Академический Документы
Профессиональный Документы
Культура Документы
F O C Ş A N I — 1981 Enikő
4
bä
■ -
kettétörne, nem hajo ln a“ já rjá k / honnan hozták, / pa Lászlóról fogsz beszélni. pa kis népeivel. Szenvedtünk Hangsúlyozom, m indegyik a
(H orváth István), honnan e m ozdulat-ország?“ Lófürösztés. Szoborszerűség, egymástól is, és a nagy biro maga módján, hozzáadva vi
S ók „álltak, ahol csak á ll H onnan ez a kétségbeesett hű hősies m ozdulatlanság. Szem dalm aktól. Írástudóink m ár lágirodalm i örökségünket, a
niuk k ellett“, a sorssal, isten ség és ragaszkodás, önm agunk ben az á rra l. Kemény, csiszo akkor vállalták hivatásuk óri m odern filozófia gondolatait és
nel és em berrel szem befeszül bál vány-im ádata ? latlan form ák. Mindenki el ási felelősségét. önmagát.
ve. Hányszor ju to tt eszünkbe Ez a „szárnyfalán fohász“ a lenségem, aki él. Én vagyok H arcolnunk kellett önma — Szilágyi Domokos népi
nagyapáink szállóigéje: „A ló m egm aradásért, a végtelen i- az igaz em ber. Óriási küzdel gunkért is, ha vállaltuk önma bölcselő? Nem jobb akkor el
s az eb beledöglenék, / Az em m a az igéért. m ek árán zord lélek zord e- gunkat és eszméinket. Talán ső kézből Hegel? Minden né
ber beleszokik“ (Kányád!). A válasz talán abban rejlik, gyensúlya, hősies tisztaság. csak Apáczait, Á rva Bethlen piség nélkül persze.
Nos, „eredj, ha tudsz. / Eredj, hogy „csak az igaz, ami vég M agatokra ismersz? K atát vagy M ikest említeném. — M aradjon m indegyikünk
Orosz ha gondolod, / hogy valahol, telen; m inden véges; m egal — S ajnállak, hogy csak Most talán önm agunkkal kell a maga szakm ájánál. A filozó
Irm a bárhol a nagyvilágon / köny- kuvás“. (Szilágyi). ennyire tudsz részese lenni a legnagyobb harcot vívnunk, fia átszürem lik a legnagyobb Merényi
nyebb lesz m ajd a sorsot hor A költészet lerom bolt tor költészetünknek. Szerencsére hogy legyőzzük kényelemsze költők művein, nem m int téte Im re
danod“ (Reményik). De ne fe nyait, ha kellett, százszor ú j gazdagabbak vagyunk. Van retetünket, hogy m indig tisz les gondolat, hanem m int él
lejtsd soha, hogy „a legár rarakták, s ha aranygöm böt Aprilynk. Van Dsidánk. tán lássunk, hogy eszméink ne mény vagy m agatartásform a,
vább, akinek még / halottai nem is illeszthettek a tetejé — Dsida m ióta helytálló? változtassanak magányos kü válaszul a külvilág jelenségei
sincsenek. / Bora ecet / köny- re, volt, ahol elénekeljék a — Szerintem Dsida nagyobb lönccé. re.
nye torm a / g y ertyájának is !XC. z s o ltá rt. . . hős, m in t Tom pa László, ha És erre a feladatra született — Akkor m ár nem filozó
/ csak korm a / álldogálhat egyáltalán szabad és érdemes a költő: hit-ébresztőnek, lám - fia. De ha igen: hol itt a
egym agában / kezében egy rangsorolni költőinket maga pagyújtogatónak? helytállás. Ki írt a helytállás
szál v irággal“ (Kányádi). FARKAS ÁGNES: tartásuk, élm ényviláguk alap — Látom, hogy m ár neked filozófiájáról?
S ha m ajd egyszer rádöb ján. Dsida egész költészete já sincsenek logikus érveid. Va — Minden igazi költő. Mond
ben, hogy „fáj az otthon, a — Nem értem , m it beszélsz, tékká oldott harc a halállal. lóban, legjobbjaink erre szü tam már, hogy a filozófia a
m egtagadott, / fáj az otthon, fogalmaid és m eghatározásaid Az ó hősiessége abban áll, lettek. Az elm últ három év versnek csak egyik alkotóele
Györbíró ki m egtagadott“ (Szilágyi), il pontatlanok, és nem indokolod hogy szem be m ert nézni a h a
G abriella tizedben feltűnt új költőink me, és helyes m agatartást, e- Kása
lessze szépen, gondosan azt a őket. lállal, tréfálkozni m ert vele és folytatják irodalm unk hagyo gyenes gerincet ad. G abriella
szál virágot m egtagadott, — Nem szükséges m agya élete végén elfogadta, m int az m ányait. K öltészetünk az Én — Megvan. Fától fáig. Ma
szunnyadó lelkiism erte üveg rázkodni. A mi sajátos hely egyetlen logikus befejezést. élményein keresztül egész kö gad lopva. Botladozva. Dzsun
koporsójára, s térjen vissza ön zetünkben születni kell. Meg Félelm ét, az em ber (félállati) zösségünkhöz szól. gel m ár az erdő. De csak to
magához. (Erről még csak m ondtam , hogy irodalm unk szorongását gyönyörű form ák — Most örültök, hogy hat- vább: fától fáig.
