Magyartanar Vegleges Ebook

Budapest, 2016
© Müller Andrea
Nyomdai előkészítés, borító: Benkő Máté, Jakus Anita
Borító: Jakus Anita
Szerkesztés, lektorálás: Páll Viktória
ISBN 978-615-80328-4-1
ISSN 2416-3848
Kiadja: Neteducatio Kft.
Budapest
Felelős kiadó: Páll Viktória, ügyvezető igazgató
Budapest, 2016
Első kiadás
www.neteducatio.hu
facebook.com/neteducatio.hungary
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített

kiadásának jogát. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem
annak része, semmilyen formában - akár elektronikusan vagy mechanikusan,
beleértve a fénymásolást és bármilyen adattárolást - nem sokszorosítható.
A borító grafikai elemei a Freepik adatbázisából kerültek felhasználásra.
A 21. századi magyartanár módszerei
Tartalomjegyzék
Bevezető előtt - A startvonalról szemlélve 5

Jelmagyarázat 7
Bevezető 9
Első fejezet 11
Ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy sikeresen
alkalmazza a könyvben található módszereket
Második fejezet 27
A csoportalakítás
Harmadik fejezet 43
Életrajz
Negyedik fejezet 69
Műnemek és műfajok
Ötödik fejezet 93
Prózai művek elemzése
Hatodik fejezet 117

Verselemzés
Hetedik fejezet 139

Szövegértés és szövegalkotás
Nyolcadik fejezet 161

Kommunikáció
3
Kilencedik fejezet 181

Helyesírás
Tizedik fejezet 201

Leíró nyelvtan
Tizenegyedik fejezet 221

Időkitöltő játékok
Felhasznált irodalom 237

Ajánló 239
4
Bevezető előtt – A startvonalról szemlélve
Mielőtt megtennénk az első lépéseket a szakmai-módszertani kalandpályán,

engedjék meg, hogy a startvonalon állva megosszak egy személyes történetet
arról, hogy miért is született meg ez a kiadvány.
Kezdő tanárként egy alternatív módszerekkel dolgozó iskolában kezdtem

pályafutásomat. Felső tagozatos magyartanárként gondoltam kipuhatolom,
hogyan is állnak a gyerekek a magyar tantárgy tanulásához. Első feladatként
készíteniük kellett egy - a magyart, mint tantárgyat - népszerűsítő plakátot.
Ezen a ponton a gyakorlott kollégák arcán nem véletlenül jelenhet meg az az
aprócska mosoly – igen, én is tudtam, mi lesz a vége.Természetesen a gyerekek
egy cseppet sem lelkesedtek a magyarért: unalmas; nem értik a regényeket,
amik amúgy is túl hosszúak és nem elég eseménydúsak; a nyelvtannak semmi
értelme, hiszen minek tanulnánk egy nyelvet, amit már tudunk; a verselemzés
egyenesen badarságok belemagyarázása egy szövegbe. Ilyen, és ehhez hasonló
véleményekbe ütköztem – ahogyan szerintem jó páran a szakmában.
Ekkor elhatároztam, hogy ezt megváltoztatom. És sikerült. Másfél év múlva

ez lett az az osztály, ahol a legmenőbb dolog a mondatelemzés lett. Bizony,
hihetetlenül hangzik, hogy vannak olyan kamaszok, akik délután önszántukból
maradnak tovább az iskolában mondatot elemezni, akik azt kérik, minden óra
elején legalább egy mondatelemzős játék legyen, hogy azzal „melegítsünk be”,
akik az év végi jegyjavító lehetőségek közül a mondatelemzést választották.
Hogyan lett kedvenc ez az elvont, komplex gondolkodást, rendszerlátást és

komoly logikai összefüggések meglátását igénylő nyelvtani anyag? Hogyan lett
népszerű és egyben az egyik leginkább energetizáló óra a magyar óra?
5
Erről szól ez a kiadvány: azokról módszertani lehetőségekről, játékokról, amik

eljuttatták ezt az osztályt idáig, és engem, mint pedagógust a sikerélményig.
Sok sikert kívánok hozzá mindenkinek!
6
Kedves Olvasó!
Mivel a kezében tartja A 21. századi magyartanár módszerei című könyvet, így
biztosan érdekli az, hogy hogyan tudja ezt a szaktárgyat minél inkább a mai,
modern világnak megfelelő formába öntve tanítani. A kiadvány célja, hogy ötleteket
és módszereket vonultasson fel az Ön számára, amikkel élvezetes, kreatív és
tevékenykedtető magyar órákat tud tartani a diákjai számára. Szerzőként a
könyv írása közben elsődleges célom volt, hogy egy átfogó módszertani kiadványt
adjak ki a kezemből, amiben az 5. osztálytól egészen a 12. évfolyamig minden
pedagógus megtalálja azokat a játékokat, amikkel könnyedén játékossá és egy
igazi felfedezéssé tudja tenni a magyar órákat. Éppen ezért minden módszer
alkalmazható bármelyik évfolyamon, hiszen a leírások lehetővé teszik a könnyed
és egyszerű megvalósítást. Minden feladatnak jelölve van a nehézségi fokozata,
ami a pedagógus szempontjából mutatja meg, hogy egy-egy játék megvalósítása
mennyire egyszerű azok számára, akik esetleg csak most ismerkednek a 21.
századi módszerekkel. Ha még bizonytalan az új módszerekkel kapcsolatban,
akkor javaslom, hogy a könnyebbekkel kezdje, majd miután néhány feladattal
tapasztalatot szerzett, nyugodtan térjen át a nehezebbekre is.
7
Mivel a feladatok a magyar órákra íródtak, ezért igyekeztem lefedni azokat a

témaköröket, amik az általános iskola felső tagozatától a középiskola végéig
minden évfolyamon megjelennek. Az első módszertani fejezetben csoportalakító
játékokat talál, hiszen a feladatok nagy részét csapatban kell megoldaniuk
a gyerekeknek, így mielőtt a tananyagba belekezdene, érdemes különféle
módszerekkel kialakítania ezeket. Ezek után az irodalmi témákkal folytatódik a
könyv, majd az irodalomból fokozatosan átível a nyelvtani témákra.
Minden témakörnek külön fejezetet szentelek:

- Életrajz tanítása
- Műnemek és műfajok tanítása
- Prózai művek tanítása
- Verselemzés tanítása
- Szövegértés és szövegalkotás tanítása
- Kommunikáció tanítása
- Helyesírás tanítása
- Leíró nyelvtan tanítása
Minden feladatnál megtalálja, hogy egy-egy feladat mennyi időt vesz igénybe,
azonban tartsa szem előtt azt, hogy ez nagyban függhet a korosztálytól, a csapatok
teljesítményétől és a gyerekek vállalkozó kedvétől, így ezek csak ajánlások.
8
Bevezető
Ahhoz, hogy igazi 21. századi pedagógiai módszerekkel dolgozzon az óráin,

elsőként érdemes áttekinti azt, hogy mi történt ebben a században – miért
kell Önnek is váltania. Az első, és egyben legfontosabb, amit észre kell venni
az, hogy valami megváltozott. Az oktatás történetében mindig vannak nagyobb
ugrások, amik alapjaiban írják újra a rendszert. Ilyen volt az írás megjelenése,
a nyomtatás elterjedése, és ilyen a digitális technikák térhódítása napjainkban.
Ezek a változások új eszközöket teremtenek, amiket új módszerekkel kell
feldolgozni, ehhez másfajta gondolkodásmódra van szükség.
A változás talán legegyszerűbben abban látható meg, ahogyan az

információforrások megváltoznak.Ahogyan a memória helyét átvette az írás,
úgy veszi át most a könyvek helyét az internet. A 21. században az információ
és tudás fogalmi jelentése változik meg. Már nem szükséges megjegyezni,
megtanulni akkora mennyiségű adatot, mint korábban, hiszen most a leglassabb
internetkapcsolattal is gyorsabban lehet nagy mennyiségű ismerethez jutni,
mint könyvekből, vagy az emlékezetünkből. A lexikális tudás helyét átvette a
készség, képesség fogalma1. Az lesz igazán sikeres az életben, aki képes arra,
hogy a legtöbb információt a legrövidebb idő alatt megszerezze, és ezekből
kiszűrje a releváns és hiteles forrásokat. Ehhez pedig a tudás megszerzésének
képességére van szükség, nem magára a lexikális tudásra.
De hogy is áll ezzel az iskola ma Magyarországon? Legyünk őszinték –

nagyon lassan reagál a változásra: még mindig a lexikális tartalom van
előtérben a készségfejlesztés helyett. Jogosan merül fel a kérdés: vajon
valóban az életre nevel az iskolarendszer? Kellőképpen ingergazdag a 21.
századi gyerek számára, aki egy felgyorsult, színes világban él, ahol több
inger éri egyidejűleg, mint korábban bármikor az emberiséget? Kellőképpen
figyelembe veszi-e és követi-e a változásokat a rendszer és odafigyel-e
1 V.ö.: Czeizer Zoltán: A digitális forradalom és a magyar oktatás, in: Educatio 2002/4.
9
a világ és a jövő generációjának igényeire? Leegyszerűsítve a kérdést: a

holnapra készít fel, vagy csak nem tud elszakadni a tegnaptól?
„A mindennapi élet és az iskola világa közötti távolság megnövekedett”.2 A

magyar oktatási rendszerben a követelmények központilag szabályozottak
(NAT). Ebben az esetben pedagógusként lehetősége van arra, hogy eldöntse,
milyen sorrendben, és hogyan tanít meg tananyagokat a diákoknak. Ez a
lehetőség nagy szabadságot jelent, ami mind módszertanilag, mind élmény
szempontjából felüdülés a tanárnak és a diákoknak is. Merjen elszakadni
a tankönyvek ajánlásától, és engedje a saját és a gyerekek kreativitását
kibontakozni – öltöztesse izgalmas köntösbe a tanulást!
2 Vass Vilmos: Tartalmi szabályozás az ezredfordulón, in: Új Pedagógiai Szemle, 2001 március.
10
Első fejezet
Ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy
sikeresen alkalmazza a könyvben található
módszereket
12
A teljes 21. századi közoktatási kérdéskört kielemezni túl nagy falat lenne,
és nem is ennek a könyvnek a feladata; így kanyarodjunk vissza az eredeti
témánkhoz, de ne feledjük a Bevezető tanulságait. Beszéljünk a magyar
nyelv és irodalom oktatásáról!
Ahhoz, hogy közelebbről meg tudjuk vizsgálni a kérdést, egy kis játékra
invitálom. Csukja be a szemét, és gondoljon eddigi pedagógusi pályafutására!
Nézzen végig az osztályokon, akiket tanított, és szép lassan hallani fogja a
gyerekzsivajt, ami körülveszi. Ebből a hangzavarból néha ki lehet hallani
egy-egy olyan kérdést, kérést, gondolatot, ami nagyban segít nekünk,
pedagógusoknak abban, hogy rálássunk arra, mit tehetünk azért, hogy
alapjaiban változtassuk meg a diákok tanulási attitűdjét.
Most az ilyen, és ehhez hasonló mondatokra figyeljen:
„Mi hasznom lesz majd felnőttként abból, hogy ha ismerem a szóelemek

rendszerét?”
„Miért tanulok olyan szabályokat, amiket már amúgy is tudok alkalmazni?”
„Miért tanulunk magyart, ha ez az anyanyelvünk?”
„Miért kell olyan régi könyveket olvasnunk, amikben nem értjük a szavakat és
szótár kell hozzá?”
„Miért nem lehet izgalmas, fordulatos és mai könyveket olvasni?”
„Miért tanuljuk meg a verslábakat, ha még a verset sem értjük meg?”
Ha logikusan végiggondolja, a kérdések egy része jogos lehet. Pedagógusként

a NAT és a Kerettanterv ajánlásán nem tud változtatni, a kimeneti
13
követelmények is ezeket kérik számon, ezért azt kell végiggondolnia, hogy

miként öltöztetheti mindezt olyan új köntösbe, amivel vonzóbbá teheti a
diákok számára.
Ehhez szemléletváltásra van szükség, és arra, hogy a diákok lássák

tanárukon, hogy a 21. század igényeinek megfelelően akarja és tudja
átalakítani a tudástartalmat: ha új, élményszerű módszerekkel tanítja
meg azokat, akkor az rájuk is hatással lesz. Színesítse ki módszertani
palettáját drámapedagógiával, felfedeztető módszerekkel, kooperatív
technikákkal és még számos változatos módszerrel! Ne féljen kimozdulni
a komfortzónájából, ne ijedjen meg a gyerekek munkazajától, ne
bizonytalanítsa el a padok között sétáló és dolgozó diákok látványa!
Mi szól a módszertani váltás mellett?
- A tapasztalati tanulással bizonyítottan jobban rögzül a tudás, mint passzív

befogadóként.
- Több csatornás tanulással (látás, hallás, tapintás, szaglás) könnyebben
előhívható a memóriából a tudástartalom.
- A játékos módszerek életszerűbbek, mint a frontális oktatás, így a jövőben
könnyebben átültethetőek a tanultak a „valós életbe”.
- A passzív hallgatással szemben együttműködésre sarkall, ami a szociális
tanulás nagyon fontos része.
- Empátiára, türelemre és elfogadásra tanít.
- Az önálló döntéshozatalt ugyanannyira támogatja, mint a csapatmunkát.
14
Mi szükséges mindehhez?
1.Tanári attitűdváltás
A tanár „nem előadó, nem színész többé, az „én elmondom nektek” motívuma,
amely a színészi pálya jellemzője, teljesen megszűnik.”3 Ehelyett segítő
és koordináló szerepe van. Nem a katedrán ad elő, hanem a háttérbe
húzódva segíti a gyerekek munkáját: biztosítja, hogy a tanulási folyamat
gördülékeny legyen, elérhetővé teszi hozzá a megfelelő eszközöket, segít
a kommunikációs elakadásokban, biztosítja a résztvevők egyenlőségét, a
szabályok betartását, megtervezi a tanórákat.
2. A tér elrendezése
Az osztályterem egésze azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek a
leghatékonyabban tudjanak dolgozni, együttműködni, felfedezni, játszani.
Ehhez a frontális elrendezés nem mindig megfelelő. Ne féljen megmozdítani
a padokat, a csoportmunkához összetolni őket, vagy drámajátékhoz
kitolni őket a folyosóra. Ezek eszközök, amiknek a célja, hogy segítsenek
a tanulásban. Ha azzal segítenek, hogy nincsenek bent az osztályteremben,
akkor ne habozzon megmozdítani őket!
3.Tanítás – tanulás
Alapvető igazság, hogy nincs ember, aki mindenre tudja a választ. Akkor
a tanártól miért lenne ez elvárható? Ő is ember, aki néha nem tudja a
megoldást, vagy vannak témák, amikhez nem ért annyira. Ne hezitáljon
ilyenkor: merjen tanulni a gyerekektől! Kérdezzen tőlük, hagyja, hogy
megtanítsanak valamit Önnek és a társaiknak is! Sokkal emberibbnek
látják majd ettől. Mindez nem jár presztízsvesztéssel, éppen ellenkezőleg:
partneri viszony alakul ki a tanár és a diák között, ahol mindkét fél tanulhat
és bátran kérdezhet a másiktól, hiszen mindenki máshoz ért igazán, a cél
pedig az információk megosztása.
3 Czike Bernadett: Az alternatív iskolák jellemzői, Új Pedagógiai Szemle, 1997 június.
15
4. Munkazaj
Természetes dolog, hogy abban a helyzetben, ahol a diákok nem passzív és
csendes befogadók többé, hanem együtt dolgoznak, csapatokat alakítanak,
vitáznak, együtt hoznak létre valamit – ott zaj van. El kell tudni különíteni
egymástól az indokolatlan és kaotikus zűrzavart, és a hasznos munkazajt.
5. Heterogén csoportok
Komoly szociális tanulási lehetőség az, amikor különböző képességű
gyerekek kerülnek egy csoportba. Megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz,
az eltérő gondolkodásmódhoz, a más-más tanulási stílushoz, a különböző
tempóhoz. Hosszú távon empátiát és türelmet fejleszt ezzel, amire a
jövőben akár a magánéletben, akár a munkaerőpiacon nagy szükségük lesz.
6. Differenciálás
A frontális munka során nincs lehetőség arra, hogy a pedagógus
figyelembe vegye az egyéni képességeket. Általában az átlagos képességű
diák tempójához igazodva tanít, amit a tehetséges gyerekek gyorsan
megunnak, a nehezebben tanuló diákok pedig nem tudnak követni. A
differenciálásnak köszönhetően lehetőség van az egyéni képességekhez
való alkalmazkodásra.
7. Diákközpontúság
Ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus szükségleteit figyelmen kívül hagyva
mindent úgy csinál, ahogy a diákoknak az megfelelő. Sokkal inkább azt
jelenti, hogy alkalmazkodik ahhoz a világhoz, ami a tanulókat körülveszi,
annak elemeiből meríti a témákat, példákat, játékokat, feladatokat.
8. Felkészülés a tanórára
Ha elsőre azt gondolná, hogy ehhez sokkal több felkészülési időre van
szüksége a pedagógusnak, akkor azt kell mondanom, hogy ez így nem
teljesen igaz. Az első időszakban, míg nincsenek meg a bevált módszerei,
16
addig lehet, hogy több időt kell rászánnia, mintha a tankönyvben leírtakat
mondaná vissza a gyerekeknek, azonban később már meglesznek a kész
tervei, ötletei, amit minden évben elő tud venni, és kisebb átalakítással, az adott
osztályra differenciálva fel tud használni. Ahogyan az egyetemről kikerülő
pedagógus is az első években sokat dolgozik a tanórákra való felkészüléssel,
úgy az átállás is nagyobb energiabefektetést igényelhet, de megéri!
Megváltozott pedagógusszerep
Az által,hogy már nem a tanár a tudás egyetlen forrása,aki a passzívan hallgató

diákoknak előadás formájában adná tovább a tananyagot, megváltozik a
pedagógus szerepe. Sokkal inkább segítőként, facilitátorként van jelen
– olvashatta ezt már korábban, de vajon ez mit jelent a gyakorlatban?
Hogyan is valósítsa meg mindezt?
A facilitátor szerepe a szervezés, a moderálás, vagyis biztosítja, hogy a

tantermi folyamatok megfelelő ütemben, sorrendben és folyamatosan
történjenek. A facilitátor alaposan megtervezi a tanórát, előkészíti hozzá a
megfelelő eszközöket, így a diákok maguk fedezhetik fel mindazt, amit el kell
sajátítaniuk. Ennek köszönhetően könnyebben és tartósabban memorizálják
a tudásanyagot is, hiszen nem csak adatokat kell megjegyezniük, hanem
emlékeznek az útra is, ahogyan eljutottak az információig. A jó facilitátor
háttérbe húzódik, és engedi a gyerekeknek, hogy a maguk észjárása alapján
fedezzék fel a megoldást – ez természetesen nagyobb szabadságot is jelent
a diákok számára, hiszen így gyakrabban követhetnek el hibát. Ebben az
esetben a hiba nem is megfelelő szó, hiszen ha első próbálkozásra nem
sikerül megoldani a feladatot, abból is sokat tanul a diák és a pedagógus
is. A tanuló belátja, hogy a gondolatmenetében elakadás, vagy logikai ugrás
volt, így téves következtetésre jutott ez által; a pedagógus számára pedig a
tévedések rávilágítanak arra, hogy hol, melyik ponton és miért akadt el a
diák tanulása, megértése, és azon a ponton tud beavatkozni a folyamatba:
17
pontosítani, újra magyarázni, helyretenni a félreértéseket, hogy ezután

ismét a háttérből szemlélje a felfedező munkát.
Facilitátorként annak a módja is megváltozik,hogy hogyan értékeli a gyerekek

munkáját. Mivel a tanulási-tanítás folyamatban nem passzív résztvevők,
hanem aktív partnerei egymásnak és a tanárnak is a diákok, ezért sokkal
több lehetőség van arra, hogy visszajelezzen számukra. Mivel a legtöbb
módszer jellemzője, hogy a gyerekek saját munkájuknak köszönhetően
jönnek rá a megoldásra, saját erőbefektetésüknek köszönhetően értik
meg és tanítják meg egymásnak az anyagot, ezért a folyamat közben sokkal
több megerősítésre van szükségük. Ez a leggyakrabban verbális, vagy non-
verbális módon működik: egy-egy helyzetben, amikor jó úton haladnak a
gyerekek, erősítse meg ezt a fejlesztő értékelés módszerével. Mondja el
nekik, hogy miért jó, amit csinálnak, mi a feladatmegoldásban az erősségük,
mire érdemes építeniük, és ez milyen kompetenciákat kíván meg tőlük. Azt
se mulassza el megjegyezni, ha lekanyarodtak a megfelelő útról a diákok,
logikai ugrás van a feladatmegoldásukban. Hívja fel a figyelmet a tévedésre,
és mindig mutassa meg azt a módot, utat, ahogyan helyre tudják ezt hozni,
túl tudnak lendülni az elakadáson. A visszajelzés mindig legyen rendszeres,
következetes és hiteles. Mivel a játékok egy része az egyéni ötletekre,
kreativitásra, és önállóságra épül, így a klasszikus értelemben vett rossz
megoldás nem igazán létezik ezekben az esetekben. A cél az egyéniség,
egyéni ötletek megmutatása, ahol csak az számít rossz megoldásnak, ha
valaki nem csinál semmit. Minden ötletet erősítsen meg úgy, hogy kiemeli
annak előnyeit, erősségeit és tanulságait. Természetesen vannak olyan
egzakt tudományterületek, amikben kizárt, hogy ilyen sokféle jó megoldás
lehet. Ilyenkor is emelje ki a jó megoldások előnyeit, és a hozzájuk szükséges
készségeket; a tévedések esetén mindenképpen jelezze az elakadás helyét
és azt, hogy hogyan lehet arról a pontról továbblendülnie a megfelelő
irányba az adott diáknak.
18
Ebben a kiadványban elsősorban drámajátékokkal, kooperatív feladatokkal,

csoportmunkával vagy páros feladatokkal találkozik majd, illetve olyan
módszerrel, aminek a lényege, hogy a diákok maguk fedezzék fel az
összefüggéseket a dolgok között. Most sorra vesszük azt, hogy ezeknek a
technikáknak a használatakor mi is a pedagógus szerepe.
Csoport-, vagy páros munka
A csoport-, vagy páros munka esetén is alaposan meg kell terveznie, hogy
mit és hogyan szeretne megvalósítani. A véletlenszerűen összeválogatott
csoportoknak is van előnye, de ha maga szeretné eldönteni, hogy ki kivel
dolgozzon együtt, akkor azt már a felkészüléskor érdemes kitalálnia.
A tanórán a kooperatív munkafolyamathoz hasonlóan maradjon háttérben,
csak akkor avatkozzon bele a munkafolyamatba, ha elakadást észlel, vagy
arra a gyerekek kifejezetten kérik. Azonban a csoportmunka esetén –
a kooperatív munkával ellentétben – nincsenek különböző szerepek
és feladatok a csoportok tagjainak kezében, így sokkal könnyebben
előfordulhat az, hogy valaki potyautassá válik. Ez azt jelenti, hogy míg a
csapattársai dolgoznak, az adott diák nem csinál semmit. Ezt nehezebb
észrevenni, mint a kooperatív munka esetén, ahol a csapat eredményén
egyből látszik, ha hiányzik az egyik feladatrész – tehát valaki nem dolgozott.
Mivel a csoportmunkánál nincsenek felosztva a feladatok, lehet, hogy ki sem
derül, hogy valaki lazsált, ezért kifejezetten figyelnie kell majd erre az órán.
A páros munka esetén nem nagyon fordulhat elő, hogy valamelyik

tag nem dolgozik, és a társa csinál helyette meg mindent, hiszen egy
csoportban könnyebb így észrevétlennek maradni, mint két ember esetén.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy valaki nem tesz hozzá a megoldáshoz semmit,
a társa pedig inkább megcsinálja az egész feladatot, nehogy bajba kerüljenek.
19
Kooperatív munka
A kooperatív munka igényli a legnagyobb előzetes felkészülést és

átgondolást a pedagógustól. Nem elég megterveznie magát a játékot,
hanem a legjobb, ha már előre, fejben kiosztja a szerepeket, hiszen így
valósul meg a személyre szabott differenciálás. A szerepek mellé a
megfelelő feladatokat is meg kell találnia, ami szintén jó, ha testreszabott
a gyerekek számára. Ezeknek az átgondolása az első egy-két alkalommal
okoz csak fejtörést, utána látni fogja, milyen könnyen rááll az agya az ilyen
fajta feladattervezéshez.
Ha megtervezte és legyártotta az eszközöket és szerepeket, akkor

a tanórán már könnyű dolga van. A nagy előnye a módszernek, hogy
gyakorlatilag önműködő: nagyon ritkán fordul elő, hogy fegyelmeznie kell,
arról nem is beszélve, hogy a módszerből következik, hogy senki sem fog
lazsálni, vagy szundikálni az óráján, hiszen mindenkinek saját feladata és
felelőssége van, amit ha nem csinál meg, az egész csapata munkáját rontja
el, azt pedig nem nagyon merik vállalni a kamasz gyerekek.
Pedagógusként az a fontos feladata van, hogy a különböző munkafolyamatok

időkeretét figyelje, és továbblendítse a diákokat egy-egy fázison, jelezve,
hogy már a következő eseménnyel kell foglalkozni. Mindemellett persze
nem ülhet le az asztalához, gondolva, hogy minden önműködő! Legyen
jelen, sétáljon a csoportok között és mindig álljon készen, ha kérdeznének a
diákok, elakadnának, segítséget kérnének. Érdemes belenéznie a füzetekbe
is, belehallgatnia a megbeszélésekbe, hiszen abból is sokat megtudhat: jól
értik-e a feladatot, azzal foglalkoznak-e amivel kell, előbb készen lettek-e
vagy még több időre van szükségük stb.
20
A kooperatív munkában különféle szerep jut az egy csoportba tartozó

gyerekeknek. Ez teszi lehetővé azt, hogy mindenkinek saját felelőssége
legyen, és ne váljon potyautassá. Potyautasnak nevezzük azt a diákot, aki
nem tesz hozzá semmit a csapata munkájához, csak lazsál, de a végén ő is
részesül a jutalomban, amit a feladat elvégzéséért kapnak. A hagyományos
csoportmunkák könnyen bevonzzák a potyautas-jelenséget, mert
nincsenek felosztva benne az egyéni feladatok, szerepek, a személyre szóló
felelősségek. Éppen ezért ebben a könyvben olyan feladatokat talál majd,
amik próbálják elkerülni azt, hogy valaki könnyen potyautassá váljon.
Ezek a szerepek a következők lehetnek:
- feladatfelelős (figyel arra, hogy csak a feladattal foglalkozzon a csapat,

mással ne)
- eszközfelelős (begyűjti mindazt az eszközt, amire a munkához szükség
van – ceruza, toll, lap stb.)
- időfelelős (figyel arra, hogy ne csússzanak ki a megadott időkeretből)
- szószóló (a feladat végén ő lesz az, aki a csapat megoldását megosztja
az osztállyal)
- írnok (lejegyzi mindazt, amiben a csapat megállapodik, hogy az a jó
megoldás)
Amennyiben kevesebb gyerek van egy csoportban, akkor nem kell minden
szerepet használnia, vagy akár egy gyereknek is adhat több olyan szerepet,
amik nem nehezek (például eszközfelelős és feladatfelelős); vagy akár egy
szerepen ketten is osztozhatnak, ha úgy látja, így könnyebb a diákoknak
(például a nehezebb írnoki szerepen).
Ez a módszer munkazajjal jár, ez ne ijessze meg! A munkazaj nem az

anarchikus kiabálást jelenti, hanem annak a mormogó zaját, ahogyan a
gyerekek megbeszélik az ötleteiket, a megoldásaikat, felfedezéseiket.
21
Csoportlétszám
Mivel a kiadványban található feladatok nagy részét a gyerekek csoportban

végzik, így felmerülhet Önben a kérdés, hogy mit tegyen akkor, ha nem jön ki
a csoportlétszám. Különösen érdekes lehet a kérdés a kooperatív munkára
épülő feladatok esetén, ahol mindenkinek saját feladata és szerepe van.
Ebben az esetben a következőt érdemes tennie: ha a feladat leírásában
szereplő létszám az osztálylétszám miatt nem jönne ki, akkor egy-egy
csoport esetén egy-egy fővel növelje, vagy csökkentse a tagok számát.
Ezt úgy teheti meg, hogy egyes szerepeket összevon: a feladat jellegéből
fakadóan azokat a szerepeket válassza ki, amiket összevonva nem ró túl
nagy terhet a diákra (például eszközfelelős és időfelelős nyugodtan lehet
valaki egy személyben is). Ha szerepet szeretne megosztani két gyerek
között, akkor pedig jelöljön ki egy nehezebb szerepre két embert (például
az írnok szerepére).
Ha a feladatot is alakítania kell a csoportlétszámnak megfelelően, akkor az

egyik nehezebb egységet tudja elosztani két diák között abban az esetben,
ha a csoportban több diák van, mint a tervezett szám. Ha kevesebb diák
van a csapatban, akkor pedig két könnyebb egységet adhat oda egy jobb
képességű, gyorsabban haladó diáknak.
Tehát a csoportlétszámok a játékok leírásánál ajánlások, egy kis ügyességgel

a feladatokat könnyen tudja alakítani az adott osztályhoz.
Felfedeztető módszer
A felfedeztető módszer lényege, hogy a diákok nem úgy kerülnek az

információ és tudás birtokába, hogy azt előadja nekik a tanár, hanem
maguk jönnek rá arra: kutatnak, nyomoznak, logikusan gondolkodnak
és érvelnek. A módszer nagy előnye, hogy a felfedezés közben már
22
memorizálják mindazt, amit kikutattak, így ez lényegesen lerövidíti és

megkönnyíti a tanulás folyamatát.
Pedagógusként mindenképpen figyeljen arra, hogy ha valamelyik gyereknek

segítségre van szüksége, akkor lépjen oda hozzá, és lendítse túl az elakadáson.
Az utasításai mindig legyenek részletesek és egyértelműek, lépésről lépésre
mondja el, hogy mit vár el, mit kell tenni a megfelelő megoldás érdekében.
Vannak azonban olyan diákok, akik így is nehezen dolgoznak egyedül –
rájuk mindenképpen figyeljen külön is oda, és ha szükség van rá, akkor
lépésenként lendítse őket át egyik mozzanatról a másikra.
Drámajáték
A drámajáték lényege, hogy a gyerekek kilépnek a diák szerepükből, és

belehelyezkednek egy másikba. Ez lehet egy regény szereplőjének az élete,
vagy akár a szerző mindennapjai, de lehet ennél sokkal elvontabb is: egy
nyelvtani fogalom, vagy irodalomelméleti meghatározás. A lényeg az, hogy
a diákok a játék idejére abban a szerepben maradnak.
Ehhez a pedagógusnak kell biztosítania a megfelelő légkört. Nem

mindig könnyű ezt megteremteni, hiszen ahhoz, hogy a gyerekek egy
másik szerepbe tudjanak belehelyezkedni, kellőképpen el kell tudniuk
lazítani, elengedni egy kicsit a mindennapokat és nyitottnak kell lenniük
más típusú ingerekre. Ehhez tanárként meg kell teremteni egy nyugodt,
zavartalan légkört az osztályban. Ha úgy érzi, nehezen megy aznap az
„átváltozás”, nyugodtan kezdjen pár perces relaxálással, vagy ha éppen
arra van szükségük a gyerekeknek, hagyja, hogy kiventilálják pár percben a
testnevelés óra mozgalmasságát, vagy a fizika dolgozat nehézségeit. Higgye
el, ez nem elpazarolt idő lesz, hiszen ha nem nyugodtak a gyerekek, akkor
az egész drámajátéka félresiklik majd.
23
Támogassa a diákokat abban, hogy bele tudják magukat képzelni az új

helyzetbe. Ebben gyakran segít, ha egy pár mondatos felvezetéssel elmondja,
keretbe foglalja a szituációt: az átváltozásuk körülményét, az új szerepük
jellegét, utal azokra a helyzetekre, érzésekre, amik az adott szerepet, vagy
helyzetet jellemezhetik.
Ha a gyerekek már a szerepben vannak, és játszanak vele, akkor engedje,

hogy mindezt szabadon tegyék. Olyan ötletek, elképzelések születhetnek
így, ami a pedagógusnak eszébe sem jutott akár, de ez nem azt jelenti, hogy
ezek nem jó megoldások. Ha eléggé figyel, meg fog lepődni azon, hogy
mennyit megtud a gyerekek gondolkodásáról, tudásáról és egyéniségéről a
módszernek köszönhetően.
A drámajátékra, előadásra való felkészülésre nem kell sok időt adni, 8-10
perc bőven elég kell, hogy legyen. Ha több időt ad, az a hatékonyság
rovására fog menni. Az előadások kezdetét és végét mindig egy nagy taps
(a tenyérnek egyszeri összecsapása) jelezze a csapat, vagy diák részéről,
aki éppen előad – így a többiek is tudják, hogy mikor kezdődik a játék, és
meddig tart, míg társaik a szerepben vannak.
Tanárként maradjon a háttérben megfigyelőként, és csak akkor szóljon

bele a játékba, ha az nagyon rossz irányba kezd elmenni egy félreértés,
vagy komolytalanság miatt. Ilyenkor avatkozzon közbe, és terelje a
gyerekeket a játék keretein belülre. Ha semmiképpen sem boldogul egy
diákkal, vagy csapattal, mert nem veszik komolyan a feladatot, akkor
azonnal emelje ki őket a játékból, mielőtt a többiekét is elrontják. Ilyen
esetben nem árt tisztázni: bár úgy tűnik, hogy eljátszogatnak az órán,
ez nagyon is komoly játék, legalább annyit tanulhatnak belőle, mintha a
pedagógus előadását hallgatnák.
24
IKT eszközök használata
Ahhoz, hogy igazán 21. századi módszereket, technikákat alkalmazzon a

tanításban, elengedhetetlen az IKT eszközök használata. Ezek mára már a
mindennapjaink részei, amikkel a lehető leggyorsabban a legtöbb információt
tudjuk beszerezni; aminek a segítségével tanulunk, tájékozódunk, és tartjuk
a kapcsolatot az ismerőseinkkel.
Az IKT eszközök készségszintű használata alapkompetenciának számít,

ezért nem elég csak informatikaórán tanulni róluk, hiszen az egyáltalán nem
lenne életszerű. Ehelyett minden tudományterületen tudni kell alkalmazni,
ahogyan a magyartanításban is.
A kiadványban éppen ezért számos olyan feladatot talál, amiknek a

megoldásához feltétlenül szükség van IKT eszközökre és ezek használatára.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek legalább olyan ügyesen, vagy
akár még jobban is tudják használni ezeket az eszközöket, mint a felnőttek.
Így amikor ezeket használja az órán, figyeljen arra, hogy megfelelően
előkészítse az alkalmazásukat minden gyerek számára – azoknak is, akik
otthon nem használják rendszeresen őket. A feladatok alapfelhasználói
készségre épülnek, így egyik sem bonyolult. Az internet használata során
a legfontosabb, amire figyelnie kell, hogy mindig megfelelően hiteles
forrásokat használjanak a gyerekek, így segítsen nekik az elején, hogy hol
találják meg a számukra fontos és releváns anyagokat.
Frontális módszer
A 21. századi pedagógiai módszerek nem azt jelentik, hogy a frontális technikát
el kell vetni. Mindig vannak olyan tudástartalmak, amik esetén fontos, hogy
a tanár magyarázatát meghallgatva megértsék a gyerekek a szabályokat,
a törvényszerűségeket. Ezekben az esetekben a leginkább célravezető
25
a frontális módszer. Amikor ezt alkalmazza, figyeljen arra, hogy mindenki

követni tudja és megértse a magyarázatát, utasításait – alkalmazzon több
különböző példát, világítsa meg az adott szabályt több nézőpontból.
Egyéni munka
Az önálló, egyéni munkának köszönhetően a gyerekek megtapasztalják

azt, amikor nem támaszkodhatnak társuk segítségére, hanem egyedül kell
megoldást találniuk a feladatra. A csoportmunka nagy előnye, hogy egymás
tudását kiegészíthetik, így kisebb eséllyel maradnak olyan feladatrészek,
amit nem tudtak megcsinálni. Ezzel ellentétben az önálló munkában
egyedül dolgozik mindenki, és ez megtanítja őket arra, hogy vállalni tudják
azt, hogy ha valamit nem tudnak, vagy elrontottak. Fontos, hogy ebből
pedagógusként tudja, és éreztesse a gyerekekkel, hogy mindenki tévedhet,
és ezekből sokat lehet tanulni.
26
2
Második fejezet
A csoportalakítás
28
A 21. századi módszerek lényege a gyakorlatorientáltság, a készségfejlesztés,

a tevékenykedtetés. Mivel a célunk az, hogy a hagyományos, frontális
módszertől eltérő szakmai utat válasszunk, ezért az osztályt is át kell
szervezni. Mielőtt elkezdődne a tudás elsajátítása, meg kell alkotni azokat a
feltételeket, körülményeket, amik alkalmassá teszik az osztályt a 21. századi
tanulási módszerekre: ki kell alakítani a tanulócsoportokat az óra elején.
Ahhoz, hogy a diákok hatékonyan együtt tudjanak dolgozni egymással, a

legtöbb esetben fel kell osztani az osztályt csapatokra. 3-5 fő tud igazán jól
együttműködni, az ettől nagyobb csapatokban nagyon szétforgácsolódnak
a feladatok, felaprózódik az elsajátítandó tartalom, és könnyebben válik
valaki potyautassá.
Emellett természetesen számtalan olyan alkalom adódik a tanórán,

ahol párokban kell dolgozni, ami szintén egy hatékony módja az
együttműködésnek. A páros munka szoros együttműködést és partneri
viszonyt kíván meg a gyerekektől, ami fejleszti a szociális kompetenciájukat.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a csoportmunkára akár a

munkahelyeken, akár az egyetemeken, így az iskolában sem cél a magányosan
dolgozó, passzívan hallgató tanuló nevelése. A csoportmunkával létrejött
produktum kreatívabb, színesebb, sokrétűbb, mint az egyéni alkotások, és
mindemellett türelemre, elfogadásra, toleranciára tanítanak – amik a 21.
századi ember számára elengedhetetlen szociális kompetenciák.
A legjobb, ha a csoportok kialakítása már egyfajta bemelegítés a tanórára,

