Dramapedagogia Kotet Nyomdai PDF

Drámapedagógiai fejlesztő program
Készült a TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

(Szakszolgálatok fejlesztése)” kiemelt projekt keretében.
Összeállította:
Vicsainé Kabók Ibolya
Lektorálta:
Patócs Anikó
ISBN 978-963-9795-79-2
Minden jog fenntartva

© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2015.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadványa az Európai Unió támogatásával, az

Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A
felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.
Tartalom
Bevezetés ............................................................................................................................. 5
A foglalkozások helyszíne .................................................................................................. 7
Csoportlétszám, munkaformák, módszerek .................................................................... 7
A csoportot vezető pedagógus .......................................................................................... 8
A modulokról....................................................................................................................... 11
1. részmodul - Önismeret, önértékelés, önbecsülés fejlesztése ........................ 11
2. részmodul - A társas kapcsolatok, együttműködés ........................................... 11
3. részmodul - Az erőszak, az agresszivitás kezelése .......................................... 12
A foglalkozások felépítése ............................................................................................... 13
A foglalkozások leírása ..................................................................................................... 15
Modul I. (9-10 éves korosztály) ....................................................................................... 15
Modul II. (11-14 éves korosztály) .................................................................................... 24
Segédanyag a foglalkozásokat vezetők számára ........................................................ 35
Játékleírások ...................................................................................................................... 35
Egyéb játékötletek ............................................................................................................. 43
Felhasznált és javasolt irodalom ..................................................................................... 54
3
4
Bevezetés
A szakirodalom szerint a gyerekek iskolai teljesítményét többek között a külső-belső kontroll attitűdje,
az osztályon belüli státusz, a kötődés, az önbizalom és a magabiztosság, az együttműködési készség,
az empátia és az érzelmi stabilitás befolyásolja. A szociális interakciókban a pozitív és negatív
érzelmek felismerése és megfelelő kifejezése alapvető. Azok, akik a saját és mások érzéseit és azok
jelzéseit megértik sikeresebbek társas kapcsolataikban. Ez a hatékony érzelmi szabályozás szorosan
összefügg a szociális kompetenciaterület fejlettségével.
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek iskolai problémái többek
között a szociális kompetencia terület egyes elemeinek fejletlenségéből ered. Így esetükben a
fejlesztéseknek ki kell térnie az érdekérvényesítő képességekre (együttműködés, segítés, versengés,
vezetés); az érzelmi képességekre (érzelmek felismerésének, kifejezésének, megértésének és
szabályozásának képessége); a probléma-megoldó képességre (problématájékozódási és probléma
megoldási képesség); és a megküzdési stratégiák (a proszociális és agresszív viselkedésben
szerepet játszó, érzelmi és szociális készségekkel összekapcsolódó megküzdési formák) változására.
A nemzeti köznevelési törvény meghatározása szerint a beilleszkedési, tanulási és magatartási
zavarral küzdő tanuló „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem
1
minősül sajátos nevelési igényűnek.”
Látható tehát, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási (BTM) zavar egy gyűjtőfogalom és a
jogszabály a különleges bánásmódra jogosító ellátási kategóriába sorolás kritériumait adja meg.
Megállapítása pszichológiai és pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálattal, a kognitív, emocionális és
szociális háttér feltárása alapján történik.
A BTM tanuló nem tud adekvátan funkcionálni az iskolarendszerben vagy beilleszkedési, vagy
tanulási, vagy magatartási nehézségei miatt, de leggyakrabban ezek a problémák együttesen
tapasztalható meg. Esetükben gyakran jelentkezhet az érzelmek szélsőséges kimutatása,
kapcsolatteremtési nehézség, önértékelési probléma, a konfliktushelyzetek túlreagálása. Nehezen
veszik figyelembe mások szempontjait, problémakezelésük – problémaazonosítás, problémamegoldás
– kezdetleges szinten áll.
A változó környezetben való eligazodáshoz számukra is nélkülözhetetlen saját maguk és a másik
ember ismerete, az emberi kapcsolatok rendszerének átlátása. A nehézségeik terén a megsegítés – a
kiemelt figyelem és a megfelelő többletszolgáltatások biztosítása – hatására várható a javulás.
A BTM gyermekek egyéni szocializációjához, beilleszkedéséhez az érzelmi és a szociális

kompetencia olyan szintre emelése szükséges, amely egyrészt kialakítja gyermek/tanuló belső
stabilitását, másrészt lehetővé teszi az eredményes viselkedési minták elsajátítását és gyakorlását
1
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
5
társas környezetben. Ennek egyik lényeges eszköze lehet a drámapedagógia, mely révén a
beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek önismerete, kommunikációs
készsége fejlődik. A saját cselekvéseik révén a valósághoz kötődő ismeretek objektívvé válnak, a
személyes bevonódás lehetővé teszi az átélt érzelmek tudatosítását, valamint a szerepjátékok, a
modell nyújtás lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok felismerjék a másokkal való azonosságokat is.
A dramatizálás az önmegvalósítás, az önkifejezés eszköze, fejleszti a kreativitást, a problémamegoldó
gondolkodást. A kapcsolatteremtő és bizalomjátékok közös sikerélményhez juttatják a csoporttagokat,
és ezek révén erősödik a közösséghez való tartozás érzése, szorosabb kapcsolatok alakulnak ki.
A drámafoglalkozások nyitott, bizalomteli légköre, az interakciós gyakorlatok erősítik az empátiát, a
toleranciát és az együttműködés képességét. A társ-, csoport- és az önismereti játékok az önvizsgálat
révén a véleményformálás, a toleranciára nevelés mellett a kritikák fogadására is alkalmassá teszik a
diákokat.
Fejlesztő hatása abban rejlik, hogy a valóságos vagy fiktív helyzetekben a résztvevők a történések
részesévé válnak, személyesen élik át a különböző szituációkat.
A drámafoglalkozások az érzelmek különböző szintjeinek megértésében, módosításában is segítséget
nyújtanak. Olyan attitűdváltást eredményezhetnek, melyek pozitív változást hoznak a szociális
viselkedésben, a kooperációs készségek fejlesztésében.
A nevelési, magatartási problémák kezelésében, a konfliktusmegoldásban azáltal válik hatékonnyá,
hogy a játékokban a részt vevők a számukra még ismeretlen tulajdonságaikat ismerhetik meg, a
szituációkban új dimenziók nyílnak meg, és ezek segítik a viselkedés mozgatórugóinak megértését,
elfogadását (Palásthy 2003).
A csoportban végzett tevékenységek, a közös sikerélmény kihat az empátia, tolerancia fejlődésére és
emellett a csoportképző hatása révén segíti a szociabilitás alakulását is. Így támogatja a közösségbe
való beilleszkedést, a társas kapcsolatok alakulását. A drámajátékok szerepe kiemelendő a
kommunikációs készség fejlődése szempontjából is. Általa a fantázia, a kreativitás, az önálló
gondolkodás fejlődik, mely területek hatnak az önkifejezésre.
A drámapedagógiai programok hatása fokozható, ha a fejlesztéseket komplex módon
közelítjük meg, és beépülnek mellé olyan elemek, mint például zenei fejlesztés, a konfliktuskezelő,
problémamegoldó és a kommunikációs készség, az érzelmi intelligencia fejlesztését segítő
gyakorlatok. A BTM gyermek további szociális kompetencia területére is ható fejlesztés lehetőségei
lehetnek: relaxációs tréning, mandala terápia, mediációs technika elsajátítása, élménypedagógiai elemek
beépítése, művészet terápiás elemek, jóga.
A TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében zajló szakszolgálati

tevékenységbe beillesztett drámapedagógiai módszerekre irányuló kutatás-fejlesztés abból indult ki,
hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében a
drámajáték alkalmazásának hatására megváltozik az iskolához fűződő viszony, fejlődik a szociális
kontaktus, a viselkedés- és magatartáskultúra, mérséklődik az agresszió, és mindezeknek
köszönhetően hosszú távon nő az iskolai teljesítményszint.
6
A foglalkozások helyszíne
A foglalkozásokat ajánlott mindig állandó helyszínen, tágas, világos teremben, és ugyanabban

az időpontban tartani. Jó, ha falióra is található a teremben, így a foglalkozást vezető észrevétlenül
tudja követni az időt, tud tervezni a még hátralévő percekre. Fontos szerepe van a terem
elrendezésének is: ha osztályteremben vagyunk, úgy rendezzük el a padokat és a fölösleges
székeket, hogy azok ne zavarják a gyerekeket a mozgásban, maradjon elég terük. A folyamatos
szemkontaktus, a partnerség kialakítása szempontjából fontos, hogy a teremben a csoportlétszámnak
megfelelő székek körben kerüljenek elhelyezésre. Legyen kijelölt helye a szerepjátékoknak, a fiktív
térnek. Lényeges, hogy ezeket a helyzetgyakorlatokat, szituációs játékokat mindenki figyelemmel
tudja kísérni, ajánlatos ekkor a kört a fiktív térrel szemben félkörbe nyitni. A foglalkozás vezető is
mindig a gyerekek között, a körben foglaljon helyet.
Csoportlétszám, munkaformák, módszerek
A szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek, akik közül sokan szociális kompetencia

