A M A G Y A R H E R A L D I K A I ÉS G E N E A L Ó G I A I TÁRSASÁG

KIADVÁNYAI
1. S Z Á M

A NAGYKÁLLÓI KÁLLAY-CSALÁD
LEVÉLTÁRA
(AZ OKLEVELEK ÉS EGYÉB IRATOK KIVONATAI)

I. KÖTET

1 2 2 4 — 1 3 5 0

(1—1049. SORSZÁM)
A MAGYAR H E R A L D I K A I ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG
KIADVÁNYAI
1. S Z Á M

A NAGYKÁLLÓI KÁLLAY-CSALÁD
LEVÉLTÁRA
(AZ OKLEVELEK ÉS EGYÉB IEATOK KIVONATAI)

I. K Ö T E T

1224-1350
(1—1049. SORSZÁM)

BUDAPEST, 1943
4 6 0 9 . . FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA,
 ELÖSZÖ.

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság kiadványsorozatának

egyidejűleg megjelenő 1. és 2. kötete azoknak a munkálatoknak az ered­
ménye, amely munkálatok a Turul 1942. évf. 83. sk. lapján körvonala­
zott munkaterv alapján az 1943. év elején indultak meg. Célunk az volt,
hogy mind a tudományos genealógia művelése számára, mind pedig
áltálában a történettudomány számára könnyebben hozzáférhetővé és fel­
használhatóvá váljék az a gazdag anyag, amelyet a családi levéltárak,
elsősorban pedig azok rejtenek magukban, amelyek az Országos Levél­
tárban őriztetnek.
Hiszen igaz, hogy ez az anyag a kutatók számára eddig is használ­
ható volt ott, őrző helyén, sőt egy része különféle kiadványokban meg
is jelent. Ámde az eredeti okleveleket minden egyes kutatónak újra meg
újra át kellett néznie, annál is inkább, mert kielégítő elenchusai ezek­
nek a levéltáraknak nincsenek. Az átböngészés pedig a mellett, hogy a
kutatóra nézve nagyon időrabló, sok esetben meddő is, mert hiszen a
kutató nem tudhatja előre, hogy talál-e az ő szempontjából értékes adato­
kat az átkutatandó anyagban. S ezenkívül ott a másik baj: az egész
anyagnak újra meg újra átturkálása az amúgy is már megviselt okleve­
leknek mind rohamosabb megrongálását és pusztulását idézi elő. A kiadott
rész pedig a mellett, hogy csak töredéke, mégpedig többnyire csak ötlet­
szerűen kiszedegetett töredéke az egésznek, a különféle kiadásokban szinte
ellenőrizhetetlenül elszórtan és a megbízhatóságnak nagyon különböző
fokával jelent meg. Így a kutató kétségben maradt arra nézve, hogy nem
éppen a kiadatlan anyagban találhatná-e meg a ránézve értékes adatokat.
De figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy az oklevelek a pusztulás­
nak és elkallódásnak magukban is ki vannak téve, s hova-tovább szinte
észrevétlenül fogynak; bizonyságai ennek egyebek mellett az egyes levél­
tárakban máris megállapítható hiányok.
Mindezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával, mivel a
levéltárak anyagának teljes közzététele (kiadása) a mai viszonyok közt
megvalósíthatatlan, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
igazgató-választmánya által az 1942. év második felében ebből a célból
kiküldött bizottság a családi levéltárak anyagát ismertető olyan, regesta*
formájú sorozat kiadását határozta el, amely a felsorolt bajok és vesze­
delmek kiküszöbölésére lenne hivatott. A kívánság az volt, hogy a kiad­
vány az egyes levéltárak anyagáról akként számoljon be, hogy az oklevelek­
nek a feldolgozó megítélése szerint jelentős részeit mind érintse, s a ben­
nük előforduló személy- és helyneveket lehetőleg bőven, valamint a nyelv­
történet szempontjából értékes magyar szavakat is tartalmazza. így a
szokásos értelemben vett «regesta» helyett az oklevelek magyar kivonatait
adjuk, amelyek tájékoztassák a kutatót, hogy a levéltárban — a teljes
anyagnak esetleg hiábavaló átböngészése nélkül — mit találhat, s a neki
fontosat hol keresheti. Oklevélkivonataink e szerint nem kívánják az
eredeti oklevelet pótolni, (amíg ez megvan), bár számos esetben a kutató
bizonyára a kivonattal is meg fog elégedhetni ; de ha szükséges, a kivonat
alapján rögtön megtalálhatja eredetiben is azt az oklevelet, amely neki
fontos. És nagyon hasznosak lesznek a kivonatok azok számára is,
akiknek a (sokszor nagyon kuszált írású) eredetiek elolvasása vagy —
s ez gyakorlottabb kutatóval is megtörténhetik — talán a nem egyszer
zavaros fogalmazású latin szöveg mzgértése nehezükre esnék.
Ugyancsak az említett bizottság határozta él azt is, hogy elsőnek a
Kállay-család levéltára kerüljön feldolgozásra. Ez a levéltár ugyanis,
melynek anyaga a XIII. század első negyedébe nyúlik vissza, az Orsz.
Levéltárban őrzött családi levéltárak között egyike a leggazdagabbaknak,
már az Árpád korra nézve is, és igen nagy előnye az, hogy megőrizte
azokat a jogi szempontból jelentéktelennek vélt és a rendezések alkal­
mával éppen ezért a levéltárakból rendszerint kiselejtezett, apró okleve­
leket és feljegyzéseket, amelyek azonban a multak ismeretére nézve érté­
kesek. Ennek a levéltárnak az anyagából is sok ki van adva, persze
elszórtan: Fejér Ccdex Diplomaticusában, Wenzel Árpádkori Új
Okmánytárában, az Anjou-kori Okmánytárban, a Hazai Okmány­
tárban és a Hazai Oklevéltárban, valamint Pesty Frigyes kiadványai­
ban stb. De a közlések, a mellett, hogy a levéltár anyagának csak kis részét
tartalmazzák, rendszertelenek és ötletszerűek. Csak az Anj. Okmánytár
VII. kötetében fogott hozzá Tasnádi Nagy Gyula a Kállay-levéltár
anyagának is teljes közléséhez. Az ő közlése azonban csupán nem is
egész másfél esztendőnek (1358. jan. 1.—1359. márc. 31.) az anyagát
foglalja magában; az Anj. Okmánytár megjelenendő VIII. kötetében
pedig ugyancsak az ő másolataiból az 1359. ápr. 1.—1360. dec. 31.
terjedő idő anyaga foglaltatik.
A Kállay-levéltár anyagának gazdagságát az az átvételi jegyzék tün­
teti fel, amelyet 1876-ban, a levéltárnak az akkori M. Nemzeti Múzeum
Levéltárában váló elhelyezése alkalmából állítottak össze. Ebben 7779
oklevél van felsorolva a XIII—XVIII. századból, illetőleg ennyi szám
szerepel a jegyzékben; de ebből a jegyzék már 545-öt hiányzónak tűntet
fel. Azóta néhány oklevél más levéltárakból előkerült, és ismét a Kállay-
levéltárba soroztatott be; viszont azonban néhány olyan darabot, melyek
a lajstromban még (tévesen?) szerepelnek, ma már nem találtunk meg.
A műit század 80-as éveiben felmerült a levéltár teljes kiadásának a
t