így témájában kapcsolódik hozzá a játék. Ez segíti a ráhangolódást, beindítja
a tanulók gondolatait, felkelti érdeklődésüket, kíváncsiságukat.
A következő játékokat bármelyik témához tudja adaptálni munkája során.
29
A HIÁNYZÓ DARAB

A csapatalakítás játékos és gyors módja, amikor a gyerekeknek egy
szétvágott képet, egy összetört festményt kell összerakniuk – így a
darabokból összeáll az egész, a csapat.
Eszközök: a csoportok számával egyező számú nyomtatott kép, olló.
Előkészület: Készítsen, nyomtasson ki képeket, amiket annyi darabra vág

szét, ahány fős csoportot szeretne.
A játék időtartama: kb. 4-5 perc
A játék menete: A gyerekek csukott szemmel húznak egy darabot,

majd elindulnak megkeresni a társukat. Amikor a teljes kép összeáll, akkor
alakultak ki a csapatok.
Például: Költők, írok arcképének feldarabolása; híres festmények

feldarabolása; magasabb évfolyamokon mondatok ágrajzait is szétvághatja.
30
BETŰREND

A betűrendbe sorolást nem lehet elégszer gyakorolni és ismételni – ezt

minden magyar szakos pedagógus tudja – emellett nagyszerű csoportalakító
játék is lehet belőle.
A játék időtartama: kb. 3 perc
A játék menete: Kérje meg a diákokat, hogy sorakozzanak fel egymás

mellé betűrendben. Ezek után hozzon létre tetszőleges számú csapatot. Az
így felsorakozott diákokat ossza be tetszőleges méretű csoportba.
Ha először játsszák a játékot, érdemes megbeszélni előtte,

hogy mi a különbség a betűrendbe sorolás, és az abc rend
között – ezt gyakran keverik a gyerekek.
31
SORSOLÁS

A véletlenszerű csoportalakítás egyik módszerével könnyedén és gyorsan

tud csoportokat alakítani úgy, hogy a játék izgalma is állandó marad.
Eszközök: kis papírdarabok.
A játék időtartama: kb. 3 perc
A játék menete: A véletlenszerű csoportalakítás módszere. Minden

gyerek neve felkerül egy-egy lapra, majd beteszik ezt egy kalapba, dobozba.
A tanár kihúzza, hogy kik legyenek egy csapatban.
32
RÉSZEKBŐL EGÉSZ

A párok kialakítására remek módszer, emellett segít ráhangolni az óra

tartalmára a diákokat.
Eszközök: a csoportok számával megegyező számú szókártya.
Előkészület: Párok hozhatók létre ezzel a játékkal. Olyan kártyákat

készítsen, amik esetén két fél adja ki az egészet, ezt kell megtalálni a
tanulóknak.
A játék időtartama: kb.3 perc
A játék menete: Sétáljanak az osztályteremben és próbálják megtalálni

azt, akivel összepasszolnak a kártyáik – így párra lelnek.
Például: összetett szó két darabja; regények szereplőinek szerelmi

párosai stb.
33
KERESEM A CSAPATOM
A csoportalakításhoz minden diáknak meg kell oldania egy feladványt,

hogy rájöjjön arra, hova is tartozik. Azon túl, hogy kialakulnak a csoportok,
a gyerekek rá is hangolódnak az óra témájára.
Eszközök: csoportnév-kártyák, a csoportkártyákhoz tartozó definíciók.
A játék időtartama: 3-4 perc
A játék menete:A terem különböző pontjain helyezzen el csoportneveket.

Ezek a nevek mindig valamilyen általános (nyelvtani vagy irodalmi) kategóriák
legyenek, amit többféleképpen körül lehet írni. Minden egyes gyermek
kezében különböző leírás, jel, kép legyen, ami valamelyik csoportnévhez
tereli. Mindenkinek meg kell fejtenie a sajátját ahhoz, hogy megtalálja, melyik
csoportba tartozik. Ha a további munka miatt fontos, hogy kik kerülnek egy
csapatba, akkor előre találja ki, hogy kinek melyik feladványt adja, akár a nevét
is ráírhatja. Nagyszerű lehetőség ez a differenciálásra is, hiszen mindenkinek
képességeihez mérten tud feladványt gyártani.
Például: 5 csoportot szeretne létrehozni, amiben 5-5 fő van. Ehhez

válasszon ki 5 db archaikus szót, amit valószínű nem ismernek, és ezekhez
egyenként adjon 5 különböző meghatározást az 5 csoporttagnak: valaki
a szófaj-meghatározását kapja meg, más egy képet róla, megint más a
szinonimáját, a negyedik gyerek a pontos definíciót, az ötödik pedig
mondatba ágyazva kapja meg a szót, amiből kitalálható a jelentés.
Nagyszerűen játszható bármilyen nyelvtani vagy irodalomelméleti fogalommal;

lehetnek a csoportok azonos helyesírási szabályt tartalmazó szavak csoportja is.
34
MELYIK A KEDVENCED?
Ezzel a módszerrel olyan csapatokat alakíthat ki, ahol a tagok hasonló

véleményen vannak, ugyanazok a témák iránt érdeklődnek.
Eszközök: a gyerekek számával megegyező számú kártya.
Előkészület: Írjon fel lapokra annyi típusú nyelvtani, vagy irodalmi

tananyagrészt, ahány csapatot szeretne, és mindegyikből csináljon 4-5
darabot.
A játék időtartama: 3 perc
A játék menete: Ezeket a lapokat terítse szét a terem közepén és

mindenki gyűljön köré. Várjanak egy kicsit, míg mindenki elolvassa, átnézi,
hogy mik szerepelnek a kártyákon. A gyerekek válasszák ki, hogy melyiket
szeretik a legjobban a lapokon található megnevezésekből, mit tanulnak a
legszívesebben – akik ugyanazt választották, ők lesznek egy csapatban.
Például:
Nyelvtan – szófajtan, mondattan, helyesírás, kommunikáció
Irodalom – életrajz, verselemzés, szövegértés, fogalmazás
35
KEVEREDJ!

A véletlenszerű csoportalakítás egy izgalmas kavalkáddal és egy rejtvénnyel

kezdődik…
A játék menete: A gyerekek a teremben sétálgatnak. A pedagógus mond

egy feladványt, aminek egy szám a megfejtése – a gyerekek ennyi fős
csoportban állnak meg.
Például: A Karamazov testvérek száma; a számnév fajtáinak száma; az

alárendelt összetett mondatok fajtáinak száma; stb.
Érdemes egy ilyen fajta csoportalakításra több (2-3 db)

ugyanolyan számot kiadó feladvánnyal készülnie, ha
néhányan nem tudják az egyikre a megfejtést, ne vesszen
kárba az egész játék.
36
BÁBELI ZŰRZAVAR

A játék a csoportalakítás mellett kiválóan alkalmas arra,hogy bemelegítsenek

az óra tartalmára, és felrázza az éppen még álmos, vagy az ebédre gondoló
gyerekeket.
Eszközök: annyi kártya, ahány csoportot tervez a játékhoz.
Előkészületek: Készítsen annyi fajta kártyát, ahány csoportot létre

szeretne hozni, ebből minden diáknak adjon egyet-egyet. Ezeken általános
fogalmak legyenek, amikre számtalan példát tudnak mondani a gyerekek.
A játék menete: Mindenki megkap egy kártyát, és olyan példákat kell

hangosan mondogatnia, amik a kategóriájába tartoznak. Közben mindenki
körbe sétál a teremben, és aki találkozik ugyanazzal a kategóriával, az meg
is találta a csapatát.
Például: Írjon fel szófajokat a kártyákra, és ezekre kell példákat

mondogatiuk a gyerekeknek. Írhat regénycímeket is, és azok szereplőit
kell mondogatniuk.
37
VÉLEMÉNYVONAL
Nemcsak csoportot szeretne alakítani, hanem kíváncsi a gyerekek

véleményére is egy adott témával, kérdéssel kapcsolatban? Ne habozzon
feltenni a kérdést: „Mi a véleményed?”
A játék menete: Bármilyen nyelvtani, vagy irodalmi témában kérdezze

meg a diákok véleményét úgy, hogy eldöntendő állítást, kérdést vet fel. A
terem egyik fele lesz a “teljesen egyetértek vele” – sarok, a másik pedig az
“egyáltalán nem értek vele egyet” – sarok. Ehhez képest álljanak valahova
a két sarok között a diákok úgy, hogy egy egyenes vonalat alkossanak.
Aki a két szélén van, azok képviselik a legszélsőségesebb véleményeket, a
köztük lévők pedig a saroktól mért távolság alapján inkább kicsit az egyik
felé, vagy inkább egy kicsit a másik felé húznak. Ezek után úgy alakíthat ki
csapatokat vagy párokat, hogy az egymás mellett állókat csapatba rendezi,
így a hasonló véleményen lévők lesznek egy csoportban.
Például: egy irodalmi alkotás mondanivalója kapcsán tegyen állítást. (Az

Ágnes asszony című ballada bűn és bűnhődés motívuma esetén érdemes
rákérdezni, hogy vajon mi a nagyobb büntetés: a börtön, vagy Ágnes
asszony lelkiismeret-furdalása. A két sarok, vagyis a két ellentétes pólus
lesz ez a két állítás.)
38
HAJLÍTOTT
VÉLEMÉNYVONAL
Abban az esetben, ha nem csak a gyerekek véleményére kíváncsi, hanem

arra is, hogy hogyan tudnak kiállni emellett, érvelni a véleményük mellett,
akkor ne hagyja ki ezt a módszert!
A játék menete: A játék hasonlóan kezdődik, mint a Véleményvonal

című játék, de egészen más célt érhetünk el vele. Bármilyen nyelvtani, vagy
irodalmi témában kérdezze meg a diákok véleményét. A terem egyik fele
lesz a „teljesen egyetértek vele” – sarok, a másik pedig az „egyáltalán
nem értek vele egyet” – sarok. Ehhez képest álljanak valahova a két
sarok között a diákok úgy, hogy egy egyenes vonalat alkossanak. Akik a
két szélén vannak, azok képviselik a legszélsőségesebb véleményeket, a
köztük lévők pedig a saroktól mért távolság alapján inkább kicsit az egyik
felé, vagy inkább egy kicsit a másik felé húznak. A cél most az lesz, hogy
szélsőségeket vallók kerüljenek párba egymással. A véleményvonal egyik
vége forduljon be, és induljon el a másik vége felé úgy, hogy egymással
szembe kerüljenek az ellentétek. Ennek köszönhetően a legszélsőségesebb
vélemények találkoznak majd a vonal végén, és fokozatosan enyhül majd a
véleménykülönbség a sor eleje felé haladva.
Például: A játék leginkább óra eleji ismétlésre alkalmas, a következőképpen.

Állítás: „Értem, és el is tudom magyarázni a múlt órán tanultakat.”
(Fontos, hogy a gyerekek az állításban és a feladatban a segítő szándékot
érezzék, és ne a megbélyegzést.) Így aki a legjobban érti, azzal kerül párba,
aki a legkevésbé, tehát meg tudja neki tanítani. Akik közepesen értik,
kiegészíthetik egymás tudását, hiszen mindketten azt állítják, hogy vannak
részek, amiket értenek.
39
A játék nagyon hasznos, hiszen a korcsoporton belül egymást tanítják,

aki tanít, az még egyszer ismétel, a társa szemüvegén keresztül látja a
tanulnivalót. Emellett empátiát, türelmet és toleranciát is fejleszt.
40
NÉMA CSAPATKERESŐ

Ahhoz, hogy sikerüljön kialakítani a csapatokat, a diákoknak maximálisan

együtt kell működniük és segíteni egymást, hiszen senki sem tudja megtalálni
a saját csapatát, de mindenki másnak tud segíteni a helyére találni.
Eszközök: etikett matricák.
A játék menete: Írjon fel kis matricákra, etikettekre szavakat, amelyek

4-5 főnként (ahány tagú csapatot szeretne) valamiben közösek – ők
lesznek egy csapatban. Ezután ragassza fel a gyerekek hátára ezeket a
matricákat. Az utasítás így szól: - Mindenkinek a hátán van egy matrica. Senki
sem látja a sajátját, azonban mindenki másét igen. Alakítsatok csoportot némán,
vagyis nem szabad elmondani senkinek, hogy mi van a hátán, ezért egymásnak
kell segítenetek megmutatni, hogy kivel van egy csapatban, a magatokét nem
tudjátok, nektek más fog segíteni. Nektek kell rájönnötök arra is, hogy mi alapján
vannak a kategóriák, mi a rendszer szabálya.
Például: 5 csoportot szeretne létrehozni, amiben 5-5 fő van. Írjon 5

különböző szófajú szót a matricákra – akiknek ugyanaz a szófajuk, ők
lesznek egy csoportban. Ugyanez eljátszható különböző irodalmi művek
szereplőivel is.
Nagyobb gyerekeknél csak annyit mondjon el, hogy némán

kell megtalálni a csoportjukat, de ne segítsen nekik abban,
hogy ezt hogyan tehetik meg. Várja meg, hogy maguktól
rájöjjenek arra, hogy egymásnak kell segíteniük ahhoz, hogy
megtalálják a csapataikat.
41
42
3
Harmadik fejezet
Életrajz
44
A költők, írók életrajzának tanítása minden évfolyamon előkerül az

irodalomórákon. A gyerekek számára száraz és unalmas adatokat megtanulni
sokszor nem könnyű. Gondolt már arra, hogy mindezt átöltözteti egy
izgalmas, játékokkal, kalanddal teli köntösbe? Ha igen, akkor jó úton
jár ahhoz, hogy 21. századi pedagógussá váljon. Most pedig megtalálta a
megfelelő módszereket ahhoz, hogyan valósíthatja meg mindezt!
Egy költő vagy író élete lehet egy színpadi dráma, amit a gyerekek
játszanak el, így a passzív olvasás helyett maguk élik át az eseményeket.
Az életrajz lehet egy rejtvény, amit a diákoknak kell megfejteni. Segítheti
őket azzal, hogy vizualizálják az eseményeket, vagy differenciálhat aszerint,
hogy ki milyen bemeneti csatornán keresztül tudja jobban feldolgozni
és elsajátítani a történeteket. Számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy
felkeltse a gyerekek érdeklődését, ezáltal motiválja őket és érdekessé,
izgalmassá tegye számukra a tanulást.
Egy viszont biztos: a passzív befogadás semmiképpen sem az a módszer,

amivel kimagasló eredményeket érne el. A frontális tanítás ebben az esetben
éppen csak arra jó, hogy a felelésig, vagy a dolgozatig még emlékezzenek
a tanultakra, de a későbbiekben a többség elfelejtse azt. Ehelyett a válasz
a tapasztalati tanulásban, az élményszerzésben, drámajátékokban és a
felfedezésben rejlik.
Ebben a fejezetben olyan módszereket talál, amik a tudástartalom

mellett olyan készségek fejlesztésére szolgálnak, amik a 21. században
elengedhetetlenek – ilyen a kritikus gondolkodás, az empátia, a logikus
gondolkodás, az információk transzformálása, az érvelés, a digitális
eszközök használata és a kommunikáció.
45
OKOSABB VAGYOK,
MINT AZ INTERNET?
Módszer: felfedeztető
Eszközök: számítógép, laptop, tablet vagy telefon, amin van internetelérés;

tankönyv.
A terem elrendezése: tetszőleges
A játék menete: A játék tetszőlegesen játszható egyénileg, párban,

vagy kisebb csoportokban attól függően, hogy hány eszközön van lehetőség
csatlakozni az internethez. Minden diák, vagy csapat nyissa ki a tankönyvét azon az
oldalon, ahol annak a költőnek, írónak van az életrajza. Ezek után csatlakozzanak
az internethez, és különböző forrásokon keressenek rá a szerző életére (www.
mek.oszk.hu, www.pim.hu), és vessék össze a tankönyv szövegével.
Ha új információkat tudnak meg a netes forrásból, akkor egészítsék ki a

tankönyv szövegét vele, ha a neten esetleg téves információt találnak, akkor
azokat gyűjtsék össze, és emailen küldjék el a honlap üzemeltetőjének.
A játékot kiegészíthetik azzal, hogy készítenek egy saját

honlapot a szerzőnek. A legegyszerűbb ezt megtenni
úgy, ha blogot indítanak, aminek már számos ingyenes
lehetősége van (például www.bolgspot.hu). Erre a blogra
feltölthetik azokat az életrajzokat, amiket tanulnak éppen,
megoszthatják egymással, és az osztálynak lesz egy saját
készítésű internetes felülete, ahonnan minden fontosat
megtanulhatnak.
46
Miért válassza ezt a módszert?

A kutatómunkának köszönhetően a gyerekek úgy
tanulják meg az életrajzot, hogy észre sem veszik: nincs
jelen a magolás kellemetlen érzése, hanem a kutatás,
szövegek értelmezése és összevetése teszi lehetővé azt,
hogy bevéssék a memóriájukba az információt.
47
KI VAGYOK ÉN? – JÁTÉK
Ez a játék igazi nagy kedvenc, ami gyakorlatilag majdnem az összes

tananyaggal játszható, legyen az irodalom, nyelvtan, vagy bármilyen másik
tantárgy. Tökéletes választás bemelegítő játéknak, de akár óra végi
levezetésnek is.
Módszer: drámajáték
A terem elrendezése: tetszőleges, de a gyerekekkel szemben rakjon le

egy darab széket, amin az aktuális játékos ül majd.
A játék időtartama: 4-7 perc, attól függően, hogy hány gyerek szeretne
játszani.
A játék menete: A játék lényege, hogy egy diák az osztályból nem tudja,
ki is ő valójában, mert valamilyen oknál fogva elfelejtette. A többieknek
kell segíteni neki, hogy rájöjjön, de csak úgy segíthetnek neki, hogy nem
mondják ki a nevet, hanem csak utalnak rá.
Az a diák, aki nem emlékszik a nevére, üljön a tábla elé, annak háttal, hiszen
a háta mögé fogja felírni a pedagógus, hogy ki is valójában (valamelyik
költő, író, vagy ennek egy rokona, ismerőse, szerelme stb.). Így mindenki
látja majd a megfejtést, csak az a diák nem, akinek találgatnia kell. Innentől
kétféleképpen játszhatják a játékot:
1. változat: az osztály megfogalmaz igaz állításokat azzal a személlyel

kapcsolatban, aki a társuk ebben a játékban. Lehetőleg ne a legkézenfekvőbb
információkat válasszák, hiszen úgy nagyon egyszerű lenne a játék.
48
2. változat: a diák, aki nem tudja, ki is ő ebben a játékban, feltesz kérdéseket a

többieknek, akik válaszolnak erre, vagy ő maga próbálja kinyomozni, ki is lehet ő.
Ha elfogytak a személyek az életrajzban, nyugodtan

játszhatják tovább a játékot helyszínekkel, évszámokkal -
bármit is választanak, a gyerekek garantáltan szeretni fogják.
Miért ezt a módszert válassza?

Ahhoz, hogy ezt a játékot játszani lehessen, jól kell ismerni
az életművet, hiszen anélkül sem kérdéseket nem lehet
feltenni, sem válaszolni ezekre. A gyerekek szeretik ezt
a játékot a nyomozós jellege miatt, hiszen olyan, mintha
valamilyen rejtélyt kellene megfejteniük.
49
ÉLETEM REGÉNYE
Tudta, hogy könnyebb úgy megjegyezni egy információt, ha azt egy

élményhez, vagy érzéshez lehet kötni? Teremtse meg ezt a lehetőséget
a gyerekeknek, képzeljék el, hogyan is érezhette magát a szerző az adott
élethelyzetben.
Eszközök: füzet vagy tankönyv
Előkészület: Az adott költő, vagy író életrajzát nézze át azzal a szemmel,

hogy hol vannak nagyobb fordulatok, fordulópontok az életében. Ezeket a
helyeket jelölje be magának, mert a továbbiakban ezzel dolgoznak majd.
A játék menete: A diákok is jelöljék be azokon a helyeken az életművet,

ahol Ön tette. A feladat az, hogy úgy dolgozzák át az életművet, hogy
ezeken a helyeken képzeljék bele magukat a szerző helyzetébe, életébe, és
írják le azt, hogyan érezhette magát abban a helyzetben. Ezt többféleképpen
tehetik meg:
1. változat: minden olyan részhez, amit bejelöltek mint fordulat a szerző

életében, írjanak a gyerekek pár sort, hogy vajon abban az élethelyzetben mit
gondolhatott, hogyan érezhette magát az adott szerző.
50
2. változat: Készítsenek naplót a diákok úgy, mintha ők lennének az adott

költő/író, és az események folyása mellé jegyezzék le azt is, hogy mit gondolnak,
hogyan éreznek az eseménnyel kapcsolatban. Ebben az esetben E/1-ben
fogalmazzanak, és napló formában írjanak (legyen megszólítás, elköszönés,
dátum stb.).
3. változat: A bejelölt fordulópontok közül csak egyet válasszanak ki, ami

leginkább megfogja őket – természetesen ez gyerekenként más és más lesz.
Ehhez a fordulóponthoz írjanak egy nagyobb fogalmazást, elmélyedve az
élethelyzetben.
Ha már nem először játsszák a játékot, akkor a gyerekek

is kiválaszthatják azokat a pontokat, ahol nagyobb forduló
következett be a szerző életében.
Miért ezt a módszer válassza?

A módszer gyakorlatilag felfogható empátiajátékként is,
hiszen ahhoz, hogy jól sikerüljön megoldani a feladatot,
bele kell élniük magukat valaki másnak a helyzetébe, ami
nem is olyan könnyű, hiszen lehet, hogy évszázadokkal
korábban élt, vagy másik kultúrából származik. Ezzel a
módszerrel pedig könnyebben jegyeznek meg adatokat is
az életrajzból, hiszen beleképzelték magukat, tudják egy
élményhez, érzéshez kötni, amitől sokkal személyesebb
lesz az élmény.
51
ACTIVITY
A gyerekek egyik kedvenc játéka az Activity, amit nagyon jól lehet használni
a tanórán is, hiszen feldobja azt. Akár rajzolják, akár mutogatják vagy
körülírják a feladványt, garantált a jókedv. Kiváló ráhangoló játék, vagy
abban az esetben is jól használható, ha az óra közepén lankadni kezdene a
diákok figyelme.
Módszer: csoportmunka
Eszközök: -
A terem elrendezése: tetszőleges, csak arra figyeljen, hogy maradjon

egy kicsi hely ahhoz, hogy eljátssza a mutogató a feladványt.
A játék menete: A szerző által írt művek címét kell a játék közben eljátszani
a diákoknak, illetve a többieknek kitalálni azt. Egy vállalkozó szellemű diáknak
súgja meg azt a címet, amit a többieknek ki kell találniuk. Ez a diák vagy
választhat a módok közül, ahogyan eljátssza ezt a többieknek, vagy – ha
nehezíteni szeretne a játékon, akkor – Ön válassza ki a módot, ami lehet:
- mutogatás
- körülírás
- rajzolás
52
Miután az osztály kitalálta a megfejtést, írják fel a füzetbe is, majd otthon
tanulják meg a szerző fontosabb munkáinak címét.

A módszer alkalmas arra, hogy egy kicsit felpezsdítse,
átmozgassa a gyerekeket akár fizikailag, akár szellemileg
is. A játékosságnak köszönhetően amikor legközelebb
fel kell majd idézni a címeket, akkor erre a játékra, és
az adott gyerek mutogatására, rajzára fognak gondolni,
vagyis több mindenhez tudják kötni a címet, így a
felidézés is könnyebb lesz majd.
53
CV
A mai modern világban nem csak ahhoz van szükség az önéletrajzra

(CV-re), hogy valaki állást kapjon, hanem gyakran az iskolák is kérnek egy
önéletrajzot a jelentkezőktől. Ezért fontos, hogy a gyerekek gyakorolják
ezt a műfajt is.
Módszer: egyéni munka
Eszközök: számítógép, ha ez nincsen, akkor a feladat órai átbeszélés után

házi feladatnak is adható. Ha a számítógép beszerzése nagyon nehézkes
lenne, akkor végső soron a füzetben is megoldható a feladat.
A játék menete: Beszélgessenek arról, hogy milyen önéletrajzot kell írni

a legtöbb helyre, ahova ők majd életük során jelentkeznek. A leggyakoribb,
hogy az amerikai típusú, vázlatos önéletrajzot kérik, ez alól akkor van
kivétel, ha olyan iskolába vagy állásra jelentkeznek, ahol kifejezetten a folyó
szöveges önéletrajzot kérik, mert kíváncsiak a jelentkező íráskészségére,
önkifejezési módjára.
Első lépésként beszéljék meg, hogy miknek kell szerepelnie ezekben az

önéletrajzokban. Az amerikai típusú önéletrajz elemei a következők:
- Név, születési adatok, állampolgárság, elérhetőségek

- Munkatapasztalat: időrendben visszafelé haladva, kezdve a jelenleg
aktuálissal, az itt szerzett tapasztalatok, feladatkörök felsorolásával
54
- Iskolák felsorolása: a legmagasabb fokozatokat kell csak megjeleníteni,

illetve azokat, amik valamilyen plusz tudását tárják fel
- Egyéb iskolák, tanfolyamok
- Készségek, képességek
- Hobby
Ha ezt átbeszélték, akkor a feladat az lesz, hogy mindenki írja meg az

adott költő/író CV-jét. Akár ki is találhatnak valamilyen munkát, amire
jelentkezne a szerző, és ez alapján is készítheti ezt.

A módszer gyakorlatilag erősen épít a vázlatírás
technikájára, hiszen egy jó CV maximum egy-másfél
oldal, tömör, rövid, de mégis minden fontosat összefoglal,
amit tudni kell az írójáról egy állásinterjún. Aki képes jó
CV-t írni, az jó vázlatot is könnyedén készít. Azzal, hogy
ezt elkészítik a gyerekek, gyakorlatilag a saját tanulásukat
könnyítik meg, hiszen bármikor elő tudják venni és
jegyzetként használni ezt. Mindemellett megtanulnak
egy igen fontos dolgot, hogy hogyan is készítsenek
önéletrajzot, ami a mai világban már elengedhetetlen.
55
SZÍNHÁZ AZ ÉLET
Minél több csatornán érkezik a diákok felé egy inger, információ, annál
könnyebben jegyzik meg. Ezzel a játékkal nem csak hallják és olvassák egy
szerző életrajzát, hanem maguk is megtapasztalhatják az eseményeket.
Eszközök: a költő, író életének fontos eseményei legépelve/fénymásolva, olló.
Előkészület: A költő, író életének eseményeit gyűjtse össze, és

fénymásolja le, nyomtassa ki. Érdemes a tankönyvi leírásokat kiegészíteni
érdekességekkel, amik könnyen megmaradnak a gyerekek fejében. A főbb
események mentén ollóval vágja szét az életrajzot annyi darabra, ahány
csapatot szeretne kialakítani majd az órai munkára.
A játék menete: Alakítson 3-4 fős csapatokat! Ennél több diákot nem
érdemes egy csoportba rakni, hiszen akkor nem jut mindenki szerephez.
Minden csapatnak adjon egy-egy darabot a felvágott életrajzból – ezeket
kell majd eljátszani a többiek számára. A csapatok kapjanak 5-8 perc
felkészülési időt, ami alatt elolvassák a kapott életrajzdarabot, és kitalálják,
hogy hogyan játsszák azt el a többiek számára. Ennél több időt ne adjon
nekik, ez pont elég kell, hogy legyen a felkészülésre: ezzel el tudja érni
azt, hogy a megoldandó problémával foglalkozzanak, és ne húzzák az időt
mással. Legyenek kreatívak, használjanak eszközöket is.
56
Mondja el nekik, hogy történetileg pontos és hiteles előadásokat szeretne

látni, amihez A/4-es lapokra évszámokat is felírhatnak az eseményekhez,
és ezeket a történet közben mutassák fel, hogy lássák a többiek, mikor
játszódik az esemény. A színházi darab párbeszédeiben mindenképpen
rejtsék el a fontos neveket és helyszínek megnevezését!
Az előadások kronologikus sorrendben zajlódjanak le. Engedjen egy kis

szabadságot a gyerekeknek az előadásban, segíti például az események
memorizálását, ha azt is eljátsszák, hogy mit gondolhatott, érezhetett
akkor a költő, író. Utána azonban mindenképpen beszéljék meg, hogy
mik a tények, és mik azok, amiket mi sejtünk, gondolunk arról, hogy mit
érezhettek az emberek a történetben egyes eseményeknél.
Az előadások mindig egy tapssal kezdődnek, ez jelzi, hogy elindul a „színház”

és ugyanígy végződnek, jelezvén, hogy vége az előadásnak. A többiek
eközben nem csak passzív nézők, hanem jegyzeteljék le azt, amit látnak
(ebben az esetben is az eseményeket jegyezzék le, a tények kerüljenek bele
a füzetbe – erre az elején érdemes figyelmeztetni őket). A jegyzeteléshez
is adjon instrukciót: mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell egy-egy
esemény kapcsán. (Helyszín, szereplők nevei, évszám, esemény leírása).
Ellenőrzés: Ha az előadások befejeződtek, azzal még nincs vége a

munkának! Semmiképpen se maradjon el az ellenőrzés aktusa, hiszen nem
tudhatja, hogy mik kerültek a füzetbe pontosan. Ellenőrizhetnek úgy, hogy
a főbb pontokat, amiknek mindenki füzetében szerepelnie kell, felsorolják,
és kiegészítik a vázlatokat. Az ellenőrzés lehet otthoni feladat is, ebben az
esetben mindenki kap egy eredeti és teljes példányt abból a szövegből,
amit felvágott a csoportok számára, és otthon egészítik ki a vázlatot, illetve
javítják ki, ha valamit rosszul írtak le.
57

A drámajátéknak köszönhetően minden gyereknek
saját élménye lesz az adott költőről, íróról. Átélik az
események egy részét, a tapasztalás útján is tanulnak. A
frontális oktatáshoz képest – ahol csupán a hallás útján
jutnak információhoz – , ebben az esetben hallják, látják
és saját, illetve társaik játékán keresztül tapasztalják
mindazt, amit el kell sajátítaniuk.
58
SZAKÉRTŐK
A módszert házi feladatnak is adhatja, ebben az esetben otthonról végzik

el a kutatómunkát a gyerekek az interneten, és nem az iskolában. Érdekes
és izgalmas módszer, ha új anyagot kezdenek el tanulni.
Eszközök: egy A/4-es lap, internetelérés.
Előkészületek: Ha házi feladatként adja a játékot, akkor egy korábbi tanórán

mondja el a gyerekeknek, hogy a feladat az lesz, hogy keressenek a következő
órára egyetlen egy információt arról a költőről, íróról, akivel foglalkozni fognak.
A játék menete: Vagy az iskolában, vagy otthon, házi feladatként

minden gyerek keresett egy fontos információt arról a szerzőről, akivel
foglalkoznak a tanórán. Adjon körbe az osztályban egy A/4-es lapot, és
kérje meg a gyerekeket, hogy írják fel a lap tetejétől kezdve sorba haladva
azt, amit kikutattak. Miután valaki ráírta a mondatát, hajtson egyet a lapon,
hogy az utána következő ne lássa, hogy mit írt. A végére egy harmonikára
összehajtogatott lapot kap – tele információval. Hajtogassa ki, és olvassa fel,
hogy mit gyűjtöttek a gyerekek. Ebből is látszik, hogy az életrajz nagy részét
már össze is rakták. Rendezzék az anyagot kronologikus rendbe, és tegye
hozzá azt, amit esetleg kihagytak a diákok, így összeáll az egész életrajz.
59

A módszernek köszönhetően a gyerekek felismerik,
hogy apró információkból, ha összedolgoznak, akkor
milyen sokat megtudnak majd.
60
HÍRADÓ
A gyerekek kifejezetten szívesen játszanak olyan játékokat, amikor

felnőtteket alakítanak. Ebben a játékban híradósokká alakulnak át, akik az
életrajz eseményeiből készítenek híradást.
Módszer: kooperatív módszer
Eszközök: számítógép interneteléréssel (annyi, ahány csoport van); bármilyen

digitális eszköz, ami videófelvételt tud készíteni (telefon, kamera, laptop).
A terem elrendezése: Tolják félre a padokat, és alakítsanak ki minden

csapatnak egy-egy stúdiót. A stúdiókban legyen egy asztal székkel, ahonnan
ülve felolvas a riporter, egy laptop és egy „kamera”.
A játék menete: Alakítsák ki a stábokat. Minden stábban kb. 4 diák

legyen, és mindenkinek saját szerepe legyen, amit előre beszéljenek meg:
- szerkesztő, ő felel azért, hogy a hír megfelelően meg legyen írva,

szerkesztve
- operatőr, aki magát a felvételt készíti
- bemondó, aki felolvassa a hírt
- látványtervező, aki kitalálja a díszletet, a hátteret.
Így mindenkinek van saját feladata és felelőssége, azt pedig, hogy mi legyen
a hírben, milyen eseményt dolgozzanak fel, azt közösen találják ki.
61
Ahhoz, hogy a gyerekek által készített híradó érdekes és izgalmas legyen,

minden csapatnak ki kell választania egy olyan eseményt az életműből,
amiben valamilyen fordulat történik, drámai cselekmény van, vagy
valamilyen bűntény történik.
Miután kiválasztották azt a részletet, amiből hírt csinálnak, tervezzék meg,

hogy mit és hogyan fog mondani a bemondó. Egy hír kb. 3-4 percig tart csak,
tehát annyi szöveget írjanak, ami ebbe belefér, és ki is tölti az időt. A http://www.
cueprompter.com/ oldalon találnak egy online súgógépet, amibe belegépelve
a szöveget igazi profikká válhatnak a gyerekek. Itt időzíteni is lehet a szöveget,
hogy mikor lépjen tovább, de azt is be lehet állítani, hogy gombnyomásra
ugorjon. (Ha először használja a programot, akkor otthon érdemes egy
kicsit megismerkednie vele, mielőtt beviszi a tanórára.) Ezek után már nincs
más feladat, csak a kamerába nézni, és felvenni a híradót. Utána játsszák le
egymásnak azt, amit készítettek, a gyerekek garantáltan élvezni fogják.
A videót feltölthetik az internetre is (www.youtube.com), és

megoszthatják egymással, hogy bármikor meg tudják nézni
ezeket, így még a tanulásban is nagy segítség lehet ez a
gyerekeknek.

