CSUKÁS ISTVÁN

ÉLETPÁLYA

Csukás István Péter 1936. április 2-án született Kisújszálláson, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik
fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából
jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.

Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül
felvették volna ugyan a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a
bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után. "Egészen más a zenei hallás és a
verszenei hallás" - mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy
Richárd Csukás 75 című filmjében[1]. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első
versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól
1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője
volt; azóta szabadfoglalkozású író.

Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát
is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg
gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.
Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom,
vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több
ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon
a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb
Gyermekfilmje címet is.
MŰVEI

Elmondani adj erőt! (versek, 1962)

Előszó a szerelemhez (versek, 1965

Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)

Koromcsillag (versek, 1968)

Mirr-Murr, a kandur (meseregény, 1969)

Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)

Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)

A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)

Ima a vadevezősökért (versek, 1975)

Egy kiscsacsi története (1975)

Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)

Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)

A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)

Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)

Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)

Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)

A radírpók (gyermekregény, 1979)

Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)

Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)

Az üres papír elégiája (versek, 1980)

Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)

A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)

Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerző: Darvas Ferenc)

Madárvédő Golyókapkodó (meseregény, 1982)

Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)

Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)

Civakodó cipőikrek (meseregény, 1983)

Süsü újabb kalandjai (1983)

Gyalogcsillag (színdarab, 1983)

Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)

Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)

Pom Pom főz (meseregény, 1985)

A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)

Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény, 1985)

 A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)

Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)

Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)

A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)

Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)

Lesből támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)

Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)

A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)

Órarugógerincű Felpattanó (meseregény, 1987)

Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)

A magányos szamovár (meseregény, 1988)

Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)

Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)

Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)

Tappancs (meseregény, 1989)

Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)

Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)

A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)

Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)

Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)

Süsü, a sárkány (átdolgozott meseregény, 1993)

Bohóc az egész család (színdarab, 1994)

Étellift a pokolba (versek, 1995)

Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)

Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)

Sün Balázs (gyermekversek, 1997)

Az én játékoskönyvem (1998)

Sün és barátai (meseregény, 1998)

FILMJEI

Mirr-Murr (1972) (író)

Kiscsacsi kalandjai (1972) (író)
A labda (1974) (forgatókönyvíró)
Le a cipővel! (1975) (forgatókönyvíró)
A legkisebb ugrufüles (1976–1977) (író)
Süsü, a sárkány kalandjai (1976–1984) (író)
 Plutó és Puck (1978) (forgatókönyvíró)
Keménykalap és krumpliorr (1978) (író)
vakáció a halott utcában (1979) (író)
Pom Pom meséi (1980–1982) (író)
A nagy ho-ho-ho-horgász (1982–1984) (forgatókönyvíró)
Sebaj Tóbiás (1983–1985) (forgatókönyvíró)
Kutyánszki Kázmér, a versíró kutya (1987) (író)
Csicsóka és a Moszkitók (1988) (író)
Mese a motorunkról (1989) (író)
Töf-töf elefánt (1991–1994) (forgatókönyvíró)
Süni és barátai (1995)
Filléres irodalom (1996) (operatőr)
Süsüke, a sárkánygyerek (2001) (író, producer)
Nem hunyhat ki a láng (2009) (szereplő)

DÍJAI

Állami Ifjúsági Díj (1978, 1982)

Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977)
József-Attila-díj (1977, 1987)
A Művészeti Alap irodalmi díja (1984)
Andersen-díj (1984)
Az Év Könyve jutalom (1987)
Déry Tibor-díj (1989, 1995)
MSZOSZ-díj (1990)
SZOT-díj (1990)
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)

Tekintet-díj (1997)

Kossuth-díj (1999)

Kisújszállás Város Díszpolgára (2006)

Budapest díszpolgára (2011)

Prima Primissima díj (2011)

Forrás: WIKIPÉDIA http://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n