HUSSERL: AL EURSPAL TUDOMANYOK VALSAGA T. #0) oui - ULCHANN. ATLANTZ BP nb. BEDL Wy I. A TUDOMANYOK VALSAGA MINT AZ EUROPAI EMBERISEG RADIKALIS ETVALSAGANAK KIFEJEZODESE 1. § Alland6 eredményességiik ellenére valéban valsagban vannak-e a tudomanyok? Fel kell késziInm arra, hogy € tudoménynak szentelt helyen mr el6adasaim cime, Az eurdpai tudomanyok valsdga és a pszicholdgid is ellentmondésra ingerel. Be- szélhetiink-c komolyan arrél, hogy tudomanyaink 4lta- léban vilsgban vannak? Nincs-e ttilz4s eben a manap- sig gyakran hallott fordulatban? Hiszen egy tudominy valsiga nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy kérdéses- sé valik igazi tudom4nyossiga, az a méd, ahogyan fela- datét megfogalmazta s ennek érdekében médszereit ki- alakitotta. A filoz6fidra talan érvényes is ez, melyet nap- jainkban mar-mar maga ald temet a szkepszis, az irracio- nalizmus, a miszticizmus. Talan ugyanez ll a pszichol6- gira is, ha ugyan még filoz6fiai igényekkel lép fel s nem pusztin a pozitiv tudomdnyok egyike kivan lenni De miként beszélheménk kézvetlentl és teljes komoly- sAggal altalaban a tudomanyok valsagar6l, tehat a pozi- tiv tudomanyokérél is, beleértve a tiszta matematikat, az egzakt természettudomanyokat, melyekben mindenkor a stigori és rendkivil sikeres tudomanyossag mintait csodaljuk? Elméleti és médszertani rendszerik Ossz-stilu- sat tekintve persze ezek a tudomanyok is valtoz6nak bi zonyultak, Csak nemrég kiizddtték le a klasszikus fizikat * cigy hangzott a prigai elSadés-sorozat els6 cime> [cA hegyes zaréjelekben> Allo sziveg a Valedg eredeti kiadSsinale szerkes7t5jet6), ike; a zarojel nell allo meglegyzések Hi stiesos zaréjelben Allok a magyar kiads gondoz6jatel valole — 2.51] 191 -19[9 yptsi9zs WhuUE yoanCuyyes youssozspou so YOU -piBep} viBojoqoizsd & 278sq yauSEny jnupereyrsepea -[9 ugza s9 ‘vzssia yoIOYIOZA Duptuype! spHarelqnes & sppurgiqoid q 3ye1104 sjouDPos9WIST UNqYONEZSOP! IGqRIOH sexjoue Seuuesping[ay st YOAULTE OLUHD 19289 Bya v suedqo usqso88nyazssq NIDA § ‘| youTNII youg{qord uepereypiorey ‘sadqaifos st ueqyodupwopm resynewowUr = Eye ‘uropour ¥ ABoy Inf zaydorozs nuodzoy st ueq avjosodey [ezze ~ .eBes[za" ozwoljol ps — a89ssas9pi93 3eFS2 M9 Yopezezsag seu wWourY ‘ULqyUTE(deu 3es> sueu xeurBojoypizsd ¥ A8oy “eae yUNPaIqay! UasapIA -ou Tueiley 3InkreyE aug st UasoSo[Aug SOU wsprEZOI -[aBou uaze youpzs9%o yunSysynduyst naqaquIEZs yeyngyssosuewopm uepereypeuy UPIA[O} vRysynso¥ol sreduaunysofjo1 rueuSzspow s> naa uDq =uejaug 9sj2 ze > 3INfloa wou Bou [OND r9YaTIO! IwEES -sodurmopm AugWopmy AUUDUIE[EA B/D yRSSAN YUVA -1q sobasynzs yosouadt sp AGowoy AB0y ‘IseIeNIpUT NZD ware sou (eainpurDy joqyoseBoy| OzoyLUOA wyBESTyA yoxugwopni ¥ [NYoq U9Zd § LINN] & UDSoIEZ9AgU) UpUE -o4u syporeaszia nAups spur ABoy ‘uequoze roysooW loqvliuodwezs 119 =p vspjpa auuajaryorusjal june ‘spas wou , pS psypa" Cupuopny v padupwuopnycuss pizsnd v plo}oynpa4 nisiamzod youslpuzse Cupwopny ¥ §°Z ‘UDsquIDZS [PADUND OsEpEO|a uaz wesezoyeyN osieq yeurEsopm sowiq AJO UaqyNISZspour yssoduywiopm & yUNUIDUISTS []>y 3EUSOHO! BABOy|QUU «TAPS ySUrpEkUPWIOPM™ EYOZOTY e [IP USqRUATIS Usg1 ~Syroursy|ay ,e8yssoXuyuopm" jouodossAuguopm usz9 anasauepumy “nkeyNUIEzs 9204 YodupWIOpN IyEZB Ze shavBojoyszsd e upozs Ajaw Y9z9u B souyETy ABD 0 azuopleim yeusaporfay qqnsse] opexyy oqyuoaras ABrp1 oz © a9SpI9Y9 OTeAUPALAU KuDUNISALIa1 sokUPUIOPM e sp yorozspour reiBojoyprzsd v uequoze eH “yesoAuoZq vr -HKuue qundBea wou uypa uaqge Cedupmopmdeye ovoéu rorezyseAeu Osan WWOATa YOKUEWOPMIUTaTIOZS 195{UO% » ASoy ‘jorefeu st ehyqy asAuusunya) Ugo! wIRoTOND -ysd © apwy ‘B9si9y 199) WU ZoyP{eOUApIAD 191 “os lawzs9p] ausgIAUUSTIA UESOUMA $9 YadugUNIsaljar NA] -pwj> ‘Zoypsyssoxupwopm quofres yeBpAupuIopm u9Z9 -pury ‘ozwaT|al st expAuoZsIA spuNdiozsIp sosupwopm aozsgunia ye78> SepeyMeuIorEU & 5 (soAUyMIOPANDZS -punar aarquOy) MEsIZyOI e rpU TUBNGaABO B9H9> OTN -Sumppy Uaqpimess zy "zaypuguizso Syspyezso soAupUIOP -rmozsgu ¥ sjorspur arrduuoU ‘st nora asrAuUDUE -ayq ~ erjoduyiopmursyozs I {UOH ¥ :tujoIos yuMIyO7Zs zowyosuymopm anizod & rasjaure ‘eniodosoAuyurop -m ABeu 3yspur ABa saduparp zaueABn UeOTEAUEATAN 8 {UMBYPHDIM s} WU SANhaypoUI! wos -eyos rwlyunos osfiaa injozsqe youszs98a