You are on page 1of 127

KELETI KÁROLY

GAZDASÁGI KAR

Horváth István

Makroökonómia mérnököknek

ÓE-KGK 4044

Budapest, 2015.
Tartalomjegyzék

Bevezetés 2. oldal
1. A makrogazdaság szereplői, alapfogalmak 4. oldal
2. Jövedelem-áramlások a folyótétel számlákon 11. oldal
3. A makrogazdaság teljesítményének mérése 15. oldal
4. A makrogazdaság piacai 22. oldal
5. Az árupiaci kereslet összetevői 24. oldal
6. Az árupiaci kereslet (egyensúlyi jövedelem) 43. oldal
7. Pénzpiac 50. oldal
8. Az árupiaci kereslet az árszínvonal függvényében 72. oldal
9. Az árupiaci kínálat 74.oladal
10. Munkapiac 78. oldal
11. Az árupiaci kínálat 89. oldal
12. Makrogazdasági egyensúly 90. oldal
13. Munkanélküliség 91. oldal
14. Infláció 97. oldal
15. Az állam szerepe a makroökonómiában 105. oldal
16. Definíciók 120. oldal
Felhasznált irodalom 126. oldal

1
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Bevezetés

Az emberek tetteit a szükségleteik vezérlik. Ezek a szükségletek nagyon sokfelől eredhetnek,


változatosak az emberi motivációk. Az egyes szükségletek kielégítése újabb és újabb
szükségleteket szül, a remeték, az aszkéták és a radikális természetvédők kivételével,
magunkon is megtapasztalhatjuk ezt.
A szükségleteket kielégítő dolgok nagy része termeléssel jön létre. A termelésben részt vevő
erőforrások (munka, természeti tényezők, tőke) végessége miatt gazdálkodni kell. Ez a
gazdálkodási kényszer meghatározója a társadalmaknak.
A gazdálkodás az erőforrások megszerzését, felhasználásuk alternatíváinak végiggondolását,
tervezést, végrehajtást, ellenőrzést jelent.
Minden meghozott döntés mögött, feláldozott tevékenységek hasznai állnak. A gazdasági
döntés mindig valamiről való lemondást is jelent. Ez komoly felelősséggel jár, hiszen ez kihat
az egyének életminőségére, a vállalat profitjára, a természeti környezetre és az egész ország
gazdaságának helyzetére is.
A közgazdaságtan a gazdaság működésének törvényszerűségeinek feltárásával foglakozik.
Több szükségletet, magasabb színvonalon tudnak kielégíteni azok, akik a gazdaság
működésének logikáját elsajátítják és így hoznak döntéseket.
Nem csak az egyén szintjén jelennek meg a közgazdaságtudomány hasznai, hanem a vállalatok
jövedelmezőségében és az ország gazdaságának helyzetében is.
A mikroökonómia az egyén és a vállalat szintjén vizsgálja a gazdasági összefüggéseket, a
makroökonómia a nemzetgazdaság (az ország gazdasága) szintjén.
Oktatásszervezési okokból előfordul, hogy a makroökonómia oktatás megelőzi a
mikroökonómia oktatást, ezért ez a jegyzet úgy készült, hogy a makroökonómia megértéséhez
szükséges mikroökonómiai ismereteket is tartalmazza az anyag. Hiányérzet előfordulhat,
ilyenkor forduljanak az oktatójukhoz, ő már tanult mikroökonómiát.
A modern gazdaságok vegyes gazdaságok, a magánszektor mellett az állam tulajdonosként és
szabályozóként is beágyazódott a gazdasági rendszerbe. A történelem során különböző
gazdasági rendszerek jöttek létre és különböző eszközökkel próbálkoztak az állami szereplők
beavatkozni a gazdaság működésébe. Az összehasonlító közgazdaságtan foglalkozik ezzel a
témával.
A mai gazdaságok jellemzően nyitottak. A termékexport és termékimport az országok közötti
forgalom. Nem csak az áruk és szolgáltatások, hanem a tőke és a munkaerő áramlása is
nemzetek közötti. Sőt nemzetek feletti gazdasági-politikai megállapodások, egyezmények,
szerződések, uniók köttetnek az egyes országok között, meghatározva a gazdasági környezetet.
Ezzel a szakterülettel a nemzetközi gazdaságtan foglalkozik.
A jegyzet egyes részeiben foglalkozik az állami szerepvállalással és a külfölddel kapcsolatos
gazdasági jelenségekkel, mert ez meghatározója a hazai gazdaságnak.
A közgazdasági elmélettörténet foglalkozik a tudomány történetével, neves képviselőivel.

2
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Miért érdemes tudni a makroökonómiát? A makroökonómiai ismeretek az egyes emberek
egyéni döntései során is hasznosak. Ilyenek a munkapiaccal, bérekkel, árak változásával,
devizaárfolyammal, megtakarításokkal, vagyontartással kapcsolatos döntések.
Egy mérnök a mai bérek mellett, negyven évnyi munka mellett pályája során legalább 120
millió forintnyi jövedelmet szerez (a megszerzett bér egy részének megtakarításából származó
kamatjövedelmek és esetleges profitok, valamint béremelés nélkül). A gazdasági környezetet
figyelembe vevő életstratégia és a hozzá kapcsolódó döntések révén forint tízmilliókkal lehet
gazdagabb vagy szegényebb! Ez volt a mézesmadzag.
Természetesen az önmagára igényes, társadalmi felelősségét érző, értelmiségi mérnök ember a
kecsegtető pénzbeli hasznoktól függetlenül is ismerni akarja a nemzetgazdaság működésének
összefüggéseit.
Vállalkozóként és menedzser alkalmazottként is fontos a nemzetgazdaság ismerete. Minden
vállalat egy ország gazdasági rendszerébe illeszkedik. Ez a gazdasági rendszer számára
korlátokat és lehetőségeket jelent, amire a legtöbb esetben nincs közvetlen ráhatása, ezért
alkalmazkodnia kell. Ha nem ismeri ezt a környezetet, akkor a döntései esetlegessége
következtében jelentős jövedelemtől esik el, vagy lemarad a megszerezhető jövedelmekről.
A jegyzetben a szemléletesség, gyakorlatisság kedvéért a közelmúlt gazdasági történései is
jelen vannak. A működésében „tetten ért” közgazdaságtan, szemléltető és motiváló hatású
kívánt lenni, de az idő múlása kikezdheti ezt. Az oktatók a hallgatók együttműködésével
frissíthetik, kiegészíthetik akár visszamenőleg is, az adatsorokat, egyéb számszerűsíthető
információkat. A Magyar Nemzeti Bank (mnb.hu) és a Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)
oldali a nagyközönség számára is egyre inkább fogyasztható információi könnyedén elérhetők,
felhasználásuk javasolt.
Ha valaki mélyebben akar a makroökonómiával foglalkozni, akkor a felhasznált irodalomban
felsorolt műveket érdemes tanulmányozni.

3
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
1. A makrogazdaság szereplői, alapfogalmak

A makroökonómia egy ország gazdaságával foglalkozik. Nemzetgazdaságtannak is


nevezhetjük. A gazdaság szereplőit nem különálló egységenként vizsgálja, hanem azokat
összevontan kezeli.
Egy ország összes háztartása alkotja a HÁZTARTÁS szektort. Az ország összes vállalata
alkotja a VÁLLALAT szektort. Ezt a két szektort magánszektornak is szokták nevezni
(rövidítve, becézve: maszek).
A háztartás biztosítja a vállalat számára a munkaerő kínálatot, cserébe bért kap.
A háztartás megtakarításai jutnak el a pénzintézetek közreműködésével a vállalathoz, a vállalat
ezekből a forrásokból finanszírozza a rendszeresen felmerülő folyó költségeit és a termelésüket
több éven keresztül szolgáló beruházásokat. A vállalatok ezért hitelkamatot fizetnek, a
háztartások betéti kamatot kapnak.
A háztartások az általuk nem használt földjüket bérleti díj fejében átengedik használatra a
vállalatoknak.
Ha utánagondolunk, akkor a vállalatok tulajdonosai a háztartások, melyek kockáztatják a
vállalkozásba bevitt vagyonukat, sőt esetenként a magánvagyonukat is. A kockázatvállalásért
cserébe részesülhetnek a vállalat profitjából.
A modern gazdaságok vegyes gazdaságok. Ez azt jelenti, hogy az ÁLLAM, a magánszektor
mellett, fontos szerepet játszik a gazdaság életében.
Szabályozza a magánszektor működését: versenyszabályokat hoz, ágazatokat szabályoz,
monopóliumokat korlátoz, adók és támogatások formájában újra elosztja a jövedelmeket, kezeli
a környezetszennyezés problémáját.
Előállít olyan termékeket, nyújt olyan szolgáltatásokat, melyeket a magánszektor nem hajlandó,
vagy nem képes termelni. A költségvetési törvény alapján ide tartozó szervezeteket,
intézményeket értjük az ÁLLAM szektor alatt. A Magyar Tudományos Akadémia, a Központi
Statisztikai Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (beleértve az állami felsőoktatási
intézményeket), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a helyi
önkormányzatok mind az állam szektorhoz tartozik. A felsoroltak csak példák, hiszen a
költségvetési törvény több, mint ezer oldalon 72 költségvetési fejezetet részletez, valamint a
parlament megváltoztathatja a fejezetek számát, elnevezését is.
Ha a nemzetgazdaság egy konkrét szereplőjét nézzük, akkor az Óbudai Egyetem, amely állami
fenntartású, az ÁLLAM szektor része, míg a magántőkéből működő Budapesti Kommunikációs
és Üzleti Főiskola a VÁLLALAT szektor része. Hasonlóan a fővárosi Szent János Kórház az
ÁLLAM szektorba tartozik, a Dr. Rose Magánkórház a VÁLLALAT szektorba. Látható, hogy
a tevékenység nem határozza meg minden esetben egyértelműen a szervezet hovatartozását, bár
vannak olyan tevékenységek, melyeket csak az ÁLLAM végezhet (például nemzetbiztonsági
okokból).
A modern gazdaságok nyitott gazdaságok is. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok a globális
piacokon kapcsolatba kerülnek más országok szereplőivel (külföldi háztartásokkal,
vállalatokkal, kormányzati szervekkel). A makrogazdaság negyedik szektora a KÜLFÖLD.
Termékeket adnak el a hazai vállalatok külföldön, ez az export. Külföldi termékeket vásárolunk
ez az import.
4
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Nem csak termékek és szolgáltatások áramlanak az országok között, hanem a tőke is.
Külföldiek fektetnek be nálunk (ez a tőkeimport), hazaiak fektetnek be külföldön (ez a
tőkeexport). A munkaerő is áramolhat az országok között.
A makroökonómiai tanulmányaink során nem csak a szereplők összevonását alkalmazzuk,
hanem az egyes szektorok által vásárolt termékeket is termékcsoportokká aggregáljuk.
A HÁZTARTÁS szektor vásárlásait FOGYASZTÁS-nak nevezzük, ezen azt a pénzösszeget
értjük, amennyit a gazdaság összes háztartása adott időszakban (mondjuk egy évben)
fogyasztási javak vásárlására fordít.
Mivel nagyon sokféle terméket, szolgáltatást vesznek a háztartások, ezért mindezt fizikai
mértékegységben lehetetlen összesíteni (több ezer köbméter sör, több tonna Túró Rudi,
sokmillió elkészült frizura és néhány millió sertés nem hozható másképp közös nevezőre), így
pénzben határozzuk meg a nagyságát. Például 2013-ban a magyar háztartások fogyasztása
18700 milliárd forint volt.
A VÁLLALAT szektor vásárlásait BERUHÁZÁS-nak nevezzük. Fontos, hogy a termelés
során más vállalatoktól megvásárolt, a termeléshez szükséges anyagok, energia, alkatrészek,
félkész termékek, stb. értéke ebbe nem tartozik bele, csak olyan termelési eszközök, amelyek
több éven keresztül szolgálják a vállalat tevékenységét (ilyenek lehetnek az ingatlanok, gépek,
berendezések). A háztartás házépítését is ide soroljuk.
Az ÁLLAM szektor vásárlásait KORMÁNYZATI KIADÁS-nak nevezzük. Az állam a
feladatai ellátásához a vállalatoktól vásárolja meg a szükséges termékeket.
A KÜLFÖLD szektor vásárlásai tőlünk az EXPORT. Amit a hazaiak vesznek a külföldiektől,
az az IMPORT. A kettő különbségét külkereskedelmi egyenlegnek, külkereskedelmi
mérlegnek, sőt nettó exportnak is szokták nevezni. Nettó export= Export - Import.
Ha az egyenleg pozitív, akkor külkereskedelmi többletről beszélünk, ha negatív, akkor
külkereskedelmi hiányról.
A továbbiakban a szektorok rövidítése H,V,Á,K (háztartás, vállalat, állam, külföld). A
szektorok által vásárolt termékcsoportoké (angol megfelelőből) a következők: C (consumption)
a FOGYASZTÁS, I (investment) a BERUHÁZÁS, G (goverment expenditures) a
KORMÁNYZATI KIADÁS, X az EXPORT, IM az IMPORT, NX (net export) NETTÓ
EXPORT.
A magyar köznyelvben elterjedt kifejezés, a kormányzati kiadások szinonimájaként, az állami
beruházás. Lehetőleg kerüljük, az állami kiadások egy része valóban beruházási jellegű (például
egy kollégium vagy múzeum megépítése), más kiadások azonban folyó jellegűek (például egy
állami egyetem villanyszámlája).

5
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Szektor Árupiaci kereslete Jelölés
HÁZTARTÁS FOGYASZTÁS C
VÁLLALAT BERUHÁZÁS I
ÁLLAM KORMÁNYZATI KIADÁS G
KÜLFÖLD NETTÓ EXPORT NX

A továbbiakban néhány alapfogalom tisztázása szükséges.


KIBOCSÁTÁS, Q (quantity): egy konkrét gazdaságban, meghatározott idő alatt megtermelt
termékek mennyisége. Például a magyar gazdaságban 2013-ban megtermelt termékek
mennyisége.
A kibocsátással kapcsolatos adatokat negyedévente dolgozza fel a KSH (Központi Statisztikai
Hivatal).
JÖVEDELEM, Y (yield): a realizált kibocsátás. A termékek eladásából keletkezik a
vállalatoknál a bevétel, amely bevételt aztán szétosztanak a termelési tényezők tulajdonosai
(ezek a háztartások) között bér, bérleti díj, kamat, profit formájában. Tehát a JÖVEDELEM:
egy gazdaságban, adott időszak alatt megtermelt termékek eladásából keletkező bevétel.
MEGTAKARÍTÁS, S (saving): a jövedelemnek azon része, amennyit nem használtak fel egyéb
célra a gazdaság szereplői.
ADÓ, T (tax): a magánszektor (háztartás és vállalat) fizeti az államnak, mégpedig úgy, hogy
közvetlen ellenszolgáltatást nem kap cserébe. Például a háztartások Személyi Jövedelemadót
(SZJA) és Általános Forgalmi Adót (ÁFA) fizetnek, míg a vállalatok nyereségük után Társasági
Adót.
TRANSZFER, TR (transfer): az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli támogatása a
magánszektor felé. Például a háztartások a nehéz szociális helyzetükre tekintettel
(felsőoktatásban szociális ösztöndíj), a vállalatok munkahelyteremtő beruházásokhoz, kutatás-
fejlesztési tevékenységhez kaphatnak támogatást.
BÉR, w (wage): a vállalat szektortól a háztartásokhoz áramló tényezőjövedelem.
A munkavégzésért járó béren kívül beleértjük a háztartásoknak a megtakarításuk után fizetett
kamatokat, a föld használatért fizetett bérleti díjakat és a kockáztatott tőkéből származó profitot
is.
A modern gazdaságokban a háztartások jövedelme legnagyobbrészt munkavégzésből
származik, ezért leegyszerűsítve a dolgot, csak BÉRnek nevezzük az előző kategóriák
összességét.
ÁRSZÍNVONAL, P (price level): a termékárak mennyiséggel súlyozott átlaga.
Számunkra az árszínvonal változásának mértéke a szükséges és hasznos információ, ezért ha
két időpont között vizsgálódunk, akkor a korábbi időpont árszínvonalát 1-nek vesszük, az új
időpont árszínvonalát pedig ehhez viszonyítjuk. Például, ha 2003. augusztusa és novembere
között vizsgálódunk, akkor P augusztus=1 és az árszínvonal novemberre 8,4%-kal nőtt, akkor
Pnovember=1,084.

6
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az árszínvonal változását mutatja a fogyasztói árindex CPI (consumer price index), melynek
változását a KSH havonta méri. A KSH a háztartások által fogyasztott terméket, beleértve
természetesen a szolgáltatásokat is, rendeltetés szerinti kategóriákba sorolja.
A fogyasztók szokásai alapján meghatározzák, hogy az egyes termékcsoportok hány %-át
teszik ki az összes fogyasztási célú költésnek.
Az alábbi táblázatban kerekítve találhatók a súlyarányok (ezek 2014-esek).
Termékcsoport Súlyarány (%)
Élelmiszerek és alkoholmentes italok 21
Szeszes italok, dohányáruk 8
Ruházat és lábbeli 3
Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 15
Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 5
Egészségügy 5
Közlekedés és szállítás 15
Távközlés 4
Szabadidő és kultúra 9
Oktatás 2
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 6
Egyéb termékek és szolgáltatások 7
Összesen 100

Az első sorban látható adat azt jelenti, hogy a háztartások a fogyasztásra költött pénzüknek
21%-át fordítják élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez az összes magyar háztartás átlaga.
Az egyének és a különböző társadalmi helyzetű csoportok esetén ez az arány jelentősen eltérhet.
Jellemző, hogy az alacsonyabb jövedelműek esetében az élelmiszerre fordított összeg aránya
az összes fogyasztási kiadáson belül nagyobb, mint a magasabb jövedelműek esetében. Nem
abszolút költenek többet, hanem az összes költéshez viszonyítva.
A második és a harmadik sorból azt látjuk, hogy ha nem alkoholizálnánk és dohányoznánk
annyit, akkor sokkal jobban néznénk ki .
Majd néhány száz (a fogyasztást reprezentáló) termék és szolgáltatás árát megyénként és
Budapesten összegyűjtik, átlagolják és kiszámítják, hogy mennyivel változott a
termékkategória (amelybe a konkrét termék tartozik) átlagára.

7
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Néhány termék átlagára 2010. január, február, március hónapokban:
Rövidkaraj, kg 1220 1190 1150

Sertéscomb, kg 1110 1110 1080

Rostélyos, kg 1430 1430 1440

Bontott csirke, kg 731 717 720

Gyulai kolbász, kg 3390 3390 3420

Gépsonka, kg 1930 1920 1910

Párizsi, kg 1010 1000 1040

Olasz felvágott, kg 1170 1160 1160

Ponty, élő, kg 946 951 949

Tojás, 10 db 337 335 336

Pasztőrözött tej, 2,8,%, liter 199 197 197

Trappista tömbsajt, kg 1350 1330 1340

Sertészsír, 500 g 566 559 552

Étolaj, napraforgó, liter 393 405 395

Önkorm.összkomf. lakás bérl. díj, m² 296 299 300

Társasház közös költsége, 50 m² 12660 12700 12740

Szemétszállítás, 110-120 l kuka ürítése, havi


díj 1840 1850 1850

Vízdíj, m³ 297 300 300

Csatornadíj, m³ 321 325 326

Férfi hajvágás, fő 1290 1310 1320

Vonaljegy, db 234 243 244

Ezután súlyozott átlagot számítanak az összes termékcsoportra.


Termékcsoport Súlyarány Árváltozás (előző időszak árait tekintjük 1-
(%) nek)
Élelmiszerek és alkoholmentes 21 1,12
italok
Szeszes italok, dohányáruk 8 1,24
Ruházat és lábbeli 3 1,06
Lakásszolgáltatás, víz, villamos 15 0,92
energia, gáz és egyéb
tüzelőanyagok
Lakberendezés, 5 1,08
lakásfelszerelés, rendszeres
lakáskarbantartás
Egészségügy 5 1,04
Közlekedés és szállítás 15 1,07

8
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Távközlés 4 1,09
Szabadidő és kultúra 9 1,11
Oktatás 2 1,03
Vendéglátás és szálláshely- 6 1,13
szolgáltatás
Egyéb termékek és 7 1,06
szolgáltatások
Összesen 100 107,68

A táblázatban látható, hogy a szesz, dohány kategóriába tartozó termékek ára átlagosan 24%-
kal, a ruházati termékeké 6%-kal nőtt, míg a Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és
egyéb tüzelőanyagok ára átlagosan 8%-kal csökkent.

A súlyozott átlag így jön ki:


21∗1,12+8∗1,24+3∗1,06+15∗0,92+5∗1,08+5∗1,04+15∗1,07+4∗1,09+9∗1,11+2∗1,03+6∗1,13+7∗1,06
P= = 107,68
100

Ez azt jelenti, hogy az árszínvonal az előző időszakhoz képest átlagosan 7,68%-kal nőtt.
Az előző időszak a KSH-nál háromféle lehet. Előző hónaphoz, előző év azonos hónapjához
képest és előző év decemberéhez képest adják meg a fogyasztói árak változását. Tehát havi, ez
évi és éves árszínvonal-változásról tájékoztat a KSH gyorsjelentése.
Az árszínvonal növekedését inflációnak (az előző táblázat adatai alapján 7,68%-os inflációról
beszélünk), csökkenését deflációnak nevezzük. Az okokról, hatásokról későbbi fejezetekben
lesz szó.
Két hétköznapi helyzetben kell ismerni az infláció mértékét.
Az egyik, amikor megtakarítási döntést hozunk. A pénzintézetek a náluk elhelyezett
megtakarítás után kamatot fizetnek (ez az úgynevezett nominális kamat).
Ha ez a kamat alacsonyabb, mint ugyanezen időszakban az infláció mértéke, akkor a
megtakarítás futamidejének végén kevesebb terméket tudunk venni a pénzünkből, mint a
futamidő elején, vagyis rossz megtakarítási döntést hoztunk.
A reálkamat mutatja, meg hogy érdemes-e megtakarítani. Számítása kétféleképpen történhet.
Az egyik módszer gyors és egyszerű: reálkamat=nominális kamat-inflációs ráta. Ha a bank évi
6% kamatot fizet és az infláció 4%, akkor a reálkamat 2%. Vagyis a megtakarító 2%-kal több
terméket tud venni a pénzéből a futamidő végén. Ez a módszer jó közelítő eredményt ad, ha
alacsony kamat és infláció van a gazdaságban.
A pontos eredményt bonyolultabb számítással kapjuk:

1+nominális kamat/100
reál kamat = ( − 1)*100
1+inflációs ráta/100
az előző számokkal reálkamat=(1,06/1,04-1)*100=1,923%
9
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Látható, hogy a két eredmény igen közel van egymáshoz.
Ha a nominális kamat 25%, az infláció 17%, akkor az első módszerrel 8%-os reálkamat adódik,
a pontos eredmény pedig (1,25/1,17-1)*100=6,838%. Itt már jelentős az eltérés!
A másik szituáció a béralku. Ha munkavállalóként a következő időszak munkabéréről
próbálunk megállapodni a munkaadónkkal, akkor a következő időszakra várt inflációt
meghaladó mértékben kérjünk emelést, különben a bérünkből megvásárolható
termékmennyiség csökken.
Hogy mennyivel legyen magasabb a kért bér, arra a gazdasági növekedés az irányadó. Nem
számít túlzó kérésnek, ha a gazdasági növekedés felét kérjük az infláció felett. Ha a GDP
növekedés 4%, az infláció 3%, akkor elvárható emelés az 5% (4/2+3).

10
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
2. Jövedelem-áramlások a folyótétel számlákon

A makrogazdaságban a szereplők közötti kapcsolatok megértése érdekében számlákon szokták


feltüntetni a jövedelem-folyamatokat.
Minden szereplő külön számlát kap, úgymint Háztartás, Vállalat, Állam, Külföld, a
pénzintézeteket a Tőkeszámlán mutatjuk be.
A VÁLLALAT szektor által termelt jövedelmet (Y) nem a vállalat számláján, hanem külön, a
Hazai össztermék számlán tüntetjük fel, annak érdekében, hogy ezt a fontos adatot kiemeljük,
a vállalat számla egyéb tételeitől elkülönítsük.
A számlák bal oldalát Tartozik, jobb oldalát Követel számlakarnak nevezik a számvitelben. A
számlák bal oldalán a kiáramló jövedelmeket, míg a jobb oldalán a beáramló jövedelmeket
tüntetjük fel,égpedig úgy, hogy azt a tételt, amelyik ez egyik számlán beáramló jövedelemként
szerepel, egy másik számlán kiáramlóként szerepeltetjük.
Ennek a módszernek köszönhetően a számla két karján lévő tételek összege megegyezik.

KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK HÁZTARTÁS BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

FOGYASZTÁS, C BÉR, w
ADÓ, Th TRANSZFER, Tr
MEGTAKARÍTÁS, Sh

A HÁZTARTÁS szektorból kiáramló jövedelem a fogyasztás, ez a VÁLLALAT-hoz áramlik,


de a VÁLLALAT beáramló jövedelmeit a Hazai össztermék számlára írjuk.
Az adó az ÁLLAM bevétele, a megtakarítás a Tőkeszámlára megy.
A beáramló jövedelmek közül a bér a VÁLLALAT szektorból, a transzfer az ÁLLAM-tól
érkezik.
KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK VÁLLALAT BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

BÉR, w JÖVEDELEM, Y
ADÓ, Tv
MEGTAKARÍTÁS, Sv

A VÁLLALAT szektor is fizet adót, illetve a szektor megtakarítása a Tőkeszámlára kerül.


A beáramló jövedelem a Hazai össztermék számlán összeírt jövedelem.

11
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK ÁLLAM BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

KORMÁNYZATI KIADÁSOK, G ADÓ, Th


TRANSZFER, Tr ADÓ, Tv
MEGTAKARÍTÁS, Sá

Az ÁLLAM a VÁLLALAT szektortól vásárol, a kormányzati kiadások innen kiáramlanak, míg


a Hazai össztermékszámlára beáramlanak.
Az ÁLLAM megtakarítását költségvetési egyenlegnek is szokták nevezni.
Mint a többi számlán, így az ÁLLAM-én is a megtakarítások hozzák egyensúlyba a számlákat.
Ha a beáramló jövedelmek (Követel oldal, jobb számlakar) nagyobbak, mint a kiáramló
jövedelmek (Tartozik oldal, bal számlakar), akkor a megtakarítás pozitív, fordított esetben a
megtakarítás negatív.
Az állam számláján a pozitív egyenleget szufficitnek, a negatívat deficitnek nevezzük.
Ha az ÁLLAM adott időszakra jutó bevételei (Th+Tv) nagyobbak, mint a kiadásai (G+TR),
akkor Sá negatív, költségvetési hiány vagy deficit keletkezett.
Hogyan lehetséges többet költeni, mint amennyi beáramlott? Ebben az esetben vagy a múltbeli
megtakarítások fedezik a költekezést (vagyonfelélés), vagy ha nem volt ilyen, akkor hitelt vett
fel az illető szektor.
A szektorok közül jellemzően az ÁLLAM egyenlege szokott negatív lenni. Minthogy
Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja, kötelező csatlakoznunk az Európai
Monetáris Unióhoz (vagyis be kell vezetni az Euro-t, mint fizetőeszközt).
Határidő nincs, de a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatosan vannak elvárások, ezek a maastrichti
kritériumok. Ezek közül a költségvetési hiányra vonatkozó elvárás, hogy az adott évi
költségvetési hiány nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP (JÖVEDELEM, Y) 3%-a. Ha a
JÖVEDELEM 1000, akkor a deficit maximum 30 lehet. Ha a JÖVEDELEM 2000, akkor 60.
Magyarország a csatlakozástól 2010-ig nem tartotta be ezt az előírást, ezért kötelezettségszegési
eljárást indítottak, ami azzal fenyegetett, hogy az uniós támogatásokat megvonják.
Az állam állampapírok (kincstárjegyek, államkötvények) eladásával jut hitelhez.

KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK KÜLFÖLD BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

EXPORT, X IMPORT, IM
MEGTAKARÍTÁS, Sk

A Külföld számlán a hazai gazdaság szempontjából a kivitel, az Export, kiáramló jövedelem.


Amit mi kiviszünk, azért ők fizetnek. Az általunk behozott termékek értéke az Import, ez
KÜLFÖLD-nek bevétel, nálunk kiáramló jövedelem.

12
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A számlát megint a megtakarítás hozza egyensúlyba. A KÜLFÖLDDEL kapcsolatos
tranzakciók a Hazai össztermék számlán kerülnek feltüntetésre, mégpedig a kiáramló oldalon,
nettó exportként NX=(X-IM).
A hazai VÁLLALAT szektor állítja elő az Exportot, az Import pedig csökkenti a VÁLLALAT
termékei iránti keresletet.

KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK HAZAI ÖSSZTERMÉK BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

JÖVEDELEM, Y FOGYASZTÁS, C
BERUHÁZÁS, I
KORMÁNYZATI KIADÁSOK, G
EXPORT-IMPORT (X-IM)

A Hazai össztermék számlán a VÁLLALAT szektor bevételei szerepelnek.


A szektorok megtakarításai a Tőkeszámlára kerülnek.
A modern gazdaságok működésében nagy jelentősége van a pénzügyi szektor vállalatainak,
ilyenek a bankok, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztárak,
takarékszövetkezetek.
Ezek a megtakarításokat összegyűjtik, elosztják a források igénylői között, végső soron
Beruházássá válik az összegyűjtött megtakarításból.
A beruházási javaknak pedig nem csak felhasználói a VÁLLALATOK, hanem előállítói is,
ezért ez számukra bevétel, így kerül a Hazai össztermék bevételi oldalára.

KIÁRAMLÓ JÖVEDELEMEK TŐKESZÁMLA BEÁRAMLÓ JÖVEDELMEK

BERUHÁZÁS, I MEGTAKARÍTÁS (HÁZTARTÁSÉ) Sh


MEGTAKARÍTÁS (VÁLLALATÉ) Sv
MEGTAKARÍTÁS (ÁLLAMÉ) Sá
MEGTAKARÍTÁS (KÜLFÖLDÉ) Sk

13
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A társadalmi elszámolási mátrix egy táblázatban foglalja össze a szektorok és a számlák közötti
jövedelem-áramlásokat.
HÁZTARTÁS VÁLLALAT ÁLLAM KÜLFÖLD TŐKESZÁMLA HAZAI
ÖSSZTERMÉK

HÁZTARTÁS
- w TRh - - -
VÁLLALAT
- - - - - Y
ÁLLAM
Th Tv - - - -
KÜLFÖLD
- - - - - IM
TŐKESZÁMLA
Sh Sv Sá Sk - -
HAZAI C - G X I -
ÖSSZTERMÉK

Soronként a szektorokba beáramló jövedelmek láthatók, az oszlopokban a kiáramló


jövedelmek, így minden tétel csak egyszer szerepel a táblázatban. Összefoglalja a folyótétel-
számlákon megfigyelt jövedelem-folyamatokat.

14
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
3. A makrogazdaság teljesítményének mérése
A gazdasági szereplők akkor tudnak az érdekeiknek megfelelő döntéseket hozni, ha megfelelő
információkkal rendelkeznek a lehetőségeiket és korlátaikat illetően.
A makrogazdasággal kapcsolatos adatok összegyűjtésének igénye igen régi, matematikusok,
közgazdászok, statisztikusok, informatikusok munkájának köszönhető egy egységes, de messze
nem tökéletes mérőrendszer kialakítása. Magyarországon a KSH az adatgyűjtés és feldolgozás
központja.
A történelem során az egyes birodalmak erejéről az épített kultúra, az adónyilvántartások és a
rendelkezésre álló haderő mérete árulkodott, tehát a történészek ezekre az adatokra
támaszkodva végezhetnek összehasonlításokat.
A makrogazdasági adatok alapján összehasonlíthatjuk a különböző korszakokat, gazdasági
rendszereket, országokat, gazdaságpolitikai eszközök alkalmazásának következményeit. Arra
is lehetőség van, hogy a makrogazdaság működésével kapcsolatos elméleteket felülvizsgáljuk,
finomítsuk, újragondoljuk, fejlesszük.
A vállalatok számára is fontos, hogy a működési környezetüket jelentő ország gazdasági
helyzete hogyan alakul, sőt az exportra termelő vállalatok esetében a partnerországok gazdasági
adatai is fontosak.
Egy ország gazdasági teljesítményét megmérni rendkívül komplex feladat.
Az első probléma a mérés határának kijelölése, hogy mennyire széleskörűen mérhető a
gazdaság teljesítménye. Csak a társadalmilag szervezett tevékenységek eredménye mérhető.
Nem mérhető a szürkegazdaság és a feketegazdaság teljesítménye.
Szürkegazdaság alatt legális tevékenységeket értünk, amely során a vállalat a gazdasági
tevékenységének eredményét eltitkolja (nem ad számlát a teljesítésről, nem jelenti be
szabályosan a foglalkoztatottakat). Ezzel az a célja, hogy elkerülje a fizetendő közterheket
(adókat és járulékokat).
Magyarországon ennek sok évszázados hagyománya van, ugyanis sokáig idegen, megszálló
hatalmaknak kellett adót fizetni, így az adócsalás a politikai ellenállás formájává nemesült.
Persze nem egyedi a dolog, más országok is küzdenek az adó és járulékcsalások problémájával.
Feketegazdaság alatt illegális tevékenységeket értünk.
Keletkezik jövedelem, de ennek eltitkolásában érdekelt a jövedelem megszerzője. Szerv- és
emberkereskedők, drogbűnözők, futtatók és csempészek nem érdekeltek a pontos
makrogazdasági mérésekben.
Vannak törekvések a becslésekre, legutóbb Nagy-Brittaniában került be a GDP számításba a
prostitúcióból és a drogkereskedelemből származó jövedelem becsült értéke. Ezt ott a GDP 1%-
ára becsülték.
A háztartások nem minden árut és szolgáltatást vesznek meg a vállalkozóktól, sok mindent
állítanak elő, végeznek el a háztartásukon belül.
Anyuka levágja a fiúgyermek haját, apuka kifesti a gyerekszobát, Öcsi bevásárol Nagyinak,
Nagyi gyümölcsöt termeszt és nekünk adja, Hugi vacsorát főz, sógorral disznót vágunk stb.. Ha
mindezt megvennék, akkor az bekerülne a GDP-be, így viszont kimarad.

