ENERGIA ATLASZ

Tények a megújuló energiaforrásokról Európában 2018

IMPRESSZUM
Az ENERGIA ATLASZ-t 2018-ban közösen adta ki a:
Heinrich-Böll-Stiftung, Prága, Csehország
Föld Barátai Európa, Brüsszel, Belgium
Európai Megújuló Energia Szövetség (EREC), Brüsszel, Belgium
Zöld Európai Alapítvány (Green European Foundation), Luxembourg
Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest, Magyarország (magyar verzió)

Főszerkesztők: Rebecca Bertram (Heinrich-Böll-Stiftung, Berlin), Radostina Primova (Heinrich-Böll-Stiftung, Európai Unió, Brüsszel)
Társszerkesztők: Jules Hebert (Heinrich-Böll-Stiftung, Párizs), Klára Bulantová (Heinrich-Böll-Stiftung, Prága),
Kyriaki Metaxa (Heinrich-Böll-Stiftung, Thessaloniki), Katarzyna Ugryn (Heinrich-Böll-Stiftung, Varsó), Molly Walsh (Föld Barátai Európa)

Felelős szerkesztő: Dietmar Bartz

Grafikai vezető: Ellen Stockmar

Adatok ellenőrzése: Infotext Berlin

Közreműködők: Maria Aryblia, Rebecca Bertram, Alix Bolle, Alice Corovessi, Felix Dembski, Dörte Fouquet, Petra Giňová,
Krzysztof Ksiezopolski, Nikos Mantzaris, Jan Ondřich, Joanna Maćkowiak-Pandera, Radostina Primova, Andreas Rüdinger,
Marion Santini, Stefan Scheuer, Wojciech Szymalski, Joan Herrera Torres, Claude Turmes, Theocharis Tsoutsos és Molly Walsh

Borító és hátoldal: © gremlin/istockphoto.com

A kiadványban megjelenő nézetek a szerzőktől származnak, és nem feltétlen tükrözik a kiadásban résztvevő társszervezetek nézeteit.
A tartalomért jogi értelemben felelős: (V. i. S. d. P.): Annette Maennel, Heinrich-Böll-Stiftung
Első angol kiadás: 2018 április

Termékfelelős: Elke Paul, Heinrich-Böll-Stiftung

A magyar változatot a Heinrich-Böll-Stiftung prágai irodájának támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége készítette.
1091 Budapest, Üllői út 91/B., www.mtvsz.hu
Felelős kiadó: Éger Ákos, ügyvezető elnök
Első magyar kiadás: 2018. november

Magyarra fordította: Harmath Péter, Gyulai Éva

Magyar kiadás szerkesztője: Botár Alexa, Magyar Természetvédők Szövetsége
Szószedet és egyéb fordítások szakmai pontosítása, kiegészítése: Baranyák Zoltán energetikus
Magyar kiadás grafika, tördelés: Simon Gábor

A magyar változat: ISBN 978-963-9802-09-4

100 %-ban újrahasznosított papírra nyomtatva.

Az anyag (kivéve a borító kép) a CreativeCommons “Attribution-ShareAlike 4.0 Unported“ (CC BY-SA 4.0) engedélyével készült.
A licencszerződés itt található: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/legalcode, az összefoglaló elérhető a
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.en linken. Magyarul: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

Az egyéni grafikák hozzájárulás esetén reprodukálhatók : Bartz/Stockmar, CC BY 4.0

módosítás esetén: Bartz/Stockmar, (M) CC BY 4.0

A Föld Barátai Európa köszönetét fejezi ki az Európai Bizottság LIFE Programjának

és az Európai Klíma Alapítványnak az anyagi hozzájárulásáért.
A kiadvány tartalma kizárólag a szerzők és a kiadó felelőssége és nem tekinthető a támogatók álláspontjának.

RENDELÉSEK ÉS LETÖLTÉSEK
A magyar Energia Atlasz megrendelhető vagy letölthető: Magyar Természetvédők Szövetsége, 1091 Budapest, Üllői út 91/B.
www.mtvsz.hu/energiaatlasz
Az eredeti angol kiadvány: Heinrich-Böll-Stiftung, Schumannstraße 8, 10117 Berlin, Germany, www.boell.de/energyatlas
A Magyar Természetvédők Szövetsége Magyarország Alaptörvénye Q cikkelyének megfelelően az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik
Friends of the Earth Europe, Rue d’Edimbourg 26, 1050 Brussels, Belgium, www.foeeurope.org/energyatlas
a világ valamennyi népével és országával, illetve a P cikkely értelmében tevékenykedik, miszerint a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet,
a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és
A
a Magyar Természetvédők
jövő nemzedékek Szövetsége
számára valóMagyarország
megőrzése Alaptörvénye
az állam ésQmindenki
cikkelyének megfelelően az
kötelessége. emberiség fenntartható
Szervezetünk fejlődése
a 2017. évi LXXVI.érdekében
törvényegyüttműködésre töreksziktámogatott
értelmében külföldről a világ valamennyi népével és minősül,
szervezetnek országával, illetve a P cikkely értelmében
tevékenykedik, miszerint a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek
mert a fenti keretekben zajló közös, hazai és nemzetközi munkák pénzügyi forrásai részben külföldről, például az Európai Uniótól származnak.
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Szervezetünk a 2017. évi LXXVI. törvény értelmében külföldről támogatott szervezetnek minősül, mert a fenti keretekben zajló közös, hazai és
nemzetközi munkák pénzügyi forrásai részben külföldről, például az Európai Uniótól származnak.
ENERGIA ATLASZ
Tények a megújuló energiaforrásokról Európában

2018
 TARTALOMJEGYZÉK
02 IMPRESSZUM
06 BEVEZETÉS
08 MAGYAR VITAINDÍTÓ
10 TIZENKÉT RÖVID TÉNY
EURÓPA ENERGIÁJÁRÓL
12 ÁTTEKINTÉS
A SZÉNTŐL AZ ÉGHAJLATIG
Az EU-n belül, az Energia Unió jogszabály-csomagok,
szakpolitikák, projektek és javaslatok széles tárházából
jött létre. Az energiapiacot ötvöző aggodalmakból
indultak ki, de ma már a megújuló energiák elősegítése
és az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése irányában
tesznek erőfeszítéseket.
14 VÍZIÓ
ÚTON A VEZETŐ SZEREP FELÉ
Tíz évvel ezelőtt csak kevesen gondolták volna,
hogy Európa ilyen rohamosan halad majd az energia-
átmenetben. Még hosszú az út, de a kontinensnek
jelenleg minden esélye megvan, hogy a zöld energia
globális vezetőjévé váljon. Ehhez azonban olyan
döntéseket kell hoznia, amelyekkel képes lesz
kiaknázni az adott lehetőségeket.
16 GAZDASÁG
A FEJLŐDÉSÉRT KEMÉNYEN
MEG KELL DOGOZNI is a hálózatra. A villamosenergia hálózatokat
Európa energia színházában, korai mellékszerepeik
után, a megújulók ma már főszerepet kapnak.
Korábban ez a kormányzati támogatásoknak volt
köszönhető, de a megújulók ma már egyre inkább
megállnak a saját lábukon.
18 ÁLLAMPOLGÁROK - KÖZÖSSÉGI ENERGIA
SOK KICSI SOKRA MEGY
A konvencionális energia kisszámú, nagy és erős
cégtől származik. Viszont a megújuló energia esetében
értelemet nyer, hogy azt az egyének és közösségek
birtokolják. Az ezeket ösztönző szakpolitikák helyi
támogatásként szolgálnak a megújuló infrastruktúra
kialakításában.
20 VÁROSOK túl hideg vagy túl meleg a komfortérzetnek.
AZ ENEGETIKAI INNOVÁCIÓ
KÍSÉRLETI TEREPE fogyasztanak. Az új szakpolitikák és technológiák
A nemzeti törvények és szakpolitikák megváltoztatása
nehézkes, időigényes és kockázatos: mi történik akkor,
ha az adott törvény vagy szakpolitika nem megfelelő?
4 ENERGIA ATLASZ 2018
A városok lehetnek az innováció melegágyai,
tekintve, hogy elég nagyok ahhoz, hogy
az új ötleteket nagyléptékben lehessen kipróbálni,
másrészt pedig elég kicsik, hogy félresöpörhessék
azokat, ha nem működnek – a legjobb ötletek
pedig nemzetközi szintre terjeszthetők.
22 ENERGIASZEGÉNYSÉG
HIDEGBEN ÉS SÖTÉTBEN VÁRAKOZVA
Képzeljük el, hogy megfelelő fűtés, áram és
melegvíz nélkül élünk. Ezek a körülmények
ismerősek lehetnek a fejlődő országokban,
de meglepően gyakoriak az EU-n belül is.
A problémára részben megoldásként
szolgálhatnak a megújuló energiák.
24 KAPCSOLÓDÓ SZEKTOROK
ÁRAM, KÖZLEKEDÉS, HŐ EGYESÍTVE
A villamosenergia csak egy része a megújulók teljes
tárházának. A hűtés-fűtés és a közlekedés nagy
mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot fogyaszt.
E szektorok megújulóvá alakítása kihívásokkal jár,
de megoldásokat kínál az ingadozó nap- és szél-
energiából való áramtermelés problémájára is.
26 VILLAMOS ENERGIA
FESZÜLTSÉG ALATT
A megújuló energiára való áttérés nem csak
arról szól, hogy néhány hektárt napelemekkel,
szélturbinákkal fedünk le és már csatlakozhatunk
úgy kell kezelni, hogy azok képesek legyenek
pontosan kiegyensúlyozni az áramkeresletet
a kínálattal. Ez nem egyszerű feladat.
28 MOBILITÁS
ÚTON EGY TISZTÁBB JÖVŐ FELÉ
Azok az ingázók, akik órákig állnak a füstös dugókban,
tisztán látják, mennyire szükséges és sürgős a tisztább
és hatékonyabb közlekedés. Egy észszerű közlekedési
politikának kombinálnia kell az új technológiákat a
már bizonyított megközelítésekkel.
30 FŰTÉS ÉS HŰTÉS
EGY BIZONYOS FOKIG
A legtöbb esetben, Európában az időjárás vagy
A hűtő és fűtő berendezések rengeteg energiát
tudnák növelni a hatékonyságot és csökkentenék
mind a költségeket, mind az üvegházgáz
kibocsátást.
32 ENERGIAHATÉKONYSÁG
HOGYAN LEHET A KEVESEBB TÖBB
Rosszul szigetelt épületek, elavult gyári berendezések,
háztartási gépek, amelyek nem szürcsölik, hanem
nyelik az energiát. Az általunk használt energia
nagy része kárba vész. Az EU irányelvei nagy erőkkel
dolgoznak ennek megváltoztatásán.
34 DIGITALIZÁCIÓ
A GYORS BÁJT NYERESÉGE
A megújuló energia terjedése a nagy erőművekről a
kisebb forrásokra való váltást is jelenti. Hogyan tudjuk
napelemek és szélturbinák millióit integrálni egy
olyan megbízható rendszerbe, ami tökéletesen
kiegyensúlyozza a keresletet és a kínálatot?
A válasz a digitalizáció.
36 EURÓPAI UNIÓ atomerőműveit.
INKÁBB AMBIVALENS, MINT AMBÍCIÓZUS
A kezdeti nehézségek után, az EU energiaszektora
jelenleg óriási átalakuláson megy keresztül.
A lelkesedés elvesztése helyett, a tagállamoknak
ambiciózusabb hazai célokat kell kitűznie a nemzeti
klíma- és energiatervekben és azok elérésére képes
szakpolitikákat kell hoznia.
38 LENGYELORSZÁG
AHOL MÉG MINDIG A SZÉN AZ ÚR
A kezdeti fejlődést követően Lengyelország jelenleg
csak egy helyben vesztegel. A kormányváltás vissza-
esést hozott, ez alapján az ország még a korai szerény
célkitűzéseit sem fogja tartani a tiszta energia felé.
40 CSEHORSZÁG
ELINDUL ÉS MEGÁLL
Masszívan beágyazott szén és nukleáris ipar, párosítva
egy gyengén megtervezett megújuló energiatámo-
gatási rendszerrel. Csehország kemény harc előtt áll
a megújulókra való áttérésben.
42 MAGYARORSZÁG
ELAVULT ENERGIAMIX, AMIN ÁTSÜTHET
A NAPENERGIA
Elavult nemzeti energiastratégia nyomán növekedés-
nek induló elsődleges energiafelhasználás, egyre
központosítottabb energiaszerkezet, benne az
atom és a szén szerepének túlhangsúlyozása, míg
az energiahatékonyság és a megújulók alulhasz-
nálata. A magyar energiaátmenetet a napenergia
izzíthatja be, ha hagyják.
44 SPANYOLORSZÁG
GAZDAG NAPSÜTÉSBEN,
SZEGÉNY A POLITIKÁBAN
A napfényes, szeles Spanyolország Európa szögle-
tében ideális a nap és szélenergia hasznosítására.
A megújulókba való kezdeti befektetések után
a kormány hibás energiapolitikája egyértelművé
vált és a hatóságok behúzták a beruházások előtt
a féket. Azért vannak enyhülésre mutató jelek.
46 FRANCIAORSZÁG
ATOMFÜGGŐSÉG
Franciaország hosszú idő óta az atomenergiára alapoz.
Elég trükkös, hogy megszabaduljon ettől a függősé-
gétől és megújulókra váltson. Kérdés, hogy hogyan
lépjen túl a bürokratikus akadályokon, és hogy
milyen gyorsan tudja leállítani az ország
48 NÉMETORSZÁG
MÁR IRÁNYT VÁLTVA, DE MÉG NEM A PÁLYÁN
Németország energiaátmenete magában foglalja az
atomenergia kivezetését, a fosszilis tüzelőanyagok
használatának csökkentését, a megújulókba történő
nagymértékű beruházásokat. Ez már önmagában
nagy kihívás, de ennél még többre lesz szükség:
az országnak megújuló energia alapúvá kell átala-
kítania a fűtési, hűtési és közlekedési szektorát.
50 SZOMSZÉDOK
HATALMAT MINDENKINEK AKI VELÜNK VAN:
KÖVETKEZETLEN SZAKPOLITIKÁK
Az EU keleti és déli végéhez közeli országok sora nem
csak az energiaimport forrását adja, hanem po-
tenciálisan az instabilitást is. Az EU szomszédság-
politikája igyekszik hozzájárulni a szén-dioxid
kibocsátás csökkentéséhez, de a nagyléptékű
gázvezeték beruházások aláássák ezeket a célokat.
52 SZÓSZEDET
54 SZERZŐK, ADAT- ÉS
GRAFIKAI FORRÁSOK
ENERGIA ATLASZ 2018 5
 BEVEZETÉS
A
z Energia Atlasz Európa
energiarendszerének átalakítását
mutatja be. A múltat, ahol Európát
főleg néhány hatalmas energiatermelő cég
látta el energiával, és egy olyan jövőt, amelyben
az energiaellátás egyre inkább a városokra,
önkormányzatokra és állampolgárok millióira
támaszkodik Európa-szerte.
Az energiarendszer átalakítása azaz az
energiaátmenet már javában zajlik, bár
különböző mértékben a kontinens egyes részein.
Az elmúlt 100 évben, a geopolitika ereje
a fosszilis tüzelőanyagokhoz való hozzáféréstől
függött. A megújuló energiák támogatási
rendszerei létrejöttével és a közösségi energia
növekedésével az energiarendszer
új fordulatot vett, a nagyobb demokratizálás
és a decentralizáció felé.
A Párizsi Klímamegállapodással Európa
globális felelősséget vállalt, hogy a globális
felmelegedést 1,5°C alatt tartsa.
2005 és 2015 között a megújulók kapacitása
az EU-ban 71%-kal nőtt, amely nagymértékben
hozzájárult a fenntartható fejlődéshez és a helyi
munkahelyteremtéshez. Európa legfejlettebb
országaiban és régióiban gyakran a helyi
önkormányzatok és állampolgárok hajtják
az energiaátmenetet. Az Atlasz kiadásának
idején az EU új energia jogszabály-csomagja
véglegesítés alatt áll. 2030-ra szóló célkitűzései
és szabályozásai fogják kialakítani Európa
energiarendszerét a következő évtizedre.
6 ENERGIA ATLASZ 2018
„ Az energiarendszer már
új fordulatot vett a demokratizálás
és a decentralizáció irányába.”
Ez az egyik utolsó kritikus alkalom, hogy
érdemi lépéseket tegyünk a klímaváltozás
katasztrofálissá válása megelőzésére.
Ahhoz, hogy megfelelő körülményeket
biztosítsunk a megújulókra történő átálláshoz,
európai szintű együttműködésre van szükség.
2010-ben az Unió számos országa már nagy
mennyiségű megújuló energiát integrált a
saját rendszerébe. Ezek az országok stabil
és megbízható Uniós kereteket és kötelező,
ambiciózus célokat is szorgalmaztak.
Elmondhatjuk, hogy az EU 2030-as Tiszta
Energia Csomagja nagyvonalakban már
megfogalmazza a helyes irányt a megújuló
energiák felé, de az energiaátmenet ütemét és
mélységét nem biztosítja. A javasolt megújuló
energia és energiahatékonysági célkitűzések
túlságosan szerények, különösen a csökkenő
technológiai költségek és az újonnan elérhető
megújuló technológiák fényében,
így e gyenge célok veszélyeztetik a korábbi
években végbement fejlődést.
Az EU energiaügyi kerete jobban összhangban
kellene, hogy legyen a hosszú távú
éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásával.
 Európa energiaátmenetében
a következő nagy kihívást a fűtés és
a közlekedés szektorok átalakítása jelentik.
Mostanáig a megújuló technológiák nem
hatoltak be olyan mértékben a közlekedési,
fűtési és hűtési szektorba,
mint ahogy azt tették a villamos energia terén.
A rohamléptekben fejlődő tárolási és
akkumulátor technológiáknak és
a költségcsökkenésnek köszönhetően
a közlekedésben elkezdődött az elektromos
közlekedésre és az elektromos járművekre
történő átállás.
Ha összehangoljuk a fűtési-hűtési és a
közlekedési szektort az energia szektorral
- amelyek jelenleg egymástól elkülönítve
működnek - lehetővé tesszük Európa számára,
hogy ma elérhető technológiával 100%-ban
megújuló rendszere legyen. Ez képessé tesz
minket, hogy megoldjuk a megújuló energiák
régóta fennálló kihívását, az ingadozó
energiaellátást. Ha elektromossá alakítjuk,
a hűtési-fűtési és közlekedési szektorok
a rugalmas áramtárolás jelentős forrásaivá
válnak és tartalékaikkal támogatják
a villamos energia szektort.
Amikor a szél- és napenergia bőségesen
termelődik, e szektorokat rugalmasan
használhatják a fűtési rendszerek és
az elektromos járművek akkumulátorai,
így fölöslegessé téve a nukleáris és fosszilis
kiegyensúlyozó kapacitásokat.
„ Az EU energiaügyi kerete
jobban összhangban kellene, hogy
legyen hosszú távú éghajlatvédelmi
kötelezettségvállalásával.“
A megújuló energiák előnyei egyértelműek,
különösképpen, amikor azokat közösségek
birtokolják és irányítják: tisztább levegő,
melegebb otthonok, ipari előnyök. Ráadásul
a pénz helyben marad, több munkahely jön
létre, csökken az energiaszegénység, és ami
a legfontosabb: a megújuló energiák hozzá
tudnak járulni bolygónk megóvásához.
Az Energia Atlasz segítségével célunk, hogy
hozzájáruljunk az európai energiaátmenetről
szóló nyílt és tényeken alapuló vitához,
miközben előtérbe helyezzük ezt az ambiciózus
európai projektet, amely képes egyesíteni
az európai állampolgárokat.
Dr. Ellen Ueberschär
Heinrich-Böll-Stiftung
Jagoda Munic
Föld Barátai Európa
Dr. Dörte Fouquet
European Renewable Energies Federation
Susanne Rieger és Lucile Schmid
Green European Foundation
Éger Ákos
Magyar Természetvédők Szövetsége
ENERGIA ATLASZ 2018 7
 MAGYAR VITAINDÍTÓ
A
z Energia Atlasz magyar változatának
kiadásával célunk hasonló az eredeti
kiadványéhoz: nyitott és tényalapú
párbeszéd elősegítése a hazai energia-
átmenetről és módjáról, magyar döntés-
hozókkal és érintett szereplőkkel.
Az energiaátmenet (vagy energiafordulat)
lényege, hogy az alapvetően fosszilis tüzelő-
anyagok szennyező égetésén alapuló
és emiatt jelentősen központosított,
geopolitika- és importfüggő energiamixet
fokozatosan átalakítsuk energiatakarékossá,
hatékonnyá és megújuló energia alapúvá;
az energiarendszer így hálózatosabbá,
decentralizáltabbá és biztonságosabbá válik.
A gazdasági, társadalmi és környezeti érde-
kek még inkább sürgetik itthon az energia-
átmenetet. A mai fosszilis és atom alapú
magyar energiarendszerben ugyanis hazai
kutatás szerint 300-380ezer háztartás
energiaszegény, vagyis az otthonuk
megfelelő hőfokon tartása a háztartás
bevételeihez képest aránytalanul magas
terhet jelent. Eközben évente közel
15 ezer magyar hal meg az általában
fosszilis tüzelők égetése miatt szennyezett
levegő következtében, az éghajlatváltozás
egészségügyi, társadalmi gazdasági kárai
pedig különösen sújtják a Kárpát-medencét.
A 2018 októberében publikált ENSZ (IPCC)
klímajelentés is egyértelművé teszi: egy
tucat évünk van, hogy az energiatmenetnek
lendületet adjunk és az éghajlatváltozás
mainál is súlyosabbá válását megelőzzük.
A magyar Energia Atlaszt jól időzítettük:
ugyanis 2018-2019-ben Magyarországnak
és a többi uniós országnak is át kell alakítania
klíma- és energiapolitikáját: a 2030-ig szóló
fő uniós szabályozáshoz, azaz az EU
Tiszta Energia Csomagjához és a Párizsi
Megállapodáshoz kell hangolnia. Ennek
keretében az Innovációs és Technológiai
8 ENERGIA ATLASZ 2018
Minisztérium 2018-ban el is kezdte az elavult
nemzeti energiastratégia felülvizsgálatát
és a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT)
összeállítását.
Utóbbi éghajlatvédelmi lábát erősítheti a
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2)
2019-es felülvizsgálata. Ezekhez hasonlóan
az energiahatékonysági és megújuló
energiás szabályozásokat is az EU csomaghoz
kell igazítani és a 2030-ra és 2050-re szóló
célszámokat felülvizsgálni.
Tehát a nemzetközi és uniós keretek
lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország
ma újratervezzen. A tervek és végrehajtásuk
akkor fogják egymást és az energiaátmenetet
elősegíteni, ha a folyamatukba érdemben és
rendszeresen bevonják a hazai szakmai
és érdekképviseleti csoportokat;
érdemi társadalmi vita kell a hazai
energiarendszerről.
Az energiaátmenet folyamat és társadalmi
vitája elősegítésében jelen kiadványon túl
is szerepet vállalunk, számos hazai szakmai
szervezettel együttműködve. A változás
eléréséhez folytatnunk kell a lakosság
szemléletformálását is az éghajlatvédelem
és energiatakarékos háztartás témakörében,
tanácsadással, információs napokkal,
mintaprogramokkal.
A vitában fontos kérdés, hogy a magyar
energiarendszert át lehet-e állítani
fokozatosan energiatakarékosra és megújuló
energia alapúra? Az elmúlt évtizedekben,
hazai szakmai műhelyekben készített
energetikai rendszermodellek szerint
igen. A legfrissebb modell, melyet az
Energiaklub készített, például kimutatta,
hogy a hazai összes energiafelhasználás
akár fele, a megtermelt áramnak pedig
a 80%-a is származhat megújulókból
2050-re, a szükségletek atomerőmű
nélkül is biztonságosan elláthatóak
maradnak. Ráadásul ez 70%-os üvegházgáz
kibocsátáscsökkentést is hozna a 2010-es
szinthez képest, tehát az alacsony kibocsátású
gazdaság és az éghajlatvédelem felé is
költséghatékony előrelépés.
Szakmai elemzések, forgatókönyvek
tehát régóta rendelkezésre állnak.
Az a legolcsóbb energia, amit el sem
használunk. Ugyan „az energiahatékonyság
az első” alapelv mára már átszövi az energia-
átmenetet, az uniós szakpolitikákat,
a tagállamok, köztük Magyarország
még messze nem használta ki lehetőségeit
e téren. Az energiahatékonysági és azt
követő fejezetekben szó esik használható
módszerekről, eszközökről (ld. támogatási
rendszerek, szektorkapcsolás). Az ország
primerenergia-felhasználását csökkenteni és
stabilizálni kell, hiszen az energetikai célokat
egy kiszámítható energiapálya mellett
lehet jól teljesíteni.
A hazai klíma- és energiapolitikában
látunk bíztató jeleket: a kormányzat által
reálisnak tartott 2000 MW (2020-ra) és
3000 MW (a rákövetkező évekre) napenergia
kapacitás annak elismerése, hogy
a megújulókat másodrendű energiáknak
tekintő energiastratégiák ideje lejárt.
E cél eléréséhez, azaz hogy a napenergia
potenciáljának megfelelő szerepet kapjon
a hazai energiamixben, szükséges a megújuló
energia támogatási rendszer (METÁR-KÁT)
újranyitása, a rendelkezésre álló keretek
növelése, a megújulók átgondolt támogatása
és a szélenergia “rehabilitálása”.
A közösségi energia szintén kiveheti a részét
a napenergia itthoni térnyeréséből és új
lendületet adhat a hazai energiaátmenetnek,
főleg önkormányzati vagy más közösségi
naperőművek formájában. Ehhez fontos
lépés, hogy az EU Tiszta Energia Csomag
előírásai alapján a termelő-fogyasztó
energiaközösségek itthon is megkapják
az őket megillető jogokat és hozzáférést a
hálózathoz. A Közösségi energia, a Városok,
ill. a spanyol és német fejezetben jó példák
találhatók erre.
A bányászati és nehézipari múltú térségek,
itthon például Borsod, jelentős része ipari
válságterület, ahol a szerkezetváltás még
nem fejeződött be, ill. a helyi lakosság
fizette meg és fizeti ma is az árát: elöregedő,
elnéptelenedő falvak, magas energia-
szegénység és légszennyezettség, jelentős
mértékben a rossz minőségű fűtés miatt – ami
egyre többször helyi lignit vagy hulladék
égetését jelenti. Ilyen és hasonló térségek
gazdasági és társadalmi fejlesztéséhez és
az energiaszegénység csökkentéséhez is
hozzájárulhatnak az Energiahatékonyság és
az Energiaszegénység fejezetben bemutatott
átfogó programok és támogatások.
Sőt, a közösségi energia – ahogy a fejezetben
látható – a háztartási bevétel növelésével és az
olcsóbb energiaellátás révén csökkenti
az energiaszegénységet.
Bízunk benne, hogy a fenti kérdésekben
konstruktív vitákat gerjeszt az Energia Atlasz
magyar kiadása. Ön is megláthatja benne
az energiaátmenet hazai lehetőségeit és hogy
hogyan válhat a részesévé. Ha részletesebben
is megismerkedne a szakmai civil műhellyel,
keresse fel a www.mtvsz.hu/energiafordulat
oldalt.
Botár Alexa
Magyar Természetvédők Szövetsége
ENERGIA ATLASZ 2018 9
 12 RÖVID TÉNY

EURÓPA
ENERGIÁJÁRÓL
1 Az energia mindig is FONTOS HAJTÓEREJE volt az európai együttműködésnek.
Azonban a jelenlegi EU javaslatok nem elegendők. A Párizsi Klímamegállapodásnak
megfelelően 2050-re FEL KELL HAGYNUNK a fosszilis tüzelőanyagok használatával.

2 A TÁROLÁSI és a keresletre RUGALMASan válaszoló

TECHNOLÓGIÁK révén ma már lehetséges 100 %-ban
megújuló energia rendszer kialakítása.

3 Az energiapiac és az infrastruktúrák szorosabb

ÖSSZEKAPCSOLÁSA Európa-szerte olcsóbbá teszi az
energiaátmenetet minden európai számára.

4 A legnagyobb potenciál a hatékonyság növelésében van.

2050-re felére tudjuk CSÖKKENTENI
AZ ENERGIASZÜKSÉGLETÜNKET.

5 A 100% -os megújuló energiára való áttérés SZERKEZETVÁLTÁST

idéz elő – el a centralizált, monopolhelyzetben lévő
közüzemektől a decentralizált, közösségi energiaprojektek
és innovatív üzleti modellek felé.

6 Okos stratégiák és jogszabályok keretei között

a szerkezetváltást a LAKOSOK, VÁROSOK ÉS ENERGIA-
SZÖVETKEZETEK hajtják, nagyobb jólétet hagyva
a közösség számára.

10 ENERGIA ATLASZ 2018

 ENERGY ATLAS 2018 / STOCKMAR
7 A digitalizáció DEMOKRATIKUSABBÁ ÉS HATÉKONYABBÁ
teszi az átalakulást és csökkenti
a végső fogyasztó kiadásait.

8 Az európai energiaátmenet fenntartható JÓLÉTet ígér

(új munkahelyek helyben) és növeli Európa globális
VEZETŐ SZEREPét a zöld innovációkban.

9 A megújulók segítségével 2013 óta Európa harmadával CSÖKKENTETTE

import fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, ezzel
ENYHÜLT FÜGGŐSÉGE az instabil és problémás rezsimektől.

10 Egy TÁRSADALMILAG IGAZSÁGOS ÁTALAKULÁS létfontosságú és

kivitelezhető: Európa-szerte a megújuló energia szektora
már több jól fizető és biztonságos helyi munkahelyet teremt,
mint a szénipar.

11 Úttörő közösségi energia projektek fontos szerepet

vállalnak az ENERGIASZEGÉNYSÉG kezelésében,
közösségükkel szolidaritást vállalva.

12 Európa Szomszédságpolitikája INSPIRÁLNI ÉS TÁMOGATNI tudna

más országokat a dekarbonizációban (fosszilis tüzelőanyagok
használata kivezetésében). Egy társadalmilag igazságos
energiaátmenet Európa szomszédos régióiba fejlődést
és a stabilitást hozna számukra.

ENERGIA ATLASZ 2018 11

 ÁTTEKINTÉS

SZÉNTŐL AZ ÉGHAJLATIG
Az EU-n belül, az Energia Unió jogszabály- fejlődést mint átfogó, horizontális célkitűzést.
csomagok, szakpolitikák, projektek és javaslatok A határokon keresztüli energiakereskedelem egyik legfőbb
széles tárházából jött létre. Az energiapiacot korlátja a nemzeti piacok monopolisztikus szerkezete volt az ener-
giatermelés- és szállítás terén, amely megakadályozta, hogy külső
ötvöző aggodalmakból indultak ki, de ma
felek is hozzáférjenek a hálózathoz. Erre válaszként 1996-ban és
már a megújuló energiák elősegítése és az 2003-ban az EU elfogadta az első villamos energia irányelveit,
üvegházgáz-kibocsátás csökkentése irányában amelyek célja az árampiacokon folyó verseny fokozása volt és le-
tesznek erőfeszítéseket. hetővé tette az áramszolgáltatók közötti szabad választást. 1998-
ban és 2003-ban hasonló irányelv született a gázszolgáltatásra is.