terve. Fejérpataky László hozzá is fogott a kiadás előkészítéséhez és a

XV. század elejéig az anyag jó részét le is másolta. (Bizonyára ez volt
az oka annak, hogy az Anjoukori Okmánytár akkoriban megjelent IV.
és V. kötetében a Kállay-levéltárból semmi sincs közölve.) A kiadás
terve azonban, valószínűleg az anyag roppant bőségének felismerése
folytán, nem valósult meg.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmá­
nyának a családi levéltáraknak s legelőször a Kállay-levéltárnak fel­
dolgozására vonatkozó határozata értelmében a munkálatok a kitűzött
szempontok szerint az 1943. év elején indultak meg, s ezeknek eredménye
a most megjelenő 1. és 2. kötet. Ez alkalommal a levéltár Árpád- és
Anjou-kori (1224-től 1386-ig terjedő) anyagának kivonatait tesszük
közzé az 1—2037. sz. kivonatokban. Ebből az anyagból munkatársaink
a következő részeket készítették: az 1—111. és az 1716—1901. számok
feldolgozását dr. Guoth Kálmán, a 112—623. számokét, valamint az
1437. évig terjedő anyagból az átiratok kikeresését dr. Czobor Alfréd,
a 624—931. számokét dr. Papp László, a 932—1633. és az 1902—2037.
számokét dr. Borsa Iván, az 1634—1715. számokét dr. BottlóBéla végezte.
A kivonatok helyességéért, valamint a korrekturáért ők vállalják és
viselik is a felelősséget. A munka irányítóig, és a szerkesztés (a regesta-
cédulák sajtó alá rendezése) e sorok írójának feladata volt.
A kivonatokat időrendben, sorszámozással közöljük. A levéltárban
az oklevelek másként (századok szerint s azokon belül fasciculusok sze­
rint, minden század újra kezdődő sorszámozással, de a napi keletre való
tekintet nélkül, különálló Appendixekkel) voltak jelölve, közben sok
összezavar ássál. Ezt az oklevelekre írt régi jelölést követte az 1876-iki át­
vételi jegyzőkönyv is. Az egyes tételeknél (az oklevél külsejére vonatkozó
megjegyzés végén, zárójelben) mi is közöljük ezeket a régi számokat (a
század és a fasciculus jelölésének elhagyásával, mert az oklevél kelte
úgyis mutatja, hogy melyik század számozás-sorából való az illető szám),
főleg azért, hogy az egyformakeltű és gyakran hasonló (de nem azonos)
tartalmú eredetieknek kivonatainkkal való azonosítása könnyebb legyen-
Az Országos Levéltár nt. vezetősége azonban kilátásba helyezte, hogy a
mi korrendi számozásunknak az oklevelekre vezetésével fogja a Kállay-
levéltárt rendezni.
 Itt kell még megjegyeznem, hogy a személy- és helyneveknek [] jelek
közé foglalt alakja az oklevélben található eredeti írásmódot mutatja,
s így jelöltük a latin kifejezéseket is, amelyeknek a magyar megfelelőjük
mellett való kitétele célszerűnek látszott.
A Franklin-Társulat nyomdájának és a Kir. M- Egyetemi Nyom­
dának párhuzamos munkája tette lehetővé, hogy a két kötet aránylag
rövid idő alatt és egyszerre kerülhetett ki a sajtó alól.
Hogy azonban az egész, meggyőződésünk szerint a történettudomány
szempontjából hasznos és szükséges vállalkozás a rendkívüli idők rend­
kívüli nehézségei közepette is egyáltalában megvalósulhatott, az első­
sorban dr. Szinyei Merse Jenő m. kir. vallás- és közokt. Miniszter úr
Őnagyméltósága, igazgató-választmányunk buzgó tagja tudományszerető
pártfogásának és támogatásának, továbbá a Kir. M. Egyetemi Nyomda
megértő anyagi hozzájárulásának, valamint munkatársaink buzgósá-
gának köszönhető. Fogadják ezért a M. Heraldikai és Genealógiai
Társaságnak, de a történettudomány minden barátjának is háláját és
őszinte köszönetét.
1943. szeptember havában.

Szentpétery Imre,
a M. Heraldikai és Genealógiai Társaság
elnöke.

. I
 1. 1224. (A másolatban 1223. van.)
I I . András király aranybullás oklevelével a hűtlenség bűnébe
esett horvátországi Domald [Domaldus de Chroatia] birtokát, mely
a Kerka [Corca] vizétől a tengerig terjed, Gergely és István ispánok­
nak és testvéreiknek adományozza.
Személy- és helynevek a fentieken k í v ü l : Jacouh (a b e i k t a t á s t v é g z ő
i s p á n ) ; Zadur, és a zárórészben felsorolt főurak.
H á r t y á n , f ü g g ő aranybullával. (No. 3.)
Lásd: Szentpétery Imre, Az Árpád-Mzi királyok okleveleinek kritikai
jegyzéke, 402. 82. A kiadások felsorolását lásd u. o.

2. 1251. november 23.

I V . Béla király I s t v á n ispán fiait : Stephco ispánt és J á k ó t ,
valamint Bribina ispán fiait: Gergelyt és Dánielt, továbbá Obradot
és unokaöccseit (?) [nepotes], Budyzlans ispán fiait, brebiri neme­
seket a hűtlen Damaldus, Boyzym s ezek rokonai elleni küzdel­
mükért, s á tatárjáráskor a királynak a tengerparton való időzése-
kor tett szolgálataikért a már nekik elődei által adott, s I I . András
király által oklevélileg megerősített Brebir megye b'rtokában meg­
erősíti, minthogy a birtokra I I . Andrástól nyert oklevelük elveszett .
H á r t y á n , f ü g g ő aranybullával. (No. 4.)
Lásd: Szentpétery, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke.
958. 8z. A kiadások felsorolását lásd u. o.

3. 1252.
A zágrábi káptalan előtt a szatmármegyei [de provincia Zot mar]
János fia : Tamás a Tisza [Tyza] és Szamos [Zomus] között fekvő
Semjén [Symian] birtok Panyola [Panalan] felé eső harmadrészét
átengedi Ubul fiainak: Mihály ispánnak és Egyednek. Mihály ispán
viszont János fiának : Tamásnak visszaadja Janus nevű szolgáját
ennek két fiával, egy leányával és minden tulajdonával együtt.
S z e m é l y n e v e k : Sándor vicebán, Ompud comes de Pzet, I s t v á n b á n ,
M i h á l y zágrábi lector.
H á r t y á n , f ü g g ő pecsétje elveszett. (No. 5.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. I V . 2., 169.

4. 1262. április 28. Ruchard hídja.

(V.) István ifjabb király egy a pataki várhoz tartozó s még be­
fejezendő tornyot adományoz öröklési joggal Ubul fiának : Mihály
ispánnak és utódainak, kiemelvén, hogy az adományozott és utódai
csak háborús veszéJy esetén tartoznak a várnagy [castellanus ] jog­
hatósága alá, s élelmiszereket, meg a torony fenntartására szükséges
anyagokat vámmentesen szállíthatnak oda.
H á r t y á n , h á t l a p j á n r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 6.)
Lásd: Szentpétery, Az Árpád-házi kir. oki. krit. jegyz. 1785. az. A ki­
adások felsorolását lásd it. o.

ő. 1263. márc. 12. Patak.

(V.) István i f j . király a jászói [de Jazow] egyháznak adja a Kalló
[Kollou] nevű halastavat, amely egykor az örökös nélkül elhunyt
Péteré volt, miután János pataki [de P ó t o k ] plébános jelentéséből
adományozási jogáról meggyőződött.
Á t í r t a V . I s t v á n k i r á l y 1270. (Lásd a 8. számot.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 1. 102. Lásd: Szentpétery, Az Árpád-házi
kir. oki. krit. jegyz. 1800. az.

6. 1264.
Baas mester, István i f j . király udvarbírája és gömöri ispán előtt
Tompa [Twmpa] fia : Benedek és Ubul fia : Mihály ispán Panyola
[Panala] birtok felosztása iránt megegyeznek oly módon, hogy annak
két harmada Benedeknek, egy harmada pedig Mihály ispánnak
jusson, a három részre való osztásnak az oklevélben megállapított
módja szerint.
Személynevek a fentieken k í v ü l : E g y e d szatmári p l é b á n o s ; Mert fia :
D é n e s pristaldus.
Hely- é s folyónevek : T y c i a (Tisza), Zomus (Szamos), T u r ; Netech é s
Kornycha (mocsarak).
H á r t y á n , f ü g g ő címeres pecséttel. (3. Kállay-levéltári jelzete nincs.)
Kiadva: F e j é r , Cod. dipl. V I . 2. 388.