annyit, hogy az a virágszál le nak addig van létjogosultsága, kal fegyelmezte. vanegynéhány év alatt m ár — Na látod. De hát sorol
het alföldi búzavirág vagy amíg m egm arad önmagának, — Jó. De egy ember félel saját hagyom ányotok van, és hatnám még: Szilágyi Domo
kárpáti-havasi gyopár, s ha és betölti szerepét: különleges me hogyan érin ti az egész kö egyáltalán m inden a sajáto kos, H orváth István, Farkas
m ás nincs kéznél, m egteszi „a színfolt a világirodalom ban, zösséget? tok? Árpád, K irály László. Ism ered
sárga k a n k a lin “ is.) igazodik a m últ nagy hagyo — Ügy, hogy Dsida felmu — Igenis, örülünk, hogy őket. Visszatérve a K ányádi-
A kit a honvágy és lelkiis- m ányaihoz és ú jat tud adni a tatta nekünk a Szépséget. volt erőnk saját hagyom ányt vers végéhez: a három főnév
m eret-fu rd alás hazahozott, e- ma (és m inden kor em beré — Sunyi macska, hófehér, terem teni. Ez ann ak a jele, csodálatosan tükrözi az elide
M ihály lóször m enjen el nagyapái nek). A m egm aradás gondolata pam acsos cica, ha nem téve hogy irodalm unknak joga van genedés folyam atát. Logikai Papp
István hoz, „akik m indig tisztán sze irodalm unk legnem esebb ha dek. az élethez és a saját életét éli, folyam atábrával szemléltethető
gyománya. Szem benálló írótá Sarolta
rettek volna élni, friss törül- — M egint félreértesz. Dsida a sa já t ú tjá t járja, fejlődésé a megkeseredés és a bátor to
közés utáni h an g u latb an “ (Far borokat fogott össze ez a gondo m egm utatta nekünk az élet nek m egvannak a m aga tö r vábbhaladás dialektikus egy
kas), vegye tudom ásul, hogy lat, ellentéteket sim ított el az szépségeit és örömeit. Vissza vényszerűségei. Üj költőink is sége, és nagyon csábít egy
szám uk megfogyatkozott, s ha zal, hogy m inden m ás gon adta h itü n k et a hum ánum é r a m aguk ú tját já rjá k úgy, népdalszöveg, hogy szemléltes
valam elyikük azt m ondaná, dolat csakis aláren d eltje lehet. tékeiben, te h á t visszaadta a hogy vállalják elődeik nemes sem a népivel való rokonságot
hogy „M egtettem m indent, a- — Végképp nem értelek. költészet varázserejébe vetett hagyományait, a közösség és a népdalok elemi erejét,
m it m egtehettem “, higgye el, Tudom, hogy az em berek hitünket. szolgálatát. összefoglaló tömörségét.
m ert ezek a bősz szakálla ö re időnként valam i furcsát, ész- — Ism erlek, ember! Adám — Itt jön a népiesség. Bo — Tudom, m ire gondolsz:
gek ism erik P ennsylvania do szerűtlent találn ak ki, eszmé irracionális optimizmusa va csánat, népiség. „Édes volt az anyám teje, /
hos bányáit, a doberdói csata nek nevezik és önm aguk fölé rázslatos önáltatás, aranyfel- — Hogy neked mindig iga K eserű a m ás k e n y e re . . . “
tereket, őrjöngtek M authausen helyezik. De ily e t. . . hós lelkesedés! zad van! G azdagságunkat bi — Pontosan. Ha nagy ver
K ardos és A uschw itz kínzókam rái e- — A m agad szem pontjából zonyítja, hogy m inden igazi seinkre gondolok, egy mozza Farnos
Irén lőtt, h allo tták H iroshim a siko — Ne hidd, hogy költésze költőnk egyéniség, teh át stílu natot kell kiragadnom : lát Zoltán
igazad van. De nem voltál ta tü n k „ö n áltatás“. Dsidának is suk igen különböző.
