A 11. film.

A moszkvai Jeruzsálem

00.33-02.46
A legfőbb keresztény könyv, a Biblia nem kevés titkot rejt magában. Az egyik közülük: két ó-
szövetségi könyv: az Esdrás könyve és Nehemiás könyve. Ezekben a könyvekben az szerepel,
hogy Jeruzsálemet Nabukadnezár babiloni király seregei foglalták el és teljességgel lerombol-
ták. 70 év múlva pedig a várost újra felépítették. De a bibliában nem szerepel, hogy Jeruzsále-
met a korábbi helyén építették újjá, vagyis ott, ahol a babiloni seregek általi lerombolásáig
állt. Érdekes másik tény is. Ismert, hogy a Bibliának volt néhány szerkesztése. S a különböző
szerkesztésű kiadásokban Jeruzsálem építésének a leírása eltér egymástól. Pl. a biblia orosz
zsinati fordításában, amelyet az i.sz. XIX. században adtak ki, a Jeruzsálem építéséről szóló
történetben a „csinyili” (újjáépítették) szó szerepel. „Újjáépítették a falakat”, „újjáépítették a
kapukat”, stb. Habár a Biblia korábbi változatában, amelyet az i.sz. XVI. században adtak ki,
a „szazdasa” és a „szazidasa” szó szerepel, azaz „építették”. Az adódik, hogy abban a
könyvben, amelynek nincs korábbi változata, egyenesen és határozottan gyakorlatilag új Jeru-
zsálem építéséről van szó, s nem pedig a korábban lerombolt helyreállításáról.

Könnyen kicserélvén az „építették” szót az „újjáépítették” szóra a későbbi biblia szerkesztő-

inek el kellett képzelniük, hogy Jeruzsálem a korábbi főváros helyén épült fel. Állítólag a régi,
nem pedig az új helyen. De akkor felmerül a törvényszerű kérdés: pontosan hol épült fel Jeru-
zsálem?

02.47-03.03 A 11. film. A moszkvai Jeruzsálem

03.04-03.35
Két oroszországi tudós, Anatolij Fomenko és Gleb Noszovszkij, már sok éve dolgozik az iga-
zi történelem Új Kronológia alapján történő helyreállításán (rekonstrukcióján). Ez alatt az idő
alatt tanulmányoztak több száz régi krónikát és dokumentumot. A szerzői-matematikai-sta-
tisztikai módszereik segítségével a Biblia szövegét elemezve, a két tudós olyan eredményt
kapott, amely őket magukat is megdöbbentette.

03.36-03.52 Fomenko
Az egyik meglepő tény, amelyet felfedeztünk a Biblia elemzésekor, annak a felfedezése volt,
hogy az Ószövetség ismert Nehemiás könyvében a moszkvai Kreml az i. sz. XVI. században
való építésének a leírása szerepel.

03.53-04.01 Kép szöveg nélkül

04.02-04.50 Noszovszkij
Mi magunk is nagyon megdöbbentünk attól a gondolattól, hogy Bibliában szerepel a moszk-
vai Kreml építésének a leírása. Mi erre a gondolatra eredetileg tisztán kronológiailag jutot-
tunk. A kidolgozott rendszerünk alapján azt kaptuk, hogy Jeruzsálem építésének a leírása va-
lójában az i.sz. XVI. századra vonatkozik. De a középkori történelem ezen időszakában na-
gyobb, lényegesebb birodalmi főváros építése csak egy volt: ez a moszkvai Kreml építése.
Szeretném aláhúzni, hogy a kutatásaink szerint a moszkvai Kreml építése az i.sz. XVI. század
eseménye, nem pedig az i.sz. XV. századé, amikor építették. A bibliai és a középkori leírás
összehasonlítása megmutatta, hogy ténylegesen van értelme feltenni a kérdést arról, hogy a
Bibliában Jeruzsálem építésének a leírása a moszkvai Kremlére vonatkozik-e?
04.51- 04.59 1. rész Mikor épült Moszkva?

05.00-05.40
Az első pillantásra Fomenko és Noszovszkij feltételezése arról, hogy a Bibliában a moszkvai
Kreml építésének a leírása szerepelhet, paradoxként hangzik. Hiszen úgy tartjuk, hogy Jeru-
zsálem építése, amelynek a leírása Nehemiás könyvében szerepel, sok idővel Krisztus születé-
se előtt történt, azaz több mint 2000 évvel ezelőtt. Hogy jön ide a moszkvai Kreml? S a két tu-
dós miért jutott arra a következtetésre, hogy ennek a régi várnak az építése nem az i.sz. XV.
században, hanem az i.sz. XVI. század történt?

05.41-06.09
A hivatalos történelem azt állítja, hogy Ivan Kalita fehérkőből épült Kremlje felváltotta a III.
Iván cár idején épült Kremlt. S ez az i.sz. XV. század történt. De az i.sz. XVI. század köze-
pén Rettegett Iván uralkodásának legeslegelején szörnyű tűzvész semmisítette mega Kremlt,
ezért Rettegett Ivánnak újjá kellett építtetnie. De az Új Kronológia két szerzője ezzel abszolút
nem ért egyet. Meg vannak győződve arról, hogy Rettegett Ivánnak a Kremlt nem újjá építtet-
te, hanem a semmiből építtette. Erre közvetve utal a Moszkva várfalai építéséről szóló könyv.
Elfogadott dolog úgy vélni, hogy az első falsáv építése, vagyis a Kreml falaié, az i.sz. XVI.
század elején fejeződött be.

06.10-07.12
A várfalak második sávjának a felhúzása pedig, amelyet úgy hívnak, hogy Kitaj város, csak a
1600. évre fejeződött be. Ez a tény különleges figyelmet érdemel, mert a város számára sem-
mi sem fontosabb, mint az erődítmények védelme, különösen az állam fővárosa esetén. Az ál-
talánosan elfogadott történelemváltozat szerint az adódik, hogy az i.sz. XV. században Mosz-
kva építői is és az állam vezetői is nem gondolták végig, hogy az épített várnak több sornyi
(sávnyi) várfalra van szüksége.