A
z energia mindig is nagy szerepet játszott az EU
történelmében. A szén volt az első kiaknázott tüzelő-
anyag; az 1951-ben aláírt Párizsi egyezmény meg-
alapította az Európai Szén- és Acélközösséget. Az Euroatom
egyezmény aláírásával 1957-ben az energia újra az európai integ-
ráció létfontosságú elemévé vált. Az energiaügyi együttműködés
gazdasági alapját tovább erősítette a Római Szerződés, amellyel
1957-ben létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EGK), amely
az EU elődje volt. Az energiaellátással kapcsolatos kérdések már
az európai integráció kezdeti éveiben is nagy hangsúlyt kaptak.
Ugyanakkor a protekcionista politika miatt a nemzeti energiapia-
cok nagymértékben elkülönülve maradtak egymástól. Válaszként
az 1973-as olajválságra, Európa vezetői összehangoltabb meg-
közelítést szorgalmaztak az energiahiány kezelésére. Azonban
az 1987-es Egységes Európai Okmány volt az első olyan komoly
kezdeményezés, amely mélyítette az integrációt és előmozdította
az uniós országok közötti energiakereskedelmet.
A felismerés, hogy az ember hatással van az éghajlatra, az
1980-as években született. Az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvben az
EU elkötelezte magát, hogy az 1990-es években mérthez képest
2012-re 8%-kal csökkenti az üvegházgáz kibocsátását. Ugyaneb-
ben az évben az Amszterdami Szerződés kitűzte a fenntartatható
A harmadik energiapiaci csomag 2009-ben megbontotta az ener-
giaellátó piaci szereplők vertikális rangsorát.
A 2009-es Lisszaboni Szerződés elsőként tartalmazott ener-
giákról szóló különálló fejezetet. Körvonalazta az EU energia-
politikájának célkitűzéseit, hogy „biztosítsa az energiapiacok
működését, az energiaellátás biztonságát az Unión belül,
előtérbe helyezze az energiahatékonyságot és -takarékosságot, az
új és megújuló energiaforrások fejlesztését és az energiahálózatok
összekapcsolását.
Az EU energiapolitikájának elmúlt évtizedét egyre inkább az
éghajlatot veszélyeztető tényezők befolyásolták. Egy a 2007-ben
életbe lépett energia és éghajlat csomag kijelölte a fenntartható
energiával kapcsolatos kötelező célkitűzéseket 2020-ra: 20%-os
csökkentés az üvegházgáz kibocsátásban, 20%-os megújuló ener-
gia részarány a végső energiafelhasználásban és az energia-
hatékonyság 20%-os növelése.
2014-ben az EU elfogadta a 2030-as energia és éghajlat keretét.
Ebben az üvegházgázok kibocsátásának csökkenését célozza,
Papíron a célok jól mutatnak. Az elérésükhöz viszont
egyetértésre, bátorságra és kreativitásra van szükség.

LÉPÉSEK A DEKARBONIZÁCIÓ FELÉ

Főbb EU programok és az energiamix az elfogadása évében, célszámok a cél évében, százalékban

szén, lignit, stb. olaj gáz atom megújulók nem megújuló hulladék

5.3 7.7 10.2 12.7 13.2

1997 2007 2011 2014 2018

Kiotói Éghajlat és Éghajlat és energia Tiszta Energia
Energia Útiterv
Jegyzőkönyv Energia csomag keretszabályozás Csomag
2012-es célok 2020-as célok 2050-es célok 2030-as célok 2030-as célok*
min.
nincs
80 – nincs

8 20 20 40 27
min.
hivatalos hivatalos 40% 32.5
cél 95 cél 2018. okt.
ENERGY ATLAS 2018 / WIKIPEDIA, EEA

nincs nincs min.

hivatalos
cél
20 hivatalos
cél
27 32
kevesebb üvegházgáz-kibocsátás jobb energiahatékonyság megújuló energia aránya
Célszámok az 1990-es szintekhez viszonyítva. Minden adat újra lett kalkulálva az EU28-ra. *Megújuló energia és energiahatékonysági célszámok: 2018. nov. közepi (végleges) állapot

12 ENERGIA ATLASZ 2018

 A fosszilis tüzelők és az atomenergia
EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ÉS ENERGIAPOLITIKA
még mindig meghatározzák az EU ipari termelését
és diplomáciai hozzáállását.
A kezdeti közös intézmények
alapító tagjai, 1951–1957

1951 Európai Szén és Acél közösség

40%-kal, a megújuló energia részarányát növeli min. 27%-kal, és 1957 Európai Gazdasági Közösség
legalább 27%-os energiahatékonyság-növelést céloz. E célokat a 1957 Euratom
Tiszta Energia Csomag vitájában 32%-ra (megújulók) és 32,5%-ra Saar-vidék
(en.hat.) emelték 2018-ban. Ugyanakkor ezek a csökkentések még
mindig nem elegendőek az EU által a Párizsi Klímamegállapo-
dásban vállaltak teljesítéséhez, és hogy 2 Celsius fok alatt tartsák
a globális felmelegedést. Az elfogadott Irányítás szabályozás
(2018. jún.) szintén kötelezi az EU-t a nettó zéró kibocsátású gaz-
daság minél korábbi elérésére, beleértve a karbon költségvetést
és nemzeti stratégiákat 2050-re. Algéria még mindig Franciaország része.
A szénben gazdag Saar-vidék 1957-ben lett Nyugat-Németország része.
Európa a felhasznált energia 54%-át importálja, ám az Eu-
rópai Bizottságnak korlátozott a hatásköre a külső energia-
szakpolitikában. A tagállamok önrendelkeznek a kül- és bizton- Tagok az energiához kapcsolódó
ságpolitikai ügyekben, ezért országonként változó az importtól, történelmi események idején,
1973–1987
a különböző beszállítóktól és a tranzit országoktól való függésük.
Az EU 2004-es kibővítése új lendületet adott egy koordináltabb
1973, az olajkrízis idején
külső energiapolitikának, főleg mivel az új, keleti tagállamok 1987, A határokon átnyúló
függtek az orosz gázellátástól. Az Európai Szomszédságpolitika, energiakereskedelem
amely ugyanabban az évben született és 2015-ben újult meg, előkészítése az európai
szabályozott kereteket ad, hogy keleti és déli szomszédjaival az egységes piaccal
EU előre lendíthesse fenntartható energia célkitűzéseit. Csernobili
katasztrófa (1986)
Az Energia Közösség, amelyet 2005-ben írtak alá, azt célozza,
hogy az EU kiterjessze energiapiaci szabályozását a délkeleti,
nem EU tagokra is. 2005-ben szintén született egy megállapo-
dás az EU vezetői részéről, hogy egy három pilléren nyugvó
Grönland tag lesz Dániával együtt 1973-ban, kilép 1985-ben
koherens energiapolitikát hozzanak létre: versenyképesség,
fenntarthatóság, ellátásbiztonság. Az Oroszország és Ukrajna
között 2005-2006-ban, 2008-ban és 2009-ben ismétlődő földgáz Intézményi együttműködés a szomszédokkal, beleértve
viták, valamint az észak-afrikai és közel-keleti geopolitikai az energia ügyeket, 2004 óta
feszültség növelte a külső energiaellátás sérülékenységét, amely
EU tagok 2004-ig kapcsolódó nem EU tagok:
egyre inkább szükségessé teszi az ilyen fajta politikák bevezetését. új EU tagok, 2004–2013 Európai Gazdasági
A megújuló energiákra való áttérés lehetőséget kínál arra, Térség
hogy csökkentsük a kontinens függőségét a külső energiaszol- kétoldalú
gáltatókkal szemben, és hogy fokozzuk az energiabiztonságot. együttműködés
Energia Közösség
Európa ezért saját magán belül kezdte el keresni a megoldást és
Unió a Mediterrán
egy belső energiapiac kialakítása felé vette az irányt. Az energia- Térségért
unió, amely 2015-ben jött létre, igyekszik egy tető alá hozni a Keleti Partnerség
2030-as klíma- és energiakereteket és az energiabiztonsági poli- Partnerségi és
tikát. A 2015-ös Párizsi Klímamegállapodás kötelezi az EU-t, hogy Együttműködési
Megállapodás
nagymértékben csökkentse az üvegházgáz kibocsátást. A „Tiszta
Energia minden európainak” javaslatcsomag célja, hogy össze-
egyeztesse az EU belső energiaszabályozását a párizsi vállalásaival.
Mindent egybevéve az energiapolitika a különutas meg-
oldásokról váltva a fokozatos összehangoltság felé veszi az irányt
az EU és a tagállamok között. Az energia a nemzeti érdekek,
nemzetek feletti szabályozások, piaci dinamikák és a geopoli-
tikai konfliktusok kereszteződésében helyezkedik el. Így nem
meglepő, hogy az EU energiapolitikája is jelentős változáson megy
keresztül. Nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokról a megújulókra
ENERGY ATLAS 2018 / WIKIPEDIA

való áttérésnek lehetünk szemtanúi, de új tulajdonosi model-

leknek, növekvő decentralizációnak és az energiaellátás és -elosz-
tás demokratizálódásának is. Európa történelmi küldetés előtt
áll, hogy globális modellként szolgáljon az energiaátmenetben,
a zöld innovációkban és hogy vezető szerepet vállaljon a globális
Európa Szomszédságpolitikáját az Unió a Mediterrán Térségért és a Keleti Partnerség
alakítja. 2017-ben az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy kilép az EU-ból (Brexit).
A megfigyelő státuszú és korábbi tagok kivételével.

felmelegedés megfékezésében.

ENERGIA ATLASZ 2018 13

 VÍZIÓ

ÚTON A VEZETŐ SZEREP FELÉ

Tíz évvel ezelőtt csak kevesen gondolták volna, Az észak-amerikai és a távol-keleti verseny olyan irányba tereli
hogy Európa ilyen rohamosan halad majd az Európát, hogy az még inkább a kutatásba és innovációba fektessen
energiaátmenetben. Még hosszú az út, de a be, és olyan körülményeket teremtsen, hogy a zöld technológiák
képesek legyenek fejlődni. Ez magába foglalja a dinamikus belföldi
kontinensnek minden esélye megvan, hogy
piacot, amely lehetővé teszi a megújuló energia kapacitások nagy-
a zöld energia globális vezetőjévé váljon. Ehhez léptékű telepítését, egy olyan építőipari szektort, amely az ener-
azonban olyan döntéseket kell hoznia, amelyek- giatöbbletet termelő épületekre fókuszál (olyan épületek, amelyek
kel képes lesz kiaknázni az adott lehetőségeket. több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak) és a zöld
közlekedést. A nemzeti villamosenergia hálózatok és a közlekedési

A
Föld klímája gyorsabban változik mint valaha, és az európai- és a fűtési szektorok jobb összekapcsolásával Európa könnyen tud-
ak egyre inkább tisztában vannak ennek veszélyeivel. Az ez- ja fedezni energiaszükségletét 100%-ban megújulókból, nullára
zel való szembesülés tettekre ösztönöz. Az állampolgárok, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok importját.
kormányok és szervezetek rájönnek, hogy a zöldebb energiákra A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény megmutatta, hogy a világ
való áttérés nem egy drága és fájdalmas feladat, hanem valami, csak akkor lesz képes megfékezni a klímaváltozást, ha elhagyja
ami gazdasági előnyöket hoz, például költségmegtakarítást, új a fosszilis tüzelőanyagok használatát. A fosszilis kockázat kézzel
iparágakat, munkahelyeket teremt és energiabiztonságot. fogható probléma, és a befektetők fokozatosan térnek át a zöld
Európa már világvezető szerepet játszik számos zöld tech- technológiákra. Az emberek egyre inkább tudatában vannak
nológiában, beleértve a szárazföldi és tengeri szélenergiát. a megújulókban rejlő potenciálnak és az energiahatékonyság
Az energiaátmenet exportlehetőségeket kínál, hogy ezt a tudást előnyeinek. Az EU anyagi támogatásával olyan kiemelt projektek
globálisan is kiterjessze. születnek, mint például tengeri szélerőmű farmok az Északi- és Bal-
ti-tengeren, a fosszilis alapú távfűtés megújulókra való átalakítása
és a villamos energiára alapozott mobilitás európai hálózatának
kialakítása.
MAI K+F A JÖVŐ PIACÁÉRT
Az elmúlt 100 évben az országok geopolitikai ereje attól füg-
Jövőbeni befektetések és előre jelzett kereslet, országonként
és régiónként gött, hogy mekkora volt azok hozzáférése az energia erőforrások-
hoz. A jövőben a versenyképes előnyt a legjobb környezetvédelmi
vállalati és kormány általi kutatás-fejlesztési költések
a megújulókra, milliárd USA dollárban, 2015
technológiák fogják jelenteni. Azok az országok, amelyek élen
járnak a nap- és szélenergia használatában, rendelkeznek „okos”
0.8 1.4 Európa hálózattal és energiatárolással, mindig egy lépéssel előrébb fog-
0.1 1.9 Kína
nak járni. Így azáltal, hogy csökkentik a fosszilis tüzelők importját,
erősítik az energiabiztonságukat. Ez történik jelenleg Európában.
1.1 0.8 Ázsia és Óceánia A zöld energiák használatának elterjesztése csökkenteni fogja
0.5 1.0 Egyesült Államok Európa függőségét az olyan országokkal szemben, mint például
Oroszország vagy Szaúd-Arábia és növelni fogja Európa geopoliti-
0.2 Brazília
kai befolyását.
0.03 Közel-Kelet és Afrika Ennek ellenére Európa gazdasága még mindig nagymérték-
0.01 India ben függ a fosszilis tüzelőktől, főleg a fűtési-hűtési ágazatban és a
közlekedésben. A dekarbonizáció a közlekedési szektor esetében a
legnehezebb: az EU-ban a járművek még mindig több mint 90%-a
elsődleges energiaszükséglet minden energiatípusra, használ fosszilis tüzelőanyagot. Habár a dízel botrány, amelyben az
millió tonna kőolaj egyenértékben, előrejelzés 2035-re autógyárak próbálták meghamisítani a hivatalos kibocsátási tesz-
1,704 Európa tek eredményeit, komoly hátrányt jelent a dízel motorok számára.
Az egyre erősödő tudatosság a dízelautók kipufogógázának
4,165 Kína egészségkárosító hatásával kapcsolatban ösztönzi az elektromos
1,396 Ázsia és Óceánia járművekre való áttérést. A kevesebb városi autó, a sétálásra és
biciklizésre alkalmas több tér és a zöldebb tömegközlekedés meg
2,192 Egyesült Államok
ENERGY ATLAS 2018 / FRANKFURT SCHOOL, IEA

tudják változtatni a városi közlekedési szokásokat, tisztább levegőt

465 Brazília és jobb egészséget eredményeznek.
2,273 Közel-Kelet és Afrika Az energiaátmenet szintén egyfajta demokráciáért folyta-
tott küzdelem. Amikor változtatásokra kerül sor, egy teljhatalmú
1,559 India
piac nem maradhat fékek és ellensúlyok nélkül. A lakosok túl

Megfelelő adatok hiányában, elsődleges energiaigény Ázsiában és Óceániában

(Kína és India nélkül) csak Délkelet-Ázsia és Japán. Ezek a technológiák lehetőséget adnak Európa számára,
hogy a zöld innovációk vezetőjévé váljon.

14 ENERGIA ATLASZ 2018

 ENERGY ATLAS 2018 / IRENA
MEGÚJULÓ ENERGIA ÁLTALI FOGLALKOZTATOTTSÁG – KÍNA, EURÓPA ÉS A VILÁG EGYÉB RÉSZEI
Főbb energiaforrások nyújtotta munkahelyek, kiválasztott országok és régiók, ezer egységben, 2016

napelem / fotovillamos rendszer szilárd biomassza

folyékony bioüzemanyagok biogáz
szélenergia vízenergia
szolártermikus hűtés-fűtés földhő
(napkollektorok)
3,643
334
Franciaország Németország
313
777 162
Kína
667
Japán
Egyesült
Államok maradék EU
162

India Banglades

385

876

Brazília

986

a világ egyéb
részei

A nagy vízerőművek adatai hiányosak, ezért azokat az ábrán nem vettük figyelembe. A súlyos környezeti hatásai és az élelmiszertermelő területek átalakítása miatt
a folyékony bioüzemanyagok megkérdőjelezett, nem fenntartható megújulók.

Eddig a megújulók 8,3 millió munkahelyet teremtettek

sokáig voltak kitéve olyan gazdasági és geopolitikai érdekeknek, világszerte, és több mint 1,1 milliót az EU-ban.
amelyek kívül esnek az ő hatáskörükön. Mivel a közüzemi szám-
lákat a lakosok állják, alapvető joguk lenne a szabad választás.
Az energiaátmenet lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy A korábbi EU szakpolitikák beindították Európa energiaátme-
többek legyenek, mint passzív alanyok, akiknek nincs befolyásuk netét. A ma meghozott politikai döntések fogják meghatározni a
semmilyen döntésre. Az energiaátmentben létfontosságú szerepet következő évtizedeket, és megmutatják, hogy Európa tudott-e élni
játszanak az egyének, a különböző közösségek és önkormány- a lehetőségekkel: hozzájárulni a bolygó klímakatasztrófától való
zatok azáltal, hogy megújuló energiával működő berendezések megmentéséhez, és a világ zöldtechnológia vezetőjévé válni.
(társ)tulajdonosai és működtetői; okos mérőik segítségével és a
saját maguk számára megtermelt árammal képesek optimalizálni
energiafogyasztásukat. Az európai önkormányzatok klímavédel-
mi mozgalma virágzik. Lakosok milliói fordulnak a megújulók felé
egyénileg vagy közösségi kezdeményezések keretei között.
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA PÉNZÜGYI DOMINANCIÁJA
A szénbányászatot folytató régiók számára az átmenet új
Energetikai befektetések világszerte erőforrások szerint, becslés
gazdasági perspektívákkal kell, hogy párosuljon. A szén-dioxid 2040-re, ezer milliárd USA dollárban
kvóták alacsony ára az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében szél
mesterségesen meghosszabbította a szén- és lignitbányák és az nap

2.8 3.3 2.8

erőművek élettartamát, ami viszont növelte e területek gazdasá-
gi sérülékenységét mire a váltás majd végül bekövetkezik. Ennek
mellőzése helyett a bányák és az erőművek fokozatos bezárását
hatékony tervezéssel és igazgatással kell párosítani helyben és
regionálisan, hogy elkerülhető legyen egy nagyobb mértékű tár- fosszilis és atom
sadalmi válság szerkezetváltáskor. összes
ENERGY ATLAS 2018 / BNEF

Az elemzők úgy vélik, hogy 2040-re a befektetési alapok 72 %-a

a megújulók használatát foga elősegíteni.
10.2 1.3
egyéb megújulók

ENERGIA ATLASZ 2018 15

 GAZDASÁG

A FEJLŐDÉSÉRT KEMÉNYEN
MEG KELL DOLGOZNI
Európa energia színházában, korai mellék- giai költségek hozták meg. 2009 óta a napenergia technológia
szerepeik után, a megújulók ma már főszerepet költségei 75 %-kal csökkentek, a szélé pedig 66%-kal. Különbségek
kapnak. Korábban ez a kormányzati támogatá- persze maradtak a tagállamok között; jelenleg a bruttó végső
energiafogyasztás 30%-át teszik ki a megújulók Finnországban és
soknak volt köszönhető, de a megújulók ma már
Svédországban, de csak 5%-át Luxemburgban és Máltán.
egyre inkább megállnak a saját lábukon. Mindazonáltal egyértelmű a trend: a megújulók sok-
kal versenyképesebbek, mint a hagyományos erőforrások,

T
íz évvel ezelőtt, sokan úgy tartották, hogy a megújulók
veszélyt jelentenek a gazdasági jólétre és növekedésre.
A fosszilis energia támogatói azt állították, hogy a szél,
a nap és a biomassza erőforrások egyszerűen túl drágák, és reáli-
san sosem tudnák az áramigény több mint 3-4 %-át fedezni.
Tartottak attól, hogy a megújulókra való átállás lelassítaná
a gazdasági fejlődést Európa-szerte. Ennek ellenére, az európai
országok egy része, főként Dánia és Németország a nyilvánvaló
költségek mellett is megkockáztatták, hogy még az akkorra nem
bizonyított, bár úttörő megújuló energiaforrásokba fektettek be.
Ma már a megújulók nem a technológiák peremén helyezked-
nek el. Az elmúlt egymást követő nyolc évben ezek tették ki az új
termelői kapacitások nagy részét, 2015-ben az EU végső energia-
fogyasztásának a 16,7%-át.
A robbanásszerű növekedést a gyorsan zuhanó technoló-
mint például a gáz, szén vagy az atom energia. A megú-
julók kapacitásnövelése segítette az EU-t, hogy 11%-kal csök-
kentse a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását 2005 óta,
és 2013-hoz képest ma 35%-kal kevesebb fosszilis tüzelő-
anyagot importál. A megújulók főleg a szenet és a földgázt
váltották fel. (A megújulóval helyettesített fosszilis energia
50%-át teszi ki a szén és 28%-át a földgáz). A kőolaj kiváltása
eddig kevésbé volt sikeres, mivel a megújulók egyelőre
nincsenek széleskörűen használva a közlekedésben, ahol
továbbra is az olaj a fő üzemanyag.
Nagymértékű tőke szabadítható fel a megújulókra,
ha a szennyező energiaforrások importjának költségeit
meg lehet spórolni.

TÜZELŐANYAGOK FINANSZÍROZÁSA
A fosszilis tüzelőanyagok világpiaci árának csökkenésével több pénz fektethető be megújuló energiaforrásokba.

a fosszilis tüzelőanyagok import költségei (olaj, gáz, szén), milliárd euróban import fosszilis tüzelők mennyisége, millió tonnában
megtakarítások a 2012-es csúcshoz viszonyítva, milliárd euróban (jobb tengely)

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

500 100

50.4 99.6 193.2 248.4 184.8

400 80

300 60

200

409.2 457.2 406.8 357.6 264.0 208.8 272.4

100

A megújulókkal való helyettesítés miatti megtakarítások a fosszilis tüzelők importjában, a 2005-ös szinthez viszonyítva, milliárd euróban
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT, REN21

- 11.9 -18.1 - 19.4 - 18.2 - 15.8 Hiányzó oszlopok: nincs adat. Import megtakarítások
2015: becslés 2017: becsült import és megtakarítások
Megújuló energia beruházások Európában, milliárd euróban az első 6 hónap mért értékei megduplázásával

88.4
69.5
45.1 46.6 44.0 53.9

16 ENERGIA ATLASZ 2018

 GAZDASÁG, ENERGIA ÉS KÖRNYEZETTERHELÉS SZÉTVÁLASZTÁSA
Az EU legnagyobb üvegházgáz kibocsátói, 2005/2015 összehasonlításban, százalékban

GDP változások
üvegházgáz kibocsátás csökkentés
a megújulók részarányának növekedése
az energiafogyasztásban

16.4
12.0
- 25.9
- 8.3 50.6
7.2
3.3 - 3.0
Egyesült Királyság
Hollandia 15.6 4.8
14.5 - 8.7 Lengyelország
10.6 7.9
- 18.2 28.4
-16.7
5.6 Németország
7.7 - 13.3
 

Belgium 7.9
EU 28 14.5
Csehország
10.4 - 14.4
9.1 35.5
- 16.6
Ausztria - 19.8
5.5
7.5
Franciaország
Románia
8.4 - 3.9
- 22.4 - 24.7
7.7 10.0

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

Spanyolország Olaszország
- 18.8
- 29.0
8.4
Görögország

Az EU-n belüli mérsékelt gazdasági növekedéssel

Európa-szerte a fosszilis tüzelőanyagok mindig is jelentős
állami támogatásban részesültek, amely erős ösztönzőként
hatott, hogy azokat égessék, használják. A megújulók szin-
tén ösztönzőkre találtak, például a kötelező átvételi árak-
kal, ahol a megújuló energia előállítói fix vételi árat kapnak
a megtermelt áramért. De ezek az ösztönzők jóval szerényeb-
bek voltak, mint a fosszilis tüzelők ösztönzői. Európa-szerte,
maga az EU és a tagállamok kormányai több mint 112
milliárd eurót osztottak ki egy évben a fosszilis tüzelő-
anyag-szektor számára. Ezzel szemben a megújulók mindössze
40 milliárd eurós támogatást kaptak. A fosszilis tüzelőkről a
megújulókra való átállás jelentős összegeket szabadítana fel,
amelyeket társadalmi és jóléti szükségletekre lehetne fordítani.
A megújulók térnyerése nem lassította le a gazdasá-
gi növekedést Európában. 2006 és 2015 között, az európai
gazdaság 0,7 százalékkal nőtt, miközben a megújulók aránya a
végső energiafogyasztásban 7,7 százalékkal növekedett. De a
gazdaságot nem a megújulók térnyerése, hanem a 2008-10-es
globális pénzügyi válság fogta vissza. 2005 óta, az üvegházgáz
kibocsátás Európában 10 %-kal esett vissza, és ez volt az első
alkalom, amikor a gazdasági növekedés nem vont maga után
nagyobb mértékű üvegházgáz kibocsátást. Lényegében ez az,
amit az energiaátmenet nyújt: élénkíti a jólétet, miközben
csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok okozta ökológiai lábnyomot.
A megújulók e trend előremozdításában játszanak fontos
szerepet.
Miközben Európa vezető szerepet vállal a megújulókba való
beruházásokban, globális befektetéseinek hányada a 2005-ös
a károsanyag-kibocsátás nagymértékben csökkent,
a megújulók pedig elkezdtek terjedni.
46%-ról 2015-re 17%-ra esett, ahogy más régiók is felfedezték a
megújulók kínálta gazdasági lehetőségeket. Mindazonáltal,
Európa célja továbbra is a vezető szerep megtartása a kutatás
és innováció területén. Jó példa erre az EU legnagyobb kutatási
programja, a Horizon 2020, amely 6 milliárd eurót fektet a meg-
újuló energiákba 2014-20 között.
A megújuló szektor már így is nagy „munkaadó”, amely
több mint egy millió munkahelyet kínált Európában 2014-ben.
Az egy főre jutó állások tekintetében a megújuló szektorban
Európa második volt a világon 2014-ben. Most az ötödik helyen
áll, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Brazília mögött,
és a feltörekvő gazdaságok révén tovább ronthat a pozícióján.
A legtöbb, megújuló szektorban létrejövő munkahely a szél,
a nap és a biomassza alszektorokhoz köthető, mivel az utóbbi
években ezek a technológiák estek át leggyorsabban a globális
növekedésen és drasztikus költségcsökkenésen.
A század közepére Európa 80 százalékkal szeretné csök-
kenteni az üvegházgáz kibocsátását. Ahhoz, hogy ezt elérje,
a megújulók arányának jelentősen növekednie kell, nem csak
az áramtermelésben, hanem a hűtési-fűtési és a közlekedési
szektorban is. A megújulók gazdasági realitása ill. környezeti
és éghajlati előnyei miatt kedvezőbb alternatívákká váltak
a fosszilis tüzelőkkel szemben, előnyeiket máris számos
európai közvetlenül is élvezi.

ENERGIA ATLASZ 2018 17

 ÁLLAMPOLGÁROK - KÖZÖSSÉGI ENERGIA

SOK KICSI SOKRA MEGY

A konvencionális energia kisszámú, leszólásuk a projekt alakulásába.
nagy és erős cégtől származik. Az effajta „ne az én szomszédomban” (NIMBY) hozzáállás
Viszont a megújuló energia esetében probléma volt különösképpen az Egyesült Királyságban, jelen-
leg pedig Belgiumban, Franciaországban és Európa más részein.
értelemet nyer, hogy azt az egyének és
Ezért létfontosságú, hogy magukat az embereket helyezzük az
közösségek birtokolják. Az ezeket ösztönző energiaátmenet középpontjába Európa-szerte.
szakpolitikák helyi támogatásként szolgálnak Az energiaátmenet a társadalom minden rétegét érintő ki-
a megújuló infrastruktúra kialakításában. hívás. A 2016-os Tiszta Energia Javaslatcsomag kísérlet arra, hogy
az EU kitűzze az európai energiarendszerre vonatkozó céljait és
szabályozásait 2030-ig. Azonban az effajta nagyléptékű jogi
szabályozás többnyire távoli és homályos az emberek számára,

2
009 óta Dánia és Németország állította rendszerbe a legtöbb
energia termelő kapacitást Európában. Szintén ezek azok
az országok, amelyek állampolgárai a leginkább részt
vesznek az energiaátmenetben. Németországban számos tulaj-
donosi modell létezik, és a felhasznált megújuló energia kapa-
citás csupán 5%-a van nagy energiaszolgáltató cégek kezében.
Dániában egy szélenergia projekt csak akkor kap engedélyt,
ha a fejlesztők legalább 20 %-a helyi közösséghez tartozik.
Számos országban a köz kifogásai lelassították, vagy meg-
gátolták a megújuló energiák használatának növekedését. Azon-
ban ha a lakosok tulajdonát, vagy résztulajdonát képzik a meg-
újuló kapacitások, akkor szívesebben fogadják el a projekteket és
kevésbé valószínű, hogy visszautasítják azokat. Érthető, hogy az
emberek nem lelkesednek olyan nagy infrastruktúrák iránt, ame-
lyek esetében minden profit kifolyik a régióból és nincs semmi be-
akiknek zöme tudatában van annak, hogy az áramszolgáltatók
néhány nagy cég kezében vannak, nagy hasznot termelnek,
egy szűk társadalmi elit menedzser csoport irányítja ezeket és ki
vannak téve a brüsszeli döntéshozóknak.
A közösségi megújuló energia projektek már több szinten és
formában léteznek. Az ezeket tulajdonló és működtető együtt-
működések és közösségek képesek összekötni a helyi szintet az
európaival. Amikor az áramszolgáltató rendszer állampolgárok
kezében van és nekik profitál, akkor az európai energiaátmenet
nem távoli koncepciónak tűnik többé, hanem fontos részévé válik
2050-ben több százmillió „energia polgár”
várhatóan kétszer annyi energiát fog termelni,
mint ma az atomerőművek.

ENERGY ATLAS 2018 / CE DELFT

ENERGIA FOGYASZTÓBÓL TERMELŐ-FOGYASZTÓ – POTENCIÁL 2050-RE
Energiapolgárok* által termelt energia és szolgáltatások tagállamonként

terawatt óra (TWh)

1–50 101–200 Svédország 46
potenciál, millió polgár 51–100 201–300
129
91
6
115
elektromos 25 7
20 Egyesült
járművek Királyság 9
nap
171
80 34
Lengyelország
49 Németország
70 1 73
294
24
akkumulátorok 249
9
Franciaország 37
elektromos 21
vízmelegítők 4
122 48
8

szél 30 Spanyolország 9
Olaszország
10 146
21
termelő technológiák rugalmas igényoldali szolgáltatások
összehasonlításképp: EU lakosai által termelt
energia elérheti a 1,558 TWh-t 2050-re;
* közösségek, szövetkezetek, háztartások, mikro- és kisvállalkozások, közintézmények
EU atomenergia termelése: 840 TWh 2016-ban 1
1

18 ENERGIA ATLASZ 2018

 KÖZÖSSÉGI ENERGIA: A KÖR NAGYOBBIK SZELETE. NÉMETORSZÁG ESETE
Beépített megújuló áramtermelő kapacitás, tulajdonos és szektor típus szerint, 2012 és 2016, gigawatt (GW), becsült

közösségi energia résztvevők* pénzügyi és stratégiai nagyobb áramtermelő cégek egyéb

befektetők
1
9 16
6 2

42 18
34 73 GW 100 GW 45 GW 41 GW
20 18
30 20
41

összes megújuló, 2012 összes megújuló, 2016 szél, 2016 napelemes, 2016

ENERGY ATLAS 2018 / AEE

* a közösségi energia résztvevők:
Polgári részvétel (pl: befektetések, kisebbségi részesedés az üzemeltető cégekben)
Közösségi tulajdonban lévő termelők (pl., regionális energiaszövetkezetek, többségi részesedés az üzemeltetőkben)
Egyéni tulajdonosok (pl., egyének, gazdák és gazdaszövetkezetek)

Terminológia a Megújuló Energia Ügynökség alapján, Németország. Nem foglalja magába a szivattyús villamosenergia-tároló erőműveket, a tengeri szélturbinákat, a földhőt vagy a biológiai hulladékot. A
különbség a kerekítésből fakad.

