1.

A GÖRÖG POLISZ ÉS POLGÁRAI

Az athéni demokrácia:
─ a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv),
─ az athéni társadalom és a politikai jogok,

─ a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás)

működése.
Száray: Történelem I. 63-65.; 81-84. oldal

1. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA

Kr. e. 7-8. sz. görög gyarmatosítás időszaka. Népesség fölösleg van a városon belül. hely: Földközi-tenger partvidéke (főleg
Itália, Szicília, Kis-Ázsia partmenti sávjai), Fekete-tenger partvidéke. A gyarmat és az anyaváros (metropolisz) között szoros
gazdasági kapcsolat van.
- Következmény: démosz (kereskedők, iparosok, parasztok) megerősödése, de nincsenek politikai jogaik.

Demokrácia kiépítése

Drakón Kr. e. 621:

- Törvények írásba foglalása, a démosz nincs többé kiszolgáltatva

- Nem törődött viszont az adósrabszolasággal
- Vagyon alapján vannak politikai jogok (arisztokrácia hatalma)

Szólón Kr. e. 594:

- Adósrabszolgaság eltörlése
- Jövedelem alapján osztotta fel a lakosságot, ez alapján kaptak politikai jogot
- Legfontosabb tisztségeket arisztokraták töltötték be, vagy a legfelsőbb kategóriába tartozó démoszbeliek.

Attika:

- 4 phülére volt osztvaÜbulé: küldöttek tanácsa, 400-ak tanácsa, 100-100 küldött. A népgyűlés számára előkészíti a
javaslatokat
- Areosz pagosz: volt arkhónok testülete, még sok joga volt
- Állam irányítását 9 arkhón végzi
- Kötelező a véleménynyilvánítás
Egyensúlyi helyzet alakul ki gazdasági erőben a démosz és arisztokrácia között.

Türannisz: Kr. e. 560-510

- Peiszisztratosz
- Hippiasz, Hipparkosz
A démoszt gazdaságilag tovább erősítették
Elkezdtek Athénban építkezni
Démosz adózására támaszkodnak.
Kr. e. 510- zsarnokűzés: túlságosan megerősödött a démosz gazdasági fölénybe került.

1. 1. A kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv)

Kr. e. 508.
- 10 phülé: 3 részből áll egy: tengerparti, szárazföldi, athéni rész
- Phülénként 50-50 delegált
- 500-ak tanácsa (bulé): törvény-előkészítés, sorsolással választás
- Népgyűlés: eklészia: az agórán tartják, tagja minden athéni polgár, innen kerülnek ki az emberek a pozíciókba
- Esküdtbíróság (héliaia): naponta sorsolják
- 10 sztratégosz: választással, városállam vezetői és hadvezérek is, mindig van egy, aki a többiek felett áll
- Areosz pagosz hatáskörének csökkentése: csak tisztségviselőket ellenőrzi
- 9 arkhón is csak ellenőrzi a tisztségviselőket
- Cserépszavazás (osztrahizmosz): ne lehessen újra türannisz

1. 2. Az athéni társadalom és a politikai jogok

Virágkor: Kr. e. 5. sz. közepe

Periklész: gazdaságilag lendítette fel a várost

- Legmagasabb tisztségeket bárki vállalhatja
- Részvétel biztosítása az összes polgárnak
- Napi díj rendszerének bevezetése
- Athéni polgár pontos meghatározása: nem nő, nem rabszolga, nem metoikosz (nem született athéni). Ezzel limitálta a
polgárok számát.
A Déloszi szövetség adójából folyt be sok pénz a városba. Sok építkezés kezdődött.
ez a rendszer a munkára épült.

3. A MAGYAR ÁLLAMALAPÍTÁS(GÉZA ÉS ISTVÁN)

Géza fejedelemsége:
─ a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése,
─ a külpolitikai váltás,

─ Géza és a kereszténység.
István államszervező tevékenysége.
─ az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte,
─ a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése,

─ az egyházszervezés.
Száray: Történelem II. 37-40. oldal

1. GÉZA FEJEDELEMSÉGE (972-997):

1.1. A törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése

Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán
veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci
Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába.
Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-
ban követeket küldött a császárhoz, lemondott ausztriai és morvaországi területeiről.

1.2. A külpolitikai váltás

Fiának Vajknak is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi
gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel
herceghez, a másikat a velencei dózséhoz.

1.3. Géza és a kereszténység.

Megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről is. A kereszténység felvételével Géza leszerelte a németek
magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az
idegen papokat.
2. ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE (997-1038)

István 975 körül született Esztergomban, a Vajk nevet adták neki, ami a török eredetű és gazdát jelent. Apja, Géza
dinasztikus kapcsolatokat épít ki. Legidősebb lányát, Juditot Vitéz Boleszláv lengyel uralkodóhoz; második lányát a bolgár
trónörököshöz; harmadik lányát, Ilonát a velencei dózséhoz, III. Orseolo Ottóhoz adta feleségül. (Az ő gyermekük Orseolo
Péter); és István II. Henrik lányát, Bajor Gizellát vette feleségül. István Szent Adalbert és Radla püspökök hatására mélyen
keresztény személyiség lett.

Istvánnak két fia érte meg a felnőttkort, azonban előbb Ottó, majd Imre is meghalt. Imrét trónörökösnek nevelték, nevelője az
európai látókörű tudós szerzetes, Szent Gellért volt. Imre életének egy tragikus vadászbaleset vetett véget. A szeniorátus szerint
Vazul örökölte volna a trónt, de pogány volt →István alkalmatlanná tette az uralkodásra: megvakíttatta és fülébe ólmot öntetett.
Vazul fiai András, Béla és Levente Lengyelországba menekültek. Szent István nővérének és a velencei dózsénak a fiát, Orseolo
Pétert vette maga mellé, és jelölte a trónra. Államalapító királyunk 1038. augusztus 15-én hunyt el. Halála előtt a legenda
szerint Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Ez a mai napig élő hagyomány mélyen beépült a magyarság kultúrájába.
1083-ban avatták szentté, Vazul dédunokájának, I. Lászlónak a szorgalmazására.

2.1. Az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte,

Koppány a levirátus jogát kívánta először érvényesíteni, ezért Sarolt (István anyja) birtokához tartozó Veszprém várát kezdte
ostromolni. István német lovagok segítségével (Hont, Pázmány, Héder és Vecelin álltak a seregek élén) Veszprém és Várpalota
között legyőzte Koppány katonáit. Koppányt pogány szokás szerint felnégyelték, testét Veszprém, Esztergom és Győr kapujára
szögezték fel, a negyediket az erdélyi gyulának küldték el. Büntetésének oka, inkább a levirátussal elkövetett paráznaság
lehetett, mintsem a lázadás.

Az ezredforduló idején mind a nemzetközi helyzet, mind a hazai viszonyok lehetővé tették István számára, hogy elődei
munkáját beteljesítve, megalapítsa a Magyar Királyságot.
István nem a német-római császártól, hanem a római pápától, II. Szilvesztertől kért koronát. Ennek jelentősége az volt, hogy
kifejezze, hogy az ország független a Német Császárságtól és a Bizánci Császárságtól is. A koronázáshoz szükséges királyi
felségjeleket (korona, kard, pálca, gyűrű, jogar) Asztrik (Anasztáz) apát, egy Magyarországon élő hittérítő hozta a pápától. A
koronázás 1000 karácsonyán (dec.25.), vagy 1001. január 1-jén történhetett Esztergomban. Az ország független állammá vált,
és megkapta az invesztitúra jogot. A koronázás egyházi rituálé. Lényege, hogy a király Isten kiválasztottja, küldötte. Hivatása
népének vezetése, a keresztény hit útján. Ehhez kapja Istentől a hatalmat. A koronázási szertartás Karoling mintára történt. A
szertartás fontosabb részei: 1. a közfelkiáltás (szimbolikus választás); 2. fogadalomtétel (a hit megtartása, az egyház
megvédése, az ország védelme és bölcs kormányzása); 3. olajjal való megkenés; 4. a koronázási jelvények átadása (korona,
kard, pálca, gyűrű, jogar). A ma is látható Szent Korona és koronázási jelvények István koronázásakor még nem voltak meg.

Koppány legyőzése után István 1003-ban meghódította Erdélyt, így véget vetett Gyula hatalmának, majd 1008-ban a görög
rítusú kereszténységet követő Ajtony legyőzésével az ország délkeleti részét is magáénak tudhatta. A területegyesítés
befejezésével az ország földjének döntő többsége az Árpád-ház birtokába került. Az ilyen típusú államot nevezzük
patrimoniális királyságnak.

2.2. A királyi vármegyerendszer megszervezése és működése

Az államszervezésben természetesen nélkülözhetetlen volt a politikai szervezet létrehozása. Ez annyit jelentett, hogy olyan
központokat kellett kialakítani, amelyek biztosították a király hatalmát.

- Magyarországon ezt a várak jelentették. István német minta alapján szervezte a megyéket. A várak a XI. század elején,
sőt még sokáig nem kő-, hanem földvárak voltak. Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép, ez
biztosította a vár ellátását. A földbirtokok nagy része a vár környékén feküdt, de voltak távolabb is, elszórtan elhelyezkedő
földekről volt szó. A várak élén a várispán állt, neki voltak alárendelve a várjobbágyok, akik a katonaság tisztjeit adták.
Feladatuk volt a vár védelme és a várhoz tartozó népek irányítása. Közülük kerültek ki a vezető tisztviselők (százados,
hadnagy, várnagy). A várnépek tagjai ugyan jogilag szabadok voltak, de a várhoz kötöttek. A várispánságok száma
valószínűleg több volt, mint a vármegyék száma.

- A várispánságokra ráépülve jöttek létre a vármegyék, melyek feladata elsősorban közigazgatási és nem katonai volt. A
vármegye tehát, szemben a szórtan fekvő várispánsággal (várföldek), kezdettől fogva összefüggő terület volt. Azoknak a
váraknak, melyekhez megye is tartozott, a megyésispán állt az élén. (Ilyenkor a várispán és megyésispán ugyanaz a
személy volt.) Ezt a tisztséget a király adta. A megyésispán volt a fennhatósága alá tartozó terület legfőbb bírája, és ő
szedte be az adókat is. A jövedelmek 2/3 része a királyt illette, a maradék pedig az ispánnál maradt.

- A vármegyeszervezet mellett István király egységes udvarház-szervezetet is kiépített, amely az egész országot behálózta,
és független volt a vármegyeszervezettől. Feladata a királyi „udvar” ellátása volt. Egy vármegyéhez több udvarház is
tartozhatott. A várakhoz hasonlóan ezeket is szolgálónépek látták el. Minden kápolnához tartozott egy-két kápolna, ahol
 a káplánok tevékenykedtek. Ezek vezetője általában az érsek volt, s testületükből alakult a királyi kápolna szervezete. Ez
nemcsak az egyházi feladatokat látta el, hanem a király „irodáját” is jelentette, ugyanis mint jegyzők tevékenykedtek.

- Bár az uralkodó állandóan vándorolt kíséretével, természetesen volt királyi székhely is. A központ Esztergom volt, a
jeruzsálemi zarándokút megnyitása után (1019) lett az új székhely Székesfehérvárra. Itt építette fel a királyi bazilikát, ami
az akkori Magyarország legnagyobb épülete volt. A későbbiekben itt tartották az éves „törvénynapot” is.

A világi és egyházi kormányzás intézményrendszerének kiépítése mellett ugyanilyen fontos volt Istvánnak az is, hogy
kialakuljon a földesúri birtok és jogok rendje.

- Megszüntette a korábbi nagycsaládi birtoklást és meghonosította a földmagántulajdont. Az ő birtokrendezése vált az

Árpád-kori földbirtoklás alapjává. A nemzetségi birtokok örökölhetőek voltak. A későbbi adománybirtokok csak egyenes
ágon voltak örökíthetőek, amennyiben ez nem volt lehetséges, visszaszállt a királyra. A földbirtokoknak három típusát
különböztethetjük meg. Az egyházi birtokok jelentősen hozzájárultak a földmagántulajdon rendszerének kialakításához.
Az egyházi birtokok mellett kialakultak a világi birtokok is. A harmadik birtoktípust a királyi birtokok adták.

- A gazdasági ügyekkel a kincstár (camara vagy fiscus) foglalkozott. Minden jövedelmet idehordtak, ami a királyság
fenntartását szolgálta. Az adókat legnagyobb részét természetben fizették. Másfajta jövedelmei is voltak az uralkodónak:
vámok (folyami-, rév-, vásár-, híd-, határvámok), áruk kivitele (só, ló, ökör, ezüst), sómonopólium, pénzverés,
ezüstbányászat és bírságok. Emellett volt állami adó is, melyet vagy füstpénznek neveztek, vagy „szabad dénárok”-nak.
A pénzforgalomhoz természetesen szükséges volt a pénzverés. István már koronázására veretett pénzt. Rendszeres
pénzverés 1020 után kezdődött. Mindkét oldalán kereszt volt, Stephanus Rex (István király), illetve Regia Civitas (királyi
város) feliratokkal. A pénz finom ezüstből készült. A magyar király pénzverőhelye kezdettől fogva Esztergom volt.

- István király országlása alatt kiegyensúlyozott külkapcsolatokra törekedett, békepolitikát folytatott. A Német-Római
Császársággal kezdetben jó volt a viszony (II. Henrik István sógora), II. Konrád azonban 1030-ban betört az országba. A
támadást István visszaverte, majd 1031-ben békét kötött Konráddal. A Bizánci Birodalommal kezdetben feszült volt a
viszony, majd 1018 után Magyarország szövetségese lett. (Imre herceg bizánci hercegnőt vett feleségül.) István
békepolitikájának legnagyobb eredménye az 1019-ben megnyíló új zarándokút Jeruzsálembe. Ez az út bekapcsolta
hazánkat a nemzetközi kereskedelmi és kulturális vérkeringésbe.

István az új rendet és szervezetet törvényekkel is igyekezett megerősíteni. Két törvénykönyvét ismerjük.

- Szent István törvényei az egyházi vagyon rendezésével és védelmével kezdődnek. Az egyház igazgatása püspökségekre
van bízva, melyek külön javadalmakat élveznek. Ezeknek javait bántalmazni, akár megrövidíteni, szigorúan tilos.

- A második törvényfejezet a püspökök hatalmáról szól az egyházi vagyon fölött, a harmadik azt fejtegeti, hogy akik egyházi
személyek ellen, akár mint tanuk, akár mint vádlók lépnek fel, minő kvalifikáció képesíti őket erre. A feleletet megtaláljuk
a törvényben, mely azt mondja, hogy csakis becsületes, jó keresztény és családos emberek léphetnek fel törvényesen a
papok ellen. Az egyháznak és a papoknak adott rendkívüli kedvezmények első pillanatra feltűnnek István király
törvényeiben. A pap kiváltságos személy éppen azért, mert az új társadalmi rend az ő munkájára van alapítva.

- A boszorkányokról, kiknek létezésében ekkor általánosan hittek, szintén megemlékeznek István király törvényei. Ha
valahol boszorkányt fogtak el, aki természetesen alig lehetett más, mint valami idősebb asszony, a papnak kellett átadniuk,
aki szent munkáját azzal kezdte, hogy a boszorkánysággal gyanúsított asszonyt megböjtöltette, szentelt vízzel meghintette,
és vallásos oktatásban részesítette. A böjt elvégzése után a boszorkányt újból a templomba vitték, hol a pap a templom
kulcsával homlokára, vállára és mellére keresztforma bélyeget tett. Ha a boszorkány harmadszor is bűnbe esett, akkor a
királyi bíróság ítélt felette, mely legtöbbször halállal sújtotta.

- A magántulajdon birtoklására és öröklésére István törvényei ezeket határozzák: „Mindenki élethossziglan ura legyen
tulajdonának és egyúttal a királyi adományoknak és halála után fiai hasonló joggal örököljenek." A püspökségi vagy
várispánsági birtokok, miután ezek nem magánjellegűek, természetesen ki voltak véve az örökség alól. A magántulajdont
védte a törvény az elkobzás ellen is, csak abban az esetben tett kivételt, ha valaki a király ellen merényletet akart elkövetni,
az országot akarta elárulni vagy külföldre szökött. Utódai azonban tovább örökölték a vagyont, ha az ily bűnben vétkes
halállal bűnhődött is. Nem kevésbé tanulságos István király törvényeinek büntetőjogi része.

- Lássuk például az emberölésre vonatkozó büntetéseket. Ha valaki szándékosan embert ölt, tartozott száztíz aranypénzt
fizetni, melyből ötven a királyi kincstárt, ötven a rokonokat, tíz a bírákat és a közbenjárókat illette. Ráadásul kötelessége
volt az előírt böjtöket betartani. Ha ellenben az emberölés nem szándékosan, hanem véletlenségből történt, a váltságdíj
akkor mindössze tíz arany. Ez az intézkedés azonban csak a kiváltságos rendbe tartozó egyénekre vonatkozott, mert a
szolgák megölésénél egészen más az eljárás és sokkal kisebb a váltságdíj.

- A szolgákra nézve a törvény a következő megkülönböztetéseket teszi. Amennyiben az emberölést nemes ember követte
el valamely szolgán, elégséges, ha a szolga helyett az illető tulajdonosnak egy más szolgát ad, vagy pedig a szolga árát
megfizeti. Ha azonban egyik nemes embernek a szolgája öli meg a másik nemes ember szolgáját, ebben az esetben a
 gyilkos a meggyilkolt gazdájának tulajdonába kerül, vagy megfelelő áron kell kiváltani. Ha valaki a feleségét ölte meg, a
büntetést váltságdíj, vagy ahogyan a törvény mondja, vérdíj fizetése által rótták le. Ha ispán volt az, aki feleségét megölte,
ötven tinót tartozott fizetni a nő szülőinek és az egyház által reámért böjtbüntetésnek kellett magát alávetnie. A vitéz vagy
jobb módú ember megölt feleségéért tíz tinót fizetett, a közember pedig ötöt. Úgy a nők, mint a szolgák megölésére
vonatkozó büntetések igen enyhéknek látszanak és nincsenek arányban a többi törvények szigorúságával. De itt, úgy
látszik, az erkölcsök durva és vad állapotai voltak irányadók a büntetés szigorúságának kiszabásánál.

- Az olyan harcos népnél, mint amilyen a magyar is volt, az emberélet nem sok beccsel bírt s az emberölés nem tartózhatott
a ritkaságok közé. Hogy ennek a féktelen elvadulásnak és barbárizmusnak véget vessenek, volt szükség azokra a szigorú
törvényekre, melyeket a fegyver által okozott emberölés ellen hoztak. A törvény különben megmondja világosan, hogy a
„béke" sértetlen fenntartása érdekében sújtja halálbüntetéssel azokat, akik fegyverrel ölik meg társaikat. És pedig, ki
milyen fegyverrel ölt, olyannal végezték ki.