spoxTRarsuTa ze yuyoZs ype Hyeuyoze ura 3nzeB ey ‘pereur AuywTOP -m pjez8> s} soypfe B9py “peseur st ze $9 aoa Suywopm vyez8o Spur ze — uaqosol © spur pupq ABea “uresurg ABea your “UOLMON ALYY e afjasiadey PULIY aM -E[gpOS> >YAapecUsaU IqqZIOY PI AGA [eBBO! >yaspoure ‘erySyseyos yoXurwiepe rexruyos! uozepurUE iuTWETEA ‘anjasgzapayiay SodupArp 99p|O19 $9 ABeu e Jos naoyTNI -o3] 1UgyRU ‘TNUETEDFEpereU! Sour anf wou uolea iq, -péqay Josopm smopzssepy e TeYUNBew yOlfezday aeseaT] “Sq fexzy Usze 9-josyvleq plots gwozskugy ABUTS wou ‘[oueSysuepezeisn wy snozssepy e yUNYNP -eqezsfou ypje ‘erjunurpzs Tu ¥ uoleA gions wBeur ¥ ENjOsyIp[ag SuapIAa yesosIBaUI eUJOA nomnf au — wOITEY ian ppiassmmnzsaq ABea pexpoRysuepezyzsn you — eazy snzzssepy & ABoy SpuMMAZapaAgy [124 EAE ABCA gsoXupwiopm euIOA no] Su EINEWAIEM $9 MAE 1qqvl -oy © ABoY “UBESEITEER] euplpuNO] eB} wyNeUTOIeU eizsn e seq qyeupz urs 9] Bpur & Bea “wa[>pzny Soup -o2048 quay aduguizsa waIZy sMoyZssEPL B O-AUOTAL Ze apury Jor asppasalfaraq smUFZsseP| sys 1[eAaq TIO HOP -ezyzsag 7 BeIOMITE AjaurE ‘sgpanarauufat gIeBoduD;bocsatani a7 elGadasaimban kévetett tery mélyebb értel- mérdl. Induljunk ki azon valtozasokb6l, melyck a tudoma- nyok dltakinos értékelésében a szdzadfordulén jelent- keztek! Az értékelés megvaltozisa nem tudoményoss4- gukat érinti, hanem azt, amit e tudomdnyok (s egyalta- lin a tudomany) az emberi létezés szmdra jelentetek és jelenthetnek. A 19. szdzad mésodik felében a modern, ember egész vilagszemiéletét kiz4rélag a pozitiv tudo- manyok hatéroztak meg; tekintetét az ezeknek készin- het6 ,prosperity” homalyositotta el, ami azzal jart, hogy az emberek kézémbésen fordultak el az igazi emberi létezés dént6 kérdéseit6l. A puszta_ténytudominyok csupan tényembercket sztilnek. A nyilvanos énékelés- ben bekévetkezett fordulat kivaltképp a haboré urn valt elkertilhetetlenné, ami, mint tudjuk, az iffabb nem- zedékben a tudomanyokkal szemben megnyilvanul6 el- lenséges hangulathoz vezetett. Eletiink nehézségei ké- zepette ~ mondjék — ennek a tudomdnynak nincs semmi mondanival6ja szémunkra. Atudomany elvileg éppen azon kérdésck felvetését zarja ki, amelyek boldogtalan korunkban a legvégzetesebb valtoz4soknak kiszolgal- tatott emberck szimira a legéget6bbek: mert egész em- beti létezéstink értelmes vagy értelmetlen mivoltara vo- natkoznak. Nem kévetelnek-e ezek a minden ember szamara dltalénosan érvényes és sziikségszerd kérdések altalénos megfontolésokat &s ésszerti belétason alapulé valaszokat? Hiszen e kérdések végiil is azt az embert érintik, aki viselkedését az emberi és nem-emberi kér- nyezettel szemben szabadon valasztja meg, szabadon él Icheréségeivel, hogy ésszertien alakitsa magat és k6r- nyezetét. Mi mondandéja lehet a tudomdnynak észr6l és ésszerdtlenségrdl, rélunk, emberekr6l mint ¢ szabadsig szubjektumair6l? A pusztin fizikai tudomanynak maga- 161 értet6déen semmi mondandéja nem lehet, hiszen minden szubjektivitést6l elvonatkoztat. Ami masrészt a szellemtudomanyokat illeti, amelyek valamennyi szak- aga és dltalénos diszciplingja végtére is az ember szel- lemi létezését, tehét trténetiségét vizsgalja — nos, mint mondjak, ezek szigori tudomanyossiga megkéveteli, hogy a kutat6 gondosan hatarolédjék el minden értékel6 Allésfoglalastol, minden olyan kérdést6l, amely a temati- kusan tekintett emberiségnek és kulturilis képz6dmé- nyeinek ésszertiségére vagy ésszerdtlenségére vonatko- zik. A tudomanyossag, az objektiv igazség kizérolag an- nak megillapitisa, hogy ténylegesen miben All a ~ fizi- kai és szellemi — vilig. De lehet-e val6jaban értelme a vilagnak és benne az emberi létezésnek, ha 2 tudomé- nyokban csak az objektive megillapithat6 szdmithat igaznak, ha a térténelem csak arra tanithat, hogy a szel: lemi vildg dsszes alakzata, az emberi életnek mindenkor tartist nyGjt6 kételékek, eszmények, normak f8l-folesa- p6 hullmként keletkeznek és milnak el Gjbél, hogy ez mindig is igy volt, s igy is marad, hogy az észb6l mindig értelmetlenségnek, a j6tettbol szerencsétlenségnek kell fa- kadnia? Belenyugodhatunk-e ebbe, képesek vagyunk-e ebben a vilagban élni, amelynek trénelmi folyamata nem egyéb, mint illuz6rikus lelkesedés és keserd csal6- dasok szakadatlan Kincolata? 