7. 1265.
Lampert egri püspök megerősíti az egyrészről löki [de L u k ]
Chépán és Bethem, másrészről Zelemery fia : Gergely, Miklós fia:
Angelus és Mike fia : I v á n között választott bírák útján kötött egyes­
séget, mely szerint az előbbiek az utóbbiaknak Been feleségének
hitbére és leányainak, az említett Gergely, Miklós és Mike feleségei­
nek leánynegyede fejében, vérségi atyafiaik : Tamás, Rafajn és Iune
hozzájárulásával átengednek Lök [ L u k ] déli felében tizenkét ekényi
földet, s egyben a püspök, embere által be is vezetteti őket az át­
engedett birtokba a határok megjelölésével.
A határhelyek k ö z ö t t előfordulnak : a Tisza partja, Vasárhalom [Vasar-
holm], Á g a s h a l o m .[Agasholm], N á d a s v ö l g y [Nádas Vulgh], egy bérc e l ő t t
Szőlőshalom [monticumm, qui vocatur Sceuleusholm] ; elválasztva B ü d [Buud]
és R á z s o n y [Raazon] földjétől.
A z egri k á p t a l a n 1336. nov. 8. á t i r a t á b a n (lásd az 502a. b. c. s z á m o t ) ;
h á r o m egyszerű m á s o l a t b a n . (No. 447.)
 8. 1270.
V. István András jászéi prépost kérésére átírja saját, 1243.
(helyesen : 1263.) márc. 12-én kelt oklevelét, melyben a Kalló [Kol-
lon] nevű halastavat a jászói konventnek adományozta.
A z oklevél szövege a Kállay-levéltárban újkori m á s o l a t b a n van meg.
Kiadva: Fejér, V . 1. 102. Lásd: Szentpétery, Az Árpád-házi kir. oki. krit.
jegyz. 2021. sz.

9. (1271. jún. 15. körül.) A Dudvág mellett,

V. I s t v á n király előtt a Balog-Semjén [Boloksymian] nemzet­
ségből való Ubul fia : Mihály ispán Busan-ban levő*, Tutulygh nevű
faluját Péter ispánnak : Saracenus korbáviai püspök testvérének
Tata melletti, Zelch nevű birtokával elcseréli. Említve még : Péter
presbiter, Saracenus püspök követe és procuratora.
H á r t y á n , pecsét n y o m á v a l . (No. 8.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V I . 2. 392. és S m i í i k l a s , Cod. dipl. V . 608.
Lásd: Szentpétery, Az Árpád-házi kir. oki. kritikai jegyzéke, II. 2090. az*

10. (1271.) június 16. A Dudvág folyó mellett.

I(oachim), Szlavónia bánja értesíti busan-i Juris-t az Ubul fia :
Mihály és Péter, Sarachenus korbáviai püspök testvére között Tutulyg
és Scaloh birtokokra vonatkozólag létrejött cseréről (v. ö. a 9. sz.),
s megparancsolja Jurisnak, hogy Mihály ispán t e s t v é r é t : Egyed
ispánt szólítsa fel a nevezett (Tutulyg) birtokról Szent Mihály-napja
tizenötödéig minden, őt (Egyedet) illető holmi elszállítására, hogy
a birtok Péter ispán részére statuálható legyen, miután Péter birtoka
Mihálynak már előbb kijelöltetett.
H á r t y á n , zárópecsét töredékeivel. (No. 7.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V I . 2. 392.; Wenzel, Á U O . V I I I . 378. ;
S m i í i k l a s , Cod. dipl. V . 597.
É

11. (1271.) október 2. Ipolyszalka. [? Zalka.]

V. I s t v á n király Ubul fiának : Mihálynak megengedi, hogy Sem-
jén [Semian] nevű birtokán csütörtökönként heti vásárokat tart­
hasson.
H á r t y á n , pecsét n y o m á v a l . (No. 14.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 128. Lásd: Szentpétery, Az Árpádházi kir.
oki. krit. jegyz. 2112. tz.

12. 1271.
V. I s t v á n király Ubul fiának : Mihálynak a stájerországi had­
járatban szerzett különösen nagy érdemei jutalmazására a szabolcs­
megyei Tuth és Napkor [Nukupul] elnéptelenedett birtokokat ado­
mányozza az utóbbi birtok déli részén fekvő templommal együtt.
Teszi ezt a király annál is inkább, mert e két birtokot már Mihály
atyja : Ubul megkapta adományként I I . András királytól Egyed
nevű rokonának [fráter] a Kálmán herceg által vezetett rutén had­
j á r a t b a n bekövetkezett h a l á l á é r t ; a templom felé eső rész birto­
kosa : Butur és rokonsága pedig a tatárjárás idején magtalanul
halt el.
H í r t y á n , fü?gő pacsétje elveszett. (No. 13.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V , 1. 105 és 160. Lísd:
% Szentpétery, Az
Árpádházi kir. oki. krit. jegyz. 2120. sz.

13. 1272. június 23. Bihaó [Buhig].

V. István király előtt Demeter szatmári [de Zathmar], krasznai
[de Karazna] és telegdi [de Tylegd] ispán bizonyítja, hogy Ubul fia :
Mihály ispán a bírói tartozásoknak eleget tévén, a Szamos melletti
Marcelfolva birtok tulajdonába jutott,
H á r t y á n , r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. IS.)
Kiadva: Wenzel, ÁUO. V I I I . 395. Lásd: Szentpétery, Az Árpádházi
kir. oki. krit. jegyz. 2214. sz,

14. (1272—90.), pünkösd előtti szombaton.

I V . László király a Szamos mentén egészen Szamosszegig [Zo-
muszygh] terjedő szakaszon működő vámszedőkkel és a szatmári és
szatmárnémeti-i [de Nempti] vendégekkel tudatja, hogy Mihály ispán­
nak és fiainak : István és P á l mestereknek épülő várukhoz szükséges
kő és mész [caementum] szállítására vámmentességet engedélyezett,
tőlük tehát vámot szedni ne merjenek. (V. ö. 20. sz.)
Hártyán, hátlapján r á n y o m o t t pecsét töredékével. (No. 16.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 561.

15. 1279. november 28.

A váradi káptalan előtt Simon fia : György Mok nevű, szatmár-
megyei földének Deusteluke és Neugrad nevű, valamint egy, Mar-
cellusnak eladott részét Ubul fiának : Mihály ispánnak és ennek fiai­
nak : Istvánnak, Péternek és Pálnak s örökőseiknek átengedi azért,
mert ezek húsz márka iránti követelésüket neki elengedték, s ezen­
felül neki negyedfél márkát fizettek. Az oklevélben a határok is le
vannak írva, s az oklevél végén említve van : Batur váradi prépost,
I v á n mester éneklőkanonok, Benedek mester őrkanonok, Albert
dékán.
Hártyán, fü?gő pacsétje elvesZ9tt. (4. Kállay-levéltári jelzete nincs.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I V . 208.

16. 1280. június 8.

Mag nem nevezett oklevéladó bizonyítja [Datur pro memória],
hogy előtte a kiskorú MiklÓ3, Péter fia, az egyrészt Simon fia : Sándor,
Simon ispán és fiai s Mongoch fia : Jakab, másrészt pedig Ubul fia :
Mihály ispán és ennek fiai közt történt magegyezéshez és a Mihály
ispán s fiai részéről birtokuk felejövedelmének átadásához a maga
részéről hozzájárult. Mint jelenlevő említve : Felicián fia : János.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 26.)
Kiadva: Wenzel, Á Ú O . I X . 291.