- Ebben a tekintetben István törvényei nem tesznek kivételt az előkelőkkel sem, sőt azokat még szigorúbban büntetik, mert
a törvény úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha például valamelyik ispán betör valamely házba, és a gazdát megöli,
halállal büntettessék. De ha a gazda védi magát és védelme közben támadóját megöli, nem lakol semmiféle büntetéssel.
Ha a támadás olyanformán történt, hogy a támadó maga helyett az embereit küldte, és ezek követték el a gyilkosságot, a
vérdíj ára száz tinó, vitézeknél tíz tinó, közrendűeknél öt.

- Az eskü megszegésének büntetési módozatai ezek. Főrendű ember keze levágatásával büntetetik, vagy ötven tinó
váltsággal. Közember tizenkét tinóval válthatja meg a büntetést. A gyújtogatók kötelezve vannak az okozott kár
megtérítésére és tizenhat tinó fizetésére, leányrablók a leány visszaadására és tíz tinóra, közembernek büntetése ilyen
esetben öt tinó. A tolvajoknál különbséget tesz törvény nemes emberek és szolgák között. Mikor nemes emberek követik
el a lopást, büntetésük első esetben a lopott értékek megfelelő váltságdíj, aki azonban nem tudja magát megváltani,
szolgának adatik el és további visszaesés esetében a szolgákra vonatkozó törvény által büntettetik. A szolgák büntetése
meglehetős szigorú, mert csonkítással van, súlyosbítva. Amely szolga ugyanis először lop, megválthatja magát öt tinóval,
de ha ezt tenni nem képes, akkor az orra levágatik.

- Visszaesés esetében, vagyis a megcsonkított orrú szolga másodszori lopáskor füleinek a levágatásával fizet, ha azonban
van öt tinója, még ekkor is megválthatja magát, csupán a harmadik visszaesésnél nincs kegyelem. Ekkor már halál jár a
lopásért. A női tolvajokról külön törvény szól, mely akképp rendelkezik, hogy első két esetben a házas nőt férje
megválthatja, de a harmadik esetben a nő szolgasággal bűnhődik.

- A hízelkedők, ravaszok, árulkodók, csalók büntetése szintén igen szigorú volt. Ha bebizonyosodott, hogy bűnükkel kárt
okoztak, nyelvük kivágatására ítéltettek. A pletykahordók és rágalmazók ellenben halállal bűnhődtek, amennyiben
rágalmaik a király személyére vonatkoztak. A törvény e része így szól. „Ha valaki álnok módon egy ispánnak vagy más
hű emberének azt mondja - hallottam, hogy a király vesztedre beszélt -- és erre rájönnek: haljon meg."

- Nagyjában ezek István király törvényei. Ezeket a törvényeket, melyek a magyar alkotmány első alapvetésének
eredményei, Szent István nagy ünnepségek között hirdette ki az ország tanácsában. A törvényeken keresztül
megismerhetjük a tizedik század végének magyar társadalmát és az akkori nemzedék kultúráját. A törvények soraiban
megtaláljuk körülbelül azt az embertípust, melyre ezek a törvények vonatkoztak. És ebből a megismerésből semmi
különösebb hátrány nem származik a tizedik század emberére.

2.3. Az egyházszervezés.

Az egyházszervezés nyomban a koronázás után megkezdődött. A pápa megalapította az esztergomi érsekséget és Istvánnak
szabad kezet adott püspökségek szervezésére.

- Az érsek volt az ország első főpapja, vagyis prímása. Különleges előjogai közül talán a király koronázásának joga volt a
legfontosabb.

- István összesen 10 egyházmegyét szervezet (2 érsekség, 8 püspökség). Az érsekségek: veszprémi, győri, pécsi, egri, váci,
csanádi, bihari és erdélyi. Az érsekségek az esztergomi és kalocsai volt.

- Gondoskodott az egyházmegyék fenntartásáról is. A tized jövedelme mellett a hatalmas földadományok jelentették az
egyház gazdasági hátterét. Az egyházszervezettel párhuzamosan sokasodtak a kolostorok is. A leghíresebb a
pannonhalmai apátság volt, amit már Géza idejében építeni kezdtek, de alapítólevelét csak 1002-ben állították ki.

- A korai alapítások közé tartozott még Pécsvárad és Zalavár apátsága is. Magyarországon ebben az időben a bencés irányzat
volt a legelterjedtebb, de István Veszprémvölgyben alapított egyet a görög apácák részére. Kolostorokat nemcsak az
Árpád-háziak alapítottak, hanem a későbbiekben egyre több magánalapítással is találkozhatunk.

- A hittérítést külföldi papok végezték. Ez István uralkodása alatt be is fejeződött. A II. törvénykönyv elrendelte, hogy
10-10 falunként építsenek egy templomot. A királyi magánbirtokon püspökséget szerveztek, a XI. században tíz ilyen
 volt. Esztergom érsekség rangjára emelkedett, aminek azért volt nagy jelentősége, mert biztosította a magyarországi
egyház függetlenségének a német érsekségtől. Megindult a hazai papképzés is, a szerzetesség is meghonosodott, bencés
apátságok alakultak Pannonhalmán, Veszprémvölgyben, Pécsváradon, Zalaváron és Bakonybélben.

- Első királyunk a magyarországi egyház gazdasági hátterét hatalmas birtokadományokkal és a lakosságra rótt egyházi
tizedszolgáltatási kötelezettség elrendelésével teremtette meg. Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja
politikáját folytatva, sikerült Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.

A Szent István és Szent László uralma közötti időszak politikáját alapvetően három kérdés határozta meg, melyek összefüggtek
egymással. A legelső a trónutódlás volt, vagyis az, hogy milyen elv szerint öröklődjön a hatalom. A szeniorátus és a
primogenitúra elve harcolt egymással, természetesen megosztva az ország főurait, akik többször külföldi segítséget is igénybe
vettek a küzdelmekben. Ez elvezet a második problémához, vagyis a nyugatról induló beavatkozási kísérletekhez. A német
császárság folyamatosan hangoztatta a század folyamán hűbéri igényét a magyar trónra. Emiatt a behívott idegenek (lovagok,
papok) helyzete is nehezebb volt, hiszen sokszor ellenségként kezelték őket a nyugati gondolkodásmódhoz nehezen
alkalmazkodó magyarok. A harmadik kérdést a keresztény eszmék és az új birtok- és tulajdonviszonyok elterjesztése és
megszilárdítása jelentette, mely szintén nem ment könnyen. Lázadások, felkelések: a 1044-es ménföldi csata és a 1045-46-os
Vata-féle pogány lázadás. A folyamatos küzdelmeket jelzi az, hogy a trón a század folyamán kilencszer cserélt gazdát, s
megszerzése és elvesztése sokszor fegyveres összetűzéssel történt. A zűrzavaros állapotoknak a század végén I. (Szent) László
hatalomra kerülése vetett véget.
A kor uralkodói: Orseolo Péter (1038-41, 1044-46), Aba Sámuel (1041-44), I. András (1046-60), I. Béla (1060-63), Salamon
(1063-74), I. Géza (1074-77).

1. AZ ANJOUK GAZDASÁGPOLITIKÁJA

Károly Róbert gazdaságpolitikája:

─ pénzügyi reformok,
─ kereskedelmi útvonalak, kivitel,
─ a kapuadó.
A magyar városfejlődés:
─ a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),
─ az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.
Száray: Történelem II. 91-102. oldal

1. KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGPOLITIKÁJA:

1.1. Pénzügyi reformok,

1.2. Kereskedelmi útvonalak, kivitel,

1.3. A kapuadó.

I. Károly Róbert uralkodását (1308-1342) a feudális állam újjászervezési időszakának tekinthetjük.

1. Az interregnum időszaka (az Árpád-ház kihalásától Károly Róbertig) eléggé siralmas képet mutatott az országról. A
hatalom jelentősrésze a kiskirályok kezében került, akik teljesen úgy viselkedtek,mintha sohasem hallottak volna 1241-
ről. Jellemző a birtokeloszlás aránya is:

 Nagybirtok 40%
 Kis és középbirtok 40%
 Királyi birtok 20%

2. A trónért folytatott versenyfutást – pápai támogatással – az Anjou család nyerte meg. A király személye azonban –
ellentétben a várakozással – igen kellemes csalódást okozott.
Károly Róbert emberi magatartása és uralkodói tevékenysége nagy elismerést érdemelt ki.
 Belpolitikai intézkedései:
 Megosztotta, majd felszámolta a kiskirályok hatalmát.
 Új nagybirtokos osztályt hozott létre.
 Banderiális1 alapokra helyezte a hadszervezetet.
 Lényeges gazdasági intézkedéseket hozott
- bányászati reform2,
- nemesérc monopólium,
- egységes, értékálló aranyforint bevezetése,
- kapuadó (jobbágytelkenként szedett állami adó)
- 30ad vám (utak mentén szedik az árú értékének 1/30 -át)
- Vagyoni cenzus (A Városi polgárságot sújtja)
- rendkívüli adó (Az udvar fenntartására szedett adó)

Külpolitikai elvei:
 A nemzeti tekintély a belső rendezettség függvénye!
 A közvetlen szomszédainkkal létrehozott szövetséget tűzte ki célul (1335/Visegrád)3

ld. még: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1roly_R%C3%B3bert

II. I. (Nagy) Lajos kora (1342-1382)

1. I. Lajos lovagi erényekkel rendelkező, művelt uralkodónk volt, akinek céljait Szent László sírjánál tett esküje szabta meg.
Törekvéseit azonban keresztül húzták állandó háborúskodásai, s így szimpátiánk ellenére tény, hogy a „Nagy” jelzőt
apja érdemelte volna.
2. Számos hadjáratát három kategóriába sorolhatjuk:
 Elkerülhetetlenek voltak a litvániai és tatárokkal vívott összecsapásai.
 Vitathatók nápolyi és dalmáciai csatározásai.
 Egyértelműen elitélendő a szerbek, románok és bolgárok ellen viselt „keresztes hadjáratai”

I. Lajos fénykorában valóban három tenger mosta határainkat, de mint később kiderült e felesleges
terjeszkedésnek nagy ára lett.
 Egyrészt feudális anarchiát eredményezett idehaza,
 Másrészt pedig magunkra haragítottunk több balkáni népet, arról nem is beszélve, hogy kritikus időben (török!)
gyengítettük ellenálló képességünket.

1
Lehetőséget adott ad a földbirtokosoknak, hogy hadseregüket megtarthassák, azonban maguknak kellett
finanszírozniuk azt. Ha a katonák létszáma meghaladta az 50 főt, a földbirtokosnak lett egy bandériuma
(zászlóalja). Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a
földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fős sereget, akkor saját magának kellett harcolnia.
2
(urbura, 1327) a király átengedte a földesuraknak a bányászok által fizetett urbura harmadát,így a földek
tulajdonosai is érdekeltek lettek abban, hogy bányát nyissanak a földjükön
3
A visegrádi királytalálkozó külpolitikai szempontból történelmi jelentőségű volt, de a magyar
gazdaság kapcsolatát (az expot-import arányok helyreállítását) is jelentősen előmozdította. A
XIII. századtól egész Európában változtak az árarányok,a gabona termelés hanyatlásával
szemben nőtt a kereslet az iparcikkek iránt. Ennek az volt az eredménye, hogy egy
mezőgazdaságra berendezkedett országnak egyre több terményt kellett szállítania az ipari
cikkekért. Károly Róbert aktív külpolitikájának köszönhetően jó viszonyt tartott fenn a
Luxemburgokkal Csehországban és a Łokietek családdal Lengyelországban. 1335-ben a
visegrádi királytalálkozón megállapodott a cseh uralkodóval hogy egy Bécset megkerülő
kereskedelmi útvonalat jelölnek ki, ugyanis Bécs minkét ország gazdasági érdekeit sértő
árumegállító joggal rendelkezett.
3. Belpolitikai téren említést érdemel I. Lajos 1351. évi törvénye az ősiség elvéről (középnemesi érdekek védelme) továbbá
a kulturális életet támogató, széleskörű tevékenysége is (Egyetem Pécsett)
A Nagy Lajosi kort jellemző irodalmi alkotások:
a. Arany János: Toldi
b. Passuth László: Nápolyi Johanna,

A magyarországi parasztság az ANJOU korban több tekintetben a NYEU-i viszonyokhoz hasonlóan alakult. Kialakul a jogilag
egységes jobbágyság. A jobbágyok jobbágytelekkel rendelkeznek, amit szabadon örökíthetnek, és szerződésben meghatározott
termény és pénzszolgáltatással tartoznak, és szabadon költözködhetnek. A jobbágytelek részei:
1. BELSŐ TELEK - házhely, udvar, kapu
2. KÜLSŐ TELEK - szántó, kaszáló, rét, erdő
Szolgáltatások:
1. Tized, dézsma; 2. kilenced; 3. robot; 4. Alkalmankénti kötelező ajándék; 5. Kapuadó (állami adó) Az ország népességének
növekedésével az ország gazdasága és kereskedelme is fellendült. A kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok a jobbágyság vagyoni
differenciálódásához vezettek. Kialakulnak a ZSELLÉREK, nincstelenek.

A XIII-IV. században kialakul az egységes nemesi réteg. Az ősiség törvénye szabályozza a földek öröklési rendjét, és egységes
társadalmi réteggé alakította a nemességet, a földbirtok nagyságától függetlenül a társadalom kiváltságos rétegéhez tartoztak,
adómentességük volt, és csak akkor számítottak nemesnek, ha földbirtokukat semmilyen szolgáltatás nem terhelte.
A kisnemesek kisbirtokkal rendelkeztek, az ebből származó jövedelem csekély volt, a jobbágysághoz hasonlított életmódjuk.
A nagybirtokosok közül sokan az udvari nemesség sorába kerültek, a király közvetlen környezetében voltak., és országos
méltóságokat viseltek. Az udvari nemesség örökíthette a tisztségeket.
A XIV.sz végére az Anjouk gazdasági-társadalmi reformjainak köszönhetően az ország jelentősen csökkentette azt a
különbséget, amely a fejlett nyugati feudális országok és Közép-Európa között fennált.
ld. még: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos

2. A MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS:
Magyarországon a XII. században az ország gyarapodó népessége nagyrészt már letelepült, falvakban, városokban élt. Igaz,
ezek a települések silányak voltak, nádból és sárból összetákolt épületekből álltak.
- Az átmeneti életmódra utal az a körülmény is, hogy a lakosság egy része a tél elmúltával sátrakba költözött. A korszakban
már teret nyert a földművelés. A legelőváltó gazdálkodás rendszerével a legelőből kihasított szántót a kimerülésig
művelték, majd a legelő egy másik részét művelték meg. A csoroszlyás ekével, ökörrel művelt szántóföldeken gabonát
(búzát, kölest, rozst) termeltek.
- Fontos volt a gyümölcs és szőlőtermesztés. Az állattartás továbbra is jelentős maradt, de átalakulóban volt. A marha, a ló
és a juh tartása mellett terjedt a sertés és a baromfi tenyésztése is. A vizek és az erdők gazdag vadállománya hozzájárult a
lakosság élelemellátásához.
- A kézműipari termékeket továbbra is az e szolgáltatásokra kötelezett falvak (Lovászi, Kovácsi, Üllő stb.) állították elő. A
kézművesek közül elsőként az ötvösök függetlenedtek, az igazgatási központba kötöztek.
- Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését elősegítették a nyugatról érkező bevándorlók, a hospesek. A vendégek között
parasztok, kézművesek és lovagok is megtalálhatók. II. Géza idején a Felvidéken a Szepességben és Erdély déli részén a
Rajna vidékéről érkező szászok telepedtek le. (Szász városok pl. Brassó, Szeben.)
- Főleg latin (olasz, vallon, francia) hospesek alapították első két nyugati értelemben vett, vagyis önkormányzattal
rendelkező városunkat, Esztergomot és Székesfehérvárt.
- A tatárjárás után IV. Béla belátva korábbi politikájának kudarcát, lemondott a királyi birtokállomány helyreállításáról,
sőt a bárók megnyerése érdekében maga is jelentős adományokat juttatott híveinek. Az adományokat – a tatárok elleni
felkészülés érdekében – katonaállításhoz, és a korábban tiltott várépítéshez kötötte.
- A király maga is számos erődítményt emeltetett (Buda, Visegrád, Sárospatak). Ösztönző intézkedéseinek következtében
tömeges várépítés indult meg. Gazdasági és védelmi okok egyaránt vezették a városfejlesztés pártolásában. Számos
településnek adott városi rangot, amelyek fallal vehették magukat körül. A városok olyan, nyugati jellegű kiváltságokat
nyertek, amelyet a korábban Fehérvárra költöző hospesek is kaptak.

2.1. A városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),

- A szabad királyi városok csak a király alá tartoztak, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek, mint nyugat-európai társaik.
De a városok lélekszáma elmaradt a nyugati városokétól (2-3000 fő), és magas volt a mezőgazdaságból élők száma.
- Bányavárosok: Az ásványkincsekben (só, arany, ezüst) gazdag Magyarország bányászatának fellendítésében is döntő
szerepet játszottak a hospesek. Az árucsere a politikai központok közelében kibontakozó vásárokon bonyolódott le. A
távolsági kereskedelmet és a pénzügyleteket izmaeliták, böszörmények és zsidók végezték. bányavárosok pl.
Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya;
- Mezővárosok: Béla tevékeny részt vett az elpusztult területek benépesítésében. A XIV. században a földesúri
birtokokon alakultak ki mezővárosok (oppidum), melyeknek lakói a földesúri terheket egy összegben fizethették ki, és
 saját bírót választhattak. A lakosság továbbra is döntő mértékben mezőgazdasággal foglalkozott, de már éltek itt
kézművesek, s jelentős volt a kereskedelmi forgalom.
- A hazai városok érdekeik érvényesítését városszövetségekben biztosították: tárnoki szék alá tartozó városok pl. Buda,
Kassa, Pozsony, Eperjes, Bártfa, Sopron, Nagyszombat;

2.2. Az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.

- A városok száma is emelkedett az Anjouk idején. Nőtt Buda jelentősége, árumegállító jogot kapott. Az ipar fejlődésére
utal, hogy megjelentek a céhek. Ahogy az európai városok esetében, úgy a magyar viszonylatban is igaz, hogy a szabad
királyi város (liberae regiae civitates) a következő privilégiumokkal rendelkeztek:
- királyi fennhatóság,
- részvétel a rendi országgyűléseken (követek által),
- szabad bíróválasztás,
- plébános választás,
- vásártartás joga,
- árumegállító jog,
- vámmentesség illetve
- pallosjog
- Luxemburgi Zsigmond idején, a XIV. század elején a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan folytatódott a városok
szerepének növekedése. Nőtt a földesúri joghatóság alatt élő mezővárosok és a nyugati értelemben vett városok, a szabad
királyi városok száma. Zsigmond pártolta a városfejlődést, kiváltságokat adományozott, támogatta az egységes (budai)
súly- és mértékrendszer elterjedését, vámkönnyítésekkel segítette a hazai kereskedőket. Ösztönözte rendi szerveződésüket,
meghívta a városok képviselőit az 1405-ös országgyűlésre.

13. REFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS

A reformáció főbb irányzatai:

─ a reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei,
─ a reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok,
─ a reformáció elterjedése Európában.
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása:
─ az ellenreformáció kibontakozása: a katolikus egyház reakciói (tridenti zsinat: szervezeti megújulás, új
szerzetesrendek, vallásháborúk és kompromisszumok).
A barokk művészet áttekintése:
─ a barokk stílus jegyeinek bemutatása,
─ a barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához.
Száray: Történelem II. 126-135. oldal

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai:
─ a magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai, meghatározó alakjainak tevékenysége
(Károli Gáspár, Pázmány Péter),
─ a protestáns és a katolikus hitélet alapvonásai, a magyarországi egyházak szervezeti felépítése, szellemi központjai,
─ protestáns művelődés és a barokk művészet legfontosabb helyszínei, alkotói.
Száray: Történelem II. 166-168. és 203. oldalak + ATLASZ

1. A REFORMÁCIÓ FŐBB IRÁNYZATAI:

A XVI. És XVII. Század egyháztörténetét alapvetően a reformáció és az ellenreformáció küzdelme határozta meg szerte
Európában.
 A katolikus klérus elvilágiasodása a reneszánsz pápák idején olyan méreteket öltött, hogy immár elkerülhetetlenné vált az
egyház megreformálása. Az egyházi vezetők (főpapok) kezén felhalmozódott óriási vagyonok, az ezzel járó fényűző,
erkölcstelen életmód már nemcsak a különböző társadalmi rétegeket fordította az egyház ellen, hanem visszatetszést szült
magán a papságon belül is.
 Magyarországon a ferences rendiek már a Dózsa-féle parasztháború (1514) során célba vették a pápai hatalmat, és élesen
bírálták az uralkodó rétegek társadalmi és erkölcsi bűneit. A katolikus egyházfők erkölcstelenségét az is jól példázza, hogy
X. Leó pápa (1513-21) a római Szent Péter székesegyház építési költségeinek egy részét a búcsúcédulák bevételéből
kívánta fedezni. A búcsúcédulát a bocsánatos bűnökért járó purgatóriumi vezeklés alóli felmentésként árusították.
 A német egyházfők pedig ebből akarták visszafizetni a méltóságuk megvásárlására felvett hiteleket. A korszakra jellemző
a nepotizmus: hogy a pápák vagy püspökök a rokonaikat támogatva a családjuk kezében tartják a hatalmat.

1.1. A reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei

A reformáció Németországból indult ki Luther Márton fellépésével, de már a reneszánsz Itáliában is megjelent a világi örömök
túlzott élvezetének ellenzése: Firenzében lépett fel a domonkos rendi Savonarola, akit 1498-ban végletes aszkézist követelő
szemléletéért máglyán megégettek.
Luther római útja során meggyőződött az egyház és a pápaság világias, romlott erkölcseiről. A búcsúcédulák árusítása miatt
érzett felháborodása késztette arra, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és azokat kitűzze 1517.
október 31-én a wittenbergi egyetem falára.
Luther fellépésével megkezdődött a vallásháború Németországban.
 A pápa elutasította Luther kritikáját és kiátkozta. A wormsi birodalmi gyűlésen (1521) V. Károly is veszélyesnek
nyilvánította az új tanokat, és eretneknek nevezte Luthert. A reformátornak Bölcs Frigyes szász választófejedelem adott
menedéket Wartburg várában.
 Röpiratokat írt az egyházi hierarchia, a szerzetesség, a papi nőtlenség (cölibátus) és a gyónás gyakorlata ellen.
 Az 1529-es speyeri birodalmi gyűlés határozata alapján Luther követői megmaradhattak hitük mellett, de nem
terjeszthették azt. A lutheránusok tiltakoztak (protestáltak) a határozat ellen, ezért kapták (a reformáció többi irányzatával
együtt) a protestáns nevet.
 1530-ban Luther tanítványa, Philipp Melanchton az ausburgi gyűlés elé terjesztette az új vallás alapelveit. Az ausburgi
(ágostai) hitvallás hangsúlyozta a protestáns és a katolikus tanok közös gyökerét. Fellépett a gyónás, a szerzetesi
fogadalom, a böjt és a püspökök bíráskodása ellen, de nem tért ki a hit által való "egyedüli" üdvözülés,a szentek tisztelete,
a tisztítótűz, a pápai primátus (elsőbbség), az egyházi hierarchia, a búcsú kérdésére- békülékenységüket bizonyítva.
 V. Károly nem engedett, ezért a protestáns fejedelmek létrehozták ellene a scharmalkeldemi szövetséget. Céljük: az
egyházi birtokok elfoglalása és a kolostorok megszüntetése volt. A fejedelmek és a császár között kitört a háború (1531-
47), melyben a katolikus I. Ferenc hatalmi okokból (az Itáliáért vívott harcai V. Károllyal) a protestánsokat támogatta.
 A császár sikereket ért el, s 1555-ben megkötötték az ausburgi vallásbékét, melynek értelmében a fejedelmek szabadon
választhattak vallást ("cuius regio, eius religio" – akié a föld, azé a vallás), alattvalóiknak pedig követniük kellett őket. A
vallásbéke azonban csak a Német-római Birodalom területére és csak az evangélikus vallás elfogadására vonatkozott. A
béke az evangélikusok kezén hagyta a már megszerzett földeket, de megtiltotta a további szekularizációt. Az egyházzá
szerveződő lutheránusok az észak német területeken és Skandináviában hódítottak tért; evangélikussá vált Csehország,
Ausztria és Magyarország németajkú lakossága.
A német parasztháború
Luther követői közül a szélsőségesebb elveket vallók egyike, Münzer Tamás vezetésével Zwickauban kialakult az anabaptisták
(újrakeresztelők) irányzata.
 Az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget követeltek. Politikai, társadalmi követeléseik: a robot és a feudális
terhek eltörlése. Az anabaptisták a csecsemő keresztséget elvetették, a felnőtt korban történő megkeresztelkedést vallották;
a krisztusi szegénységet tekintették mintának a keresztények számára.
 Geyer Flórián vezette paraszti tömegek fellépése az 1524-25-ös német parasztháborúhoz vezetett, melyet a fejedelmek
levertek, tovább erősítve befolyásukat. A parasztháború (területeit és céljait tekintve is) széttagolt mozgalom volt: 1524-
svábföldi mozgalom; 1525-frankföldi mozgalom.
 Az anabaptisták (és a székelyek körében terjedő szombatosok) a reformáció legszélsőségesebb szárnyát alkották, nemcsak
a katolikusok, de a lutheránusok is üldözték őket.
 A Habsburg Birodalom felosztása a birodalom politikai és vallási megosztottsága miatt következett be, a reformáció
hatására is. V. Károly 1556-ban lemondott, belefáradván a franciákkal, a protestánsokkal vívott többfrontos harcokra. A
spanyol trónt fia, II. Fülöp (1556-1598) örökölte, a német tartományok feletti uralmat és a császári címet pedig öccsére, I.
Ferdinándra, aki 1526 óta cseh és magyar király is.
 A svájci reformáció képviselője Ulrich Zwingli Zürich lelkésze, aki 1523-ban összefoglalta tanításait, mely nagyban
követte Luther tanításait. Fellépett az egyházi hierarchia, a szentmise és a cölibátus ellen; követelte az anyanyelvű
igehirdetést, a két szín alatti áldozást, a szekularizációt, a Bibliát tartotta forrásnak a vitás kérdésekben. Egyszerű és
demokratikus egyházszervezet kiépítését kívánta megvalósítani. Zwingli azt vallotta, hogy Isten a világ abszolút ura, a jó
és a rossz is tőle függ. Híveivel tanaik fegyveres terjesztésébe kezdtek: megtámadták a katolikus kantonokat (1531),
Zwingli elesett a harcokban. Halála után hívei megegyeztek Kálvinnal, a reformáció másik svájci képviselőjével, hogy
egységesen léphessenek fel a katolikusokkal szemben.
1.2. A reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok

Lutheri tanok:
 A 95 pontból álló tanai: a (sola gartia): csak az isteni kegyelem bocsáthat meg; a (sola Jesus): csak Jézus tanait kell követni;
a (sola fide): csak a hit által lehet üdvözülni és a (sola scriptura): pápai magyarázatok nem szükségesek, csak a Biblia a
fontos.
 Gyakorlati követelései: elítélte az ereklyegyűjtést, a böjtöt, mindenki egyenlő elve alapján elvetette a szerzetesrendeket,
azt állította, hogy nincs szükség papokra, megkérdőjelezte a pápa hatalmát az egyházon belül, nincs szükség költséges
egyházi szertartásokra, egyházi adókra, még egyházi vagyonra sem.
 Luther támogatta a szekularizációt, az egyházi birtokok világi kézbe adását.
 Hitet tett a két szín alatti áldozás és az anyanyelvű igehirdetés mellett, melyben a fő szerepet, a Bibliát magyarázó
prédikációknak szánta, ezért lefordította a Bibliát (Wartburg várában), hogy a hívek is olvashassák.
 Erősítette az emberekben a közösséghez, gyülekezethez tartozás érzését. A katolikus hétszentségből (keresztség, bérmálás,
oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt hagyott meg (keresztség, úrvacsora).
 Luther követői az evangélium szó után az evangélikus nevet kapták.
A kálvini reformáció
Kálvin János (francia születésű) legfontosabb műve, melyben összefoglalta a kereszténységről alkotott elképzelését: A
keresztény vallás tanítása (Institutio) 1536. 1541-ben Genf prédikátora lett, ahol később teológiai akadémiát alapított.
 Kálvin az uralkodók hatalmát Istentől eredeztette, de ha azok visszaélnek hatalmukkal, akkor a nép vezetőinek joga van
szembeszállni velük.
 Lutherhez hasonlóan az imát, a közös éneklést és a prédikációt tartotta fontosnak az istentiszteleteken.
 Egyszerű és szegény egyházat hozott létre (képek betiltása a templomokban). Újdonsága a predesztináció (eleve
elrendelés) elve.
 A munkát, a polgári erényeket megbecsülte, a vagyont a közösség és az egyén javára kívánta fordítani. A kálvini egyház
elvetette a hierarchiát, a városi önkormányzati szervezet mintájára épült. Egyenlő, független közösségekre osztotta a
társadalmat, melyek élére világi vezetőket (presbitereket = világi egyházfelügyelőket) állított.
 Kálvin tanai között szerepel a protestáns etika elve, hogy a pénzt ne halmozzák fel az emberek, hanem fektessék be újra
(kapitalista jelleg). A kálvinizmus elterjedt Svájcban, Franciaországban, Németalföldön, Skóciában, Angliában és
Magyarországon is.
Az antitrinitáriusok (Szentháromság-tagadók)
 Tagadták a Szentháromságot: Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését.
 Tanításaik szerint Jézus Isten fia volt, de végleg emberré lett, kereszthalála az emberi áldozatvállalás példája.
 A kálvinistákhoz hasonlóan demokratikus elveket vallottak, de tagadták a predesztinációt.
 Legjelentősebb képviselőjük a spanyol orvos Szervét Mihály volt, akit azonban az újításoktól tartó kálvinisták máglyára
küldtek. Híveit üldözték, de Lengyelországon és Magyarországbon menedéket leltek.
Az unitáriusok
 Az Erdélyben élő mérsékelt irányzatból szerveződött meg az unitárius egyház. Erdélyben, 1556-ban szekularizálták az
egyházi vagyont, 1557-ben kimondták a szabad vallásgyakorlás elvét, az 1568-as tordai országgyűlésen bevett vallásnak
ismerik el a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallást és egyben megtilt minden további
hitújítást.

1.3. A reformáció elterjedése Európában

2. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS, AZ ELLENREFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA:

2.1. A katolikus egyház reakciói (tridenti zsinat: szervezeti megújulás,

2.2. Új szerzetesrendek,

2.3. Vallásháborúk és kompromisszumok).

A XVI. századi viszonyok változatlanok maradtak a XVII. század folyamán is, azonban a reformáció kezdeti lendülete alább
hagy. Prédikátornak lenni – élethivatásból – megélhetési formává vált, s ennek egyenes következménye volt a protestáns
egyházak megmerevedése.
 A katolikus vallás következetes hívei (Dél-Németország, az itáliai és francia területek lakói) mozgalmat indítottak
egyházuk megtisztítására. III. Pál (1534-49) utolsó reneszánsz és az első ellenreformációs pápa felhasználta világi
hatalmát, a pápai diplomáciai hálózatot, a vagyont a katolicizmus megmentéséért.
 1540-ben III. Pál jóváhagyta a Loyolai (Szent) Ignác által alapított jezsuita rend működését. A katonai rend szerint felépülő
szerzetesrend célja a hit terjesztése volt. A jezsuiták lettek a pápaság diplomatái, a királyok és fejedelmek gyóntatói.
Ezáltal befolyásolni tudták a korszak politikai életét. A reformáció nyomán felismerték az oktatás fontosságát, s magas
színvonalú iskolahálózatot hoztak létre (a katolikus nevelés a kezükben).
 A Pápai Államban újra felállították az inkvizíció intézményét, a Szent Hivatalt (Sanctum Officium) (1542), hogy gátat
szabhassanak az új tanok terjedésének. Az inkvizíció a katolikus területeken működött.
 Tridentben 1545-63 között ülésezett a legjelentősebb egyházi fórum, a zsinat, hogy tanácskozzon a reformációs mozgalom
megállításáról, a szükségessé vált reformokról. Itt pontosan megfogalmazták a reformáció által vitatott hittételeket és
orvosolták azokat a sérelmeket, amelyeket a katolikus hittételek torzulása nélkül meg lehetett tenni. Írásba foglalták a
katolikus dogmákat: hétszentség, jó cselekedet (érvényesülése az üdvözülésben), papok értelmezhetik csak a Bibliát, a
papok nem nősülhetnek, a pápa az egyház kizárólagos feje, az egyházi tisztségek felhalmozásának megtiltása, a
búcsúcédulák betiltása, a szerzetesség intézménye és a szentek tisztelete megmarad.
 A papság iskolázottságának növelésére papnevelő intézeteket (szemináriumokat) állítottak fel, a hit terjesztésére
nyomdákat alapítottak.
 A katolikus liturgia látványosabb lett, népszerűek lettek a zarándoklatok, búcsújárások, körmenetek. IV. Pál pápa (1555-
59) összeállította a tiltott könyvek jegyzékét, az Indexet (1559), amire rákerült Kopernikusz - Az égi pályák körforgásáról
(1543) című műve és Galileo Galilei – Párbeszéd két világrendszerről (1632) című műve is. Elutasították az új
természettudományos tételeket.
 Ők is észrevették az anyanyelv fontosságát és elkészült Káldi György katolikus bibliafordítása is (1626).
 Azokban az országokban, ahol az ellenreformáció összekapcsolódott a politikai küzdelmekkel – Franciaország,
Csehország, Ausztria, Magyarország – a katolicizmus visszaszerezte korábbi tekintélyét.
 A katolicizmus megújulásával együtt született meg az új korstílus, a barokk. A XVI. század élményei a reneszánsz emberét
és művészetét a hit felé fordították. A katolikus egyház támogatta a barokk megszületését, mivel a hit erősítésére szolgáló
eszköznek látta, mely kiváló az egyházi hatalom megmutatására, dicsőítésére, ösztönözte az érzelmekre ható műalkotások
létrejöttét. Megrendelései nyomán rengeteg gazdagon díszített templom, kastély, palota születik, de voltak még zenei és
képzőművészeti alkotások is.

3. A BAROKK MŰVÉSZET ÁTTEKINTÉSE:

3.1. A barokk stílus jegyeinek bemutatása

 A barokk stílusban készült alkotások legjellemzőbb jegye a rendkívüli mozgalmasság, dinamikusság, ami a lendületes
vonalvezetésben, a hajlékony, hullámzó formákban, valamint a térkiképzés változatos sokféleségében jelenik meg. A szín-
és anyaggazdagság minden korábbinál elkápráztatóbb; az összetettebb kompozícionális eljárások és a hatalmas méretek
pedig még inkább fokozzák az alkotások drámai erejét.
 A korszak művészei különösen vonzódnak az illúziókeltés eszközeihez, amit lényegében szintén a lenyűgöző látvány
megteremtésének szándéka vezérel. A barokk egyszerre képviselte a pompa iránti uralkodói, főúri igényeket és a
vallásosság mind fenségesebb, monumentálisabb megjelenítésére irányuló egyházi törekvéseket.

3.2. A barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához.

 Az erőteljes rekatolizáció eredményeként - vagyis amint a római katolikus egyház régi befolyását kezdte visszanyerni - a
reneszánszra alapvetően jellemző emberközpontú világszemlélet helyébe ismét a hit, a szentség keresése lépett. Ismét a
hívő ember és Isten kapcsolatának kérdései kerültek a középpontba, a vallásosság újra a világkép centrumát alkotta, ami
a művészetek tematikájában szintén megmutatkozott. A reneszánsz idején kibontakozó világi tárgykörrel szemben újra
inkább a vallásos témák kerülnek előtérbe.
 Ugyanakkor azonban a megelőző korszak humanista gondolkodói által felvetett eszmei problémák már a barokk
művészete számára is megkerülhetetlenné váltak. Így nem is meglepő, hogy a barokk - habár jellegzetesen egyedi és
újszerű elemeket mutat fel - sokban a reneszánsz jegyekre is támaszkodik, és azokat továbbfejlesztve indul útjára, illetve
lép előre a későbbiekben is.

4. A HAZAI REFORMÁCIÓ ÉS A BAROKK KULTÚRA KIEMELKEDŐ ALAKJAI ÉS ALKOTÁSAI:

4.1. A magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai, meghatározó alakjainak tevékenysége
(Károli Gáspár, Pázmány Péter),

A török uralom idején terjedtek el Magyarországon azok az eszmék, amelyek a katolikus hit megújítását, megreformálását
tűzték ki célul. Magyarországon előbb Luther Márton, majd pedig Kálvin János tanai terjedtek el. Az új tanok először II. Lajos
király környezetében - Habsburg Mária udvarában- jelentkeztek, ahol többen is hívei voltak Luther nézeteinek. Ezt követően
az erdélyi szászok, majd az alföldi mezővárosok parasztpolgárai között talált lelkes hívekre az új hit. A magyar országgyűlések
1523-tól kezdve többször is felléptek az új tanok ellen. Az országgyűlés fej-, és jószágvesztéssel, 1525-ben pedig már
máglyahalállal fenyegette terjesztőit. Az új tanok terjedését azonban nem lehetett törvényekkel és fenyegetésekkel megállítani.
A reformáció az ország bukását Isten büntetéseként értelmezi. A katolikus püspöki kar meggyengül, kolduló obszerváns
ferencesek térnek át és válnak prédikátorrá. A XVI. század utolsó évtizedében a lakosságnak már 80-90 %-a protestáns volt. A
lakosság több mint fele Kálvin, jó egynegyede pedig Luther tanait követte, a maradék unitárius, katolikus és ortodox hitű volt.