15
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Magyarországon az alacsony jövedelmek, alacsony foglalkoztatottság és az önellátás, mint
önérték, hagyománya miatt jelentős a háztartások otthoni teljesítménye.
Problémát jelent az is, hogy a természeti csapások utáni helyreállítás vagy egy környezeti
katasztrófát követő újjáépítés növelik a gazdaság teljesítményét, holott mindez a jólét
csökkenésével jár együtt.
Sok szakember, köztük szociológusok, közgazdászok, természetvédők, egészségügyiek is
szorgalmazzák a GDP mérésének átalakítását, teljesebbé tételét.
Egyelőre nincs egységes új mérőszám, csak néhány alternatív módszer.(Például: A Bruttó
Nemzeti Boldogság mutatója 9 kategóriában 33 szempont szerint áll össze. Ezek a
kategóriák: pszichológiai jólét, életminőség, egészség, oktatás, kultúra, időbeosztás, jó
kormányzás, közösségi kapcsolatok, természeti sokféleség és fenntarthatóság).
Egy gazdaságban nagyon sokféle terméket termelnek, mindezt fizikai mértékegységben
lehetetlen összesíteni, így pénzben határozzuk meg a nagyságát.
A magánszektor termelését összesíteni a termelt mennyiség és az ár szorzataként lehet, míg az
állam által végzett tevékenységeket az előállítás, szolgáltatás-nyújtás költségeként veszik
figyelembe.
Az összes kibocsátás vagy bruttó kibocsátás (GO = GROSS OUTPUT) képlete:
GO = ∑ (p*Q),
az összes termék esetében: a megtermelt mennyiség szorozva a termék árával és mindez
összeadva.
A képletben szerepel a termékek ára, az pedig nem állandó.
Az összes kibocsátás változása mögött állhat a termékek árának változása és a termelés
mennyiségének változása is. Fontos, hogy a két okot szét tudjuk választani.
Az alábbi táblázat egy leegyszerűsített gazdaság adatait tartalmazza két évre 1986-ra és 1987-
re. Ebben a gazdaságban csak két terméket termelnek: papsajtot és birkát. A két termék
termelése egymástól független: a birkatenyésztők nem használnak termelésükhöz papsajtot és
fordítva sem.
Termék 1986 1987
p(86) Q(86) p(86)*Q(86) p(87) Q(87) p(87)*Q(87) p(86)*Q(87)
papsajt 10 5000 50000 15 4000 60000 40000
birka 2000 100 200000 3000 80 240000 160000
250000 300000 200000

1986-ban a kibocsátás papsajtból 50000 értékű, birkából 200000, összesen 250000. Ez az 1986-
os GO. Adott év kibocsátását adott év árain nominális kibocsátásnak nevezzük.
1987-ben a nominális kibocsátás 300000. Ez az adat alkalmatlan arra, hogy összehasonlítsuk a
két évet. Látható, hogy a termelés valójában mindkét termékből csökkent, de a csökkenés
mértékénél nagyobb mértékben nőttek a termékárak, ezért lett nagyobb az 1987-es nominális
kibocsátás.
16
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A probléma kiküszöbölése érdekében az egyik év árait számítási bázisnak tekintjük, (ez a
példában a korábbi év), és az 1986-os árakon számított kibocsátás 1987-ben 200000 volt. Ez
valóban összehasonlítható az 1986-os kibocsátással, vagyis csökkent a gazdaság teljesítménye,
mégpedig ötödével.
Ezt a mutatót reál kibocsátásnak nevezzük. Csak a reálmutatók összevetésének van értelme.
A nominális mutatót folyó áras mutatónak szokták nevezni, míg a reálmutatót változatlan áras
(bázisáras) mutatónak.
Ha a nominális kibocsátás mutatóját elosztjuk a reálkibocsátással, akkor megkapjuk, hogy hány
%-kal változott az összes termelt termék ára átlagosan a két időszak között. Ez a mutató a GDP
árindex.
A GDP árindex és a fogyasztói árindex ugyanúgy az árszínvonal változását mutatja, de GDP
árindex lényegesen több termék árát veszi figyelembe (de jóval bonyolultabb meghatározni).
A reálkibocsátás a nominális kibocsátás és a GDP árindex ismeretében kiszámítható az alábbi
képlettel:
Reálkibocsátás = Nominális kibocsátás / GDP árindex
Az előző táblázatban 50%-os volt az árváltozás mindkét termék esetében (az árindex 1,5), tehát
reálkibocsátás= 300000/1,5 = 200000.
A vállalatok termelésük során más vállalatok kibocsátását is felhasználhatják.
Ami az egyik vállalatnak végtermék, az egy másik vállalat számára alapanyag, energia vagy
alkatrész.
Az összes kibocsátás többször is tartalmazhatja ugyanannak a terméknek az értékét, a termelési
lánc jellegétől függően.
Például a Vackor Bt. vadon termő erdei gyümölcsök begyűjtésével foglalkozik, csak munkát
alkalmaz a termelésben. A gyümölcsöket eladja 1 millió forintért a Pisze Pálinkafőző Kft-nek.
A pálinkafőző pálinkát készít, majd azt eladja 5 millió forintért. A kibocsátás 1 millió+5 millió=
6 millió. Ebben a számításban kétszer vettük figyelembe a gyümölcsök értékét, de ennél jóval
hosszabb termelési láncok is vannak.
Halmozódásnak hívjuk a fenti jelenséget: amikor a bruttó kibocsátásban többször is megjelenik
a termelés során más vállalatok által megtermelt, a termeléshez szükséges anyagok, áruk,
energia, és a többi értéke. Ezt a felhasználást folyó termelő-felhasználásnak, vagy termelő-
fogyasztásnak is nevezzük.
Helyesen úgy lenne, 1 millió forintnyi értéket állított elő a Vackor Bt. és 5millió-
1millió=4millió forintnyi értéket a Pisze Pálinkafőző Kft. Összesen 5millió forintnyi új érték
keletkezett a gazdaságban.
A vállalatok által megtermelt új értéket hozzáadott értéknek nevezzük.
Hozzáadott érték = Összes kibocsátás - Folyó termelő felhasználás
Egy gazdaságban adott időszak alatt létrejött összes hozzáadott érték a GDP (Gross Domestic
Product), a Bruttó hazai termék.
Ez a gazdaság teljesítményének alapmutatója.

17
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az egyes országokban előállított GDP nagysága még nem árul el sokat a gazdaság állapotáról,
hiszen országonként eltérő a lakosság száma.
Egy országban az egy főre jutó GDP-t a gazdasági fejlettség mérőszámaként is szokták
értelmezni.
A bruttó és nettó mutatók közötti különbség a beruházások elszámolásából következik. Mint
korábban említettük, a beruházás olyan termelési eszközök megvásárlása, amelyek több éven
keresztül szolgálják a vállalat tevékenységét (ilyenek lehetnek az ingatlanok, gépek,
berendezések).
A beruházás költségét nem lehet a vásárlás évében elszámolni, hanem a használat ideje alatt
kell ezt megtenni. Nem várható el, hogy egy sokmilliós berendezés teljes költsége megtérüljön
az első évben a berendezés használatával előállított termékek árában, mert akkor a termékek túl
drágák lennének és a vevők nem vennék meg.
A beruházás költségét nem a vásárlás évében számolják el, hanem a használat ideje során
folyamatosan követik nyomon a könyvelők a megtérülést. A beruházás megtérülési
folyamata az amortizáció.
Ha 100 millió forintért vesz a csoki gyár egy csokit gyártó gépet és 10 év alatt várható a
beruházás megtérülése, akkor minden évben 10-10 millió forintot számol el költségként a
vállalat 10 éven keresztül. (Ez a legegyszerűbb amortizációs módszer, amikor minden évben
ugyanannyit számol el amortizációként a vállalat. Vannak más módszerek is, a számviteli- és
az adótörvények szabályozzák az elszámolás lehetőségét.) Természetesen a költségek
megjelennek a termékek árában, tehát a termelt csokik árában 10 év alatt még egyszer
megjelenik a 100 milliós beruházási költség.
Egy ilyen gépvásárlás a vásárlás évében növeli a GDP-t, hiszen a gép eladójának ebből bevétele
származik, majd az ezt követő tíz évben is növeli a GDP-t a költségként történő elszámolás.
Ez kiküszöbölhető, ha a bruttó beruházásból kivonjuk az amortizációt. (Természetesen a
nemzetgazdaság szintjén az összes vállalat beruházásából az össze vállalatnál elszámolt
amortizációt.) Amit így kapunk az a nettó beruházás.
Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Amortizáció
A nettó beruházás pozitív értéke azt mutatja, hogy a következő időszakban, mennyivel több
termelő eszköz segíti a termelés növekedését. Tehát ha nagyobb az értéke, akkor nagyobb
növekedésre képes a gazdaság, mint ha kisebb.
A nettó beruházást bővítő beruházásnak (bővítésnek), az amortizációt pótlásnak is
szokták nevezni a fentiek miatt.
Elképzelhető, hogy negatív a nettó beruházás. Ebben az esetben a gazdaság feléli az eszközeit,
ami később növekedési problémákat okoz.
Minden bruttó mutatónak van nettó párja, köztük a különbség minden esetben az amortizáció.
NDP = GDP – Amortizáció
Az NDP (Net Domestic Product) magyarul nettó hazai termék.
A Hazai össztermék számlán láttuk, hogy a jövedelem (Y) a fogyasztás (C), a beruházás (I), a
kormányzati kiadások (G) és a nettó export (NX) összege.

18
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Y= C + I + G + NX, ha ebben a képletben a beruházás bruttó, akkor Y = GDP, ha a beruházás
nem tartalmazza az amortizációt, vagyis nettó, akkor Y = NDP (a folyótétel számláknak
továbbra is egyensúlyban kell lenniük, a vállalat szektor megtakarítása Sv tartalmazza vagy
sem az amortizációt).
A munkaerő és a tőke nemzetközi mozgása miatt, eltér az országban megtermelt érték és az
ország vállalatai és polgárai által megtermelt érték.
A GDP az adott országban megtermelt értéket összesíti, függetlenül attól, hogy azt hazai
vagy külföldi gazdasági szereplők érik el. Ezt jelöli a betűszóban a DOMESTIC=HAZAI
kifejezés.
Tehát a GDP a hazai gazdasági szereplők hazai termelésének és a külföldi gazdasági szereplők
itteni (helyi) termelésének az összege.
Magyarországon jelentős mennyiségű tőkét fektettek be külföldiek, de a külföldiek
magyarországi munkavállalása csekély kb. 100000 fő (leginkább az itt működő külföldi
vállalatok alkalmazottai illetve a környező országok magyarlakta területeiről érkezők
munkavállalása jellemző, de ez a jövőben változhat).
Összességében jelentős a külföldiek itteni termelésének az értéke.
GDP = hazaiak hazai termelése + külföldiek itteni termelése
A GNI (Gross National Income), Bruttó nemzeti jövedelem a hazai gazdasági alanyok
termelésének értékét mutatja, bárhol is érték azt el a világban. A magyarok külföldi befektetése
nagyon alacsony a külföldiek itteni befektetéseihez képest (kb. tizede), de a magyarok külföldi
munkavállalása növekedőben van (300000-400000 közöttiek a becslések 2014-ben).
A külföldi befektetésekből tényező-jövedelemként kamat és profit, külföldi munkavégzésből
munkabér áramlik az országok között. Összességében alacsony a hazaiak külföldi jövedelme.
GNI = hazaiak hazai jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme
A GNI a GDP-ből is számítható, ha ismert a külföldiek itteni és a hazaiak külföldi jövedelme.
GNI = GDP - külföldiek itteni jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme
És visszafelé is számolható a GDP:
GDP = GNI- hazaiak külföldi jövedelme + külföldiek itteni jövedelme
Mivel Magyarország esetében a külföldiek itteni termelésének az értéke nagyobb, mint a
hazaiak külföldi jövedelme, ezért a magyar GDP nagyobb, mint a magyar GNI. (Körülbelül 6-
8%-kal nagyobb a magyar GDP, mint a magyar GNI, más országokban ez a különbség kisebb
és nagyobb is lehet.)
Segíthet a GDP és a GNI megkülönböztetésében, ha megjegyezzük, hogy a GDP a HOL?
kérdésre, a GNI pedig a KIK? kérdésre válaszol.
A GNI nettó mutató párja az NNI (Net National Income), Nettó nemzeti jövedelem. Számítása:
NNI = GNI – Amortizáció
Az országok között ellenszolgáltatás nélkül is áramolhatnak jövedelmek, az úgynevezett
Nemzetközi transzferek. Ilyenek lehetnek a segélyek, örökség, nemzetközi szervezetekbe
fizetett tagdíjak.

19
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Ezeknek a nemzetközi transzfereknek nincs közük az ÁLLAM által a magánszektornak juttatott
transzferhez! Néhány ország jelentős donor, míg mások rászorulhatnak a segítségre.
A GNDI (Gross National Disposable Income), Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem
mutató veszi figyelembe a fentieket. Az országból kiáramló nemzetközi transzferek csökkentik
a beáramló nemzetközi transzferek növelik a Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelmet.
GNDI=GNI - Kiáramló nemzetközi transzferek+ Beáramló nemzetközi Transzferek
A GNDI nettó mutató párja az NNDI (Net National Disposable Income), Rendelkezésre álló
nettó nemzeti jövedelem. Számítása:
NNDI = GNDI – Amortizáció

A nemzetközi fizetési mérleg


A nemzetközi fizetési mérleg a külfölddel kapcsolatos deviza tranzakciókat tartalmazza. Ezeket
az információkat a Magyar Nemzeti Bank gyűjti a folyó fizetési mérleg részeként.

Kiáramló Beáramló
deviza deviza

Külkereskedelem Termékimport Termékexport


Kapott Nyújtott
szolgáltatás szolgáltatás

Jövedelemáramlások Külföldiek Hazaiak Folyó fizetési


magyarországi külföldi mérleg
tényező tényező Nemzetközi
jövedelme jövedelme fizetési
mérleg

Nemzetközi Fizetett Kapott


transzferek transzfer transzfer

Tőkemérleg
Tőkeáramlások Tőke export Tőke import

Tartalék Tartalék Tartalékváltozás


Tartalékváltozás növekedés csökkenés

C+I+G = Belföldi termelés, ha ehhez hozzáadjuk még a Külkereskedelem egyenlegét, akkor


megkapjuk a GDP-t.
Ha ehhez hozzávesszük a Jövedelemáramlások egyenlegét, akkor megkapjuk a GNI-t.
Ha még figyelembe vesszük a Transzferek egyenlegét, akkor megkapjuk a GNDI-t.

20
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Belföldi termelés + Külkereskedelem (beleértve a szolgáltatásokat is) = GDP
GDP + Jövedelemáramlások egyenlege= GNI
GNI + Transzferek egyenlege = GNDI
Tartalékváltozás:
Ha több deviza áramlott ki, mint amennyi beérkezett, akkor a devizatartalék csökkent, ha
kevesebb, akkor nőtt.

2013-as magyar GDP: (Milliárd Ft)

Y = C + I + G + (X - IM)

29.144 = 18.737 + 5.134 + 2.914 + (27964 - 25.635)

100% = 64,3% + 17,7% + 10% + (96% - 88%)

21
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
4. A makrogazdaság piacai

A makrogazdaság működését a makrogazdaságot alkotó piacok elemzésével lehet megérteni.


A piac neve keresleti oldal kínálati oldal

 árupiac H→C V → YS
V→I árupiaci kínálat
D
Y
Á→G
K → X - IM
YD = C + I + G + X – IM
árupiaci kereslet
Az árupiacon, a keresleti oldalon a négy szektor áll (Háztartás, Vállalat, Állam és Külföld) az
árupiaci keresletükkel: Fogyasztás (C), Beruházás (I), Kormányzati kiadások (G), és az Export
(X) és az Import (IM) különbsége.
Az árupiaci kereslet jele: YD
Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett
hajlandóak és képesek megvásárolni.
Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kereslet. YD = f (P)

Az árupiacon a Vállalat szektor áll a kínálati oldalon, megtermelve a keresett termékeket.


Az árupiaci kínálat jele: YS
Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és
ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállítani.
Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínálat. YS = f (P)
Miközben az árupiacon keressük az árszínvonal és az árupiaci kereslet kapcsolatát, szükségünk
lesz a pénzpiac megismerésére.
 pénzpiac H Jegybank és a bankrendszer→MS
V
MD
Á
pénzkereslet pénzkínálat
K

A pénzpiacon pénzkereslete minden szektornak van, a pénzkínálat szabályozását a Jegybank


(Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank, MNB) végzi, a bankrendszer többi tagjával
együttműködve. A pénz jele: M (money). Bővebben a pénzpiacos fejezetben.

22
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Miközben az árupiacon keressük az árszínvonal és az árupiaci kínálat kapcsolatát, szükségünk
lesz a munkapiac megismerésére.

 munkapiac V → LD H → LS

munkakereslet munkakínálat

Munkapiacon, a keresleti oldalon a VÁLLALAT szektor áll a munkaerő igényével, a munkaerő


kínálatot a HÁZTARTÁS tagjai jelentik.
Nem keverendő azzal, amikor a köznyelvben azt mondjuk, hogy munkát keresünk. Ilyenkor a
vállalatok között keresgélünk, hogy melyiknek kínáljuk fel a munkaerőnket. Tehát Kínálatunk
van!
A munka jele: L (Labour). Bővebben a munkapiacos fejezetben.
 devizapiac: a magyar gazdaság a külföldi partnerországokhoz képest kicsi, ez azt
jelenti, hogy a partnerországok makrogazdasági változásai erőteljesen hatnak ránk, míg
a mi gazdaságunk történései nem befolyásolják a partnerországokat.

A magyar gazdaság nyitott, a gazdasági növekedésünk exportfüggő, míg a termelésünk


importfüggő. A magyar gazdaságban jelentős a külföldi működő tőke aránya. A magyar
gazdaság finanszírozásában szintén jelentős a külföldi befektetések aránya.

Minthogy a magyar gazdaság kicsi és nyitott ezért a devizaárfolyam jelentősen


befolyásolja a gazdaságunkat. A devizaárfolyamot kétféleképpen lehet megadni.
Egyrészt a hazai pénz egysége mennyi külföldi pénzt ér (1 HUF=0,00315 EUR, 1
HUF=0,0037 USD), másrészt a külföldi pénz egy egysége mennyi hazai pénzbe kerül
(1 EUR= 317,46 HUF, 1 USD=270,27 HUF).
Reciprok összefüggés áll fent a két adat között. Mivel a forint egy egysége a legtöbb
külföldi pénz egységénél kevesebbet ér, ezért mi az utóbbi módon használjuk a
devizaárfolyamot.
A devizapiacon devizát adnak el azok, akik Magyarországon tőkét fektetnek be, vagy
akik magyar termékeket vásárolnak, magyar szolgáltatásokat vesznek igénybe
(devizakínálat, beáramló tétel a nemzetközi fizetési mérlegben), devizát vesznek azok
a magyarországiak, akik külföldön tőkét fektetnek be, vagy akik külföldi termékeket
vásárolnak, külföldi szolgáltatásokat vesznek igénybe (devizakereslet, kiáramló tétel a
nemzetközi fizetési mérlegben).
A devizaárfolyam mozgása biztosítja a devizapiac egyensúlyát.

Magyarországon a devizakereslet és a devizakínálat egyensúlya határozza meg az


árfolyamot, ezt lebegő árfolyamrendszernek nevezzük. Vannak olyan országok, ahol
rögzített az árfolyamrendszer. Mielőtt belépünk az euro zónába, nálunk is rögzíteni
fogják az árfolyamot.

23
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
5. Az árupiaci kereslet összetevői
5.1. Fogyasztás (és megtakarítás)
A HÁZTARTÁS szektor vásárlásait Fogyasztásnak nevezzük, ezen azt a pénzösszeget értjük,
amennyit a gazdaság összes háztartása adott időszakban fogyasztási javak vásárlására fordít.
A HÁZTARTÁS szektor tagjainak magatartásából, viselkedéséből és szokásaiból vezethető le
a Fogyasztás alakulása.
A Fogyasztást befolyásoló tényezők sokfélék:
A) A makrogazdasági jövedelem (Y vagy GDP) növekedése növeli a fogyasztást.
Ha egy gazdaságban nő a jövedelem, akkor a termelési tényezők (munka, föld, tőke)
tulajdonosainak a jövedelmei nőnek.
A modern gazdaságokban a termelési tényezők nagyobb része a Háztartások tulajdonában áll.
Tehát, ha nő a jövedelem, akkor a Háztartások jövedelme (munkabér, bérleti díj,
kamatjövedelmek, profitból származó osztalék) is nő, vagyis többet tudnak költeni fogyasztási
javakra.
A makrogazdasági jövedelem növekedése évente néhány %-os, minthogy ez a változás kicsi,
ezért lineáris összefüggést feltételezve a jövedelem és a fogyasztás között, egyszerűbbé válik a
függvény kezelése.
ĉ = fogyasztási határhajlandóság: megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha
egységnyivel változik a jövedelem.
Ez a mutató a fogyasztási függvény meredeksége, értéke 0-nál nagyobb és 1-nél kisebb lehet,
hiszen ha egységnyivel változik a jövedelem, akkor a fogyasztás is maximum egységnyivel
nőhet.
A pozitív meredekség mutatja, hogy a jövedelem és a fogyasztás között egyenes arányosság áll
fenn. Vizsgálataink időtávján állandónak tekintjük, hosszabb időtávon változhat.
Képletében a fogyasztás változását osztjuk a jövedelem változásával. A képletben használt
delta a változást szimbolizálja, a C melletti zárójelben az Y pedig azt, hogy a fogyasztás a
jövedelemtől függ.
∆𝐂(𝐘)
Képlete: ĉ = ∆𝐘

Egy lineáris függvény felírásához a meredekségén kívül meg kell adni, hogy a függvény hol
metszi a függőleges tengelyt. Ez a pont az autonóm fogyasztás, jele C0.
Az autonóm fogyasztás a jövedelemtől független fogyasztás, feltételezzük, hogy nagyobb,
mint 0, tehát nem az origóból indul a függvény.
Ezzel a feltételezéssel több, a gazdaságban ténylegesen előforduló jelenséget tudunk
modellezni, mint nélküle.
Matematikailag azt jelenti, ha 0 lenne a jövedelem, akkor C0 lenne a fogyasztás, de a valóságban
nem fordulhat elő, hogy egy ország egy évben semmit sem termel.
Most már felírhatjuk a fogyasztási függvény egyenletét:
C(Y) = ĉ*Y + C0

24
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Nézzünk egy konkrét példát: a fogyasztási határhajlandóság 0,8, az autonóm fogyasztás 200.
Határozzuk meg 500-as, 1000-es és 2000-es jövedelemszinten a fogyasztás nagyságát!
ĉ = 0,8 és C0 = 200, a fogyasztási függvény: C (Y) = 0,8 *Y + 200

C (500) = 0,8* 500 + 200 = 600 Ha 500 a jövedelem, akkor 600 a fogyasztás. Nagyobb a
fogyasztás, mint a jövedelem.

Hogyan lehetséges, hogy a fogyasztás meghaladja a jövedelmet?


Úgy, hogy a háztartások a fogyasztásukhoz felhasználták az adott időszak jövedelmét, és egy
korábbi időszak megtakarítását is, vagy ha ilyen megtakarítás nem volt, akkor hitelből
finanszírozták a költekezésüknek ezt a részét.

C (1000) = 0,8* 1000 + 200 = 1000 Ha 1000 a jövedelem, akkor 1000 a fogyasztás. Fedezi a
fogyasztást a jövedelem.

C(2000) = 0,8* 2000 + 200 = 1800 Ha 2000 a jövedelem, akkor 1800 a fogyasztás. A
fogyasztást meghaladja a jövedelem.

Ha a fogyasztást meghaladja a jövedelem, akkor a háztartásoknak megtakarítása keletkezett.


A fentiekben láthatjuk, hogy a jövedelem, a fogyasztás kategóriái összefüggenek a
megtakarítással.
A háztartás fogyasztásra fel nem használt jövedelme a megtakarítás.
Képletben: S= Y- C
Korábban láttuk, hogy a fogyasztás: C(Y) = ĉ*Y + C0.
Így a jövedelemből kivonva a jövedelemtől függő fogyasztást, jövedelemtől függő
megtakarítást kapunk.
S(Y) = Y- C(Y) = Y - ( ĉ*Y + C0 ) = (1- ĉ)*Y- C0
A képletből látható, hogy megtakarítási függvény is lineáris, meredeksége ŝ= 1- ĉ.
A megtakarítási határhajlandóság (ŝ) megmutatja, hogy mennyivel változik a
megtakarítás, ha egységnyivel változik a jövedelem.

∆𝐒(𝐘)
Képlete: ŝ =
∆𝐘
Az autonóm megtakarítás, a jövedelemtől független megtakarítás, jele S0.
Értéke megegyezik az autonóm fogyasztás -1-szeresével S0 = - C0. Ebben a pontban metszi a
függőleges tengelyt a megtakarítási függvényt.

25
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A megtakarítási függvényt most már felírhatjuk a következő módon is:
S(Y) = ŝ *Y + S0
A fenti példa adataival: ŝ= 1- ĉ=1-0,8=0,2 és S0 = - 200 S (Y) = 0,2* Y – 200

S (500) = 0,2* 500 – 200= -100


S (1000) = 0,2* 1000 – 200= 0
S (2000) = 0,2* 2000 – 200= 200

Az adatokból C(Y) + S(Y) = Y

A fenti példának megfelelő fogyasztási és megtakarítási függvény ábrája:

Fogyasztási és megtakarítási függvény


2000
1800

1500

1000
1000
C(Y), S(Y)

600

500

200 200

0
0 -100
-200
0 500 1000 1500 2000 2500

-500
Y

C(Y) S(Y)

A fogyasztási függvény 200-tól indul, ez az autonóm fogyasztás, ha ezret lépünk jobbra, akkor
800-at fel, ez a meredeksége 0,8.
A megtakarítási függvény -200-tól indul, ez az autonóm megtakarítás, ha ezret lépünk jobbra,
akkor 200-at fel, ez a meredeksége 0,2.

26
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az ábrán látható, hogy Y=1000-ig a megtakarítás negatív, tehát a jövedelem nem fedezi a
fogyasztást. 1000 jövedelem felett válnak a megtakarítások pozitívvá.
B) A fogyasztást befolyásoló tényező a kamat (reálkamat) is.
Ha a kamat nő, akkor a háztartás tagjai elhalasztják a fogyasztásuk egy részét, megtakarítanak,
a jövőbeli nagyobb fogyasztási lehetőségeik miatt.
Azok, akik a fogyasztásukat hitelből fedezték, az emelkedő kamatok miatt kisebb fogyasztást
engedhetnek meg maguknak.
Összességében a kamat növekedése csökkenti a fogyasztást és növeli a megtakarítást.
C) A fogyasztást befolyásoló tényező a háztartások jövővel kapcsolatos várakozásai.
Az embereknek vannak tapasztalataik, esetleg tudásuk is a gazdaság működésével
kapcsolatosan. Az egyes családokban is vannak szokások, hagyományok, viselkedési minták,
amelyek alakítják a fogyasztás jellemzőit, a pénzhez, munkához, megtakarításhoz való
viszonyt.
Európában az északi országok lakói óvatosabbak a költekezést illetően, mint a déliek.
Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy történelmük során a zord körülmények közötti túlélés
alapja a gondos beosztás, előrelátó, tervező gazdálkodás volt.
Míg a déliek, kevésbé szigorú természeti körülmények között élve, lazábbak az előbbieket
illetően. Érdekesség, hogy ezt még Németországon belül is megfigyelték, az ország északi
részén élők takarékosabbak, mint a déli részen lakók.
Magyarországon rendkívül fejletlen a pénzügyi, gazdasági kultúra a fejlett országokhoz képest.
A történelmünk során nem volt lehetőség hosszan beletanulni a gazdasági függetlenségbe, a
felelősségvállalásba. A felülről szabályozott, aluról eltűrt rendszerek beletörődő,
alkalmazkodó, önállótlan magatartást váltottak ki az emberekből. Sok esetben a nyájszellem
érhető tetten, lásd devizaalapú hitelek ügye.
Ha a háztartások elégedettek a jelenlegi gazdasági helyzettel és optimisták a jövőjüket
(munkahelyüket, gazdasági növekedést) illetően, akkor bátrabban költenek, a fogyasztás nő és
a megtakarítás csökken.
Ha a háztartások bizonytalanok a jövőjüket illetően, pesszimisták a gazdasági helyzet
alakulásával kapcsolatban, akkor a fogyasztás csökken és a megtakarítás nő.
A fogyasztók hangulata jelentősen befolyásolja a fogyasztás és az árupiaci kereslet alakulását,
ezért több kutatóintézet is vizsgálja, méri a hangulat, várakozások alakulását. Az alábbiakban a
GfK Hungária egy sajtóközleménye található a fogyasztói bizalom alakulásáról:
A GfK Fogyasztói Bizalom Index vizsgálata szerint 2014 utolsó negyedévében 1 pontos
emelkedést ért el a mutató. A fogyasztói várakozások stagnálnak, míg a vásárlási hajlandóság
enyhén emelkedett.
A Komplex Fogyasztói Bizalom Index több mint 1 ponttal emelkedett, az értéke 2014
decemberében 164 pont.
A Fogyasztói Várakozások Index 2014 utolsó negyedévében szinte nem változott, jelenleg 184,5
ponton áll. Az index értékének változatlansága nem jelenti azonban az index elemeinek
változatlanságát. Amíg a családok reáljövedelem értékének megítélése javult, addig az ország
27
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
gazdasági helyzetét illetően negatívak a várakozások a rövid, 12 hónapra vonatkozóan. A
hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében nincs jelentős változás az előző negyedévhez
képest.
A Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 3 pontos növekedést követően 2014 decemberében
141,9 ponton áll. A mutató javulásának hátterében az áll, hogy a családok saját anyagi
helyzetüket tekintve kicsit bizakodóbbak, a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv
ugyanakkor az előző negyedévhez hasonló képet mutat.
„Érdekesen különválik a hosszú távú perspektívák és a családok jelenlegi helyzetének
megítélése a fogyasztók szemében. Az emberek sajátosan értékelik a körülöttük lévő
környezetet, és míg jelenlegi helyzetükkel szemben belenyugvóan elfogadóak, jövőbeli
kilátásaikat negatívan élik meg, vásárlásaik fő mozgatórugója pedig főként az eddig
elhalasztott vásárlások szükségessége, ami kedvezőtlen hír a fogyasztás jövőjére vonatkozóan.
” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója az adatokra reflektálva.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 szeptemberéhez képest


némiképp változtak: 33-ról 38 százalékra nőtt a munkanélküliség növekedésére számítók
aránya, míg a munkanélküliségi mutatók a lakosság harmada szerint nem fognak változni.
Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint az előző negyedévben, továbbra
is növekszik az árak emelkedésére számítók aránya, ezt decemberben már a lakosság 72

28
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
százaléka gondolta így. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12
hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban 2014 decemberében minden
második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít.
A hitelfelvételi kedv az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen: továbbra is majdnem
minden harmadik ember gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (30%),
míg 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (versus előző időszaki 60%). A háttérben az
áll, hogy a lakosság 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további 37 százalékuk azok
változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról nem változtak az előző negyedévhez képest: továbbra is 36


százalék a bizonytalanok aránya, és a lakosság 42 százaléka szerint érdemes korábban tervezett
vásárlásra felhasználni a megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem
érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kis mértékben nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a megkérdezettek 54 százaléka
gondolja, hogy ez egy megfelelő időpont a vásárlásra. A lakásuk eladását mindössze 13
százalék tartja érdemesnek.
D) A bankok finanszírozási hajlandósága is befolyásolja a fogyasztás alakulását.
Ha a bankok nem szabnak szigorú feltételeket a hitelfelvevőknek, akkor többen több hitelhez
jutnak és nő a fogyasztás.