problémákkal rendelkeznek tanulmányaikat integrálva, nagyobb, heterogén osztályközösségben
végzik, ahol az osztály összetétele és létszáma miatt nem jut mindig kellő figyelem rájuk, nem történik
meg igényük és szükségletük szerinti foglalkoztatásuk. A fejlesztő foglalkozásokon gyakran egyedül
vesznek részt, nincs lehetőségük közösségi játékokra, együttes munkára.
A páros és kiscsoportos munkaforma, melyet a drámapedagógiában alkalmazunk
átmenetet jelent az egyéni és a csoportmunka között. A dramatikus foglalkozások kiscsoportjainak ideális
létszáma 6 - 16 fő, míg az általában ismert csoportmunkában 3-6 fő vesz részt csoportonként. Ezzel együtt is
érvényesül a társak alakító szerepe, és a csoportvezető is biztosabban kézben tudja tartani a játék
folyamatát, a tevékenységek sorozatát. Mivel ezekben a csoportokban a gyerekek várhatóan jelentős
egyéni különbségekkel rendelkeznek – kudarc- és konfliktustűrő képességük változó, némelyikük
türelmetlen, nehezen várja ki, hogy sorra kerüljön, mások elutasítóak vagy passzívak-, ezért ebből a
szempontból is előnyös, ha a fejlesztések kis létszámú csoportban zajlanak. A kiscsoportok előnye,
hogy több idő és figyelem jut egy gyerekre, gyorsabban kialakítható a bizalmi légkör, a
visszahúzódóbbak bátrabban megszólalnak.
A foglalkozások dramatikus tevékenységek láncolatából állnak össze. Fontosak a játékok,
melyek örömforrások, feszültség levezetők, hangulati bemelegítők egy adott foglalkozás kezdetekor
vagy közben, rávezetők egy adott téma, helyzet megbeszélésére. A játékok akkor működnek jól, ha a
gyerekek tisztában vannak a játékszabályokkal, és be is tartják azokat.
Kiemelten kell kezelni a „beszélgető-köröket”, melyek a foglalkozások bármely részén helyet
kaphatnak: valamely téma bevezetéseként, egy-egy probléma átbeszélésekor, saját élmények,
tapasztalatok megosztásakor, véleményalkotáskor. Emellett lehetőséget biztosítanak a megfelelő
viselkedésformák alakítására, a magatartás szabályozására.
A foglalkozások alatt az egyik legfontosabb cél, hogy minden gyerek hozzászóljon egy adott témához,
előfordulhat azonban az is, hogy valaki egy-egy alkalommal szívesebben maradna csendben.
7
Ezekben az esetekben a bátorítás mellett ne akarjuk kényszeríteni, erőltetni, valószínűleg oka van a
hallgatásra. A másik véglet, aki állandóan beleszól a foglalkozások menetébe, nincs türelme
végighallgatni a többieket, esetleg hajlamos eltérni a témától. Ilyen esetben a szabályozás egyik
módszere lehet egy babzsák vagy valamilyen tárgy, játékfigura kézbe adása, mely a megszólalás
lehetőségét jelzi. Mindez hozzájárulhat a türelem, az egymásra figyelés, a vélemények tiszteletben
tartásának fejlesztéséhez.
A szoborgyakorlatok, állóképek fejlesztik a tanulók nonverbális kommunikációs
kifejezőkészségét, lehetőséget adnak a kifejező mimika, testtartás, távolságtartás alkalmazásának
gyakorlására, az együttes játékra és fegyelemre.
Fontos szerepet töltenek be a helyzet- és szituációs gyakorlatok, melyek lehetővé teszik
bizonyos problémahelyzetek modellezését. Alkalmasak továbbá arra is, hogy a visszajelzések révén a
gyerekek tapasztalatokat szerezzenek önmagukról. A szerepeken keresztül a gyerekek átélnek valós
és elképzelt helyzeteket, melyekben döntéseket kell hozniuk, és számolniuk kell a
következményekkel, ugyanakkor lehetőségük van alternatív megoldások kipróbálására, azok pozitív
és negatív hatásainak vizsgálatára. A gyerekek a szerepjátékok közben kimondanak olyan
gondolatokat is, melyek meghökkentőek vagy durvák, de tudnia kell a pedagógusnak, hogy ezek nem
egy-egy személyt, hanem a feltárt helyzetet célozzák meg.
A problémák azonosítására, a különböző magatartási formák, tulajdonságok megnevezésére,
a viselkedés okainak lehetséges magyarázatára, tettek következményeinek megláttatására, a
történések előrevetítésére, jóslására, és ebből kiindulva alternatív befejezések, megoldások találására
alkalmas a szövegfeldolgozás. A szövegeket a foglalkozást vezető olvassa fel a gyerekeknek
kifejezően, lassan, hogy mindegyik csoporttag megértse.
A foglalkozások során több alkalommal szükséges a tanári narráció, melynek célja, hogy
összekapcsolja, átvezesse az egyes gyakorlatokat, szituációkat, emlékeztessen az előzőleg
elhangzottakra, összefoglaljon, rákérdezzen. Sokszor hatásos, gyakran szükséges a tanári szerepbe
lépés is.
A rajzos feladatok is a tapasztalatszerzést segítik, illetve változatosabbá teszik a
foglalkozásokon alkalmazott tevékenységeket.
A csoportot vezető pedagógus
„A drámatanártól azt várjuk el, hogy a tanulást csoportos, azaz nem egyéni; az
együttműködést hangsúlyozó, azaz a tanulókat nem versenyre késztető; nem külső, hanem belső
motivációtól hajtott, valamint tevékenység (közvetlen tapasztalatszerzés), azaz nem pusztán szóbeli
információáramlás (közvetett tapasztalatszerzés) révén megvalósuló folyamatként értelmezze.
(Szauder 1983.)”
A pedagógus személyisége, kommunikációs attitűdje meghatározza a diákok társaikhoz való
viszonyát, a befogadást. A tanár-diák között kialakított sajátos érzelmi kapcsolat hat a gyermek
értékrendszerére, hiszen nagy jelentősége, „jutalom értéke” van a felnőtt szeretetének, elismerésének.
8
Ennek birtokában pozitív szociális érzelmek jönnek létre, melynek köszönhetően a gyermekek
biztonságérzete növekszik. Ugyanakkor a pedagógus a csoporton belül egy sajátos komplementer
kapcsolat kialakítására törekszik, melyet az érzelmi kisugárzás mellett tudatos nevelői és oktatási
eljárásokkal irányít. Ennek az irányító tevékenységnek a révén érhető el, hogy a foglalkozások
tervszerűen folyjanak, hogy a csoporttagok szabálykövetése fejlődjön. Ebből következően a csoportot
vezető pedagógustól elvárható, hogy legyen elfogadó, nyílt, magabiztos és következetes. Segít a
gyerekeknek abban, hogy szabálykövetőek legyenek, szerető légkört biztosít, törekszik az
együttérzésre. Elvárható tőle, hogy tudja a különböző, akár váratlan helyzeteket rugalmasan kezelni, a
problémákat humorral megoldani. A drámafoglalkozásokat vezető pedagógus képes a tanulók
motiválására, figyelembe veszi a tanulók tapasztalatait, háttérismereteit, érdeklődését és nyelvi
szintjét. Fontos, hogy az instrukcióit pontosan fogalmazza meg, legyenek azok egyszerűek,
egyértelműek, a résztvevőknek megfelelő tempójúak, hogy mindenki megérthesse azokat. Mindig
szembe fordulva, szemkontaktust tartva kommunikáljon, ezzel is segítve a gyerekeket a figyelem
összpontosításában. Olyan formában szóljon a tanulókhoz, amelyeket maga is elvár. Soha nem lehet
indulatos, a gyerekek érezzék a belőle áradó nyugalmat. Szükséges, hogy mindig készenlétben álljon,
felkészülve a váratlan helyzetekre is. Csoportmunkában igény szerint nyújtson segítséget.
A drámapedagógus nem minősít, nem dicsér vagy marasztal el egy-egy tanulói véleményt,
mindössze megköszöni a hozzászólást. Ha úgy érzi, hogy nem olyan irányt vesz a foglalkozás
menete, melyet szeretne, vagy a gyerekek között akad, aki negatív (épp ellenkezője annak, melyet
szeretne a gyerekekkel elfogadtatni) értéket próbál elfogadtatni a csoporttal, akkor taktikázva,
kérdésekkel ostromolva, vagy az általa elmondottakat összefoglalva rákérdez, hogy azt mondta-e az
adott tanuló, úgy gondolja-e, …. „Ha jól értettem, azt mondtad, hogy … „ Összefoglalva tehát az a
véleményed, hogy …” Gyakran előfordul, hogy az adott tanuló összefoglalva és értelmezve az általa
elmondottakat, másképpen vélekedik. El kell érni, hogy a gyerekek maguk mondják ki azokat a
gondolatokat, ismerjék fel azokat a pozitív alternatívákat, melyeket a pedagógus is megfogalmazott a
foglalkozás tervezésekor. Magát a foglalkozást, a gyerekek aktivitását természetesen értékeli a
foglalkozás végén, mely történhet a „zárás” után vagy a záró mondatokba beépítve. Ajánlatos, hogy a
záró mondatokat mindig a tanár kezdje, mert a gyerekek esetleg nem értik, mit várunk tőlük, félnek
elsőnek megszólalni, nem tudják, mit mondjanak, stb. A „minta” után bátrabbak lesznek.
A pedagógusnak fel kell készülnie a váratlan helyzetekre is, melyek elé egy-egy tanuló
viselkedése állíthatja. Előfordulhat, hogy valamelyik csoporttag már dühösen, ingerülten vagy
idegesen érkezik a foglalkozásra, vagy a foglalkozás alatt vált ki belőle valami fusztrációt: egy
számára váratlan helyzet, a meg nem felelés érzése, büntetés kilátásba helyezése. A fusztráció
agressziót válthat ki, más tanulók esetében esetleg regressziót. Ha olyan tanuló kerül a csoportba, aki
mindig kirekesztett a saját közösségében, elutasító lesz a foglalkozáson is, hisz olyan mély benne a
kirekesztettség érzése, hogy reflexszerűen cselekszik a befogadó közegben is. Találkozhatunk
ellenséges magatartású tanulóval is vagy olyannal, aki erőszakos módon, másokra való tekintet
nélkül akar a középpontba kerülni. A helytelen viselkedésformákat nyújtó diákoknak meg kell
tanulniuk, hogy viselkedésük milyen hatással van csoporttársaikra, a szituációs játékoknál
szembesüljenek saját viselkedésformájukkal, ill. a helyes magatartással is, és a beszélgetések során
9
elemezzék a csoportban ezeket. A csoporttagok tükörként szolgálhatnak majd viselkedésükre. A
mindig irányítani akaró a szituációkban legyen irányított szerepben is. Az agresszív gyereket ne
próbáljuk szavakkal lecsendesíteni, győzködni, hanem vigyük félre, próbáljunk számára állapotjelzést
adni, pl. „Látom, nagyon ingerült lettél valami miatt, de kiabálásod zavarja a többieket.” Érezze, hogy
mellette vagyunk, hogy nem a személyét, hanem a viselkedését tartjuk helytelennek. Hagyjuk kicsit
magára, hogy megnyugodjon, később vagy hívásra, vagy önként visszatér a csoportba. Előfordul,
hogy valaki dühösen sírni kezd, majd feláll és elvonul. Őt is vigyük félre, ne próbáljuk meggyőzni vagy
kifaggatni a bajáról, valószínűleg nem mond semmit, legfeljebb a sírása lesz erősebb. Miután
megnyugodott, visszatér a csoportba. Fontos, hogy miután megnyugodtak, és újra bekapcsolódtak a
közös tevékenységbe, ne beszéljünk a „dologról”, vegyük természetesnek, hogy ott vannak, mintha
mi sem történt volna. A beszélgetést halasszuk későbbre. Ha valaki annyira gátlásos, visszahúzódó,
hogy az adott szituációs játékban nem mer „játszani”, bátorítsuk, de ne próbáljuk kényszeríteni,
hiszen úgysem érünk el vele eredményt. Ez esetben hagyjuk, hogy „elmesélje” gondolatait, azt, hogy
mit tenne az adott helyzetben, idővel bátrabb lesz (természetesen ez nem egyik napról a másikra
történik), s ha betartjuk vele kapcsolatban a fokozatosság elvét, bizonyos idő után már játszani is
hajlandó lesz.
A legfontosabb, hogy a pedagógus mindig nyugodt maradjon, ne legyen indulatos vagy
mérges, soha ne helyezzen kilátásba büntetést, mert ezzel épp a kívánttal ellenkező hatást váltja ki.
Tartson szemkontaktust a gyerekkel, arckifejezése, kellő gesztikulációja, hangsúlya és hangereje
egyezzen meg a tanulónak adott üzenettel.
10
A modulokról
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok szociális készségének

fejlesztését szolgáló drámapedagógiai fejlesztő program három részmodulból épül fel.
1. részmodul - Önismeret, önértékelés, önbecsülés fejlesztése
Az önismeret a szó hétköznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelenti. Fejlettsége arra
utal, hogy mennyire ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat. Ismerjük-e pozitív
személyiségjegyeinket, korlátainkat, hiányosságainkat.
Az önismeret egyes szintjeinek elérését személyiségfejlesztő módszerekkel segíthetjük. Ezek
hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához, az egyén érzelmi és kommunikációs készségeinek,
képességeinek fejlődéséhez. A személyiségfejlesztés egyik klasszikus modellje Nunally és Wackman
nevéhez fűződő önismereti kerék (Rudas 2011.), mely a személyiségfejlődés öt meghatározó
területével foglalkozik. Ez az öt terület az érzet, mely az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert
információkra utal, ezek intellektuális feldolgozása, az értelmezés. A harmadik terület az érzelem,
mely lehet pozitív és negatív is. Az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat tükrözi a
szándék, és végül a cselekvés, mely a viselkedésünket tükrözi. Társas kapcsolataink alakulását
nagymértékben meghatározza az önismereti kerék öt területének ismerete.
A modul célja, hogy kialakítsa a tanulókban az önmaguk megismerésének belső igényét,
érdekelje a kérdés, hogy „Ki vagyok? Milyen vagyok? Mire vagyok képes?”. Ez alsó tagozatban inkább
a tevékenységekre, alapvető jellemvonásokra, szokásokra terjed ki, míg felső tagozatban már inkább
egy összetettebb „boncolás” igényének kialakítására: „Milyen adottságaim, lehetőségeim vannak? Mik
a korlátaim?” A foglalkozások során a tanulók megtanulják kiszűrni mások róluk alkotott véleményéből
a rájuk igazakat, képesek lesznek arra, hogy összevessék azokat a saját magukról kialakított képpel.
Fejlődik az önelfogadás, az önbecsülés, és ezek ismeretében reális, megvalósítható jövőkép
alakítható ki.
2. részmodul - A társas kapcsolatok, együttműködés
Társas kapcsolataink személyiségfejlődésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre is egyaránt.

Goleman (1997) szerint ahhoz, hogy társadalmi és magánéletünkben boldogok lehessünk,
elengedhetetlen olyan képességek birtoklása, mint az érzelmek felismerésének és kezelésének
képessége, az önmotiválás valamint a kapcsolatkezelési készség. Az, hogy hogyan alakítjuk ki
kapcsolatainkat, képesek vagyunk-e elfogadni másokat, döntően maghatározza társas
hatékonyságunkat. Vagyis azt, hogy el tudjuk-e fogadtatni magunkat, ki tudjuk-e vívni a
népszerűséget, képesek vagyunk-e hatást gyakorolni másokra vagy együttműködni egy csoporttal.
11
Goleman arra is rámutat, hogy a társas kapcsolatok építése tudatosan felépített pedagógiai
folyamatokat igényel.
Kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a beilleszkedési problémák hátterében a
személyiség szociális viszonyainak zavara áll, amely normál értelmi képességű gyermekek esetében
az iskolai környezetben nyilvánul meg, és a megfelelő pedagógiai tevékenységek alkalmazásával
korrigálható. (Kósáné Ormai). Mindezek mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a gyerekek
személyiségére több tényező együttesen hat, így az alkalmazkodási nehézségek hátterében
egyszerre lehetnek biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők is.
A modul létjogosultságát tehát az indokolja, hogy az együttműködési készség fejlesztése
révén a társas kapcsolatok is fejlődnek, vagyis a különböző alkalmazkodási problémákkal küzdő
tanulók könnyebben elfogadják a közösségek szabályait, ezáltal megtalálják helyüket a csoportban,
így önértékelésük is fejlődik.
3. részmodul - Az erőszak, az agresszivitás kezelése
A társadalomtudományi megközelítés szerint az agresszió nemkívánatos viselkedési forma, mely

veszélyezteti, rombolja a társas kapcsolatokat, bomlasztja a csoportokat, gyengíti a szervezetek, az
intézmények működési hatékonyságát, és veszélyezteti a társadalom integritását . Erőszakról akkor
beszélhetünk, ha egy normasértő agresszív cselekmény mögött igazolható szándék áll. Az
intrapszichés folyamatokra épülő elméletek szerint az erőszakos cselekmények hátterében gyakran
fedezhető fel a frusztráció–regresszió–agresszió hármas egysége. Vagyis az, hogy bizonyos frusztráló
körülmények hatására kialakul egy viselkedési normavisszaesés, mely az esetek többségében
agresszióhoz vezet. Bandura szociális tanulásra vonatkozó modellje szerint pedig az agresszív
magatartás kialakulását jelentősen befolyásolja egy erőszakos személlyel történő azonosulás, mely a
szociális tanulás folyamatában a mintakövetés útján alakul ki. Ugyancsak a mintakövetésen alapuló
viselkedésváltozás a következmények nélküli magatartási formákkal való gyakori találkozás, ekkor a
gyermek azt tanulja meg, hogy az agressziót követően nincs felelősségre vonás, nincs negatív
hozadéka az erőszakos cselekménynek.
A kognitív modellek szerint a szándék-attribúció, vagyis mások erőszakos viselkedésének, rossz
szándékának feltételezése támadó önvédelmi magtartást eredményez. Gyerekkorban ez egy gyakori
jelenség, ellenséges hozzáállást feltételezve hamarabb válnak támadóvá, mint hogy támadnák őket.
(Bagdy 2009.)
Az erőszak iskolai elterjedése napjaink egyre erőteljesebb problémája. A szociális problémákkal
küzdő gyermekek gyakran válnak áldozatokká is. A drámapedagógiai fejlesztő program harmadik
modulja az erőszakmentes kommunikáció különböző elemeire tanítja a fejlesztésben részt vevőket.
Ugyanakkor lehetőséget ad a ventilációra, a self élmény megtapasztalására, az elaborációra vagyis
arra, hogy a humor segítségével feldolgozásra kerüljön az agresszió.
12
A foglalkozások felépítése
Az itt bemutatott szociális kompetenciafejlesztő program korcsoportonként 3 részmodulból, és