A módszer egyik fontos eleme, hogy segít a gyerekeknek
abban, hogy meglássák, melyek az életmű fontos
fordulópontjai, – hiszen ezekből lehet csak jó hírt
csinálni. Emellett a 3-4 perces időintervallum arra
szorítja rá a gyerekeket, hogy a lényegre koncentrálva,
de mégis alaposan és részletesen ismertessenek egy
eseményt. Az által, hogy ezeket az eseményeket egymás
előadásában hallgatják meg, sokkal jobban bevésődik a
memóriájukban, mintha csak olvasták volna.
62
A KÉPEK SEGÍTENEK!
A vázlatkészítés alternatív módja, ha képekben készül el a vázlat, vagyis

minden lényeges ponthoz készül egy kis piktogram. Ez a technika sokat
segít a vizuális típusoknak a memorizálásban.
Eszközök: nagy csomagolópapír, A/4-es lap, színes filctollak, különböző

költők/írók életrajza.
A játék menete: A játék célja az, hogy a diákok a saját kutatómunkájuk

végeredményeképpen megtalálják azokat a főbb vázlatpontokat, amiket
egy életrajz során mindenképpen érinteniük kell majd.
Ehhez alakítsanak ki 3-4 főből álló csoportokat. Minden csapat kap egy
nagyméretű csomagolópapírt, egy darab A/4-es lapot, filctollakat és
különböző szerzők életrajzát. Az sem feltétlenül szempont, hogy olyan
életrajzot válasszon, ami tananyag az adott évfolyamon, hiszen a lényeg nem
a tartalom, hanem a struktúra lesz. A cél, hogy kapjanak a gyerekek egy
olyan vázlatot, amivel később az összes tanulandó költő, író életét könnyen
fel tudják majd dolgozni. Minden csapattag más-más életrajzot kapjon meg.
1. lépés: Mindenki olvassa el önállóan a kapott életrajzot, majd jegyzeteljen

a szövegben a következőképpen: írja le egy-egy tételszóval azt, hogy
milyen állomásokat érint a szöveg az adott szerző életéből. Nem
szükséges tényadatokat kigyűjteni, sőt! A cél, hogy megtalálják azokat a
vázlatpontokat, amik bárkinek az életével kapcsolatban elmondhatók.
63
2. lépés: Az önálló munka után a csoporttagok üljenek össze és beszéljék

meg azt, hogy ki milyen vázlatpontokat tartott fontosnak a saját olvasmánya
alapján. Ezt jegyzeteljék le az A/4-es lapra.
Ezek általában a következők:
- születés helye, ideje, körülmények (szülők neve, származása)

- kisgyermekkor
- iskolák
- munkássága költőként/íróként
- egyéb munkái, tevékenységei, közszerepek vállalása stb.
- időskor
- utolsó évek, halál (hely, idő, körülmények)
- életmű fontosabb alkotásai
- helye és jelentősége az irodalomtörténetben
3. lépés: Azokat a főbb vázlatpontokat, amikben a csapattagok

megállapodtak, most rajzolják le. Minden egyes ponthoz csak egy db 10x10
cm-es kép tartozzon, ezeket a csomagolópapírra rajzolják fel.
4. lépés: Ha a rajzok elkészültek, rendezzenek tárlatnézést: függesszék ki

a csomagolópapírokat az osztályteremben, és mindenki sétáljon körbe,
nézze meg az elkészült munkákat.
5. lépés: Szavazzák meg közösen az egész osztállyal, hogy melyek azok a

pontok (képek), amik mindenképpen szerepeljenek a életrajzok tanulásánál.
Szintén kézfeltartásos szavazással döntsék el azt is, hogy melyik csapat
melyik piktogramja a legkifejezőbb a vázlatponthoz – ezt vágják ki, és
lehetőség szerint laminálják is le.
64
6. lépés: A legjobb piktogramokból készítsenek egy osztályplakátot, amin

így összegyűjtik az életrajzok főbb vázlatpontjait. Ezt helyezzék el jól
látható helyre a teremben, hogy bármikor segítségül szolgálhasson.

Nagy segítség a vizuális típusoknak a táblakészítés.
Elképzelik az eseményeket, lerajzolják és nap, mint nap
látják. Azzal, hogy ott van az osztály falán a rajzsorozat,
anélkül vésődnek be a vázlatpontok, hogy tudatosan
észrevennék a diákok a tanulási folyamatot. Képek
formájában megmarad a memóriájukban, amit később
könnyedén elő tudnak hívni.
65
RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ
A szakértői mozaik az a módszer a kooperatív technikák közül, ami a

legösszetettebb és legtöbb irányból támogatja meg a gyerekek tanulását.
A módszernek köszönhetően a tananyag nagy részét már az órán
elsajátítják a diákok.
Módszer: kooperatív munka (szakértői mozaik)
Eszközök: csoportalakító kártyák, az életrajz fénymásolata annyi darabba,

ahány csoport van, olló.
Előkészületek: Készítsen annyi fénymásolatot az életrajzból,

ahány csoportja van. Nem feltétlenül kell másolnia, hiszen a célnak
megfelel bármelyik tankönyvben található életrajz is, az egyszerűség és
költséghatékonyság szempontjából nyugodtan dolgozhatnak ebből.
A terem átrendezése: alakítson ki 4 fős asztaltársaságokat: forgasson

össze a gyerekekkel úgy asztalokat, hogy a csoportok tagjai egymás felé
fordulva tudjanak beszélgetni.
A játék menete: Alakítson ki 4 fős csoportokat. (A kooperatív munka

szempontjából a 4 fő a leghatékonyabb, de az osztály létszámától függően
nem mindig van lehetőség erre. Ebben az esetben törekedjen a 4 fős
csapatokra, és legyen egy 3 vagy 5 fős csapata is.) A legegyszerűbb, ha
vannak kooperatív munka kialakítására alkalmas csapatalakító kártyái, de
ha nincs ilyen kártyája, akkor sincs semmi probléma.
66
A csoportok kialakítása: A csapatok lehetőleg 4 fősek legyenek. Minden

csapattag kapja meg a szerepét a kooperatív munkához.
A csoportszerepeken túl mindenki kap egy darabot az életrajzból (ami a

csoporttagok számának megfelelően 4 egységre van osztva), amit neki első
lépésben önállóan kell feldolgoznia úgy, hogy aztán el tudja mondani a társainak.
Minden ilyen életrajz részletre írjon fel egy betűt (A,B,C,D) – az azonos
tartalmakra azonos betűt, így tudja, hogy kik olvassák ugyanazt a szöveget.
1. lépésként mindenki önállóan dolgozik: elolvassa a saját szövegrészét,

majd kijegyzeteli a neki tetsző technikával, aláhúzza benne a lényeget és
próbálja memorizálni azt.
2. lépésként az azonos betűjelű diákok összeülnek egy csapatba (4 db „A”

jelű diák; 4 db „B” jelű diák stb.) – így minden csapatban olyanok ülnek,
akik ugyanazt a szövegrészt olvasták. Beszéljék meg, hogy mit tudtak meg a
szövegből, beszélgessenek róla, mondják el egymásnak gondolataikat erről.
3. lépésként mindenki visszamegy az eredeti csapatába – így ismét 4

különböző szöveg (a teljes életrajz) kerül össze egy csoportba. Mondják
el egymásnak a gyerekek, hogy miről szól a szövegük, a többiek pedig
jegyzeteljék le ezt. Kronológia szerint haladjanak: A-B-C-D.
4. lépésként összeállt minden csoportban a teljes életrajz, a szószólók

kiállnak egymás mellé az osztály elé, és elmondják az egész történetet.
A leginkább vállalkozó szellemű diák kezdi ezt, és ha valamelyik másik
szószóló kiegészítené az elhangzottakat, akkor ezt jelzi kézfeltartással, és
átveszi a szót. A többiek közben a saját vázlatukat egészítik ki.
67

A kooperatív munka jellegéből fakadóan kizárja a
potyautas lehetőségét. Mivel mindenkinek van feladata,
így ha azt nem csinálja meg, akkor a csapata látja kárát.
Nagy felelősség ez, amit gyorsan megtanulnak a gyerekek,
és ez a felelősség sarkallja őket arra, hogy dolgozzanak
rendesen, ne a barátjuknak legyen baja a lustaságukból.
Amellett, hogy társaiktól tanulnak (ami a kamasz
korosztály számára inkább referenciacsoport, mint a
felnőtt), lehetőség van arra is, hogy tanítsanak – és a
tanítva tanulással lehet a legtöbb ismeretet megjegyezni.
68
4
Negyedik fejezet
Műnemek és műfajok
70
A műfajok és műnemek tanítása érdekes módon ugyanazon ok miatt egyszerű,

ami meg is nehezíti ezt a pedagógus számára: az irodalom egyik legegzaktabb,
legelvontabb és legelméletibb része ez. Az irodalomelmélet fontos alappillére
az irodalom tanításának, amire minden órán valamilyen formában szüksége
van. A fogalmak pontos ismerete, és a műfajok műnemekbe való besorolása
sokszor okoz nehézséget a diákoknak. Az irodalomnak ez az a területe, ahol
nem elég a saját gondolataikat elmondaniuk a diákoknak, hanem meg kell
érteniük, és pontosan meg is kell fogalmazniuk a tanultakat.
Hogyan tudja mindezt élményszerűen tanítani? Milyen 21. századi készségeket

tud elsajátíttatni a gyerekekkel, miközben irodalomelméleti ismereteket
tanít meg velük?
Ahhoz, hogy ezt a sokszor elvontnak tűnő témakört meg tudja tanítani, a
megoldás abban rejlik, hogy helyezze egészen más kontextusba. Amint a
gyerekek képzeletben kilépnek az iskolapadból, és belépnek az iskolán túli
világba, megtapasztalják, hogy nem is annyira elvont és megfoghatatlan
dolgokról van szó. Mutassa meg nekik, hogy ezek a fogalmak és az a tudás, ami
mögötte van, a mindennapjaink részeit képezik– csak körül kell alaposan nézni.
Tegye lehetővé számukra, hogy bátran kérdezzenek, ne érezzék

kellemetlennek, ha valamit nem értenek, nem látják meg az összefüggéseket.
Alakítson ki egy olyan légkört, amiben nincsen kellemetlen kérdés, ahol
egymást segíthetik a diákok. A tanulás egyik leghatékonyabb módja, ha
egymást oktatják a gyerekek, egymásnak adják át az információkat.A kamasz
gyerekek elsődleges szocializációs közege a kortárs csoport, – egymástól
sokkal könnyebben fogadják el a tanítást, és szívesen tanítják egymást –
használja ezt ki. Ebben a fejezetben olyan játékokat talál, amik a gyerekek
között oly népszerű digitális eszközökön túl építenek a tanítva-tanulás
módszerére, az egymás megsegítésére.
71
HIDEG-MELEG
Vajon mennyire fontos az, hogy hogyan fogalmaznak meg a diákok egy
szabályt? Nem az a lényeg, hogy bemagolják azokat, hanem hogy értsék, amit
az állít, és saját szavaikkal meg tudják azt fogalmazni – erre tanít ez a játék.
Eszközök: kérdéskártyák
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy elég hely legyen.
Előkészületek: Írjon fel kis névjegykártya méretű lapokra kérdéseket a

műfajokkal, műnemekkel kapcsolatban. Ezek lehetnek általános kérdések a
műfajok jellemzőiről, de lehet egy konkrét műről is. Érdemes úgy feltenni a
kérdéseket, hogy ne csak az éppen aktuálisan tanult műnem sajátosságairól
szóljon, hanem ismételjék a korábban tanultakat is.
A játék menete: tegye egy kalapba bele az összes kérdést, majd

keverje meg. Minden diák húzzon egy darab kérdést, majd magában
alaposan gondolja át a megfelelő választ rá. A cél, hogy minél pontosabb,
aprólékosabb definíciót próbáljon adni a kérdésre.
Míg a gyerekek gondolkodnak (akár le is írhatják maguknak a választ),

addig a terem közepére tegyen le valamit a földre, ami a tűzet jelképezi.
Ez lehet egy szék, egy doboz, vagy a szivacs, bármi. A továbbiakban a
klasszikus hideg-meleg játékot fogják játszani úgy, hogy a diákok egyenként
felolvassák a kérdéseiket, majd a saját válaszukat rá. A többiek attól
72
függően, hogy mennyire helytálló és pontos a válasz, helyezkednek el

a teremben a jelképes tüzük körül: ha jó a válasz, akkor közel állnak a
tűzhöz, és minél pontatlanabb a felelet, annál messzebb tőle. Az a diák, aki
a kérdésére válaszolt ezek után korrigálja a válaszát, és a többiek ennek
fényében mozognak a teremben: közelebb vagy távolabb mennek a tűzhöz.
A cél az lenne, hogy annak hatására, hogy a többiek mit jeleznek a diák
számára, mennyire helyes a válasza, saját magát javítsa, korrigálja a tanuló.
Abban az esetben, ha nagyon el van „veszve”, és nem tudja a megfelelő
választ kitalálni a kérdésére, természetesen segítsenek neki a többiek.

Ez nem csupán egy egyszerű kérdezz-felelek játék, annál
sokkal összetettebb. Az által, hogy a gyerekek saját
magukat javítják, kénytelenek elgondolkodni azon, hogy
vajon mi lehet az a pontatlanság, ami miatt nem megfelelő
a válaszuk. Megtanulják azt, hogy minden szónak pontos
jelentése van, ezért tudatosan kell használniuk őket.
Pedagógusként sokat megtudhat abból is, ahogyan a
többi diák mozog a teremben: vajon mindenki észreveszi
a pontatlan, pongyola fogalmazást, vagy vannak, akik nem
érzékelik ezeket a különbségeket.
73
KI A PÁROM?
Ez a szórakoztató és mozgalmas játék segít mindenki számára memorizálni

a fontos fogalmakat.
Módszer: páros munka
Eszközök: kártyák, amik tartalmazzák a műfajok neveit, és a hozzájuk

tartozó példákat: a művek címét.
Előkészületek: Készítsen annyi műfajkártyát, ami az osztály létszámának

a fele. Ezekre írja rá a műfajok nevét, majd készítsen minden műfajhoz egy
olyan kártyát, amin olyan mű címe van, ami abban a műfajban íródott.
Ha még kevés műfajt ismernek a gyerekek, akkor csinálhatja

úgy is, hogy a műfajkártyákhoz kettő, három, vagy akár négy
mű címe is tartozik, így nem párban, hanem csoportban
játszanak majd a gyerekek.
A játék menete: A gyerekek véletlenszerűen kapják meg a kártyákat,

és fontos, hogy senki ne tudja, mi szerepel a társai kártyáján, mindenki
csak a sajátját ismerje. Pedagógusként mondjon egy állítást, ami vagy az
egyik műfajra, vagy az egyik műre igaz. Az állítás elhangzása után a mű
címét birtokló gyereknek, és a műfajának is egyszerre fel kell állnia, így
megláthatják, ki is a párjuk valójában. Ha nem áll fel a pár mindkét tagja,
mert nem jön valamelyik gyerek rá, hogy az állítás rá vonatkozik, akkor a
páros kiesett a játékból. A játék addig tart, míg mindenki párra nem lel.
74
Miért ezt a játékot válassza?

Minden gyereknek más-más feladatra kell koncentrálnia,
így mindenkinek van saját küldetése, felelőssége.
Azonban ha valaki nem tudja a saját megfejtését, akkor
a társa is kiesik a játékból, így fontos, hogy mindenki
figyeljen, koncentráljon.
75
DIGITÁLIS FALIÚJSÁG
A gyerekeknek számos kérdése lehet egy tananyaggal kapcsolatban,

amikre sokszor nem is gondolnánk. Ezeket nem merik mindig feltenni,
mert tartanak attól, hogy butaságot kérdeznek, vagy szégyellik, hogy nem
értenek valamit. Tegye lehetővé az anonim kérdezést!
Eszközök: bármilyen internetelérésre alkalmas eszköz (számítógép,

tablet, okostelefon).
A játék menete: A gondolatok, kérdések és ötletek megoldására

tökéletes eszköz a digitális faliújság, ahol kérdést tehet fel az, akinek
segítségre van szüksége, és az, aki tudja rá a választ, megírhatja ezt
társának. A felületet a www.linoit.com oldalon lehet elérni. Ide be kell írni
a szöveget, vagyis magát a kérdést, kell írni hozzá egy nevet, ami nyugodtan
lehet egy jelige is, hiszen nem kötelező az igazi nevet megadni, ha valaki
nem szeretné, hogy ráismerjenek, hogy ő tette fel a kérdést. Lehetőség van
arra is, hogy kiválasszák a faliújság cédulájának a színét is, ami praktikus,
mert aki válaszol számára, ugyanolyan színű cédulára tudja ezt gépelni, és
a jeligét is oda tudja írni a biztonság kedvéért, hogy mindenki megtalálja a
válaszát is. Ugyanitt ötleteket is lehet cserélni, vagy egy nagyobb projektet,
közös házi feladatot is meg lehet beszélni, vagy tippeket gyűjteni az
osztálykiránduláshoz.
76
Ha nem áll rendelkezésükre internetkapcsolat, akkor

ugyanezt a játékot lehet egy normál faliújságon (parafatábla,
mágnes-tábla) is játszani. Ebben az esetben készítsen a
tábla mellé kis lapokat, post-it-eket, amire fel tudják írni a
gyerekek a kérdéseiket. Minden kérdéshez legyen egy jelige,
hogy mindenki könnyen megtalálja a kérdésekre a választ.
A faliújságot – akár digitális, akár egy tábla a falon – érdemes időről időre
elolvasni mindenkinek, annak is, aki nem kérdezett, hiszen lehet, hogy tud
válaszolni, vagy tanulhat mások kérdéseiből. Pedagógusként is olvassa el
néha a táblát, mert sok mindenre fény derülhet a kérdések kapcsán: van-e
valami, amit kollektíven nem ért az osztály, tudnak-e segíteni egymásnak,
hol csúszhatott el a megértés folyamata stb.

A gyerekek gyakran nem mernek kérdezni, de ezzel a
módszerrel megérthetik, hogy nincsen rossz kérdés,
bártan tegyék fel őket, mert az életben is csak így fognak
boldogulni, és tudjuk: aki kérdést tud feltenni, az már
félig érti is az anyagot, ami nagy siker.
77
PROGRAMFÜZET
A műnemek és műfajok világa gyakran idegen, elvont a gyerekek számára,

előfordul, hogy azt sem értik, miért is kell nekik ezt tanulniuk. Mutassa meg
nekik, hogy mindez a mindennapjaink része!
Módszer: lehetséges egyéni munkaként, de csoportban vagy párban is

érdemes kipróbálni.
Eszközök: bármilyen digitális eszköz, ami internet elérésére képes.
Előkészületek: Érdemes néhány programfüzetet összegyűjtenie és

megmutatni a gyerekeknek, illetve az interneten keresni néhány online
oldalt, ahol programokat ajánlanak (például www.port.hu , www.est.hu).
A játék menete: Első lépésként nézzen át a gyerekekkel közösen

néhány programajánlót, hogy hogyan is kell ezeknek kinéznie, mit ajánlanak
benne és hogyan. Ha ezeket közösen megbeszélték, akkor a feladat az,
hogy a gyerekek keressenek az interneten olyan programokat, ahol az
adott (éppen tanult) műnemben adnak elő valamit.Válassza ki, hogy éppen
mivel szeretnének foglalkozni: csak az egyik műnemmel, vagy esetleg
mindháromra keresnek programot.
Segítse azzal a diákok keresését, hogy milyen címszavakkal érdemes keresniük.

Amint találtak megfelelő programokat, készítsenek ebből egy programfüzetet,
ahol az egyes programoknál a következő részletet tüntetik fel:
78
- mű, előadás címe

- előadás helyszíne
- előadás időpontja
- műfaja
- rövid ismertetése
Pedagógusként döntse el, hogy mindenkivel több programot kerestet, vagy

csak egyet-egyet. Azt is szabadon válassza ki, hogy az ajánlókat lapokra,
vagy számítógépes szövegszerkesztőkben készítteti el a gyerekekkel.
Érdemes az elkészült ajánlókat összefűzni, és egy kis programfüzetet
készíteni belőle.

A gyerekek számára sokszor elvontak és nem
életszerűek a műnemek témája, az ezekkel való
foglalkozás. A módszer nagy előnye, hogy megmutatja
azt, hogy ezek a műnemek, műfajok igenis jelen vannak
a mindennapjainkban és a kulturált szórakozás részei.
A digitális eszközök, internet használata csak még inkább
modernné és jelenkorivá teszik számukra ezeket.
79
GYŰJTEMÉNY
A feladat elsősorban házi feladatnak megfelelő, mert hosszabb ideig,

napokig tartó gyűjtőmunkát igényel. Célja az, hogy segítsen meglátni a
diákoknak azt, hogy a műfajok, műnemek nem is annyira elvont dolgok,
hiszen a mindennapjaink része, csak nyitott szemmel kell járni.
Eszközök: minden gyerek saját füzete.
A játék időtartama: egy hetes otthoni gyűjtőmunka után az órán 15-20

perces bemutató.
A játék menete: A játék igazi gyűjtőmunkát igényel, amihez nyitott

szemmel kell járni az utcán. A cél az, hogy minél több olyan dolgot gyűjtsenek
össze, amiben megjelenik valahogy az irodalom, szűkebb értelemben pedig
valamelyik műfaj vagy műnem alkotása. Ez nagyon sokféle lehet: egy drámát
feldolgozó balett előadás plakátja; egy verssor, ami graffiti-ként egy ház
falára van firkálva; egy megzenésített vers; egy megfilmesített regény; egy
kép egy új verseskötetről, vagy a költőről stb.
Ezeket valamilyen formában össze kell gyűjteni a diákoknak, amire

egy hetet kapnak. Készíthetnek róla fényképet (ez kézenfekvő, hiszen
a telefonjuk úgyis gyakran kéznél van), de kivághatják újságokból is,
kinyomtathatják az internetről is – a lényeg az lenne, hogy valahogyan
kézzelfogható képek legyenek ezekből, amiket ki lehet tenni az osztályban.
A hét végére pedig szervezzenek kiállítást ezekből a képekből. Meglepve
80
fogják tapasztalni a diákok a hét végére, hogy az irodalom mennyire jelen

van a mindennapjaikban, nap, mint nap találkoznak vele.
Ha nem szeretne olyan sok papírt pazarolni a kiállításra,

akkor készíthetik a gyerekek mindezt digitálisan (internetről
letöltve, lefotózva) és a hét végére digitális kiállítást
szervezhetnek maguknak PPT, vagy Prezi segítségével.

Az irodalom tanításának nem lehet csak az a célja,
hogy az ismeretanyagot megtanítsa a gyerekeknek,
bemagolják a sok definíciót. Az irodalomoktatás célja az
is, hogy olvasóvá neveljen és olyan emberré, aki érti a
művészetet és ez a mindennapjai része. Erre nagyon jó
ez a játék: felnyitja a gyerekek szemét, és megmutatja,
hogy nem lehet elmenni úgy egy lámpaoszlop mellett,
fellapozni egy igényesebb újságot, vagy böngészni az
interneten, hogy ne köszönne mindig vissza az irodalom.
81
TUDÁSLÁNC
A játék jól fejleszti a memóriát, és játékossá teszi a nehéz szabályok,

jellemzők és definíciók megtanulását.
Eszközök: szókártyák, az egyik fajtán csak a műfajok nevei, a másik fajtán

csak a műfajok jellemzői szerepeljenek.
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, mert szabad mozgásra

van szükség a játékhoz.
Előkészületek: annyi fős csoportokat szervezzen, ahány megtanulandó,

ismételendő műfaj van a tarsolyában. Érdemes ebben a játékban kivételesen
a minél nagyobb csoportlétszámra törekedni.
A játék menete: Minden diák kap egy műfajkártyát, amit feltűz, felragaszt
valahova a mellkasára, hogy szemből jól lehessen látni. Megkapják a saját
műfajukhoz tartozó jellemzőket, definíciót is egy papíron, de ezt nem
mutathatják meg másnak, csak ők láthatják a sajátjukat.
Úgy alakítsa ki a csoportokat, hogy olyanok legyenek egy csapatban,

akiknek különböző műfajuk van. A csapatok alkossanak egy-egy nagy kört,
hogy a csapattagok jól lássák egymást.Viszonylag szorosan álljanak egymás
mellé, hogy jól hallják, amit a csoporttársaik mondanak.
82
Az elsőnek vállalkozó diák elmondja saját szavaival azt a definíciót, ami

nála szerepel, és az ő műfajának meghatározása. A következő elismétli a
társa meghatározását, majd elmondja a sajátját is. A harmadik diák már
az előtte lévő kettő diák meghatározását kell, hogy elismételje, majd
elmondja a sajátját. Ez addig tart, míg körbe nem értek. Nem kell szó
szerint elismételni, amit a többiek mondtak, hiszen nem az értelem nélküli
bemagolás a cél; hanem a saját szavaikkal kell elmondaniuk a gyerekeknek
a meghatározásokat. Ha nem sikerülne elmondaniuk, vagy tévesztenének,
akkor az a diák segít nekik, akiknek a sajátja volt az adott műfaj.

A memóriafejlesztésen túl a játék nagyon jó arra, hogy
a diákok megtapasztalják, hogy hányféleképpen lehet
elmondani ugyanazt a meghatározást, vagyis nem az a
fontos, hogy sikerült-e bemagolni, vagy sem, hanem az,
hogy megértsék, amit beszélnek, és pontosan használják
a szavakat, figyelve azok jelentésére.
83
JELENÍTSD MEG A TÉRBEN!
Ahhoz, hogy jól átlássák a gyerekek a rendszerek elemei közötti

kapcsolatokat, sokszor igen hatékony módszer az, hogy bevonjuk őket a
rendszerbe, így ők maguk lesznek a részei.
Eszközök: műfajokat és műnemeket tartalmazó etikett matricák,

bármilyen eszköz, amivel fényképet lehet készíteni.
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy a terem közepén

nagy tér legyen a játékhoz. A teremben három pontot nevezzenek ki
a három műnem központjaként és helyezzék oda a műnemek nevét
tartalmazó táblákat. Ezek elég távol legyenek egymástól, hogy minden
gyerek elférjen körülöttük.
A játék menete: A gyerekek megkapják a műfajokat tartalmazó etikett

matricákat, magukra ragasztják azokat, így ennek a játéknak az idejére
azzá a műfajjá változnak. Ha nincsen annyi műfaj, ahány gyerek van, akkor
párban oldják meg a feladatot. A három műnem táblája jelzi, hogy hol van
ezeknek a területeknek, vagy műnem-országoknak a központja, fővárosa.
Madzaggal, vagy fonallal jelölje azt is be, hogy meddig tart egy-egy terület
határa, mintha országhatárokat rajzolna.
A gyerekeknek úgy kell elhelyezkedniük a térben az így kapott országok

között, hogy egyértelmű legyen, az a műfaj, akik ők maguk, melyik „ország”
polgárai. Gondoljanak arra is, hogy vannak „kettős állampolgárságú”
84
műfajok is, ezt úgy tudják megjeleníteni, hogy ha egyik lábukkal az egyik,
másik lábukkal a másik „országba” állnak a határ mentén.
Ha elkészült a térkép, akkor felülről (egy székre, vagy asztalra állva) fotózza
el őket. Nyomtassa ki a képet, és ezt rajzolják bele a füzetükbe is.

A műfajok közötti összefüggés és rendszer átlátása nem
mindig könnyű. Ha a gyerekeknek csak a saját műfajukra
kell koncentrálniuk, és így kapják meg a teljes képet,
akkor sokkal könnyebben átlátják majd azt.
85
TÁRLATVEZETÉS
A játék izgalmát az adja, hogy csak akkor lehet jó a csapatok megoldása,

ha minden csapaté helyes, tehát az összes teamnek együtt kell működnie.
A gyerekek egymást segíthetik, egymást javíthatják, hogy végül az egész
osztály megoldása hibátlan legyen.
Eszközök: szókártyák, amin a műnemek és a műfajok neve szerepel,

cellux vagy gyurmaragasztó, nagy csomagolólap.
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy legyen elég mozgástér!
Előkészület: írja fel egy-egy szókártyára az összes olyan műnem és műfaj

nevét, amivel foglalkozni szeretnének az órán.
A játék menete: Alakítsanak ki 3 nagy csoportot: líra, dráma és epika

csoportot. Minden csapatnak legyen egy bázisa a teremben valahol, ahol
néhány asztalt összetolnak, ezen tudnak majd dolgozni. Ezekre helyezzenek
el egy-egy csomagolópapírt, és gyurmaragasztókat. A terem közepére
szórja szét a műfajokat tartalmazó kis lapokat.
Minden csapat gyülekezzen a saját asztalánál, majd amikor elkezdődik

a játék, szaladjanak középre a műfajok neveit tartalmazó lapokhoz,
és mindössze 60 másodperc alatt mindenki próbáljon meg minél több
olyan műfajt összegyűjteni a földről, ami ahhoz a műnemhez tartozik,
amelyiknek az adott diák a csapattagja. Amint letelt az egy perc, a gyerekek
86
menjenek vissza a saját bázisukra, és a ragacsok segítségével erősítsék fel

a csomagolólapra a műfajokat, majd írják a lap tetejére a saját műnemük
nevét, hogy mindenki tudja, melyikkel dolgoztak.
Ezután az elkészült „plakátokat” helyezzék ki jól látható helyekre a csoportok

bázisai köré. Indul a tárlatnézés: mindenki körbesétál és elolvassa a többiek
plakátját. Ekkor még nem szabad se hozzányúlni egyik kiállítási tárgyhoz
sem, se megszólalni nézelődés közben. Ha mindenki körbeért, akkor most
30 másodpercet kap az osztály, hogy bármelyik plakátról óvatosan levegye
azt a műfajt, ami szerinte nem passzol a műnemhez, és átvigye a sajátjára.
A fél perc letelte után megint néma tárlatnézés következik, megszemlélik a
gyerekek, hogy vajon már az összes plakát rendben van-e, helyes információk
szerepelnek-e rajtuk. Ha még mindig nem, akkor ismét indul a 30 másodperc,
amikor szabadon el lehet vinni a plakátokról a műfajokat. A játék addig tart,
míg minden műfaj a megfelelő helyre nem került. Amennyiben a csapatok
nem tudnak egy műfaj kapcsán megegyezni, hogy kihez kerüljön, avatkozzon
be, segítsen nekik eldönteni a vitás kérdést.
Vannak műfajok, amik több műnem alá is besorolhatók

(például ballada, eposz stb.). Ha ilyenek is szerepelnek a
játékban, akkor a legjobb, amit tehet, hogy több műfajkártyára
is ráírja ezeket, hiszen ha csak egy lenne belőlük, akkor a
játéknak sosem lenne vége, a gyerekek mindig elvennék
egymástól a szókártyát.