A reformáció terjesztését nagyban megkönnyítette, hogy reformátoraink nem latinul, hanem a nép anyanyelvén prédikáltak.
Mert "akár a kűfalnak szóljanak deákul, akár a parasztnak" - mondották prédikátoraink arra utalva, hogy a parasztok nem
értettek deákul, azaz latinul. Segítette az új tan terjedését az is, hogy reformátoraink közül többen, így Dévai Bíró Mátyás,
Kálmáncsehi Sánta Márton, Sztárai Mihály vagy Szegedi Kis István maguk is papok vagy szerzetesek voltak. Céljuk nem az
egyházszakadás, csupán az egyház megújítása volt. Reformátoraink prédikációikat magyarul tartották. Syilvester János, Heltai
Gáspár és Károli Gáspár a Bibliát is lefordította, Szenci Molnár Albert pedig zsoltárokat magyarított. Ezek a munkák a
születőben lévő magyar irodalmi nyelv számára is mintát teremtettek és meggyorsították annak kialakulását. A prédikátorok
között szép számmal akadtak olyanok is, akik drámákat, meséket, széphistóriákat írtak vagy magyarítottak külföldi minták
után. Megszületett az első magyar nyelvű krónika is. Szerzője Heltai Gáspár, egy erdélyi szász ember, aki csak felnőtt korában
tanult meg magyarul. E művek közül egyre több jelenhetett meg a hazai nyomdákban is, hisz főúri udvarainkban és
városainkban majd kéttucat könyvsajtó működött. Az erdélyi fejedelmek és a protestáns magyar főurak számos főiskolát
alapítottak. A gyulafehérvári, sárospataki, debreceni, pápai, soproni vagy eperjesi főiskola a hazai oktatás és művelődés
központja volt. A reformációnak volt még egy elévülhetetlen érdeme: szüntelenül figyelmeztetett arra, hogy a három részre
szakított ország lakói egy közös kultúrának, egy közös hazának a gyermekei.

1546-ban Leonhard Stöckel Wittenbergben tanult bártfai rektor megalkotja a magyarországi reformáció első hitvallását, a
Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben által elfogadott Confessio Pentapolitanát. 1553. február 6-án az erdélyi szászok
evangélikus szuperintendenst (püspököt) választanak Paul Wiener személyében, s ezt követően megalakul a szász
egyházkerület. 1557. februárjában Paul Wittgen után Dávid Ferenc lesz az erdélyi lutheránus egyház szuperintendense. 1559-
ben hét Garam-menti bányavárosa megalkotja saját hitvallását, a Confessio Heptapolitanat.

A radikálisabb kálvini tanokat Kálmáncsehi Sánta Márton kezdi el hírdetni 1551-ben Debrecenben, s Melius Juhász Péter
szilárdítja meg 1558 folyamán. A kálvini tanokat leginkább a mezővárosok lakosai és a végvári vitézek követik; az ő kérésükre
készíti el Debrecen, a “Kálvinista Róma” püspöke, Melius Juhász Péter 1562-ben a Debrecen-Egervölgyi Hitvallást (Confessio
catholica). Az 1567. áprilisában kezdődő debreceni zsinattal megindul a magyarországi reformátusság önálló egyházzá
szervezősdése. Erdélyben ekkor négy vallást (religio) ismernek el hivatalosan: a katolikust, a lutheránust, a kálvinistát, és az
Európában mindenhol üldözött unitáriust, melyre még János Zsigmond is áttért. 1568-ban a tordai országgyűlésen vallási
türelmet mondanak ki: vallása miatt senki nem üldözhető, a gyülekezet szabadon választhat prédikátort, akit hite miatt nem
üldözhetnek.

A reformáció népi irányzatát az anabaptista eszmék képviselik. Szerintük nincs szükség külön papi rendre, és a
harmincadvámot és a vám fizetését meg szabad tagadni. 1569-1570-ben parasztfelkelés bontakozott ki a Tiszántúlon, vezetője
Karácsony György, a "fekete ember". Ők 1570-re várják az utolsó ítéletet, amikor elpusztul a Török Birodalom. Fegyver nélkül
indulnak a török ellen, így természetesen vereséget szenvednek Babszentmiklóson (Törökszentmiklós).

4.2. A protestáns és a katolikus hitélet alapvonásai, a magyarországi egyházak szervezeti felépítése, szellemi
központjai,

A reformáció új szakaszt nyitott a kulturális fejlődésben, művelődésben egyaránt, elősegítve a nemzeti nyelv és irodalom
kialakulását. Valamennyi irányzatra jellemző, hogy vallásos világképet a középkornál emberségesebbé akarta tenni, s nagyobb
szerepet szánt a vallásban a gondolkodásnak.
Fejlett iskolahálózat kialakítására törekedtek, mivel szükség volt képzett lelkipásztorokra, hitvitázókra. A reformáció szellemét
szolgálták a XVI. században létrejött híres iskolák, Patakon, Debrecenben, Sopronban, Eperjesen.
Nagy súlyt fektettek az anyanyelvűségre és az alsóbb néprétegek oktatására. Felismerték a könyvnyomtatásban rejlő óriási
lehetőséget (Guttenberg újítása a könyvnyomtatás-nyomtatott kották).
Készültek a bibliafordítások. Károli Gáspár 1590-ben megjelent Vizsolyi Bibliája, mely egyben a magyar irodalmi nyelv
alapjait is lerakta. A vallásos művek mellett egyre nagyobb teret kapott a világi irodalom: széphistóriák, közhasznú ismeretek,
a század végén pedig feltűnt a magyar költészet első nagy alakja, Balassi Bálint.
4.3. Protestáns művelődés és a barokk művészet legfontosabb helyszínei, alkotói
A XVII. században uralkodó irányzatot az érzelmi túlfűtöttség, mozgalmasság, változatosság jellemzi minden művészeti ágban:
Szent Péter bazilika építését megkezdik, Rubens festő művei, Zrínyi – Szigeti veszedelem (barokk eposz). Hitvitákat tartottak,
melynek vezetője az ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter, akinek hatására a magyar főnemesség jelentős része katolizál.
Pázmány esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombaton egyetemet hozott létre, mivel az iskoláztatást kiemelkedő fontosságúnak
tartotta.

5. Etnikai viszonyok a XIX. századi Magyarországon

Az átalakuló társadalom sajátosságai:

─ a dualista társadalom rétegei,
─ hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban.
Nemzetiségek a dualizmus korában:
─ nemzetiségek arányai, főbb törekvéseik,
─ a magyar állam nemzetiségi politikájának alapvonásai a dualizmus korában.
Száray: Történelem III. 252-279. oldal

1. AZ ÁTALAKULÓ TÁRSADALOM SAJÁTOSSÁGAI:

Az 1867-es kegyezés Magyarország számára egy új korszak kezdetét, a nyugathoz való felzárkózás és a konszolidáció első
lépését jelentette. Megkezdődhetett a gazdasági és politikai élet megerősödése; az ország lehetőséget kapott egy bizonyos fokú
megújulásra, a problémák és lemaradások megoldására.

A gazdasági fejlődéssel volt párhuzamos a demográfiai növekedés: az ország lakossága 1829-ben 15,4 millió míg 1890-ben
már 20,9 millió volt, miközben növekedett az átlagos életkor. Ez a növekedés a lélekszámban és életkorban jelentős, pedig a
rossz közegészségügyi viszonyok és a főként Amerika felé irányuló kivándorlások mind negatívan befolyásolták.

A gazdasági és társadalmi fejlődésben a műveltségi szint is szerepet játszott. A kiegyezés után megindult a közoktatás
korszerűsítése, melynek jelentős eredménye volt Eötvös József 1867. évi általános tankötelezettségéről szóló törvénye. Az
elemi oktatás ettől kezdve tömegeket ruházott fel alapvető ismeretekkel, a középfokú oktatás – bár szűkebb rétegekre terjedt ki
– elismerésre méltó színvonalat képviselt. A főiskolai és egyetemi szintű képzés is európai színvonalú volt, de magyar diákok
is szép számmal látogatták külföldi egyetemeket. A korszakban a kultúra, de mindenek előtt az irodalom felvirágzásának
lehetünk tanúi. A kiegyezés után az előrehaladó polgárosodás, az általános műveltség emelkedése, a magyarság jelentős
rétegeinek gazdagodása megteremtette a korábban annyira hiányzó olvasóközönséget és kiművelt embereket, valamint az
építészet, a köztéri- és emlékműszobrászat és monumentális festészet gazdag termését hozta. Kiadók alakultak, folyóiratok
indultak, színházak épültek.

1.1. Hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban.

A forradalom vívmányai – a gazdasági élet átalakulása, a politikai viszonyok stabilizálódása, a békés külpolitikai helyzet –
ebben a megnövekedett létszámú társadalomban is konkrét formákat öltöttek: a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeiben
feltűntek a polgári értékek. A folyamat az egész társadalmat érintette, mértéke azonban rendkívül eltérő volt. A feudális
társadalom szerkezete megbomlott, a hagyományos feudális osztályok és rétegek gazdasági és társadalmi súlya csökkenni
kezdett. Új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság és az ipari munkásság. Másrészt az iparosodással a mezőgazdaságból
valamint az iparból élők aránya is megváltozott.

1.2. A dualista társadalom rétegei

 A legnagyobb változások a társadalom felső rétegeiben játszódtak le. Ezen felső rétegek - a nagybirtokos arisztokrácia
és a nagypolgárság – képezték a társadalom gazdasági és politikai erejét. Egyes földbirtokaik nagysága több ezer hold
volt, mely uradalmak már kapitalista nagyüzemek voltak, ahol hivatásos intézők és gazdatisztek irányították a munkát. A
legtöbb esetben e rétegből a legmagasabb szintű állami tisztségviselők, a főrendiház tagjai, a főispánok, a miniszterek és
államtitkárok. Ez is kifejezte azt, ami az egész dualizmus kori magyar társadalomra jellemző, hogy a szerzett vagyonnál
többet jelentett az örökölt, különösen, ha grófi címmel párosult. Politikai kapcsolataikat nemzetközi vonatkozásban is
felhasználva bekapcsolódtak az üzleti életbe. Jellemző módja volt ennek a nagyvállalati igazgatótanácsban való
részvételük.
 A régi birtokos köznemességnek azonban csak egy része tudott alkalmazkodni az új viszonyokhoz: a 800-1000 holdas
birtokosok – az „úri ezerholdasok” – ha volt kellő ambíciójuk és szorgalmuk, és tudtak hitelt szerezni megtalálták helyüket
 a gazdasági és politikai életben. Ők főként a helyi politikában töltöttek be vezető szerepet, de emellett többnyire maguk
gazdálkodtak.
 Azok a pár száz (200-300) holdas birtokosok – dzsentrik -, akiknek nem sikerült modernizálni gazdaságukat, birtokuk
elvesztése után a városba költözve beállhattak közhivatalokba, de nemesi hagyományaikat nem adták fel. Tőke és
szakértelem híján gazdálkodásuk elmaradottá vált, ám társadalmi súlyuk a kiterjedt rokonság, vagy a nagybirtokos
uralkodó osztályhoz fűződő személyes kapcsolatok révén még mindig igen nagy volt. Egy idő után a dzsentrik közé
tartoztak a lecsúszott birtokosok sarjai, sőt polgári, hivatalnoki, értelmiségi elemek is.
 A kiegyezést követő modernizáció miatt megnövekedett az értelmiségiek száma. Mint a polgárosodás egyik útját
választották a köznemesek, a városi polgárság és a parasztság tehetséges fiataljai az ilyen pályát. Az értelmiségek egy
része alkalmazott volt vagy az állami apparátusban, vagy magánvállalatoknál, másik részük szabadfoglalkozású volt:
ügyvéd, orvos, újságíró, színész. Másik – nem társadalmi osztály, hanem – kategória volt az úri középosztály és a magyar
burzsoázia. Az úri középosztály különböző alsó- és középosztályok illetve rétegek halmaza volt, mely egyesek számára
megkönnyítette, mások számára pedig elérhetetlenné tette a társadalmi felemelkedést. A burzsoázia a gazdaság
fellendítésében szerepet játszó részben hazai, részben külföldi elemek, zsidók, nagyvállalkozók halmaza volt, mely
részben beépült a magyar társadalomba, s folyamatosan politikai befolyásra tett szert.
 A századvégi változások hatására jött létre a polgárság vékony rétege, melynek felső szintjét dúsgazdag családok alkották,
az új típusú vállalkozók, akik mindig a hasznot hajtó vállalkozások felé fordultak. Pénzük egyszerre forgott ipari,
kereskedelmi és hitelvállalkozásokban, azonban társadalmi tekintélyük kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött
szerepüknél. A kispolgárság száma megközelítette a munkásokét. Többségük az anyagi lét peremén küszködő, segéd
nélkül dolgozó kiskereskedő, vagy kismester volt, valamint lecsúszott kisnemesek.
 A kispolgárok közül számosan beolvadtak a munkások közé, akiknek száma a korszak végére jelentősen megnőtt. Eleinte
a munkások nagy része külföldi volt, de később ez az arány megváltozott. Rétegük leggazdagabb részét alkották a telkes
jobbágyok vagy a kisnemesi birtokok utódai, e családok falujukban meghatározó tekintéllyel rendelkeztek, rendszeresen
alkalmaztak napszámosokat. A kisebb földdel rendelkező parasztok még meg tudtak élni földjeikből, ám igen széles volt
a parasztságon belül azoknak a családoknak a köre, akik kénytelenek voltak uradalmi munkát vállalni.
 A legrosszabb sorsa azonban a föld nélküli agrárproletároknak volt. Számuk fokozatosan emelkedett, megélhetésüket az
idénymunkák biztosították: vasút- és gátépítkezéseken, folyamszabályozásokon dolgoztak. A parasztságon belül érdekes
helyet foglaltak el az uradalmi cselédek, a birtokosok alkalmazottjai, valamint a városba költöző háztartási cselédek.

2. NEMZETISÉGEK A DUALIZMUS KORÁBAN:

A múlt század a nemzetállamiság virágkora volt. Ma sokan hajlamosak a francia típusú nemzetállam életképes alternatíváját
látni az Osztrák–Magyar Monarchiában. Sok népet magában foglaló modern államalakulatnak, amely szembeállítja a
föderációs elvet a nemzeti homogenitás principiumával. A Habsburg Birodalom sohasem volt a nemzetállam alternatívája.
Kudarcot vallott nemzetállami kísérlet volt. Mária Terézia és II. József alatt, majd utoljára a neoabszolutizmus –
Magyarországon a Bach-korszak – idején komoly erőfeszítések történtek az egységesen német nyelvű Habsburg-német nemzeti
állam létrehozására. Amikor 1867-ben Ferenc József és stábja belátja ennek sikertelenségét, nem tud alternatív eszmét állítani
a nemzetállam igényével szemben.

Az 1867 utáni rendszer a korszak mércéjével mérve rendkívül tágkeblű nemzetiségi törvényt fogadott el. Magyarországon 1867
és 1918 között a nemzetiségi politika megfelelt az Osztrák–Magyar Monarchia szintjének. Ennél többet a polgári jogállam
sehol a világon nem teljesített. Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben, hogy önrendelkezési joggal
bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában, de olyasféle terror, mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az
örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről, nem mutatkozott. Ez a helyzet azonban a századfordulóra
érzékelhetően tarthatatlanná vált.

2.1. Nemzetiségek arányai, főbb törekvéseik

A dualizmus idején Magyarország és Erdély területén a magyarok mellett számos nemzetiség is élt, románok, szlovákok,
németek, horvátok, szerbek, rutének, szlovének.

 A Habsburgok 18. századi betelepítési politikájának következtében a Magyar Királyság etnikai viszonyai teljesen
felborultak.
o 1787-ben a kb. 9,2 millió lakosból 3,4-3,7 millió magyar (37-40%), ... szlovák, 1,1 millió német, ... román, 200 ezer
zidó (anyanyelvük jiddis és német).
o 1840-ben Magyarország lakossága (Erdély nélkül) 9,94 millió, ebből 43,63% magyar, 16,94% szlovák, 10,25% német,
és 12,22% román, Erdély 1,7 milliós lakosságából 28% magyar, 13,11% német és 58,49% román
 4% 3% magyar
8%
román
11% 42%
szlovák
német
horvát
13% rutén
19% egyéb

Nemzeti ébredés ·
 Sajnálatos tévedés volt, hogy a reformkorban nem szenteltek elég figyelmet a Magyarország területén élő nemzetiségek
önrendelkezési jogára, hiszen a forrongó korban a nemzeti érzés nem csupán nálunk, hanem a Magyarországon élő
nemzetiségeknél is új életre kelt. És ahogy sértett bennünket Bécs korábbi németesítési kísérlete, úgy sértette őket is az
erős magyarosítási hullám.
o A szlovák nemzetébresztők felhasználták Herder nevezetes koncepcióját annak igazolására, hogy a 9–10. század
fordulóján a magyar honfoglalás egy hatalmas jelentőségű, a keresztény középkor sorsának meghatározására képes
szláv birodalom létrejöttét akadályozta meg.
o A román nemzeti eredetmítosz azt állítja, hogy a románok Decebál dákjainak leszármazottai, akik előbb voltak honosak
a később Magyarországhoz tartozó erdélyi területen, mint a magyarok.
o A magyarországi népcsoportok azt is sérelmezték, hogy a magyar rendi társadalomban nem rendelkeztek rendi
jogokkal. A románok nem kerültek Erdély kiváltságos nemzetei sorába a magyarok, székelyek és szászok mellé. A
székely és a kun szabad parasztok rendi szervezettel bírtak, de a románok és a szlovákok nem. Valóban. Ez a két
hegylakó agrár elem nem rendelkezett partnerképes vezetőréteggel, amely kiharcolhatta volna a rendi státust. A nemzeti
ébredés ezt a történelmi helyzetet az összeesküvés elmélet atmoszférájában kezeli.
o A magyarok megakadályozták a szlovák nemzet kialakulását és gátolták a román nemzeti öntudatosodást.
 Mindez 1848–49-ben drámaian mutatkozott meg. A szabadságharc idején a hazai nemzetiségek mind szembefordultak a
demokratikus magyar rezsimmel, és demokratikus mentalitású vezető köreik (Ludevit Stur, Avram Iancu) is Bécs
szövetségesei lettek. 1849-ben a Szegedre menekült országgyűlés ugyan még megalkotta a világ első demokratikus
nemzetiségi törvényét, ez azonban a vereség árnyékában és annak impressziója alatt történt. A címzettek legalábbis így
fogták fel. Hatása nem volt, később sem tudott hagyománnyá válni.