A megújuló áramtermelés minden negyedik évben a negyedével

a lakosok életének. nőtt. Az állampolgárok részesedése viszont kissé csökkent, azáltal,
Számos oka lehet annak, hogy egy közösség miért akar helyi hogy a nagy cégek visszanyerték a piaci részesedésük egy részét.
energia projektekbe fektetni. A helyi kézben futó projektek
nyolcszor nagyobb profitot termelnek a helyi gazdaság számára,
mint a nemzetközi fejlesztők kezében levők. A helyi projektek mazná a lakosságot és a közösségeket, hogy előállítsák, fogyasz-
nemcsak élénkítik a helyi gazdaságot, de a közösséget is építik. szák, tárolják és eladják a saját maguk által megtermelt
Központi adatbázis hiányában nehéz lenne megbecsülni pon- energiát. Ehhez szükség lenne a hozzáférési és adminisztrá-
tosan hány lakos vesz részt az energiaátmenetben. Az azonban ciós költségek kiiktatására, amelyek nemcsak a közösségi
látszik, hogy Európa-szerte több ezer különféle projekt létezik. megújuló projekteknek szabnak gátat; továbbá olyan mozgás-
Helyes szakpolitikai feltételek hiányában Kelet-Európa jelenleg teret kell kialakítani, amelyben a termelő-fogyasztók maguk
még mindig csak a sor végén kullog, mivel kormányaik továbbra is is beléphetnek a piacra.
a fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát részesítik előnyben.
Megfelelő jogszabályi keretek között a közösségi energia Európa
keleti felén is teret nyerhet, kiaknázva az ezekben az országokban
EURÓPA LEGNAGYOBB ENERGIA KISKERESKEDŐI
lévő jelentős potenciált.
Eladások terawatt órában, 2015 és a német polgárok által értékesített
A CE Delft kutatási szervezet 2016-os jelentése szerint 264 millió villamosenergia 2016-os viszonyításban
energia polgár 2050-re az EU villamos energia szükségletének 45%-
át elő tudná állítani. A jelentés szintén taglalja a különböző típusú EDF, Franciaország 619
közösségi energia kezdeményezések nyújtotta lehetőségeket:
333 Engie, Franciaország
2050-re, kollektív projektek és energiaszövetkezetek a közösségi
villamos energia 37%-át képesek lesznek előállítani. Általában az 262 RWE, Németország
effajta projektek vannak a legnagyobb hatással a helyi gazdaságra. 260 Enel, Olaszország
Az ilyen közösségi tulajdonosi összetétel elérése megfelelő
245 E.ON, Németország
döntéshozás függvénye, de ez jelenleg sajnos számos országban
hiányzik. Az egyik legnagyobb akadály ma az energiapiacon meg- 197 Vattenfall, Svédország
jelenő túlkapacitás: az előállított villamos energia meghaladja az 162 Iberdrola, Spanyolország
áramkeresletet. Ez főleg azért lép fel, mert jelentősen támogatják
152 Centrica, UK 53 Gas Natural, Sp.
a fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát „energiabiztonsági
okokból”, ez pedig megfojtja a közösségi kézben lévő megújuló 116 EnBW, Németo. 51 Verbund, Ausztria
energia projektek piacát. 102 PGE, Lengyelország 49 CEZ, Csehország
A jelenlegi szabályozások emberek millióitól veszik el a lehe-
89 Edison, Olaszország 49 PPC, Görögország
tőséget, hogy a következő évtizedben részt vehessenek az energia-
ENERGY ATLAS 2018 / PROSPEX, UBA, AEE

átmenetben. Változtatásokra van szükség és sok múlik azon, hogy 84 Fortum, Finnország 41 SSE, Egyesült
Királyság
milyen döntések születnek a Tiszta Energia Javaslatcsomagba 81 Axpo, Svájc
bekerülő végső javaslatokról. Egy stabil támogató keret felhatal-
79 közösségi energia, Németország

65 EDP, Portugália
Európa vezető energiatermelői keményen lobbiznak azért, 56 Statkraft, Norvégia
hogy továbbra is a nagy villamos energia termelőegységek
formálják az ágazatot.

ENERGIA ATLASZ 2018 19

 VÁROSOK
AZ ENERGETIKAI INNOVÁCIÓ
KÍSÉRLETI TEREPE
A nemzeti törvények és szakpolitikák meg-
változtatása nehézkes, időigényes és kockázatos:
mi történik akkor, ha az adott törvény vagy
szakpolitika nem megfelelő? A városok lehetnek
az innováció melegágyai, tekintve, hogy elég
nagyok ahhoz, hogy új ötleteket nagyléptékben
lehessen kipróbálni, másrészt pedig elég
kicsik, hogy félresöpörhessék azokat, ha
nem működnek. A legjobb ötletek pedig
nemzetközi szintre terjeszthetők.
A
városok főszereplői a klímaváltozás hatásainak csök-
kentését és az alkalmazkodást célzó erőfeszítéseknek.
Az Agenda 21 nevű akcióprogramot az ENSZ 1992-
ben Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és Fejlődés című
konferenciája fogadta el, amely nemzetközi és helyi szinten is a
fenntartható fejlődést szorgalmazza. Ennek hatására a városok
jelentős lépéseket tettek ebbe az irányba. 2009-ben az Európai
Parlamentben európai városok százai kötelezték el magukat a
szén-dioxid kibocsátás csökkentése mellett, és létrehozták az
Európai Polgármesterek Szövetségét. A mozgalom világszerte ter-
jed, eddig több mint 7700 energia és klíma cselekvés iránt elkö-
telezett önkormányzatot vont be a munkába. Az ENSZ 2015-ös
párizsi klímakonferenciáján közel 1000 helyi vezető vállalta, hogy
a század közepére városaikat szén-dioxid kibocsátásmentessé tegyék.
A világ energiájának több mint kétharmadát a városok
használják, a szén-dioxid kibocsátás 70%-áért felelősek. A városok
hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, de egyúttal áldozatai is
annak. Az árvizek, növekvő tengerszintek, földcsuszamlások és az
extrém hideg és meleg súlyosan érintik őket. Ahogy a vízhiány, a
tüzek okozta füstszennyezettség és a környező vidéki területeket
érintő klímaváltozás miatti népvándorlás is. Szembesülve ezek-
kel és egyéb olyan környezeti problémákkal, mint például a víz-
szennyezés vagy a hulladék elhelyezés, a városok ösztönözve van-
nak, hogy kezeljék a klímaváltozást.
ZÖLDÜLŐ EURÓPAI VÁROSOK
Európai Polgármesterek Szövetsége, kiválasztott országok, 2018
aláírók klíma akciótervekkel összes
Spanyolország 1,520 1,826
Francia- 18 113 Németország 60
ország
20 ENERGIA ATLASZ 2018
Európa energiaátmenetének részeként, az önkormányzatok
komoly kísérleteket tettek a klímaváltozás csökkentésére:
a megújuló technológiák támogatásával nagymértékű adat-
feltárással (big data) és okos villamos energia hálózatok (smart
grid) kialakításával. A fő kérdés azonban, hogy ki fogja birtokol-
ni, ellenőrizni az új technológiai hullámot, és ki húz majd belőle
hasznot, EU-s és nemzeti szinten is megválaszolatlan maradt.
A városok viszont válaszokkal álltak elő. Barcelona, Párizs és
Gent például újraértelmezte az energiát, mint közvagyont: az
olyan energiaforrások, mint például a nap, a víz, a biomassza
és a geotermikus erőforrások, közös javakként kezelendők, ame-
lyek a társadalom egészét és nem csak az egyéneket szolgálják.
A kitermelő gazdaságról a megújulókra való váltás lehetővé ten-
né ezen erőforrások megosztását. Az Egyesült Királyságban egyre
több önkormányzat foglalkozik a tüzelőanyag szegénységgel
(az emberek képtelenek elérhető áron melegen tartani az
otthonaikat), visszaadva az energiagazdálkodást a helyi közös-
ségek kezébe. Bristol azokat a projekteket támogatja, amelyek
célja az energia használat csökkentése (például hőszigetelés által)
és a megújuló energiák termelése. A fenti kezdeményezések
a helyi pénzhelyettesítőkkel is összefonódnak, mivel a bristoli
font használatának célja a pénzáramlás városon belül tartása és
így a helyi gazdaság megerősítése. 2017 októberében Párizsban,
Koppenhágában és Oxfordban már jóval a nemzeti szabályozás
megjelenése előtt bejelentették, hogy betiltják a dízel és a benzines
autók használatát. Hollandiában már azelőtt „földgáz-mentes”
körzetek alakultak ki, hogy a kormány bejelentette: kivezeti a gáz
főzésre és fűtésre való használatát.
Egyre több helyi önkormányzat támogatja, segíti a lakosság
által kezdeményezett energiaprojekteket, pl. a helyi energiaszö-
vetkezetekbe való közvetlen befektetéssekkel vagy pénzügyi tá-
mogatásokkal, jogi és technikai szaktudással és a helyi létesítmé-
nyekhez való hozzáféréssel. Ahelyett, hogy az energiaátmenetet
Városok ezrei tesznek erőfeszítéseket azért, hogy elérjék,
vagy akár meghaladják az EU klíma és energia célkitűzéseit.
Olaszország 3,184 4,012
Magyarország 30 56
ENERGY ATLAS 2018 / COM
72 Lengyelország 39 40 Csehország 6 16
 ENERGY ATLAS 2018 / CDP
VERSENY A MEGÚJULÓKÉRT – NÉHÁNY MÁR BEFEJEZŐDŐTT, NÉHÁNY MÉG CSAK MOST INDUL
Városi áramfogyasztás szolgáltatók szerint, az összes adatot közlő európai városok 2015–2017, eloszlás

Akureyri
Reykjavík

Villamos energia
megújuló
fosszilis
atom
ismeretlen
Helsinki
Bærum Oslo Turku
Stockholm
Arendal
Egedal
Frederikshavn Moszkva
Gladsaxe
Odder
Sonderborg Koppenhága
Manchester Lejre
Ærø Hoeje-Taastrup
Birmingham
Hamburg
Groningen
Amsterdam
London
Rotterdam Varsó
Amiens
Wroclaw

Párizs Mannheim Heidelberg

Tbiliszi
(Grúzia)
Bázel Zürich
Nyon Lausanne
Bolzano
Monza Udine
Milánó Velence
Torino Ferrara Alba-Iulia
Braga Fafe Genova
Guimarães Monaco
Porto Firenze
Ovar
Barcelona
Cascais Lisszabon Madrid Zaragoza Róma Pristina
Moita
Isztambul
Oristano
Murcia
Gibraltár

Athén

Önbevallás alapján, kiadta a CDP, (Carbon Disclosure Project), London

Európában több tucat város számol be önkéntesen

problémának tekintenék, lehetőségeket látnak benne a helyi gaz-
dasági fejlődésére. A helyi megtakarításoknak és az új bevételi
forrástermelésnek köszönhetően, új tőkéhez jut a helyi gazdaság,
amely a néhány távoli részvényes helyett a helyi érdekeket szolgál-
ja. A kiadások lefaragása érdekében az önkormányzatok az ener-
gia projektek finanszírozását „zöld kötvények” (olyan kötvények,
amelyek a környezeti befektetéseket támogatják) kiadásával,
és a nagytételben történő energiabeszerzéssel befolyásolják.
A visszatérülő alapok szintén elősegítik az energiamegtakarítást:
az energiaspóroló önkormányzati osztályok megtarthatják a meg-
takarítások egy részét, hogy azokat aztán egyéb kezdeményezé-
sekre fordíthassák. A cseh Litoměřice egy azon önkormányzatok
közül, amelyek már sikeresen bevezettek hasonló intézkedéseket.
Párizs a közösségi finanszírozást, mint a 2050-es klíma-semleges
stratégiájának kulcs alkotóelemét körvonalazta, és bejelentette,
hogy szeretne a zöld finanszírozás központjává válni.
Az EU 2016-os Tiszta Energia Javaslatcsomagja meg fogja
az áramforrásaikról. E városok vezető szerepet
játszanak Európa energiaátmenetében.
határozni a következő évtizedek energia „tájképét”. Valamint azt,
hogy az önkormányzatok, lakossági együttműködések és más új
szereplők igazságos hozzáférést kapjanak a piachoz, a jelenlegi
meghatározó szereplők mellett. Amennyiben a decentralizált
szereplők felhatalmazást kapnak, a szintén decentralizált energia
rendszerek növekedni tudnak. Ehhez szükség van egy olyan új,
többszintű kormányzási modell bevezetésére, amely jobban tud
alkalmazkodni a holnap energiarendszereinek kihívásaihoz.
2018 januárban, az Európai Parlament megszavazta: felszólít-
ja az EU tagokat, hogy állandó párbeszéd platformokat hozzanak
létre energia- és klímakérdésekben, a lakosok és önkormányzatok
bevonásával. Ez szintén lehetőséget ad a helyi önkormányzatok-
nak, hogy az energiaátmenetben központi szerepet kapjanak.

ENERGIA ATLASZ 2018 21

 ENERGIASZEGÉNYSÉG
HIDEGBEN ÉS SÖTÉTBEN VÁRAKOZVA
Képzeljük el, hogy megfelelő fűtés, áram és
melegvíz nélkül élünk. Ezek a körülmények
ismerősek lehetnek a fejlődő országokban,
de meglepően gyakoriak az EU-n belül is.
A problémára részben megoldásként
szolgálhatnak a megújuló energiák.
B
ecslések szerint 50 -125 millió fő – az EU népességének 10-
25%-a – ki van téve az energiaszegénységnek. Az energia-
szegénység súlyos következményekkel jár mind az
egyénekre, családokra, mind pedig a társadalom egészére nézve:
alacsony életminőség, egészségügyi problémák és más gazdasági
és környezeti hatások, mint pl. az illegális fakivágás és a légszeny-
nyezés, amely a nem megfelelő anyagok égetéséből származik.
EU még nem fogalmazott meg pontos definíciót az energia-
szegénységre. Valójában kevesebb, mint az EU tagállamok egyhar-
mada ismerte el hivatalosan az energiaszegénységet, és csak négy
ország - Ciprus, Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság -
alkotott rá jogi definíciót. A téma végül 2016-ban került a politika
napirendjére, az Európai Bizottság energiaunióért felelős elnöke,
Maroš Šefčovič beszédében, egy, az Európa energiaellátása átme-
netét koordináló projekt kapcsán.
Az energiaszegénység különösen súlyos Kelet- és Dél-Euró-
pában. Bulgáriában és Litvániában a becslések szerint a ház-
tartások 30-46 százaléka küszködik otthonaik melegen tartásával.
Bulgáriában a szükséges energiához való hozzáférés hiánya és
az energiamonopóliumok helytelen gyakorlatai miatt demon-
strációk törtek ki, 2013-ban még a bolgár kormány is lemondott
emiatt. Az olyan országokban, mint például Portugália, Görög-
ország vagy Ciprus, a háztartások 20-30 százaléka szenved
az energiaszegénységtől.
HOGYAN TUDNAK A MEGÚJULÓK SEGÍTENI AZ ENERGIASZEGÉNYSÉG ELLEN
A kapcsolódó okok, hatások és intézkedések koncepcionális térképe
az épület
energiaigény, kora és tüzelőanyag
használat és költések szerkezete
a megújulókkal kapcsolatos
intézkedések összetevői
gazdasági és
társadalmi tényezők
az energiaszegénység hatásai épület-
hatékonyság
fűtés,
áram,
egészség-
társadalmi melegvíz
ügyi
stigma
hatások
22 ENERGIA ATLASZ 2018
Az energiaszegénység kapcsolódik a jövedelmi szegénységhez,
de a kettő nem ugyanaz. Amennyiben valakinek nincsen elég be-
vétele, az nem jelenti azt, hogy a háztartásban feltétlenül megjele-
nik az energiaszegénység, mivel pl. a távfűtési rendszer ellátja a
szükséges fűtéssel. A jobb módú háztartások esetében is előfordul-
hat, hogy annak ellenére, hogy többet fizetnek, a magas energia
árak és a nem megfelelő szigetelés miatt elégtelen a fűtésük.
A közös definíció hiánya az egyik oka annak, hogy számos
döntéshozó küszködik azzal, hogy pontosan megragadja az
energiaszegénység fogalmát. Két kapcsolódó kezdeményezés
– az EU Tüzelőanyag-szegénységi Hálózat és az Európai Energia-
szegénység Megfigyelő-központ – kulcsfontosságú szerepet játszik
majd az egységes definíció kialakításában. Amellett, hogy ez a két
szervezet mutatókat határoz meg az energiaszegénység mérésére,
információkat terjesztenek, bevonják a lakosságot és a különböző
érdekcsoportokat, gazdasági szereplőket.
A legtöbb kezdeményezés társadalmi problémaként kezeli az
energiaszegénységet. Rövid távú juttatások helyett arra töreked-
nek, hogy közvetett módon és hosszú távon növeljék a veszélyez-
tetett háztartások bevételét, pl. javítsák az épületek energiahaté-
konyságát és támogassák a lakosság, közösség energia önellá-
tását célzó termelő-fogyasztó (prosumer) kezdeményezéseket,
mint például a napelemek használatát.
A „Picardie Pass Rénovation” egy francia kezdeményezés,
amely épületek felújítását, korszerűsítését támogatja energia-
hatékonysági szerződések által – amelyek során a megtakarítások-
A megújulók használata csökkenteni tudja a szegénységet,
az adósságokat és a hideget és enyhíti azok súlyos
társadalmi és egészségügyi következményeit.
energia
beruházás hálózathoz
tároló
támogatása hozzáférés
használat kapacitás
energia-
megújuló költség
energia
előállítás bevétel
ENERGY ATLAS 2018 / OR, TRINOMICS
számla-
befizetés
társadalmi
stressz eladósodás
izoláció
 ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
AKIK NEM FÉRNEK HOZZÁ AZ ENERGIÁHOZ MEGFIZETHETŐ ÁRON FI
Az energiaszegénység mutatói, mind a 28 EU tagállamban, 2016
4.7 1.7

otthonok rossz minőségű 7.4 2.6

tetőkkel és falazattal, stb. 13.9 2.7
SE EE
16.4 6.1
képtelenek otthonaikat
15.9 2.7 LV 21.9 10.6
elég melegen tartani
IE
UK DK
LT
13.4 5.8 16.3 2.6
százalék 18.2 29.3
kevesebb mint 10
10–25 11.6 7.1
NL
25 felett 13.1 3.7
BE PL
19.3 4.8 DE
LU 8.2 3.8
6.2 5.1
CZ
18.7 1.7 SK
FR 26.7 9.2
11.2 2.7
15.4 8.7 AT HU
14.0 5.0 RO
EU 28 SI
HR 13.3 13.8

PT 11.5 9.3
15.9 10.1 IT
BG 12.3 39.2
30.5 22.5 ES
23.8 4.8 21.0 16.1

14.7 29.1
GR

8.9 6.8 MT 27.1 24.3

CY
AT: Ausztria, BE: Belgium, BG: Bulgária, CY: Ciprus, CZ: Csehország, DE: Németország, DK: Dánia, EE: Észtország, ES: Spanyolország, FI: Finnország, FR: Franciaország, GR: Görögország, HR : Horvátország, HU: Magyar-
ország, IE: Írország, IT: Olaszország, LT: Litvánia, LU: Luxemburg, LV: Lettország, MT: Málta, NL: Hollandia, PL: Lengyelország, PT: Portugália, RO: Románia, SE: Svédország, SI: Szlovénia, SK: Szlovákia, UK: Egyesült Királyság

Az energiaszegénység mértéke széles körben változik

ból térítik meg a felújítások költségét. A Les Amis d’Enercoop,
párizsi székhelyű energiaszövetkezet adományokat gyűjt a tagok
villanyszámláin keresztül, amelyeket arra használnak, hogy az
energiaszegénységet csökkentő helyi kezdeményezéseket támo-
gassák. A Som Energia, egy katalóniai energiaszövetkezet tagjai
pedig extra díjat fizetnek, amiből képesek fedezni a veszélyeztetett
fogyasztók villanyszámláinak egy részét.
Ezek a kezdeményezések hűen tükrözik az EU Tiszta Energia
stratégia szellemét, hogy minden állampolgár számára elérhető
áron álljon rendelkezésre a villamos energia, és hogy kisebb le-
gyen a kitettsége az európai energiapiaccal szemben. Azonban
a bizonytalanság továbbra is megmaradt. Vajon a Tiszta Energia
program csupán arról szól, hogy mérsékelje az éghajlatváltozást,
vagy vannak társadalmi szempontjai is? Az energiaellátás dekar-
bonizációjával és a hálózat átalakításával foglalkozó intézkedések
hogyan tudják a veszélyeztetett fogyasztó érdekeit képviselni?
Azok hogyan hajthatók végre gazdaságilag járható és társadal-
milag is vonzó módon? A válaszok még mindig váratnak
magukra. Bár a hatékonyság növelése és a megújulók előnyben
részesítése kétségkívül főszerepet játszanak.
Ha az energiaátmenet mélységeiben akar foglalkozni az ener-
giaszegénységgel, akkor a Tiszta Energia csomagban szereplő ja-
vaslatokat és célkitűzéseket felül kell vizsgálni. Figyelembe kell
venniük, hogy az EU tagállamai között gazdasági és társadalmi
különbségek vannak. Az Európai Bizottság valóban törekszik az
az EU-ban – Bulgáriában tízszer akkora, mint Svédországban .
energiahatékonysági intézkedések társadalmi szempontjait is
figyelembe venni, azonban ez önmagában nem lehet elegendő.
Az energiahatékonyság növelése nem az egyetlen cél: ugyanany-
nyira fontos szempont, hogy alkalmazkodjanak az aktuális ener-
giatermelési és -fogyasztási változó trendekhez. Egy decentralizált
és digitalizált modell esetén az energiát helyben állítják elő, okos-
hálózatok osztják szét, amelyek képesek a változékony megújuló
energia-termelést kiegyensúlyozni, és ahol a fogyasztók többrétű
szerepet látnak el: termelők, szolgáltatók és társtulajdonosok.
Ennek hatására széles körben hozzáférhető lesz az energia.
Az olyan közösségi energia projektek, ahol a lakosok tulaj-
donosok vagy részt vesznek az energia fenntartható előállításá-
ban és felhasználásában, létfontosságú elemei Európa energia-
átmenetének. Lehetővé teszik a lakosok és a közösségek számára
a helyi erőforrás-használatot, növelik az adóból származó bevéte-
leket és új munkahelyeket teremtenek. Kezelik az energiasze-
génység két fő okát: alacsony háztartási jövedelmet és a magas
energiaárakat. A megújulók alacsonyabb energiatermelési költ-
ségei csökkentik a fogyasztók számláit. Összefogásban a lakosok
is jobb árat tudnának kialkudni. A közösségi energia projektek
pedig lehetnének bevételi források, amelyeket az önkormány-
zatok szociálpolitikai ügyekben is tudnának kamatoztatni.

ENERGIA ATLASZ 2018 23

 KAPCSOLÓDÓ SZEKTOROK
ÁRAM, KÖZLEKEDÉS, HŐ EGYESÍTVE
A villamosenergia csak egy része a megújulók
teljes tárházának. A fűtés, hűtés és szállítás nagy
mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot fogyaszt.
E szektorok megújulóvá alakítása kihívás elé
állít minket, de megoldásokat kínál az ingadozó
nap- és szélenergiából való áramtermelés
problémájára is.
A
z elmúlt évtizedben a megújuló villamos energia figye-
lemre méltóan nőtt. 2006 és 2016 között a megújulók
használata 5,3%-kal nőtt az EU-ban évente, azaz 66,6%-kal
a tíz év alatt. 2016-ra az újonnan belépő áram-előállítási kapac-
itás közel 90%-a megújuló erőforrásokból származott, többnyire
nap és szélenergiából. Ezzel szemben, az olaj, a gáz és a szén még
mindig domináns szerepet játszik a közlekedésben és a hűtési-
fűtési szektorban, itt helyettesítésük megújuló energiákkal
egyelőre korlátozott sikerrel járt. Ahhoz, hogy az EU elérje célját
– 2030-ra legalább 40%-os kibocsátás-csökkentés az 1990-hez
képest – nagyobb haladás kell. A szén acélipari felhasználásának
kiváltását is tovább kell ösztönözni.
Bár a megújuló áramkapacitás jelentősen növekedett, a fosz-
szilis erőmű kapacitások változatlanok maradtak. A legtöbb tagál-
lamban ezek még mindig alaperőműként uralják az energia mixet.
Ez kihívást jelent, ahogy Európa egy megújulókon alapuló rendszer
kiépítése felé halad. A legtöbb konvencionális erőmű esetében a
rugalmasság hiánya a legfőbb gond: nem arra tervezték őket, hogy
rövid idő alatt ki-be lehessen ezeket kapcsolni.
ENERGIA MIX 2050-BEN
Ez a forgatókönyv a megújulók típusonkénti eloszlását
mutatja az energiaátmenet befejezése (energiahatékonyság
és 100% megújuló) után.
10 ország, akik a legtöbbet profitáltak, előrejelzések 372
Egyesült Királyság
nap hő (beleértve a lakossági, kereskedelmi 333
és kormányépületek háztetőit)
naperőművek (beleértve a koncentrált napenergiát)
szárazföldi szélenergia
tengeri szélenergia
egyéb (beleértve a hullám-,földhő, víz-
és árapály energiát)
új üzemeltetési és építési
367
munkahelyek ezer egységben
Franciaország
500
319
200
Spanyolország
A körök méretarányosak
24 ENERGIA ATLASZ 2018
Másrészt a nap- és szélenergia termelés időjárásfüggő és a
napelemek sem termelnek éjszaka. A megújulók növekvő ará-
nya miatt a rendszer flexibilitása létfontosságúvá vált. A hálózati
rendszer akkor stabil, ha gyorsan tud reagálni a változó keresletre
és kínálatra.
A “szektorok kapcsolódása” úgy válaszol ezekre a kihívásokra,
hogy a villamos energia ágazatot a közlekedési és a hűtési-fűté-
si ágazattal kapcsolja össze. E keresztkapcsolatok lehetővé ten-
nék, hogy a maradék áram felhasználható legyen a lakóépületek
fűtésére, hőtárolásra a távfűtés hálózatokban, ipari folyamatok
hűtésére, elektromos autók akkumulátorainak töltésére, ezzel
csökkentve a kibocsátásokat. Azáltal hogy összekapcsoljuk a hűté-
si-fűtési, közlekedési és villamos energia ágazatokat, a már elérhető
technológiák segítségével képesek vagyunk létrehozni egy tel-
jesen megújulókra alapozott rendszert. Az elektromos járművek
arányának 80%-ra növelésével 2050-re 255 megatonnával csök-
kenthetjük a kibocsátást. Hatására egyúttal kevesebb elöregedő,
fosszilis erőművet kellene fenntartani vagy épp újat építeni.
Ahhoz, hogy a szektor-kapcsolás gazdaságilag is járható le-
gyen, elkerülhetetlen, hogy a végfelhasználók villamos energia
árai a valós keresetet és kínálatot tükrözzék.
Amikor energiatöbblet van, az áraknak csökkenniük kell, hiány
esetén pedig növekedniük. Ez ma nem így van. Manapság, a ház-
Az összes szektor villamosítható lenne, ha lebontanánk
a köztük lévő határokat. A bioüzemanyagokra
többé már nincs szükség ebben a folyamatban.
1,560
Hollandia
367 204
Németország
Belgium Lengyelország
160
Csehország
188
682
Ausztria
ENERGY ATLAS 2018 / THE SOLUTIONS PROJECT
907
Olaszország
 A szektorpárosítás a legjobb

ENERGY ATLAS 2018 / AGORA

TRANSZFORMÁCIÓ A KAPCSOLÓDÓ SZEKTOROKBAN
eszköz az EU azon céljának
Az összepárosított ágazatok terve és a főbb “áram átalakítása X-é” technológiák
eléréséhez, hogy 80-100%-kal
csökkentse kibocsátását.

áram- áram
tárolás szektor

áramból mobilitás áramból hő

hálózat
(power-to-mobility) (power-to-heat)

áram- közlekedési fűtési hő-

tarolás ágazat ágazat tárolás

tartások ugyanazt az árat fizetik az áramért, akkor is, amikor csök- pl. a hőszivattyú, elektromos autók, áramból hő és kereslet-
ken a kereslet, pl. éjszaka vagy szabadságok idején, vagy amikor oldali gazdálkodás. E technológiák piacra viteléhez szükség van
lelassul az ipari termelés. Ezen időszakokban a villamos energia rendszerszintű, integrált megközelítésre, szakpolitikai háttérrel.
nagykereskedelmi ára közel a nullára esik vagy negatívba megy A szektorkapcsolás EU-szerte növelni fogja a rendszer rugal-
át, azaz ilyenkor az erőmű üzemeltetők fizetnek az áram hálózat- masságát és erősíti az energiabiztonságot. Ugyanakkor csökken-
ba táplálásáért. A logikus az lenne, ha néhány erőművet ilyenkor teni fogja új áramtermelő egységek építésének igényét, lehetővé
lekapcsolnának, de a nagy hagyományos szén és atomerőműveket teszi a régi, szennyező erőművek kiiktatását; csökkenti a szén-
nem a gyors leállásra és újraindításra tervezték. dioxid kibocsátást és a hosszú távú költségeket.
Mostanáig a kibocsátáscsökkentési stratégiákat egymástól
függetlenül valósították meg a hűtési-fűtési, villamos energia és
közlekedési ágazatban. A szektorkapcsolásban rejlő lehetőségek
– mint az energiahatékonyság növelése, kibocsátás- és költség-
csökkentés – egyelőre kiaknázatlanok maradtak.
Az utóbbi években viszont előtérbe került az integrált meg-
közelítés. Az első ilyen integrálási kísérlet a közlekedési ágazatban
AZ OKOS EURÓPA ÁRCÉDULÁJA
van: a többletenergiát az elektromos autók akkumulátoraiban
A „minden marad a régiben”, és a „zéró karbon” forgatókönyvek
tárolnák, csökkentve ezzel a folyékony fosszilis üzemanyagok irán- éves költségei ágazatonként, EU 2050, milliárd euró, előre jelzett
ti igényt. árak 2050-ben
A hűtési-fűtési és villamos energia szektor párosítása két mó-
szén-kibocsátás üzemeltetés és menedzsment
don fog létrejönni: villamosítással és technológiai fejlesztések által. tüzelők beruházások
Világszerte a legtöbb családi házban szénnel, gázzal vagy rossz
minőségű tüzelőanyagokkal fűtenek. Sok esetben, amikor nincs pénzügyileg nem meghatározott,
3,500 nem beszámított
gázhálózathoz való hozzáférés, vagy nem költséghatékony egy
közvetlen hőszolgáltató rendszer kiépítése, a villamosítás lehetne
3,000 energia-
az egyetlen alternatíva.
biztonság
Az olyan új technológiák, mint például az ”áramból hő”
2,500
(Power-to-Heat) szintén hasznosak. Ez egy olyan hibrid rendszer,
ahol az elektromos áramot kiegészítésként használják a hagyo- környezeti
2,000
mányos gáz vagy fatüzeléshez. Napos, szeles napokon ugyanis terhek
sok, fűtésre is használható megújuló áram termelődik. A nagy
nap- és szélenergia potenciállal rendelkező országok háztartá- 1,500
egész-
saiban gyorsan terjed ez a fűtési megoldás. EU forgatókönyv, ségügyi
ENERGY ATLAS 2018 / CONOLLY ET AL.

„minden marad terhek

A szektorpárosítás elhagyhatatlan a megújulókra való át- 1,000
a régiben“
téréshez. Vonzza az innovatív technológiák használatát, mint munka-
„zéró karbon“, hely te-
500
100%-ban megújulók remtés

Az EU-ban lehetséges egy 100%-ban megújulókon alapuló 0

energiarendszer kialakítása; ráadásul
minden tényezőt figyelembe véve elérhető áron.