A módszer nagy előnye, hogy a diákok maguk javítják
ki a hibákat, és mindemellett nagyon látványos plakátok
jönnek létre, amiket a terembe kifüggeszthetnek, és
bármikor rápillanthatnak, ha memorizálni szeretnék.
87
TUDÓSOK TÁRSASÁGA –
SZAKÉRTŐI MOZAIKKAL

Eszközök: a feladathoz különbözőféle eszközök, információforrások

szükségesek:
- Csoportkártyák (líra, dráma, epika), annyi darab, ahány csoportot tervez,

de mindegyik fajtából legalább 2-2
- Mindhárom műnemből egy szabadon választott műfajban alkotott mű
szövege
hangoskönyvi változata
videófelvételes változata (vers szavalása, regény filmváltozatának részlete,
dráma színpadi változatának felvétele)
- Mindhárom műnem tudományos leírása (például a tankönyvi szöveg)
A terem elrendezése: alakítsanak ki 4 fős csapatokat, akik számára

összetolják a padokat, hogy együtt tudjanak működni.
Előkészületek: Három különböző fajta csoportja lesz: líra, dráma, epika.

Minden csoportban 4 gyereknek van hely és szerep (ha éppen nem jönne ki
az osztálylétszám miatt, akkor válasszon, hogy az egyik csoportban melyik
szerep ne legyen benne, vagy kik csinálják ugyanazt a feladatot együtt).
88
Úgy kell csoportot létrehoznia, hogy lehetőleg mind a 3 műnemből legyen

legalább 2-2-2 csoport.
Kis lapokra írja fel a műnemek nevét, annyi lapot csináljon, ahány csoportot
szeretne létrehozni, de figyeljen arra, hogy minden műnemből legalább
kettő csoport legyen.
A játék időtartama: 2x45 perc
A játék menete: Alakítsanak ki 4 fős csapatokat. Minden csapatnak

lesz egy speciális szakterülete amit vizsgál, és a játék érdekességeként
minden csapattag más szemszögből vizsgálja meg az adott szakterületet.
A csoportok húzzanak egy-egy műnemkártyát egy kalapból, ebből kiderül,
hogy melyik műnem szakértőivé változnak arra az órára.
Miután kialakult, hogy melyikek a líra, melyikek a dráma, és melyikek az

epika csoportok, ossza ki a gyerekeknek is a szerepeket a csapatokon
belül. A szerepek abban különböznek, hogy ki milyen típusú információt
kap az adott műnemről, és azt milyen információ-feldolgozó csatornán
tudja értelmezni. Így lesznek, akik:
- a műnem egyik műfajának megfelelő szövegrészletét kapják

- a műnem egyik műfajának hangfelvételét kapják meg (például hangoskönyv
vagy internet segítségével)
- a műnem egyik műfajának videófelvétellel készült feldolgozását
(versfelolvasás/szavalás, regényből készült filmrészlet, drámai darab színpadi
változatának felvétele)
- tudományos jellegű szöveg, ami bemutatja az adott műnemet (például
tankönyvi szöveg).
Érdemes úgy csinálni mindezt, hogy nem bízza a véletlenre, hogy ki melyik
szerepet/feldolgozási módot kapja, hanem aszerint osztja ki ezeket,
89
hogy kinek melyik megy könnyebben, vagy éppen aszerint, hogy mit kell
még gyakorolnia, fejlesztenie. Így a feladat nagyon jó lehetőséget kínál a
differenciálásra is.
Miután mindenki megkapta azt az eszközt, aminek a segítségével ki kell

szűrnie a műfajra jellemző információt, elkezdődhet a munka egyéni,
önálló része. A cél, hogy minden diák a maga információforrásából kiszűrje
azokat a jellegzetességeket, jegyeket, amik az adott műnemre jellemzőek.
Ezeket nyugodtan jegyezzék le maguknak egy lapra vagy a füzetükbe, hogy
nehogy kimaradjon valamelyik.
Miután a munka önálló részén túl vannak a diákok, és lejegyzetelték, hogy

milyen jellegzetességet találtak, amik jellemzik a műfajt, Önnek szakértői
csapatokat kell kialakítania. Ezt úgy teheti meg, hogy az azonos műnemben
dolgozó és azonos forrást feldolgozó gyerekek összeülnek egy új csapatba.
Itt megbeszélik mindazokat, amiket sikerült megtalálniuk, kiszűrniük a
forrásukból, mint a műnem jellemző tulajdonsága.
Ha a szakértői csapatok átbeszélték ezeket a jellemzőket, akkor

visszamennek saját, eredeti csapatukhoz, és elmondják társaiknak, hogy
milyen forrással dolgoztak, és abból milyen jellegzetességeket szűrtek ki. A
lényeg az lenne, hogy – bár különböző forrásokból dolgoztak a műnemek
csapattagjai, mégis – ugyanazokat a konklúziókat vonják le az azonos
műnemben dolgozók.
Ha ezt megbeszélték szóban, akkor osszon ki minden csapatnak egy-egy

nagy csomagolópapírt, amire feljegyzik mindazt, amit jellemzőként találtak,
és azt is, hogy melyik forrásanyaggal lehet ezt leginkább alátámasztani.
Végül a csapatok adják elő egymásnak, hogy mire jutottak kutatómunkájuk
során. Az azonos műnemmel dolgozó csapatok kiegészíthetik egymás
tudását, vagy akár vitát is kezdeményezhetnek egymással.
90
A feladat komplexitása és a téma nehézsége és elvontsága

miatt érdemes erre egy összevont dupla órát szánni, hogy
megfelelően körül tudják járni a témát és ne érezzék az idő
szorítását.

A módszer kifejezetten összetett, így számos előnye
van. A differenciálási lehetőségnek köszönhetően
mindenkinek olyan feladattípust tud adni, amit élvez és
szívesen csinál; vagy éppen amiben fejlődnie kellene.
A kooperatív munkának a nagy előnye, hogy nem alakul ki a potyautas-

jelenség, vagyis azáltal, hogy mindenkinek van saját feladata és felelőssége,
így nem lehetséges az, hogy valaki csak lustálkodik, míg a társai mindent
megcsinálnak helyette. Mindenkinek saját felelőssége van, hiszen ha nem
csinálja meg rendesen a dolgát, akkor a csapata produktumát rontja
le – és kamaszoknál nincsen nagyobb probléma annál, ha a kortársak
neheztelnek valakire.
91
5
Ötödik fejezet
Prózai művek elemzése
94
A prózai művek elemzése során a gyerekek életkortól függetlenül

találkozhatnak regénnyel, novellával, vagy elbeszéléssel. Pedagógusként
szembe kell néznie azzal, hogy a tévé, a számítógép kiszorította a klasszikus
értelemben vett olvasást (szépirodalmi művek olvasását) a diákjai életéből.
A prózai művek esetén mégis az könnyítheti meg a dolgát, hogy a gyerekek
ilyen fajta szövegeket olvasnak a leggyakrabban (cikkek, online felületek,
gyerekregények).
Prózai szöveg a tankönyvek szövege, az újságok, magazinok szövege,

sőt az interneten keresgélve egy-egy mozi ajánló, vagy koncertleírás
szövege is prózai. Azok a diákok, akik önszántukból, hobbiként olvasnak
szabadidejükben, leginkább szintén prózai szöveget olvasnak. Így tehát
ezekkel a szövegekkel nap, mint nap találkoznak a gyerekek, ismerik
szerkezetüket, sajátosságaikat. Ahhoz azonban, hogy egy szépprózai szöveg
értő olvasóivá váljanak és az olvasást, mint mindennapi szokást emeljék be
életükbe, többre van szükség.
Ne féljen elszakadni a hagyományos elemzésektől! Ezek minden fontos

eleme megtalálható a következő játékokban: a cselekmény láncolata,
a szereplők jellemrajza, a helyszínek feltérképezése, az összefüggések
felkutatása, a fordulópontok megkeresése.
És hogy mitől lesz mindez 21. századi? Természetesen a módszerektől,

amik a prózai művek elemzésén túl olyan készségek elsajátítását teszik
lehetővé, amire napjainkban minden gyereknek és felnőttnek szüksége van.
Ezek a módszerek tudatosan olyan technikákat használnak, amik a gyerekek
mindennapjainak része, amivel szívesen foglalkoznak szabadidejükben is.
Így észre sem veszik, hogy tanulnak és ismeretet sajátítanak el, hanem azt
látják, hogy életszerű, valóságos szituációba helyezi őket, amihez tudásra
(lexikális és készségszintű ismeretekre egyaránt) van szükségük.
95
POLAROID
A játék tökéletes az óra eleji ráhangolódásra, a téma felvázolásához és

bemelegítéshez.
Eszközök: -
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy elég helyük legyen.
Előkészület: írjon össze néhány emlékezetes jelenetet a prózai

szövegből. Ezeket kis papírlapokra jegyezze fel, majd hajtsa őket össze,
hogy ne lehessen látni, mi van rajtuk. A gyerekek majd ezeket fogják
kihúzni egy kalapból.
A játék időtartama: 5-7 perc, a vállalkozó kedvű diákok számától függően.
A játék menete: Tegye az összehajtogatott lapokat egy kalapba, és egy

vállalkozó szellemű diák húzzon ki egyet ezek közül. Miután elolvasta, hogy
mi szerepel rajta, válasszon maga mellé egy társat, akiről azt gondolja, hogy
jól meg tudja jeleníteni vele a jelenetet. A diákoknak egy állóképet kell
majd készíteniük a lapokon szereplő kis jelenetekből.
Beszélje meg a páros, hogy hogyan jelenítik meg a lapon szereplő részt,
majd álljanak egy mozdulatlan képként össze, ami egy jellegzetes pillanatát
mutatja az általuk kihúzott résznek. Amikor elkészült az állókép, akkor
annyit mondjanak, hogy KLIKK, ezzel elkészült a fotó, kész a polaroid kép.
A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik jelenet szerepel a képen.
96

A módszer segít felidézni a regény vagy novella
eseményét, főbb szálait. Emellett ahhoz, hogy meg
tudjanak jeleníteni egy képet a jelenetből, arra is szükség
van, hogy megfelelően meglássák annak a résznek az
összefüggéseit és lényegét.
97
FELADATKÜLDÉS
A játék tökéletes óra elejére ráhangolódás céljából, hiszen csak pár percet
vesz igénybe, és megfelelő az óra végére levezető, összegző feladatnak is.
Eszközök: Kb. névjegykártya méretűre vágott papírok, óra.
A terem elrendezése: Tolják félre a padokat, és a székekből alakítsanak ki

egy kört. A kör közepére szórja be a földre az apróra vágott papírdarabokat.
A játék menete: Tegyen ki a terem közepére minél több névjegykártya

méretűre vágott papírt. A kialakított kör közepére helyezett lapokra
kell majd a gyerekeknek felírniuk kérdéseket a művel kapcsolatban. Ez a
kérdés vonatkozhat a szereplőkre, az eseményre, a műfajra/műnemre, a
helyszínekre stb. Egy óra segítségével mérje az időt, ugyanis a kérdések
feltevésére csak 2 perc áll a diákok rendelkezésére. Ez alatt mindenki a lehető
legtöbb kérdést írja fel a lapocskákra – minden lapra csak egy kérdést.
Ha ezzel elkészültek, gyorsan szedje össze a kérdéseket, és számozza meg

őket, hogy minden feladatnak legyen egy sorszáma, amivel beazonosítható.
A felesleges lapokat, amikre nem került kérdés, közben a gyerekek
összeszedhetik – fel tudják majd használni a következő alkalommal.
Miután beszámozta a kérdéseket, tegye vissza a terem közepére a földre,

és most a következő lesz a feladat: ezekre a kérdésekre kell válaszolni
a diákoknak. Ehhez vegyék az ölükbe a füzetüket, amibe csak a kérdés
98
sorszámát kell felírniuk, a kérdés szövegét nem, és persze a válaszokat.
Ebben a körben szigorú szabályok vannak:
- Csak a helyükön ülve válaszolhatnak a kérdésekre, a terem közepére

leülni a kérdések mellé nem lehet.
- Egyszerre csak egy kérdés lehet egy gyereknél, ha arra válaszolt, visszateszi
és felhúz egy újat.
- Nem szabad a kérdéseket tartalmazó lapokra írni.
Erre a körre 5 perc áll a gyerekek rendelkezésére. Ha valaki felhúzta a saját

kérdését, akkor is válaszol rá, hiszen így is tanul belőle.
A játék végén beszéljék meg, ellenőrizzék a megoldásokat.

A gyors kérdések segítenek feleleveníteni az események
menetét, a fontos információkat a műből. Azzal, hogy a
gyerekek teszik fel a kérdéseket, fejlődnek abban is, hogy
meglássák, mi az, amire érdemes rákérdezni, mert fontos
esemény, jelentős tudásanyag.
99
BELSŐ HANG – JÁTÉK
A játék az empátiát fejleszti igazán az által, hogy segít a diákoknak

belehelyezkedni a szereplők lelki világába, abba, hogy az adott helyzetben
mit érezhettek, gondolhattak.
Eszközök: -
Előkészületek: elsősorban rövidprózához alkalmas a játék.
A játék menete: Olvassa el a szöveget, amivel foglalkozni szeretne az órán

és jelölje azokat a részeket, ahol megfelelőnek érzi a szöveget arra, hogy
megszakítsák, és megpróbáljanak belehelyezkedni a szereplő helyzetébe.
A játék időtartama. 10-15 perc, a szöveg hosszától függően.
A játék menete: Az első alkalommal, amikor kipróbálják a játékot,

mindenképpen a pedagógus olvassa fel a szöveget, hogy megtanulják a
gyerekek a játék menetét. Felolvasás előtt a következő instrukciót mondja el:
- Dőljetek hátra a széken, helyezzétek magatokat kényelembe. Egy szöveget

fogok felolvasni, ti pedig képzeljétek el az eseményeket, a szereplőket, hagyjátok,
hogy megelevenedjen előttetek a történet. Koncentráljatok arra, hogy hogyan
érzitek magatokat, miközben a szereplőkkel zajlanak az események. Amikor
megállok a szöveg felolvasása közben, akkor írjátok le azt, hogy mit éreztek, mire
gondoltak vajon a szereplők abban a helyzetben.
100
Kezdje el olvasni a szöveget, és álljon meg az előre bejelölt helyeken. Ezeken

a pontokon írja le mindenki, hogy hogyan érzi vajon magát a szereplő. Aki
szeretné, olvassa fel a megoldását, beszélgessenek róla.
A további alkalmak során adhatja házi feladatként is a belső

hang játékot. Közösen jelöljék be előre, hogy hol írják majd
le a gyerekek, hogy mit gondolt, érzett a szereplő. A játék
regények esetén is alkalmazható, ilyenkor még a regény
elolvasása előtt jelöltesse be ezeket a pontokat.

A játék nem csupán az empátiát fejleszti, hanem nagy
szerepe van abban, hogy a gyerekek később értő olvasók
legyenek. Olyanok, akik nem csak ezért olvasnak, mert
kötelező, hanem azért, mert minden egyes szereplőben
egy-egy emberi sorsot látnak meg, és minden ilyen sors
megismerésével ők maguk is gazdagabbak lesznek.
101
HOL IS TÖRTÉNT?
Elsősorban történelmileg hiteles, földrajzilag létező helyszíneken játszódó

művek esetén érdemes ezt a játékot játszani, azonban egy kis átalakítással
a fiktív regényeknél is alkalmazható.
Eszközök: internetkapcsolatra alkalmas bármilyen eszköz, internet.
Előkészületek: gyűjtse ki magának azt, vagy azokat a helyszíneket, ahol a

mű története játszódik. Ezeket jegyezze le egy lapra, majd fénymásolja le
annyi példányban, hogy minden csapatnak jusson belőle.
A játék menete: Alkossanak 2-3-4 fős csapatokat, attól függően, hogy

hány internetelérésre alkalmas eszközük van. Adja oda a csapatoknak a
helyszínekről összeállított listát – ezzel két feladatuk is van. Első körben
elevenítsék fel azt, hogy mi történt a listán szereplő helyszíneken, milyen
esemény kapcsolható hozzájuk. Ezután keressenek ezekre rá, hogy
milyenek a valóságban a Google térképes keresőjével (www.maps.google.
com). Ha a keresőbe beírják a helyszínt, akkor megmutatja nekik a program,
hogy hol található. Ez után próbálják ki ugyanitt a street view alkalmazást
(ennek segítségével utcára és házszámra is rá tudnak keresni, ha szerepel a
regényben). Ezzel a technikával meg tudják nézni, hogyan néz ki az a város,
környék napjainkban, ahol a történet játszódik. Beszéljenek róla, hogy
azóta valószínű átalakult az utcakép, máshogy néznek ki a házak. Ennek
102
ellenére mindig izgalmas dolog a gyerekeknek, hogy ha kézzel fogható,

valós környezetbe el tudják helyezni az eseményeket.
Ha fiktív történet fiktív helyszíneiről szól a regény, akkor

készíthetnek saját térképet az eseményekhez. Képzeljék el,
hogyan nézhet ki a táj, a környék, az egyes helyszínek a
regény szövege alapján milyen messze lehetnek egymástól stb.
A képzeletbeli térkép elkészítése előtt is érdemes a Google
térképes alkalmazását, vagy atlaszokat megnézegetni, hogy
vajon hogyan is néz ki a térkép, hogyan kell elkészíteni azt.

Amellett, hogy átgondolják, sorra veszik a gyerekek,
hogy milyen helyszíneken, milyen események játszódtak,
hozzá tudják ezeket kötni konkrét, valóságban is
létező helyekhez. Ettől kevésbé lesz számukra elvont
és megfoghatatlan a történet. A Google térképes
alkalmazásának a használata pedig olyan gyakorlatias
tudást biztosít számukra, amit a mindennapokban is
használni tudnak.
103
KÉSZÍTS PROFILT!
A közösségi oldalak napjainkban nagyon elterjedtek, ritka már az a gyerek,

akinek nincsen saját profilja a Facebookon. Ennek a biztonságos használata
és funkcióinak megtanítása is a nevelő-oktató munka része kell, hogy legyen.
Eszközök: bármilyen internetelérésre alkalmas digitális eszköz,

internetkapcsolat. (Ennek hiányában vagy korlátozott elérése esetén házi
feladatként is működik ez a játék.)
A játék menete: Attól függően, hogy hány szereplős a prózai mű,

egyenként, párban, vagy kisebb csoportokban is játszható a játék. Alakítsák
ki ezeket a párokat, csapatokat, és minden csapat kapjon egy-egy szereplőt
a műben megjelenők közül. A játék szempontjából fontos, hogy ne válassza
senki se ugyanazt, mint a társai – így ha egyszerűbbnek látja, nyugodtan
húzzák ki egy kalapból a csapatok ezeket.
Mindezek után gondolják át a következők szerint, hogy mi jellemző arra a

szereplőre:
- Pontos neve
- Hol él
- Milyen jellem
- Milyennek ismerték meg a történet alapján (belső tulajdonságok: mennyire
barátkozó, könnyed és nyitott személyiség, vagy sem).
104
- A mű többi szereplője közül kiket ismer, kik lehetnek a barátai

- Hol, merre, milyen helyszíneke jár a mű helyszínei közül
Ezek után a feladat az, hogy hozzanak létre egy Facebook profilt a
szereplőnek. Vegyék fel azokat az adatokat, amiket a fenti kérdések
alapján megtudtak róla, és ha a mű alapján kiderül, hogy mit kedvel, mit
szeret csinálni (úszik, olvas, egyetemre jár stb.), akkor ezeket is jelöljék
be. Mindezek után, ha mindenki elkészítette a profilt, akkor a szereplők
jelöljék egymást ismerősnek, de figyeljenek arra, hogy nem mindenki
ismeri feltétlenül egymást a szereplők közül: csak azok jelöljék egymást,
akik találkoztak, volt kapcsolat köztük a műben.
Pedagógusként felregisztrálhat az író nevével, vagy álnévvel, legyen a

szereplők barátja, és így azt is látja, hogyan sikerült megcsinálni a profilokat,
mennyire hitelesek.
Érdemes ezeknek a szereplőknek zárt csoportot létrehozni,

így elkerülhetik, hogy olyanok is jelöljék őket, akik nem
is ismerik őket, és így a gyerekek idegenekkel kerüljenek
kapcsolatban.
A profilhoz képeket is készíthetnek, amiken nem kell

feltétlenül szerepelnie a mű szereplőjének, hanem inkább
hangulatképek legyenek, amik bemutatják, hogy merre járt
(a mű története alapján), miket csinált, milyen dolgok érdeklik.
A fontos, hogy mindenképpen kapcsolódjon ez a prózai mű
szereplőjének a világához.
105

Ahhoz, hogy valaki profilt tudjon létrehozni az egyik
szereplőnek, összetett tudásra van szüksége. Egyrészt
ismernie kell olyan adatokat a szereplőről, amiknek
a segítségével meg tudja ezt alkotni, de az is fontos,
hogy a történetből kiszűrje azt, hogy milyen karakter a
szereplő, és így hiteles profilt alkosson neki. A Facebook
használatának köszönhetően nem csupán a digitális
kompetencia fejlődik, hanem azt is megtapasztalják
a gyerekek, hogy hogyan lehet a célnak megfelelően
használni ezt az oldalt.
106
MOZIPLAKÁT
A kreatív alkotás a gyerekek nagy kedvence, kifejezetten akkor, ha kiállítják

ezeket a műveiket. A Moziplakát játék ötvözi a mai gyerekek vizuális világát
a prózai művek feldolgozásával.
Eszközök: nagy csomagolópapír, színes ceruzák, zsírkréták, filcek.
A terem elrendezése: csoportokba rendezzék össze a padokat.
A játék menete: Mindenki gondolja át, hogy melyik a kedvenc jelenete a

műből! A játék első részében egy vállalkozó kedvű diák elkezdi az osztály
előtt eljátszani a kedvenc jelenetét, ami mindenképpen némajáték legyen.
Amint valaki felismeri a jelenetet, álljon be a játékba, és mindenféle előzetes
egyeztetés nélkül, egymásra nagyon figyelve, együtt játsszák tovább a
jelenetet. Ha valaki megint felismerte ezt, akkor álljon be a csapatba ő is
játszani. Ez egészen addig tart, míg az a diák, aki elindította a jelenetet egy
nagy tapssal le nem állítja azt, ezzel jelezve, hogy vége van, ne csatlakozzon
hozzájuk más. Pedagógusként érdemes létszámkorlátot szabnia, hogy ne
legyen olyan nagy különbség a csapatok mérete között.
A játéknak ez a része egészen addig tart, míg mindenki be nem állt egy-
egy csapatba, vagyis csatlakozott valamelyik jelenethez. Akik korábban már
csatlakoztak egy csapathoz, azok a többinél nem játszanak, csak figyelnek.
Így kialakultak a csapatok, akik eltérő létszámúak. Ezeknek a csapatoknak
kell a továbbiakban elkészíteni a moziplakátot.
107
Nézegessenek előtte néhány moziplakátot, és beszéljék meg, hogy minek

kell ezeken feltétlenül szerepelnie: a címnek, a szereplőknek mindenképpen,
de kreatívan besorolhatják korhatárnak megfelelően, készíthetnek az aljára
producereket és forgalmazót is. A plakát természetesen az adott műhöz
készül majd. Ezen a plakáton, amit a nagy csomagolópapírra készítenek el
szerepelhet az a jelenet is, amit eljátszottak, de választhatnak másikat is.
Az elkészült alkotásokat tegyék ki a terembe, vagy a folyosóra, mutassák
meg a többi osztálynak is egy kiállítás keretében.

A játék elején lévő kreatív színjátszás segít ráhangolni
a gyerekeket a feladatra, felidézni a legemlékezetesebb
momentumot a műből. Ezek után a plakátrajzolás igazi
alkotó munka.
108
KAPCSOLÓDJ HOZZÁM!
A játék nagy előnye, hogy kifejezetten látványosan mutatja be a gyerekeknek,

hogy milyen kapcsolat van a szereplők között.
Eszközök: etikett matricák a szereplők neveivel, fényképezőgép, nyomtató.
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy legyen elég hely a

mozgáshoz, játékhoz.
Előkészületek: írja fel a szereplők neveit az etikett matricákra.
A játék menete: Minden gyerek kap egy szereplőt a műből, és ennek a

játéknak az idejére átváltozik azzá. Fontos az, hogy beleélje magát a gyerek
a szerepbe, ezért a következő mondatokkal segítse ezt:
- Képzeld el, hogy most azzá a szereplővé változol, akit kihúztál a kalapból és a
kezedben tartasz. Gondold át, hogy mit tudsz erről a szereplőről, vagyis milyen
ismereteid vannak új énedről. Miken mentél keresztül, mik történtek veled. Kiket
ismersz, és milyen kapcsolatban vagy velük. A következő játékban ezekre az
ismeretekre, és a kreativitásodra, beleélő-képességedre lesz szükséged. Képzeld
el azt a pillanatot a műbeli életedből, ami a legemlékezetesebb számodra.
Aki úgy érzi, hogy sikerült belehelyezkednie a szerepbe, már kezdheti

is a játékot azzal, hogy elmondja, mi a legemlékezetesebb emléke a vele
történt események közül. Ekkor az első gyerek elmondja ezt az eseményt,
és kiáll az osztály elé. Hozzá kell kapcsolódnia a következő diáknak, akinek
109
szereplőként eszébe jutott valami, ami ehhez az eseményhez köti őt is. Úgy
kapcsolódik, hogy megfogja annak a társának a vállát, akinek a történetéhez
kapcsolódik, majd elmondja azt, hogy hogyan, mi alapján van közöttük
kapcsolat. Ez így folytatódik addig, míg mindenki sorra nem került. A játék
végére a szereplők (gyerekek) szövevényes hálója jön majd létre.
Ha elkészült a szereplők pókhálója, akkor egy padra, székre felállva fotózza

le a hálót, és nyomtassa ezt ki. Így megvizsgálhatják a gyerekekkel, hogy
hogyan kapcsolódtak egymáshoz a különböző szereplők. A fotó alapján
készítsenek egy ábrát a szereplők nevével a füzetbe: írják rá a szereplők
nevét és a köztük lévő kapcsolat fajtáját.

A játéknak köszönhetően kialakul a szereplők közötti
kapcsolati háló, ami fontos ahhoz, hogy átlássák a gyerekek
a történet menetét, az események folyását. Ebben sokat
segít az, hogy ők maguk élhetik bele magukat, hiszen
könnyebben megjegyzik, ha sajátjuknak érzik a szerepet.
110
PERELJ!
Ezt a játékot a legjobb, ha olyan művek esetén játsszák, ahol valamilyen

erkölcsi dilemma alakul ki a történetben, és lehetőség van arra, hogy
törvényszék elé vigyék ezt a helyzetet, „pereljenek” a gyerekek, aminek az
alapja a megfelelő érvelési technika használata. (A játék jól felhasználható
a következő műveknél – a teljesség igénye nélkül – például: Arany János:
Ágnes asszony, Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Hegedűs hadnagy pere),
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Camus: Közöny stb.).
Eszközök: -
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, és alakítsanak ki belőlük

olyan környezetet, mintha a bíróságon lennének.
Előkészület: Döntse el, hogy milyen pert szeretne eljátszatni a gyerekkel,

vagyis válassza ki az adott mű erkölcsi problémáját.
A játék időtartama: 45 perc, ha először játsszák a játékot, és még el kell

magyaráznia szerepeket a gyerekeknek. Ha már többször játszottak ilyet,
akkor elég kevesebb idő is.
A játék menete: Elsőként osszák ki a szerepeket egymás között. A játék

nagy előnye, hogy mindenkinek jut benne olyan szerep, ami testhezálló
számára. Így azok, kik jobban szeretnek a középpontban lenni, lehetnek
ügyvédek, ügyészek, vagy bírók, illetve ezek segédeik. Akik kevésbé
szeretnek a központban lenni, ők az esküdtszék.
111
Miután mindenki megkapta a szerepét, ha első alkalommal játsszák a

játékot, akkor mindenképpen beszélgessenek a szerepekről – kinek mit
kell tennie, milyen feladata van.
- Ügyvéd: megfelelő érvekkel, jól felépített logika alapján védi meg az ügyfelét.
- Ügyész: megfelelő érvekkel logikusan felépítve vádolják a vádlottat.
- Vádlott: lehetősége van arra, hogy elmondja a saját nézőpontjából az
eseményeket, megvédje saját magát.
- Tanúk: a tanúk azok a szereplők közül kerüljenek ki, akik látták, hallották a
bűntény eseményeit. Ezek a gyerekek is készüljenek fel abból a mű alapján,
hogy mit és hogyan láthattak, tudhatnak azok a tanúk, akiket ők játszanak el.
- Bíró: azért, hogy több szerep legyen, így mindenki játszhasson a játékban,
amerikai típusú esküdtszéket játsszanak, így a bíró nem ítélethozó szerepben
van, hanem a feladata az, hogy moderálja a tárgyalást, és kihirdesse az
esküdtszék ítéletét.
- Esküdtszék: a többi diák alkotja az esküdtszéket. Ők végighallgatják a
tárgyalást, és meghozzák az ítéletet a hallottak alapján.
Beszélgessenek arról is, hogy mitől lesz jó egy érv és hogyan kell felépíteni
egy vitát.:
- Vegyék számba azokat az érveket, amik megmenthetik, vagy
vádolhatják a vádlottat.
- Az érvek mellé sorakoztassák fel azokat a tényeket, amik
alátámasztják azokat.
- Miután végighallgatták a másik fél érveit, építsék be azokat a
saját gondolataikba, próbálják megcáfolni.
- A vitában nincsen helye személyeskedésnek, nem szabad
sértegetni vagy minősíteni a másikat, csak a tények és az érvek
beszéljenek.
112
Ha átbeszélték a szabályokat, akkor kezdődhet a játék. Minden szereplőnek

adjon egy kis időt, hogy beleéljék magukat a helyzetbe, felkészüljenek a
jogászok az érvelésre. Ezek után kezdődhet a per.

A módszernek köszönhetően fejlődik a gyerekek
érvelési készsége, megtanulják azt, hogy a vita nem a
veszekedés szinonimája, hanem a kulturált és eredményes
megbeszélése a véleménykülönbségeknek. Ahhoz, hogy
megfelelően tudjanak érvelni, mindenképpen ismerniük
kell és át kell látniuk az adott mű felépítését, szerkezetét,
az események menetét.
113
TÁRSASJÁTÉK
Igazi alkotó játék a Társasjáték, hiszen a gyerekek maguk alkothatják meg

azt a játékot, társasjáték-pályát, amivel a társaik majd játszani fognak.
Módszer: felfedeztető, kooperatív munka
Eszközök: A/3-as lapok (annyi darab, ahány csoportot tervez), színes

ceruzák, olló, apróra vágott papírdarabok (kb. névjegykártya méretű),
radírok, dobókocka, 4-5 boríték.
A terem elrendezése: csoportokban fognak dolgozni, ehhez tolják

össze a padokat a gyerekekkel.
Előkészületek: Előre rajzoljon meg egy 60 db egyforma méretű mezőből

álló társasjátéktáblát. Számozza be a mezőket 1-60-ig, majd osszon szét 15
db kérdés mezőt a 60 hely között – ezeket nagy kérdőjellel jelölje meg
(itt kell majd kérdéseket felhúzni a gyerekeknek a továbbhaladáshoz). Ha
készen van a tábla, fénymásolja le annyiszor, ahány csoportot tervez (egy
csoportban kb. 4-5 gyerek legyen).
A játék menete: Alakítsanak ki 4-5 fős csoportokat, majd minden

csapatnak adjon egy játéktáblát. A táblához a gyerekek fogják elkészíteni
a kérdéseket – 15 darabot, hiszen ennyi kérdőjel van a táblán. Ossza ki a
csapatoknak az apróra vágott lapokat, ezeken lesznek a kérdések, majd
osszák ki a csoportszerepeiket is.
114
A gyerekek a mű alapján fogalmazzanak meg kérdéseket a kérdőjelek

helyére, majd ezeknek a helyes megoldását írják fel a kérdés papírjának
hátoldalára, hogy a játékosok ellenőrizhessék magukat. Igény szerint
kiszínezhetik, díszíthetik a társasjáték tábláját, amit ezek után a tartósság
kedvéért lehetőség szerint lamináljon le.
Amint elkészültek a táblák és a kérdések, tegyék bele a kérdéseket

egy borítékba, hogy ne kavarodjanak el. Ezek után mindenki adja oda a
társasjátékát valamelyik másik csapatnak, és így az egymásnak készített
játékokkal játszhatnak.