3. § Az eurdpai emberiség autonomidjanak megalapozasa a filozéfia eszméjének tj, reneszansz kori felfogasaban A tudomany a szigoréan megalapozott igazsig kévetel- ményét nem mindig annak az objektivitasnak az értcl- mében fogta fel, mely pozitiv tudomdnyainkban méd- szertanilag uralkod6 szerepet jatszik, s amely, messze tGlmutatva € tudomanyokon, témogatja és hirdeti a filo- 26fiai és vildgnézeti pozitivizmust. Nem mindig tiltottak ki az emberiség legsajitabb kérdéseit a tudomanyok kéréb6l, nem mindig hagytak figyelmen kivil bels6 vi- szonyukat valamennyi tudomdnyhoz, még azokhoz is, amelyek tirgya (mint a természettudomanyokban) nem 23sz Invaparpey" ‘mopsJopr" ‘je19* “anqozsqe" ze yeEza 289 ze ‘euzompeIBOy (JOSSPAYA|ASI OAIOY [OGzs NEPOLAT e sasspayaraso of UEqOTEA #) [ASSBANATASO res Ze SD (1H, syarigug2s9 UF [axSINUD !zeBr Ze) [Oss9[999U9 IPOL “BA Sp TzeB ze ‘(jaSSRIOUUSIBOUI DIDZSS “IPOTeA 89 12° Tossgrows{four & ¥94pour “IPABIN ndzalosPy >eBeAUyWOP =m uoze 5zaday yrurarqord a “fay HoulNIaU wuayqorT — yeurpyere sofoqugMy Auyyepuran 299 ze s — yoursp ze uuses sqpWSUD UEMns> ABea uMpAU ynuUDG ABOy ‘coyspuis8> yourpeeuseryale vhossdey ze uvqulorea yoyasapI9y EZ [OqMosypOTPEszIa & uypENPAB s Ie seiqqoin 2a “yunpuou .jauwjasepray Osan so qqojBor" Tpssgzanaula SOATEWOY 19¥DAIPUI ‘St 39S9PI9y vOZE Ai 8 SupgIgy ZoyrEUTeHO; exFZyeIoM NazouNUD Ueqqes =m Joy ‘vaqqaypzs Joy & yadjourE “yasppxgy uozZepUTUA SMINGS, [9q3:O “WopFofCupapmemu dajgquszs Boqn -auag — Yar PWLLBO}AUyWOPM vasANIZod sUTIOy qupsedBa earpurg|qord Sys -ojwapspjoro ze s9 Basiop! ze “enjyugiqordzso s9 enyrus -siqorddup — espwigiqoid oreyjopuogy> uapuna yzsey -pa pyar Uolpe asuguNjds Oayaaou [nuaaBaa anjapoz -wau jonygpazuiau ‘uapadta xoRyszeBt opofosodey zoy -spurdBa Bo[na[pUN[D ‘soduDAIDADA “szssq UO[Boy u9quazs 108 ‘zs -sur YouRUTTaUD BassouraekBa zy “Tey OzoyPOpuOI wou TeBFysoITeUQ eyozoTY uaPaABa ze uydns> sUEIEAB Oz -219] 4B v s9 jopuEzodeyeBaur Sour v ‘YoAuEWIOPpM Vy apuyzs yeuuymiopm sqpuN0y ozoxfeSo} TearsEITEIO. g2a9] © youcupmopnt oppSof vqpimu juopuru weq “uoze ueqiepezezsag gsje 0919 ze ay ABour uOSyzoNyA soquojl ursoreurey Urpin [aIgMw ze EUUpEHOy Has EYOZOT, sq #6] pation exphuodos> ABia 3yes> yeuyeseAupaiopm & Ajoure "wore Boy se|O¥St SosoUIST ENfUNUEyZs & UTA atHZs9 -eyozory nome [ovyeiBos e ABoy “nr [94 UZoAMSBUEH Sour info UDAgE BINED $9 seIEINy OTIEU WouEY IeAEULIOY SokUELE -oABy 1 259A UoNeA WOU ApoE SJeURYOZOTY NUNS uvsjo ze s1uUCfeng| rows! oy TuNEZs TIUTUE HOYO om! aukupary UaqyQIgy AUIS} es UoqapZdy e 1UUOZS a Sh ips9za19| NujepEsiE Basvaquia ze ‘1g9z -okuigy] poquia zs989 urouey ‘euADyereylin wLsOZs 1s91 -owsstjaj eyozoyy sauiae4Ba ze anqaigz9a [owse peqrzs » [fox] wewUo sesouIaU yourDquiO ze AysyINinous ,snU -zruore(d" v vzzpsedBeur Zq “JoqWO YUE OUD{ele wHDZs respwypoq peqezs wewug ze :odupurzso Op9zoA ZsUEZS “ual y jyzaxn9Agy BMUOUOIME HEHO2eAB joqyoUOINE napus ZV "2501 yppeqrzs rdjguIozs nozdoy Beyreyoz “o[y uspune wouEy IoveINy v UPMNs> wou .9]9W9 ALT zYOZOTE V IWOIST AA! qqojBo} JeuUL § wIBOIODIO sD zs offer auuag & [pj aliowss: uegSypa e ueqeseur ABOy ze uoI0s os89A “IioIWSHOquD sp -ByA sour1439 ‘soqusus 9 MIO|P IMIOsqe ‘TuEUSOTPASOUE [[9y 1OIDIOTWOZs -ByRA soiusW! JOIs9POOY oTeA ZoyduyWoAEY e UYTE -1PAB0 8 zoyzsoyu v ‘ppusi qqeseBeW “Os|e Ze ENOZOL, RaPWS ZV “wALFETE WHEZs yoAeqezs Opa12 |OqeyOZOTY "Joqzs9 ewsn v “uopeqezs 19/9 zs989 “wBEUTUG ABOY Sze aopouns] ,.eyozo[y" ¥ qwTUT 4seur wou URN seZOP -e8uy RUDN {uoqioquis YoOxO ze yousoBaduy] we WN rumnuosey see Zouefpouns| 9 zy “requis HoY9 ze -eAIAP] WHEPOS Afoure ‘dayep “ed v “urqSespeqnzs v w8em apyere wlawse vila “TO -gup vhzsoySou ‘Teppouns| Hoxdazoy x “Bippe ze [NpIO} -squiozg “|mzsox9y TSU UOSE|MAEeE "uyEpELoS ‘Sorat -ouust quTut ‘ug{ap! zsuyzsous ¥ Sostoquia redouna zy Ssgupow yor2tp “uy qqajoui gzayusjal nt ze usdda efygo yunsypegTe wat -o{ — asguyipzsaq eistantzod sjousfouizse aq 1929322404 upjur adaiszs guozaa e129 [> NIIZSIA ug AuyLIOPM © ASoy ‘zy “urgerinsppreylin ze Udqqo nozswl 19darezs gn2294 “ynlpm “Ips ~ uagpusougue: Basizoquia redo:no ‘omsrereetin uasalfan mig zsupzsouar ¥ r2s1e{ 1odarazs $01 -uajal ABoy ‘jorSew eneypuows Sour Aaywopma v noz “ox sJoduozsia ozoquolN| [OpIeEUr e UoZsHHT “FequIS