29
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az Amerikai Egyesült Államokban a 2008-as pénzpiaci összeomlás előtt a politikusok azzal
vádoltak a bankokat, hogy hátrányos megkülönböztetés miatt nem kap az ügyfelek egy része
hitelt.
A bankok lazítottak a szabályokon és a szabályok ellenőrzésén, így olyanok is hitelhez
juthattak, akik korábban nem. A szakma NINJA (no income, no job, no assets = nincs
jövedelme, munkája és vagyona) hitelként emlegette ezeket a folyósításokat. Természetesen
ilyenkor a fogyasztás nő.
Magyarországon is felfutott a hitelezés a 2000-es években, a bankok a reklámjaikban ötleteket
adtak, hogy mire lehetne elkölteni a hiteleiket. Sőt olyan reklám is volt, amelyben a bank
ügyintézője nem akarta meghallgatni az ügyfél fizetőképességéről szóló mondandóját, vagy a
hiteligényléshez szükséges dokumentumokat dobták tűzbe.
A hazai felelőtlen banki hitelezési gyakorlat ellen a piacfelügyeleti jogokkal is felruházott
Magyar Nemzeti Bank megszigorította a hitelfolyósítás szabályait (többek között rögzítette az
önrész arányát, vagy azt, hogy a hitelfelvevő jövedelme hány %-a lehet a törlesztő részlet).
Ha beszűkül a hitelhez jutás lehetősége, akkor csökken a fogyasztás.

E) A háztartások fogyasztását meghatározza a háztartások meglévő vagyona, illetve


annak vélelmezett nagysága.
Ha a háztartások úgy érzik, hogy vagyonuk értéke megnőtt, az értéknövekedés egy részét, vagy
egészét hajlamosak lehetnek megelőlegezni maguknak, vagyis hitelt felvéve növelik a
fogyasztásukat.
Magabiztosságuknak az oka, hogy ha nem tudják a jövedelemből fizetni a hitelek törlesztő
részleteit és kamatait, akkor a vagyon eladása fedezetet nyújt.
Probléma abból adódik, ha vagyon értéke ekkor lecsökken, és már nem fedezi a hitellel
kapcsolatos kötelezettségeket. Egy jó tanács: a még nem realizált nyereséget ne költsük el!
Az USA 2008-as pénzpiaci összeomlását megelőzte az ingatlanpiac összeomlása.
A korábban említett laza hitelezés és az alacsony kamatok miatt megélénkült a kereslet az
ingatlanok iránt, így az ingatlanok éves áremelkedése meghaladta az ingatlanvásárlásra
felvehető hitelek kamatát.
Minél több pénzért vett valaki ingatlant, annál nagyobb nyereséget érezhetett magának néhány
év múlva. Így egyre többen akartak részesülni a haszonból, tovább táplálva az árak emelkedését
(az így felduzzadt spekulatív keresletet buboréknak, itt ingatlanpiaci buboréknak nevezik).
Az ingatlanokon elérni vélt haszon egy részét hitelként felvették és elköltötték.
Amikor néhányan úgy gondolták, hogy realizálják az ingatlanokon elért nyereséget, eladásokba
kezdtek, emiatt az ingatlanár növekedése megtorpant és elindult az eladási lavina, lezuhantak
az ingatlanárak, akár a vételér felére is.
Így azonban nem csak a fogyasztásra felvett hitelek mögül, hanem az ingatlanra felvett hitelek
mögül is eltűnt a fedezet. Az ingatlanpiaci spekuláció a társadalom minden rétegét érintette, a
kedvező lehetőségeket mindenki meg akarta ragadni.

30
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az alacsonyabb vagyonú és jövedelmű rétegek a helyzetre csak a fogyasztásuk visszafogásával
tudtak reagálni és így drasztikusan visszaesett az árupiaci kereslet, a termelő szektor válságát
és jelentős munkanélküliséget hozva.
Ha ez a buborék mondjuk a részvénypiac egy adott területén alakul ki, akkor kevésbé pusztító
a hatása, hiszen jelentős részvénybefektetésekkel a vagyonosabb, magasabb jövedelműek
rendelkeznek, ők pedig egy összeomlás idején kevésbé kényszerülnek a fogyasztásuk
csökkentésére.
Például 1995-től 2000-ig jelentős részvény áremelkedés ment végbe az internetre épülő
szektorba ( IT/telekom és webes/internetes cégek, nevük gyakran .com-ra végződött, ezért
dotkom cégek a szakzsargonban ) tartozó vállalatok részvényeinek esetében.
A dotkom lufi kipukkanása a részvényárak zuhanását és sok vállalat csődjét hozta, de az USA
gazdasága ezt gyorsabban és jóval kisebb veszteséggel kiheverte, mint a 2008-as összeomlást.

F) A fogyasztást befolyásolja, hogy a háztartások mit gondolnak az árak jövőbeli


alakulásáról.
Ha a jövőben megugró árszínvonal növekedést (inflációt) várnak, akkor előrehozhatják a
későbbre tervezett fogyasztásukat (elsősorban tartós cikkekből), ezzel növelik az aktuális
időszak fogyasztását.
Ha az árszínvonal csökkenésére (deflációra) számítanak, akkor elhalaszthatják vásárlásaikat,
arra spekulálnak, hogy a vágyott terméket később olcsóbban tudják megvenni. Ráadásul, ha ez
az elképzelésük beigazolódik, akkor újfent elhalaszthatják a vásárlásaikat, így csökken a
fogyasztás és az árupiaci kereslet is, stagnálás vagy visszaesés következik be a gazdaságban.
Japán 1995 óta napjainkig (20 év) ebben a helyzetben van, és még mindig nem oldódott meg a
probléma.

G) A fogyasztást befolyásolja a népesség korösszetétele


A társadalom különböző életkorú tagjainak eltérően alakul a fogyasztása és megtakarítása.
A családalapítás idején és a gyereknevelés során a fogyasztás dominál a megtakarításokkal
szemben, a gyerekek „kirepülése” után a megtakarítási motiváció lesz erőteljesebb.
Amennyiben a demográfiai helyzetet jelentősen befolyásoló tényező változik (háborúk,
járványok, természeti csapások, abortusztilalom vagy annak feloldása, a társadalombiztosítási
rendszer, a társadalom gyerekvállalással kapcsolatos értékrendje), akkor az kihat a fogyasztás
és a megtakarítás alakulására.

H) Az állam jövedelem-újraelosztása
A háztartások az államnak adót fizetnek, illetve az államtól transzfert kapnak. Ez
megváltoztatja a háztartások jövedelmét, így a fogyasztását és megtakarítását is.
Az adó emelése és a transzfer csökkentése csökkenti, az adó csökkentése és a transzfer emelése
növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és a fogyasztását, megtakarítását is.

31
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Adóemeléskor először a megtakarítások esnek vissza, a fogyasztók ragaszkodnak a korábban
megszokott fogyasztási színvonalukhoz, majd amikor nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem
tartható, akkor fokozatosan csökkentik a fogyasztásukat.
A rendelkezésre álló jövedelem jele: YDI , az Y felső indexében a DI a rendelkezésre álló
(disposable) jövedelemre utal.

Számítása: YDI = Y- T + Tr, jövedelem – adó + transzfer

Az adó és a transzfer figyelembevételével a következő lesz a fogyasztási és a megtakarítási


függvény:

C(YDI) = ĉ*(Y- T+ Tr) + C0

S(YDI) = ŝ *(Y – T+ Tr) + S0

Ha az állam adót szed és transzfert is ad, akkor ennek elég csak a különbségét figyelembe venni
a számításoknál és az ábráknál, hiszen a kifizetett transzfer mögött adóbeszedés áll. Sok esetben
csak az adó és a transzfer különbségét (a nettó elvonást) vesszük figyelembe a képletben.

C(YDI) = ĉ*(Y - T) + C0

S(YDI) = ŝ *(Y – T) + S0

Nézzük meg, hogyan változik a fogyasztási és a megtakarítási függvény az induló példához


képest, ha a nettó elvonás T=100!

C(YDI) = 0,8*(Y - 100) + 200 S(YDI) = 0,2 *(Y – 100) -200


Y C(Y) S(Y) C(Y-T) S(Y-T)
0 200 -200 120 -220
500 600 -100 520 -120
1000 1000 0 920 -20
2000 1800 200 1720 180

32
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A fogyasztási függvény és a megtakarítási függvény változása
fix összegű adó hatására
2000
1800
1720

1500

1000
C(Y),S(Y),C(Y-T),S(Y-T)

1000 920

600
520
500

200 200
180
120
0
-20
0 -100
-120
0
-200 500 1000 1500 2000 2500
-220

-500
Y

C(Y) S(Y) C(Y-T) S(Y-T)

A fogyasztási függvény az eredetivel párhuzamosan lefelé tolódott 80 egységgel. Így adódik:


0,8*(-100) = -80. A függvény120-tól indul, meredeksége továbbra is 0,8.
A megtakarítási függvény is az eredetivel párhuzamosan lefelé tolódott 20 egységgel. Így
adódik: 0,2*(-100) = -20 A függvény -220-tól indul, meredeksége továbbra is 0,2.
A jövedelem a fogyasztás, a megtakarítás és az adó összege.

Y= C(YDI) + S(YDI) + T

33
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
5.2. A beruházás
A vállalatok beruházása az árupiaci keresletből vezethető le.
A vállalat szektor vagy közvetlenül a háztartásoknak termel, vagy olyan más vállalatoknak,
amelyek a fogyasztóknak termelnek, vagy az állam a vevője, vagy külföldre exportál.
A) A kamat
A vállalatok a beruházást jellemzően hitelből hajtják végre.
A hitel ára a kamat, jele: i (interest rate).
Amikor a vállalat azt mérlegeli, hogy mekkora beruházást hajtson végre, akkor azt számolja ki,
hogy az adott nagyságú beruházás mekkora éves átlagos hozamot hoz (ez a beruházás belső
kamata).
Ha beruházás évi átlagos kamata nagyobb, mint a hitel kamata, akkor érdemes növelni a
beruházást.
Ha a hitelkamat a nagyobb, akkor kisebb beruházást hajt csak végre, vagy elhalasztja azt.
A kamat növekedése csökkenti, csökkenése növeli a beruházást. A beruházás és a kamat között
fordított arányosság van.
A beruházás kamatérzékenysége azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a beruházás, ha
egységnyivel változik a kamat. Jele: a.
𝚫𝐈
Számítása: a=│ │
𝚫𝐢
A tört értéke negatív lenne a matematika szabályai szerint, ezért abszolút értékét vesszük a
beruházási függvény felírásakor.
Amikor a kamattal számításokat végzünk, akkor arra kell ügyelni, hogy mikroökonómiában a
kamat jele r és a kamatszázalék 100-ad részét értjük alatta, míg esetünkben, a
makroökonómiában a jele i, és százalékos formában adjuk meg.

kamat mikroökonómiában makroökonómiában


16% r = 0,16 i = 16
3% r = 0,03 i=3
25,6% r = 0,256 i = 25,6

Általában a vizsgált időtávon a kamat változása kicsi, ezért beruházási függvényt lineárisnak
feltételezzük az egyszerűség kedvéért.
Egy lineáris függvény felírásához a meredekségén kívül meg kell adni, hogy a függvény hol
metszi a függőleges tengelyt. Ez a pont az autonóm beruházás, jele I0.
Az autonóm beruházás, a kamattól független beruházás, a függvény megadásához
szükséges információ.

34
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Matematikailag azt mutatja meg, ha nulla lenne a kamat, akkor I0 lenne a beruházás.
Közgazdaságilag ennek nincs értelme, a nulla kamat valamilyen működési zavart jelez, a
későbbiekben kitérünk rá.
A beruházási függvény képlete: I(i)= I0-a*i

A nagy I (beruházás) mellett alsó indexben, zárójelben i (kamat) van, jelezve, hogy a beruházás
a kamattól függ.

Nézzünk egy konkrét példát: a beruházás kamatérzékenysége 50, az autonóm beruházás 800.
Határozzuk meg a beruházás nagyságát, ha a kamat 5 illetve 10!

A beruházási függvény most I(i)= 800-50*i.

A beruházás értéke, ha a kamat 5: I(5)= 800- 50*5 = 550

A beruházás értéke, ha a kamat 10: I(10)= 800- 50*10 = 300

Az alábbi ábra a beruházási függvényt mutatja a kamat függvényében.

Beruházási függvény
900 800
800
700
550
600
500
I(i)

400 300
300
200
100 0
0
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
i

A függvény 800-tól indul, ez az autonóm beruházás.


Ha egyet lépünk jobbra, akkor 50-et lefelé, ez a függvény meredeksége, a beruházás
kamatérzékenysége.

35
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
B) A beruházást befolyásoló tényező a vállalatok jövővel kapcsolatos várakozásai.
A vállalatok makrogazdasági helyzettel kapcsolatos várakozásai is befolyásolják a
beruházások alakulását.
Ha a vállalatok optimisták a fogyasztói keresletet illetően, bizakodóak az export
lehetőségekkel kapcsolatban, állami megrendelésekre számíthatnak, akkor növelik a
beruházásaikat, hogy mikor az árupiaci kereslet felfut, addigra a termékeik a polcokon
legyenek.
Ha pesszimisták, kedvezőtlenül ítélik meg a jövőbeni értékesítési lehetőségeiket, akkor
visszafogják a beruházásaikat.
Beruházási csapda
Ha a vállalatok rendkívül pesszimisták a jövőbeni árupiaci kereslettel kapcsolatosan, akkor a
kamattól függetlenül alacsony lesz a beruházás szintje. Ilyenkor a beruházási függvény a
kamat tengellyel párhuzamos egyenes. A beruházás a kamattól függetlenül alacsony.

I(i)

A gazdasági hangulat változását, hasonlóan a fogyasztói hangulat vizsgálatához, több


kutatóintézet is méri, az általa kidolgozott módszertan alapján.
Az alábbiakban a MTI egy sajtóközleménye található a gazdasági hangulat alakulásáról:
2014-ben Magyarországon volt a legmagasabb a decemberi gazdasági hangulatmutató (ESI)
az Európai Unióban (EU) az Európai Bizottság (EB) legfrissebb adatai szerint. A magyar
mutató 115,3 pont volt a novemberi 110,9 pont után.
Az ESI öt alindexből áll össze, amelyek az ipari szektor, a szolgáltató szektor, az építőipar, a
kiskereskedelem és a lakossági fogyasztók hangulatát mérik fel. Tavaly decemberben
Magyarországon az összes alindex javult, kivéve a fogyasztók körében mért bizalmat, amely
minimálisan csökkent.
36
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Decemberben az ipari szektorban 5,6 pont (3,3 pontos növekedés), a szolgáltató szektorban 1,5
pont (2,1 pontos növekedés), az építőiparban mínusz 13,1 pont (1,9 pontos növekedés), a
kiskereskedelmi szektorban 5,6 pont (9,1 pontos növekedés), a fogyasztók körében pedig mínusz
22,9 pont (0,5 pontos csökkenés) volt a hangulatmutató.
Az összesített magyar ESI utoljára 2002. októberében volt olyan magas, mint az elmúlt
hónapban, akkor 117,5 ponton állt.
Az EB adatai szerint decemberben közel két és fél éves csúcsra emelkedett a gazdasági hangulat
a 17 országból álló eurózónában, ahol 1,6 pontos emelkedéssel 100 pontra nőtt az ESI. A
gazdasági hangulat 2011 júliusa óta nem volt ilyen kedvező.
A hangulat az eurózónában az összes szektorban javult, és az 1,6 pontos emelkedés jelentősen
meghaladta a piaci elemzők várakozásait. Tavaly decemberben már az egymást követő
kilencedik hónapja javult folyamatosan a gazdasági hangulat. Az eurózóna legnagyobb
gazdaságai közül Spanyolországban 4 pontot javult a hangulatmutató, Olaszországban 2,3
pontot, Hollandiában 1,5, Németországban és Franciaországban pedig 0,3-0,3 pontot.

C) A beruházást befolyásolja a kormány támogatási politikája.


Ha a kormány gazdaságpolitikai célokból (munkahelyteremtés, felzárkóztatás, kutatás-
fejlesztés támogatása) átvállalja a beruházások költségeinek egy részét, akkor a vállalatok
beruházása nő. A beruházások után biztosított adókedvezmények hatása ugyanez.

D) A vállalatok a technológia fejlődésével időnként tömegesen rákényszerülnek a régi,


elavult eszközök, berendezések, gépek cseréjére.
A vállalatok közötti intenzív verseny miatt, nem engedhetik meg maguknak az egyes vállalatok,
hogy a költségesebb, elavult módszerekkel termeljenek. Tömegesen vásárolják az új
technológiát képviselő beruházási javakat a vállalatok, a beruházás nő.
A beruházási függvény változása külső hatásra című függvény bemutatja, hogyan változik a
beruházás, ha vállalatok gazdasági várakozásai javulnak, illetve, ha romlanak.
Optimizmus esetén az autonóm beruházás nő (az ábra alapján 1000 lett), pesszimizmus esetén
az autonóm beruházás csökken (500 lett), a függvények az eredetivel párhuzamosan tolódnak
el felfelé illetve lefelé.
Ugyanezen az ábrán értelmezhető az állami támogatások növekedése vagy a technológiai
fejlődés által kiváltott beruházás növekedés. Ilyenkor a függvény felfelé tolódik, vagyis
változatlan kamat mellett nő a beruházás.

37
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A beruházási függvény változása külső hatásra
1200
1000
1000
800
750
800
550
I(i)

600 500 500

400 300
250
200
200
0 0 0
0
0 5 10 15 20 25
i
I(i) optimizmus pesszimizmus

E) A makrogazdaság jövedelme rövidtávon nem befolyásolja a beruházások


alakulását, az alábbi ábra mutatja, hogy a beruházás a jövedelemtől függetlenül
állandó, a függvény párhuzamos a jövedelem tengellyel.

I(i)

I(i)

38
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
5.3. Kormányzati kiadások
A kormányzati kiadások nagyságát a kormány határozza meg (és a parlament fogadja el) a
költségvetési törvényben, általában egy évre előre.
A kormány a politikai szándékainak megfelelően határozza meg, hogy mire mennyit költ.
A kormány mozgásterét a beszedhető adók, az egyéb bevételek, a nemzetközi szerződések és
vállalások, a hitelből költekező kormányok esetében a hitel után fizetendő kamat és jó esetben
a kormányzati bölcsesség és előrelátás  határozza meg.
A makrogazdaság jövedelme nem befolyásolja a kormányzati kiadások alakulását, az
alábbi ábra mutatja, hogy a kormányzati kiadások a jövedelemtől függetlenül állandóak, a
függvény párhuzamos a jövedelem tengellyel.

Az állam szerepvállalása című későbbi fejezetben bővebben lesz szó a kormányzati


kiadásokról.

39
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
5.4. Nettó Export (Export - Import)
5.4.1. Export
A hazai vállalatok külpiaci értékesítése az export.
Az export a külföldiek árupiaci keresletének azon része, amelyet a mi vállalataink elégítenek
ki.
A partnerországok mindazon jellemzői befolyásolják, mint amelyeket felsoroltunk az
előzőekben az árupiaci kereslet összetevőinél.
Ezekre a paraméterekre (partnerország jövedelme, kamatszintje, adórendszere stb.) a hazai
gazdasági szereplőknek nincs ráhatása, ezért az exportot autonóm exportnak tekinthetjük, a
hazai jövedelemtől független. X=X0
Az exportot befolyásoló tényező a devizaárfolyam.
Az árfolyam jele: e.
Ha a forint gyengül (leértékelődik), e=250HUF/EUR-ról e=300HUF/EUR-ra változik, akkor az
exportra termelt 20 euróba kerülő (ennyiért tudja eladni termékét a hazai vállalat külföldön)
termék forintban elért ára 5000 forint helyett 6000 forintra nő.
A vállalat által érzékelt bevétel- növekedés több termék termelésére ösztönzi a vállalatot, az
export nő.
A forint erősödése csökkenti az exportot.
5.4.2. Import
A hazai gazdasági szereplők keresletét nem csak a hazai vállalatok elégítik ki, termékeket
vásárolunk külföldről, ez az import.
Az import a fogyasztáshoz hasonlóan viselkedik, a jövedelem növekedésével növekszik.
Az import határhajlandóság azt mutatja meg, hogy mennyivel változik az import, ha
egységnyivel változik a jövedelem.
Ez az import függvény meredeksége.

Jele:ṁ ( m kalap)

∆𝐈𝐌(𝐘)
Képlete: ṁ =
∆𝐘

Az autonóm import, a jövedelemtől független import, jele IM0.

Ebben a pontban metszi a függőleges tengelyt a megtakarítási függvényt.

40
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az import függvény képlete:

IM(YDI) = ṁ*(Y - T) + IM0


Ebben a képletben is figyelembe vettük az állam szerepvállalását, az adó jelzi ezt.
A devizaárfolyam befolyásolja az importot.
Ha gyengül a forint, akkor külföldi termékek ára forintban kifejezve nő, így a hazai vásárlók
vagy hazai termékkel helyettesítik azt, vagy lemondanak róla, az import csökken.
Néhány importcikk esetében importfüggőség áll fenn. Magyarország nagyban függ az
Oroszországban kitermelt földgáztól. A magyar gazdaság energiaigényét közel 70%-ban a
földgáz fedezi (még nagyobb ez az arány a lakossági fűtésben), jelentős a kiszolgáltatottságunk.
Ha a forint erősödik, akkor az import nő.

X és IM függvények grafikus ábrája

X, IM(Y)
IM(Y) X

5.4.3. Nettó export (külkereskedelmi egyenleg, külkereskedelmi mérleg)

NX = X – IM

NX= X0 - IM(YDI) = X0 - ṁ*(Y - T) + IM0

41
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
NX

YDI

A függvény akkor indul pozitív tartományból, ha az autonóm export meghaladja az autonóm


import nagyságát. (X0 > IM0)
A rendelkezésre álló jövedelem növekedésével a külkereskedelmi egyenleg romlik, hiszen
az export a jövedelemtől függetlenül állandó, míg az import a jövedelem növekedésével
növekvő.
A negatív külkereskedelmi mérleg egy elmaradott országban az export versenyképességének a
problémáit mutatja, míg a fejlett országokban az import árubőség és választék nagyságát.

42
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
6. Az árupiaci kereslet (egyensúlyi jövedelem)
A makrogazdaság árupiacán a készletek változása biztosítja, hogy az adott időszakban
megtermelt jövedelem és a gazdaság szereplőinek a kereslete megegyezzék. (Ha ezt a készletek
már nem teszik lehetővé, akkor az árszínvonal fog változni.)
A megvásárolt termékek (ez az árupiaci kereslet, YD) értéke, a vállalatok számára bevételként
jelennek meg (ez a jövedelem, Y).
Egyensúlyi jövedelem: Y = YD
Az előző fejezetben megismertük a kereslet összetevőit.
A kétszereplős modellben csak a háztartás és a vállalat szektor alkotja a gazdagságot. (Több
tanár úgy építi fel a tananyagot, hogy előbb a kétszereplős modellt fejti ki, majd ha azt értik a
hallgatók, akkor háromszereplőssé bővíti a modellt, végül beleveszi a külföld szektort is).
A háztartás és a vállalat kereslete a fogyasztás és a beruházás.
Y=C+I
Részletesebben:
Y= C(Y) + I(i)
Még részlesebben:
Y = ĉ*Y + C0 + I(i)
Egy oldalra (balra) rendezve Y-t:
(1-ĉ)*Y = C0 + I(i)
mindkét oldalt szorozva 1/(1-ĉ) törttel
𝟏
Y= *( C0 + I(i) )
𝟏−ĉ
𝟏
Ez az az árupiaci kereslet. Ha egységnyivel nő C0 vagy I(i), akkor értékkel nő a kereslet
𝟏−ĉ
és a jövedelem.
Ha a beruházás értéke megnő 1-gyel, akkor 0,8-es fogyasztási határhajlandóság mellett 1/(1-
0,8)=1/0,2=5-tel nő a kereslet és a jövedelem.
Megsokszorozódik, idegen szóval multiplikálódik a beruházás növekedésének hatása.
𝟏
Az törtet beruházási multiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel
𝟏−ĉ
változik a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a beruházás.

A fogyasztási határhajlandóság növekedésével a multiplikátor érétke növekszik.

Az autonóm fogyasztás növekedésének ugyanez a hatása a jövedelemre, lehetne az autonóm


beruházás multiplikátorának is nevezni (de nem szokás, mert sokkal jellemzőbb a beruházás
változása, mint az autonóm fogyasztásé).
43
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A beruházás változásának ismeretében kiszámolható, hogy mennyivel változik a kereslet,
illetve a jövedelem.
𝟏
∆Y = ∆I(i)*
𝟏−ĉ

Nézzük egy számpéldán:

A fogyasztási függvény : C (Y) = 0,8 *Y + 200


Az autonóm beruházás: I0 = 1000
A beruházás kamatérzékenysége: a = 50
A beruházási függvény: I(i) = 1000-50i
A kamat induló helyzetben i=8.

Ekkor a beruházás → I(8) = 1000 - 50 ∙ 8 = 600

Egyensúlyi jövedelem:

Y = YD
Y=C+I
Részletesebben:
Y= C(Y) + I(8)

Beírva a fenti adatokat:


Y = 0,8 *Y + 200+ 600

Egy oldalra (balra) rendezve Y-t:


0,2*Y = 200+600
0,2*Y = 800
mindkét oldalt osztva 0,2-del ( ez ugyanaz, mintha 0,2 reciprokkal, 5-tel szoroznánk)
Y = 4000

44
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Egyetlen változásként a kamat i = 4-re csökken.
Így a beruházás → I(4) = 1000 – 50 ∙ 4 = 800-ra nő.

Egyensúlyi jövedelem:
Y = YD
Y=C+I

Részletesebben:
Y= C(Y) + I(4)
Beírva a fenti adatokat:
Y = 0,8 *Y + 200+ 800

Egy oldalra (balra) rendezve Y-t:


0,2*Y = 200+800
0,2*Y = 1000
mindkét oldalt osztva 0,2-del ( ez ugyanaz, mintha 0,2 reciprokkal, 5-tel szoroznánk)

Y = 5000

A beruházás 600-ról 800-ra nőtt.


A kereslet illetve jövedelem 4000-ről 5000-re.
A beruházás 200-as növekedése 1000 jövedelem növekedést okozott.
Mindez a multiplikátor segítségével is kiszámolható:
1 1 1
∆Y = ∆I(i)* = 200* = 200* = 200*5= 1000
1−ĉ 1−0,8 0,2

A multiplikátor értéke 5 volt a példában.


Megötszöröződött a beruházás növekedésének a hatása.
Hogyan történik mindez? A megoldás a végtelen mértani sorozat véges összegéből következik.
Ha 200 egységgel nő a beruházás, akkor ez az összeg növeli a jövedelmet 200-zal.
A 200-as jövedelem-növekmény 0,8-ét fogyasztásra költik a háztartások, 160-nal növelik a
vállalatok jövedelmét vásárlásaikkal, ennyivel nő a jövedelem.

45
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A 160-as jövedelem-növekmény 0,8-ét fogyasztásra költik a háztartások, 160*0,8= 128-cal
növelik a jövedelmet, melynek 0,8-ét újból elfogyasztják és így tovább.
Ennek a számsornak (200+160+128+102,4+81,92+65,536+…így a végtelenségig) az összege
1000 lesz. Így megy végbe a multiplikálódás.

Nézzük az előző példában hogyan változott a fogyasztás:

C(4000) = 0,8 ∙ 4000 + 200 = 3400 C(5000) = 0,8 ∙ 5000 + 200 = 4200

∆C(Y) = +800

Az 1000-es keresletnövekedésből 200-at a beruházás növekedése és 800-at a fogyasztás


növekedése tett ki.
Három szektoros (zárt, vagyis külföld nélküli) gazdasági modellben az egyensúlyi
jövedelem számításánál figyelembe kell venni az államot is.
Egyensúlyi jövedelem: Y = YD

Részletesen:

Y = C(YDI) + I(i) +G

Még részletesebben:
Y = ĉ*(Y - T) + C0+ I(i) + G

A zárójelet felbontva:
Y = ĉ*Y- ĉ*T+ C0+ I(i) + G

Egy oldalra (balra) rendezve Y-t:


(1-ĉ)*Y = C0 + I(i) + G - ĉ*T

mindkét oldalt szorozva 1/(1-ĉ ) törttel


𝟏 ĉ
Y= *( C0+I(i) +G ) - *T
𝟏−ĉ 𝟏−ĉ

46
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Ez az az árupiaci kereslet háromszereplős modellben.
𝟏
Ha egységnyivel nő C0, I(i), G, akkor értékkel nő a kereslet és a jövedelem.
𝟏−ĉ
Ezt korábban beruházási multiplikátorként emlegettük.
A kormány gazdasági beavatkozásának eszköze a kormányzati kiadások változtatása, ezért ezt
a törtet kiadási multiplikátornak is nevezzük.
A multiplikálódás folyamata ugyanúgy megy végbe, mint a beruházás változásánál.
𝟏
Az törtet kiadási multiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik
𝟏−ĉ
a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a kormányzati kiadás.

ĉ
Ha az adó egységnyivel csökken, akkor a kiadási multiplikátornál kisebb mértékben,
𝟏−ĉ
értékkel nő a kereslet és a jövedelem.
ĉ
Az törtet adómultiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik a
𝟏−ĉ
kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik az adó.

Ne feledjük, hogy az összefüggés itt fordított: ha az adó nő, akkor a kereslet csökken!

A kiadási multiplikátor > adómultiplikátor,


𝟏 ĉ
> , hiszen a nevező értéke megegyezik, a számlálóban pedig 1 > ĉ.
𝟏−ĉ 𝟏−ĉ
Ha a fogyasztási határhajlandóság ĉ= 0,8, akkor a kiadási multiplikátor 1/(1-0,8)=1/0,2=5, az
adómultiplikátor 0,8/(1-0,8)=0,8/0,2=4.
Ha kormány 100 egységgel növeli az adót és a plusz bevételt kormányzati vásárlásokra fordítja,
akkor 500-zal nő és 400-zal csökken a kereslet, összességében 100-zal nő, anélkül, hogy a
költségvetés pozíciója romlott volna (ez csak akkor igaz, ha a kamat és így a beruházás közben
változatlan).

Négyszereplős (vagy nyitott modellben) a külfölddel kapcsolatos tranzakciók, azaz export és


az import is megjelenik.

Egyensúlyi jövedelem: Y = YD
Y = C + I+ G + NX

Részletesen:

Y = C(YDI) + I(i) +G + NX
47
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Még részletesebben:
Y = ĉ*(Y - T) + C0+ I(i) + G + X0 - ṁ*(Y - T) - IM0

Az egyenlet bal oldalán az (Y-T)-t kiemelve:


Y = (ĉ-ṁ)*(Y-T)+ C0+ I(i) + G + X0 - IM0

Egy oldalra (balra) rendezve Y-t:


[1-(ĉ-ṁ) ]*Y = C0+ I(i) + G + X0 - IM0 - (ĉ-ṁ)*T

[1-ĉ +ṁ ]*Y = C0+ I(i) + G + X0 - IM0 - (ĉ-ṁ)*T

mindkét oldalt szorozva 1/[1-ĉ +ṁ ] törttel

𝟏 ĉ−ṁ
Y= *[ C0+ I(i) + G + X0 - IM0 ]- *T
𝟏−ĉ +ṁ 𝟏−ĉ +ṁ

Ez az az árupiaci kereslet négyszereplős modellben.


𝟏
Ha egységnyivel nő C0, I(i), G, X0 , vagy csökken IM0 ,akkor értékkel nő a kereslet
𝟏−ĉ +ṁ
és a jövedelem.
ĉ−ṁ
Ha az adó csökken egységnyivel, akkor kisebb mértékben, értékkel nő a kereslet és a
𝟏−ĉ +ṁ
jövedelem.

Nyitott gazdaságban a multiplikátorok értéke csökken, ha az import határhajlandóság nő.