Ahhoz,hogy megfelelő kérdéseket tudjanak feltenni a gyerekek,
jól kell ismerniük a művet és mindazt a háttéranyagot, amit
azzal kapcsolatban tudni kell. A kérdezz-felelek játékot igazán
izgalmassá és érdekessé teszi az, hogy a gyerekek készítették
őket, és jobban meg is becsülik ezeket, hiszen ők maguk voltak
az alkotók.
115
116
6
Hatodik fejezet
Verselemzés
118
Engedje meg, hogy ezt a fejezetet egy ismert városi legenda felelevenítésével
kezdjem, mert jól példázza azt, hogy mind a mai napig milyen félreértés
lehet sok gyerekben a verselemzéssel kapcsolatban.
A legenda szerint Arany János tanítás közben hallotta a következő

mondatot egy tanítványától, aki a költő versét próbálta éppen elemezni
(ezt a mondatot még ma is gyakran halljuk gyerekszájból). „Azt gondolta
a költő, hogy…” Ilyenkor ott cseng már a fülünkben Arany János legendás
mondata: „Gondolta a fene!”
Valahogy így van ez mostanában is sok helyen a verselemzéssel. A gyerekek

elolvassák a verset, ami távol áll tőlük, megnézik a tankönyv elemzését, és
azt hiszik, hogy azt kell nekik kitalálniuk és megtanulniuk, hogy mit gondolt
a költő akkor, amikor írta.
Az egyik legfontosabb dolog a verselemzés tanításánál, hogy ezt a rossz

berögződést mindenképpen elfelejtsék a gyerekek.Tanítsa meg nekik, hogy
bátran legyenek saját gondolataik egy versről, és mondják el azt, hogy ők
mit látnak benne, milyen érzéseik vannak, amikor olvassák. Ahhoz, hogy
ezt a folyamatot megsegítse, és kellő önbizalommal lással el a diákokat
ahhoz, hogy a szubjektív véleményüket meg tudják fogalmazni, számtalan
érdekes feladat, bevált technika van segítségére ebben a fejezetben.
Bátran társítsa egymással a különböző művészeti ágakat, hagyjon teret

a szabad alkotásnak, hiszen a vers nem más, mint szavakkal festett kép,
szótagokkal megénekelt zene.
119
ALKOSS KREATÍVAN!
Tanítsa meg a gyerekeknek, hogy lehet saját gondolatuk a versről, de azt

semmiképpen nem találhatják ki, hogy vajon mit gondolt a költő, amikor írta.
Eszközök: minden diák saját maga választja meg az eszközt, amit használni
szeretne. Mivel ez egy kreatív feladat, ami összemossa a művészeteket
egymással, biztosítson papírt, festéket, színes ceruzát, tollat, grafitot, és
a telefonjukat is nyugodtan használják a gyerekek, vagy számítógépet,
ha van a közelben.
A terem elrendezése: tetszőleges, de támogassa az alkotás folyamatát.
A játék menete: Válasszon egy tetszőleges verset, amit felolvas a

gyerekeknek. Mielőtt ezt felolvasná, tegye lehetővé, hogy ráhangolódjanak
a témára, helyzetre. Kérje meg őket, hogy helyezkedjenek el kényelmesen:
nyugodtan mozduljanak ki a padból, feküdjenek le, ha szeretnének. Ezek
után a következőt mondja:
- Csukjátok be a szemeteket, és lélegezzetek mélyen, egyenletesen. Képzeljétek

el, hogy szép lassan felemelkedtek, és elrepültök a teremből egy olyan tájra,
ahol a képzeletetek megelevenedik, és könnyen valósággá válik. Felolvasok
egy verset, míg ezen a helyen pihentek, és közben a következőkre figyeljetek:
milyen hangokat hallotok, milyen színeket, formákat láttok, milyen illatokat
éreztek, vannak-e mások körülöttetek, és ha igen, kik azok.
120
Hagyjon pár lélegzetvételnyi csendet mindezek után, majd szépen,

nyugodt hangon olvassa fel a választott verset. Miután ezzel végzett, a
következőt mondja:
- Még ne nyissátok ki a szemeteket, hanem alaposan figyeljétek meg még

egyszer azt, amit magatok előtt láttatok, hallottatok, éreztetek. Raktározzátok
ezt jól el, valahol az emlékezetetek titkos szegletében, mert a továbbiakhoz erre
lesz szükség. Most lassan nyissátok ki a szemeteket!
Ezek után a diákok bármilyen technikát választhatnak, hogy megelevenítsék,
amit a vers alatt láttak, éreztek, hallottak. Lehet festményt, rajzot készíteni,
lehet zenét keresni hozzá az interneten.
Az elkészült műveket mutassák be egymásnak, és magyarázzák el, hogy

miért ezt a technikát választották, hogyan jött létre az alkotás.
Az elkészült alkotásokat mindenképpen helyezzék ki az osztályteremben,
díszítsék azt vele!

Sokszor előfordul az, hogy a gyerekek elvont dolognak
érzik a verseket, nem tudnak azonosulni vele, hiszen azt
tanulják meg, hogy mit gondol az adott költeményről
a tankönyv, és ezen keresztül irodalomtörténészek
és elméletalkotók. Ennek a játéknak köszönhetően
megérthetik, hogy minden vers hatással van rájuk is,
bennük is érzéseket vált ki, nekik is lehet, sőt kell is
legyen gondolatuk egy-egy irodalmi alkotásról – ennek
a technikának köszönhetően ez könnyen előhozható.
Lehet ez egy pillanatkép a versből, de lehet absztrakt
színek kavalkádja is.
121
AZ ÉN VERSEM
A jó verselemzéshez ismerni kell azokat a fontos elemeket, pontokat,

amit minden verselemzésnek tartalmaznia kell. Érdemes ezeket
megismertetni a gyerekekkel, hogy a továbbiakban majd ők is könnyedén
értelmezzenek műveket.
Módszer: önálló munka
Eszközök: -
Előkészületek: Jelöljön ki egy irodalomtörténeti korszakot, vagy akár egy-

egy költőt, akik a témát adják. Ezen belül a diákok szabadon választhatnak
egy alkotást, amit bemutatnak társaiknak.
Attól függően, hogy mennyire szeretne szabad kezet adni a

gyerekeknek, különböző lehetőségek közül választhat. Adhat
nekik teljes szabadságot, ebben az esetben csak a korszakot,
vagy az adott költőt nevezze meg. Ha szeretné jobban
irányítani a folyamatot, akkor válasszon ki néhány verset
(akár többet is, mint ahány gyerek van), és tegye ezek címét
egy kalapba, ahonnan kihúzzák ezeket, így mindenki az Ön
által választott egyik verset fogja feldolgozni. Ha azt is szeretné
eldönteni, hogy ki melyik verssel foglalkozzon, akkor készítsen
küldetéskártyákat: a versek címét tegye egy borítékba, amin a
diák neve van és adja oda neki mint küldetést.
122
A játék menete: Miután valamilyen formában mindenki megkapta a

feladatát, küldetését, vagyis a saját versét, segítsen abban, hogyan is lehet
egy verset elemezni:
- Mindenképpen szükségük lesz valamilyen forrásra a költő életéről és a

történelmi korszakról, ami alapján kontextusba tudják helyezni a művet.
Ehhez biztosítson számukra forrást (például tankönyv szövege, a könyvtár
irodalmi lexikonjai, történelemkönyvek, interneten hiteles források – mek.
oszk.hu, pim.hu).
- Tegye számukra elérhetővé a vers pontos és hibátlan szövegét – ezt akár
oda is adhatja kinyomtatva, de mindenképpen jelölje meg, hogy milyen
forrást használjanak, ami biztosan hibátlanul tartalmazza a tudástartalmat
(tankönyv, verseskötetek, pim.hu, mek.oszk.hu).
- Beszéljék meg közösen, hogy milyen elemeket kell érintenie a
verselemzésnek (például: eszmetörténeti korszak ismertetése, költő
életének egyes pontjainak ismertetése, amik köthetők a vershez, a vers
felolvasása, versszakonkénti elemzés, verselés, műfaji, műnemi jellemzők,
hatása az adott diákra – személyes vélemény).
- A diákok szabadon választhatnak, hogy hogyan szeretnék majd bemutatni
a verset társuknak. Lehet választani szóbeli előadást, prezentációt (PPT
vagy Prezi), plakát készítését.
- Adjon erre legalább egyhetes határidőt, hogy otthon elkészítsék, hogy jól
utána tudjanak nézni a dolgoknak, el tudjanak mélyedni benne.
- Az elkészült műveket mutassák be egymásnak, majd készítsenek belőlük
plakátot, amit kitesznek a terembe.
123
Alsóbb évfolyamokon érdemes a szempontokon egy

kicsit lazítani, és a verselést és a műfaji jellemzőket csak
lehetőségként felajánlani, hogy belevehetik az elemzésbe,
hiszen lehet, hogy egyedül nem tudják még ezt megcsinálni.

A módszer alkalmas arra, hogy a gyerekek saját
nézőpontjukból mutassák be az adott verset. Olyan
technikát választanak, ami közelebb áll hozzájuk, amiben
biztonságosan tudnak működni. Az önálló munka
nagyobb felelősséget tesz az egyénre, mintha a tanár
elemzését hallgatnák végig, ezért sokkal alaposabban
fog utánanézni egy-egy versnek a diák, és több tudás
is marad meg benne róla. Egymástól nagyon szívesen
tanulnak a kamaszok, ezért a módszer nagy előnye, hogy
egymás előadásaiból jegyzetelhetik ki az elsajátítandó
ismereteket.
124
ALKOSS KÉPVERSET
Néha nehéz a gyerekek számára megérteni egy-egy verset, annak

mondanivalóját, vagy átérezni a hangulatát. A szabad alkotás sokszor segít
abban, hogy ráérezzenek egy mű hangulatára.
Eszközök: bármilyen digitális alkotásra alkalmas eszköz (tablet,

számítógép, laptop).
A játék menete: Abban az esetben, ha a gyerekek korábban még nem

találkoztak képverssel, akkor érdemes nekik párat mutatni, és beszélgetni
arról, mi lehet az összefüggés a megjelenített kép, és a mű hangulata,
mondanivalója között. Ezek után ők maguk fognak képverset alkotni.
A vers szövege adott, hiszen az éppen tanult vershez kell majd

megalkotniuk a képverset. Ehhez arra van szükség, hogy végiggondolja
mindenki egyénileg, vagy kisebb csoportokban, párokban, hogy számára
mit jelent a vers, miről szól, és ezt vajon milyen formában tudná elképzelni.
Itt mindenkinek egyéni megoldásai lehetnek, nincs jó vagy rossz választás
– ezt érdemes hangsúlyozni. A gyerekek gyakran azt hiszik, hogy nekik
nem jelenthet semmit egy vers, hanem csak a költőnek, vagy maximum
a tankönyvírónak. Ezzel a játékkal győzze meg őket arról, hogy a vers
mindenkinek szól, és mindenkinek jelenhet valamit.
125
A képet a gyerekek könnyedén megformázhatják Word-ben, vagy Paint-

ben úgy, hogy a szövegdobozt tetszőleges formájúra alakítják, majd
belemásolhatják a vers szövegét. Mutassák meg egymásnak az alkotásokat,
vagy készítsenek belőle egy montázst a faliújságra. Meg fogják látni, hogy
egy versnek hány különböző értelmezése lehet.

A módszer segítségével a gyerekek közelebb érzik
magukhoz az adott verset, hiszen elgondolkodnak azon,
hogy számukra mit is jelent az. Az alkotás megmutatja
számukra, hogy egy versnek hány különböző értelmezése
lehet, és mindegyik jó és értékes megoldás.
126
VERS PUZZLE
A mű versszakainak összekeverése jó memóriajáték lehet abban az esetben,

ha már ismert a mű. Új vers tanulása esetén a játékkal rávilágíthat arra,
hogy a verseknek íve van, aminek segítségével megalkothatják a szétvágott
versszakok megfelelő sorrendjét.
Módszer: kooperatív munka
Eszközök: vers, amit soronként, versszakonként, vagy nagyobb

egységenként feldarabol, olló, ragasztó vagy cellux.
A terem elrendezése: tolják össze a padokat csoportmunkához.
Előkészületek: Nyomtasson, vagy fénymásoljon annyi példányt az adott

versből, vagy versekből, amennyivel dolgozni szeretne. Ezeket vágja fel
vagy versszakonként, hogy utána össze tudják rakni a gyerekek egésszé,
vagy – ha ezt nehéznek ítéli – nagyobb értelmi egységenként „szeleteljen”.
A játék menete: Alakítsanak 3-4 fős csoportokat, és jelöljék ki a

szerepeket.
Mindezek után borítékban adja oda a csoportok eszközfelelőseinek a

versdarabokat, amiket érdemes versenként összetűzni, vagy borítékba
rakni, hogy egy darab se vesszen el.
A gyerekek terítsék szét az asztalon a versek darabjait, és hangosan olvassák

fel egymásnak az összes darabot. Ha ez megtörtént, utána kezdhetik el
127
kirakni a verset. A kész verset együtt ellenőrzik úgy, hogy a szószólók

felolvassák a kapott verset, és a többiek, illetve a pedagógus segítségével
javítják, ha valami nem passzol.
A játékot úgy is játszhatják, hogy egy adott témakör lírai

műveinek összefoglalásánál az összes addig tanult vers
belekerül felvágva a borítékokba, és ezeket kell felismerni,
összerakni és a címre visszaemlékezve mindegyik fölé azt
odaírni.

Abban az esetben, ha már korábban tanult verset raknak
össze a gyerekek, akkor jó memóriajáték lehet ez a puzzle.
Ha nem ismert számunkra a vers, akkor komoly logikai
munka, hogy megoldják a feladatot: fel kell használniuk az
előzetes ismereteiket a versekről, azok felépítéséről, az
adott költő korábbi költeményeiről. Izgalmas logikai és
nyomozós játék ez.
128
HANGVERSENY
A verstan, verselés tudománya nehézséget okozhat azoknak, akiknek nem

olyan jó a ritmusérzéke. Azonban ha hangversenyt rendeznek,és megzenésítik
a művet, sokkal könnyebben rá lehet érezni a ritmusára, verselésére.
Eszközök: bármilyen eszköz a környezetünkben, amit hangszerként lehet

használni (például: pad vagy szék a doboláshoz, az italos flakon fúvósként,
befőttes gumi vagy cipőfűző kifeszítve pengetősként stb., ennek csak a
képzeletünk szabhat határokat).
A terem elrendezése: csoportmunkához tolják össze a padokat.
A játék időtartama: 35 perc az előadásokkal együtt.
A játék menete: Alakítsanak ki kb. 4 fős csoportokat, ezek lesznek

a zenekarok. A szerepek aszerint alakulnak, hogy ki milyen hangszert
választ magának.
Olyan verseket zenésítsenek meg, amiknek a verselése jellegzetes,

ritmusos (ütemhangsúlyos, disztichonos stb.). Ezeket ossza ki a különböző
csoportok között, de az is lehet, hogy ők maguk választanak egy-egy
verset maguknak. Az sem baj, ha két csoport ugyanazt választaná, hiszen
mindenképpen másik dallamot, zenét találnak ki majd rá.
129
Ha kevesen vannak csak az osztályban, akik értik, érzik a

verselést, verslábakat, ritmustant, akkor érdemes ez a pár
gyerek köré építeni a csoportot. Ezt úgy tegye meg, hogy
kiválasztja őket csapatkapitánynak, és egy kalapból ők
húzzák ki, hogy kikkel vannak egy csapatban.
Mindezek után a feladat az, hogy szabadon választott stílusban, bármilyen

eszközzel, bármilyen dallamra kitaláljanak a gyerekek egy dalt az adott
vershez, vagyis megzenésítsék azt.
Az óra végén adják ezeket elő egymásnak, tartsanak koncertet. Ehhez

rendezzék át a termet is koncertszerűen: legyen egy színpad elől, és a
székek sorba rendezésével alakítson ki nézőteret a többiek számára.

A verselés sok diáknak nehéz, mert nem érzik a versek
lüktetését, nem olyan fejlett a ritmusérzékük. Ezzel a
játékkal úgy érezhetnek rá a versek ritmusára, hogy
közben nem a szótagok időtartamát számolgatják,
hanem a zene eszközén és a jobb ritmusérzékkel
rendelkező társaik segítségével alkotnak – és így
könnyebb is megérteni, megérezni a ritmust, mint a
szótagolásos módszerrel. A feladatnak köszönhetően
annak is könnyen lehet sikerélménye, aki nem érti, érzi
annyira a verselést.
130
A VERSEK
FELDOLGOZÁSA
A versek világa sokszor távoli és idegen a gyerekek számára, pedig ha

jobban „körülnéznének”, látnák, hogy mennyire része mindennapjaiknak,
az igényes popkultúrának. Mutassa ezt meg nekik!
Eszközök: bármilyen internetelérésre alkalmas eszköz (laptop,számítógép,

telefon stb.). Annyi darabra lesz szükség, ahány csapatot kialakít.
A terem elrendezése: csoportmunkára alkalmas legyen.
A játék menete: Alakítsanak ki kb. 3 fős csapatokat. Minden csapatnak

legyen valamilyen eszközön internetelérése. Kapcsolódjanak az internetre,
és keressenek ezen megzenésített verseket. A legegyszerűbb és
leghatékonyabb, ha a www.youtube.com oldalra csatlakozva a keresőbe
beírnak annyit, hogy megzenésített vers. Erre a keresőszóra több oldalnyi
olyan verset ad ki a rendszer, amiket megzenésítettek különböző magyar
zenészek. Keressenek ezek közül a csapatok egyet-egyet, ami nagyon
tetszik nekik.
Miután kiválasztották a megzenésített versüket, keressék meg az eredeti

versszöveget is, illetve azt is, hogy ki írta (a vers címét beírva a www.
google.hu keresőbe meg is találják a keresett információt). Olvassák el az
eredeti verset, és vessék össze a zenével.
131
A következő kérdésekre keressék meg a választ közösen:

- A vers milyen hangulatát erősíti fel a zene?
- Passzol a vershez a dal, vagy sem?
- Melyik az a rész a versben, amit a zene jobban hangsúlyoz, kiemel (vagyis
melyik sor van a refrén helyén)?
Ezek után mutassák be a csapatok egymásnak a választásukat:

- Miért azt a verset/dalt választották ki?
- Olvassák fel a verset előbb, majd hallgassák meg a hozzá készült dalt!
- Mondják el társaiknak mindazt, amit a fentebbi kérdésekre válaszoltak a
dallal és a verssel kapcsolatban!

A módszernek köszönhetően sokkal közelebb kerül a
gyerekekhez a líra világa. Az elvont, sokszor nehezen
érthető versek megszólalnak azoknak a zenekaroknak,
előadóknak a szájából, akiknek a koncertjeikre járnak –
így már rögtön nem egy távoli és elérhetetlen világ lesz
ez számukra, hanem valami, amiben ők is mozognak.
132
ILLUSZTRÁLD
A VERSET!
A vers és a kép, festmény sokszor összemosódik a művészetben,

hiszen festők készítenek versekhez illusztrációt, és fordítva. Készítsen a
gyerekekkel is ilyet!
Eszközök: színes ceruza, grafit ceruza, toll
A terem elrendezése: csoportmunkához megfelelően tolják össze a

padokat!
A játék menete: Alakítsanak ki 3 fős csapatokat. A szerepek aszerint

lesznek elosztva, hogy ki melyik strófához készít illusztrációt.
Mondja el a gyerekeknek, hogy miközben felolvassa verset, az lesz a

feladat, hogy arra figyeljenek, milyen kép elevenedik meg számukra az
egyes versszakok olvasásánál. Ehhez arra van szükség, hogy a szemükkel
kövessék a szöveget, hogy tudják, hol vannak a strófahatárok.
Miután felolvasta a verset, a csapatok beszéljék meg egymás között, hogy

melyik versszakhoz milyen képet készítenek. Ezek ne legyenek nagyok
és bonyolultak, inkább csak jelzés értékűek, amikről eszükbe jut a strófa
tartalma. Osszák fel egymás között, hogy ki melyiket rajzolja a versszak
mellé, majd készítsék el ezeket. A végén beszéljék meg, hogy miért pont
ezeket a képeket választották a csoportok.
133
A játékot úgy is játszhatják, hogy a pedagógus keres képeket

a versszakokhoz az internetről, és kinyomtatja ezeket annyi
példányban, ahány gyerek van. Ezek picike képek legyenek,
amik odaférnek a versszakok mellé, így a nyomtatás során
egy A/4-es oldalra nagyon sok darab kép elfér majd. Miközben
olvassa a verset, a gyerekek már tegyék a megfelelő képet
a versszakok mellé, de csak azután ragasszák oda, miután
ellenőrizték közösen, hogy helyesen oldották-e meg a
feladatot.

A versek elemzésében és megértésében sokat segít ez
a módszer, hiszen egy képbe sűríti a strófa tartalmát.
Diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek sokat segítenek
ezek a képek akár a vers megtanulása, akár értelmezése
a feladat.
134
KLIPFORGATÁS
Akadnak olyan versek, amiknek a mondanivalóját, történetét, szövegét

nehezen értik meg a gyerekek. Ne habozzon ilyenkor egy másik feldolgozási
módhoz folyamodni: készítsenek belőle videoklipet!
Eszközök: bármilyen digitális eszköz, ami videót tud rögzíteni (telefon,

fényképezőgép, kamera).
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy legyen hely az

alkotáshoz!
A játék időtartama: 2x45 perc
A játék menete: Alakítsanak ki 4-5 fős csapatokat. Egy csapat egy zenei
stábot fog játszani. Minden stáb kapjon egy verset (ez lehet akár ugyanaz
az egy vers is, de különböző is), amiről klipet kell majd forgatniuk.
Beszélje meg a gyerekekkel, hogy milyen fajta klipeket ismernek. Alapvetően

3 nagy típus van:
- Image klip: ebben a zenészek (a mi esetünkben most a költő) szerepelnek

munka, alkotás közben.
- Táncos klip: a történetet tánc formájában adják elő.
- Sztori-klip: a zene (mi esetünkben vers) története elevenedik meg képekben.
Ez a klip, amit a gyerekek készítenek, ne tartalmazzon zenét, hanem csak

a képeket rögzítsék. Ha a technika lehetővé teszi, akkor a verset mondják
135
rá a videóra, de ha ez nem megoldható az sem baj, mert akkor amikor

levetítik az elkészült klipet, akkor valaki a felolvassa közben azt.
Miután kiválasztották, hogy mit fognak készíteni, elkezdődhet a munka. A
kész klipeket nézzék meg együtt, beszélgessenek róluk!

Bár nagyon egyszerűnek és játékosnak tűnik első ránézésre
a játék, mégis nagyon sok készséget megmozgat, komoly
tudásra, együttműködésre, feladattudatosságra van szükség
hozzá. Ahhoz, hogy klipet tudjanak készíteni, elsőként meg
kell érteniük magát a verset: miről szól, milyen a hangulata,
stb. Mindezek után 3-4 percbe kell sűríteni a történetet, ami
néha kevés, néha pedig nagyon hosszúnak tűnik, ez a vers
terjedelmétől és mozgalmasságától függ. Mindemellett tudni
kell alkalmazni a digitális eszközt, amivel a felvételt készítik.
136
ELEMEZZÜNK
EGYÜTT!
A tanulás egyik hatékony módja, ha a gyerekek egymástól szerezhetnek

információt, egymást taníthatják.
Eszközök: tankönyv
A terem elrendezése: csoportmunkára alkalmasan tolják össze a padokat.
A játék menete: Alakítson ki 3 fős csapatokat, ahol a következők lesznek

a szerepek:
- irodalomtörténész
- verstan kutató
- irodalomelméleti professzor
Minden csapat kapjon egy-egy verset, ez lehet minden csapatnak ugyanaz

a vers, de fontos, hogy minden csapatnak legyen saját példánya. A
legegyszerűbb, ha a tankönyvet használja, mert az mindenkinek van saját.
Első lépésként önállóan dolgoznak a gyerekek a következőképpen:

- Az irodalomtörténészek feladata, hogy elolvassák az életrajzot és a
verset, és feljegyezzék maguknak, hogy mi köze van a versnek a költő
életéhez, hogyan tudják kontextusba helyezni.
- A verstan kutatók elolvassák a verset, és megvizsgálják a verselést,
szótagszámokat, rímeket.
- Az irodalomelméleti professzorok a műfaj és műnem kérdésével
137
foglalkoznak, felkutatják, ismereteik a tankönyv szövege alapján, hogy

milyen műfajba tartozik az adott mű, és indokolják, hogy miért. Minderről
írásos feljegyzést készítenek a kis tudósok.
Ha ezek elkészültek, akkor a csoportok újraszerveződnek: minden

irodalomtörténész összeül, és egy nagy konferenciát tart, ahol
megbeszélik mindazt, amit legyeztek. Ugyanígy tesznek a verstanosok és
az irodalomelméleti professzorok is.
Ha ezzel készen vannak, akkor minden tudós visszamegy a saját csapatába,

és elmondja társainak, amit kikutatott és megtudott a konferencián. A
társai ezt lejegyzetelik – így a füzetekbe bekerül a verselemzés vázlata.

A módszernek köszönhetően a gyerekek felosztják
egymás között a verselemzés különböző fázisait, és
ezekből azt is látják, hogy egyetemi szinten ezek más-
más szakterülethez tartoznak. A kooperatív munkának
köszönhetően mindenkinek van feladata és felelőssége:
nem fordulhat elő az, hogy valaki nem csinálja meg a saját
feladatát, mert akkor a csapattársai kerülnek bajba miatta.
138
7
Hetedik fejezet
Szövegértés és szövegalkotás
140
A szövegértés és szövegalkotás az a készség – vagy nyugodtan nevezhetjük

kompetenciának is – ami függetlenül attól, hogy milyen helyzet elé állít az
élet, mindig szükségünk van rá. Nem létezhetünk a 21. században anélkül,
hogy ne tudnánk értelmezni egy menetrendet, ne tudnánk hivatalos levelet
írni, borítékot megcímezni, vagy megfogalmazni gondolatainkat úgy, hogy
a hallgató is megértse azt. Aki ezekre képtelen, azt nevezzük funkcionális
analfabétának, és segítség nélkül a társadalom perifériájára szorul – így a
gyerekeknek sem nehéz belátni, hogy a szövegértés és szövegalkotás a
mindennapjaik szerves része, és nincs nap, amikor ezt ne gyakorolnák.
Feleslegesen tudunk írni és olvasni, felesleges a nyelvtani és helyesírási

szabályok ismerete, ha ezeket nem tudjuk felhasználni arra, hogy
kommunikáljunk a körülöttünk lévő világgal: megértsük azt és
megpróbáljuk mi is megértetni magunkat vele. Így tehát magától
értetődik, hogy a fejlesztés legkézenfekvőbb és legeredményesebb
módja, ha hétköznapi szituációkba ágyazva gyakorolják ezt a gyerekekkel.
A klasszikus szövegértő feladatlapok nem feltétlenül szolgálják ezt a célt.
A gyerekek ritkán, és nehezen ismerik fel ezeket a teszteket megoldva azt,
hogy mekkora szükségük van a készségre a mindennapjaikban. Azonban a
megfelelő feladatokkal, ötletekkel és módszerekkel rávilágíthat arra, hogy
mennyi mindenhez elengedhetetlen számukra ez a kompetencia.
141
FELADATKÜLDÉS
A kérdezés és a válaszadás is fontos részei a tudásnak. Gyakoroltassa

mindkettőt a feladatküldős játékkal!
Eszközök: a gyerekek által összegyűjtött szövegek
Előkészületek: Azelőtt a tanóra előtt, amire a Feladatküldés nevű játékot

tervezte, legalább egy héttel már mondja el a gyerekeknek, hogy mivel kell
felkészülniük erre az alkalomra.
A játék időtartama: az otthoni gyűjtőmunka után még 45 perc az órán.
A játék menete: Keressenek otthon (interneten, szöveggyűjteményben,

könyvben, újságban) olyan szövegeket, amik alkalmasak szövegértő feladat
alkotására. Ez azt jelenti, hogy másfél-két oldal terjedelmű prózai szövegek,
amikben eseménysor és adatok szerepelnek. Ha újságból vágják ki ezeket,
akkor figyeljenek arra, hogy jól olvashatóak legyenek.
Otthon – házi feladatként – alaposan olvassák el a szöveget, és írjanak

hozzá 8-10 szövegértési kérdést. Ezek ne eldöntendő kérdések, és ne is
olyan kérdések legyenek, amik már magukban hordozzák a választ. Kérje
meg őket, hogy vegyék komolyan a feladatot, ne banális és egyszerű
kérdések szerepeljenek a lapokon, hiszen azzal nem segítenek társuknak
abban, hogy fejlődjön a szövegértő képessége.
142
A kérdésekre ők maguk is válaszoljanak otthon a saját füzetükben, hogy

később is emlékezzenek majd ezekre.
A kijelölt napra mindenki hozza el ezeket a szövegeket és a hozzájuk

tartozó kérdéseket.
Jelöljön ki egy esőnapot is arra az esetre, ha valaki elfelejtené

elhoznia szöveget, hiszen ha egy hiányzik, akkor már nem
tudják eljátszani a játékot. Az esőnapot ne mondja meg
előre a gyerekeknek, csak utólag közölje az új dátumot.
A játék menete: Minden diák készítse ki az asztalára a szövegét a

kérdésekkel. Ezen a ponton kétféleképpen folytatódhat a játék:
1. lehetőség: mindenki elindul a teremben körbe sétálgatva, és választ

magának egy feladatot az asztalra kihelyezettek közül. A szabály az, hogy
amelyik szövegnél már van valaki, azt nem választhatja más.
2. lehetőség: a feladat készítője viszi oda a feladatot annak a társának,
akinek szánja azt. Ebben az esetben mindenki álljon fel, de egyszerre csak
egy diák menjen oda valakihez, és adja neki a feladatot. Akinek már van
feladata, az leül, így mindenki tudja, kinek lehet még adni.
A szöveg elolvasása után kitöltik a gyerekek a kérdéseket, majd visszaadják

annak a feladatot, akitől kapták. A feladat küldője kijavítja a megoldásokat.
A diákok által kijavított feladatokat érdemes a pedagógusnak átnéznie,
hogy megfelelően lettek-e javítva, majd visszaadja annak a diáknak, aki
kitöltötte azt, hogy át tudja nézni a saját hibáit.
143

A feladatküldésnek köszönhetően a gyerekek
megtapasztalják azt, hogy milyen a másik szerepben lenni:
amikor ők kérdeznek, adják a feladatot és ők maguk is
javítják ki azt. Ez azért lehet fontos, mert érzik annak
felelősségét, hogy egy rosszul megcsinált feladatlap, a
nem megfelelő kérdések mennyire megnehezíthetik a
társuk dolgát; ugyanakkor a túl egyszerű kérdésekkel
nem segítik őt a fejlődésben. Ehhez nagy felelősségérzet,
és pontos munka szükséges. A feladatnak köszönhetően
gyakorlatilag mindenki két szövegértési feladatot old
meg: egyet otthon házi feladatként, egyet pedig az órán.
144
ÖT UJJAS MESE
Az egyik kedvenc módszer a gyerekek körében: annyi mondatban kell

összefoglalni egy szöveg tartalmát, ahány ujjuk van a kezükön.
Eszközök: -
Előkészületek: Nincs más dolga, csak kiválasztania egy történetet, amit

a gyerekek elolvasnak. Ez lehet egy teljes regény, de egy kisebb novella is,
ismeretterjesztő szöveg, életrajz stb.
A játék menete: A játék igen egyszerű, viszont annál hasznosabb.

Miután a gyerekek elolvasták a történetet, nem kell mást tenniük, mint
összefoglalni az eseményeket 5 pontban, hogy minden ujjukra jusson
egy gondolat. Azt hinnénk, hogy ez a diákoknak is könnyen megy, pedig
valójában nem is annyira: egy teljes szöveg tartalmát összefoglalni csupán
5 elemben (szóban, mondatban, szószerkezetben – ezt a pedagógus dönti
el, hogy melyik fajtát választja) igazi kihívás. Nehéz eldönteni, hogy mit
hagyjanak ki, mi az az elem, ami nélkül még érthető az esemény vonala, és
mi nélkül nem.
145

A szöveg lényegének kiemelése gyakran okoz nehézséget.
A feladat – azáltal, hogy szigorúan megmondja, hány
elemet lehet kiemelni – megkívánja, hogy csak azokat
emeljék ki a gyerekek, ami a főbb eseményszálhoz
tartozik, a mellékszálakat, kevésbé fontos információkat
engedjék el. Hiszen egy jó vázlat is így néz ki: csupán
címszavakat tartalmaz, ami köré visszaépíthető a teljes
szöveg. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, komoly
szövegértési képességüknek kell lennie.
Játszhatják a játékot fordított irányba is. Ebben az esetben

egy, a gyerekek által már ismert szövegnek készíti el a
pedagógus az öt ujjas mese változatát, amit innen kell a
diákoknak visszaépíteniük teljes szöveggé.
146
ÍRJUNK KÖZÖSEN
TÖRTÉNETET!
A közös történetalkotás izgalmassága mellett sokat tanít is a gyerekeknek,

hiszen minden történetnek van eleje, közepe és vége, vagyis tartalmi
egységei, amit a közös alkotás során is be kell tartani.
Eszközök: ragasszon össze több A/4-es lapot a rövidebb oldaluknál, hogy

egy hosszú pergament kapjon.
A terem elrendezése: alkossanak egy nagy kört!
A játék menete: Az A/4-es lapokból összeragasztott pergamenre fognak

közösen írni egy történetet a következőképpen: a körben ülve beszéljék
meg a gyerekekkel az írandó szöveg szerkezeti elemeit (bevezetés,
tárgyalás, befejezés). Képzeljék el, hogy ha ők maguk a szöveg terjedelmét
jelképezik, mert mindenki egy mondatot tehet a történethez, akkor
arányaiban hány gyereknek kell írnia a bevezetést, hánynak a tárgyalást
és hánynak a befejezést. Miután mindenki megértette, hogy milyen típusú
mondatot kell írnia, indulhat a játék.
A lap legtetejére írjon fel egy tetszőleges címet, majd adja tovább a lapot.
A sorban következőnek el kell kezdenie a történetet egy erre alkalmas
mondattal, majd úgy adja tovább a lapot, hogy a címet lehajtja, így az utána
következő mindig csak az eggyel előtte lévő szövegét láthatja. A második
mondat után ugyanígy hajt egyet a lapon, így a következő is csak az őt
közvetlenül megelőző mondatát láthatja, és így kell megalkotnia a szöveget.
147
Így haladjanak addig, míg a történet végére nem értek, vagyis az utolsó
gyerekig, akinek nem árt arra gondolnia, hogy neki mindenképpen egy
lezáró mondatot kell írnia.
Miután elkészült a történet, olvassák fel az alkotást és beszéljék meg, hogy

legközelebb hogyan lehet kerekebb mesét írni.

