You are on page 1of 4

A romantikus regény.

Jókai Mór: Az aranyember

Műfaj
A romantikus regényt három lényeges pontban lehet összefoglalní:

 Cselekményük változatos, kalandos, érdekfeszítő, izgalmat keltő;


 különleges helyszíneken különleges események játszódnak le bennük;
 váratlan fordulatok bilincselik le az olvasó figyelmét;
A regényre jellemző a csomópontos szerkesztés. A jellemformálásban a kotrasztok alkalmazása
figyelhető meg (jó és rossz szereplői tulajdonságok, a regényhősön belül viaskodnak a
szélsőségesen jó és rossz tulajdonságok). A pozitív szereplők eszményítettek. A stílus jellemzője,
hogy eltlér az egyszerű, hétköznapi kifejezési formáktól, helyette a líraiság, az ünnepélyesség, az
emelkedettség jelenik meg mind a leírásokban, mind a párbeszédekben. Zeneiség és festőiség
megjelenése (párhuzam, ellentét, halmozás, fokozás, felkiáltás, megszólítás, költői kérdés,
félbeszakított vagy hiányos mondatok) jelentős szerepet játszik.
Jókai Mór
Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18 – Budapest, 1904. május 5). Legnagyobb romantikus
magyar, termékeyen író (novellák, regények). A 19. század és 20. század elei legolvasottabb író.
Regényeiben a romantika (szereplők ídealízálása), a népiesség és a relaizmus (társadalmi
problémák) jegyei ötvöződnek.
Keletkezés

 Alkotóí fénykora ez az időszak: eltávolodík a romantikus ideáloktól, a történet, a


szereplők, a konfliktusok reálisabbak.
 A mű közlését a Hon című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg.
 Könyv alakban is 1872-ben jelent meg.
Az aranyember Jókai talán a legkíemelkedöbb és legnépszerűbb regénye. Az 1820-as évekbe
játszódó regény az egyéni boldogság lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalom
valóságában. Tehát a kaptalizálódás bíratlan, a polgári elérhetőségek kritikus ábrázolása
romantikus ezközrendszerrel, utópisztikus feloldással, Rousseau gondolatvilágának
felidézésével. A cselekmény 1828 őszén indul, a végkifejletig, Athalie gyilkossági kísérletéig
míntegy kilenc-tíz év telik el. Az utolsó fejezet 40 év távlatából tekint vissza az eseményekre.
Cím
Utal Timár Mihály gazdagságára, de arra is, hogy akármibe fogott bele, az sikerült neki.
Téma
A regnény középpontjában eggyetlen ember, Timár Mihály sorsa áll, aki nem egy eszme
megszállott harcosa, hanem vívódó, meghasonlásra kényszerült ember, aki a boldogságot csak a
társadalomból kivonulva, a természet menedékében találja meg.
Szerkezet

 Összetett, sok utalás a későbbi cselekményre (Tíméa és Noémi találkozása, Kacsuka és


Timár kapcsolata, a Senki szigete)
 Nincsenek félbevágott, lezáratlan szálak, a regény végére minden tisztázódik, a helyére
kerül
 A bonyodalom főleg Timár lelkében játszódik le
Több szálon futó, sokféle, szerteágazó, terjedelmes cselekmény egysége szinte egy pillanatra
sem bomlik meg, nem válik anekdoták kacskarigós füzérévé, annak ellenére, hogy a történetnek
számos anekdotikus eleme, motívuma van. Szoros a belső összefüggések rendszere: az előre- és
visszautalások, az ismétlődő motívumok át- meg átszövik az elbeszélést. Szerepet kap benne
egyfajta titokzatosság, rejtélyesség (elhallgatás), ami talányossá, árnyaltabbá teszi a művet.
Cselekmény
A mű cselekménybonyolítása időrendben, kronologikusan halad előre. Jellemző rá a
metonimikus történetalakítás, az események ok-okozati összefüggése, de a metaforikus
összefüggések szintén történetszervező elvként működnek. A romantikus cselekményformálás
jellemző jegye az események kivlteles drámai csomópontokba türtlnő sűrítése (például:
Brazovics házának javainak elárverezése). A romantika eszköztárába tartozik még a véletlen
szerepének megnövelése. A véletlen számlájára írható cselekmény-mozzanatából hiányzik a
motiváltság, ugyanakkor alalmasak arra, hogy fordítsanak az események menetén (például:
Krisztyán Todor halála, amelyet a balatoni rianás idéz elő). A Senki szigete ugyanakkor
különleges, egzotikus helyszín, ami szintén romantikus vonás.

