma szerkeszthető: tudunk új képeket betenni, új kategóriákat
nyitni.
A PowerPoint lehetőséget biztosít bármilyen grafikus formátumú fájl
beszúrására is.

ClipArt képek beszúrása

„Beszúrás” menü, „Kép”, „ClipArt”

Egy diára ClipArt képet beszúrni kétféleképpen lehet:

 képet is tartalmazó elrendezést választva, dupla kattintással
 rajzolás eszköztári soron
 vagy Beszúrás/Kép/ClipArt menüből.

Ha olyan elrendezést választottunk, amelybe megtalálható az ábra helyőrző,

akkor csak a helyőrzőbe kell duplát kattintani. Ekkor megjelenik egy
párbeszédablak, amelyben kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt képet.
Ha nincs fenntartott helye az ábrának, akkor a „Beszúrás” menüből kell
kiválasztani a „Kép”, azon belül pedig a „ClipArt” opciót.
Az alkalmazni kívánt képet a párbeszédablakban úgy választhatjuk ki, hogy
vagy duplát kattintunk rá, vagy egyszeri rákattintás után megnyomjuk a
„Beillesztés” gombot.
Amennyiben tudjuk, hogy az általunk keresett ábra melyik kategóriába
tartozik, célszerűbb előbb az ablak bal oldalán a megfelelő kategória nevére
rákattintani, és csak utána nekiállni a kép keresésének. Ekkor ugyanis
kevesebb kép jelenik meg, kevesebbet kell átnéznünk, könnyebben megtaláljuk
az odaillőt.
Miután kiválasztottuk a képet, az megjelenik a dián. Ha ki akarjuk cserélni,
csak duplát kell rákattintani, és máris újra megjelenik az imént tárgyalt
párbeszédablak. Amennyiben ott újat választunk, a dián az kerül a régi helyére.

Egyéb képek beszúrása

6
PowerPoint tételek
„Beszúrás” menü „Kép”, „Fájlból…”

Ha olyan képet szeretnénk használni a bemutatónkon, amely fájl formájában

megtalálható a gépen, de nem szerepel a ClipArt képei között, azt két módon
tehetjük meg:
Felvesszük a ClipArt képtárába;
Ez utóbbi esetben a „Beszúrás” menü „Kép”, majd abból a „Fájlból…”
almenüpontot kell kiválasztani. A megjelenő tallózó párbeszédablakban ki kell
választani a beszúrni kívánt grafikus fájlt.

8. MILYEN KÉT FŐ CSOPORTBA SOROLHATJUK A RAJZOLÓ PROGRAMOKAT?

MELYEK A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EGYES CSOPORTOKBA
TARTOZÓ PROGRAMOKNAK, RAJZOKNAK?
Grafikai programok között két fajtáról beszélhetünk: vannak a szűkebb
értelemben vett rajzolóprogramok és léteznek rajzfilm készítésére is
alkalmasak, ezek az animátor programok.
A rajzolóprogramok és az animátorok közös jellemzője, hogy mindben sokféle
eszközt találunk arra, hogy egy-egy képet megrajzoljunk. Úgy is mondhatjuk,
hogy az animátor programok olyan rajzolóprogramok, amelyek egyszerre több
képet - a képkockákat - is tudnak kezelni. Minden grafikai programban tudunk
vonalat húzni, kört, téglalapot rajzolni, színezni, egyszóval rajzolni (ez nem is
meglepő). A jobb programok azonban már ügyes effektusok készítésére is
képesek: áttűnéseket lehet velük produkálni, torzítani lehet a képet (pl.
perspektívát vinni bele) vagy megvastagíthatjuk a kép körvonalait, egyetlen
gombnyomásra. A legtöbb grafikai programhoz nagyszámú kiegészítő effektus
is kapható.
Ha rajzfilmet készítünk, a program nagy segítséget jelent a mozgó részek
egyes mozgásfázisainak megrajzolásakor és az sem utolsó dolog, hogy egy
apró hiba esetén nem kell elölről kezdeni a képet. Ráadásul olyan grafikai
programok is léteznek már, amelyek teljesen valósághű módon rajzolnak:
munka közben figyelembe veszik a papír színét, minőségét, a használt festék
jellemzőit. Így lehetséges az is, hogy számítógépen a valóságoshoz
megtévesztésig hasonló olajfestményt készítsünk...
A rajzok elkészítése minden esetben a megfelelő rajzolóprogram
kiválasztásával kezdődik. A rajzolóprogramokat két csoportba oszthatjuk: a
vektorgrafikus és a pixelgrafikus (bittérképes) rajzolóprogramok csoportjára. A
két csoport közti különbség a rajzok elkészítésének és tárolásának módjában
rejlik. A vektorgrafikus rajzolóprogramok alkalmasabbak műszaki ábrák (CAD),
egyszerű vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok, vagy hosszabb szövegek
kezelésére, míg a pixelgrafikus rajzolóprogramokkal könnyen készíthetünk
egyszerűbb grafikákat, illusztrációkat, alkalmazhatunk fotótechnikai trükköket,
különleges effektusokat.
A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat
(téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier-görbéket
(csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és
érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak. A vektoros
képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is.
Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen
nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a végeredmény minősége csak
a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy
mennyi hely szükséges a program által előállított állományok tárolására.

