Képletgyűjtemény a mérlegképes könyvelői tanfolyam pénzügyi

moduljához

Alkalmazott jelölések:

FV – jövőérték
PV – jelenérték
r – (nominális) kamatláb
n – kamatozási időszakok száma
m – éven belüli kamatfizetések száma
reff – effektív kamatláb
FVIFA – szokásos annuitás jövőértéke (kamattényező)
FVIFAD – esedékes annuitás jövőértéke (diszkonttényező)
PVIFA – szokásos annuitás jelenértéke (kamattényező)
PVIFAD – esedékes annuitás jelenértéke (diszkonttényező)
PVP – örökjáradék
PVP↑ – növekvő tagú örökjáradék
g – növekvő tagú örökjáradék növekedési rátája
C – periódusonkénti pénzáramok végtelen sorozata
C1 – növekvő tagú örökjáradék első időszakban esedékes kifizetése
C0 – kezdő pénzáramlás
ÉCSt – adott időperiódusban (évben) esedékes értékcsökkenés
Qb – értékesítési volumen (db) a számviteli és a pénzügyi fedezeti pontban
F – évi fix működési költség
P – eladási ár Ft/db
V – változó költség Ft/db
P0 – kötvény vételi árfolyama
* - szorzásjel

Képletek

I. A pénz időértéke

Egyszerű kamatozás, azaz minden periódusban csak a kezdő befektetés (tőke) kamatozik
FV
FV 1
FV = PV*(1+r*n) PV  PV
1  r * n  r
n

Kamatos kamatozás, azaz minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül
(hozzáadódik a tőkéhez)
FV FV
FV = PV*(1+r)n PV  rn 1
1  r  n PV
Éven belüli kamatfizetés, azaz egy naptári éven belül többször (félévente kétszer,
negyedévente négyszer) tőkésítik a kamatot.
FV
 r 
n*m PV  n*m FV
FV  PV * 1    r  r  n*m 1
 m  1   PV
 m

1. oldal, összesen: 8
Effektív kamatláb, a különböző periódusú, nominális kamatlábú betétek/hitelek
összehasonlítására szolgál kamatos kamatozás esetén.
m
 r 
reff  1    1
 m 

Annuitás, meghatározott számú, egyenlő időközönkénti azonos összegű pénzáram sorozata.

Szokásos (pénzáram a periódus végén jelentkezik):

1
 r  1  1
n
1
FVIFA 
PVIFA 
1  r  n
r
r

Esedékes (pénzáram a periódus elején jelentkezik):

1
 1  r  1
n 1
1
FVIFAD  1
PVIFAD 
1  r  n1  1
r
r

Örökjáradék, periódusonként (évente) azonos nagyságú, fix jövedelmet biztosít az idők

végezetéig
C
PV p 
r

Növekvő tagú örökjáradék, az örökjáradék jövedelme évről-évre azonos ütemben növekszik

C1
PV P 
rg

Összefüggés
FV PV
C 
FVIFA PVIFA

2. oldal, összesen: 8
II. Beruházási döntések

Kezdő pénzáramlás (C0) a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe

helyezéséig felmerült kiadásokat (ráfordításokat) foglalja magában.
C0 =
+ Az eszköz(ök) bekerülési ára
+ A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési költség)
+ Nettó forgó tőke szükséglet
+ Meglévő erőforrások alternatívaköltsége
- Régi eszköz(ök) értékesítéséből származó bevétel
Működési pénzáramlás (Ct) azt mutatja meg, hogy a beruházás üzembe helyezése után, a
beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás bevételei és költségei a beruházás
tervezett hasznos élettartama alatt.
+ Árbevétel
- Folyó működési költségek (fix és változó költségek)
- Értékcsökkenési leírás
Adózás előtti üzemi (üzleti eredmény)
- Társasági adó
Adózás utáni eredmény
+ Értékcsökkenési leírás
± Forgótőke változás
A periódus nettó működési pénzárama

