Вы находитесь на странице: 1из 6

Feladat témaköre: Kommunikáció – Verbális kommunikáció fejlesztése

Feladat elnevezése: Kommunikációs és Feladat típusa: egyéni feladat


figyelem teszt
Időtartam: 25 perc Feladat műfaja: teszt

Feladat célja: A kommunikációs és figyelem teszt célja, ahogyan az elnevezése is mutatja


az, hogy képet adjon a kitöltő főbb kommunikációs jellemzőiről. A kommunikációs
készségek megismerése mellett kiemelt szerepet kap a tesztben a kommunikációs
folyamatban megjelenő figyelmi készségek megismerése.

Feladat célcsoportja: A teszt összetettebb kommunikációs készségeket mér, kitöltéséhez,


értelmezéséhez szükséges a min. középfokú iskolai végzettség.

Feladat részletes leírása: Minden résztvevő kap egy tesztlapot, amelynek kitöltése
egyénileg történik. A kitöltés során hívjuk fel a résztvevők figyelmét arra, hogy a lehető
legőszintébben töltsék ki a tesztet, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valós képet kapjon
a kommunikációs kompetenciái szintjéről. A tesztlapon 20 db állítás olvasható. Az állításokra
a résztvevők a rájuk legjobban jellemző választ jelöljék aláhúzással vagy karikázással. A
lehetséges válaszok:
Igen, gyakran = az állítás nagymértékben jellemző a kitöltőre, az állításban foglaltak
gyakran megtörténnek a kitöltővel.
Nem, szinte soha = az állítás kevésbé jellemző a kitöltőre, az állításban foglaltak nagyon
ritkán fordulnak csak elő.
Néha = az állítás bizonyos esetekben előfordult már a kitöltővel, de nem rendszeresen.
A teszt kitöltésére 15 perc általában elegendő, természetesen a csoport egyedi szükségletei,
összetétele alapján növelhető a kitöltésre szánt idő.
Az egyéni kitöltést követőn a tesztek kiértékelése szükséges, amelynek két lehetősége van:
1. A csoportvezető a foglalkozást követően tudja ezt megtenni, a résztvevők számára
egyénileg elkészített kiértékelő lapokkal, amelyet a következő foglalkozáson kioszt.
2. A csoport közösen pontozza és értékeli ki a teszteket, majd megbeszélik a
tanulságokat.

Végrehajtás értékelése
A tesztek kiértékelésénél először pontszámokat adunk a válaszokra a mellékelt pontozólap
alapján, és összesítjük a pontszámokat. A maximális pontszám 60 pont, a minimális
pontszám 20 pont. Minél magasabb valakinek az eredménye, annál figyelmesebb
kommunikátor. A 48 feletti pontszám kiemelkedő kommunikációs készségre utal. A
kevesebb pontot hozó állítások értelmezésén érdemes elgondolkodnia a kitöltőnek és
megfogalmaznia Önmaga számára olyan kommunikációs célokat, amelyekkel javítható az
adott készsége.

Speciális helyszíni igények, körülmények


A feladat nem igényel speciális helyszíni körülményeket. Tanterem vagy tréning jellegűen
berendezett teremben egyaránt jól megoldható. A résztvevőknek csupán íróeszközre és a
tesztlapra van szükségük. A plenáris feldolgozás során, amennyiben megoldható jó ha úgy
helyezkedik egy a csoport, hogy mindenki-mindenkit lásson és halljon.

Eszközök
Íróeszköz minden csoporttagnak
Tesztlap a csoport létszámának megfelelő példányban
Országok zászlói az esetleges véletlenszerű csoportbontáshoz (az azonos zászló képét
húzók kerülnek egy csoportba vagy párba, attól függően hogy a kiscsoportos vagy a páros
feldolgozást választjuk) – elhagyható

Alkalmazott módszerek
Egyéni feladatmegoldás vagy
Páros feladatmegoldás vagy
Kiscsoportos feldolgozás, megvitatás és
Plenáris feldolgozás, megvitatás, összegzés

Konklúziók
A feladat bevezető feladatként is alkalmazható a résztvevők figyelmi képességének
feltárására, amelyre építve egy kommunikációs tréning esetén fejleszthetők azok a
képességek, amelyek több résztvevő esetén is gyengébb értéket kaptak.

Feladat forrása
Különféle kommunikációs tesztek alapján dr. Juhász Erika és Pete Nikoletta saját ötletű
átírása.

Szükséges mellékletek
Tesztlap és Pontozólap
Kommunikációs figyelem TESZT

Név: ……………………………………………..