2.2. A magyar állam nemzetiségi politikájának alapvonásai a dualizmus korában.

Magyarország a XIX. Században soknemzetiségű ország, melyben a magyarság aránya csak kevéssel haladja meg az 50%-ot.

A kiegyezés után a nemzetiségi kérdést rendezték.

 Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást, kormányt,
országgyűlést alakíthatott ki és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe.
 1868-ban fogadták el a nemzetiségi törvényt, amely továbbra is kitartott az egy politikai nemzet elve mellett.
 Azokon a településeken, ahol a kisebbség elérte a 20%-ot, a második nyelv használatát is engedélyezni kellett. Az alsófokú
iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, de az - Eötvös József által is szorgalmazott – autonóm területek
szervezését megtagadták.
 Ez a rendezés nem elégítette ki a nemzetiségi vezetőket, mert azok már nemzetállamok létrehozására törekedtek (a kor
egyik legfőbb eszmeáramlata, a nacionalizmus szellemében).

A dualizmus idején Európában ez a rendezés volt a leghaladóbb szellemű, melyhez képest a korszak végén visszalépés történt.
A Koalíció 1905-ös hatalomra jutásával Apponyi Albert nemzeti pártja tudta érvényesíteni elképzeléseit a nemzetiségekkel
szemben. Az 1907-es törvény az iskolák segélyezését a magyar nyelv oktatásaitól tette függővé. Ez a jobbratolódás épp akkor
következett be, amikor a fiatal balkáni nemzetállamok vonzereje növekedett a Magyarország területén élő kisebbségek számára.
Bosznia-Hercegovina 1908-as annektálása szintén ellenérzéseket szült a hazai nemzetiségek között. Fontos probléma volt még
Magyarország Monarchián belüli megerősödése, amely az osztrák nacionalistáknál váltott ki magyarellenességet. Mindezek a
jelenségek a XX. Század elejére csak erősítették a dualizmus amúgy is bontakozó válságát.
 17. A HABSBURG HÁZ ÉS A MAGYAR POLITIKAI VISZONYA AZ ÁPRILISI TÉZISEKTŐL A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATIG

A pesti forradalom eseményeinek bemutatása:

─ az 1848. március 15.-ei események részletes bemutatása, megjelenítése.
Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése:
─ az „áprilisi alkotmánynak” a polgári társadalom kialakulását biztosító törvényei,
─ a politikai berendezkedésre és az ország státusára vonatkozó cikkelyek,
─ az áprilisi törvények megvalósulása, történelmi jelentősége.
Száray: Történelem III. 151-161. oldal
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok:
─ a szabadságharc eseménytörténetének szakaszai (nemzeti önvédelem a horvát, az osztrák és az osztrák-orosz
intervenció ellen),
─ a szabadságharc hadtörténetének csomópontjai (téli és erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, orosz-osztrák
támadás és a szabadságharc bukásának legfőbb állomásai).
A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei:
─ a Függetlenségi Nyilatkozat szövegének vizsgálata,
─ keletkezésének körülményei, kül- és belpolitikai hatásai.
A vereség okai:
─ a szabadságharc vereségének okai (ellenséges túlerő, a politikai és hadvezetés nézeteltérései, nagyhatalmi
támogatás hiánya).
Száray: Történelem III. 162-175. oldal

1.A PESTI FORRADALOM ESEMÉNYEINEK BEMUTATÁSA:

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén ért el Pozsonyba. Kosuth március 3-án az alsóházban felirati javaslatot tett,
melyben a jobbágyfelszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal
elfogadta.
István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy csak később lehessen összehívni a felsőházat. Végül a főrendek március
14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal
szentesíttessék.
A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Pesten is kitört a forradalom ("márciusi ifjak": Petőfi, Vasvári,
Irinyi, Jókai, Degré Alajos, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom
követeléseit 1848. április 11-én.
 A Pilvax kávéházból induló fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével maga mellé állította a várost.
 Landerernél lefoglalták a nyomdát, s a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot, ami a követeléseiket tartalmazta.
Kinyomtatták Petőfi Nemzeti dal című versét is.
 Délután a tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett, majd a városháza elé vonultak. Pest tanácsa is a mozgalom mellé
állt.
 A Helytartótanács épülete elé vonultak. Ők nem akarták katonáikat bevetni, így engedtek a követeléseknek. Szabadon
bocsátották börtönéből Táncsics Mihályt.
 Este a korábban betiltott Bánk bánt játszották a Nemzeti Színházban.

1.2. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK JELENTŐSÉGE ÉS FONTOSABB PONTJAINAK ELEMZÉSE:

Az áprilisi törvények az utolsó rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én
szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe
foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári
demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította. Bár az 1848-1849-es
forradalom és szabadságharc leverése után az új neoabszolutista kormányzati rendszer ezt a fejlődést megakasztotta, az áprilisi
törvények a magyar politika viszonyítási alapjaivá lettek, és részint megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar
Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.
A törvények három részre bonthatók téma szerint:
 A feudalizmus lebontása: Ősiség eltörlése, Tized eltörlése, Úriszék eltörlése, Úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése
 Polgári állam felépítése: Önálló, felelős magyar kormány, Népképviseleti országgyűlés Pesten, 3 évenkénti, általános,
titkos választás, Közteherviselés, Bevett vallások egyenjogúsítása, Sajtó és szólásszabadság, Hitelintézet felállítása,
Városi önkormányzatok létesítése
 Állam egységének megteremtése: Magyarország és Erdély uniója, Partium visszacsatolása Magyarországhoz.
A törvénycsomag összegzése: A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést.
Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az
ország törvényes uralkodói. A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy
feje. De a hadsereg a felállítandó nemzeti kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem
tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert
nevezték néha külügyminiszternek. 1848 júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe
szorultak (lsd. Petőfi: Apostol - választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.
A Batthyány-kormány
1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést. Az első felelős magyar kormány a Batthyány-kormány volt.

Miniszterelnök Batthyány Lajos Ellenzéki Párt

Igazságügy-miniszter Deák Ferenc Ellenzéki Párt
Belügyminiszter Szemere Bertalan Ellenzéki Párt
Vallás- és közoktatási miniszter Eötvös József Ellenzéki Párt
A király személye körüli miniszter Esterházy Pál Antal —
Pénzügyminiszter Kossuth Lajos Ellenzéki Párt
Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter Klauzál Gábor Ellenzéki Párt
Hadügyminiszter Mészáros Lázár Békepárt
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter Széchenyi István —

A bécsi udvar törekvése az alkotmánymódosításra 1848 szeptemberéig

 A külpolitikai események hatására a sajátos magyarországi helyzet kezelése egyelőre politikai síkon történt, aminek
alapját az áprilisi törvények adták. A törvénycsomag azonban nem rendelkezett a hatalom udvarral történő megosztásának
kérdéseiről, ezért mindkét fél - főleg amíg a katonai rendezés lehetősége nem volt kilátásban- igyekezett kipróbálni az új
törvények adta lehetőségeit.
 Az udvar és a magyar kormány politikai küzdelme arra irányult, hogy mindkét fél számára egyértelművé váljon: milyen
erők állnak a politikai csoportok mögött. Az ugyanis 1848 márciusából következett, hogy sem az udvar, sem a birodalmi
érdekcsoportok nem fogadják el, nem fogadhatják el a fennálló körülményeket addig, míg be nem bizonyosodik, hogy el
kell fogadniuk.
 Az udvar mindent elkövetett a pénzügyi és a hadügyi különállás megszüntetésére - érdekes módon a külügyet nem tartotta
fontosnak -, s miközben beadványaival, tervezeteivel, tárgyalásaival "puhítgatta" a Batthyány-kormányt, azt várta, hogy
az belebukjon a jobbágyfelszabadításba (és a hozzá kapcsolódó pénzügyi válságba) és a nemzetiségi mozgalmakba.
 A kormány azonban megállta a helyét: a népképviseleti országgyűlés szinte minden fontosabb döntését támogatta.
Nemcsak a jobbágyfelszabadítás kérdését rendezték megnyugtatóan (akár statárium bevezetésével a földfoglalások ellen),
hanem a pénzügyi önállóság alapja is kialakulóban volt - lásd Kossuth-bankjegyek -, sőt a déli területeken várható volt a
belháborúval fenyegető szerb mozgalom elfojtása is, mely csak idő kérdésének látszott.
 Batthyány erejét mutatja az is, hogy képes volt újabb kormányalakításával tárgyalóképes félként megjelenni - s csak akkor
vonul vissza, s adja át a végrehajtói hatalmat a katonai jelleggel bíró Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amikor
mindent kipróbált.
 Ezek a magyar sikerek vezetik el az udvart ahhoz a döntéshez, hogy egyedül katonai eszközökkel lehet számára hasznos
döntést elérni (ezt részben az ellenforradalom katonai sikerei - ausztriai, cseh és észak-itáliai győzelmek -, részben pedig
az ellenőrzése alatt egyre növekedő területek katonai potenciáljának figyelembe vétele eredményezi). A döntés
egyértelműsége azonban meglehetősen későn derül ki: ez teszi lehetővé a felkészülést és a harc vállalását.

1. A FŐBB HADJÁRATOK, A KATONAI ERŐVISZONYOK:

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti

identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti
mitológia részévé vált. Ugyanakkor a nemzetiségekkel való konfliktusok már előrevetítették a történelmi Magyarország
fölbomlásának lehetőségét. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében
egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország
beavatkozásával lehetett legyőzni.
Az áprilisi törvények hiányosságai közé tartozott a jobbágyfelszabadítás halogatása és a nemzetiségi kérdés rendezetlensége.
A magyar siker hatására a Magyarországon élő nemzetiségekben is feltámadt a nemzeti érzés. 1848-ban már nem elégedtek
meg anyanyelvük kisebb-nagyobb használatával. Magukat, mint külön nemzetet akarták elismertetni az ország határain belül.
A magyar vezetők azonban erről hallani sem akartak. Szerintük anyanyelvüktől függetlenül országunk minden lakója az
egységes magyar nemzet tagja.
A horvát országgyűlés ugyancsak szembehelyezkedett a magyar kormánnyal és nyíltan a bécsi udvart támogatta.
(Megjegyzendő, hogy a horvátok évszázadok óta jelentős, a Monarchián belüli kiváltságokat élveztek.) A szerbek
ugyanazt akarták mint a szlovákok. Ők Karlócán tartottak gyűlést. A magyar forradalommal való szembefordulásuk egyik
fő okát épp a horvát előjogok képezték, a szerb vezetők szerették volna ezeket a maguk számára is megkapni, de nem így
történt. Az erdélyi románok a román nemzet egyenjogúságát, a jobbágyok felszabadítását akarták. Ők Balázsfalván
tartották gyűlésüket. A románok szembefordulásának fő oka az elmaradt jobbágyfelszabadításban kereshető. Ezt a magyar
szándék szerint is napirendre kellett volna tűzni, de adminisztratív okok miatt (az erdélyi országgyűlés összehívásának
nehézkes, késedelmes volta) erre még később került sor, mint Magyarországon. A szlovákok nyelvi egyenjogúságot,
nemzeti jelvények használatát, úrbéri törvény földnélküliekre való kiterjesztését akarták. Liptószentmiklóson tartottak
gyűlést. Egyedül a ruszinok és a szlovénok voltak azok, akik nem fordultak szembe a magyarokkal.
A szerb vezetők és a horvát országgyűlés egyaránt a bécsi udvarhoz fordult segítségért. Bécs mindent meg is tett az ellentétek
kiélezése érdekében. A Habsburgok előbb titokban, majd nyíltan is támogatták a magyar forradalom ellen irányuló szerb
felkelést és a horvátok támadását.
Ferenc József elfoglalta a trónt, és támadást indított Magyarország ellen. A főerők Windischgrätz vezetésével a Duna mentén
indultak támadásra. Velük szemben a feldunai hadsereg állt Görgey Artúr vezetésével. Görgey a túlerő elől visszavonult, és
közben ütőképessé kovácsolta seregét. Kossuth és Görgey között ellentét alakult ki. A fővezér kerülte a döntő ütközetet, hogy
megtartsa hadseregét. A főerők harc nélkül feladták Pestet. Az országgyűlés a harc folytatása mellett döntött. A tél közepén a
kormányzat és az országgyűlést Debrecenbe, a hadiipart Nagyváradra költöztették. Görgey Vácon át a felvidék irányába vonult,
hogy elvonja Windischgrätz főerőit Debrecen megtámadásától. Windischgrätz jelentős erőket küldött Görgey nyomába. A
feldunai hds. Értéke fokozatosan nőtt. A Guyon Richárd vezette hadosztály véres csatában elfoglalta a Branyiszkói-hágót és
ezzel megnyílt az út Görgey serege előtt a Hernád völgyébe. Kassa vidékén egyesülhetett Klapka György seregével. Damjanich
János vezette alakulatokkal együtt Windischgrätzcel szemben jelentős erők sorakoztak fel. A honvédsereg és a kormány
vereségek közepette ütőképes hadsereget állított fel.
A szeptemberi fordulat:
A bécsi kormányzat javaslatára az uralkodó visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar
vezetés ezt nem fogadta el, ezért Jellačic átlépte a magyar határt. Az országgyűlés Vállalta az önvédelmi harcot. Elrendelték az
újoncozást, kormánybiztosokat küldtek ki. A parasztság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézsmát. Kossuth elnökletével
Országos Honvédelmi Bizottmányt választottak, mely a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. A főváros felé előretörő horvát
erőkkel magyar sorezredek álltak szemben. A főtiszti kar tagjai közül többen nem vállalták a császári és királyi erőkkel
szembeni harcot. A nádor távozása után a magyar sereg vezetése Móga János altábornagyra szakadt. A magyar táborba
folyamatosan érkezett az erősítés. Jellačic garázdálkodó katonáival szemben népfelkelés robbant ki a csapatok hátában. Jellasic
Pákozdnál támadásra vezényelte csapatait, de a magyar sereg visszaverte rohamukat. A bán visszavonult, a magyar seregidőt
nyert a felkészülésre. Móga az országgyűlés felhatalmazása nélkül nem lépte át a határt. V. Ferdinánd nevében feloszlatták a
magyar országgyűlés-t. Két nap múlva kitört a bécsi forradalom. Kossuth közbelépésével Móga serege megindult, ám
Windischgrätz csapatai Schwechatnál vereséget mértek a még csak alakulóban lévő magyar hadakra, majd leverték a bécsi
forradalmat.
A tavaszi hadjárat és következményei:
Az új hadvezetés tervet dolgozott ki: a honvédség kerítse be az ellenséget, és mérjen döntő csapást rá. Április folyamán a
honvédség fél tucat csatában legyőzte a császári haderőt. Igaz, a bekerítésből mind Gödöllőnél, mind Komáromnál kicsúsztak
az osztrák főerők. Az ország hadserege legyőzte a császári főerőket. Az olmützi alkotmány a magyar törekvéseket semmibe
vette. Válaszul a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a HBSB trónfosztását, és Magyarország-t független
államnak nyilvánította. Kossuth az ország elismertetését és külső támogatást remélt. A függetlenség kimondása nem javított az
ország külpolitikai helyzetén. Kossuthot kormányzóvá választották, és Szemere Bertalan vezetésével új alkotmányos kormányt
alakítottak. Új haditervet kellett kidolgozni. A politikai és a katonai vezetés Buda felszabadítását tűzte ki célul. Buda
visszafoglalásával az ország jelentős része magyar ellenőrzés alá került. A vereséget szenvedett Ferenc József segítséget kért
I. Miklós cártól, aki bejelentette hadai megindítását. A honvédsereg reménytelen helyzetbe került.
A szabadságharc bukásának okai:
A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi hadsereget és törte meg a szeparatizmusra törő nemzetiségek
lázadásait. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség, azonban ez nem adatott meg. Görgey az
egyetlen megoldást az erők koncentrálásában látta. Az összpontosítás bázisául Komárom térségét ajánlotta. Kossuth elfogadta
az előterjesztést, ám Perczel és Dembiński javaslata mellé állt, akik az erők egyesítését Szegedtől délre tervezték. Az elképzelés
hibás volt. Görgey elfogadta a haditerv megváltoztatását, de kísérlete az osztrák erők legyőzésére sikertelen volt. Vácnál már
az orosz erőkön keresztül kellett utat törni magának. Nyomában az orosz sereggel, több csatát vívott, mire Arad térségébe ért.
Kossuth a Délvidéken összpontosoló erők vezérévé Dembińskit nevezte ki. Dembiński Temesvárnak fordult, és teljes vereséget
szenvedett Haynautól. A vereség hírére Kossuth lemondott. A hatalmat Görgeyre ruházta, aki Világosnál augusztus 13-án az
oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. Perczel, Bem s Kossuth török földre menekült. A többi harcoló alakulat megadta
magát, bízva a cár büntetlenséget biztosító ígéretének. Az osztrák kormányzat azonban a bosszút választotta.
3. A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT MEGSZÜLETÉSÉNEK POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEI:

1849. április 14-én mondta ki a magyar országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház

trónfosztását, és Magyarország és Erdély függetlenségét Ausztriától
 Kossuthban az olmützi alkotmány megalázó rendelkezéseire válaszul fogalmazódott meg a
függetlenség kikiáltása és a trónfosztás.
 A válasznyilatkozat kibocsátásának azonban két feltétele volt: 1) sikeres magyar ellentámadás a
császáriak ellen, 2) parlamenti egyetértés és jóváhagyás.
 Kossuth a hadsereg vezetőivel és Görgeivel is megosztotta a válasznyilatkozat tervét, s mivel
különösebb ellenállással nem találkozott, abban a hitben tért vissza Debrecenbe, az országgyűlés
székhelyére, hogy tervét a tisztikar helyesli. Valószínű azonban, hogy trónfosztási és
függetlenségi terveibe nem egészen világosan avatta be a katonai vezetést.
 Kossuth Debrecenbe visszatérve, április 12-én előbb az Országos Honvédemi Bizottmánynak
terjesztette elő tervét, melynek tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. Kossuth azonban az
országgyűléstől várt jelentős támogatást. Az április 13-án tartott zárt országgyűlési ülésen
Kossuth indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg-Lotharingiai ház
trónfosztását, ám ekkor még nem igazán sikerült meggyőznie a képviselőket.
 Az országgyűlés másnap, április 14-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő
azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében,
hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy
inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország
függetlenségének kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásáról szóló határozat
tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot
végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben
kormányzóelnökké, tehát afféle ideiglenes köztársasági elnökké választotta Kossuthot. A
döntéseket megfogalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt,
április 19-én fogadta el az országgyűlés.
 A Függetlenségi Nyilatkozat kimondta:
Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam.
A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása
által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen
hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trónvesztettnek,
kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében.
Az önálló és független magyar állam azon népekkel, melyek vele egy fejedelem alatt állottak
és minden más nemzettel békét és jó szomszédságot akar alapítani, és baráti szerződéseket
kíván kötni.
Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani,
addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú
felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé
veendő miniszterekkel kormányozza.
 Ezzel a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus csak valamelyik fél teljes győzelmével érhetett
véget.
 Kossuth a Nyilatkozattal a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati
nagyhatalmak Magyarország melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség
elismerésére.
 Számításai azonban nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az
európai erőegyensúlyt és benne Ausztria szerepét annál, hogysem Magyarország kedvért
felhagytak volna eddigi politikájukkal. Az oroszok behívását pedig már a Függetlenségi
Nyilatkozat hírének megérkezése előtt elhatározták Bécsben. Így a függetlenség kimondása és
a trónfosztás felesleges lépésnek ítélhető.
 Az Nyilatkozat elfogadását a hadsereg sem fogadta kitörő örömmel, több tiszt nyíltan kikelt
ellene. Görgey pedig csak ennyit üzent a futárral Kossuthnak: "Annyit mondjon, hogy ha máskor
oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje."
 4. A középkori város

A középkori kereskedelem sajátosságai.

