A vizsghlati elv

Az alakltlektan diagnosztikai elgondolbabdl kiindulva szerkesztette meg Lauretta Bender I19381

vizuo-motoros tesztsorozatht. A teszt'lknyegkben Kurt
Goldsteinnek azon az alapveto felismerkskn nyugszik,
hogy a kozponti idegrendszeri s6fllksek esetkben az
CszlelCsnek Cs a mozghsossagnak az osszerendezettsCge felbomlik, s ez az egkszleges percepci6 funkci6jC
nak a kiesCsCve1 figg ossze.
A Bender-pr6bhba.n - Gelb Cs Goldstein vizsgalati
elve alapjh - a v.sz.-nek geometriai iibriikat kell lemasolnia. A masolat globalis CrtCkelCsCvel L. Bender
meghatarozta a vizuo-motoros rendezCsi funkcio
szint.j6t, arnelyet tppen olyan jellegzetesnek velt, mint
az IQ-t.
A francia klinikai pszichol6gia IZazzo 6s
munkattirsail a Bender-hbrakat az IQ-val egybevetve a
tunrtek organikus hatter6nek a meghatiuozbt%ra hasznalta fel. Ugyanebben a szellemben hasnhlja a sorozatot az OIE Gyermekoszthlya. Zazzo tapasztalata
alapjh a vizuo-motoros szintnek az IQ-hoz viszonyf-

tott alacsony voltat organikus jeizksnek tekintik, egykb

thpontok mellett az encephalopathia mutat6j6.nak.
A Bender-pr6ba azonban csak 6 eves kor f'elett alkalmazhato. Marpedig a vizuo-motoros lilletve grafoperceptivl szint, a mintakovetelbi ktszseg meghatarozasa az 6vodBskorban is igen fontos. A Zazzo-iskola egyik pszichol6gusa. Hilda Santucci kidolgozott
egy sorozatot 4-6 tves gyerrnekek szamara. A
grafiko-perceptiv rendezksi funkci6 vizsgilatara ezt a
sorozatat haszniljuk, mint a Bender-prbba A-sorozatat. oi~odaskorb gy erekek vizsgalatihoz.

A pr6ba anyaga:
A sorozat 10 kis t5blab61811. Kozuluk az elso A j elet visel, a tobbiek 1-to1 9-ig sztunozva vannak. Minden tablan egy abra van. Ezt az abrat kell lemasolni. A
masolBshoz a gyerekeknek 2 1 x 14 cm-es papirlapokat
adunk. valarnint egy kihegyezett ceruzit. A lapokat
I -to1 9-ig elore megsz~mozzuk;ugyelunk arra, hog)'
a gyerek az abrakat a megfeleloen szamozott lapra
miisolja le.
Instrukci6
A gyermeknek ezt mondjuk: ,,Rajzokat fogok mutatni. Minden rajzot le kell m6solnod. Kapsz egy pa-

pirt, 6s arra pol-itosan lerajzolod azt amit a mint6.n

1htsz." EzutBt-~odaadjuk a gyereknek a ceruzat. Majd
letessziil; el6 r-. A papirlapot. Cs a lap folk /folk, nem
pedig ntell61 kssziik a A mintat. ,?J61nCzd meg ezt a
mjzot. Pontosa~ilyet rajzoij te is a papil-odon." Ha a
p yerek ilem r ~ dinegindulni, tovibb magy arazunk:
.:NCzd rneg jol. hogyan ltezdodik a rajz. hogyan megy.
Iiy et pr6b;ll j r.si:lalni." Lehetoleg seinleges szavakkal
biztatjuk a gyerzket, 6s nem ilevezziik meg a format?
amely et miis~lnikell. ISemmikCppzn sem nlondutlk
olyat pl. az A mintanal, hogy ilyen karikht vaagy kereke1 vagy labdat stb.1 Ha a gyerek a rajzot befeejp;.tp.
..Nagyon i 6 5 c s t m6sol.d le a ko~etkzziimintat." Az
elso ket ab:.Ar:i? /A7 1.1 ha a gyerek egyaltalan ilem
boldogul, ~negisrnkteltetjuka rajzot: .,Nagyon j6. de
mCg enntl jobbat t s pontosabbat is tudnal csinalni,
probald nleg meg egyszer."

E rtbkel~s
Az A abrat nem 6rtkkeljiik. Ez az instrukciohoz
tartozik. Az 1-9. abrak inindegyiket plusz miilusz jellel 61-tkkeljuk,meghatirozott kriteriumok alapjhn.
A helyes megoldas /+I minden esetben pontos kritCriumokhoz kotott. MegkCinnyiti az CrtkkelCst a mellCkelt pCldatiu. Ezen minden abra megoldasbak 8

P,

',R

2.

5.
Tt

8
P-J

&?

bd

-*

%K

N
0:

Cn

t:

k7

2.

EP?
s-,

P,

",
cn
0.

L..

P,

09

P
P

0
0'

L..

6'

E
E
K

V]

's

CD

r-'

P:

.K.

C:

x5

C:

C
C

%-

+t

g-

CD.

ct

?T

2.

%
CD.

n>

"

a. R'
g
N

w2 -g.

z g
2 q

CL N
'5-

m0'9

V]

6 Cv

5 Cv

4 Cv

17
13

26
22
34
34

11
7

21
18
30
29

13
13

28
26

8
7
22
20

5
5
14
14

l5ny

fili
l6ny
fib

lainy

fili

4
3

Nagyon
j6

w?'

09

wl

L.

2.
0,

0,

F?

SL
5
c:

8.

s-

5
0,

'-4

3
P:
rrs

0,

e.

0,

3
11

56

brtlngos
Gyenge

P,

D-

0
0

~ l e t k o r Nem Nagyon
gyellge

Teljesitmkny

6
3

0,

Irodalom
~rtelmezes:
A sztenderdiziilt eredmknyt egybevetjiik az Altalanos intelligncia-pr6ba eredmknyeivel. Santucci a
Binet-sorozatot hasznalta; mi a Baranyai ErzsCbet Cs
LCn6rd Edit altal szerkesztett ,,Budapesti Binet" sorozatot hasmkljuk. A ket pr6ba eredmenye kozt nagyon
j6 6s j6 IQ mellett legfeljebb kCt fokozat eltkres lehet.
Em61 nagyobb eltCrCs m6.r encephalopathika utal.
Gyenge IQ eseteben a pr6ba az encephalopathia
1ehetosCgCt nem jelzi. De ha a Bender-eredmeny jobb,
mint az hltalbos intelligencia vizsgalat IQ-ja, akkor
ez inkhbb ellene sz61 az encephalopathihnak.
Ptldhul: pozitiv jellemzCs az encephalopathiirra;
nagyon j6 IQ mellett hateves fidnal 24 pont vagy enntl kevesebb; httlagos IQ mellett ottves l h y n l l 4
pont. Ellene sz61 az encephalopathiiinak: hateves
liinyn81 nagyon gyenge IQ mellett 22 pont; negyeves
fidnBl gyenge IQ mellett 10 pont.

Bender I,.: A vimal motor Gestalt test and ist clinical.

USA, NEW YORK, 1938.
Santucci, H.: ~ ~ r e u vgraphique
e
d'organisation perceptive pour enfmts de 4 a 6 ms.
Manuel pour l'exarnen psychologique
de l'enfant.
6. fuzet, 1960.