17. 1280. augusztus 28.

A váradi káptalan előtt a Hunt-Pázmán-nemzetségből való
Hunth fia : Gergely ispán borsvamegyei [Bursua] Badaló [Budulou]
birtokát a Tisza mellett elcseréli Ubul fiának : Egyed ispánnak busani
[de Busán] Tuthylig és Turzun nevű, a Gozd másik oldalán a Dráván
t ú l fekvő birtokaival.
H á r t y á n , függő pecsétje elveszett. (6. Kállay-levéltári jelzete nincs.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 59.

18. (1280 körül.).

A váradi káptalan bizonyítja, hogy Ubul fia : Mihály ispán, test­
vére : Egyed nevében is, másrészről Gargely nevű testvérük özvegye,
az Aba-nemzetségbeli Weytyh ispán leánya, utóbbinak hitbérére,
valamint néhai férjének javaira nézve egyező akarattal a következő­
kép intézkedtek : Az özvegy a maga hitbérét és hozományát fiának,
s ha ez esetleg hamarább meghalna, nevezett Mihálynak és Egyed­
nek, mint rokonainak (sógorainak) engedi át. Ennek ellenében Mihály
ispán és testvére : Egyed az özvegynek, fiának és leányának birtoká­
ban hagyják Gergely testvérük összes ingó javait, t . i . méneseit,
marháit, juhait és sertéseit, úgyszintén hadi fegyverzetét; azonkívül
átengednek h a t t a g ú jobbágy csoportot [mancipium] oly feltétellel,
hogy ha nem akar majd újból férjhez menni, férjének e birtokában,
akár életben lesz fia, akár nem, egész családjával bent maradhat,
hasznát élvezheti, mint férje életében ; ha azonban férjhez menne,
a birtok kezelése a gyermek nagykorúságáig Mihályra és Egyedre
száll á t ; kötelezik azonban magukat, hogy a gyermek részére egy
szolgát adnak, aki őt részben szolgálni fogja, ellenkező esetben a
szolga jog szerint őket fogja illetni. A káptalan megjegyzi, hogy mivel
ezúttal mindezt nem tudta kiváltságos alakban megerődíteni, ezt a
most kiadott írásának felmutatása u t á n meg fogja tenni.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . {17. Kállay-levéltári jelzete nincs.)

19. 1281. január 16. Oapew.

I V . László király Ubul fiainak : Mihály ispánnak és Egyednek,
továbbá Mihály ispán fiainak : Istvánnak, Péter mesternek és Pál­
nak összes népeit a szabolcsi ispán [comes parochial's] joghatósága
alól kiveszi, és különösen a Semjénben felmerült ügyek elintézését
kizárólag Mihály ispánra és fiaira bízza.
 H á r t y á n , zárópecsét töredékével. (No. 27.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 298.

20. (1282.) május 1. Zólyom.

I V . László király meghagyja Szatmár és Szabolcs megyék neme­
seinek, hogy Ubul fiának : Mihály ispánnak vára felépítésében segít­
ségére legyenek.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét töredékével. (No. 19.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 319. és Wenzel, Á U O . I X . 562.

21. 1282. július 22. Patak vára alatt.

I V . László király megerősíti bogda-i Illés ispánnak [Elyas de
Bogda] V. István királytól kapott Kiskércs [Kuskyrch] nevű borsva-
megyei birtoka felől két serviensének : Ivan fiának : Simonnak és
Pribizlaus [Prybyzlaus] fiának : Péternek tett adományát.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét töredékével. (No. 28.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 333.

22. 1282. Zólyom [in Zolum].

I V . László király Thomoy fiának : Sygue ispánnak h ű szol­
gálataiért, különösen pedig a Houd melletti csatában történt meg­
sebesüléséért a Borsua várához tartozó, szatmármegyei Myrgusd nevű
földet adja, mely örökös nélküli elhalálozás folytán lett adományoz­
ható. A király a birtok határait a váradi káptalan emberével meg­
j á r a t t a , és Sygue-t a birtokba Suuk fia : Pál által bevezettette.
Királyi alkancellár : Benedek mester.
Szomszédos földek gyanánt említve : Tereche, Bogda, K a r a z , Vylok é s
Buhud.
Átírva I . K á r o l y kir. 1319. jan. 17-i oklevelében. (Lásd a 88. s z á m o t . )
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 329.

28. 1283. június 13.

Jakab prépost és a váradhegyfoki Szent István-egyház konventje
bizonyítja, hogy bagda-i Illés ispán Laskod [Laskud] nevű birtoká­
ból kihasított két ekényi, Kiskércs [Kyskerch] nevű, Barsud (!)
megyében fekvő földjét, amelyet V. István király adományából bírt,
hűséges szolgálataik fejében két serviensének : I v á n fiának : Simon­
nak és Pribuzlaus fiának : Péternek adta.
Hely- é s f o l y ó n é v a h a t á r j á r á s b a n : E r folyó, Kopolch folyó, Tereche
h e l y n é v , Vtonna mocsár, Ramachahaza h e l y n é v .
Hártyán, töredezett függőpecséttel. (5. Kállay-levéltári jelzete nincs.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 194.

24. 1284. március 22.

A váradi (nagyváradi) káptalan előtt Kernen fia : Dénes eltiltja
testvérének, Lőrincnek a fiait : Demetert, Kement és Miklóst az őket
illetőknek mondott birtokok elidegenítésétől; ilyen esetekre a m ú l t r a
és a jövőre vonatkozóan egyaránt fenntartja magának az ellenmondás,
illetőleg az elsőbbség jogát.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 29.)
Kiadva: Wenzel, ÁTJO. I X . 408. *

25. (1284.) május 18. Och mellett.

I V . László.király meghagyja a váradi káptalannak, hogy Mihály .
fiát : Pétert a szabolcsi várföldekhez tartozó Ekeuch és a borsvai
(ma : Szatmár m.) [de Bursua] várföldekhez tartozó Pozdum birto­
kába iktassa be. Királyi ember : Pousa fia : Abram.
H á r t y á n , zárópecsét töredékével. (No. 354.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 185.

26. 1284. május 30.

A váradi káptalan jelenti I V . László királynak, hogy Mihály
ispán fiát: Pétert Ekeuch nevű szabolcsmegyei [de Zcbouch] és
Pozdum nevű borsvai [Burzua] birtokba beiktatta. Királyi ember :
Pousa fia : Abram, káptalani k i k ü l d ö t t : Péter presbiter.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 30.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 407.

27. (1289.) júl. 27. Buda.

I V . László király meghagyja a váradi káptalannak, hogy az
ellene fellázadt Kozma [Coíma] fiának : Pálnak és testvéreinek
Dombrád [Damarad], Dob (?) [Dobos] és Beszterec [Byztruch] nevű,
Szabolcs megyében a Tisza mellett fekvő birtokaiba Ubul fiát:
Mihály ispánt és fiait: István és Pál mestereket iktassa be. Kijelölt
királyi ember : Jula fia : Jurk.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 23.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 560.
Keltére l á s d : Szabó K á r o l y , K ú n László, 158.

28. (1289.) augusztus 27. Seble.

I V . László király Mihály fiait: István és Pál mestereket hű
szolgálataik fejében kiveszi a szatmári ispán és a többi bírák jog­
hatósága a l ó l ; elrendeli, hogy István és P á l ügyeit csak a király
előtt lehet lefolytatni, felettük tehát sem a szatmári ispán, sem más
bírák nem mondhatnak ítéletet.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 21.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 455. Wenzel, Á U O . I X . 563.
K e l t é r e l á s d : Szabó K á r o l y , K ú n László, 168.

29. (1289 körül) szeptember 8-a után következő kedden. Kewe.

