Esztergályosné Földesi Katalin – Pajor Katalin

BETÛFALÓ
GYAKORLÓ OLVASÓKÖNYV
AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA

TIZEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS

CELLDÖMÖLK, 2004
 Lektorálta

Szedlák Éva

Bírálta
Mészáros Lajosné

A rajzokat készítette

W. Szabó Zsuzsa

Tamás Éva

A fotókat válogatta
Esztergályosné Földesi Katalin

Alkotó szerkesztõ
Esztergályos Jenõ

Fotók: Európa virágai, Godet Növénykalauz

Raktári szám: AP-115/10

ISBN: 963 464 333 7

A kiadó minden jogot fenntart.

Apáczai Kiadó
9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000, Fax: 95/ 525-014
Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató

Nyomdai elôkészítés: Gyôr

 ÉVSZAKOK VÁNDORLÁSA

2. A tél fehér takarója, 4. Nyáron kenyér, gyümölcs érik,

Vetéseink fagytól óvja, Ének szárnyal a kék égig.
Megbirkózik a hideggel, Tüzel a nap egyre jobban,
Szánkózik a sok kis ember. Lubickolunk hûs habokban.

3. Tavasszal a világ éled, 5. Õsszel a táj piros, sárga,

Kizöldülnek mezõk, rétek. Százféle színt ölt magára.
Bimbó serken, rügy kipattan, Zörgõ levél hull a fákról –
Hancúroznak a szabadban. S újra itt az elsõ vándor.

Zelk Zoltán

IDÕFA
(részlet)

Ki lakik, lakik-e
valaki a fában?
Négy tündér lakik a hársfában,
négy tündér, illanó,
õsszel szomorkodó,
tavasszal a széllel,
nyáron nevetéssel,
télen takarózik
ezüsthárslevéllel...

Horgas Béla

3
 NÉGY VÁNDOR

A világ végétõl kilenc lépésre volt egy

hegy. A hegy mögött egy erdõ, melyben négy
vidám testvér lakott: Tavasz, Nyár, Õsz, Tél.
Tíz esztendõvel a világ elejétõl összeve-
szett a négy testvér.
Mikor a Tavasz ezt megunta, így szólt:
– Én inkább elmegyek közületek – azzal el-
indult. Ment ösvényen, réten, patakon ke-
resztül. Ekkor a világ közepére ért.
Beletelt vagy három hónap, amíg vissza-
tért az erdõbe. Dicsekedett is testvéreinek:
– Mindenki azt mondta, hogy nagyon szép
vagyok!
Nem hagyta magát a Nyár, õ is útra kelt.
Amikor visszatért, így mesélt:
– Énhozzám így szóltak az emberek: „Te
vagy a legjobb! Te érleled a búzát, te barní-
tod pirosra az emberek arcát!”
– Ha így van, én is útra kelek! – gondolta
az Õsz. Így szólt, amikor visszatért:
– Láttátok volna, hogy örültek nekem az
emberek! Teli tarisznyával vittem nekik a
szõlõt, almát, diót, körtét.
A Tél sem hagyta magát. Õ is útnak indult.
Elõtte szaladtak a szelek, magával vitte a
havat és a jeget is. Álló napig errõl mesélt,
amikor visszatért. De már csak ketten hall-
gatták: a Nyár és az Õsz, mert a Tavasz már
megint útra kelt.
Azóta is így vándorolnak, mióta világ a vi-
lág.

Zelk Zoltán

1. Ki a négy testvér?
2. Mit mondtak a Tavaszról és a Nyárról?
3. Mit vitt az Õsz az embereknek?

4. Mit vitt a Tél az embereknek?

4
 HÓNAPKITALÁLÓ
1. Az elsõ hó én vagyok, 8. Gyümölcs érik, szedheted,
hócipõben ballagok. eheted, s elteheted.

2. Esik a hó, hó szitál, 9. Szõlõ érik, nap süt még,

a hóvirág bújik már. megkezdõdik a tanév.

3. Hideg van, még fázhattok, 10. Must csorog, és forr a bor,

de már barkát láthattok. lepereg a sárga lomb.

4. Szelet, vihart kergetek, 11. Az ágak már kopaszok,

felseprem a kerteket. rövidek a nappalok.

5. Virágzik a gyöngyvirág, 12. Hóbundát hajít a tél,

vadvirágos a világ. a télapó útra kél.

6. Az iskola kaput zár,

a táborba megyünk már.

7. Fürödhetünk eleget,
mászhatjuk a hegyeket. Az esztendõ elszaladt,
nagyot nõttél ezalatt!

Murayné Szy Éva

5
 JANUÁR
Betakartam hóval, köddel, A fákra is zúzmarából
mégis fázik a világ, kötök ezüst levelet,
nincs lomb, nincs levél a fákon, nem tud ilyet sem a nyár, sem
nincsen a réten virág. az a híres kikelet!

Hátha nincsen, jégvirágot Így morog hószakállába

rajzolok az ablakon, Január és így beszél...
nem láttatok ilyen szépet s a didergõ téli tájon
egyetlenegy tavaszon! lassan továbbmendegél.

Zelk Zoltán

1. Melyik évszakról szól a 4. Hány versszakból áll a

vers? vers? 
2. A tél hányadik hónapja a 5. Hány sorból áll egy
január?  versszak? 
3. Mi nincs januárban?

KEREK ÉLETFÁJA
Kerek életfája, ötvenkét virágán
Szép tizenkét ága, hét gyöngylevelecske,
szép tizenkét ágán gyöngylevelecskéin
ötvenkét virága, huszonnégy erecske.
(Év, hónapok, hetek, napok, órák)

6
 TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Kiszakad egy nagy-nagy zsák,

szórja, szórja tartalmát.
Szeretik a gyerekek,
találd ki, hogy mi lehet?
(hópihe)

Nincs keze, nincs foga neki,

mégis megmar, ha teheti.
(fagy)

Tiszta fehér születése,

lucskos, sáros temetése.
(hó)

Virág – télen virágzik,

meleg napon elázik.

(jégvirág)

Ismerek egy furcsa kis fát,

te is láthattad a párját,
föld felé növekszik hegye,
ég fele mered a töve.
(jégcsap)

Szakálla nõtt az eresznek,

mert a hólé jéggé dermedt.
Furcsa jószág, fél a naptól,
vízzé olvad vissza attól.
(jégcsap)

7
 TÉL DEREKÁN
Összenõtt a föld az éggel,
csupa fehér, csupa szürke.
Ég és föld közt oszlopokként
Feszül a kémények füstje.
Farkasordító hideg van.
Csattog a fagy, mint a fejsze.
Kibújni a jó melegbõl
kinek volna kedve, mersze?
1. Melyek a tél színei? piros
2. Mi jellemzõ a télre?
3. Hány versszakból áll a vers? 
4. Egy versszak hány sorból áll? 
TALÁLÓS
KÉRDÉSEK
Ismerek két péket –
de furcsák,
nézzétek!
Az egyik nappal süt,
a másik éjjel süt –,
még sincsen kenyerük!
Kösd össze a találós kérdést a megfejtéssel!
8
Szégyen volna mégis-mégis
egész nap bent rostokolni:
mire való a csizma
meg az a sok meleg holmi?
Lám a varjú milyen bátor,
se csizmája, se bundája,
mégis kiült károgni a
fehér lombú diófára.
Kányádi Sándor
fehér szürke kék ezüst
Õsszel, télen késõn kelek,
és korán nyugodni megyek.
Tavasszal és egész nyáron
már felkelek hajnaltájon.
Úton megyen, nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
esõ éri, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik.
 A KÉREGETÕ KIS VERÉB
Csip!-csip! – Ugra-bugra, Csipp!-csipp! – Tipeg-topog,
kis veréb szállt ablakunkba. csõre üti az ablakot.

Miért csipogsz, kis bohó? Mit kívánsz, kis vacak?

– Zúg a szél, és hull a hó. – Morzsát, magot, bogarat.

Csip!-csipp! – Ejnye-bejnye, Ejnye-bejnye, ugra-bugra,

milyen bátor most õkelme. ezért szálltál ablakunkba?

Miért csipogsz, kis veréb? Gyere hát közelébb,

– Elfogyott az eleség. tiéd ez a kiflivég.

1. Mit kívánt a kis veréb? Ténagy Sándor

2. ugra bejnye 3. Ki beszélget a kis verébbel?

tipeg topog
ejnye bugra
4. Mit kérdezett a költõ a kis verébtõl?
PIHE-HÓ
5. Mit kapott a kis veréb?
Pihe-hó
gomolyog,
kis cinege,
mi bajod?

Cini-cini
cidri,
didergi
fáj,

zsinegen
lóg-e
cinegei
háj?

Pihe-hó,
pihe-hó,
cifra táncod Csillag fent a fellegekben,
mire jó? s vízzé válik tenyeredben.
Ténagy Sándor (hó)

9
 HÓEMBER
Csillog a fákon a zúzmara,
ragyog, mint az ezüst,
s repül a sivalkodó szélben,
akár a por, a füst.

Serényen dolgozik három gyerek:

fagyos kezeikkel
gyúrják a havat, mint agyagot,
készül a hóember:

Szénbõl, kavicsból kap szemeket,

hadd nézze: a világ,
milyen fehér! S milyen szépek
az ezüst téli fák.
Zelk Zoltán
1. Mit készítenek a gyerekek?
2. Mibõl kap szemet a hóember? 5. csillogó kezek
3. Hány versszakból áll a vers?  fagyos zúzmara
4. Hány sorosak a versszakok?  sivalkodó szél

TALÁLÓS KÉRDÉSEK
A szekerem igen derék,
nem kell bele tengely, kerék,
nem húzza ló, mégis halad,
havas dombon, gyorsan szalad.

Van két hosszú, gyors, sovány,

megvasalt fa-paripám.
Nincsen nyerge, kantárja,
két térdem a zablája. Fárad, bágyad? Felkapom,
Havat eszik, havon jár, hazaviszem vállamon,
sebesebb, mint a madár, törölgetem, szárítom,
egyszer kezes, másszor vad, langyos zugba állítom,
lejtõn új erõre kap. s megitatom olajjal.
Ha vadrózsa, sombokor Szomorkodik tavasszal,
megállít az ormokon, csak ha tél jõ, lesz vidám!
toporzékol két lovam, Hogy hívják a paripám?
s hegyen-völgyön átrohan.

Kösd össze a találós kérdést a képpel!

10
 VISZONTLÁTÁSRA, HÓEMBER!

Valaki kopogtatott az üvegen.

Ági az ablakhoz futott.
– Én kopogtam! – kiáltott be Sa-
nyi. – Gyere, meg kell menteni a
hóembert!
Ági kirohant az udvarra.
– Mi történt? – kérdezte izgatottan.
Ági körülnézett. A hóember való-
ban nem állt már a régi helyen. A
folyó közepén jégtáblák úsztak.
Az egyiken ott állt ócska kalapjá-
val a hóember:
– Hóember! Hová akarsz menni? Hiszen elsüllyedsz! – kiáltották ijedten
a gyerekek.
A hóember csak mosolygott messzirõl a barátaira. Azután a hasadó
jégtáblák zúgásán keresztül kiáltotta:
– A viszontlátásra! El kell válnunk! Közeleg a tavasz!

Czeslaw Janczarsky
1. Kik a történet szereplõi?
2. Hol látták viszont a hóembert?
3. Miért kellett a hóembernek búcsúzni?

A TÉL
A tél a leghidegebb évszak. Rövidek a nappa-
lok, és nagyon korán sötétedik. Sok országban
hull a hó, és a hõmérséklet fagypont alatt van.
A fák csupaszok, s a növények nem növe-
kednek. Némelyik állat sûrû bundát növeszt,
amely a testét egész télen melegen tartja.
Más állatok téli álmot alszanak. Az emberek
meleg ruhákat hordanak, és idejük nagy
részét otthon töltik.

Usborne enciklopédia gyermekeknek

1. Milyen évszak a tél?

2. Milyen a hõmérséklet?
3. Mi jellemzõ télen a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?
11
 ÉBRESZTÕ
Ébresztõt fújnak – Tõzike, ibolya,
fürge rigók; ne szenderegj!
ledobja kertem a Salamonpecsétje,
hótakarót. téltemetõ,
Ébred a hóvirág, sáfrány és kankalin,
körültekint, bujj csak elõ!
meglesi alvó Bõrlevél, jácint,
testvéreit. ébredjetek!
Parányi harangja Itt az ÉV reggele:
messzire cseng: a kikelet.

Gyárfás Endre

Mely növényeket ébresztik a rigók?

HÓVIRÁG TALÁLÓS
KÉRDÉSEK
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje, Csingiling, csingiling,
sehol egy árva virág – enyém most a szó,
zúzmarás a fán az ág. lehet körülöttem
akármennyi hó,
Ám télutón, egy reggelen, én vagyok az elsõ
csoda történik a hegyen: tavaszi virág,
kibújik a hóvirág, játszik a szél, játszik,
s megrezzen a fán az ág. köszönt a világ.
Öröm rezzen ágról ágra: (hóvirág)
itt a tavasz nemsokára,
kizöldülnek mind a fák –
Isten hozott, hóvirág!
Ha kinyílok, az emberek
tudják, hogy itt a kikelet.
Zelk Zoltán
(hóvirág)
1. Milyen csoda történt a hegyen?
2. Melyik évszak közeledik?
3. Hány versszakból áll a vers? 
4. Karikázd be a sorvégi összecsengõ magánhangzókat!
(Két színt használj! Az azonosakat jelöld ugyanolyan színnel!)
12
 IBOLYA

Ibolya, ibolya,
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába’.