7
PowerPoint tételek
Egy bittérképnél - egy pixelgrafikus rajzolóprogrammal készített grafikánál -
természetes, hogy a kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több
képpont adatait kell tárolni. Mivel a vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket
csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és
görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép
leírásához - tehát minél több görbéből áll a kép -, annál nagyobb a vektoros
állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyítésével nem változik
a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete
sem. Bonyolultabb grafikák esetében (pl. tervezőprogramok, 3D modellező
programok) több MB méretű vektoros állomány is előállítható.
Egy vektorokból álló objektumokkal felépített képen minden objektum
kitölthető valamilyen színnel, viszont - mivel az objektumok jól elkülöníthető
görbékből állnak - nincs lehetőségünk fotótechnikai eljárások (elmosás,
élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak pixelgrafikus
rajzolóprogramokkal végezhetőek el. A mai rajzolóprogramok természetesen
képesek a vektorgrafikus rajzokat pixeles formátumra konvertálni, amelyen
azután további módosításokat végezhetünk.
A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket mátrix-szerűen
elrendezett képpontokból, pixelekből építik fel. A sorokat és
oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek,
ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy
rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson
elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel
írja le. Ahogy a képen látható, a falevél képét képpontjai
helyének és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre, úgy, mintha
egy mozaik kockáit raknánk egymás mellé. A pixelekből álló képeket a kép
felépítésére utalva bittérképeknek is nevezzük. A bittérképek egyik
legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A kép minőségét több felbontás-típus
egyszerre határozza meg.
A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/hüvelyk
(pixels per inch, ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi
területen 72 X 72 = 5184, nagyobb felbontás esetén arányosan több képpont található.
Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg rajta. A képfelbontás
elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a
kimeneti eszköz felbontásától is. A bitfelbontás vagy színmélység azt mutatja meg, hogy egy
képpont színét hány biten tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben. A
nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de
egyben a képfájl méretét is növeli. 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color)
színmélység esetén 65,536, a 24 bites (True Color) színmélység esetén 16,777,216 színt
használhatunk. A monitorfelbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi. A forgalomban
levő átlagos monitorok felbontás 72...96 dpi (pont/hüvelyk, dot per inch). A monitor felbontása a
megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású
monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető
meg a képernyő egy hüvelykjén. A rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia az egy hüvelykre eső,
tónusképzéshez használt elemi egységek számát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (lines per
inch, lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben nyomtatunk ki, vagy a nyomdai feldolgozáshoz
alapszíneire bontjuk, fekete-fehér rácsmintát használunk a színek szimulálásához. A képminőség
függ a rácsfelbontástól, és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi
a kész képet megjelenítő eszköz (nyomtató, vagy nyomdai eszközök) felbontását. A forgalomban
levő lézernyomtatók általában 300-600-1200 dpi (pont/hüvelyk, dot per inch) felbontásúak.
Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép

8
PowerPoint tételek
részletgazdagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép. A fájlméretet befolyásolja
továbbá a használt színmélység, illetve a fájlformátum megválasztása.

