DEME FERENC

okl. ptmrnk, mrnktanr STATIKA

web-lap : www.hild.gyor.hu e-mail : deme.ferenc1@gmail.com 50.

KERESZTMETSZETI JELLEMZK

A TARTK MRETEZSE SORN SZMOS ESETBEN SZKSGNK VAN OLYAN ADATOKRA, AMELYEK
A TART KERESZTMETSZETNEK, MINT SKIDOMNAK AZ ALAKJVAL FGGENEK SSZE. EZEKET AZ
ADATOKAT SSZEFOGLAL NVEN KERESZTMETSZETI JELLEMZKNEK NEVEZZK.
A STATIKA TANTRGYBAN EZEKET A JELLEMZKET TEKINTJK T. AZ ITT TANULT ISMERETEK A
KVETKEZ TANVEK SORN A SZILRDSGTAN TANTRGYBAN FOGNAK BEPLNI A
TARTSZERKEZETEK MRETEZSI FELADATAIBA.

1. SLYPONT
AHOGY A NVBL IS KVETKEZIK, A SLYPONT A SLYERVEL KAPCSOLATOS FOGALOM.
EGYSZER KSRLETTEL IGAZOLHAT, HOGY MINDEN TESTNEK VAN EGY OLYAN PONTJA, AMIBEN
FELFGGESZTVE VAGY ALTMASZTVA, A TEST NYUGALOMBAN MARAD.

KORBBAN AZ ERRENDSZEREK FAJTI KZTT TANULTUNK A TRBELI MEGOSZL

ERRENDSZERRL. ERRE NAGYON J PLDA EGY TEST MINDEN PONTJRA HAT GRAVITCIS ER.
EZT AZ ERRENDSZERT GY KPZELHETJK EL, HOGY A TEST MINDEN PONTJBAN EGY FGGLEGES
HATSVONAL, A FLD FEL MUTAT NYILAT KPZELNK. EKKOR LELKI SZEMEINKKEL EGY
PRHUZAMOS HATSVONAL, EGY IRNYBA MUTAT TRBELI ERRENDSZERT LTUNK.
ENNEK AZ ERRENDSZERNEK AZ EREDJE TMEGY A TEST SLYPONTJN. MINDEN EGYENEST, AMI
TMEGY A SLYPONTON, SLYVONALNAK NEVEZNK. A FENTI ESETBEN TEHT AZ ERED
HATSVONALA A FGGLEGES SLYVONAL.
HA A TEST ANYAGI PONTJAIBAN MKD GRAVITCIS ERKET VZSZINTESEN MKDTETNNK, A
VZSZINTES ERED NAGYSGA EGYEZNE A FGGLEGESVEL S A HATSVONALA SZINTN TMEGY A
TEST SLYPONJN, TEHT EZ A VZSZINTES SLYVONAL.
A FGGLEGES S A VZSZINTES SLYVONAL METSZSPONTJA A TEST SLYPONTJA.

A SLYPONT FOGALMNAK LTALNOS RTELMEZSE AZT IS JELENTI, HOGY NEM CSAK TESTEKNEK,
HANEM SKIDOMOKNAK, PONTOKNAK, VONALAKNAK IS RTELMEZHET A SLYPONTJA. MI A JVBEN
CSAK SKIDOMOK SLYPONTJNAK A MEGHATROZSVAL FOGUNK FOGLALKOZNI.

EGYSZER SKIDOMOK SLYPONTJA

ALAPVET ISMERET, HOGY A SZIMMETRIATENGELYEK MINDIG SLYVONALAK. HA TEHT EGY

SKIDOMNAK VAN LEGALBB KT SZIMMETRIATENGELYE, AKKOR AZOK METSZSPONTJA KIJELLI A
SKIDOM SLYPONTJT. AZ ILYEN SKIDOMOKAT EGYSZER SKIDOMOKNAK NEVEZZK. BR AZ
LTALNOS ALAK HROMSZGEK NEM SZIMMETRIKUSAK, DE A MATEMATIKBL TUDJUK, HOGY A
SLYPONT A MAGASSGVONALAT 1/3 2/3 ARNYBAN OSZTJA.
SSZETETT SKIDOMOK SLYPONTJA

AZ EGYSZER SKIDOMOK SLYPONTJAINAK A HELYT ISMERVE, KI TUDJUK SZMTANI AZ SSZETETT

SKIDOMOK SLYPONTJNAK A HELYT IS.