Napfény az ebéded,
szellõk simogatnak:
így élsz szép vidáman,
hírnöke tavasznak!

Zelk Zoltán

A tavasz virágai:

(Pótold a mássalhangzókat!)

GYÖNGYSZEGFÛ
Gyöngyszegfû illatos,
hajnalban harmatos,
pártája, minden szirma
tûzlángos.

Érted, ha elmegyek,
nem hagylak senkinek,
akkor se, ha királyok kérnének.

Weöres Sándor

13
 BIZTATÓ
Kikeleti csengõ halkan csendül,
kikeleti bárány búsan béget,
kikeleti szellõ lágyan lendül,
pihepuha hátán tündér lépked.

Kikeleti csengõ vígan csengjen,

kikeleti bárány szépen szóljon,
kikeleti szellõ frissen lengjen,
Kitikati tündér csókot szórjon.

Elek István

LABDA
(részlet)

Jó a nyár, jó a tél,
jó az út, jó a szél,
jó a labda – nézd, szalad; –
jó a hold és jó a nap.

Jó a fán a labdarózsa,
mintha fényes labda volna,
jaj! még egyszer elszalad,
elgurul a fák alatt.

Nemes Nagy Ágnes

A TAVASZ
A nappalok hosszabbak és mele- visszatérnek, fészket építenek, le-
gebbek. A fák rügyeznek, a növé- rakják tojásaikat.
nyek virágozni és nõni kezdenek. Az emberek újra több idõt tölte-
Azok a madarak, amelyek a telet nek a szabadban.
melegebb országokban töltötték,
Usborne enciklopédia gyermekeknek

Mi jellemzõ tavasszal a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?

14
 BÕSÉGDICSÉRÕ
Nyár, nyár, nyár,
sárgul a határ –
búzapászta,
rozspászta,
kukorica
tarkázza.
Rajzik a sok lepke,
zümmög a méhecske.
Bõség, bõség, –
tied a dicsõség!

Csanádi Imre

1. Melyek a versben
szereplõ élõlények?
2. Számozd meg a képen látható madarak nevét!

A NYÁR NYÁRMARASZTÓ
A nyár az év legmelegebb idõszaka. Szól a rigó: de jó
A nappalok hosszúak, és sokáig van érik a dió,
világos. Minden szépen növekedik. A millió!
gyümölcs beérik a fákon, a termés millió!
pedig a földeken. A madarak és az Útra kel a fecske, –
állatok könnyen találnak ennivalót. jajgat a fürjecske:
Az emberek sok idõt töltenek a sza- pitypalatty,
badban, élvezik a napsütést. pitypalatty!
nyár, nyár,
Usborne enciklopédia gyermekeknek itt maradj!

Csanádi Imre

1. Melyik évszak az év legmelegebb idõszaka?

2. Milyenek a nappalok?

3. Mi jellemzõ nyáron a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?

15
 OKTÓBER
Kisöccsétõl, Szeptembertõl
búcsút vesz és útra kél,
paripája sûrû felhõ,
a hintója õszi szél.
Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdõ, liget,
de õ vágtat, meg se áll.
AZ ÕSZ
A nappalok egyre rövidebbek és
hûvösebbek. A növények elvirágoz-
nak és a fákról hullani kezdenek a
levelek. A gyümölcsfák roskadoz-
nak a gyümölcstõl. A termést learat-
ják, a földeket felszántják. A föld-
1. Mibõl tudod, hogy bekö-
szöntött az õsz?
2. Mi történik a fákkal?
3. Mit tesznek az állatok és az
emberek õsszel?
16
Hová, hová oly sietve,
felhõlovas szélszekér?
Azt hiszed tán, aki siet,
aki vágtat, messze ér?
Dehogy hiszi, dehogy hiszi,
hiszen nem megyen õ messze,
csak addig fut, míg rátalál
a bátyjára, Novemberre.
Zelk Zoltán
1. Melyek az õszi hónapok?
2. Mi jellemzõ az õszre?
3. Karikázd be a sorvégi
összecsengõ magánhangzókat!
4. Hány versszakból áll a vers? 
mûvesek és az állatok többsége
élelmiszert halmoz fel a téli hóna-
pokra. A madarak közül sok faj me-
legebb vidékre költözik.
Usborne enciklopédia gyermekeknek
Se ecsetje, se festéke,
aranyszínt ken a levélre.
(az õsz)
 ERDEI SÉTA

1. A mogyorót mókus rágja, 4. Sündisznó az avar alatt

tölgyet farag erdõ ácsa. vadászútján lassan halad.
Tarka tollú madár röppen, Sündisznók ha kocognak,
madárhangon dalol közben. rémei a pockoknak.

2. Avar zörög paták alatt. 5. Hangyabolynál nagy a munka.

A fák között fürgén halad Minden hangya régen tudja:
õz anyó a két kis õzzel. szorgalommal lehet télre
Nagyok lesznek már az õsszel. szert tenni az eleségre.

3. Rókát rejt a bokor alja. 6. A pataknál egy koronás

A vén ravasz száját nyalja. szarvas gondja csak az ivás.
Reggelire vagy ebédre A víz fölött amíg tátog,
nyúlpecsenye a reménye. meg se látja a pisztrángot.

7. Szél kúszik a lombok közé.

A Nap leszáll a domb mögé.
Kabátját a téli útra
az erdõ is összehúzza.

Országhegyi Károly

1. Mely állatokról olvastál a 4. Karikázd be a sorvégi

versben? összecsengõ
2. Melyik madárról olvastál? magánhangzókat!
Írd ide a nevét!
5. tölgyet zörög
avar farag
szóját halad
3. Hány sorosak a versszakok?  fürgén nyalja

17
 BARÁTAINK, AZ ÁLLATOK

MONDD, SZERETED AZ ÁLLATOKAT?

(részlet)

Mondd, szereted az állatokat, Én szeretem az állatokat.

s figyelted õket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy mirõl hallgatnak, mikor
komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?
Elnézem õket,
ha játszanak, alszanak vagy tünõdnek
titkaikon és a világon.
Hidd meg, barátom,
nekik is vannak titkaik,
s csak annál nehezebb talán
számukra ez a sok talány,
mert nincsenek rá szavaik.

Rónay György
1. Mit kérdez a költõ az olvasótól?

2. Te egyetértesz a válasszal? Miért?

18
 NEM FOGADOTT SZÓT A KISKAKAS
Hol volt, hol nem volt, volt két Sokáig feküdt a kiskakas. Tél volt
testvér: egy kiskakas és egy már, mire felgyógyult, jég borította a
tyúkocska. Kiszaladt a kertbe a folyót. Korcsolyázni akart, de a
kiskakas, és csipegetni kezdte a tyúkocska azt mondta neki:
ribizlit. Figyelmeztette is a
tyúkocska:
– Ne edd meg, kiskakas!
Várj, amíg a ribizli megérik!
Nem fogadott szót a kiska-
kas. Csipegetett, csipegetett,
és annyit csipegetett, hogy alig
bírt hazáig vánszorogni.
– Jaj, jaj! – kiabált a kiska-
kas.
– Fáj, fáj! Testvérkém, se-
gíts!
Okos testvére megitatta or-
vossággal, borogatást rakott a
gyomrára.
Hamarosan meggyógyult a
kiskakas, és kiment a mezõre.
Nyár volt. A nagy melegben
ugrándozott, szaladgált a
kiskakas. Kimelegedett, megiz-
zadt és odaszaladt a folyóhoz,
hogy szomját csillapítsa.
– Ne igyál, kiskakas! – kiáltotta a – Várj, kiskakas, várd meg, míg a
tyúkocska. – Várj, amíg lehûlsz! folyó egészen befagy! Nagyon vé-
Nem fogadott szót a kiskakas. kony most a jég, beszakad és elme-
Ivott a hideg vízbõl. Ismét megbe- rülsz!
tegedett. Okos testvére hazavitte a Hallgatott most már a kiskakas
beteg kiskakast. Orvosért szaladt. idõsebb testvére okos tanácsára.
Az orvos nagy üveg orvosságot
rendelt. Népmese

1. Kik a mese szereplõi?

2. Hol játszódik a történet?
erdõben, kertben, mezõn, folyóparton, ház körül
3. Mire figyelmeztette a tyúkocska a kiskakast elõször, másodszor,
harmadszor? Jelöld számozással (1. 2. 3.)!
4. A 4 és 5 tagú szavak fölé rajzolj csillagot! Gyakorold az olvasásukat!

19

1. Kik a mese szereplõi?
2. Mit akart a sakál?
3. Hogyan mentette meg a kakas az életét?
A KAKAS
Amikor még nem volt ébresztõ-
óra, a korán kelõ falusi ember
hajnalban a kakas kukorékolására
ébredt. A kakas szavára megélénkül
a baromfiudvar népe is: kárálnak,*
*kárálnak = hangoskodnak, zajonganak, rekedtes elnyújtott hangot hallatnak
20
A SAKÁL ÉS A KAKAS
A sakál odalopódzott a kakashoz
és megragadta, hogy széttépje.
– Mielõtt megölsz, nem akarsz
imádkozni, mint a fehér emberek te-
szik? – kérdezte a kakas.
– Mondd, mit csináljak?
– Elõször kulcsold össze a keze-
det! – válaszolta a kakas.
Erre a sakál összekulcsolta a ke-
zét. A kakas megint megszólalt:
– Most tekints a földre, és csukd
be a szemedet!
A sakál ezt is megtette és áhítatba
merült. A kakas ezalatt felrepült a
fára, és lekiáltott:
– Mi az, te rabló? Már te is imád-
kozol?
Afrikai népmese
kotkodácsolnak a tyúkok, csipog-
nak a kiscsirkék, nagy zajt csapnak
a libák, kacsák, pulykák.
Mosonyi Aliz
 KUKURIKÚ!
Kukurikú, keljetek fel!
Ki korán kel, aranyat lel.

Kukurikú, keljetek fel!

A szorgalmas mind korán kel.

Én vagyok az udvar
tarajos királya.
1. Ki a baromfiudvar tarajos királya?
Igazságot teszek
haragos viszályba'.
2. Mi a kakas dolga?
Híres hangom versenyt
száll a fellegekkel.
Uralkodik mindenhol,
veszekedik akárhol,
Én ébresztem fel a
falun ébresztõóra,
népet kora reggel.
városon jó vacsora.
Gazdag Erzsi (kakas)

3. Húzd alá a versben található

közmondást!
4. Hány versszakból áll a vers?  ELGURULT EGY
5. Hány soros egy-egy versszak?  RÉZGARAS
Elgurult egy rézgaras,
fölkapta egy kiskakas.

Ha fölkapta, jól tette,

a bögyébe betette,

de a bögye kidobta,
mérges lett a kakasra.

Kiskakas a piacon
búzát vett a garason,

ezt adta a begyének,

most már vígan megélnek.

Gazdag Erzsi

21
 MONDÓKÁK,
SZÓLÁSOK
Itatja az egereket.
Egérúton jár.
Egérutat nyer.
Mit jelent?
Magyarázd meg!
Ha remeg a macska bajsza,
Kezdõdik az egérhajsza!
Iszonyú a macska mérge,
reszkess tõle kisegérke!
Mondóka
1. Hol él a macska?
2. Melyik állatnak a rokona?
3. Mivel táplálkozik?
22
Fogd meg, cica, az egeret!
Ha megfogtad, megeheted!
Huncut a macska,
Szaladj tõle, Marcsa!
Mondóka
A MACSKA
Magányosan, nesztelenül jár
puha talpán a macska. Ha bajba
jut, könnyedén felmászik a fára. A
szeme és a füle kitûnõ, de a
bajszára is nagy szüksége van,
tapintásra használja. A házimacs-
ka rokona a vadmacskának, a
hiúznak, a párducnak és a tig-
risnek. Ugyanúgy vadászik, mint
azok, csak kisebb áldozatokat
szemel ki magának: egereket,
madarakat, ügyes mancsával a
halat is megfogja.
Mosonyi Aliz
 MIT LÁTOTT A KISEGÉR?
Elment a kisegér sétálni. Járkált
az udvaron, aztán visszament az
anyjához.
– No, anyám, két állatot láttam. Az
egyik félelmetes, a másik kedves ál-
lat.
Azt mondja az anyja:
– Mondd el, hogy milyenek voltak!
Így felelt a kicsi egér:
– Az a félelmetes ott járkált az
udvaron: sárgás volt a lába, piros a
taréja, tarka tollból a farka, az orra
pedig horgas. Mikor elmentem mel-
lette, kitátotta torkát, megemelte lá-
bát, és elkezdett hangosan kiabálni!
1. Hova ment a kisegér?
2. Melyik állatot látta rettenetesnek?
3. Melyik állatot látta kedvesnek?
4. Miért volt buta a kisegér?
Én meg azt sem tudtam nagy ijedt-
ségemben, merre meneküljek.
– Az a kakas – mondotta az egér-
mama.
– Senkit sem bánt, attól ne félj.
Hát a másik állat?
– A másik a napon feküdt, sütké-
rezett. A nyaka fehér, a lába sima,
szürke a szõre. Békésen nyalogatta
fehér mellét, és barátságosan moz-
gatta a farkát, mikor rám nézett.
Azt mondja az öreg egér:
– Te kis buta, te kis buta. Hiszen
az a macska!
Lev Tolszoj
23
 A HÁZI EGÉR MEG A MEZEI EGÉR
Sétálni ment a házi egér és az
úton találkozott rokonával, a mezei
egérrel. A mezei egér nagyon meg-
örült és meghívta kedves rokonát a
házacskájába. Kínálgatta makkal,
dióval, árpával, erdõ és mezõ jóízû
termésével. A házi egér megkö-
szönte a vendéglátást, és õ is meg-
hívta a mezei egeret.
Otthon levitte vendégét a pincébe
és megvendégelte drága csemegék-
kel.
– Egyél, kedves rokonom. Látod,
én ilyen eleséggel élek.
– Látom, hogy jó dolgod van, gaz-
dagabb vagy, mint én.
Mikor legjobban lakmároztak,
megcsörrent a zár, a gazda jött le a
pincébe. Mind a ketten megijedtek,
elszaladtak. A házi egér mindjárt
besurrant a lyukba, de a rokona
nem tudta a járást, csak szaladgált
ide-oda, és alig tudott elmenekülni.
Mikor a gazda elment és bezárta
maga után az ajtót, elõbújt a házi
egér és hívta vendégét:
– Gyere elõ, nincs semmi baj!
Nem kell mindjárt úgy megijedni.
Folytassuk a lakomát!
De a mezei egér azt felelte:
– Inkább hazamegyek én, ott lega-
lább nyugodtan élhetek. Megha-
gyom neked a csemegézést, a rette-
géssel együtt. Engem otthon senki
se háborgat, senki se kerget. A ti
házatok tele van egérfogóval, macs-
kával, mindenféle veszedelemmel.
Köszönöm a szíves vendéglátást,
de nem kérek belõle.
Heltai Gáspár

1. Kivel találkozott a házi egér?

2. Mivel kínálta meg a mezei egér a kedves rokonát?
3. Mivel vendégelte meg a házi egér a rokont?
4. Miért nem kért többet a mezei egér a szíves vendéglátásból?