Zeérvényes” eszmék és eszmények rangjara emelkedik. Az ember ennek megfeleléen mint eszes Iény valik ,metafi- zikai", sajatosan filoz6fiai problémava, ha pedig trté- nete Keriil sz6ba —a téma a torténelem ,értelme”, a ben- rejl6 ész. Isten problémaja nyilvanvaléan az ,abszo- lit" ész kérdését tartalmazza, melyet a vilégban fellelhe- 6 ész, a vilig ,értelme” teleologikus forrasinak kérdé seként vet fol. Természetesen a halhatatlanség kérdése is az ész kérdései k6zé tartozik, mint nem kevésbé a szabadsagé is. Mindezek a tagan értelmezett ,metafizi kai” kérdések, amelyeket szokvanyosan sajatos értelem- ben filoz6fiainak tekintenek, tilmutatnak a puszta té- nyek univerzumaként felfogott viligon. Eppen mint olyan kérdések mutatnak til rajta, amelyeket az ész esz- méje vezérel. A ténykérdésekkel szemben, amelyek a kérdésfeltevést tekintve is alattuk allnak, valamennyi na- gyobb méltésagot igényel_maginak. A pozitivizmus Uigysz6lvan lefejezi a filozofiat. Mar a filoz6fia 6kori eszméje is, amelynek egységét minden létez szétsza- kithatatlan egysége adta, magaba foglalta a lét, ennél- fogva a létprobléma értelmes rendjét. Ennek megfelelo- en a metafizikat, a legfSbb és végs6 kérdések tudoma- nyt, a tudomAnyok kiralyndjének méltésga illette meg, szelleme nyéjtotta a végs6 értelmet minden megisme- résnek, az dsszes tSbbi tudomanybol szirmaz6 ismere- teknek. A megéjulé filoz6fia ezt is Atvette, sot, gy vélte, rilelt ara az igazi egyetemes médszerre, amelynek se- gitségével fel kell épillnie ezen rendszeres és a metafizi- kaban betet6z6d6 filoz6fiénak, mely nem més, mint a philosopbia perennis. Mindebb6l megérthetjik azt a lendiiletet, mely vala- mennyi tudomanyos vallalkozist, még az als6bb szint(, pusztin ténytudomanyos vallalkoz4sokat is eltoldtte, mely a magit filoz6fiainak nevez6 18. sz4zadban egyre szélesebb kérdket hatott 4t lelkesedéssel a filoz6fia és az. egyes tudomanyok, a filoz6fia altudomanyai irént. Innen. ered a heves mivelddésvagy, a neveléstigy és az emberi tarsadalom és politika mindenre kiterjed6 filoz6fiai re- formjinak buzg6 szorgalmazasa, amely oly tiszteletre- 26 méhéva teszi a felvilagosodas € sokat becsmérelt kor szakit. E szel hatatlan tanGjelét latjuk a pompas schilleri-beethoveni Oréméddban. Manapsig csak f4j dalmas érzésekkel hallgathatjuk ezt az 6dat, hiszen el sem tudunk nagyobb ellentéet képzelni, mint amely kézte és mai helyzetiink kézétt all fenn. 4. § A kezdetben oly eredményes ij tudomany kudarca és ennek feltaratlan inditéka Am ez az. tj, ama magasztos szellemt6l lelkesitett és bol- dog emberiség mégsem maradt fonn; s ennek csak az Ichetett az oka, hogy elvesztette a lendilletet ad6 hitét, melyet az eszményi és egyetemes filoz6fia, valamint az Gj mOdszer érvényessége inant taplalt. § valoban ez tor- tént. Bebizonyosodott, hogy ez a mOdszer csak a pozitiv tudomanyokban jart kétségbevonhatatlan sikerrel. Mas volt a helyzet a metafizika, illetve a sajatos értelemben loz6fiai problémak terén, noha itt sem hidnyoztak a re- ményteljes, latsz6lag sikerrel kecsegtet6 kezdemények. Az egyetemes filozéfia, amelyben ezek a problémak (cléggé tisztazatlan médon) a ténytudomanyokkal kap- csolédtak ssze, hatisosabb, 4m sajnos egységre nem torekv6, ellenkezdleg, egymast felvalt6 filozéfiai rend- szerek alakjat ltt. A 18. sz4zadban még bizni lehetett abban, hogy megteremthet6 a tudomanyok egységes, 2 kritikanak rendithetetlenil ellenall6, nemzedékr61 nem- zedékre el6rchaladva elméletileg egyre atfogobb4 valé épitménye, miként ez a pozitiv tudomanyokban vitat- hatatlanul és Altalinos csodalatot kivaltva trtént — hosz- sza tivon azonban ez a meggy6z6dés tarthatatlannak bizonyult, Megingott a hit a filoz6fia és a médszer esz- ményében, amely az Gjkor kezdete 6ta meghatdrozta a fejldést. Ezt nem pusztin az a kills motivum téplalta, hogy Gridsiva nétt a szakadék egyfeldl a metafizika al- Jand6 kudarca, mésfel6l a pozitiv tudomanyok szaka- 27S 6z paride 1489 plows ‘oBueddey uoqhapzoy youstasuaquis redouna ze sjeupSeur ‘ifn Fssowoiada teyozory e we -rhuurepurts yoXuswiopm 9 uazsny ‘st eSes[ea e speuduyus -opm Hoyly Kuuatefea uaggizmpaagy 3ouUD vBys[ea eyozoIy V TupnloBaw uasaraxQsd upADy (eTPAIY SPIES 59) ua9a91 Plpyozory [9 uodd9 wsod9x zoysgsuaqui9 