07.12-08.11
Az ország felé háborúk indultak el. Moszkvát csellel elfoglalta a krími kán, a moszkvaiak pe-
dig vártak 100 évet, hogy a 1600-ik évre végre felépítsék a második sor várfalat. A harmadik
falat pedig, a fehér várost pedig egyáltalán csak i.sz. XVII. század elején építették. Az adódik,
hogy ahhoz, hogy megerősítsék saját városuk védelmét, az akkori idők hadászati-stratégiai
döntéseivel összhangban az orosz vezetőknek csaknem kétszáz évre volt szükségük. Habár pl.
Konstantinápolyban pontosan ilyen hármas várfalsáv (várfalsor) volt, de ott egyből megépítet-
ték. Logikus feltételezni, hogy Moszkvában is az építés ugyanilyen szabályok szerint történt.
Ha nem rendelkezett volna erődítményeket, a moszkvai Kreml könnyen ellenség zsákmányá-
vá lett volna. De tudjuk, hogy az i.sz. XVI-XVII. században egyetlenegyszer sem vették be.

08.12-09.10
S még egy érdekes tény. Ez a könyv osztrák diplomatáé, Sigismund Herbensteiné, „Feljegyzé-
sek Moszkváról” címmel. Herbenstein báró kétszer látogatott el Moszkvába. 1517-ben és
1529-ben. Ebben a könyvben a legnagyobb részletességgel elírja az utazását Moszkvába, sőt
az elbeszéléséhez mellékelte a moszkvai Kreml részletes tervrajzát. De érdekesség, hogy en-
nek a tervrajznak külsőleg nincsen semmi köze a jelenleg is álló Kremlhez. Mindenki, aki
legalább egyszer látta a moszkvai Kremlt, tudja, hogy a bástyák és kapuk és székesegyházak
száma ezen a tervrajzon nem esik egybe a Kremlbeliekkel. Külsőleg sincs benne semmi közös
a valósággal. Az egyetlen hasonlóság abban van, hogy a tervrajzon ábrázolt város – akárcsak
Moszkva – két folyó összefolyásánál található.
09.11-09.57
Az általánosan elfogadott történelemváltozat időrendje szerint Herbenstein utazásának idejére
a moszkvai Kreml építése már befejeződött. Az osztrák diplomata miért nem a mai moszkvai
Kremlt ábrázolta, hanem valamely másik várt? Sajnos a történészeknek nincs egyértelmű vá-
laszuk erre a kérdésre. Ma elfogadott dolog úgy vélni, hogy ez valamilyen általánosított terv-
rajz. Az Új Kronológia két szerzője változata szerint viszont ebben nincs semmi furcsa. Her-
benstein egyszerűen nem tudta megrajzolni a moszkvai Kreml helyes tervrajzát, mivel utazá-
sának ideje alatt még nem volt meg a (moszkvai) Kreml. Legjobb esetben is még csak épült, s
végleges alakját és képét még nem nyerte el.

09.58-10.08 A 2. rész. Mikor jelent meg a Biblia?

10.09-10.40
Elfogadott dolog úgy vélni, hogy a Bibliát több mint 2000 évvel ezelőtt írták. De akkor az
oldalaira hogyan kerülhetett magának a moszkvai Kremlnek az építése, amely (csak) az i.sz.
XVI. században történt? Néhány történész úgy véli, hogy az akkor idők építészei egyszerűen
mintának vették az ókori Jeruzsálem leírását a Bibliából, a Nehemiás könyvéből, s a moszkvai
várat ezzel a leírással pontos összhangban építették.

10.41-10.54
Az Új Kronológia két szerzője ezt a változatot sem tartják meggyőzőnek. Az a helyzet, hogy a
bibliai szövegek kora túlságosan meg van növelve.

10.55-11.16 Noszovszkij
Mint azt felfedeztük, a Bibliát teljes egészében még az i.sz. XVI-XVII. századig is írták vagy
szerkesztették. Mi nagyon sokáig foglalkoztunk a Biblia megalkotásának a kronológiájával, és
arra a következtetésre jutottunk, hogy a Biblia a jelenlegi alakjában elég kései könyv.

11.16-12.31
A Biblia ma bizonyos könyvek gyűjteménye és sokan gondolják, hogy eléggé régen írták.Van
aki azt mondja, hogy 1000 évvel ezelőtt, van aki, hogy többel. De valójában a bibliai kánon
összeállítása nem olyan régi. Az i.sz. XVI. századig az Ószövetség és az Újszövetség könyvei
külön-külön léteztek. Egységes kánonuk pedig egyáltalán nem létezett.

Az orosz okmánytárakban több mint 500 szláv bibliai kézirat található az i.sz. XI-XIII. szá-
zadból. Ezek evangéliumok, zsoltárok, apokalipszisek,és mások. De nincs egyetlenegy biblia
sem a szó mai értelmében. Lehet, hogy valakit meglep az a tény, hogy az i.sz. XV. században
az Újszövetségben több könyv volt, mint ma. Az Ószövetségben pedig ellenkezőleg: a köny-
vek egy része még hiányzott. Csak később jelentek meg a kanonikus gyűjteményben. Más
szavakkal: még az i.sz. XVI. században is, az Ószövetség még nem volt teljes. Erről konkré-
tan az akkori idők fő egyházi könyve tanúskodik, a Korncse, amelynek a listáit különös gon-
dossággal állították össze.