ENERGIA ATLASZ 2018 25

 VILLAMOS ENERGIA

FESZÜLTSÉG ALATT
A megújuló energiára való áttérés nem csak Európában szükségesek a piaci mechanizmusok például a rugal-
arról szól, hogy néhány hektárt napelemekkel, masság biztosítására, amely lehetővé teszi a megújulók nagyobb
szélturbinákkal fedünk le és már csatlakozha- részarányát az energiamixben.
Amikor az időjárási feltételek kedvezőek, a szél- és nap-
tunk is a hálózatra. A villamosenergia hálózato-
energia könnyen dominálni tudják az energiamixet. Ellen-
kat úgy kell kezelni, hogy azok képesek legyenek tétben a fosszilis erőművekkel, a nap- és szélerőműveknek
pontosan kiegyensúlyozni az áramkeresletet nincs tüzelőanyag és szén-dioxid kibocsátási költségük, üzemel-
a kínálattal. Ez nem egyszerű feladat. tetésük és karbantartásuk is általában olcsóbb. Így árban alá tud
menni a fosszilis erőműveknek és legolcsóbb áramtermelőként

A
z európai energiamixben a megújuló energiák egyre fon- elsőként tud betáplálni a hálózatba. A folyamat persze kihívást
tosabb szerepet töltenek be. A fejlett technológiáknak jelent a villamos energia piac számára.
köszönhetően, megfelelő időjárási és piaci tényezők Szeles és napos napokon sok áramot táplálnak a nap- és
esetén, a nap- és szélenergia uralkodó energiaforrásokká váltak szélerőművek a hálózatba. Ez olyan alacsony szintre nyomja le az
az energiamixben. Még az olyan technológiailag kihívást jelentő árakat, ami a szél és napenergia rendszereket üzemeltetők kezdeti
projektek is, mint pl. a tengeri szélfarmok, fix átvételi ár nélkül befektetési költségeit sem fedezi. Támogatási tervek nélkül nem
is bevonzzák a magánfinanszírozásokat, piaci alapon és árakon. tudnak profitot termelni. Amikor eláll a szél, vagy éjszaka a nap-
Azonban a teljes energiaátmenet nem tud hirtelen végbemenni. és szélerőművek nem termelnek, más erőforrásoknak (vagy nagy
áramtárolóknak) is be kell kapcsolódniuk az ellátáshiány áthi-
dalásához.
A fent említett problémák kezelésére az Európai Bizottság
ENERGY ATLAS 2018 / ECOFYS

TÚL SOK PÉNZ A SZENNYEZŐ ENERGIÁRA

és az EU egyes tagállamai fontolgatnak, vagy már be is iktattak
Kutatásra, fejlesztésre és demo projektekre költött összegek
19 EU tagállamban, 1974–2007, százalékban különböző mechanizmusokat. Ilyen pl. a kapacitás árverés; vagy
hogy engedélyezett erőművek kereskedhetnek a betáplálási
0.8 geotermikus kötelezettségük egy részével; vagy zónák közötti egyensúlyozás
2.8 bioüzemanyagok a keresleti és kínálati oldalak terén. Az effajta intézkedések extra
2.4 szél bevételt jelentenek az áramtermelőknek, energiatárolóknak és
5.6 nap kereslet-rugalmas erőműveknek rendelkezésre állásuk és háló-
zatszabályozási képességük szerint. Ha e szereplőktől azt várjuk,
5.9 szén
hogy elősegítsék az energiaátmenetet, a kapacitásalapú kifizeté-
66.0 atom (maghasadás)
4.1 olaj és gáz sek elő kell, hogy mozdítsák a szél- és napenergia túlsúlyú ener-
giarendszert célzó befektetéseket. Ideális esetben ezek a kifize-
12.5 atom (fúziós) tések nem támogatnának további szükségtelen befektetéseket
a fosszilis infrastruktúrába. Jelenleg 13 európai ország, beleértve
Németországot, Franciaországot, a skandináv országokat és az
Egyesült Királyságot, fizet valamilyen kapacitásmechanizmust az
Jelenlegi támogatások technológiánként évente, milliárd euróban áramtermelők számára.
Az elektromos hálózat azzal is stabilabbá tehető, ha kezelik a
biomassza
nukleáris 6.6 fogyasztók által valóban igényelt áram mennyiségét. Ennek egyik
víz módja, hogy összegyűjtik azokat a fogyasztókat, akik hajlandóak
8.3 szén
5.0 egymáshoz igazítani az aktuális energiafogyasztásukat. „Kereslet
14.7 szél 9.7 gáz csoportosító” cégek aztán a hálózatüzemeltetőnek ajánlják ki az
egy fogyasztói bázisba tömörült felhasználókat. Ha áramhiány van
nap
11.2 1.1 6.6 a hálózatban (például egy felhős, szélcsendes napon, amikor nem
geotermikus, egyéb vagy alig termelnek a nap- vagy szélerőművek), a hálózatüzemel-
tető csökkenteni tudja a csoportban lévő fogyasztók által felhasz-
járulékos ingyenes EU kibocsátási kvóták nált áramot. Azáltal, hogy egységben működnek, a csoportban
8.6 minden egyes fogyasztónak átmenetileg csak egy kicsivel kell
energiatakarékosság
támogatása
13.7 csökkentenie áramfogyasztását. Ugyanakkor napos és szeles na-

27.4 összesen
pokon, amikor áramtúlkínálat van, a hálózatüzemeltető növelheti

az energiaigény támogatása*
99.4
* adócsökkentések stb.; hajlamos egyéni üzemanyagokat támogatni az üzemanyag-keverékben
lévő helyükhöz viszonyítva. - 2014-ben közzétett tanulmány 2012-es adatokkal.
Egy friss tanulmány vizsgálta a támogatásokat
és K+F költéseket az energiaszektorban.
Kimutatta, hogy még mindig eurómilliárdok mennek
a fosszilis és nukleáris energiaforrások támogatására.

26 ENERGIA ATLASZ 2018

 ENERGY ATLAS 2018 / AGORA
A MEGÚJULÓK MIXE AZ ÁRAMTERMELÉSBEN: NÖVEKEDÉS EURÓPA-SZERTE 74 24
Szél, biomassza és napenergia használatának aránya a nemzeti villamosenergia-termelésben,
százalékban 19

2011 2017 27

Az EU villamosenergiájának 28
előállítási mixe, 2017 Finnország
Svéd-
11.2 szél ország
30
15
3.7 nap Dánia
megújulók Írország
30.0 6.0 biomassza 18 15
Egyesült
9.1 víz Királyság Hollandia

4.1 egyéb fosszilis 21 9

Lengyelország
Belgium
9.6 lignit Német-
ország Cseh- 8
ország
10
koszén 8 Szlovákia 16
11.0
fosszilis 29 Ausztria
44.4 25 Franciaország 18 Magyar-
4
ország
24 Szlovénia Románia
19.7 földgáz
7
Horvát-
ország 17 Bulgária
Spanyol-
Portugália
ország
atom Olaszország
25.6
Görögország

A vízadatok és néhány uniós tagállam nem szerepel az alacsony adatmennyiség miatt

A megújulók aránya gyorsan növekszik a teljes energiamixben, de

a fogyasztói csoport rendelkezésére álló áram mennyiségét.
Az ilyen keresletoldali válaszok csökkenteni tudják a költségeket
és az áramszolgáltató rendszer szénlábnyomát, miközben növelik
a rugalmasságot, mivel a csoportba tömörült fogyasztók gyorsab-
ban tudják változtatni terhelésüket, mint egy fosszilis vagy nuk-
leáris áramtermelő.
A két, keresletoldali válasz-technológia, amely a leggyorsabb
reakcióra képes, és amelyben a legnagyobb szabályozási potenciál
van, a hálózati akkumulátor rendszerek és az elektromos kazánok.
Az akkumulátor-rendszereket akkor töltik fel, amikor bőséges és
olcsó energia áll rendelkezésre, és akkor táplálják vissza a hálózat-
ba, amikor az áram kevés és drága. Az elektromos kazánok vagy
bojler-rendszerek melegvíz formájában tárolják az energiát:
a hálózat áramfeleslegét vízmelegítésre használják, amely tisz-
ta és olcsó hőforrás a távfűtő rendszereknek. A forró víz szintén
könnyen, gazdaságosan és hosszú távon is tárolható, és akkor
használható fel, mikor az a legszükségesebb és legértékesebb.
Egy másik megoldás a megújulók időjárásfüggő termelésé-
nek, változékonyságának kezelésére a különböző földrajzi helyek
közötti energia-megosztás. Például áram szállítása a szélener-
giában gazdag területekről (mint a szeles Északi-tenger) a magas
áramfogyasztású területekre (pl. a kontinens nagyvárosai). Azaz
időszakos áramfelesleggel rendelkező helyekről olyan helyekre,
ahol áramhiány, túlkereslet van. Az ilyenfajta hálózatnak rugal-
masabbnak és válaszképesebbnek kell lennie, mint a jelenlegi
rendszer; olyan, ahol a kereslet és a kínálat is relatíve könnyen
előrelátható. Megújulókban gazdag elektromos áram termelő
nagyon különböző tempóban. Miközben az atomenergia haszná-
lat már elavult, a fosszilisok még mindig dominálják a piacot.
rendszer üzemeltetése bonyolult és drága lenne kiterjesztett
hálózat nélkül. Ahhoz, hogy kontinens-szerte a legtöbbet hozzuk
ki a sokféle megújuló energiaforrásból, változó körülmények
között, Európának össze kell kapcsolnia a nemzeti energia-
hálózatokat egy nagyobb hálózatba. Mivel a hálózatok már össze-
köttetésben vannak, a különböző országok már most keresked-
hetnek az árammal egymás között. Azonban a keresztkapcsolatok
erőssége és kapacitása országról országra eltérő. Közép-Nyugat
Európában és Skandináviában szabadon lehet kereskedni az
árammal. Ezekben az országokban az áram ára közel azonos is
marad. Másrészt viszont vannak nem megfelelően összekapcsolt
országok, mint például Francia- és Spanyolország, ahol az inter-
konnektor kapacitás meg sem közelíti a nemzeti hálózati kapacitás
10 %-át, pedig ez az EU célszint.
Megfelelő tervezéssel felszabadítható a megújulókban rejlő
összes potenciál, anélkül hogy veszélyeztetnénk az áramellátás
biztonságát. Ez magába foglalja az áramtermelők és fogyasztók
hálózathoz való kapcsolódását szabályozó technikai jellemzők
felülvizsgálatát, a piacok reformját, hogy kisimítsák az energia-
szolgáltatás egyenetlenségeit, és a karbon piac felülvizsgálatát.
Ehhez szükség van új távvezetékek építésére és az országok közötti
összeköttetés növelésére. Ezek megvalósításához komoly politikai
akarat és nagy volumenű befektetések kellenek.

ENERGIA ATLASZ 2018 27

 MOBILITÁS
ÚTON EGY
TISZTÁBB JÖVŐ FELÉ
Azok az ingázók, akik órákig állnak a füstös
dugókban, világosan látják, mennyire szükséges
és sürgős a tisztább és hatékonyabb közlekedés.
Egy észszerű közlekedési politikának
kombinálnia kell az új technológiákat a már
bizonyított megközelítésekkel.
A
kibocsátáscsökkentés terén a közlekedési szektor (amely
magában foglalja a közúti, vasúti, hajó- és légi közlekedést)
megrekedt a lassító sávban: jelenleg ez az EU legnagyobb
kibocsátású szektora.
A közlekedés láthatóan az egyetlen olyan szektor, ahol a ki-
bocsátások növekedtek és nem csökkentek 1990 óta. Átmenetileg
kissé visszaesett a kibocsátása a 2007-es csúcshoz képest, de az
elmúlt három évben újra növekedett a nagyobb közúti forgalom
miatt mind az utas-, mind a teherszállításban.
A dízelbotrány, amely szalagcím volt 2015-ben, megingat-
ta az autógyártók hitelességét a fogyasztók szemében. Számos
autógyártót kaptak rajta, hogy kiiktató eszközök alkalmazásával
csaltak a kibocsátási teszteken. Úgyszintén évekig lobbiztak az
üzemanyag-hatékonysági célkitűzések ellen. E botrányok és
a tisztább városi levegő iránti növekvő igény hatására körvonala-
zódik a belső égésű motorok vége. Németországban a „közleke-
dési átmenetet” egy lapon említik az energiaátmenettel: a köz-
lekedés terén is váltani akarnak tisztább energiaforrásokra.
Hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást, a közlekedési
rendszernek egyidejűleg kell drasztikusan csökkentenie az egyéni
autóhasználatot, és a fennmaradó közlekedésnek váltania kell
elektromos hajtásra. Mivel a légi közlekedésben jelenleg nincs
reális esély, hogy érdemben csökkentsék a kibocsátásokat, ke-
vesebbet kellene repülnünk. Jelentősebb, de átterhelő kibocsátási
megtakarítások abból származtak, hogy az üzemanyagokat bio-
üzemanyagokkal keverték, de ezek negatív környezeti és társa-
AZ INTELLIGENS TÖLTÉS
Csúcsterhelés elkerülése vs. standardtöltés elektromos járművek (EJ) esetén, globális előrejelzés 2040-re
EJ flotta fogyasztási profil, munkanapokon
standard feltöltés
intelligens feltöltés
28 ENERGIA ATLASZ 2018
dalmi hatással jártak.
A járművek esetében a megújulókra való áttérés megle-
hetősen gyors. Az elektromos autók eladása az EU-ban több mint
a duplájára nőtt az elmúlt három évben, ami éves szinten 39%-os
növekedést jelent.
Akkor lehet egy elektromos autó alacsony kibocsátású, ha
megújuló energiaforrásokból származó árammal működik. Sze-
rencsére ennek egyre nagyobb az esélye. Már 2016-ban minden
újonnan telepített energiatermelő kapacitásnak több mint 80%-a
megújuló volt az EU-ban. Mivel a korábbi erőműveket (tipikusan
szén és nukleáris) fokozatosan teljesen, vagy részlegesen kivonják a
forgalomból, Európa áramhálózata egyre tisztábbá válik.
A széntől való függésük miatt az olyan országok, mint például
Lengyelország vagy Németország a leginkább szén-intenzív ener-
giatermelők az EU-ban. De még itt is, az elektromos járművek
kisebb kibocsátásúak a teljes életciklusukat tekintve, mint a dízel-
autók, még akkor is, ha az akkumulátorok és járművek gyártásakor
keletkezett kibocsátásokat is beleszámítjuk. Lengyelországban egy
átlagos elektromos jármű 25%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki
az élete során, mint egy dízelautó. Svédországban, amely az egyik
legtisztább energiamixű ország az EU-ban, 85%-kal kevesebb
károsanyagot bocsát ki egy elektromos autó.
Az elektromos autók sokkal hatékonyabban alakítják át az ener-
giát mozgási energiává, mint a belsőégésű motorok. A brüssze-
li Vrije Egyetem által a „Közlekedés és Környezet” civil szervezet
számára elvégzett kutatás szerint, ha az EU energiamixe a jelenle-
gi ütemben folytatja a dekarbonizációt, akkor a teljes EU-t nézve
2030-ra az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátása keve-
sebb, mint a fele lesz a dízel autókénak, a teljes életciklusuk alatt.
A kontrollált töltés egyre hatékonyabbá válik,
ahogy a fejlett elektromos és a közlekedési hálózat
egyre inkább összekapcsolódik.
kapacitáscsökkenés az intelligens töltésnek köszönhetően
300 GW
190 GW
110 gigawatt
ENERGY ATLAS 2018 / IEA
megtakarítás
500 millió EJ
110 GW: 37 ezer db. mai átlagos
szélturbina összkapacitása
 ENERGY ATLAS 2018 / STOCKMAR
SZENNYEZŐ KÖZLEKEDÉS HELYETT TISZTA MOBILITÁS
Néhány cselekvési terület az utakon egy intelligens és fenntartható városban nap-
elemes ház-
tetők a helyi
energia
előállításhoz
akku-
mulátor-kutató
és előállító
létesítmények

kereslet
által vezérelt
közlekedés

vonzó
utak kerék-
párosoknak
és gyalogo-
soknak
villamos-
pályák és
elektromos
önvezető buszok
autók, kiterjesz-
tett tömeg-
közlekedés

töltő-
állomások
magánjárművek
számára

Az új elektromos autók egy töltéssel egyre messzebb jutnak, a
hatótáv és a választék egyre bővül, ahogy az egyértelműen látható
volt a 2018-as Genfi Autószalonon.
Az elektromos járművek fontos szerepet töltenek be, mert
kölcsönhatásban vannak az áramhálózattal. Egy elektromos
járműflotta nagy mennyiségű energiát tud rugalmasan tárolni és
leadni. Ahogy azt a BMW Chargeforward kaliforniai programja
jól példázza: fizetnek a járműtulajdonosoknak, amennyiben bele-
egyeznek a rugalmas akkumulátortöltésbe. Ez lehetővé teszi a
“csúcstalanítást”, mivel az autókat nem azonnal töltik fel, hanem
amikor optimális hálózati áramtöbblet áll rendelkezésre.
Nemcsak a járművek válnak elektromossá. A Bloomberg
Energy előrejelzései alapján hét éven belül a világ összes
tömegközlekedésben használt buszának fele elektromos lesz.
Az EU-n belül az elektromos buszok gyártása jóval elmarad a
kereslethez képest. Emiatt például Brüsszel, Lisszabon és Stuttgart
el kellett, hogy halassza a tömegközlekedés villamosítását.
A német MAN cég ausztriai gyárában (Steyr-ben) éves szinten,
több mint száz elektromos kisteherautót tervez gyártani. A Daim-
ler 2021-től tömegesen gyártja az elektromos városi és térségi
szállító teherautókat. Hamarosan a Volvo is hasonló bejelentésre
készül. Rotterdami bázisáról a kínai BYD cég már zéró kibocsátású
kamionokat hoz forgalomba. Miután 2017-ben a Tesla piacra dob-
Villamosítás és kommunikáció:
kulcsfontosságú szerepet tölt be
a mobilis városi társadalmak számára.
ta a teljesen elektromos, 40 tonnás, távolsági szállításra alkalmas
kamionjait, folyamatosan veszi fel az EU-s megrendeléseket.
A nulla kibocsátású közlekedés felé való sikeres átmenet
érdekében az európai kormányoknak és az EU-nak meg kell hoznia
a megfelelő szabályozásokat – például, hogy az autógyártók gyár-
tott járműveinek egy része (%-a) elektromos legyen, egy adott
határidőre.
Több európai országban gyakorlat vagy megvalósulás alatt
van hidrogénhajtású jármű pl. hidrogénes vonat Németország-
ban, hidrogénes teherautók Svájcban.
A hatékonyabb belső égésű motorok rövidtávon képesek
csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, a jövő mégis a teljes
dekarbonizációban van. Az pedig azt jelenti, hogy minimali-
záljuk a járművek városon belüli használatát, jelentősen befek-
tetünk a közösségi közlekedésbe és infrastruktúrába, fejlesztjük
a várostervezést, elősegítjük, hogy minél többen biciklivel vagy
gyalogosan közlekedhessenek, ill. ha járműre szállnak, az elektro-
mos legyen. A jövő megújuló és elektromos.

ENERGIA ATLASZ 2018 29

 FŰTÉS ÉS HŰTÉS
EGY BIZONYOS FOKIG
A legtöbb esetben, Európában az időjárás
vagy túl hideg vagy túl meleg a komfort-
érzetnek. A hűtő és fűtő berendezések rengeteg
energiát fogyasztanak. Az új szakpolitikák és
technológiák tudnák növelni a hatékonyságot
és csökkentenék mind a költségeket,
mind az üvegházgáz-kibocsátást.
A
hűtés és fűtés együttesen az EU végső energia-
szükségletének 50%-át teszi ki: ennek nagy része az ipari
és a háztartási célú fűtés. A fosszilis tüzelőanyagok még
mindig uralják ezt az ágazatot, 2016-ban a megújulók mindössze
18,6%-át tették ki a szektor teljes energiafelhasználásának.
Ennek ellenére az EU élen jár a megújuló hő termelésében.
Az arány Svédországban a legmagasabb, ahol a megújulók
68,6%-át teszik ki a hűtési-fűtési mixnek, a távfűtés 60%-a pedig
biomassza energiából származik. 2016-ban Dániában a távhő-
szolgáltatás 39,6%-a származott biomasszából (és hulladék-
hasznosításból).
Mivel az energia nagy része fosszilis tüzelőanyagokból szár-
mazik, a szektor jelentősen növeli Európa karbon lábnyomát.
Jelenleg három stratégia kínál megoldást. Az első, nulla szén-
kibocsátással járó megújuló energia technológiák széles körű
alkalmazása. A második, az épületek hatékonysági szintjének
növelése, és korszerű távfűtési rendszerek használata, amelyek-
kel a teljes energiaigény is csökken. Harmadszor pedig a villa-
mosítás úgy, hogy a fosszilis tüzelők helyett megújulókból nyerik.
Az EU 2016-os Tiszta Energia Javaslatcsomagjának fő mozgató-
FÉNYKORUKON TÚL
Elavult vízmelegítők és fűtőberendezések aránya az uniós
háztartásokban, százalékban
22
34
gáz villamos
energia
átlag élettartam: 15–20 év átlag élettartam: 20–30 év
47
kőolaj szén
átlag élettartam: 20–25 év átlag élettartam: 40–80 év
30 ENERGIA ATLASZ 2018
rugója az energiahatékonyság. Javaslataiban támogatásokkal
gyorsítaná fel az épületek energetikai korszerűsítését és a meg-
újulók integrálását, és támogatnák a tiszta energia témájú kutatást
és innovációt. Az épületek karbonlábnyoma számos tényezőtől
függ: a földrajzi jellemzőktől, felhasználói igényektől, az épület
típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától
és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épület-
állomány bővítési lehetőségeitől.
Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid ki-
bocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy minimalizáljuk
az energiaveszteséget. Igaz, a meglévő épületek energiahaté-
konyságát is lehet növelni: utószigeteléssel, természetes
szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, hővissza-
verő festéssel, illetve napelemek telepítésével áram és/vagy
melegvíz előállítására. Cserében ez lehetővé teszi, hogy hűtési és
fűtési rendszereket telepítsünk, és hogy elkerüljük a felesleges
költségeket és energiapazarlást. A napenergiát használó ún. ak-
tív ház e technológiákat kombinálja: a napelemek nagy tartály
vizet fűtenek fel, ami hőraktár. A szigetelés, a szabályozott
szellőzési és hővisszanyerő rendszer minimálisra csökkenti az
energiaveszteséget, és kiváltja a fosszilis tüzelők használatát.
A napenergia egyike a legalkalmasabb hűtés-fűtésre használt
megújuló energiaforrásoknak Európában. A szolártermikus
rendszerek képesek Napból közvetlenül hő előállításra, vagy folya-
dékot melegítenek, amely gőzt termel, utóbbit erőművekben
áramtermelésre használják (ezzel ellentétben a napelemes
rendszerek a napenergiát képesek közvetlenül árammá alakítani).
A napenergia használható épülethűtési rendszerek üzemelteté-
sére is. A szolártermikus rendszerek napjainkban 20 terawatt óra
(TWh) hőenergiát állítanak elő, ami csupán 1%-a az EU teljes fűté-
si szükségletének, valamint 3,3%-a az áramtermelésnek. Tehát
a szolártermikus energia további kiaknázása nagy potenciált
hordoz magában. Egyes szakértők szerint 2030-ra az EU képes
lesz fűtési szükségleteinek 4-15%-át szolártermikus energiából
fedezni, 2050-re pedig annak 8-47%-át. Az alacsonyabb százalé-
kok elérése az „ölbetett kéz” forgatókönyv esetén valósul meg,
a magasabbak pedig kutatások és teljes politikai támogatás
mellett. Az utóbbi esetén a szolártermikus rendszerek 580
TWh-ot tudnak termelni 2030-ra és 1,550 TWh-ot 2050-re.
A nagy fosszilis energiafüggőség mellett további kihívás az
erős biomassza-túlsúly a szektor energiamixében, ill. annak
következményei, mint pl. az erdőirtás és föld konfliktusok.
A biomasszának nagyon magas fenntarthatósági kritériumnak
kell megfelelnie (biológiai sokféleség, levegőminőség, stb.) és
helyben kell elérhetőnek lennie. A biomassza (főleg fa) teszi ki a
teljes lakossági és ipari hőtermelés 15%-át az Európai Unióban,
a megújulók 92%-át adva a fűtési szektorban. A hő nyerhető a talaj-
ból (geotermikus energia vagy földhő), a vízből vagy levegőből,
hőszivattyú segítségével.
ENERGY ATLAS 2018 / EURACTIV
58 Fűtési és hűtési szükségleteinek kielégítésére az EU a fosszi-
A hatékonyabb fűtési rendszerekbe való befektetés javítja
az energiahatékonyságot, csökkenti a kibocsátást,
pénzt takarít meg és új munkahelyeket teremt.
 0.1

ENERGY ATLAS 2018 / HRE4, EUROBSERV’ER

FORRÓ POTENCIÁL FI
Besugárzás és 0.5
szolártermikus kollektorok EE
(napkollektorok), 2016 SE 0.0
1.6
Napkollektorok: DK LV
IE UK 0.0
kék körökkel jelölve,
0.3 LT
millió négyzetméterben mérve
0.0

19.1
0.7 0.7

besugárzás optimális szögből, 0.7 NL

egy négyzetméterre évente eső 2.1
kilowattórában (kWh/m2/év) mérve BE
1,300 alatt LU PL
1,300 – 1,500 DE CZ 1.1
1,500 – 1,700 0.2
1,700 – 2,000 0.1 SK

3.0
FR 5.2 AT
0.3 HU
SI RO
HR
0.2 0.2
1.2 PT IT
0.2 BG
ES 0.1

3.9 4.2
4.5
GR

MT 0.1 0.6 CY

AT: Ausztria, BE: Belgium, BG: Bulgária, CY: Ciprus, CZ: Csehország, DE: Németország, DK: Dánia, EE: Észtország, ES: Spanyolország, FI: Finnország, FR: Franciaország, GR: Grörögország, HR : Horvátország,
HU: Magyarország, IE: Írország, IT: Olaszország, LT: Litvánia, LU: Luxemburg, LV: Lettország, MT: Málta, NL: Hollandia, PL: Lengyerország, PT: Portugália, RO: Románia, SE: Svédország, SI: Szlovénia,
SK: Szlovákia, UK: Egyesült Királyság

Dél-Európa hatalmas napenergia potenciállal rendelkezik

lis tüzelőanyagokat fokozatosan megújulókkal és hulladékhővel épületbelsők hőszabályozására és ipari felhasználásra, még
helyettesíti. Az elektromos vagy hőszivattyús bojlerek helyet- nagymértékben kiaknázatlanul.
tesíteni tudják az olajjal és a gázzal működő egységeket. A hő-
tároló rendszerek pedig energiát spórolnak meg és növelik
a hatékonyságot. A megújulók hő és áram előállítására való ban, ez nem elegendő a valós hatás eléréséhez.
felhasználása a távfűtésben és a hűtési rendszerekben csökken- Viszont ez az első olyan stratégia, ami kiemeli a megújuló
teni tudná az üvegházgáz kibocsátást és a fogyasztók költségeit. energiaforrások fontosságát a távfűtésben és hűtésben. A fűtési,
Az effajta ágazatokon átívelő technológiák lesznek az ágazat közlekedési és a villamosenergia ágazatok összekapcsolása vá-
következő nagy dobásai. laszt tudna adni ezekre a kihívásokra.
A technológiák széleskörű elterjedését azonban még min-
dig számos tényező korlátozza. A fogyasztás lakóépületek és más
épületek milliói között oszlik el. A korszerűsítés viszont költséges.
ENERGY ATLAS 2018 / EEA

SZÁNDÉKOS KÉTÉRTELMŰSÉG
A hűtési-fűtési ágazat nemzeti és regionális piacai töredezettek.
Fűtési és hűtési időszakok Európában
A fosszilis tüzelőanyagok olcsó ára, és az azokat támogató kor-
27,000 180
mánydöntések megnehezítik a megújulók versenyhelyzetét. Az fűtési időszak napjai
EU tagállamai még mindig lagymatagok a megújuló politikák 25,000
trend 160

támogatásában. 140
23,000
Az Európai Bizottság már felismerte a megújuló részarány 120

növelésének szükségességét a hűtési-fűtési ágazatban. Bár a fris- 21,000 100

sen elfogadott Megújuló Energia Irányelv (REDII) erősebb, mint a 80
19,000
2016. novemberi kezdeti javaslata, mert már évente 1,3%-os meg- 60
újuló részarány növekedést jósol 2030-ig a fűtés-hűtésben továbbá 17,000 hűtési időszak napjai
40
a végső energiafogyasztásban 27%-ről 32%-ra minden tagállam- trend
0 0
1985 1995 2005 2015 1985 1995 2005 2015

Az időszakok mérése annak függvénye, hogy a külső léghőmérséklet milyen hőfokon

Kevesebb fűtési nap és több hűtési nap – a klímaváltozás és mennyi ideig van egy bizonyos küszöbszint alatt (fűtésnél) vagy felett (hűtésnél).

egyértelműen észrevehető Európában.