HOO S92 -dg203 ® ‘iqqpioy Aqoure ‘9S9suaquio uedqO 1uTUI Zz0y -89u1 ‘st espzodeyeSow noporo SysHoquza redomna HoXln ze punusrozsaa espzodeyeBouUg eyozoy in ze sHuvAsN urfdere yanavloyry qqaiuay ¥ “928 nf Hea jOHesepIEN TEU -pyozoly* © amajit ‘teudurwopm v ‘seuPlewOSIMNIND| soryles Apourryen B9suoquis yedosna ze WON “IwwUTE -mmfyseet 25982 youu Four sypuos uegyldeye uoquiszs [2229 ‘yakuguuparo pELOxLAS s9 no[oWIfo BessosupWOP snmsjezs ® Q8s9s9p199 [2s91 wou BesTEA v za OUI vq “Bysipa noz19 qeuqqesoduyper auAi> ‘sowles [N89A "1949 1p} 31EBoF st AB uesouer plow ‘ong] sono! wup>MeZey soko yozoly & B4Bo-1ox48o AZoypoarw “yoAugWIOp noxlp ze ARoy ‘nusfal ize uequoze za “paafoza0xley Os[0q “Bo woreizour wyozoyy uopuras appa ABs uoddoytop fem pfpuarqaed youauguesss ipgioa sozspous ze ze 59 vyoroy somareK#> zy YRIPRYE) OSE RUTeP PHO} S>199O88 JqSPADL-IqqN “PaMpyOFaqui9zs [>xp191 ~ap9spy onduysy exysyupryjizsBow gulo sp a1gsgzioBous Aupuaso feyozory ® oqnetwestos IP OU woSTTUIOGO} 98eq ‘wujoa opm mney uEgores Auguizsa ze 22 ABOq ‘nodjaye wy “onaiw9faf a4upw2s9 soduoziq sozspouL ozoum yzzoy ¥ 59 vyfocorsl soraadBo ze sfokugU3] “fay 1qqyaon 59 iwsyzodejo%ou sepa’ meypuou INP ~z23 409fn wwyozony/ W “eseinsyerere opuEzereAeW [OND “pymrzs nouge wopepa ¥ ouarozspUDI ‘oUsIO| UI “po Syewqe we; Speujoezyeye TaIOTJazs v st WOU S “es -ypodems® soreuresjoy yoatrptasa nHoqI928 gpuepereE rou ‘za saporlay uepAAqepeye WON “Uva elyelE OIeYED] Teagsoalagpy g1apanour novlor osoqSoy v >fes> ‘sqUOTT uo8y 3yeuwuresjoy nougugi 29989 ze -amNABor gaat sour spur epeyy Boy “zouKe opuds>r> s9pI9% V 2020/2) b jue Boru vlqozs z5p quowsiBouu Y vq ‘OZ0I9] B $9 259 20 IpispudBe e-oroqrzsoppary “jeayyoo[y e HENO¥Te 1989s 8z -é80 uepereyzseyala ABoy “yy Ueqqe uadda — yeuz0% awuoa igisinion 489-489 ozar9| ¥ eByszvB! Joars ow -pua sjeuRIvjossdey OTeA [essPUIABD sjoduyUIOPM 9 U9Zs “iy ‘St 19s9pI94 >JourSosor9yo] YodUPWOpMsuUD ¥ eIIeL “B05 vqeBeus osdh 09 eipugiqord eyrzyriaur soB9soq>1 Ado wry “yei[oA YourpereypeunA uaqipz9y :naltE 1eYOKU -puopm anrzod e jury “onan 198989194] $9 YDUrTDUD 28980 sjoupioNeUNDIqoId 2s9 ze uEIOsING UPldele yENOP “uous uegqPIOy e Ture era yeioUr UETEHIEABS a-saflgsiaya] ABoy ‘uvquunioy v ULAE “UDOIOyND I9Zs9[9 “vapuapiqord va vyoZoTY v eBeW “wreINpIOS soles yoUDZSDHO syPOy lOpuos ¥ NB] adugUIZoyNOAQy NIOZsHOSINZs yoUUOPUTL prowundyof qpupsppuogias osjaq upuizso z0 $9 atuauzse pYfozopif somajaBa zy § °C rwsplosealo 69 weyNBew yyheyAAdUBou jadyjous soaiday ojaresfiow Pfau v st eur yp>qBouL $9 >prI>}Bou uesi0A8 sjorqqar v Bur IXjo} uaqaioy AIguIDZs Now -BAD| S9 NOeARY ‘AUEYDU sES UDsIOZsQUID W>|>pZzN>4 © Zq “WeyO 12eB} Basuajauays sopezpzsap ze pusuaBout sysugsrifour Ajoure ‘Bout pur w>[Sspzny sadqopaauszs um Spjurefdeu uozso8a ‘uedjo woopopzay [omoy wey 59 ou] “aquiozs [eAFCUEA MaIUP|a) YUOPIOUD 191 “Seu $9 nopasaisyASSow wepmyyzs AupwIZs> so Teavyozory v ‘zoS}op unser aezreads yokuyuopm anrzod AUTUETEA “EIVOTTEINAHY & NOVEY UEWIOJARD aB9SU9|9105, “18 wYIZyEIOW & UDZsI "nOZOX aBassoKugUIPoID ELON -PAB 59 naypu> ‘opatiarpy anafquar qqgr a14B9 nuepEpvalobb valsiga ez, amely kulturilis életének egész ér- telmére, tartalmi voltara, egész. ,egzisztenciajéra” kiter- jed ‘A metafizika lehet6ségeivel szemben megnyilvanuld szkepszis, az egyetemes filozéfidba mint az Gj ember ki- bontakozisinak vezérl6jébe vetett hit dsszeomlasa Ep- pen az ,észbe" vetett hit megrendiilését jelenti, abban az értelemben, ahogyan a régiek az episztemét szembealli- towtik a doxdval, Végs6 soron ez az ész ad értelmet minden vélhet6en létez6nek, minden dolognak, érték- nek és célnak: megteremti normativ vonatkozdsukat ar- ra, amit a filoz6fia kezdetei ta az igazsig — az 6nmaga- ban vett igazsag — s vele dsszefiiggésben a ,létez6" sz6 @vtag bv) jelent. Ezéltal elvész a hit az ,abszolGt” ész ben, amelybél a vilég értelmét meriti, a hit a trténelem, az emberiség értelmében, a szabadsigban, vagyis az ember azon képességében, hogy egyéni és dltalanos emberi létezésének ésszert értelmet kdles6nézzén, Ha az ember elveszti et a hitet, az nem egyebet je~ lent, mint hogy elveszti a hitet ,nmagaban”, sajat igazi letében, amely nem mindig a sajétja, nem az ,én va- gyok" evidencidjaval egyiit adott, hanem