12.31-14.26
Az első nyomtatott Biblia csak 1581-ben jelent meg Oroszországban. Ez Ivan Fjodorov híres
Osztrozsszkij Bibliája. Mellesleg, a kiadásához írott előszavában az orosz nyomdász leírta,
hogy nagy nehézségekbe ütközött a széthordott bibliai könyvek keresésekor. Nos, az első o-
rosz kanonikus biblia megjelenésének időpontjáról szólva bizonyossággal csak a i.sz. XVI.
század nevezhető meg. A többi pravoszláv népnél pedig a kanonikus biblia még később jelent
meg. A görögöknél például csak háromszáz évvel Ivan Fjodorové után. Ez, mellesleg, a XIX.
század. Ami pedig Európát illeti, ott a bibliai kánont a katolikus egyház csak a Tridenti zsina-
ton (1545) fogadta el. Azaz a latin kanonikus biblia megjelenésének az ideje ugyanaz az i.sz.
XVI. század. A hagyományos történelemnek nincs egyértelmű és észszerű magyarázata a kü-
lön-külön lévő bibliai szövegeknek közös kánonban való annyira kései egyesítésére. Ugyan-
így nincs érthető magyarázat arra, hogy az i.sz. XVI. században az Ószövetségben miért nin-
csenek még benne (bizonyos) könyvek (Judité, a Makkabeusoké, nincs benne Esdriás két
könyve, s nincs benne Nehemiás könyve). Ez azt jelenti, hogy ha az i.sz. XVI. században az
Ószövetségben még nem volt benne Nehemiás könyve, akkor a moszkvai Kreml építői nem
tudták példának venni. Ha ellenben feltesszük, hogy ez a könyv csak az i.sz. XVI. század vé-
gén jelent meg, akkor az adódik, hogy a Kreml építésével egyidejűleg keletkezett s (nagyon
is) lehetett az ezeknek az eseményeknek a krónikája.

14.26-14.56 Fomenko
A bibliai történet állítólagos eseményei nagyon sok információt tartalmaz, nagyon sok észsze-
rű következményt, amelyek fontosak nagyon sok ember számára ma is. Ezért a hipotézis ar-
ról, hogy Bibliának az i.sz. XVI. század eseményei ez nem irigylendő tény. Ez nagyon ko-
moly tény. Nagyon sok esetben megváltoztatta a véleményünket nemcsak Moszkva történel-
mével kapcsolatban, hanem az egész Biblia történetével kapcsolatban, az Ószövetségé.

14.56-15.34
Most pedig ismételjük meg a bibliai Nehemiás utazását s egyedi példákon megnézzük, hogy
mennyire megsöbbentően hasonlít egymásra a moszkvai Kreml és az ószövetségi Jeruzsálem.
Ehhez felhasználjuk Nehemiás könyvének a szövegét, amelyet nem egy Bibliából vettünk, ha-
nem három különböző évi kiadásból. Az a helyzet, hogy a bibliai szövegeket nem egyszerűen
csak átmásolták és újra kiadták, hanem kiadásról kiadásra még alaposan át is írták (readaptál-
ták). Ezért a különböző szövegek összehasonlítása a kutatásainkat pontosabbá teszi.

15.34-16.11
Ez az Osztrozsszkij Biblia. 1581-ben adták ki. Első nyomdász Iván Fjodorov volt, Konsztan-
tyin Osztrozsszkij fejedelem megbízásából. A második példány az Erzsébeti Biblia reprint
kiadása, amely Elizabeta Petrovna cárnő (I. Péter cár leánya) parancsára látott napvilágot
1751-ben. S végül a mai olvasó számára leginkább hozzáférhető orosz biblia, amely a zsinati
fordítás néven ismert, s amely 1876-ban jelent meg.

16.12-16.20 A 3. rész. Bástyák és kapuk.

16.21-17.12
Nehemiás könyve szerint Jeruzsálem várfalának építésekor hat várkapu készült. A felépítésük
leírása például ugyanazon szófordulattal szerepel. („Építettek ilyen kapukat és ajtókat építet-
tek beléjük.”) Ismert, hogy a moszkvai Kremlben a várkapukból pontosan hat épült. Annyi,
mint amennyi a Biblia szerint a jeruzsálemi várban volt. Jelenleg néhány kapu be van falazva,
de a moszkvai Kreml tervrajzának számos régi, i.sz. XVI-XVII. század végi ábrázolásán ép-
pen hat kapu van bejelölve. Ez jól látható a Kreml első pontos térképén, amelyen az a név
szerepel, hogy Kremlenagrad (vagyis ami ma magyarul kb. Kreml-városnak felel meg).

17.12-17.16 Juh-kapu vagy Szpasszkij kapu

17.16-17.24
Az első kapu, amelyről a Bibliában említés esik, ez az Juh-kapu vagy Csorda-kapu.
17.25-17.52 Noszovszkij
Ez a kapu megfelel a Szpasszkij kapunak a moszkvai Kremlben. A Bibliában jeruzsálemi ka-
punak nevezik. Ezt jeruzsálemi kapunak építették, mivel a Vaszilij Blazsennij Székesegyház
mellett építették. Vaszilij Blazsennij Székesegyház ez Jeruzsálem. Az, hogy „jeruzsálemi ka-
pu” fel van tüntetve néhány középkori metszeten, konkrétan az egyik Moszkva környéki he-
lyiség „Új-Jeruzsálem1” nevű múzeumában kiállítva2.

17.52-18.37
A patriarcha Virágvasárnap éppen ezen a kapun keresztül hajtott végre jelképes bevonulást
szamárcsikón a moszkvai Jeruzsálembe a magasztos Pokrovszkij Székesegyházba. Ez szertar-
tásos „szamaragolás” volt, amely jelképezte Jézus Krisztus bevonulását Jeruzsálembe. Ezt a
kaput hívták még Frolovszkij kapunak is. Lehetséges, hogy nem messze a Szpasszkij kaputól
valaha állt Szent Frol temploma. Azt ismert, hogy a két szent, Frol és Lavr a lovas ménes és
ökörcsorda védőszentjeinek számítanak, ezért a tiszteletükre nagyobb állatcsoport (ménes
vagy csorda) közelébe templomot emeltek.

18.37-19.02
A Kreml régi tervrajzain a kereskedők a Szpasszkij kapu mellett a Pokrovszkij Székesegyház
mellett, árusítóhelyként vannak megjelölve, amelyeken különböző fajtájú vadállatok bőrét,
szőrméjét forgalmazzák. A Moszkva folyó rakpartján pedig a Kremllel szemben van a Juh-
pásztor? rakpart3. Úgy hogy a Szpasszkij kapu neve teljesen lehetett Juh-kapu is és Jeruzsále-
mi kapu is.

19.03-19.58 Hal-kapu vagy Konsztantyino-Jelinyinszkij kapu.