24
 A HENCEGÕ EGÉR

Egyszer a ló megunta a gazdáját. Elbujdosott.

Kötõféke a földön húzódott utána. Meglátta ezt a
kisegér. Szájával megfogta a kötõfék végét, és
hirtelen a ló elé futott. Úgy ment elõtte, mintha õ
vezetné a lovat.
– No lám, milyen erõs vagyok! Én vezetem a
lovat! – cincogta.
Ekkor egy mély folyóhoz értek. Az egér megállt.
– Elõre, elõre, vezess át a folyón! – mondta a ló.
– Van eszem, nem teszem. Mély a folyó
énnekem! – feleselt az egér.
– Sekély ez, nem mély. Nekem csak térdig ér –
így a ló.
– Ami neked térdig ér, megfúl abban az egér.
Végy a hátadra, vigyél át a túlsó partra! – kérte a
lovat az egér.
– Nem bánom, átviszlek, ha megígéred, hogy...

Magyar népmese

1. Kik a mese szereplõi?

2. Miért bujdosott el a ló?
3. Mit tett a kisegér?
4. Mit kellett a kisegérnek megígérnie? Fejezd be a mesét!
5. Milyen volt a kisegér?
szorgalmas, udvarias, hencegõ, dicsekvõ, nagyképû
25
 MACSKAHÁZI
BENEDEK
Macskaházi Benedek
megfogott egy egeret,
egér mondta: „Benedek,
engedj már el engemet!”
Nem engedte Benedek,
hanem nagyot nevetett.
„Ne nevess ki, Benedek,
megharapom kezedet!”
Megijedt a Benedek,
letette az egeret.
Az egér jót nevetett
– hoppon maradt Benedek.

Drégely László

Benedek egér

megfogott, nevetett, letette,

engedj el, megharapom,
megijedt, hoppon maradt

CSALI-MESE
Hoztam neked kaskát: Hegyi út magas volt,
hiszed-e? kúszod-e?
A kaskában macskát, Völgyi út sikos volt,
veszed-e? csúszod-e?
Jó lesz az egerésznek, Nehéz volt a kaska,
tudod-e? sejted-e?
Háztetõ-zenésznek, Nyávogott a macska,
hallod-e? érted-e?
Hoztam kézzel-lábbal, Felkarmolta vállam,
várod-e? látod-e?
Hegyen-völgyön által, Otthagytam a sárban,
járod-e? bánod-e?

Weöres Sándor

Olvasd fel a kérdéseket helyes ejtéssel!

26
 KECSKEBÁL
A kécskei kecskének A béka szót fogadott
mek-mek-mek, mek-mek-mek,
baja esett szegénynek varrt papucsot, jó nagyot
mek-mek-mek. mek-mek-mek.
Belehágott a villába, Kövér lapulevélbõl,
beledagadt a bal lába, onnan szedte tószélrõl
mek-mek-mek. mek-mek-mek.

A békához elfutott Örült neki a kecske

mek-mek-mek, mek-mek-mek,
varrjon neki papucsot szakállát rezegtette:
mek-mek-mek. „Mek-mek-mek”
Abban nem fáj majd a lába, a kécskei kecskebálon
elmehet a kecskebálba fogadom, hogy nem lesz párom
mek-mek-mek. mek-mek-mek.
Móra Ferenc

1. Kik a vers szereplõi?

2. A vers mely sorait illusztrálja legjobban a rajz?

3. Hány versszakból áll a vers? 
4. Hány sorosak a versszakok? 

A KECSKÉRE BÍZTÁK A KÁPOSZTÁT

A kecske egész nap lege- Szép fehér vitézek,
lészik. Nemcsak füvet, hanem csontvillás, szakállas,
a fák leveleit is szereti. „Kecské- mekegõ vitézek
re bízták a káposztát” – mond- füvet legelésznek.
ják, ha valaki nem tud vigyázni Kutyaugatásra
arra, amit rábíztak. szétfutnak szegények.
Mosonyi Aliz (kecske)

27
 Nincs okosabb, mint a lúd, Hasa hajó, lába lapát,
nem kell néki gyalogút, torka trombita, nyaka bot
télen, nyáron mezétláb, (liba)
úgy kíméli a csizmát!

Mondóka

A LÚD
Bukik, mosdik, tollászkodik, Fehérséges, szürkeséges,
piros csõrrel hivalkodik, méltóságos, fürgeséges,
fürdik a lúd, társaságban beszélgetõ,
hófehér, fontoskodva lépegetõ,
tiszta õ, hazafelé öntudattal,
ha vízhez ér! gõgös hölgyi mozdulattal
ideszól
odaszól,
kacér bóbita alól.

Hajnal Anna
Milyennek ismerted meg a ludat?

28
 A KISLIBÁK
A kertek alján zöld pázsit, és a
zöld pázsiton apró sárga libák.
Éppen olyan a színük, mint a lánc-
virágé. Mintha a láncvirág megnõne
nagyra és gömbölyûre, és egyszer
csak elkezdene két piros lábon
járni. Még a pihéjük is olyan, csak-
hogy finomabb.
A libák elõtt Tabi Jóska gyerek
heverész, meg a kis Vas Rozi. No,
nagy feladat ez! Királyság! A király
Tabi Jóska. A királyné meg Vas
Rozi. Koronájuk is van pitypangból.
A népség meg: a libák.
Jóska gyerek a tanítás után
kihajtotta a libákat. A libák a füvet
csipkedik. Az öreg lúd vezeti õket.
Nem csekély gond ám lúdnak lenni,
ezt meggondolhatja akárki! Lám az
öreg lúd minden pillanatban fél-
oldalt fordítja a fejét, és fölkacsint
az égre. Olyan, mintha valami bölcs
1. Kik a történet szereplõi?
2. Hol játszódik le?
3. Mikor történik mindez?
4. Mihez hasonlítja az író a kislibákat?
5. Miért gond lúdnak lenni?
mondáson gondolkodna ilyenkor.
Pedig nem azon gondolkodik, ha-
nem a héját vizsgálja, hogy nem
kóvályog-e a magasban.
A két gyerek meg is bízik benne.
Összeülnek a fûben egy cserebogár
mellett, amelyik most bújt ki a puha
földbõl. Annak segítenek: fûszála-
kat raknak eléje, hogy kimászhas-
son. A kis ostoba, mogyorószínû
cserebogár bizalommal fogadja a
segítséget. Fölkapaszkodik, és má-
szik-mászik a fûszálon fölfelé, aztán
meg a Jóska gyerek ujján még fel-
jebb. Egyszer csak szétnyitja gyön-
ge kis barna szárnyait: fölül a két
keményet, alul a két finom fátyol-
szárnyat, és – brim-brum – halk bú-
gással tovarepül.
A két gyerek bámulva és tet-
széssel néz utána.
Gárdonyi Géza
29
 A KUTYA MEG A NYÚL
Valamikor réges-régen
a világnak kezdetén,
minden állat békességben
éldegélt a föld színén.
Ki volt akkor nagyobb úr,
mint a kutya, meg a nyúl!
Erdõn, mezõn együtt jártak,
együtt ettek, együtt háltak!
Megosztották, amit fogtak,
szóval: jó barátok voltak.
Egyszer, hogy a tél beállt
és a hideg hó leszállt,
azt mondja a füles nyúl:
– Rakjunk tüzet, kutya úr?
30
– Rakjunk tüzet, aki lelke!
Ne reszkessünk a hidegbe!
Nosza hamar gallyat szednek,
tüzet raknak, melegszenek,
melegítik bundájukat,
általfázott irhájukat.
Hej, de jó a meleg télen
a havas-zord erdõszélen!
Azt mondja a vidám nyúl:
– Játsszunk egyet, kutya úr!
– Mit játsszunk? Talán lakodalmat?
– Jó lesz: játsszunk lakodalmat:
cincogjunk meg brummogjunk,
ugrándozzunk, táncoljunk.
Felszökken hát a víg nyúl,
szembe véle kutya úr;
ugrándoznak, bokáznak,
keringélnek, cicáznak.
S hogy a táncot szebben
járják,
egymást – hopp, hopp!
– átugrálják.

Hanem íme, mi történik!

Az állatok így regélik.
Ahogy ottan ugrándoznak,
nevetgélnek, bolondoznak,
meglökte a kutyát a nyúl,
s tûzbe ugrott a kutya úr.

– Vaú! – üvölt a kutya. –

Mit csináltál te buta!
S hogy így rája kurjantott,
a farkába kaffantott.

A nyúl uccu, vesd el magad,

farka nélkül tovaszalad.

Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa!

Azóta csepp a nyúl farka,

s meztelen a kutya talpa,
s azóta van, hogy a nyúl
fut, ha jön a kutya úr.

Gárdonyi Géza

1. Kik a mese szereplõi?

2. Miért haragudott meg egymásra a kutya meg a nyúl?
3. Miért nevezzük verses mesének Gárdonyi Géza meséjét?
4. Hány versszakra tagolódik? 
5. Karikázd be az 1. versszakban a sorvégi összecsengõ
magánhangzókat! (Három színt használj!)

31
 A HÁROM NYÚL
Egyszer régen, nagyon régen,
zúgó erdõ közepében,
három nyulak összegyûltek,
selyemfûre települtek,
ottan se ültek sokáig,
talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek,
hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott,
s fölkiáltott: „Mit csináltok?
Mit csináltok, három nyulak?
Úgy ültök ott, mint az urak...”
– Úgy, úgy bizony, mint az urak! –
felelték a három nyulak.
– Ezután már urak leszünk,
ebédre rókahúst eszünk!
Nem fogjuk az idõt lopni,
most indulunk rókafogni!...
Csacsi szarka, nem elhitte?
Röpült is már, a hírt vitte,
s buta róka is elhitte.
De hát hogyne hitte volna,
akármilyen ravasz róka,
mert a szarka így kiáltott:
„Egy jegenye fölött szállok,
mikor lenézek a földre,
három nyulak ülnek körbe.
32
Összebújva tanácskoznak...
Jaj, mekkora nyulak voltak!
Jaj, mekkora fejük, szájuk,
a medve egér hozzájuk!
Hát még mirõl beszélgettek?
Hogy eztán csak rókát esznek...”
Ennek a fele se móka!
Szedte is lábát a róka.
Futott ki az erdõszélre,
csak mielõbb odaérne!
Hát amint ott futott, szaladt,
szemben vele farkas haladt:
– Szaladj te is, komám farkas,
jaj, mit láttam, ide hallgass!
Az erdõ közepén jártam,
most is borsódzik a hátam,
sosem láttam ilyen szörnyet,
ottan ültek három szörnyek!
Három nyúl volt, és akkora,
fél méter is volt egy foga!
Hát még mirõl beszélgettek?
Hogy eztán csak farkast esznek...
No hiszen egyéb se kellett,
a farkas is futni kezdett,
a rókával versenyt futott,
majdnem az orrára bukott!
Addig futott, amíg szembe
nem jött vele egy nagy medve;
a medve így szólongatta:
„Hova szaladsz, farkas koma?”
„No hiszen csak ne nevessél,
vigyázz, nehogy bajba essél!
Szaladj inkább te is erre!” –
kiáltott rája a medve.
„Az erdõben három szörnyek,
puska sem öli meg õket.
Három nyulak, de akkorák,
nem láttál még ilyen csodát!”

– Medve komám, ne is kérdjed, Szedte lábát a vadász is,

szaladj, ha kedves az élted! eldobta a puskáját is.
Erdõ közepében jártam, Ijedtében megfogadta,
jaj, mit láttam, most az egyszer érjen haza,
jaj, mit láttam! csak ne falják föl a szörnyek,
sohase vadászik többet...
Három nyulak ottan ültek,
éppen ebédre készültek. Ezalatt a nyusziházban,
Akkora volt, foguk, szájuk, fûszálakból vetett ágyban
kis egérke vagy hozzájuk! három nyuszi aludt szépen,
Hát még mirõl beszélgettek? összebújva békességben...
Hogy eztán csak medvét esznek!
Zelk Zoltán
Egyébre se volt már kedve,
szaladni kezdett a medve.
Elöl róka, hátul medve,
közbül a farkas lihegve.
Így szaladtak erdõszélre,
szomszéd erdõ közepébe.
Szaporán szedték a lábuk,
szellõ se érjen utánuk...