Annak köszönhetően, hogy a diákok közösen alkotnak
egy történetet, a feladat egyből izgalmassá, érdekessé
válik. Figyelniük kell egymásra, vagyis a társuk
mondatszövésére ahhoz, hogy megfelelően tudják
folytatni a mesét. Fontos, hogy a saját elképzelésüket
úgy tudják alakítani, hogy megfeleljen a közösség
elképzelésének, vagyis annak, amit előtte írtak, nem lehet
önkényesen egészen másról szólnia, mert akkor nem
lesz értelme a történetnek. Figyelniük kell arra is, hogy
a szövegnek mindig van egy stabil váza, amit követni kell:
bevezetés, tárgyalás, befejezés.
148
KÉSZÍTS SZÓFELHŐT
A jegyzet, vázlat készítésének egy látványos és szórakoztató módja ez,

amivel a digitális kompetenciát is fejleszteni tudja.
Eszközök: bármilyen internetelérésre alkalmas digitális eszköz (telefon,

tablet, laptop, számítógép).
A játék menete: A játék egyénileg, párban és kisebb csoportban is

játszható, de 3-4 diáknál ne legyen több egy csapatban, mert akkor nem
tudnak hatékonyan dolgozni!
A szövegértésre szánt szövegeket ossza ki a gyerekek számára, és azt

figyelmesen olvassák el. A feladat az lesz, hogy találjanak olyan szavakat, amik
a szöveg történetét, tartalmát lefedik, és gyakorlatilag vázlatpontokként
bemutatják annak tartalmát. A szöveg hosszától és információtartalmától
függően jelölje ki, hogy hány ilyen címszót kell kitalálniuk a gyerekeknek.
Ha ezzel készen vannak, akkor jön a feladat digitális része.
Azt interneten elérhetők olyan programok, amikkel színes, formázható

szófelhőt lehet létrehozni (www.wordle.net/create). A használata
kifejezetten egyszerű, csak be kell írni azokat a szavakat, amiket a gyerekek
kitaláltak a szöveg alapján, majd ki kell választani, hogy milyen színűek
lesznek az egyes szavak, és milyen formában legyenek elrendezve.
149
A szófelhő alkalmazás úgy van kitalálva, hogy minden szót külön bont, így
nem lehet mondatot, vagy szószerkezetet beírni, mert ezeket is szétszedi,
nem hagyja egyben azokat. Így a gyerekek dolga nehezebb lesz, hiszen
egyetlen szóban kell összefoglalni azt, amit szeretnének kifejezni.
A szófelhő módszere jól használható akkor is, ha valamilyen

nagyobb tananyagrészt kell megtanulni, és ahhoz a
gyerekeknek a tanulás során szükségük van hívószavakat
tartalmazó kis vázlatra.

Amellett, hogy a vázlatírás izgalmas, és kreatív módjával
ismerkednek meg a gyerekek, fejlesztik a digitális
kompetenciájukat is. A szókincsük is fejlődik, hiszen
nem könnyű mindig egyetlen egy szóval kifejezni azt,
amit gondolnak.
150
ÍRJ PUSKÁT!
A játék arra a tevékenységre épül, amit sajnos egyik tanár sem tud elkerülni
a pályája során: a puskázásra. Ahhoz azonban, hogy jó puskát írjon valaki,
szükség van arra, hogy értse a szöveget, amiből írja, és képes legyen
arra, hogy kiemelje belőle a lényeget. Hiszen a jó puska rövid, tömör és
összefoglalja az egész tananyag tartalmát.
Módszer: kooperatív munka, drámajáték
Eszközök: számítógép/okostelefon/tablet; internetelérés számítógépen,

vagy a diákok telefonján (elég minden csoportba egy db).
A terem elrendezése: csoportokba tolják össze a padokat úgy, hogy

3-3 gyereknek legyen hely az asztaloknál.
A játék menete: alakítson ki 3 fős csoportokat. Az alapszituáció az, hogy

a csoportok iskolában vannak, minden csoportban van egy tanári szerepben
lévő diák, egy dolgozatot író tanuló és egy tanuló, aki beteg, ezért otthon
maradt. A tanári szerepben lévő diák kap egy szöveget, amit egyszer elolvas,
próbál memorizálni. A tanári szerepben lévő diák feladata, hogy feltegyen 5 db
kérdést a szöveg tartalmával kapcsolatban, de ezek ne eldöntendő kérdések
legyenek, hanem olyanok, amikre kifejtős választ kell adni.A dolgozatot író diák
szerepben lévő gyerek elolvassa a kérdéseket, és elküldi sms-ben az otthon
betegeskedő barátjának (igazi sms helyett használjanak papírlapot). Egy sms-be
azonban csak 70 karaktert lehet írni ékezettel, és csak öt sms küldésére van
pénz a telefonon (tehát minden kérdést egy-egy sms-ben kell elküldeni úgy
sűrítve a feladat szövegét, hogy beleférjen mindegyik 70-70 karakterbe).
151
A diák, aki az otthon betegeskedő tanuló szerepében van, fogadja az

sms-eket (megkapja a lapokat, amiken a kérdések vannak). Ő is csak 70
karaktert használhat, tehát az 5 kérdésre 5 sms-t írhat válaszként. Keresse
ki az internetről a helyes válaszokat, majd írja meg barátjának. Ez nem
könnyű, mert a válaszokat címszavak segítségével kell megfogalmaznia úgy,
hogy a társa is megértse azt, de mégsem írhat mondatokat, hiszen ahhoz
nem lenne elég a karakterszám.
Miután ez megtörtént, a dolgozatot író diák megkapja a válaszokat, de

azokat megfelelő formában, kifejtve, kibővítve kell a dolgozatára írnia, nem
olyan távirati stílusban, ahogy társa küldte neki. Fogalmazza át ezeket, és
írja rá a dolgozatára.
Végül a tanár szerepben lévő diák javítsa ki a dolgozatot, nézze meg, hogy
jó információkat kapott-e a diák szerepben lévő társa és jól írta-e be
azokat a dolgozatába.

A módszer kifejezetten komplex, számos készséget
és képességet fejleszt. A tanár szerepében lévő diák
megtanul kérdéseket feltenni egy szöveggel kapcsolatban,
ami nagyon fontos eleme a szöveg értelmezésének: csak
arról lehet kérdéseket feltenni, amit ért is. A puskát
küldő diáknak lehetősége van keresni az interneten,
megtanulni azt, hogy milyen keresési szavakkal, hogyan
tud megfelelő és hiteles forrást találni. Emellett kénytelen
az olvasottakból kiemelni a lényeget, hiszen csak 70
karaktert használhat fel kérdésenként. A dolgozatot
író diák pedig visszafelé gondolkodva, a vázlat és az
információ köré épít fel szöveget.
152
OSZTÁLYBLOG
A szövegalkotás folyamata egyből izgalmasabbá válik, ha a modern digitális

kultúrába ágyazza bele azt.
Módszer: digitális technikát felhasználó csapatmunka.
Eszköz: bármilyen internetezésre alkalmas eszköz: okostelefon,

tablet, számítógép.
A játék menete: napjainkban már lassan mindenkinek van egy blogja,

ahova feltöltenek az emberek nekik tetsző tartalmakat (képeket,
szövegeket, videókat, cikkeket) és megosztják az ismerőseikkel és a
nagyvilággal. Készítsenek az osztállyal egy közös blogot (ezeknek a nagy
része ingyenesen használható).
Tervezzék meg közösen a kinézetét, töltsék fel a tagok nevét, képeit.

Ezek után töltsék fel ide azokat a fogalmazásokat, amiket szeretnének
megosztani egymással, amik kifejezetten jól, érdekesen sikerültek valamiért,
hogy mindenki meg tudja nézni, el tudja ezeket olvasni.
153

Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy megtanulják
használni a digitális technika ezen fajtáját, a megfelelő
helyen, a megfelelő stílusú tartalmat osszák meg
egymással és a világgal. Emellett közösséget kovácsol
a diákokból az, hogy van egy közösen működtetett és
fenntartott oldaluk, akinek mindenki tagja: aki szeretne
megosztani valamilyen írást, megteheti, aki inkább csak
olvasgatna, arra is van lehetőség.
154
ÉRTEM, MEGALKOTOM

Eszközök: annyi különböző szöveg, ahány csoportot szeretne létrehozni,

olló, annyi A/4-es lap, ahány csoport van.
A terem elrendezése: kooperatív munkához tolják össze a padokat kis

csoportokba.
Előkészületek: Válasszon annyi darab – körülbelül egyforma hosszúságú

szöveget, ahány csapata van. Ez bármilyen témájú szöveg lehet (tudományos,
ismeretterjesztő, hír, szépirodalmi stb.), a lényeg az, hogy egy teljes egész
szöveg legyen, ne valaminek a részlete.Vágja fel a szövegeket annyi részre,
ahányan fő van a csapatban, de mindezt úgy tegye meg, hogy figyeljen arra,
hogy a szövegkohézió szempontjából értelmes egységek jöjjenek létre –
tehát érdemes a bekezdések határánál vágni.
A játék menete: Alakítsák ki a kooperatív csoportokat. Minden

csoportban 4-5 diák legyen, és minden csapat egy szövegnek a különböző
darabjait kapja meg, minden gyerek egyet-egyet.
Ezután önálló munka következik: mindenki elolvassa csendben a saját
szövegrészletét, és aláhúzza benne a lényeget, megkeresi a tételmondatot.
155
A tételmondatot jelölje más színnel, mint a többi aláhúzást, jól láthatóan

emelje ki ezt az egy mondatot. Ezek után a tételmondata segítségével
adjon a szövegének egy címet, ami jól összefoglalja a tartalmát.
Ezek után a csoporttagok rakják össze a történetet. Mindenki mesélje el,

hogy miről szól a szövege, és ez alapján találják ki, hogy melyik a bevezetés,
melyik a tárgyalás és a befejezés rész. Ne olvassák fel ilyenkor a szöveget,
csak saját szavukkal mondják el a cím és a tételmondat alapján a történetet.
Következő lépésként kérje meg a diákokat arra, hogy egy A/4-es lapra írják
fel azokat a fejezetcímeket, amiket adtak a szövegük különböző részeinek.
Figyeljenek arra, hogy mindenképpen a szöveg egésze alapján, megfelelő
sorrendben írják fel ezeket a címeket.
Az A/4-es lapokat tegyék el későbbre, és akkor, amikor fogalmazási feladatot

szeretne adni a gyerekeknek, húzzon ki egy kalapból egyet a címlisták közül,
és az alapján írjanak fogalmazást a diákok. Így a fogalmazáshoz kapnak egy
címszavakból álló vázlatot, amit szöveggé kell alakítaniuk, és ez után saját
címet kell adniuk neki. Érdekes, hogy mennyi különböző fajta szöveg alakul
ki ugyanabból a vázlatból. Fűszerezheti a feladatot azzal, hogy kiválasztja,
milyen műfajban, milyen stílusban alkossanak a gyerekek.
A feladat egyszerűbb változata bármikor játszható úgy, hogy

a teljes szöveget kapják meg a gyerekek, és minden egyes
bekezdésnek címet kell adniuk, ezek után érdemes az egész
szövegnek is címet adni. Akár házi feladatnak is megfelelő.

A feladat nagy előnye, hogy két feladat egyben. Egyrészről
a gyerekeknek közösen kell vázlatot készíteniük egy
szöveghez, másrészről egy vázlat alapján kell felépíteniük
a szöveget.
156
KÉPREGÉNY
A képek, a vizuális anyagok mindig sokat segítenek a gyerekeknek abban,

hogy könnyen feldolgozzák a szöveges információkat – használja ezt ki!
Módszer: drámajáték, kooperatív munka
A játék leírása: Alakítsanak ki 4 fős csoportokat. A csoportot bontsa

párokra, így két-két fő kerül össze. Az egyik páros lesz a színművész páros,
a másik a festőpáros.A színművész páros kapja meg a szöveget, amit alapos
elolvasás után felosztanak nagyobb egységekre. Minden egységet egy-egy
jelenetként fognak megjeleníteni. Ehhez vonuljanak félre és beszéljék meg,
tervezzék meg azt, hogy melyik egységet milyen jelenet formájában fogják
megjeleníteni.
Ha ez elkészült, akkor adják elő a csapatuk festő párosának a jeleneteket,

egymástól jól elkülönítve. A festők a mozgalmas előadásból készítsenek
egy rajzot, abból a momentumból, ami szerintük a legjellegzetesebb volt az
előadásban. Amikor ezekkel készen vannak, akkor az egész csapat összeül,
és mindenki megkapja a teljes szöveget. Beszéljék meg, hogy melyik kép
a szöveg melyik egységéhez kapcsolódik, vagy ha valamiért nem passzol
mégsem, beszéljék meg miért.
Sokat segíthet a diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek azzal, ha

megengedi nekik, hogy apró képekkel, piktogramokkal lássák
el a megtanulandó anyagot, akár magát a bemagolandó
157
verset is versszakonként. Ezzel a technikával sokkal

könnyebben megjegyzik magát a szöveget is, hiszen a képek
segítik őket a felidézésben.

A módszer nagy előnye, hogy a kooperatív és a
drámajáték elemei is megtalálhatók benne: a diákok a
szerepeket egymás között felosztva segítik egymást
a felfedezésben, megértésben, így közösen jutnak a
megoldáshoz.A drámajátéknak köszönhetően izgalmassá
és mozgalmassá válik a feladat, amiben a kreativitásukat
is meg tudják mutatni. A módszer másik nagy előnye,
hogy nincsen jó vagy rossz megoldás, hiszen az a cél,
hogy mindegyik csoport megtalálja a saját elképzelését.
Akkor mondható csak sikertelennek a feladatmegoldás,
ha a képek alapján nem érthető meg a történet, tehát
valaki (vagy a színművészek, vagy a festők) nem értették
meg a másik párost.
158
NÉMAFILM
Írjanak fogalmazást olyan rövidfilmekből, amit a gyerekek adnak elő

egymásnak – a siker garantált!
Módszer: IKT eszközöket alkalmazó módszer, drámajáték.
Eszközök: Bármilyen IKT eszköz, ami képes videó rögzítésére (telefon,

fényképezőgép, kamera stb.); feladatkártyák.
A terem elrendezése: a videófelvételek készítéséhez szükség lesz majd

nagyobb szabad térre, de a feladat második felében kellenek majd a padok,
amiken írni tudnak a gyerekek.
Előkészületek: találjon ki apró, rövidke jeleneteket, lehetőleg minél

többet, de legalább annyit, hogy a tervezett csoportszámot szorozza meg
3-mal, vagyis minden csapatnak jusson majd legalább 3 db jelenetkártya.
Ezek életből vett apró és nagyon rövid jelenetek legyenek, például: megijedt
a galambtól; futott a villamos után; eltévedt, stb.
A játék menete: A játék gyakorlatilag 2 részből áll, ami lehet, hogy két
alkalmat vesz majd igénybe (főleg akkor, ha először játsszák ezt, és még
nem ismerik a gyerekek).
Az első alkalomkor már alakítsák ki a 3-4 főből álló csapatokat. Minden

csapat kap kb. 3 db jelenetkártyát, amit majd rövid megbeszélés, egyeztetés
után el kell játszaniuk némán, hangot ne rögzítsenek. Ha megbeszélték
ezeket, akkor sorban minden csapat eljátssza a jeleneteit úgy, hogy a 3 db
159
jelenetet egy nagy tapssal választják el egymástól. A különböző csapatok

jeleneteit pedig külön felvételben rögzítsék. Ezek után a feladat az lesz, hogy
válasszanak egy felvételt, aminek a 3 jelenetét végignézve mindenkinek
egy-egy történetet kell írnia hozzá. Adja meg a terjedelmet és a műfajt,
amiben alkotniuk kell (ez korosztályfüggő).
Egy másik alkalommal majd másik csapat felvételéből írhatják meg a

fogalmazást.

A jelenetek, amiket a gyerekek eljátszanak ebben az
esetben a szövegek vázait, főbb eseményeit adják majd
meg, ezek köré épül majd a történet. Azzal azonban
több ez a játék annál, mintha egyszerűen megadná nekik
a szavakat, hogy lehetőséget ad arra a feladat, hogy más-más
gyerekek különbözőképpen értelmezzék a néma jeleneteket,
így akár más történetek kerekedjenek ki a végére.
160
8
Nyolcadik fejezet
Kommunikáció
162
A szövegértés és szövegalkotás témaköre mellett a kommunikáció

a másik, amit a diákok szintén nap, mint nap használnak ahhoz, hogy
megértessék magukat környezetükkel, beilleszkedjenek oda, vagy éppen
jelezzék kívülállásukat. A kommunikációnak nagyon sok fajtája van, és
ennek egy részét tudat alatt használjuk, anélkül, hogy megtanultuk volna
az iskolában – ilyen például a non-verbális kommunikáció. Az azonban,
ahogyan az öltözködésünkkel kifejezzük egy kultúrához, szubkultúrához
való tartozásunkat, már tudatos kommunikáció. Mindemellett a
kommunikációnak vannak olyan típusai is, amik sokkal szabályozottabbak,
ezért meg kell tanulni a megfelelő használatát.
Akármelyik fajtájával is foglalkoznak az órán, egy biztos: hatékony és mindkét

fél által megértett kommunikáció nélkül nincsen sikeres szociális élet.
Mivel a téma önmagától felkínálja a lehetőséget, így a gyakorlatorientált

tanítása kézenfekvő. Mutasson rá arra, hogy hogyan, hányféleképpen,
milyen csatornákon lehet, kell, illik kommunikálni. Ebben segítik a fejezetben
található gyakorlatorientált feladatok.
Semmiképpen se feledkezzen meg arról, hogy a 21. században

mennyire felerősödött a tömegkommunikáció szerepe és a közösségi
oldalakon való önkifejezés lehetősége. Az iskolának az is feladata, hogy
a tömegkommunikáció témakörén belül megmutassa a gyerekeknek a
lehetőségek közötti választás felelősségét. A közösségi oldalakon való
kommunikációnak is vannak szabályai, le nem írt etikettje, aminek a
megszegésével komoly kárt tudnak okozni a gyerekek egymásnak, és akár
önmaguknak is. Ezek helyes használati módjával, a választások és döntések
felelősségével is fontos, hogy megismerkedjenek a gyerekek.
163
HOL A KAPU?
A játék kiváló témafelvezető, bemelegítő feladat lehet az óra elején, de akár

zárásnak is megfelelő. Könnyed és játékos, azonban komoly koncentrációt
igényel, és a saját nonverbális kommunikációnk ismeretét.
Eszközök: -
A terem elrendezése: a padokat tolják félre, hogy elég hely legyen

ahhoz, hogy kört alkossanak.
A játék menete: Egy diák menjen ki az osztályból, és csukja be maga

után az ajtót, hogy ne hallja, mint beszélnek, akik bent maradtak. Akik
bent maradtak, kört fognak alkotni, ahol csak egy darab kapu van, valahol
két diák között. Nem szabad elárulni, hogy hol a kapu, csak a mimikával
lehet jelezni a kintről bejövő diáknak a kapu hollétét. A bentiek két dolgot
beszéljenek meg: melyik két gyerek között lesz a kapu, valamint azt, hogy
milyen érzelmek nonverbális kommunikációjával jelzik ezt társuknak.
(Például: mindenki mérgesen néz, de akik között a kapu van, derűs arcukat
mutatják stb.)
Miután bejött a kinti diák a terembe, engedjék be a kör belsejébe, majd

zárják ezt be. Csak akkor mehet ki, ha megtalálta a kaput.
164

A mindennapjaink során a nonverbális kommunikációnak
nagy szerepe van. Felismerni mások arckifejezését
sokszor fontosabb, mint megérteni azt, amit mondani
szeretne, hiszen tudjuk: a mimikánkkal nehezebben
tudunk hazudni. Az is fontos, hogy a körben álló diákok
fegyelmezetten és hitelesen tudják kifejezni az adott
érzelmet, csak így ismerik meg saját arcuk rezdüléseit.
165
MELYIK CSATORNÁN
MEGY AZ ÜZENET?
A drámajáték módszere segít abban, hogy a gyerekek könnyebben

megjegyezzék az információkat.
Eszközök: szókártyák a kommunikációs csatornák nevével.
A terem elrendezése: tolják félre a padokat, hogy legyen hely a játékra.
Előkészítés: Gyűjtsön össze minél több kommunikációs csatornát:

papír, levegő, internet, telefonvonal, rádióhullámok stb., majd ezeket írja
fel egy-egy lapra.
A játék menete: Alakítsanak 3-4 fős csapatokat, és minden csapat

kapjon egy kommunikációs csatornát. Pár perc alatt találják ki, hogy
hogyan fogják ezt eljátszani a többiek számára úgy, hogy az osztály többi
tagja kitalálja, mi van náluk.
Játsszák el a kommunikációs csatornákat kreatív módon; az előadások

kezdetét és végét egy nagy tapssal jelezzék.

A játék kreatívan és élményszerűen mutatja be, hogy mennyi
lehetőség van arra, hogy üzenetünket továbbítsuk a vevő felé.
166
PAPARAZZI
A legtöbb diák szeret alkotni, és ha ebben szabad kezet kapnak, akkor

olyasmikkel lephetik meg a pedagógust, amire az nem is gondolt volna.
Használja ki ezt a tömegkommunikációs műfajok tanulásakor, például egy
házi feladat, vagy összefoglalás esetén.
Módszer: önálló munka, drámajáték
Eszközök: számítógép, internetkapcsolat, Facebook-csoport.
Előkészületek: Hozzanak létre egy közös Facebook-csoportot, ahova

majd az elkészült feladatokat feltöltik.
A játék menete: Képzeljék el a diákok, hogy mindannyian a

tömegkommunikáció egyik műfajában alkotnak, dolgoznak (újságírók,
riporterek, szerkesztők, operatőrök stb.). Alkossanak valamilyen általuk
legizgalmasabbnak tartott műfajban valamit (riport, interjú, hír, kommentár
stb.), ez lehet digitális és papír alapú is. A lényeg csak az, hogy a műfaj
követelményeinek megfeleljenek.
Az elkészült alkotásokat töltsék fel határidőre a Facebook-csoportjukra,

ahol mindenki megnézheti a társai alkotását. Szavazzanak like-okkal a
legjobb alkotásokra.
167

A tömegkommunikáció és a digitális média, közösségi
oldal ma már a mindennapjaink része. A gyerekek is
könnyebben és szívesebben megtanulják a műfajok
jellemzőit, ha nem bemagolniuk kell ezeket, hanem maguk
alkothatnak valamit. A társaktól kapott visszajelzések
pedig ebben a korban a legfontosabbak számukra.
A Facebook csoportot tartsák meg a feladat után is, itt

tudnak majd a gyerekek a tanórával, tanulnivalóval, házi
feladatokkal kapcsolatban kommunikálni egymással.
168
DIGITÁLIS
KOMMUNIKÁCIÓ
Sokszor halljuk, hogy a digitális kommunikáció (email, chat) lassan kiszorítja

az élőbeszédszerű kommunikációt. Az a vád is gyakran elhangzik, hogy a
digitális párbeszédekben könnyen félreértik egymást az emberek, hiszen
nincsen ott a hangsúly, hanglejtés, amiből ki lehetne következtetni a beszélő
szándékát. De vajon valóban igaz ez?
Eszköz: számítógép, internetkapcsolat
Előkészület: Keressen egy olyan irodalmi prózai szöveget, amiben fél

oldalon belül sok érzelmet kifejező szó szerepel (ez lehet egy regényrészlet,
egy újságcikk része stb.). Ezt töltse fel mindegyik számítógépre, vagy a
legegyszerűbb, ha készítenek egy email fiókot (akiknek esetleg még nincs)
és arra küldi el a diákoknak.
A játék menete: Miután megkapták és letöltötték a gyerekek a szöveget

és elmentették, kezdődik az alkotás. A feladat az, hogy az internetes kereső
segítségével keressenek hangulatjeleket (smiley-kat) és az érzelmeket leíró
részek helyére egyszerűen helyettesítsék be ezeket a szövegbe.
Nyilvánvalóan nem lesz ebből szépirodalmi alkotás, és a jelek nem adják

vissza a pontos érzelmi leírást (bár a posztmodern prózaalkotás esetén
nem is olyan elképzelhetetlen egy ilyen szöveg). Mégis nézzék át együtt,
169
mutassák be egymásnak, hogy mit alkottak, ki hány hangulatjelet tudott

betenni a szövegbe, ami passzol is a szövegkörnyezethez.

Az alkotás örömén kívül a módszer alkalmas arra,
hogy az egyre jobban terjedő digitális kommunikáció
egyik fontos elemét gyakorolják a gyerekek. A feladat
megoldása közben láthatják, hogy nincsen jó, vagy
rossz válasz, minden attól függ, hogy ők maguk hogyan
szeretnék olvasni a szöveget, így a sikerélmény és a
szórakozás garantált.
170
MEMÓRIAJÁTÉK
MÁSKÉNT
A memóriajáték olyasmi, amivel bármelyik gyerek szívesen tanul, mert

úgy megy végbe a folyamat, hogy észre sem veszi, hogy tanul közben –
játékként éli azt meg.
Eszközök: memóriakártyák
A terem elrendezése: tolják össze a padokat úgy, hogy csoportot alkossanak.
Előkészületek: Készítsen memóriakártyákat. Ezek egy kicsit

különböznek a klasszikus memóriakártyáktól, mert nem ugyanaz szerepel
a kártyapárokon, hanem az egyiken van a kommunikációval kapcsolatos
fogalom, a másikon pedig a fogalomhoz tartozó definíció. Ez kicsit
megnehezíti a játékot, de így lehet vele igazán tanulni. A kártyák egyforma
méretűek legyenek! Annyi paklit készítsen el, ahány csapat van, és érdemes
ezeket laminálni.
A játék menete: Alakítsanak ki 3-4 fős csapatokat, ők fognak együtt

játszani. Borítsák le fejjel lefelé a kártyákat, és indulhat a játék. Az nyer,
akinek a végére a legtöbb párja van. Fontos: a definíciókat és a fogalmakat
is hangosan olvassák fel, hogy a csapatból mindenki hallja.
171

A vizuális memória fejlesztésén túl a játék segít a
fogalmak, meghatározások megtanulásában is.
A játék időkitöltő feladatnak is nagyon jó azok számára, akik

gyorsabban dolgoznak a társaiknál és előbb készen vannak.
172
BESZÉLGETŐ HINTAKÖR
Fontos a diákok mindennapjai szempontjából, hogy meg tudják fogalmazni

a véleményüket, azonban ugyanilyen fontos az is, hogy megértsék a másik
mondandóját és hitelesen tovább is tudják adni azt.
Eszközök: -
A terem elrendezése: a padokat tolják ki a terem szélére, hogy jól

elférjenek a diákok, a székeket pedig rendezzék körbe úgy, hogy a székek
felét rakják körbe a kör középpontja felé nézve, a másik felét pedig rakják
bele a körbe, kifele nézve. Így párok fognak egymással szemben ülni.
Előkészületek: -
A játék menete: Miután leültek a gyerekek a székekbe, dobjon fel egy

olyan témát, ami a diákokat érdekelheti, és vitát tud elindítani köztük
(például: Hordjunk egyenruhát az iskolába vagy se?).
Az érvelést a külső kör kezdi, és 2 percet kap, hogy kifejtse véleményét.

Eddig a belső körben ülőknek nem szabad megszólalniuk. Ez után a belső
kör mondja el a véleményét, reagálva a külső kör mondataira – szintén 2
perc alatt.
173
Ezután a belső kör eggyel jobbra csúszik, és elmondja új társának, hogy

mit mondott korábbi partnere a témáról, és ő maga hogyan gondolkodik
róla. Ugyanígy a külső körön ülők is, majd ismét tovább csúszik eggyel a
belső kör.

Amellett, hogy érvelni tanítja a feladat a gyerekeket, és
arra, hogy hogyan fejezzék ki gondolataikat, nagy haszna
még, hogy nem fullad egy kaotikus vitába az egész, mert
szigorúan meg van szabva, hogy ki mikor és mennyit
beszélhet. Kezdő érvelőknek, vitázóknak ez remek
gyakorlat. Nem csak a saját gondolataikat mondják el
a diákok, hanem egymásra is megtanulnak figyelni, és
összefoglalni a másik véleményét.
174
SZERKESZTŐSÉG
A modern világban a gyerekek szívesen helyezkednek olyan szituációba,

ahol alkothatnak. Az újságírás a fogalmazástanítás olyan módja, ahol azt
érezhetik a diákok, hogy a munkájuknak, alkotásuknak célja van, létrehoznak
vele valami nagyobb dolgot közösen: egy újságot.
Eszközök: csoportonként egy db számítógép vagy laptop.
A terem elrendezése: lehetőleg csoportmunkának megfelelően.
A játok menete: Hozzon létre 4 főből álló csoportokat – minden csoport

egy-egy magazin szerkesztője, így több tömegkommunikációs műfajt is
tudnak egyszerre gyakorolni. Osszák fel egymás között a szerepeket a
gyerekek, vagy akár szerepkártyákkal a pedagógus is ki tudja osztani a
szerepeket:
- szerkesztő
- fotós
- riporter
- dizájner
Azon túl, hogy mindenkinek van szerepe, mindenki ír cikket is az újságba.

A következőket kell megbeszélniük a gyerekeknek a tanórán egymással:
Első lépésként válasszák ki a diákok, hogy milyen témában írnak újságot:
természettudomány, bulvár, irodalmi, technológiai stb.
175
Második lépésként beszéljék meg, hogy ki milyen sajtóműfajban szeretne

alkotni (riport, interjú, tudósítás, hír stb.).
A műfajok kiválasztása után tervezzék meg, hogy hogyan épüljenek ezek
fel az újságban: melyik rovat hova kerüljön be.
Végül osszák meg egymással a terveiket, hogy ki milyen témában szeretné
megírni a saját rovatát.
Hozzanak létre minden csoportnak külön-külön Facebook csoportot, ahol

meg tudják beszélni egymással, hogy ki hogyan áll a saját rovatával, segítséget
tudnak kérni egymástól. Jelöljenek ki egy határidőt, amikorra mindenkinek
fel kell töltenie a saját Facebook csoportjába a művét, hogy a társai el
tudják olvasni (pedagógusként döntse el, hogy mennyire van szükség az
adott osztályban arra, hogy Ön is a csoportok tagja legyen, mennyire tudja
szabadjára engedni a csapatot – az azonban fontos, ha egy csoportnak a
tagja, akkor mindegyikhez csatlakozzon, ne különböztesse meg őket).
Ha feltöltötték a csoportok a műveiket, olvassák el egymás cikkeit és

beszéljék meg az ezekkel kapcsolatos észrevételeket, akár online is. Kérjék
fel a fotóst, hogy készítsen hozzá képeket; a dizájnert, hogy tervezze meg a
kinézetet, a borítót; a szerkesztő szerkessze meg a cikkeket, azok külalakját,
hogy mind egységes legyen.
Gyakorlatilag a tervezési folyamat zajlik csak a tanórán, a többi részt már

lehet online csinálni, ott is tudnak kommunikálni a gyerekek egymással, így
ez már innentől egy otthoni projekt. Alacsonyabb évfolyamokon érdemes
még egy órát rászánni arra, hogy együtt átnézzék a cikkeket, azok formai
követelményeit, vagy ezeken az évfolyamokon érdemes a tanárnak is a
csoport tagjának lennie.
176
A kész műveket töltsék fel egy olyan oldalra, amit közösen hoztak
létre, kifejezetten erre a célra. Ma már könnyedén és ingyenesen lehet
bárkinek saját blogja, ahol megoszthatják ötleteiket, műveiket egymással
– csináljanak egyet maguknak és töltsék fel rá az elkészült magazinokat,
amiket mindenki kedvére olvasgathat.