A Juh-kapu után a Biblia a Hal-kapuról beszél. Teljesen megfelel neki a Konsztantyino-Jeli-
nyinszkij bástya kapuja. A nevét ez a bástya két szent, Konsztantyin és Jelena templomáról
kapta, amely nem messze a Kreml titkos kertjében volt található. 1917-ig ez a templom egy-
szerűen közhasználatban lévő templom volt. 1928-ban a bolsevikok elrombolták. Kezdetben a
bástya átjárható volt, azaz a Kremlbe vezető kapui voltak. Az i.sz. XVIII. században a Konsz-
tantyino-Jelinyinszkij bástya átjáróját megsemmisítették, a kaput pedig befalazták. De jól lát-
ható az akkori idők Kremlje régi tervrajzán.

19.59-20.15 Noszovszkij
A moszkvai Kreml Konsztantyino-Jelinyinszkij kapujával szemben kapui helyén korábban
kereskedősorok álltak, halat árultak. Ott mind a mai napig van Hal-köz (konkrét közterület ne-
ve). Így ezt a helyet teljesen joggal lehet halas helynek nevezni.

20.16- 20.20 Régi kapu vagy (más néven) Nikolszkij kapu

20.21-21.35
A következő kaput a Biblia Régi kapunak nevezi, s a Nikolszkij kapu felel meg neki.

A moszkvai Kreml fala mellett haladva a Szpasszkij kaputól a Vörös téren jobbra odaérünk
ehhez a kapuhoz. A Nikolajevszkij vagy más néven Nikolszkij Kremli-kapu a Nikolszkij gö-
rög monostorról kapta a nevét. Nem messze volt található, a Nikolszkij utcán. Ez az utca ős-
idők óta nagyon nevezetes volt az oktatási intézményeiről, a könyvet árusító állványairól
(standjairól), a nyomda udvaráról. A monostori épületek mellett helyezkedik el az az épület,

1
Orosz neve: Novo-Jeruszalim
2
Orosz neve: kb. Podmoszkovje na Isztye
3
Orosz neve: Ovcsinnyikovszkaja naberezsnaja
ahol ma a Történelmi Archívum Intézet található. Az i.sz. XVI. században pedig ebben a ház-
ban volt a moszkvai nyomda udvara, igazán távoli tipográfia. Ivan Fjodorov éppen itt nyom-
tatta az első orosz könyvet. De a Nikolszkij monostornak volt másik elnevezése is. Nikolo-
Régi. Ily módon a Nikolszkij-kapu teljes neve hangozhatott úgy, hogy Régi-Nikolszkij kapu.
S ez a név, akárcsak a Kreml többi kapujának a neve, teljesen egybeesik a bibliaiakkal.

21.35-21.39 Mocskos vagy más néven Troickij kapu

21.40- 22.24
Utána az a kapu következik, amelyet az Osztrozsszkij Biblia mocskosnak nevez. Az Erzsébeti
Biblia pedig Rohadtnak. A moszkvai Kremlben a leírásuk meglepően megfelel a Troickij ka-
punak. A Troickij bástyát és Kutav bástyát a Troickij híd köti össze. A Nyeglinka folyón ke-
resztül építették és a Kremlt a folyó jobb partjával kötötte össze, amelyet úgy hívtak, hogy Za-
nyeglinije (jelentése: kb. Nyeglinka mögötti hely). Az i.sz. XV-XVII. században a Nyeglinka
zavaros és mocskos folyó volt. A partjai nagyon kellemetlenek voltak és mindig tele volt do-
bálva szeméttel, amelyet ide dobáltak be az összes környező lakóhelyről. Tehát egyáltalán
nem volt mocskos (maga) a kapu.

22.25-22.30 A Völgy-kapu vagy más néven Borovickij kapu

22.30-23.21
Menjünk tovább. A Borovickij kapu. A Bibliában az ún. Völgy-kapu felel meg neki vagy más
néven: a Völgy kapuja. A Borovickij bástya a Borovickij domb dél-nyugati lejtőjén helyezke-
dik el. Eredetileg a bástya nagyon erős volt4, amelyet fasátor borította. A beépített boltív alap-
ján ítélve a kapu nem a dombra fel nyitotta meg az utat, hanem csak a Kreml (azaz a domb)
lába felé. Dombaljnak 5 nevezték régen a Kreml helyének alacsonyan fekvő részét. A víz felőli
lőrés pedig a bástyától oldalra esik s csak később építették hozzá, az i.sz. XVII. század végén.
Ezért a kaput, amely a Kreml dombaljára vezet, eredetileg hívhatták Völgy-kapunak vagy a
Völgy kapujának.

23.22-24.19
A Völgy kapujának említése után a Bibliában vannak tökéletesen egyedülálló adatok. Így
hangzanak. „S építettek 1000 könyöknyi falat a Mocskos kapuig.” S ez az egyetlenegy távol-
ság, amelyről említés esik a jelenlegi Bibliában Jeruzsálem építésének a leírásakor. A bibliai
szerző a hosszúság mértékegységét könyöknek nevezi. Könyök. Ezt a mértékegységet sok
népnél használták. De etalon sohasem volt erre a hosszúságra. A könyökízülettől a kinyújtott
középső ujj végéig húzódó távolságnak felelt meg. Ahhoz, hogy megállapítsuk a fal hosszú-
ságát a Völgy-kaputól s a Naoznij kapu között, próbáljuk meg alkalmazni a régiségben legel-
terjedtebb hosszúságmértéket, a szíriai könyököt. Utána összehasonlítjuk az így kapott számot
a Kreml Troickij és a Borovickij bástyája közötti távolsággal.

24.20-25.00 Noszovszkij
Vegyük elő az enciklopédiát és nézzük meg, hogy mi is az a „szíriai könyök”? Látjuk, hogy a
szíriai könyök korábban 37 cm volt. Alkalmazzuk a Bibliában említett Mocskos kapu és a
Völgy-kapu közötti távolságra, s 370 métert kapunk. Ezer könyök: 370 méter. Ha ezt a távol-
ságot összehasonlítjuk a Kreml Troickij és a Borovickij bástyája közötti távolsággal, akkor a
különbség mindössze kb. 10 métert tesz ki. Ez nagyjából megközelíti a bibliai távolságot. A
különbség csak 10 méter. A megfelelés tökéletesen eszményi.
4
Orosz eredetiben: csetverik
5
Orosz eredetiben: podol.
25.00-25.06 A Forrás-kapu vagy más néven a Rejtekhely-kapu.

