1484. janur 1-jn szletett Wildhausban.

Nagybtyja tmogatsval tanult, 1498-tl a bcsi, 1502-

tl kt vig a bzeli egyetemre jrt. Tant lett, de foglalkozott teolgival is, nagy hatssal voltak r
a hitjt Thomas Wttenbach eladsai. 1506-ban papp szenteltk, grgl s hberl tanult s az
egyhzatykat olvasta. 1515-ben tallkozott a nagy humanista Erasmus-szal, az hatsra jutott el
a reformci gondolathoz, de vitatkozott is vele a kegyelem s az akarat szabadsga trgyban.
Tbori papknt Itliban jrva felismerte: a svjciak, ms-ms zsoldban, egyms ellen is harcolnak.
1518-tl a zrichi Grossmnster templom sznokaknt sorra magyarzta az jszvetsg minden
szakaszt, gyakorlati pldkkal illusztrlva beszdeit. Az 1519-es pestisjrvnyban fivre meghalt,
maga is megbetegedett: a csaps nyomn megersdtt spiritulis s teolgiai gondolkodsa. A
vros vezeti 1520-ban megengedtk, hogy "igaz isteni rsokrl" prdikljon, a bjtls ellen szlva
indtotta el 1522-ben a svjci reformcit. Levelet rt a konstanzi pspknek, javasolva: ezutn csak
a Biblit prdikljk s killt a papi ntlensg ellen. Elljri eretneknek nyilvntottk, de a vrosi
tancs sszehvta az els zrichi disputt. Zwingli 1523-ban kzreadott 67 ttelnek vitjn
ellenfelei csak a hagyomny s a zsinat tekintlyvel tudtak rvelni. Zwingli tteleit a krnyk
legtbb papja elfogadta, majd a msodik zrichi disputa nyomn feladtk a ntlensget (maga a
reformtor is megnslt), megreformltk a liturgit, a kpeket, szobrokat s orgont kiraktk a
templombl. rvacsorai istentisztelettel vltottk ki a mist, a rendhzakat feloszlattk, megjtottk
a keresztsget s fordtani kezdtk a Biblit Zwingli f munkja, Az igaz s hamis valls
magyarzata - az els, 1525-s reformtus dogmatika - mr az rvacsort elemezte. Br Lutherrel sok
krdsben egyezett vlemnyk, felfogsuk az istentiszteletrl s misrl lesen szemben llt. Luther azt tantotta,
hogy az rvacsorai kenyr s bor vtelekor Krisztus testileg van jelen, addig Zwingli szerint ezek csak jelkpek, az
rvacsora maga pedig csupn emlkezs Isten kegyelmre. A vita elfajult, Lutherk nem ismertk el a svjci
Zwingli a svjci katolikus s protestns kantonok kztti konfliktus
mozgalmat valdi hitjtsnak.
egyik vres sszetzsben, az 1531. oktber 11-n lezajlott kappeli csatban vesztette lett.
Tanait utdja, Heinrich Bullinger fejlesztette tovbb s szilrdtotta meg.

Disputa-vita,heves szvlts

Kanton-svjci tagllam