Nyitott gazdaságban mindig kisebb a multiplikátorok értéke, mint hasonló, de zárt
gazdaságban.
Ha a fogyasztási határhajlandóság ĉ= 0,8 és az import határhajlandóság ṁ=0,2, akkor a kiadási
multiplikátor 1/(1-0,8+0,2)=1/0,4=2,5, az adómultiplikátor 0,8/(1-0,8+0,2)=0,8/0,4=2. A zárt
modellben 5 és 4 volt a multiplikátor.
Az árupiaci kereslet és a kamat
Akár kétszereplős, akár zárt vagy nyitott modellt vizsgálunk a kereslet autonóm elemeinek a
változásán túl a kamat határozza meg a keresletet.
A beruházási függvény képlete: I(i)= I0-a*i

48
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A kamat növekedése csökkenti a beruházást, a beruházás multiplikálódva csökkenti a
keresletet.
A kamat kicsiny változása is jelentősen befolyásolja a kereslet alakulását.
A kétszereplős modellben megoldott példában a kamat 4-gyel való csökkenése 1000-rel (az
eredeti jövedelem 25%-ával) növelte az árupiaci keresletet.
A kamat a pénzpiaci egyensúlyban határozódik meg.

49
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
7. Pénzpiac
A mai pénzpiac kialakulásának és működésének megértéséhez szükség van pénztörténeti,
banktörténeti ismeretekre és ismerni kell a gazdaság fejlődésének történetét is.
Mindezek vázlatos bemutatása nem a széleskörűségre, hanem a megértés előmozdítására
irányul.
7.1. A pénz funkciói:

Forgalmi eszköz funkció: a pénz árucserét közvetít.


 vásárlások során pénzt adunk, cserébe terméket kapunk

Fizetési eszköz funkció: lehetővé teszi, hogy a gazdasági tranzakciók időben és térben
elkülönüljenek egymástól.
 hitelt veszünk fel, a hitelből nyelvtanfolyamra járunk, a nyelvtudással magasabb
munkabérhez jutunk, a magasabb bérből visszafizetjük a felvett hitel és a kamatot
 adót fizetünk, az adónkból híd épül, a híd használatával kevesebbet költünk
üzemanyagra
 a közgazdaságtan tanár előadást tart, ezért munkabért kap (fizetési eszköz), a pénzből a
büfében szendvicset vesz (forgalmi eszköz). Nem a büfésnek tart közgazdaságtan órát
szendvicsért.

Felhalmozási eszköz funkció: a pénz a vagyontartás egyik formája.


A háztartások a vagyonukat sokféle megtakarítási eszközben tartják.
A készpénz a legkönnyebben hozzáférhető, nyom nélkül mobilizálható eszköz. Hátránya hogy
kevésbé biztonságos, illetve inflációs időben értékét veszti.
Ahol erős a szürke- és feketegazdaság, jelentős a korrupció, ahol a történelmi tapasztalatok a
kiszámíthatatlanságról, bizalmatlanságról és a kiszolgáltatottságról szólnak, ott jelentős a
készpénz népszerűsége a vagyontartásban. Magyarország sajnos ilyen hely.
A számlákon lebonyolított pénzforgalom adóztatása szintén a készpénz tartást ösztönzi.
A vagyon tartható bankszámlán lekötés nélkül (látra szóló betét a neve), vagy lekötve
(határidős betét a neve), tarható műalkotásokban, nemesfémekben, más országok pénzében
(valuta= más ország készpénze, deviza=más ország pénzére szóló követelés), tulajdon- és
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban, gyűjteményekben, ingatlanokban.
Magyarországon a vagyontartás másik igen népszerű módja a lakóingatlanban való
vagyontartás.
Ez a legkevésbé likvid eszköz, hiszen csak nagy veszteséggel, és nem túl gyorsan lehet
mobilizálni ezt a vagyont. Ez sokszor megnehezíti vagy akár ellehetetleníti a munkapiaci
alkalmazkodást (nem tud a munkalehetőségek közelébe költözni a potenciális munkavállaló).
A saját lakóingatlan mellett szól a lakhatási kiszolgáltatottság elkerülése és nem utolsó sorban

50
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
a szocialista államosításokból a saját célú lakóingatlan kimaradt (ha nem volt túl nagy), ez volt
az önálló egzisztencia megélésének egyetlen lehetősége.

Elszámolási eszköz funkció: a gazdasági kimutatások mértékegysége a pénz.


 bérelszámolásban forintosítják az elvégzett munkát
 vállaltok könyvelésében
 üzleti terv készítésekor
 mérleg készítéskor, stb. pénzben mutatjuk ki a folyamatokat, jelenségeket.

7.2. Reál pénzkereslet


A reál pénzkereslet (MD) a gazdasági szereplők arra a pénzmennyiségre vonatkozó igénye,
amely felett bármikor rendelkezhetnek.
A szereplők a pénzhez bármikor, veszteség nélkül hozzájuthatnak, és azonnali tranzakciókra
felhasználhatják. Ide tartozik:
 készpénz (a pénz fizikai megjelenése érmék és bankjegyek formájában)

 látra szóló betétek (a pénzintézetek által vezetett számlákon lévő bármikor


hozzáférhető számlapénz, amihez különböző technikai megoldások kapcsolódhatnak pl.
bankkártya, mobiltelefon, csekkfüzet, elektronikus pénztárca, stb.)
Nem tartoznak bele lekötött betétek!

Pénzkereslet motivációi:
 Tranzakciós motiváció: a gazdasági tranzakciók zavartalan lebonyolítása érdekében
tartanak a gazdaság szereplői pénzt.
Ha nő a GDP (Y), akkor ez azt jelenti, hogy többet termelnek a vállalatok, több
alapanyagot, energiát, munkaerőt használnak a termelésükhöz, a többlettermék
megvásárlásához is több pénzre van szükség, így a pénzkereslet (MD) is nő.
A pénz, mint a gazdasági folyamatok (termelés, felhasználás, fogyasztás, jövedelem
elosztás) kenőanyagaként van jelen.

 Óvatossági motiváció: előre nem látható események miatt tartanak a gazdaság


szereplői pénzt.
Ha valamilyen pénzzel megoldható problémájuk adódik, akkor legyen honnan
előteremteni.
Ha valakinek ilyen nincs, akkor az, nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha
sürgősen pénzre van szüksége.
Sok ember feszült, ideges, aggodalmaskodó, hogy nehogy ez vagy az történjen, mert
akkor mi lesz vele, családjával, vállalkozásával. Minthogy részben a természeti
környezet, másrészt a társadalmi környezet határozza meg a történéseket, nincs
kontrollunk jó néhány dolog felett, ezért idegeskedés helyett érdemes egy
hétköznapokban „érinthetetlen” pénztartalékot képezni (és gondolatban lemondani
róla), amit váratlan helyzetekben felhasználhatunk. Nyerünk sok mosolyt, alacsonyabb
vérnyomást és hosszabb életet.
51
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
 Spekulációs motiváció: azért nem kötik le a gazdaság szereplői a pénzüket, mert jobb
elköltési vagy lekötési lehetőségre várnak illetve élvezik a szabad költekezési
lehetőségek érzését (ha sok szabadon elkölthető pénzünk van, akkor ez nem azt jelenti,
hogy el is fogjuk költeni az összes rendelkezésre álló pénzt, hanem azt, hogy nem kell
ütemezni a költekezést).
Nincs azonban ingyen a szabadon elkölthető pénz sem.
Költsége az elszalasztott kamat, amit akkor kaptunk volna, ha lekötöttük volna a
pénzünket.
Ha egy számlán 1 millió forintot tartunk lekötetlenül, miközben a kamat 2%, akkor éves
szinten 20000 forint kamatjövedelemtől esünk el.
Ez a 20000 forint könnyedén megtérülhet abból, hogy árengedményes akciókat azonnal
kihasználhatunk.
Ha a kamat nő 20%-ra akkor ugyanez a kellemes helyzet (mármint hogy 1 millióhoz
bármikor hozzáférek) már 200000 elveszett kamatot jelent.
Ez átrendezi a pénztartást, az 1 millió forint egy részét, mondjuk, 750000 forintot
lekötünk és csak 250000 forint lekötetlen pénz lesz a mozgásterünk.

A kamat növekedésével a pénztartás költsége nő, ezért a pénzkereslet csökken.

A fenti logika a gazdaság többi szereplőjére is működik. Az Apple és a Google a


jelenlegi alacsony kamat mellett nem kötik le a pénzüket, hanem felvásárlási
lehetőségekre várnak. Jóval nagyobb haszonra tehetnek szert egy gyors felvásárlással,
mint amennyi kamatot tudnának realizálni a pénz lekötésével.

A kamat emelkedése növelné a lekötött pénzbetétek nagyságát.


A reál-pénzkereslet nagysága egyenesen arányos a jövedelemmel és fordítottan arányos a
kamattal.

i
MD(Y1)

Jövedelem nőtt Y1-ről Y2-re

MD(Y2)

MD

52
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
7.3. Nominális pénzkínálat
A nominális pénzkínálat (MS): az a pénzmennyiség, amennyit a bankrendszer a
gazdaság rendelkezésére bocsát.
A gazdaságban a pénzkínálat szabályozásakor egyidejűleg két dolgot kell szem előtt tartani:
 Ha a gazdasági tranzakciókhoz képest kevés pénz van a gazdaságban, akkor ez fékezi
a gazdasági növekedést (a pénzhiány növekedési gát).

 Ha a gazdaság pénzigényéhez képest fölösleges pénz van a gazdaságban, akkor ez pénz


elértéktelenedést (inflációt) okoz. Az infláció problémáival az inflációról szóló
fejezetben foglalkozunk részletesen.

7.4. A pénz kialakulása, pénztörténet, bankrendszer

Az emberek közötti munkamegosztással kialakult az árucsere is.


A munkamegosztás elve, hogy mindenki azt a tevékenységet végezze, amiben legnagyobb az
előnye másokhoz képest, ha ilyen tevékenység nincs, akkor azt a tevékenységet kell végeznie,
amiben legkisebb a lemaradása (ez a komparatív előnyök elve).
A nemek közötti munkamegosztást követte a felhasznált anyagok mentén történő szakosodás.
Volt, aki a fa megmunkálásában jeleskedett, más a kövek csiszolásában volt jó, a harmadik a
csontokból tudott remek eszközöket készíteni.
A fémek (réz, bronz, vas) megjelenésével pedig felgyorsult a specializáció, újabb és újabb
szakmák alakultak ki és egyre többféle terméket termeltek.
Amíg csak néhány terméket termelnek, addig könnyen és gyorsan lehet cserepartnert találni (1
szakóca = 120 szamóca ), amikor sokféle terméket termelnek, akkor jóval időigényesebb a
cserepartner felkutatása és az alku lebonyolítása.
Előfordulhat, hogy mindez több időt vesz igénybe, mint a termék előállítása, így veszteséget
(elmaradt hasznot) okozott a gazdaságnak.
Ezt elkerülendő, néhány áru kivált az áruk közül és az töltötte be a forgalmi eszköz funkciót.
Olyan áruk voltak ezek, melyekre általában mindenkinek szüksége volt: só, gabona, tinó
(növendék szarvasmarha, Magyarországon Szent István által veretett ezüst dénár előtt a tinó
töltött be pénz funkciót).
Az árupénznek a következő tulajdonságokkal kellett rendelkeznie:
 könnyen szállítható (a kereskedelem pénzigénye miatt)
 osztható (általában nem pontosan azonos értékű termékek cserélnek gazdát és a tinónak
fáj, ha visszaadnak belőle)
 tetszetős (szeressék az emberek)
 legyen iránta állandó kereslet (ne telítődjenek vele az emberek, különben értékét veszti)
 legyen mögötte társadalmi közmegegyezés, hogy ez a pénz (mindenki fogadja el)

53
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Középkorban a nemesfémek töltötték be ezt a szerepet, ezüstből és aranyból, időnként rézből
is készült pénzérme.
Az országok uralkodóinak állt jogában pénzt verni.
Ahány ország, annyi féle pénz, idővel újak kerültek forgalomba és az uralkodók előszeretettel
éltek a pénzrontás módszerével, amikor a pénzújítás során a régi pénz súlyát és finomságát
(nemesfémtartalmát) csökkentették.
Különösen a távolsági kereskedelemben érintett kereskedőknek okozott ez problémát, a
nemesfémekhez értő pénzváltókra volt szükségük, hogy az útjuk során mindenhol fizetni
tudjanak.
Európában ekkortájt két nagy kereskedelmi rendszer volt, északon a Hanza-szövetség (több,
mint 200 város köztük: Lübeck, Hamburg, Bréma, Rostock, Hannover, Köln, Berlin,
Magdeburg, Riga, London, Brugge, Novgorod), gabonával, fával, vasérccel, mézzel,
borostyánnal, hallal, hússal, állatbőrökkel, állatokkal, posztóval, fegyverrel és borral
kereskedtek.
Délen a levantei kereskedelemben Ázsiából selyem, gyapot, fűszerek érkeztek, cserébe
nemesfémet, nyersanyagokat, iparcikkeket szállítottak Ázsiába. A levantei kereskedelem
központjai az észak-itáliai városállamok voltak (Velence, Genova, Pisa, Milánó, Firenze).
Pénzváltók a nemesfémekhez értő aranyművesek, ötvösök, ékszerkészítők lettek.
A pénzváltók akkor tudták vállalkozásukat vinni, ha megvolt irántuk a bizalom. A kereskedők
egymást közt a pénzváltóknál tapasztaltakat megbeszélték, akiben nem bíztak, az kénytelen volt
bezárni.
A kereskedőknek a különböző pénzek átváltásán túl a pénz szállítása is problémát jelentett
(kockázatos volt a pénzszállítás, így aztán költséges is).
A pénzváltók úgy segítettek a kereskedőkön, hogy a kereskedelmi útvonalak által érintett
városokban fióküzleteket nyitottak, ahol a kereskedők a keletkezett bevételt letétbe helyezték,
erről igazolást kaptak, majd a várost elhagyva a következő városban, ha kellett nekik a pénz, a
pénzváltó másik fiókjában felvették.
Be- és kifizetéseket teljesítettek, számlákat vezettek, a pénztárosi funkcióval kibővült
pénzváltók.
Ahogy erősödött a kereskedők és a pénzváltók közötti bizalom, megjelent a pénzt helyettesítő
váltó.
A váltóban, a váltó kibocsátója (a kereskedő) fizetést ígér azon pénzváltó nevében, akinél az ő
pénze van. Így a kereskedők a nemesfém pénzérmék használata nélkül is tudtak fizetni.
Aki a váltót bevitte a pénzváltóba (a kereskedő partnere, akit váltóval fizettek ki), az a
pénzváltótól megkapta a váltón szereplő összeget.
Persze tovább is adhatta, vagy eladhatta ezt a pénzváltóval szembeni követelést, ha az ő
partnerei megbíztak benne és a pénzváltóban.
Az üzlettársak iránti bizalom foka meghatározó volt a kereskedelem és a termelés bővülését
illetően, ezért szerződések, szabályok, kereskedési szokványok alakultak ki.
Ezekért a szolgáltatásokért a kereskedők fizettek a pénzváltóknak, akik a saját munkájuk díját
folyamatosan levonták a pénzügyi tranzakciók során.
54
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A pénztárosi funkcióval kibővült pénzváltók azt vették észre, hogy a napi ki- és befizetések
biztonságos lebonyolításához elégséges a náluk letétbe helyezett pénz 6-8%-a.
Ez a tapasztalat arra bátorította őket, hogy beszálljanak a hitelezési üzletbe.
A hitelek után beszedhető hitelkamatok növelték a nyereségüket, hogy ez a profit még nagyobb
lehessen ezért betéti kamatot fizettek a náluk elhelyezett betétekre, megtakarításra, betét
lekötésre ösztönözve a pénztulajdonosokat.
Klasszikus banki feladatokat végeztek, bankká váltak a pénzváltók.
Először rövid lejáratú hitelek folyósításával kezdtek, később a hosszabb futamidejű hitelek is
kezdtek terjedni.
A maximálisan nyújtható hitel a náluk elhelyezett betét azon része volt, ami a napi
tranzakciókhoz nem volt szükséges.
Ez a hitelezés gyorsabb gazdasági növekedést tett lehetővé, kockázata az volt, hogy ha
mindenki egyidejűleg megrohanta a pénzváltót, az nem tudott mindenkit kifizetni, hiszen a pénz
kihitelezett része nem volt nála.
A pénzkínálat növekedésének alapját a kitermelt arany és ezüst mennyiségének növekedése
teremtette meg.
Magyarország az Anjou-k, Zsigmond, és Mátyás király korában Európa legnagyobb
aranytermelője volt, megalapozva a magyar történelem dicső időszakát.
Ám a könnyen kitermelhető felszíni arany készletek kimerülőben voltak, a török megszállás
miatt az ország három részre szakadt, az arany és az ezüst kitermelése visszaesett.
A nemesfémek hiánya veszélyeztette az európai gazdaság növekedését, de Kolumbusz Kristóf
felfedezte Amerikát, az őt követő konkvisztádorok pedig kifosztották a helyieket és hatalmas
mennyiségű arany és ezüst érkezett az európai kontinensre.
Gondolhatnánk, hogy a beáramló nemesfémek megoldják legalább egy időre a pénzhiány
problémáját, de nem ez történt.
A gazdaság növekedési üteméhez képest hirtelen nagyon sok arany és ezüst érkezett, mivel a
termelés növekedése nem tudott evvel lépést tartani, az árak emelkedtek, az arany és az ezüst
elértéktelenedett.
Hamarosan a korábbinál is nagyobb pénzhiány alakult ki.

A klasszikus bankjegy
Ez a pénzhiány gondolkodóba ejtette a bankokat, megfelelő mennyiségű arany helyett valami
mást kellett kitalálni. Ahhoz, hogy ezt megértsük, kövessük végig a következő példát:

A varga, aki bőrből csizmát, papucsot, cipőt készít, érzékeli a termékei iránti kereslet
növekedését. Ezért beruházást hajt végre a pénzéből: új üzletet vesz a város főterén, új
eszközöket és berendezéseket vesz.

A beruházásra felhasználta az összes szabad pénzeszközét, ezért arra kéri a tímárt


(bőrcserzéssel foglalkozik, a varga alapanyag beszállítója), hogy adja neki a munkájához
szükséges bőröket most, ő pedig később ezt kifizeti.
55
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A bőrökből kitűnő minőségű, csinos csizmát, papucsot, cipőt készít, ezeket a soron következő
vásárban eladja, a bevételből kifizeti a bőrök ellenértékét.

Hogy megnyugtassa a tímárt, erről fizetési ígérvényt is ad, ez a váltó.

A váltóban a következőket rögzítik: Váltó” szó az okirat szövegében, a kiállító (kibocsátó)


megjelölése, címzett megnevezése, a meghatározott összegre szóló feltétlen fizetési felszólítás,
az esedékesség napja, a fizetés helye, a váltó kibocsátásának helye és időpontja, a kibocsátó
aláírása.

Így néz ki napjainkban egy váltó:

Minthogy a varga és a tímár jól ismerik egymást, korábban is kötöttek már üzletet, egy
templomba járnak imádkozni, a feleségeik is ugyanabba a kórusba járnak, ezért a tímár
elfogadja a varga ajánlatát, átveszi a váltót és leszállítja az árut.
Az áru 97 aranyat ér a váltó 100 aranyról szól (a fennmaradó 3 arany különbség, a három
hónapnyi várakozásra kalkulált kamat), a varga 3 hónap múlva fizet.

áru 97 arany értékben

TÍMÁR VARGA

váltó 100 arany értékben

56
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Három hónap múlva a varga a váltón feltüntetett helyen és időben átadja a 100 aranyat a
tímárnak, aki visszaadja a váltót a vargának, a varga pedig megsemmisíti azt.

váltó 100 arany értékben

TÍMÁR VARGA

100 arany

A varga pénzhiányát a váltó megoldotta, de ha a gazdaságban a növekedés általános, akkor a


tímárnak is szüksége lesz pénzre, hogy a termelését növelni tudja. A pénze pedig a vargánál
van, áruhitel formájában.
Elvileg lehetséges, hogy a tímár a saját szállítóit a varga által kibocsátott váltóval fizeti ki (ez a
váltó forgatása), ilyenkor a váltó új tulajdonosának fizet a varga, a váltó lejáratakor. Ezt csak
akkor fogadja el a tímár szállítója, ha ő maga is jól ismeri a vargát és bízik benne. A váltó csak
szűk körben tölti be a fizetési eszköz funkciót.
A bank ki tudja szélesíteni ezt a fizetési kört, ha bekapcsolódik a tranzakcióba. A tímár miután
átvette a varga váltóját, elmegy a bankhoz, hogy a váltó fejében aranyat kapjon. A bank a váltó
lejáratáig hátralévő időre számított kamatot levonja a váltó értékéből (leszámítolja váltót), és a
maradék összeget kifizeti aranyban a tímárnak, a tímár pedig a kapott aranyból bármelyik
partnerét kifizetheti.

BANK

áru 97 arany értékben

TÍMÁR VARGA

váltó 100 arany értékben

57
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Három hónap múlva a varga beviszi a bankba a 100 aranyat, ahol visszakapja a váltót, majd
megsemmisíti azt.

BANK

áru 97 arany értékben

TÍMÁR VARGA

váltó 100 arany értékben

A folyamat során a varga 3 arany kamat fejében hozzájut a termeléséhez szükséges áruhoz, a
tímár a legszélesebb körben felhasználható aranyhoz, a bank pedig 97 arany értékben nyújtott
hitelért cserébe 3 arany kamatra tesz szert.
Ez a fajta hitelnyújtási mechanizmus a fejezet elején leírt elvárásnak megfelel.
Ha a gazdaságnak szüksége van pénzre, akkor a hiteligénylő váltót ír a szállítójának, a
szállítmány érétkének megfelelő összegben, majd a szállító a bankban aranyhoz jut. A termelés
igényéhez igazodik a pénzkínálat.
A termelő a termelési ciklus végén, amikor bevételhez jut, visszaviszi az aranyat a bankba. Így
az arany nem marad bent a gazdaságban, nem okoz inflációt.
Az arany bankból való kiáramlása és visszaáramlása biztosította a szükséges pénzkínálatot.
Ez a rendszer jól szolgálta a gazdaságot, amíg aranyhiány nem lépett fel.
A bankok azt gondolták, hogy arany helyett a gazdaság szereplői elfogadnak olyan fizetési
ígéretet, ami mögött a bank aranykészlete áll.
Ezt a fizetési ígéretet, (a bank saját váltóját) meghatározott címletekben, díszesen kinyomtatva
adták a váltókért cserébe.
Eleinte volt lejárata ezeknek az ígérvényeknek, később azt, ígérték, hogy ezeket a banki saját
váltókat a bank bármikor aranyra váltja (ez volt a klasszikus bankjegy). Kezdetben bizonyára
többen is kipróbálták, hogy a bank tényleg aranyra váltja-e, de miután így volt, megszokták a
papírpénz kényelmesebb használatát.

58
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A klasszikus bankjegy teljesen úgy viselkedett, mint a korábbi példákban az arany, ha több
kellett a gazdaság növekedése miatt, akkor több áramlott ki, amikor az ügylet lezárult (a
váltóval hitelt felvevő klasszikus bankjeggyel fizetett), akkor ez a pénz visszaáramlott.
A pénz kiáramlásának fedezete a mögötte meghúzódó áruügylet (az előző példában a bőrök
eladása, feldolgozása, maga a termelés) értéke volt.
Tehát a hitel elsődleges fedezete a hitelből megvalósuló termelés volt (ez ma is így van), nem
pedig az arany. Az aranybeváltási lehetőség csak a bizalmat szolgálta.
A klasszikus bankjegyet viszont bármekkora mennyiségben előállíthatták a bankok, csak
nyomtatniuk kellett, nem volt többé növekedést fékező probléma az aranyhiány.
A bankárok tehát több pénzt bocsátottak ki, mint amennyire aranyfedezetük volt. A gazdaság
egészséges működése mellett ez nem okozott problémát, a bankjegyek a gazdaság
pénzigényének megfelelően pulzáltak a bank és a gazdaság szereplői között.
A bankároknak nem állt érdekükben termelés fedezete nélkül pénzt pumpálni a gazdaságba,
mert ha erre az ügyfelek ráéreztek, azonnal menekíteni akarták a bankból az aranyaikat. Ott
pedig nem volt annyi, így a bank, a bankár, és az arany nélkül maradt ügyfelek mind
tönkrementek. A történelem azonban ismer kapzsi embereket is, butákat is…
A bankrendszer átalakulása nem az ostoba bankárok miatt ment végbe.
Az ipari forradalommal, a gazdaság növekedésével, a technika fejlődésével, új termelési
módszerek megjelenésével a vállalatok mérete is nőtt.
A vállalkozások tőkeigénye megnőtt, egy család vagyona nem volt már elégséges a vállalkozás
finanszírozásához, külső tőkét kellett bevonni a termelésbe.
A változatos tulajdonosi összetétel kockázata miatt kialakult a korlátolt felelősség
jogintézménye (ez azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosainak csak a vállalkozásba bevitt
tőkéjük erejéig kell helytállniuk a veszteséges működés idején, a magánvagyonukkal nem).
Megjelent, majd elterjedt a részvénytársasági működés.
A bank ügyfelei egyre nagyobb vállalatok lettek, lényegesen nagyobb kockázatokkal, mint a
kisvállalkozók.
Ha egy-egy ilyen nagyobb banki ügyfél bajba került (természeti csapás, baleset, háborús
helyzet, vagy csalárd szándékok miatt), akkor az ügyfél hitelképtelensége egyben bankpánikot
is eredményezett.
A bajba kerül vállalatnak hitelező bank fiókjait megrohanták az ügyfelek, bankjegyeikért
aranyat követelve. A bank ennek nem tudott eleget tenni, csődbe ment, mint ahogyan az
ügyfelei is (akik az adott bank bankjegyeivel rendelkeztek).
Tömeges csődhullámok indultak el.
A megoldás a kétszintű bankrendszer kialakítása volt.
Létrehoztak egy központi bankot, amely a bankjegykibocsátásért felelt és nem vett részt a
vállalatok és a háztartások hitelezésében, tehát nem vállalt üzleti kockázatot. (Így egy-egy bank
csődje nem fertőzte tovább a bank saját bankjegyein keresztül a gazdaságot.)
Ezt a bankot központi banknak, jegybanknak szokták nevezni. Magyarországon a Magyar
Nemzeti Bank (MNB), az euro-övezetben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank

59
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
(ECB), az Egyesült Királyságban a Bank of England (BoE), Svájcban a Svájci Központi Bank
(SCB), az Amerikai Egyesült Államokban a Federal Reserve System (Szövetségi Tartalék
Rendszere, gyakran használt rövidítéssel Fed) tölti be a központi banki funkciót.
A felsorolást az indokolja, hogy az említett jegybankok döntései a devizapiacokon keresztül
erőteljesen kihatnak a hazai gazdaságra.
A kétszintű bankrendszer második szintjén az úgynevezett kereskedelmi bankok állnak (a
nevükben azért van benne a „kereskedelmi” kifejezés, mert kereskedelmi ügyleteket, azaz
áruügyleteket finanszíroznak).
A kereskedelmi bankok állnak kapcsolatban a vállalatokkal és a háztartásokkal, ők viselik a
hitelezés minden kockázatát.
Ha ma egy bank bajba kerül, akkor először a tulajdonosok vagyona veszik el, majd a bankot
hitelezőké, végül a betéteseké, ha azt a betétbiztosítási alap nem fedezi. Ez lényegesen kisebb
kár, mint korábban, amikor egy bank által kibocsátott bankjegyek tulajdonosainak összessége
veszített egy bankcsődnél.
Az eddig leírt folyamat a mai bankrendszer kialakulásának erősen leegyszerűsített, sematizált
leírása. A folyamat nagyon hosszan tartott és az egyes országokban nagyon sokféleképpen
zajlott a történelem során.

A gazdaságpolitika egészének legfontosabb célja a hosszútávon fenntartható, stabil


gazdasági növekedés biztosítása.
A jegybank ezt azzal tudja támogatni, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájával
az inflációt alacsony szinten tartja.

A jegybank feladatai
 Emissziós funkció: bankjegy és érme kibocsátás, kizárólag a jegybank végezheti, a
„versenytársakat” börtönbe csukják 

 A kereskedelmi bankok számláit vezeti: szokták mondani, hogy a „bankok bankja”. A


bankok számláinak vezetésével hatékonyan tudja ellenőrizni a kereskedelmi bankok
működését, így jelenleg Magyarországon az MNB látja el a bankfelügyeleti feladatokat
is.

 Vezeti a kincstári egységes számlát és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.


pénzforgalmi számláját. Az államszervezet számláit vezeti: „állam bankja”.

 Devizatartalékot gyűjt, kezel: egy ország fizetőképessége alatt azt értjük, hogy az
ország a devizatartozásait határidőre ki tudja fizetni.
Devizatartozás a külföldről importált termékek miatt és a hazánkban befektető
külföldiek hazautalt tőkéje és jövedelmei miatt jöhet létre.
Ha ezeket nem tudjuk fizetni, akkor az importpartnerek nem szállítanak tovább,
megbénítva az ország gazdaságát, a befektetők azonnal eladnák a befektetéseiket,

60
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
devizára kívánnák váltani a forintjukat, ez drasztikusan leértékelné a forintot,
összedöntené a pénzpiacot.
Ha a jegybanki devizatartalék kevésnek bizonyul, akkor nemzetközi pénzügyi
szervezetek (Nemzetközi Valutaalap=IMF, Világbank=World Bank, Európai Központi
Bank=ECB) nyújthatnak hitelt, cserébe a gazdaság gyors, strukturális átalakítását
várják.

 Országos fizetési rendszer kialakítása, működtetése, fejlesztése. Az MNB arra


törekszik, hogy a fizetési forgalom lebonyolítása hatékonyan, zökkenőmentesen és
kiszámíthatóan történjen.
E cél megvalósítása érdekében az MNB jogszabályban határozza meg a pénzforgalmi
szolgáltatások nyújtásának, illetve igénybevételének feltételeit

 Hitelpolitikai irányelvek kidolgozása: a jegybank az inflációs célok veszélyeztetése


nélkül, a gazdasági növekedés érdekében speciális hiteleket nyújthat a kereskedelmi
bankoknak.
Az ilyen hiteleket refinanszírozási hitelnek nevezzük, a jegybank adja a kereskedelmi
bankoknak a szükséges forrást (de kockázatot nem vállal, mert a kereskedelmi bankok
jegybanknál elhelyezett betétjei nyújtanak a jegybank számára fedezetet), de előírja,
hogy milyen feltételekkel, milyen céllal, milyen kamattal adhatja ezt tovább a
kereskedelmi bank.
2014-15-ben Növekedési Hitelprogram néven fut ilyen refinanszírozás, a hazai kis és
közepes méretű vállalatoknak nyújtható, főként tőkepótló célú hitel, nagyon kedvező
maximum 2,5%-os kamat mellett (a piaci kamatok lényegesen magasabbak).
A jegybank célja, hogy a tőkepótlással versenyképesebbé tegyék az több szempontból
elmaradott hazai kkv szektort.
A kkv szektor rugalmasabban tud alkalmazkodni a piaci környezet változásához és ez a
rugalmasság stabilabbá teheti a munkapiacot, az árakat, a gazdasági növekedést.

 Pénzmennyiség szabályozása a gazdaságban.

A jegybank a pénzkínálat szabályozásán keresztül valósítja meg monetáris politikáját. A


pénzkínálat szabályozás megértéséhez tudni kell, hogyan keletkezik a modern gazdaságban a
pénz.

7.5. A pénzteremtés

A jegybank vezeti a kereskedelmi bankok számláját, ezeken a számlákon lévő pénzek teszik
lehetővé, hogy a különböző bankok, a különböző ügyfelek közötti pénzforgalmat
lebonyolíthassák.
Ezt a pénzt jegybankpénznek nevezzük, ezt növeli a jegybank, ha ezeken a számlákon jóváírást
hajt végre.
A jegybank készpénzt (érme és papírpénz) is kibocsát, aminek nagyobb része a gazdaság
bankrendszeren kívüli szereplőinél van, kisebb része a kereskedelmi bankoknál, hogy az

61
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
ügyfeleik pénzigényét kielégíthessék. (Ez nem túl sok pénz, a bankfiókokban közzéteszik, hogy
nagyobb összegek felvételénél mikor kell előzetesen értesíteni a bankot).
A jegybankpénz a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláján lévő pénz és a
készpénz összessége.
A bankrendszernek képesnek kell lenni arra, hogy a gazdasági szereplők pénzigényét kielégítse,
ez a tranzakciók, így a gazdasági növekedés feltétele.
Hogyan tudja a bankrendszer megnövelni a pénzkínálatot, hogyan alkalmazkodik a gazdaság
pénzkeresletéhez?
Ennek megértéséhez képzeljük el az alábbi történetet: az egyik kereskedelmi bank ügyfele
besétál a bankjába és betétként elhelyez (leköt) 1000 egységnyi fizikailag is létező pénzt
(ugyanilyen hatású, ha az eddig látra szóló betétjét leköti).
A kereskedelmi bankokra vonatkozik egy kötelező tartalékolási előírás: a betétállomány
meghatározott részét kötelesek a jegybanknál letétbe helyezni. Ennek mértékét mutatja a
kötelező tartalékráta, melyet %-os formában adnak meg.
Ha a tartalékráta (jele: t) 10 %, akkor a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek 10%-
át kötelesek jegybankba, kötelező tartalékban elhelyezni.