I V . László király Ubul fiát : Mihály ispánt és ennek fiait: Istvánt,
Pétert és Pált, akik a király ellen fellázadt Csák [Chak]-nembeli
Simon fiát : Pétert, továbbá Jula fiát : Moyst megölték, és Jakó
 [Jacou] fiát : Andrást s ennek servienseit fogságra vetették, vagyo­
nukat elvették, minden büntetés alól felmenti.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecséfctöredékkel, (No. 20.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 556.
Keltére l á s d : Szabó K á r o l y , K ú n László, 151.
30. (1289 körül), szeptember 8-a után következő kedden. Kewe.
I V . László király meghagyja Tamás fiának : Loránd [Rorandus ]
vajdának, hogy Chetnek fiait és rokonait, akik elmenekülve a vajdá­
nál vannak, Ubul fia: Mihály ispán fiának : Péter mesternek a meg­
gyilkolása miatt tartsa fogva, s Mihály ispánt és fiait ne engedje s ne
merje bántalmazni.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 25.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 557.
Keltére nézve olv. Szabó K á r o l y , K ú n László, 151.
31. 1289. november 4. [ BerechteJ.
I V . László király kegyelmet ígér mindazoknak, akik az ellene
fellázadtak közül hűségére visszatérnek s ezt róluk Ubul fiának :
Mihály ispánnak a fiai : István és P á l bizonyítják.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 18.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 457. Wenzel, Á U O . I X . 558.
Keltére nézve l á s d : Szabó K á r o l y , K ú n László, 170.

32. 1290. március 5. Cegléd [ Chegled] mellett.

I V . László király Ubul fia : Mihály ispán fiainak : Istvánnak és
Pálnak adományozza Chetnuk fiának: Miklósnak és testvéreinek s
rokonainak, nevezetesen Illésnek és Ramachának minden birtokát —
egyrészt hűséges szolgálataik jutalmazásául, másrészt pedig azért,
mert Chetnuk fiai többször hűtlenség bűnébe estek, s részesek voltak
István és P á l testvérének: Péternek a megöletésében is.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 31.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 523.
33. (1290.) ápr. 29. Karánsebes.
I V . László király a leleszi monostor kegyuraságát Simon fiaitól :
Boxa-tól, Tamástól, Dénestől, Detrétől, Györgytől és Simontól,
továbbá Tamás fiaitól: Lachktól és Donchtól kihágásaik [excessus]
miatt elveszi, és Mihály ispán fiainak : István és P á l mestereknek
adja, s a monostornak megparancsolja, hogy Istvánnal és Pállal
szemben minden kötelességüket teljesítsék.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 24.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 487. é s Wenzel, Á U O . I X . 558.
34. (1290.) május 28. Székes [Zekes].
I V . László király megparancsolja a váradi káptalannak, hogy
Mihály ispán fiait: Istvánt és Pált a magtalanul elhalt June [Jwne]
fiának : June-nek a szabolcsmegyei Abád [Abad] és Szakoly [Zokol]
nevű, Lewka fiának: Istvánnak Rozsály [Rwsal] és Mik [ M y k ] ,
Zwechun-nak Pátroha [Pathruh], Farkasnak Kemecse [Kemeche]és
Fodornak [Fwdur] Jéke [Jeke] nevű birtokaiba iktassa be. Kijelölt
királyi ember : Manthus fia : János.
H á r t y á n , zárópecséttöredékekkel. (No. 22.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . I X . 559. Bánffy-oklevéltár I . 22.
Keltére : Szabó K á r o l y , K ú n lászló, 172.
35. (1290.) június 18. Csanád.
I V . László király Ugocsa megye minden rendű és rangú lakójá­
nak meghagyja, hogy Mihály ispánt és fiait: Istvánt és Pált mint
ispánjukat [comes parochialis] tisztelettel fogadják, s nekik engedel­
meskedjenek.
H á r t y á n , hátlapján r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 17.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V . 3. 115. (1282-es é v s z á m m a l ) , Wenzel
Á U O . I X . 564.
Keltére : Szabó Károly, K ú n László, 173.

36. (1290—1300.)
A váradi káptalan jelenti I I I . András királynak, hogy ördög
[Urdug] fiát: Pált a szomszédoknak, ú. m. Gergely fiának:
Jánosnak és ennek anyjának, továbbá Ubul fia Egyed fiának : János­
nak és perkedi [de Perked] Vde fiának : Imrének jelenlétében B i r i
[Byr] nevű birtokba beiktatta ; később azonban Gergely fia : János
és anyja, valamint gönci [de Gunch] Pál fia : Lőrinc tiltakozott
Bereck presbiter és Gergely fiának : Jánosnak László nevű serviense
útján. A beiktatást Elek barsi [de Bors] presbiter és barsi Rcphoin
fia: László királyi ember végezték.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 27.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . ' 3 1 4 .
A z oklevél napi keltéből csak a «(nati)vitatis virginis gloriose* rész olvas­
ható.
37. 1291. június 19.
A váradi káptalan bizonyságieveJe arról, hogy előtte Jakab
ispán [dictus K u k é ] kijelentette, hogy Ubul fia : Mihály ispán és ennek
fiai Domorad nevű birtok elfoglalásával s egyébként is elkövetett
hatalmaskodásukkal okozott károkért neki elégtételt szolgáltattak.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 33.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 216.
38. 1291. június 20.
A váradi káptalan előtt a pereskedés megelőzése végett Ubul fia :
Mihály és ennek fiai kötelezik magukat, hogy elkövetett hatalmas-
kodásaikért ez év augusztus hó 27-éig hat márka kártérítést fizetnek
Rofoyn fiának : Pálnak.
 H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 35.)
Kiadva: H a z a i Okm. V I I . 217.

39. 1291. jún. 21.

A váradi káptalan előtt a K á t a nemzetségben" Simon fia : György-
ispán Szatmár vármegyében fekvő Szakoly [Zakol] nevű földjének
kizárólag őt illető felét, melyet nagyatyja, Káta-nembeli Thump
fia Bereck ispán anyjával együtt ennek házassági szerződése kapcsán
ugyanennek szüleitől kapott, 30 márkáért eladja a Guthkeled-nemzet-
ségbeli Hódos ispánnak ; másik felét pedig a nevezett Thump fia:
I s t v á n feleségének hozománya, valamint Hódos ispán anyjának, az
imént említett István leányának leánynegyede címén adja ugyancsak
Hódos ispánnak.
Garai Miklós nádor 1408. jún. 5-én Budán kelt oklevelében, melyben
átírja a váradi káptalannak 1406. okt. 23-án kiadott o k l e v e l é t ; ebben pedig ez
s a j á t , 1370. nov. 29-én kelt, a fenti oklevelet átíró o k l e v e l é t írja á t .
A nádor oklevele h á r t y á n , h á t l a p j á n pecsét n y o m á v a l . (No. 398.)
Káta-nb: Thump
I
István Bereek Simon
comes |
I György
leány 1291.
férje: Guthkeled-
nb. N .
I
Guthkeled-nb; Hódos
comes
1291.

40. 1291. október 16.

A váradi káptalan előtt Péter fia : Gergely és zomogu-i P á l fia :
P á l biri-i Gergely fiának : Jánosnak (ennek rokona : P á l fia Lőrinc
ispán jelenlétében) Biri [ B y r ] nevű birtokuk peres fele részét eladják
azzal a feltétellel, hogy biri-i Gergely fia : János ez év december 13-án
tizennyolc márkát fizet a fentnevezetteknek, s ezzel a vitás föld bir­
tokába lép.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 32.)
Kiadva: Wenzel, Á U O . X . 65.
41. 1291. dec. 15.
A váradi káptalan előtt zomon-i P á l fia: Pál és Péter fia: Gergely >
Ubul fiának : Gergelynek fiával: Jánossal a köztük B i r i birtok fele
miatt folyó perben választott bírák közreműködésével így egyeznek
meg : B i r i egyik fele az előbbieket nagyanyjuknak, t . i . Pál és Péter
anyjának leánynegyede címén illeti meg ; másik felét pedig biri-i
Tamástól, említett nagyanyjuk testvérétől történt vétel útján bírván,
18 márka váltságösszegért nevezett Gergely fiának: Jánosnak enge­
dik á t .
 A váradi káptalan 1425. szept. 27-én kelt átíró oklevelében. E z hártyán,
l ü g g ő p e c s é t t e l ; de a pecsét leszakadt, s csak zsinórja van meg. (No. 403.)
Az 1291-i oklevél 1775-ből való kivonatos m á s o l a t a is megvan a K á l l a y -
levéltárban. (No. 34.)

42. (1291—1300.) húsvét nyolcadán.

A szatmárnémeti [de Nemythy] vendégnépek bírája és esküdt
polgárai jelentik I I I . András királynak, hogy hozzájuk intézett ok­
levelének megfelelően alapos vizsgálatot folytattak, s úgy találták,
hogy Ubul fiának : Mihály mesternek a fiát: Istvánt, meg ennek test­
véreit teljesen ártatlanul űzték k i birtokaikból: t, i . csupán azoknak
okoztak k á r t I V . László parancsára, akik a királyi korona ellen fel­
lázadtak. /

H á r t y á n , zárópecsét töredékeivel. (No. 37.)

Kiadva: Hazai Okm. V I I . 277.

43. (1291—1300.) húsvét nyolcadát követő napon.

A szőllősi és nagyszászi [Nogzas] vendégek bírái és esküdtjei
jelentik I I I . András királynak, hogy a Budán tartott gyűlésről hozzá­
j u k intézett mandátumában elrendelt vizsgálatot megejtették s
(a 42. sz. jelentéssel egyezően) megállapították, hogy Mihály ispán és
fiai ártatlanul foszttattak meg birtokaiktól.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 49. Append.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 308.

44. 1292. július 20.

Az esztergomi káptalan előtt (Balog-) Semjén-nembeli Ubul fia :
Mihály panaszt tesz és óvást emel a vele történt hatalmaskodások
miatt. Elmondja, hogy ellenségei őt és fiait kiűzték birtokaiból, mert
híven kitartott a király, néhai I V . László mellett. Fiai közül egyesek
kénytelenek voltak Lengyelországba és Ruténországba menekülni,
őt magát pedig ifjabb fiával: Mykch-csel együtt egészen Esztergomig
űzték a hatalmaskodók. I V . László megöletése u t á n pedig az Aba-
nembeli Omodé nádor a Szabolcs megyében fekvő Napkor [Nopcul]
nevű birtokát elfoglalta, melyet második házasságából született
fiainak : Lászlónak és Mykch-nek rendelt osztályrészül; ugyancsak
jogtalanul elfoglalta Omodé nádor Semjén és Szentmihály [Scenth-
myhal] nevű birtokait is, melyeket viszont idősebb fiaira c Pálra és
Istvánra szándékozik örökségül hagyni.
H á r t y á n , a h á t l a p o n r á n y o m o t t pecséttöredékkel. (No. 39.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 225.

45. 1299. április 21.

A váradi káptalan I I I . András királynak 1299. ápr. 10-én kelt
megkeresésére jelenti, hogy Mihály ispán fia : István mester és ennek
Kállay-ltr. I .
testvérei sem a városi kereskedőknek, sem másoknak nem vétettek
azok kivételével, akik a királyi felséget megsértették ; tehát birtokaik­
ról teljesen jogtalanul űzték el őket.
H á r t y á n , zárópecsét töredékével. (No. 40.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 278.

46. 129$. (napi kelet nélkül; nov. 25 után).

I I I . András király előadja, hogy Egyed fiai: I v á n és Simon
bizonyos magtalanul elhalt várnépeknek Bereg vm.-ben fekvő Chybek
nevű földjét tőle fölkérték. Minthogy azonban nem ismerte a föld
minőségét és nagyságát, az egri káptalan útján bilei Gergely fiával:
Sándor királyi emberrel azt megjáratni rendelte azzal, hogyha az
valóban királyi adomány alá eső föld, vezessék be abba őket. A káp­
talan ez év nov. 25-én jelentette, hogy a nevezett királyi emberrel
Jakab balkányi papot, szabolcsi alesperest küldte k i , akik a szóban­
levő föld határait — a szomszédok : helmeci [de Hylmuch] Gurk,.
gecsei [de Gessey] Fancsal [Ffonchal], gecsei [de alia Gessey] Chomoz
és Tene fia: István jelenlétében — megjárták és a birtokba Egyed
fiait bevezették ; azonkívül a káptalan azt is jelentette, hogy az a
föld három ekényi s művelésre alkalmas. Ezért a király tekintetbe
véve Egyed fiainak érdemeit, kivált Ivánét, melyeket ez Demeter
mester pozsonyi és zólyomi ispánnal együtt, akit Albert ausztriai és
stájerországi hercegnek, most római királynak — (nassaui) Adolf
római király ellen segítségül küldött, ez alkalommal szerzett, —
a nevezett földet nekik adományozza, kettős királyi pecsétjével,
László titeli prépost, udvari alkancellár keze által kiadott oklevéllel.
Eredetije hártyán, a függőpecsét elveszett. {16. Az oklevélnek K á l l a y -
levéltári jelzete nincs.)
Átírta a Jeleszi konvent 1428. m á j . 19-én kett oklevelében. E z hártyán,
függő pecséttel. (No. 520.) Az átíró oklevél megvan a Kállay-család h á z i
levéltárnokának, Tusnádi Pálffy Salamonnak 1789. nov. 16-án kelt hit. m á s o ­
latában is.
Kiadia: Fejér, Cod. dipl. V I . 2. 184.
*

47. 1299. november 30.

Szatmár megye négy szolgabírája : Lathard (!) mester, Mykou
mester, Tamás mester és Bereck ispán előtt Lothard mester fia :
Jakab, Gergely fiának . Jánosnak Semjén [Semyen] nevű faluja el­
pusztításáért öt márkának a (jövő) húsvét nyolcadán való fizetésére
kötelezi magát.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 1.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 283.
 19

48. 1300. szept. 9. Buda.

I s t v á n alországbíró előtt Tóbiás fiának : Máté ispánnak s ennek
fiainak : Jánosnak és Benedeknek ugyancsak Tóbiás fia : Pál ellen
az utóbbinak bizonyos szolgák, szolganők és birtokok elidegenítési
ügye miatt Szent Mihály ünnepén (szept. 29.) az alországbíró előtt
indítandó perében a felek között (felkért bírák útján) egyesség jött
létre. E szerint Pál a szolgákat, szolganőket és birtokokat, melyeket
Máténak és fiainak tudta és engedélye nélkül el akart idegeníteni,
megtartja, a már elidegenítetteket pedig visszaszerzi akként, hogy
Pál halála esetén mindezek a javak Mátéra és fiaira szállnak. A felek
a köztük a szolgákra és birtokokra vonatkozólag atyjuk : Tóbiás által
eszközölt osztályt változatlanul fenntartják. Elk nevű szolganőnek —
akit lányával együtt Tóbiás ispán Symark fia : Péter nejének adott —
hat gyermekére nézve pedig akként egyeztek meg, hogy közülük
négy majdan Máté ispáné (s fiaié), meg Pálé lesz; Elknek két lányát
pedig: Zimbothkát és Kolust nőtestvérük, Symark fiának: Péternek
felesége kapja szabad rendelkezési joggal, a négy másik szolgát viszont
éltefogytáig bírhatja. Szept. 24-én pedig a felek által e végett felkért
Márk és Anthol ispán Tóbiás ispánnak egykori felosztott biríokain
megjelennek, s az osztályt a felek között megfelelően megjavítják.
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 295. (Az oklevél ma már nincs a Kállay-
levéltár ban.)

49. 1300:
Biri-i Gergely fiának : Jánosnak a (meg nem nevezett) bíróság
damanhyhda-i Miklós ellen való pereskedéséből származott bírságát
elengedi.
Hártyán, zárópecsét nvomával. (No. 2.)
Kiadva: Hazai O k m / v i l . 293.

50. XIII század. (Év, hely és kelet nélkül ) .

Pál szatmári, bihari és krasznai [de Karazna] ispán jelenti,
hogy a király parancsa értelmében vizsgálatot indítva megállapította,
hogy Beszterec [Biztrich] monostor kegyúri jogonLökös fiait: Bene­
deket, Pétert és Pált illeti, s őket a király parancsa értelmében e
birtokukba be is iktatta.
H á r t y á n , zárópecsét, n y o m á v a l . (No. 36.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 315.

51. XIII. század. (Év nélkül, újév előtt való keddenJ,

A váradi káptalan előtt egyrészt bökönyi [de Buken] Máté fia :
Máté a maga és rokonai: Bede [fráter suus], Benedek és ennek fia :
Pál, továbbá Suzen fial: Máté és Suzed. nevében, másrészt pedig
János fia : Pál ugyancsak a maga és rokonai [fratres] : Péter és Ivánka
képviseletében bejelenti, hogy a Bököny és Fancsal [Fonchol] nevű
vitás területet István helyettes királyi udvarbíró oklevelének meg­
felelően fogott bírák jelenlétében felosztották, s az oklevélben leírt
határjelekkel látták el.
F o l y ó - és helynevek a határjárásban : Gurguezeg, Tisza [Tycche, Tyche,
T y c i a ] , S u g a t a g v ö l g y [Sugatagwelg], Tormásvölgy [Turmaswelg], Sugatagteu,
Kuesíeuld.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 12.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 341.

52. XIII, század. (Év és napi kelet nélkül).

Szatmárnémeti [de Nempty] bírája és vendégtelepesei bizonyít­
ják, hogy Mihály ispán fiai : István és Pál a háborús és zavaros idők­
ben tőlük telhetően védték Szatmárnémeti és más szabad városok
lakóit, s ezért kérik a királyt, hogy a nevezettek hűségi cselekedetei­
ről ne feledkezzék meg.
H á r t y á n , zárópecsét n v o m á v a l . (No. 38.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V I . 2. 94., és Hazai Okm. V I I . 313.

53. 1300—1329. között.

Kallói Egyed fia : I v á n [Yuuan] mester levele Pál mester szamos­
szegi [de Sumus sczug] albírónak, melyben arra kéri, hogy rokoná­
nak, panyolai János fiának : Péternek sertéseit, melyeket az erdőből,
ahol legeltek, erőszakkal elhajtatott, adja vissza Péternek, s ha
valami pénzkövetelése volna rajta, forduljon Bereck fiához : János
szatmári alispánhoz, aki vele együtt Péterért az összeget k i fogja
egyenlíteni ,
H á r t v á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 219.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 391.

54. 1307. február 8. Várad.

Ottó király a váradi káptalan oklevelének megvizsgálása u t á n s az
ország báróinak és nemeseinek véleménye alapján Ubul fia : Mihály
fiának : Istvánnak és testvéreinek visszaadja Semjén, Napkor [Nap­
col], Szentmihály ([Zenmihal] és Tuth nevű szabolcsmegyei, továbbá
Kér és Panyola szatmármegyei birtokokat, melyeket Omodé nádor
és Jako fia : András jogtalanul elfoglaltak volt.
H á r t y á n , h á t u l r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No. 4.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 121.

55. 1308. ápr. 18.

A váradi káptalan előtt a Gnthkeled-nemzetségbeli kis [parvus]
Kozma comes vett és szerzett birtokait, ú. m. A l b i h . . . ( ? ) , Pentel,
Pochman földekét . . .hydparadan-ban, Limz (v, Liniz) (?,)-en és
Peresztegen [Pereztegh] az Ikva folyó mellett Sopron vm.-ben,
Küngösön [Kyngue] a Balaton mellett Veszprém vm.-ben, Ragaldon
Zalonch közelében Szatmár vm.-ben, Harangon örökös harangi bir­
toka mellett Szabolcs vm.-ben, Letán (Lietava, Trencsén vm.) Berekyo
mellett Bolondóc várának földjét, János fia András földjét Privard-
hyda mellett, Privarhydán és Zalachynlesén, továbbá Paussathyvisen
(Pósatövise) és Fuenzarun, B^rekyo mellett levő földeit leányainak :
Erzsébetnek, Pord comes fia Arcolf feleségének: Ágnesnek, borsi
István comes feleségének és Klára hajadonnak adja arra az esetre,
ha fia : Ivánka mester örökösök néJkül halna el.
A váradi k á p t a l a n által 1425. szept. 27-én átírt saját, 1313. márc. 29-én
kelt oklevelének átírásában. (No. 4.03.) Az átíró oklevél hártyáján függő
p e c s é t t e l ; a pecsét leszakadt, csak zsinórja van meg.

56. 1308. május 19. Beregszász [Lupreh-zazaJ.

"Nyugtatvány [Dátum pro 'memória] airól, hogy Mihály fia :
István mester szőllősi várnagy [castellanus de Sceuleus ] a beregszászi
és borsovavári [de Borzovavara] (ma Nagyborzsova) jobbágyoknak
nála letétbe helyezett jószágait és egyéb vagyontárgyait az erre a
célra kirendelt borsovavári esperes jelenlétében visszaadta.
H á r t y á n , hátul r á n y o m o t t pecsét töredékével. (No. 5.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 149.

57. 1310. március 24. Kárász [Karaz ] .

Sándor mester szabolcsi ispán igazolja, hogy Sándor mester és
ispánja (?) bille-i [de Bylle] Gergely fiának : Lőrincnek elengedték
azt a bírságot, mely ennek Filé, semjéni Kozma [Cosma] s ennek
testvére [fráter eius ] : Sándor ispán ellen folytatott peréből kifolyóan
nekik járt volna.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 1.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 198.

58. 1310. ápr. 1.

A , v á r a d i káptalan előtt János fia; ibrányi Bors és ez utóbbi
testvérének, Ambrusnak fia: Lőrinc Szabolcs vármegyében fekvő
Bagos nevű örökös földjüket, mellyel Dorogh fiainak Tamassy nevű
földje és Pál fia: Lőrinc fiainak a földei határosak, Egyed fiainak :
Ivánnak és Simonnak cserébe adják ezeknek a Dráván túl, a folyó
mellett fekvő Thapol nevű szerzett birtokukért, mely mindenfelől
Pál bán fiainak a birtokai között fekszik.
Garai Miklós nádor 1408. jún. 9-én kelt oklevelében, melyben a váradi
káptalannak 1407. jan. 28-án kiadott, többek k ö z ö t t a fenti oklevelet is átíró
oklevelét írja á t .
A nádor oklevele hártyán, hátlapján pecsét n y o m á v a l . (No,. 399.)
 59. 1310. nov. 8. Buda.
I . Károly király kijelenti, hogy, mivel ő Mihály comes fiainak :
István, László és Mihály mestereknek, semjéni nemeseknek öröklött
birtokait : Semjént, Napkort, Szent Mihály-falvát és Turuch-ot
(Tbuth?) visszaadta, ha azokat most bizonyos hatalmasok [potentes]
elveszik és bitorolják, az nem a király akaratából történik, mivel ő
a nevezetteket birtokaikban meg akarja védelmezni.
Az eredeti Fejér szerint a Kállav-család b i r t o k á b a n volt.
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V I I I . 6. 19.
A Kállay-levéltárban jelenleg ilyen t a r t a l m ú és keltezésű oklevél nincs.

60. 1312. január 15.

A váradi káptalan előtt Illés [Elyas] bán fia : János a maga és
testvére : László nevében tiltakozik az ellen, hogy Laskod [Loskud]
nevű birtokukat Churgo-nak nevezett Péter és fiai : Nyakasnak
mondott [Nakas] Miklós és Pál Kiskércs [Kyuskyrchid] néven el­
adhassák karászi [de Karas] Sándor bán fiának : Sándornak, vagy
bármiképpen eüdegeriítsék. Hasonló tiltakozást jelentenek be a
szomszédság elve alapján jákói [de Jakou] Ghepan fiai : Kozma ispán
és Csépán is.
Hártyán, r á n y o m o t t , töredezett zárópecséttel. (No. 7.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 247.

61. 1312. jún. 26.

I . Károly király Ubul fia : Mihály fiainak : István, László és
Mihály mestereknek, tekintettel Egyed fiainak : I v á n és Simon mes­
tereknek, valamint István mester fiának : Jánosnak a trencséni
Mátyus [Mathie, így] mester elleni harcban vérük ontásával szerzett
érdemeire, visszaadja Semjén [Symyon], Napkor [Napokur] és Tud
birtokokat, melyeket tőlük a lázadó Omode nádor László királyhoz
való hűségük miatt a király halála u t á n elfoglalt, őket magukat pedig
idegen országba való menekülésre kényszerítette; egyben érvény­
teleníti a Miklós fiával: Demeterrel együtt trencséni (Csák)Mátyus-
hoz pártolt Omode-fiaknak e birtokokra vonatkozó összes okleveleit,
így a nekik I I I . András király által kiadottat is.
Eredetije hártyán, tört függőpecséttel, (i8. Kállay-levéltári száma nincs.)
Átírva I . K á r o l y 1.324. jan. 4-én kelt függőpecsétes oklevelében. (Lásd
a 198. sz.)
Kiadva: Fejér, Cod. dipl. V I I I . 1. 442.

62. 1313. márc. 29.

A váradi káptalan a Guthkeled nembeli kis [parvus] Kozma
comes kérésére átírván saját, 1308. ápr. 18-án kelt, nevezett Kozma
comesnek különféle birtokaira vonatkozó rendelkezését tartalmazó
oklevelét (1. az 55. sz.-t), megerősíti annak újabb rendelkezését, mely
szerint : minthogy az imént idézett oklevélben említett fia : Ivánka
időközben meghalt és egyetlen fiúunokája maradt tőle, abban az
esetben, ha ez örökösök nélkül halna el, összes, az 1308. évi oklevél­
ben felsorolt birtokait akkor megnevezett leányainak, ú. m. Erzsébet­
nek, most már Arcolf mester özvegyének, borsi István fiainak, kik
Ágnes nevű leányától származnak, és Klárának, Ivánka comes fia:
Imre mester nejének és maradékainak adja.
A váradi káptalan 1425. szept. 27-i átírásában. Az átíró oklevél hártyán,
f ü g g ő p e c s é t t e l ; a pecsétnak azonban csak zsinórja van meg. (No. 403.)

63. 1313. nov. 22.

A váradi káptalan megerősíti, hogy Guthkeled-nemzetségben*
Kozma ispán fia : Kozma ispán Possathyvisse (Pósatövise) birtokát
és Körtvélyes [Kerthweles] sziget felét, mely Possathyvisse mellett
fekszik, l e á n y á n a k : Klárának, körösszegi [de Kereszegh] Beke vár­
nagy feleségének (?) ajándékozta.
A váradi k á p t a l a n 1425. szept. 27-i átírásában, mely alkalommal Zsig­
mond király 1424. márc. 11-én kiadott parancsára ezenkívül m é g ö t m á s
oklevelet is átír. Az átíró oklevél hártyán függő p e c s é t t e l ; a pecsétnek azon­
ban csak zsinórja van meg. (No. 403.)

64. (1313. körül ?) a hadoszlás 15. napját követő harmadik napon.

A váradi káptalan előtt Rophoyn fia : Pál elismeri, hogy Ubul
fia: Mihály ispán és fiai hat márka adósságukat, melyet a király és a
káptalan oklevelének tartalma szerint a hadoszlás 15. napján kellett
lefizetniük, neki lefizették.
Személynév a fentieken k í v ü l : Bske (Mihály és fiai képviselője a k á p ­
talan előtt.)
H á r t y á n , zárópecsét nyomával. (No. 9.)
Kiadva: Hazai Okm. V I I . 371.
Az oklevél keltét a Hazai Okm. i . h. 1313 körül teszi. Ebben az évben
azonban hadoszlás kihirdetéséről nem tudunk.

65. 1314. jan. 20.

A váradi káptalan előtt Deers Iyvanos-nemzetségbeli Balogh
J á n o s fia : János, testvéröccse Rapheyn nevében is, Gaman (Gyomán)
nevű földrészüket, mely kallói Egyed fiainak : Ivánnak és Simonnak
Lök [Luk] nevű birtokával határos, az ottlevő egyház felerészével
együtt nevezetteknek 20 márkáért eladja.
A váradi k á p t a l a n 1425. szept. 27-i átírásában. E z h á r t y á n függő pecséttel
pecsét leszakadt, csak zsinórja van meg. (No. 403.)

66. 1314. január 22. Szged. [ZekedinoJ,

I . Károly király kijelenti, hogy Ubul fia : Mihály fiainak : István­
nak, Lászlónak és Mihálynak Semjén [Semyen], Napkor [Nopokor]
és Szentmihály [Zentmihal] nevű öröklött birtokait számukra vissza -
bocsájtja. Egyszersmind érvénytelennek nyilvánít minden, ezekre a
birtokokra másoknak tett adományt.
H á r t y á n , hátul r á n y o m o t t pecsét n y o m á v a l . (No, 13.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 333.

67. 1316. január 22.

A váradhegy foki konvent és prépostja előtt lök-i Korláth [Kor-
lath de L u k ] fia : Endere bejelenti, hogy Lök (Tiszalök) nevű bir­
tokának Bece fiainak hasonló nevű birtoka mellett fekvő felét tizen­
hat márkáért kallói [deKarlo] Egyed fiainak : Simonnak és Ivánnak
eladta. Elismeri egyszersmind, hogy a pénzt már meg is kapta.
Az oklevél a Kállay-levéltárban csak újkori másolatban van meg. (No. 16.)

68. 1316. szeptember 30.

A váradi káptalan előtt Miklós mester [dictus Kuche] Azariás
fiát : Andrást felmenti a hodosi [de Hudus] (Szatmár vm.) Tamás
«dictus Tulus» halála miatt emelt vád alól : a gyilkosságot András
serviense, Langeus követte el. A felmentvény azonban a Langueus
ellen indított keresetet nem érinti.
Hártyán, zárópecsét töredékével. (No. 14.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 402.

69. 1316. október $.

A váradi káptalan előtt jákói [de Jakou] Chepan fia : Chepan
magának, továbbá anyósának, t . i . Lökös [Lukus] fia : Péter özvegyé­
nek, valamint feleségének : Lökös fia : Péter leányának, végül pedig
Lökös fia : Benedek fiának : Péternek, s ennek anyjának nevében t i l ­
takozik az ellen, hogy Lökös fiának : Pálnak a fia : János S. ékely
[Zekul], Illéstelke [Hyliateluke], Fiad [Fyod], Eidőd [Erdeud], Bánk
[Bank] és Ovary nevű birtokait és a Tisza mellett fekvő Bclche nevű
halastavat bármily módon elidegenítse. Ugyancsak eltiltja U b u l
fiának : Mihálynak a fiait : Istvánt és Lászlót is a két hitbér és
hozomány s a két leány negyed elidegenítésétől.
H á r t y á n , zárópecsét n y o m á v a l . (No. 15.)
Kiadva: A n j . Okm. I . 402.
Lökő s

Péter Benedek Pál

(felesége él) (felesége él) I
I I • János
Leány Péter
férje : Chepan fia : Chepan