A dicséret mellett egy mésik fogalomea is szkségtink van, ‘zeke a rita, el6re meg nem tervezelt, nem irényi6 Uzeneteket juk megnevezni. NEGYEDIN FESEZEL A BUNTETES HIANYOSSAGAI ES VESZELYEL kai csalidban (Straus, Gelles, Steinmetz, 1980) efm@ skbnyvben a szerz6k al szmolnak be, hogy a mepkérde- yu sak 84-97 sazaléka mr folyamodot test fenyitéshez gyer- eke életeben. Azok az anysk, akikverik gyermekeiket, két hdnap lat czy wbbsz6r teszk ext ‘A fzikai bine ilyen gyakor el6forduldsa area ut, hogy a ju lz hatistalan. A legtdbb otthonban, amikor a szil6k régbred- ok, hogy a kivinaos viselkedésjutalmazésa nem vezet eredményre, folhagynak vel, és elkezdikbuntetni a nemivanatas vselkedés. sak talgatni tudjuk, hény s2U6 alkalmaz mésféle binttést a los fenyitésen kivl — hogy gyermekét szobafopsiera tli; Vacsora wil Kl lefekidni;pluszmunkt ad gyermekének, hogy lakoljon rose viselkedéséér; megtilija, ogy tévézzen vagy elmenjen hazal- ‘ol; nom sea hozas; megfosayja Kedvene jt&kiusl vagy bicikljésh, elt er6szakolbelé; nem hagyja 6 feldlni az asa, amig meg nem fo Sol; séréseket vig a gyermek fejchez; me Day erect tt i. i: Kiabalvele; énéz rata. Nekem semmi kétségem nines afeol, hoy sald 100 szdzaleka hasznslja a bintetés valamely format, ‘06s hallgatés4gomat sokszor megkérdeztem, hnyan nem biintet-‘ékemeg még soha gyermekitker, Ritkin lita egyetien kezet isa ‘gasba emelkedni Az iskoldk sem kllnbek, bir ajeletéSek azt mutt, hogy ayerekek elfenckelésének gyakorisiga az EgyesiltAllamokber 1976-08 1,5 miliér6|792.556-ra skkent 1989-ben, amikor is az Sszdgban a diskoknak kérulbell 35% fenekelték el (Maurer Enpez azonban hozzé kell adnunk a gyermekek tettleges bint ‘nak mas format is, melyekr6l nem késcil foljegyzés: pofozds, me legyintés, megragads, megringatés, megrizi, vonscalis, Idk rugdosis, a gyerc falhoz aszlisa, a gyerck szijénak bokenése val milyen undortéanyaggal, annak megtiliésa, hogy a gyerckkimeni véeére, megfslemlitésének engedélyerése vagy bitortisa, a ayer szijinak leragastss, a iasztalhor val6 kOtbzése, a pyerek Kenya Szeritése, hogy fekvGtimaszokat csindljon, vagy korbket fasson, eh ruldsra vagy étkezésre val6 szabadid6 megvondsa, a gyereksarokt ‘tise 6rikra. szdndékos figyelmen kvl hagyasa annak a gyereknek, akinek sept ségre volnaszksége, sarkazmus vagy megalizis, az egésrosztdly bintetése egyetien tanul6viselkedéséér,banbakképzes,beavatkoris ‘a gyerekek bait kapesolatiba, és iay tovabb, \Nyilvinvaldan szdmtalan médja van annak, hogy a sdk és ata- rok a gyerekeket bintessék, Vikigos bizonyitek van ri, hogy aya ‘an nck is vele. Mia bizonytek hatékonysdgéra? A biinetésben sok van abbs, amit a pszicholdgusok ,tszatérvé- nyességnek” neveanek, azaz: csakels6rinézésre miki. Minden ‘Mtott mar élelmiszerizletben olyan kisgyercket, aki abbahagyta zava- 16 vagy neveleten vsslkedésétrbgtén azutén, hogy sodrab! kijet ‘mama vagy papéja odas6zott neki egyet. A gyerekek bonlasi6 vi, selkedést az oszilyteremben is megfékezi néha — ha esa idGlege- Sen is—, haa tandr bintetésselfenyegetSrik, Tehdt mind a bine, ‘mind buntetéssel valéfenyeget6zés megvaltoztatj idGaként a pve. a sage osha a CSAK A SZAKSZERU BUNTETES MUKODIK sak, mint acs» Wick Kah ele spare i,hgys peek hhony ys ets 3 vo ar mt om hap urate ame tema ea ke gett hana pene sates yn hor xy ie eee en ctvems ea, hoe eek Satie oon eae Sita Vincimrt ogae vey cen er camisetas wee meats say htm crt me "Goan na el vc ey een ll ar wkend 1.Az egyszer mér megblntetet viselkedést a tovabbiakban min: ig bt el a a'r kevetnt ati ein sr, ogy a eye nen vaetedsbloveret a nbn nom seabed mis geek jean za -. atte sec are het 6 ase fr Tovar i 4 Amtek genie Kl aa ogy eles sane umn5.A gyerekeket nem scabad tl slyosan vagy tl gyakran bi iisktlOnben Jelépnek" (fladjak a probslkovsst, thagy) a terepet,otthagyjk az iskoli,elkoltiznek oxthonr, kik 8 csapatbsl, az