Tóth Henrietta

Motiváció fogalmai egyes tanulmányokban

Janurik Márta, Józsa Krisztián:

1. A zenei képességek fejlődésében szerepet játszik a környezet, az adottságok, illetve az

oktatás. Gordon (1971) szerint az adottságok határozzák meg azt a szintet, amit képesek
vagyunk elérni, azonban a lehetőségek kiaknázásában nagy szerepet kaphat a környezet,
illetve a zenei nevelés. Sloboda (1994) az adottságok mellett szintén a környezet, valamint az
érdeklődés és a motiváció fontosságát hangsúlyozza. Kodálynak egy párizsi konferencián
híressé vált mondata, mely szerint a gyermek zenei nevelését már az anya megszületése előtt
kilenc hónappal kell elkezdeni, szintén a szülői ház, a zenei ingerekben gazdag környezet
szerepének jelentőségére utal.
2. A hangszertanulás hozzájárulhat a tanulók ének-zene tanulása iránti pozitívabb attitűdjéhez
is. A hangszerjátékot tanulóknak az általános iskolai ének-zene órák iránti pozitívabb attitűdje
megfigyelhető az iskolán kívül zenét nem tanulókkal összehasonlítva, emellett a klasszikus
zene hallgatásához is pozitívabban viszonyulnak. A hangszeres órák gyakorlatában
alkalmazott módszereknek és eszközöknek az örömteli zenetanulás terén való
eredményességére utal, hogy a zeneiskolában zenét tanuló középiskolás fiatalok számára a
zenei órák, a zenetanulással töltött idő a barátokkal és a családdal töltött időhöz hasonlóan a
legörömtelibb elfoglaltságok közé tartozik

Dohány Gabriella:

– a motiváció azaz a cselekvésre ösztönző szándék szerepének felértékelődése, a tudományos

kutatásban pedig a fogalom újraértelmezése követhető nyomon. Az utóbbi évtized
motivációkutatását az a felismerés hatja át, hogy az egyes tanulási motívumok együttes
jelenlétében voltaképpen a komponensek ötvöződése, egymásra hatása következik be, szemben
a ’80-as évek azon felfogásával, mely az ösztönzők szembenállását, a külső és belső mozgatók
harcát tekintette teljesítményösztönző tényezőnek. Ennek a motivációs struktúrának a
megismerésére irányuló pedagógiai vizsgálatok iskolai környezetben végrehajtott kutatásai csak a
2000-es években nyertek teret, s általuk vált lehetővé az iskolai tanulás és motiváció
összefüggésrendszerének fokozatos feltárása (Józsa, 2007). Az iskolai tanulás eredményességére
és a kognitív képességek fejlődésére a koragyermekkortól folytatott zenei tevékenység döntő
hatást gyakorol (Kokas, 1972; Bilharitz, Bruhn és Olson 2000)

Zenepszichológia tankönyv:

8-18 év közti alanyokat hangszerjátékuk színvonala alapján rangsorolva öt csoportba osztották,

továbbá felkérték őket, hogy jellemezzék első hangszertanárukat. Ennek során a legjobbak
barátságosnak, szórakoztatónak és jó szakmai tudásúnak, ellenben a leggyengébbek
barátságtalannak és gyenge hangszerjátékosnak mutatták be első tanárukat. Azok, akik
időközben abbahagyták tanulmányaikat, jellemzően a szorongáskeltő légkört említették. Az
idősebbek között a leggyengébbek véleménye hasonló volt, azonban a jobbak a tanár szakmai
kvalitásait domborították ki jellemzésükben. Sosniak (1990, idézi Gyarmathy, 2002)
zongoraművészek életútját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a tanári személyiségnek,
a tanár-diák viszonynak más-más aspektusai válnak fontossá az életkor előrehaladtával.
Eredményei egybecsengenek a fenti kutatáséval a kezdők esetében: a barátságos, szórakoztató
légkör meghatározó, ahol fontosabb volt az érdeklődés felkeltése, mint a szakmai szigorúság.