ELS LPSBEN AZ SSZETETT SKIDOMOT FELBONTJUK ISMERT SLYPONT EGYSZER

SKIDOMOKRA.
MSODIK LPSBEN A RSZIDOMOK SLYPONTJBAN FGGLEGESEN EGY IRNYBAN
MKDTETJK A TERLETKKEL ARNYOS NAGYSG ERKET, MELYEKNEK MEGHATROZZUK AZ
EREDJT. Ha lyuk IDOM IS VAN A RSZIDOMOK KZTT, AKKOR AZT ELLENTTES NYLLAL
MKDTETJK.
HARMADIK LPSBEN A RSZIDOMOK SLYPONTJBAN VZSZINTESEN EGY IRNYBAN
MKDTETJK A TERLETKKEL ARNYOS NAGYSG ERKET, MELYEKNEK MEGHATROZZUK AZ
EREDJT. Ha lyuk IDOM IS VAN A RSZIDOMOK KZTT, AKKOR AZT ELLENTTES NYLLAL
MKDTETJK.
A KT ERED HATSVONALNAK A METSZSPONTJA A SLYPONT, MELYNEK AZ x,y
KOORDINTARENDSZERBEN AZ ORIGTL MRT VZSZINTES TVOLSGA (x S) MEGEGYEZIK A
FGGLEGES ERED ORIGTL MRT TVOLSGVAL, AZ ORIGTL MRT FGGLEGES TVOLSGA
(yS) MEGEGYEZIK A VZSZINTES ERED ORIGTL MRT TVOLSGVAL.

2. STATIKAI NYOMATK
A SLYPONT KOORDINTINAK A MEGHATROZSAKOR OLYAN ERRENDSZERREL DOLGOZTUNK,
MELYNEK AZ ERI AZ EGYSZER SKIDOMOK TERLETEI VOLTAK.
AZ ERED HELYNEK A KISZMTSA SORN A NYOMATKI EGYENLETEKBEN TEHT VALJBAN
TERLETEKET SZOROZTUNK TVOLSGOKKAL.

AZ OLYAN MENNYISGEKET, MELYEK TERLETNEK TVOLSGGAL VAL SZORZSA LTAL

SZLETNEK, STATIKAI NYOMATKNAK NEVEZZK.

xS
A STATIKAI NYOMATK O x
MRTKEGYSGE : cm3 , m3 , mm3
yS
Mivel a szorzatban a tvolsg els
hatvnyon szerepel, elsrend A h A=bh
nyomatknak is nevezzk. [cm2]
A STATIKAI NYOMATK ELJELES y A
MENNYISG. Sx = A yS [cm3]
b Sy = A xS [cm3]

A FENTIEK ALAPJN AZ SSZETETT SKIDOM SLYPONTJNAK KOORDINTIT A KVETKEZ KPLETEK

SZOLGLTATJK:
xS = Siy / A ahol Siy : az sszes rszidom eljelhelyes statikai nyomatka az Y tengelyre,
A : a skidom teljes terlete
yS = Six / A ahol Six : az sszes rszidom eljelhelyes statikai nyomatka az X tengelyre,
A : a skidom teljes terlete
NZZK, HOGY A FENTIEK HOGYAN ALAKULNAK KONKRT PLDKBAN

szimmetriatengely (slyvonal)
SZIMMETRIKUS SKIDOM SLYPONTJA
2 8
O x (+)

y1= 1 cm
A1 2

y2= 5 cm

yS = 7 cm
y3= 10 cm
A2 6
12

A3 4

4 4 4
y (+) 12
xS = 6 cm
A fels tglalap terlete: A1 = 82= 16 cm2
A kzps tglalap terlete: A2 = 46= 24 cm2
Az als tglalap terlete: A3 = 12 4 = 48 cm2
Az egsz skidom terlete: A = A1 + A2 + A3 = 88 cm2

Az A1 jel tglalap statikai nyomatka az x tengelyre: S1x = A1 y1 = 16 1 = 16 cm3

Az A2 jel tglalap statikai nyomatka az x tengelyre: S2x = A2 y2 = 24 5 = 120 cm3
Az A3 jel tglalap statikai nyomatka az x tengelyre: S3x = A3 y3 = 48 10 = 480 cm3
Az egsz skidom statikai nyomatka az x tengelyre: Six = S1x + S2x + S3x = 616 cm3