ENERGIA ATLASZ 2018 31

 ENERGIAHATÉKONYSÁG
HOGYAN LEHET A KEVESEBB TÖBB
Rosszul szigetelt épületek, elavult gyári
berendezések, háztartási gépek, amelyek
nem szürcsölik, hanem nyelik az energiát.
A használt energia nagy része kárba vész.
Az EU irányelvei nagy erőkkel dolgoznak
ennek megváltoztatásán.
A
z energiahatékonyság a modern gazdaság és társadalom
alapja. Az ipari forradalom idején, az energiahatékony-
ságot célzó technológiák fejlődése a korábban még
exkluzívnak számító termékeket sokkal több ember számára
tette elérhetővé.
A megspórolt energiát elnyelte a megnövekedett fogyasztás;
új energiaforrások kerültek előtérbe, hogy fedezzék a felmerülő
szükségleteket – kezdetben a szén, majd a kőolaj és a földgáz, majd
az atom. Európa függővé vált az olaj- és gázimporttól és mostanáig
nagy reményeket fűzött az atomenergiához. Eközben kevéssé
foglalkozott az energiahatékonyság fejlesztésével fogyasztói vagy
ipari szinten.
Pedig a mozgástér nagy: a Nemzetközi Energia Ügynökség
(IEA) olyan erőforrásként tekint az energiahatékonyságra, mint
ami minden országnak bőségesen rendelkezésére áll. Így lehet
leggyorsabban és a legolcsóbban kezelni az energiabiztonsági, a
környezeti és a gazdasági kihívásokat. Szolgáltatások, termékek,
fogyasztói magatartások és egyéb folyamatok kivitelezhetők és
tervezhetők kevesebb energiafelhasználással is. Jó példa erre a
hatékony ipari üzemek kialakítása, a jobb épületszigetelés, a gaz-
daságos járművek használata, a több gyaloglásra és biciklizés-
re való ösztönzés és a nem energiatakarékos wolframszálas
izzólámpák LED-re való cserélése.
A megfelelő szakpolitikák létfontosságúak. A századfordulón
az EU felismerte, hogy szükséges az egységes energiapolitika.
1998-ban az első EU szintű cél az energiahatékonyság növelése
volt évi 1%-kal, tizenkét éven keresztül. Azóta átfogó energiahaté-
konysági keret épült ki fokozatosan, beleértve a termékekre, ipari
folyamatokra, járművekre és épületekre vonatkozó szabályozást.
Az EU energiahatékonysági jogi szabályozása alapján, a becs-
lések szerint 326 millió tonna olajegyenértékének megfelelő
megtakarítás várható 2020-ra. Ezeknek fele a háztartási gépek
(pl.: mosógépek, fagyasztók) minimális teljesítményi és címkézési
követelményeiből ered. A megtakarítás másik fele az épületek
energiateljesítményéről és az energiahatékonyságról szóló irány-
elveknek köszönhető. Az épületek az EU energiafogyasztá-
sának 40%-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 30%-áért felelősek.
A 2010-es épületek energiateljesítményéről szóló irányelv meg-
követeli a kormányoktól a minimum szintek meghatározását.
Minden új épületnek közel nulla energiafelhasználásúnak kell
lennie 2020-ra. Az eladó vagy bérelhető épületeknek energia-
tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, amely osztályozza energia-
hatékonyságukat és szén-dioxid kibocsátásukat.
A 2012-es energiahatékonysági irányelv előírja a tagálla-
mok kormányainak, hogy segítsék az EU-t az energiahatékonyság
20%-os növelésében 2020-ra, az 1990-es szinthez képest. A kor-
mányokon áll, hogy hogyan kivitelezik ezt.
32 ENERGIA ATLASZ 2018
A kormányok energiahatékonysági előírásokat vezethetnek
be, kötelezve az energiaelosztókat, hogy évente 1,5% energiát
spóroljanak meg hatékonysággal. Ezek a tervek jelenleg a nemzeti
szintű energiamegtakarítások 40%-át adják az EU-ban. Ugyanek-
kora energiamegtakarítást érhetnek el a kormányok olyan in-
tézkedésekkel, mint pl. a fejlett fűtési rendszer, dupla üvegezésű
nyílászárók, szigetelt tetők és a tisztább mobilitás támogatása.
Az irányelv energiaauditra kötelezi a nagy cégeket és ugyanerre
ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat is.
További széles körben alkalmazott szakpolitikai eszközök
a pénzügyi és jogi rendszerek az épületek felújítása, a hatéko-
nyabb termékek és járművek vásárlása érdekében, valamint az
energiaadók. Ezen politikák által a hatékonyság növekedése 10%-
os energiafogyasztás csökkenéshez vezetett az EU-ban 2010 és
2015 között, miközben a gazdaság 5%-kal nőtt.
A 2016-os Tiszta Energia Javaslatcsomaggal az Európai
Bizottság először tette a hatékonyságot az energiastratégia
központi elemévé, kiemelve munkahelyteremtő és fejlődést
elősegítő képességeit. A csomag felülvizsgálja az eddigi jogi sza-
bályozást, beleértve az energiahatékonysági és az épületek ener-
giateljesítményéről szóló irányelveket. Az energiahatékonysági
cél viszont nem elég ambiciózus, kb. 32%-os csökkenést tűz ki
2030-ra. Ez messze nem elég az energiatakarékosságban rejlő
potenciál gazdaságos kihasználásához és hogy az EU eleget tegyen
a Párizsi Klímamegállapodásban foglaltaknak.
Az eddigi tárgyalások az Európa Parlament és a tagállamok
között az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének tehermegosz-
tására fókuszáltak. Számításon kívül hagyták a nagyobb energia-
hatékonyság előnyeit, amely pedig a klímapolitika egyik alapköve.
Az energiahatékonyság konkrét változásokat hoz a lakosok-
nak: egészségesebb városok és otthonok; jobb közlekedési háló-
zat és javuló ellenőrzés az energiarendszerek felett. Az, hogy a
fogyasztók az EU minimum energiahatékonysági követelmé-
nyeknek megfelelően, öko-tervezésű és energiahatékonysági
címkézésű háztartási eszközökre váltanak, vagy, hogy magasabb
energiateljesítményűre (azaz jobb energiacímkéjűre) újítják fel
az épületeiket, azt mutatja, hogy képesek változtatni fogyasztói
magatartásukon és váltani az energiahatékony technológiák felé.
Az EU a világ legnagyobb energiaimportőre: a nettó ener-
gia kereskedelmi mérlege elérte az évi 316 milliárd eurót 2007
és 2016 között. Az energiaimportra költött pénz továbbélteti a
nem demokratikus rendszereket, az erdőirtást és olajszennyezést.
Továbbá az importra elköltött összeg már nem fordítható az ener-
giaátmenet előmozdítására, pedig az biztonságosabb és tisztább
energiahálózatot, helyi munkahelyeket, közösségi bevételeket
teremt és csökkenti az energiaszegénységet. Ezek erős érvek
Közép- és Kelet-Európában, ahol még mindig nagy a mozgástér
az energiahatékonyság fejlesztésére.
A nagyobb energiahatékonyság és
a megújuló energiatermelés növekvő hányada
kölcsönösen profitálnak egymásból.
 ENERGY ATLAS 2018 / ECOFYS, EUROSTAT
AZ ENERGIAÁTMENET REJTETT SEGÍTŐJE
Háromszintű energiahatékonysági és négyszintű megújuló energia előrejelzések, Európai Unió

229
Szükséges új megújuló energia-termelő kapacitások,
2020–2030, millió tonna olajegyenértékben 196
(Mtoe)
163
Energiahatékonysági javulás, százalékban:
30 35 40 20.0
126
17.0
53.8
100
49.0
75 75
30.0 45.0
53 27.0 35.0
44
30 EU-28
24
2
27% megújuló 30% megújuló 35% megújuló 45% megújuló
A nagyobb energiahatékonyság elősegíti a magasabb megújuló energia részarány elérését,
mivel csökkenti az energiatermelési összkapacitás-szükségletet.
45% megújulóval és 30%-kal nagyobb energiahatékonysággal 2030-ra,
229 Mtoe új megújuló energia kapacitásra lenne szükség.
40%-kal nagyobb energiahatékonysággal csak 163 Mtoe új megújuló energia kapacitás kell.
Összehasonlításul: 2010–2020 között az EU kb. 80 Mtoe új megújuló energia kapacitást indít.

59.1 74.2
Potenciális megújuló energia részarányok 56.1 64.1
a belföldi energiafogyasztásban 2030-ra, négy szinten
Svédország
Az EU fogyasztásának több mint 1,5%-át
kitevő országokra, 2015-ös adatok szerint

Megújulók részaránya (%)

27 30 35 45 14.0
2016-os helyzet 15.0
Uniós cél 2020-ra
6.0 24.5 40.3 11.3
14.9
21.4 29.8 13.0
22.7 34.0
15.0 Hollandia 20.5 26.5
20.9 32.4
9.3 Lengyelország
18.0 18.6 24.7
26.3 43.5 14.8
22.9 32.1 Csehország
33.5 34.0
Egyesült Királyság
13.0 28.6 49.7
25.4 33.9
8.7
22.5 36.6 Németország
19.6 27.2 14.2 13.0 25.0
24.0
Belgium

23.0 20.9 32.5

43.8 58.3 18.6 24.8
16.0 40.8 48.6 Magyarország
Ausztria
31.7 42.8
20.0
17.3 29.4 35.4
33.6 49.7
17.4 17.0 Románia
30.4 39.0
18.0
Franciaország 15.2
30.5 46.3
27.3 35.7 27.1 42.2
24.1 32.1 28.0 42.9
Spanyolország
Olaszország 25.0 33.0
Görögország

ENERGIA ATLASZ 2018 33

 DIGITALIZÁCIÓ

A GYORS BÁJT NYERESÉGE

A megújuló energia terjedése a nagy erő- erőműnyi áramot termelve. A hálózatüzemeltetőknek utat kellett
művekről a kisebb forrásokra való váltást biztosítaniuk ennek a nagy áram-löketnek. A nagy fosszilis erő-
is jelenti. Hogyan tudjuk napelemek és műveket, amelyek pótolták az áramot a kimaradás idején, újra le
kellett állítani. Csupán két órán belül a német villamosenergia háló-
szélturbinák millióit integrálni egy olyan
zat átkapcsolta az áram termelőforrását nagyrészt megújulóról
megbízható rendszerbe, ami tökéletesen fosszilisra, aztán pedig vissza. Délre az egésznek vége lett, és újra
kiegyensúlyozza a keresletet és a kínálatot? a megújulók fedezték a német villamosenergia szükséglet 40 %-át.
A válasz a digitalizáció. A napfogyatkozás körüli előkészületek jól mutatják, hogy az
elmúlt 10 év során mennyit változott a villamosenergia rendszer:

2
015. május 20-án a német energiahálózatnak tíz éve nem nagy, monopolhelyzetben lévő közművek többé már nem uralják.
látott kihívással kellett szembenéznie. Délelőtt 10 órakor A hálózat piactérré vált. Az energiaátmenet itt azt jelenti, hogy az
egy részleges napfogyatkozás 70%-kal csökkentette a földre áramtermelés pár száz nagy, központosított erőműről áttolódik
érkező fényt. Ahogy a Nap eltűnt a Hold mögött, a hat atom- millió kisebb, nem központosított (azaz decentralizált) napelem és
erőmű kapacitásával rendelkező napelemek nem tudtak áramot szélturbina felé. Amennyiben 100%-ban megújulókat használunk,
előállítani. tisztában kell legyünk azzal, hogy egy felhősebb nap hasonló hely-
A hálózatüzemeltetők egy hónapig készültek erre a napra. zetet tud előidézni, mint a napfogyatkozás. A hálózat kapacitása
A villamosenergia hálózatba bármelyik pillanatban annyi áramot szűkös erőforrás, az áramszolgáltatásnak valós időben tökéletes
kell betáplálni, mint amennyit kivesznek belőle. Ha felborul ennek összhangban kell lennie több millió fogyasztó szükségletével.
egyensúlya, kisebb egyenetlenség is okozhat feszültségingadozást, Gyorsabb kommunikáció és a termelés, kereslet, tárolás és hálózat
vagy áramszünetet. A napfogyatkozáshoz hasonló hirtelen és közötti jobb kölcsönhatás kell ahhoz, hogy a hálózat stabil marad-
nagymértékű áramtermelői kapacitás-kiesés a lehető legrosszabb jon. Ehhez a kulcs a digitalizáció.
forgatókönyv. Napjainkban az energiainfrastruktúra egyáltalán nem digi-
Több körben folyt a vita arról, hogy a gyors reakciójú gázüzemű talizált. Az információ-technológia (IT) nagy részét arra használ-
erőművek tudnának-e megoldásként szolgálni az ilyen fajta átme- ják, hogy előrejelezzék a szükséges áramtermelést és az időjárást.
neti hálózati áramhiány esetén. Valójában igen. Viszont amikor Digitális kereskedelmi és számlázó rendszerek léteznek, de ezek
a Nap délben visszatért, maximális lett a sugárzás. Több mint többnyire a nagy energiacégek fennhatósága alá tartoznak.
1,5 millió napelemes rendszer kezdett újra működni, 12 atom- A lakossági fogyasztók nem tudnak hozzáférni az energiaszolgál-
tatási rendszer mögött lévő digitális infrastruktúrához.
Az energiaipar ma hasonlít az IT ipar azon korszakára, amikor
még nem találták fel a személyi számítógépet. Az akkori IT-t főleg
A JÖVŐ ELEMEI
csak nagyléptékű alkalmazásokra használták, pl. bankban, légi-
Az energiaszektor digitalizálása érdekében tett lépések területei
forgalom-irányításra és egyetemi kutatásokra. De az innovációs
big data területek robbanást a személyek közötti korlátlan hálózati kapcsolattartási
blokklánc-technológiák lehetőségek okozták, ami a számítógépeknek és az internetnek
kommunikációs
sávszélesség köszönhető. Kezdeti lépések már születtek az energiarendszer-
személyközi (P2P)
vagy piacra lépési
beli technológiák demokratizálására. Például ilyen a kister-
terhelési (market to peer) melők tárolóegységeinek egy nagy „virtuális erőműbe” való
és fizetési kereskedelem
összekapcsolása. Kistermelők fogyaszthatják a saját maguk által
adminisztráció mesterséges
intelligencia
megtermelt áramot, vagy közvetlen eladhatják azt a szomszédos
termelő- általi szimulációs háztartásoknak. Elektromos járművek pedig tölthetők a lámpa-
fogyasztók folyamatok oszlopok segítségével.
(prosumerek)
szenzorok és a többletkapacitásá-
Miért jár még mindig gyerekcipőben az energiaszektorban
dolgok internete nak értékesítése energia- a digitalizáció? Ugyanis új technológiák és ötletek beépítése egy
(IoT) optimalizáció
ilyen erősen szabályozott szektorba mindig kihívás. A szakértők
(a mérő
eszköz szerint Németországban csak a villamosenergia hálózatra több
mögött)
chipek és és árucikk mint tízezer jogszabály vonatkozik. Az óriás energiacégek jogi
hálózatok kezelése
utakat fognak keresni, hogy távol tartsák az új technológiákat a
piacra betöréstől. A fiatal cégek viszont gyakran a legjelenték-
ENERGY ATLAS 2018 / IEA, GREENBIZ

kiber- telenebb ügyekben is jogi vitákba keveredhetnek.

biztonság A német bíróságoknak például 5 évbe telt, hogy eldöntsék,
elosztórendszer
adatfeldolgozás lehet-e használni nem falra szerelt árammérő órákat. A digitális
menedzsmentje
és tárolás

A “ digitális villamosenergia” energetikai kulcselem lesz

a következő évtizedben.

34 ENERGIA ATLASZ 2018

 NAGYBAN VAGY KICSIBEN
Várt szerkezeti változások az energiaszektorban a digitális eszközök növekvő használatának köszönhetően
tegnap
termelés
néhány nagyobb erőmű
piac
centralizált, főleg nemzeti
átvitel
nagy áram-távvezetékeken és csővezetékeken alapul
elosztás
fentről lefelé
fogyasztó
passzív, csak fizető
(vagy “okos”) mérők – mint alapvető eszközök az energiarendszer
hozzáféréséhez – még mindig nem elérhetők sok európai ország-
ban. A rugalmas csúcsidejű használatot biztosító piacok lassan
fejlődnek, és gyakran csak nagyfogyasztók számára elérhe-
tők, mint pl. a papírgyárak vagy szennyvíztisztító üzemek.
Az olyan kisléptékű flexibilis eszközöket, mint például az otthoni
energiatárolásra használt egységeket, még ma is össze kell kap-
csolni nagy virtuális erőműveké, hogy bevételt tudjanak termel-
ni tulajdonosaiknak.
A Tiszta Energia Javaslatcsomagban, amely új kereteket szab
az európai energiapiac számára, az EU igyekszik biztosítani min-
den aktív fogyasztónak, hogy hozzáférhessen az energiarend-
szerhez. A törvénycsomag el kívánja hárítani az akadályokat az
elől, hogy a háztartások megtermelhessék, tárolhassák és eladhas-
sák saját energiájukat. Ha e kísérletek sikeresek leszek, akkor az
átlagfogyasztók részvétele, szerepe gyökeresen megváltozik az
energiaátmenetben – ahhoz hasonlóan, mint amikor megnyi-
tották az internetet a kereskedelmi internetszolgáltatók előtt
az 1990-es évek elején.
holnap
sok kisebb energiatermelő
decentralizált, határokon átívelő
a kismértékű átvitelt és a regionális ellátási kompenzációt is
magában foglalja
kétirányú
ENERGY ATLAS 2018 / 450CONNECT
aktív résztvevő (pl. termelő-fogyasztó)
Az energiarendszer digitalizációja még kezdetleges,
küzd az óriás energiaszolgáltatók, a jogi trükközések és
a letargikus döntéshozatal ellen.
A digitalizált energiarendszer jövője nagyban függ attól, hogy
az új technológiákat az energiahálózat demokratizálására, vagy az
energiaóriások hatékonyságának további növelésére használják
fel. Az internet nem azért vált az innovációk melegágyává, mert
digitalizált, hanem azért, mert az emberek képesek lettek ötleteket
megosztani egy tágabb közösséggel. Egyesek szerint a digitalizáció
a dekarbonizált energiarendszer jövőbeli piacának hajtóereje.
A megújulók, az akkumulátorokban történő tárolás, az elektromos
járművek és az energiahálózat csendesen és digitálisan szervezi
a zöld energia áramlását a háttérben, miközben az emberek élik
a hétköznapjaikat. Mások a digitalizációt pusztán divatnak lát-
ják. Azt mondják, hogy a villamosenergia létfontosságú szerepe
miatt, a rendszer irányítását nagy, megbízható és tapasztalt ener-
giacégeknek kell a kezébe adni. Később fog csak kiderülni, hogy
melyik nézet érvényesül tartósan.
ENERGIA ATLASZ 2018 35
 EURÓPAI UNIÓ
INKÁBB AMBIVALENS, MINT AMBÍCIÓZUS
A kezdeti nehézségek után, az EU energia
szektora jelenleg óriási átalakuláson megy
keresztül. A lelkesedés elvesztése helyett,
a tagállamoknak ambiciózusabb hazai
célokat kell kitűznie a nemzeti klíma- és
energiatervekben és azok elérésére képes
szakpolitikákat kell hoznia.
M
egújuló erőforrás-alapú (főként nap és szél alapú) az új
energiatermelő berendezések túlnyomó része az Európai
Unióban. 1997-ben az Európai Bizottság kitűzte az első
célokat 2010-re: az EU villamosenergia-fogyasztása 22%-a és tel-
jes energiafogyasztásának 12%-a megújuló energiaforrásból kell,
hogy származzon. A Bizottság a tagállamok számára is célokat
határozott meg.
Mivel ezek a célok nem voltak kötelező érvényűek, így nem
bizonyultak hatékonynak a megújulók bevezetéséhez. A legtöbb
cél nem is teljesült. Az EU következő lépésként a 2009-es meg-
újuló energia irányelv formájában kötelező célokat határozott
meg a tagállamok, és egy átfogó célt az EU számára – utóbbi a 20%-
os megújuló részarány 2020-ra.
Egy újabb, 2014-ben hozott célkitűzés szerint a teljes energia-
fogyasztás 27%-ának megújulónak kell lennie 2030-ra. 2018 júni-
usában nagyobb EU-s megújulós célban egyeztek meg (min. 32%).
Ez kissé magasabb, mint a Bizottság által javasolt, de még mindig
nem ambiciózus; a megújuló kapacitások jelenlegi gyors terje-
désének lassulását jelenti. A tagállamok akkor tudják kiaknázni
a megújulókban rejlő teljes potenciált és a csökkenő technoló-
giai költségeket, ha magasabbak a célkitűzések – erre a cél 2023-
as felülvizsgálata ad utolsó lehetőséget. Az Ecofys energia-tanács-
adó cég “Nemzeti mércék egy ambiciózusabb uniós 2030-as megú-
ENERGIAELLÁTÁS AZ EU-BAN
Megújuló energiafogyasztás millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és aránya a bruttó végső energiafogyasztásban, százalékban (%)
216.6
172.8
129.1 17.0 %
101.7
88.5
75.2
1991 1996 2001 2006 2011 2016
36 ENERGIA ATLASZ 2018
juló energia célért” című jelentése és a TU Wien (Bécsi Műszaki
Egyetem) szerint a 45%-os megújuló energia célkitűzés mérsékel-
ni tudná az éghajlatváltozást és serkentené az innovációt, a gaz-
daságot és a foglalkoztatottságot. Jelentős növekedést jelentene
a megújuló kapacitások kiépítésében a 2010-2020-as évekhez
viszonyítva.
A fotovillamos energia azaz a napelemek már több országban
fontos szerepet játszanak. 2016-ban ez fedezte a villamosener-
gia szükséglet 7,3%-át Olaszországban, 7,2%-át Görögországban
és 6,4%-át Németországban. Számos más uniós ország is meg-
haladta a 2%-os részarányt. A kisléptékű napelemes egységek
főleg a közösségi vagy lakossági fejlesztésékben játszottak sze-
repet, de számos ország rendelkezik nagyobb berendezésekkel is.
A költségeket tekintve a fotovillamos energia egyre versenyképe-
sebb a hagyományos erőforrásokkal szemben. A napenergiában
rejlő potenciál világszerte jelentős; a Nemzetközi Energia Ügy-
nökség (IEA) becslése szerint 2050-re az áramtermelés több mint
fele napenergiából fog származni.
Még így is számos akadály maradt. Spanyolország, mint a
megújulók korábban aktív támogatója, visszalépett, és csaknem
holtpontra jutott. A megújuló energia támogatások szabályaiban
tett visszamenőleges változtatások hasonlóan visszavetették a fej-
lődést Romániában, Csehországban, Lengyelországban és más
országokban is.
Új vízenergia létesítményeket is ritkán terveztek vagy építet-
tek mostanában az EU-ban. A fenntarthatóságnak megfelelően
épített, legújabb technológiákat használó és megfelelő tárolási
képességű kis és közepes méretű vízierőművek jelentős kapa-
citásnövelő képességgel bírnak.
A megújulók képesek sokkal nagyobb szerepet vállalni,
mint a 20% 2020-ra. A túl alacsony célszámok
lassítják a terjeszkedést.
Forrás szerinti megújuló energiafogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
vízenergia 11.2 6.7
szélenergia 2.7 30.1
szolártermikus 10.3
fotovillamos napelemek 16.6
szilárd biomassza 26.0
(pl. fa, növényi
216.6
maradványok) 4.3
biogáz 9.0
hulladék
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
biobenzin
98.3
biodízel
földhő
 ENERGIÁRAMLÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

más források távozik az energiarendszerből
megújulók 210.7

szén 131.9 -632.9

olaj 74.4
gáz 109.1
veszteség és kiáramlás
atom 216.7
Átalakítási veszteség,
hulladék 14.5 1 -438.7 az energiaszektor fogyasztási
megújulók 16.3 216.6 megújulók és elosztási veszteségei
villamosenergia 32.9 1.6 villamosenergia
szén 134.9 -97.8 nem-energia fogyasztás
240.7 szén
megújuló hő, villamosenergia mix
import
88.9 üzemanyag, stb. 63.0 megújulók
567.1 olaj 2
fosszilis
olaj 941.6 239.4 villamosenergia 116.0
bruttó energiafogyasztás tüzelőanyagok
45.2 szén 61.0 atom
437.1 olaj
1 cél: 2050-ig ennek az oszlopnak
383.0 gáz végső fogyasztás zölddé (megújulóvá) kellene válnia
2 villamosenergia: EU-szerte jóval
gáz 355.5 nagyobb arányban megújulókból,
245.3 gáz
216.7 atom mint atomból
hulladék 0.4 3.8 hulladék 3 a bioüzemanyag-termeléshez
egyéb 19.8 14.9 hulladék 47.9 származtatott hő szükséges növények termőföldeket
vesznek el
Végső energiafogyasztás szektoronként:
3 5.5
13.8 4.9
22.5 45.4

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

87.1 72.4 72.8 69.5
167.1 169.9
347.9

ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági

szállítás szektor
Az exportba beleértjük a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

A megújulók egyre több teret nyernek, de a fosszilis

A szélenergiát illetően 2016-ban a vízparti, szárazföldi turbinák
bizonyultak a leginkább költséghatékonynak. 2016 júniusában
pedig kilenc európai ország egyezett meg abban, hogy közös
tendereken keresztül működnek együtt a tengeri szélenergia fel-
használásában. Még az évben számos projektfelhívás született
dániai és hollandiai parti szélerőművekre, látván, hogy az ajánlat-
tevők rekord alacsony áron kínálták a villamosenergia-termelést.
Németországban az első állami támogatás nélkül épült tengeri
szélfarmot 2017-ben hagyták jóvá.
A villamosenergia szektorban végbemenő fejlődés ellenére, a
fejlesztés gyakran szétválik más potenciális megújuló energiafel-
használástól pl. a hűtés-fűtésben és a közlekedésben.
A távfűtés főleg biomasszát használ, de több jelentős uniós
projektnek köszönhetően, a szolártermikus energia (napkollek-
torok) is fokozatosan beépül a távfűtési rendszerekbe. Az élen
járó Dánia 2016-ban iktatta be nagy szolártermikus erőművét,
ami 110 MWt hőt termel. Hagyományos távfűtési rendsze-
rekkel rendelkezők, pl. Németország, Dánia, Finnország vagy
Svédország, szintén modernizálták a létesítményeiket, mely-
ben szerepet kapnak az intelligens villamosenergia hálózatok,
nagyméretű hőszivattyúk, földgáz- és hőhálózatok, valamint ener-
giahatékony épületek és hosszú távra tervezett infrastruktúrák.
tüzelőanyagok még mindig uralják az EU energiaszektorát.
Európa nem globális vezető a geotermikus fejlesztésekben, de
halad előre e területen is. 2012 és 2016 között, ötvenegy geotermi-
kus távfűtő erőművet fejeztek be, ami 550 MWt kapacitást jelent.
2016-ban Európának több mint 260 ilyen rendszere volt, beleértve
a hőt és áramot egyaránt termelő kapcsoltenergia rendszereket,
kb. 4GWt összkapacitással. Franciaország, Hollandia, Németország
és Magyarország élen járnak e fejlesztésekben.
Az EU megújuló energiapotenciálja nagy. A villamosener-
gia termelés, a szállítás és a hűtési-fűtési szektorok mind jól
hasznosítani tudják a megújuló energiákat. E szektorok össze-
kapcsolása még több előnnyel járna. A CE Delft kutatócsoport
2016-os tanulmánya szerint az uniós állampolgárok fele meg
tudná termelni magának az áramot 2050-re, ami az EU ener-
giaszükségletének 45%-át jelentené. Más tanulmányok azt mu-
tatják, hogy a 100%-ban megújuló villamosenergia rendszerek
kivitelezhetők és költséghatékonyak. A technológia már elérhető.
Ahhoz, hogy az energiaátmenet végbe tudjon menni, és hogy le
tudja aratni a megújulók használatának előnyeit, Európának és
tagállamainak a mainál nagyobb erőfeszítéseket kell tennie.

ENERGIA ATLASZ 2018 37

 LENGYELORSZÁG
AHOL MÉG MINDIG
A SZÉN AZ ÚR
A kezdeti fejlődést követően Lengyelország
jelenleg csak egy helyben vesztegel. A kormány-
váltás visszaesést hozott, ez alapján az ország
még a korai szerény célkitűzéseit sem fogja
tartani a tiszta energia felé.
L
engyelország a szén országa: villamosenergiájának több
mint 80%-a szénből vagy lignitből származik. 2017-re a megú-
julók, főleg a szélenergia, az áramtermelés 14%-át adták.
A teljes megújuló energia fogyasztás, ami főleg biomasszából
származott, 2016-ban 11,3% volt. A Nemzeti Megújuló Energia
Akcióterv kötelezi az országot arra, hogy 2020-ra a felhasznált
energia legalább 15%-a megújuló energiaforrásból származzon.
Lengyelországnak számos nehézséggel kell szembenéznie a cél
eléréséhez.
Az elmúlt évtizedben az energiapiaci szabályok változásai-
nak köszönhetően, mint pl. a belföldi támogatási rendszerek
vagy az európai versenyszabályok bevezetése, a megújulók ked-
vező pozícióba kerültek. De 2012-től az óriás energiacégek nagy
erőkkel lobbiztak a megújuló energiák ellen, késleltetve a megú-
juló energia törvényt. 2015 óta az új kormány előtérbe helyezte
a nemzeti energiabiztonságot, a versenygyakorlattal szemben.
A megújuló energiaforrásokba való befektetések háttérbe szorul-
tak; a meglévő alap villamos-rendszer fenntartása került előtérbe.
Néhány megújuló energia szakpolitika – zöld tanúsítvány program
és az áramtermelő fogyasztók támogatása –felszámolásra került.
A kisebb megújulós berendezések támogatása szintén jelentősen
lecsökkent. Az új aukciós rendszer átvette az előző megújuló ener-
gia támogatási rendszer helyét. A szárazföldi szélenergia-termelők
működési feltételei romlottak: ilyen új berendezések telepítését
LENGYELORSZÁG – BEFÉKEZVE
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó energiafogyasztásban, százalékban (%)
11.3 %
8.8
7.9
4.7
4.1
3.9
1.4
1991 1996 2001 2006 2011 2016
38 ENERGIA ATLASZ 2018
gyakorlatilag ellehetetlenítették, és számos régi üzemeltető csőd-
be ment vagy csődközelbe került.
Mindeközben a nagy energiacégek egyre több állami
támogatást követeltek cserébe, hogy stabilan tartsák az energia-
rendszert. A kormány megváltoztatta a hálózati fogyasztásmérés
szabályozását. Ennek hatására a hálózatüzemeltetők plusz profit-
hoz jutottak a megújuló kiserőmű-tulajdonosok kárán. A Környe-
zetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap létrehozta az
E-Kumulátor támogatási programot, amely segíti a meglévő erő-
művek megfelelését az EU levegőminőség-védelmi irányelvei-
nek. A megújulókat érintő átfogó szakpolitikák az egyénekről
áttették a hangsúlyt a nagy energiatermelőkre és -fogyasztókra.
A mai megújuló energia felhasználás főleg a hagyományos
erőforrásokra támaszkodik, ami leginkább biomassza (több mint
70%). Lengyelország számára a legnagyobb megújuló energia
potenciál a szélenergiában van. A szárazföldi és tengeri turbinák
együttesen 2050-re az ország energiájának 27%-át tudják majd
megtermelni. A nap- és geotermikus energia pedig az országos
energiaszükséglet 20%-át tudná fedezni: kb. ugyanannyit, mint
a biomassza. A napenergia különösen hasznos tudna lenni a
forró napokon, amikor az áramigény magas és a hagyományos
erőművek számára nehézséget jelent, hogy elegendő mennyiségű
villamosenergiát állítsanak elő. Azonban a potenciális nap- és
geotermikus energia csupán 1–2 %-a lett eddig kiaknázva.
A szén – mind a lignit és a feketeszén – Lengyelország fő fosszi-
lis tüzelőanyaga. Mivel kitermelésük egyre drágább, a nagy ener-
Egy évtizedig lassan, de haladtak megújuló energia cél felé.
2015 óta a lengyel kormány újra a nagy fosszilisenergia-
termelők megerősítésén munkálkodik.
Forrás szerinti megújuló energia fogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
víz 0.2 0.2
szél 0.1 0.3 1.1
0.3
szolártermikus 0.1
fotovillamos napelemek
szilárd biomassza
(pl. fa, növényi
8.8
maradványok)
biogáz
hulladék
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
biobenzin 6.6
biodízel
 LENGYELORSZÁG – BEFÉKEZVE
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

megújulók 9.0 más források távozik az energiarendszerből
-21.3
3
veszteség és kiáramlás

átalakítási veszteség, az
szén 52.1 8.8 megújulók -28.2 energiaszektor fogyasztási és
1 1.2 villamosenergia elosztási veszteségei
000

-5.6 nem-energia fogyasztás

olaj 1.0
gáz 3.6 49.1 szén megújuló hő,
hulladék 0.7 5.5 üzemanyag, stb. 1.1 megújulók
fosszilis
megújulók 0.8 11.4 villamosenergia 10.3
villamosenergia 1.2 bruttó energiafogyasztás tüzelőanyagok
szén 5.0 2
12.1 szén villamosenergia
mix
olaj 32.0 21.6 olaj
26.5 olaj 1 jelentős szénmennyiség, nagyon
import végső fogyasztás magas szén-dioxid kibocsátás
2 a felhasznált szén
9.7 gáz egytizede import
gáz 12.2 14.6 gáz
0.6 hulladék 3 jelentős lengyel
egyéb 2.5 5.7 származtatott hő bioüzemanyag export
0.7 hulladék

Végső energiafogyasztás szektoronként:

0.5

1.6 0.3 2.7

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

0.3
2.5
4.4 4.1 4.1
9.7 14.5
18.5
ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági
szállítás szektor
Export: beleértve a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

Lengyelországban a megújulók közül a biomassza a leg-

giacégek állami támogatása közvetetten segíti a szénbányászatot.
Az átlag lengyel polgár éves szinten kb. 446 eurót fizetett az álla-
mi széntámogatásokba és a szénalapú villamosenergia-termelés,
valamint a szénbányászati ágazat külső (externális) költségeinek
fedezésére 1990 és 2016 között.
Az alacsony szénárak globálisan számos szénbányát helyez-
tek jelentős pénzügyi nyomás alá, de a bányaipari dolgozók iránti
politikai aggodalmak késleltetik a bezárásokat. Mégis valószínű,
hogy végül bezárnak majd. Voltak olyan tervek, hogy nyereséges
energiacégeket egybeolvasztanának veszteséges bányacégekkel,
de ezeket elhalasztották, részben az Európai Bizottság kifogásai
miatt. Eközben ráadásul tervbe vettek új bányanyitásokat és új
szénkinyerési módszereket szorgalmaznak (pl. szénelgázosítás),
annak ellenére, hogy azok gazdaságtalanok. Mindazonáltal
Lengyelország egyre nagyobb mennyiségben használ fel importált
szenet, miközben a lengyel kormány szerint a szén elsősorban
belföldi erőforrás.
A legnagyobb károkat a légszennyezés okozza és ez ejti a leg-
nagyobb csorbát a szén megítélésén. A lengyel városok a leginkább
szmogos települések közé számítanak Európában. Ezért főleg a
nem hatékony fűtőberendezések, a rossz minőségű szén égetése,
a háztartási tüzelőberendezésekben történő kommunális hul-
ladékégetés és a városok útjain futó nagyszámú dízeljárművek
meghatározóbb. Azonban az abban rejlő potenciál szinte már
teljesen ki lett aknázva; a szélenergia hatalmas lehetőségeket
tartogat, de nagyobb támogatásra lenne szüksége .
okolhatók. A problémát viszont egyre inkább (f)elismerik.
Kis-Lengyelország (Małopolska) és Szilézia két olyan mértékben
érintett tartomány Lengyelország déli részén, ahol már be is til-
tották a silány minőségű szén égetését. Az alacsony hatékonyságú
széntüzelésű kazánok értékesítésének betiltása 2018 júliusában
lépett hatályba.
Miközben Lengyelország nem rendelkezik atomenergiával,
a jelenlegi energiapolitika kulcsának a belföldi energiaforrá-
sokra épülő energiabiztonságot tartják, beleértve a szenet is.
A megújuló energiaforrásokat csak akkor fogadják szívesen, ha
azok nem gyakorolnak negatív hatást a nemzeti hálózatra, mint
amilyenek a termelésüket fogyasztással kiegyensúlyozó kisebb
berendezések, vagy amelyek jelentősebb, stabilan rendelke-
zésre álló energiaforrásokat – mint például biomassza, geoter-
mikus energia, vízenergia – használnak, továbbá a tengeri szél-
erőműveket. Mivel a törvényhozók úgy gondolják, hogy a ki-
bocsátások zöme az erdők szénmegkötésével semlegesíthető,
a fő cél nem az üvegházgáz kibocsátások csökkentése.