25.06-25.52
A befejező említés a Bibliában a Forrás-kapu építéséről esik. A moszkvai Kreml tervrajzán
ennek a Kremlben a Rejtekhely-bástyában elhelyezkedő kapu felel meg. Csak ez a kapu volt
található a moszkvai Kreml falának a Moszkva folyó mentén húzódó szakaszán. A Rejtek-
hely-bástyában voltak oldalsó kapui is s víz felüli lőrései is. A bástyákat kőhíd kötötte össze.
A lőrésekhez felhúzható híd segítségével jutottak fel. A Rejtekhely-kapu volt a legfontosabb a
Kreml folyó felőli oldalának védelmi rendszerében. Volt benne titkos kút, s rejtett kijárat a
Moszkva folyóhoz.

25.52-26.13 Noszovszkij
Így a moszkvai Kreml mind a hat kapuja megfelel a bibliai forrásoknak, s olyan elnevezésük
van, amely teljesen megfelel a bibliaiaknak. S éppen olyan sorrendben helyezkednek el, mint
amelyben a bibliai Jeruzsálem kapuinak a felsorolása is van. A megfeleltetés egyszerűen esz-
ményi. S ezzel még nincs vége.

26.14-26.27
A kapubástyákon kívül a Nehemiás könyve közli, hogy Jeruzsálem várfalában voltak kapu
nélküli bástyák is. Hasonlítsuk össze ezeket a leírásokat a moszkvai Kreml külső arculatával.

26.28-26.32 Mea és Hananela bástyája

26.32-27.14
A Nehemiás könyve szerint a Jeruzsálem Juh- és a Hal-bástya között található Mea és Hana-
nela bástyája is. A Kremlben a Juh- és a Hal-bástyának a Szpasszkij és a Konsztantyino-Jeli-
nyinszkij bástya felel meg. Közöttük szintén van két bástya, a Nabatnij bástya s a Cári bástya.
Ráadásul a Cári bástya a fal fölötti (többlet)építmény. A többi bástyától eltérően nem lép ki a
Kreml falából. A monda szerint még maga Rettegett Iván cár figyelte ebből a bástyából azt,
hogy mi folyik a Vörös téren. Ezért is hívják Cárinak.

27.15-27.16 Kemence bástya vagy sarki bástya

27.16-28.23
Olvassunk tovább. A Régi bástya és a másik kapupár között említés esik még egy bástyáról. A
Nehemiás könyvében Kemence bástya néven szerepel. Nézzük meg a Kremlt. A Régi kapu a
mi esetünkben a Nikolszkij kapu, a Másik kapupár pedig nem más, mint ugyanabban a falban
található: a Troickij és a Borovickij kapu. Így az adódik, hogy a Troickij és a Borovickij kapu
közt található a Sarki vagy (más néven) Arzenál-bástya. Első ránézésre nincs semmi közös a
Kemence- és a Sarki név között. De az a helyzet, hogy a régiségben minden sarkon elhelyez-
kedő építményt nem úgy hívták mint ma (uglovoj), hanem máshogy (ugolnij) 6. Ezért nincs ki-
zárva, hogy a bibliai szerző a bástya elnevezését hallva a későbbiekben egyszerűen összeke-
verte a hangsúlyt s a „Ugólnaja” szó helyett „Úgolnaja” szót értett. Ebből a „Úgolnaja” szó
pedig felidézte benne a kemencét, s így a bástyát is Kemence bástyának nevezte.

6
Az orosz ugol szó jelentése az, hogy sarok, s a fenti két név kétféle képzett melléknévi alakja.
28.23-28.57
Érdekes az is, hogy Jeruzsálem építésékor Nehemiás könyvében csak erről a három kapu nél-
küli bástyáról esik említés. A moszkvai Kremlre pillantást vetve ez nem tűnik furcsának. Mi-
vel a leírt leghatalmasabb várbástya és még két másik bástya a Pokrovszkij Székesegyházzal
szemben helyezkedik el. Azok a bástyák, amelyekről jól látható a Vörös tér, amelyen a közép-
kori Moszkvában az összes fontos esemény történt.

28.58-29.12
Nos, végigmentünk a moszkvai Kreml fala mentén a külső oldaláról. Most pedig menjünk be
belülre s próbáljuk meg folytatni a bibliai Nehemiás utazását a moszkvai Kreml belsejében.

29.13-29.22 A 4. rész. Templomok és paloták.

29.23-29.28 Dávid grádja (városa)

29.26-31.10
Az első épület, amelyről a Nehemiás könyvében szó esik, a zsinati fordításból, nem messze
található a Forrás-kaputól: Dávid grádja (városa) és a cári kert. Az Osztrozsszkij Bibliában a
cári kert helyett a Cár Sztognája7 (?), amelyre lépcsőfokok vezetnek le a Dávid Városából. A
Forrás kapu a Fomenko és Noszovszkij változata alapján nem más mint a Rejtekhely-kapuban
lévő kapu. A Sztogni nem más, mint a Székesegyház tér. Dávid grádja (városa) pedig a cár
palotája. Most pedig térjünk vissza a Kreml régi leírásához. A középkorban ezen a helyen a
cár palotája volt található. S csak a XIX. század közepén épült itt fel a nagy kremli palota. A
Cár régi palotájától a régi Szteremnoj Palota, az arany cári fegyvertár és a Gránát Palota. Ép-
pen a Gránát Palotából volt kijárat a Székesegyház térre, a Cári szárnyon keresztül vezető lép-
csőn. Teljes megfelelés adódik. Dávid városa a Cári Palota. A lépcsőfok, amely a térre vezet,
nem más, mint a Szép (Vörös) Szárny, amely kivezet a Kreml Székesegyház terére. Éppen
ezen a szárnyon mentek ki az orosz uralkodók, hogy megjelenjenek a népnek. Innen mentek
tovább az Uszpenszkij Székesegyházhoz a karneválra (?). A Szép (Vörös) Szárnyról s a Szép
(Vörös) lépcsőről hangzottak el a cári parancsok (ukázok). Úgy hogy nem meglepő, hogy ép-
pen innen kezdődik a bibliai történet.