Az egsz skidom slypontjnak a tvolsga az x tengelytl:

yS = Six / A = 616 / 88 = 7,0 cm
 NEM SZIMMETRIKUS SKIDOM SLYPONTJA

mivel a kr lyuk idom, a terlete mnusz ( -A3 )

O x (+)
2
y3 = 4 cm
yS =
y1 = 6 cm 2
-A3 8 7,017
y2 = 8 cm 2
12 cm
A1 A2
4

2 2 2 2 4
A hromszg slypontja a
magassgvonal alaphoz
6 6 kzelebbi harmadban van.

12
x1 = 3 cm
y (+)
x3 = 4 cm
x2 = 8 cm

xS = 4, 754 cm
A SKIDOM TERLETE:
A tglalap terlete: A1 = 6 12 = 72 cm2
A hromszg terlete: A2 = (6 12):2 = 36 cm2
Az lyuk kr terlete: - A3 = - 22 3,14 = - 12,56 cm2
Az egsz skidom terlete: A = A1 + A2 - A3 = 95,44 cm2

A SKIDOM STATIKAI NYOMATKA AZ x TENGELYRE

Az A1 jel tglalap statikai nyomatka az x tengelyre: S1x = A1 y1 = 72 6 = 432 cm3
Az A2 jel hromszg statikai nyomatka az x tengelyre: S2x = A2 y2 = 36 8 = 288 cm3
A -A3 jel lyuk kr statikai nyomatka az x tengelyre: -S3x = -A3 y3 = -12,56 4 = -50,24 cm3
Az egsz skidom statikai nyomatka az x tengelyre: Six = S1x + S2x - S3x = 669,76 cm3

Az egsz skidom slypontjnak a tvolsga az x tengelytl:

yS = Six / A = 669,76 / 95,44 = 7,017 cm
A SKIDOM STATIKAI NYOMATKA AZ y TENGELYRE
Az A1 jel tglalap statikai nyomatka az y tengelyre: S1y = A1 x1 = 72 3 = 216 cm3
Az A2 jel hromszg statikai nyomatka az y tengelyre: S2y = A2 x2 = 36 8 = 288 cm3
A -A3 jel lyuk kr statikai nyomatka az y tengelyre: -S3y = -A3 x3 = -12,56 4 = -50,24 cm3
Az egsz skidom statikai nyomatka az y tengelyre: Siy = S1y + S2y - S3y = 453,76 cm3

Az egsz skidom slypontjnak a tvolsga az y tengelytl:

xS = Siy / A = 453,76 / 95,44 = 4,754 cm

3. INERCIANYOMATK
Kzismert az a jelensg, hogy amikor egy fa anyag pallt fekv helyzetben
terhelnk, sokkal jobban lehajlik, mint amikor ll helyzetben terheljk ugyanakkora
teherrel. Teht ugyanaz az anyag, ugyanaz a keresztmetszet mskppen viselkedik
csupn azrt, mert a helyzete magvltozott. A jelensg magyarzatra szolgl az
inercianyomatk.
Ugyanis, a tart keresztmetszetnek, mint skidomnak az inercianyomatka, a tart
hajltssal szembeni ellenllsnak a mrtkre jellemz.
Teht tmren az inercianyomatk fogalma: hajltssal szembeni ellenlls.

Ha a hajlts az x tengely krl trtnik, az inercianyomatk jele:

Ix
mrtkegysge: cm4
Ha a hajlts az y tengely krl trtnik, az inercianyomatk jele:
Iy mrtkegysge: cm4

Egyszer skidomok esetben az x s y jel slyponti tengelyekre vonatkoz

inercianyomatkok kpleteit tblzatok tartalmazzk.
A TBLZATBAN KZLT INERCIANYOMATKOKAT AZ INTEGRLSZMTS
MDSZERVEL LEHET MEGHATROZNI!!
ENNEK AZ ELVI LNYEGE, HOGY ELEMI TERLETEKNEK TVOLSGOK NGYZETEIVEL
TRTN SZORZATAIT SSZEGZIK. EZRT A MRTKEGYSG cm4.
PLDUL TGLALAP, HROMSZG, KR ESETBEN A TBLZATI ADATOK:
b/3

x h x x
h h/3
y b r
y Ix = bh3/12 y
b Iy = hb3/12 Ix = bh3/36 Iy = hb3/36 Ix=Iy= r4/4
 A BEVEZETBEN LERT JELENSGET BIZONYTJUK AZ ALBBI SZMPLDBAN:

x Ix = bh3/12 = 5 203/12 = 3333,33 cm4

h = 20 cm
Szembetn, hogy az ll
tglalap keresztmetszet tart
hajltssal szembeni ellenllsa
y 3333,33 / 208,33 = 16,00-szor
b = 5 cm nagyobb, mint a fekv-.