alkoholhoz vagy kibitszerekhez menekilne Ezeket az alapelveket nem a legkdnnyebb Kévetni sem otlhon sil6knek, sem az iskolsban a tandroknak Nézalk azels6elvet: amit egyscerbinttin, mind buntet ell A legiobh tanér naponta megszegi ezt a szabalyt Es étheter Hogyan tudna egy tanér minden egyessutogist megbintetni? Nem maradnaideje a tanitsrat Aztin meg az stalam ismert legtObb a 6 napjain szemet huny bizonyos bomlasz6 viselKedések Tit, ‘ugyanazokat meghinteti olyan napokoo, amikor Gey érz,afalra tad ‘na mészni. Bz Kvetkezetlenség, dea tanérok mr esak ilyenck — ems Derek [Lassuk a masodikelvet:bintess gyorsan. A viselkedésmésosités {erileténszakembernck tarot pszicholégusok mind egyetétenek abs ban, hogy a bintetés akkor a leghatssosabb, ha a nemkvinatos vise kedssel joformn egy idbenalkalmazzuk. A biintetésnekbirmilyen ealasztisa azzaljér, hogy esskken a hatkonysiga (Azrin és Holy 1966). Mit tegyen hstatanér, amikor kihajol az ostilyterem ablakn,s| aut lj, hogy egy gyerck egy mésikatesépel az udvaron? Mite kiér, hogy megbintesse a rendbontst, mir kés6 — monditk a szakembe- tek, De még akkor is, ha a taner6 révidivtts bajnok, 6 mésodper- ‘ek alt elesipi, a vétkes pats elétkellene végrehajtania a bate ‘tést — amivel pedi a3 alapelverséti meg: ne bintessink masok je Ienléiében. Nézilk a negyedik szabilyt: sohase jutalmazzuk a viselkedést. Frintetem més, milyen nehéz kivetkezetesen binttni. Az is bajs, hogy ket innit teljes Osszhangban mikédjén. Nézzik a kivetker6 helyzetet: az anya meghunteti a hétéves Lary, mert a uteén girdesz- cov. Hérom nappal kés6bb az apa és Lary a haz el6t kerben van- nak a gyerek kimegy az utera, és néhdnytrkkit muta be a gordes2- in, Abaske ap at mond Ty! ask atin key iar 8 tetadnor kent” Large mega gen cays a4 sr vay mpeg + eet mindeanapoak cic sn Kovels sek Eloi tanta vot, Minden koi Korn megtanal feos mak sign tandzoky meg engedenyek. Ami az ek Tee orb ke ae py nsdn valor rat — pe cranes spite a hit Tela, veemeses, 7 srk vaoponetete. x hos tivn slyosan spent Dts hat Tonys : gy ool az Bk sab tlsgosangyakor vagy tudgoun ayes Dns aes! goss, visas ce mcrae kes A percoliso, mie mine i eaten hasta Ther pknyoks tase apes rriteaber Arey ijn mvs a gel meg, hogyan tank mega pinyok ju’ cy nyo abiinasbl. pat (tod Keene! egnuls tive ula ha overt eet he val, ior bins wept ek. NE ty ec egy hive scolds srt tala, hey ptnyok at de teyrsthand ba nny bets amaze (Mun mile Nehny cross lyezct bins mi cnet ear, ey pty mine eye “homo soot Kap amir ectet a hell tvonaakt vi tenon ee evn leek melt panyok soa got ‘Shen megan alain Rivest a mint zak sk SP Guak jum tap Aled Klee 7 ara a gondo> Sac, hgy mee oben fv, eg ‘venga let soko expt fy 6 alas ve inet De cn ay tnt, Bly ptyok Temandaka prt sb, Cal eevee a bits Kb pon, se cate mand tenn naga nis inten. Ayak ugyanezt teszik, amikor ol Keményen binttik ket az dy rejtdenek, a peséfelje6 ald ijnak, vagy elszaladnak ot tesa gyerckek is, Ha silyosan vagy cl gyakran bintet ‘ket elnemfogadhats vagy helytelen viselkedésikért, a menekilés tt jit Keres, A slyosin butte gyerekek gyakran sziknck meg ot= thon, mihelyt elég nagyok hozz4. Az iskolsbl kimaradok majdnem rmindig olyan tanulik, akik félhagytak a probslkorsssa, vagy azért. ‘mer fizikailag vagy pszichiailag buntete ket a tans, vagy mert ef tkarnak menekilni az elégtelen osatlyzatoknak,tandraik szemrehi nydsinak & osetdytéraik giinyolédéssnak mindennapos binteiése IG. A silyosan bintetettgyerckek gyakran fordulnak az alkoholho7, ‘gy a kébitészerekhez, hogy megmeneKiljenck ezckt6l a fijdalmas elményekis. AZ ENYHE BUNTETES ELFOGADHATO” |A ayerckek biimetésének helyesl6i sohasem restck azzalérvelni, hogy az 6 bintetéstk enyhe, joindulaté €s szerets. Azt tart, hogy ‘ceak a slyos biintetés kegyetlen, embertelen (6 nem szerettb6 fa ado), Ez a tanées bizonyéra a j6indulat Kulszngt kélesGnz a binte- és