31.11-31.15 Dávid sírhelyei

31.16-31.57
Nehemiás utazási útvonalán továbbhaladva helyezkednek el „Dávid sírhelyei”. Az Osztrozs-
szkij Bibliában az elnevezése „Dávid sírja8” Mi a közös a „sírban”-ben és a sírhelyben? Az a
helyzet, hogy a „vertyep” szó eredeti jelentése „zárt, rejtett hely”. Ezért az Osztrozsszkij Bib-
liában, amely a temetkezési helyet „vertyep”-nek nevezi, pontosabb, mint a későbbi zsinati
fordítás, amely csak sírhelyekről9 számol be, hiszen a sírhelyek lehetnek a szabad ég alatt is.
Az Kreml területén keresztül vezető utunkon helyezkedik el az Arkangyali Székesegyház.

31.58-32.19
Ez a Székesegyház mind a mai napig az orosz cárok temetkezési helye. A Székesegyház belső
terének a legnagyobb részét sírhelyek foglalják le. És ez nem meglepő. Mert Mihály arkan-
gyal nemcsak a katonaság pártfogója volt, hanem a lelkek kalauza is a holtak birodalmába.

7
A mai oroszban elavult szó.
8
Az orosz eredetiben a „vertyeb” szó szerepel.
9
Az orosz eredetiben a „grobnyica” szó szerepel.
32.19-32. 23 A Hősök Udvara

32.24-33.30
Nehemiás tovább (menve) a Hősök Udvarán találja magát a Halásztorony10 mellett. Derítsük
ki először, hogy mi is az a Halásztorony. Az Osztrozsszkij Bibliában az áll: „nagy üggyel-baj-
jal jött létre”, azaz építették. Tehát a Biblia valamilyen építményről beszél. A Halásztorony
elnevezés nagyon hasonlít a Hal-kapura. A Kremlben, amint azt tisztáztuk, a Hal-kapu a Kon-
sztantyino-Jelinyinszkij bástyában volt található. A Kremlinagrad-térképen a Konsztantyino-
Jelinyinszkij bástyával szemben helyezkedik el a Hősök Udvara11, vagy másképpen Fegyve-
res Udvar. Íme az egyezés. A Bátrak Udvara és a Halásztorony. Érdekes, hogy a zsinati fordí-
tás szerzői a Rybarica leírásában valamiért kicserélték a „nagy üggyel-bajjal létrehozott” kife-
jezést a „kiásott mesterséges tó”-ra. Ezzel a nem túl ravasz módszerrel a bástya átalakult mes-
terséges tóvá.

33.30-33.33 Fegyvertár a sarkon

33.34- 35.32
Odaérve Nehemiás útvonala következő állomásához, ismét szembesülünk azzal, hogy a Bibli-
át átírták és kiegészítették. Döntsék el maguk. Az Osztrozsszkij Bibliában az a hely, ahová
Nehemiás ér, így néz ki. „A legerősebb sarokkal szemben a bejáratnál”. A zsinati fordításban
ez már máshogy van. „A Fegyvertárral szemben a sarkon”. Mindkét leírásban szerepel vala-
milyen „sarok”. De a zsinati fordításban „fegyvertár”-ról esik említés. Az Osztrozsszkij Bib-
liában nincs semmilyen fegyvertár. Miről is van itt szó? Folytatva az utunkat a Halásztorony
szerint, azaz a Konsztantyino-Jelinyinszkij bástyától a Kreml fala mentén a Nikolszkij bástyá-
ig, odaérünk a hatalmas Sarki ill. Arzenál bástyához. Amint azt már elmondtuk, ez a Kreml
legnagyobb, leghatalmasabb bástyája, amely a saját súlyánál fogva mélyen a földbe süllyedt.
S tényleg, a legerősebb bástyát helyesen nevezik a legerősebb saroknak. S mi a helyzet a zsi-
nati fordításból a Fegyvertárral? Valóban. Éppen itt volt található a Kreml Fegyveres Udvara.
S mintha ismét teljes egybeesésről lenne szó. De az a helyzet, hogy csak 1701-ben épült I. Pé-
ter parancsára. Az i.sz. XVI. században pedig semmilyen fegyvertár itt még nem volt. Ezért
nincs róla szó az Osztrozsszkij Bibliában. Érthető, hogy az i.sz. XVI. század szerzője olyan-
nak írta le, amilyen az volt az ő idejében. De vajon valaki miért egészítette ki a zsinati fordí-
tást a „fegyver” szóval? Lehet, hogy ez a valaki egyszerűen tudta, hogy milyen Jeruzsálemről
van szó valójában?

35.34-35.38 A Fenséges pap (Főpap) Háza

35.39- 36.17
A fényképen a sarkon baloldalt Nehemiás odaér a Fenséges pap (Főpap) házához. Ahhoz,
hogy haladjon ebbe az irányba a moszkvai Kremlben, le kell fordulni balra az Arzenál Bástya
sarkától. Elmenve néhány jelentéktelen építmény mellett, a Patriarcha Házában találjuk ma-
gunkat, az Uszpenszkij Székesegyház mellett. A moszkvai Patriarcha Háza vagy esetleg az
Uszpenszkij Székesegyház a Biblia teljesen helyesen nevezi a „Fenséges pap (Főpap) Házá”-
nak.

36.18-36.21 A Nagy Oszlop

10
Az orosz eredetiben a „rybarica” szó szerepel.
11
Az orosz eredetiben a „Dvor Hrabro” szó szerepel.
36.22-37.30
Időközben visszaértünk oda, ahol elkezdtük az utazásunkat a moszkvai Kremlben, a Székes-
egyház terére. Az utolsó épületek Nehemiás útvonalán nem más, mint a Magas Oszlop a Cári
Palota körül. A Cári Udvar s a Székesegyház tere dombon található, a bibliai szerző pedig el-
megy egészen a kanyarig, sőt egészen a sarokig. Milyen oszlop található a Kreml Cári Palotá-
ja mellett? Ez Nagy (Rettegett) Iván híres harangtornya. Meg kell jegyezni, hogy az i.sz. XVI.
században nem úgy nézett ki, mint most. Tényleg oszlopra hasonlított, az építménybővítmé-
nyek csak az i.sz. XVII. században épültek hozzá. A Biblia ezt az építményt olyan oszlopnak
nevezi, mely nagy magasságba nyúlt fel. A moszkvai Kreml kalauza IV. (Nagy) Iván harang-
tornyát pedig három árbocos oszlopszerű épületnek nevezi.

