Ministerul Educaiei Naionale

Centrul Naional de Evaluare i Examinare

Examenul de bacalaureat naional 2017

Proba E. c)
Istorie
Varianta 4
Filiera teoretic, profil umanist, toate specializrile; Filiera vocaional - profil artistic, toate specializrile; - profil
sportiv, toate specializrile; - profil pedagogic, specializrile: bibliotecar-documentarist, instructor-animator,
instructor pentru activiti extracolare, pedagog colar; - profil teologic, toate specializrile.

Toate subiectele sunt obligatorii. Se acord 10 puncte din oficiu.

Timpul de lucru efectiv este de 3 ore.

I. TTEL (30 pont)

Olvasstok el figyelmesen az albbi forrsokat:
A. 1857 tavasztl Moldvban (Moldova) Costin Catargiu, a fejedelmi helytart
belgyminisztere kemnyen fellpett az egyeslsi mozgalom ellen [...]. Betiltottk a tntetseket,
nemcsak levltottk a hivatalnokokat, hanem le is tartztattak az egyeslsrt tevkenykedk kzl,
valsgos terrorhangulat uralkodott [...], s, prhuzamosan az egyeslsprtiak tevkenysgnek
akadlyozsval, kampny zajlott a szeparatista krvnyek knyszerrel trtn alrsra. Hogy
vget vessenek ezen helyzetnek, egy kldttsget kldtek Bukarestbe (Bucureti) [...], amelyet
lelkes fogadtatsban rszestettek a havasalfldi (ara Romneasc) lakosok. Bukarestbe rkezve,
rvettk a garancit vllal hatalmak Informl Bizottsgt, amelynek tagjai elkezdtk
tevkenysgket a Fejedelemsgekben, hogy tagjainak egy rszt Moldvba kldje ki egy
ltogatsra.
A bizottsgi tagok jelenlte felfedte az egyeslsprti mozgalom erejt Moldvban, emberek
ezrei vonultak ki fogadsukra. [...] Hromszn lobogkkal, lelkesen tntetve, [...] a moldvaiak
megmutattk az egyeslsprti program tmogatottsgnak mrtkt. Ezen benyoms s a
panaszradat hatsra, a bizottsgi tagok azt krtk Vogoridi fejedelmi helytarttl, hogy szntesse
be a tevkenysget, amellyel szemben egyhang tiltakozs volt. (Istoria romnilor)

B. Havasalfldn Alexandru Ghica fejedelmi helytart, ha nem is lelkesen, de elfogadta,

hogy politikai klubok alakuljanak, mint az 1848-as forradalom idejn [...] A vlasztsi
konzultciban val rszvtel vgya egyhang volt, hiszen ilyen mdon lehetett bizonytani a
garancit vllal hatalmaknak az Uni gynek s a modern llam ltrejttnek prtolst. [...] Az
elkvetkez vlasztsokat vez ltalnos rdekldssel azonos mrtkben, Ghica fejedelmi
helytart kinyilvntotta fenntartsait a vlasztsok eltti hangulat radikalizldsval szemben.
Flt, hogy a kezdemnyezst felkaroljk az 1848-as forradalmrok s ebbl kifolylag igyekezett
ksleltetni a szmztt vezetk hazatrst [...]. De ugyanakkor, Ghica visszautastotta, hogy az
Oszmn Birodalom (Imperiul Otoman) egyeslsellenes politikjnak eszkzv vljon. a
Moldvval val egyesls szinte hve volt, remlve azonban azt, hogy ha az idegen herceg trnra
ltetsnek terve kudarcba fullad, a helyzet nyertese lehet s mindkt orszg uralkodjv vlhat.
[...] 1857 nyarn az utols 1848-as vezetk is hazatrtek az orszgba [...]. [...] Ezek a radiklis
vezetk tvettk [...] a havasalfldi egyeslsprti mozgalom vezetst [...]. (Istoria romnilor)
A fenti forrsok alapjn vlaszoljatok az albbi kvetelmnyekre:
1. Nevezztek meg a B forrsban emltett nagyhatalmat. 2 pont
2. Pontostsatok, az A forrs alapjn egy, a garancit vllal hatalmak Informl Bizottsgra
vonatkoz informcit. 2 pont
3. Nevezztek meg a kt romn llamot, amelyre mind az A, mind a B forrs vonatkozik. 6 pont
4. rjtok le a vizsgalapra annak a forrsnak megfelel betjelet, amely azt lltja, hogy az
egyeslsprti tntetseket tiltottk. 3 pont
5. rjatok a vizsgalapra a B forrsbl kiemelt kt olyan informcit, amelyek kztt ok-okozati
sszefggs van, pontostva mindkt informci szerept (ok, illetve okozat). 7 pont
6. Mutassatok be kt, a modern romn llam ltal a nemzetkzi kapcsolatokban kifejtett
tevkenysget a XIX. szzad msodik felbl. 6 pont
7. Emltsetek meg egy hasonlsgot a romn llam ltal elfogadott kt belpolitikai intzkeds
kztt a XIX. szzad msodik felbl. 4 pont

Prob scris la istorie Varianta 4

Pagina 1 din 2
 Ministerul Educaiei Naionale
Centrul Naional de Evaluare i Examinare