Megtérülési idő (PB): megmutatja, hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő
pénzáramlásokból hány év alatt térül meg.
Kezdõ befektetés összege
Megtérülési idõ 
Várható évi nettó pénzáram

Nettó jelenérték: egy különbség jellegű mutató amely azt jelzi, hogy a beruházás teljes
élettartama alatt képződő pénzáramlások diszkontált összegéből levonva a kezdő
tőkebefektetést (C0), mekkora nettó jövedelem keletkezik. Ha pozitív a projektet el kell
fogadni, ha negatív a projektet el kell utasítani.
n
Ct
NPV  C0   t
 C0  PV ( IFA )
t 1 (1  r )

Belső kamatláb (IRR): az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat

diszkontálva, azok együttes jelenértéke éppen egyenlő a kezdő tőkebefektetéssel, tehát
NPV=0. Egy egyedi jövedelmezőséi mutató, éves átlagos várható hozam, amely a becsült
pénzáramok ismeretében az adott projekt biztosít. Ha ezt a döntési kritériumot alkalmazzuk,
akkor a belső megtérülési rátát a befektetők által elvárt hozammal – tőkeköltség! – kell
összehasonlítani. Ha IRR>r, a beruházást el kell fogadni, ha IRR<r, a beruházást el kell
utasítani.
2
Ct b  4ac
n
0  C 0   t másodfokú egyenlet megoldóképlete:
b
t 1 (1  IRR )
2a

Jövedelmezőségi index (PI) a nettó jelenérték egy változata. A beruházás révén képződő
pénzáramok jelenértéke és a kezdő tőkebefektetés különbsége helyett, ezeknek a
pénzáramoknak az arányát jelenti. Ha PI>1, a beruházást el kell fogadni, ha PI<1 a beruházást
el kell utasítani.

3. oldal, összesen: 8
 n
C
 (1  tr ) t
t 1
PI 
C0

Átlagos jövedelmezőségi index (ARR): a beruházás teljes élettartama során keletkező

jövedelmek (pl.: adózás előtti, vagy adózás utáni nyereség) éves átlagát a beruházás eredeti
költségeihez viszonyítja. A beruházást akkor lehet elfogadni, ha a mutató értéke (%)
meghaladja az elemzők által minimumként meghatározott értéket.
n
 (Ct  ÉCSt ) / t
t 1
ARR 
C0 / 2

Kezdő tőkebefektetés évi egyenértékű pénzárama (EAC)

C0
EAC 
PVIFA

Számviteli fedezeti pont (Qb) – általában nem ezt használjuk: az a kibocsátási mennyiséget
jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működséi költségeket, tehát a vállalatnak
sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik.
F  Értékcsökkenési leírás
Qb 
P V

Pénzügyi fedezeti pont (Qb) – ezt használjuk: az az eladási volumen, amelynél a beruházás
révén képződő működési pénzáramlások jelenértéke éppen megegyezik a kezdő
tőkebefektetés jelenértékével, azaz NPV = 0
F  EAC
Qb 
P V

Devizaárfolyam változásának kiszámítása:

vételi  eladási
Középárfolyam 
2
Devizam arg e  eladási  középárfolyam
Új középárfolyam  középárfolyam  vagy * változás
Új vételi árfolyam  új középárfolyam - devizamarzs
Új eladási árfolyam  új középárfolyam  devizamarzs
A vételi árfolyam az alacsonyabb, az eladási árfolyam a magasabb

4. oldal, összesen: 8
III. Váltó, kötvény, részvény

Váltó névértéke (PV): a váltón szereplő követelés, azaz a kölcsönadott összeg és a kamatláb
szorzata.
PV  C0 * (1  r ) t
Váltó leszámítolása: a váltó lejárati idő előtti beváltása. A leszámítolás során nem csak a váltó
lejáratának megfelelő időtartamra eső kamatot veszi figyelembe a bank, de kezelési költséget
is felszámol
névérték * lejárat elõtti napok száma * r
költség   névérték * r (kezelési költség)
360