azon belül 3 X 90 perces foglalkozásokból állnak.
A fejlesztő foglalkozások kezdetén ajánlatos közös szabályokat alkotni, melyek a későbbi
foglalkozásokra is érvényesek. A csoport által hozott szabályokat (pl. Egyszerre csak egy beszél.
Figyelmesen meghallgatjuk egymást. Tiszteletben tartjuk mások véleményét. stb.) csomagolópapírra
szükséges rögzíteni, és javasolt jól látható helyre történő kifüggesztése. Alsó tagozatban képes
formában készítsük el, a gyerekek figyelmét jobban felkelti.
Fontos az első foglalkozás alkalmával a gyerekekkel tisztázni, hogy nincs jó vagy rossz
vélemény, csupán vélemény van, melyet tiszteletben kell tartani (nem nevetjük ki egymást, nem
mondjuk, hogy hülyeségeket beszélsz, stb.). Megerősítés és ellenvélemény természetesen van,
ilyenkor fogalmaztassunk így: „Nem értek egyet abban, hogy …”, Én is úgy gondolom, hogy …”,
Egyetértek abban, hogy …”, „Szerintem…”, stb.
A foglalkozások alapvetően három szakaszból állnak: ráhangolódás, dramatizálás, fejlesztő
gyakorlatok és megbeszélés. A fejlesztő foglalkozások főrészében a diákok a helyzeteket átélik,
cselekedeteiken keresztül tapasztalatokat szereznek, majd a megbeszélésnél felderítik az ok-okozati
láncolatot
A tematikus egységekbe beépített játékoknak szabálya van, melyet mindenkinek be kell
tartani. Fontos, hogy a játékszabályokat pontosan, mindenki számára érthetően ismertesse a
csoportvezető. A foglalkozások jó hangulatát, későbbi sikerét megalapozza, ha a pedagógus is
szívesen részt vesz a játékban.
A foglalkozások menetének sikerét nagyban befolyásolja a pedagógus, a gyerekek hangulata,
motiváltsága. Törekedjünk arra, hogy az egyes témák feldolgozása gördülékeny legyen, egyik feladat
„csússzon át” a másikba. Ezt részben tanári narrációval, átvezetéssel érhetjük el, esetleg szükség
szerint tanári szerepbe lépéssel. A foglalkozások időterve csak becsült, hiszen a gyerekcsoport
összetétele meghatározza az előrehaladás ütemét. A tervezés kapcsán tehát fontos, hogy a
pedagógus vegye számba a következő alternatívákat: Mit rövidítsek vagy hagyjak el, ha
időcsúszásban vagyok? Melyik játékot vigyem tartalékba, ha marad még időm? Melyik játékot kell
lecserélnem, ha hiányzóm van? Mit vigyek helyette? Hogyan fogom szóra bírni a csoportot, ha nem
nagyon akarnak véleményt nyilvánítani? Hogyan csendesítem le őket, ha nagyon elevenek? (Erre
gyakran egy egyszerű légzőgyakorlat is jó.).
A beszélgetőkörök és egyéb megbeszélések forgatókönyvét természetesen nem lehet előre
tervezni, azokat mindig az adott csoport írja. Az egyes témáknál megadott kérdések csupán segítőek,
ha ezekről nem esik szó, akkor a tanár tegye fel ezeket a gyerekeknek. Némelykor a téma kifejtése a
tanulói megnyilvánulásokra épülve halad tovább, ha a várt kulcsszavak, mondatok vagy gondolatok
nem jönnek elő, a tanárnak kell úgy irányítania, hogy ezek elhangozzanak. Fontos a gyakori
megbeszélés, az állásfoglalások egyértelművé tétele, a negatív viselkedésformák helyett a pozitív
elfogadtatása.
13
Ajánlott, hogy a szövegeket mindig a pedagógus olvassa fel (kivétel néhány rövid újságcikk)
érthetően, kifejezően, és mindig csak akkor kezdjen a csoport vele dolgozni, ha meggyőződtünk róla,
hogy mindenki számára érthető a történet. A hatás növelhető, ha a pedagógus szabadon mesél.
A 11-14 éves korosztálynak tervezett záró foglalkozást jórészt a tanulók fogják írni, a tanár
narrátor szerepben vesz részt benne. A foglalkozás igényli az előzetes alapos átgondolást és
megtervezést, milyen helyzeteket teremtsünk, melyek lesznek a gyerekek várható reakciói, de fel kell
készülni a nem vártakra is. Ez a foglalkozás tulajdonképpen összegzése az előző kilencnek, mint
ahogy az alsósoknál is (ott több segítséggel), megfigyelhetjük a gyerekek viselkedését, szituációit,
helyzetmegoldásait, együttműködési készségét. mely visszajelzés is lehet részben munkánk és a
foglalkozások hatékonyságának mértékéről.
Minden foglalkozás lezárással végződik. Itt van mód a visszajelzésekre, az élmények
átgondolására, a tanulságok levonására.
A foglalkozásokon alkalmazott drámamódok drámajátékos előélettel nem vagy csak
minimálisan rendelkező tanulóknak íródtak. A szituációs gyakorlatok, helyzetek bemutatása mindig
spontán, előre nem lehet megtervezni a gyerekek megnyilvánulásait, reakcióit. A pedagógustól is
improvizációt követel mint általában maga a drámafoglalkozás is.
A tervezetek utolsó „Megjegyzés” rovatába ajánlatos rögtön a foglalkozás után rövid
emlékeztetőket írni a tapasztalatokról, mert később ezek elfelejtődnek.
14
A foglalkozások leírása
Modul I. (9-10 éves korosztály)
Részmodulok:
I. Tükröm, tükröm …
Tartalmi fókusz:
önismeret (ki vagyok, milyen vagyok, önmegfigyelés, önreflexió), énkép, önértékelés,
önbecsülés
Kiemelt és általános célok:
A pozitív énkép, a reális önértékelés és önnevelésre való képesség, az önbecsülés kialakítása
és fejlesztése, közös örömök és sikerélmények elérése. A modul célja továbbá, hogy a tanulók
ismerjék meg erősségüket és gyengeségeiket, tudjanak maguk elé reális célt kitűzni.
Fejlesztési fókuszok:
 önismeret, reális önértékelés, önjellemzés, önelfogadás kialakítása, reális célok
megfogalmazása
 kritikai gondolkodás (a tudatos kérdezési technika alapjainak megteremtése, saját
álláspont megfogalmazásának készsége és érvelés)
 problémamegoldó gondolkodás
 az önálló véleményalkotás és meggyőző érvelés
 önfegyelem, önmotiválás
 a kifejezőkészség fejlesztése
1. Ismerem magamat?
Idő Tartalmi egységek Munkaforma Eszköz Megjegyzés

(perc)
10’ Bemelegítés: frontális
Cseréljenek helyet azok,
akik …
10’ Ismerkedő név-játék frontális
(koncentráció):
Zsipp-zsupp
20’ Rajzos szabálytábla frontális csomagoló-
(közösen alkotott, a későbbi papír,
foglalkozásokra filctollak,
is érvényes szabályok gyurmamágnes
összeállítása)
10’ SZÜNET
12’ Rád figyelünk! egyéni babzsák vagy
(információk önmagunkról bármilyen tárgy
pár mondatba sűrítve)
- megbeszélés
15
12’ Miben jeleskedem? egyéni papírlap, Időelcsúszás
(válogatás frontális íróeszköz esetén a két
tevékenységekből) kérdés
- megbeszélés „összevonható”
egy lapra, és a
beszélgetés is
kitérhet egy
tanulói
megszólalással
az erősségekre
és
gyengeségekre.
12’ Néha elégedetlen vagyok egyéni papírlap,

magammal frontális íróeszköz
(két tulajdonság, ami nem
tetszik)
- megbeszélés, javaslatok a
változtatáshoz
4’ Zárás: egyéni
egy-egy összegző, pozitív
gondolatot tartalmazó mondat
a tanulótól jobbra ülőnek
2. Milyennek ismernek mások?
Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

(perc)
5’ Bemelegítő játék: frontális Időkeret terhére
Jobb oldalt nincs senki se, beépíthető
kérlek …, ülj ide! feladat:
Alliteráló nevek
.
10’ Virágültetés frontális

(társak felismerése hang
alapján)
10’ Névjegykártya egyéni papírlapok,
(magunkról írt jellemzés- a íróeszköz,
többiek kitalálják, kiről van kalap vagy
szó) kosár
10’ Beszélgetőkör: frontális
a társak is olyannak látnak-e,
mint én magamat?
5’ Hogyan éreztétek magatokat frontális
az elmúlt 30 percben?
10’ SZÜNET
15’ Képzeletbeli ajándék egyéni

(egymás képzeletbeli frontális
megajándékozása
16
mutogatással)
- megbeszélés
20’ Mit tenne ő…? frontális szituációs
(mit tenne társunk kártyák
egy adott helyzetben?)
- megbeszélés
5’ Zárás: frontális egy gombolyag
hálójáték gombolyaggal fonal
3. „Kútnak lenni volna jó …”

(perc)
10’ Bemelegítő mozgásos játék: frontális Időkeret terhére
Alma, körte, szilva - beépíthető
gyümölcssaláta feladat:
Amerikából
jöttünk…
5’ Kányádi Sándor: Sóhajtás frontális vers

- tanári felolvasás, majd
beszélgetés a vershez
kapcsolódóan
10’ Mi lennél, ha… egyéni papír, íróeszköz
évszak/szín/gyümölcs/ frontális
állat lehetnél?
- megbeszélés
3’ Dal: Koncz Zsuzsa: Kertész magnó vagy
leszek számítógép, CD
(József Attila versének zenés
feldolgozása)
ki mi szeretne lenni?
mit szeretnél elérni az
életben?
10’ SZÜNET
15’ „A patak és a szikla az idézet csomagoló-

összecsapásából mindig a előzetes papír,
patak kerül ki győztesen, nem értelmezése filctoll,
az ereje, hanem a kitartása párokban, majd gyurmamágnes
miatt.” (J. Brown) csoportban
(hogyan tudjuk céljainkat
elérni, vágyainkat valóra
váltani)
20’ Páros improvizációs páros szituációs
gyakorlatok megadott kártyák
helyzetekre
Megkezdett mondat
17
II. Egyedül nem megy
Tartalmi fókusz:
együttműködés, mások tisztelete
A közösség iránti attitűd kialakítása és fejlesztése, az együttjátszás örömének és a
csoportmunka előnyeinek megtapasztalása.
 együttműködési készség
 kommunikációs készség
 empátia és tolerancia
 pozitív szerepvállalás közösségben
 a szabályelfogadás- és betartás képességének erősítése
1. Játssz velem!

(perc)
5’ Ráhangoló mozgásos, egyéni hullahopp-
ügyességi játék: karika
Bújj át a karikán!
15’ Add tovább! – rajzos játék csoportos rajzok
- megbeszélés (3 fő) rajzlap, filctoll
15’ „Elefántmosás” csoportos

- némajáték (3 fő)
5’ Hogyan éreztétek frontális

magatokat?
- megbeszélés
10’ SZÜNET
15’ Játék: Másolat páros rajzok, rajzlap,

(rajz elmesélés alapján) filctoll
- megbeszélés frontális
5’ Vakvezetés páros
(bizalomérzet kialakítása, csoportos
együttműködés)
10’ Vak – kígyó frontális Időcsúszás
(mozgásos, együttműködést esetén a vak-
igénylő játék) kígyó
- a két játékban szerzett kihagyható.
élmények megbeszélése
(bizalom egymás iránt)
18
5’ Zárás: egyéni befejezetlen
befejezetlen mondatok mondatok
kártyákon
2. Csináljuk együtt!

(perc)
5’ Tengeri vihar frontális
Ráhangoló mozgásos játék
30’ Hajótörés frontális csomagoló- Szükséges

- szituációs játék egész papír, filctoll, keretbe/
csoportban (életben maradás a tanulók igénye mesébe
a szigeten, feladatok szerint az ágyazás és
kiosztása, megmenekülés – osztályban tanári
improvizációs játék) található, jelképes narráció
kellékek (hajón
utazunk,
hajótörést
szenvedünk,
egy szigetre
sodor a víz,
keressünk
élelmet,
építsünk
házat, stb.)
5’ Hogy éreztétek magatokat a csoportos
„szigeten”? (3 fő)
- beszélgetés
10’ SZÜNET
35’ Ünnepeljük meg a frontális A

megmenekülésünket! megmenekü-
Hogyan? ést is
(Ötletbörze, megbeszélés, eljátszhatjuk:
megvalósítás) tutajt
építettünk,
jött egy hajó,
stb. – bízzuk
a gyerekekre
a megoldást.
5 Zárás: frontális
közös éneklés mozgással
/tánccal
19
3. Segíts! Segítek!

(perc)
10’ Szoborjáték páros szókártyák
Ráhangoló mozgásos játék
15’ Rövid szituációs páros szituációs kártyák
gyakorlatok érzésekkel
történő azonosulásra (pl.
Micimackónak elfogyott a
méze.)
15’ Szituációs gyakorlatok páros szituációs kártyák
mindennapi példákkal frontális
(pl. padtársam megütötte a
lábát)
- megbeszélés
10’ SZÜNET
Milyen bánat ért
mostanában? Segített-e
valaki? Szoktál-e
segítséget kérni?
10’ Visszautalás a szituációs páros
gyakorlatokra, majd
„Vigasztalási” technikák
eljátszása
15’ Nehéz helyzetek kezelése: frontális
mit tehetünk, ha…?
- megbeszélés
5’ Zárás: szókártyák
állóképek megadott
témákra/helyszínekre
III. „Mondd ki bátran!”
Tartalmi fókusz:
az agresszió és kezelése, az asszertív viselkedés kialakítása
A személyes és morális értékek, az erőszakmentes kommunikáció igényének kialakítása és
erősítése a tanulókban, az asszertivitás kommunikációs készségének gyakoroltatása
 etikai szabályok, értékek felismertetése
 kommunikációs készség fejlesztése
 az egyezkedés készségének fejlesztése
 a problémamegoldó készség fejlesztése
20
 kritikai gondolkodás kialakítása és fejlesztése (a tudatos kérdezési technika
alapjainak megteremtése, saját álláspont megfogalmazásának készsége és
érvelés)
 élményszerzés, a közös játék örömének átélése
1. Nem mindegy, hogyan

(perc)
5’ Ráhangolódás: frontális
séta a térben, a
szembejövővel határozott
kézfogás mosolyogva, majd
bemutatkozás
2 perc elteltével az alapfeladat
ugyanaz, de valamilyen
(pozitív vagy negatív) érzelem
közvetítése
5’ Megbeszélés frontális
(benyomások, érzések)
15’ Távlatok (Történet Ezópuszról) frontális történet
Rövid történet tanári páros
felolvasása - értelmezés –
tanulói kérdések
megfogalmazása
5’ Szituációk ismertetése frontális szituációs
(durva megfogalmazások) kártyák
- Mutassátok be!
10’ Hogyan enyhítsük őket? páros
- Játsszátok el!
10’ SZÜNET
15’ Szituációk a mindennapi páros szituációs

iskolai életből kártyák

A te iskoládban van-e
agresszió?
Egy-egy mondat
megfogalmazása (vélemény) a
foglalkozással kapcsolatban.
2. Ki szeret engem?