csakis az igaz~ sigaért folytatott kiizdelem, az Onmagitigazzd-tevés formajaban adott és lehet adva sziméra, Az igazi let mindeniitt idealis cél, az episztemé, az ,€sz” feladata, szemben a doxaban kétségbe nem vontan ,magat6l érte- 1646" médon csupan vélt léttel. Alapjéban véve min- denki tudja, hogy az igazi és valésigos emberi lét kii- lénbézik ellentété1, miként mar a kéznapi életben sem idegen t6lnk az igazs4g mint cél és feladat; igaz, csak téredékesen és viszonylagos formaban. A filoz6fia — els6 és eredeti megalapozisdban az antik filoz6fia — azonban meghaladta ezt az el6zetes format: megfogalmazta és feladatava tette az egyetemes, a létez6 egészére vonat- koz6 megismerés mindent atfog6 eszméjét. Csakhogy, éppen c feladat teljesitése kézben (s ez mar a régi rend- szerek szembenillasaban is érezhet6) a feladat naiv ma- gitdl Ertet6d6 volta egyre inkabb érthetetlenséggé ala- kul at. A filoz6fia torténete, beliilrol tekintve, egyre in 30 kabb a sajét létéért folytatott harce4 vélik, azaz a felada- vat Eppencsak magaéva tevé (az észben naivul hivé) fi- loz6fia harcava az Ot tagad6 vagy empirista médon leértékel6 szkepszissel szemben. Ez ut6bbi szakadatla- nul a ténylegesen megélt életet, a val6s4gos tapasztalat életét helyezi eldtérbe, amelyben az észb6l és eszmeibdl semmi sem talalhat6. Egyre talanyosabba valik egyrészt maga az ész, mAsrészt az ész szempontjabol tekintett -létezO"; avagy egyrészt az ész, amely a létez6 vilagnak Snmagabol értelmet ad, illetve masrészt a vilag mely az ész alapjan létezik;, mig végill sziikségképpen az ész és altalaban a létez6 legmélyebb sszekapesolédasinak f1- datos formaban felbukkan6, atfog6 problémaja, maga a talanyok talanya valik voltaképpeni témava. Erdeklodéstink itt csak az tjkori filoz6fidra terjed ki De az, tijkori filozéfia nem pusztén téredéke az imént megjel6lt, minden masnal atfogébb térténelmi jelenség- nek: az, Onmegértéséért kiizd6 emberiségnek (mert ez a kifejezés mindent magaba foglal). Ellenkez6leg, az Gjkor a filoz6fia Gj megalapozasit hozta, uj egyetemes felada- tot jeldlt ki, egyszersmind Gjélesztette a régi filoz6fiat is; ennek megfelel6en egyszerre jelenti megismetlését és loz6fia értelménck egyetemes Atalakulasat. Ez az Gj filoz6fia hivatdsinak érzi, hogy Gj korszakot kezdjen, mert teljesen bizonyos filoz6fiai eszméjében és igaz médszerében. A gydkeres Gjrakezdés tudatéban bizo- nyos abban is, hogy willépett minden eddigi naivitéson, tehat a szkepszis minden formajan is. Am e gondolko- dst is észrevétlen naivitasok terhelték, ezért az adatott sorsaul, hogy Gj kizdelmek soran feltérva sajat mivoleat clész6r is a filozéfia végérvényes eszméjét, igazi temajat és mOdszerét kutassa, mindenekel6tt fedezze fel és oldja meg azt, ami a vilégban valoban értheretlen, Mi, jelenkori emberek, akiket e fejl6dés alakitot, az. zal a veszéllyel taldljuk magunkat szemben, hogy elme- riliink a szkepszis dradatiban és emiatt szem el6l té- veszijik sajét igazs4gunkat. Szorongatott helyzetiinkén WGnédve tekintetUnk a miiltba, mai embervoltunk térté- netére vettil. Onmegértést s ezzel bels6 tartdst csak tgy 31se ¥ asynumifed aeBasuspaiday e zo ‘Iseuareu zo 9-3INIEI “py Uolea Bq AAUNUNDA 9-[[94 [P SF IDWISUD r2mH snUIZT -euopes v [EssnuZH[euoDE: uszeidgy — >nljopuoBErBon uasa1azasOAQy EY — [NSEPEPL SP afeu ¥ [azz9 uolea aq 3JOA SpHAyU sJUUDI UBL Udzs sugIEZA[OY PIES 1UEA -syBour aqua redoms ze uedZoye ‘pour e ze “esnurZT] suo pezezs “gt & ABOY ‘npn uvsoriq svUr EW, sRpoyspun jorstigsuapaur -joup upupue syryzredoms ze rue ‘nusedjo ugdns> Brpod ABea ‘orpFew wy >-pe WD[>UD ozoNN z>yDUTIN -1p Bppa ¥ ApjOzsqe UDXtRURTEA URqEsaIElUIZS >JeUESEL -gzyedome wifepaquia ua8apr iAuuourepea ABOY ‘[9 EUIOA IBA [eipez> ses ‘rerpurt ze ABea reupy" e uedpure wrUT ‘o-sndn reojodonue snyuidurs uyresnd ursu s ‘toqui redouna ze ueqeBeur 2-zoproy 1uIZse aNjozsqe ‘fe EUIOA AIA TEBZe ESD “HIE avfeUOY EYOZOTY Oqezs uNOU yeu “pSeurug [oaosozspou snyMPode ‘o1aAgy TeHOsEAvIAG snymypode uasarszayiexgy ‘sourniaé8a ey zeze ‘Bout vajoa youpayAu ueqeunos oUF z9ysHeduy] ¥ “UeqeIepM sofjar eBeurug ueqglea zs ze vy ABea ‘piqoa ynAuoziq SwUYISIpA|ES OIY U"ZZSN UOPoU o[sIeFour seBz0W ynuyza] was Brpur e ey BzZA[aY ¥ aUUD] 79 UEGOTEA ‘pspfizout