 A Dunán hánykolódó hajón kezdődik, Timár M. hajóbiztos, vele utazik Ali Csorbadzsi
dúsgazdag török és annak leánya, Tíméa. Menekülnek a török üldözők elől, a magyar
határon átkelve már biztonságban vannak.
 Egy kis szigeten megpihennek. Találkoznak Terézával és Noémível, egyedül művelik a
szigetet, csak a hatóságtól félnek.
 Továbbutazva Ali Csorbadzsi öngyilkos lesz, de Timárt beavatja titkába, őt üldözík, de a
lányát még megmentheti, vigye el Komáromba Brazovics Athanázhoz. (akar mondani
valamit a félholdas búzáról is, de a méreg hat).
 A hajó zátonyra fut, Timár kimenti a búzát, köztük a félholddal megpecsételt
búzászsákot (amelyben sok kincset talál).
 Tíméát átadja Brazovicséknak, de ott rossz sora van, csak Kacsuka bánik vele emberként.
 Athalie elhiteti Tíméával, hogy a főhadnagy őt veszi el feleségül, varja is a menyasszonyi
fátylát, ami valójában nem is az övé.
 Brazovics egyre szegényedik, eközben Timár a lopott kincsből ügyesen taktikázva
meggazdagszik. A többszörösét akarja Tíméának visszafizetni, mégis érzi, hogy ez lopás.
 Kiderül Athalie gonosz játéka, ő a menyasszony, nem szegény Tíméa.
 Brazovics gutaütésben meghal, az ingóságaikat Timár veszi meg.→ az esküvő is elmarad.
 Timár feleségül veszi Tíméát, aki hű felesége, de nem szereti őt viszont. A bonyodalmak
ezután kezdődnek, Timár visszatér a Senki-szigetére, ahol beleszeret Noémibe.
 A szigeten időnként feltűnik Krisztyán Tódor, Noémi „vőlegénye”, és zsarolja az
ottlakókat. Timár bevallja, hogy megvette a szigetet, tehát jogosan tartózkodnak ott.
 Hazatérve Komáromba feleségét megdícséri, de újabb egy évre utazik el. A Senki-
szigetén Noémi már egy kisfíúval várja:D
 Érdeklődik, hogy hogyan válhatna el, de nincs mód rá az adott körülmények között.
 Hazatér újra Komáromba, ahol Athalie egy titkot bíz rá: egy titkos szobán keresztül
beláthat Tíméa szobájába…lesse meg, hogy Tíméa hűtlen-e, de nem volt az.
 Télen Timár a Balatonra utazik, ahol megjelenik Krisztyán is. Pénzt és ruhát követel,
megkapja…de végül összeverekszenek és Krisztyán menekülni kezd, a Balatonon belefut
egy rianásba, megfullad. Később megtalálják holttestét, ruhái miatt azt hiszik, Timár az.
 Itt a lehetőség Timárnak, ki is használja, visszamegy a szigetre, mindent bevall
Noéminek, aki megbocsát, és többé nem hagyja el őket.
 A gyászév letelte után Tíméa hozzámegy Kacsukához.
 Boldogsága mégsem teljes, Athalíe elmondja nekí, hogy csak ő és Tímár tudott a titkos
szobáról, így csak ő leplezhette le őt.
 Athalie sosem lesz boldog.
Timár Mihály jellemzése
A mű szereprendszerében az ellentétezés elve érvényesül. Timár Mihály a regény főhpse Jókai
legárnyaltabb regényalakja: jelleme dinamikusan változik a történet során. Pályájának
szakaszait leginkább erkölcsi fogalmakkal lehet megragadni: ártatlanság, bűnbeesés, bűnbánat,
megtisztulás. Először a természetben – a Szent Borbála hajóbiztosaként találkozunk vele. Bátor
és leleményes: megmenti a hajó utasait, amikor kitör a vihar. Egy ideig a pénz kisértésének is
ellenáll (nem vesz el a vámosok megvesztegetésére szánt aranyakból). Azonban késöbb a
félholdal jelzett zsákokban talált kincseket pedig nem adja át jogos tulajdonosának, Tímeának.
Miután rátalál Noémie kettős életet él, hazugságban élve. Mindeközben a világ szemében ő a
Tímea megmentője az “arany ember”. Jókai egy romantikus véletlennel megmenti (cserehalál
motívuma). Személyes boldogságát végül a világ számára nem létező Senkí szigetén találja meg.
Timár az ókori mítosz hősének, Midász királynak modern kori alteregója. Hiába lesz síkeres,
mert a kétségbeesett küzdelme és sikertelenségéért, a bukásáert, eredendő bűne alol nincs
megváltás. Képtelen a cselekvésre, sodrodik, menekül, gyötrődik, kettős életet él, mégsem
eggyértelműen negativ hős, hiszen szenvedése, küzdelmei emberívé teszik, problémai
átélhetőek, érthetőek. Nem sarkított szereplő, hanema a pozítív és negatív tulajdonságok
egyaránt jelen vannak ezért folyamatosan változó hős. Lelki vívódásait a belső monológok
jelnítík meg, amihez mindig valamilyen természeti jelenség társul (például: a vörös féhold vagy
háborgó balaton). Jókai elísmerí TImár hibáit de folyamatosan mentegeti, szépítgeti hősét
(például: nem ellopta, hanem “meglelte”, illetve “magánál tartotta, a vagyon lopása nem bűn,
hanem csupán az “első megbotlás”.