Az 1000 egységnyi pénznek 10%-a 100 egységnyi pénz, ez megy a jegybankba, és a


kereskedelmi bank hitelezhet 900 egységnyi pénzt.

A hitelfelvevő a banknál hitelkérelemben adja elő az igényét (a hitelkérelemben a következők


szerepelnek: a vállalkozás adatai, a számlavezető pénzintézet neve, a kért hitel összege,
pénzneme, típusa, a hitel célja, a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének
időpontja, másokkal szembeni tartozások, saját erő, biztosítékok, a vállalkozás bemutatása,
vagyoni helyzete, a hitel felhasználás folyamata, a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve, a
hitel hatása a vállalat gazdálkodására), ha a bank a hitelkérelmet elfogadta, akkor nyit az
ügyfélnek egy hitelszámlát és ott jóváírja a kért hitelösszeget.

A jóváírás során fizikailag létező pénz nem mozog, ez a hitelszámla és a hitelösszeg a


kereskedelmi bank számítógépes rendszerén rögzített adat.

Ha a hitelfelvevő megkapta a dolgot, amire a hitelt kérte, akkor a számlavezető bank átutalja
ügyfelének a hitelszámlájáról a hitelösszeget ügyfele eladójának.

A pénz fizikailag nem mozog, két számla közötti átutalás történik.

Az eladó számláján megjelenik a 900 egységnyi pénzösszeg, ami az ő számláján betétnek


minősül. Ha a teljes összeget leköti, akkor a számláját vezető kereskedelmi bank (ez lehet
ugyanaz a bank, amelyik a hitelt folyósította, de lehet egy másik kereskedelmi bank is) kötelező
tartalékba helyez 90 egységnyi pénzt (a 900-as betét 10%-át) és hitelt nyújthat 810 értékben.
Ez a hitel ismét betét lehet a kereskedelmi bankok egyikében, amiből 81 megy a kötelező
tartalékba és 729 megy ki hitelként. És így tovább a végtelenségig.

A folyamat vége, hogy a kezdetben a bankrendszerbe került 1000 egységnyi pénz teljes
egészében a jegybanki kötelező tartalékba áramlott (100+90+81+72,9+… végtelen mértani
sorozat véges összeggel, 1000-rel), míg a kereskedelmi bankok által kihelyezett összeg

62
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
együttesen 10000 lett (900+810+729+656,1+… megint végtelen mértani sorozat véges
összeggel, 10000-rel).

Ez a folyamat a pénz-multiplikáció, ez teszi lehetővé, hogy a bankok a gazdaság pénzkeresletét


kielégíthessék.

A mai pénz az ügyfelek kereskedelmi banki számláin hitelezéssel keletkezik, fedezete a hitelből
megvalósuló kereskedelmi ügylet.

A modern pénz, egy hitelviszony mögötti fizetési ígéret, ezért szokás hitelpénznek nevezni.

A pénz-multiplikáció alábbi sémáján lehet áttekinteni a fent leírtakat:

A pénz-multiplikációs képesség felső korlátját a kötelező tartalékráta határozza meg:

𝟏
MS = JEGYBANKPÉNZ*
𝐭
𝟏
Az hányadost pénzmultiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy egységnyi
𝐭
jegybankpénzből mennyi kereskedelmi banki pénzt tud teremteni a bankrendszer.

63
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Esetünkben a pénzmultiplikátor értéke 1/,01=10, tehát 1000 egységnyi jegybankpénzből
maximum 10000 egységnyi hitelpénzt tud teremteni a bankrendszer.

Ha a tartalékráta (%-ban adjuk meg, de tizedes törtként kell számolni vele!) nő, akkor a
pénzkínálat csökken.

20%-os tartalékráta esetén 1000 egységnyi jegybankpénzből már csak


1000*1/0,2=1000*5=5000 egységnyi hitelpénzt tud teremteni a bankrendszer, a
pénzmultiplikátor értéke 5-re csökkent.

Hogy végül mekkora lesz a kereskedelmi bankok pénzteremtő képessége az több tényezőtől
függ.

 Ha a gazdaság szereplői több vagy kevesebb készpénzt akarnak tartani, az kihat a


pénzmultiplikátorra.
A gazdasági szereplőknél levő készpénz mennyiségének növekedése csökkenti a
bankrendszer pénzteremtő képességét.
Ha csökken a készpénz-igény (informatikai, banki fejlesztések, jól kitalált
pénzforgalmi adó) a gazdaságban, akkor nő a pénzmultiplikátor.

 A kereskedelmi bankok betétjeinek és hiteleinek nem egyezik meg a lejárata és nem


is lehet pontosan tudni, hogy ez a jövőben hogyan alakul. Emiatt a kereskedelmi bankok
a jegybanktól és más kereskedelmi bankoktól kölcsönözhetnek, illetve feleslegüket
leköthetik náluk.
Ha a bankközi piac fejlett, kölcsönös bizalmon alapulva jól működik, akkor a
kereskedelmi bankoknak kevesebb pénzt kell tartaniuk a fizetőképességük fenntartása
érdekében, nő a pénzteremtő képességük.

 A pénzteremtő képességet befolyásolja a hiteligény mértéke. Ha a kamatok nőnek, vagy


a vállalati profitkilátások romlanak, akkor hiába a pénzteremtési kapacitás, a vállalatok
nem vesznek fel hitelt, vagy kevesebb hitelért folyamodnak.
Ugyanakkor az alacsony kamatok a betétlekötést fogják vissza.

A kereskedelmi bankok betét- és hitelállományának növelési lehetősége messze nem egyezik


meg a pénzmultiplikátor által maximálisan lehetővé tett állománnyal.

Magyarországon 2014-ben a kötelező tartalékráta 2%, a pénzmultiplikátor 50. A hitelállomány


50-szer lehetne nagyobb, mint a betétállomány. A legnagyobb hitel/betét arány 175% volt
Magyarországon, 2008 végén.

64
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
7.6. A pénzkínálat szabályozásának eszközei

 A jegybank a kötelező tartalékráta növelésével csökkenti a kereskedelmi bankok


pénzteremtési lehetőségeit és így a pénzkínálatot, míg a tartalékráta csökkentésével
növeli a pénzkínálatot.

A kötelező tartalékráta megváltoztatása nagy hatású eszköz a pénzkínálat
szabályozásában, nem a finomhangolás eszköze, ezért csak ritkán változtatja a
jegybank.

Az MNB által meghatározott kötelező tartalékráták:

Időponttól Kötelező tartalékráta


1994. március 1. 13,00

1994. május 1. 12,00

1995. január 16. 14,00

1995. április 1. 15,00

1995. május 1. 16,00

1995. június 1. 17,00

1996. február 16. 16,80

1996. március 1. 16,00

1996. április 1. 15,30

1996. április 16. 13,30

1996. május 1. 12,70

1996. június 1. 12,00

1997. január 1. 12,00

1999. január 1. 12,00

2000. július 1. 11,00

2001. február 1. 7,00

2001. július 1. 6,00

2002. augusztus 1. 5,00

2008. december 1. 2,00

A 90-es években a magas tartalékráták stabilizálóak voltak, valamint egyfajta


bankadónak is minősültek, mert az MNB akkor nem fizetett az inflációnak megfelelő
kamatot a kötelező tartalékra.
Amint a bankrendszer stabilizálódott, csökkent a mértéke, ma likviditás-szabályozási
funkciója van.
2008-ban a pénzügyi válság idején drasztikus csökkentéssel könnyítették meg a
kereskedelmi bankok helyzetét.

65
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
 A pénzkínálat szabályozásának további eszköze abból adódik, hogy a jegybank hitelezi
is a kereskedelmi bankokat, illetve betéteket fogad el tőlük. Ezekre a jegybank
kamatot határoz meg, ez a kamat befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzelhelyezését.

Ha a jegybank emeli a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatát, akkor ez


továbbgyűrűzik, a kereskedelmi bankok is emelik hiteleik kamatát, az ügyfelek
(vállalatok, háztartások) kevesebb hitelt igényelnek.

Másrészt a jegybanki betétekre fizetett kamatok emelkedése kiszorít olyan lehetséges


hitelfelvevőket, akik az alacsonyabb kamat mellett képesek és hajlandóak lettek volna
hitelt felvenni. A kereskedelmi bankok inkább a jegybanknál kötik le a pénzüket (az
már nem tud multiplikálódni) hitelezés helyett.

Tehát a jegybanki kamat emelése csökkenti a pénzkínálatot.

A fentiek fordítottja is igaz, ha jegybank csökkenti a kamatot, akkor a pénzkínálat


nő.

A jegybank monetáris tanácsa havonta (válság esetén rendkívüli) kamatdöntő ülést


tart, ahol a monetáris tanács tagjai, köztük a jegybank elnöke, az elmúlt időszak szakmai
statisztikái alapján elmondják a gazdasággal kapcsolatos véleményüket, ezeket
megvitatják, végül szavaznak a kamatról: vagy szinten tartják, vagy emelik, vagy
csökkentik azt.

A monetáris tanács tagjai azt vizsgálják, hogy a megfogalmazott céljukhoz milyen


kamatváltoztatással jutnának.

A MNB inflációs célt követ, szándéka, hogy az évi infláció ne haladjon meg egy előre
kitűzött szintet.

Ha ez a célja nincs veszélyben, akkor támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

Az alacsony jegybanki kamat támogatja a növekedést, de az infláció növekedésével és


járhat, míg a magas jegybanki alapkamat fékezi az inflációt, de a gazdasági növekedést
is.

A közgazdász szleng galamboknak hívja azokat a monetáris tanácstagokat, akik a


kamatdöntési ülések jegyzőkönyvei alapján inkább a kamatcsökkentés hívei, és héják
azok, akik az inflációt tartják súlyosabb problémának, és a kamatemelésre voksolás
jellemzőbb rájuk. (a héja magasan repül=magas kamat, a galamb alacsonyan
csipeget=alacsony kamat).

A magyar jegybanki alapkamat alakulását mutatja a következő grafikon. Azért nevezik


alapkamatnak, mert ehhez viszonyítják az egynapos jegybanki betétek és hitelek
kamatait is. Az egynapos jegybanki betétek kamata 1-gyel kisebb, míg az egynapos
jegybanki hitelek kamata 1-gyel nagyobb, mint az alapkamat. Az alapkamat a kéthetes
jegybanki betét kamatával egyezik meg.

66
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Jegybanki alapkamat mértéke
30,00%

25,00%

20,00%

15,00%

10,00%

5,00%

0,00%
1990.10.15. 12:00:00
1993.09.27. 12:00:00
1996.05.01. 12:00:00
1997.01.16. 12:00:00
1998.02.01. 12:00:00
1998.12.15. 12:00:00
1999.12.22. 12:00:00
2001.07.13. 12:00:00
2001.12.11. 12:00:00
2002.05.22. 12:00:00
2003.01.16. 12:00:00
2003.11.28. 12:00:00
2004.08.17. 12:00:00
2005.01.25. 12:00:00
2005.05.24. 12:00:00
2005.09.20. 12:00:00
2006.09.26. 12:00:00
2008.04.01. 12:00:00
2008.11.25. 12:00:00
2009.07.28. 12:00:00
2009.11.24. 12:00:00
2010.03.30. 12:00:00
2011.01.25. 0:01:00
2012.09.26. 0:01:00
2013.01.30. 0:01:00
2013.05.29. 0:01:00
2013.09.25. 0:01:00
2014.01.22. 0:01:00
2014.05.28. 0:01:00
 A jegybank a pénzpiaci finomszabályozás érdekében jegybankképes értékpapírok és
devizák adás-vételével is beavatkozhat. Ezeket az ügyleteket nyílt piaci műveleteknek
nevezzük. A jegybank dönti el, hogy milyen értékpapírokat tekint jegybankképesnek,
de az állampapírok és a saját maga által kibocsátott MNB-kötvények biztosan ilyenek.

Ha a jegybank értékpapírt vagy devizát vesz a kereskedelmi bankoktól, akkor az


addig nála lévő (pénzfunkciókat be nem töltő) pénz kiáramlik a kereskedelmi
bankokhoz, a fizetési eszköz funkciókat be nem töltő értékpapírok pedig a jegybankhoz
kerülnek, a pénzkínálat nő.

Ha jegybank értékpapírt vagy devizát ad el a kereskedelmi bankoknak, akkor a


kereskedelmi bankok pénze a jegybankba áramlik (ahol nem tölt be pénzfunkciót),
csökken a pénzkínálat.

A monetáris politikai eszköztárról az MNB-től azt lehet tudni, hogy a potenciális eszköztárnak
részét képezi mindazon jegybanki eszköz, amelyet az MNB a hatályos jegybanktörvény alapján
alkalmazhat.

Az üzleti eszköztár mindazon instrumentumok összességét jelenti, amelyekre az MNB-nek


létezik kidolgozott és hatályos üzleti feltételrendszere vagy érvényes jegybanki rendelete.

Az alkalmazott eszköztár az üzleti eszköztár azon részét foglalja magába, amelyek esetében
folyamatosan vagy rendszeresen történnek tranzakciók az MNB és ügyfelei között.

Az MNB elsődleges célja az eszköztár kialakítása és működtetése során az, hogy a rövid
lejáratú pénzpiaci kamatok (erről a következő fejezetben részletesen) minél inkább igazodjanak
a jegybanki irányadó kamatszinthez, illetve a várakozásokhoz, és az alkalmazott eszköztár
támogassa a jegybanki kamatpolitika végrehajtását.
67
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az alkalmazott eszköztárból bemutatott három eszköz elégségesen bemutatja a pénzkínálat-
szabályozás logikáját.

Restrikcónak (szűkítés) nevezzük a jegybanknak a pénzkínálat csökkentésére irányuló


tevékenységét, expanziónak (bővítés) nevezzük a pénzkínálat növelését.

Az alábbi táblázat összefoglalja az eszközöket, célokat, működést.


Eszköz RESTRIKCIÓ EXPANZIÓ
Pénzkínálat (MS) csökken Pénzkínálat (MS) nő
Kötelező tartalékráta
NÖVELNI CSÖKKENTENI

Jegybanki alapkamat
NÖVELNI CSÖKKENTENI

Nyílt piaci műveletek (a


Jegybank állampapírt, ELADNI KELL VÁSÁROLNI KELL
devizát ad el vagy vásárol

68
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
7.7. Pénzpiaci egyensúly
A jegybank a monetáris eszköztár segítségével beállítja a pénzkínálatot, ez a nominális
pénzkínálat. Hogy ez a pénzmennyiség mennyi tranzakciót képes finanszírozni az a termékek
árától, azaz az árszínvonaltól függ.
Ha az árszínvonal nő, akkor ugyanannyi pénz kevesebb tranzakciót tud finanszírozni, mint
korábban, ha az árszínvonal csökken, akkor többet.
A reál-pénzkínálat megmutatja, hogy a jegybank által beállított nominális pénzkínálat mennyi
tranzakció lebonyolítására elég.
A nominális pénzkínálat MS, a reál pénzkínálat MS/P.
A pénzpiacon egyensúly alakul ki, ha reál-pénzkínálat egyenlő a reál-pénzkereslettel.

MS/P = MD

MS/P
i

iegyensúlyi

MD

A pénzpiacon az egyensúly a kamat mozgásával valósul meg.


A magyar pénzpiacon az egyensúlyi kamat neve: BUBOR (Budapest Interbank Offered
Rate=Budapesti Bankközi Kamatláb).
Magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása.
Több időszakra adják meg (A jegyzett futamidők: overnight, 1 hét, 2 hét, 1, 2, 3, 6, 9 és 12
hónap), naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására.
Az ügyfelek felé a betéti és hitelkamatok gyakran a pénzpiaci kamathoz, mint referencia-
kamathoz kötöttek. Például hitelkamat= 3 havi BUBOR+2,5%, vagy betéti kamat=3 havi
BUBOR-1,5%.
Tehát az ügyleti kamatok együtt mozognak a pénzpiaci egyensúlyi kamattal, a BUBOR-ral. (A
londoni pénzpiac egyensúlyi kamata a LIBOR, az euró övezeté az EURIBOR).

69
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az alábbi táblázatban 2015. január 5. és 26. közötti BUBOR értékek láthatók. (Mi történt 15-
én?)
jegyzési
nap O/N 1hét 2hét 1hónap 2hónap 3hónap 6hónap 9hónap 12hónap
2015.01.05 1,46 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,15 2,16
2015.01.06 1,30 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15
2015.01.07 1,35 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15
2015.01.08 1,59 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15
2015.01.09 1,45 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,14
2015.01.10 1,46 2,07 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15
2015.01.12 1,48 2,08 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13
2015.01.13 1,61 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,14 2,14 2,14
2015.01.14 1,61 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,14 2,14 2,14
2015.01.15 2,03 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13
2015.01.16 2,55 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13
2015.01.19 1,90 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13
2015.01.20 1,83 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13
2015.01.21 1,93 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13
2015.01.22 1,77 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13
2015.01.23 1,49 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13
2015.01.26 1,46 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13

Ha a pénzpiacon az aktuális kamat alacsonyabb, mint az egyensúlyi, a gazdaság szereplői több


pénzt szeretnének tartani készpénzben és látra szóló betétben, mint amennyit a bankrendszer
kínál.
A tranzakciók lebonyolítási kényszere (ki kell fizetni a szállítókat, a háztartásoknak ki kell
fizetni a mindennapos szükségleteiket kielégítő termékeket) arra ösztönzi a szereplőket, hogy
a legkisebb veszteséggel járó betét feltörésével likvid pénzhez jussanak, vagy ha ilyen nincs,
akkor folyószámla-hitelt vegyenek fel.
A bankok ezeket a jelenségeket érzékelve a bankközi piacon egyre magasabb kamatot
hajlandóak fizetni más bankok forrásaiért, a bankközi kamat emelkedik, a bankközi kamatok
emelkedése megemeli az ügyfelek betéti és hitelkamatát is, amíg a pénzpiac egyensúlyba kerül.
Ha a pénzpiacon az aktuális kamat magasabb, mint az egyensúlyi, akkor túlkínálat alakul ki a
pénzpiacon, a bankközi piacon egyre alacsonyabb kamatok mellett hajlandóak hitelezni
egymást a bankok, ez átgyűrűzik az ügyleti kamatokba is csökkentve azokat.
Ez az úgynevezett átgyűrűzés nem biztos, hogy gyorsan és pontosan olyan mértékben
megtörténik, mint itt, papíron.
Minél fejlettebb egy ország tőkepiaca, annál rugalmasabb és sokfélébb a hitelhez jutási és a
betételhelyezési lehetőség. A vállalati és lakossági hitel- és betéti kamatok gyorsan, kis
különbséggel igazodnak a bankközi kamat változásához.
Ebbe az irányba mutat, ha a bankok közötti verseny erős, a versenyszabályokat betartatják velük
(hogy ne játszhassanak össze az ügyfeleik rovására), a bankváltás költségei alacsonyak, az
ügyletek nagy része standardizált, vagy ha kiszámíthatóbbak a monetáris folyamatok (ha

70
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
gyakran fel-le ugrálnak a kamatok, akkor nem mindig igazítják az ügyleti kamatot a
pénzpiacihoz, hiszen annak költsége van.
Még az is előfordulhat, hogy lefelé (pénzpiaci túlkínálat esetén) ragadósak a kamatok, tartósan
magasan maradnak.
Ha a gazdaság szereplőinél, a feleslegesnek tartott pénzek áruvásárlásban csapódnak le, akkor
az árupiaci kereslet növekedése miatt az árszínvonal növekszik, a reál-pénzkínálat csökken így
áll helyre a pénzpiac egyensúlya.

71
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
8. Az árupiaci kereslet az árszínvonal függvényében

Az árupiaci kereslet jele: YD

Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett


hajlandóak és képesek megvásárolni.

Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kereslet. YD = f (P)

Ha az árszínvonal (P) növekszik,


𝐌𝐒
akkor a reál pénzkínálat ( ) csökken →
𝐏

túlkereslet alakul ki a pénzpiacon →

ha a pénzpiacon túlkereslet alakul ki, akkor a lekötött betéteket feltörik →

ha a lekötéseket feltörik, akkor a kamat (i) nő →

ha nő a kamat (i), akkor a beruházás I(i) és a fogyasztás C(YDI) is csökken


(multiplikálódva) →

ha csökken a beruházás I(i) és a fogyasztás C(YDI), akkor az árupiaci kereslet YD is


csökken.

Röviden:
P nő →MS/P csökken →túlkereslet a pénzpiacon →i nő →I(i) és C(YDI) csökken→YD
csökken
𝐌𝐒 𝐌𝐒
Ábrán: P1-ről P2-re nőtt az árszínvonal, a reál-pénzkínálat – ről
– re csökkent,
𝐏𝟏 𝐏𝟐
a korábban egyensúly biztosító kamatláb i1 kamatláb mellett túlkereslet alakult ki, a
kamat i1 -ről i2-re nőtt.

72
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
i
MS MS
P2 P1
i2
Túlkereslet

i1

MD

Ez alapján az árupiaci kereslet:

P2
YD=f(P)

P1

Y2 Y1 Y

73
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
9. Az árupiaci kínálat

Az árupiaci kínálat jele: YS

Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és


ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállítani.

Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínálat. YS = f (P)

A gazdaságban a vállalatok termelésükhöz termelési tényezőket használnak fel. Ezek a


termelési tényezők:
 a munka (az ember fizikai és szellemi munkavégző képessége, beleértve a szaktudást,
a tapasztalatot, a motivációt, a kapcsolatrendszert), jele: L (labour)

 a tőke (olyan eszközök, gépek, berendezések, ingatlanok, áruk, anyagok, energia,


szoftverek, amelyek termeléssel jönnek létre), jele: K (capital)

 a természeti tényezők (melyek nem termeléssel keletkeznek, de részt vesznek a


termelési folyamatban, például a föld) jele: A

 A fenti termelési tényezőket a vállalkozó szerzi meg és szervezi egységbe, menedzseli


a tényezők együttműködését, termel, és arra törekszik, hogy a tevékenységével profitot
érjen el.
A föld kínálata adottság, nemzetgazdasági szinten nem megváltoztatható.
A termelés nagyságát, a kínálatot a felhasznált munka és tőke mennyisége és minősége
határozza meg.
Ha egy vállalat növelni szeretné a termelését, akkor ezt leggyorsabban úgy tudja megoldani, ha
újabb munkásokat vesz fel. A tőkeállomány bővítése hosszabb időt vesz igénybe.
Ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakul a termelés adott technikai feltételek mellett, miközben
bővítjük a dolgozók számát, akkor azt tapasztaljuk, hogy kezdetben növekvő ütemben nő a
termelés, tehát az újabb és újabb dolgozók egyre nagyobb mértékben képesek megnövelni a
termelést. Ennek a magyarázata, hogy a meglévő eszközök közötti munkamegosztás
hatékonyabbá teszi a munkavégzést (a csapattagok kiszolgálják egymást).
Ez a növekedési trend nem tart a végtelenségig, a korlátozottan rendelkezésre álló eszközökhöz
újabb és újabb munkásokat rendelve, azt tapasztaljuk, hogy bár még mindig nő a termelés, de
már csak csökkenő ütemben, vagyis újabb és újabb dolgozók egyre kisebb mértékben képesek
növelni a termelést.
Az alábbi függvényen az inflexiós pont mutatja, hogy hol változik a növekedési ütem.

74
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A korlátozott kapacitások miatt, a munkások számának növelésével nem növelhető a
végtelenségig a termelés, a termelés maximumához tartozó munkás-létszámnál többet nem vesz
fel vállalat.
A munka határterméke azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a termelés, ha
egységnyivel változik a munkafelhasználás.

Jele: MPL (Marginal Product of Labour).

∆𝐐
Képlete: MPL=
∆𝐋
A munka határterméke az inflexiós pontig növekvő, onnantól csökkenő, de még pozitív. a
termelés maximumában értéke 0, majd negatív.

A munka átlagterméke (elterjedt kifejezéssel: a munka termelékenysége) az egységnyi


munkafelhasználásra jutó termelést mutatja meg. (Egy főre jutó termelés).

Jele: APL=Q/L (Average Product of Labour)

A munka átlagterméke mindaddig növekszik, amíg a határtermék nagyobb nála (ha a dolgozók
átlagtermékéhez képest egy újabb dolgozó nagyobb mértékben növeli a termelést, akkor az
felhúzza az átlagot, ha kisebb mértékben, akkor az lehúzza az átlagot).
A termelési függvényhez az origóból húzott érintő érintési pontja mutatja meg, hogy mekkora
munkafelhasználásnál maximális a munka átlagterméke.

A tőke átlagterméke (a tőke termelékenysége) az egységnyi tőkefelhasználásra jutó


termelést mutatja meg.

Jele: APK=Q/K (Average Product of Capital)

Feltételezve hogy a tőkefelhasználás rövidtávon nem változtatható meg (állandó), ezért a


termelés növekedésével a tőke átlagterméke a termelési függvény maximumáig növekszik és a
termelés csökkenésével csökken.

A munkafelhasználás optimuma a termelési függvényen az érintési pontnál van, a


tőkefelhasználás optimuma a termelés maximumánál van. Ezen két pont között termel a
vállalat, ahol a termelési függvény csökkenő ütemben nő.

75
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Egy vállalat termelési függvénye:

q, termelt mennyiség
a termelés maximuma,
APK itt maximális
érintési pont,
APL itt
maximális

inflexiós pont,
MPL itt
maximális
ebben a
tarto-
mány-
ban
termel a
vállalat

L, munkafelhasználás

Feltételezve, hogy a gazdaság többi vállalata is ugyancsak ebben a tartományban termel, a


makroökonómiai termelési függvény (ami az árupiaci kínálat nagyságát mutatja), a
munkafelhasználás függvényében csökkenő ütemben növekvő.

A makroökonómiai termelési függvény azt mutatja, hogy rögzített tőkeállomány (K1) mellett,
L egységnyi munkafelhasználással YS1 mennyiséget és L’ munkafelhasználással YS1’
mennyiséget hajlandóak és képesek termelni.

A tőkeállomány növekedését K1-ről K2-re, a termelési függvény felfelé tolódása mutatja.


Ugyanakkora munkafelhasználás mellett több tőketényező felhasználásával többet tudnak
termelni a vállalatok, mint korábban YS1 helyett YS2-t, és YS’1 helyett YS’2-t.

76
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Q=YS

YS’2 YS2=f(L,K2)

YS 2 K1< K2 növekvő tőkeállomány

YS1’
YS1=f(L,K1)
YS 1

L L’ L munkafelhasználás

Ugyancsak a termelési függvény felfelé történő eltolódását okozza a tőkeállomány


technikai színvonalának emelkedése.
Az árupiaci kínálat rövidtávon a foglalkoztatottak számától függ: akkor nő rövidtávon a
termelés, ha nő a foglalkoztatottság.
Az árupiaci kínálat hosszú távon a tőkeállománytól függ: ha nő a tőkeállomány, vagy
fejlődik a technológia akkor nő a termelés.

77
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
10. Munkapiac

Az árupiaci kínálat alakulását rövidtávon a foglalkoztatottak száma határozza meg. Ha


nő a foglalkoztatottság. akkor nő a termelés.
A foglalkoztatottak számát a munkapiac helyzete határozza meg.
Munkakereslet (LD): megmutatja, hogy a vállalat szektor, hány főt akar foglalkoztatni.
Amikor a köznyelvben azt mondjuk, hogy munkát keresünk, akkor arra gondolunk, hogy
keresgélünk a vállalatok között, hogy melyiknek kínáljuk fel a munkaerőnket, tehát nekünk a
háztartás szektor tagjainak munkakínálatunk van, a munkakereslet a vállalat szektor
munkaigénye.
Munkakínálat (LS): megmutatja, hogy a háztartási szektor tagjai közül hányan akarnak
dolgozni.
A munkakínálat elvi felső határa az ország lakosainak száma.
Munkaképes korúaknak az EU statisztikai iránymutatása szerint vagy a 15 és 64 év közöttiek,
vagy a 15 és 74 év közöttiek számítanak (mindkét feltételezés esetén kiszámolják).
Azért ilyen alacsony az alsó korhatár, mert az Európai Unió kevésbé fejlett régióiban gyakran
előfordul, hogy a fiatal nem tanul tovább, hanem a család vállalkozásban dolgozik (halászat,
állattartás, kertészet, kézművesség stb.).
A felső korhatár azért kettős, mert a fejlett országokban az idősebb életkor nem jár a
munkaképesség jelentős hanyatlásával, míg a kevésbé fejlett országokban korábban nyugdíjba
vonulnak.
A magyar munkapiac szempontjából a 16-65 közöttiek számítanak munkaképes korúnak, 16
évig tankötelesek és 65 év a nyugdíjkorhatár. A 65 felettiek munkavállalási hajlandóságát
erőteljesen befolyásolják az őket érintő nyugdíj és adószabályok.
A nem munkaképes korúakon belül az idősek aránya magas és növekvő, ez azt jelenti, hogy
demográfiai válság közeleg, néhány évtized múlva az akkori foglalkoztatottak nem lesznek
képesek eltartani a többieket.
A munkaképes korúak megoszlása mutatatja a KSH folyamatábrája. A kategóriák megértéséhez
ismerni kell a KSH terminológiáját.
Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát
végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb.
miatt) volt távol.
Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből
átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két
héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált
munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.
Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és
a munkanélküliek.

78
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt
rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem
tudtak volna munkába állni.
Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két
héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert
foglalkoztatását reménytelennek látja.

79
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkapiac közgazdasági elemzéséhez fontos megértenünk a kényszerű munkanélküliek és
az önkéntes munkanélküliek közötti különbséget.

80
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkavállaló a munkavégzéssel kapcsolatban két dolgot tart szem előtt: a munkáért kapott
pénzből megvásárolható termékek mennyiségét és a munkavégzés miatt elveszett szabadidő
élvezeti értékét.
A nominálbér (w = wage) az adott munka elvégzésért megkapott pénzösszeg.
Ez csak egy szám, a munkavállaló a nominálbérből termékeket vásárol, és az érdekli, hogy
mennyi terméket tud venni ebből a pénzből. A munkapiaci döntését a reálbér
(w/P=nominálbér/árszínvonal) határozza meg.
A nominálbérről a gazdaság és a társadalom szereplői érdekegyeztetés során állapodnak meg.
Ma Magyarországon ez az érdekegyeztetési fórum az NGTT (Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács). Az NGTT tagjai: Gazdaság Képviselői Oldal (munkaadók képviselete),
Munkavállalói Oldal, Civil Oldal, Tudomány Képviselői Oldal (Magyar Tudományos
Akadémia, Magyar Rektori Konferencia, Magyar Közgazdasági Társaság), Egyházi Oldal.
A munkaadókat képviselő oldal tagjai a következők:
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Agrár Munkaadói
Szövetség, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Mezőgazdasági Szövetkezők és
Termelők Országos Szövetsége, Ipartestületek Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara, Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, Befektetői Tanács,
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és
Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar
Iparszövetség
A munkavállalókat képviselő oldal tagjai:
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Magyar
Szakszervezetek Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Az érdekegyeztetés szervezete és módja, országonként és időszakonként eltér, de a lényege,
hogy a munkavállalói és a munkaadói oldal megegyezik a következő időszak nominálbérének
módosításáról.
A megegyezés alapja a következő időszakra várt gazdasági növekedése és a várt árszínvonal-
változás mértéke.
Ha a gazdaság normálisan működik, akkor a béremelés mértéke a várt infláció+ a várt gazdasági
növekedés egy része (például a fele). Ha a GDP növekedés 4%, az infláció 3%, akkor elvárható
emelés az 5%(4/2+3).
A megegyezést követően a munkaadói szervezetek vállalják, hogy az általuk képviselt
vállalkozóknál megtörténik az adott mértékű béremelés.
Ez nem kötelező, de ha a megállapodás alá eső munkaszerződések aránya jelentős a
gazdaságban, akkor elkerülhetetlen.
Azok a vállalkozók, akik nem emelik a megbeszélt mértékben a nominálbért, azt kockáztatják,
hogy a legjobb (mert mindig a legjobbak mennek el először) munkavállalóik őket otthagyják,
és a bérmegállapodást betartókhoz mennek dolgozni.
Ez olyannyira így volt, hogy a 2008-as gazdasági válság előtti években a bérmegállapodást
rendre meghaladó béremelést valósítottak meg a vállalatok. Nem csak a havi bérekre kell
gondolni, hanem a jutalmakra, bónuszokra, prémiumokra a béremelés esetén, ez sokszor a
81
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
gazdálkodási évforduló végén kerül megállapításra és kifizetésre, amikor a vállalat már tisztán
látja az eredményt.
A munkaadói oldal pedig vállalja, hogy nem szervez tiltakozó akciókat, sztrájkokat a
munkaadók ellen.
Tehát a nominálbért nem összegszerűen határozzák meg, hanem az emelés mértékét egy évre
előre rögzítik a bérmegállapodásban.
Ha a tényleges árszínvonal-növekedés nagyobb, mint a várt, akkor a reálbér csökken, ha az
infláció mértéke kisebb, mint amennyit vártak, akkor a reálbér növekszik.
Kényszerű munkanélküli: aki adott reálbér mellett hajlandó és képes lenne dolgozni, de
nem kap munkát.
Önkéntes munkanélkülinek nevezi a közgazdaságtan azokat, akik a számukra elérhető
reálbérek mellett nem vállalnak munkát. Azért, mert
 egyéb erőforrásaik jövedelmeiből (ingatlan bérbeadás, befektetések hozamai) élnek,
 mások eltartják őket,
 az állam eltartja őket,
 alternatív jövedelem-termelő képességük a saját háztartásukban, a család
vállalkozásában nagyobb, mint a potenciális bérjövedelmük. Ha háromgyermekes
tanítónő anyuka havi jövedelme 120000 forint, de otthonmaradással kiválthatja a
gyerekfelügyelő, magántanár, bejárónő, taxis, stb. tevékenységének havi 140000
forintos díját, akkor ésszerűbb, ha nem vállal munkát,
 a fentiek vegyesen.