Amíg futottak lihegve,

egy vadász jött velük szembe.
Nézi is õket nevetve:
együtt szalad róka, medve...
Mi az?
Erdõn, mezõn futva élek,
1. Hol játszódik a történet? a vadásztól nagyon félek.
2. Milyen hír terjedt el az erdõben?
(nyúl)
Hogyan?
3. A mesék melyik csoportjába tartozik Zelk Zoltán meséje?
4. Miért nevezzük verses mesének?

33
 MÓKUSFÜTTYÖS
Erre csörög a dió,
arra meg a mogyoró:
mogyoróbokron,
diófán,
mókusfüttyös,
domb alján.

Csanádi Imre

Ágról ágra ugrálok,

Olvasd el a szólásokat! diót, mogyorót rágok.
(mókus)

Kifogyott, mint mogyoró a tokjából = megakadt a beszédben.

Ritka, mint a megszelídült mókus = nagy-nagy ritkaság.

34
 A FAÜLTETÕ MÓKUS
Ez a kis tölgy úgy született:
Miki mókus makkot szedett.
Makkot szedett, makkot evett,
négyet, ötöt, hatot, hetet.

A bendõje tele lett.

S ami makk
megmaradt,
elásta a fák alatt.

Mikor újra megéhezett,

nem találta a készletet.
Mikk-makk – makogott – ,
keressünk hát mogyorót!

Így maradt meg ez a makk,

faleveles föld alatt.
Gyökerezett, csírázott,
az avarban tornászott.

Nõttön-nõtt
s még énekelt is:
hopplá-hopp!
Egy szál magam megállok!
Megfogom a gyönyörû fényt,
szellõtáncot úgy járok.

Mókáskedvû Miki mókus, de jól

tetted,
hogy a makkot ideástad,
ittfeledted – ,
örömül a kiránduló gyerekeknek!

Simai Mihály

1. Hogyan született a kis tölgy?

2. Hogyan lett fa a kis makkból?

35
 MESE CSIRIÓ MÓKUSKÁRÓL
Hol volt, Sétálgat csöpp Csirió,
hol nem, s látja, hogy körben a réten
volt a Mátrában, van virág,
ahol a meggyfán van millió.
terem a kókusz, Sugaras szívvel szedi,
volt, két marka majdnem teli.
ahogy mondom,
egy kicsi mókus. Hanem,
Csirió volt a neve! hajajjahaj!
Rozsdaszínû a farka, Közeleg a szörnyû baj!
csöpp puha gomb az orra, Mert a mókuska
arany csillag a szeme. nem veszi észre,
hogy egy settengõ
Hát ez az édes Csirió, ravaszdi róka
ez tudta még csak, követi loppal
hogy mi jó! az erdõ óta,
Egész nap ugrált követi õt a tücskös rétre.
fáról fára, Hason a fûben mászik,
vidám országa csak a farka bojtja látszik,
volt a Mátra. és a sok hegyes foga
épp mókushúsra vásik.
Egy napon,
szép fényesen, Szömörcebokor mellett
sétálgat Csirió mókus, megáll Csirió mókus,
sétálgat fenn a Mátrában s csöpp hangján énekelget.
a tücskös zöld réteken. Nem tudja, mi a vész,
Aznap volt a mamája ezért olyan merész.
születésnapja, A róka már közel,
s gondolta: virágot szed neki, méregeti magában,
aztán a sok vadvirággal hogy zsákmányát egy szuszra
odújuk telirakja. hogyan ragadja el!

36
Akkor arra száll
egy kisrigó,
s kiált a mókuskának:
– Menekülj gyorsan, Csirió!

Szalad Csirió
föl a fára,
rohan a ravaszdi
róka utána.
Már az odúban Csirió,
fa alatt dühös a róka,
mert nem jut neki semmi jó.
Fenyeget csak fölfele:
– Megállj, te Csirió mókus!
Csak egyszer onnét legyere!
Leszel még a vacsorám
rozsdálló farkú komám!
– Kotródj a Mátrából,
Akkor a vállán hordd el az irhád!
nagy mancsot érez, Hogyha meglátlak,
dörmögõ hangot hall, azt ki se bírnád!
s az a hang kérdez: Mert megnyuvasztalak,
– Micsoda? Miket beszélsz? te settengõ alak!
Az édes Csiriót fenyegeted?
Kapsz most három nagy El is kullogott,
pofont, el a róka,
hogy elrepül a fejed! Csirió boldogan
Nesze! nesze! nesze! él azóta.
Meg ne süketülj bele! Ugrál a Mátrában
fáról fára,
Egy öreg mackó talán a réteken
áll mögötte, ezer virágra,
aj, de súlyos mert gondja nem lehet,
az a nagy ökle. él a világba.
Ravaszdi nyüszít-nyivákol,
nem bújhat a szorításból. Kormos István

1. Kik a történet szereplõi?

2. Melyik hegységben élt a mókus?
3. Hova indult Csirió mókus és miért?
4. Ki és miért követte a tücskös rétre?
5. Kik voltak a mókus barátai?

37
 A MÓKUS
A mókus az erdõk, a parkok ü-
gyes tornászbajnoka. Egész nap fá-
radhatatlanul ugrál a fák tetején, s
ha megunta, akkor a fa törzsén fut-
kos fel-alá.
Amikor leül, maga mögé emeli bo-
zontos, szõrös farkát – amely olyan
hosszú, mint az egész teste –, és
okos, csillogó, fekete szemével ébe-
ren figyel mindenre maga körül.
Csak a füle hegyén ágaskodó szõr-
pamacs élénk mozgása árulja el,
hogy élõ állatot látunk. Ha megunja
a figyelést, egy pillanat alatt úgy
eltûnik, mintha ott sem lett volna.
Igen falánk, szívesen fogyasztja a
sok finom csemegét, amit az erdõ
kínál neki: mogyorót, vadkörtét,
vadcseresznyét, fenyõmagot, bükk-
magot, rügyeket, fiatal hajtásokat,
sõt még az énekes madarak tojásait
és fiókáit sem veti meg.
A mókusnak tûhegyes fogai van-
nak elöl, amelyek állandóan nõnek.
Ha nem koptatná õket folya-
matosan, talán még a szájából is
kilógnának. Ezért a mókus gyakran
akkor is rágcsál, amikor nem eszik.
Nyári, vörösbarna bundáját télre
mindig meleg, sûrû, szürkésbarna
színûre cseréli fel.
Tudod, hol van a mókus lakása?
Fenn a fán. Olyan, mint a madarak
fészke: nagy labdához hasonlít. Té-
len nemcsak mohával, hanem szõr-
rel is kibéleli, hogy jó meleg legyen.
Ebben a fészekben születnek meg
májusra a kis szõrtelen, csukott
szemû mókusfiak: hatan-nyolcan.
Akkorák, mint egy-egy kisegér. So-
káig tehetetlenek; csupán a mókus-
38
mama tején élnek. Csak akkor sza-
bad a mókusfiaknak elõjönniük, ha
már kinõtt a szõrük, és önállóan is
vissza tudnak mászni a helyükre.
Ezután következik a szigorú mó-
kusiskola, ahol meg kell tanulniuk,
hogy mi az, amit megehetnek, és mi
az, amit csak rágni szabad. Megta-
nulják, hogyan kell az egyik ágról a
másikra szinte repülve átugrani.
A mókusnak sok ellensége van,
pl.: a róka, a vadmacska és az
összes ragadozó madár.
Régen az ember is az ellenségei
közé tartozott, mert bundájáért kí-
méletlenül vadászta, sõt néhol még
a húsát is megették. Az ember ma
védi a mókust, ezért már nem is fél
tõlünk. Egyes parkokban olyan sze-
líd mókusok élnek, amelyek az em-
ber kezébõl is elfogadják a mogyo-
rót és a diót.
Ha az erdõben sétálsz, figyeld a
fákat: hátha látsz valahol mókust!
Szidnainé dr. Csete Ágnes
1. Hol él?
2. Milyen a külseje?
3. Mivel táplálkozik?
4. Hol születik?
5. Kik az ellenségei?
6. Kik a barátai?
 ÕZEK, NYULAK, SZARVASOK
Õzek, nyulak, szarvasok,
hideg már az erdõ,
szelet hoz még az éjszaka,
havat hoz a felhõ.
Õzek, nyulak, szarvasok,
mit isztok utána?
Három patak jön mihozzánk
ma ebéd utánra.

Õzek, nyulak, szarvasok, Õzek, nyulak, szarvasok,

mi lesz ma ebédre? hol alusztok éjjel?
Havon pirult fûszál, jégen Betakar minket az erdõ
fûtött falevélke. köddel, falevéllel.

Zelk Zoltán
1. Kik a szereplõi?
2. Mit kérdez a költõ az állatoktól?
3. Olvassátok fel szerepek szerint a HOVA FUTSZ, TE
kérdéseket és a válaszokat! KICSI ÕZ?
4. Hány versszakból áll a vers?  (részlet)

– Hova futsz, te kicsi õz?

– Oda, ahol várnak,
ahol sárga falevél
búcsút int a nyárnak...

– És az hol van, merre van?

– Hát az éppen arra,
ahol most lép rá az õsz
az elsõ avarra...

– S ha odaérsz, ott maradsz

õszi õzikének?
leszel társa rozsdaszín
fûnek, falevélnek?

Zelk Zoltán

Ágadzik – bogadzik
mégsem leveledzik
(õz, szarvas)

39
 AZ ÕZ ÉS A TEKNÕS
Az õz egyszer meglátogatta a tek-
nõst. A teknõs éppen a patáját tisz-
tította. A réges-régi idõkben ugyanis
a teknõsnek patája, az õznek pedig
karma volt. Az õz megszólította a tek-
nõst:
– Barátom, milyen szép szandálod
van! Engedd meg, hogy felpróbáljam.
A teknõst nagy büszkeség töltötte
el.
– Miért ne? – válaszolta. Odaadta a
patáját, és átvette az õz karmait.
Amikor az õz a patákat felpróbálta, rá-
jött, hogy sokkal, de sokkal gyorsab-
ban tud szaladni, és eliramodott. A
szegény teknõs pedig karmos lábával
csak csoszog-döcög, és azóta is az
õz visszatértét várja.
1. Kik a mese szereplõi? Indián mese
2. Mióta csoszog-döcög
a teknõs?
40
 A FARKAS FARKAS-ÜVÖLTÕ
A farkas olyan, mint egy hosszú Tél, tél –
lábú, sovány, de erõs kutya. Nem zúg a szél,
véletlenül hasonlít a kutyához. Vala- havat kavar kinn a szél,
mikor az õsember kis farkaskölyköt éjek éjén
talált az erdõben, hazavitte, fölne- erdõk mélyén
velte, és így lett a vad farkasból sze- õzike tíb-láb, –
líd háziállat; így lett az ember elsõ jaj hogy fél!
háziállata a kutya.
A farkasok falkákban élnek, Ágak
együtt vadásznak, de nemcsak hú- durrognak,
son élnek, ínséges idõkben mege- vad árnyékok
szik a bogarakat, az egereket, a sás- forognak.
kát, még a gyümölcsöt is. Estétõl Holdas
hajnalig kóborolnak, nagy utakat hegy-élen
tesznek meg, és ha folyópartra ér- ordas üvölt
nek, át tudnak kelni, mert nagyon jó kevélyen.
úszók.
Csanádi Imre
Mosonyi Aliz

1. Mihez hasonlít a farkas?

2. Hogyan élnek?
3. Mivel táplálkoznak?

41
 A FARKAS ÉS A RÓKA
A farkas fölfogadta a rókát szol- Egy szûk nyíláson keresztül mind
gálónak. A szegény róka már nem a ketten bemásztak a paraszt pincé-
bírta elviselni a gazdáját, csakhogy jébe. A farkas mohón rávetette ma-
az erõsebb volt nála, így nem te- gát az ennivalóra, a róka viszont,
hetett mást, tovább szolgált. még mielõtt enni kezdett volna, ki-
– Menj, szerezz nekem valami en- be járkált a lyukon, hogy biztos le-
nivalót – parancsolta a gazda –, kü- hessen abban, veszély esetén el tud
lönben téged fallak fel! majd menekülni.
A róka hol egy bárányt lopott a – Miért vesztegeted az idõt, ahe-
gazdaságból, hol a konyha ablak- lyett, hogy ennél?! – gúnyolta a far-
párkányáról vitte el a rántottát, de kas. – Én innen el nem megyek, míg
mindig úgy, hogy senki ne vegye el nem pusztítok mindent!
észre. Minden jól ment volna, ha a Éppen abban a pillanatban jött le
farkas nagy falánkságában meg- a bunkósbottal a paraszt, mert gya-
gondolatlanul el nem megy egyszer nút fogott a zaj miatt. A róka, aki
maga is bárányt és rántottát lopni. karcsú volt, mint az elején, fürgén
Észrevették, jól ellátták a baját, õ kiszökött. A farkas csapdába esett,
meg a rókát okolta, s megharagu- mert teli hassal nem fért ki a lyukon,
dott rá. a paraszt meg jól elagyabugyálta.
Egyik nap megint azt mondta a
rókának: Grimm
– Róka, szerezz nekem
valamit, különben téged
fallak fel!
A róka erre azt válaszol-
ta:
– Ismerek itt egy pincét,
egy paraszté. Teli minden
földi jóval: szalámival,
sonkával, sajttal. Megmu-
tatom neked.
– Rendben van – mond-
ta a farkas. – De most nem
akarok meglepetéseket,
ezért velem jössz!