mellet lloknak még tekintélyelvGsépikben is, de alapos okunk ‘van, hogy megkérdgjelezz0 az ilyen tans bolesessépét Etosse is: kuatok szémtalanszor bebizonytotsk, hogy az enyhe ‘onteiés nem jstszhaja az elestents szerepét. Minden s26 6s tanés tapaszalta mér, hogy ha enyhe bunietést szabiak ki a gyerekre, bosezankodiva nézhettck kés4bb, hogyanismétii meg a gyerek a nem- vanatos viselked&st, minha semami sem tortét voina. Nézzk a KO etkerS peldd: Laure kikapja bccse kezéb61 annak teheraut6t,ami- re az anya igy reagil, hogy a kiskiny sukliracsap, 6s visszaada 8 teheraut6t Seesének, Laurie megriad, de azutin még egy Kiséietet sexx, hogy megszerezze a teheratst, mikiben anyfnak eBy FOPKE, Inintudatos kis mosolyt kal ‘ibben av esetben a leeyintésnck tl kiest volt a hatGerejeahhoz, hogy etretent hatssallegyen Laurie, s hogy a teberats bite res ensscbb saukségletével verseayezzen. Ez dilemma ee lla siya vagy sUlyosabba teszi a bntetést — amit sak gyakran serakodnak —, vagy Fada, s egy mask jtekot ad akisdeesnek, AZ, bh ejdrds Kibektthet! ugyan a kstestvét, de Laure ebb6lazt te vat meg, hogy clrochala mdsok jtékt (vega is jutalat kp) “ndikil, hogy Komolyabb srt fizene ét. Tauri mamj itt ket, nem buntetsen alapulaltemnatvst kal smazhatna, melyeket kés6bbi fejezetekben fogok lei és ilustrn: muaonetével szemnbesiti Laurie (,Szinte én is, érzem, milyen crew eaikFimmynek, hogy elveted tle ateherant6jst.”) €clingtt- Je robiémame pods flyamatt Laurie és Jimmy Kons (a7. fje teen leit yereséumentes mészerrel) Valdjiban a pszicolégusokazt mondsk, hogy Laurie wiselkedé- se-valosineg inka megerdsitét kap ebben a helyzetbea, amikor Shyhe a bntetés — mivel azzal is jualmazts, hogy magia yoni spel. A wndrok nap mint nap szembckerlnek ezze a di- vu oszalyteremben Jl mutalj ext Kovetke26 eset Steve~ sieve a ceruzahezyentne! sll, 6 zajosan hegyezi ceruzsit eB sven aig. aig az ma fvidebb, mint akisujja — mindezzelelvon- je jo szirakons Kozdnséeének, az oszalynak a figyelmt, & fk ‘Roawvanta tandrat. A tandr élesen megparanesoa neki, hogy menjen va belyére,haesak nem akar még iskota utin js tennmaradi, ‘ove ezzenéstelenarecl Kivi‘ a tana, hogy mérestk egy NeBye?z- Ai ato ceruzaja maradt, és hegyezni Kezdi az, még magyabb Kunco- tis kezve el az oszdlyban. Még ar is, ha aan eva fenye> ent, ca nem engedh 6 haza ak wn, kétéges, hogy a bantetés gyal elretent lesz-c, mint arvekkor jualormal Fl az os2- tpt rime. Stove valésznleg a tanulja meg ebb hogy ig alumes, ha bohckodéssival magéra vonja osxilyrsa figyelmét 65Liven, em el te een . ett in en te nt kb napon 8 wee oon meso Meheula T ofa Tas Pose pi cholgus és M. Lyn Chaps veg alg ey 1986-0 anal seen Thayne ee ae se anim a jn pena in mie uth meg an sacha hay Si ep sce wor se yt om nfs ae eon con ects, sem vo. A thot sla myc alee os set nn tke aka cs sokal Keb valrnspgel ened ‘Lakota &sempneca eae na til eth sbi cr sath eancedreee snk thn gy teapomenel # Leek ee ‘Tevet css” sat ey sas se iota Cans! tel ISenge vaoma poses es hae A SULYOS BUNTETES KOCKAZATAL Minden s7l6 és tanér széméra esibits ho a : hogy a kOverkeas bint ‘Gat keményebbre szabja,haazels6, az enyhébb hatstalan maradt. Ha, «8 felnGtek — sltalsban dubsen —arra reagélnak, ami sengedetien- ségnek”, ,makacssjgnak” tink, ers a essbitis, hogy eldvepyék na- _gy0bb fegyvereiket. Ha azok sem mikinek, valészind, hogy mée, ‘omolyabb eszktizokhéz folyamodnak. Itt mae magas a slyos test sénés kockizata, és kézeledik a ,gyermek bintalmazéssinak 26nd" Azzal a jelsz6val, hogy a fegyelmezésnek ,foganaya” is legyen, a saildk és & tantestlet tagjaislyosfiikai btetéssel shat sont moon = yeckke. Ezek, mint cet enber onda A Zi ees capa bemunt nul sin eS yee ae ny van ke ont srs Kockzatink oe em arta vats veszlyes inet form lee eeeete dhe flyamodnak rigs, rp, ess, meats, on eee vagy Kessel val fenyeaetzs, ag) 0K BSE ta (Sus, Gls, Stimez 1980) rs tata ar fra 14 ii 6 Lomi Lvs vlan ger sma ai ste Hai negycck vata Kiev cle tle anmény ese vs Soke ne onl is toss Rog azertsakakack a = ‘oxo en is ze lala ‘erm nnn jerk Bitar Megs New- 1 eee edt sank athe a bevezsthen mi ‘aan 1 tao Adah Mas kava rit és Kr ipo megs A Tia ts egeeseiy bts cel et mts ont ssh sri |A fej megttéscd: az esetlegeshalat megel6zend6 azon fal orvosi beavatkozistigényl6 vérOmlenyek, agyréck6= tis, any zz, a tintorg6 bokszol6 szindréma’ aya tapi Gets, tr fil, dobhiryarepedés,recehéntyavérzés, agyi sorvadis. A riists: agysérlés, csiolyarepedts. [A melikas 65a has meglitésé, rigdsoktSl: mizddésok & fuddben,tidskollapszus, tabbszbebs bordarepedések, vér~ vrses sokkok, melyek percek alatthalilhor vezetetnek, indepedések,léprepedés, gyomor- vagy belrepedés, vér~ ‘Smleny a nyombelben, hasnysimisigy-gyulladés, vérdm- Teny a hdlyagban.‘Az Utésekt6l, az dsszevertst: ttt esontok, izomies- is, alkarkificamodésa (meghizott kinydk), farokesont ninbdésa, a kerestesont megrepedkse, esipideg série, laa lebénulsa, a nemi szervek sérilése,felnétkorisze. uals zavarok. (Taylor 6 Maurer, 1985) Br nem talttam olyantanulményt, mely ext megerssené, az a ‘yaniim, hogy ahol sdlyos és séilést oko76 buntctest haszndliak a Sall6k,el6szir a bintetés enyhébb vshozataival prdbilkortak. Ami. ora sztl6k day tall, hogy az enyhe bintetésrtkin hozza mex a ‘drt engedetmességet, yan frusztltak é dihsck lesen, hogy ‘obbanékonyan mélyebbre nylnak fegyvertirakhan erdscbb esckor ‘kért— az erészakos fizikal bintetésvalamely olyan forméjéet, mely lg fidalmas abhor, hogy komolyabb séelést okozzon. Hallotam mr olyan szilket, akik ilyen kijlentésekkel problk ésszerinck fottntetni az erészak hasznilat: ~Mcg Kellett mutatnom a gyercknek, hogy ki a fink.” ‘Nem akartuk, hogy azt gondola, ennyivel megtissza.* Eitokéltek vottunk, nem hagyjuk hogy, 6 nyerje meg a esatit.” Kori akartuk elkezdeni, hogy fegyeimezésinknek foganatj is Teayen. ‘Az eseményeknek e tragikus sorozata gyakran vezet komoly bin {almazishoz. Ez olyan képeket id fel bennem, mint azikor « Cow. boyok eskokat timek be, vagy a kutyatulajdonosok a nyakirvet rn _aljak — aol is a irinyit6 ela ming az, hogy megtore a ilatok karat, és elrje a gazdinak val6fetclen engedelmességet, A bin- tetgsnck ezeket az erdszakos 6s embertclen csclekedetcit a gyerekek- kel szemben stalaban a fegyelmenés nevében hajisk végre. «azzal a ‘mepeySzédéssel igazljak, hogy a cil tekinélyt”tszteleiben kell tartan, hogy a gyerekeknek engedelmeskedni kell sileiknek, hogy a sriléknek nem szabad ,vesztenik” A gyerekek bsntalmazisinak egyik legteljesebb &s lestudomé- veers look ses Jem a ein 5. Marin kanye, a york ek nny tainarn. Osco og Tran sa samelysevoniat swish imaz6 sclsk sigoré fegyele Gay nik, hoy aint sk zion fey Oe ite un cha vans seme oct ‘eset lesen, mindentéle vin gy kine ll tencacievay cgyenisgére, Ea si haan stead, mint akinck valamie jos van ara Smart a pomaek A anlar al jms 8 még nyon Ks seme inched is akaralagosak, szindckos Teen end eine ain en taj vel a gyermek flytonosan engedtienséa sta silvelszemben. (Kadashin & Mari, 1981) a i bona vhs a , ‘a tandrok testi fenyitésre itélik a gye~ aie teat ar a a Ta dkitans kaifomin Beicley Sen eseck sail sma be, Nébiny tpikus peda vem pes asta thoryan ev taaan tei, ax opi ejb” sais isklsan ety aie ce noi seo Sk tag haan se Bars vt «ane fau eee ge gaa ep anu 6a aoe‘Nemonbun egy hats gyerokt az saga siyosan ‘euinazt, mrt mei oy dk igs sae gy megutbtle a pyereket, hogy az s2ékérSl a pad- ‘ora zuhan Azutén hast, hati és bait rugdosta, 6 @ ha jit ita, A gyerc silyos mizédésokatszenvedet. Minar lantan icon sigan ap fi tn otk vagy chek er, apy meget Siew A fk Kl ton suck ty, ty Seopa smi hn a thks pny A ik mdr mel pe morfekélye stilyosbodott a dohdny miat. at See eee sien Sen me biintetés, és végs6 soron a