Ha a reálbér a gazdaságban nő, akkor egyre több önkéntes munkanélküli fogja azt gondolni,
hogy érdemes munkát vállalni, (gyerekek mennek bölcsődébe, óvodába- anyuka dolgozik, a
nappali tagozatos bukdácsoló hallogató  átmegy levelezőre és munkát keres, a segélyezett
ráun a vegetálásra és megpróbál állást találni) aktívvá válik, a munkakínálat nő.
Ilyenkor a munkakínálati függvény növekvő, majd az aktívaknál (adott időpontban az aktívak
száma állandó, de egy másik időpontban lehet nagyobb, vagy kisebb is) függőlegessé válik.

82
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
w/P

LS

aktívak L

Az USA-ból származó tankönyvekben a munkakínálat a reálbértől független, tökéletesen


rugalmatlan, megegyezik az aktívakkal.
Ott a munkával elérhető jövedelmek aránya az egyéb módon megszerezhető jövedelmekhez
képest lényegesen nagyobb, mint az európai országokban.
Magasak a bérek, alacsonyak a segélyek. Az amerikai munkaerő rugalmasabb, mint az európai:
alacsonyabb pozícióban, kevesebb bérért is hajlandó átmenetileg dolgozni, mint korábban, a
lakhelyéhez sem ragaszkodik olyan mértékben.
Az amerikai háztartások zömének költekezése hitel alapú, ha nem dolgozik, nem tud vásárolni
és még a hiteltartozás is a nyakába szakad. A gyors visszacsatolás fegyelmező hatású, ugyanezt
erősíti, hogy nem csak havi fizetések vannak, hanem kétheti és heti fizetések is. Az
önfegyelemmel nem rendelkező emberek munkavállalási hajlandóságát nagyban rontja, ha a
fizetésre sokat kell várni.

83
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkakínálati függvény egy függőleges egyenes:

w/P

LS

aktívak L

Ez a különbség nem zavarja meg az elemzésünket, mert látni fogjuk, hogy nem a munkakínálat,
hanem a munkakereslet határozza meg a foglalkoztatást.
Hogyan dönt egy vállalat arról, hogy hány munkavállalót alkalmazzon?
Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy csak egy terméket termel a vállalat és egyféle
munkaerőt használ, a termékei iránti kereslet korlátlan (nem az, de a vállalat olyan kicsi az
egész iparághoz képest, hogy nem kell a termék árát csökkenteni ahhoz, hogy a megtermelt
többlet termékeit eladhassa).
A termékár px=1000, a bérköltség pL=300000. A munka határterméke csökkenő, korábban
tisztáztuk miért, értékeit a vállalkozó tapasztalati alapon tudja. 20 munkavállaló után
megvizsgáljuk, mi történik, ha újabb és újabb dolgozókat vesz fel.

L MPL px MPL* px pL
. . . . .
21. 510 1000 510000 300000
22. 410 1000 410000 300000
23. 310 1000 310000 300000
24. 210 1000 210000 300000

84
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A 21. munkavállaló 510 darab termékkel növeli a termelést, a termékeket darabonként 1000
forintért értékesítve 510000-rel nő a vállalat bevétele. A költség 300000 forinttal nő, ennyi a
munkavállaló foglalkoztatásának az összes költsége. Ha vállalat felveszi a 21. munkavállalót,
akkor 210000-rel nő a profitja.
Ezután végiggondolja, hogy mennyivel nő a bevétele és a költsége, ha felveszi a 22.
munkavállalót. Bevétel növekedés 410000, költségnövekedés 300000, profitnövekedés
110000, felveszi.
És így tovább, a határtermék csökkenése miatt elérkezik ahhoz a munkafelhasználáshoz, amikor
maximális a profitja. Ez 23 fő. A 24. embert már nem veszi fel, mert ő nagyobb mértékben
növeli a vállalat költségét, mint a bevételét.
A fentiek alapján nem nehéz belátni, hogy mi befolyásolja a vállalat munkakeresletét:
 munkabér, ha a munkabér nő, akkor a munkakereslet csökken (400000–es bérnél a
23-at nem venné fel, illetve elbocsátaná)

 termékár, ha a termékár nő, akkor a munkakereslet nő (1500-as termékárnál a 24.


dolgozó 210*1500=315000-rel növelné a bevételt, 300000-es bér mellett felvenné)

 munka határterméke, ha a munka határterméke nő (mert több tőkét használ a vállalat


a termelésében), akkor a 24. ember nem 210-zel növeli a termelést, hanem mondjuk
460-nal, akkor érdemes lesz őt is felvenni, a munkakereslet nő, mert a bevételt 460000-
rel növeli, a költséget pedig csak 300000-rel.
A munka határtermékének növekedését az egyszerűség kedvéért termelékenység
növekedésnek is nevezik. A termelékenység az egy főre jutó termelés (az APL), nem
helytelen az elnevezés, mert ha a határtermék nő, akkor az átlagtermék is nő.

Optimális munkafelhasználás egyenlete egy vállalat esetében:


MPL*px = pL

Optimális munkafelhasználás egyenlete az összes vállalatra:


MPL*P=w, ahol P az árszínvonal és w a nominálbér.

Ha a termelési függvény Y=Q=4000*L0,5,

akkor a határtemék (a termelési függvény deriváltja): MPL = 2000/L0,5

(2000/L0,5)*P=w

L-re rendezve: L = 4000000/(w/P)2

85
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkakereslet csökken, ha a reálbér nő. A reálbér nőhet úgy, változatlan árszínvonal
mellett nő a nominálbér, vagy változatlan nominálbér mellett csökken az árszínvonal, vagy a
nominálbér %-os növekedése nagyobb, mint az árszínvonal %-os növekedése, vagy a
nominálbér %-os csökkenése kisebb, mint az árszínvonal %-os csökkenése.
A munkakeresleti függvény jobbra eltolódik, ha nő a termelékenység (például ha a
termelési függvény Y=Q=5000*L0,5, a munka szorzótényezője 4000-ről 5000-re nőtt). Ilyen
esetben változatlan reálbér mellett is nő a munkakereslet.

𝑤
𝑃

MPL Nő

LD'

LD

LD2 LD1 L

86
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkapiacon egyensúly van, ha a munkakereslet megegyezik a munkakínálattal. Ebben
az esetben maximális a foglalkoztatottság. Ehhez a foglalkoztatási szinthez tartozó
kibocsátást a gazdaság potenciális kibocsátásának nevezzük.

Egyensúly reálbér mellett:

w
(p) E → foglalkoztatottak = LD = LS

kényszerű munkanélküli = 0
önkéntes munkanélküli = aktívak - LS

Ha a reálbér magasabb az egyensúlyinál:


w w
( p ) M > ( p ) E → foglalkoztatottak = LD

kényszerű munkanélküli = LS − LD
önkéntes munkanélküli = aktívak - LS

Ha a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál:


w w
( p ) A < ( p ) E → foglalkoztatottak = LS

kényszerű munkanélküli = 0
önkéntes munkanélküli = aktívak - LS
túlfoglalkoztatottság = LD − LS

Ha a reálbér eltér az egyensúlyi reálbértől, akkor a foglalkoztatottság mindenképp kisebb lesz,


mint egyensúly esetén, ha felfelé tér el, akkor a vállaltok munkakereslete kisebb lesz, mint a
háztartások munkakínálata, kényszerű munkanélküliség alakul ki.
Ha a reálbér kisebb, mint az egyensúlyi reálbér, akkor nem akarnak annyian dolgozni, mint
amennyi embert szeretnének foglakoztatni a vállalatok. Azokat a munkavállalókat, akik
hajlandóak ezért a reálbérért dolgozni, megpróbálják rávenni, hogy túlmunkát végezzenek
(túlórázzanak), innen az elnevezés túlfoglalkoztatottság.
A legtöbb modern gazdaságban a túlórát kötelező magasabb bérrel kifizetni, mint az alap
munkavégzést. Ha egy gazdaságban a munkavállalók vagy az állam képesek ennek a
szabálynak érvényt szerezni, akkor a piaci munkabér nem lehet alacsonyabb, mint az egyensúlyi
reálbér.
Általában az egyensúlyi bérnél magasabb bérek jellemzik a gazdaságot.
A minimálbér intézménye az önmagukat megvédeni nem képes munkavállalókat védi a
szélsőséges kiszolgáltatottságtól.
87
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Közgazdasági szempontból nem lenne rá szükség.
Fontos, hogy a minimálbér semmiképpen ne legyen magasabb, mint az egyensúlyi reálbér, mert
ha mégis magasabb, akkor nem csökkenhet a kényszerű munkanélküliség bizonyos szint alá.
A minimálbérnek Magyarországon fontos szerepe van az állam szempontjából. A minimálbér
alapján elvárt adó és járulék-bevétel fontos része a magyar költségvetésnek.
A vállalatoknál a munkaerő felvétele és elbocsátása is költségekkel jár. A munkaerő
fluktuációját elkerülendő, a vállalatok hajlamosak kicsivel magasabb bért fizetni, mint
amennyit átlagosnak gondolnak, így aztán a tényleges reálbér egy kicsit az ideális felett alakul,
némi kényszerű munkanélküliséget okoz.
A továbbiakban azzal a feltevéssel élünk, hogy a munkapiacon a munkakereslet határozza
meg foglalkoztatottságot, mert az jellemzően kisebb, mint a munkakínálat. A munkakínálat
alakulása pedig a munkapiac változásának követését segíti.
A munkapiaci változások nyomon követésére az alábbi mutatókat használják:

A munkanélküliségi ráta (jele:u=unemployment) a kényszerű munkanélküliek aktívakon


belüli arányát mutatja.

Az alábbi példákban 2014-es őszi magyar adatok szerepelnek.

Munkanélküliségi ráta = (Kényszerű munkanélküliek/Aktívak)*100%


u= (330000/4447000)*100%=7,4%

Aktivitási ráta= (Aktívak/Munkaképes korúak)*100%


Aktivitási ráta = (4447000/6580000)*100%=67,6%

Foglalkoztatási ráta=(Foglalkoztatottak/Munkaképes korúak)*100%


Foglalkoztatási ráta=(4117000/6580000)*100%= 62,6%

A három mutató egyidejű elemzésével kapunk csak reális képet egy ország munkapiacáról.
Ha két ország munkapiaci helyzetét csak egy (önkényesen kiválasztott) mutató összevetésével
végezzük, akkor könnyen téves következtetésekhez jutunk. A magyar gazdaságpolitika által
legszívesebben kommunikált munkanélküliségi ráta időszakonkénti javulása sem feledteti,
hogy a közel tízmilliós lakosságnak 41%-a próbálja eltartani önmagán kívül a többieket!

88
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
11. Az árupiaci kínálat

Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és


ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállítani.
Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínálat. YS = f (P)
Feltevéseink:
 a nominálbér (w) rögzített (érdekegyeztetés után)
 a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat (ha nem akkor a szaggatott vonal mutatná
az árupiaci kínálatot)
 a munkakereslet határozza meg a foglalkoztatottságot
 a munkakeresletet mindig kielégíti a munkakínálat
 a tőkeállomány rögzített, a technikai színvonal adott

Ha az árszínvonal (P) nő →
𝐰
a reálbér csökken →
𝐩

a munkakereslet (𝐋𝐃 ) nő→


a foglalkoztatottság is nő →
az árupiaci kínálat (𝐘 𝐒 ) nő

YS=f(P)

89
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
12. Makrogazdasági egyensúly

A makrogazdaság árupiacán egyensúly van, ha az árupiaci kereslet és az árupiaci kínálat


megegyezik.
Vagyis a gazdaság szereplői éppen annyit terméket hajlandóak és képesek megvenni, mint
amennyit a gazdaság szereplői hajlandóak és képesek termelni.

Az egyensúly kialakulását az árszínvonal mozgása biztosítja.


Ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyt biztosító árszínvonal (P2 > PE), akkor a
magasabb árszínvonal mellett túlkínálat (YS2 > YD2)alakul ki, az árszínvonal csökkenni fog.
Defláció alakul ki.
Ha az árszínvonal alacsonyabb, mint az egyensúlyt biztosító árszínvonal (P1 < PE), akkor a
magasabb árszínvonal mellett túlkereslet (YS1 < YD1)alakul ki, az árszínvonal nőni fog.
Infláció alakul ki.
A makrogazdaság egyensúlya feltételezi a pénz és árupiac egyensúlyát, de a
makrogazdasági egyensúlyhoz nem szükséges a munkapiac egyensúlya. A
munkanélküliség velejárója a modern gazdaságoknak, nem gazdasági, hanem társadalmi
probléma.

90
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
13. Munkanélküliség

A munkanélküliség velejárója a modern gazdaságoknak, de jelentős társadalmi


probléma.
A legtöbb ember legfőbb jövedelmi forrása a munkabér. A munkanélküliség ezért gyakran
szegénységhez vezet.
A szegénység a gazdaság számára elmaradt haszon, hiszen így a szegény ember kimarad a
termelés-fogyasztás körforgásból, csökkentve a GDP-t. Adót, járulékot nem fizet, a
támogatásokra rászorul, a költségvetésbe befizetőket megterheli.
Azokban az országokban, ahol kevesebb a szegény, illetve kisebb a szegénység mértéke
nagyobb az általános jólét, a tehetősebbek jóléte is magasabb.
A szegénységgel nem csak a gazdasági racionalitás kapcsán kell foglalkozni, az együttérzés az
emberek alapvető érzése, sokan gondolják emiatt azt, hogy tenni kell a szegénységet okozó
munkanélküliség ellen.
A munkához kapcsolódó azonosságtudat (énkép, személyes kapcsolatok, önbecsülés) a
munkanélküliek körében elveszhet vagy ki sem alakul. Ez frusztrációhoz, agresszióhoz is
vezethet.
A téves ok-tulajdonítás, a problémák szűklátókörű leegyszerűsítése, a szélsőséges politikai
ideológiák támogatása számos országot destabilizáltak, és szörnyű politikai rendszereket
szültek. A munkanélküliség politikai instabilitás kockázatát hordozza.
Sokszor a környezet után önmagára irányul ez az agresszió, inni kezd, drogozik, egyéb
személyiség-romboló függőségek alakulnak ki, a családok széthullnak, hajléktalanná válhatnak
emberek, elhanyagolják egészségi, higiéniai szükségleteiket, gyakorlatilag lehetetlenné teszik,
hogy visszakerülhessenek a munkaerőpiacra.
Jó néhány család az állam szociális ellátórendszeréből próbálván megélni (ez a tanult
gyámoltalanság), egészségét addig rombolja, amíg az ellátórendszer nem gondoskodik róla.
Vagy több gyermek vállalásával próbál az államtól jövedelemhez jutni, időskori megélhetését
biztosítani, de a megszületett gyerekeknek nem tudják megadni mindazt, amivel
kiemelkedhetnének a tanulatlanságból, munkaképtelenségből, így megsokszorozódik a
munkanélküliség, a szegénység.
A szegénység ütközhet a törvényességgel is. A szürkegazdaságot, a feketegazdaságot, a
bűnözést erősíthetik a kiszolgáltatott, vagy a szokásos előrejutási lehetőségekkel élni nem tudó
emberek.
A munkanélküliség problémájának kezeléséhez tudni kell, hogy mi okozhat munkanélküliséget,
hiszen az eltérő okokból kialakuló munkanélküliség, eltérő megoldásokat igényelhet.
A munkanélküliség típusai, megoldási lehetőségek
13.1. A globális keresletcsökkenés miatti munkanélküliség (az elégtelen kereslet
problémája)
A gazdaság összes ágazatára egyidejűleg jellemző, hogy kevesebb terméket vesznek a gazdaság
szereplői, mint korábban. Nemcsak 1-1 ágazatot érint, hanem mindet, emiatt alakul ki tömeges
munkanélküliség. Az 1929-33-as gazdasági világválság, vagy 2008-2009-es válság ilyen volt.

91
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A piacgazdaság időnként keresleti sokkokat szenved el, ilyenkor az állam beavatkozása lehet a
megoldás.
Az első nagy gazdasági világválság (1929-33) idején született a New Deal, vagyis Új
Irányvonal az USA-ban. Egy Keynes nevű közgazdász aktív állami szerepvállalást javasolt az
akkori amerikai elnöknek Franklin D. Roosevelt-nek.
Azt mondta, hogy a hatalmas munkanélküliség ellen a kormányzat állami megrendelésekkel és
közmunkaprogramokkal védekezhet. Az alacsonyan képzett munkaerővel erdőket ültettek,
utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek.
A munkások jogait, szociális helyzetét rendezték, a mezőgazdasági termelők helyzetét
stabilizálták.
Németországban is ezt gondolták megoldásnak, így a vezető német nagyvállalatok a világ
szerencsétlenségére szövetséget kötöttek Hitlerrel, azt várták tőle, hogy állami
megrendelésekkel segítse őket.
Úthálózat fejlesztés, hadiipari megrendelések indultak, a gazdasági sikerek pedig Hitlert
népszerűvé tették.
A 2008-as válság idején az USA-ban 2000 dolláros, Németországban 2000 eurós kupont adott
a kormány az új autót vásárlóknak, mindkét országban jelentős az autóiparban foglalkoztatottak
száma.
Barack Obama amerikai elnök válságkezelő politikáját New Deal 2.0-nak nevezték, útépítést
és a középületek energetikai korszerűsítését rendelte meg és fizette a kormány.
Az építkezések, infrastruktúra beruházások alkalmasak nagy tömegű, jellemzően alacsonyan
képzett munkanélküliek foglalkoztatására, nem véletlen, hogy ez mindig szerepelt az
eszköztárban.
Azonban nem mindegy mi épül az állam pénzéből: a legjobb, ha a keresletet jelenleg növelő
kormányzati kiadásokból létrejött dolgok csökkentik a társadalom jövőbeli költségeit vagy
növelik a hasznait. Ha út, híd épül, akkor az a jövőben csökkenti a közlekedők költségeit, a
környezeti és baleseti károkat. Ha a középületeket energetikailag korszerűsítik, akkor ez később
csökkenti az energiaköltségeket és a környezet-szennyezést. Ha az egyetemek
kutatólaboratóriumokat kapnak, akkor később, az újítások hasznain keresztül megtérül a
korábbi kiadás.

Az állami beavatkozás lehetséges eszközei:


 adócsökkentés és/vagy a transzferek növelése (a háztartások rendelkezésre álló
jövedelme és így a fogyasztása nő)

 kormányzati kiadások (G) növelése

 jegybanki kamatcsökkentés (a kamatcsökkenés következtében nőhet a beruházás és a


fogyasztás)

92
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
13.2. Konjunkturális munkanélküliség
A gazdasági növekedés ciklikusságából adódó munkanélküliség.
Általában néhány ágazatot, vállalatot érint. A 2014-15-ös olajár-esés elbocsátásokat
eredményezett a kitermelő vállalatoknál, a finomítóknál, a kutató vállalatoknál, a
szállítmányozóknál, ezeknek a vállalatoknak gépeket, berendezéseket, tankereket gyártóknál.
A korábban már említett dotkom lufi kidurranása a távközlési szektorban, a hardvergyártóknál,
a szoftverfejlesztő cégeknél járt leépítésekkel.
Konjunkturális munkanélküliség esetén az állam akkor tud kormányzati kiadásokkal keresletet
teremteni, ha neki magának is szüksége van a termékre, ha nincs, akkor adókedvezményekkel,
támogatásokkal segíthet.
Nehéz helyzet, hiszen a gazdaság fejlődésnek, a gazdasági szerkezet átalakulásának akadálya
is lehet az állami támogató gazdaságpolitika.
Jó, ha van a kormánynak hosszabb időtávra vonatkozó (több parlamenti ciklusra, másokkal
egyeztetett) terve, stratégiája a gazdaságfejlesztést illetően.

13.3. Strukturális munkanélküliség

Strukturális munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és a munkakínálat


szerkezete eltér egymástól.

13.3.1. Eltérő szakmastruktúra: adott szaktudású munkaerőből hiány van, más


szakképzettségűből túlkínálat.
Például szükség lenne több orvosra, és van rengeteg munkanélküli jogász.
Az állam az oktatás finanszírozásával tud beavatkozni. Bizonyos szakmákat költségmentesen
lehet megszerezni, sőt az állam ösztöndíjjal támogatja a tanulókat, míg más területeken csak
költségtérítéssel teszi elérhetővé a képzést.
Az állam finanszírozhatja a munkavállalók átképzését, továbbképzését, de akár az iskolába való
eljutást is.
Az átképzés nem varázsszer, a felnőtt lakosságnak egy része funkcionális analfabéta, vagyis
írás-olvasás útján nem tud kommunikálni, tehát nem képezhető.
A jelenlegi oktatási rendszer fejlesztése mellett is, ez még több évtizedre elhúzódó probléma.
Általában alapos matematikai, informatikai tudású, jól író-olvasó, logikus gondolkodásra
képes, sokoldalúan képzett, nyelveket beszélő szakemberek képzése lenne a megoldás.

13.3.2. Regionális eltérések a munkapiacon: bizonyos régiókban munkaerő-hiány, más


régiókban túlkínálat jelentkezik.
Magyarországon jelentős eltérések vannak az egyes régiók gazdasági fejlettségét illetően.
Azokban a régiókban, ahol a szocialista tervgazdálkodás idején nagyüzemi mezőgazdasági

93
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
termelés volt jellemző, vagy a nehézipar volt a fő foglalkoztató, ott máig jelentős
munkanélküliség tapasztalható (például az egész Nagyalföld, Észak-Magyarország).
Ahol a gazdaságszerkezet változatosabb, a közlekedési infrastruktúra fejlettebb, az emberek
magasabban képzettek voltak, ott már nem ritka a munkaerőhiány (például: Győr,
Székesfehérvár, Kecskemét, Budapest).
A magyar munkaerő mobilitását jelentősen akadályozó tényező, hogy jelentős eltérések vannak
az ingatlanárakban, szűk és drága a bérlakás-piac, alacsonyak a bérleti díjakhoz képest a bérek.
Az állam segítheti a munkavállalók mobilitását: utazási kedvezményekkel, albérleti
támogatással, bérház-programmal, közlekedési infrastruktúra fejlesztésével.
Az infrastruktúra fejlesztés, a regionális adókedvezmények, a direkt beruházási támogatások a
vállalatokat arra ösztönözheti, hogy ők mozduljanak a potenciális munkavállalók felé.

13.3.3. Életkorhoz köthető munkapiaci elvárások problémája: a vállalatok nem szeretik a


túl fiatal és az idős munkavállalót.
A fiatal munkavállalóknál a tapasztalat, az érettség hiánya, míg az idősebbeknél a
rugalmatlanság, illetve az evvel kapcsolatos vállalati előítélet lehet probléma.
A pályakezdők és 50 év felettiek elhelyezkedése nehéz. Az állam adó és járulék
kedvezményekkel segítheti a kritikus korúak elhelyezkedést.

13.3.4. Egyéb, diszkriminációból fakadó munkanélküliség: roma származásuk, megváltozott


munkaképességük, nemük, családi állapotuk miatt hátrányosan megkülönböztethetnek
embercsoportokat a munkaadók.
Az állam előírásokkal, kvótákkal avatkozhat be, illetve a saját foglalkoztatási politikájában jó
példát mutathat.

13.4. Technológiai munkanélküliség

Technológiai munkanélküliség alakul ki, amikor a technika fejlődésével automaták, robotok,


gépek, szoftverek helyettesítik a munkavállalót, kiszorítva az alacsony képzettségű munkaerőt.
A gépesítés hoz új munkahelyeket is, hiszen fejleszteni, használni, javítani, karbantartani kell
az új eszközöket, de ezekhez a feladatokhoz általában magasabb tudásszint kell, mint a gép által
kiváltott munkákhoz, ezért az oktatásnak nagy jelentősége van.
Összességében több munkahelyet szüntet meg a technológiai fejlődés, mint amennyit teremt.
13.5. Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség

A súrlódásos (frikciós) munkanélküliség: állás vagy lakhely változásához köthető


munkanélküliség, amikor valamelyik fél indítványozza a munkaviszony megszüntetését, vagy
az illető munkapiaci státusza változóban van és átmenetileg (néhány héttől néhány hónapig)
nincs munkája.
94
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Ha munkavállaló elégedetlen a munkakörülményekkel, bérrel, személyes kapcsolatokkal és
felmond, akkor az új munkahely megtalálásáig munkanélkülivé válik. Vagy fordítva a
munkaadó felmond neki, mert elégedetlen vele.
Ha egy diák befejezi az iskolát, ha valaki másik városban élő szerelméhez költözik, ha valaki
vállalkozását megszüntetve állást keres, ha valaki a gyereknevelésből visszatér a munkapiacra,
amíg nem talál állást, addig súrlódásos munkanélküli.
A súrlódásos munkanélküliség a társadalom működésének velejárója, természetes.
Gazdaságilag hasznos, ha az egyének igyekeznek a számukra legmegfelelőbb munkát
megtalálni.
Ha valaki a képességeihez képest szerényebb állást tölt be, az a társadalom számára elveszett
haszon. Akit pedig túlterhel a munkaköre, az kevésbé hatékony, és neki sem jó, mert
belebetegszik.
Az állam naprakész adatbázist építhet, így segítheti a munkakeresés idejét lerövidíteni,
költségét csökkenteni.
Tartós munkanélküli: aki 1 évnél hosszabb ideig munkanélküli. Nagyon veszélyes leépülési
spirált jelent. A kilátástalanság, tehetetlenség érzésének csökkentésére függőségek alakulnak
ki, elhanyagolják egészségi, higiéniai szükségleteiket, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy
visszakerülhessenek a munkaerőpiacra.
A munkanélküliség komplex probléma, az egyes helyzetek megoldása összetett
eszközrendszert igényel és időigényes.
Általános megoldásként kínálkozik az árupiaci kereslet állami megnövelése, de ennek az
eszköznek van egy káros mellékhatása: az infláció.
Az alábbi ábrán látható, ha kereslet nő (YD1→YD2), akkor a korábban egyensúlyt biztosító P1
árszínvonal mellett túlkereslet alakul ki, az árszínvonal P2-re nő, és magasabb jövedelem szint
(Y2) mellett alakul ki az új egyensúly. Feltételeztük, hogy a kínálat tud alkalmazkodni a
kereslethez, tehát rendelkezésre állnak kihasználatlan technikai kapacitások a vállalatoknál és
a munkapiacon hozzájutnak a számukra szükséges munkaerőhöz.

95
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
96
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
14. Infláció

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése.


A defláció az árszínvonal tartós csökkenése.
Dezinfláció esetén az árszínvonal növekedési üteme csökken, tehát időszakról időszakra egyre
kisebb mértékben nő az árszínvonal.
Az alábbi ábrán látható, hogy dezinflációs időszak volt 1995-től 2003-ig. Érdekesség, hogy
1999-2000-2001 években befagyott az infláció 10% körül.
Banális magyarázata van: amikor a vállalatok beárazzák a termékeket, kényelmesen
felszorozzák az előző időszak árait a várt inflációval, 10%-kal legkönnyebb felszorozni (az 50
forintos termék ára 55 forint lesz, a 280 forintos termék 308-ra drágul és így tovább), ezért a
többség ezt választotta az árazás alapjául. A makrogazdaság árupiaci helyzetétől függetlenül,
ha 10%-kal emelik az árakat, akkor 10% körüli lesz az infláció.
A jegybank a korábban szűk sávban rögzített deviza-forint árfolyamot szélesítette, a forint
erősödni kezdett, az import olcsóbbá vált, itthon a termelési költségek csökkenése és az erősebb
árverseny miatt az árak csökkeni kezdtek, megtört a 10%-os átok.

128,2
122,5 123,6
118,8 118,3
114,3
110,0109,8109,2 108,0106,1
105,3104,7106,8103,6103,9 104,2104,9103,9105,7101,7
99,8
2003
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002

2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014

97
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
14.1. Kategóriák az infláció mértékét illetően
 Kúszó infláció: egy számjegyű éves infláció, kiszámítható, nincsenek hirtelen
megugrások, a gazdaság működését nem zavarja.
Az inflációs célkövető országok többségében a jegybankok 2-3% körül határozzák meg
inflációs céljukat, az Európai Központi Bank pedig 2% alatti (de ahhoz közeli) értékben
definiálja az árstabilitást. Az MNB a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében
határozta meg a középtávú inflációs célt. Hosszabb távon az inflációs cél 2% körüli
értékre csökkenhet.
 Vágtató infláció: 2-3 számjegyű éves szintű árszínvonal növekedés (pl.1990-es évek
eleje Magyarországon). Jelentős problémákat okoz (pár sorral lentebb kifejtjük), de nem
lehetetleníti el teljesen a gazdaság működését.

 Hiperinfláció: a pénz rendkívül gyors elértéktelenedése, amikor a pénz már nem tölti
be a pénz funkciókat, más ország pénzében, aranyban bonyolítják a tranzakciókat, vagy
visszaáll az árucsere. Oka általában az árupiac kínálati oldalának sokkszerű összeomlása
(háborús pusztítás, természeti katasztrófa, jelentős gazdasági átalakulás:
szocializmusból kapitalizmusba). Magyarországon, a II. világháború csapást mért a
magyar gazdaságra, 1944-ben a megszálló németek leszerelték a gyárakat és nyugat felé
telepítették, a brit és az amerikai haderő szétbombázta az iparvállalatokat és a termelést
támogató infrastruktúrát, a visszavonuló németek felrobbantották a hidakat, majd a
megszálló szovjet hadsereg mindent vitt az utolsó zsebóráig. Az ország újjáépítése során
megélénkült a kereslet, de kínálat hiányában az árak emelkedni kezdtek. Akinek áruja
volt, az elrejtette, hiszen az érte kapott pénzből rövid időn belül már csak jóval kevesebb
terméket tudott venni. A rejtegetés tovább fokozta az árak emelkedését (a kávéházakban
naponta már két árlap volt, egy délelőttre, egy délutánra). Az emberek helyzete
kétségbeejtő volt, nem tudták, hogyan szerezzék meg a következő napokra az élelmet,
vagy a közelgő télre a tüzelőt. Cserepartner után kutattak és addig sem ment a termelés.
1946 augusztus elsején bevezették az új pénzt, a forintot. A társadalom a csüggeteg
apátiából a kitörő bizakodásba esett át. Annyira bíztak az új pénzben, hogy nem
költötték el azonnal a forintjaikat, így az áruk is gyorsan visszakerültek a polcokra,
kirakatokba, tovább erősítve a bizalmat. A termelő infrastruktúra pedig lassan kezdett
helyreállni. Csak az új pénz megjelenésétől, a kínálati oldal felépülése nélkül újraindult
volna a hiperinfláció, így járt néhány ország Közép- és Kelet-Európában a gazdasági
átmenet idején, az 1990-es években.