A középkori város jellemzői:
─ a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont),
─ önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok),

─ a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

Száray: Történelem II. 16-20. oldal

A magyar városfejlődés: (ld. 1. tételben)

─ a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),
─ az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.

1. A KÖZÉPKORI KERESKEDELEM SAJÁTOSSÁGAI.

- Nyugat-Európa városainak átlagos lakosságszáma 4-5000 körül mozgott. A távolsági kereskedelembe bekapcsolódó,
árumegállító joggal rendelkező nagyvárosok 10-15000 lélekkel rendelkeztek. A városok méretei még elmaradtak a Kelet
metropoliszaitól, de sűrűn és viszonylag egyenletesen oszlottak el Európában.
- A kereskedővárosoknak jelentős szerepük volt a keresztes hadjáratokban. Elsősorban Genova és Velence óriási
jövedelemhez jutottak a keresztesek szállítása, az utánpótlás biztosítása és elsősorban a Közel-Kelet és Európa közötti
levantei kereskedelem révén. Ők közvetítették a keleti fűszereket, luxuscikkeket Európába.

2. A KÖZÉPKORI VÁROS JELLEMZŐI:

2.1. A telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont),

- A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai és módszerbeli újításokat hozott (nehézeke,
szügyhám, borona, patkó; két- illetve háromnyomásos rendszer) a XI-XII. században kiteljesedett és egyre nagyobb
területeken hódított teret.
- Míg 1000 körül Nyugat-Európa kétharmadát erdőségek borították, a XIII. századra az erdők helyét jelentős részben
szántók foglalták el. A gabona terméshozama ugyanezen időszak alatt két-háromszorosára emelkedet. Ennek legjobb
fokmérője, s egyben a fejlődés egyik mozgatója a népesség számának nagymértékű emelkedése volt. A növekvő és
biztosabb termés csökkentette az éhínségek lehetőségét, a jobban táplálkozó emberek szervezete könnyebben ellenállt a
betegségeknek.
- A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Egyrészt Nyugat-Európán belül az addig lakatlan területeket
vették birtokba, másrészt tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé, ahol a fejlett mezőgazdasági kultúrával
rendelkező telepeseket (hospesek) szívesen fogadták. A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, ismét
megjelent a pénzforgalom.
- Mindez elősegítette a városok kialakulását. A városok forgalmas kereskedelmi utak vagy folyók mentén, kikötőkben,
korábbi földvárak környékén vagy hegyvidék és völgy találkozásánál jöttek létre.
- Városok jöttek létre a 10. században Itáliában, Dél-Franciaországban; majd a XI-XII. században az észak-francia, német
és angol területeken bontakozott ki e folyamat; a XIII. században már Közép-Európában is megjelentek. A középkor
folyamán Európa két leginkább városias vidékévé Észak-Itália és Flandria vált. A nyugat-európai értelemben vet,
önkormányzattal rendelkező városok ortodox és muzulmán területeken nem alakulta ki.
- A XII. századra az egyház párhuzamos megújulásával kapcsolatban a szellemi élet is felpezsdült. Az európai kultúrában
ismét megjelent a kételkedés, az okok keresése, s ezzel az emberi értelem, logika tisztelete. A hit kérdéseit új módon
kezdték megközelíteni, megszületett a hittudomány, a teológia. A legfontosabb kérdés a hit és tudomány
összeegyeztetése lett, s a 12. században pezsgő szellemi élet alakult ki városok székesegyházi iskoláiban. Innen származik
a kor teológiai irányzatának, a skolasztikának az elnevezése.
- A szellemi élet megélénkülése, a fokozatosan terebélyesedő egyházi és világi adminisztráció egyre több művelt
szakembert igényelt. A kora középkorban kialakult kolostori iskolák mellett a XII. században egy új oktatási forma jelent
meg a városokban, az egyetem. Először Bolognában, Párizsban, Oxfordban (XII. század második fele), majd
Cambridge-ben, Padovában (XIII. század) és máshol is sorra alakultak egyetemek. A XIV. századra már behálózták
Nyugat-Európát, s megjelentek Közép-Európában is.
- A városokban kibontakozó egyetemek (universitas) a céhek mintáját követve, önkormányzattal rendelkező szervezetként
jöttek létre, ahol a tanárok által választott rektor kezében volt a vezetés. A teljes egyetem négy fakultánsból állt: a szabad
művészetek, a teológia, az orvosi és jogi fakultánsból. A hét szabad (szabad emberhez méltó) művészet is két részből
tevődött össze. A triviumból: grammatika (latin nyelvtan és ókori latin írók olvasása), retorika (latin beszéd és
 fogalmazás), dialektika (formális logika, vitatkozás, érvelés művészete); és a quadriviumból: aritmetika (számtani
alapműveletek), geometria (szerkesztések), asztronómia (csillagászat, egyházi ünnepek idejének meghatározása, földrajzi
ismeretek), muzsika (egyházi énekek). A műszaki tudományokat nem oktatták, mert nem is tartották a tudomány részének.
Ezen ismereteket a mesteremberek alkalmazták, és adták tovább.

2.2. Önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok),

- A városok kialakulásával megjelent egy új társadalmi réteg, a polgárság. A városlakó, a polgár sajátos helyet foglalt el
a középkor társadalmi szerkezetében; nem volt nemes, de jobbágy sem: szabad ember volt a polgár minden kötöttség
nélkül rendelkezett tulajdonával, szabadon adhatta-vehette.
- Számára ez a városi önkormányzathoz való tartozást biztosította, aminek fő jellemzői a szabad bíróválasztás és
bíráskodás; saját adószedés, egy összegben történő adózás, saját igazgatás, saját plébános választás, a vásártartás
joga, árumegállítás joga és a vámmentesség.
- A városokra jellemző volt az érdekvédelem szervezetek kialakulása is, melyet a kereskedők kezdtek, akik személyük és
áruik biztonsága érdekében gildékbe tömörültek. A 11. században a kereskedőkhöz sokan csatlakoztak, akik között egyre
nagyobb számban voltak kézművesek. A kereskedők vezetésével szervezett községekbe, kommunákba tömörültek
érdekeik védelmében.
- A város vezetését, így a főbírói vagy a polgármesteri tisztet és az emellett működő városi tanácsot (szenátus) a
leggazdagabb réteg, a patríciusok tartották a kezükben. A patríciusok általában a vagyonos távolsági kereskedők közül
kerültek ki. Az ő házaik övezték a város központját, a főteret, ahol a városháza és a templom is épült.
- A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek illetve kereskedők alkották. A mesterek
szakmánként céhekbe tömörültek. A céhek érdekvédelmi szerveződések voltak. Biztosították a piac szabályozását, hogy
a korlátozott felvevőképesség ellenére minden mester megéljen. Korlátozták az iparűző számát: csak annyi mester
felvételét engedték ugyanis a céhbe, amennyit meg tudott élni a szakmájából a városban. A céhen kívüli iparűzőket, a
kontárokat üldözték.
- A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta. A városi szegénység alkalmi munkából, gyakran a
polgárok város környéki földjeinek megműveléséből élt.
- Folyamatos volt a jobbágyok bevándorlása, amit a magas halandóság tett szükségessé, lehetővé pedig a szokásjog: a
városban eltöltött egy év és egy nap elteltével ura nem követelhette vissza jobbágyát. ("A városi levegő szabaddá tesz!")
- A polgárság kialakulásához szorosan kapcsolódik a rendek kialakulása. A rend biztosította a polgárság számára, hogy
hallathassa szavát a politikában. A rendiség Angliából a XIII. században indult.

2.3. A város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

- A városokat rendszerint fallal vették körül. A hely kihasználása érdekébe az utcák szűk sikátorokká váltak, s mivel
nem volt csatornázás, az állatok és emberek szennyét legfeljebb az eső takarította el. Így az összezsúfolt városi népesség
ki volt téve járványoknak, betegségeknek, ami magas halandósághoz vezetett.

A román és gót építészet:

- A XI-XII. században a gazdasági fellendülés Nyugat- és Közép-Európában a román stílus kialakulásához vezetet. A
román épületeket általában tömör formák, falak és egyszerű, áttekinthető szerkezet jellemzi. Legjellegzetesebb
alkotásai a római bazilikákat utánzó templomok voltak. Római mintát követtek a félköríves dongaboltozatok
(födémek, ajtók, ablakok) is. A födémek terhét a vaskos oldalfalak és oszlopkötegek viselik, ezért az ablakok, ajtók
kisméretűek.
- A XII. század végétől hódított tért az új stílus, a gótika. Stílusjegyet alapvető szerkezeti újításoknak köszönhette. A
keresztboltozatos, bordás födémek terhét a falakról az oszlopokra, támívek segítségével a támpillérekre hárították.
Ezáltal a falak vékonyakká, magasakká, s áttörhetőkké váltak A nagy ablakfelületeket színes ólomüvegekkel fedték,
így csodálatos képeket és egyben belső világítást hoztak létre. A gótika jellegzetes formái a csúcsíves boltozatok és
ablakok, rózsaablakok, a magas, gazadagon csipkézett karcsú tornyok.

2.4. A MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS (LD. 1.TÉTEL 2.PONTJA)

SZÉCHENYI ÉS A MAGYAR REFORMKOR TÖREKVÉSEI

A reformkor fő kérdései:
─ a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei,
─ Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika,
a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása,
polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak),
─ a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai (a reformokat támogató
és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása),
 ─ a haza és haladás programja- a reformellenzék főbb gondolatai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti
jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása,
magyar nyelv és kultúra ügye),
─ a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői,
─ a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai.
Széchenyi és Kossuth reformprogramja:
─ Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége,
─ Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés
útja,
─ Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai).
Száray: Történelem III. 112-142. oldal

1. A REFORMKOR FŐ KÉRDÉSEI:

1.1. A hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei

- Fényes Elek: „…Az iparhiány országunknak legsetétebb részét képezi.” Angliában már tetőzik az ipari forradalom,
nálunk pedig még dominálnak a céhek, néhány szeszfőzde jelenti az ipart és a gőzgép mégszinte ismeretlen
fogalom az országban!
- És a külkereskedelem?
Az áruösszetételből és a partnerek részesedési arányából is kiabál a függő, tarthatatlan helyzetünk:

1845 Ausztria Külföld Összsen (pengő)

részesedése részesedése
Magyar 60 millió 12 millió 72 millió
export
Magyar 55 millió 14 millió 69 millió
import

- De alig jobb a helyzet a mezőgazdaság területén, hiszen a gabona konjunktúra rövid időszaka után (a robot és a
fejletlen agrotechnika következtében) fokozatosan kiszorulunk a világpiacról.
- Az elmondottak hű tükörképe az ország társadalmi helyzet is! 50-100 lakosra jutott egy kézműves, alig beszélhetünk
polgárságról és ennek eredménye a magyar kuriózum: nemesek (főleg középnemesek) állnak a polgári átalakulásért
vívott harc élére!

1.2. Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén

 rendi ellenzékiség és sérelmi politika

 a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása
 a parasztság differenciálódása
 polgárosodás és városiasodás kezdetei
 éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak)

A reformkor első lépései: mozgalom a nemzeti kultúra megteremtéséért

- Kazinczy Ferenc: A felvilágosodás szellemében kívánta a magyar nyelvet sokoldalúan kiművelni (6 és1/2 év börtön)
- Kelemen László: A magyar színjátszás úttörője (1790 -> első magyar színház)
- Déryné Széppataki Róza: Ritka tehetségű és sokoldalú művész! Vándorszínészként életcéljának tekintette a nemzeti
öntudat felébresztését…
- Bihari János és Lavotta János: A reformkor nemzeti irányú zenéjének a verbunkosnak kiváló képviselői
- Hild József és Pollack Mihály: A magyar klasszicista építészet vezéralakjai. Bérházak százait, számos középületet
terveztek és Pest-Budát ezáltal naggyá tették. (Hild: Egri székesegyház, Pollack: Nemzeti Múzeum, Pécsi székesegyház)
- Bolyai Farkas, Bolyai János: önálló geometriai kutatásaikkal a legnagyobbak közé küzdötték fel magukat.
- Berzeviczy Gergely: Közgazdász, író, a hazaikülkeredkedelem szabadságának jeles képviselője
- Felsőbüki Nagy Pál: uralkodói utasításrafosztjákmeg amandátumától.Kiváló szónok, az első hazai liberális nemesek
egyike (1825-27 országyűlés4: – örökváltság, nyelvápolás)

A szakmai értékeken túl valamennyien elősegítették a társadalmi haladást is, hiszen a nemzeti kultúránk széleskörű
fellendülése részben előjátéka, részben pedig már szerves része a politikai küzdelemnek!

4
Felsőbüki Nagy Pál gyújtó hangú országgyűlési beszédének hatására Széchenyi birtokai egy éves jövedelmét
ajánlja fel egy „tudós társaság” (mai MTA) létrehozására.
1.3. A polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai

 a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok

 az udvar ellenállása

A haza és haladás programja - a reformellenzék főbb gondolatai

 polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása

 a jobbágyfelszabadítás útjai
 a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye)

2. A REFORMKOR LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI ÉS SZEREPLŐI,

2.1. A reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai

2.2 Széchenyi és Kossuth reformprogramja:

a) Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége,

b) Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés
útja,
c) Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai).
Gróf Széchenyi István (1791 – 1860) fellépése

Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, felvilágosult szellemû jozefinista,

aki azonban egyre inkább kiábrándult a Habsburgokból, és vált a nemzeti közmûvelõdés vezéralakjává (a Nemzeti

Múzeum (1802) és a Nemzeti Könyvtár megalapozása). Anyja gróf Festetich Júlia, gróf Festetich György nõvére,

aki megalakítja Keszthelyen az elsõ magyar gazdasági fõiskolát (Georgikon). István gyermekéveit Nagycenken és

Bécsben töltötte. Ezután 22 éves korában katonáskodott, és részt vett - futárként - az 1813-as “népek csatájában”

(Lipcse). Ezután eltávolodott a katonai pályától, és elkezdte élni az átlagos ifjú arisztokraták fényûzõ életét. Ezt a

fajta életmódot azonban csömör követte, és Széchenyi felismerte hazája elmaradottságát. Ebben az idõben európai

körutakra utazott. Fõleg Angliát látogatta, ahova barátja, Wesselényi Miklós kísérte el. Itt a lótenyésztés és

versenyeztetés, az ipar fejlettsége és a Parlament volt rá nagy hatással. Felismerte továbbá hogy a centrumterületek

(=Anglia) fejlettségben messze a perifériák (=Magyarország) elõtt jártak. Ekkor fogalmazódott meg életcélja: “Mióta

élek kimondhatatlan vágy létezik bennem Magyarország kifejtésére”. Rendkívül lelkesen vetette bele magát a

teendõkbe, és még Matternich-el is felvette a kapcsolatot, aki megkedvelte. Széchenyi bízott továbbá Bécs

támogatásában is, törekvései azonban nem hoztak sok eredményt.

Az 1820-as években gyakorlati törekvései váltak meghatározóvá: a lótenyésztéssel és versenyeztetéssel kezdett

foglalkozni (mûve: “Lovakrúl”), ezért megalapította a Nemzeti Lovardát, 1827-ben alapította meg az angol klubbal

mintájára a Nemzeti Kaszinót, ami a formálódó reformellenzék központjává vált. Hasonló kaszinók alakultak az

ország többi városában (pl.: Debrecenben) a 30-as évek legelején.

Gyakorlati tevékenysége:

- Vásárhelyi Pál tervei alapján és Széchenyi kezdeti irányításával valósult meg a Tisza szabályozása. Ezután
Széchenyi részt vett még a Duna szabályozásában is és megalapította az elsõ magyar gõzhajózási társaságot (Elsõ
Dunagõzhajózási Társaság), ami a Dunán és a Balatonon indult be. Ezen kívül az õ kezdeményezésére létesítettek
Óbudánál téli kikötõt, és egy gõzgéppel mûködõ hengermalmot is felépítettek. Szorgalmazta továbbá a
magyarországi selyemhernyótenyésztés elterjesztését, és a takarékpénztárak felállítását.
- Egyik jelentõs eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely William (Thierney) Clark tervei alapján, Adam Clark
kivitelezésében készült el (1842 augusztus 24 - 1849. november 21.). A Lánchíd azért is jelentõs volt, mert ez ütött
elõször rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau
avatta fel.
 Széchenyi reformkoncepciójára jellemzõ volt:

- A reformokat az arisztokrácia vezetésével akart bevezetni. Az arisztokraták jó része azonban érzéketlen volt
törekvéseivel szemben, hiszen az nekik többet ártott, mint használt.
- Továbbá, Bécs együttmûködésével képzelte el a reformokat. Bécs azonban hátráltatta a folyamatot, Széchenyi
hite viszont az udvarban ennek ellenére sem rendült meg.
- Evolúciószerû lassú fejlõdést képzelt el, ám a jelentkezõ problémák túlságosan lelassították a
reformfolyamatokat. 1840-ben a reformellenzék élére a már radikálisabb Kossuth Lajos állt, és Széchenyi egyre
inkább a kormány felé sodródott.