9. ISMERTESSEN EGY EGYSZERŰ RAJZOLÓPROGRAMOT (PAINT)!

A program a kézi rajzoláshoz hasonlóan „ceruzát” és „radírt” használ. A Paint
igényesebb munkák kivitelezéséhez nem használható. A programot a Start
menü Programok/Kellékek csoportjából érhetjük el.
A Paint munkaképernyője
A rajzlap az a képernyőterület, ahová rajzolhatunk. Színpaletta milyen színek
közül lehet választani. Menüsor parancsok kiadása. Rajzeszközök „ikonjai”.
Beállítások.
Színek beállítása
Paletta segítségével állíthatjuk be. Jobb egérgombbal a kiválasztott
háttérszínre, bal egérgombbal a vonalszínre kattintunk. Az egyéb opciókat a
Beállítások mezőben állíthatjuk be.
Rajzeszközök használata
A rajzeszközt úgy választjuk ki, hogy az őt jelképező gombra kattintunk.
A választható rajzeszközök:
• Ceruzát úgy használjuk, mint a valóságban. A bal egérgomb lenyomása
mellett az egeret húzzuk.
• Ecsettel ugyanúgy bánunk, mint a ceruzával. A vonalvastagságot a
Beállítások helyén adjuk meg.
• A festékszóróval foltokból álló színhatásokat érhetünk el. Erősségét a
Beállításoknál adjuk meg. Bal egérgomb lenyomásával festhetünk. Ha
tovább tartjuk lenyomva a festék mennyisége több lesz. Rajzolhatunk vele,
a bal egérgomb lenyomása mellett az egeret húzzuk.
• A Paintbe radírt is használ hatunk. A bal egérgomb lenyomása mellett
végig húzzuk azon a felületen, amit ki szeretnénk radírozni. A tisztított
felület nagyságát a Beállításoknál adhatjuk meg.
• A színkitöltő bármely vonalakkal határolt, zárt síkidom belsejét kiszínezi.
Oda állunk, amit ki akarunk színezni és lenyomjuk a bal egérgombot.
• A színbeállítóval a rajzunk bármelyik kiválasztott területén beállíthatjuk a
háttér vagy előtér színt. Az egérkurzort a mintaként szolgáló területre
viszem és jobb ill. bal egérgombok lenyomásával beállítom.
• A szövegíró eszköz segítségével írhatunk is. Az egérkurzort oda visszük,
ahova írni szeretnénk, és a bal egérgomb lenyomásával akkora téglalapot
rajzolunk amekkorára szükségünk van a szöveg beírásához.
• Munkánkat megkönnyíti, ha az egyszer szövegformázó eszközárat
bekapcsoljuk (jobb egérgomb lenyomása).
• Vonal segítségével egyenes vonalat húzhatunk, a bal egérgomb
lenyomásával. A vízszintes, függőleges és 45 fokos vonal húzásakor a Shift
gombot is lenyomva kell tartani. A vonalvastagságot a Beállításoknál adjuk
meg.
• Görberajzolónál épp úgy mint tenni mint az egyenes vonalnál, de a bal
egérgomb felengedése után másodszori lenyomásra a vonalat
tetszőlegesen görbíteni tudjuk.
• Téglalap eszköz használatakor a bal egérgomb lenyomása mellett az
egeret addig húzzuk, amekkorára a téglalapot akarjuk. Négyzet
rajzolásakor Shift billentyű lenyomása mellett. A Beállítások közt

9
PowerPoint tételek
kiválaszthatjuk, hogy a téglalap kitöltött, üres legyen-e és látszódjék-e a
keret.
• Kerekített sarkú téglalap épp úgy működik, mint a téglalaprajzoló, csak
sarkai lekerekítettek.
• Ellipszis épp úgy működik, mint az előző kettő csak ellipszist rajzol és a
Shift billentyű lenyomásával kört.
• Sokszög eszköz használatakor az egyik tervezett csúcstól a másik csúcsig
húzzuk el a vonalat a bal egérgomb lenyomásával, majd csúcstól csúcsig
folytatjuk ezt a műveletet. Vízszintes, függőleges vagy 45 fokos dőlésszögű
oldalaknál a Shift billentyűt lenyomva tartjuk.
• Nagyító eszközre kattintva, a Beállítások segítségével meghatározhatjuk,
hányszorosára szeretnénk a képet nagyítani.
• Szabadkézi kijelölőnél a bal egérgomb lenyomása mellett az egeret
húzzuk, így tetszőleges felületet tudunk kivágni a rajzunkból és áthelyezni.
• Ablakos kijelölő úgy működik, mint a szabadkézi kijelölő, csak A bal
egérgomb lenyomásával téglalap alakú felületet vágunk ki a rajzunkból.

10. MILYEN MŰVELETEK VÉGEZHETŐ EGY KIJELÖLT RAJZZAL?

Kép beillesztés fájlból: a hatása megegyezik a Beszúrás menü Kép, Fájlból

hatásával.
Alakzatvezérlés: az eszközzel eldönthetjük, hogy a kép színe Automatikus,
Szürkeskála, Fekete-fehér, vagy Vízjel legyen.
Több/kevesebb kontraszt
Több/kevesebb fényerő
Levágás: a segítségével a képből a nekünk szükséges rész kivágható. A
levágás során a kép valamelyik méretező gombjától kell indulni.
Vonaltípus: a kép szegélyének vonaltípusát választjuk ki a segítségével.
Kép újraszínezése: csak bizonyos képtípusok esetében alkalmazható. Egy
ablakban megjelennek a kép színei, és másik színt adhatunk meg helyettük.
Kép formázása: elindítja a kép formázása ablakot.
Áttetsző szín megadása
Kép visszaállítása: A visszaállítása olyanra, amilyen a beszúráskor volt.
Az alsó eszköztáron található az ellipszis, és a téglalap formázása. Jobb
egérgombbal rákattintva és ott kiválasztva az alakzat formázását választjuk.
Ott kiválaszthatjuk a háttérszínt és a vonaltípust is. Háttérszínnek
kiválaszthatunk még Különleges effektusokat. Itt lehet egyszínűt, kétszínűt, és
beállításokat választani.
Az alsó eszköztáron található: alakzatok, nyíl, vonal, térhatás, árnyék,
kitöltő szín, vonal színe, vonal típus, szaggatási típus, nyíltípus.

a kép eszköztár ikonja

10