(perc)
5’ Szív-vadászat frontális kartonból
Ráhangolódás kivágott
21
szívek
3’ Mese: Ádáz ordas titka (a frontális mese
mese vége nélkül) – tanári
felolvasás
10’ Szövegértés ellenőrzése a csoportos
mese dramatizálásával (3 fő)
22’ Ádáz jellemzése, a többi frontális csomagoló-
szereplő viselkedése, papír, filctollak
jellemzése – jellemvonások,
tulajdonságok indoklással
10’ SZÜNET
10’ „Mi baja lehet velünk?” – frontális
beszélgetés, vélemények
(Mi lehet az oka Ádáz
viselkedésének?)
20’ „Nem velünk van baja, hanem frontális
saját magával.”
- értelmezés, vélemények
(Tudnánk-e segíteni?
Hogyan? Te voltál-e már
olyan helyzetben, hogy
másokra zúdítottad a
haragodat?)
5’ Zárás: közös éneklés frontális
3. Erőszakmentes kommunikáció

(perc)
5’ Jerikó, Jeruzsálem frontális
Bemelegítő játék
2’ Egy elképzelt újság cikke, újságcikk

melyben egy nagy diák
kisebbeket fenyeget,
bántalmaz
- tanári felolvasás
5’ Tanulói vélemények frontális
megfogalmazása
- beszélgetés
10’ Tudnál-e olyan eseteket páros
bemutatni, amikor durván
szóltak, agresszíven
közeledtek hozzád,
megbántottak (pl. elvette
egyik osztálytársad a
tízóraidat, kilökött a büfé előtt
álló sorból, stb.).
Mutassátok be, hogyan
reagáltatok az adott helyzetre!
22
a szituációk „elemzése”
(mi volt a baj az adott
helyzettel, a másik ember
viselkedésével, mit éreztél)
10’ SZÜNET
10’ Szituációs gyakorlatok: a páros
tanulók által előzőleg
bemutatott helyzetekre való
agressziómentes reagálás
kérése
15’ Élmények megbeszélése frontális
Árulkodás vagy
segítségkérés?
A mai foglalkozás
legfontosabb gondolata
számomra az volt, hogy…
4. A mese szárnyán

(perc)
A foglalkozás Fésűs Éva: A szívtelen csiga c. meséje nyomán folyik szakaszos, kihagyásos
szövegfeldolgozással.
Az „Időgép” a segédanyagban leírtak szerint történik azzal a különbséggel, hogy ebben az
esetben egy virágos rétet képzeltetünk el a tanulókkal.
A gyerekekkel készíttessünk fejpánt-bábokat, melyeket szereplés közben használnak. Előre
elkészített sablonok gyorsítják az elkészítésüket.
3’ Bemelegítés: séta – szobor - frontális állatok képe
tanári instrukció – séta – fejpántra
szobor… tűzve (karton,
filc, ragasztó
vagy
tűzőgép),
varázspálca
5’ Képzeletbeli kirándulás egy frontális
mese nyomán – időgép - Mit egyéni
láttál? (tanulói beszámolók)
5’ Szerepajánlás: csiga, katica, frontális
hangya, tücsök, pillangó
(betoldott szereplő), réti
tündér. Milyennek képzelitek
el a csigát? Milyen a többi
szereplő?
5’ A mese elejének bemutatása. frontális
Milyen ez a csiga?
Dramatizálás
23
5’ A katicabogár megjelenése – páros
tanári narráció
Játsszátok el, szerintetek mit
tesz a csiga!
5’ A következő rész felolvasása frontális
(mit tett valójában a csiga) – a
tanulói elképzelések és a
történet összehasonlítása, a
csiga jellemzése
5’ A hangya kérése – szituáció csoportos
dramatizálás
5’ A tücsök könyörgése csoportos
- szituáció, dramatizálás
5’ A pillangó kérése – szituáció páros
dramatizálás
5’ A réti tündér megjelenése – páros
szituáció, dramatizálás
10’ SZÜNET
2’ A mese befejezése páros

dramatizálás
15 Jogos volt-e a tündér tette? frontális
Miért? Beszélgetés az
irigységről, egymás
segítésének fontosságáról, az
összetartozásról, a
megbántásról, durvaságról.
3 Ti mit tettetek volna a csiga frontális
helyében?
- beszélgetés
10 Játsszátok el a mesét úgy, frontális
ahogyan ti viselkedtetek,
beszéltetek volna! (a mese
saját változata)
dramatizálás
5 Zárás: csoportos
Autómosás (mindenkinek egyéni
valami kedveset mondunk) megnyilvánulá-
sokkal
Modul II. (11-14 éves korosztály)
Részmodulok
I. Nézz a tükörbe!
Tartalmi fókusz:
önismeret (az önismeret igénye, az önazonosság alaposabb megismerése), énkép,
önértékelés, önbecsülés
24
A tanulókban a pozitív énkép, a reális önértékelés és önnevelésre való képesség, az önbecsülés
kialakítása és fejlesztése, közös örömök és sikerélmények elérése. A modul további célja, hogy
a tanulók ismerjék meg erősségeiket és gyengeségeiket, tudjanak maguk elé reális célt kitűzni.
 önismeret, reális önértékelés, önjellemzés, önelfogadás kialakítása, reális célok
megfogalmazása,
 kritikai gondolkodás kialakítása és fejlesztése (a tudatos kérdezési technika fejlesztése,
alternatív álláspontok megfogalmazásának készsége és érvelés, mások érvelésének
mérlegelése),
 az önálló véleményalkotás és meggyőző érvelés kialakítása,
 önfegyelem, önmotiválás kialakítása a tanulókban,
 a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.
1. „Ismerd meg önmagad!”

(perc)
5’ Név-tár frontális Egymást
(névtanulás, feszültség ismerő
oldása) gyerekek
esetében
névjegyek
10’ Saját szabályaink frontális csomagoló-
(a későbbi foglalkozásokra is papír, filctoll
vonatkozó csoportszabályok
összeállítása)
10’ Elkezdett mondatok egyéni
befejezése:
Anyu mindig azt mondja
nekem … /Apu mindig azt
mondja nekem… A
barátom/barátnőm szerint én
… (az énkép forrásait feltáró
gyakorlat)
Olyan vagyok, amilyennek
mondanak? Mennyire
befolyásolja önértékelésemet
mások véleménye?
10’ SZÜNET
5’ Találj ki saját jelet! egyéni rajzlap, filctoll
(Olyan „címert” rajzol mindenki
magának - egyszerű stilizált
képet vagy mintát -, amely őt
jellemzi.)
10’ „Elefántmosás” - játék frontális
25
(Mennyire vagy jó
megfigyelő?)
5’ Zárás: elkezdett mondatok egyéni
befejezése: első körben: Én
úgy érzem, legjobb vagyok …
/ második körben: A
legkevésbé abban vagyok
tehetséges, …
2. Ismersz engem?

(perc)
5’ Bemelegítő játék: frontális
Karmesterjáték
15’ „Hirdetem magam” egyéni papír,
- Barátkereső (Önjellemzés íróeszköz
alapján felismernek-e társaid?
Ki lenne a barátod?)
20’ „Mit tenne ő?” egyéni A „Mit tenne ő?”
(Mit tenne társad egy adott frontális játék szituációba
szituációban?) helyezésére és
– tanulói vélemények, ötletek eljátszására csak
- megbeszélés akkor van szükség,
ha eredetileg az
adott tanuló passzív
vagy agresszív
megoldást adott.
10’ SZÜNET
10’ Dramatizálás páros
Játsszuk el azokat a
helyzeteket, melyekben
társunk reagálása durva,
agresszív volt, de most úgy,
hogy megnyilvánulása ne
legyen bántó, durva!
10’ A szituációk frontális
összehasonlítása,
„értékelése”.
10’ Hotelportás című játék páros szituációs Érdemes a
kártyák „Hotelportás” című
játékhoz több
szituációs kártyát
tervezni, mert a
kimaradt időben a
játék
hosszabbítható.
Ezt a játékot rövid
játékvezetői
26
narrációval is be
lehet vezetni,
rámutatva a
kommunikáció
egyéb fajtájára
(mindenki a tőle jobbra ülőhöz
szól) Azt tudtam meg rólad,
hogy … (csak pozitív dolgokat
lehet mondani)
3. „Ha én rózsa volnék…”

(perc)
5’ Ki vagyok én? frontális
4’ A Ha én rózsa volnék című magnó vagy
dal meghallgatása (Bródy számítógép,
János) CD
11’ Beszélgetés a dalszövegből frontális
kiindulva: vágyak, célok (az
ember megvalósíthatja-e
álmait, vágyait, hogyan érheti
el a kitűzött céljait)
20’ Páros interjú (ki mi szeretne páros papír,
lenni, mit kell érte tennie, íróeszköz
hogyan valósítja meg, stb.)
- beszélgetés frontális
10’ SZÜNET
5’ Időgép (fantáziajáték frontális
– elképzelés a jövőről)
15’ Beszélgetőkör:
Mit kell tenned ahhoz, hogy frontális
elérd vágyaid?
15’ „Mesterségem címere a egyéni rajzlap, filctoll
cégérem”
- jövendő foglalkozás
címerének megtervezése –
bemutatás, megbeszélés frontális
minden tanuló mond egy
mondatot a foglalkozáshoz
kapcsolódóan (bármi lehet,
ami eszébe jut ezzel
kapcsolatban)
27
II. A másik ember is fontos
Tartalmi fókusz:
együttműködés, mások tisztelete
A közösség iránti attitűd kialakítása és fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, az
együttjátszás örömének és a csoportmunka előnyeinek megtapasztalása
 közösségépítő, együttműködési készség kialakítása,
 kommunikációs készség fejlesztése,
 empátia és tolerancia erősítése,
 pozitív szerepvállalás közösségben,
 a szabályelfogadás –és betartás képességének erősítése játékok során és
közösségben.
1. Ismerőstől barátig

(perc)
5’ Ráhangolódás: frontális
a gyerekek elszórtan
helyezkednek el a térben,
majd többszöri
irányváltoztatással sétálnak.
Akivel szembetalálkoznak,
azzal kezet fognak, a
szemébe néznek, és érthetően
bemutatkoznak.
7’ Egy cserép virág frontális egy cserép
- bevezető beszélgetés virág
3’ A beszélő medve című frontális mese
kanadai népmese
meghallgatása /tanári
felolvasás
5’ Megbeszélés, kérdések csoportos papír,
megfogalmazása a (3 fő) íróeszköz
történethez kapcsolódóan
10’ A kérdések megválaszolása, frontális
megbeszélése
10’ Ti mit tettetek volna? páros
Játsszátok el! (Páros
szituációs gyakorlat)
10’ SZÜNET
5’ Beszéljétek meg csoportos csomagoló-
kiscsoportban, hogy (3 fő) papír, filctoll
szerintetek milyen egy igazi
28
barát? Írjátok le ezeket a
tulajdonságokat!
10’ Hogyan kötődnek a páros
barátságok?
Szituációs játék
Játsszatok el egy-egy
lehetőséget!
10’ Beszélgetés a szituációkról frontális
5’ Zárás: frontális gombolyag
Hálójáték
2. Együtt egymásért

(perc)
5’ „Sziámi” páros
Ráhangoló játék
10’ Beszélgetés a szerzett frontális
tapasztalatokról (nehézségek,
megoldások, néhány jó ötlet
bemutatása)
15’ Másolat páros kész
Páros rajzos feladat egyszerű
vonalú rajzok,
rajzlap, filctoll
10’ Az előző feladat megbeszélése frontális
10’ SZÜNET
10’ Állóképek: Egymásnak páros
segítünk - az életből vett
példák
5’ Fogalmi tisztázás frontális
együttműködés, egymás
segítése, segítségkérés
10’ Dramatizálás páros Szituációs
Segítségkérés bemutatása kártyák
szituációs gyakorlatokkal
10’ Beszélgetőkör:
Miért jó, ha segíthetünk?
5’ Zárás: frontális
Csoportkép vezényszóra
29
3. Hogy megy együtt?

(perc)
10’ Bábel frontális kártyák
(séta a térben, az utasításnak csomagoló-
megfelelő viselkedés, közös papír, filctoll
rajzolás)
5’ A tapasztalatok megbeszélése frontális
Vannak-e olyan helyzetek,
amikor könnyebb együtt,
társakkal dolgozni? Miért? Mi
kell ahhoz, hogy jól együtt
tudjunk dolgozni?
15’ Szituációs gyakorlatok csoportos szituációs A szituációs
életből vett példák a közös (3 fő) kártyák gyakorlatokat
munkavégzésre (megadott lehet előbb
szituációs helyzetek, pl. párokban
kutatómunka történelem órára, kezdeni, majd
osztálybuli szervezése) kiterjeszteni az
egész csoportot
igénybe vevő
játékra (a
csoport
összetételétől
függ).
10’ SZÜNET
10’ A kétméteres evőpálcikák frontális mese
kínai népmese
az első rész meghallgatása, a
szövegértés ellenőrzése tanulói
hozzászólásokkal, kérdésekkel,
kiegészítő tanári kérdésekkel
15’ A történet végének jóslása csoportos két hosszú
(próbálkozások a megoldásra) (3 fő) vékony pálca
és eljátszása kiscsoportokban -
megbeszélés frontális
5’ A történet végének frontális mese
meghallgatása –
összehasonlítás - összegzés
5’ Zárás: „Légy része az frontális
egésznek” (tájékozódási játék)
30
III. Nyisd ki az öklöd!
Tartalmi fókusz:
az agresszió és kezelése, az asszertív viselkedés kialakítása
A személyes és morális értékek tisztázása, az erőszakmentes kommunikáció igényének
kialakítása és erősítése a tanulókban, az asszertivitás kommunikációs készségének
gyakoroltatása
 etikai szabályok, értékek felismertetése,
 kommunikációs készség fejlesztése,
 az egyezkedés készségének fejlesztése,
 a problémamegoldó készség fejlesztése,
 kritikai gondolkodás kialakítása és fejlesztése (a tudatos kérdezési technika
fejlesztése, alternatív álláspontok megfogalmazásának készsége és érvelés,
mások érvelésének mérlegelése),
 élményszerzés, a közös játék örömének átélése.
1. Megfélemlítés

(perc)
5’ Postakocsi frontális vékony sál
Bemelegítő játék szem
bekötéséhez
15’ Roy és a bősz óriás csoportos
(egy ír monda változatának (3 fő)
felolvasása,
a szövegértés ellenőrzése
tanulói megbeszélésekkel,
kérdésekkel, majd tanári
kiegészítő kérdésekkel)
10’ Milyen volt Harold, az óriás? csoportos
(jellemzés érvekkel - (3 fő)
jellemtérkép)
Mit jelent, ha valaki csoportos
fenyegető, erőszakos? Miért
fenyegeti az egyik ember a
másikat?
Kik azok az áldozatok?
10’ SZÜNET
10’ Szituációs gyakorlat páros Szituációs
Agresszív megoldások kártyák
31
bemutatása
A zaklató és az áldozat frontális
megfigyeltetése
- megbeszélés
10’ Dramatizálás páros
Játsszátok el újból a jelenetet
erőszakmentes megoldással!
Milyen érzések alakultak ki
bennetek a kétféle megoldás
láttán?
Hogyan érezheti magát az
áldozat?
Miért jobb a békés
megoldás?
5’ Zárás: frontális
közös éneklés
(pl. Ha jó a kedved…)
2. Erőszak a mindennapokban

(perc)
5’ „Szólíts meg, és reagálj egyéni
változatosan!” Séta a térben,
majd a csoport egyik tagjának frontális
megszólítása durva módon
- érzések megbeszélése
5’ „Legyél udvarias!” frontális
Az első játék verziója azzal a
kikötéssel, hogy csak udvarias
lehet a megszólítás
az agresszív, kiabálós
megszólításra várhatóan
hasonló a reakció - enyhítsük
- megbeszélés
10’ Mit olvastál? páros újságcikkek Az újságcikkek
Újságcikkek párokban történő lehetnek igaziak
elolvasása, beszámoló az vagy a vezető által
olvasottakról a többieknek írtak is a
csoporthoz igazítva.
Mi okozza a hétköznapi
erőszakot?
Hogyan befolyásolja a
viselkedésünket a média, az
internet?
10’ SZÜNET
10’ „Milyen a jó érv?” frontális ppt
Az érvelési technikák
tisztázása
32
15’ „Gyere inkább a térre!” páros
Szituációs gyakorlat, a
meggyőzés technikái
A pár egyik tagja
folyamatosan internetezik.
A másik tag feladata, hogy
érvekkel alátámasztva
meggyőzze arról társát,
hogy inkább mással kellene
töltenie a szabadidejét!
- az élmények megbeszélése
a bemutatott megoldások
megbeszélése
Mit tanultál ma?
3. Erőszakmentes iskola

(perc)
5’ Adj hozzá egy mozdulatot! frontális
2’ Az osztály réme alszik frontális vers
vers felolvasása
Miért aludt el Bill? Hogyan
viselkednek a többiek? Miért
sajnálja Jane? Szerinted mi
lesz a versben leírtak után? m
10’ Ötletbörze páros
Ki a jó magaviseletű? És ki a
rossz?
Pozitív és negatív
tulajdonságok párba állítása
- megbeszélés
10’ SZÜNET
15’ Az ötletbörzében feltárt csoportos
ellentétes tulajdonságok közül (3 fős)
egy-egy kiválasztása és
párokban egy hozzáköthető
iskolai helyzet eljátszása. A
szituációs gyakorlatban
megjelenik a tanár is. Mit
tesz?
Hogyan éreztétek magatokat?
Miért zavar minket az
agresszió?
Mit tehet a tanár?
33
(kulturált véleményalkotás
szabályainak betartása
mellett)
15’ „Énközlések” egyéni szituációs
Az „énközlés” módjának kártyák
ismertetését követően a
tanulók szituációs kártyákat
kapnak. A leírt esetekben
elhangzó mondatokat ki kell
cserélniük „énközlő”
mondatokra és úgy ismertetni
a társaikkal.
10’ Záró beszélgetés: frontális

Hogyan érezted magad a
foglalkozásokon? Melyik játék
tetszett a legjobban? (Hagyjuk
a gyerekeket szabadon
beszélni.)
4. A mi mesénk

(perc)
30’ Kié lehetett? frontális Pl: mobiltelefon, A foglalkozás
Különböző tárgyakat zsebkés, folyamán a
teszünk a gyerekek elé. tankönyv, szereplők nem
A tanulók elképzelik, hajgumi, változtathatók
hogy az iskolában melyik szemüveg, meg.
tárgy kié lehet. ellenőrző Csomagolópapírra
Felépítik a szereplők jegyzet is
karakterét: hogy néznek Csomagolópapír, készíthető a
ki, hány évesek, íróeszköz szereplők
milyenek a nevével, főbb
tulajdonságaik, tulajdonságaival.
szokásaik, családjuk,
hobbijuk, erősségük,
gyengeségük
10’ SZÜNET
30’ Helyzetbehozás, majd a csoportos A bevezetőben A helyzeteket a
gyerekek saját ötleteik (3 fő) használt tárgyak, játékvezető adja meg.
alapján a kialakított kellékek (pl. csúfulás, eltűnt
karakterek egy iskolában tízórai stb.)
eltöltött napjának
összeállítása és
eljátszása.
Hogyan telik egy nap az
iskolában?
Élmények megbeszélése
34
5’ Lezárás: frontális
Mit tanultál ma?
Segédanyag a foglalkozásokat vezetők számára

Játékleírások
Add tovább!
A gyerekek 4-5 fős csoportban dolgoznak. A csoport egyik tagjának 1 percig mutatunk egy
rajzot, melyet alaposan megnéz, majd lerajzol. Ezután a csoport másik tagjának megmutatja
saját rajzát, melyet a „második tag” néhány másodperc után emlékezetből lerajzol. Ezt
követően rajzol a harmadik, majd a negyedik csapattag is. Mindenki csak a közvetlenül előtte
levő csoporttag rajzát figyelheti meg. A végén összehasonlítjuk a gyerekek rajzait az
eredetivel.
A következő feladat abban különbözik az előzőtől, hogy most nem mutatjuk meg a rajzot,
hanem szóban mondjuk el, mi van rajta. Törekedjünk arra, hogy minél pontosabban írjuk le a
képet, térjünk ki az irányokra, méretekre, távolságokra, stb. A legutolsó tanuló a szóbeli
képleíráshoz készítsen rajzot is vagy vázlatot, így könnyebbé válik az összehasonlítás az
eredetivel. A legvégén tegyük egymás mellé az eredeti képeket a gyerekek által rajzoltakkal,
majd beszéljük meg, hogy vannak-e különbségek, miből adódtak, melyik volt nehezebb, miért,
2
stb.
Adj hozzá egy mozdulatot!

A gyerekek körben állnak. A játék vezetője kezd egy egyszerű mozdulattal, például megérinti
az orrát. A mellette álló játékos megismétli ezt a mozdulatot, majd hozzátesz egy másikat. A
harmadik megismétli az első két mozdulatot, ő is hozzátesz egyet, és így tovább.
Alma, körte, gyümölcssaláta

A gyerekek körben ülnek. Sorban kiosztjuk rájuk a gyümölcsneveket. Egy tanuló a kör
közepén áll, és mond egy gyümölcsnevet, pl. alma. Akkor az almák helyet cserélnek, és a
középen álló is megpróbál leülni. Ha azt mondja: gyümölcssaláta, akkor mindenki helyet
cserél.
A gyerekeknek kiosztott szavak bármilyen nevek lehetnek, pl. színek, évszakok,
foglalkozások, stb, ezzel tartalmilag is kapcsolódunk a feldolgozandó témához.
2
Játékkönyv: szerk.: Kaposi László 46
35
Bábel
A minden résztvevő kap egy üzenettel ellátott kártyát, melyet nem szabad megmutatnia
senkinek : Mosolyogj rám! Grimaszolj! Fordíts nekem hátat! Kedvesen fogd meg a vállam!
Csinálj utánam mindent! Legyints, ha beszélek! Mindenre bólogass! Ne engedj beszélni!
Hallgass meg mindent, amit mondok! Mindenben mondj ellent! stb. A gyerekek szabadon
sétálnak és beszélgetnek a térben, megszólítják egymást. Mindenkinek úgy kell viselkedni a
többiekkel, ahogy a rá erősített kártya utasítja.
3 perc után a csoport kap egy feladatot: rajzoljanak egy képet csomagolópapírra színes
filctollakkal a leírás alapján. Fontos, hogy mindenkinek legyen feladata. Leírás: Rajzoljatok
egy házat! A ház mellett jobb oldalon egy autó áll, balról egy fa. A ház előtti füves részen egy
kutya ül. A fán madárfészek van, benne két madár. Az égen bárányfelhők. A kép színes
legyen!A feladatot úgy kell végrehajtani, hogy az utasításnak megfelelően viselkedjenek
egymással a tanulók. A rajzra 5 percet kapnak. A rajzolást megbeszélés követi. Milyen érzés
volt, hogy egy bizonyos módon bántak velünk? Mennyire ment a közös munka? Nehéz volt
vagy könnyű? Mi nehezítette? Mikor lett volna hatékonyabb a csoport munkája? Az életben
előfordul-e, hogy bizonyos emberekkel anélkül viselkedünk valamilyen módon, hogy
ismernénk?Tudnátok-e példákat mondani?
Bújj át a karikán!
A tanulók körben állnak, megfogják egymás kezét. Az egyik pár összekulcsolt kezére egy
hullahoppkarika van fűzve. Feladat: a karikát végig kell vinni a körön úgy, hogy nem
engedhetik el egymás kezét. A játék akkor ér véget, ha a karika visszajut az eredeti helyére.
Cseréljenek helyet azok, akik …

A gyerekek az osztályteremben körben ülnek (a körben a kelleténél eggyel kevesebb szék
van), a tanár a kör közepére áll. A játékszabályok ismertetése után ő indítja a játékot.
Játékszabály: a kör közepén álló utasítást ad a helycserére, pl. „Cseréljenek helyet azok,
akiknek van nővérük!”. Akikre igaz az állítás, azok felpattannak, és másik székre próbálnak
leülni. A kör közepén álló is igyekszik magának széket találni. Akinek nem jutott hely, az
marad a kör közepén, és ad új utasítást a helycserére. A középen álló csak olyan tartalmú
utasítást adhat, amely rá is vonatkozik. Helycserekor a gyerekek nem ülhetnek vissza a saját
székükre vagy a mellette levőkre.
„ Egy cserép virág” (bevezető beszélgetés)

A vezető a kör közepére tesz egy cserép virágot, majd felteszi a következő kérdést: Mit teszel,
ha kapsz egy cserép virágot? A tanulók elmondják gondolataikat, s valószínüleg elhangzik az
„ápol” szó is. Ebből indulunk tovább: Mit lehet még ápolni? (beteget, növényt, állatot,
kapcsolatot, stb.). Milyen lehet egy kapcsolat két ember között? (családi, rokoni, szerelmi,
baráti, haveri, stb.). Mit jelent kapcsolatot ápolni?
36
„Elefántmosás”
Három (négy) gyerek kimegy a teremből. A bent maradók kitalálnak egy rövid történetet (pl.
valaki alszik, csörög az óra, lenyomja, megint csörög, lenyomja, harmadszorra csörög,
felugrik, elkésett, kapkodva öltözik, rohan), majd egy gyerek eljátssza némajátékkal. Ezután
behívnak egy gyereket, aki végignézi a történetet. A második gyereknek már ő mutogatja el, a
harmadiknak a második. A harmadik gyerek mutogatás közben meséli is az általa gondolt
történetet. A végén megnézik az eredetit. Fontos, hogy minden bejövő gyerek ugyanonnan
nézze végig a történetet. A játék közben beszélni, kérdezni, megjegyzéseket tenni nem
szabad. A történet csak egyszer mutogatható el.
Hálójáték
A körben álló gyerekek vastag fonálból feltekert gombolyagot dobnak egymásnak. A dobó az
ujjára tekeri a fonalat, majd megszólít valakit, akinek dobja a gombolyagot, s ezzel egyidejűleg
valamilyen pozitív megerősítést mond neki, pl. Szeretem, hogy mindig vidám vagy. Jó, hogy
olyan türelmesen magyarázod el azt, amit nem értek. Mindig nagyon szépen díszíted az
osztályt. stb. Aki a gombolyagot elkapta, kifeszíti, egyik kezével tartja, ezután továbbítja a
maradékot. A kifeszített zsinór hálója a játék végére mindenkit összeköt a társakkal.
Hotelportás
Egy szállodában vagyunk. Teljesen elment a hangunk, nem tudunk megszólalni, pedig nagyon
fontos dolgot kellene közölni a portással. Beszéd nélkül, mutogatva kell a portás tudtára adni
közlendőnket. A portás beszélhet, kérdéseit értjük, megjegyzéseire is tudunk reagálni
gesztikulációval, mimikával. Pl. Becsapódott a szobám ajtaja, nem tudok bemenni. Van
3
pótkulcsa?
Időgép
Elképzeltetjük a tanulókkal, hogy egy időgépben ülünk, mellyel vissza- vagy előre mehetünk
az időben. Megkérjük őket, hogy kicsit csússzanak előre a széken, hátukat tartsák egyenesen,
teljes talpukat helyezzék a padlóra, tenyerüket kényelmesen és lazán tegyék a combjukra. A
szemüket csukják be. Tanár: Egy időgépben ülsz. A gép startra kész. 3…2…1… start!
Elindultál előre az időben 5 évet. Most 5 évvel idősebb vagy. Mit látsz? Ki vagy? Mivel
foglalkozol? Van-e saját családod? Milyen most az életed? Jól figyeld meg 5 évvel idősebb
önmagadat! (Néhány másodperc szünet.) Visszaértél. Nyisd ki a szemed! Milyennek láttad
magad? A tanulók mesélnek „jövőképükről”.
Jerikó – Jeruzsálem
A gyerekek körben ülnek. A játékvezető a kör közepén áll. Ha Jeruzsálemet kiált, mindenki
feláll/állva marad, ha Jerikót, leülnek/ ülve maradnak. Aki eltéveszti, kiesik.
3
37
Jobb oldalt nincs senki se, kérlek …, ülj ide!
A tanulók körben ülnek, egy szék üresen marad. Az üres széktől balra ülő megszólítja az
egyik társát: Jobb oldalt nincs senki se, kérlek Mari, ülj ide! A megszólított az üres székre ül.
Most az így üresen maradt széktől balra ülő hív valakit maga mellé.
Karmesterjáték
Egy tanulót kiküldünk a teremből, a többiek körbe állnak. Ezután a bent maradók választanak
egy mozgásirányítót, akinek a mozdulatait a többiek a későbbiekben utánozni fogják. Az
irányító mindenféle mozdulatot tehet (megsimítja a haját, keresztbe teszi a lábát, stb.). Arra
kell ügyelnie, hogy a mozdulatot követhető sebességgel hajtsa végre. A kiküldött gyerek
bejön, ő a kitaláló. A kitaláló feladata az, hogy a csoport együttes mozgását figyelve
megnevezze az irányítót. Hogy mindenki szerepeljen, a következő körre irányítót is, és
4
kitalálót is választunk.
Képzeletbeli ajándék
Mindenki felírja a nevét egy cédulára (a játékvezető előre elkészítheti a csoport névsorát
kártyákra), beletesszük egy kalapba, majd mindenki húz egy nevet, melyet senkinek sem
szabad megmutatni. A gyerekek egy cédulára ráírják egy képzeletbeli ajándék nevét, melyet
annak ajándékoznának, akinek kihúzták a nevét. Az ajándékok kapcsolatokra, helyzetekre,
állapotokra utalhatnak, pl. Peti elvesztette a telefonját, akkor „küldök” neki egyet, Kati nagyon
szeretne elmenni az állatkertbe, „küldök” neki két belépőt, stb. A cédulákat kalapba vagy
dobozba tesszük, és egyenként húzzuk ki és olvassuk fel a rajtuk levő ajándék nevét. A
gyerekek megpróbálják kitalálni, ki a címzett. Ha döntöttek, az ajándékozó megcáfolja vagy
5
megerősíti a címzett személyét.
Ki vagyok én?
A játék kezdetekor a gyerekek új „személyazonosságot” kapnak: mindegyikőjük hátára
feltűzünk egy cédulát egy általuk ismert személy, irodalmi alak, mesehős, stb nevével. A saját
céduláját senki sem láthatja. Ezután a tanulók járkálnak a térben, és a szembejövőknek
tehetnek fel 2 kérdést a hátukon levő névre vonatkozóan. Mindenkinek eldöntendő kérdések
segítségével kell kinyomoznia „új személyazonosságát”. Ha már valaki biztosnak véli, hogy mi
a neve, akkor a játékvezetőhöz/tanárhoz megy, és rákérdezhet. Ezt csak kétszer teheti meg.
Ha kitalálta, leveszik róla a cédulát, és helyet foglal a körben. A játéknak akkor van vége, ha
mindenki kitalálta a nevét, vagy a játékvezető jelzi, hogy letelt az idő. Ez utóbbi esetben
állítások megfogalmazásával segíthetnek az adott tanulónak személyazonosságának
6
kitalálásában.
4
5
6
38
A játékot megbeszélés követi: Kinek sikerült gyorsan kitalálnia a nevét? Mi segített? Melyik
kérdésnél jöttél rá, hogy mi a neved? Kinek volt nehéz kitalálnia a nevét? Mi okozta a
nehézséget? A várható válaszokból összegezhetünk: az embereket külső és belső
tulajdonságaik alapján ismerjük meg, majd feltehetjük a kérdést, hogy tisztában vagyunk-e
saját tulajdonságainkkal, erősségeinkkel, gyengéinkkel.
Másolat
A gyerekek párokban dolgoznak. A párok egymásnak háttal fordított székeken foglalnak
helyet. Kommunikálniuk csak szavakkal szabad, forgolódni nem lehet. A párok közös feladata
másolatkészítés lesz. A pár egyike kap egy lapot, melyen megnevezhetetlen minta található. A
feladata, hogy másoltassa le a képet párjával szóbeli utasítások alapján. Munkaidő: 3 perc. A
megadott idő letelte után a gyerekek összehasonlítják a két rajzot, és megbeszélik, hogy jól
fogalmazott-e a beszélő, könnyű volt-e követni az utasításait, stb. Megbeszélési idő: 2 perc.
Ezután a párok szerepet cserélnek, és egy másik mintát kell lerajzolni.
Mit tenne ő…?

A játékvezető ismertet egy befejezetlen történetet/szituációt a csoporttal, pl. Hazatérve
felfordulást találsz a szobádban…, Az iskolaudvaron találsz egy ezrest, senki sincs a
környéken …, Valaki megette a csokidat, mely a padban volt …, stb. Egy gyerek kimegy a
teremből, és kint azon kell gondolkodnia, mit tenne ő ebben a helyzetben. Bent maradó
társainak a feladata, hogy rövid megbeszélés után döntsék el, hogy szerintük hogyan
viselkedne, mit tenne társuk ebben a helyzetben. Ezután visszajön kiküldött társuk, és közli a
saját válaszát. A gyerekek azonnal visszajelzést kapnak, hogy eltalálták vagy nem kiküldött
társuk reagálását, mennyire ismerik őt, stb. A játék végén kérdezzük meg a tanulókat, hogy
7
szerintük mennyire ismerik egymást, kérjük, hogy véleményüket indokolják is meg.
Miután a játék alaphelyzete véget ért, a kapott megoldásokat újra lehet játszani az
asszertivitás elemei szerint akkor, ha eredetileg a játékos passzív vagy agresszív megoldást
adott.
Névjegykártya
A gyerekek körben ülnek a teremben. Minden játékos készít magáról egy „névjegykártyát”:
egy lapra olyan jellemzőket vagy belső tulajdonságokat ír, amelyek – szerinte – jellemzőek rá.
Külső tulajdonságokat és ruházatot nem lehet leírni. A vezető összeszedi a kártyákat,
megkeveri, majd mindenki húz belőle egyet. A tanulók felolvassák a kártyájukon levő
jellemzést, a többiek pedig próbálják kitalálni, hogy kiről van szó. A kártya tulajdonosa csak
8
akkor segíthet, ha senki nem tudja kitalálni, ki írta.
7
8
39
Név-tár
A csoport szétszóródik a teremben. Adott jelre mindenki elindul, és annyi emberrel fog kezet a
rendelkezésre álló idő alatt, amennyivel csak lehet. Minden egyes kézfogásnál be kell
mutatkozni. Feladat: a neveket meg kell jegyezni. Olyan csoport esetében, akik ismerik
9
egymást, a tanulók fiktív neveket kapnak.
Páros interjú
Minden játékos írjon fel 5-6 olyan kérdést, melyet a vele interjút készítőnek kellene feltennie
ahhoz, hogy őt minél jobban megismerhesse. A játszók válasszanak párt maguknak, majd a
kérdéseket kicserélve készítsék el az interjút. Az éppen „hallgató” játékos feladata a kapott
10
válaszok megjegyzése. Ezután a 6 fős csoportban mutatják be partnerüket a többieknek.
Postakocsi
A gyerekek körben ülnek, a kör közepén áll egy tanuló, ő a kocsis. Mindenki mond egy
városnevet, a kör közepén álló is. Ezután bekötjük a körben álló szemét, aki indítja a játékot:
„Azonnal indul a postakocsi Komáromból Egerbe. Tessék beszállni!” Ekkor „Komárom” és
„Eger” csendben helyet cserél, miközben a bekötött szemű játékos megpróbálja valamelyiket
elkapni. Akit megfogott, az kerül középre. A körben ülők nem adhatnak ki semmiféle zajt.
Figyelni kell arra, hogy a bekötött szemű játékos ne tévedjen a körön kívül, és fel ne bukjon.
Rád figyelünk
A gyerekek pár mondatba sűrítve próbáljanak magukról olyan információkat adni a
többieknek, melyeket fontosnak vagy érdekesnek tartanak elmondani. A játék előtti instrukció:
itt és most, neked és nekünk fontos dolgokat kell egyetlen percbe sűrítve elmondani. A
tapasztaltakat megbeszélés követi: tudjuk-e, hogy mi a fontos a másiknak? Valóban lényeges
dolgokat közöltünk önmagunkról? Ha nem, miért?
Séta – szobor – tanári instrukció – séta …

A gyerekek sétálnak a térben, tapsra szoborrá válnak. Ezalatt utasítást kapnak, hogyan
folytassák tovább a sétát, majd tapsra újra megelevenednek. Újabb tapsra ismét megállnak,
…
Az utasítások alkothatnak történetet is, például „bezárod az ajtót és lemész a lépcsőn – kint
nagyon meleg van, leveszed a pulóvered, …, de önálló utasítások is lehetnek, pl. járj úgy, mint
egy medve – süti a talpad a homok, … Más: a séta alatt zene szól, a tapsot a zene leállítása
és újraindítása helyettesíti.
9
10
40
Sziámi
A résztvevők párokat formálnak. Egy általuk választott ponton (testfelületen) „összenőnek”. A
játék során az összenőtt testrészek nem válhatnak el. A pároknak mindenféle jel,
megbeszélés nélkül kell mozogniuk, megállniuk, kedvük szerint újra elindulniuk, leülhetnek,
11
lehajolhatnak, stb.
Szív-vadászat
A gyerekek távollétében a nevelő kartonból kivágott kis szíveket rejt el, tűz, köt a
legkülönfélébb, de felfedezhető helyekre. Az elrejtett szív eggyel kevesebb, mint a gyerekek
száma. Feladat: Keressék meg a szíveket, s aki talált, üljön le a helyére. Csupán egy játékos
marad „szív” nélkül. Ő odaáll valamelyik társa elé, és azt mondja: „Add a szíved!” Ő
visszakérdez: „Mit adsz érte?” Ekkor valami jó szót (pozitív megerősítést, biztatást,
jókívánságot) ad a szívért, amivel leül, és most a szív nélkül maradó kérdez tovább. A játék
addig tart, amíg mindenki odaadta már a szívét. Végül a szív nélkül maradt gyereknek a
játékvezető nyújtja át az addig félretett szívet egy kedves mondattal.
Szoborjáték
Páros játék. A párok egymással kapcsolatban álló pózt alakítanak ki. pl. táncoló pár, híd, stb,
a csoport tagjai kitalálják, hogy mit látnak. Kártyákon levő ötletekkel lehet segíteni a
játékosokat.
Találj ki saját jelet!

Két – három perc alatt mindenki rajzol magának egy saját jelet, egy egyszerű stilizált képet
vagy mintát, amely őt jellemzi. A megbeszélés során mindenki elmondja, miért választotta azt
a jelet.
Tengeri vihar
A gyerekek körben ülnek. Egyikőjük középen áll. Ha azt mondja, hogy „hullám balról”, akkor
mindenki gyorsan a jobb oldali székre ül. A „hullám jobbról” kiáltásra a tanulók a tőlük balra
levő székre ülnek. Ha a mellette levő nem elég gyors, akár az ölébe is ülhet. Aki eltéveszti,
„beleesett a tengerbe”, a következő körben neki is a kör közepén kell maradnia „úszni”. A
következő felszólításkor a „tengerben maradt” is széket kereshet magának ugyanúgy, mint a
középen álló. A „tengeri vihar” felszólításra mindenki helyet cserél. A játék közben a középen
álló is próbál magának széket találni.
11
41
Vak-kígyó
Egymás kezét fogva megy 4-5 gyerek csukott szemmel (kezdetben nagyon lassan) a sor
elején álló, nyitott szemű társuk után. Sem az irányító, sem a vakok nem beszélhetnek, csak
12
kezük szorításával, mozgatásával adhatnak egymásnak információt.
Vakvezetés
Páros játék, - egy nyitott szemű és egy bekötött szemű játssza, - a nyitott szemű kézen fogva
lassan vezeti a másikat. Akadályokat lehet képezni székekből, meghatározni egy útvonalat,
ahogyan meg kell kerülni az akadályokat.
Virágültetés – társak felismerése hang alapján

A gyerekek elszóródnak a térben. Egyiküknek bekötjük a szemét, a többiek egy virágnevet
választanak maguknak (bármilyen szavakkal lehet játszani). A bekötött szemű gyerek lassan
megy a gyerekek között, és akivel találkozik, azt érintéssel kéri meg, hogy mondja a nevét. A
hang alapján meg kell neveznie osztálytársát. Akit sikerült megnevezni, az leül. Kérjük meg a
gyerekeket, hogy mindenki természetes hangján beszéljen. A játék előtt állapodjunk meg,
hogy hány osztálytársat kell felismerni, pl. hármat, így többen próbálkozhatnak, és a játék nem
válik unalmassá. Minden új játéknál új nevet válasszanak maguknak a gyerekek.
Zsipp-zsupp
Körben ülünk. Ha a játékmester a kör közepéről rámutat valakire, s azt mondja, hogy „zsipp”,
akkor annak azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja, hogy
„zsupp”, akkor a bal oldali szomszéd nevét kell mondani. Ha „zsipp-zsuppot” mond, akkor
mindenki helyet cserél, senki nem maradhat addigi szomszédja mellett, majd folytatódik a
játék, csak a szomszédok változtak. Aki téveszt vagy nem tudja szomszédja nevét, esetleg
sokat gondolkozik rajta, maga áll be a körbe játékmesternek. Ha ismerik egymást a gyerekek,
változtathatjuk a játékot: vezetéknevet is kell mondani, a kedvenc színét, kedvenc ételét
13
mondjuk (bármilyen variációt ki lehet találni).
12
13
42
Egyéb játékötletek
Árvíz
A gyerekek tágas körben ülnek. A játékvezető különböző vezényszavára a játszóknak más és
más feladatokat kell elvégezniük:
Árvíz: mindenki feláll (ha csoport tud fegyelmezetten játszani, a székre áll, ha nem,
a szék elé)
Tűz: mindenki leguggol (tábortüzet gyújt)
Hóvihar: leül a székére (hazamegy)
Jön a medve: a játékvezetőhöz futnak védelemért (ez a rész elhagyható)
A vezényszó elhangzása után azonnal, beszéd nélkül cselekedjenek a gyerekek.
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy játék közben ne tolakodjanak, hanem
14
udvariasak legyenek egymással.
Cica – egér
A gyerekek félkörben ülnek. Tőlük 3-5 méter távolságban egy széken, a többieknek háttal ül a
„cica”.Fejét térdére hajtva „alszik”. A szék alá a földre csengőt vagy kulcscsomót helyezünk. A
játékvezető valakire rámutat, aki csendben a csengőhöz lopakodik, és megrázza ( a
kulcscsomót felkapja), majd villámgyorsan visszafut az „egérlyukba”, a helyére. Mihelyt a
cica meghallja a csengőszót/kucscsörgést, az „egér” után iramodik. Ha megfogta,
15
helyet cserélnek, ha nem, más egérke jöhet csengetni.
Csendes-e vagy csattos?

A gyerekek körben állnak, középen egy bekötött szemű gyermek. Megkérdezik tőle:
„Csendes-e vagy csattos?” Ha azt válaszolja, hogy „csendes”, akkor egészen halkan,
óvatosan járnak körülötte, és meg-megérintik. Ha a válasz „csattos”, akkor egyet-egyet
tapsolva járják körbe. A középen álló megpróbál valakit elkapni, ha sikerül, szerepet
cserélnek. Ha senkit sem tud megfogni, a játékvezető „lefújhatja” a játékot, és új gyereket
választanak középre.
Farkasverem
A földre kb. 2-2és fél méter átmérőjű kört rajzolunk, ez a „farkasverem”, ahol a „farkas”
tanyázik. A többiek a kör szélén állnak, és kérdezik: „Farkas-barkas, kellene egy kis
báránypecsenye?” A báránykák közben bemerészkednek a körbe, majd kimenekülnek a
farkas elől, mert csak a körön belül lehet megfogni őket. Akit megfogott, azzal helyet cserél,
16
mert ő lesz az új farkas.
14
Karlócai Marianne: Komámasszony, hol az olló? 138.
15
16
43
Hangtükör
Valaki középre áll, és dobolással, toppantással, csettintéssel, sziszegéssel, stb. különböző
ritmusokat ad meg, melyet a többiek fáziskéséssel egységenként utánoznak. A keltett
17
zajokhoz mozgás is tartozik.
Hívójel
Mindenki kitalál magának egy jelet, melyet minden gyerek utánoz. Miután megjegyezték
egymás hívójeleit, kezdődhet a játék. Egy tanuló indít: mutatja a saját jelét, majd
rögtön utána egy másik társáét. A „meghívott” mutatja a saját hívójelét, majd újabb
társát szólítja meg annak a jelével.
Kis batyumnak helyet kérek

Egy kivételével a gyerekek körben ülnek. Aki állva marad batyuval a kezében, úgy tesz,
mintha nagyon fáradt volna, és messziről érkezne. Belép a körbe, köszönnek egymásnak,
majd a körben ülők megkérdezik tőle: Honnan jöttél? A batyus játékos válasza tetszőleges
lehet: faluról, Balatonról, Szegedről, nagymamától, stb. Mindjárt utána hozzáteszi: „Kis
batyumnak helyet kérek!”. Ekkor mindenki feláll, és máshová ül le. A batyus gyerek is leül
18
közben valahová, így akinek nem jut szék, az kapja a batyut, és elölről kezdődik a játék.
Mari néni
Az „Árvíz” játék változata, mely fokozott figyelmet igényel. Bevezetése: „Mari néni” kedves
néni, akinek szót fogadunk. „Pista bácsi” huncut bácsi, akinek nem engedelmeskedünk.
Ezután az „Árvíz” játék utasításait megelőzzük az egyik vagy másik mondattal: Mari néni azt
19
mondta …, Pista bácsi azt mondta…
A játék érdekesebbé tehető, ha az utasítások sokfélék, pl. fogd meg a bokád/füled, guggolj le,
stb.
Merevedj szoborrá!
A gyerekek egymás mellett sorban állnak, előttük 10-20 lépés távolságra (játéktér nagyságától
függően) háttal a játékvezető. A többiek előrelépegetnek (nem futnak!). A játékvezető hirtelen
megmerevedniük, amilyenben éppen voltak. Ha valaki még ezután is lép, három lépést vissza
kell mennie. Ha a vezető megint előrefordul, a szobrok megelevenednek, és előre igyekeznek.
Addig tart a játék, míg valaki meg nem érinti a vezetőt. Aki először ér oda, az lesz a
20
következő vezető.
17
Gabnai Katalin: Drámajátékok 46.
18
19
20
44
Mi változott?
Egyvalakit kiküldünk a szobából. Mielőtt kimegy, alaposan körülnéz: ki hol ül, hogy néz ki, stb.
Ezután a bent maradók megcserélhetik helyüket, elcserélhetik ruhadarabjaikat, használati
tárgyaikat: összesen három változtatást hajtanak végre. Behívjuk a kitalálót, akinek az a
feladata, hogy rájöjjön, milyen változtatások történtek, amíg ő kint volt. Új kitalálóval folytatódik
a játék.
Változata: mindenki játszó és kitaláló lehet egyszerre, s nem kell kiküldeni senkit. A játékosok
körben állnak, majd a játékvezető jelére mindenki hátrafordul, becsukja a szemét, s valamit
változtat a ruházatán. Miután visszafordult a társaság, a játékvezető által megadott
21
párosításban kell kitalálni, hogy a pillanatnyi partner mit változtatott (a csoport segíthet).
21
Játékkönyv: szerk.: Kaposi László 31.
45
A foglalkozásokon feldolgozásra javasolt szövegek
Kányádi Sándor: Sóhajtás
Kútnak lenni volna jó, Rigófüttynek volna jó,

utas-itatónak, lenni bár egy hangnak,
diófának vagy a fán jönni-menni volna jó,
füttyentő rigónak. akárcsak a harmat.
Távlatok
Az öreg mesemondó, Aesopusz az Athénbe vezető út szélén ült, mikor egy utas szólította meg:
- Milyen lelkű emberek élnek Athénben?
- Először azt mondd meg, honnan jössz, és ott milyen emberek élnek?
- Agroszból jövök. Ott az emberek haszontalanok, hazugok, tolvajok, igazságtalanok. Boldog
voltam, hogy eljöhettem onnan.
- Milyen kár, hogy Athénben sem fogsz mást találni! – válaszolta Aesopusz.
Nyomban utána a másik utas tette fel ugyanezt a kérdést. Amikor tőle városának lakosai felől
érdeklődött a mesemondó, így szólt az utas:
- Agroszból jövök, ahol minden ember barátságos, tiszteletreméltó. Nem jó kedvvel hagytam ott
őket.
- Barátom, örülök, hogy neked jót mondhatok. Athénben is pontosan ilyennek fogod találni az
embereket – mondta mosolyogva a nagy mesemondó.
(Görögországból való történet)
Ki szeret engem? Ádáz ordas titka
- Áúúúnye, de dühös vagyok! Jöjjön ide valaki, hadd marjak belé! – üvöltött fel Ádáz, a farkas,
és vérben forgó szemmel nézett körül.
Csak egy gerlekacagás volt a válasz a felhívására, egyébként álmos csend honolt az erdőn,
mezőn. Ádáz feltápászkodott és elindult az ösvényen, vaktában: majd csak útjába
akad valaki, akibe beleköthet!
Vörös bundás villanás tűnt szemébe: Rókus iramodott hazafelé a vadcsapáson. Ádáz elbődült:
- Takarodj az utamból, mert megtéplek!
- Már megbocsáss – hökkent meg Rókus -, ez nem csak a te utad, hanem mindannyiunké, így
az enyém is. Most akkor miért …
Be sem fejezhette kérdését, máris záporoztak rá az ütések, harapások. Ádáz nekiesett.
- Még hogy a tiéd? Először is, kezit csókolom! Aztán sipirc az útból! A bokrok alatt csússz-
mássz, te patkány, ne a nagyvadak útján parádézz!
Durr és püff és csihi-puhi. szegény róka, nem tudta, miért kapja az ütlegeket, Védekezett
ahogy tudott, de Ádáz erősebb volt; jól összeverte, berugdosta egy bokor alá, aztán
46
diadalmasan vonult tovább. A tisztáson egy szarvas legelészett. Mögéje lopakodott és
ráhörrent:
- Muszáj neked itt kérődzni? Állj tovább, te, ökör, mert elfogod előlem a napot!
A szarvasbika fölnézett, megrázta pompás agancsát, aztán legelt tovább. Egy szóra sem
méltatta a kötekedőt. A farkasnak sem kellett több: orvul, hátulról nekiugrott, belemart a
combjába. Ez már sok volt a szarvasnak. Lesunyta fejét és beleöklelt támadójába. Dühödten
taszigálódtak, csattogott csont a csonton, serkent a vér, üvöltések harsantak – a madarak
rikoltozva rebbentek szét a viadal színteréről. Ádáz is levegőbe emelkedett, agancsra
nyársaltan, azután nagy puffanással földet ért. Ott is maradt. A szarvasbika fújt egy nagyot és
folytatta a táplálkozást.
- Nesze, te begőzölt orvtámadó! Verekedni akartál, megkaptad! Most boldog vagy?
Ádáz szólni sem tudott, csak nyögdécselt. Aztán feltápászkodott és behúzott farokkal
elkullogott, közben olyasmit dünnyögött, hogy legközelebb megöli a szarvast, ha bántani
merészeli őt.
Rókus a patakban mosogatta megtépázott bundáját. Iszkiri, a hörcsög is jött inni. Hallott a
csetepatéról, és megjegyezte, kár, hogy nem volt ott, mert jól elbánt volna a farkassal – no de
majd legközelebb! A szarvas is leballagott a folyópartra, és megvitatták Ádáz viselkedését.
- Mindig ezt csinálja! Sérteget mindannyiunkat, addig hecceli azt, aki útjába kerül, míg az kijön
a sodrából, aztán már áll is a balhé! – hadarta a hörcsög.
- Keresi az alkalmat a verekedésre, aztán meg jajveszékel, hogy az életére törnek. Senki sem
bántaná, ha nem kötözködne folyton – mondta a bivaly -, velem is próbálkozott, de megbánta,
hogy belém kötött, mert majd kiráztam az ordas bundájából!
- Mi baja lehet velünk? – tűnődött Rókus.
- Cserfes, a szarka közelebb röppent a társasághoz. Ő aztán mindenről tudott mindent, mert
mindenbe beleütötte a csőrét:
- Nem velünk van baja, hanem saját magával! Képzeljétek – cserregte – egyik este
kihallgattam Ádázt. Ült egy sziklán és azt nyüszítette a teliholdra, hogy ő milyen árva, milyen
magányos. Nem szereti senki, mindenki csak bántja. Bezzeg rokonait, a kutyákat kényeztetik,
dédelgetik. A városban házikókat építenek nekik, finom falatokkal tömik, simogatják őket. Bár
lehetne ő is kedvenc házi kutya, ilyesmit vonított ez a lompos, morcos farkas.
Mindnyájan elhallgattak. Hitték is, nem is, amit Cserfes mondott, de azért eltöprengtek rajta.
Nehéz volt a zord farkast elképzelni, mint farkcsóváló ölebet, aki rajongva nyalogatja gazdája
cirógató kezét. Ha Ádáz szeretetre vágyik, akkor miért riasztja el magától társait folytonos
támadással? Ha szeretetet akar tőlük kapni, akkor miért nem közeledik hozzájuk ő is
szeretettel? Egyikük sem értette a dolgot – no de az élet tele van furcsasággal, ezt már
22
nemegyszer tapasztalták.
22
Tarján Iza: Mese Brutáliáról 8-11
47
Fésűs Éva: A szívtelen csiga
Amikor a csigabiga megkapta a házát, még nem viselte a hátán. Boldogan járta körül, szarvacskáit ki-
benyújtogatta, úgy gyönyörködött benne.
- Ugye szép? Ugye szép? – kérdezte a kék szarkalábaktól. A szarkalábak bólogattak, és
elismerően mondogatták:
„Kicsi, kerek, hófehér
csigabiga belefér,
folyosója csavaros,
kívül-belül takaros.”
Fehérre meszelt falán átderengett a napfény. Igazán barátságos kis otthon volt. A csigabiga
elgondolta, hogy a gyík a kövek alatt lakik, a tücsök lyukban tanyázik, és még a gazdag hörcsögnek is
csak földi üreg a lakása. Lám, egyikük sem olyan előkelő, mint ő, akinek igazi, hófehér házikója van.
Amint így örvendezett magában, egyszer csak lélekszakadva eléje röppent egy rémült kis katicabogár,
akit rablólegyek kergettek.
……………………………
A tanulók eljátsszák a katica és a csigabiga általuk elképzelt párbeszédét.
A mese folytatása, mi történt valójában.
Tanári felolvasás:
- Jaj, csigabiga, szörnyű bajban vagyok! Kergetnek a rablólegyek! Kérlek, bújtass el a
házikódban, mert három pettyemet már elrabolták!
A csigabiga gyorsan behúzta barátságos szarvacskáit:
- Mit képzelsz, te pöttyös? Csupa virágpor a lábad, mind behordanád hozzám. Bújj el másutt!
Azzal villámgyorsan behúzódott a házikójába, és jól elterpeszkedett benne, hogy a kicsi katica be se
férjen.
Szegényke ijedtében a negyedik pettyét is elveszítette, és az utolsó percben menekült be a
rablólegyek elől egy virágkehelybe, amely jóságosan bezárult mögötte.
A csigabiga bosszankodva dohogott, és amint elmúlt a veszedelem, hátára vette a féltett házikót, és
odébb vitte egy mellékutcába, ahol nem járnak katicák.
Alig helyezte el egy sárga boglárka szomszédságában, megdördült az ég, és nagy, fényes
cseppekben hullani kezdett a zápor. A csigabiga megint élvezhette kényelmes kis házát. Csak a
szarva hegyét dugta ki, hogy lássa, irigylik-e mások az ő szerencséjét. Egyszer csak megkopogtatta
valaki a csigaház falát. Egy hangya állt az ajtóban hangyatojással a kezében.
…………………………………….
A hangya és a csiga beszélgetése – páros szituáció
……………………………………
Tanár: A csiga nagy üggyel-bajjal ismét a hátára vette a házát, és egy pitypang tövébe tette. Hát,
képzeljétek, mit látott? Egy csuromvizes tücsök állt előtte sáros hegedűvel.
…………………………………..
48
A tücsök és a csigabiga párbeszéde.
…………………………………..
Tanár: A csigabigának még arra sem volt ideje, hogy hátára emelje a házát, mikor egy csapzott
szárnyú pillangó vánszorgott eléje. (saját betoldás)
……………………………………..
A pillangó és a csigabiga párbeszéde.
……………………………………
Tanár: Meghallotta ezt a réti tündér, aki a virágok szirmát, katicabogarak pettyét, pókfonalak hosszát
számon tartja, és nagyon megharagudott.
………………………………..
A réti tündér és a csigabiga jelenete
…………………………………..
A befejezés felolvasása:
Kinyújtotta pici varázspálcáját, és felkiáltott:
- Szívtelen csiga! Viseld hát a hátadon a házadat, éjjel-nappal, télen-nyáron, és amíg élsz,
senki be ne tegye hozzád a lábát!
Abban a szempillantásban már rá is nőtt a háza a hátára. Azóta cipeli magával, ha tetszik, ha nem,
23
akármerre visz az útja.
A beszélő medve
Egy napon két barát vadászni ment Kanada hideg tájain. Egy jávorszarvas nyomát követték a
hatalmas fenyőerdőben. Hószőnyeg borította a talajt, és ahogy taposták, semmi neszt nem hallottak.
Nem gyanították, hogy míg a szarvas nyomát követik, egy szempár figyeli őket.
A két vadász megállt, figyelt, nem villannak-e meg az agancsok a fák között.
Mögöttük sötét árnyék mozdult a havon, egyre közelebb és közelebb jött. Az egyik vadász körülnézett.
– Egy medve! – kiáltotta. A hatalmas grizzlimedve, nagy barna szőr és mancstömeg csaknem elérte
már őket. A két ember gondolkodás nélkül futásnak eredt. Tudták, nincs más remény, csak ha
menedékhelyre találnak. Az egyikük egy közeli fenyőre mutatott, s afelé szaladt. Amint elérte, mászni
kezdett felfelé, gyorsabban, mint valaha. A barátja azonban belebotlott egy gyökérbe. Nagy robajjal
bukott bele a hóba.
- Segíts! – kiáltotta. – Azt hiszem, kificamítottam a bokám!
Az ember a fán körülnézett. Látta, hogy a medve még kissé odébb van. De mit tudna tenni? Mit
kellene tennie? Úgy döntött, hogy tovább mászik felfelé.
Az ember a földön teljes csendben feküdt, és visszatartotta a lélegzetét. A félelemtől moccanni sem
mert, amint hallgatta a mancsok reccsenését a havon közelebb, egyre közelebb. A medve
odacammogott hozzá, és gyanakvóan szimatolni kezdett a feje körül. Az ember érezte az arcán a
medve forró leheletét. Nem mozdította egyetlen porcikáját sem. A medve karmai a havat karistolták.
Aztán lágy, tompa nesz jelezte, hogy lassan elbandukolt. – Békén hagyott – gondolta az ember. –
Biztosan azt hitte, halott vagyok. Egyszerre megérezte a fájdalom görcsét megrándult bokájában. A
23
Fésűs Éva: Az ezüsthegedű 58-60
49
barátja a fa magasából látta, amint a medve eltűnik a bokrok sűrűjében. Néhány percet várt, míg
megbizonyosodott, hogy teljes biztonságban van, aztán óvatosan lemászott. Gyorsan a barátjához
rohant, aki még mindig hanyatt feküdt a hóban. Felültette és bekötötte a bokáját.
Látva, hogy barátja találkozása a medvével jóra fordult, a fára menekült vadász így szólt:
- Tudtam, hogy nem lesz bajod. Azt hiszem, nagyobb biztonságban voltál ott lent, mint én fenn
a fán. S hogy felvidítsa még mindig sértettnek látszó társát, hozzátette: - Te, az a medve
olyan közel volt, hogy úgy látszott, mintha valamit súgna a füledbe. Ugyan már, mondd meg,
mondott neked valamit?
- Igen – felelt a másik. – Azt mondta: Sohase bízzak olyan barátban, aki elhagy, amikor rosszra
24
fordulnak a dolgok.
(Kanadai népmese; egy Aesopus-mese változata)
A kétméteres evőpálcikák
Hol volt, hol nem volt, messze Kínában élt egyszer egy nagyon bátor harcos, aki a hazáért folytatott
hősi küzdelemben esett el. Míg élt, jó ember volt. Amikor meghalt, a Mennyország kapuja előtt találta
magát. Egy férfi fogadta őt.
- Isten hozott – üdvözölte. – Hírét vettem, hogy ma érkezel.
- De hol vagyok? –kérdezte a harcos.
- Ez nem más, mint a Mennyország. A bátrak és a jók otthona, miután földi életük letelt.
- De mondd csak, a többiek hová kerülnek?- szólt a harcos.
- Ők máshová kerülnek.
- Szeretném látni azt a helyet is – mondta a harcos. Vigyél le a Pokolba.
- Rendben van – szólt a vezető-, de nem fog tetszeni, amit ott látsz majd.
Hamarosan leértek. Odabent a harcos egy asztalt pillantott meg, rajta egy púpozottan megrakott
csésze frissen főtt rizs. Emberek ültek az asztal körül, de mindannyian éhesek, soványak,
rosszkedvűek és nyomorúságosak voltak. A harcos hamarosan rájött, hogy miért. Mindegyiküknek
olyan evőpálca volt a kezében, amely két méter hosszú volt. A pálcák nélkül el sem tudták érni a rizst,
azonban a pálca hossza miatt bármennyi rizst csíptek is fel, sehogy sem tudták a szájukba tenni.
Rápotyogott a fejükre, bele a szemükbe, és szanaszét a földre. Minden a feje tetején állt. Állandó volt
a perpatvar, röpködött az étel, elviselhetetlen volt a lárma.
A harcos ránézett a vezetőjére.
- Most már visszamehetünk? – kérdezte.
Így is tettek. A Mennyország kapuja szélesre tárult, és a harcost átvezették rajta. Amikor körülnézett,
meglepve pillantotta meg ugyanazt az asztalt, melyet a Pokolban látott, ugyanazt a csészét tele ízletes
rizzsel, és az asztal körül az embereket a kétméteres evőpálcákkal.
A harcos nem akart hinni a szemének.
- De hiszen ez pontosan olyan, mint a Pokol! – panaszkodott.
- Biztos vagy benne? –kérdezte a vezetője. – Nem látsz semmi különbséget?
24
Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel 49
50
A harcos még egyszer szemügyre vette az eléje táruló látványt. Azonnal észrevette a különbséget. Az
asztal körül ülő emberek mind egészségesnek és vidámnak látszottak. Nevetgéltek és majszolták az
ételt.
Hogyan volt ez lehetséges?