x
h = 5 cm
Ix = bh3/12 = 20 53/12 = 208,33 cm4
y
b = 20 cm

EGY KERESZTMETSZET (SKIDOM) SLYPONTJN VGTELEN SOK EGYENES (TENGELY) MEHET

KERESZTL.
AZ EZEKRE FELRHAT INERCIANYOMATKOK KZTT VAN EGY LEGNAGYOBB S EGY LEGKISEBB.
EZEKET AZ INERCIANYOMATKOKAT FINERCIANYOMATKOKNAK NEVEZZK, A HOZZJUK TARTOZ
TENGELYEKET PEDIG FTENGELYEKNEK. A FTENGELYEK EGYMSRA MERLEGES HELYZETEK.
A SZIMMETRIATENGELYEK MINDIG FTENGELYEK.

MIVEL AZ INERCIANYOMATKOT SZRMAZTAT SSZEFGGSEKBEN A TERLETET SZORZ

TVOLSG A NGYZETEN SZEREPEL, AZ INERCIANYOMATK MSODREND NYOMATK, AZ ELJELE
MINDEN ESETBEN POZITV.

STEINER-TTEL
A TBLZATBAN TALLHAT INERCIANYOMATKOK CSAK NHNY EGYSZER IDOM SLYPONTI
TENGELYRE VAGY EGYES OLDALAIRA, MINT TENGELYRE ADNAK KPLETEKET. HA EZEKTL ELTR
TENGELYEKRE KELL FELRNI AZ INERCIANYOMATKOT, AKKOR ALKALMAZZUK A STEINER-TTELT, MELY
A KVETKEZ: 2
W Iw = IW + A t
a skidom A
slypontja Iw : Inercianyomatk a w jel tengelyre (ez a krds)
t w
IW : Inercianyomatk a w tengellyel prhuzamos
slyponti tengelyre (TBLZATBAN ADOTT)
A : a skidom terlete
t : a w jel tengely tvolsga a skidom slypontjtl
4. KERESZTMETSZETI TNYEZ

AHOGY A FEJEZET BEVEZETJBEN OLVASHAT, A KERESZTMETSZETI JELLEMZK MAJD A KVETKEZ

TANVBEN, A SZILRDSGTAN TANTRGYBAN KERLNEK BELE A TARTK MRETEZSNEK A
KPLETEIBE. A KERESZTMETSZETI TNYEZ IS A KERESZTMETSZETI JELLEMZK EGYIK FAJTJA, MELYNEK
LEVEZETST MELLZVE KZLJK A VGEREDMNYT.

A KERESZTMETSZETI TNYEZT GY SZMTJUK KI, HOGY AZ INERCIANYOMATKOT ELOSZTJUK A

SZLS SZLNAK A SLYPONTTL MRT TVOLSGVAL.

SLYPONT

Wx, als = Ix / e als

e fels Wx, fels = Ix / e fels
x Wy,bal = Iy / ebal
Wy, jobb = Iy / ejobb
e als
W : keresztmetszeti tnyez [cm3]
( korbban K volt a jele )
I : inercianyomatk [cm4]
e : szlsszltvolsg [cm]

e bal e jobb
y

5. INERCIASUGR
AZ INERCIASUGR IS A KSBBI TANULMNYOK MRETEZSI FELADATAINAK A RSZE, EZRT ITT
CSAK AZ EMLTS SZINTJN ZRJUK VELE A KERESZTMETSZETI JELLEMZK SORT.

AZ INERCIASUGR AZ INERCIANYOMATK S A TERLET HNYADOSBL VONT NGYZETGYK.

ix = ( Ix / A )1/2 [cm]
iy = ( Iy / A )1/2 [cm]