Irói (közgazdasági) munkássága

- Hitel: 1830. január 28-án megjelent “Hitel” címû mûve. Ennek elõzménye 1828-as hitelkérelme volt. Egy
osztrák banktól akart kölcsönt (10000 Ft-ot) felvenni, ám kérelmét elutasították, mondván, hogy nincs kellõ
biztosítéka. A magyar nemesi birtokokat ugyanis a fiscalitás (a kincstár háramlási joga) és az õsiség törvénye
(aviticitas) miatt a birtokosok nem adhatták el birtokaikat, a család kihalása után pedig földjük visszaszállt az
uralkodóra (Ez 1351-tõl, Nagy Lajos óta így volt). A “Hitelben” Széchenyi a magyar gazdasági és politikai
életre koncentrált, tételét pedig így fogalmazta meg: “A magyar földesúr szegényebb, mint lehetne”.
A gazdaság fejlesztése tehát szerinte létkérdés, ugyanis a dekonjunktúra idõszaka a magyar nemesség nagy
részét fenyegette. A gazdaság tõkés átalakulásához azonban hitelre volt szükség, amit szinte lehetetlenné tett
az életben lévõ fiscalitás és az õsiség törvénye. Ezeket tehát el kell törölni, és biztosítani kell a nemtelenek
birtokvásárlási jogát (Jus proprietatis), melynek eredményeképpen a föld polgári tulajdonná válik. Ezen kívül
szorgalmazta a jobbágyfelszabadítást, melynek révén a parasztok felszabadulnak a földesúr gazdasági és
személyi fennhatósága alól. Ezt Széchenyi önkéntes örökváltság formájában képzelte el, vagyis a paraszt a
földesúr által megállapított összeg egyszeri kifizetésével válthatta volna meg magát. Ezután a paraszt
földjének tulajdonosává, vagy bérlõjévé vált volna. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a parasztok
birtokolnák az összes földet, ugyanis hatalmasak voltak ekkor a majorsági földek. A robotot pedig ezután a
parasztok a bérmunkával helyettesítették volna.
Széchenyi ezeket a reformokat az arisztokrácia vezetésével képzelte el, ehhez azonban növelni kellett a
közmûveltséget, mivel szerinte egy ország fejlettsége a kimûvelt emberfõk számától függ.
A “Hitel” megbolydította a magyar politikai életet: sokan támogatták, de számos ellenzõje is akadt, például a
konzervatívok, és a felvilágosult rendi nacionalista irányzatú csoportok. Az ellenzõk körébe tartozott például
gróf Dessewffy József is, aki “A Hitel czímû munka taglalatja” (1831.) mûvében bírálta Széchenyi munkáját.
István ugyanis élesen bírálta az arisztokráciát, ugyanakkor fenntartotta nekik a vezetõ szerepet. Dessewffy
attól félt, hogy a nemesi kiváltságok eltörlése veszélyeztetheti a nemzet stabilitását. Dessewffy a fõ
problémának a kettõs vámrendszert tartotta.

- Világ: Széchenyi erre válaszul adta ki “Világ” (itt világosság) címû munkáját, melyben részletesebben taglalta
nézeteit, fõleg a parasztságra nézve. Ezt tragikusan idõszerûvé tette az 1831-ben kitört felvidéki
parasztfelkelés.

- Stádium: 1833-ban látott napvilágot harmadik jelentõs mûve, a “Stádium”. Ebben végleg rendezi, és
pontokba foglalja gondolatait. Kifejti, hogy a reformokat három téren kell elvégezni:

 Gazdasági téren: hitel biztosítása (1.), az õsiség és a fiscalitás eltörlése (2-3.), a Jus proprietatis
bevezetése (4.), az infrastruktúra fejlesztése (8.) valamint az ipari szabad verseny biztosítása (9.)
 Társadalmi téren: a törvény elõtti egyenlõség biztosítása (5.), a törvényes pártvéd kialakítása (6.) és a
közteherviselés (7.) kialakítását akarta elérni, amely a társadalmi jogegyenlõséghez és a feudális
viszonyok eltörléséhez vezet.
 Politikai téren: ide sorolható a társadalmi téren tervezett összes újítás, valamint a magyar nyelv ügye
(10.), helytartótanács egyedüli irányításának elve (11.) és a nyilvánosság biztosítása a törvényhozás
minden területén (12.).

Széchenyi ezeket az újításokat a Habsburg Birodalmon belül képzelte el, irtózott minden elszakadási kísérlettõl és

radikalizmustól. Ennek arisztokrata származása volt az oka, és az, hogy Széchenyi látta, hogy nincs komoly esélyük

a magyaroknak a Habsburgok ellen.

A reform mozgalom kibontakozása

A 30-as években jellemzővé vált a reformmozgalmak kibontakozása, melynek külsõ és belsõ okai, feltételei is voltak.
 Külső okok: 1830-ban forradalom tört ki Párizsban, továbbá Lengyelországban és Belgiumban. A Szent Szövetség

ennek hatására meggyengült, s így Bécs enyhébb politizálásra kényszerült, s így a hazai politikai erők mozgástere

bővült.

Belső okok: Ezek világítanak rá a reformok szükségességére. Ilyen például Széchenyi “Hitel”-e, amely mozgásba

lendítette a hazai politikai közgondolkodást. Egy másik esemény is meghatározó volt, ez pedig az 1830 tavaszán

kibontakozott kolerajárvány volt. A fertőzést valószínűleg Galíciából hozták be. A betegség ellen nem tudtak

hatékonyan védekezni, ezért karanténokat és vesztegzárakat alakítottak ki, valamint Bizmuttal fertőtlenítették a

kutakat.

Probléma: A karanténok és vesztegzárak elzárták a felvidéki szlovák zselléreket az alföldi alakalmi

munkalehetõségektõl, s így az éhhalál fenyegette õket. Az elégedetlenség másik kiváltója a fertõtlenítõszer

szakszerûtlen adagolása volt. A bizmutport ugyanis néhol túladagolták, ami betegségekhez vezetett. Ezt a parasztok

úgy értékelték, hogy az urak meg akarják mérgezni a népet, s ezért több megyében is kaszára kaptak az elkeseredett

emberek. Ez egy parasztfelkelést eredményezett 1831-ben, ám ezt hamar leverték.

A nemesség azonban megrémült, hiszen világossá vált elõttük, hogy a könnyen befolyásolható parasztságot akár

ellenük is tudja fordítani az udvar. A reformok tehát elkerülhetetlenek voltak.

Az1832-36 évi országgyűlés két igen kellemes meglepetéssel szolgált: Az egyik Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós

nagyserű szereplése volt.

- Kölcsey Ferenc: Nemes, klasszikus jellem, aki két szóban foglalta össze programját: Szabadság és tulajdon!
- A testi erő és a bátorság mintaképe. A korábbi jó barát Széchenyit túlhaladva Kölcsey nézeteivel azonosította
magát!

A másik meglepetés pedig az örökváltság elfogadása volt, függetlenül a korábbi királyi vétótól!

Az 1839. évi országgyűlés (A tehetséges Dessewffy Aurél gróf fontolva haladó csoportja játszik itt fontos szerepet) ismét

elfogadta azörökváltságot, a szabad ipartelepítést és ami akkortalán alegfontosabb, az amnesztiát!

Most lépelőtérbe Kossuth Lajos!0

(Lovassy László őrülten, Wesselényi pedig vakon és összeomolva kapta vissza aszabadságát.)

További fontos események a 40-es években

- Ezekben az években Pest-Buda fokozatosan az ország középpontjává válik (A lakosság már eléri a 120 ezret).

Lényeges szerepet játszik ebben a Pesti Hírlap, hiszen a lapokba írt cikkeivel Kossuth modern politikai fegyverré
tette az újságírást.
- A kossuthi program lényege:
o Nemzeti függetlenséget!
o Társadalmi haladást!
 Örökváltságot!
 Iparosítást! (Védegyletet)
 Érdekegyesítést!
 Népképviseletet!
 Közteherviselést!

A közvélemény fokozatosan Kossuth mellé áll.

 - Az 1843-ban kezdődő országgyűlésen két dologban ismét előre léptünk:
o Törvénybe iktatták a nem nemesek birtokszerzési és hivatalképességi jogát.
o A magyart államnyelvnek mondják ki.

4% 3% magyar
8%
román
11% 42%
szlovák
német
horvát
13% rutén
19% egyéb

- A nemzetiségi kérdésben azonban változatlan minden!

Sajnálatos tévedés volt ez, hiszen a forrongó korban a nemzeti érzés nem csupán nálunk, hanem a
Magyarországon élő nemzetiségeknél is új életre kelt. És ahogy sértett bennünket Bécs korábbi németesítési
kísérlete, úgy sértette őket is az erős magyarosítási hullám.

Egy kidolgozott tétel ebben a témakörben 2001-ből:

A reformkor politikai és kulturális törekvései
A magyar történelem 1820-tól 1848-ig terjedő korszakát tekintjük reformkornak, melynek során a nemesség felvilágosult része
a nemzet életében haladó társadalmi és gazdasági változásokat, reformokat, próbált megvalósítani az akkori törvényes keretek
között, a vármegyegyűlések és az országgyűlés révén.
Ahhoz, hogy megérthessük a reformkor törekvéseit, meg kell vizsgálnunk a kort körülölelő időszakot, történelmi helyzetet is.
 Magyarországon az 1800-as évek első harmadában egy vékony, de érdekeit felismerő, követeléseit pontosan
megfogalmazó nemesi réteg alakult ki, amely a napóleoni háborúk következtében piacorientáltan kezdett el
gondolkodni, s megtapasztalta a feudális tulajdonrendszer gátjait. Felismerte, hogy hiányoznak a pénzgazdálkodás
intézményei, munkaerő pedig nem volt, mert a jobbágyokat kötötte a robot- és úrbéri kötelezettség.
 A nemesség felismerései révén egy, a közterheket egyaránt vállaló polgárokat egyesítő polgári nemzet állt össze. I. Ferenc
reakciós politikája pedig körükben egy ellenállási mozgalmat eredményezett, melynek két fő célja a Habsburgoktól való
elszakadás, a függetlenség elnyerése volt, valamint a polgári átalakulás megvalósítása, melynek alapvető feltétele a
jobbágyfelszabadítás. Kölcsey szavaival összegezve: "Jelszavaink valának: haza és haladás."
 Ebben a változásokra megérett korban a mozgalmas irodalmi élet hatalmas ösztönzésével segítette a politizáló
nemességet. Az akkori írók, költők és színészek legfőbb céljuknak a nemesség öntudatra ébresztését tűzték ki, méghozzá
a viszonylag újnak számító stílus, a romantika segítségével.
o Kölcsey munkássága jó példája az 1820 és 1830 közötti időszakra jellemző "irodalmi segítségadásnak". Hazánk
első számú költeménye, a Himnusz például az egyik fő műfaj, a líra vonásait hordozza, s ami még fontosabb, a
vers összehasonlítja a dicső múltat a jelen sivárságával, ösztönözve ezzel az embereket a jelen átformálására. A
mű egy gyors áttekintése a hősi múltunknak, a honfoglalástól kezdve, Mátyás király hadjáratain keresztül a
törökökig. Azonban utal Isten haragjából származó rosszra is, mint például a tatárjárásra, török megszállásra, majd
pedig a jelen borzalmainak bemutatásával elrettent és ezzel ösztönöz valami jobb új teremtésére.
o Szintén Kölcsey nevéhez fűződik az irodalmi népiesség program. Szerinte az ősi hagyomány az alapja a nemzeti
poesisnek, tehát ahol nincsen nemzeti hagyomány, ott a nemzeti költészet sem fejlődhet ki. A nemzeti
hagyományok gyökereit pedig a köznépi dalokban kell kutatni, tudhatjuk meg a Nemzeti hagyományok című
értekezéséből, amiben ezt ki is fejtette.
o Eme két cél fontosságának hangsúlyozása azonban az akkori drámaírók és az ő munkáikat előadó színészek érdeme
is, ugyanis ez az a kor, amelyben életre kelt a magyar nyelvű színjátszás. A második magyar nyelvű színtársulat,
az elődjével ellentétben, életben tudott maradni a fejlettebb német színjátszás mellett. Ugyan az eredetileg
kolozsvári színészeknek az első időszakban nagyon nehéz dolguk volt, hiszen nemigen volt hol játszaniuk,
meglehetősen kevés magyar vagy magyarra fordított darab állt rendelkezésükre, s ráadásul a közönségük is gyér
 volt. Tulajdonképpeni sikerüket Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című "eredeti vitéz játékának", illetve
az Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele című darabjának bemutatásának köszönhették, hiszen mindkét műben a
magyarok a saját nemzetük nagyságát, dicsőségét hallhatták a színpadról.
o A nagy színpadi sikerek Kisfaludy Károlyt is előtérbe helyezték, ő lett az irodalom vezéregyénisége, s az irodalmi
élet központja Kazinczy Széphalmáról áthelyeződött Pestre. A sikeren felbuzdulva néhány évvel később Kisfaludy
egy évenként megjelenő zsebkönyvet indított, egy nagyon tehetséges írógárdával, Aurora néven. Hamarosan,
Kazinczy támogatásával, pedig a Hébe látott napvilágot, mint az Aurora ellenzsebkönyve.
 Ezidőtájt, 1823-ban, sikerült a kormánynak megtörnie a nemesi ellenállást. A két fél közötti megegyezésre az 1825-ös
reformországgyűlés kínált alkalmat. A közel két évig tartó vita végén megismételték az 1791. évi, az ország különállását
kimondó törvényeket.
 Az új intézmények tették lehetővé a reformkor liberális nemesi ellenzékének, hogy a polgári átalakulást törvényes és
békés úton próbálhassa véghez vinni. Kompromisszum született az adó és az újoncszállítás ügyében, valamint a hazai
anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei szintén a gyökeres változások
szükségességét tudatosították).
 Azonban eme pontok eltörpültek a pozsonyi országgyűlés központi témája, a magyar nyelv ügyének megtárgyalása
mellett, melynek nagy előremozdítója Gróf Széchenyi István volt. Ő ugyanis birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta
egy tudós társaság megalapítására. Ezenkívül Hitel című munkája a polgári átalakulást segítette, hiszen Széchenyi ebben
a művében az átalakulás gazdasági-társadalmi programját foglalta össze.
o Ettől kezdve, kb. 1830-tól, az irodalom és a politika szoros házassága vette kezdetét, leginkább a romantikus triász,
Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály segítségével.
o Toldy az anyanyelven művelendő tudományok és szépművészetek támogatására, bevezetésére létrejött társaság, a
Magyar Tudós Társaság (későbbi Magyar Tudományos Akadémia) igazgatójaként vált nagy magyarrá, míg Bajza
a Pesti Magyar Színház (későbbi Nemzeti Színház) fejeként járult hozzá hazánk fejlődéséhez.
o Vörösmarty viszont inkább irodalmi munkásságával tűnt ki. Kölcseyhez hasonlóan neki is van egy műve, amely a
régi dicsőség illúziója (honfoglalás) és a törpe jelen közti kontrasztot emeli ki, ráadásul a két fő és jellemző műfaj
kombinációja, nemzeti eposz és líra is egyben. E mű, a Zalán futása, bizonyította a megújított magyar nyelv
életképességét, hiszen természetes hexameterei tanúsították, hogy a magyar nyelv mennyire alkalmas az antik
formák követésére.
o Azonban Vörösmarty alkotott egy másik és sokkal jelentősebb művet, ami sokkal inkább mutat valamiféle
hasonlóságot az ő és Kölcsey munkássága között. Ez a vers a Szózat. Kis nemzetünk másik nagy verse, mely
szintén végigkíséri népünk dicső, de olykor véres múltját, valamint előrevetíti a lehetséges jövőt, ami nagy
valószínűséggel a nemzeti pusztulás lesz. Tehát ez a költő is figyelmeztet, ha nem változtatunk, elbukunk.
Kölcsey nemzeti hagyomány-programját pedig Vörösmarty a német tündéries drámát a hazai népmesei
hagyományokkal ötvöző Csongor és Tünde című mesejátékával követte.
Vörösmarty a Kisfaludy Társaság megalakulása után nem sokkal hozta létre saját asztaltársaságából a Nemzeti kör
(később Ellenzéki kör) néven futó irodalmi egyletet. Eme társaság segítségével szerkesztette Vörösmarty 4 éven
keresztül a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletét, a Koszorút.
o Azonban ezzel nem tett a költő egyedi dolgot, hiszen akkoriban rengeteg rangos irodalmi folyóirat működött, mint
például az Athenaeum, a Figyelmező, a Kritikai Lapok valamint Kossuth Lajos jelentős folyóirata az Országgyűlési
Tudósítások.
 Kossuth már az 1832-36-os pozsonyi diétán történő eseményeket jutatta el újságja hasábjain keresztül az érdeklődőkhöz.
 Ez az országgyűlés a várakozásokhoz képest szerény eredményeket hozott. Ugyan a nemesség adómentességi
privilégiuma megszűnt, hiszen a később megépített Lánchídon a nemeseknek is kellett hídpénzt fizetni. Eredménynek
könyvelhető el a liberális eszmék széles körű megismertetése és az, hogy a törvények hivatalos nyelve a magyar lett.
 A legfontosabb kérdés, a jobbágykérdés majdhogynem megoldatlan maradt, Ugyanis az önkéntes örökváltság
engedélyezésének valamint a jobbágyok személy-és vagyonbiztonságának garantálásának törekvései mind sorra elbuktak.
Azonban az országgyűlés egyre erősebben követelte a jobbágyfelszabadítást és ezért a bécsi kormány úgy döntött, hogy
feloszlatja az országgyűlést és az ellenzék ellen politikai pereket indít.
Másfél évtized országgyűlésein e polgárosulni vágyó nemesség véghez viszi a fokozatos polgárosodás törvényeit: a
jobbágyterhek leépítését, majd az örökváltság lehetőségét, a pénzforgalom, hitelnyújtást segíteni akaró váltótörvényt,
a kereskedelmi, a szabad gyáralapítást kimondó törvényeket. És megindul a városiasodás annak kulturális és politikai
fejlődésével egyetemben.
 A trianoni békeszerződés

1. A magyar békedelegáció
 1920. január: A magyar békedelegáció megérkezik Párizsba
- vezetők: gr. Apponyi Albert, gr. Teleki Pál
- feladat: reflektálniuk kell a konferencia által már 1919.
tavaszán elkészített tervekre
 A delegáció célja:
- etnikai, történeti, földrajzi és gazdasági érvekkel
bizonyítani a történeti Magyarország egységét
- gr. Apponyi francia nyelvű beszéde + gr. Teleki „vörös
térképe”

2. A döntéshozatal szempontjai
 Az antant elsősorban a szövetségesek igényeit akarja kielégíteni
 Szándékosan eltúlozzák az igényeket, hogy a határhúzás
kompromisszumnak tűnjön
 Érdemben a magyar delegáció nem befolyásolhatja a döntést,
egyedül a Sopron környéki népszavazást (1921) tudja elérni.
 A magyar delegáció 1920. jún. 4-én aláírja a békeszerződést.

3. Területi és etnikai következmények:

 202.000 km2 helyett 93.000 km2 (kisállamiság)
 18,2 M lakos helyett 7,9 M fő
 Romániához: Erdély, Partium, Kelet-Bánság
 Csehszlovákiához: Felvidék, Kárpátalja (!)
 Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Nyugat-Bánság, Muraköz,
Dél-Baranya, Bácska
 Ausztriához: Őrvidék (Burgenland)
 A magyarság 30%-a (3,3 M fő) idegen fennhatóság alá kerül
- színmagyar területeket is elcsatolnak, amelyek közvetlenül
a határ mellett húzódnak (indokolhatatlan)
- állandó atrocitások, a kisebbségvédelmi pontokat nem
tartják be, kb. 400.000-en költöznek át az anyaországba
 Magyarország nemzetállammá válik (92%), a szomszédos államok
viszont multinacionálisak, de ők is nemzetállamok akarnak lenni (a
19. századi magyar törekvések másolása)

4. Természetföldrajzi következmények:
  Medenceállamból medencefenéki állam: kiszolgáltatott a
vízgazdálkodásban, árvízvédelemben
 A hegységperem elvesztésével az ország határai
természetföldrajzilag védtelenek: az ország geostratégiai és
geopolitikai helyzete radikálisan leromlik.
 A tájszerkezetben az új országterület felét kitevő Alföld
felértékelődik.