37.30-37.35 A Ló-kapu és a Hammifkád kapuja

37.35-38.37
Továbbá a Biblia közli, hogy a főtérről Nehemiás megy a Ló-kapuhoz. Lefordulva a Székes-
egyház térről jobbra egyenesen a Borovicki kapuhoz megyünk. Oda, ahol most a Fegyvertár
található, korábban külön Lovas Udvar vagy más szóval a Lovas Argamár (?) helyezkedett el.
Ez a Borovicki kapunak már a második említése Nehemiás könyvében. S ismét teljes egybe-
esés. Kétszer említődik azonban nemcsak a Borovicki kapu, hanem a Trojckij kapu is. Nehe-
miás – az utazása végén – a Hammifkád kapunál vagy másképpen a Bírósági kapunál találja
magát. A Trojckij kaput hívhatták nemcsak mocskosnak, hanem Bíróságinak is, mivel mellet-
tük balról belülről volt található a Legfelsőbb Udvari Bíróság. Ezzel a jeruzsálemi vár helyé-
nek a leírása véget ér.

38.38-38.47 Az 5. rész. A Sárkány-forrás.

38.48-39.32
Mit hagytunk ki a Kremlben haladva Nehemiás jeruzsálemi útvonalának pontos leírását kö-
vetve? Mi csak azokat az építményeket hagytuk ill. hagytuk figyelmen kívül, amelyek a
Kremlben i.sz. XVI. századnál csak jóval később jelentek meg, az i.sz. XVIII-XIX, sőt a XX.
évszázadban. A Bibliában felsorolt valamennyi régi épület neve és helye teljesen egybeesik a
moszkvai Kreml hasonló építményeivel. Sőt, egybeesik Nehemiás könyvében a Jeruzsálem
melletti táj és a Kreml melletti táj leírása is.

39.32-40.23 Noszovszkij
Lehet mondani, hogy a Sárkányforrás nagyon érdekes pillanat volt. A Biblia szerint Nehemiás
utazik Jeruzsálemben. S a Sárkány-forrás a Biblia szerint a Dávid kapujától nem messze talál-
ható. S tényleg a moszkvai Kreml Borovicki kapuja a Völgy-kaputól volt található, s hogyha
valóban úgy értelmezzük, hogy ördög-sárkányról van szó, erről egyébként maga Nehemiás is
ír, hogy az ördög az sárkány, akkor a Sárkány-forrás nem más mint az Ördög-kéz12. Ez mege-
gyezik azzal, amit a bibliai leírásokban van és ami a moszkvai Kreml régi térképein látható.
Az egybeesés megdöbbentő.

40.23-41.36
Ez Moszkva Precsisztyenszkij nevű tere. Ezen a helyen a Kreml Borovicki kapujához vezető
utat kis folyó, a Csertoly szelte át. Volt, ki folyócskának nevezte, volt, ki pataknak. Itt helyez-
kedett el a város Csertolszkij kapuja Moszkva várfalainak harmadik sávjában. 1658-ban Alek-
szej Mihajlovics cár parancsára átnevezték. Az új neve Precsinsztyenszkij tér lett. Mellette pi-

12
Az orosz eredetiben a „Ruki csertárnij” szó szerepel.
actér alakult ki. A Csertoly egyenesen ezen a téren folyt, s sok kellemetlenséget okozott a pol-
gároknak. Eső után a patak megduzzadt, s elöntötte a teret vízzel. Ezért 1870-ben föld alatti
csőbe zárták. 1933-ig itt állt a Pokrava na Grjázi templom. Most a helyén a Krapotnyinszkij
metróállomás felszíni építménye áll. Nem messze van egy köz, amelyet mind a mai napig úgy
hívnak, hogy Csertolyszkij.

41.37-41.45- A 6. rész. A behavazott Jeruzsálem

41.46-42.57
Jeruzsálem építészeti helye különlegességeinek a leírásán kívül a Bibliában van érdekes leírás
a régi Jeruzsálem éghajlatáról is. Forduljunk az Ószövetség még egy könyvéhez, Esdrás első
könyvéhez, amelyben leírás szerepel Jeruzsálem helyreállításáról. A könyv konkrétan arról
mesél, hogy Jeruzsálem lakóinak be volt jelentve, hogy a városi térre gyülekezzenek. S itt is-
mét azzal szembesülünk, hogy kiadásról kiadásra a Biblia szövegét readaptálták s változtatták.
Íme így írnak erről az eseményről az Osztrozsszkij Bibliában. „És miután összegyűlt az összes
júdeai és benjamin Jeruzsálemben, a 9. hónap 20-ik napján, és az összes ember leülvén az Is-
ten háza előtt, didergett a bűneiktől és a hidegtől. Sok ember van és havas az időjárás és nincs
igazi erő.”

42.57-43.20
Így egyenesen Osztrozsszkij Bibliában le van írva, hogy Jeruzsálemben előfordultak havas te-
lek, ráadásul olyan volt a hideg, hogy az emberek nem tudtak állni az utcán. De a behavazott
télről szóló leírás csak az Osztrozsszkij Bibliában maradt meg. A későbbi szövegekben ismét
látható a szerkesztői javítás.

43.20-44.16
Az Erzsébeti Bibliában a „havas idő” mondatot kicserélték „téli időre”. Így egyetlen szó cse-
réje eltüntette a nyomait a havas, zord télnek az Ószövetségben. A zsinati fordítás szerkesztői
pedig még tovább mentek s teljes egészében törölték a hóra való utalásokat a Bibliából. Most
a jelenlegi kánoni Bibliában ezen mondat így hangzik: „a nép nagyszámú s az idő most esős,s
nem lehet utcán állni”. Nos, a hideg északi éghajlat leírása fokozatosan így tűnt el a Bibliából.