14.2. Az infláció által okozott problémák


Az árszínvonal kicsiny növekedése a gazdaság működésének a jele. A növekvő jövedelemmel
bővülő kereslet maga után húzza a kínálatot, mivel a kereslet emelkedik korábban, ezért
némileg felfelé kúsznak az árak. A nagyobb infláció már gondot okoz.
 Az infláció kiszámíthatatlansága zavarja az árak információ tartalmát, ami pedig
egy jól működő piacgazdaság alapja. Így a kereslet és kínálat változásainak értékelése
eltorzul, akadályozva ezzel az erőforrások hatékony felhasználását.
A vállalatok a profitjuk maximalizálásához a termeléssel kapcsolatos költségeiket és a
bevételeket veszik figyelembe, addig a termelési szintig (mennyiségig) növelik a
termelésüket, amíg a bevételük a termelésnövelés hatására nagyobb mértékben nő, mint
a költségük (ez a közgazdasági döntés kulcskategóriája, a határelemzés).
98
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Ha a költségek és árak gyakran és kiszámíthatatlan módon változnak, akkor nem
valószínű, hogy eltalálják az optimális termelési szintet.
Ha az optimális mennyiségnél többet termelnek, akkor a többlettermékeken veszteségük
keletkezik, ha kevesebbet termelnek, akkor nem termelnek meg olyan termékeket,
amelyek még nyereséget hoztak volna. Hatékonyságveszteséget okoz az infláció.

 Amikor egy vállalkozás beruházáson gondolkodik, akkor azt mérlegeli: hogyan fog
alakulni a jövőben a bevétele, költsége és a kamatok szintje, de inflációs időben nem
tudja megbecsülni ezt.
Inflációs időben a kockázatok csökkentése érdekében a vállalatok csökkenthetik,
vagy elhalasztják a beruházásokat, miáltal a fogyasztás és a makrojövedelem is
csökken.

 Az infláció magasabb szintje megnöveli az átárazási és tranzakciós költségeket,


valamint különböző torzításokat okoz a gazdasági életben, például az adórendszerben
és a számvitel területén.

 Ha változnak az árak, akkor át kell írni az árlapokat is (a szakzsargonban menüköltség),


mert a termeléshez felhasznált áruk és szolgáltatások árváltozásai miatt változik a
végtermékek ára is. A vállalatoknak folyamatosan új költségszámításokat kell végezni,
új tájékoztatókat kell készíteni és az ügyfeleknek eljuttatni, a tényleges
költségnövekedéseken túl az erre fordított idő elmaradt haszon.

 Magasabb infláció magasabb nominális kamatokkal jár együtt, amelynek hatására


megnövekednek a hitelfelvevők törlesztési kiadásai a rendelkezésre álló jövedelemhez
képest.
A magasabb kamatok miatt rövidtávra lekötött betétben tarják megtakarításukat az
ügyfelek és gyakrabban, de kisebb összegeket vesznek ki a bankból (vagy utalnak a
folyószámlájukra). Amikor a bankügyleteket még személyesen intézik az ügyfelek,
akkor gyakran járnak bankba és kopik a cipőjük talpa, ezért a szakzsargon a tranzakciók
megnövekedett számával kapcsolatos pótlólagos költségeket cipőtalp költségnek
nevezi.

 Az infláció miatt növekvő kamatok a hitel- és betéti megállapodások lejárati idejének


rövidülését, és ez által a pénzügyi közvetítés mélységének csökkenését okozza.
A rövidtávra lekötött megtakarításból hosszú távú beruházást finanszírozni
kockázatos, költséges.

 Emellett a változékony infláció a jövedelmek nem szándékolt újraelosztását okozhatja.


Egy tehetős családban, ha nőnek az árak, egyszerűen lemondanak a megtakarításuk egy
részéről. Viszont a szegény családokban vagy a korábban megszerzett vagyonukról,
vagy a fogyasztásuk egy részéről kell lemondani, hiszen korábban sem volt
megtakarításuk. Ezért mondják, hogy az infláció a szegények adója.

 Magas infláció idején a fix jövedelemből élők (nyugdíjasok, bérből és fizetésből élők,
közalkalmazottak) rosszul járnak, ha nem emelkednek a jövedelmeik az infláció
mértékében.
A nyugdíjak értékállóságát néhány országban a kormány azzal garantálja, hogy a
nyugdíjemelést hozzáigazítja a nyugdíjas termékkosárra számolt inflációhoz, sőt van
ahol a gazdasági növekedés egy részével is megemelik a nyugdíjat (a nyugdíjasok sokan
99
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
vannak és „szeretnek” eljárni a politikai választásokra, így a politikusok keresik a
kegyeiket).
A vállalkozóknak, projektmunkára szerződőknek, a speciális szaktudású szabadúszó
munkavállalóknak lehetőségük van jövedelmeikben érvényesíteni az árszínvonal
változását.

14.3. Az infláció nyertesei


Az inflációnak nem csak vesztesei, de nyertesei is lehetnek.
 A hosszú távra rögzített kamatú hitelügylet nyertese lesz a hirtelen jött inflációnak, aki
hitelt vett fel (hiteladós), és veszít, aki hitelt nyújtott (hitelnyújtó vagy betétes).

 Növekvő infláció mellett a pénz elértéktelenedése ellen sokan más vagyontartási formát
keresnek. Devizát, aranyat, műkincseket, értékpapírokat, tőzsdei árucikkeket,
ingatlanokat vesznek, jelentős hasznot termelve a nagy vagyonnal rendelkezőknek,
akinek ezáltal a vagyonuk felértékelődik.

 A kormányzatnak is jól jöhet a magasabb infláció, mert úgy javítja a költségvetés


helyzetét, hogy nem kerülnek közvetlen ellentétbe a választópolgárral (egy adóemelés,
vagy egy támogatás visszavonása a politikai ambíciókra végzetes lehet).
A beszedett adók az árszínvonal növekedés arányában nőnek (ÁFA, SZJA,
kamatadó…), emiatt nőnek a költségvetési bevételek, de a kiadások általában nem
változnak az inflációval, tehát javul a költségvetés helyzete.
Amikor a kormányzat szabályozta a gazdaságban a pénzkínálatot, akkor az volt a
tapasztalat, hogy a kormány a politikai választások előtt népszerű intézkedésekkel
(kormányzati kiadások növelésével, adók csökkentésével, támogatások növelésével)
felpörgette a gazdaságot, majd a választás megnyerése után a pénzkínálat bővítésével
megpróbálta a fent említett módon eltüntetni a hiányt. Ez a kormányzati magatartás
ártott a gazdasági növekedésnek, mert magas inflációt okozott (a további problémákról,
majd az állam fejezetben). A modern gazdaságokban ezt megelőzendő
különválasztották a kormányzati feladatokat a jegybanki feladatoktól, és a kormánytól
független jegybankok őrzik az árstabilitást.

100
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
14.4. Az infláció oka
Az infláció oka minden esetben, hogy az árupiaci kereslet meghaladja az árupiaci
kínálatot, vagyis túlkereslet alakul ki.
Túlkereslet kétféleképpen alakulhat ki.

Túlkereslet

Keresleti infláció Költséginfláció

Változatlan árupiaci kínálat Változatlan árupiaci kereslet


(YS) mellett nő az árupiaci (YD) mellett csökken az
kereslet (YD). árupiaci kínálat (YS).
Magasabb árszínvonal és Magasabb árszínvonal és
magasabb jövedelem mellett alacsonyabb jövedelem
áll helyre az egyensúly. mellett áll helyre az egyensúly.
Keresleti infláció esetén a Költséginfláció esetén a
jövedelem növekedése mellett jövedelem csökkenése mellett
a munkanélküliség csökken. a munkanélküliség nő.

14.4.1. A keresleti infláció okai

YD = ĉ*(Y - T) + C0+ I(i) + G + X0 - ṁ*(Y - T) - IM0


A keresleti infláció oka, az árupiaci kereslet autonóm (jövedelemtől független) elemeinek
növekedése.
 Nő az autonóm fogyasztás (C0): ha a háztartások arra számítanak, hogy a
későbbiekben megnő az árszínvonal, akkor előrehozzák a későbbre tervezett
fogyasztásukat (elsősorban tartós fogyasztási cikkekből), ezzel növelik az árupiaci
keresletet, ami keresleti inflációt okoz, ahogy számítottak rá. Önmagát beteljesítő
jóslatként működik az autonóm fogyasztás növekedése által kiváltott infláció.

101
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
 Nő az autonóm beruházás (I0): ekkor a vállalatok, jövőbeni profitjukkal kapcsolatos
várakozásai váltják ki az árupiaci kereslet növekedését. Ha a vállalatok optimisták a
jövőt illetően, akkor növelik a beruházásaikat, hogy a megélénkülő kereslet idején a
termékeik már a piacon legyenek.

 Nő a kormányzati vásárlás (G): csökken a jövedelemtől független adó (T): a


kormányzat a gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkentése érdekében
növelheti a kormányzati kiadásokat, csökkentheti az adókat.

 Nő az autonóm export (X0): az export célországokban javul a gazdasági helyzet és


több tőlünk importált terméket engedhetnek meg maguknak, vagy leértékelődik a hazai
valuta és emiatt megnő az export.

 Csökken az autonóm import (IM0): egy jelentős volumenű importcikket sikerül


hazaival helyettesíteni egy felfedezés, kutatás-fejlesztés eredményeképp, vagy sikeres
lesz, a „Vedd a magyart! Védd a magyart!” kampány és politikai megfontolásból a hazai
fogyasztók előnyben részesítik vásárlásaik során a magyar termékeket, vagy
leértékelődik a hazai valuta, megdrágul és csökken az import.

 Nő a pénzkínálat (MS): a jegybank növelheti a pénzkínálatot a gazdasági növekedés


átmeneti támogatása érdekében, a növekvő pénzkínálat pedig csökkenti a pénzpiaci
kamatot, ami növeli a beruházást és innentől a folyamat ugyanaz, mint a fentiekben.
A pénzkínálat növekedése a jegybank szándékától függetlenül is bekövetkezhet.
A pénzforgalmi egyenlet: M*v=P*Q azt mutatja, hogy a termelés értékének (P*Q)
megfelelő mennyiségű pénzre van szüksége a gazdaságnak. Mivel a pénz egy adott
időszak alatt több jövedelem-tulajdonosnál is megfordul, nincs szükség a termelés
értékét egészében fedező pénzmennyiségre.
A pénzforgás sebessége (v) megmutatja, hogy egy pénzegység, egy meghatározott
időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. Az adott időszak alatt lebonyolítható
tranzakciók értékét az M*v szorzat mutatja meg.
Ha gazdaságban a pénzforgás sebessége megnő, vagy a termelés külső ok miatt
visszaesik (Magyarországon az 1990-es évek elején a gazdasági átalakulás miatt
visszaesett a kibocsátás), akkor a pénzpiacon ugyancsak túlkínálat alakul ki, és ez
inflációt okoz.

102
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az alábbi ábra a keresleti infláció lefutásának hatásmechanizmusát mutatja:

Túlkereslet az MS/P
YD nő P nő
C0 nő árupiacon csökken

I0 nő
I(i) nő
G nő Túlkereslet a
MD nő
pénzpiacon
NX nő i csökken
Túlkínálat a
MS nő pénzpiacon
i nő

I(i) csökken

YD csökken

Új egyensúly:
. magasabb P,
magasabb Y

Fontos megjegyezni, hogy a pénzkínálat növekedése által kiváltott infláció esetében az új kamat
alacsonyabb lesz, mint a folyamat elindulásakor, az összes többi esetben a kamat magasabb
lesz, mint induláskor.

14.4.2. A költséginfláció okai


Ha a kereslet növekedés által kiváltott inflációt keresleti inflációnak nevezzük, akkor az
árupiaci kínálat csökkenése miatt bekövetkező infláció lehetne kínálati infláció, de a
hagyomány erősebb, és ezért ezt a fajta inflációt költséginflációnak nevezzük. Mégpedig azért,
mert a vállalati szféra termelésének mennyiségétől függő költségeinek (ezek a változó
költségek, VC= Variable Cost) emelkedése okozza.
A vállalat folyótétel számlájának bal oldalán láthatjuk a költségeket, ezek a kiáramló tételek.

Vállalat
W (bérek) C (fogyasztás)
Tv (vállalati adók) I (beruházás)
Sv (vállalati G (kormányzati kiadás)
megtakarítás)
IM (import) X(export)

103
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Költséginflációt okoz
 Folyó termelő felhasználásba tartozó import termékek árának növekedése: ha az
import alapanyagok, alkatrészek energia megdrágul, akkor az megjelenik a hazai
termelők áraiban is.

 Nominálbérek (w) emelése: ha a munkavállalók és szervezeteik kikényszerítik a


termelékenység növekedési üteménél nagyobb béremelést, akkor ez a reálbérek
emelkedését eredményezi. A munkakereslet és a foglalkoztatottság csökken, az árupiaci
kínálat csökken és túlkereslet alakul ki az árupiacon. Az árszínvonal növekszik, a
reálbér csökken, a munkakereslet nő, az árupiaci kínálat nő, de a keresleti oldalon az
árszínvonal emelkedése csökkentette a reál pénzkínálatot, az növelte a kamatot,
csökkentette a beruházást és az árupiaci keresletet. Így az eredeti egyensúlyi helyzethez
képest alacsonyabb jövedelem és foglalkoztatottság és magasabb árszínvonal alakul ki.
Csak hátrányai vannak a költséginflációnak. Ha munkavállalók nem törődnek bele,
hogy ismét csökkent a reálbérük, akkor újfent béremelést követelnek, kialakul a
költséginfláció speciális változata: az ár-bér spirál, a bérek és az árszínvonal egymás
növekedését gerjesztő körforgása. Megoldás a bérek befagyasztása lehet, de ez
politikailag rendkívül kockázatos, csak széleskörű társadalmi közmegegyezés esetén
lehetséges.
Az ár-bér spirál rendkívül káros a gazdaságra. A munkavállalói érdekképviseleteknek
is dilemma, hogy kit is képviselnek ők. Azokat, akiknek megmaradt a munkájuk és
emelkedett a bérük, vagy azokat is, akik a béremelések miatt elvesztették a munkájukat?
A megoldás, ha munkaerő termelékenységét és az inflációt egyaránt figyelembe vevő
megállapodások születnek.

104
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
15. Az állam szerepe a makroökonómiában

Az állam szerepéről régóta élénk vita zajlik filozófusok, közgazdászok, politológusok,


jogtudósok között. Közgazdasági szempontból érdekes kérdések, hogy milyen területen,
mennyire, milyen eszközökkel avatkozzék be az állam a magángazdaság működésébe. Ezekkel
az összehasonlító közgazdaságtan foglalkozik részletekbe menően.
Az állam a munkanélküliség csökkentése, az árstabilitás és a gazdasági növekedés elérése, a
fizetési mérleg egyensúlya és a méltányos jövedelem-elosztás érdekében avatkozik be a
gazdaság működésébe. Mágikus ötszög problémájának is nevezik a helyzetet, ugyanis nincs
olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely egyidejűleg képes minden területen javulást elérni.

15.1. Stabilizáció

Stabilizáció alatt általánosságban azt értjük, hogy az állam feladata a gazdaság, és a társadalom
működéséhez szükséges intézmények kialakítása, működtetése, és fejlesztése.
Intézmények alatt az államigazgatás rendszerét, a jogszabályokat értjük. Az intézményi
keretek létrehozása csökkenti a bizonytalanságot, és a tranzakciós költségeket.
Az intézmények létrehozása önmagában nem elégséges, hiszen a szabályok csak annyit érnek,
amennyit betartanak belőle.
A norma- és törvénykövetés, etikai, erkölcsi szabályok betartása nem mindig önkéntes, sokan
gondolják, hogy ha ezek a dolgok fontosak, akkor majd úgyis kikényszeríti belőlük az állam.
A történelmünk során, önrendelkezés hiányában, kevéssé tudott kialakulni az együttműködés
hasznáról való meggyőződés, felelősség-vállalás helyett sokszor a felelősség hárítás a jellemző,
gyakran az állam, mint „mindenható felé”.
Különösen nagy feladatként hárul az államra az intézmények működtetése, jogszabályok
betartatása, vagy ennek hiányában szankcionálása. Szerencsésebb múltú országokban jóval
kevesebb jogszabály mellett is hatékonyabb lehet a társadalmi együttműködés.
A gazdasági-társadalmi változások kikényszerítik, hogy az állam folyamatosan vizsgálja az
intézményrendszer működését (visszacsatolás), és szabályozás negatív kimenetei ellen tegyen,
tehát az intézményrendszer sosem kész és hibátlan, folyamatosan feladatot jelent az államnak
(és a társadalom többi tagjának is).
Közgazdaságilag rövidtávon az állam feladata a ciklusszabályozás. A gazdasági növekedés
időben nem lineáris, hanem ciklikus jellegű, hol fellendülés, hol visszaesés következik be. Egy
szabályos konjunktúraciklus szakaszai és szakasz határai: fellendülés, felső fordulópont,
hanyatlás, alsó fordulópont, megélénkülés, ezt már egy újabb ciklus követi fellendüléssel.
A kiszámíthatatlanságból fakadó veszteségek és növekedési áldozatok csökkentése érdekében
az állam beavatkozik a gazdasági ciklusok kilengéseinek csökkentése érdekében. A gazdaság
élénkülése idején fékezi a növekedést és tartalékot képez, míg visszaesés idején a tartalékaiból
élénkíti a gazdasági növekedést.

105
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A ciklikusság a gazdasági várakozásokkal áll összefüggésben. Ha a fogyasztók optimistábbá
válnak a jövőbeni lehetőségeiket illetően, akkor növelik a fogyasztásukat. A vállalatok ezt
érzékelve megnövelik a beruházásaikat, hogy a termelésük alkalmazkodhasson a fogyasztók
bővülő keresletéhez. A jövedelem (Y, GDP) nő és visszaigazolja a várakozásokat, az
árszínvonal nő, a reál-pénzkínálat csökken, a pénzkereslet megnő, a kamat emelkedik.
A kamatemelkedés lassítja a fogyasztást, ezt a vállaltok érzékelik és leállítják a beruházásokat,
ez multiplikálódva csökkenti a fogyasztást, visszaigazolja a vállalatok csökkenő fogyasztással
kapcsolatos várakozásait. A jövedelem csökkenni kezd, kialakul a recesszió. A termelés
gyorsan és jelentősen zuhan, és amikor már a keresletet sem éri el, túlkereslet lesz, és fordul a
ciklus.
A lenti ábrán a fekete hullámvonal mutatja a GDP konjunkturális ingadozásait, a piros vonal
mutatja a növekedés trendjét, míg a zöld hullámvonal a jól szabályozott gazdaság növekedését.

.
A ciklusszabályozás eszközeit később, az állami beavatkozás eszközeinél tárgyaljuk.
A stabilizáció jegyében az államnak segítenie kell a hosszútávon fenntartható fejlődést.
A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül,
hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”
(ENSZ, Környezet és Fejlődés Világbizottsága).
A fenntartható fejlődés három alappillére a szociális, a gazdasági és a környezeti pillérek, és
mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző
fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben. A
fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél jelen van a kormányok cselekvési
programjaiban.

15.2. Redisztribúció

A gazdaságban az elsődleges jövedelem elosztás során, a termelésben résztvevők a termeléssel


elért bevételből annyit kapnak, amennyivel hozzájárultak a termelés értékéhez. Ez a
106
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
funkcionális jövedelem elosztás, nagy hatékonysággal megoldja, hogy a termelési tényezők a
legjobban hasznosuljanak.
A társadalom nem minden tagja tud részt venni a termelésben, nem azért mert nem akar (bár
olyan is lehet), hanem mert nem tud: beteg, idős, gondviselő nélküli gyermek, árva,
munkanélküli, diszkriminálják valamiért, stb.
Ezek olyan élethelyzetek, amelyek az egyén hatókörén kívül esnek. A termelési tényezők
eloszlása nem egyenletes és az erőforrások hasznosítási képessége sem, ezért a funkcionális
jövedelem elosztás szélsőséges jövedelmi különbségeket okoz.
Valamekkora jövedelem-különbség nem probléma, hiszen ösztönzőleg hat az egyének
gazdasági aktivitására, a szélsőséges szegénység a gond.
A munkanélküliségnél részleteztük a szegénység problémáit, megállapítottuk, hogy súlyos
társadalmi probléma, állami beavatkozást igényel. Az állam szociálpolitikai okokból a
jövedelmet újra elosztja adók és transzferek segítségével.
Az állam egyik dilemmája a megfelelő adómérték megtalálása. Ha a magasabb jövedelműeket
túlságosan megadóztatja, akkor azok vagy visszafogják tevékenységüket (több szabadidőt
választanak maguknak), vagy számukra kedvezőbb adórendszerű országba települnek át, vagy
a globális pénz és tőkepiacok korában elviszik, eldugják a jövedelmüket az adóhatóság elől.
Bárhogy is reagálnak, az állam adóbevétele a magas adókulcsok ellenére csökken. Ráadásul, a
legkreatívabb, legokosabb, legtehetségesebb, legjobban szervező emberek és vállalatok hazai
teljesítménye csökken, ez visszafogja a gazdaság növekedését és tovább szűkíti az adóbeszedés
alapját.
A sávosan progresszív adórendszer az alacsonyabb jövedelmeket alacsonyabb kulccsal, a
magasabb jövedelmeket magasabb adókulccsal sújtja. Nézzük, hogyan működik:

Jövedelemsáv Adókulcs
0-2 millió 10%
2 millió-5 millió 20%
5 millió felett 30%

Három adósáv van, három adókulccsal. Az adókulcs csak az adott adósávba tartozó
jövedelemre vonatkozik!
Aladár évi 1,5 milliót keres, ennek 10%-át fizeti adóként 150000-et. A jövedelmét 10%-os
átlagos adó terheli.
Béla évi 2 milliót keres, ennek 10%-át fizeti adóként 200000-et. A jövedelmét 10%-os átlagos
adó terheli.
Cecília évi 3 milliót keres, keresetének a 10%-os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet
200000-et, ezen felül keresett 1 milliójára fizet 20%-os kulccsal 200000-et, összesen 400000
adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 400000/3000000=0,1333. A jövedelmét 13,33%-os
átlagos adó terheli.
Dóra évi 4 milliót keres, keresetének a 10%-os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000-
et, ezen felül keresett 2 milliójára fizet 20%-os kulccsal 400000-et, összesen 600000 adót fizet,
így jövedelmének adóterhelése 600000/4000000=0,15. A jövedelmét 15%-os átlagos adó
terheli.
107
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Elemér évi 5 milliót keres, keresetének a 10%-os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet
200000-et, ezen felül keresett 3 milliójára fizet 20%-os kulccsal 600000-et, összesen 800000
adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 800000/5000000=0,16. A jövedelmét 16%-os átlagos
adó terheli.
Ferenc évi 6 milliót keres, keresetének a 10%-os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet
200000-et, a 20%-os adókulccsal adózó 3 milliója után fizet 600000-et, ezen felül keresett 1
milliójára fizet 30%-os kulccsal 300000-et, összesen 1100000 adót fizet, így jövedelmének
adóterhelése 1100000/6000000=0,1833. A jövedelmét 18,33%-os átlagos adó terheli.
Gertrúd évi 10 milliót keres, keresetének a 10%-os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet
200000-et, a 20%-os adókulccsal adózó 3 milliója után fizet 600000-et, ezen felül keresett 5
milliójára fizet 30%-os kulccsal 1500000-et, összesen 2300000 adót fizet, így jövedelmének
adóterhelése 2300000/10000000=0,23. A jövedelmét 23%-os átlagos adó terheli.
A sávosan progresszív adórendszerben a nagyobb jövedelmek magasabb adókulccsal adóznak,
az állam külön beavatkozása nélkül nő az adóbevétel, ha a jövedelem (GDP) nő.
Ha a gazdaságban csökken a jövedelem, akkor a csökkenő jövedelmek adóterhelése is csökken,
a háztartások rendelkezésre álló jövedelme kisebb mértékben csökken, mint egykulcsos
adórendszer mellett, kevésbé esik vissza a fogyasztásuk.
Emiatt ez az adórendszer csökkenti a ciklikus ingadozások mértékét így stabilizáló hatású is.
Eleget tesz az adóztatás azon elvének, hogy az azonos jövedelműek azonos adót fizessenek, a
magasabb jövedelműek pedig a teherviselő képességük arányában fizessenek. Azokban a
gazdaságokban működik jól, ahol széles és gazdag a középosztály.
Magyarországon korábban az átlagos jövedelmek egy része is a legmagasabb kulcs alá esett,
hogy az állam elérje a bevételi célját. Valamint az egyéni vállalkozók önmagukat, illetve a
vállalkozások az alkalmazottaikat minimálbérre jelentették be (több, mint 1 millió főt
napjainkban is, a bér további része zsebbe megy, ami után adót nem fizet) így nem tudta
kibontakoztatni előnyeit. Jelenleg egykulcsos a személyi jövedelemadó Magyarországon,
kulcsa 16% (2014-ben).
A támogatási politikának a dilemmája, hogy ha a támogatások bérekhez viszonyított aránya
magas, akkor az visszaszorítja a munkapiac kínálati oldalát, kevesebben akarnak dolgozni.
Jó néhány család az állam szociális ellátórendszeréből próbálván megélni (ez a tanult
gyámoltalanság), egészségét addig rombolja, amíg az ellátórendszer nem gondoskodik róla.
Vagy több gyermek vállalásával próbál az államtól jövedelemhez jutni, időskori megélhetését
biztosítani, de a megszületett gyerekeknek nem tudják megadni mindazt, amivel
kiemelkedhetnének a tanulatlanságból, munkaképtelenségből, így megsokszorozódik a
munkanélküliség, a szegénység.
Hogyan támogassa az állam a rászorulókat? Ha mindenkit egyenlően, akkor olyanok is
hozzájutnak, akik nem rászorulók. Sok pénzbe kerül, ráadásul nem ösztönzi az embereket arra,
hogy keressék a kiutat. Konzerválja szegénységüket, kiszolgáltatottságukat. „Ne halat adj,
tanítsd meg halászni!” (Biblia).
Ha a rászorultság elve alapján történik a támogatások elosztása, akkor nincs pazarlás. Ennek
egy problémája van, ha sok a szegény, és a szegények feletti alsó-közép réteg sincs sokkal jobb
helyzetben, akkor rendkívül költségessé válik a rászorultak kiválogatása.

108
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az állam a társadalmi ranglétrán való előrejutást is támogathatja. Az oktatási rendszeren
belül ilyen eszközök az ösztöndíjak, kollégiumok, könyvtárak, internet elérhetőség, sportolási
lehetőségek, utazási kedvezmények, ingyenes juttatások (étel, tankönyv), napközis
foglalkozások, felzárkóztató pedagógusok és foglalkozások, diákhitelek. Sajnos sokan a
lehetőségekig sem jutnak el.
A szegénység problémájának leküzdése bonyolult feladat, nagyon sokféle oka lehet, ezért
differenciált eszközökkel lehet csak megoldani. Az állam feladata a társadalommal
együttműködve kitalálni a segítségnyújtás módját.

15.3. Allokáció

A gazdaságban az erőforrások elosztása az alapján megy végbe, hogy a termelésben,


fogyasztásban részt vevő szereplők milyen hasznokat és költségeket érzékelnek.
Természetesen mindenki csak a saját költségeit és hasznait érzékeli, de a legtöbb tevékenység
során keletkezik külső érintetteknek is költsége vagy haszna.
Ez a külső hatás az externália. Ha egy vállalat a termelése során szennyezi a levegőt, akkor
ezzel a környéken élőknek költségeket, illetve elmaradt hasznokat okoz (negatív
externália), de ezeket nem veszi figyelembe, mert nem érzi. Ezáltal többet termel, mint
amennyi a társadalom számára optimális lenne.
Az állam a vállalat számára érzékelhetővé teszi (belsővé teszi=internalizálja), ezeket a
pótlólagos társadalmi költségeket azáltal, hogy adót vet ki a termékre. Az adó növeli a vállalat
költségeit, így az csökkenti a termelését. Ha az állam kevesebb adó vet ki, akkor még mindig
fennmarad a negatív hatás csak kisebb lesz, ha túladóztatja, akkor a vállalatot és így a
társadalmat is veszteség éri.
Ha egy vállalat a tevékenységével önmagán kívül másoknak is hasznot okoz (pozitív
externália), akkor az államnak arra kell rávennie a vállalatot, hogy többet termeljen.
Támogatnia kell az okozott pozitív hatásnak megfelelően.
Ilyen tevékenység a vállalati kutatás-fejlesztés, melynek hasznaiból nem csak a vállalat
részesedik, hanem az egész társadalom. A K+F tevékenység kockázatos, mert nem lehet a
vállalat biztos abban, hogy lesz piacon hasznosítható végeredmény, emiatt kevesebbet költ rá,
mint amennyi társadalmilag optimális lenne. Az állam támogatása növeli a K+F aktivitást.
Nem csak a vállalatok, hanem a fogyasztók is okozhatnak externáliát, pozitívat és negatívat
egyaránt. A dohányzók által okozott negatív fogyasztói externália ellen az állam adókkal
megnöveli a dohánytermékek árát, árszabályozással rögzíti azt, korlátozza, hogy ki, hol
vásárolhat, megszabja a fogyasztás lehetséges helyeit, az elrettentő csomagolásra vonatkozóan
előír, tiltja a reklámozást.
Az externáliák problémáját nem csak adóval és támogatással próbálja megoldani az állam,
hanem adminisztratív eszközöket is alkalmaz
A közjavak olyan dolgok, amelyek a társadalom számára hasznosabbak, mint amennyibe az
előállításuk kerül, mégsem állítja elő ezeket egyetlen vállalkozó sem piaci alapon.

109
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A közjavakra jellemző, hogy a fogyasztásukban nincs rivalizálás (ha valaki fogyasztja,
használja, akkor a többiek rendelkezésére álló mennyiség nem csökken) és a fogyasztásból
nincs kizárhatóság. Ilyen például a közvilágítás.
A közvilágítás kiépítése és üzemeltetése költséges, ugyanakkor nem lehet mérni a fogyasztást,
azonosítani a fogyasztót. Nincs kitől beszedni a költségek fedezetére a pénzt, ezért a vállalatok
nem nyújtanak ilyen szolgáltatást. A közvilágítás segít megelőzni a baleseteket, csökkenti a
bűnözést, stb.
Így az állam adó formájában beszedi a közjavak létrehozásához és működtetéséhez szükséges
pénzt, majd előállítja vagy megrendeli a gazdaság más szereplőitől azt.
A közjavak esetenként csak óriási költséggel hozhatók létre, de az is lehet, hogy a befektetés
megtérülési ideje nagyon hosszú, ezért a magántőke nem vállalkozik a projektre.
Esetenként az állam úgy gondolja, hogy kedvezőbb lenne, ha többet fogyasztanának valamiből
az emberek, ezért az állam ingyenes nyújtja ezeket a dolgokat (közoktatás, védőoltások).
A potyázás az a jelenség, hogy az emberek szeretnek úgy hasznokhoz jutni, hogy nem fizettek
érte. Ez is nehezíti a közjavak létrehozását.
A fiskális illúzió, hogy az emberek a saját befizetéseket túlbecsülik a közösségi
finanszírozásban, míg a közjavakból kivett hasznukat alulbecslik, ezért időként nehéz az
államnak az adófizetők támogatását megszereznie a közjavakat illetően.

15.4. Az állami beavatkozás eszközei

15.4.1. A költségvetési politika eszközei az adók, a transzferek és a kormányzati kiadások


meghatározása.

Milyen bevételei/kiadásai vannak az államnak?


Az állam bevételei: adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, belső kölcsönök,
külföldi kölcsönök.
Az állam kiadásai: szociális ellátás, egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem, rend-
és jogbiztonság, a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai,
nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások, adósságok visszafizetése.
A költségvetési intézmények a következő évi költségvetési terveiket eljuttatják az illetékes
minisztériumba, majd innen a pénzügyi vezetéshez kerül.
Ők egységes szerkezetbe foglalják, ez bekerül a kormányülésre, ahol a miniszterelnök és a
miniszterek megtárgyalják, majd a javaslat az Országgyűlés elé kerül.
Ott lefolytatják a részletes és az általános vitát, majd ha megszavazzák, akkor költségvetési
törvénnyé válik, melynek a végrehajtása a kormány feladata.

110
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az adók típusai
 Közvetlen adók: az adóköteles jövedelmet megszerző adózóra vetik ki. Ilyen a
munkajövedelmet és tőkéből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó
(SZJA), a kamatjövedelmet terhelő kamatadó, a vállalkozók nyereségétét terhelő
társasági adó.
Technikailag nem biztos, hogy az adózó fizeti be (tőle levonják), az alkalmazottak
esetében az SZJA-t a munkáltató fizeti, az adózó pedig az adóév végén a bevallásban
véglegesíti, hogy mennyit fizet. A kamatadót az ügyfél számlavezetője vonja le az
ügyfél számlájáról és utalja át a költségvetésnek.
 Közvetett adók: a termékek forgalmát, fogyasztását terhelő adó. Néhány közülük:

Általános Forgalmi Adó (ÁFA), amely a végső fogyasztót (a háztartást) terheli, a


közvetlen értékesítés esetén a termelők, szolgáltatók, illetve a kereskedők kiszámlázzák
(ez a bruttó ár), és a bevételből az ÁFA-t az adóhatósághoz átutalják.