lyát, érezték G uernicát, s re t núja az első világháború utá Mégis nunk kell a veszélyt, a kese
tegtek a horogkeresztre feszí át k ellett élnie a hum ánum vannak közös vonásaik. Meny rűséget, a kiábrándító ténye
ni válságnak, tehetséges em csődjét, nem es értékeink pusz
te tt em beriségért. Jogos tehát berek talajvesztésének, nem nyire rokon például H orváth ket, és^ ezek ellenére kell e-
szigorú k érd ésü k ; „M it szeres tulását, éppúgy, m int Kuncz István töm ör népisége a F ar m elt fővel továbbm ennünk,
láttad, hogy borult fel v ilá A lad árn ak vagy Tamási Áron
senek a k ato n ák ?“ (H orváth guk. Azt sem láttad, hogyan kas Á rpád vagy K ányádi Sán újrakezdenünk m unkánkat
Im re). H a a hazatért felk u tat nak. T iszteletet érdemel, hogy dor egyszerűségével. Űj költé vagy egész életünket. Ezt fe
küzdöttek írók, művészek, ennek ellenére vállalta a h a r szetünknek a jellegzetessége,
ta az „ősi székely tem ető k et“ hogy m egterem tsék új szellemi jezi ki a H orváth István-vers
és hiába, de keresgélt a feh ér cot. K öltészetünknek nagy hogy sok költőnk paraszti vagy a Fától fáig, vagy Szi
világunkat, am ely igazibb a szerű vonása, hogy a lesújtó
egyházi kukoricadárdák közt réginél. Azt sem tudod, m i származású, és verseiben vál lágyi Domokos szvitjei, vers
is, hogy h áth a ráak ad egy valóság felm érése után is vál lalta szárm azását úgy, hogy a óriásai. Talán Farkas Árpád
lyen volt irodalm unk hőskora lalja a küzdelm et, megvan
földszínű koponyára — eset a sok kérészéletű folyóirattal, nép sajátos lelki alk atát m u fogalmazza meg a legtömöreb
leg a Petőfiére —, m enjen benne a továbbvívő „és még tatta meg, sokszor avantgarde ben, bocsánat a pontatlan idé Farkas
K ádár lelkes próbálkozással, hogy is, m égis fáradozni k e ll. . . “ irányzatok segítségével is . . .
nyugodtan, és ácsorogjon „Eu m egőrizzük jogunkat a léthez. zetért: hinni, ami nem mítosz Ágnes
Szidónia rópa kivilágított ablakai elő tt“. Ha csak a valóságot látnánk, — Petőfi-szerű népdal mellé m ár, de lelkiism eret még.
Logikád korlátái m ia tt nem eszm ék és elhatározások nél egy kis expresszionista, eny
Hisz szükségünk van az ilyen tudod, m ekkora öröm volt, a- — És mi az, am iben hinni
ácsorgásra; nem egyszer im ád kül, létü n k n ek nem lenne ér hén kubista szürrealizm us? kell? Tudom, hogy ezt m a
m ikor az első igazi tehetsé telm e, a m in t ezt egyik köl
tu k a nyugati napot, k u ta t gek jelentkeztek: A prily, Tom — Szerintem a népdalok és gyarázod m ár órák óta, de
tu k az „ősi asszír tem etőket“, tőnk m egfogalm azta . . . V ál népballadák világa sokkal ösz- csak bosszantani akarlak.
pa László, Dsida, Tam ási. laln u n k kell a folytonos ú jra szetettebb, m int ahogy egye
s még D ardzsilingbe is elza Ö röm ünk még nagyobb volt, — H innünk kell, hogy gye
rándokoltunk — Rodostón át kezdést, az állandó harcot. sek gondolják, az érzelm ek és rekeinknek igazabb élete lesz,
am ikor láttuik: költészetünk — Mi ellen? Csak úgy harc m int nekünk; nem könnyebb,
—, hogy h áth a m egtaláljuk m in d annyiunk gondolatait, fé indulatok rendkívül bonyolul
az őshazát. a harc kedvéért? tak. Egyik-m ásik népdal a m a de igazabb. H innünk kell,
lelm eit, rem ényeit fejezi ki. hogy életünk Európának ezen
T udtuk, hogy a „helytállás — K özponti gondolat: a — Dehogy. H arcolnunk kell ga látszólagos egyszerűségével
nem béna helyben állás“, „any- helytállás. V agyunk, akik v a az uszítás ellen, a z elm aradott valósággal mellbevágott. Gon a részén nem anakronizm us,
nyit adsz hazádnak, am ennyit gyunk? ság ellen. K öltőinknek fel kel dolj egy néhány népdalszöveg egyéni és közösségi életünk
a v ilágnak“. le tt venniük a harcot a hábo re: h át nem szürrealista a kép nek jogosultsága van, m ert Török
S bizony, kíváncsiak voltunk — M in d járt gondoltam . Rö rú em berpusztító erői ellen. világuk, nem merészek a m e színfolt vagyunk a nagyvilág Katalin
arra, am ikor „Fekete-piros vid lépéseiddel túlságosan ki Sajnos, vagy talán szeren taforáik, úgy, hogy akárm e népeinek sorában. H innünk
csütörtök és v asárn ap délután szám ítható vagy. csénkre, bőven volt alkalm unk lyik költőóriás büszkén vál kell, hogy küzdelmünk, annyi
/ am ikor kim enós a lán y “ és — A ti felindulásotokat is harcolni az elm últ évszázadok lalná a szerzőséget? H át ezt nemzedék gyötrődő élete nem
..fekete-piros fekete táncot já r könnyű lem érni egy kis hideg ban. A történelem sohasem a népi képvilágot és tömörítő volt hiábavaló, m ert igaz em
a já rd a szöglete“ ; „H onnan logikával. Tudom, hogy Tom volt jóindulatú D élkelet-Euró- erőt használják fel költőink. berekként m aradnak meg.