A fix kamatozású kötvények elméleti árfolyama (P0): a kötvény tartásából származó jövőbeli
pénzáramok együttes jelenértéke, a kötvény piaci árfolyama.
Pn
P 0  (C1 * PVIFA )  (Pn – kötvény alapcímlete)
(1  r ) n

Egyszerű vagy szelvényhozam (CY): az évi kamatjövedelmet az aktuális piaci árfolyamhoz

viszonyítja. (Ha a kötvényt névérték alatti árfolyamon vásárolják meg, az egyszerű hozam
magasabb lesz, mint a névleges hozam.) (C – évi kamat)
C
CY 
P0

Tényleges hozam (SYTM): az a kamatláb, amellyel a kötvényből származó jövedelmeket

(kamat, törlesztés, névérték) diszkontálva, azok összege éppen egyenlő a kötvény vételi
árfolyamával. Ez a mutató figyelembe veszi a kötvényből származó valamennyi jövőbeli
jövedelmet, és azok időbeli alakulását, ezért a legszélesebb körben elfogadott. (I – évi kamat;
Pn – névérték; n – hátralévő futamidő években)
Pn  P0
I
SYTM  n
Pn  P0
2

Átlagos hátralévő futamidő (D): kifejezi, hogy az adott kötvény hány év alatt térül meg az
aktuális piaci kamatláb mellett. (Ct – t-dik időpontban esedékes pénzáramlás, kamat- és
tőketörlesztés; r – aktuális piaci kamatláb; n – a kötvény hátralévő élettartama; t – a
pénzáramlás esedékességének éve)
n
C
 (1  tr ) t * t
D  t 1n
Ct
 (1  r ) t
t 1

Kamatláb érzékenység (MD): azt jelzi, hogy a piaci kamatláb 1%-os változása hány
százalékos ellentétes irányú változást okoz a kötvény árfolyamában.
D
MD 
1 r

5. oldal, összesen: 8
A részvény elméleti árfolyama (P0): a részvényből származó jövőbeli pénzáramlások
diszkontált értéke. Állandó mértékű osztalék kifizetése esetén használható (DIV – osztalék
mértéke; P1 – becsült eladási árfolyam; re – elvárt hozam)
n
DIVt Pn
P0   
t 1 (1  re ) (1  re )
t

Ha az időtáv közelít a végtelenhez, akkor:


DIVt
P0  
t 1 (1  re )
t

DIV=egy részvényre jutó nyereség * nyereség aránya

A részvény elméleti árfolyamát (P0), amennyiben egy társaság az osztalékfizetéseket évente

azonos ütemben (g) növeli, és a befektetők által elvárt hozam (r) ennél nagyobb, így
számoljuk ki:
DIVt
P0  (ha nincs növekedés, akkor g=0, és csak r-rel osztunk)
rg

Egy részvényre jutó nyereség (EPS)

adózott nyereség
EPS 
törzsrészvények száma

Az osztalékfizetési hányad (b): megmutatja, hogy az adózott eredmény hány százalékát fizeti
ki a vállalat a törzsrészvényesek között osztalékként.
DIV
b
EPS

Újrabefektetési hányad = 1-b

Saját tőkére jutó nyereség (ROE)

adózott eredmény
ROE 
saját tõke

Az osztalék növekedési üteme (g): a saját tőke hozama és az újrabefektetési hányad szorzata.
g  ROE * (1  b)

Rövid távú hozam (rer): az egy részvényre jutó osztalékot a vételi árfolyam százalékában
fejezzük ki. (P1 – eladási árfolyam; P0 – vételi árfolyam).
DIV1  ( P1  P0 )
rer 
P0