 Tíméa: fiatal, szép, tiszta, áratlan, szerelemre vágyó nő, boldogtalan, mégis hű
urához, becsületes.
 Noémi: fiatal, szép, egyenes és természetes, a regényben az ő alakja képviseli az
emberi érzéseknek azt az őszinte, romlatlan világát, amely Jókai szerint csak a
kapitalizmus társadalmán kívül lelhető fel.
 Athalie: a komáromi kereskedő elkényeztetett, gőgös, szívtelen leánya, gyermekkora
gondtalan jólétben telt el, de nem hallott egyébről, mint pénzről és üzletről,
ördögien gonosz, képmutató jelleme mintegy ellenpólusa Tíméa angyali
tisztaságának, benne azt mutatja meg Jókai, hogyan torzul gonosszá az emberi lélek
a pénzimádó polgári környezet, az önzésre szoktató polgár nevelés nyomán.
 Kacsuka: a gyenge akaratú ember tipusa a romlott tőkés társadalomban. Tíméa iránt
szerelme felemeli és megtisztítja, nem közeledik az özvegynek vélt Tíméához,
nehogy érdekházassággal vádolhassák.
 Krisztyán Tódor: jellegzetesen romantikus alak, a minden gonoszságot megtestesítő
intrikus tipusa. Jókai azt is hangsúlyozza, hogy jellemét a romlott társadalom
torzitotta el, már gyermekkorában megismerte a bűnt, apja magára hagyta, a
társadalom megtanította hazudni, kémkedni és csalni.
 Teréz mama: Eszményített alak, a természet és a munka formálta nemessé. Miután
elvesztette férjét és vagyonát, nem akar tudni arról a világról, amely romlását
okozta. Noémit jó példával tanítja, szeretettel neveli a jóra, a hasznos munkára, az
emberek szeretetére.
Stílus
Valóság és fikcíó a regényben: Keveredik a valóség a fikcióval.

 Fiktiv elemek: Senki szigete, szimbolikusság, természet és lelki állapot párhuzama


 Valós elemek: ídő- és tészerkezet, idealizált szereplők
Jelentősége
Mondanivalója az, hogyaz alkotómunka örömét, a szabad párválasztáson alapuló házasság
szépségét csak a civilizációtól elszakadt, kétkezi munkát végző ember ismerheti. Jókai írói
pályafutásának legharmonikusabb, legnépszerűbb alkotása, vísszatér a hétköznapi hősökhöz.
Készitette: Szőke Nóra-Amália