II. TTEL (30 pont)

Olvasstok el figyelmesen az albbi forrst:
A 70-es vek elejn a korbban kidolgozott klpolitikai stratgit tovbb fejlesztettk, de nhny
mdostst eszkzlve, ezltal erfesztst tve a szovjet tmb orszgaival s fleg a
Szovjetunival (Uniunea Sovietic) val viszony javtsra [...]. Ebben az idszakban a romn
klpolitika f clkitzsei kztt szerepelt a nyugati hitelek s technolgia megszerzse, az orszg
nemzetkzi porondon betlttt szerepnek nvelse [...] s a romn termkek szmra j
felvevpiacok keresse. Ezek mellett, Ceauescu hazai s hatron tli helyzetnek megerstst
kerestk s az bemutatst, mint a vilg legjelentsebb politikusai szmra komoly partnert. Az
els diplomciai tmads keletre irnyult. Hogy javtsa viszonyt Moszkvval, mind Ceauescu,
mind azok, akikkel egytt gyakorolta a hatalmat Bukarestben (Bucureti) elkezdtek gyakrabban
tallkozni a Szovjetuni kldttsgeivel. [...] Ceauescu 1971-es knai ltogatsa jabb fagyosabb
korszakot eredmnyezett a romn-szovjet viszonyban. A Knai Npkztrsasgbl val
hazatrskor Ceauescu leszllt a Szovjetuniban, de nem rszeslt meleg fogadtatsban.
A gyorstott iparosts tervnek erltetse rknyszertette Romnit, hogy gazdasgi
egyttmkdsi lehetsgeket keressen a KGST [Klcsns Gazdasgi Segtsg Tancsa]
orszgaival, mivel problmt kezdett jelenteni felvevpiacok tallsa sajt termkei szmra [...].
Ugyanilyen fontosak voltak ebben az idszakban a nyugati llamokkal val viszonyok.
Folytattk gy a nyits politikjt, fknt az Egyeslt llamok s az NSZK [Nmet Szvetsgi
Kztrsasg] fel. Nixon 1969-es bukaresti, majd a kvetkez vben Ceauescu washingtoni
ltogatsa utn, az Egyeslt llamokkal val viszony j lendletet kapott, egyebek mellett
lehetsget biztostott Romnia (Romnia) belpsre a nemzetkzi kereskedelmi szervezetekbe.
Fokozdtak a klcsns gazdasgi cserk is, fejldtek a kereskedelmi, technolgiai s kulturlis
kapcsolatok. [...] Az NSZK-val val viszonyban megllapods szletett a Romnia terletn l
nmet nemzetisg szemlyek kivndorlsval kapcsolatosan.
(A. Burakowski, Dictatura lui Nicolae Ceauescu 1965-1989)
A forrs alapjn vlaszoljatok az albbi kvetelmnyekre:
1. Nevezztek meg a forrsban emltett romn politikai vezett. 2 pont
2. Pontoststok a szzadot, amelyre az adott forrs vonatkozik. 2 pont
3. Emltstek meg a forrsban emltett nemzetkzi gazdasgi szervezetet s Romnia ezen
szervezettel val egyttmkdsnek egy okt, melyre az adott forrs utal. 6 pont
4. Emltsetek meg, az adott forrs alapjn, kt informcit Romnia viszonyrl a Szovjetunival.
6 pont
5. Alkossatok, az adott forrsbl kiindulva, egy vlemnyt Romnia viszonyrl a nyugati
llamokkal, s tmassztok al a fenti forrsbl vett kt informcival. 10 pont
6. rveljetek, egy megfelel trtnelmi tnnyel, azon kijelents mellett, mely szerint Romniban,
a sztlinizmus korszakban hasznlt politikai gyakorlatoknak totalitrius jellege volt.
(Pontozdik a megfelel trtnelmi tny bemutatsa valamint az ok-okozatisgot s a
kvetkeztetst kifejez szavak hasznlata.) 4 pont
III. TTEL (30 pont)
rjatok egy, megkzeltleg kt oldalas esszt diplomcia a kzpkorban s az jkor
kezdetn tmban, figyelembe vve a kvetkezket:
- nevezztek meg kt vetlett egy olyan diplomciai esemnynek, amelyben rszt vettek a
romnok a XIV. szzadban;
- nevezzetek meg kt, a romnok ltal vghezvitt diplomciai esemnyt a XV. szzadbl, s
pontostsatok egy hasonlsgot ezek kztt;
- mutassatok be egy diplomciai esemnyt, amelyben rszt vesz egy vezet a romn
trsgbl a XVI. szzadban;
- fogalmazzatok meg egy vlemnyt a romn trsg ltal a XVIIXVIII. szzadban kifejtett
diplomciai tevkenysggel kapcsolatosan, s tmassztok ezt al egy trtnelmi rvvel.
Figyelem! Pontozdik a megfelel trtnelmi nyelvezet hasznlata, az essz felptse, az ok-
okozati sszefggsek kiemelse, a trtnelmi rv kidolgozsa (megfelel trtnelmi tny
bemutatsa, az ok-okozatisgot s a kvetkeztetst kifejez szavak hasznlata), a trtnelmi
esemnyek megfelel idrendi/logikai sorrendjnek, valamint a terjedelmi kvetelmnyeknek
a betartsa is.
Prob scris la istorie Varianta 4
Pagina 2 din 2