gyerek kérdira van. ™ HA NINCS OTTHON A MACSKA., ‘ans enya zal vals epee) tha eek vay nenkvnt gy hla ed :4"E snk i ht nie ca A ‘at ag cpa che tran vat ea ara ms ec ni ie hn re wale ae Seno inten man nits cheat — je minden han yn, nt en als vissza tud emlékeani: és wgyane2tegyéstelmien bebizonyitottik sye- rekeket vizspélkisleti Kutatomunkskban. Egy ilyen tanulményban, Ronald Lippitt és Robert White Lowa Fyetem) egy Kassiks kuttésukbanaztbizonyfotik, hogy a gye- rekek egy olyan fiklubban, melynek erdskez6, tekintlyelvl veaet6i Volta, tbb ellenséges,agressvv és bomlasz16viselkedést mutattak, hikor a vereté elhagyta a helyiséget, mint egy msik klubban, mely= tek nem irdnyft, demokraikus vezetSi voltak. Az utobbiban gye- (ake sokkal inks arr volak hajlamosak, hogy a megkezdett fel ‘Gatokat vagy tevékenységeket folytassik, miutin a vezet6 kiment & ‘cab. Az irinyitot,ekinilyelvien vezetet fk ezze elletétben, rostin abbahogytik tevékenyséziket, mibelyt feln6t vezetGik el- hagyték a helyisépet, é azonnal folyatsk az el6z6leg megtiltott homlaszts és apressziv viselkedést (Lippitt és White, 1943). Léitam tire kiséretekrlkeszitettfilmeket, & emlgkszem, mély benyomést fete im a gyerekek ket esoporija Kbzoui KolGnbség, “Mint ma tuk korabban, a feladtek sll kalsleg alkalmazott innyitds nem a legiobb mda anak, hogy a gyerekeket belr6lfa- ado fepyelemre tanitsuk; a Binteré felndtt fegyelmezés nem nevel ‘nfegyelemmel rendetkez6 gyerekek HOGYAN GERJESZT A BUNTETES AGRESSZIVITAST ES EROSZAKOT? “Snoes llentétbenazzal a hagyoményos, «6a és kta” hi- ‘edelemmel, hogy a bntetés megakadslyozza a gyerekek agress2iv vi- Celkedeset, a bizonyitékok azt mutatj, hogy a durva,fenyit6,hatal- non alapul6binteés valojaban agresszivtést Kit bean Ez a kdvetkezSképpen torénik: ha mepbiintetink egy yereket, arzalelkerlhetetienil megfoszijuk valamitl. Amikor a gyerekek (8 A elnditek is, ha mér itt tartank) akadlyozva vannak sztkségleteik tielégitesében, frsztrécist Grek — és a frsetrcidra val szoké-sos vslasz pedig az agresszivitis. A pszicholégusok mérhossz évek ‘el ezeltffedezték ect az dsszefggést.El6sz6rdllatokkal, ma} ayerekekkel, vézillfelndwekkel végezick laboradriumi kigéretel melyekben alanyaik sziméra Iehettlenné teték, hogy megkapjsk, amit erdsen akartak vagy igényeltek(példaul tet, vizet, jatckokat 6 rs jutalmakat). A kséret alanyok nyilvnvaldan fraszrdtak etek 6 nagyon gyakran — de nem mindig — dgy reagéltak, hogy fizika lag agressziv,enszakos viselkedésttandsitotak mésokkal szemben. Ezcknek a kiséreteknek av alapn alkottak meg pszichol6gusok a sfrusctréid-agresszi6 elméletet” (Dollard é¢ masok, 1939), melyet ‘rsadalomtud6sok ma mér a vilégon mindentelfogadnak mint bic ‘onyos agressziveselekedetek érvényes magyarizatt. ‘A mindennapi életben bséges bizonyitékot litunk a frustréis fagresszi6elmélet mikadesre: a vesztes teniszez8, aki elhajija te- nisztjet; a gyerek, aki meg jétsr6cirst, ment az elvete jatckt a pilhenésében megzavart apa, aki a gyerek hats6jiraesap; jt esap- ‘kod kamasz,akit6lapja vagy anyja megtagadta az at hasznalatts a veszekedés sorin tinyérokat a falhoz vigé férj vagy eles. Amikor a salok vagy a tanirok buntetésképpen megakadélyor- ak a gyerekeket, hogy megkapjanak valamit, amit akamak, a gyere- kek szintén reagithatnak agresszivan é néha erdszakosan — ajt6t csapkodnak, jétékokat wmek, tirgyakat dobilnak, liket az at6ba vigik, megdkldanek egy kischb gyereket, megitik tanirukat. ‘Azokban a csalédokban, melyekben a sall6k gyakraa folyamod- nak bintetéshez, a gyerckek tlsigosan agress2ivak, lmozgskonyak lesanek. EgyérteImd, hogy a binetés nem akadslyozea meg a gyere- ek agressziv viselkedésc, hanem inkabb eldsegit. Ex egy Stdgh kor: az agressziv viselkedés bintetésteredméayer, mely még tbh resszivviselkedést oko, é gy tovab. A biintetés nemesak azdltal keltagresszivilést a gyerekekben, hhogy