1. Arra gondolok, hogy mit fogok mondani, miközben a másik beszél.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

2. Nem hallgatom meg azokat az embereket, akik olyasmiről beszélnek, amivel nem értek
egyet.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

3. Nem hallgatom, meg amit nem akarok hallgatni.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

4. Tanulok mindenkitől valamit, akivel találkozom és beszélek még ha, egy kis csekélység is
az.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

5. Általában kisajátítom annak a szemkontaktusát, aki beszél.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

6. Gyakran zavarom, félbeszakítom a beszélőt.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

7. Sokszor ébren álmodom, vagy el is alszom a megbeszéléseken vagy prezentációkon.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

8. Újrafogalmazok instrukciókat vagy üzeneteket, hogy biztos legyek abban, hogy megértették
mások.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

9. Figyelek a szavak mögötti jelentésekre a gesztusokból.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

10. Frusztrál, ha olyannal kell kommunikálnom, aki más kultúrából jött.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha


11. Frusztrál, ha idegen nyelven kell kommunikálnom.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

12. Érdeklődöm a furcsa, számomra ismeretlen szavak jelentése iránt.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

13. Túlzott a nonverbális kommunikációm (pl. gesztikulálás, szemforgatás, kézmozdulatok,


stb.)

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

14. Figyelek a beszélőre anélkül, hogy ítélkeznék vagy kritizálnám.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

15. Az előtt kezdek el tanácsot adni, mielőtt megkérnek rá.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

16. Keresem a szavakat megfelelő kifejezéseket nyilvános beszéd közben és addig


töltelékszavakat használok (pl. „ö”-zök, gyakori vagyis/tehát stb. szavakat használok).

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

17. Jegyzetelek, ha úgy érzem, hogy fontos majd emlékeznem az elhangzottakra.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

18. Figyelembe veszem a másik ember állapotát, körülményeit, amikor hozzá beszélek (pl. ha
siet, ideges stb.)

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

19. Hagyom, hogy a beszélő fizikai megjelenése elvonja a figyelmemet arról, amiről beszél.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha

20. Kedvezőtlenül vezetem be a mondandómat.

Igen, gyakran Nem, szinte soha Néha


Kommunikációs figyelem TESZT

Pontozólap

1. Arra gondolok, hogy mit fogok mondani, miközben a másik beszél.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

2. Nem hallgatom meg azokat az embereket, akik olyasmiről beszélnek, amivel nem értek
egyet.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

3. Nem hallgatom, meg amit nem akarok hallgatni.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

4. Tanulok mindenkitől valamit, akivel találkozom és beszélek még ha, egy kis csekélység is
az.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

5. Általában kisajátítom annak a szemkontaktusát, aki beszél.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

6. Gyakran zavarom, félbeszakítom a beszélőt.

0 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

7. Sokszor ébren álmodom, vagy el is alszom a megbeszéléseken vagy prezentációkon.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

8. Újrafogalmazok instrukciókat vagy üzeneteket, hogy biztos legyek abban, hogy megértették
mások.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

9. Figyelek a szavak mögötti jelentésekre a gesztusokból.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

10. Frusztrál, ha olyannal kell kommunikálnom, aki más kultúrából jött.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha


11. Frusztrál, ha idegen nyelven kell kommunikálnom.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

12. Érdeklődöm a furcsa, számomra ismeretlen szavak jelentése iránt.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

13. Túlzott a nonverbális kommunikációm (pl. gesztikulálás, szemforgatás, kézmozdulatok,


stb.)

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

14. Figyelek a beszélőre anélkül, hogy ítélkeznék vagy kritizálnám.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

15. Az előtt kezdek el tanácsot adni, mielőtt megkérnek rá.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

16. Keresem a szavakat megfelelő kifejezéseket nyilvános beszéd közben és addig


töltelékszavakat használok (pl. „ö”-zök, gyakori vagyis/tehát stb. szavakat használok).

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

17. Jegyzetelek, ha úgy érzem, hogy fontos majd emlékeznem az elhangzottakra.

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

18. Figyelembe veszem a másik ember állapotát, körülményeit, amikor hozzá beszélek (pl. ha
siet, ideges stb.)

3 Igen, gyakran 0 Nem, szinte soha 1 Néha

19. Hagyom, hogy a beszélő fizikai megjelenése elvonja a figyelmemet arról, amiről beszél.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

20. Kedvezőtlenül vezetem be a mondandómat.

0 Igen, gyakran 3 Nem, szinte soha 1 Néha

Вам также может понравиться