ENERGIA ATLASZ 2018 39

 CSEHORSZÁG
ELINDUL ÉS MEGÁLL
Masszívan beágyazott szén és nukleáris ipar,
párosítva egy gyengén megtervezett megújuló
energia támogatási rendszerrel – Csehország
kemény harc előtt áll a megújulókra való
áttérésben.
T
íz évvel ezelőtt, Csehország még vezető szerepet töltött be
a napenergia felhasználásban. 2010-ben az ország közel
2 GW (gigawatt) fotovillamos kapacitással rendelkezett, en-
nek zöme nagy naperőmű. A fejlődés azóta megállt. A szektornak
ugyanis csökkenő támogatásokkal és magasabb adókkal kell szem-
benéznie. 2014-ben már nem jelentettek be újabb beruházást.
A jelenlegi kormánystratégia atom- és szénpárti. Az áramter-
melést a szén (2015-ben 49%) és az atomenergia (32%) uralja.
Az Állami Energiapolitika, a kormány fő energiapolitikai doku-
mentuma, ami úgy tekint ezekre, mint stratégiai és energiabiz-
tonsági szempontból nélkülözhetetlenre. Az ország jelentős szén
és lignit tartalékokkal rendelkezik, és szenet exportál a szomszé-
dos országoknak is. Itt a legmagasabb az egy főre jutó szénből
származó szén-dioxid-kibocsátás Európában. Az országnak két
atomerőműve és két új tervezett reaktora van, az atomenergia
megbízható és olcsó energiaforrásként van számontartva. Annak
ellenére, hogy az urániumot importálja az ország, a kormány
állítja, hogy a reaktoroknak csak kis mennyiségre van szükségük.
Csehország fontos szerepet játszik a közép-európai energia-
piacon, mivel az áram távhálózat interkonnektorokkal jól össze
van kapcsolva a szomszédos országok hálózataival. Elhelyezkedése
miatt az ország az energiaellátás tranzit-csomópontja. Csehország
a világ egyik legnagyobb nettó villamosenergia exportőre: 2017-
ben az exportjának 40%-a Szlovákiába, 39%-a Ausztriába és 20%-a
Németországba áramlott.
A szénnel és atomenergiával szemben a megújulók másodla-
gos energiaforrásnak számítanak. A szakpolitikai dokumentum
A NÖVEKEDÉS ÚTJA CSEHORSZÁGBAN
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó végső energiafogyasztásban,
százalékban (%)
14.9 %
4.3
3.4
2.2
1.7
1.4
1.1
1991 1996 2001 2006 2011 2016
40 ENERGIA ATLASZ 2018
azok korlátait és nem az abban rejlő potenciált taglalja. A kormány
Nemzeti Cselekvési Tervében célként szerepel, hogy a bruttó tel-
jes fogyasztást nézve a megújulók arányát 15,3%-ra növelje 2020-
ra, ami a 2005-ös értékekhez képest 10%-os növekedést jelent.
Zöldszervezetek és megújuló energia érdekcsoportok kritizálták a
célt, mert túl alacsony és a „szokásos üzletmenet” forgatókönyvet
képviseli.
A megújulók támogatási rendszerét kezdetben a „zöld
bónuszokra” és a garantált felvásárlási árakra alapozták. A 2005-
ös bevezetést követően a rendszer számos változtatáson esett át.
Kedvező feltételekkel egészítették ki a cseh megújuló célszám tel-
jesítéséhez. A napelemes technológiák árcsökkenése a beépített
kapacitások váratlan robbanásához vezetett, és paradox módon
magasabb áramárakat eredményezett. A közművek arra kény-
szerültek, hogy a megújuló energiát magasabb áron vegyék
meg, és még magasabb áron adják tovább a fogyasztóknak,
hogy költségeiket fedezni tudják.
Ezek rontották a megújulók közmegítélését. Instabil bel-
politikák és kormányváltások akadályozták az olyan rugalmas
válaszokat, mint például a vásárlói ár kiigazítása. Hagyományos
energiaszolgáltatók, mint pl. a cseh kormány által felügyelt
ČEZ, lobbiztak a megújulók ellen. Így az új megújuló erőművek
támogatási rendszere 2013-ban megszűnt.
A megújulók támogatás-csökkentését hiába ellenezték a be-
fektetők és civilszervezetek, azóta szinte nem épült új megújuló
energia erőmű. Újabban pozitívabbak a kilátások. A magáncégek
számára a kormány bevezetett egy beruházás-támogatási kere-
tet, a háztetőikre felszerelhető kis- vagy nagyberendezések fi-
nanszírozására.
A cseh kormány meg akarja őrizni
a központilag kézben tartott áramellátást.
Ez megnehezíti a decentralizált megújulók növekedését.
Forrás szerinti megújuló energiafogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
vízenergia 0.1 0.2
0.3 0.2
fotovillamos napelemek 0.1
szilárd biomassza
(pl. fa, termény-
0.6
maradványok
biogáz
4.3
hulladék
biobenzin
biodízel
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
egyéb
2.9
 ENERGIÁRAMLÁS CSEHORSZÁGBAN
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

megújulók 4.3 más források távozik az energiarendszerből
-7.9

veszteség és kiáramlás
1
szén 16.0
4.3 megújulók átalakítási veszteség, az
-14.6 energiaszektor fogyasztási és
000 elosztási veszteségei
olaj 0.2
gáz 0.2
atom 6.2 16.6 szén -1.8 nem-energia fogyasztás
hulladék 0.3
megújuló hő, villamosenergia mix
megújulók 0.4 2.8 üzemanyag, stb. 0.4 megújulók
villamosenergia 1.2 fosszilis 2
4.8 villamosenergia 3.0
szén 3.0 8.3 olaj tüzelőanyagok
bruttó energiafogyasztás 1.4 atom
2.3 szén
olaj 10.3
6.8 olaj
import 1 Több, mint a fele belföldi forrásból
7.0 gáz végső fogyasztás
– erősen függve a széntől
2 A megújulók a villamosenergia
5.7 gáz csupán 10%-át teszik ki
gáz 6.7 6.2 atom
0.2 hulladék 3 A biomassza nagy szerepet játszik
egyéb 0.8 2.1 származtatott hő a cseh távfűtésrendszerben
0.3 hulladék

Végső energiafogyasztás szektoronként:

0.5 0.3
0.1 0.1 1.8 3

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

2.0
1.7 1.3 3.8
4.9 6.3 1.3
ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági
szállítás szektor

Export: beleértve a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

A megújulók energia profilja hagyományos: a hő

2017-ben a cseh kormány fontolóra vette a megújuló energia
árverések bevezetését, ami helyreállíthatná az új létesítmények ál-
lami támogatását.
Nyilvánvaló, hogy a megújulókban nagyobb lehetőségek
rejlenek, de annak mértéke jelenleg vitatott. Független szakértők
becslései szerint, 2050-re a megújulók, a csúcstechnológiák, a jobb
szigetelés és a hatékony berendezések révén, a cseh villamos-
energia-szükséglet 76%-át tudják majd lefedni, a 2015-ös 12,8%-
hoz képest. A cseh kormány viszont kevésbé látja rózsásnak
a helyzetet: előrejelzései szerint a megújulók csupán a bruttó
áramtermelés 23%-át fogják lefedni 2045-re.
A hivatalos forgatókönyvvel párhuzamosan a cseh kormány
is felvázolt egy „zöld” változatot, olyan prioritásokkal, mint a de-
karbonizáció, energiatakarékosság és a megújulók kiterjesztett
anyagi támogatása. Mindazonáltal ezt a forgatókönyvet még
nem építették be a stratégiába. A kormány is elismerte, hogy pár
évtizeden belül a szén használata megszűnik majd, de inkább
az atomenergia veszi át a helyét, semmint a megújulók. A cseh
kormány emiatt ellenzi az EU dekarbonizációs szabályozásának
jelentős részét, azokat vonakodva és formálisan hajtja csak végre.
Mind a hálózatüzemeltető, mind pedig a kormány azt állítja,
hogy a decentralizált, megújuló energián alapuló áramterme-
közvetlen használata a távfűtésben technikailag könnyebben
kezelhető, mintha ha azt villamos energiává alakítanánk.
lés megingatná a hálózat stabilitását. A nagyobb megújuló
áram részaránnyal rendelkező országok, mint például Dánia,
Németország és az Egyesült Királyság, megalapozatlannak tart-
ják e félelmeket. 2010-ben a ČEPS cseh hálózatüzemeltető meg-
rendelésére készült tanulmány kimutatta, hogy 2015-re a hálózat
elbírja a mostani szél- és napenergia kapacitás dupláját, vagy akár
tripláját is.
A megújulók megítélése változik. A támogatások megszűné-
sével elfogadottságuk mélypontra zuhant. Ám más európai orszá-
gok példáján okulva a cseh közösségek újra felfedezték érde-
küket, hogy saját rendszereiket megújulókkal üzemeltessék.
A cseh lakosság fele szerint a hagyományos erőforrások való-
ban helyettesíthetők megújulókkal. Így a megújulók támoga-
tása valószínű, hogy növekedni fog a jövőben. De a szén erős
pozíciója az energiamixben, a hozzáférhető atomenergia és az
erősen centralizált energiapiacra való decentralizált rendszerek
bevezetését övező félelmek tovább nehezítik a megújuló energia
kapacitások növekedését és ezáltal a cseh energiaátmenetet.

ENERGIA ATLASZ 2018 41

 MAGYARORSZÁG
ELAVULT ENERGIAMIX,
AMIN ÁTSÜTHET A NAPENERGIA
Elavult nemzeti energiastratégia nyomán növe-
kedésnek induló elsődleges energiafelhaszná-
lás, egyre központosítottabb energiaszerkezet,
benne az atom és a szén szerepének túlhangsú-
lyozása, míg az energiahatékonyság és a meg-
újulók alulhasználata. A magyar energiaát-
menetet a napenergia izzíthatja be, ha hagyják.
A
teljes elsődleges energiaellátás 45%-át képes fedezni a ha-
zai energiatermelés (ha az Oroszországból importált uráni-
umból Pakson termelt atomenergiát is beleértjük), a töb-
bit – főleg földgáz és kőolaj formájában – egyre fokozódó import-
ból, főleg Oroszországból. A kőolajat 60%-ban a közlekedés, míg a
földgázt főleg a lakossági (fűtés, melegvíz) és kereskedelmi szektor
használja fel. A szénfelhasználás 2000 óta 43%-kal, a széntermelés
48%-kal csökkent, ma a hazai szénigény kb. kétharmadát fedezi.
A hazai földgáz- és kőolajtermelés 2000 óta kb. 45-49%-kal csök-
kent annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen megköny-
nyítették az olaj- és gázkoncessziókat tenderrel. A megújuló ener-
giák a túl óvatos támogatáspolitika ellenére felfutóban vannak.
Az energiatermelés gyorsabban csökkent, mint az energiaigény.
A primerenergia-felhasználás – hasonlóan az üvegházgáz
kibocsátásokhoz – 2015-ben növekedésnek indult, bár 1987 óta
folyamatosan csökkent; 2015-ben 25 Mtoe volt (millió tonna olaj-
egyenérték). Ennek oka főleg az ipar és a közlekedés növekvő ener-
giafelhasználása volt. A magyar gazdaságban egységnyi GDP ter-
meléséhez az EU-28 átlagánál 86%-kal több bruttó energiát kellett
felhasználni 2015-ben. A primerenergia-intenzitás csökkent 2005-
2015 között, de az EU átlagnál lassabban. Még ma is a lakossági
szektor a legnagyobb végső energiafelhasználó (33%), de fogyasz-
tása 2010-2015 között 10%-kal csökkent.
Magyarország teljes primer energiafelhasználásának 35-40%-a
MAGYARORSZÁG – LASSÚ NÖVEKEDÉS
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó végső energiafogyasztásban,
százalékban (%)
14.2 %
2.9 3.0
1.7
0.8 0.9 0.9
1991 1996 2001 2006 2011 2016
42 ENERGIA ATLASZ 2018
lakossági fűtésre, melegvízre és háztartási áramfogyasztásra megy
el; ennek kb. 40%-a megtakarítható lenne (ld. Negajoule 2020).
Magyarországnak kb. ennyi (4 Mtoe) végső halmozott energia-
megtakarítást kellene elérnie 2020-ig EU-s vállalása alapján,
a szakpolitikai intézkedések azonban eddig 20%-kal alulteljesítik
a köztes célokat. Ugyanis a vissza nem térítendő uniós forrásokból
(2014-2020, KEHOP) végül középületeket újítanak fel, ami ará-
nyaiban jóval kisebb megtakarításokat hoz, mint a lakóépületek
korszerűsítése. A lakosságnak a pontszerű, néhány milliárdos,
ezért napok alatt kimerülő támogatott háztartási készülékcserék
(Otthon Melege program) és a 2017 tavaszától futó, 0%-os vissza-
térítendő Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram jutott.
Az energiahatékonysági beruházások azonban a rezsicsökkentés
és az építőipari árak elszabadulása miatt kitolódott megtérülé-
si idejűek (komplex felújításnál 20 év feletti), és nem vagy alig fér
hozzá a lakosság energiaszegénységben élő 10-21%-a. Rezsicsök-
kentés 2013 óta van rendszeresen (földgáz, áram, távhő), de mivel
nem szociális szempontú – azaz a többet fogyasztóknak csökkent
többet – és kampányszerű, inkább konzerválja az energiaszegé-
nységet. A nemzetközi energiaügynökségek (OECD, IEA) és az
EU is a kivezetését, jobb eszközzel helyettesítését javasolják.
Az energiaszegénység súlyos probléma, ami a rossz minőségű
tüzelőkkel (pl. lignit, háztartási hulladék) való egyéni tüzelés
miatt a légszennyezéshez is jelentősen hozzájárul.
Az energiaszektor egyre intenzívebb központosítása, államo-
sítása valójában nem növeli az energiabiztonságot. Az olaj, gáz és
atom terén jelentős a függés Oroszországtól, ez az orosz hitelből
és technológiával tervezett Paks II. megvalósítása esetén tovább
nő. Jelentős gáz és áram tranzitország vagyunk. Törekednek az
ellátási útvonalak diverzifikálására – ld. kőolajat Irakból, új gáz-
vezeték-tervek, gáztárolók, LNG terminál – , ezek azonban egyelőre
jelentős EU-s vagy más külföldi támogatás nélkül nem gazdaságo-
sak és a geopolitikailag instabil régióktól való fosszilis függőséget
Forrás szerinti megújuló energiafogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
vízenergia: 0.02
fotovillamos napelemek: 0.02
szolártermikus: 0.01
szél: 0.06
szilárd biomassza
(pl. fa, termény-
3.0
maradványok): 2.41
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
biogáz: 0.09
hulladék: 0.08
biobenzin: 0.06
biodízel: 0.13
geotermikus (földhő): 0.12
 ENERGIÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

megújulók 3.2 más források távozik az energiarendszerből
1
-5.0
szén 1.5 1 A megújulók zöme biomassza, 2017-2018 új napenergiás
kapacitásaival azóta kissé nőtt.
atom 4.2 2 jelentős olaj- és gázfüggőség, főleg Oroszországtól
3 az import áram vegyesen fosszilis és megújuló
gáz 1.4
olaj 1.0 veszteség
hulladék 0.1 és kiáramlás
átalakítási veszteség, az energiaszektor fogyasztási
3.0 megújulók -1.5 és elosztási veszteségei
-1.8 nem-energia fogyasztás
2.3 szén
megújulók 0.2 villamosenergia mix
2.2 megújuló hő, üzemanyag 0.3 megújuló
villamosenergia 1.5 7.0 olaj
szén 1.1
3.2 villamosenergia 1.1 fosszilis
bruttó energiafogyasztás
0.4 szén
olaj 9.2
8.0 gáz 5.3 olaj 1.4 atom
import
2
3 0.5 import
végső fogyasztás
4.2 atom
gáz 7.2 5.7 gáz
egyéb 0.0 0.2 hulladék 1.1 származtatott hő
0.1 hulladék
Végső energiafogyasztás szektoronként:
0.2 0.1
0.1 0.0 1.7
0.7

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

1.4 3.5
2.7 4.2 1.5 0.9

ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági

szállítás szektor

Export: beleértve a tengeri szállítást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

erősítik. Áram határmetszékek (interkonnektorok) terén nagyobb
a haladás, az okos hálózat fejlesztések azonban egyelőre gyerek-
cipőben járnak. Jók az árampiaci kapcsolatok a környező országok-
kal, a HUPX áramtőzsde működik, az állami dominancia az
áramszektorban is jelentős (MVM). Az ország évi 34 milliárd Ft-tal
támogatja a fosszilis energiákat adó- és járulékkedvezményekkel,
támogatásokkal, ezek kivezetése komoly kihívás csakúgy, mint
a lignites-biomasszás Mátrai Erőmű jövője.
A biomassza fűtési és áramcélú felhasználásának köszön-
hetően a megújulós célokat eddig az ország a hivatalos statisztikák
szerint túlteljesítette, de a biomassza túlsúlya egészségtelen az
energiamixben. A kérelmek felfutása jelzi, hogy a napenergiának
nagyobb szerepet kell szánni az energiarendszerben. A friss kor-
mányzati nyilatkozatok szerint szerint 2000 MW napelem-kapa-
citás megteremtése reális 2020-ig, 3-4 GW 2022-ig, ehhez viszont
kiszámítható beruházási környezetre van szükség.
Ehhez képest az új napelemes kapacitások támogatása elég
ingadozó. 2016-ig a kötelező átvételi rendszer (KÁT) elég óva-
tosan segítette elő a felfutást, nagyobb roham a kifutásakor indult.
2017-től végre életbe lépett a METÁR, amely már az EU megú-
juló irányelvnek megfelelően 0,5 MW alatt kötelező átvétellel
(METÁR-KÁT), 0,5-1 MW között pályázat nélküli zöld prémium-
mal, 1 MW felett pedig tenderrel segíti a megújulókat (a ten-
derkiírások sokáig várattak magukra, 2019 első negyedévére
ígérik). 2018. április végén viszont a METÁR-KÁT-ot felfüggesz-
tették, amit a várakozáson felüli számú, az éves keretet kimerítő
engedélykérelemmel indokoltak. Emellett az engedélyek kiadá-
sa jelentősen lelassult. A 2013-ban közel nulláról indult, 2017-
ig 370 MW-ra lassan felfejlődött napenergia-termelő kapaci-
tás megduplázódhat 2018 végére, ez az új 400 MW kapacitás
viszont még nagyrészt a 2016-os KÁT engedélyeknek lesz köszön-
hető. 2018. november eleji minisztériumi bejelentés szerint 2019
első negyedévében újraindul a METÁR.
A Pakssal versenyképes áron termelni tudó új szélerőművek
telepítését ugyanakkor egy 2016-os rendelettel ellehetetlenítették
(ahogyan a lengyeleknél). Ugyanakkor a magyar lakosság egyre
nagyobb hányada támogatja a megújuló energiákat a fosszilisok-
kal szemben és egyre több közösségi energia kezdeményezés in-
dul, általában önkormányzati koordinálásban.
Összefoglalva, egyre erősebb a döntéshozókon a nyomás, hogy
a régi atom-szén-zöld forgatókönyvet eldobják és az energia-
átmenetnek megfelelő, érdemi társadalmi párbeszédben meg-
vitatott tervek alapján Magyarországot elindítsák egy energia-
hatékony, megújuló áram-alapú energiaszerkezet felé.

ENERGIA ATLASZ 2018 43

 SPANYOLORSZÁG
GAZDAG NAPSÜTÉSBEN, SZEGÉNY
A POLITIKÁBAN
A napfényes, szeles Spanyolország Európa
szögletében ideális a nap- és szélenergia
hasznosítására. A megújulókba való
kezdeti befektetések után a kormány hibás
energiapolitikája egyértelművé vált és a
hatóságok behúzták a beruházások előtt a féket.
Azért vannak enyhülésre mutató jelek.
S
zeles hegyeivel és síkságaival, és a magas napsütötte órák
számával Spanyolország óriási potenciállal rendelkezik a
megújuló energia fejlesztéséhez. 2016-ban a szélenergia
volt a meghatározó, amely önmagában a megtermelt villamos-
energia közel 40%-át adta. Európában a szélenergia-termelésben
Spanyolország a második helyen áll Németország mögött, világ-
szinten pedig negyedik. A spanyol bruttó áramfogyasztásnak közel
18%-át a szélenergia fedezi, amit a vízenergia követ 13%-kal. A nap-
elemes áramtermelés magas potenciállal rendelkezik, de eddig az
ország teljes energiamixének csupán 3%-át tette ki. A Greenpeace
szerint Spanyolország megújuló energiaforrásai képesek lennének
több áramot termelni, mint amennyit az ország jelenleg használ.
A spanyol kormány célja, hogy 2020-ra a teljes energiafo-
gyasztást tekintve elérje a 20%-os megújuló részarányt (beleértve
a fűtési és a közlekedési ágazatot). 2004 és 2012 között, a meg-
újulók aránya a teljes energiamixben 8,3%-ról 14,3%-ra nőtt,
így Spanyolország vezető lett e területen nemzetközi szinten is.
A szakpolitikai változtatások azonban megfékezték ezt a növeke-
dést. 2015-re a cél 16,7%-os növekedés volt, amitől Spanyol-
ország 1%-kal maradt el. A szakemberek nehezen tartják elképzel-
hetőnek, hogy 2020-ra képes lesz elérni a fennmaradó 4%-ot. Tar-
tanak tőle, hogy Spanyolország veszélyezteti vezető szerepét.
A korábbi intenzív növekedés a megújulók hatékony, betáplá-
lási tarifás támogatási rendszerének volt köszönhető. Az ugyanis
korrekt megújuló áramátvételi árat jelentett, főleg a napelem-
SPANYOLORSZÁG – A TEGNAP CSILLAGA
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó végső energia-
fogyasztásban, százalékban (%) 17.3 %
17.4
14.8
9.2
8.2
7.0
6.1
1991 1996 2001 2006 2011 2016
44 ENERGIA ATLASZ 2018
rendszereknek, miközben nem volt felső korlátja az új berendezé-
seknek. A beruházási láz túlkapacitáshoz vezetett, ahogy az új kapa-
citásokat hálózatra kötötték, ugyanakkor a gazdasági válság követ-
keztében csökkent a kereslet. Ráadásul a régi, elavult hagyományos
erőműveket nem zárták be, hogy helyet adjanak a megújulóknak.
A probléma gyökere a rosszul tervezett villamosenergia díj-
rendszer. Ugyanis ha az áramtermelési költségek magasabbak,
mint az az összeg, amit az energiacégek még felszámolhatnak a fo-
gyasztóik felé, akkor a kormány kompenzálja a cégeket. Az effajta
kompenzációs számlák hatalmasra duzzadtak, jelenleg a spanyol
állam mintegy 25 milliárd euróval tartozik az energiacégeknek –
ez a spanyol GDP 2,5%-a.
2012 és 2015 között a spanyol kormány számos szakpolitikai
változtatást eszközölt, csökkentette a jövőbeli áramtámogatáso-
kat, sőt visszamenőleges csökkentéseket hajtott végre. Ezzel
a deficitet három módon igyekszik rendezni. Ennek első
lépéseként növelte a villamosenergia árát, főként azoknak, akik
kevesebb, mint 20 megawattórát (MWh) használnak évente,
beleértve a háztartásokat és a kisebb vállalatokat is. Ennek ha-
tására a villamosenergia árak közel 300 euró/MWh-ra emel-
kedtek, ami az egyik legmagasabb az Unióban.
Másodsorban pedig azzal gyengítette az átvételi áras rend-
szert, hogy csökkentette a megújulókra kifizetett keretet, ami
további bizonytalanságot szült a megújuló szektoron belül.
Az úgynevezett tarifa deficit költségei végül a megújulók
telepítésének kárára csökkentek. Emiatt több mint 80 ezer dolgo-
zó veszítette el munkahelyét a megújuló szektorban.
Végül (harmadsorban) a spanyol kormány korlátozta a meg-
újuló energiák támogatását. A saját használatra termelő létesít-
ményekre (mint például napelemes háztetők), bevezette a „nap-
adót”, amit a rendszerhasználat járulékos költségeivel indokolt.
Tíz évvel ezelőtt Spanyolország a gyorsan terjeszkedő megújuló
szektorával tűnt ki Európában. Ez sajnos már a múlté.
Forrás szerinti megújuló energia fogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
0.2 0.1
0.2
vízenergia 1.0
szélenergia 3.1
szolártermikus
fotovillamos
napelemek
szilárd biomassza 5.3 17.4
(pl. fa, termény-
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
maradványok) 4.2
biogáz
hulladék
biobenzin 0.7
2.5
biodízel
 ENERGIAÁRAMLÁS SPANYOLORSZÁGBAN
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

megújulók 17.7 más források távozik az energiarendszerből
szén 0.7
olaj 0.1 -38.5
atom 15.1
veszteség és kiáramlás
hulladék 0.2
megújulók 0.7 átalakítási veszteség,
villamosenergia 1.9 -36.6 az energiaszektor fogyasztási
szén 8.1 és elosztási veszteségei
17.4 megújulók
0.7 villamosenergia -4.9 nem-energia fogyasztás
10.2 szén
1 megújuló hő, 2 villamosenergia mix

olaj 85.2 5.5 üzemanyag, stb. 7.7 megújuló

53.5 olaj 20.0 villamosenergia
8.4 fosszilis
bruttó energiafogyasztás
1.4 szén
3.2 atom
import 41.9 olaj
1 jelentős import,
25.0 gáz végső fogyasztás főleg olajból
2 az áramellátás több,
gáz 28.2 mint egyharmada megújuló
15.1 atom 13.7 gáz 3 közlekedés-szállítás:
a spanyol energiafaló
egyéb 2.4 0.2 hulladék

Végső energiafogyasztás szektoronként:

0.5
1.1 0.2
1.4 2.8
3

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

6.7 4.3 6.3
10.9 6.2
33.4 6.0

ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági

szállítás szektor

Export: beleértve a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

Ha jobban váltana Spanyolország a megújulókra,

A napelem-tulajdonosoknak díjat kellett fizetniük, ha meg akar-
ták tartani hálózati hozzáférésüket, és a maguk által termelt
áramot akarták használni. Ez az intézkedés arra kényszerítette
a háztartásokat, hogy a termelt többletáramukat táplálják be a
hálózatba alacsony áron, megfosztva őket a saját áramtermelésből
származó előnyöktől. Hatására a megújuló áram önfogyasztása
közel a nullára esett vissza.
A változtatások által előidézett bizonytalanság hatására a
megújuló energiás befektetések csökkentek. 2012 és 2015 között
a végső energiafelhasználásban betöltött arányuk 14,3%-ról
csupán 16,2%-ra növekedett, ami ez egyik leglassabb növekedé-
si rátát jelenti Európában. Míg 2013 és 2015 között a beüzemelt
szélenergia kapacitások több mint 20%-kal nőttek Európában, ez
a növekedés Spanyolországban csak 0,07% volt. A napelemeknél
sem jobb a helyzet: áramtermelésük 15%-kal nőtt Európában,
miközben Spanyolországban csak 0,3%-kal emelkedett.
Ugyanakkor a változtatások pozitív hozadéka, hogy a koráb-
ban a spanyol közbeszédben nem létező energia-viták fellángol-
tak és olyan témákat kezdtek boncolgatni, mint a fenntarthatóbb
társadalom és a demokratikus energiagazdálkodás. Napjaink-
ban az energiaszövetkezetek és marketingcégek sokasodnak,
önkormányzati kezdeményezések dolgoznak fenntartható ener-
az drasztikusan csökkentené az ország olajtól való függőségét.
giafejlesztéseken, energia-önellátáson és a modell demokrati-
zálásán. Siker: társadalmi nyomásra 2018. október 19-én a spa-
nyol parlament eltörölte a napadót. Így a 10 kW feletti lakos-
sági vagy közösségi napelemeket sem terheli ilyen adó, a közös
tulajdonú berendezések sem illegálisak többé, ami elősegíti
az energia-önellátást és a közösségi energiát.
Spanyolország ideális földrajzi adottságokkal rendelkezik
a megújuló energiák fejlesztéséhez. A nagyléptékű nap- és szél-
erőmű potenciál itt az egyik legnagyobb Európában. A megújulók
azonban egyelőre ellenséges szabályozási és politikai környe-
zettel szembesülnek: a spanyol kormány próbálja irányítani,
kontrollálni a költségeket és életben tartani a régi fosszilis erő-
műveket azáltal, hogy visszafogja a megújulók további terjeszke-
dését. Azonban várhatóan az effajta belföldi kényszerek rövid
időn belül gyengülni fognak. A megújult EU megújuló energia
irányelv ráveheti Spanyolországot, hogy kezdeményezőbb
szerepet vállaljon az energiaátmenetben. Így a megújulók szá-
mára visszatérhet a jogi és beruházási biztonság, amely előre-
mozdíthatja Spanyolország energiaátmenetét.