megroszj és fruszirilaa Ske, hanem egy modelllisnak neve. 2etfolyamat dla is. Mint tudjuk, a gyerekok nagy wténz6k — abbo ‘anulnak, hogy a felnstek (kilondsen szleik) eselekvéset szemcik; fgy, haa szlok nagyrészterészakos eselekedetekhez folyamodinak, ‘ meena kik sony ayeceiet ink feayemezath, mee a aes lek, meyer alin nem fognak flejent Sy pel: |A fivika er az erészak az emberi kapesolatokban megfelels 6 elfogadottviselkedés. Ser jogt sz. OkSHCE) ‘Reakta Semben,akiketeretnk,blyénaléerszako bevet- an 1arcolj érte. Hanem kapd me, amit kar, harcl én. . TN outeusokban ao sznek a gy6atese, ak nagyobbak cenGsebbek hin cach tum in se ic Scat im ene ee ‘Azok, akik tizenéves Korukban a legtbb binetéstkaptsk,nésy~ ‘Ger olyan gyakran verik zatrsukat, int azok, aiket nem vertek a sale ‘rok ek, aki siljos xrakot pestis el aban (600 sedealekkal tbbszorverk feleségket, mint azok, ‘szakmentesothonokbsl tek. Négy elyan szl6 Koz, akik erdszakos otthoaban néitek fl, ey mindigakad, aki olyan erdszakos, hogy gyerekének silyos sérilést oko E Mig a olyn gyemekeknek nok seinem alkalmazk fi ik bts, 20 szalEkak btm slyosan stv ad digez az ary majdnem 100 szizalékos azknak a gyermeok-nek az esetben, akknek a sete sok fiikai bunttéstszatak ju, Azt az abscuditist, mely a fzikai bintetésben — mely mir ‘magaban is egy agresziv eselekedet —mint az agresszivitis clret {GjSben rejlk, alin még sehol sem lita olyantalal6an megjelenit ni, mint néhiny éve a The New Yorker magarin egyik rajein: a2 aki ten dtfektetett kisi fenekel, a kivetke 261 mond: Jem, most majé megtanulod, hogy nem szabad a kisdcsédet megi A SZOLOK ELKERULHETETLENUL KIFOGYNAK A BUNTETESEKBOL Abhoz hasonléan, ahogyan a felnétek kifogynak a jutalmakbsl, mint a gyerek nagyobb les, fokozatosan és szkséeszertien eveszie tik ahinoz szkséges hatalmukat, hogy a kamaszkorba léps gyereket buntetésekkelirénytssk, Amikor a tizenévesek olyan nagyok és erd- sek lesznek, mint szleik, birmilyen buntetésnek a hasendlata vale 'melyest merészkalandnak bizonyula sl résérd,mertazt kocksia~ tatja, hogy 6 is erdszakkal talilja magat szembe, Az ‘skolékban cugyanez érvényes a kSzépiskolaitanéroka, fg hit hatkony bineté- sek hin meglehetésen res ké2zel maradna. __Azerszakos vilasz nylvnval6Iehet6ségeellenée sk szl6 tox bb prObaikozik2zzal, hogy hatSkonny’ tepye a bintetést még akkor is, ha gyerckeik mér majdnem teljesen felnGuek, A tizend-tizenhét ves gyerekeknek korlbellegyharmadtverik seek. Ugy stem, ezekhen acsalédokban kets szabily van érvénylben: a 206k gy & ik, szabadon veretikgyerekeiket, de ara szémitanak, hogy a gyere- kek anak az fratian torvénynek tesmek eleget, mely zerit a sajak sohasem tik meg a felmensiket, Még a baintetés nem erGszakos fat is eveszitik hatékonyséigu- bat, amikor a pyerekek tinédzserkorba kpnek. Az.elnemfogadha vi- selkedés bintetéseként megiagadhatk linyunkt6l a esalédauts haszndlatit de 6 Kocskséchat a bardtaival, vagy idegenek autjtstop- pothatja le. Bintethesok fiunkatazzal, hogy kijelenjak, nem meet Scho, majd azon vehetjikészre magunkat, hogy jszaka kiszOkik a ‘vob. BuntetésselFenyegethetjuk Lényunkat, ha olyan fival jr, ki neKtink nem tetszk,é 6 majdnem biztos, hogy titkos alka fog jini — takin még gyakrabban is, mint azo. ogy megérsik, ez min tténik meg oly gyakran, mindbssze nnyit kell tennink, hogy felidézzik a bintetés mdkidéséhez saksé- tes feliteeket, Az el az val: a buntetésnekelég tlyosnak kell len- hie ahhoz, hogy a gyerek megfosztésnak vagy fajdalmasnak érezze. Dea tizenvesek esetében a s2ilGnek mér nem marad sok fijdalmas Iwintetés a tarsolyban, A masodik flttl a vol: a gyerek ne mene- Kilhessen ef Konnyen a buntet6t, hogy elkerGlje a bintetést. Dea ‘renévesek gyakran Kereket oldhatnak a elyszinrl, Eszerbe jut, ho- jayan vallotia be egy anya az epyik PET-csoporban: .Egyedil gy tudniim megakadilyoza, hogy tizenhat 6ves