1. Kik a mese szereplõi?

2. Mit felelt a róka?
3. Miért tudott a róka megmenekülni?
4. Milyen volt a farkas?
erõs, bátor, gyáva, oktondi, falánk, mohó, takarékos
42
 Ravasz, sunyi, lompos vagyok,
pedig csak tyúkra harapok.
(róka)

GYERMEKHANGRA
Tölgyfa alatt róka ül, Éhes volt a róka,
síppal, dobbal egyedül, elment a tyúkólba.
a sípjával rikkant, Megadta az árát:
a dobjával dobbant. eltörték a lábát.

Csukás István Magyar népköltés

A RÓKA
Lompos farkú, vörös bundájú
állat a róka. Föld alatti üregébe
hosszú lejáratok vezetnek. Éjszaka
vadászik egérre, nyúlra, madarakra.
Olyan gyorsan fut, hogy még a jó
vadászkutyák is csak ritkán tudják
beérni.
Mosonyi Aliz

1. Milyen a róka külseje?

2. Hol él?
3. Mivel táplálkozik?
4. Milyen a mozgása?

A RÓKA
Csapdába jutott a róka, de bele-
szakadt a farka, õ meg elmenekült.
Gondolkozni kezdett, hogyan tudná
nagy szégyenét elrejteni. Össze-
hívta a rókákat, s rá akarta beszélni
õket, hogy mindegyik vágja le a
farkát.
– A farok – mondogatta – egészen
fölösleges, csak egy haszontalan
terhet vonszolgatunk magunk után.
Megszólalt az egyik róka:
– Bezzeg nem mondanád ezt te
nekünk, ha nem volnál csonka far-
kú.
Erre elhallgatott a csonka farkú
róka, s elsompolygott onnan.
Lev Tolsztoj

43
 A TIGRIS ÉS A RÓKA

A róka egyszer találkozott a tig-

rissel. A tigris rávicsorgott, karmát
meresztette, és meg akarta õt enni.
A róka cselhez folyamodott. Meg-
szólalt:
– Uram! Ne képzeld, hogy
egyedül te vagy az állatok királya!
Én is vagyok olyan bátor, mint te. Erre a róka büszkén megszólalt:
Ha nem hiszed, tegyünk próbát! – Na látod? Elöl mentem, az em-
Induljunk el! Én megyek elöl, gyere berek csak engem láthattak, mert
utánam! Ha az emberek nem ijednek mögöttem kullogtál!
meg tõlem, széttéphetsz. – Igaz, ami igaz – döbbent meg a
A tigris beleegyezett, és a róka tigris, és behúzott farokkal elsza-
után mendegélt az országúton. Ami- ladt.
kor a vándorok a róka mögött a
hatalmas tigrist meglátták, rémülten
elfutottak. Kínai népmese

1. Kik a mese szereplõi?

2. Milyen cselt eszelt ki a róka?

44
 A NYÚL ÉS A RÓKA
– Mit nézel? – kérdezte a róka a
nyúltól, aki õt figyelte.
– Csak azon gondolkodtam – vá-
laszolta a nyúl –, hogy te valóban
olyan ravasz vagy-e, mint amilyen-
nek mondanak, vagy csak mások
együgyûségét használod ki?
– Érdekes kérdés – somolygott a
Találjátok ki, vajon mit tervelt ki a róka?
IGAZÁN RAVASZ ÁLLAT A RÓKA?
A mesékben mindig így hallottá-
tok, pedig valójában a róka sem ra-
vaszabb, mint sok más állat. Inkább
nagyon óvatos, félti az életét. De a
nagy hajtóvadászatok idején több-
nyire hiába bujkál, elõbb-utóbb pus-
kacsõ elé kerül. Máskor az egér
cincogását utánozza a vadász, úgy
csapja be. A róka kedvenc cseme-
róka. – Gyere el hozzám vacsorára,
hogy megbeszélhessük!
Amikor azonban a nyúl a róka
házikójához ért, és azt látta, hogy a
megterített asztalon nincs ennivaló,
azonnal elszaladt.
Ezópus
géje az egér és a pocok, nem csoda
hát, ha felfigyel a hangjukra. Óva-
tosan közeledik, de ha a vadász
felõl fúj a szél, mindig idejében
kereket old. Mert ha nem is olyan ra-
vasz, mint ahogy mondják, a szag-
lása kitûnõ.
Schmidt Egon
45

AZ OROSZLÁN ÉS A RÓKA
Megöregedett az oroszlán, nem
tudott már vadat fogni, s elhatá-
rozta, hogy ravaszságból él meg.
Bement egy barlangba, s betegsé-
get színlelt. Látogatni kezdték a
vadállatok, és õ mind megette, akik
bementek hozzá a barlangjába. A
róka megneszelte a dolgot, megállt
a barlang szájánál s megszólalt:
46
Bundám homokszínû, fényes,
én vagyok a nagy sörényes
(oroszlán)
AZ OROSZLÁN
ÉS A HÁLÁS EGÉR
Az oroszlán fogott egy
egeret, és meg akarta enni.
– Hagyj engem! – kérlelte
az egér. – Elõbb vagy utóbb
szükséged lehet rám.
Az erdõ királya elnevette
magát és futni hagyta.
Nemsokkal ezután az
oroszlán a vadászok hálójá-
ba került. Hirtelen ott termett
az egér, ügyesen elrágta a
kötelet, és kiszabadította az
oroszlánt.
– Látod – mondta neki –,
néha az erõseknek is szük-
ségük lehet a gyengékre!
Ezópus
– Hát hogy vagy, oroszlán?
Az oroszlán ezt felelte:
– Rosszul. De te miért nem jössz
be hozzám?
Azt mondja a róka:
– Azért nem megyek be, mert
látom, csak bemenõ nyom van, de
kijövõ nincsen.
Lev Tolsztoj
 AZ OROSZLÁN ÉS A SAKÁL
Az oroszlán megharagudott a nem hozok, hogy megtámasszuk!
sakálra, mert becsapta. Kerülte is a Az oroszlán minden erejével
sakál az oroszlánt! Egy napon még- nekiveselkedett*, s ezalatt a ravasz
is összeakadtak a szikla tövében. A sakál eliszkolt.**
sakál már nem futhatott el. Gondolt Afrikai népmese
egyet, odaugrott a sziklához, mellsõ
*nekiveselkedett = nagy erõvel hozzáfogott
lábával rátámaszkodott, és teli **eliszkolt = elszaladt
torokból segítségért kiáltott.
– Mi bajod? – kérdezte az oroszlán.
– Mi bajom? Nem látod, hogy dõl-
ni kezd a szikla? Gyere ide, támasz-
kodj neki, és tartsad, amíg egy rudat

1. A mese elolvasása után írd a képek alá az állatok nevét!

2. Mely állatokra jellemzõek az alábbi cselekvések?
Jelöld! sakál (s), oroszlán (o)
megharagudott   becsapta   odaugrott   eliszkolt 

AZ OROSZLÁN
Az oroszlánt az állatok királyának kosak, és békésen fölnevelhetõk
szokás nevezni. Valóban hatalmas más állatokkal, kutyával, medvével
termetû, nagy erejû állat. Általában együtt.
falkákban, közösen vadásznak, és Mosonyi Aliz
mindig csak annyi zsákmányt ejte-
nek el, amennyire éppen szükségük
van.
A kis oroszlánkölykök olyanok,
mint a kismacskák: kedvesek, játé-
1. Minek nevezik az oroszlánt?
2. Mekkora a teste?
3. Hogyan vadásznak?
4. Milyenek az oroszlánkölykök?
47
 A BÁNATOS MEDVE
Volt egyszer egy medve. Mindig
egyedül élt. Sose volt jó kedve. A
méz sem volt neki elég édes. A nap
sem volt elég fényes. Az odúját is
szûknek találta. Kinn aludt egy
bokor aljában.
Egy napon megunta a szomorko-
dást. Elindult világgá.
Egy lepkével találkozott.
– Hová, hová? – mordult reá.
– Messzire. Nap süti a réteket. Oda
megyek, ég veled!
Nagyot nézett a medve. Mindjárt
jobb lett a kedve.
Hát amint ment, mendegélt, dim-
bes-dombos réthez ért. Egyszer
csak lát valamit a fûben.
– Hát ez meg mi? – szólt. – Tán
kóró? Majd elbánok vele!
Odacammog, hogy tövestõl
*golyhó = buta
1. Mi volt a baja a medvének?
2. Kikkel találkozott vándorlása közben?
3. Miért lett jókedvû a medve?
– sok állattal találkozott
– igaz barátra lelt
– kisütött a nap.
48
kirántsa. Hát uramfia, a kóró mekeg-
ni kezd. Felugrik egy kecske. Sze-
génynek a szarvát törte le a medve.
– Ó, te golyhó!* Nem vagyok én
kóró! Hát nem látsz? – támadt rá
dühösen a kecske.
Hej, beborult a medve kedve.
Kicsordult a könnye. A kecske ész-
revette. Megsajnálta a szomorú
medvét.
– Ne sírj, no! – mekegte. – Inkább
nyújtsd a mancsod! Kössünk igaz
barátságot!
Megörült nagyon a mackó. Össze-
ölelkeztek. Ekkor látta csak a med-
ve, hogy semmi oka a búsulásra. A
méz édes, a nap fényes. Micsoda
csuda, nem szûk az odúja.
Mészöly Miklós
 A MÉHEK ÉS A MEDVE
Egy görbe fa odvában méhek lak-
tak. A medve nem tudott hozzájuk
férni, kíváncsian nézte alulról, hogy
milyen szorgalmasan dolgoznak.
– Együgyûek! – így szólt az irigy-
ség belõle. – Hogy nem unjátok oly
apró cseppekben gyûjtögetni azt a
kis mézeteket? Nekem ugyan nem
volna türelmem hozzá.
– Míg éhen nyalogatja kegyelmed
télen a talpát – mondták a méhek –,
addig mi gond nélkül élünk a nyári
keresetünkbõl.
Aki nem dolgozik, ne is egyék!

Fáy András

Magyarázd meg, mit

jelent az utolsó mondat!

A MEDVE Barlang mélyén alszom télen,

nyáron málnán, mézen élek.
A medve „mindenevõ”. Szereti a (medve)
sárgarépát, a gyümölcsöt, de még a
kenyeret is. Az erdõben mézért
fölmászik a fákra, bogyókat,
gombát, makkot, mogyorót eszik.
Fák odvában, sziklák réseiben,
barlangokban lakik. Télen hosszú
álomba merül.

Mosonyi Aliz

1. Mit eszik a medve?

2. Hol él?
3. Hogyan tölti a telet?

49
 A CSIGA A SÜN

A csiga puhatestû állat. Két A sün zömök testét erõs szõrzet

kisebb és két nagyobb szarvacs-
kája van. A két nagyobbik szarvacs-
ka végén van a szeme. Hátán hordja
a csigaházat. Ha veszély fenyegeti,
behúzódik. Puha testét a csigaház
fala védi.
(A-Zs címszó)
vagy tüske fedi. Rövid ormányú
állat. Rovarokkal, egerekkel táplál-
kozik. A mesék gyakori szereplõje.
(A-Zs címszó)
Mivel táplálkozik a sün?
Érdeklõdj! Rajzold le!

1. Hol van a csiga szeme?

2. Hol hordja a házát?
3. Mi védi a testét?

TALÁLÓS KÉRDÉSEK
Lassan, vánszorogva mászom, Hátam tüskesor fedi,
a házamat sose látom. mégis szeret mindenki.
(csiga) (sün)

MIÉRT TÚR KUPACOKAT A VAKOND?

Nem jókedvébõl, de nem is azért, hogy a kertészkedõ embereket bosszantsa.
Vadászik, táplálékot keres. Ezért keresztül-kasul túrja a földet, a felesleget
idõnként a felszínre tolja.
A vakond azokat a lótücsköket, csere-
bogárlárvákat pusztítja odalent, amelyek
egész nap a növények gyökereit rág-
csálják. Amikor a vadászterület kimerül,
új járatokat készít, és a kiásott földet
megint a felszínre nyomja. Hát így kelet-
keznek a jól ismert vakondtúrások.
Schmidt Egon

50
 A MEGGONDOLATLAN TEKNÕSBÉKA
Élt egyszer, valahol messze egy
teknõsbéka. Szép, tiszta vízû tó
partján volt a tanyája. Két vadlúd
járogatott el a tóhoz, és a teknõs-
békával jó barátok lettek. Egyszer a
vadludak azt mondták a teknõsnek:
– Mi gyönyörû helyen lakunk, egy
hegy alján. Nézd meg a mi laká-
sunkat! Elviszünk magunkkal. Itt
van egy rúd, csõrünkbe vesszük a
rúd két végét, te a száddal jól
kapaszkodjál a közepébe, és elre-
pülünk veled. De nehogy útközben
szólni találj, jól szorítsd össze a
szádat!
A teknõsbéka örömmel fogadta el
a meghívást, megkapta szájával a
rudat, a libák csõrükbe vették a rúd
két végét, és felrepültek a magasba
a rúdon csüngõ teknõssel. Mikor a
falu gyerekei meglátták a levegõben
utazó társaságot, meglepetten kiál-
tották:
– Nini, ott repül két liba, és rúdon
cipel egy teknõsbékát!
A teknõsbéka azt hitte, hogy a
gyerekek csúfolni akarják, és mér-
gében rájuk kiabált:
– Mi közötök hozzá, ti neveletlen
kölykök, hogy az én barátaim ma-
gukkal visznek?
De ahogyan kinyitotta a száját,
eleresztette a rudat és leesett a
magasból. A szegény teknõs össze-
vissza törte magát.
Indus mese

1. Hol játszódik a történet?

2. Kik a mese szereplõi?
3. Mit gondoltak ki a vadludak?
4. Mire figyelmeztették a teknõst?
5. Mondd el, miért volt meggondolatlan a teknõs?
Mit feltételezett a gyerekekrõl?
6. Lehetne-e másképp befejezni a mesét?
Mi lenne akkor a címe?