ENERGIA ATLASZ 2018 45

 FRANCIAORSZÁG
ATOMFÜGGŐSÉG
Franciaország hosszú idő óta atomenergiára
alapoz. Elég trükkös, hogy megszabaduljon
ettől a függőségétől és megújulókra váltson.
Kérdés, hogy hogyan lépjen túl a bürokratikus
akadályokon, és hogy milyen gyorsan tudja
leállítani az ország atomerőműveit.
F
ranciaország ismert arról, hogy atomreaktorokkal állítja elő
az ország villamosenergiájának 75%-át. Az ország azonban
elkezdett a megújulók felé is nyitni. 2012 novembere és 2013
júliusa között a francia kormány az energiaátmenetről rendezett
nemzeti vitát. Erre meghívták a főbb érdekképviseleti csoportokat,
szereplőket, hogy egy atomenergia-mentes, alacsony szén-doxid
kibocsátású gazdasági jövőképet vázoljanak fel.
Az ország 2015-ben fogadta el az első energiaátmenet
törvényt. A törvény hosszú távú és ambiciózus célokat tűz ki, amely
szerint Franciaország az 1990-es szinthez képest 75%-kal csökkenti
az üvegházgáz kibocsátását, és 2050-re megfelezné a végső ener-
giafogyasztását. A köztes célok szerint az atomenergia részarányát
75%-ról 50%-ra csökkentik 2025-re, és a végső energiafelhaszná-
lásban 32%-ra, az áramtermelésben pedig 40 %-ra nő a megújuló
energiaforrások aránya 2030-ra.
A megújulók felé való ilyen elköteleződés nem új. Az 1940-es
években Franciaország jelentős befektetéseket tett a vízenergiába.
Azonban az 1970-es évek olajár-robbanása a világ egyik legna-
gyobb atomágazatának kialakításához vezetett, 58 db reaktorral,
amelyek összesen 63 gigawattot (GW) képesek termelni. Jelenleg
az ország megújuló áramának tetemes részét a vízenergia adja,
25 GW összkapacitással. A szivattyús energiatárolási képességeik
miatt a rendszer elég rugalmas, képes a téli csúcsterhelés keze-
lésére: a francia épületállomány egyharmada elektromos fűtést
használ. A biomassza, főleg a fa, jelentős szerepet játszik a fűtésben,
és a teljes elsődleges megújuló energiafogyasztás 40 %-át adja.
FRANCIAORSZÁG – A KÉSEI INDULÓ
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó végső energiafogyasztásban,
százalékban
16.0 %
24.6
18.5
17.2
17.1 16.6
15.4
1991 1996 2001 2006 2011 2016
46 ENERGIA ATLASZ 2018
Franciaország célja, hogy 2020-ra a megújulók részaránya
23% legyen a végső bruttó energiafelhasználásban. A jelenlegi
fejlődés ellenére, az országnak az eddiginél nagyobb erőfeszítés-
re van szüksége, ha el akarja érni célkitűzéseit. 2016-ban elfo-
gadtak egy többéves energiatervet, amely néhány köztes mérföld-
követ fogalmazott meg a megújulók számára: 70%-os növekedést
az áramtermelő kapacitásban és 36%-osat a hőtermelésben.
A természeti erőforrásokat tekintve Európában Franciaország
rendelkezik az egyik legnagyobb megújuló energia potenciállal.
2016-ban az Ademe Nemzeti Környezeti és Energia Ügynökség
kiadott egy tanulmányt, amely szerint 2050-re egy 100%-ban meg-
újulókon nyugvó áramrendszer kivitelezhető, reális költséggel.
2017-ben francia energiaszakértők egyesülete, a négaWatt, ki-
adott egy hosszú távú forgatókönyvet arról, hogy az ország
hogyan érhetné el a 100%-ban megújuló, minden ágazatban
nettó zéró kibocsátású energiarendszert 2050-re, beleértve a
közlekedési szektort is.
Az elmúlt években a megújuló szektorok közül a nap- és szél-
energia növekedett a legdinamikusabban. 2010 és 2016 között
a szárazföldi szélerőmű kapacitás megduplázódott 12 GW-ra;
a célkitűzés a 22-26 GW elérése 2023-ra. Ugyanezen idő alatt a
napenergiából termet áram kapacitása a nyolcszorosára növe-
kedett, alacsonyabb kiindulási kapacitáspontról. 2016 végére
a napelemek már közel 7 GW-ot termeltek; a 2023-as cél pedig
18–20 GW. Az elmúlt pár évben az előállítási költségek is draszti-
kusan csökkentek – a fotovillamos energia esetében például közel
90%-kal tíz év alatt.
Ám szabályozási problémák akadályozták a megújulók alkal-
mazását. Betáplálási tarifák (átvételi árak) a korai 2000-es években
Az atomerőmű teljes életciklusát tekintve nem
szén-dioxid semleges. A fukushimai atom-katasztrófa után
Franciaország átgondolta energiastratégiáját.
Forrás szerinti megújuló energiafogyasztás 2016-ban, millió tonna
olajegyenértékben (Mtoe)
0.2
vízenergia
2.6
szélenergia
0.5 5.2
szolártermikus
fotovillamos 1.5
napelemek
0.8
szilárd biomassza
24.6 1.8
(pl. fa, termény-
maradványok 0.7 0.1
biogáz
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
hulladék
biobenzin 11.1
biodízel
geotermikus (földhő)
 ENERGIÁRAMLÁS FRANCIAORSZÁGBAN
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

megújulók 23.9 más források távozik az energiarendszerből
-31.8
olaj 1.0
veszteség és kiáramlás
1
24.6 megújuló
atom 104.0
8.6 szén átalakítási veszteség,
-86.5 az energiaszektor fogyasztási
és elosztási veszteségei

hulladék 1.7 75.2 olaj

-13.4 nem-energia fogyasztás
megújuló 0.9 megújuló hő,
villamosenergia 1.7 7.0 megújuló
szén 8.6 12.4 üzemanyag, stb.
3.8 fosszilis 2
38.3 gáz
38.0 villamosenergia
27.2 atom

olaj 95.4 3.6 szén

bruttó energiafogyasztás villamosenergia mix
import 59.8 olaj
104.0 atom végső fogyasztás 1 belföldi energia: szinte teljesen
atom vagy megújulók
gáz 41.2 29.9 gáz 2 2022-re cél: az áram 0%-a
fosszilis tüzelőanyagokból
0.1 hulladék 3 Sok atomenergiát fordítanak
egyéb 1.2 1.7 hulladék 3.4 származtatott hő
fűtésre: tipikus Franciaországra

Végső energiafogyasztás szektoronként:

3.0
1.6 0.9 0.6 7.0

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

10.1 10.1 19.1
17.7 45.7 12.5
13.7

ipar közlekedés- szolgáltatások 3 lakossági

szállítás szektor

Export: beleértve a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

A hatalmas atomszektor teszi a francia energiaprofilt

indultak és megszenvedték a hektikus szakpolitikát; adminiszt-
ratív akadályok hátráltatták az engedélyek kiadását és a hálózat-
hoz való csatlakozást. Mint ahogyan más európai országok, 2014-
től Franciaország is előnyben részesíti az inkább piacorientált
támogatásokat. Például a piaci prémiumokat és a versenykiírá-
sokat (elsősorban a nap-, biomassza- és tengeri szélerőművekre),
bár ezek nagyobb anyagi kockázatot vonnak maguk után. A 2015-
ös energiaátmenet törvény részben kezeli e problémákat, de
további előrehaladásra van szükség, ha el akarják érni a megújuló
telepítési ráta duplázását.
További probléma az atomenergiával folytatott versengés.
2017-ben a legtöbb francia atomreaktor elérte a 32 éves átlag-
életkort, és a következő évtizedben elérik majd az előre tervezett
40 éves üzemidő végét. A francia kormány irányítása alatt álló
Electricité de France üzemeltető azt tervezi, hogy 60 évre meg-
hosszabbítja az atomerőművek üzemidejét, hogy kihasználja az
alacsony áramtermelési költségeket. Teszi ezt mind a Nukleáris
Biztonsági Hatóság aggodalmai, valamint a bizonytalan technikai
és gazdasági kivitelezhetőség ellenére. A reaktorok felújításának
költségei 55 milliárd euróra becsülhetők: ez olyan közpénz, amit
inkább a megújulókba kellene beruházni. Az energiatervben
szereplő legnagyobb kihívás az ország számára az atomener-
szokatlanná Európában – és teszi a legnagyobb kihívássá
az atomfüggőség csökkentését.
gia 75%-ról 50%-ra való csökkentése 2025-re. Erre utal az is, hogy
a kormány bejelentette szándékát, hogy a célkitűzést 2030-ra
halasztja. Amennyiben a villamosenergia-fogyasztás stabil marad-
na, akkor a reaktorok élettartam-hosszabbítása szükségtelen
lenne. Másrészt, az atomenergia megtartása és ezzel együtt a
megújulók használatának növelése túlkapacitást idézne elő, ami
a villamosenergia nagykereskedelmi árának csökkenéséhez
vezetne.
Az európai klíma- és energiapolitikákkal való koordinálás
szintén létfontosságú, tekintve Franciaország politikai befolyását
és Európa energiapiaca közepén elhelyezkedését. Macron elnök
például az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU-ETS)
részeként európai szintű szén-dioxid alapárat javasolt. A múlt-
beli atomenergia viták ellenére, Franciaország és Németország
energiaátmeneti stratégiái közelednek egymáshoz. Ez új kapukat
nyit a kétoldalú együttműködés felé és talán nagyobb EU ambíciók
irányába is.

ENERGIA ATLASZ 2018 47

 NÉMETORSZÁG
MÁR IRÁNYT VÁLTVA,
DE MÉG NEM A PÁLYÁN
Németország energiaátmenete magába foglalja
az atomenergia kivezetését, a fosszilis tüzelő-
anyagok használatának csökkentését, a meg-
újulókba történő nagymértékű beruházásokat.
Ez már önmagában nagy kihívás, de ennél még
többre lesz szükség: az országnak megújuló
energia alapúvá kell átalakítania a hűtési,
fűtési és közlekedési szektorát.
N
émetországot gyakran emlegetik az energiaátmenet elő-
futáraként. Tervei szerint 2022-re le fogja állítani az atom-
erőműveit, és azok kapacitását főleg megújuló energiák
helyettesítik majd. Jelenleg az ország a villamosenergiájának
36%-át megújulókból fedezi, főleg nap- és szélenergiából. Hosszú
távú célja, hogy 2050-re a megújuló áram részarány elérje a 80–
95%-ot; középtávon ez 2025-re 45%-ot és 2035-re 65%-ot jelent.
Németország már így is nagy utat tett meg. A trend mozgató-
rugója a stabil beruházási körülményeket teremtő kötött átvéte-
li áras tarifarendszer, ami minden hálózatba betáplált kilowatt-
óra villamos energiáért fix árat kínál. Az árat minden évben újra
kalkulálják, hogy tükrözze a szél- és napenergia csökkenő költsé-
geit. A befektetések általában 5–7%-os hozamot realizálnak.
A rendszernek köszönhetően német lakosok, földműves
gazdák, közösségek, önkormányzatok és energiaszövetkezetek
mind részt vesznek Németország energiaátmenetében (Ener-
giewende). Az energiaátmenet szakpolitika másik fontos össze-
tevője az a szabályozás, ami a megújulókból előállított villamos-
energiának elsőbbségi hálózati hozzáférést ad.
A fix átvételi áras áramtámogatási rendszer hamarabb segítet-
NÉMETORSZÁG – HALADÁS,
DE CSAK A VILLAMOSENERGIA TERÉN
Megújuló energiafogyasztás, millió tonna olajegyenértékben (Mtoe),
és megújulók aránya a bruttó végső energia-
fogyasztásban, százalékban (%)
14.8 %
38.9
29.3
20.6
9.6
5.1 6.2
1991 1996 2001 2006 2011 2016
48 ENERGIA ATLASZ 2018
te hozzá Németországot megújuló energia céljainak eléréséhez,
mint ahogy azt bárki gondolta volna az 1990-es években, amikor
az Energiewende először életbe lépett. Ez a teljesítmény azonban
újabb kihívások elé állította az országot. 2016-tól a 750 kW feletti
nagy kapacitású nap- és szélerőművek már nem tartoznak az át-
vételi áras rendszerhez, az állam által szervezett aukciókon kell
rájuk alkudni. Az új szabályozások viszont a nagy fejlesztőknek
kedveznek, akik könnyebben képesek a legkedvezőbb ajánlat
beadására. Ennek következtében a német lakosok, gazdák és ener-
giaszövetkezetek ismét mellékszereplőkké váltak.
A legnagyobb kihívást a németországi energiaátmenetben
a régi és az új, megújulókra alapozott rendszer összehangolása
jelenti. Az ország hagyományos elektromos közműveit alapjaiban
kellett újragondolni. Kezdetben nem hittek benne, hogy a meg-
újulók tényleg képesek ilyen jelentős szerepet betölteni az ener-
giamixben. Az új energiaforrások megkövetelik az infrastruktúra
fejlesztését és a digitalizációt a kereslet és kínálat egyensúlyba
hozatala érdekében. Ugyancsak elkerülhetetlen a különböző
szektorok jobb összekapcsolása: a villamosenergia kiterjesztése a
fűtési-hűtési és a közlekedési szektorra azaz az elektrifikációjuk.
Jelenleg az energiaátmenet csak a villamosenergiát célozza, ami
csak 20%-át teszi ki az teljes német energiaszektornak. Mivel a
fennmaradó 80%-ot a főleg fosszilis tüzelőanyagokat használó
hűtési-fűtési és közlekedési szektor adja, ezekkel szintén foglalkoz-
ni kell, ha Németország véghez akarja vinni az energiaátmenetet.
Ez csak akkor lehet sikeres, ha az ország okos mérőkbe, elek-
Egy jelentősebb leállás a lignit-tüzelésű erőművekben
és a belső égésű motorok használatában megnövelné
a megújuló energiák keresletét és kínálatát Németországban.
Forrás szerinti megújuló energiafogyasztás 2016-ban,
millió tonna olajegyenértékben (Mtoe)
0.3
0.7
vízenergia 1.9 1.8
szélenergia
3.1
szolártermikus 6.8
fotovillamos
napelemek
szilárd biomassza 0.7
8.1 38.9
(pl. fa, termény-
3.3
maradványok)
biogáz
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
hulladék
biobenzin 12.2
biodízel
geotermikus (földhő)
 ENERGIÁRAMLÁS NÉMETAORSZÁGBAN
A megújuló energiaforrások összessége és aránya a termeléstől a fogyasztásig 2016-ban, millió tonna olajegyenértékben, egyszerűsített ábrán

hazai termelés export megújulók villamosenergia (a megújuló áram is)

más források távozik az energiarendszerből
megújulók 39.5
-57.8
1
szén 39.7
veszteség és kiáramlás
olaj 3.5
gáz 6.6 átalakítási veszteség,
atom 21.8 -81.4 az energiaszektor fogyasztási
38.9 megújuló és elosztási veszteségei
hulladék 4.5
megújuló 0.9 2 -21.4 nem-energia fogyasztás
villamosenergia 2.4 77.2 szén
szén 39.6 megújuló hő, villamosenergia mix
14.3 üzemanyag, stb. 10.6 megújuló

44.5 villamosenergia 28.1 fosszilis

108.8 olaj 3
olaj 130.2 10.2 szén
5.8 atom

import bruttó energiafogyasztás 82.2 olaj

végső fogyasztás 1 a megújulók és a szén

ugyanakkora szinten
70.3 gáz 2 a lignit és a kőszén a leg-
gáz 81.6 54.4 gáz szennyezőbb a fosszilisok
közül, nagy probléma
21.8 atom 1.1 hulladék 3 az elektrifikációnak nincs
egyéb 0.7 4.5 hulladék 9.8 származtatott hő értelme dekarbonizáció
nélkül
Végső energiafogyasztás szektoronként:

2.8 2.6 6.5

1.0 2.4

ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

19.5 11.0
18.6 13.0
38.9 61.6 38.6

ipar közlekedés- szolgáltatások lakossági

szállítás szektor

Export: beleértve a tengeri hajózást is. A szén-adatok tartalmazzák a lignitet is. Nem-energia fogyasztás: főleg petrolkémiai termékek. Különbségek a kerekítés miatt.

A megújulók a német energiarendszer

tromos járművek infrastruktúrájába, akkumulátortárolási kapa-
citások kialakításba fektet, és jelentősen csökkenti az energia-
fogyasztását.
Németország két ok miatt is igyekszik véghezvinni az energia-
átmenetet. Az egyik, hogy csökkentse függőségét az import fosz-
szilis tüzelőanyagoktól, a másik, hogy elérje célkitűzéseit
az üvegházgáz kibocsátáscsökkentés terén. Az ország jelenleg
az energiájának 61%-át importálja, gyakran politikailag insta-
bil régiókból. Az energiaátmenet csökkentette az effajta import
szükségességét. Ugyanakkor a megújuló kapacitások növelése
nem járt együtt jelentős kibocsátáscsökkenéssel. Ez részben azért
van, mert a fosszilisok helyettesítése megújulókkal egyelőre rész-
leges és Németország jóval több villamosenergiát termel, mint
amire valójában szüksége van: 2016-ban a termelt villamos-
energia közel 9%-át exportálta.
A villamosenergia közel 40%-a a szén égetéséből származik,
ami egy nagyon kibocsátás-intenzív energiaforrás. A kb. 100 szén-
tüzelésű erőmű az ország teljes kibocsátásának egyharmadáért
felelős. Ezért ha az ország el akarja érni éghajlatvédelmi cél-
kitűzéseit, ki kell vezetnie a szenet az energiarendszeréből. Jelen
állás szerint úgy tűnik, Németország nem fogja tudni teljesíteni
a 2020-ra kitűzött céljait, azaz a kibocsátások 40%-os csökkentését.
minden részében átvették a szerepet az atomenergiától,
de még le kell váltaniuk a fosszilis tüzelőanyagokat is.
Németország földrajzi helyzete Európa központjában eddig
is kedvező volt: az energiarendszer rugalmasságának érdeké-
ben támaszkodhat szomszédjaira. Ha az ország nem termel elég
áramot, mert pl. nincs elég napsütés vagy szél, importálhat
áramot. Emiatt az országnak sosem kellett a rugalmas áram-
termelés vagy -tárolás fejlesztésére költenie. A hűtési-fűtési és
közlekedési szektor szükséges elektrifikációja miatt a döntésho-
zóknak ki kell dolgozniuk és le kell vezényelniük egy valóban fenn-
tartható, jövőbeli energiarendszer kialakítását. Főleg a járművek
terén érdekes ez, amelyek még mindig messze vannak a teljes
kibocsátás-mentességtől.
A közvélemény pozitívan vélekedik az energiaátmenetről,
részben mivel maguk az állampolgárok is részesei az Energie-
wende-nek. Körülbelül 334 ezer embert foglalkoztat közvetlenül
a megújuló energia szektor – sokkal többet, mint a fosszilis ága-
zat. Az energiaátmenet jó megítélése azonban változhat, ha az
a továbbiakban a nagy cégeknek és nem a helyi lakosoknak vagy
közösségeknek hoz hasznot.

ENERGIA ATLASZ 2018 49

 SZOMSZÉDOK

HATALMAT MINDENKINEK,
AKI VELÜNK VAN:
KÖVETKEZETLEN SZAKPOLITIKÁK
Az EU keleti és déli végéhez közeli országok Az Unió az európai szomszédságpolitika alapján kezeli kapcso-
sora nem csak az energiaimport forrását adja, latait a szomszédjaival (kivéve Oroszországot), amelynek a célterü-
hanem potenciálisan az instabilitást is. letei a demokrácia előmozdítása, a jogállamiság és a szabad piac.
Ennek a szakpolitikának csak egy kis része az energia kérdésköre.
Az EU szomszédságpolitikája igyekszik hozzá-
A szomszédságpolitika két részből áll: a Keleti Partnerségből
járulni a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, és az Unió a Mediterrán Térségért-ből. A Keleti Partnerség magá-
de a nagyléptékű gázvezeték beruházások ba foglalja az EU Fehéroroszországgal, Moldovával és Ukrajnával
aláássák ezeket a célokat. való kapcsolatát Kelet-Európában, és Örményországgal, Azer-
bajdzsánnal, valamint Grúziával való kapcsolatát a Dél-Kaukázus-

A
megújulók használatában történt előrelépések ellenére az
Európai Unió még mindig energiaszükségletének 45%-át
importálja, beleértve a nyersolaj 90%-át és a földgáz 69%-
át. Ennek az importfüggőségnek súlyos ára van. 2013-ban az EU
403 milliárd eurót költött fosszilis tüzelőanyag importra, ami 2015-
ben 261 milliárd euróra csökkent. A változás nem a kisebb kereslet-
nek, hanem a világpiaci árak csökkenésének köszönhető; ez is mu-
tatja az EU áringadozásra való sebezhetőségét.
További gond, hogy az Unió csupán néhány exportőrre támasz-
kodik. Nyersolajának 28%-át Oroszországtól, 11%-át Norvégiától,
8%-át Nigériától és másik 8%-át Szaúd-Arábiából importálja.
Oroszország (29%) és Norvégia (26%) a gázimport két fő forrása,
amit Algéria (9%) és Katar (6%) követ. Tehát mindkét fosszilis tüzelő-
anyagot tekintve, azok több mint fele csupán négy országból szár-
mazik, ami energiabiztonsági és -függőségi kérdéseket vet fel.
Az EU szomszédjai közül néhány már élvezi a szoros együtt-
működés előnyeit (mint például Norvégia és Svájc), vagy az EU
csatlakozásra vár (mint például a nyugat-balkáni országok).
ban. A politika elősegíti a gazdasági fejlődést a fenti országokban
és nagy hangsúlyt fektet az energiabiztonságra és a földgáz-ellátás
biztosítására Oroszországból Ukrajnán keresztül az uniós tag-
államok számára. Fő célja, hogy fenntartsa és biztosítsa a fosszilis
tüzelőanyag importot, vagyis egy olyan stratégia, ami állandósítja
az EU függőségét a fosszilisoktól.
A tiszta energiaforrásokat illetően, a Keleti Partnerség támo-
gatja a megújulók fejlesztését az EU belső piacával összhangban.
További energiaügyi vonatkozása, hogy előmozdítsa az energia-
hatékonyságot, az összekapcsolhatóságot, a kibocsátások csök-
kentését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Ezzel
szemben, az Unió a Mediterrán Térségért a szabályozást és piaci
liberalizációt hangsúlyozza. Az energia és klíma akcióterv egy
a hat stratégiai elsőbbséget élvező terület közül, és a Keleti Part-
nerségtől eltérően, a Mediterrán Unió kevésbé fókuszál energia-
biztonsági ügyekre. A nap- és szélenergia fejlesztések a mediterrán
térség meleg és száraz klímájú országaiban élénkítik a gazdaságot,
támogatják a régió társadalmainak demokratizálását a fenn-

FI Az energiabiztonság
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

KÜLÖNBÖZŐ FÜGGŐSSÉGEK
SE
olyan ügy, amelyre minden
Az import aránya az energia- EE
fogyasztásban 2016-ban, EU tagállam figyelmet fordít.
DK LV
százalékban (%) IE Viszont különböző szinten
LT érintettek benne,
UK
25% alatt NL ezért úgy is
25% – 50% PL
BE DE reagálnak rá.
50% – 75% LU CZ
75% felett SK
FR AT
HU
SI
RO
HR
EU-28 PT
IT
ES BG

GR

MT CY

AT: Ausztria, BE: Belgium, BG: Bulgária, CY: Ciprus, CZ: Cseh Köztársaság, DE: Németország, DK: Dánia, EE: Észtország, ES: Spanyolország,
FI: Finnország, FR: Franciaország, GR: Görögország, HR : Horvátország, HU: Magyarország, IE: Írország, IT: Olaszország, LT: Litvánia, LU: Luxemburg,
LV: Lettország, MT: Málta, NL: Hollandia, PL: Lengyelország, PT: Portugália, RO: Románia, SE: Svédország, SI: Szlovénia, SK: Szlovákia, UK: Egyesült Királyság

50 ENERGIA ATLASZ 2018

 ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT
KI LÁTJA EL EURÓPÁT? AZ EU ENERGIAIMPORTJÁNAK GLOBÁLIS VONATKOZÁSAI
A fosszilis energia főbb ellátói, 2016

28 EU tagállam
27 EU szomszédos ország különleges kapcsolatokkal*
más fő energiaellátó
95 242
75 57 153
Norvégia
Oroszország
37
Kazahsztán
31 24 Azerbajdzsán
USA
26
Algéria
43 15 Irán
Líbia Irak
21
14 46 24 14
Mexikó
52 Katar

Szaúd-Arábia
44 30
Kolumbia Nigéria

14

428
Angola

szén, több, mint 10 milló tonna 28

olaj, több, mint 10 milló tonna Ausztrália
10
gáz, több, mint 10 millárd köbméter Dél-Afrika
215
* Az EU-csatlakozásra jelentkezők, a kétoldalú együttműködésben levők, az Európai Gazdasági Térség
tagjai, a Keleti Partnerség, az Oroszországgal és az Unió a Mediterrán Térséggel kapcsolatos partnerségi
és együttműködési megállapodás. Szén: az összes szilárd tüzelőanyag. Olaj: az összes kőolajtermék.
teljes EU import
937
Az orosz energiaimporttól való nyilvánvaló függés
tarthatóságnak megfelelő gazdasági fejlődésen keresztül. alapvető kihívást jelent az EU kül- és biztonságpolitikájának.
Az EU továbbra is keresi a gáz- és nyersolaj szolgáltatók diver-
zifikálásának (változatossá tételének) lehetőségét, beleértve
a gázpiac strukturális változtatásait, amely kulcsfontosságú az A gyorsan változó keleti és a már régi nyugati uniós tag-
energiabiztonság növeléséhez rövid és hosszú távon. államok érdekei gyakran eltérnek, a különböző goeopolitikai
A cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piaccá változtatta a körülmények és tagállami hosszú távú közös érdekek szerint.
gázkereskedelmet. Az LNG csővezetékhálózat nélkül is szállítható, A megoldás kulcsa az energiahatékonyság és a megújulók fej-
tartályokban pl. hajókon. 2016-ra az LNG tette ki az EU teljes gáz- lesztése, amelyek képesek csökkenteni az importtól való függő-
importjának egy nyolcadát (48,7 milliárd köbméter). Ma 17 ország séget. Az EU képes segíteni keleti és déli szomszédjait meg-
LNG exportőr, ami felszabadítja az importőröket az alól a nyomás újuló energiaforrásaik fejlesztésében, az energiahatékonyság-
alól, hogy egyetlen domináns gázszolgáltatónak legyenek ki- ban és az összekapcsolódások (interkonnektivitás) kiépítésében.
szolgáltatva. Az LNG globális, és nem regionális vagy helyi gáz- Utóbbi képessé teszi a szomszédokat, hogy az árammal keres-
piac kialakítását teszi lehetővé, ami az exportőrök nagyobb piaci kedjenek és kiegyenlítsék az áramellátás ingadozásait.
versenyét okozza.
Az ellátás változatossá tételét és az orosz gázimport hánya-
dának csökkentését célzó kísérletek számos politikai akadályba
ÉSZAK-DÉLI MEGOSZTOTTSÁG
ütköznek. Az olyan gázinfrastruktúra beruházások, mind például
Energiafogyasztás az EU-ban és a szomszédos mediterrán
az Északi Áramlat csővezeték Oroszország és Németország között, országokban, egy lakosra eső tonna olajegyenértékben, 2015
fenntartják a fosszilis importfüggőséget és szén-intenzív infra-
struktúrákba való bezáródást, kényszerkötöttséget (lock-in) EU-28 3.2
okoznak. Ez alapvetően aláássa az energiabiztonságot és a szén-
Izrael 2.7
lábnyom csökkentését az energiaszektorban. Így az EU szomszéd-
ságpolitikájának céljai következetlenek, nincsenek összhangban Libanon 1.9
ENERGY ATLAS 2018 / EUROSTAT

a Párizsi Klímamegállapodásban az EU által vállalt szén-dioxid

Algéria 1.5 Egyiptom 0.9
kibocsátáscsökkentési célokkal.
Jordánia 1.0 Marokkó 0.6

Európa déli szomszédjai közül a legtöbb kevés energiát fogyaszt. Tunézia 1.0 Palesztína 0.4
Európa segíteni tudja őket megújuló erőforrásaik fejlesztésében