Hosszú távú hozam (re): az osztalékhozam és az osztalékok becsült növekedési ütemének

megfelelően írható fel.
DIV1
re  g
P0

IV. Forgóeszköz elemzés

Alkalmazott jelölések:

6. oldal, összesen: 8
k – állományi adat
É – forgalmi adat
f – fordulatok száma
m – egységnyi forgalomra jutó forgóeszköz-állomány
i – forgási idő
FOE - forgóeszköz
RLK – rövid lejáratú kötelezettségek
KLT - készletek

A készletek átlagértékét kronologikus átlaggal határozzuk meg.

k1 k
 k 2  k 3  ...  k ( n 1)  n
k ka  2 2
n 1

A fordulatok száma (f) kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány (vagy annak kiválasztott része)
a vizsgált időszakban hányszor halad át a körforgás rá jellemző szakaszán.
É
f 
k

Az eszközigényesség mutatója (m) megmutatja, hogy minél gyorsabb az újratermelési

folyamat, relatíve annál kisebb a hozzá szükséges forgóeszköz-lekötés.
k
m
É

A forgási idő (i): azt az időtartamot fejezi ki napokban, amely alatt a forgóeszközök egy
(teljes) fordulatot tesznek.
k
i
É
n

A forgási sebesség változását (vf) százalékos formában is ki szokták számolni. (f1 –

tárgyidőszak értéke; f0 – bázisidőszak értéke).
f f
v f  100 * 1 0
f1

A forgóeszköz viszonylagos változása (F) megmutatja, hogy a finanszírozási igényekben

milyen relatív megtakarítás, illetve többletigény mutatkozik.
É
F  1  k1
f0

A reagálási fok (r) megmutatja, hogy valamely forgóeszköz a rá jellemző forgalom 1 %-os
változására hány %-os változással reagál.

7. oldal, összesen: 8
 k1
k 1
r 0
É1
1
É0

A nettó forgótőke ellátottság (NFE): a forgóeszközök (FOE) és a rövidlejáratú kötelezettségek

(RLK) különbségét vetíti a forgóeszközök átlagos állományára. Megmutatja, hogy milyen
arányban finanszírozzák a cég forgóeszközeit tartós források.
FOE  RLK
NEF 
FOE

A „klasszikus” likviditási mutató (L I.) megmutatja, hogy milyen szerepet töltenek be a

forgóeszköz-finanszírozásában a rövid lejáratú kötelezettségek. Értelmezése: az éven belül
pénzzé tehető eszközök hányszorosan képesek fedezni az éven belül esedékessé váló
kötelezettségeket.
FOE
L I. 
RLK

A likviditási mutató szigorított változata a fizetőképességi mutató (L II.), amely megmutatja,

hogy a forgóeszközök a nehezebben mobilizálható készletek (KLT) nélkül mennyire képesek
fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket.
FOE - KLT
L II. 
RLK

A hosszú távú kötelezettségek ráta (HLR) az év üzleti (üzemi) eredményét (Nü) arányosítja a
kötelezettségek év végi összegéhez (KÖT). A mutató akkor kedvező, ha magasabb 30 %-nál.
Nü
HLR 
KÖT

A forgási idő mutató (k1) a mérlegtervezés fontos eszköze. (i0 – bázis forgási idő, napokban;
É1 – tervezett forgalom; n – napok száma)
É
k1  i0 * 1
n

V. Hitelezés

A teljes hiteldíj mutató (THM) az a belső kamatláb, amely mellett az adós által
visszafizetendő tőke és kamatai, továbbá az adóst terhelő más, az ügylethez kapcsolódó terhek
(díjak, járulékok) együttes jelenértéke egyenlő a felvett hitel összegével. (H – a hitel összege,
csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel; Ak – a k-dik törlesztőrészlet összege;
m – a törlesztőrészletek száma; tk – a k-dik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben
kifejezett időpontja; i – THM értéke).
m
Ak
H  tk
k 1 (1  i )

8. oldal, összesen: 8