A módszer lényege a komplexitás,hiszen számos készséget
megmozgat. A csapatoknak önállóan kell megtervezniük
egy folyamatot, aminek a végére egy kész terméket hoznak
létre. Ehhez szükség van arra, hogy átlássák a feladatokat
és képesek legyenek hatékonyan megtervezni a munkát.
A szövegalkotást is gyakorolják a cikkek írásával, valamint
lehetőségük van a kreativitásuk kibontakoztatására és az
IKT kompetenciájuk fejlesztésére.
177
NAGYKÖVETEK
A tanulás hatékony módszere, ha a tudástartalom különböző formában,

különböző médiumokon keresztül érkezik.
Módszer: kooperatív, drámajáték
Eszközök: egy számítógép internettel.
A terem elrendezése: csoportmunkához toljanak össze padokat.
Előkészületek: keressen olyan videót az interneten, amin jól

megfigyelhetők a nonverbális kommunikáció jelei (ez lehet egy
híradórészlet, egy filmrészlet, egy előadás része stb.).
A játék menete: Alakítsanak ki 4-5 fős csapatokat. Minden csapatból egy

tag – ő lesz a nagykövet – menjen ki az osztályból vagy egy másik terembe,
vagy a folyosóra, ahol a számítógép várja majd. Ezen a gépen legyen már
beállítva a videó, amit egy gomb megnyomásával lejátszhatnak a nagykövetek
(ők együtt nézik meg a videót, és kint együtt dolgoznak). A feladatuk az,
hogy figyeljék meg és jegyzeteljék ki a videón látható nonverbális jeleket –
ezt az utasítást még mielőtt kimennének mondja el nekik.
A bent maradt csapattagokkal beszélgessen a nonverbális kommunikáció

jeleiről, fajtáiról – tanítsa meg nekik az elméletet. Ha készen vannak, hívják
vissza a csapatukhoz a nagyköveteket, akik beszámolnak a látottakról a
csapatuknak, és a csapatuk többi tagja pedig kiegészíti ezeket az elmélettel
– így áll össze a tudás a gyakorlatból és az elméleti részből.
178

A kooperatív munkának köszönhetően a gyerekek
egymás tudását és munkáját egészítik ki, egymástól
tanulnak. A gyakorlati részeket kiegészítik elmélettel,
ami hasznos a tanulási folyamatban.
179
180
9
Kilencedik fejezet
Helyesírás
182
Helyesírási rendszerünk állandóan változik: új szavak kerülnek be,

megváltoznak a szabályok, egyes elemek kikopnak belőle. A gyerekek
számára sokszor nem könnyű ezeket megjegyezni és alkalmazni, ritkán
tanulják szívesen. A digitális bennszülöttek számára kézenfekvő lehet
erre a helyzetre azt a választ adni, hogy mivel a világ úgyis digitalizálódik,
egyre kevésbé van szükség a kézírásra. A számítógépekben van helyesírás-
ellenőrző, sőt a legtöbb olyan weboldal, ahova szöveget lehet gépelni (email-
rendszerek, Facebook stb.) szintén ellenőrzik a helyesírást. Igen ám, de a
probléma ott van, hogy ezek a rendszerek nem ismernek minden helyesírási
szabályt – így hibásan javíthatnak, vagy hibákat hagyhatnak a szövegekben.
Kevés olyan eset van már, ahol az emberi agy felülmúlja a gépeket, de a
helyesírás és a nyelvi kreativitás még éppen ebbe a kategóriába tartozik.
Ne habozzon ezt megmutatni a gyerekeknek! A fejezet játékleírásai között
talál olyat is, amivel minderre könnyedén, játékos formában döbbentheti
rá a diákokat.
És hogy miért fontos helyesen írni? Álljanak meg egy kicsit a nagy
rohanásban a gyerekekkel, és nézzenek szét a világban: mennyi szöveg,
reklám, újság, felirat jön szembe velünk az utcán, interneten minden nap.
Vajon mit mond az írójáról, vagy magáról a termékről az a szöveg, ami
hibásan van leírva? Mennyire vesszük komolyan, miután egy hatalmas
helyesírási hibát fedeztünk fel a szövegében? És vajon rólunk mit üzen az
az iromány, amit hibákkal hemzsegve adunk ki a kezünk közül?
A következő feladatok segítenek abban, hogy megmutassa a gyerekeknek,

mekkora jelentősége van a helyesírásnak, és milyen komoly az üzenetértéke
a kommunikációnkban.
183
SZALADGÁLÓS
TOLLBAMONDÁS
Az unalmas és sokak számára frusztráló tollbamondás egy vidámabb fajtája

a szaladgálós tollbamondás. Nagy előnye még, hogy nem okoz szorongást
a gyerekek számára, hiszen nem a tanár, hanem a társuk diktál nekik; nem
az egész osztály, hanem a kis csoportjuk tempójában.
Eszközök: a helyesírásra szánt szöveg fénymásolata annyi példányban,

ahány csapat van; cellux; ragasztó.
Előkészület: Fénymásolja le, vagy nyomtassa ki a helyesírásra szánt

szöveget annyi példányban, ahány csapatot szeretne kialakítani.
A terem elrendezése: alakítsanak ki csoportokat, amihez összetolják

az asztalokat.
A játék menete: Alakítson ki csoportokat (minimum 3, maximum 5

fősek legyenek) valamelyik csoportalakító játék segítségével. A csapatok
mindegyike válasszon magának egy összetolt asztalcsoportot, és vigye
magával oda a füzetét, és íróeszközét. Válasszanak maguk közül egy
hírnököt, aki nem fog írni, hanem diktálja a szöveget a többieknek.
Cellux segítségével rögzítse a kinyomtatott helyesírási szöveget a falra úgy,

hogy minden csapatnak saját szövege legyen, elég közel a bázisukhoz, hogy
ne kelljen messze szaladgálni a hírnöknek, de elég távol ahhoz, hogy a
többiek a csapatból ne lássák.
184
A hírvivő mondatról mondatra olvassa el a szöveget, megjegyzi minden

helyesírási problémájával együtt, majd visszaszalad csapatához, és halkan
– hogy a többi csapatot ne zavarja – elmondja a szöveget a többieknek.
Közben figyeli, hogy mit írnak a társai, és amint hibát észlel, szól, hogy
javítsanak. Sok gyerek jelentkezik hírnöknek az elején, mert megörül annak,
hogy nem kell írnia – de a hírnöknek valójában nagy felelőssége van: ha a
többiek hibásan írnak le valamit, akkor az az ő felelőssége.
Ha végeztek a diktálással, akkor a hírnök odaviszi csapatának a helyesírási

szöveget, és most már javító színnel, még egyszer együtt leellenőrzik az
egész szöveget. A hírnöké lesz az eredeti példány, amit beragaszt a füzetébe.

A gyerekek egymástól tanulhatnak, egymást segítik, ami
kevésbé frusztráló számukra, mint egy tanár diktálása.
Emellett a módszer fejleszti az együttműködést, a
türelmet, a toleranciát.
185
JÁTSZD EL!
A magánhangzó-hosszúság megtanulása mindig nehéz a gyerekeknek, pláne

akkor, ha ez jelentésváltozást is okoz. Gyakoroltassa ezt drámapedagógiai
módszerrel, hogy később könnyebben felidézzék a különbséget!
Eszközök: szókártyák
A terem elrendezése: húzza ki a terem szélére a padokat, hogy legyen

hely a szerepjátékhoz.
Előkészületek: Keressen olyan szópárokat, ahol a magánhangzó

időtartama megváltoztatja a szó jelentését (például: szel-szél; falu-falú stb.).
Ezeket írja fel párban szókártyákra.
A játék menete: Alakítsanak 3-4 fős csapatokat, és minden csapat

kapjon egy-egy szókártyát, amin a szópárok vannak. Ezeket a szópárokat
kell eljátszaniuk a csapatoknak úgy, hogy előtte kapnak néhány perc
felkészülési időt rá. A szavak jelentését történetbe ágyazva könnyen el
tudják játszani, amit az osztály többi tagjának ki kell találnia. A „színészek”
a két szó külön-külön történetét egy nagy tapssal válasszák el egymástól,
ezzel jelezve, hogy a következő szavuk jön.
Miután kitalálták a szópárokat, mindenképpen írják fel a táblára és a füzetbe

is őket, hogy mindenki lássa, memorizálja ezeket az alakokat.
186
Miért válassza ezt a játékot?

A drámajátéknak köszönhetően nem csak érdekesebb,
izgalmasabb és mozgalmasabb lesz a helyesírási szabály
megtanulása, hanem annak köszönhetően, hogy egy
„kisfilmet” láttak azokról a szóalakokról, sokkal
könnyebben megmarad a memóriájukban. Legközelebb,
ha le akarják ezeket írni, jó eséllyel majd a kis történetek
is megelevenednek a szemük előtt, és könnyebben
felidézik az alakokat.
187
TE MINDENT ELHISZEL?
A gyerekek gyakran hajlamosak azt hinni, hogy ami az interneten, vagy a

nyomtatott sajtóban megjelenik, az mindig hibátlan, és segítségül lehet hívni
ezeket, amikor bizonytalanok a helyesírásban – pedig ez közel sincs így.
Eszközök: bármilyen internetelérésre alkalmas digitális eszköz (laptop,

számítógép, tablet, okostelefon), mindenki számára egy-egy Helyesírási
szabályzat, szókártyák.
Előkészületek: gyűjtsön össze minél több problémás helyesírású szót,

amit gyakran elrontanak a diákok. Készítsen minden ilyen szóhoz egy-egy
kártyát, amire felírja azokat az alakokat, amiket használni szoktak– ebből
természetesen csak egy lesz majd jó.
A játék menete: A játékot lehet egyénileg, párban, vagy kis csoportban

is játszani. Minden diák, vagy csapat húz egy kártyát, amire a problémás
helyesírású szavak vannak felírva különböző alakjukban.
Ezek után rákeresnek az interneten arra a szóra, és megnézik, hogy a

Google keresőjében milyen alakok jelennek meg. Valószínű azt fogják
találni, hogy hol egyik alak, hol a másik jelenik meg – vagyis bizonytalanságot
mutat az internet.
188
Vegyék elő a Helyesírási szabályzatot, és keressék elő benne a szót, vagy

ha az nem szerepel, akkor a rá vonatkozó szabályt, és nézzék meg, hogy
vajon melyik a helyes alak. Beszélgessenek arról, hogy ezek alapján vajon
minden helyes-e, ami a neten fent van, ha már leírni sem tudták néhányan
helyesen a szavakat. Tárgyalják meg, vajon miért lehet az, hogy téves
információk is felkerülnek az internetre (azért, mert bárki feltölthet
tartalmat, amit nem ellenőriznek).

A játéknak köszönhetően a gyerekek rádöbbennek
arra, hogy amit az interneten találnak, az nem mindig
helyes, vagy hiteles – érdemes ezeket a tartalmakat
kritikusan kezelni.
189
SEGÍTSÜNK EGYMÁSNAK!
A saját hibájából mindenki sokat tanul, de a máséból is! Javítsák a gyerekek

egymás munkáját és adjanak egymásnak gyakorló feladatokat!
Módszer: páros tanulás
Eszközök: fogalmazásfüzet/tollbamondásfüzet
Előkészületek: A játékhoz fontos, hogy legyen a diákoknak egy

fogalmazásfüzetük, vagy tollbamondásfüzetük.
A játék menete: Alakítsanak párokat, akik együtt fognak dolgozni. A

párok cseréljék ki egymással a füzeteiket, és nézzék ezeket át: keressenek
olyan szavakat, szószerkezeteket, interpunkciókat stb. ezekben, amit a
társuk gyakran elront, tehát nehézsége van annak a helyesírási szabálynak
az alkalmazásával. Ebből írjanak össze maximum 10 darabot a füzet
következő üres oldalára helyesen!
Ha ezzel készen vannak, cseréljék vissza a füzeteket, és nézzék át a szólistát.

Ennek a listának a szavaival kell most fogalmazást írniuk – a terjedelmet
Ön szabja meg a korosztálynak megfelelően. (Erre annyi időt adjon, hogy
még legyen idő a szöveg kijavítására is!)
Ha készen van a fogalmazás, akkor cseréljék vissza a füzeteket, és javítsák

ki egymás munkáját, különös figyelemmel azokra a szavakra, amiknek
190
a helyesírása nehézséget okozott. Ezután szedje össze a füzeteket, és

mindenképpen javítsa ki, nézze át Ön is, hiszen lehetnek olyan új hibák,
amiket a diákok nem vettek észre. A következő alkalommal feladhatja házi
feladatnak a hibás szöveg javítását.
Miért ezt a feladatot válassza?

A gyerekek a módszernek köszönhetően megtapasztalják
azt, hogy senki sem hibátlan, mindenki vét hibákat – a
hangsúly pedig a javításon van, és nem a hibázáson. A
szöveg javítása jó módszer arra, hogy koncentráltan
kövessék a szöveget és egyszerre az összes nyelvtani/
helyesírási/nyelvhelyességi szabályt alkalmazzák.
191
KAPCSOLÓDJ ÖSSZE!
A játék kifejezetten alkalmas az összetett szavak helyesírásának gyakorlására.

Akár a szóösszetétel, akár a helyesírás a téma, mindig sarkalatos pont,
hogy külön, egybe, vagy kötőjellel írjuk-e a szavakat.
Módszer: drámajáték, felfedeztető
Eszközök: nagyobb méretű etikett matricák
A terem elrendezése: bármilyen lehet, de pakoljanak el a gyerekek a

padokról, hogy bárki leülhessen bárkinek a padjához.
Előkészület: keressen fele annyi összetett szót, amint ahányan az

osztályban vannak. Az összetett szavak egyik felét írja fel az egyik matricára,
a másikat egy másikra – ne használjon kötőjelet egyiknél sem. Vegyesen
válogasson egybe, külön és kötőjellel írandót is.
A játék menete: minden gyereknek osszon ki egy matricát, amit

ragasszanak magukra, ezután ők maguk lesznek ezek a szavak. Sétáljanak
a teremben fel-alá és keressék meg azt, akivel értelmes szókapcsolatot
alkotnak. Ha ez megtörtént, beszéljék meg, hogy külön, kötőjellel, vagy
egybe kell leírni „magukat”. Mivel a gyerekek maguk a szavak, ezért
a testükkel jelenítsék meg, hogy hogyan kell írni őket: ha egybe, akkor
álljanak szorosan egymás mellé, ha külön, akkor távol álljanak egymástól,
ha pedig kötőjellel, akkor fogják meg egymás vállát.
192
Egyesével mutassák be a szavakat, amiket kaptak, és a többiek írják le a

füzetükbe, amit megjelenítenek a párok. Beszéljék meg, hogy helyesen
alkották-e meg az összetett szavakat, megfelelő-e a helyesírás.

A módszernek köszönhetően egymástól tanulhatnak a
gyerekek, emellett nem csak passzívan tanulják, hanem
aktívan vesznek részt a szóalkotás folyamatában.
A földrajzi nevek helyesírása talán az egyik legnehezebb

része a Szabályzatnak. Készítsen ehhez is kártyákat, ebben
az esetben mindig csupa nagy, nyomtatott betűvel írja fel a
földrajzi nevek elemeit a matricákba. Miután megfelelően
összekapcsolódtak a gyerekek mint a földrajzi nevek elemei,
mindenképpen írják fel a táblára is helyesen ezeket, mert
fontos, hogy melyik kezdőbetű kicsi, melyik nagy. Érdemes
az – i képzős alakokat is bevenni a játékba.
193
TERVEZZ ÚTVONALAT!
Talán az egyik legnagyobb akadály a magyar helyesírás útvesztőjében a

régies helyesírású családnevek. A gyerekek nehezen tanulják meg ezeket,
és sokszor nem is értik azt, miért is van erre szükségük. Ne habozzon
megmutatni nekik, hogy még a digitális világban is mekkora szükségük van
ezekre a szavakra!
Eszközök: számítógép internetkapcsolattal, vagy bármilyen készülék,

amin internetkapcsolat van (tablet, telefon, laptop stb.), szólista
Előkészületek: A legjobb, ha annyi készüléken tudja biztosítani az

internetelérést, ahány gyerek van. Ha erre nincsen lehetősége, akkor alakítson
ki párokat, vagy 3 fős csapatokat. Írjon össze minél több olyan intézménynevet,
utcanevet, amiknek a nevében régies helyesírású családnév szerepel (Eötvös
Lóránd Tudományegyetem,Thököly utca, Batthyány tér stb.).
A játék menete: A csoportalakítás után minden csapatnak, vagy

egyenként a gyerekeknek – ha mindenkinek van internetelérése –
ossza ki ezt a listát úgy, hogy mindenkinek legyen sajátja. Lépjenek fel az
internetre, és keressék meg a Google térképes rendszerét (maps.google.
com) – ez hazánkban a leggyakrabban használt térképes kereső, valószínű,
hogy a gyerekek okostelefonján is van. Sorra tervezzék meg az útvonalat
egyik listán szereplő helyről a másikra. Haladjanak az Ön által megadott
194
sorrendben, és adogassák össze, hogy mennyi ideig tart a „városnézés”

(ne feledjék, hogy előtte járművet kell választani, mert nagyon eltérő
eredmények jöhetnek ki, ha valaki az autót, más a gyalogos túrát választja).
Ellenőrzés, értékelés: Beszéljék meg, hogy ki merre járt, mennyi időbe

telt bejárni az útvonalat.

Gyakran elhangzik az, hogy napjainkban a digitális
technológiának köszönhetően nincs is szükség arra, hogy
mindent helyesen írjunk. Ez a játék bebizonyítja, hogy
igenis fontos a helyesírás, hiszen ha nem jól gépelik be
a gyerekek a szavakat, akkor nem találnak a helyszínre.
Emellett olyasmit is gyakorolhatnak, ami a mindennapok
szerves része, hiszen ekkora gyerekek már gyakran
közlekednek egyedül, mennek az edzésre, vagy haza az
iskolából, esetleg a délutáni különórákra. Hasznos, ha
tudják, hogy hogyan tudnak tájékozódni a telefonjuk,
számítógépük segítségével.
Megfűszerezheti a játékot azzal, hogy különböző járműveket

ad a gyerekeknek, és a végén össze tudják hasonlítani,
hogy mivel a leggyorsabb a közlekedés; melyik eszközzel
mennyi időt vett igénybe. Ha szeretné jobban megtanítani a
digitális térképpel való közlekedést, akkor érdemes ugyanezt
eljátszani úgy, ha beállítják az indulás időpontját csúcsidőre,
amikor dugó van. Vajon akkor mivel, milyen járművel a
leggyorsabb a közlekedés?
195
Osztálykiránduláson érdemes kipróbálni a gyakorlatban

is a digitális térkép használatát. Egy okostelefon is elég a
játékhoz, hiszen sorban mindenki meg tudja nézni, hogy
hogyan kell használni menet közben az eszközt. Hívja fel a
figyelmet arra, hogy a térképen a kis nyíl arra mutat, amerre
a telefont tartják, így látják, ha rossz irányba indulnának el.
196
EGYSÉGBEN AZ ERŐ –
A SZAKÉRTŐI MOZAIK

Eszközök: fénymásolt szövegek
A terem elrendezése: 4-5 fős csoportba összeforgatva egymással

szemben a padokat.
Előkészületek: A megtanulandó, elsajátítandó nyelvtani anyagot ossza fel

4-5 db (ahány fősek a csoportok) kb. egyenlő részre. Mindegyik részből
annyit fénymásoljon, ahány csoportja van. Tehát ha 5 csoportot szeretne
létrehozni, amiben 4-4 fő van, akkor a szöveget 4 részre ossza fel, és
minden részből 5 db legyen Önnél. Ha fontos a feladat szempontjából az,
hogy ki kivel van egy csoportban, illetve melyik szövegrészt kapja, akkor
azt most döntse el, és írja rá a lapokra a neveket.
A csoportok kialakítása: A csapatok lehetőleg 4 fősek legyenek. Minden

csapattag felelős a saját csapatán belül valamilyen szerepért, ezeket a
feladat jellege alapján válassza ki a kooperatív munka szerepeit.
A csoportszerepeken túl mindenki kap egy darabot az életrajzból (ami
a csoporttagok számának megfelelően 4 egységre van osztva), amit neki
197
első lépésben önállóan kell feldolgoznia úgy, hogy aztán el tudja mondani a
társainak. Minden ilyen szövegrészletre írjon fel egy betűt (A,B,C,D) – az azonos
tartalmakra azonos betűt, így tudja, hogy kik olvassák ugyanazt a szöveget.
A játék menete:
1. lépésként mindenki önállóan dolgozik: elolvassa a saját szövegrészét,

majd kijegyzeteli a neki tetsző technikával, aláhúzza benne a lényeget és
próbálja memorizálni azt.
2. lépésként az azonos betűjelű diákok összeülnek egy csapatba (4 db „A”
jelű diák; 4 db „B” jelű diák stb.) – így minden csapatban olyanok ülnek most,
akik ugyanazt a szövegrészt olvasták. Beszéljék meg, hogy mit tudtak meg a
szövegből, beszélgessenek róla, mondják el egymásnak gondolataikat erről.
3. lépésként mindenki visszamegy az eredeti csapatába – így ismét 4
különböző szöveg (a teljes elsajátítandó anyag) kerül össze egy csoportba.
Mondják el egymásnak a gyerekek, hogy miről szól a szövegük, a többiek
pedig jegyzeteljék le ezt. Kronológiai, vagy logikai sorrend szerint
haladjanak ebben: A-B-C-D.
4. lépésként miután összeállt minden csoportban a teljes szöveg, a szószólók
kiállnak egymás mellé az osztály elé, és elmondják az egész történetet.
A leginkább vállalkozó szellemű diák kezdi ezt,és ha valamelyik másik szószóló
kiegészíteni szeretné az elhangzottakat, akkor ezt jelzi kézfeltartással, és
átveszi a szót. A többiek közben a saját vázlatukat egészítik ki.

A diákok a társaiktól tanulnak (ami a kamasz korosztály
számára inkább referenciacsoport, mint a felnőtt),
lehetőség van arra is, hogy tanítsanak – és a tanítva
tanulással lehet a legtöbb ismeretet megjegyezni.
198
A módszer kifejezetten alkalmas nyelvtörténeti témák

feldolgozására, valamint a 4 helyesírási alapelvre is ügyesen
alkalmazható – ebben az esetben minden szövegrészlet
egy-egy alapelvet mutat be.
Tanárként a kooperatív technikánál hangsúlyozottan

szemfülesnek kell lennie. Sétáljon a csoportok között, nézzen
bele a vázlatokba, hallgasson bele a beszélgetésekbe,
hogy tudja, megértették a gyerekek a szövegeket és kellő
részletességgel tovább tudják ezt adni.
199
200
10 Tizedik fejezet
Leíró nyelvtan
202
A leíró nyelvtan tanítását az könnyíti meg igazán, hogy egy jól átlátható és
szabályos rendszerbe lehet ágyazni azt. Amíg a gyerekek ezt nem látják át,
addig csak töménytelen mennyiségű megtanulandó anyagot, szabályokat és
még annál is több kivételt érzékelnek – de amint átlátják a rendszert és
az összefüggéseket a nyelvi szintek között, sokkal könnyebb dolga lesz a
tanítás során.
A fejezetben található feladatok elsősorban abban segítenek, hogy

a diákok képesek legyenek átlátni a nyelvi rendszert, belelássanak
az összefüggések közötti kapcsolatokba. Ebben drámajátékokkal és
kooperatív munkaformával tudja segíteni őket, amire számos lehetőséget
kínál a könyv.
Ha felmerülne a kérdés: vajon mitől lesz a leíró nyelvtan érdekesebb,

izgalmasabb számukra, akkor a fejezet feladataiban erre is megtalálja a
választ. A nyelvtani feladatok elszakadnak a hagyományos kérdezz felelek
és elemzős módszerektől. Ehelyett egy igazi kaland és rejtély lesz a
feladatmegoldás, mozgalmas és érdekes felfedezéssé válik mindez.
203
Ezt a játékot gyakorlatilag bármelyik nyelvtani egységnél játszhatja. Alkalmas

arra, hogy ráhangolja a gyerekeket a témára, felkeltse az érdeklődésüket,
és akár összefoglaláskor is játszhatják.
Eszközök: -
Előkészületek: írjon össze magának néhány olyan fogalmat, ami az adott

témájuk alapfogalma, ezeket fogják felhasználni a játék során.
A játék menete: Egy diák kiül a tábla elé, akit el fognak varázsolni.
Mikor elvarázsolták, azzá a szóvá, nyelvtani fogalommá változik, amit a
pedagógus felír a háta mögé a táblára. Az egész osztály látja, hogy mi van
odaírva, vagyis mivé változott társuk, csak ő maga nem. A feladat az, hogy
a többiek mondjanak igaz állítást a felírt szóról, vagyis arról, ki a társuk,
és neki ezt ki kell találnia.
Miért válassza ezt a módszert?

A Ki vagy én?-játék segít abban, hogy igaz állításokat
tudjanak a gyerekek megfogalmazni egy fogalommal
kapcsolatban, illetve megtanulják definiálni azt.
A pedagógusnak pedig segít abban, hogy kiszűrje azt, ha
valamilyen félreértés van valamelyik fogalom kapcsán.
204
FORDÍTOTT
A Ki vagyok én? – játékot fordítva is lehet játszani, bár így nehezebb

a feladat. Ilyenkor annak kell kérdeznie, aki nem tudja magáról, ki is ő
valójában.
Eszközök: -
Előkészületek: írjon össze magának néhány olyan fogalmat, ami az adott

témájuk alapfogalma, ezeket fogják felhasználni a játék során.
A játék menete: Egy vállalkozó szellemű diák menjen ki a terem elé, és

csukja be maga mögött az ajtót! Az osztállyal halkan beszéljék meg, hogy a
kint lévő diák melyik nyelvtani fogalom legyen. Ha ez megvan, akkor a kinti
gyerek bejöhet a terembe, és a következő szituációba kerül: hajótörést
szenvedett, és a hosszú tengeri hánykolódás után már nem tudja, ki is ő
valójában. A többiektől kell ezt megtudnia, akik azonban csak eldöntendő
kérdésekre válaszolhatnak.
A diák addig kérdezgeti társait egyesével, mindig rámutatva arra, akitől

éppen kérdez, hogy ki is ő, míg végül ki nem találja.
205

A játék izgalmát rejtély adja, hiszen a gyerekeknek
nyomozniuk kell, és mindeközben úgy tanulnak meg
fogalmakat, hogy észre sem veszik, hogy tanulnak.
206
VILLANTÓKÁRTYÁK
A villantókártyák elsősorban arra jók, hogy a már megtanult tudástartalmat

elmélyítsék. Dolgozat előtti összefoglaláskor is nagyon hasznosak lehetnek.
Eszközök: villantókártyák
Előkészületek: Készítse el a villantókártyákat az adott tananyagrészhez.

A kb. névjegykártya méretű kártyák egyik felére írjon fel egy-egy kérdést
a tananyaggal kapcsolatban, a másik felére pedig a választ, és mindegyik
kártyának legyen egy sorszáma is, ami alapján könnyen beazonosítható a
kérdés. Legalább annyi kártyát készítsen, ahogy gyerek van az osztályban. A
tartósság érdekében, ha van rá módja, laminálja le.
A játék menete: Minden gyereknek osszon ki egy-egy kártyát. A feladat,

hogy a füzetükbe írják le a választ a kártyákon található kérdésekre, majd
adják át a következő diáknak a lapot. Ez addig tart, míg mindenkinél volt
az összes kérdés.
Ezután minden gyerek adja át a füzetét a mellette ülőnek, aki ki fogja

javítani a villantókártyák kérdéseire adott válaszait a kártyák hátoldalán
található válaszok segítségével. Ehhez a villantókártyákat helyezze a terem
közepére a kérdésekkel felfelé sorban, hogy mindet jól le lehessen olvasni.
A gyerekek ellenőrzés közben menjenek a kérdésekhez, húzzák fel őket és
207
fordítsák meg őket, így le tudják olvasni a helyes választ, és ellenőrizhetik

társuk munkáját. Miután ez megtörténik, visszakapják a tanulók a saját
füzetüket, és nézzék meg azt, hogy mit hibáztak. Ha tévesnek ítélik a
javítást, szóljanak a pedagógusnak.

A módszer nagy előnye, hogy azzal, hogy egymást
ellenőrzik a gyerekek, segítenek társuknak, és felfigyelnek
olyan hibákra, amiket nem szabad elkövetni. Emellett
segítségként ott van a villantókártya hátoldalára írt
válasz is, ami megkönnyíti az ellenőrzést.
208
KETTŐS KÖR
A játékhoz szüksége lesz a már legyártott villantókártyákra, azonban most

máshogy kell felhasználni őket.
Eszközök: villantókártya
A terem elrendezése: tolják a terem szélére a padokat, mert a játék

nagyobb teret igényel.
Előkészületek: Készítse a villantókártyákat az adott tananyagrészhez.

A kb. névjegykártya méretű kártyák egyik felére írjon fel egy-egy kérdést
a tananyaggal kapcsolatban, a másik felére pedig a választ, és mindegyik
kártyának legyen egy sorszáma is, ami alapján könnyen beazonosítható a
kérdés. Legalább annyi kártyát készítsen, ahány gyerek van az osztályban.
A tartósság érdekében, ha van rá módja, laminálja le.
A játék menete: Az osztály létszámát ossza el kettővel, így két nagy

csoportot kap. Ha páratlanul lennének, akkor álljon be a játékba. A csapat
egyik fele alkosson egy kört, a másik fele pedig álljon be a kör közepére, és
a körön belül alkosson egy másik kört, ami kifelé néz. Így a külső és a belső
kör egymással szeme kerül és párok jönnek létre, akik egy körív mentén
helyezkednek el.
209
Minden diáknál legyen egy-egy villantókártya, és a rajta szereplő kérdést

tegyék fel a velük szemben álló párjuknak. A válaszokat ellenőrizzék le a
kártya hátoldalán található megoldókulcsról. Először mindig a belső kör
kérdez, majd a külső kör. Ha megvoltak a kérdések, akkor a kártyákat
kicserélik egymással a diákok, és a belső kör forog egyet az óramutató
járásával megegyező irányba, így új párok alakulnak ki. A cserének és
forgásnak köszönhetően új párok jönnek létre, új, eddig ismeretlen
kérdésekkel a kezükben. A játék addig folytatódik, míg minden kérdés el
nem hangzott mindenkinél (ehhez két kört kell megtenni).
Ha összefoglaláshoz használja a kártyákat, akkor érdemes

úgy kitalálnia a kérdéseket, hogy hasonló típusúak legyenek
a dolgozatban is.

A módszer kifejezetten izgalmas,érdekes,mert kvíz jellege
van. A diákok egymást tanítják, segítik a folyamatban, ami
mindig hatékonyabb a kamasz korosztály esetén, mintha
a pedagógus tanítaná őket.
210
HOL A HELYEM?
Ez a játék nagyban megkönnyíti az egyszerű mondat elemzésének tanulását-

tanítását, hiszen segít abban, hogy a gyerekek egyszerre egy-egy kisebb
szeletet megértve jöjjenek rá az egész mondatelemzés működésére, és
könnyedén elkészítsék az ágrajzot hozzá.
Eszközök: etikett matricák, fényképezőgép, vagy kamerás telefon.
A terem elrendezése: a terem szélére helyezzék a padokat, mert a

játék nagyobb teret igényel.
Előkészületek: találjon ki minél hosszabb egyszerű mondatokat. Ennek

a mondatnak azon szavait írja fel egyenként a matricákra, amiket elemezni
szoktunk (névelőt, partikulát ne).Valószínű nem lesz akkora mondat, hogy
minden gyereknek jusson egy-egy szó, ezért készüljön több mondattal,
hogy senki se maradjon ki a játékból!
A játék menete: Ragassza fel a gyerekekre a matricákat, és képzeljék el,

hogy ők maguk a mondat szavai. A mondattal azonban egy kis probléma
történt, mert egy figyelmetlen nyomdász összekeverte a szavakat.
A szavaknak (gyerekeknek) így most maguktól kell visszatalálniuk a
mondatba úgy, hogy egy értelmes magyar mondattá álljanak össze,
kapaszkodjanak egymásba, mint az ágrajz elemei.
211
Mivel a magyar nyelv szórendje nem kötött, így előfordulhat,

hogy több mondatot lehet ugyanazokból a szavakból
alkotni, ezekben más lesz a szavak sorrendje, de a szavak
mondattani szerepe nem változik meg.
A játék végén beszéljenek erről, és alkossanak ugyanazokkal a szavakkal

különböző szórendű mondatokat, majd mindet elemezzék és készítsenek
hozzá ágrajzot is.
Mondja el nekik, hogy akkor tudnak mondattá összeállni, ha azok a szavak

(gyerekek) kapaszkodnak össze, akik értelmes szókapcsolatot alkotnak.
Mondhat erre példát is: Anna almát – szókapcsolatnak nincs értelme, így
nem lehet kapcsolódni, de úgy, hogy almát eszik, vagy Anna eszik, már igen.
A diákok általában az anyanyelvi tudásuknak köszönhetően megtalálják azt,

akihez kapcsolódni tudnak, és így belőlük kialakul a mondat ágrajza. Ezután
fotózza le őket összekapaszkodva (lehetőleg felülről, egy padon állva, hogy
tényleg ágrajznak nézzenek ki), és nyomtassák ki a képet. Rajzolják mellé
az eredeti ágrajzot is.

A játéknak köszönhetően a diákok belehelyezkednek
a nyelvtani egységek szerepébe, aminek köszönhetően
könnyebben átlátják a rendszert, tudnak viszonyítani a
többi egységhez, vagyis a társaikhoz, és átlátják mindezt.
212
PIAC
A gyerekek könnyebben megjegyzik és szívesebben megtanulják azokat az

információkat, amiket életszerű helyzethez tudnak kötni. Gyakran éri a leíró
nyelvtant az a vád, hogy nagyon elméleti, nem gyakorlatias – ezzel a játékkal
azonban egy hétköznapi szituációba tudja helyezni a tanulandó anyagot.
Módszer: kooperatív munka, drámajáték
Eszközök: nagy darab csomagolópapírok (annyi, ahány csoport van), filctoll
A terem elrendezése: csoportok kialakítása
Előkészületek: az éppen tanult tananyagot ossza annyi részre, ahány

csoportja van. Összefoglalásnál elég annyit tennie, hogy megadja a
témaköröket, amikre felosztotta a tananyagot. Új tananyag tanulása esetén
biztosítson minden csoport számára megfelelő forrásanyagot, szöveget.
A játék menete: Alakítsanak ki 3-4 fős csapatokat. A kooperatív

technikának megfelelően alakítsa ki a csoportszerepeket.
Mindenképpen legyen:
- Írnok (aki lejegyzi majd a csapat gondolatait a csomagolólapra)

- Feladatfelelős (aki figyel arra, hogy a feladatot az utasításoknak megfelelően
végezzék)
- Árus (aki a „terméket” eladja)
213
Az egyes csapatok a saját témájukból készítenek a csomagolópapírra egy

gondolattérképet, amin a legfontosabb fogalmak szerepelnek csak – ez lesz
majd az áru, amit a képzeletbeli piacon (osztályterem) el kell adnia annak
a diáknak, aki az árus szerepét kapta. Ahhoz, hogy ne legyenek a piacon
kirívóan olcsó, vagy drága portékák, mindenkinek 8-10 szót szabad felírnia
a gondolattérképre, így kb. egyforma terjedelmű és ugyanannyi információt
tartalmazó vázlat lesz a piacon. Ha ezek készen vannak, akkor a tanár, mint
minőségellenőr végigsétál a teremben, és ellenőrzi az elkészült vázlatok,
vagyis az áru minőségét.
Ha minden termék átment a vizsgálaton, akkor nyit ki a piac. Aki az árus

szerepében van, ő marad a standon, és a látogatók, érdeklődők számára
felkínálja az árut, vagyis elmondja a csapat vázlatát. Aki nem árus a
csapatban, az most vevő lesz, és más csapatok standját látogatja meg. Az
árusnak alaposan és érthetően el kell mondani a vázlatot, hogy a vevők
megértsék azt. A vevőknek érdemes jegyzetelniük, hogy az összes portéka
adatait meg tudják jegyezni.
Ha a vevők mindenhol jártak már és az összes árust végighallgatták, akkor

visszatérnek a saját standjukhoz, és elmondják a saját csapatuk árusának,
hogy mit árultak a többiek. Így végül mindenki hallotta a többi vázlatot,
vagyis a többi csoport piaci kínálatát.