fam marihudnsts2ivjon, ha az gy libshoz léncolnim. Es ez persze nevetséges.”, Neki végil is szembe kellett néznie azzal a val6ségeal, melyet sok s2l6 nem ‘ves figyelembe: mikor a ayerekek elég nagyok lesznek anor, hogy clmenjenek hazulrsl és megszabaduljanak a flytonos szl6 rizetl, ‘sili elvesciikhatalmuk legnagyobb rés “a nem érik meg ex nyt, aa szl6k — és gyerekeik — szé- ra tragikus kovetkezményekhe2 vezethet. Sziléd meggyasdésem, hogy a gyerekek kamaszéveiben a silyos stessz &s feszliség legfon- ‘osabb oka a esalidokhan az, hogy a sz még mindig hatalmon ala- ‘pul6 tkintélyaket probaljék bevetn, amikorvaldjdban semi hatal- uk nines toBb6. Azan art Kérdezik:,Miromot el? Miést nem m= adil t@bb6 a fepyelmenée?” A legtObb szil6 nem ébred ri arra a ‘nye, hogy hatalmk elvesztésével megszint befolydsuk. Ha a szi- ok folytonosan hatalmukkal prébalja irénytani gyermekeiket, ami: kor azok kisik, az elkerihettlen eredmény az lesz, hogy soba nem tanulnak meg Befolyasoini. Amikorelérk a serdaldkor, a gyerekekKivi cal mee a ‘risa ano etki ein kya ha eikonal ey tn ‘ation alps feneineaek ment aeane ins ett ae beantartsa a iskolaban, bek Vid féfggesztés az skola AZ IRANYITO HATALMANAK ARA VAN Noma ryt int i meg a halon any an baa Kemény rat fizet éte. Amint Lord Acton inta: "A hatlon| "etleme es, a abl halon pel sho nc lean" meljenemmzeteen a halla rakes ‘ségtelenségét értette, Lee Avil ny anaan enyegeve rik magna ao fan. A el vcemay 9 Heals Seca amir a kényseries dal unio az tanya, mit er ined resin net muta Ha chalga eohee Bling cel, Hoey eay ide el de dale ace, : lyben, hogy késbbb lieadisként tirjén ki. fey that ‘minden hata- om temztebl adion ings. Mai Fence he ny ‘mon til cimé kényvében; "i Hae lo ey a tlt ey ante sara thy mi ello mre ey see etfs rua ae mességét, De késtbb az is szukségessé vik, hogy kine vezzen egy ellen is, aki meghizonyosodik ar, hogy & raborolga és a feligyel6 nem jtszanak Ossze; majd a kor- ‘minyz6 fog al mepbizonyosodn, hogy dk hérman nem jitszanak Ossze... 6 fgy tovabb. Nines biztonséigos hely fu ralkods szamira sohasem; nines biztonség, beke vagy Imegnyugvés. Az itinyitisra val6. leklzdhetetlen vay visszafele sil el, nem elégihet Ki, és esapda ej az i yi... (French, 1985) vse ant niga i, ca i a oe ceo de hay sie tc is An ee eps a geo. rch a ee a ss nk peril cn _h kee ee openers Amikor {hatalmat) hasznéltam @ konfiktusok megoldéss- bun, azzal biskélkedtem, hogy én egy olyan ember va yok. aki gyors dontésekel tud hozni. A gond a volt, hogy, ‘atin ieszerannyi id6mbe kel, aig el tadtam oszlatni rmindenellensllst a dontéseimmel szemben, mint amennyi ‘lat meghortam dket. Sok id6tkelleteltoltenem dntése-im eladSsaval” — ribeszéini mésokat, hosy .veeyék meg! Minihogy a rnytonak nemigen maak 9 motvak ar, hogy 0 dootskt hana vg anelyele rj kenszrteeh he ‘ers neh 6 singe, Sel sem nyivanaldbb en mit wg ol, "al talminyok at mt ey “a tn ml em ech i 75 ert rer itszanak” — rékényszerftik a diékokra szabélyaikat va letteseik szabiilyait. C 7 ae ‘ csopotapo vals tidepene liege ay mis et ra anal I oy vez erseniaschoi a faaloma, Ke ayers ronbol czekt a kapesolatokat. Az eayk a, hogy av emereh nem eer suerte mess zk rn al nck & mas pal ay kemenykeat vere legen rit» Kec Kap Tok Kina alrendegek, hogy megmeackiljenk secs les vt Nem eds, ogy gb tckintclyel vest caves i eg eg keves eka an sell di dolgoznak, Semmi okom nines azt hinni, hogy ugyanez nem a kényszerit6 szilékre és tandrokra egyardn. eee Sales korben elfogadot, hogy a tekintl ‘ekinelye vee fev eke line cz munkija,melygyakan rss kato ‘tenet, Ha val vee ae ee yaa let mas von, ern le, natn sa 2s ogy a atl sep" eye ‘laps okank Ice hoy igenl6en vaso hogy igeaenvlasojnk ere a kerk +. Azininyisknak nemesik Ghercknek kell lene min ana mre tat, sad is eck anit, hgy sve haa at, gyal seks elves zaman. A cane és fntosabb: a mask Kin val