jujousu0! younspynupayduBou x9 .so1epnzsejoa" pou “undo mus pojouaqua zp ‘sowaratie zp wweldeye YoU -us Auyuiopm & s9 PYOZOTY ¥ '3}9ze0 UBsoIDpNI ‘>BB9s -quozsfgsqnzs okug] Is9[NSaIe] HOquIO ze Apoure s9 “IGA yagqeaupapdu eigurpzs EBeuUQ “nazaxE9 zoypseuWUS Ayaur ‘eapraqeajorua ze ware NAups UEYAU ABeA ‘AWE pizs9 ze UOSUSTP] “DAT! IUFU — OAT HOquI sozSe FIIOA “requis 25989 uoqiAuuaure ‘ze UEqIAUUE ses ‘@rPuOHIL jouw) Sup] sozs9 Joquio ze eH “IB HEquIe 9pozaloyr} uaqyafgstaqwa opojosodesjazsso Sepumpepesie: $9 [ee yeygpazursu vABoy [puaSedua] cugyesysBa yoaroquis zy ‘je(8oy eqyBeu: eAvo [pupBAuD| URA[O ITU 1EEq awe ze wraggajemue yur yure ‘ze a1XuDAIg NOI! 4975919 ueqyoarsquis 89198 e ABoy ‘ozs wea jose qqryur AeA = vhupuiasa uopoppa Sgsuaque guEsng|ay uspeiaa onodozoy yaSgsnauguE sp yeS9suoquio wileysyur UDZs ze -98a ‘o-aurzsaios yoqdupr-nougue upzsnd “(u19q9s9A3191 -o1 usjai8i9n sppeEUniON Haque UUM UDABI BESIPOTEA 59 Bysze8t ze s unqsyfzour usppran oun Hrzs9 [nurs (Auous © [91289 oFuedde| ¥) pzgf sodgy UDKyp URE yes Kjoure igpoqus nozodersaur uaqzs> 1eyoz01y © :FZSO[M OSI NOPE faagsmaInzstiau FYOZOI BoIOH B yrmpoarsquia redosna ze ules “1p aes AB) mpadea ‘oneupysoveatiour (upry spzopergy os) eYOZOY soUIDDA ze amo ‘wyrzyerour v uDsjoure ‘Ip uapess> ze 79 — Basoroyp] r2eBI AB.sOIoy] wYrZyROU v ABoy “OIA TH avioq TmIpZa § TwZQUOIZS9 D1DSpLIDHOW aUTDRSO19491 uouug 1259 ofuedde] y “st 99H qoaru HAquIa 1POTRA ¥ rAROyIUUD “IDMUNFHD IpOTRA ‘ZEB aUAPZN ABoy Synfor ueqae oRsIA 5INH9SUAADA O ZV “CUTTY “yozowy uana[p BoU ‘pores ® VOMSpU e *(eHOU OPED} © ap Syeuynseur Baw spn wazalayry e Es oAoUUTE Sqruozorypuou uoqqosaéqou) aeyOZOR smoqndoxZs e woreplo SBD ze — yooung H10z0H DUoZOHY "DTT 3] 2s Feet roquio redoma zy ‘pans| uapsuprpTzssou (0 seursyiruue) am2It “UDPSETIPUUOS UOUUO sp UMPL Bou urquoze spspur e ‘noqlioazsso au »MB9 Ze >yPUAIOJ nozoy rhodes 19% Basuaquia ze rowapany somuslal Impaso ‘we% yuRIoy ‘sspupouu IoyUD|EL e eDUNKE “P28 9AQIOUOT INTE aALDBaU [OMINIOG IwSEBZOU SoB9SABO nolpur PByssosypuounusy|a uapurE ‘om Spyureldeu Jorsourosoq yeuryozo[y OX! ze no|x}OUSPUTHT squnuepuow [931329 IpserEY nan 9189s -noqua (ozoxTe(fo} tessErEAN| FEYOZOTY 3TeSUFOU) 25980 ze yupsapolloy spurs TeYOZOTY F YN\jopUuoBBou VL Toy vspndoypBout youguyeup yooru aqua zp wajapzny -ajauaugs vYozopyf uoyln ZV SO eapfasoowey yougsasozo9pn eyOZOTY e ‘TeneP. eps Hore! Bejofn ze ang] nol unde Bajopass Apo Spupoue safgsdBa iougne: > yAlwnay ey STuMAyLAUtOkink megkévetelt ,irracionalizmus” racionalizmusav? Ha ez az irracionalizmus azt akarja, hogy hallgassunk ré, vajon nem mint ésszertien mérlegel6 és indokol6 lénye- ket kell-e meggy6znie benntinke?? Irracionalitésa végs6 soron nem sztikkeblé és rossz racionalitis-e, még rosz szabb, mint a régi racionalizmusé? Nem a ,lusta ésszel” van-e dolgunk, amely kitér a kiizdelem el6l, amely a végs6 adottsagok s az dltaluk végérvényesen és valoban racionalisan kijelélt célok s utak tisztézasaért folyik? De ennyi elegend6 is. Tilsagosan el6resiettem, mi kézben érzékeltetni kivantam: milyen hasonlithatatlan jelent6sége van, ha feltarjuk a legmélyebb inditékait an- nak, miért keriilt mar igen koran az djkori filozéfia és tudomany abba a valsigba, mely az6ta csak tovabb mé- lyale 7. § A jelen vizsgaldasok szandéka De nektink, mai filoz6fusoknak, mit jelenthetnek az iménti megfontolasok; mit kell jelenteniik a mi szd- munkra? Vajon mindekézben csupan egy tudomanyos el6adas meghallgatésaval vagyunk elfoglalva? $ meg- haligatdsa utén egyszertien visszatérhetiink félbeszaki- tott szakmai munkankhoz, ,filoz6fiai problémainkho2”, tehat sajat filozéfidnk tovabbépitéséhez? Megtehetjiik-e ezt komolysagunkat meg6rizve, megtehetiik-e Ggy, ha kézben biztosan tudni véljiik: a mi filoz6fianknak, csak- igy, mint dsszes mai és miltbeli filozéfustérsunkénak, csupan tiinékeny napi létezés jut osztdlyrésziil a folyto- nosan keletkez6 és pusztul6 filoz6fidk sokasagaban? Ez a kérdés j61 kifejezi helyzetiink nehézségét, mind- annyiunkét, akik nemcsak miveltségi filoz6fusok va- gyunk, hanem a nagyszerd mit igazi filozdfusain ne- velkedve az igazsignak éliink és csak igy léteziink, csak fgy akarunk is Iétezni sajat igazs4gunkban élve. De ko- runk filoz6fusaiként kinos