51

TUD-E IDÕT JÓSOLNI A LEVELIBÉKA?
Nem nagyon. Többnyire ugyanis
akkor kezd brekegni, amikor már
nyakunkon a nyári zápor. A leveli-
békák tavasztól nyár végéig a fák és
a bokrok ágai között élnek, ott
vadásznak legyekre, lepkékre, szú-
nyogokra. Szeretik az esõt, ilyenkor
különösen sokat brekegnek. Vala-
mikor kis üvegben tartottak egy-egy
hímet. Ha a béka felmászott az apró
HOGYAN KELNEK KI A TEKNÕSBÉKÁK
A TOJÁSBÓL?
A teknõsbékák a madarakhoz
hasonlóan tojásokkal szaporodnak.
A nõstény lyukat ás a földbe vagy a
laza homokba, egyszerre rakja le
valamennyi tojását, és szépen beta-
karja õket. A kis teknõsök a nap
melegének hatására fejlõdnek a
1. Mivel szaporodik a teknõs?
2. Minek a hatására fejlõdnek ki a kis teknõsök a
tojások belsejében?
3. Hol élnek a mocsári teknõsök?
4. Hol élnek a szárazföldi teknõsök?
52
BÉKA
A FA TÖVÉN
Béka a fa tövén,
ezeréves, csodavén.
Ugrik a kövön át,
keresi a vacsorát.
Nem kell neki libamáj,
szúnyogokra foga fáj.
Nem kell neki tele tál,
bogarakat vacsorál.
Weöres Sándor
létrára, azt mondták, szép idõ lesz.
Ma már tudjuk, hogy a levelibéka
mint idõjós, nem sokat ér, de mint
védett állatot nem is szabad befõt-
tesüvegben tartani.
Schmidt Egon
tojások belsejében, és amikor elér-
kezik az idõ, kibújnak belõle. Kiás-
sák magukat a földbõl, és máris men-
nek a mocsári teknõsök a vízbe, a
szárazföldiek a fû közé.
Schmidt Egon
 A KÍGYÓ FEJE ÉS FARKA
A kígyó farka megszólította a engedte továbbmenni a kígyót.
fejet: A feje erre elõreengedte a farkot.
– Ezentúl én megyek elöl. A farok semmit sem vett észre, így a
– Miért akarsz változtatni a renden? kígyó beleesett egy tüzes-parazsas
– válaszolt rá a fej, és elöl maradt. gödörbe és elégett.
Akkor azonban a farok felcsa-
varodott egy fatörzsre, és nem Afrikai népmese

Olvasd a szavakat szótagolva!

Az azonos szórészeket keretezd be!

kígyó

kígyóra

kígyóméreg

kígyóméregbõl

kígyóbõrbõl

53
 MIÉRT HOSSZÚ A ZSIRÁF NYAKA?

Keresd ki! szavanna

A zsiráfok növényevõ állatok, de nem legelésznek úgy,
mint a tehenek vagy a lovak, hanem az afrikai szavannák
fáinak friss lombjával táplálkoznak. Hosszú nyakukkal fel-
érnek egészen a legfelsõ ágakig. A leveleket és a vékony
gallyakat hosszúra nyújtható, erõs nyelvükkel fogják kö-
rül és tépik le. Ha inni akarnak, lábaikat szétterpesztik,
hogy magasan hordott fejükkel elérjék a vizet.
Elõzõleg jól körülkémlelnek, nem leskelõdik-e oroszlán a közelben, mert
a szétvetett lábú zsiráf nagyon tehetetlen.

1. Hol él? 3. A zsiráf erõs nyelvükkel fogják köz-

2. Mivel táp- A leveleket re és tépik le.
lálkozik? Iváskor lábaikat szétterpesztik.
Nagyon te- növényevõ.
hetetlen a szétterpesztett lábú zsiráf.

A ZSIRÁF A FÉNYKÉPÉSZNÉL
Fénykép kellett a zsiráfnak,
fényképészhez ment vasárnap.
– Le tud engem fényképezni?
– Kérem!
– Szépen tud ön fényképezni?
– Szépen!
– És a képet most csinálja?
– Nyomban!
– Van-e hozzá masinája?
– Ott van!
– Nem fog a kép elmozdulni?
– Kár izgulni!
– És elférek majd a képen?
– Csak a fele fér rá kérem.
– S mi lesz a másik felemmel?
– Hát azt majd külön veszem fel.
– De remélem, nem lesz drága.
– Két kép ára.
– Hátha elférek egy képen!
– Semmiképpen!
– Nos, ha másképp nem megy:
rajta!
Csett: a lába,
Csett: a torka.
– Kész!
Fél meg fél az egy egész.
– Uram, roppant vonzó rajta!

Jerzy Kern (Rab Zsuzsa fordítása)

54
 A sivatag közepén
a púpomból élek én.
(teve)
MIÉRT PÚPOS A TEVE?
Valamikor régen óriási tevekara-
vánok járták a nagy sivatagokat, de
még ma is biztosabban lehet köz-
lekedni a puha és forró homokban
teveháton, mint autóval. A hosszú
út alatt az állatok alig jutnak vízhez,
de a púpjuk olyan, mint a szomjas
Keresd ki! Mit jelent?
sivatag, oázis, kulacs
A TEVE ÉS A SAKÁL
A sakál át akart menni a folyó túl-
só partjára, de nem szerette a vizet.
Összebeszélt hát a tevével.
– Ha átviszel a túlsó partra –
mondta neki –, mutatok neked egy
nagy cukornádültetvényt. Míg ott
eddegélsz, én halat és kis rákokat
fogok vacsorázni a parton.
– Rendben van – egyezett bele a
teve. – Ugorj a hátamra!
Az átkelés remekül ment. A sakál
azonban, mivel kicsi volt a gyomra,
Mondd el, mit jelent az alábbi közmondás a mese alapján!
Kölcsönkenyér visszajár!
ember kulacsa, csak éppen zsír
halmozódik fel benne. A teve szer-
vezete ebbõl vizet készít, és így
minden baj nélkül jut el a legköze-
lebbi oázisig, ahol aztán végre igazi
vízzel is teleihatja magát.
Schmidt Egon
Válaszolj a szöveg címére, kér-
désére!
sokkal hamarabb jóllakott, mint a teve.
Míg az evett, a sakál vonítani kezdett.
A hangra odajöttek a parasztok,
botokkal felfegyverkezve.
A kis sakál könnyen elszelelt, de a
nagy testû teve nem úszta meg a verést.
– Megtudhatnám, miért csaptál
akkora lármát? – kérdezte, miköz-
ben visszafelé tartottak a folyón.
– Vacsora után mindig szoktam
egy kicsit énekelni – felelte a sakál.
– Én meg, tudod, mit szoktam
vacsora után csinálni? Lubickolok a
folyóban! – vágott vissza a teve, az-
zal lebukott a vízbe.
A sakál nem kerülhette el a kia-
dós fürdést a folyó közepén.
Kölcsönkenyér visszajár!
Indiai népmese
55
 A KENGURU
Keress! Hol él a kenguru? Írd le!

A kenguru hasán nagy erszény van, ebben

hordozza a kicsinyét. Mihelyt a kengurukölyök ve-
szélyt érez, fejest ugrik az erszénybe, ahol teljes
biztonságban van. Ha a kengurut megtámadják, két
lábra áll, és mellsõ lábaival bokszolja ellenfelét,
aztán fölugrik, és megpróbálja hasba rúgni. Ha me-
nekülnie kell, óriásiakat ugrik, miközben hosszú,
erõs farkával segíti magát.

Mosonyi Aliz

Erszénye van, de nincs pénze,

fiát hordja az erszényben.
(kenguru)
Kösd össze!
A kengurunak óriásiakat ugrik, farkával segíti magát.
A kölykök ebben biztonságban érzik magukat.
Ha menekülnie kell, nagy erszénye van.

MIÉRT HORDJA A KENGURU ERSZÉNYÉBEN

A KÖLYKÉT?
Mert a kicsi születésekor fejletlen, magatehe-
tetlen, szüksége van egy védett és meleg fészek-
re. Felemelkedve az óriás kenguru magasabb az
embernél is, de a kölyke a születéskor csupán 3–4
cm hosszú! Amikor a világra jön, bemászik a jó
puha vacokba, és ott marad több mint fél évig.
Ahogy növekszik, egyre többet kukucskál kifelé,
ismerkedik a nagyvilággal, míg aztán egyszer
fürgén kiugrik biztonságos rejtekbõl.

Schmidt Egon

Karikázd be! Milyen a kicsi kenguru?

ügyes, fürge, fejletlen, 10 cm hosszú, magatehetetlen,
3–4 cm hosszú
56
 A LEGNAGYOBB SZÁRAZFÖLDI ÁLLAT
Az elefánt nagy testû növényevõ Szüntelenül vándorolnak vizet, lom-
állat. A fák és a bokrok lombjával bos fát és bokrot keresve.
táplálkozik. Az elefánt járás közben állandóan
Hatalmas erejével fél méter vas- himbálja a fejét, vele együtt ormá-
tag fákat is képes kidönteni. A szeli- nyát és két hosszú agyarát. Így
dített indiai elefántot hazájában tartja egyensúlyban hatalmas tes-
teherhordásra is használják. tét.
Az elefántok csordában élnek. Schmidt Egon

1. Milyen állat az elefánt? Ormányom és agyaram van,

2. Mivel táplálkozik? találd ki a nevem hamar.
3. Hogy él?
(elefánt)
4. Milyen a mozgása?

– Hogy fogják a nagy elefántot?

– Fognak egy kicsit, és megvárják, amíg megnõ.

57
 MIÉRT GYÛJTENEK A HANGYÁK
EGÉSZ NAP ENNIVALÓT?
Hogy elláthassák élelemmel azokat a társaikat,
akiknek odabent akadt dolga. A hangyaállam min-
den egyes tagjának megvan a maga feladata. Az
egyik a vár építésében segédkezik, és egész nap
apró ágdarabkákat, fenyõtûket cipel haza, a király-
nõ a boly mélyén a petéket rakja le, mások eleséget
szállítanak, vagy éppen a petékbõl kikelt fiatal han-
gyákat gondozzák.
Schmidt Egon

A HANGYA ÉS A GALAMB
A hangya lement a patakhoz,
hogy a szomjúságát csillapítsa. Jött
egy hullám, elsodorta s majdnem el
is merítette. A galamb ágat vitt csõ-
rében, meglátta, hogy merül a han-
gya, s ledobta az ágat neki a patak-
ba. A hangya ráült az ágra, s meg-
menekült.
Nemsokára jött egy vadász, és
madárfogó hálót vetett a galambra.
Már készült is a hálóját összecsap-
ni, de a hangya felmászott a lábára,
és megcsípte. Nyögött egy nagyot a
vadász, és a hálót elejtette. A ga-
lamb meg kirepült, és messze szál-
lott.
Lev Tolsztoj

1. Hol játszódik a törté-

net?
2. Kik a mese szereplõi?
3. Hogyan segített a
galamb a hangyának?
4. Hogyan segített a
hangya a galambnak?
5. Mit jelent?
Jótett helyébe, jót
várj!

58
 MÉZGYÛJTÖGETÕ
Méz, A kaptárból Méz,
méz, a virágra, méz,
méz, a virágról méz,
lépesméz. a kaptárba. lépesméz.
Kis méhecske, Éleskamránk
hová mész? télre kész.

Urbán Gyula

A MÉHEK
Szeretem a méhek muzsikáját. népe fáradtan hajlik pihenõ alvásra.
Ezek a kis egyszerû munkások jó- Szeretem a munkájukat nézni,
kedvvel és buzgón szedik a mézet. muzsikájukat hallgatni.
Kinek szedik? Maguknak. Ki eszi
meg? Az emberek. Te is, én is és a Gárdonyi Géza
többiek.
Mennyi gond ne-
kik, hogy hol keres-
sék a frissen nyílott,
nektárral* telt virá-
got.
Aztán cipelik haza
mély, lassú repü-
léssel édes terhü-
ket.
Napszállat után
a kasnak minden

1. Kinek szedik a mézet a méhek?

2. Kik eszik meg a mézet?
3. Hogyan dolgoznak?
4. Mit szeretett figyelni Gárdonyi Géza?

* nektár = a virágban lévõ édes nedv

59
 ÉVIKE ÉS A PILLANGÓ
(Páros dal)

Pillangó, pillangó, tarka kis pillangó,

Virágról virágra vidáman csapongó!
Szállj ide, szállj felém,
Nem bántlak téged én,
Nem bántlak, nem biz' én, nem bántlak, nem biz' én!

Évike, Évike, aranyos Évike,

Nem szállok tehozzád, inkább jer te ide!
Jer ide, fuss ide,
Szaporán, izibe,
Aranyos Évike, aranyos Évike!

Tarka kis pillangó, megyek már, megyek már,

Várj reám, várj reám, el ne szállj, el ne szállj!
Óh ne félj, édesem,
Játszódjunk édesen,
Kettecskén kedvesen, kettecskén kedvesen.