A jövedéki adók az alkoholtermékeket, dohánytermékeket, ásványolajokat terhelik.

Népegészségügyi termékadó: üdítőital szörp formában, más üdítőital, energiaital,


cukrozott kakaópor, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő,
ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz.

 Jövedelemtől függő adók: Ezek az adóbevételek a makrogazdaságban elért


jövedelemtől (Y, GDP) függnek. Ilyenek: társasági adó, általános forgalmi adó,
személyi jövedelemadó.

 Jövedelemtől független (autonóm) adók: vagyonadók, ingatlanadók, kommunális


adó, gépjármű adó.

Ha számítási faladatban szerepel jövedelemtől függő adó és autonóm adó is, akkor a
rendelkezésre álló jövedelem a következőképpen alakul:

YDI = Y- (T0+z*Y) + Tr

Az autonóm adó jele: T0, az adókulcs jele: z.

Ez kihat a fogyasztási függvényre (meredeksége az adókulcs emelkedésével csökken, (ĉ-z) lesz,


és a multiplikátorok értéke is csökken.

15.4.1.1. Az adó és transzfer-változás hatása az árupiaci egyensúlyra

Amint a fogyasztás-megtakarítás témakörben láttuk, az adó növelése (transzfer csökkentése)


csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, így a fogyasztást és a megtakarítást is.
A megtakarítások csökkenése a pénzpiacon kamatemelkedéshez vezet.
111
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A vállalatok profitvárakozásai romlanak az adóemelést látva, az ehhez társuló kamatemelés
visszaveti a beruházást. A fogyasztás és a beruházás csökkenéséből következik, hogy csökken
az árupiaci kereslet.
Az adóemelés (transzfer csökkentés) a kínálati oldalon is következményekkel járhat.
A háztartások a rendelkezésre álló jövedelem csökkenését béremeléssel szeretnék ellensúlyozni
(„ilyen adók mellett nem tudunk megélni”). Ha erős alkupozícióban vannak a munkavállalók
(szakszervezetek), akkor a béremelést ki tudják harcolni. A béremelésre a vállalatok
elbocsátással és a termelés csökkentésével reagálnak. Az árupiaci kínálat csökken.
Ha csökken az árupiaci kínálat és az árupiaci kereslet, akkor az egyensúlyi jövedelem (Y,
GDP) is csökken.
Az árszínvonalról nem lehet tudni biztosan, hogy merre mozdul, csökkenhet, stagnálhat és
nőhet is, attól függően, hogy a kereslet vagy a kínálat reagál érzékenyebben az adóemelésre
(általában a kereslet szokott és ezért az árszínvonal nő).
Mivel ez kedvezőtlen a gazdaságra nézve, ezért a kormányok igyekeznek elkerülni az
adóemelést, illetve a transzferek csökkentését, hogy ne veszítsék el népszerűségüket,
támogatóikat.
Az adó csökkentésével és a transzfer növelésével élénkíteni tudják a gazdaságot, ez
népszerűséget növel. Emiatt a legtöbb állam évről évre többet költ, mint amennyi bevétele
keletkezik, eladósodik.
Kivételt a nyersanyagban, ásványkincsben gazdag kitermelő országok jelentenek, illetve
néhány nagyon versenyképes és egyidejűleg fegyelmezett ország.
Ha egy országnak nincsenek szigorú szabályai vagy nemzetközi vállalásai a költségvetési
hiányra, akkor komoly problémát jelentő államadósság halmozódhat fel.
Általában a gazdaságpolitika a politikai ciklusokhoz igazodik.
Parlamenti választásokat megelőző másfél-két évben lazít a költségvetésen a kormányzat,
népszerűségre hajt, aztán aki megnyeri a választásokat, az a választási ciklus első felében
megszorításokat hajt végre.
Feltölti az államkasszát (abban reménykedve, hogy a választók ezt az időszakot elfelejtik), hogy
a ciklus második felében legyen miből költeni. A gazdaság ciklikus ingadozását csökkentő
gazdaságpolitika helyett a politikai haszonszerzés dönt a beavatkozásról, és ez csak
véletlenszerűen esik egybe a gazdaság igényeivel.
Sok közgazdász ezért is gondolja értelmetlennek a ciklusszabályozást.
Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja, kötelező csatlakoznunk az Európai
Monetáris Unióhoz (vagyis be kell vezetni az Euro-t, mint fizetőeszközt).
Határidő nincs, de a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatosan vannak elvárások, ezek a maastrichti
kritériumok.
Ezek közül a költségvetési hiányra vonatkozó elvárás, hogy az adott évi költségvetési hiány
nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP (JÖVEDELEM, Y) 3%-a. Az évről évre jelentkező
deficit növekvő államadósságot generál. Az államadósságra vonatkozó maastrichti kritérium,
hogy mértéke nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP 60%-a.

112
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
15.4.1.2. A kormányzati kiadások változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre

A kormányzati kiadások (G) az árupiaci kereslet része. Ha az állam az elégtelen árupiaci


kereslet miatt beavatkozik, akkor adócsökkentés, transzferemelés mellett a kormányzati
kiadások növelése mellett is dönthet.
A hatásmechanizmus ugyanaz, mint ahogy a keresleti inflációnál láttuk.

Túlkereslet az MS/P
G nő YD nő P nő
árupiacon csökken

MD nő Túlkereslet a
pénzpiacon

i nő

I(i) csökken

YD csökken

Új egyensúly:
magasabb P,
magasabb Y

A kormányzati kiadások növelése növeli az árupiaci keresletet, emiatt túlkereslet alakul ki az


árupiacon.
A túlkereslet miatt az árszínvonal megnő, (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni
a növekvő kereslethez, annál nagyobb lesz az árszínvonal növekedése), a reál pénzkínálat
csökken, a növekvő kormányzati költekezés és növekedés miatt a pénzkereslet megnő.
Túlkereslet alakul ki a pénzpiacon, a kamat nő, a beruházás csökken, a fogyasztás csökken, az
árupiaci kereslet csökken és magasabb árszínvonal és magasabb jövedelemszint mellett
megegyezik az árupiaci kínálattal.

A költségvetési politika alkalmazása melletti és elleni érvek


 Hatékony ciklusszabályozó eszköz, ha a ciklusok jól érzékelhetők, előre jelezhetők.
Beépített (automatikusan működő) stabilizátor a korábban bemutatott progresszív
adórendszer mellett a munkanélküli járulékalap.
113
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A munkavállalók a bérjövedelmük meghatározott százalékát minden hónapban
befizetik, majd ha munkanélkülivé válnak, akkor ebből az alapból kapnak jövedelmet.
Amikor a gazdaság prosperál, akkor kevés a munkanélküli, kevés a kifizetés, sok a
foglalkoztatott, a járulékalap feltöltődik.
Amikor hanyatlik a gazdaság, akkor a munkanélküliek nem maradnak jövedelem
nélkül, a járulékalap terhére jövedelmet szereznek, nem zuhan nullára a fogyasztásuk.

 A rendszeres kormányzati vásárlások is stabilizálóak, akárhogy is változik a GDP,


ezek a vásárlások sem nem nőnek, sem nem csökkennek, így ágazatok, munkahelyek
sokaságának helyzetét stabilizálják.

 Az alkalomszerűen végrehajtott (diszkrecionális) kormányzati vásárlások


megnövelése vagy visszafogása lehetőség arra, hogy a kormány a ciklikus ingadozás
ellen tegyen (és az adók és a transzferek megváltoztatása is).

 Ezek a vásárlások a gazdasági struktúra átalakításnak is lehetnek az elindítói,


kezdeményezői.
Ha az állam csak hibrid technológiájú autókat vásárol, akkor e modelleknek a
szériaszáma megnő és a termelési költségek csökkenni kezdenek, egyre többen
engedhetik meg maguknak a környezetbarát autót és az elterjed.
Vagy egy leromló városrészben az állam kulturális negyedet hoz létre, akkor a
magánbefektetők számára is vonzóvá válik a terület és pusztulás helyett fejlődésnek
indul a környék (ilyen rehabilitáció folyik most is Budapesten a 8. és a 9. kerületben).

 Társadalmi célok elérése érdekében is hatékony motiváló eszköz lehet az adó, a


transzfer és a kormányzati kiadások jól kitalált, összehangolt rendszere.

Problémák
 Inflációt gerjeszt (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő
kereslethez, annál nagyobbat).

 Minél nagyobb inflációt gerjeszt, annál inkább növeli a kamatot és csökkenti a


beruházást. Ez a kiszorítási hatás: a növekvő kormányzati kiadások elvonják a
forrásokat és a kamat emelkedésén keresztül csökkentik a vállaltok beruházásait).

 Ha a kamat nő, és így a külföldi kamatokhoz képest a hazai magasabb lesz (nálunk ez
így van, a partnerországokban alacsonyabb a kamatszint, mint nálunk), akkor a
külföldiek eurót adnak el és forintot vesznek, hogy a forintban lekötött megtakarításuk
után magasabb kamatjövedelemre tegyenek szert.
Ezáltal erősödik a forint és csökken az exportunk és nő az importunk, csökken az
árupiaci kereslet. Így a kormányzati kiadások növekedése a nettó exportot (NX) is
kiszoríthatja. Összességében hatástalan is lehet a kereslet növelése érdekében tett
kormányzati intézkedés.

 Növeli a költségvetési hiányt, és az államadósságot. Ez bizonytalanná teszi a


gazdasági szereplőket. Nem tudják, mikor kell adóemeléssel vagy transzferek
csökkentésével szembenézniük, ez nehezíti a gazdasági döntéseket, a tervezést.

114
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az állam állampapírok (államkötvény, kincstárjegy) kibocsátásával jut hitelhez. Az
állampapírokat a lakosság felé közvetlenül (Magyar Államkincstár fiókhálózata,
Webkincstár) vagy közvetítőkön (Magyar Posta, bankok, brókercégek) keresztül, míg a
hazai és külföldi pénzintézeteknek elektronikus aukción értékesíti.
Ha a hazai szereplők tulajdonába kerülnek az állampapírok, akkor ők azt általában az
értékpapír lejáratáig megtartják, ráadásul a kifizetett kamat is a hazai vásárlóerőt növeli,
stabilizálják az állam finanszírozását.
Ha főként külföldi intézményi befektetők veszik az állampapírokat, akkor a kifizetett
kamatok nem a hazai gazdaságot erősítik, és ők tőzsdén kereskednek ezekkel, időnként
szélsőséges finanszírozási környezetet teremtve.

115
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
15.4.2. Monetáris politika

A monetáris politikáról a pénzpiac fejezetben leírtak az irányadók. A jegybank az inflációs


céljának megfelelően szabályozza a pénzkínálatot, árstabilitást biztosít.
Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy igyekszik a gazdaságot kiszámítható pályán tartani. Ha a
gazdaságban a lassulás jelei mutatkoznak, akkor a jegybank a pénzkínálat növelésével
(expanzív intézkedések) elérheti a pénzpiaci kamat csökkentését, a fogyasztás és a beruházás
növekedését. Míg gyorsuló gazdasági növekedés, felpörgő infláció esetén szűkítheti a
pénzkínálatot (restriktív intézkedések), növeli a pénzpiaci kamatot, csökkenti a beruházást és a
fogyasztást.
A pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre
A hatásmechanizmus ugyanaz, mint ahogy a keresleti inflációnál láttuk.

Túlkereslet az MS/P
YD nő P nő
árupiacon csökken

I(i) nő

MD nő Túlkereslet a
i csökken pénzpiacon

Túlkínálat a
MS nő pénzpiacon
i nő

I(i) csökken

YD csökken

Új egyensúly:
magasabb P,
magasabb Y

Ha nő a pénzkínálat, akkor túlkínálat lesz a pénzpiacon, a kamat csökken, a beruházás nő, az


árupiaci kereslet nő, emiatt túlkereslet alakul ki az árupiacon.
A túlkereslet miatt az árszínvonal megnő, (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni
a növekvő kereslethez, annál nagyobb lesz az árszínvonal növekedése), a reál pénzkínálat
csökken, a növekvő kormányzati költekezés és növekedés miatt a pénzkereslet megnő.

116
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Túlkereslet alakul ki a pénzpiacon, a kamat nő, a beruházás csökken, a fogyasztás csökken, az
árupiaci kereslet csökken és magasabb árszínvonal és magasabb jövedelemszint mellett
megegyezik az árupiaci kínálattal.
Az új egyensúlyi kamat alacsonyabb lesz, mint a folyamat elindulásakor, az összes többi
esetben a kamat magasabb lesz, mint induláskor.

A monetáris politika alkalmazásának előnye


 A jól kialakított monetáris politikai eszköztár és a gazdasági változások idejében történő
észlelése lehetővé teszi a gazdasági ciklusok szabályozását.

 Az új egyensúlyi kamat kisebb lesz, mint korábban volt, ez a devizák


kamatkülönbségére játszó befektetetők számára kedvezőtlenebb hozamot jelent, devizát
vesznek forintért, gyengül a forint és nő a nettó export.
Problémái

 Inflációt gerjeszt (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő


kereslethez, annál nagyobbat).

 Ha sikerül elérni, hogy a pénzpiaci kamatok csökkenjenek, akkor az olcsó hitelek


azokhoz kerülnek elsőként, akik a legjobb hitelképességgel, legjobb banki
kapcsolatokkal rendelkeznek. Mire a kamatcsökkentés hatása leszűrődik a gazdaságba
(mindenkit elér a multiplikálódás), az adódó jobb lehetőségek már fogyóban vannak.
Növeli a vagyoni különbségeket, szociálisan érzéketlen, munkapiacon nem biztos,
hogy olyan ágazatban okoz bővülést, amelyik jelentős foglalkoztató.

 Likviditási csapda alakulhat ki. Ha a folyamatos monetáris élénkítés következtében


nagyon alacsonyra süllyedtek a kamatok, akkor a gazdaság szereplői nem akarják
lekötni a pénzüket (jobb lekötési vagy elköltési lehetőségre várnak), így az alacsony
kamat hatására beruházni szándékozó vállalatoknak, nem tudnak a bankok hosszabb
időtávra hitelt nyújtani.

 Beruházási csapda esetén hatástalan. Ha a vállalatok pesszimistán ítélik meg a jövőben


várható profitot, akkor kamattól függetlenül alacsony szinten stagnál a beruházás.

15.5. A keresletnövelő gazdaságpolitika hatásossága

Mind a költségvetési, mind a monetáris politika hatásossága attól függ, hogy az árupiaci
kereslet hogyan tud reagálni a kereslet mesterséges növelésére.
Az első ábrán függőleges, az árszínvonaltól függetlenül állandó, tökéletesen rugalmatlan a
kínálat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a teljes termelési kapacitásukat kihasználják, és a
munkapiacon teljes a foglalkoztatottság. Ezt a kibocsátást potenciális kibocsátásnak nevezzük
(a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás közötti különbség a kibocsátási rés).

117
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A kereslet élénkítő gazdaságpolitika hatástalan, csak inflációt okoz, vagyis a termelés nominális
mutatói nőnek, a reálmutatók változatlanok. A kormányzati kiadások (G) kiszorítási hatása
teljes.

Ha vállalatok rendelkeznek szabad kapacitásokkal, és munkanélküliség van a munkapiacon,


akkor a kereslet növekedésére az eszközök jobb kihasználása és munkaerő felvétel által
nagyobb termeléssel tudnak reagálni.
Mindez a költségek növekedésével jár, amit a készletek elapadása után a termékárakban is
megjelenik, az árszínvonal nő, de a jövedelem (Y, GDP) is.

Elméletileg létezik a tökéletesen rugalmas kínálat, ilyenkor a kínálati függvény vízszintes.


Ezen az ábrán látható, hogy ebben az esetben a kereslet és a jövedelem növekedése infláció
nélkül menne végbe.
Az ábrával azt jelezzük, hogy minél közelebb van a vízszinteshez az árupiaci kínálat (minél
rugalmasabb), annál hatásosabb a keresletélénkítő gazdaságpolitika.

118
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
15.6. Kínálatorientált gazdaságpolitika

Azokban a gazdaságokban, ahol a gazdaság tényleges kibocsátása jelentősen alatta van a


potenciális kibocsátásnak, érdemes a kereslet-élénkítés eszközeivel élni, amennyiben az
árupiaci kínálat rugalmas. Az árupiaci kínálat rugalmasságát növelő tényezők:
 Szabad kapacitás a tőkeállományban: a nem eltúlzott kapacitásfelesleg lehetővé teszi a
vállalatok számára, hogy rövid időn belül többet tudjanak termelni.
 Beruházások támogatása.
 Rugalmas, minden vállalat igényéhez igazodni tudó pénzintézeti rendszer: ha hosszú
távon többet akarnak termelni a vállaltok, akkor hozzájuthassanak a bővítést
finanszírozó hitelhez.
 Hosszú távú megtakarítások: az állam támogathatja adókedvezményekkel,
adójóváírással a hosszú távú megtakarításokat, melyek a vállalati beruházások
finanszírozási alapját teremtik meg (NYESZ számla, nyugdíjbiztosítás,
egészségbiztosítás, kamatadó-menetes tartós befektetési számla, lakástakarék pénztári
megtakarítás, életbiztosítások adókedvezménye).
 Kutatás-fejlesztés támogatása: korszerű technológia lehetővé teszi az újdonságokhoz
való alkalmazkodást.
 Korszerű nemzetgazdasági infrastruktúra: hogy a gazdaság szereplői alacsonyabb
költséggel termelhessenek (közlekedési hálózat, hírközlési fejlesztések).
 Rugalmas munkapiac: általánosan is jól képzett, szakképzett, tanulni tudó és akaró,
motivált, egészséges, mobilis munkaerőre van szükség.
 Színvonalas oktatás, egészségügy, sport és művelődési infrastruktúra a minőségi
munkaerő érdekében.
 Bürokrácia leépítése: hogy ne az adminisztrációval teljen az idő, hanem az
innovációval.
A fenti lista alapján megállapíthatjuk, hogy a mindenkori magyar kormány még sokáig nem tud
hibázni. Az elmaradott hazai infrastruktúra mellett az állam bármire költ, az jó eséllyel
hasznosul, vitatni a sorrendiséget lehet.

119
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
16. Definíciók

A definíciók a tananyag feldolgozásának logikus sorrendjében következnek:


A makrogazdaság szereplői: a háztartás, a vállalat, az állam és a külföld szektorok.(H,V,Á,
K)
A HÁZTARTÁS szektor vásárlásait FOGYASZTÁS-nak nevezzük. Jele:C.
A VÁLLALAT szektor vásárlásait BERUHÁZÁS-nak nevezzük. Jele:I
Az ÁLLAM szektor vásárlásait KORMÁNYZATI KIADÁS-nak nevezzük. Jele: G
A KÜLFÖLD szektor vásárlásai az EXPORT. Jele: X
Amit a hazaiak vesznek a külföldiektől, az az IMPORT. Jele: IM
Nettó export= Export - Import. Jele: NX
Ha az Export nagyobb, mint az Import akkor külkereskedelmi többletről beszélünk, ellenkező
esetben külkereskedelmi hiányról.
KIBOCSÁTÁS, Q (quantity): egy konkrét gazdaságban, meghatározott idő alatt megtermelt
termékek mennyisége.
JÖVEDELEM, Y (yield): a realizált kibocsátás. Egy gazdaságban, adott időszak alatt
megtermelt termékek eladásából keletkező bevétel.
MEGTAKARÍTÁS, S (saving): a jövedelemnek azon része, amennyit nem használtak fel
egyéb célra a gazdaság szereplői.
ADÓ, T (tax): a magánszektor (háztartás és vállalat) fizeti az államnak, mégpedig úgy, hogy
közvetlen ellenszolgáltatást nem kap cserébe
TRANSZFER, TR (transfer): az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli támogatása a
magánszektor felé.
BÉR, w (wage): a vállalat szektortól a háztartásokhoz áramló tényezőjövedelem.
ÁRSZÍNVONAL, P (price level): a termékárak mennyiséggel súlyozott átlaga.
A társadalmi elszámolási mátrix egy táblázatban foglalja össze a szektorok és a számlák
közötti jövedelem-áramlásokat.
Adott év kibocsátását adott év árain nominális kibocsátásnak nevezzük.
Adott év kibocsátását egy bázisév árain reálkibocsátásnak nevezzük.
A termelés során felhasznált, más vállalatok által megtermelt, a termeléshez szükséges
anyagok, áruk, energia értékét folyó termelő-felhasználásnak, vagy termelő-fogyasztásnak is
nevezzük.
A vállalatok által megtermelt új értéket hozzáadott értéknek nevezzük.
Hozzáadott érték = Összes kibocsátás - Folyó termelő felhasználás
Egy gazdaságban adott időszak alatt létrejött összes hozzáadott érték a GDP (Gross Domestic
Product), a Bruttó hazai termék.
120
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A beruházás megtérülési folyamata az amortizáció.
Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Amortizáció
NDP = GDP – Amortizáció
Az NDP (Net Domestic Product) magyarul nettó hazai termék.
GDP = hazaiak hazai termelése + külföldiek itteni termelése
A GNI (Gross National Income), Bruttó nemzeti jövedelem a hazai gazdasági alanyok
termelésének értékét mutatja, bárhol is érték azt el a világban.
GNI = hazaiak hazai jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme
GNI = GDP - külföldiek itteni jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme
GDP = GNI- hazaiak külföldi jövedelme + külföldiek itteni jövedelme
NNI = GNI – Amortizáció
Az országok között ellenszolgáltatás nélkül is áramolhatnak jövedelmek, az úgynevezett
Nemzetközi transzferek.
GNDI=GNI - Kiáramló nemzetközi transzferek+ Beáramló nemzetközi Transzferek
NNDI = GNDI – Amortizáció
A nemzetközi fizetési mérleg a külfölddel kapcsolatos deviza tranzakciókat tartalmazza.
Az árupiaci kereslet az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal
mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. YD = f (P)
Az árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal
és ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállítani. YS = f (P)
ĉ = fogyasztási határhajlandóság: megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha
∆𝐂(𝐘)
egységnyivel változik a jövedelem. Képlete: ĉ = ∆𝐘

Az autonóm fogyasztás a jövedelemtől független fogyasztás. Jele: C0


A fogyasztási függvény egyenlete: C(Y) = ĉ*Y + C0
A megtakarítási határhajlandóság (ŝ) megmutatja, hogy mennyivel változik a megtakarítás,
∆𝐒(𝐘)
ha egységnyivel változik a jövedelem. Képlete:ŝ= 1- ĉ vagy ŝ =
∆𝐘
Az autonóm megtakarítás, a jövedelemtől független megtakarítás, jele S0.S0 = - C0.
A megtakarítási függvény egyenlete :S(Y) = ŝ *Y + S0
A rendelkezésre álló jövedelem YDI = Y- T + Tr,(jövedelem – adó + transzfer).
A beruházás kamatérzékenysége azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a beruházás, ha
𝚫𝐈
egységnyivel változik a kamat. Jele: a. Számítása: a=│ │
𝚫𝐢
Az autonóm beruházás, a kamattól független beruházás, jele I0.
A beruházási függvény képlete: I(i)= I0-a*i
121
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Beruházási csapda: ha a vállalatok rendkívül pesszimisták a jövőbeni árupiaci kereslettel
kapcsolatosan, akkor a kamattól függetlenül alacsony lesz a beruházás szintje.
Autonóm export a hazai jövedelemtől független export. X=X0
Az import határhajlandóság azt mutatja meg, hogy mennyivel változik az import, ha
∆𝐈𝐌(𝐘)
egységnyivel változik a jövedelem. Jele:ṁ ( m kalap). Képlete: ṁ =
∆𝐘
Az autonóm import, a jövedelemtől független import, jele IM0.

Az import függvény képlete: IM(YDI) = ṁ*(Y - T) + IM0


1
Az törtet beruházási multiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik
1−ĉ
a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a beruházás.
1
Az törtet kiadási multiplikátornak is nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik
1−ĉ
a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a kormányzati kiadás.
ĉ
Az törtet adómultiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik a
1−ĉ
kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik az adó.
A reál pénzkereslet (MD) a gazdasági szereplők arra a pénzmennyiségre vonatkozó igénye,
amely felett bármikor rendelkezhetnek.
Pénzkereslet motivációi:
 Tranzakciós motiváció: a gazdasági tranzakciók zavartalan lebonyolítása érdekében
tartanak a gazdaság szereplői pénzt.
 Óvatossági motiváció: előre nem látható események miatt tartanak a gazdaság
szereplői pénzt.
 Spekulációs motiváció: azért nem kötik le a gazdaság szereplői a pénzüket, mert jobb
elköltési vagy lekötési lehetőségre várnak.
A nominális pénzkínálat (MS): az a pénzmennyiség, amennyit a bankrendszer a gazdaság
rendelkezésére bocsát.
A jegybankpénz a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláján lévő pénz és a
készpénz összessége.
A kereskedelmi bankok a betétállomány meghatározott részét kötelesek a jegybanknál letétbe
helyezni, ennek mértékét mutatja a kötelező tartalékráta. Jele:t.

1
Az hányadost pénzmultiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy egységnyi
t
jegybankpénzből mennyi kereskedelmi banki pénzt tud teremteni a bankrendszer.

A jegybank értékpapírok és devizák adás-vételével történő beavatkozását nyílt piaci


műveleteknek nevezzük.

Restrikcónak (szűkítés) nevezzük a jegybanknak a pénzkínálat csökkentésére irányuló


tevékenységét, expanziónak (bővítés) nevezzük a pénzkínálat növelését.
122
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
A pénzpiacon egyensúlyt biztosító kamat az egyensúlyi kamat.
A termelési tényezők:
 a munka (az ember fizikai és szellemi munkavégző képessége, beleértve a szaktudást,
a tapasztalatot, a motivációt, a kapcsolatrendszert), jele: L (labour)

 a tőke (olyan eszközök, gépek, berendezések, ingatlanok, áruk, anyagok, energia,


szoftverek, amelyek termeléssel jönnek létre), jele: K (capital)

 a természeti tényezők (melyek nem termeléssel keletkeznek, de részt vesznek a


termelési folyamatban, például a föld) jele: A

 A fenti termelési tényezőket a vállalkozó szerzi meg és szervezi egységbe, menedzseli


a tényezők együttműködését, termel, és arra törekszik, hogy a tevékenységével profitot
érjen el.
A munka határterméke azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a termelés, ha egységnyivel
∆𝐐
változik a munkafelhasználás. Jele: MPL (Marginal Product of Labour). Képlete: MPL=
∆𝐋
A munka átlagterméke (elterjedt kifejezéssel: a munka termelékenysége) az egységnyi
munkafelhasználásra jutó termelést mutatja meg. (Egy főre jutó termelés).Jele: APL=Q/L
(Average Product of Labour).
A tőke átlagterméke (a tőke termelékenysége) az egységnyi tőkefelhasználásra jutó termelést
mutatja meg. Jele: APK=Q/K (Average Product of Capital).
Munkakereslet (LD): megmutatja, hogy a vállalat szektor, hány főt akar foglalkoztatni.
Munkakínálat (LS): megmutatja, hogy a háztartási szektor tagjai közül hányan akarnak
dolgozni.
Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát
végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb.
miatt) volt távol.
Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből
átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két
héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált
munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.
Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és
a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt
rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem
tudtak volna munkába állni.
Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két
héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert
foglalkoztatását reménytelennek látja.
A nominálbér (w = wage) az adott munka elvégzésért megkapott pénzösszeg.
A reálbér (w/P=nominálbér/árszínvonal) a nominálbér vásárlóerejét mutatja meg.
123
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Kényszerű munkanélküli: aki adott reálbér mellett hajlandó és képes lenne dolgozni, de nem
kap munkát.
Önkéntes munkanélküliek azok, akik az adott reálbér mellett nem vállalnak munkát.
A munkapiaci egyensúly, ha a munkakereslet megegyezik a munkakínálattal. Ebben az
esetben maximális a foglalkoztatottság.
A maximális a foglalkoztatottsági szinthez tartozó kibocsátást a gazdaság potenciális
kibocsátásának nevezzük.
A munkanélküliségi ráta (jele:u=unemployment) a kényszerű munkanélküliek aktívakon
belüli arányát mutatja.
Munkanélküliségi ráta = (Kényszerű munkanélküliek/Aktívak)*100%
Aktivitási ráta= (Aktívak/Munkaképes korúak)*100%
Foglalkoztatási ráta=(Foglalkoztatottak/Munkaképes korúak)*100%
A globális keresletcsökkenés miatti munkanélküliség: az elégtelen árupiaci kereslet miatt
kialakuló munkanélküliség.
Konjunkturális munkanélküliség: a gazdasági növekedés ciklikusságából adódó
munkanélküliség.
Strukturális munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és a munkakínálat
szerkezete eltér egymástól.
Technológiai munkanélküliség alakul ki, amikor a technika fejlődésével automaták, robotok,
gépek, szoftverek helyettesítik a munkavállalót.
A súrlódásos (frikciós) munkanélküliség: állás vagy lakhely változásához köthető
munkanélküliség.
Tartós munkanélküli: aki 1 évnél hosszabb ideig munkanélküli.
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése.
A defláció az árszínvonal tartós csökkenése.
Dezinfláció esetén az árszínvonal növekedési üteme csökken.
Kúszó infláció: egy számjegyű éves infláció, kiszámítható, nincsenek hirtelen megugrások, a
gazdaság működését nem zavarja
Vágtató infláció: 2-3 számjegyű éves szintű árszínvonal növekedés.
Hiperinfláció: a pénz rendkívül gyors elértéktelenedése.
Keresleti infláció alakul ki, ha változatlan árupiaci kínálat (YS) mellett nő az árupiaci kereslet
(YD).
Költséginfláció alakul ki, ha változatlan árupiaci kereslet (YD) mellett csökken az árupiaci
kínálat (YS).
A pénzforgás sebessége (v) megmutatja, hogy egy pénzegység, egy meghatározott időszakban
átlagosan hányszor cserél gazdát.

124
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Az ár-bér spirál, a bérek és az árszínvonal egymás növekedését gerjesztő körforgása.
A ciklusszabályozás az állam beavatkozik a gazdasági ciklusok kilengéseinek csökkentése
érdekében.
Redisztribúció: állami jövedelem-újraelosztás.
Allokáció: erőforrás elosztás.
A legtöbb gazdasági tevékenység során keletkezik külső érintetteknek is költsége vagy haszna,
ez a külső hatás az externália.
Az állam érzékelhetővé teszi (belsővé teszi=internalizálja) az externáliákat, azok okozójának.
A közjavak fogyasztásában nincs rivalizálás, és a fogyasztásból nincs kizárhatóság.
A költségvetési politika alakítása során az állam az adók, a transzferek és a kormányzati
kiadások meghatározásán keresztül kíván a gazdaságban és a társadalomban hatást elérni.
Közvetlen adó: az adóköteles jövedelmet megszerző adózóra vetik ki
Közvetett adók: a termékek forgalmát, fogyasztását terhelő adó. Néhány közülük:
Jövedelemtől függő adók: Ezek az adóbevételek a makrogazdaságban elért jövedelemtől (Y,
GDP) függnek. Az adókulcs jele: z.
Jövedelemtől független (autonóm) adók: a makrogazdaságban elért jövedelemtől (Y, GDP)
függetlenek. Az autonóm adó jele: T0.
Kiszorítási hatás: a növekvő kormányzati kiadások elvonják a forrásokat és a kamat
emelkedésén keresztül csökkentik a vállaltok beruházásait.
Monetáris politika: a jegybank az inflációs céljának megfelelően szabályozza a pénzkínálatot,
árstabilitást biztosít.
Likviditási csapda: alacsonyra süllyedt kamatok mellett a gazdaság szereplői nem akarják
lekötni a pénzüket, így a beruházni szándékozó vállalatoknak nem tudnak a bankok hosszabb
időtávra hitelt nyújtani.
Kínálatorientált gazdaságpolitika: az árupiaci kínálat rugalmasságát igyekszik növelni az
állam.

125
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Felhasznált irodalom

Dr. Gacsályi István - Dietmar Meyer - Dr. Misz József -Dr. Simonits Zsuzsanna:
Közgazdaságtan II. - Makroökonómia, Nemzedékek tudása tankönyvkiadó, 2012

Robert E. Hall - John B. Taylor: Makroökonómia - Elmélet, gyakorlat, gazdaságpolitika,


Akadémiai Kiadó Zrt. 2003

N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó Kft., 2005

Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris Kiadó Kft., 1996

William D. Nordhaus - Paul Anthony Samuelson: Közgazdaságtan - 2012 - BŐVÍTETT,


ÁTDOLGOZOTT KIADÁS, Akadémiai Kiadó Zrt. 2012

Stephen D. Williamson: Makroökonómia, Osiris Kiadó Kft., 2009

Internetes források:
mnb.hu
ksh.hu

126
Horváth István Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar