Benedict Anderson. Elképzelt közösségek.

Gondolatok a nacionalizmus eredetéről

és elterjedéséről (Budapest: L'Harmattan & Atelier, 2006)

„1983-ban azt írtam, hogy a Szovjetunió »legalább annyira a 19. századi prenacionalista dinasztikus állam
örököse, mint amennyire a 21. századi internacionalista rendszer előfutára«. […] Sovány vigasz, hogy a
történelem szemmel láthatóan jobban követi az Elképzelt közösségek »logikáját«, mint ahogy a mű
szerzőjének sikerült.” (12)

Kiindulópont
„Kiindulópontom szerint a nemzetiség (nationality), vagy - elkerülendő ezt a többjelentésű szót - nevezzük
inkább nemzeti mivoltnak (nation-ness), éppúgy, mint a nacionalizmus, jellegzetes típusú kulturális termék
(artefact).
Helyes megértésükhöz szükséges, hogy figyelembe vegyük történeti kialakulásukat, az időben bekövetkezett
jelentésmódosulásaikat, illetve azt, hogy napjainkban miért követelnek meg oly következetes érzelmi
elkötelezettséget.” (19)

„amint [a 18. század vége felé] létrejöttek, »modellszerűvé« váltak, melyek - az öntudatosság eltérő fokán -
szinte bármely társadalmi közegbe átültethetők, valamint a politikai és ideológiai konstellációk széles körével
keverednek illetve keverhetők össze.” (19)

„A nemzetállamokat szinte mindig »újnak« és »történelminek« tartják, ugyanakkor a nemzetek, amelyeknek

ezek politikai kifejeződést biztosítanak, mindig az időtlen régmúltból tűnnek elő, és ami még ennél is
fontosabb: a végtelen jövőbe tartanak.” (25)

Definíció
Tom Nairn szerint:
„a »nacionalizmus« a modern fejlődéstörténet patológiája, ugyanolyan elkerülhetetlen, mint az egyén
»neurózisa«, ugyanazok az alapvető kettősségek, illetve hasonló, az őrülethez vezető beépült képességek
kapcsolódnak hozzá, amelyek a világ nagy részére ránehezedő kilátástalanságban gyökereznek (ez az
infantilizmus társadalmi megfelelője) és jórészt gyógyíthatatlanok.” (Nairn 1997, 359; idézi Anderson 2006,
20)

Definíció
Anderson szerin a nacionalizmust nem kellene klasszikus izmusnak tekinteni, nem egy ideológiáról van szó,
mint a fasizmus vagy a liberalizmus esetében; szerinte sokkal inkább a “rokonsággal” vagy a “vallással”
kellene egy csoportba sorolni:

„Az antropológia szellemében tehát a nemzet következő meghatározását javaslom: elképzelt politikai
közösség, melynek határait és szuverenitását egyaránt veleszületettnek képzelik.” (20)

ELKÉPZELT
„mivel még a legkisebb nemzet tagjai sem ismerhetik meg a nemzet más tagjainak többségét, nem
találkoznak velük, még csak nem is hallanak róluk, elméjükben mégis létezik annak a képe, hogy
egyazon közösséghez tartoznak.” (20)
BEHATÁROLT
„mivel még a legnagyobb is - foglaljon akár milliárdnyi embert magába - véges határokkal rendelkezik
(még ha tágíthatók is ezek), határvidékein túl pedig más nemzetek élnek.” (21)
SZUVERÉNNEK KÉPZELIK EL
„mert a fogalom abban a korban született, amikor a felvilágosodás és a forradalom lerombolta az
isteni elrendelést követő, hierarchikus dinasztikus birodalmak legitimitását. […] [A]z éretté váló
nemzetek szabadságról álmodtak, vagy - ha Isten alá rendeltettek - a közvetlen függésről.” (21)
KÖZZÖSSÉGKÉNT KÉPZELIK EL
„mivel függetlenül az épp fennálló, bármely nemzetben jelenlévő egyenlőtlenségtől és
kizsákmányolástól, a nemzetet mindig mély, horizontális bajtársiasságként fogják fel.” (21)

„Alapvetően ez a testvériség tette lehetővé az elmúlt két évszázadban oly sok millió ember számára
nem is annyira a gyilkolást, hanem az ilyen behatárolt elképzelésekért vállalt önkéntes halált.” (21-22)