Teveled, teveled, aranyos kisleány,

Reggeltõl estélig szívesen játszanám!
Jó vagy te, látom azt,
Szelíden cirógatsz,
Édesen simogatsz, édesen simogatsz!

Ciróka, moróka, megcirógatlak ám,

Éppen így tesz velem az édes jó anyám.
Szelíden cirógat,
Édesen simogat,
Csókolja arcomat, csókolja arcomat!

Benedek Elek

Olvassátok fel szerepek szerint!

60
 A HÁROM PILLANGÓ
Volt egyszer három pillangó: az
egyik sárga, a másik veres, a har-
madik fehér. Vígan játszadoztak a
mezõn.
Hirtelen nagy zápor keletkezett.
Haza akartak repülni. Az esõ mind
jobban és jobban szakadt. Elver-
gõdtek hát a sárga-veres csíkos
tulipánhoz.
Így könyörögtek:
– Kis Tuli! Nyisd fel a kelyhedet!
Hadd húzódjunk meg az esõ elõl!
– A sárgának meg a veresnek szí-
vesen felnyitom, de a fehérnek nem
– felelte a Tulipán.
– Inkább mi is kint maradunk! –
válaszolták a lepkék és továbbre-
pültek.
1. Milyen színûek a pillangók?
2. Milyen virágoktól kértek menedéket?
3. Ki segített rajtuk?
4. Te mit tettél volna a virágok helyében?
5. Játsszátok el!
Útjuk a fehér liliomhoz vezetett.
– Kis Lili! Nyisd fel a kelyhedet!
Hadd húzódjunk meg az esõ elõl! –
kérlelték a liliomot.
– A fehéret örömest befogadom.
De titeket nem! – szólt a liliom.
– Ha testvéreimet nem fogadod
be, bizony én sem kívánkozom hoz-
zád! Inkább ázzunk együtt, mintsem
egymást elhagyjuk.
Így hárman repültek ismét to-
vább.
A nap meghallotta a pillangók be-
szédét. Megsajnálta õket. Kibújt a
felhõk mögül. Megszárította a pillan-
gók szárnyát, s azok vígan táncol-
tak, repkedtek tovább.
Jékely Zoltán
61
 GÓLYÁK
Gólya sétál Ha békát nem
a sásban, találnak,
kint a széles a szittyósban
határban. halásznak.
Ifjú gólyák Kelepelnek
kísérik órákszám
az ezüsttó a sás közt, a
széléig. Fõutcán.

Siklósi János

A GÓLYÁK
A tavaszi virágok megjelenését Megkeresik, megjavítják a régi
hamarosan követik a gólyák. Mesz- fészket, és kiköltik fiókáikat.
szirõl, Afrikából érkeznek ide. Vajon mivel etetik õket?

Mosonyi Aliz

Rajzold le a kérdésre adott választ!

MIÉRT KÖLTÖZNEK ÕSSZEL

A MADARAK?
Mert télen hideg van, és nem találnának ele-
séget: legyeket, hernyókat, lepkéket, bogarakat,
gilisztákat. A veréb itthon marad, mert magocs-
kákat a havas idõben is tud szedegetni. Ám a
fecskék csak repülõ rovarokra vadásznak, ezért
utaznak a messzi Afrikába. Elköltöznek a gólyák
is, mert a befagyott pocsolyákban nem találnának
több békát, nem foghatnának a mezõkön sáskákat,
szöcskéket, és bizony éhen pusztulnának.

1. Miért költöznek el a madarak? Schmidt Egon

2. Melyik madár marad itt télen?
3. Melyik madár költözik el Afrikába?

62
 A GÓLYÁK
(részlet)
Keresd ki a naptárban, mikor
van az István-nap, amikor a
gólyák elmentek! Írd le!
A gólyák elmentek. István napján
láttam õket utoljára a mezõn. Nem
halásztak, csak álltak, álldogáltak
elgondolkozva a fûben.
Furcsa madarak ezek. Tavasszal
mindig idejönnek a másik világrész-
bõl; õsszel meg mindig vissza-
térnek oda. Ott nem raknak fészket
és nem költenek, csak itt minálunk.
Melyik hát az igazi hazájuk? A mi
magyar hazánk.
Ide térnek mindig vissza, ide ám,
a mi házaink közé, a mi mezõinkre.
Mi van a mi falunkon olyan szeretni
való, hogy érdemes érte átrepülni
egy egész nagy tengert meg egy
egész nagy országot?
1. Mondd el, miért a mi hazánk
az igazi hazája a gólyának?
2. Húzd alá az apa gólya
mondatait kékkel, az anya
gólyáét pirossal!
MONDÓKÁK
Gólya néni, gólya bácsi,
mit fognak ma vacsorázni?
Békahúst, brekeke,
mind elszökik elõle.
Mondóka
Ahogy a két gólya ott állt egymás
mellett, bizonyára így beszélgettek:
– Öregem – szólt az asszony –, a
vízililiomnak fogytán a virága.
Az ura bólint erre a fejével csön-
desen.
– Mikor indulunk?
– Mikor az utolsó liliom is eltûnik.
– A gyerekek eléggé erõsek?
– Megbírják.
Késõbb sok-sok gólyát láttam a
magasban. Odafenn kanyarogtak a
falu fölött. Bizonyára a falura néztek
alá, meg a vidékre, aztán elszálltak a
messzeségbe.
Gárdonyi Géza
Bújj be béka, a bokorba,
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csõre,
nem mégy többet esküvõre.
Mondóka
63
 MEGJÖTTEK A FECSKÉK
Mikor szép csendesen leszállott az este,
Érkezett meg hozzánk a legelsõ fecske.
Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:
Vajon megvan-e még az õ puha fészke.

És jött a második. És jött a harmadik.

Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.
Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.
Imé, beteljesült, mire vágyakoztak.

Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.

Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.
Szavamat, úgy látszik, fecskék megértették.
Az eresznek alját nagy hamar ellepték.

Kiki reá talált a maga fészkére.

Mindenikben egy pár pompásan elférne.
Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.
Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.

Szendergõ fecskéknek jóccakát mondottam.

Aztán lepihentem. Õróluk álmodtam.
Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.
Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!

1. Mikor érkeztek meg a fecskék?
2. Mit ellenõriztek?
3. Hova építették fészküket?
4. Húzd alá azokat a kifejezéseket,
melyeket ma másképpen mondunk!
Benedek Elek
Ficsicsergek, csicsicsergek,
villás farkam tavaszt lenget.
(fecske)

5. Karikázd be az 1. és 2. versszak sorvégein

az összecsengõ magánhangzókat! (Ha kell, két színt használj!)
6. Olvasd el a fecskékkel kapcsolatos szólásokat és
közmondásokat!

Egy fecske nem csinál tavaszt = egyetlen ember kevés a változáshoz.

Csacsog, mint a fecske = mindig sokat fecseg.
Egy fecskefészekben ellakhatni vele = jól ki lehet vele jönni.
Sipítanak, mint az éhes fecskefiak = hangosan kiabálva kérnek.
64
 ERESZ ALÓL
Eresz alól fecskefia ide néz, oda néz:
van-e hernyó, hosszu kukac, ízesebb, mint a méz?
Csõrét nyitja ám,
buzgón, szaporán.
Kis bendõbe mindenféle belefér igazán.

Weöres Sándor

1. Csak a magánhangzókat ol-

vasd el! Próbáld eltapsolni
a vers ritmusát! Ismered a
dallamát? Énekeld el!

2. Húzd alá a versnek azt a

sorát, amelyik legjobban
illik a képhez!

MIÉRT GYÜLEKEZNEK A FECSKÉK MINDEN

ÕSSZEL?
Már nyár vége felé látni a drótve-
zetéken a sok csivitelõ fecskét. Szo-
rosan egymás mellett üldögélnek,
tollászkodnak, csicseregnek, aztán
hirtelen fölrepülnek. Egy ideig kö-
röznek a házak fölött, majd újra le-
ereszkednek. Gyakorolnak! Készü-
lõdnek a hosszú vándorútra. Erõs-
nek kell lenniük, hogy kibírják a sok
megpróbáltatást, ami útközben vár
rájuk. Így aztán minden reggel
összegyûlnek, gyakorolnak, aztán
egy ködös hajnalon végleg útra kel-
nek. Viszontlátásra tavasszal!
Schmidt Egon

1. Kösd össze a mondatok

elejét a végekkel!
A nyár vége felé hogy kibírják a sok megpróbáltatást.
Készülõdnek a hosszú útra.
Erõsnek kell lenniük, drótvezetékeken üldögélnek a fecskék.

2. Karikázd be a szövegben Fecskét látok,

elõforduló cselekvéseket! szeplõt mosok,
pl. üldögélnek hónom alá csapok.

Mondóka

65
 MADARAK ISKOLÁJA
Egy kisfiú nagyon szeretett volna
fecske lenni. Azt hiszitek, talán
szúnyogpaprikásra éhezett? Ó, de-
hogy! Azért, mert azt hitte, akkor
nem kell neki tanulnia.
No hát, szerettem volna, ha teg-
nap látta volna ez a kisfiú, amit én
láttam. Azt láttam, hogy hogyan ta-
nítja a nagy fecske a picit röpülni.
Fecskeanya kiparancsolta fiókáit a
fészekbõl a tornác párkányára. Úgy
gubbasztottak ott a buksik, mint az
iskolás gyerekek a padban. Fecske-
apa pedig kiült az eperfára, és on-
nan parancsolgatott:
– Gyerekek, csak csicseri! Bátran
csak, ficseri!
Hárman szót is fogadtak, és átlib-
bentek fecskeapához. Hanem a ne-
gyedik buksi csak lihegett, pihegett,
a szárnyát is megemelte egy kicsit,
de aztán csak visszalépett a pár-
kányra. Csicsergett keservesen,
hogy a repülés nem neki való tudo-
mány.
– Nem szégyelled magad? – kop-
pantotta meg fecskeanya a fejebúb-
ját. Erre aztán mégiscsak szárnyra
kapott a buksi.
– Messze, messze, messze? – kia-
bált kétségbeesetten, ahogy a leve-
gõben bukdácsolt.
– Erre, erre, erre! – biztatták az
apja meg a testvérkéi az eperfáról.
Tízszer tették meg az utat egy dél-
elõtt a kisfecskék a tornáctól az
eperfáig meg vissza. Akkor aztán az
öregek azt mondták, hogy elég
ennyi tudomány egy napra. Másnap
azonban már a háztetõre is kihozták
a fiatalokat. Harmadnap pedig már a
szomszédban kóstolgatták a legyet,
hogy ott jobb ízû-e, mint minálunk.
Azt is láttam már, mikor a gólya
tanította a fiát békát enni. Az anya-
gólya röpült elõre, a békával a csõ-
rében, a fia utána. Kétszer-három-
szor megkerülték a kéményt, akkor
az anyamadár följebb röppent, és
kiejtette csõrébõl a békát. A gólya-
fióknak röptében kellett ezt elkapni.
Tyúkanyónak is sok baja van a
csirkéivel, míg kitanítja velük az
iskolát.
Bizony, bizony, mindenkinek ta-
nulni kell, ha tudni akar!
Móra Ferenc

1. Miért szeretett volna a kisfiú fecske lenni?

2. Mit látott Móra Ferenc a tornácon?
3. Milyen állat tanította még a kicsinyeit?

4. Hogyan tanították a fecskeszülõk a kisfecskéket repülni?

5. Ki tanít téged?
6. Neked mit kell megtanulni?
66
A MADARAK ÉBREDÉSE
Szeretek nyáron az erdõben lakni.
Hallgatom a madarak énekét.
Este meg éjjel csak a fülemüle
szól. Még pitymallani sem kezd, már
hallom a völgybõl a fürj pitypa-
lattyolását... Három óra van.
Félórával késõbb ébred a vörös-
begy, utána mindjárt a rigó. Hej, a
rigó az én kedves madaram! Külö-
nösen a sárgarigót szeretem. Az
úgy furulyázik, mintha tiszta ezüst-
bõl volna a furulyája, pedig semmi-
lyen sem kell neki.
Legkésõbb ébred a veréb. Van Hát ilyen lusta a veréb!
már néha öt óra is, amikor kidugja Hát te, aki ezt olvasod vagy hall-
buksi fejét a lombok közül, és elki- gatod, hány órakor szoktál jó reg-
áltja magát: csiribiri! Ami bizonyo- gelt kívánni?
san annyit jelent, hogy: szerencsés
jó reggelt kívánok! Gárdonyi Géza

1. Miért szeret az író az erdõben lakni?

2. Melyik a legkedvesebb madara?
3. Milyen sorrendben ébrednek a madarak?
4. Számozd meg õket ébredésük sorrendjében!
 vörösbegy,  fülemüle,  fürj,  rigó,  veréb

67
 MIÉRT TOJNAK TOJÁSOKAT A MADARAK?
Hogy azokból kiscsibék vagy fió-
kák keljenek ki. A madarak tojá-
sokkal szaporodnak. Minden egyes
tojásban benne van a leendõ kisma-
dár egy parányi pontocska alakjá-
ban. Amikor a tyúkanyó vagy a ma-
dármama kotlani kezd, melegíteni
kezdi a tojásokat, ez a kis pontocs-
ka fejlõdésnek indul, és két hét vagy
egy hónap elteltével halkan megko-
pogtatja a héjat. Pityeg is hozzá, és
tyúkanyó most már tudja, hogy a
csibe megnõtt odabent, és ki szeret-
ne jönni. Erõs csõrével gyengéden
segít neki, és az apróság máris ott
piheg a tollai alatt.

Schmidt Egon

Húzd alá a cím kérdésére

adott választ!