……………………………………………………..
A harcos nemsokára megtudta. Ahelyett, hogy mindenki megpróbálta volna magának megkaparintani,
amit csak tud, a Mennyországban az emberek segítettek enni egymásnak. Mert bár a pálcák túl
hosszúak voltak ahhoz, hogy a saját szájukhoz emeljék őket, ahhoz már nem, hogy másokat elérjenek
velük. Mindenki arra használta a pálcáit, hogy valaki mást etessen vele.
A harcos végre megértette. A Menny és a Pokol teljesen egyforma. Csakhogy míg a Pokolban
25
az emberek önzők, éheznek és boldogtalanok, a Mennyben segítenek egymásnak és boldogok.
(Kínai népmese)
Roy és a bősz óriás
Roy nagy, erős harcos volt, a faluja vezetője. Élt a közelben egy óriás, Harold, aki nagyobb volt, mint a
medve, vad és erőszakos. Sárpogácsát csinált a hegyekből, és ha egyet dobbantott, megremegett a
föld. Egyszer rossz híreket kapott Roy. Azt hallotta, hogy az óriás el akarja kapni Royt, és már el is
indult.
- Mitévő legyek? –kérdezte Roy a feleségétől.
- Bármekkora legyen is, minden embernek van valami gyengéje- mondta a felesége. – Biztos
vagyok benne, hogy ez az óriás nem olyan rettentő, mint a híre.
- De ez az ember akkora, mint egy hegy – felelte Roy. – Fel fog falni. Azt mondják, az összes
ereje a jobb kezének középső ujjában gyűlt össze. De mit használ ez nekem?
- Igen? Támadt egy ötletem – mondta a feleség.
Ebben a pillanatban nehéz léptek nagy robaja jelezte, hogy közeledik az óriás.
- Hova bújjak? – kérdezte Roy.
- Gyorsan húzd magadra a kisbaba hálóruháját, hálósipkáját, és mássz be a bölcsőbe. Tégy
úgy, mintha csecsemő volnál.
Roy csak bámult, de mielőtt gondolkodni kezdhetett volna, a felesége begyömöszölte a bölcsőbe, és
betakarta a csecsemő holmijával. Nagyot dörrent az ajtó, és ott állt a hatalmas, bősz óriás.
- Hol van? Összetöröm a csontjait!
- Sajnálom, elment- felelte az asszony-, de bejöhetsz. Nemsokára meglátod, biztosítalak.
Kérlek, viselkedj csendesen, nehogy a baba felébredjen. Az óriás belenézett a sarokba, a
bölcsőbe.
- Ó, micsoda megtermett kisbabád van!
- A kisbabám hathónapos – szólt az asszony, aki sohasem hazudott.
25
Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről 54-55
51
- Hatalmas kis fickó – mondta Harold, és megcsiklandozta Roy nyakát. Ő meg kinyitotta a
száját, és a foga közé kapva Harold ujját, minden erejével összeszorította. Leharapta a
nagyujját, amely az óriás minden erejét tartotta. Az óriás nagy üvöltéssel elrohant.
26
Ettől a naptól kezdve se Royt, se a feleségét nem háborgatták többé erőszakoskodók.
(Ír monda kicsit átalakított változata)
Johm Walsh: Az osztály réme alszik
Ma, mikor a terembe

Tavasz illata fútt,
Bill Craddock fejét a padra
Hajtotta, s már aludt.
Jimmy, Roger és Jane

Odagyűlt köréje mind,
Félve a fejét fölemelték,
S leejtették megint.
„Tessék nézni, hogy alszik”

Szólt Jimmy, „nem csoda,
Anyjától csavaroghat
Egész éjszaka.”
„Hagyjátok”, szólt Amy néni,

És odajött: „Nahát,
Tényleg alszik, de ti csak
Dolgozzatok tovább.”
„Most vagy soha!” súgta Jimmy,

S Bill tollát emelte,
„Rúgjuk meg jól a pad alatt,
Nem tudja meg, ki tette!”
„Szemetet a zsebébe,
Almacsutkát, papírt!”
Jane hallgatta a suskust,
Bámult és szinte sírt.
26
Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel 32-33
52
Alva és mit se hallva
Bill Craddock szuszogott:
Száj tátva, szeme zárva,
Békés volt és nyugodt.
„Szurkáljuk meg!” így Rogers.

S Jim: „Tintázzuk be a képét!”
De Jane, szipogva, csacskán,
27
Úgy sajnálta szegénykét!
(Tótfalusi István fordítása)
27
Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről 131-132
53
Felhasznált és javasolt irodalom
Bagdy Emőke (2009): Az erőszak pszichológiája és helyzetkezelése

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=637
Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek: III-IV. osztályos program. 2P oktatási BT.,
Budapest
Csendes Éva (2004): Életvezetési ismeretek és készségek: 10-14 éves korosztály nevelőinek tanári
kézikönyve. Műszaki kiadó, Budapest
Fésűs Éva (1987): Az ezüst hegedű. Szent István Társulat, Budapest
Gabnai Katalin (2005): Drámajátékok Helikon Kiadó, Budapest
Kaposi László (2002): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Szada
Karlócai Marianne (1987): Komámasszony, hol az olló? - kisgyermekek játékoskönyve. A szerző saját
kiadása
Kispéter– Sövényházy (2008): Élménypedagógia: csapatépítő játékok. Bába Kiadó, Szeged
Kósáné Ormai Vera: Magatartási zavarok – szociális inadaptáció

http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0040/balogh_pedpszich0040.html
Pinczésné Palásthy I. A drámapedagógia produkciófelülete és hatásmechanizmusa

http://epa.oszk.hu/01500/01515/00005/pdf/mediarium-iii_089-098.pdf
Pinczésné Palásthy I (2003.). Dráma, pedagógia, pszichológia. Pedellus tankönyvkiadó, Budapest
Robert Fisher (2003): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről. Műszaki

Könyvkiadó, Budapest
Robert Fisher (2002): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Robert Fisher (2002): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest
Tarján Iza (1988): Mese Brutáliáról Alterra Svájci-Magyar Kiadó,
54
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek

Dramapedagogia Kotet Nyomdai PDF

Загружено:

Сведения о документе

Оригинальное название

Авторское право

Доступные форматы

Поделиться этим документом

Поделиться или встроить документ

Параметры публикации

Этот документ был вам полезен?

Это неприемлемый материал?

Авторское право:

Доступные форматы

Dramapedagogia Kotet Nyomdai PDF

Загружено:

Авторское право:

Доступные форматы

Drámapedagógiai fejlesztő program

Készült a TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

Minden jog fenntartva

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadványa az Európai Unió támogatásával, az

A foglalkozások helyszíne .................................................................................................. 7

Csoportlétszám, munkaformák, módszerek .................................................................... 7

A csoportot vezető pedagógus .......................................................................................... 8

1. részmodul - Önismeret, önértékelés, önbecsülés fejlesztése ........................ 11

2. részmodul - A társas kapcsolatok, együttműködés ........................................... 11

3. részmodul - Az erőszak, az agresszivitás kezelése .......................................... 12

A foglalkozások felépítése ............................................................................................... 13

A foglalkozások leírása ..................................................................................................... 15

Modul I. (9-10 éves korosztály) ....................................................................................... 15

Modul II. (11-14 éves korosztály) .................................................................................... 24

Segédanyag a foglalkozásokat vezetők számára ........................................................ 35

Egyéb játékötletek ............................................................................................................. 43

Felhasznált és javasolt irodalom ..................................................................................... 54

A BTM gyermekek egyéni szocializációjához, beilleszkedéséhez az érzelmi és a szociális

A TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében zajló szakszolgálati

A foglalkozásokat ajánlott mindig állandó helyszínen, tágas, világos teremben, és ugyanabban

Csoportlétszám, munkaformák, módszerek

A szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek, akik közül sokan szociális kompetencia

A csoportot vezető pedagógus

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok szociális készségének

1. részmodul - Önismeret, önértékelés, önbecsülés fejlesztése

2. részmodul - A társas kapcsolatok, együttműködés

Társas kapcsolataink személyiségfejlődésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre is egyaránt.

3. részmodul - Az erőszak, az agresszivitás kezelése

A társadalomtudományi megközelítés szerint az agresszió nemkívánatos viselkedési forma, mely

Az itt bemutatott szociális kompetenciafejlesztő program korcsoportonként 3 részmodulból, és

Idő Tartalmi egységek Munkaforma Eszköz Megjegyzés

12’ Néha elégedetlen vagyok egyéni papírlap,

2. Milyennek ismernek mások?

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

10’ Virágültetés frontális

15’ Képzeletbeli ajándék egyéni

3. „Kútnak lenni volna jó …”

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

5’ Kányádi Sándor: Sóhajtás frontális vers

15’ „A patak és a szikla az idézet csomagoló-

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

15’ „Elefántmosás” csoportos

5’ Hogyan éreztétek frontális

15’ Játék: Másolat páros rajzok, rajzlap,

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

30’ Hajótörés frontális csomagoló- Szükséges

35’ Ünnepeljük meg a frontális A

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

III. „Mondd ki bátran!”

1. Nem mindegy, hogyan

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

15’ Szituációk a mindennapi páros szituációs

20’ Beszélgetőkör: frontális

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

2’ Egy elképzelt újság cikke, újságcikk

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

2’ A mese befejezése páros

Modul II. (11-14 éves korosztály)

1. „Ismerd meg önmagad!”

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

Idő Tartalmi egység Munkaforma Eszköz Megjegyzés

3. „Ha én rózsa volnék…”