ENERGIA ATLASZ 2018 51

 SZÓSZEDET
KAPACITÁS PIAC
Azokra a kifizetésekre utal, amiket az erőmű tulajdonosok kap-
nak, hogy biztosítsák a megfelelő termelőkapacitás rendelkezésre
állását. A kapacitás-kifizetések gyakran (állami) támogatásoknak is
tekinthetők, amiket a legszennyezőbb és legkevésbé gazdaságos
erőművek kapnak meg.
KAPACITÁS FAKTOR
Az előállító névleges kapacitásának (kilowattban) és a megtermelt
energiamennyiségnek (kilowattórában) kapcsolatát mutatja.
Ideális körülmények között, a szélturbinák 1,5 megawattos
névleges kapacitással, elméletileg maximum 36 megawatt-órát
(MWh) tudnak előállítani naponta (1,5 MW x 24 óra), ami 100%-os
kapacitásfaktornak felel meg – ekkor a turbina a maximális kime-
netet állítja elő minden pillanatban. A gyakorlatban egy szárazföl-
di szélturbina kapacitásfaktora megfelelő elhelyezés esetén kb.
25%, vagyis egy 1,5 MW-os turbina 0,375 MW-on tud futni átlago-
san, ami azt jelenti, hogy egy nap alatt 9 MWh-t termel. A kapaci-
tásfaktor szokott egysége az éves mutató.
KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS
A kapcsolt energiatermelés a hő- és villamosenergia termelés
kombinálása, a villamosenergia előállítása hővisszanyeréssel
és -felhasználással. A kapcsolt energiatermelés elég hatékony
formája az energiaátalakításnak. A primerenergia-megtakarítás
elérheti a 40%-ot, összehasonlítva azzal, mintha az áramot a
hálózatból és a hőt helyi kazánnal, azaz külön-külön állították
volna elő. A kapcsolt erőművek általában a végfelhasználókhoz
közel helyezkednek el, ezzel csökkentve a szállítási és elosztási
költségeket a hőenergia terén, és javítva a villamosenergia
távszállítás és -elosztás hálózati teljesítményét.
KÖZÖSSÉGI ENERGIA
Egy alulról felfelé építkező megközelítés az energia-önellátáshoz.
Lényege, hogy az energiaellátás szolgáltatás az állampolgárok
kezében van, így nagyobb befolyásuk van az energiatermelésre
és –fogyasztásra, azok módjára. Összességében a közösségi ener-
gia elősegíti a demokratikus döntéshozást, a költségek és javak
megosztását a kollektív felelősségvállaláson és a közösség szoli-
daritásán keresztül.
KERESLET OLDALI MENEDZSMENT (DSM, DSR)
Mivel a villamosenergiát nem könnyű tárolni, a felhasznált mennyi-
ségnek pontosan annyinak kell lennie, mint amennyi az előállított.
Mostanáig a villamosenergia szolgáltatórendszereket úgy tervez-
ték, hogy a kereslet találkozzon a kínálattal; az országos léptékű
erőművek követik a hálózaton várt vagy tapasztalt lassú válto-
zásokat, attól függően, hogy a kereslet csökken vagy növekszik.
A 90-es évek előtt épült nagyerőművek a gyors órás vagy kisebb
idejű nagy változásokat viszont nem vagy alig tudják követni. Az in-
gadozó megújuló erőforrások esetében az áramellátást nem köny-
nyű kordában tartani, ezért a keresleti oldalt kell szabályozni. Még
korszerű országos erőművek esetében is. Az olyan digitális meg-
oldások, mint például az „okos” mérőórák és hálózatok, segíteni
fognak a kereslet kezelésében.
52 ENERGIA ATLASZ 2018
ELOSZTOTT ENERGIAELLÁTÁSI RENDSZER
A villamosenergiát sok kis termelőegység állítja elő (napelemes
tetők, szélturbinák, stb.), szemben a központosított, nagyerő-
művekre alapozott áramellátással (atom- és fosszilis erőművek,
közmű-méretű fotovillamos erőművek és nagy szélfarmok).
TÁVFŰTÉS
Hőelosztó rendszer, ahol a hőt egy központban termelik meg olyan
lakossági és közületi célok kiszolgálására, mint a fűtés és használati
melegvíz-ellátás. A hő gyakran kapcsolt energiatermelésből szár-
mazik, fosszilis tüzelők, vagy egyre inkább biomassza égetéséből.
Melegvizes kazánok, geotermikus fűtés, hőszivattyúk és központi
napenergia-fűtés szintén használatosak. A távfűtést szolgáltató
erőművek jobb hatásfokot és kibocsátás-ellenőrzést garantálhat-
nak, mint az egyedi fűtőberendezések. Egyes kutatások szerint, a
hővel és villamosenergiával kapcsolt távfűtés a legolcsóbb módszer
a szén-kibocsátás csökkentésére. Ennek a legalacsonyabb a karbon-
lábnyoma az összes fosszilis tüzelőanyaggal működő erőmű közül.
ÁTVITELI RENDSZER ÜZEMELTETŐK EURÓPAI
HÁLÓZATA
Röviden ENTSOG, 43 átviteli rendszer üzemeltetőt képvisel
Európa-szerte 36 országban. 2009-ben jött létre és kapott man-
dátumot az EU belső energiapiacot szabályozó harmadik csomag-
ja révén, amelynek célja a gáz- és villamosenergia piacok további
liberalizálása az EU-ban.
AZ EURÓPAI UNIÓ KIBOCSÁTÁS-KERESKEDELMI
RENDSZERE
EU ETS-ként is ismert, az első és a legnagyobb üvegházgáz ki-
bocsátás-kereskedelmi rendszer a világon. 2005-ban indult, mint
az EU klímapolitikájának alappillére, az éghajlatváltozás elleni
küzdelemben. A „cap and trade” (fix összkvótás kereskedelmi
rendszer) elv a teljes kibocsátható üvegházgáz mennyiségét sza-
bályozza, amit az időszakban minden résztvevő szektor és létesít-
mény együttesen kibocsáthat. A különböző szereplők között a
kibocsátható mennyiséget kibocsátási egységként osztják szét,
ingyenesen vagy árverések formájában, mely engedélyekkel,
egységekkel az érintettek kereskedhetnek. Ha egy létesítmény
kibocsátása túllépi az engedélyezettet, akkor másoktól kell ki-
bocsátási egységeket vásárolnia. Másik oldalon, ha egy létesít-
mény jól teljesített a kibocsátás-csökkentésben, akkor eladhatja
fennmaradt kvótáit. Elvileg ez lehetővé teszi, hogy a rendszer
megtalálja a leginkább költséghatékony utakat a kibocsátások
csökkentésére, jelentősebb állami beavatkozás nélkül. Sajnos az EU
ETS hatékonysága alacsony a kibocsátási egységek túlosztása, és a
kibocsátások alacsony tonnánkénti ára miatt. Az elszámolás tonna
szén-dioxid egyenérték alapú (CO2eq).
ÁTVÉTELI ÁR / BETÁPLÁLÁSI TARIFA
Szakpolitikai eszköz, amit arra terveztek, hogy felgyorsítsák a
megújuló energiákba történő beruházásokat, azáltal, hogy stabil
befektetési környezetet biztosítanak. A megújulókból származó
áram kilowattóránkénti átvételi ára magasabb, mint az áram
nagykereskedelmi (azonnali piaci) ára.
RUGALMASSÁGI OPCIÓK
A villamosenergia-rendszernek alkalmazkodnia kell a dinamikus és
változó termelési és keresleti feltételekhez, például áramtároláson
keresztül. Lehetséges, hogy óránként, vagy percenként kell kiegyen-
súlyoznia a keresletet és a kínálatot, vagy évek alatt üzembe állítani
új áramtermelési- és átviteli-szállítási rendszereket. Biztosítja, hogy
a keresletnek megfelelő villamosenergia mindenkor elérhető legyen.
NÉVLEGES TELJESÍTMÉNY (TERMELÉSI KAPACITÁS)
A maximum teljesítmény (kimenet), amit egy generátor elő tud
állítani meghatározott körülmények között. Például egy 1500 kilo-
watt névleges kapacitású turbina ezt a teljesítményt csak erős szél
esetén tudja nyújtani.
ÜVEGHÁZGÁZ
Olyan gáz, amely elnyeli és kisugározza az infravörös hullám-
hosszú fényt. Ez a folyamat az alapvető oka az üvegházhatásnak.
Az elsődleges üvegházgázok a Föld légkörében a vízgőz, szén-di-
oxid, metán, dinitrogén-oxid és az ózon. Az üvegházgázok nélkül
a Föld felszínének átlag hőmérséklete −18°C fok lenne. Az emberi
tevékenységek 40%-os növekedést okoztak a légkör szén-dioxid
koncentrációjában az ipari forradalom óta. Az emberi eredetű
szén-dioxid kibocsátás legnagyobb része a fosszilis tüzelőanyagok
égetéséből származik, főleg a szénből, kőolajból, földgázból és
ehhez viszonyítva szerényebb kibocsátásokból, mint az erdőirtás,
földhasználatbeli változások, talajerózió és a mezőgazdaság. Min-
den üvegházgáz kifejezhető szén-dioxid-egyenértékben (CO2eq),
ez a bevett mértékegységük.
BRUTTÓ ENERGIA VS. VÉGSŐ ENERGIA
A bruttó energia magában foglalja az energiafogyasztást az
energia szektoron belül az elosztási veszteségekkel együtt.
A végső energia üzemanyag, hő vagy villamosenergia formájá-
ban érkezik a felhasználókhoz, nem foglalja magában a termelés
vagy a szállítás során fellépő energiaveszteségeket.
TERMELŐ-FOGYASZTÓ / ÖNELLÁTÓ
Olyan személy, aki egyszerre termel és fogyaszt is egy bizonyos
terméket, angolul prosumer. Az energiarendszerben a növekvő
decentralizált közösségi energia lehetővé tette, hogy bármely ál-
lampolgár termelő-fogyasztóvá válhasson: egyszerre állítanak elő
és fogyasztanak villamosenergiát, főleg napenergiát. Az önellátók
nagy mennyiségű megújuló energiát képesek előállítani, ami
megingathatja a központosított energiarendszert.
KVÓTARENDSZER
A megújuló energia minimum részaránya az energiamixben vagy
a villamosenergia összetételben. Ellentétben a kötelező átvételi
árakkal, a kvótarendszer ösztönzi a legalacsonyabb áron elérhető
technológiákba való befektetéseket.
KISKERESKEDELMI PIAC
A tipikus kiskereskedelmi áramfogyasztók közé a háztartások
és a kisebb cégek tartoznak. Ezek az áramvásárlók alacsony
feszültségű hálózati kapcsolattal rendelkeznek, és viszonylag kevés
villamosenergiát fogyasztanak. Általában ők fizetik a legmaga-
sabb árakat, mivel eddig kötve volt a kezük: a hálózaton kívül nem
volt számukra elérhető áram-alternatíva. A megújulók térnyerése
– különösen a fotovillamos áramtermelés tárolással egybekötve –
világszerte megváltoztathatják ezt a helyzetet.
SZEKTORPÁROSÍTÁS
Különböző típusú energia végfelhasználó szektorok összekapcsolá-
sa: épületek (hűtés-fűtés), közlekedés-szállítás és ipar. A villamosener-
gia szektor is gyakran beletartozik, az áram fontossága miatt. Ezen ága-
zatok összekapcsolása elkerülhetetlen lesz a sikeres energiaátmenethez.
KILOWATT VS. KILOWATTÓRA
A kilowatt teljesítményegység, a kilowattóra pedig energiameny-
nyiség egységet jelent (1 kWh az energiaváltozás, amit egy óra
alatt 1 kW teljesítménnyel termeltünk vagy felhasználtunk). 1000
W (watt) = 1 kW (kilowatt) ; 1000 kW = 1 MW (megawatt); 1000 MW
= 1 GW; 1000 GW = 1 TW (terawatt). Egy 1000 wattos hajszárító egy
kilowatt áramot fogyaszt maximális teljesítmény esetén. Ha azt
egy óráig használjuk, akkor egy kilowattórát fogyasztott. Azaz ha
egy háztartási eszköz 2000 wattot fogyaszt működés közben, akkor
1000 wattórát (1 kWh-t) fog fogyasztani, ha fél óráig működik.
TÚLKAPACITÁS / KAPACITÁSFELESLEG
A kapacitásfelesleg akadályozhatja a megújuló energiák felé
irányuló gördülékeny energiaátmentet. Az energiaátmenetet
jellemző kihívás, mivel a fosszilis erőművektől, közüzemekről
(egyelőre) nem feltétlenül elvárás, hogy lekapcsoljanak vagy
csökkentsék az áramtermelésüket, amikor a megújulókból egy
nagyobb termelőkapacitás belép az áramhálózati rendszerbe.
PRIMER ENERGIA / ELSŐDLEGES ENERGIA
Az energiaellátó rendszerbe bevitt energia, szemben a „hasznos
energiával”, utóbbit az ellátórendszer kimenetként (outputként)
adja a fogyasztóknak. Például a szénerőművekbe bevitt több tonna
szén elsődleges energiának számít, miközben erőműből távozó vil-
lamosenergia másodlagos energiának minősül. Egy 40%-os hatéko-
nysággal működő szénerőmű 2,5-szer több elsődleges energiát
(szenet) fogyaszt, mint amit villamosenergia formájában előállít
(másodlagos energia). A nap- és szélenergiánál nincs különbség az
elsődleges és a másodlagos energia között.
INTELLIGENS (VAGY OKOS) HÁLÓZAT
Olyan villamosenergia hálózat, ami számos üzemeltetési és ener-
getikai intézkedést foglal magában, pl. okos mérőórákat és háló-
zati tárolókat, optimális időben működő intelligens háztartási gé-
peket, háztartási és ipari hőszivattyúkat, hűtőgépeket, megújuló
energiaforrásokat, továbbá az energia hatékony felhasználására
vonatkozó intézkedéseket. A digitális vezérelhetőség lehetővé teszi
a rugalmasságot az áramtermelésben, -elosztásban és a villamos
energia beárazásában. Az intelligens hálózatok az energiaátme-
net középpontjában foglalnak helyet; a villamosenergia rendszer
alapvető szerkezetváltását igénylik.
STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS
A piac vagy a gazdaság alapvető szerepének, működésének vagy
üzemeltetésének átalakítása vagy változtatása. Egy szén-dioxid-
intenzív energiarendszer nem fenntartható éghajlati szempont-
ból. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben alapvető változ(tat)ásokra
van szükség, a termeléstől az előállításon át a fogyasztásig. Azok-
ban a régiókban, ahol dominált a szén vagy a kőolaj, más gazdasági-
lag virágzó utakat kell találni. Ez feltehetőleg a legkomolyabb
kihívást jelentő feladat az energiaátmenet számára, mivel teljes
régiókat kell gazdaságilag újragondolni.
NAGYKERESKEDELMI PIAC
A nagykereskedelmi villamosenergia piacon az egymással
versengő áramtermelők kereskednek az árammal egymás között,
az áram-kiskereskedőkkel, a pénzügyi közvetítőkkel és a végfel-
használókkal (mint pl. a nagy gyárakkal). A kiskereskedők eladják
az áramot a kisebb fogyasztóknak (mint pl. a háztartások) a kis-
kereskedelmi piacon keresztül. Az, hogy a fogyasztók az áramot
közvetlenül az előállítóktól veszik meg, viszonylag új jelenség.
ENERGIA ATLASZ 2018 53
 SZERZŐK, ADAT-
ÉS GRAFIKAI FORRÁSOK
Minden online forrás 2018 márciusában ellenőrizve.
Az első belső borítón megtalálható a weboldal, ahonnan
letölthető az Energia Atlasz magyar vagy angol verziója,
PDF formában.
12–13.o.
ÁTTEKINTÉS: SZÉNTŐL AZ ÉGHAJLATIG
Írta: Radostina Primova
12. o.: Wikipedia: Klimapolitik der Europäischen
Union, http://bit.ly/2GbBKWx. Eurostat, Gross inland
energy consumption Írta: fuel type, http://bit.ly/2FQdcoi.
EC, Energy Roadmap 2050, http://bit.ly/1YVLqWZ.
13. o.: de.wikipedia, en.wikipedia
14–15.o.
VÍZIÓ: ÚTON A VEZETŐ SZEREP FELÉ
Írta: Claude Turmes
14.o.: Frankfurt School, FS-UNEP Collaborating Centre,
Global trends in renewable energy investment 2017,
http://bit.ly/2ntIJnq, p.78. IEA World Energy Outlook
2015, quoted in Alexander Richter, Geothermal energy
and its role in the future energy mix, 2016,
http://bit.ly/2p1An5q, slide 16.
15.o.: IRENA, Renewable energy and jobs. Annual Review
2017, http://bit.ly/2qViXHb, p.21. – Frankfurt School (op.
cit.), p.21
16–17.o.
GAZDASÁG: A FEJLŐDÉSÉRT
KEMÉNYEN MEG KELL DOLGOZNI
Írta: Rebecca Bertram
16.o.: Eurostat, EU imports of energy products – recent
developments, October 2017, http://bit.ly/2p8oLwB.
Ren21, Renewables 2017 global status report,
http://bit.ly/2ghNrlA, p.17. EC/Öko-Institut, RES-Study,
2017, http://bit.ly/2FNgw3l, p.197. 17.o.: Eurostat,
Real GDP growth 2005-2015, http://bit.ly/2p6ZqmI.
Wikipedia, http://i.imgur.com/q3YVLFL.jpg.
Eurostat, Greenhouse gas emission statistics,
http://bit.ly/2FL5XO4. Eurostat, Share of energy from
renewable sources, http://bit.ly/1JW2ALu
18–19.o.
ÁLLAMPOLGÁROK: SOK KICSI SOKRA MEGY
Írta: Molly Walsh
18.o.: CE Delft, The potential of energy citizens in the
European Union, 2016, with excel textbook, via
http://bit.ly/2p4TJXl. 19.o. : AEE, Erneuerbare Energien
in Bürgerhand, http://bit.ly/2p7v17K. – Prospex
research, Europe’s top twenty power industry players
2016, http://bit.ly/2Hp8DhN, p.2. UBA, Erneuerbare
Energien in Zahlen, http://bit.ly/2tF8y7x. AEE op. cit.
p.19 o.
54 ENERGIA ATLASZ 2018
20–21.o.
VÁROSOK: AZ ENERGETIKAI INNOVÁCIÓ
KÍSÉRLETI TEREPE
Írta: Alix Bolle
20.o.: Covenant of Mayors, Covenant initiative,
http://bit.ly/2p4v1X0. 21.o.: CDP, The world’s renewable
energy cities, http://bit.ly/2ES83My, http://bit.ly/2FvC1WZ
22–23.o.
ENERIASZEGÉNYSÉG: HIDEGBEN ÉS
SÖTÉTBEN VÁRAKOZVA
Írta: Alice Corovessi
22.o.: Trinomics, Selecting indicators to measure
energy poverty, 2016, http://bit.ly/1WFZfLP, p.21, and
own research. 23.o.: Eurostat, Inability to keep
home adequately warm (ilc_mdes01),
http://bit.ly/2FsM9zM. Eurostat, Arrears on utility bills
(ilc_mdes07), http://bit.ly/2pcNMH8. Eurostat,
Total population living in a dwelling with a leaking
roof (ilc_mdho01), http://bit.ly/2GmDjB6
24–25.o.
KAPCSOLÓDÓ SZEKTOROK:
ÁRAM, KÖZLEKEDÉS, HŐ EGYESÍTVE
Írta: Joanna Maćkowiak-Pandera
24.o.: The solutions project, 139 countries 100%
infographics, http://bit.ly/20rvy06. 25.o.: Agora
Energiewende, Electricity storage in the German
energytransition, 2014, http://bit.ly/2p7pa2Y, p.9. –
David Conolly u. a., Smart energy Europe, 2015,
http://bit.ly/2FP3PoV, p.16
26–27.o.
VILLAMOS ENERGIA: FESZÜLTSÉG ALATT
Írta: Jan Ondřich
26.o.: EC/Ecofys, Subsidies and costs of EU energy,
final report, 2014, http://bit.ly/1CxT8gM, p.31,
p.25. 27.o.: Agora Energiewende, The European power
sector in 2017, http://bit.ly/2FF5ie4, p.7, p.15
28–29.o.
MOBILITÁS: ÚTON EGY TISZTÁBB JÖVŐ FELÉ
Írta: Molly Walsh
28.o.: IEA, Digitalization & Energy, 2017,
http://bit.ly/2lU1JLo, p.96. 29.o.: Illustration Ellen Stockmar
30–31.o.
FŰTÉS ÉS HŰTÉS: EGY BIZONYOS FOKIG
Írta: Maria Aryblia és Theocharis Tsoutsos
30.o.: Euractiv, The EU’s new heating and cooling
strategy, 2016, http://bit.ly/2FzSvJS. 31.o.: Pan-European
Thermal Atlas 4, http://bit.ly/2FIrAia. EurObserv’er,
Solar thermal and concentrated solar power barometer
2017, http://bit.ly/2HsvdGg, table 4. – EEA,
Heating and cooling degree days, http://bit.ly/2paKDaz
32–33.o.
ENERIAHATÉKONYSÁG:
HOGYAN LEHET A KEVESEBB TÖBB
Írta: Marion Santini és Stefan Scheuer
33.o.: Ecofys, National benchmarks for a more
ambitious EU 2030 RES target, 2017,
http://bit.ly/2tJdKr4. – Eurostat, Share of renewable
energy, http://bit.ly/1KfNXac
34–35.o.
DIGITALIZÁCIÓ: A GYORS BÁJT NYERESÉGE
Írta: Felix Dembski
34.o.: GreenBiz, Blockchain energy apps may hit the
grid faster than you expect, 12 May 2017,
http://bit.ly/2GlSw5d, and own research.
35.o.: 450connect, Digitialisierung, http://bit.ly/2Fz7kQE
36–37.o.
EURÓPAI UNIÓ: INKÁBB AMBIVALENS,
MINT AMBICIÓZUS
Írta: Dörte Fouquet
36/37.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
38–39.o.
LENGYELORSZÁG:
AHOL MÉG MINDIG A SZÉN AZ ÚR
Írta: Wojciech Szymalski
38/39.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
40–41.o.
CSEHORSZÁG: ELINDUL ÉS MEGÁLL
Írta: Petra Giňová
40/41.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
42–43.o.
MAGYARORSZÁG: ELAVULT ENERGIAMIX,
AMIN ÁTSÜTHET A NAPENERGIA
Írta: Botár Alexa,
Ábrákhoz adatok: Sáfián Fanni.
42/43.o.: Ábrák forrása: ld. az előző, cseh fejezetnél és IEA
2017. Szöveghez: KSH 2014-2018 (pl. energiaszegénység:
KSH és Energiaklub: https://bit.ly/2JT06pV ),
KSH Tér-Kép 2016 (Borsod); Negajoule 2020, Energiaklub;
MEHI; MANAP; MNNSZ.hu; Energy Union Factsheet Hungary;
IEA Hungary report 2017; OECD 2018: https://bit.ly/2AOn5PX
44–45.o.
SPANYOLORSZÁG: GAZDAG A NAPSÜTÉSBEN,
SZEGÉNY A POLITIKÁBAN
Írta: Joan Herrera Torres
44/45.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
46–47.o.
FRANCIAORSZÁG: ATOMFÜGGŐSÉG
Írta: Andreas Rüdinger
46/47.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
48–49.o.
NÉMETORSZÁG: MÁR IRÁNYT VÁLTVA,
DE MÉG NEM A PÁLYÁN
Írta: Rebecca Bertram
48/49.o.: Eurostat, Energy Balances in the MS Excel
file format (2018 edition), http://bit.ly/2p8xXkp.
Eurostat, Shares 2016 Results, http://bit.ly/2tjdTRH.
Eurostat, Breakdown of electricity production
by source, 2016, http://bit.ly/2tE22y3
50–51.o.
SZOMSZÉDOK: HATALMAT MINDENKINEK,
AKI VELÜNK VAN:
KÖVETKEZETLEN SZAKPOLITIKÁK
Írta: Krzysztof Księżopolski
50.o.: Eurostat, Energy dependance,
http://bit.ly/2Dt637R. 51.o.: Eurostat, Imports,
solid fuels (nrg_122a), http://bit.ly/2p93jaE.
Eurostat, Imports, oil (nrg_123a),
http://bit.ly/2p5dRbF. Eurostat, Imports, gas (nrg_124a),
http://bit.ly/2DmsoUH. – Eurostat, Basis figures in the
European Neighbourhood Policy-South countries, 2018,
http://bit.ly/2Fz7kQE
52–53.o.
SZÓSZEDET
Összeállította: Rebecca Bertram
Derived from http://www.energytransition.org,
http://www.entsoe.eu, https://ec.europa.eu/clima,
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained,
https://en.wikipedia.org and https://de.wikipedia.org
ENERGIA ATLASZ 2018 55
 HEINRICH-BÖLL-STIFTUNG
A demokrácia erősítése, az emberi jogok védelme, a globális
ökoszisztéma pusztításának megelőzésére, a nők és a férfiak közötti
esélyegyenlőség javítása, a béke biztosítása konfliktus-megelőzéssel
a krízis övezetekben, valamint az egyének szabadságának védelme a
túlzott állami és gazdasági hatalommal szemben – ezek a célkitűzések
határozzák meg a Heinrich-Böll-Stiftung és világszerte 30 nemzetközi
irodája tevékenységeit.

Kapcsolatban vagyunk a Német Zöld Párttal (Alliance 90/ The Greens),

ám függetlenül dolgozunk az intellektuális nyitottság szellemiségét
gondozva. Tanulmányi programunkat a jövő tanműhelyeként tartjuk
számon; amelynek tevékenységei közt szerepel a különösen tehetséges Heinrich-Böll-Stiftung
tanulók és akadémikusok támogatása. Schumannstr. 8, 10117 Berlin, Germany, www.boell.de

FÖLD BARÁTAI EURÓPA (FOEE)

A Föld Barátai Európa a legnagyobb európai alulról építkező környezetvédel-
mi hálózat, amely több mint 30 nemzeti szervezet több ezer helyi csoportját
egyesíti tagként. A nemzetközi Föld Barátai európai tagozata, amelynek
74 szervezeti tagja és több mint két millió támogatója van világszerte.

Kampányolnak a jelenkor legsürgetőbb környezeti és társadalmi problémái

megoldásáért. Megkérdőjelezik a jelenlegi gazdasági modellt és a vállalati
globalizációt, támogatják az olyan megoldásokat, amelyek környezeti-
leg fenntartható és igazságos társadalmakat hoznak létre. Dolgoznak
a környezeti, társadalmi, gazdasági és szakpolitikai igazságosságon, az
erőforrásokhoz és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférésen. Céljuk egy
fenntartható és békés világ, melynek alapja a természettel harmóniában Friends of the Earth Europe
élő társadalmak. Rue d’Edimbourg 26, 1050 Brussels, Belgium, www.foeeurope.org

MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGE (MTVSZ)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) több mint 100 hazai
környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet
egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.
Az 1989-ben alapított Szövetség tagjai hazánk minden megyéjében
jelen vannak és küzdenek a környezeti terhelések megelőzéséért.

Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal és a Bank-

figyelővel együttműködve hangsúlyos szerepet játszunk Európa és a világ
környezetvédelmi civil összefogásaiban. 2013-tól futó Közösségi Energia
programunk keretében partnereinkkel azon dolgozunk, hogy a hazai
szabályozás, támogatási rendszer és tanácsadásunk minél több közösségi Borsodi alprogramunkban a térség szerkezetváltását, az energiasze-
(akár önkormányzati) irányítású megújuló energia projekt létrejöttét génység csökkentését segítjük elő:
elősegítse. Bővebben: www.mtvsz.hu/kozossegi_energia. https://mtvsz.hu/borsod_fejlesztesert
Az “energiaátmenet” civil munkacsoportot koordinálva a főbb hazai
klíma- és energiapolitikai ügyekben, folyamatokban szakmai véleményeket
készítünk és egyeztetünk az illetékes döntéshozókkal: MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGE (MTVSZ)
https://mtvsz.hu/energiafordulat. Üllői út 91/b, H-1091 Budapest, Hungary, www.mtvsz.hu

EURÓPAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZÖVETSÉG (EREF)

Az EREF az uniós tagállamok nemzeti megújuló energia szervezeteinek
szövetsége, amelyek olyan ágazatokat képviselnek, mint a szél-, nap-,
kisebb vízi-, bio-, árapály-, hullám- és geotermikus energiahasznosítók.
Célunk, hogy képviseljük a független, megújuló energiát használó áram-,
üzemanyag-, és hőtermelők érdekeit, és hogy előmozdítsuk a nem disz-
kriminatív hozzáférést az energiapiachoz. A szövetség küzd azért, hogy
a megújuló energiák számára stabil és megbízható keretfeltételeket
teremtsen, azokat fenntartsa és tovább fejlessze.
Az EREF ambiciózus és jogilag kötelező célokat támogat az összes megú-
juló energia szektor számára 2020 utánra.
Az EREF tagja az Energiahatékony Gazdaságért Európai Tanácsának
(ECEEE). Az EREF támogatja a megújuló energia ipart azáltal, hogy jogi
lépéseket tesz az európai intézményeknél csakúgy, mint a tagállamoknál.
Európai Megújuló Energia Szövetség
Avenue Marnix 28, 1000 Brussels, Belgium, www.eref-europe.org

56 ENERGIA ATLASZ 2018

 AZ ATLASZ-SOROZATBAN MEGJELENT:

HÚSATLASZ
A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében
FLEISCHATLAS
Daten und Fakten über Tiere als Nahrungsmittel 2013
MEAT ATLAS
Facts and figures about the animals we eat
La réalité et les chiffres sur les animaux
que nous consommons
ATLAS CARNE DE
LA
Hechos y cifras sobre los animales que comemos

“ A nagyüzemi
-1.6 gazdaságokban a kórokozók
Oceania
gyorsabban át tudnak terjedni egyik állatról a másikra”Asia
0.0
MÉRETGAZDASÁGOSSÁG A VÁLTOZATOSSÁG KÁRÁRA c. fejezet, 13. oldal
-2

“Az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 2013

-0.2
egyharmadát közvetlenül vagy közvetve a haszonállatok termelik.“
2009
A SZARVASMARHA NEGATÍV HATÁSA AZ ÉGHAJLATRA c. fejezet, 34. oldal

pig beef, veal pig

sheep, goats poultry sheep, goats
5000 16 3 600
4000
Paraguay 14
3000
Brazil
-0.9 12
2000 Argentina
1000 -12.8 1 000
+0.1 10
0
2015 2019 2021 1991 1996 -6.4 2001 2006 2011 2016 2021 60
8

1986
0
“A vágóhidakon a legalacsonyabb árért folyó harc
2001 2005 2010

a munkások hátán csattan.“

ÁLLATBÓL TERMÉK – A VÁGÓHÍDIPAR c. fejezet, 14. oldal

“A világpiacon valójában már a marhahús 25 százaléka

Indiából érkező bivalyhús.“
A VILÁGPIAC FELEMELKEDÉSE c. fejezet, 10. oldal

ATLAS CARNE DA
Fatos e números sobre os animais que comemos
ATLAS MASA
Příběhy a fakta o zvířatech, která jíme
FLEISCHATLAS
Daten und Fakten über Tiere als Nahrungsmittel 2014
FLEISCHATLAS
Daten und Fakten über Tiere als Nahrungsmittel 2016

NEUE THEMEN DEUTSCHLAND REGIONAL

EXTRA: ABFALL UND VERSCHWENDUNG

FLEISCHATLAS
Daten und Fakten über Tiere als Nahrungsmittel 2018
KONZERNATLAS
Daten und Fakten über die Agrar- und Lebensmittelindustrie 2017
AGRIFOOD ATLAS
Facts and figures about the corporations that control what we eat 2017
MEERESATLAS
Daten und Fakten über unseren Umgang mit dem Ozean 2017
OCEAN ATLAS
Facts and Figures on the Threats to Our Marine Ecosystems 2017

REZEPTE FÜR
ERE
EINE BESS
UNG
TIERHALT

BODENATLAS
Daten und Fakten über Acker, Land und Erde 2015
SOIL ATLAS
Facts and figures about earth, land and fields 2015
L’ATLAS DU SOL
Faits et chiffres sur la terre, les sols et les champs 2016

KOHLEATLAS
Daten und Fakten über einen globalen Brennstoff 2015
COAL ATLAS
Facts and figures on a fossil fuel 2015
COAL ATLAS
Facts and figures on a fossil fuel 2015
ATLAS UHLÍ
Příběhy a fakta o palivu, které změnilo svět i klima 2015
ATLAS WEGLA
Dane i fakty o globalnym paliwie 2015

NIGERIA

WIE WIR HOW WE ARE HOW WE ARE JAK SI JAK

DAS KLIM
A COOKING COOKING OHŘÍVÁME PRZEGRZEW
AMY

VERHEIZE
N THE CLIMATE THE CLIMATE PLANETU KLIMAT

KOHLEATLAS EUROPA-ATLAS
SACHSEN
Činjenice i podaci o fosilnom gorivu 2016 Daten und Fakten über den Kontinent

Daten und Fakten über einen verhängnisvollen Rohstoff 2017

KAKO
ŽRTVUJEMO
KLIMU
KLIMA
WIRTSCHAFT
ARBEIT
 4.7 1.7

7.4 2.6
13.9 2.

16.4 6.1
15.9 2.7 21.9 10

13.4 5.8 16.3 2.6

18.2 29.3

11.6 7.1
13.1 3.7
BE
19.3 4.8
8.2 3.8
6.2 5.1

18.7 1.7 26.7 9.

NL AT
0.7 15.4 8.7 11.2 2.7 HU
BE 14.0 5.0 RO
EU SI
LU HR 13.3 13.8
11.5 9.3
15.9 10.1 IT
0.1 BG
FR 12.3 39.2
3.0 22.5
21.0 16.1
23.8 4.8

14.7 29.1
8.9 6.8
0.2 GR

27.1

A közösségi energia projektek kezelik az energiaszegénység két fő okát:

alacsony háztartási jövedelmet és a magas energiaárakat.
Energiaszegénység - HIDEGBEN ÉS SÖTÉTBEN VÁRAKOZVA, 23. oldal

CY
Azok az országok, amelyek élen járnak a nap- és szélenergia használatában,
rendelkeznek „okos” hálózattal és energiatárolással, mindig egy lépéssel előrébb fognak járni.
Vízió - ÚTON A VEZETŐ SZEREP FELÉ, 14. oldal

A villamosenergia szektorban végbemenő fejlődés ellenére, a fejlesztés gyakran szétválik

más potenciális megújuló energiafelhasználástól pl. a hűtés-fűtésben és a közlekedésben.
Európai Unió - INKÁBB AMBIVALENS, MINT AMBÍCIÓZUS, 36. oldal

A szén, olaj- és gázimportra elköltött összeg már nem fordítható

az energiaátmenet előmozdítására, pedig utóbbi biztonságosabb és
tisztább energiahálózatot, helyi munkahelyeket, közösségi bevételeket teremt
és csökkenti az energiaszegénységet. Ezek erős érvek Közép- és Kelet-Európában,
ahol még mindig nagy a mozgástér az energiahatékonyság fejlesztésére.
Energiahatékonyság - HOGYAN LEHET A KEVESEBB TÖBB, 32. oldal

Elavult nemzeti energiastratégia nyomán növekedésnek induló elsődleges energiafelhasználás,

egyre központosítottabb energiaszerkezet, benne az atom és a szén szerepének túlhangsúlyozása,
míg az energiahatékonyság és a megújulók alulhasználata.
A magyar energiaátmenetet a napenergia izzíthatja be, ha hagyják.
Magyarország - ELAVULT ENERGIAMIX, AMIN ÁTSÜTHET A NAPENERGIA, 42. oldal