MIÉRT NEM SZABAD AZ ERDÕBEN TALÁLT

MADÁRFÉSZEKHEZ NYÚLNI?
Mert az anyamadár gyakran el-
hagyja a tojásokat, ha észreveszi,
hogy a fészkét felfedezték. Vannak
nagyon érzékeny madarak, például
a szép hangú vadgerle, ezek a legki-
sebb háborgatásra örökre elrepül-
nek a fészekrõl, és néha még az
apró fiókákat is elhagyják. Az éne-
kes rigó csak lármázik a fészek kör-
nyékén, de ezt meg a ravasz szajkó
vagy a szarka veszi észre, és ha az
emberek elmentek, õk rabolják el a
tojásokat. Hát ezért nem szabad
belenyúlni a fészekbe.
Karikázd be, milyen madarak
Schmidt Egon nevét olvastad a szövegben!

68
 KÉT CINKE
Tavaly télen két cinke,
széncinke és kékcinke
– mind a kettõ szép cinke –
szállt az ablakomba.
Kaptak diót, tökmagot,
mind a kettõ jóllakott.
Azt se mondták, jónapot,
s máris elrepültek.

Egyik fején szénsapka, Január és február,

másik fején kék sapka, éhes télen a madár,
így ültek az ablakba – mindennap eljöttek már
de örültem nékik! ebédelni hozzám.

Megvan még az ablakom,

van dióm és van magom,
jövõre is kirakom –
visszavárom õket!

Zelk Zoltán
1. Írd a képek alá a madarak
3. Te mivel etetnéd õket?
nevét!
2. Húzd alá: mit kaptak enni
a cinkék!
A CINEGE BESZÉDE
Mikor a tél a kis barátcinegét az erdõbõl a gyümöl-
csösbe szorítja, a kis madár ernyedetlen szorgalom-
mal keresgéli eledelét ott, az ágak hónaljában, a ké-
reg repedéseiben: csupa alvó bogárság az, amely
fának, virágnak, gyümölcsnek kártékony ellensége.
Ekkor a kis cinege keresgélés közben így szól:
– Nincs, nincs, itt sincs!
Mikor pedig mégiscsak talál valami icipici alvó her-
nyócskát, petét vagy mást, akkor ezt mondja:
– Kicsit ér, kicsit ér!
De azért csupa szorgalom.
Herman Ottó

1. Húzd alá azt a sort, amely- 3. Milyen táplálékot talál, ami-

bõl megtudod, hogy a ci- kor azt mondja:
nege nem költözõ madár! – Kicsit ér, kicsit ér?
2. Mivel etetjük õket?
tök- -lon- -mag di-
sza- -na -ó
69
 MIT MOND A SÁRGARIGÓ?
Jó késõre, mikor már kitavaszodott az
erdõ, és a kert fái kilombosodtak, megjön
távoli téli tanyájáról az aranysárga,
feketével vegyes színû málinkó, néhol
sárgarigó is a neve. Nagyon szépen szól,
akár a furulya hangja. És hát mit mond? A
fiúnak, aki a fészkét kerülgeti, azt mondo-
gatja:
– Kell-e dió, fiú?
A fiú azt mondja:
– Kell hát!
És követi a madarat, aki messzire elcsal-
ja a fészke tájáról, aztán otthagyja.

Herman Ottó

1. Mikor jön meg távoli, téli tanyájáról a sárgarigó?

2. Hogy hívják más vidékeken a sárgarigót?
3. Mivel csalta el fészkétõl a madár a fiút?
4. Miért csalta el a fiút a fészek közelébõl?
1. Játszani akart a sárgarigó.
2. A fiókáit féltette.

70
 A VERÉB
Kendermagot talált betegyem?
a veréb, s így csarált: Kivegyem?
„Egyedem, Ej, elsõ a hasam,
begyedem, Éljünk ma urasan!
megegyem? Egyedem,
Ne egyem? begyedem,
Jó vón zsákba szedni, ne, begyem;
holnap elõvenni! ne legyen!”
Egyedem,
begyedem, Móricz Zsigmond

VEREBEK VÁNDORÚTON
Volt egyszer négy veréb, Csip,
Csirip, Csipcsirip és Csiripcsip.
Mind a négyen egy alföldi tanyán
éltek. Egyszer elhatározták, hogy a
Balatonra mennek nyaralni. De ho-
gyan jussanak oda?
– Én vonatra ülök – mondta Csip.
– Hosszú az út, semmi kedvem órá-
kat repülni a levegõben.
– Én se repülök – folytatta Csirip.
– Útközben vihar jöhet, vagy esõ,
vagy jég. Az autóbuszt választom.
– Én kerékpárral megyek – vette
át a szót Csipcsirip. – Eltévednék a
levegõben. Az országúton táblák
mutatják a helyes irányt.
– Én repülni fogok – fejezte be a
vitát a negyedik veréb, Csiripcsip.
– Micsoda? – döbbentek meg a
társai. – Repülni akarsz? A Balaton
nagyon messze van! A levegõ tele
van veszedelemmel.
– Ugyan! – nevetett Csiripcsip. –
Repülõgépen utazom, mert a repü-
lés az igazi!
Hannes Hüttner

1. Írd le a verebek nevét a képek alá a vonalra!

2. Hol élnek a verebek?

5. Kinek volt igaza?
3. Hova mennek nyaralni?
4. Milyen jármûveken akartak a
Balatonra utazni a verebek?
71
 FOROG AZ ESZTENDÕ
Észrevettétek-e már, hogy milyen
nagyon gyorsan múlnak el a nyár
dolgos hónapjai?
A virágnyílás és a madárcsicser-
gés szépségében gyönyörködve ta-
lán eszünkbe sem jut, hogy mindez
nem csupán a természet kedvtelé-
se, ünnepi karneválja, hanem min-
den pillanat szorgos munkálkodás
a fennmaradásért.
A növény, amikor kibontja gyön-
ge szirmait, már a termésre, a szü-
letendõ magvakra gondol.
A párválasztás és fészekrakás
idején hallható különlegesen szép
madárdal is a folytatás, az utódok
felnevelésének örök szándékát jelzi.

Sietni kell, nincs vesztegetni való

idõ – ezt érzi a legkisebb gyökér is,
ahogy nedvesség után kutatva fú-
ródik egyre mélyebbre, s ezt érzik a
madárszülõk, amikor reggeltõl estig
megállás nélkül eleséget tömnek a
feléjük tátogó csõröcskékbe.
A természetben mindennek meg-
van a maga ideje.
Nincs kapkodás, nincs kényel-
meskedés: mindkettõ végzetes len-
ne. Mint valami pontos óramû: fo-
rog az esztendõ. Az élõvilág pedig
mutatja az idõ múlását: tavasz,
nyár, õsz, tél...

Mosonyi Aliz

72
 Tartalomjegyzék
ÉVSZAKOK VÁNDORLÁSA
Idõfa Horgas Béla ................................................... 3
Négy vándor Zelk Zoltán........................................ 4
Hónapkitaláló Murayné Szy Éva ........................... 5
Január Zelk Zoltán.................................................. 6
Kerek életfája ......................................................... 6
Találós kérdések.................................................... 7
Tél derekán Kányádi Sándor.................................. 8
Találós kérdések.................................................... 8
A kéregetõ kis veréb Ténagy Sándor ................... 9
Pihe-hó Ténagy Sándor ......................................... 9
Hóember Zelk Zoltán ............................................ 10
Találós kérdések.................................................. 10
Viszontlátásra, hóember! Czeslaw Janczarsky.... 11
A tél Usborne enciklopédia ................................... 11
Ébresztõ Gyárfás Endre ....................................... 12
Hóvirág Zelk Zoltán .............................................. 12
Találós kérdések ................................................. 12
Ibolya Zelk Zoltán ................................................. 13
Gyöngyszegfû Weöres Sándor............................ 13
Biztató Elek István................................................ 14
Labda Nemes Nagy Ágnes................................... 14
A tavasz Usborne enciklopédia ............................ 14
Bõségdicsérõ Csanádi Imre ................................ 15
A nyár Usborne enciklopédia ............................... 15
Nyármarasztó Csanádi Imre ............................... 15
Október Zelk Zoltán.............................................. 16
Az õsz Usborne enciklopédia ............................... 16
Erdei séta Országhegyi Károly............................. 17
BARÁTAINK, AZ ÁLLATOK
Mondd, szereted az állatokat?
Rónay György (részlet) ......................................... 18
Nem fogadott szót a kiskakas Népmese ........... 19
A sakál és a kakas Afrikai népmese ................... 19
A kakas Mosonyi Aliz ........................................... 20
Kukurikú! Gazdag Erzsi ....................................... 21
Elgurult egy rézgaras Gazdag Erzsi ................... 21
A macska Mosonyi Aliz ........................................ 22
Mondókák, szólások ........................................... 22
Mit látott a kisegér? Lev Tolsztoj ........................ 23
A házi egér meg a mezei egér Heltai Gáspár .... 24
A hencegõ egér Magyar népmese ...................... 25
Macskaházi Benedek Drégely László ................. 26
Csali-mese Weöres Sándor ................................. 26
Kecskebál Móra Ferenc ....................................... 27
Kecskére bízták a káposztát Mosonyi Aliz ......... 27
A lúd Hajnal Anna................................................. 28
Találós kérdés ..................................................... 28
Mondóka............................................................... 28
A kislibák Gárdonyi Géza .................................... 29
A kutya meg a nyúl Gárdonyi Géza .................... 30
A három nyúl Zelk Zoltán .................................... 32
Mókusfüttyös Csanádi Imre ................................ 34
A faültetõ mókus Simai Mihály ........................... 35
Mese Csirió mókuskáról Kormos István............. 36
A mókus Szidnainé dr. Csete Ágnes ................... 38
Õzek, nyulak, szarvasok Zelk Zoltán.................. 39
Hova futsz, te kicsi õz? Zelk Zoltán (részlet) ..... 39
Az õz és a teknõs Indián mese ........................... 40
A farkas Mosonyi Aliz........................................... 41
Farkas-üvöltõ Csanádi Imre ................................ 41
A farkas és a róka Grimm ................................... 42
Gyermekhangra Csukás István ........................... 43
A róka Mosonyi Aliz.............................................. 43
A róka Lev Tolsztoj ............................................... 43
A tigris és a róka Kínai népmese ........................ 44
A nyúl és a róka Ezópus ..................................... 45
Igazán ravasz állat a róka? Schmidt Egon ......... 45
Az oroszlán és a hálás egér Ezópus .................. 46
Az oroszlán és a róka Lev Tolsztoj ..................... 46
Az oroszlán és a sakál Afrikai népmese ............ 47
Az oroszlán Mosonyi Aliz..................................... 47
A bánatos medve Mészöly Miklós ....................... 48
A méhek és a medve Fáy András ....................... 49
A medve Mosonyi Aliz .......................................... 49
A csiga A-Zs címszó ............................................ 50
A sün A-Zs címszó ............................................... 50
Találós kérdések ................................................. 50
Miért túr kupacokat a vakond? Schmidt Egon .... 50
A meggondolatlan teknõsbéka Indus mese ...... 51
Béka a fa tövén Weöres Sándor.......................... 52
Tud-e idõt jósolni a levelibéka? Schmidt Egon ... 52
Hogyan kelnek ki a teknõsbékák
a tojásból? Schmidt Egon.................................... 52
A kígyó feje és farka Afrikai népmese ................ 53
Miért hosszú a zsiráf nyaka? ............................. 54
A zsiráf a fényképésznél Jerzy Kern .................. 54
Miért púpos a teve? Schmidt Egon..................... 55
A teve és a sakál Indiai népmese........................ 55
A kenguru Mosonyi Aliz ....................................... 56
Miért hordja a kenguru erszényében a
kölykét? Schmidt Egon ........................................ 56
A legnagyobb szárazföldi állat Schmidt Egon..... 57
Miért gyûjtenek a hangyák egész nap
ennivalót? Schmidt Egon ..................................... 58
A hangya és a galamb Lev Tolsztoj .................... 58
Mézgyûjtögetõ Urbán Gyula ................................ 59
A méhek Gárdonyi Géza ...................................... 59
Évike és a pillangó Benedek Elek....................... 60
A három pillangó Jékely Zoltán .......................... 61
Gólyák Siklósi János ............................................ 62
A gólyák Mosonyi Aliz .......................................... 62
Miért költöznek õsszel
a madarak? Schmidt Egon................................... 62
A gólyák Gárdonyi Géza (részlet) ........................ 63
Mondókák............................................................. 63
Megjöttek a fecskék Benedek Elek..................... 64
Eresz alól Weöres Sándor ................................... 65
Miért gyülekeznek a fecskék
minden õsszel? Schmidt Egon............................ 65
Madarak iskolája Móra Ferenc ............................ 66
A madarak ébredése Gárdonyi Géza.................. 67
Miért tojnak tojásokat a
madarak? Schmidt Egon .......................................68
Miért nem szabad az erdõben talált
madárfészekhez nyúlni? Schmidt Egon ..............68
Kék cinke Zelk Zoltán............................................69
A cinege beszéde Herman Ottó ...........................69
Mit mond a sárgarigó? Herman Ottó ...................70
A veréb Móricz Zsigmond......................................71
Verebek vándorúton Hannes Hüttner ..................71
Forog az esztendõ Mosonyi Aliz ..........................72
 Jelmagyarázat

Húzd alá! (A kérdés számát írd az aláhúzott szó fölé!)

Mesélj! Válaszolj!

Karikázd be!

Játsszátok el!

Írd le! Rajzold le!

Számozd meg!

Olvasd el!

Kösd össze!

Keretezd be!

Jelöld csillaggal!

Keresd ki!
AP–115/10