44.18-44.46 Noszovszkij
Természetesen a Bibliában arról esik szó, hogy elkezdődött az eső, s megijesztette az ott álló
harcosokat, elkezdtek topogni, a gyűlést abba kellett hagyni. Ez furcsa lett volna, mert nem
lehet megijeszteni a harcokban edzett harcosokat. Amellett Palesztinában honnan van erős
eső? Ott forróság van. Sivatag.

44.46-45.04 Fomenko
Természetesen Nehemiás régi szövegének a leírása, ahol hóról és hidegről esik szó, kategori-
kusan ellentmond a jelenlegi Palesztina és Izrael éghajlati feltételeinek. Természetesen ahhoz,
hogy csökkentsék az ellentmondás szintjét, végrehajtották ezt az „átszerkesztést”.

45.05-45.14 7. rész. Moszkva – Jeruzsálem

45.14-46.08
Nos, összehasonlítottuk a Kremlt Jeruzsálem építésének a leírásával Nehemiás könyvéből és
beláttuk, hogy az Új Kronológia két szerzőjének az elmélete nagyon meggyőzőnek tűnik, ha-
bár paradoxnak is. Ez az új történelmi változat teljesen nem illik bele a hagyományos történe-
lem hazugságaiba. De a történelem vívmányait nemcsak valaki által írt könyvek tanulmányo-
zása jelenti, hanem a múlt új, jelenleg még nem ismert tényeinek állandó keresése, alapos ta-
nulmányozása s lehet, hogy nemcsak a tanulmányozása, hanem az átértékelése is. Ezért Fo-
menko s Noszovszkij kutatásai lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk a történelmi események
másik, igazi képét.

46.09-46.40 Noszovszkij
Ez a kép egyelőre előzetes, mi még csak hipotézisekkel állunk elő, de jól megfelel a bibliai le-
írásoknak, – még egyszer ismétlem – nem minősül kitalációinak. Mi csak megkíséreljük tisz-
tán formálisan megmagyarázni a kronológiát, amely szerint a bibliai leírás Jeruzsálem építésé-
ről, lerombolásáról az i.sz. XVI. századra vonatkozik.

46.41-47.05
S mindazonáltal a jelenlegi embernek, különösen, ha vallásos, nehéz lesz elfogadni ilyen tör-
ténelemváltozatot. Ha Nehemiás könyve, Jeruzsálemről szólva valójában a moszkvai Kreml-
ről mesél, akkor a bibliai szerző miért nem írta meg egyenesen azt, hogy Moszkváról, az o-
rosz fővárosról van szó? Miért kellett mindent így összekeverni?

47.05-47.40 Fomenko
Nem kell azt gondolni, hogy a szerző szándékosan álcázta13 Nehemiás szövegét azért, hogy
felismerhetetlen legyen. Nem, ezt olyan emberek írták, akik értették a saját nyelvüket, a jelké-
peket, s az egyedi jellemzőket. Ez a könyv eredeti Krónika, amelyet az i.sz. XVI. században
írtak, teljesen valós eseményeket ír le, de természetesen a saját nyelvén, a saját konkrét elne-
vezéseikkel, mint pl. a Kreml bástyáit, akárcsak az építés főhőseit.

47.40-48.42
Valószínűleg nemcsak az i.sz. XVI. században, hanem később is, hogy a Nehemiás köny-
vében a Kreml építése van megírva, megértették az orosz főváros lakói is és a külföldiek is.

Ez a moszkvai első nyomtatású bibliának a címlapja, amelyet 1663-ban adtak ki Alekszej Mi-
hajlovics cár parancsára. A lap közepén Moszkva tervrajza van ábrázolva. A tervrajz fölött
felirat van elhelyezve: „Kelj fel, kelj fel Jeruzsálemben, s alakítsd át a várat az izmaiddá”.
Megdöbbentő, hogy ezt a feliratot valamiért tükör alakúra formázták. Lehet, hogy valamit tit-
koltak a beavatatlanoktól? Az adódik, hogy itt Moszkvát egyenesen Jeruzsálemnek nevezik.

48.42-48.57
Az i.sz. XIX. század orosz történelmével kapcsolatban Ivan Zabelin a „Moszkva város törté-
nete” c. könyvében leírta, hogy a tiszta lelkű németek, akik Moszkvába érkeztek, a várost Je-
ruzsálemnek nevezték.

48.57-49.23 Noszovszkij
Nincs másik olyan főváros, amely még akár csak a közelébe is férhetne a moszkvai Kremllel.
S természetesen ez az építkezés, mint világra szóló építkezés, megdöbbentette a világot abban
az időben és mindenki el volt ragadtatva attól a látványtól, ami mindenki elé tárult, attól az ér-
zéstől, amelyet kiváltott, tükröződött a Bibliában is. Nincs abban semmi meglepő, hogy abban
ilyen nagyszabású esemény szerepel.

13
„maszkírozta”
49.23-50.14
A moszkvai Kreml építésének a története nem az egyetlenegy felfedezés, melyet a az Új Kro-
nológia két szerzője tett a bibliai szövegek kutatása során. Anatolij Fomenko s Gleb Noszov-
szkij a saját szerzői módszereit felhasználva már néhány évtizede foglalkozik az emberiség
igazi történelmének a helyreállításán (rekonstrukcióján). Nagy mennyiségű dokumentumot
tanulmányozva s egymással összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a bibliai esemé-
nyektől bennünket nem kettő-három vagy négy ezer év választ el, hanem jóval kevesebb. És
ami a legfontosabb, ezeknek az eseményeknek a többsége a középkori Oroszországban zajlott.
S ez azt jelenti, hogy a történelmünk részének minősülnek.

50.20-50.44.
Anatolij Fomenkonak s Gleb Noszovszkijnak el kellett végeznie a világtörténelem eseménye-
inek teljes helyreállítását (rekonstrukcióját), hogy az (immár) megfeleljen az új és helyes kro-
nológiának. Erről majd a következő filmünkben mesélünk, amelynek címe: „A történelem
helyreállítása (rekonstrukciója)”