gyGecem er ga ae in kel —nagy baat Kell. Aa sok, sly sat er ‘eo igzgat, koa vont olen undead 5s volam,megeyéot a, hogy sik hale tmaarodna vok a bizalmattansig, agodalom, sbersé, fesziltség, gyanakvés é Uldcési ménia lelki poklatteertik meg maguknak. “Van még egy dra az iinyftésnak, melyen gyakranstsiklunk, de ni hasonlsképpen fontos: az alérendetek a viselkedések olyan sorét Ices ki, melyek a esoport hatékonysigsra nézvetermeketlenek és Jrtalmasak; a beosztottak olyan viselkedéssel valaszolnak, mely a= ‘ssa a7 ininyité pociigjénak biztonsigét. Az ilyen viselkedés egyik leekérosabb aspektusa az irinytéval val6 Kommunikécié felténé sokkenése, ,Senki sem mond fekem semmit” vagy En vagyok az tols6, aki megtudom” —halljuk panaszkodni a tekinlyelvvezet6- et. A hatalomkzpontd vezet6k alirendeltjei vonakodnak folfedni obléméikat, atl valéfélembkben, hogy buntetést kapnak, vagy a Fndk valamilyen ellenszenves megoldésterészakolrjuk. ,Amit nem {ua f6ndk, abbl nem lesz bajo.” Vagy: .Csak azt mondjuk a f= tknek, amit hallaniakar.” Az ilyen 6nvéd6 viselkedés végil a cs0- port hatékonysiginak esbkkenéséhez vezethet,legyen az munkacso- pot, oszly vagy esa “Amely esoportban tekintlyelvG vezetS van, ot viru a hizelgés Ga trleszkedés, Azt a munkatrsa, aki mindig fOnoke oldaléra st, _bslogatdnos-nak hivjuk. Az lyen behizelg6 vselkedéseknek a7 a iatésuk, hogy sGlyosan Kortozzik a vezet6t abban, hogy tudomésa Jegyen aml, mi foyik kariléte és mit gondolnak az emberek, sfgy sokkentik a vezet lehet6sén6t a probléma azonosttisira 'A kényszcrit6 haalomra val6 mésik,eléggé megjdsothat6reak- ci a esopomtagok k62dtt folfokozottrvalizalds é versenyszellem. Fz el6fordal munkacsoportokban,osztéytermekben és pyerekek Ko ‘atta esalédban (lstvérck kézattl versengés). Killinsen az delet Gletben taldlunk feszilt hata’ harcokal, frist” é pletykézsst. Ezek a versengs és hatcias viselkedések ellenkeznek az egyltiko- ‘desel 65 a esapatmunkéval, melyekre pedig selkség van a hatékony 4s termékeny esoportokban, 6 megmagyarazza, miért lesz a ,esapal- pits” egyszeréen Gres, elérhettlenelvontfogalom azokban a cs0- portokban, melyek vezeti a hatalmakkal irényftanak, 'A csoportiagok nha tigy boldogulnak a kényszert6 vezetGség-cl, hogy megtaliliak « médjt, hogyan tévolisk el magukat a fayezettl — akir lélekben, akirfizikailag, Csoportalilkozdkon ‘hiny tag szindekosan tartckodik a falszbalst a diékok semi ‘adsgot nem sandlnak, hogy elkeriljgkafls76 4 szobsjuk maginyaban keresnck menedeket a sz iinyfs el Neéhny fata wgyanebbo az indtatssb6l hagyja ott az iskolt. Ideje, hogy abbahagyjuk annak érickelését, mekkora ara van ‘hatalom oly eltejedt gyakorisinak a vezetk szimra térsadalmun ban — kezdve a sali egészen a kormsnyscintd vezetOkig, Tal ‘kg istenitetik a hatalmat, dl Sokdig volta illizisink hatékony ‘rl. Talségosan kevés figyelmet forditottunk kitos hatsaira, len Korlétaira és rombol6 hats A hatalom elayomyja a kreatvitst és a termékenységet; veszéiytjelent mind az irnyits, mind az irinytot ‘eeészsépére és jolétére nézve. A hatalom kitermeli azokat az ercket ‘melyckelkcrlhetetlnt lerombolik és helyetestik maj; a hatalom Sat farkiba harap; megfojja az alkots vélemeénykillinbsegeket;ki- ‘lias bizalmat, a bajtrsiassigor, a meghitséget és a sreretetets x has {alom ugyandgy csapdaba et az irinyit, mint ahogyan rabszolgiva teszi az irénytotat, ‘VALODI REAKCIOJA AZ TRANYITASRA? ‘ pe emt nikon ala egy ms ember yn pl, rm ce Min dala at tlaben weak 7 vagy vélaszira. Nom gehen Kt cmb in, kik ey sits kaso sat iar gyi ka tat yak sk a aban nem foglalkoznak pl tszlg nivale sal tain eee” Me A eat Ke si ini heh em a oan ‘paek vg ena anys " thos hogy a ellonk Kook el elitanih de sa ena i oy in 2 “legit ely son meas "cles tm le ih oy it ia ités arre jan avec hg an, deka tk om a (Reina geek eineiyn lap kenya. Minioey gO fos kn ar nro, eel amngat ot