egzisztencidlis ellentmondas- 34 ba keveredtiink. Nem bagybatjuk veszend6be menni a feladatként felfogott filoz6fidba vetett hitet, a hitet az egyetemes megismerés lehet6ségében. Tudjuk, hogy komoly filoz6fusként erre a feladatra vagyunk elbivatua. De hogyan Orizzik meg azt a hitet, amelynek csak egyetlen kéz6s célunk, a filoz6fia vonatkozésiban van értelme? Mar legaltalénosabb formaban is belattuk, hogy az emberi filozofalasnak és eredményeinek az ésszemberi Iétezésben a legkevésbé sem pusztén az a jelentésége, mint a maginjellegd vagy mas okokb61 korlatozott kul tircéloknak. Mi tehat — miként tekinthetnénk is el ett6l? = filozofalasunkban az emberiség funkciondriusai va- gyunk. Sajat, igazi filoz6fusi létiinikként érzett egészen személyes felelOsségiink, mely személyek kézésségé- ben valésul meg, egyszersmind felelésséget jelent az emberiség igazi létéért is. Ez a lét csak valamilyen telosz- ra iranyulé lét lehet, s ba egyéltalan megvalésulhat, csak a filoz6fia dltal valosulhat meg — dltalunk, ba ko- molyan filoz6fusok vagyunk. Van-e ez al6l az egziszten- cidlis ,ha” al6l kibGv6? Ha nincs, mit tegyiink, hogy hin- ni tudjunk, mi, akik bisziink? Mit tegyink mi, akik ed- igi filozofalasunkat — amelyt6l csak filoz6fiak remélhe- tk, de filoz6fia nem ~ komolyan nem vagyunk képesek folytatni? Els t6rténelmi_vizsgalédasunk nemesak jelenlegi tényleges helyzetiinket, nemcsak nehézségének kijoza- nit6 tényét tette vildgoss4 szimunkra, hanem arra is emlékeztetett benniinket, hogy mint filoz6fusok a mult Grdkosei vagyunk: a cél szerint, melyre a ,filoz6fia" sz6 utal, valamint a fogalmak, a problémak és a médszer szerint. Nyilvanvalé Cegyébként mi mas segitheine?), hogy behaté térténelmi és kritikai visszatekintésre van ahhoz szikség, hogy mindenekelott déntéseket hozzunk a radikélis 6nmegénés érdekében: fel kell tenniink a kerdést, mit akart eredetileg s az6ta a filoz6fia, mit akartak a trténelmileg egymissal érinkez6 filoz6fusok és filoz6fidk, Mindezt azonban azon filoz6fia kritikai mérlegelésével kell megtenniink, ami célkittizésében és 35g OUD URqEBESAJOUIOY Z8989 seu IYSIOS s9z—r9] ISNJOR 2 Bie Joquio uedqo 1UTUE “(sr sjeUNosyur UAgIIaBoUr youue s ‘yeuUeBew Urquosos|a) sjassoutgzsaq ABD ILE 928 WOIOIOLISIIO] s9 Wosepm qqolsay AZoypurur sAuast Spur JoIzseUIE WN ory WUE “TUsTD] § pEMMABOUT wor “BYE IZE fes9 Sfouaiozs REINU eI “TUTAOH] WON, Seapey -ay Casmmzamasoy .snurziojoyprzsd" nazoaoudSy ze) SPSPIATAMOAOY UDPAIWSUD UROTEAUBATAL Joqge eyoU Silva vAuuymopmdepe teyozo1y ABoy ‘Guisazs s1uspol nopojosdejazsse aja Sanaupua w) srudaqqoy N>T>>4 jekuus8 ze pezze :asgza19] TuNDUDNE: sos~PUOUNUD| “P HIPA DagIDURD ‘QaQIOYUID sp ESSORETA >TEA EoTEP -ny snyiBen wFofoqaizsd oxy ze uasQUOTNy TOquOd ud25 ¥ JOqaA "Napar|aior auUU|OUD I 2 au yeUrYOZ oly © Sajosuaq — [nuEpepmug ‘Ze8} — efeyozory uuDUE -v[ea a[pur expr Boy “[RUOPH] 1 ze WY “9895919491 HpuoYAG eyozoIy {9 AB aq yposoAuOZIG — [PIE yr a1 — ueqfysorea e reapleye snynyypode uassuniadea aur s9 Peeper] [9 ZV “Bour ainsseyzoxyga Baypakus] $9 urquideye ‘oa sadugarg ,uoopoisus jowseu" uequhtere upupua KuUDUIEeA APoUNE “IWLaNEZSSQ Ze we ALU “pyoZOTY & ABoy AayUNUUD sfaunarZs9y EAE BIA “os -983qyez959 nopeBesBaw sg nowy wou Sour ryos Sour uesqpyper neds] wos pruss four anjedjoue Sam -a1 ISPIEIN| ‘O[S YEUUESPINg yassppy Nar WaU [PJ PYOS syeurnu enjorusump [p uEguoseY >9X[our ‘yo1tod urazs {9 ja889ssaffar uedjo pleur youzasudpal uaqqon -afiins audio wry ‘uagioypaaizs9 Site UaqiepZay “uEsoTEZ oxo] worn ze uszg “earEqordry ‘earnuisious ze ‘oAzap -1p yg evfyifiojoaqar navlas ‘axpuroup osjaq >yeuue “uss -1991 ,PeuIodup) FHI]DUDUON IEA gAOsTDH IBUDHELEYOZOT ETHOS TUNEDSDBaW “sazouDAIa] TESSHINA MHDTIOZs oysenje iapurm aaj wou ur ‘snyndoyzs nojaypour reyunsewug ‘wan ze xInbyl npdBo wy joWURISOW “EL -oid wonayar ay uaxfapaznap Byspaplizs sp aPBysqreysT! yedjoure s ‘weuyl st uefeu usxodjoure ‘VeseIN ze Te -oze HQ TAlPy WorEoIdSau UEqEIGqeAc ¥ “OP [93919 SOSTJQZOTY NUE [OR[UME| sTPPUSHSHZBe ApourE ‘SyON supode ze qusjal st aur uosos osfea ‘ogg ueqorea ZapUuIU $IaYrA IUD! ‘SOByA wou Baur ag[s4Bo wry, TOWIESe Ze HyLUaZs ~Cupy uvsrapmppode Spoaquiazs s97shB9 ey ‘pure °4{POy -snuea jaupsipoyea Hapaia sp ose v joure usqgiszspow