A diákoknak át kell gondolniuk, rendszerezniük kell a
tananyagot, így gondolkoznak róla. Egymást tanítják,
amiről tudjuk, hogy legalább olyan hatékony, mintha a
tanár tanítana, és miközben tanítanak, még egyszer
átgondolják, rendszerezik a tudástartalmat. Mindemellett
fejlődik verbális technikájuk és az önálló tanulási
képességük.
214
KÖVEKBŐL ÚT
Időről időre érdemes visszatérni ehhez a játékhoz, hiszen abban segíti a

gyerekeket, hogy rendszerként szemléljék a leíró nyelvtant.
Módszer: felfedeztető, drámajáték
Eszközök: Színes lapok (8 különböző szín).
A terem elrendezése: tolják ki a padokat a terem legszélére, hogy elég

helyük, mozgásterük legyen a gyerekeknek.
Előkészületek: A játék során egy utat fognak felépíteni a terem közepén

a padlón, amihez el kell készíteni a „köveket”. Ehhez használjon színes
lapokat (ezek jelképezik a köveket), amiket később lehetőség szerint
érdemes laminálni a tartósság kedvéért. 8 különböző színre lesz szüksége
a következőképpen:
1. szín – Hangtan.
Készítsen egy címlapot, amire azt írja, hogy HANGTAN. Ezek után készítse
el azokat a köveket, amik a hangtan téma alá tartoznak, vagyis a hangtanon
belül a fontos fogalmak, típusok. Ez évfolyamonként más és más lesz majd
(például: zöngés, zöngétlen, magánhangzó, mássalhangzó, ajakhang, foghang,
gégehang stb.)
2. szín – Szóelemek
Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: SZÓELEMEK. Ezek
után készítse el azokat a köveket, amik a szóelemek téma alá tartoznak,
vagyis ezen belül a fontos fogalmak, típusok. (Például: Szótő+képző+jel+rag,
és ezek fajtái).
215
3. szín – Szófajok
Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: SZÓFAJ. Ezek
után készítse el azokat a köveket, amik a szófaj téma alá tartoznak, vagyis
ezen belül a fontos fogalmak, típusok. (Például: ige, főnév, melléknév,
számnév, névmás stb., és ezek altípusai).
4. szín – Összetett szavak

Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: ÖSSZETETT
SZÓ. Ezek után készítse el azokat a köveket, amik az összetett szó téma
alá tartoznak, vagyis ezen belül a fontos fogalmak, típusok. (Például: szerves,
szervetlen összetétel és ezek fajtái).
5. szín – Szószerkezetek
Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: SZÓSZERKEZET.
Ezek után készítse el azokat a köveket, amik a szószerkezet téma alá
tartoznak, vagyis ezen belül a fontos fogalmak, típusok. (Például: alárendelt,
mellérendelt és ezek fajtái).
6. szín – Egyszerű mondat

Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: EGYSZERŰ
MONDAT. Ezek után készítse el azokat a köveket, amik az egyszerű
mondat téma alá tartoznak, vagyis ezen belül a fontos fogalmak, típusok.
(Például: alárendelő, mellérendelő és ezek fajtái).
7. szín – Összetett mondat

Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: ÖSSZETETT
MONDAT. Ezek után készítse el azokat a köveket, amik az összetett
mondat téma alá tartoznak, vagyis ezen belül a fontos fogalmak, típusok.
216
8. szín – Szöveg
Az előző szintnek a mintájára itt is készítse el a címlapot: SZÖVEG.
Évfolyamtól függetlenül minden osztályba vigye be az összes

címlapot, akkor is, ha még nem tartanak azon a szinten a
tananyagban. Ennek ellenére vonja be ezeket a feladatba,
mert a címek alapján ki tudják találni a gyerekek, hogy melyik
mit jelent, el tudják majd helyezni a sorban, és így legalább
látják azt, hogy mit tanulnak majd a jövőben, hogyan lesz
abból, amit most tanulnak majd egy nagyobb egység.
A játék menete: A tanár lesz az építőmérnök, aki a hibák felfedezéséért

felel, a gyerekek pedig az útépítők, akik a kövek (lapon található kategóriák)
elhelyezéséért felelnek. Tegye le az osztályterem padlójára a lapokat úgy,
hogy a diákok könnyen el tudják olvasni. A feladat az, hogy a lapokat
rendszerezzék, vagyis a megfelelő kategóriákat egymás alá helyezzék úgy,
ahogyan a nyelvi szintek hierarchikusan felépülnek (ebben segítségükre
vannak a színek). A szabály az, hogy bárki berakhatja a helyére a lapokat,
aki úgy érzi, hogy tudja, hol van a helye, de egy laphoz csak egyszer lehet
hozzányúlni: ha már belehelyezte valaki a rendszerbe, akkor nem lehet
elmozdítani onnan.
Miután ez készen van, a pedagógus (építőmérnök) végignézi a lapokból

elkészült utat, és kiveszi belőle azokat a köveket (lapokat), amik nem jó
helyen vannak, ezért gyengítik az utat. Ezeket ismét kihelyezi a terem azon
részébe a padlóra, ahol nincsen ott az út.
217
Kezdődik a második kör. Ismét meg lehet fogni a lapokat, és belehelyezni

a rendszerbe a megfelelő helyre. Megint bárki megfoghatja a lapot, sőt
érdemes csapatban együtt gondolkodni, de megint csak egyszer lehet
belehelyezni a lapot a rendszerbe. Ha megint nincs valamelyik jó helyen,
akkor az építőmérnök megint kiveszi. Ez addig tart így, míg minden elem a
helyére nem kerül.
Miért ezt a módszert válasszam?

A módszernek köszönhetően a gyerekek rendszerben
látják a nyelvi szinteket, így könnyebben tanulják meg a
következő szintet, vagy emlékeznek vissza a régire, mert
el tudják ezeket helyezni egy nagyobb egységben.
218
KÉRDEZZ-FELELEK
Ez a játék úgy varázsolja szórakozássá a leíró nyelvtan tanítását, hogy

közben a gyerekeknek minden lexikális tudásukra szükségük van a témával
kapcsolatban, és emellett a nyelvi kreativitásukat is használniuk kell.
Eszközök: szókártyák
Előkészületek: gyártsa le a szókártyákat. Ezek olyan szavakat

tartalmazzanak, amik éppen a tanult tananyag alkategóriái (például
mondattan esetén a mondat elemeinek mondattani funkciói –
helyhatározó, alany, állítmány, minőségjelző stb.; szóelemek esetén szótő,
képző, jel, rag stb.). Mindegyik kategóriára találjon ki konkrét példákat,
például a mondatelemzésnél a megfelelő mondatokat, szóelemeknél
megfelelően toldalékolt szavakat.
A játék menete: A játékban minden diák részt vesz. Egy valaki kimegy az
osztályból, neki kell majd kitalálni a megfejtést (a mondatot, vagy a toldalékolt
szót). Míg kint van, beszéljék meg a többiekkel, hogy mi legyen a feladvány.
A diákoknak ossza ki azokat a feladvány elemeit, amit közösen kitaláltak,

valamint az elemeket jelző táblácskákat. Például az ásókat toldalékolt szó
esetén néhány diák kapja a SZÓTŐ táblát, és meg kell jegyezniük az ás
szót; a másik csapat diák a KÉPZŐ táblát és meg kell jegyezniük az –ó
képzőt; a harmadik diák csapat kapja a JEL táblát és a –k többesszámjelet
kell megjegyezniük; a negyedik pedig kapja a RAG táblát és a –t tárgyragot
219
kell megjegyezniük. A feladatuk az lesz, hogy bármit kérdez tőlük a

kintről beérkező diák, nekik úgy kell válaszolniuk, hogy a feladványrészük
szerepeljen benne. Például:
- Mit csináltál hétvégén?

- Egész nap ástuk a kertet.
- Mit sportolsz szívesen?
- A futó szerepe tetszik nekem.
- Mit ettél reggelire?
- A pirítósok mindig a kedvenceim, azt. stb.
Mivel a kategóriák táblái a kérdezett diákoknál vannak, ezért a kérdező

tudja, hogy milyen szóelemre kérdez éppen rá, melyiket kell figyelnie.
Az állandósult szókapcsolatoknál (szólás, közmondás) is

érdemes kipróbálni a játékot, ebben az esetben nem is
kell a gyerekek kezébe kategóriatábla, elég csak a szólások,
közmondások szavait szétosztani köztük, és ez alapján tud
kérdezni a kérdező.

A játék igen nagy koncentrációt igényel, érdemes
bemelegítő játékként is játszani, mert arra készteti
a gyerekeket, hogy koncentráljanak, figyeljenek a
következő percekben. Nagy előnye, hogy a gyakorlatban
használtatja velük az adott nyelvtani kategória elemeit,
így megtapasztalják azt, hogy minden nap szükségük
van ezekre, és tudatosabb használókká válnak.
A játék igen kreatív módja a leíró nyelvtani elemek
használatának.
220
11 Tizenegyedik fejezet
Időkitöltő játékok
222
Mivel az osztályokba eltérő képességű és munkatempójú gyerekek járnak,

ezért előfordul az, hogy valaki előbb végez a feladattal, mint a többiek.
Ilyenkor lehet, hogy ez a gyerek pihen és várja, míg a többiek is befejezik a
munkát, esetleg elkezd mással foglalkozni. Azonban a tanulás szempontjából
a leghatékonyabb, ha ilyenkor folytatja a munkát, és továbbra is azzal a
tantárggyal foglalkozik, amivel korábban, hiszen az agya már ráhangolódott
arra a tudástartalomra. Ezért érdemes számukra időkitöltő feladatokkal
készülnie, amit akár egyénileg, vagy párban el tudnak készíteni addig, míg a
többiek dolgoznak.
Az időkitöltő feladatok lényege, hogy nem túl komplikáltak, gyorsan meg

lehet érteni a feladatot, az utasítást. Nem új anyagot tanítanak, hanem egy
már meglévőt ismételnek át, elevenítenek fel. Akkor jók ezek a feladatok,
ha bármikor abbahagyhatók, megszakíthatók, ha az osztály nagyobb része
is befejezte a munkát és továbbhaladnának, vagy ellenőriznének.
Ebben a fejezetben olyan játékokat talál,kifejezetten az anyanyelvi és irodalmi

órákra kitalálva, amelyek bármikor félbe szakíthatók, abbahagyhatók, hiszen
a cél az, hogy míg az osztály nagy része az eredeti feladatokat csinálja,
addig a gyorsabban haladók se unatkozzanak, legyen feladatuk. Így a játék
időtartalmának megjelölése ebben a fejezetben csupán ajánlás.
223
NÉVJEGYKÁRTYA
A diákok számára sokszor nem könnyű a lényeg kiemelése és a fontos

információk összefoglalása pár szóban. Erre jó lehetőség, ha névjegykártyát
készítenek az adott tananyagnak.
Eszközök: kis, névjegykártya méretű lapok; vagy a füzetbe is el lehet

készíteni, egy ugyanekkora keretbe a feladatot.
A játék menete: Az a diák, aki előbb elkészült a többieknél, készít

egy névjegykártyát annak a tananyagnak, amit éppen megtanultak. Ez a
névjegykártya csak a legfontosabb információkat tartalmazza, ahogyan egy
igazi névjegykártya is. Közepére írja fel a diák a tananyagrész nevét, alá
a definíciót, és maximum még egy fontos dolgot az anyagrészről. Ez a
kis kártya arra lesz jó a jövőben, hogy előhívja azokat a gondolatokat,
tudástartalmakat, amiket megtanult a gyerek az anyagról.

A névjegykártya segít felidézni azokat a legfontosabb
információkat, amiket mindenképpen tudni kell egy
tananyagról. Emellett, mivel gyorsan, rögtön a tanulás után
elkészíti a tanuló, még frissen megvan az emlékezetében a
tudásanyag, ezért a mini jegyzet elkészítése és a felidézés
is könnyebb lesz majd.
224
TORPEDÓ
A klasszikus, és sokak által kedvelt játék nyelvtani – hangtani változata segít

abban, hogy a gyerekek játék közben tanulják meg a hangok tulajdonságait.
Módszer: páros feladat
Eszközök: torpedótábla, vagyis egy kockás füzet vagy lap, ami 20x20-as
négyzetekre van beosztva.
Előkészületek: Ahhoz, hogy a játék gördülékeny legyen, írjon fel egy-egy

lapra 10-10 darab szót, amit majd bele kell helyezniük a gyerekeknek a
torpedólap négyzeteibe.
A játék menete: A játék akkor játszható, ha a gyerekek párban vannak.

Kettesével alkotnak egy csapatot, és egymásnak háttal helyezkednek el.
A vízszintes sort beszámozzák 1-20-ig, a függőleges oszlopokat pedig az
ékezet nélküli abc betűivel látják el.
Ezután megkapják azt a 10-10 szót, amit be kell írniuk a torpedólapra.

Tetszőleges sorrendben és elrendezés szerint (lehet vízszintesen, függőlegesen
és átlósan is) írják be a torpedólapra ezeket a szavakat, majd cseréljék ki
egymással a szólistát, hogy a társuk tudja, milyen szavakat kell keresnie.
Innentől kezdve a klasszikus torpedó szabályai szerint megy a játék. A diákok

próbálják megtalálni azt, hogy a társuk lapján hova és milyen elrendezés
szerint vannak beírva a listán szereplő szavak. Ehhez nem elég csak azt
eltalálni, hogy hol van betű, hanem azt is tudni kell, hogy milyen betű van ott.
225
Ez úgy zajlik, hogy a vízszintes számok és a függőleges betűk segítségével

beazonosítanak a gyerekek egy kockát, majd próbálják magát a betűt is
kitalálni. A betű kitalálása nem úgy történik, hogy az abc összes betűjét
végigkérdezgetik, hanem a betűk tulajdonságai alapján próbál szűkíteni
(magánhangzó vagy mássalhangzó; zöngés, vagy zöngétlen; ajakállás szerint
milyen stb.). A páros egyik tagja egészen addig kérdezgethet, míg hibát
nem vét – akkor a társa próbálkozhat a kitalálással. Vagyis ha már a betű
helyét sem találja el, akkor rögtön a társa következik, de ha a kérdéssor
alapján sikerül kitalálnia a betűt, akkor a következő lövést is ő végezheti.

Ahhoz, hogy ezt a játékot tudják játszani a gyerekek,
mindenképpen jól kell ismerniük a hangok tulajdonságai,
fajtáit. Ezt a játék segítségével úgy tudják begyakorolni és
automatikussá fejleszteni, hogy észre sem veszik, hogy
tanulnak.
226
ALAKÍTSD ÁT!
A szövegértést és a lényegkiemelést nem lehet eleget gyakorolni, hiszen

bármilyen pályát választanak a későbbiekben a gyerekek, erre a mindennapi
életükben szükségük lesz.
Eszközök: átalakítandó szövegek
Előkészület: Válasszon ki olyan szövegeket, amiket könnyen át lehet

alakítani képekké, diagrammá, vázlattá. Ezek rövid (fél–egy oldalas)
történetek, leírások legyenek. Elég 5-6 különböző történet, hiszen azt is
tudja variálni, hogy mindig mássá alakítsák át a gyerekek.
A játék menete: Azok a gyerekek, akik korábban befejezték a feladatokat,

mint a társaik, kapjanak egy-egy szöveget, amit át kell alakítaniuk.
Azt, hogy mivé kell alakítani a szöveget, azt egy kalapból (vagy a tanári
asztalra lehelyezett lapok közül) húzza ki:
- gondolattérkép
- képregény
- grafikon
- táblázat
- vázlatpontok
- folyamatábra
- kulcsszavak
227

A módszer gyakorlatilag a vázlatírást és a szövegértést
gyakoroltatja, amit sosem lehet elégszer csinálni az
iskolában, hiszen a szövegértés és lényegkiemelés
készsége elengedhetetlen a mindennapokban. Annak
ellenére, hogy lehet, hogy ugyanazokat a szövegeket
olvassák a gyerekek, mégis változatos, hiszen mindig
másik módszert gyakorolhatnak majd.
228
CIRKUSZ
Ezzel a játékkal a gyerekek maguk választhatják ki, hogy melyik feladatot,

milyen sorrendben és milyen ütemben oldanak meg, és mindezt saját
maguk ellenőrizhetik le.
Eszközök: egy nagy csomagolópapír, amire fel vannak írva a feladatok és

a hozzájuk tartozó megoldókulcs.
Előkészület: egy nagy csomagolópapírra írjon fel minél több feladatot az

adott tananyaggal kapcsolatban, és ne felejtse el megszámozni a feladatokat,
hogy mindenkinek követhető legyen, melyiket csinálta már meg.
A játék menete: Akkor érdemes ezt a játékot játszani, ha az egész

osztály előbb fejezte be a betervezett feladatokat, és van még egy kis idő a
tanórából. Ilyenkor vegye elő a nagy csomagolópapírt, amelyiken a feladatok
vannak. A gyerekek dolgozhatnak egyénileg is, de akár párban is (3-4 főnél
nagyobb csoportokat nem célszerű létrehozni ehhez a játékhoz, mert
könnyen megtörténhet az, hogy egyesek lazsálnak, míg társaik dolgoznak
helyettük).
A feladat az, hogy megszabott idő alatt minél több feladatot készítsenek el
a gyerekek. A feladatok megoldásának sorrendje tetszőleges. A feladatokat
a nagy csomagolópapíron ragassza fel a táblára, ajtóra, valamelyik
központi helyére az osztályteremnek. A diákoknak a helyükön kell
dolgozniuk, a feladatokat pedig mindig úgy nézhetik meg, hogy kimennek a
229
csomagolópapírhoz, elolvassák, memorizálják, majd a helyükön megoldják

a füzetükbe. A feladatok sorrendjét mindig jegyezzék fel a füzetbe, hogy az
ellenőrzésnél követni tudják.
Amikor letelt a feladatokra szánt idő, akkor bárhol tartanak a gyerekek,

tegyék le a tollat, ceruzát, és menjenek ki az ellenőrző lapokért. Érdemes
tehát megoldókulcsot készíteni a feladatokhoz, hogy önmagukat tudják
ellenőrizni a gyerekek. Ha elkészültek az ellenőrzéssel, akkor tegyék
vissza a tanári asztalra az ellenőrző lapokat, és a következő alkalommal
folytathatják ezt a csomagolólapos feladatsort onnan, ahol abbahagyták.

A játék nagy előnye, hogy mindenki a saját tempójában
tud dolgozni. A feladatok kiválasztásánál választhatnak a
diákok aszerint, hogy mit kell még jobban gyakorolniuk,
mi nem megy még olyan jól nekik; de választhatnak olyan
feladatot is, amit szívesen csinálnak, mert már értik.
Bármelyik utat is választják, mindenképpen hasznos,
hogy gyakorolnak, rögzítik a tudásukat, és felfedezik azt,
hogy hol, miben vannak még hiányosságaik.
230
TALÁLD MEG A HIBÁT!
A mindennapi életünkben számos olyan szöveggel találkozunk, amik

hibásak. Ne hunyjunk szemet ezek felett, találjuk meg és javítsuk ki a
hibákat a hétköznapjaink szövegeiben.
Eszközök: képek, fényképek hibás reklámszövegekből, újságokból
Előkészület: Mindennapjai során miközben sétál az utcán, újságot olvas,

vagy étlapot néz, gyűjtsön minél több hibás szöveget. Ezeket fotózza le, és
montázsolja össze egy feladatlapra a gyerekek számára.
A játék menete: Az a diák, aki korábban befejezte az órai feladatot,

elvehet a tanári asztalról egy feladatlapot, ami ezeket a hibás szöveget
tartalmazza. A cél, hogy minél több hibát megtaláljon benne. Érdemes egy
olyan megoldókulcsot készítenie a pedagógusnak, amiben bekarikázza a
hibákat, hogy önállóan tudják a gyerekek ellenőrizni a megoldást.

Meglepően sok hiba van azokban a szövegekben, amit
nap, mint nap látunk, olvasunk. Ezeket a gyerekek is látják,
de hajlamosak azt hinni, hogy azok nem hibás alakok,
hiszen felnőttek írták, kinyomtatták egy nagy plakátra,
vagy étlapra, akkor biztosan jól leellenőrizték, pedig ez
gyakran nincs így.
231
MEMÓRIAJÁTÉK
A klasszikus memóriajáték közben tanulni is lehet, méghozzá nem is

keveset!
Akár a költők arcképeit, akár nyelvtani fogalmakat és azok definícióit kell

megtalálni a gyerekeknek, mindig jó játék a memóriajáték azoknak, akik
gyorsabban végeznek a feladatokkal, mint a társaik. Ezt a játékot csoportban,
de akár egyedül is játszhatják, míg társaik végeznek a feladatokkal.
Módszer: csoportjáték
Eszközök: memóriakártyák
Előkészületek: minden kártyából gyártson le kettő egyformát.
A játék menete: egy asztalon terítsék szét a memóriakártyákat, jól

keverjék össze és fejjel lefelé rakják sorba őket. A feladat az lesz, hogy a
gyerekek megtalálják a kártyák párját úgy, hogy egyszerre csak egy valaki
nyúlhat a kártyákhoz: felfordít két lapot, ha azok párok, akkor felhúzza, ha
nem párok, akkor ugyanoda visszafordítja őket, és a következő diák húzhat.
A játékban az nyer, akinek a végére több párja van.

Amellett, hogy jó időkitöltő játék, amit a gyerekek
kifejezetten szeretnek, a vizuális memóriát is hatékonyan
fejleszti.
232
DOMINÓ
A dominó játék sosem megy ki a divatból, és nagyszerűen játszható a játék a

tananyag kérdéseinek, és a hozzájuk tartozó válaszoknak az összepárosításával.
Eszközök: dominókártyák
Előkészület: Készítse el a dominókártyákat a következőképpen: vágjon

fel névjegykártya méretű lapokat. Ezeknek a felénél húzzon egy vonalat,
pont úgy, ahogy a dominóknak a lapja szokott kettéosztva lenni. Az egyik
felére a dominókártyájának írjon fel egy kérdést az adott tananyaggal
kapcsolatban, a másik felére pedig egy választ, de semmiképpen se a kártya
másik oldalán található kérdés válaszát. Így a dominójának egyik felén lesz
egy kérdés, a másik felén pedig egy olyan válasz, ami nem a dominón lévő
kérdésre válaszol. Ha lehetősége engedi, akkor laminálja le a lapokat, hogy
ne legyenek olyan sérülékenyek.
A játék menete: Az a diák, aki befejezte az órai feladatokat, megkapja

a dominócsomagot. Lehet egyedül, de párban, vagy csoportban is játszani.
Fejjel lefelé tegyék le az asztalra a dominót, és keverjék össze. Egyet
fordítsanak fel, ez lesz a kezdődominó. Ezután sorra húz mindenki egy-
egy darabot, és megpróbálja a dominósor egyik feléhez hozzáilleszteni a
darabját úgy, hogy a kérdésekhez a saját választ kell illeszteni, illetve a
válaszokhoz a rájuk vonatkozó kérdést. A játék addig tart, míg az összes
dominó el nem fogyott.
233

A játékot csak akkor tudják játszani a diákok, ha ismerik
azokat a fogalmakat, tudástartalmat, amire rákérdez a
dominó. Így amellett, hogy izgalmas, logikai készséget
fejlesztő feladatról van szó, komoly ismeretanyag, tudás
is kell hozzá. Ha valaki nem tudja a kérdésekre a választ,
akkor is ki lehet következtetni azokat, és így játék közben
tudja megtanulni, memorizálni.
234
BETŰREND
A betűrendet nem lehet elégszer gyakoroltatni az iskolában. Erre egy

játékos feladatot bármikor felhasználhat az óra végén.
Eszközök: képkártyák
Előkészület: a játékhoz szüksége lesz képkártyákra. Ezeken a képeken

bármilyen témában lehetnek fotók, képek. Például különböző fajta virágok
képei, vagy eltérő fajta állatok képei.
A játék mente: Az a diák, ki elkészült az órai feladatával, csendben elvehet

a tanári asztalról egy pakli képkártyát, és a feladata az, hogy betűrendbe
rakja a képeket. Ha szeretné megkönnyíteni a gyerekek dolgát, akkor a
képek alá odaírhatja a képen látható szót, de az igazi kihívást az jelenti, ha
a képen látható dolgok nevét is a gyerekeknek kell kitalálniuk.
Megkönnyítheti az ellenőrzés menetét azzal, ha minden

paklihoz készít egy megoldókulcsot, amire felírja a betűrendet.

A feladat akkor használható a legjobban, ha csak egy-
egy gyerek végzett előbb a feladattal, hiszen nem kell
megvárni, hogy csoportot tudjanak alkotni, hanem a
játék egyedül játszható. A betűrendet érdemes időről
időre gyakorolni, hogy mindig friss legyen a tudás.
235
RAJZOLD LE, MIT LÁTOK!
Egy játékos nyelvtani feladatot keres, ami felhasználja az összes leíró nyelvtani
tudást és még kalandos, szórakoztató is? Ne keressen tovább, megtalálta!
Módszer: páros feladat
Eszközök: kettő füzet, vagy papír; feladványkártyák
Előkészület: készítse el a feladványkártyákat, amikre az adott tananyaggal

kapcsolatos feladványt ír. Például egy mondat elemzését és azokat a
szavakat, amik szerepelnek a mondatban. Vagy egy toldalékolt szót, és
ezeknek a toldalékoknak a fajtáját.
A játék mente: A játékhoz mindenképpen párban kell lenniük a

gyerekeknek. Egymásnak háttal üljenek le úgy, hogy ne lássák egymás
füzetét. Az egyik diák megkapja a feladványkártyát, és el kell magyaráznia a
feladványt úgy a társának, hogy nem mondja ki magát a megfejtést.
Például: kertészkedő a feladvány, amit a következőképpen magyarázhat

el a diák a társának: a kert szótőt lásd el főnévképzővel, így egy szakmát
kapsz. Tegyél utána egy gyakorítóképzőt, majd egy folyamatos melléknévi
igenév képzőt.

A módszer izgalmas és érdekes játékba bújtatja az
elméleti anyagot, amit így sokkal szívesebben és
könnyebben gyakorolnak a gyerekek.
236
Felhasznált irodalom
Czeizer, Zoltán: A digitális forradalom és a magyar oktatás, in: Educatio

2002/4.
Czike, Bernadett: Az alternatív iskolák jellemzői, Új Pedagógiai Szemle,

1997. június
Ginnis, Paul: Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra Kiadó, Budapest,

2007.
Páll,Viktória: Tanórák szakácskönyve, Neteducatio Kft. Budapest, 2014.
Vass, Vilmos: Tartalmi szabályozás az ezredfordulón, in: Új Pedagógiai

Szemle, 2001. március
238
AJÁNLÓ
Kedves Olvasó! Köszönjük, hogy minket választott!
Cégünk, a Neteducatio Kft. 12 éve dolgozik a pedagógia területén. Átfogó,

komplex szolgáltatásokat nyújtunk oktatási intézmények munkatársai részére.
Nálunk mindent megtalál, ami egy pedagógus életét könnyebbé,

eredményesebbé teszi:
• könnyen, gyorsan elvégezhető távoktatásos továbbképzések

• a pedagógus könyvespolcáról nélkülözhetetlen szakmai kiadványok
• portfólió készítésben, tanfelügyeleti ellenőrzésre felkészítő online anyagok
Az elmúlt évek alatt számtalan hazai és nemzetközi projektben vállaltunk

vezető szerepet, munkánk során betekintést nyerhettünk az óvodák,
iskolák mindennapjaiba, így felismertük, hogy a hazai oktatási piacon
a képzéskínálat rendkívül széles spektrumú, de annál nehezebben
elérhető azon pedagógusok számára, akik valóban oktatással,
fejlesztéssel foglalkoznak, ezért szabadidejük és utazási lehetőségeik
meglehetősen korlátozottak. Négy éves folyamatos fejlesztés
eredményeként Magyarországon elsőként létrehoztuk az e-learning
eszközöket alkalmazó weblapunkat a neteducatio.hu oldalt, így mára a
piacvezető e-learning szolgáltató céggé váltunk a pedagógusképzésben.
Jól kihasználva a távoktatás adta előnyöket, széles körben tudunk
gazdaságos, kényelmes, szabadidővel könnyedén összeegyeztethető
akkreditált képzéseket biztosítani a résztvevőink számára.
Szem előtt tartva az egész életen át tartó tanulás irányelvét, továbbra

is célunk, hogy olyan kiváló minőségű, gyakorlatorientált tananyagokat
juttassunk el a pedagógusokhoz, amik mindennapi feladataikhoz
239
valós segítséget nyújtanak, ezzel megkönnyítve munkájukat. Fejlesztő

csapatunk olyan elhivatott szakemberekből áll, akik maguk is
megtapasztalták a pedagógus élet szépségeit és buktatóit, tudásukat,
tapasztalataikat nem íróasztal mögött gyűjtötték.
Hallgatóink, ügyfeleink elégedettsége elsődleges szempont, így számunkra

rendkívül fontos minden visszajelzés a munkánkkal, képzéseinkkel
kapcsolatban.
Észrevételeit az info@neteducatio.hu címen várjuk!

Eredményes tanulást, munkát kívánunk!
Végül tekintse meg néhány egyedülálló, sikeres kiadványunkat!
Prievara Tibor: A 21 századi tanár

A külföldön oly népszerű tanulásszervezési módszer
kézikönyvét most először olvashatja magyarul, a hazai
oktatási rendszerre adaptálva. Legyen Ön is részese egy
kreatív, élvezetes és forradalmi szakmai újításnak!
Helyesírás 12.0
Megjelent a Helyesírási szabályzat 12. kiadásának szabály
és feladatgyűjteménye, amely minden magyar szakos
pedagógus és diák számára elengedhetetlen az új
szabályzat elsajátításához!
www.neteducatio.hu

Magyartanar Vegleges Ebook

Загружено:

Сведения о документе

Оригинальное название

Авторское право

Доступные форматы

Поделиться этим документом

Поделиться или встроить документ

Параметры публикации

Этот документ был вам полезен?

Это неприемлемый материал?

Авторское право:

Доступные форматы

Magyartanar Vegleges Ebook

Загружено:

Авторское право:

Доступные форматы

Budapest, 2016

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített

Bevezető előtt - A startvonalról szemlélve 5

Hatodik fejezet 117

Hetedik fejezet 139

Nyolcadik fejezet 161

Kilencedik fejezet 181

Tizedik fejezet 201

Tizenegyedik fejezet 221

Felhasznált irodalom 237

Bevezető előtt – A startvonalról szemlélve

Mielőtt megtennénk az első lépéseket a szakmai-módszertani kalandpályán,

Kezdő tanárként egy alternatív módszerekkel dolgozó iskolában kezdtem

Ekkor elhatároztam, hogy ezt megváltoztatom. És sikerült. Másfél év múlva

Hogyan lett kedvenc ez az elvont, komplex gondolkodást, rendszerlátást és

Erről szól ez a kiadvány: azokról módszertani lehetőségekről, játékokról, amik

Sok sikert kívánok hozzá mindenkinek!

Mivel a feladatok a magyar órákra íródtak, ezért igyekeztem lefedni azokat a

Minden témakörnek külön fejezetet szentelek:

Ahhoz, hogy igazi 21. századi pedagógiai módszerekkel dolgozzon az óráin,

A változás talán legegyszerűbben abban látható meg, ahogyan az

De hogy is áll ezzel az iskola ma Magyarországon? Legyünk őszinték –

a világ és a jövő generációjának igényeire? Leegyszerűsítve a kérdést: a

„A mindennapi élet és az iskola világa közötti távolság megnövekedett”.2 A

Most az ilyen, és ehhez hasonló mondatokra figyeljen:

„Mi hasznom lesz majd felnőttként abból, hogy ha ismerem a szóelemek

„Miért tanulok olyan szabályokat, amiket már amúgy is tudok alkalmazni?”

„Miért tanulunk magyart, ha ez az anyanyelvünk?”

„Miért nem lehet izgalmas, fordulatos és mai könyveket olvasni?”

„Miért tanuljuk meg a verslábakat, ha még a verset sem értjük meg?”

Ha logikusan végiggondolja, a kérdések egy része jogos lehet. Pedagógusként

követelmények is ezeket kérik számon, ezért azt kell végiggondolnia, hogy

Ehhez szemléletváltásra van szükség, és arra, hogy a diákok lássák

Mi szól a módszertani váltás mellett?

- A tapasztalati tanulással bizonyítottan jobban rögzül a tudás, mint passzív

Az által,hogy már nem a tanár a tudás egyetlen forrása,aki a passzívan hallgató

A facilitátor szerepe a szervezés, a moderálás, vagyis biztosítja, hogy a

pontosítani, újra magyarázni, helyretenni a félreértéseket, hogy ezután

Facilitátorként annak a módja is megváltozik,hogy hogyan értékeli a gyerekek

Ebben a kiadványban elsősorban drámajátékokkal, kooperatív feladatokkal,

Csoport-, vagy páros munka

A páros munka esetén nem nagyon fordulhat elő, hogy valamelyik

A kooperatív munka igényli a legnagyobb előzetes felkészülést és

Ha megtervezte és legyártotta az eszközöket és szerepeket, akkor

Pedagógusként az a fontos feladata van, hogy a különböző munkafolyamatok

A kooperatív munkában különféle szerep jut az egy csoportba tartozó

Ezek a szerepek a következők lehetnek:

- feladatfelelős (figyel arra, hogy csak a feladattal foglalkozzon a csapat,

Ez a módszer munkazajjal jár, ez ne ijessze meg! A munkazaj nem az

Mivel a kiadványban található feladatok nagy részét a gyerekek csoportban

Ha a feladatot is alakítania kell a csoportlétszámnak megfelelően, akkor az

Tehát a csoportlétszámok a játékok leírásánál ajánlások, egy kis ügyességgel

A felfedeztető módszer lényege, hogy a diákok nem úgy kerülnek az

memorizálják mindazt, amit kikutattak, így ez lényegesen lerövidíti és

Pedagógusként mindenképpen figyeljen arra, hogy ha valamelyik gyereknek

A drámajáték lényege, hogy a gyerekek kilépnek a diák szerepükből, és

Ehhez a pedagógusnak kell biztosítania a megfelelő légkört. Nem

Támogassa a diákokat abban, hogy bele tudják magukat képzelni az új

Ha a gyerekek már a szerepben vannak, és játszanak vele, akkor engedje,

Tanárként maradjon a háttérben megfigyelőként, és csak akkor szóljon

IKT eszközök használata

Ahhoz, hogy igazán 21. századi módszereket, technikákat alkalmazzon a

Az IKT eszközök készségszintű használata alapkompetenciának számít,