5. Településföldrajzi következmények:
 A megyerendszer teljesen átalakul (63 vármegyéből 10 területe
marad érintetlen)
 Jelentősen megnő a népsűrűség, mert az alacsony népsűrűségű
peremterületeket csatolják el (a Föld 8. legsűrűbben lakott országa
lett)
 Budapest súlya jelentősen megnőtt a városszerkezetben – jelentős
nagyvárosok alig maradtak. Az ország lakosságának 11,6%-a
Budapesten él.
 Fejlődésképtelen határ menti városok, amelyeknek az egykori
regionális központot kell pótolniuk.

6. Gazdasági következmények:
 A gazdasági szerkezet aránytalanná válik
 Mezőgazdaság:
- az erdőterületeknek csak a 11%-a marad meg
- a szőlőterületek nagysága aránytalanul magas (eredeti
62%-a)
- nem marad magashegyi legelő
 Ipar:
- jelentős nyersanyagforrások vesznek el (fa, szén, vasérc,
só)
- Az ipari kapacitás túl nagy, kihasználatlan
- A korábbi ipari termelésnek csak 56%-a marad meg.
- A kohászat importra szorul (a borsodi kohászati
központban a vasérc a határon túlra kerül, a borsodi
iparvidéket kettévágták)
 Infrastruktúra:
- A Budapest központú vasúti fővonalakat keresztező
transzverzális vonalakat elcsatolják (Szatmárnémeti-
Nagyvárad-Arad)
 - Megszűnik a tengerhajózás (549 hajós flotta)
 Kereskedelem:
- A 18. század óta egységes birodalmi piac megszűnik
- Magyarország biztos piacokat veszít el
- Magyarország importra szorul, de a szomszédos országok
elzárkóznak a kereskedelemtől.

7. Katonai előírások
 Az általános hadkötelezettséget megszűntetik
 A hadsereg létszáma maximum 35.000 fő toborzott katona lehet.
 Páncélos egységeket nem tarthat az ország, tankot, repülőt nem
gyárthat.
 Az esetleg mégis bekövetkező mozgósítás nehezítése: sínpárok
felszedése.

8. Jóvátétel
 1921-től 30 évig kell fizetni, az összeget egyelőre nem határozzák
meg.

9. Belpolitikai következmények
 „trianoni trauma”, Trianon-sokk, Trianon-szindróma
 Egyetlen politikai erő sem fogadja el, mindenkinek célja a revízió
- békés
- fegyveres
- teljes
- részleges
 A jobboldali politikai erő a kommunistákat és a zsidókat teszi
felelőssé Trianonért.
A nemzetiszocializmus Németországban

A nemzetiszocialista ideológia

1. Adolf Hitler (1889-1945)

- Braunau am Inn (Osztrák-Magyar Monarchia), apja középosztálybeli

vámhivatalnok
- Középiskola: Linz. Önfejű, kevésbé szorgalmas, csak történelmet
hajlandó tanulni.
- Bécs: nem veszik fel a bécsi képzőművészeti főiskolára
 értelmiségellenes
 zsidóellenes (Karl Lueger bécsi főpolgármester)
  az I. világháború kitöréséig nyomorog
- Osztrák-magyar állampolgársága ellenére a német hadseregbe
jelentkezik.
- Több háborús kitüntetést szerez, kiváló katona.
- A háború után 1919-ben Münchenben tagja lesz az Anton Drexler és
Karl Harrer által alapított Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak
(Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei - NSDAP). 1921-ben
átveszi a párt vezetését.
- Az 1923-as sikertelen müncheni sörpuccs után 13 hónapot börtönben
tölt, ekkor írja Mein Kampf (Harcom) c. könyvét, amit a náci
mozgalom „bibliájának” tartanak.
- Hitler tisztában van azzal, hogy elveit csak a hatalom birtokában
valósíthatja meg, ugyanakkor azt is tudja, hogy a hatalmat törvényes
úton, a nép által is meg tudja szerezni.

2. A nemzetiszocializmus ideológiai gyökerei

- Szociál- és nacionáldarwinizmus:
 Arthur Gobineau: Értekezés az emberi fajok egyenlőtlenségéről
 Társadalmak és népek közötti létharc
- Térelmélet (Lebensraum = élettér)
 A nemzet fennmaradása a lakosság és a terület növekedésétől
függ
 A német nép fennmaradásához elsősorban keleti irányú
terjeszkedésre van szükség
 Cél: valamennyi német egy államban való egyesítése
(pángermanizmus)
- Német népi mozgalom (völkisch mozgalom)
 Régi germán hagyományok és mondavilág
- Tömegpszichológia
 A tömeg befolyásolható komformitás) és igénylik, hogy vezessék
- Fajelmélet
 A fajok között természeti eredetű, biológiai értékkülönbségek
vannak
- Antiszemitizmus
 Zsidók világméretű összeesküvése

3. A Hitler-féle nemzetiszocialista ideológia

- Szélsőséges szociáldarwinizmus
  Az emberi fajok (rasszok) létharcot vívnak egymással és a
gyengébb kipusztul
- Fajelmélete
(1.) kultúrateremtő fajok (germánok, elsősorban a németek)
(2.) kultúrahordozó fajok (szlávok, magyarok)
(3.) kultúraromboló fajok (zsidók, romák, négerek)

(A) Felsőbbrendű fajok: uralkodó németek + másodrendű

rokon népek
(B) Rabszolga népek: szlávok, magyarok
(C) Kiirtandó népek: zsidók, romák
- Antiszemitizmusa
 A zsidók a legveszélyesebbek, mert mindenhol és minden
társadalmi rétegben jelen vannak.
- Élettér-elmélet: - Lebensraum
 A versailles-i határok fennmaradása a német faj pusztulását fogja
okozni.
- Vezérkultusz
 Az ideológia megvalósítására csak különleges képességekkel
rendelkező vezető alkalmas, akinek viszont a nép feltétlen
engedelmességgel tartozik (Führer = vezér)
- Más politikai elvek teljes megvetése
 Liberalizmus, humanizmus, kereszténység, szocializmus,
kommunizmus és kapitalizmus elvetése.
- Az erő kultusza és szimbólumai
 Általában ókori szimbólumokhoz nyúl vissza: birodalmi sas,
szvasztika, Heil Hitler
 Sturmabteilung (SA) + Schutzstaffel (SS) + Gestapo
- Világhódító terv
(1.) Európa németjeinek egyesítése
(2.) Európai német dominanciájú birodalom
(3.) Német világbirodalom
- Demagógia
 Tudatos félrevezetés a politikában
 Hazug ígéretek, érzelmi ráhatás, előítéletek kialakítása, közös
ellenségkép
- Antibolsevizmus – a bolsevizmus osztályban és nem nemzetben
gondolkozik

- Übermensch- emberfeletti ember , a német vezetésre termett, többi

nép csak kiszolgálója lehet
 -

A totális diktatúra Németországban

1. Hitler hatalomra kerülése

- előzmények:
1918 nov. 3. kieli matrózlázadás, nov.9 II. Vilmos császár Hollandiába
menekül  demokratikus köztársaság  szoc. demokr. kormány-
Ebert- kormányfő
- forradalmi hullám Berlinben, Bajorországban

- alkotmányozó gyűlés – Weimar

új alkotmány – polgári demokratikus rendszer, szövetségi köztársaság
- 1919 Berlin – kommunisták hatalomátvételi kísérlet
- 1919-1923 nem fizették a jóvátételt ( 132 milliárd német márka)
- puccskísérletek
- 1925 – Hindenburg – birodalmi elnök
- 1925 locarnói szerződés : garantálta német-belga, német-francia
határokat
- 1932. Az NSDAP megnyeri a választásokat
 A válság éveiben még azok is Hitlert támogatják, akik egyébként
nem rokonszenveznek a nácikkal.
 világos program + tömegtámogatás + katonai erő
 „A nácik teremtsenek rendet, majd tűnjenek el”.
- 1933. jan. 30. Paul von Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá
(kormányfő) nevezi ki Hitlert.

2. A korlátlan egyszemélyi hatalom megszerzése

- Az 1932-es választásokon a párt nem szerzett abszolút parlamenti

többséget, így egy ideig koalícióban kell kormányoznia
- 1933. febr. 27. Tisztázatlan körülmények között leég a Reichstag
épülete. A kommunistákat vádolják meg szándékos gyújtogatással.
(Dimitrov-per):
- George Dimitrov bolgár kommunista pere – Moszkvába megy, hirdeti a
fasizmus veszélyét
- A kommunista pártot betiltják.
- 1933. márc.
A Reichstag megszavazza a Felhatalmazási törvényt: A kormány 4 évig
rendeleti úton kormányozhat, vagyis nincs szüksége parlamenti
jóváhagyásra az intézkedéseihez.
 - 1933 folyamán a pártokat feloszlásra kényszerítik: az év folyamán
egypártrendszer jön létre.
- A szakszervezetek helyére megszervezik a Német Munkafrontot.
- Az NSDAP belső megtisztítása:
 Az SA Ernst Röhm vezetésével több százezres tagsággal
rendelkezett. Ők a náci program szocialista elemeinek
megvalósítását követelik, például a nagytőke korlátozását.
 Ezt nem lehet megtenni, mert Hitlert ekkor a nagytőkések is
támogatják.
 1934. jún. 29-30. „Hosszú kések éjszakája”:
~ SA vezetők elfogása és kivégzése koncepciós perben SS (
vezető: Heinrich Himmler) és Gestapo által
~ Politikai ellenfelek likvidálása (pl. Strasser)
- A tisztogatások következtében az SA és a Gestapo is Hitler közvetlen
vezetése alá kerül.
- 1934. Meghal Hindenburg birodalmi elnök (köztársasági elnök).
Helyére Hitlert jelölik:
 pártelnök + köztársasági elnök + kormányfő + a hadsereg
főparancsnoka (Vezér és birodalmi kancellár) ( elnöki címet
beolvasztotta a führeri tisztségbe)


három alappillér : propaganda, erőszak, gazdasági sikerek

3. A náci totális állam jellemzői

- „Ein Volk, ein Reich, ein Führer”. Harmadik Birodalom

- Mindenkire kötelező, egységes ideológia
- Egy tömegpárt (NSDAP)
- Az állami terror intézményei
 SS + GESTAPO (Heinrich Himmler)
 koncentrációs táborok (gyűjtőtábor)
Az elsőt Dachauban hozzák létre 1933-ban a politikai
ellenfelek számára
- Sajtómonopólium és propaganda: Joseph Goebbels: népfelvilágosítási
és propagandaügyi miniszter
 Az emberi élet valamennyi területére kihat
 Széles tömegek számára elérhető, közérthető, címszavakat
használ
 Sajtó, rádió, film
 Cenzúra (a művészeti alkotásokat maga Hitler szelektálja)
 Hatalmas népünnepségek, felvonulások
  Könyvégetések (Thomas Mann, Heinrich Heine, Sigmund Freud,
Jack London, Einstein
 1936-os berlini olimpia (cél az árja faj felsőbbrendűségének
bizonyítása)
- Központilag irányított gazdaság
- Új közigazgatási rendszer (Gau, Gauleiter)
- Ideologizált oktatás: árja-tanulmányok, freneológia, eugenika
- Eutanázia-program
- Hitlerjugend
- Keresztényellenesség

4. Gazdasági élet

- A gazdasági problémák megoldása kulcskérdés a náci rendszer

stabilizálása szempontjából
- Erősödő állami beavatkozás, munkahelyteremtés (autópálya,
Volkswagen)
- 1934-től Hermann Göring vezetésével 4 éves terv (főleg a fegyverkezés
miatt)
* 1939-re megszűnik a munkanélküliség
* autó, repülő, vegyipar
- Jelentős szociális juttatások

5. Az antiszemita program 1939-ig

- „Ha nem volna zsidó, fel kellene találnunk. Az embernek látható

ellenségre van szüksége.”
- A közös gyűlölet csoportalkotó és csoporterősítő tényező
- Az antiszemitizmus 1933-tól van jelen az állami életben
- 1935. nürnbergi faji törvények a „német vér és becsület védelmében”
 a zsidókat megfosztják az alapvető emberi jogoktól
 a zsidókat megfosztják német állampolgárságuktól
 megtiltják az árják és zsidók közötti szexuális kapcsolatot
- 1938. nov. 9-10. Kristályéjszaka
 az első állam által is támogatott fizikai fellépés a zsidók ellene
 az SA zsidókat gyilkol és üzleteket ver szét
 a károkat a zsidókkal fizettetik meg.

6. A legfontosabb vezetők

- Hermann Göring (légügyi miniszter), Joseph Goebbels (propaganda),

Heinrich Himmler (belügyminiszter, SS vezető), Rudolf Hess (Hitler
 helyettese az NSDAP-ben), Joachim von Ribbentrop
(külügyminiszter), Albert Speer (fegyverkezési miniszter), Adolf
Eichmann (Az Endlösung vezetője)

7. A fasizmus és a nácizmus különbsége

- A fasizmusban Olaszország német megszállásáig nincs jelen a

fajelmélet
- Mussolini Hitlerrel szemben nem tölt be államfői tisztséget
- A fasizmus nem egyház- és vallásellenes
- Mindkettőben megtalálható a vezérkultusz, a diktatúra dicsőítése, az új
világrend létrehozásának igénye, a történelmi múlt iránti rajongás, a
birodalomépítési vágy.

8.
- 1933 kilép a Népszövetségből
- 1935 általános hadkötelezettség
- 1935 Saar-vidék visszakerült Németországhoz- népszavazással
- 1936 március a német haderő bevonult a rajnai demilitarizált övezetbe és
fegyverkezési programot hirdetett
- 1938 március 12-13 . Anschluss – Ausztria megszállása
- 1938 szeptember 29-30. Müncheni egyezmény: Hitler, Mussolini, Dalaider és
Chamberlain engedélyével Csehszlovákiát feldarabolták cseh-morva területek
Németországhoz kerültek , Felvidék magyar terület
Szlovákia fasiszta bábállam Tisó vezetésével

A II. világháború előzményei

1. A német külpolitika irányváltása

 1933. Németország kilép a Népszövetségből (jelzés: meg akarja sérteni a versailles-i
pontokat).
o hadsereg fejlesztése
o általános hadkötelezettség
o modern fegyvernemek (1935-től)
 1935. Saar-vidéki népszavazás: Németországhoz akarnak csatlakozni
 A Nyugat az engedmények politikáját választja, ezzel akarják elkerülni a
Németországgal való konfliktust.
 1936. Németország megszállja a demilitarizált Rajna-vidéket, ezzel megsérti a
locarnói egyezményt.
2. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: szövetségi rendszerek
 Franciaország a biztonsági rendszerének összeomlását tapasztalja.
o Ezért 1934-től a SZU-hoz közeledik.
 Segíti ebben a Komintern (szovjet irányítású nemzetközi kommunista
szervezet)
 Népfrontpolitika: kommunista pártok ideiglenes szövetsége a polgári
pártokkal a szélsőjobb ellen.
 Olaszország:
o A ’30-as évek közepéig szemben áll Hitlerrel (Közép-Európa vitatott
érdekszféra)
 Mussolini megfenyegette Hitlert, hogy Anschluß esetén beavatkozik
 1936-tól a gyarmati tervek megvalósításához szüksége van
Németországra (az olasz hadsereg túl gyenge).
o 1936. német-olasz megállapodás: Berlin-Róma tengely kialakulása
 külpolitika összehangolása
 1936. német-japán szövetség: Antikomintern Paktum
o Nem a SZU, hanem a Komintern ellen jön létre, de a titkos záradék tartalmazza,
hogy ha valamelyik fél háborúba keveredik a SZU-val, a másik fél nem
támogatja a SZU-t.
 1936. spanyol polgárháború: a világháború főpróbája
 1937. Olaszország csatlakozása az Antikomintern Paktumhoz (Berlin-Róma-Tokio
tengely = tengelyhatalmak)
 1939. Német-olasz háborús szövetség: Acélpaktum
o Katonai együttműködés támadó háború esetén is.
 1940. Német-olasz-japán Háromhatalmi Egyezmény
o Érdekszférák felosztása (Európa + Távol-Kelet)
o 1940. Mo., Szl., Rom., Bulg., Jug. csatlakozása

3. Németország külpolitikai sikerei

 1938. Hitlernek sikerül kikényszerítenie az Anschlußt (Ausztria népszavazást írt ki, de
az eredmény kihirdetése előtt a német hadsereg bevonult).
 1938. Hitler bejelenti Németország igényét Csehszlovákia németek által lakott
területeire. Magyarország a magyarok által lakott területekre.
 Franciaország és Nagy-Britannia kezdeményezésére összeül a Müncheni Konferencia.
Itt Hitlerre bízzák Csehszlovákia sorsát.
 1938-1939-ben Csehszlovákia megszűnik, 1939-ben Szlovákia német támogatással
kikiáltja függetlenségét. A többi területre a német hadsereg és a magyar hadsereg vonul
be (I. bécsi döntés értelmében).
 A nyugati államok még ekkor sem akarnak beavatkozni.
 + Olaszország 1939: Albánia lerohanása

4. A háború előkészítése
 Németország következő célpontja Lengyelország
o OK: I. világháború előtti német határok + keleti élettér
o Németország követeli Danzig átadását, Lo. ezt elutasítja.
o Nagy-Britannia, Franciaország és a SZU nem tudnak megegyezésre jutni
egymással Lengyelország megsegítésének ügyében. Ha németellenes
 szövetséget kötnének, és háború robbanna ki, a SZU-nak át kellene lépnie a
lengyel határt, de ehhez Lo. nem járul hozzá.
o Hasonló okok miatt a SZU attól fél, hogy háború esetén egyedül, szövetséges
nélkül kellene szembenéznie Németországgal.
 A Molotov-Ribbentrop paktum (1939. aug. 23.)
o Nyilvános része egy Németország és a SZU közötti megnemtámadási szerződés
o Titkos záradék: Kelet-Európa felosztása
 Lengyelországon osztozik a két nagyhatalom
 Finnország, Észtország, Lettország és Besszarábia a szovjeteké
o Következmény: Németország nem kényszerül kétfrontos háborúra, ha
Lengyelország megtámadása miatt a nyugati államok hadat üzennének.
 A háború kirobbantásának napját Hitler 1939. szeptember 1-jére tűzi ki.

I. szakasz: A német támadás és a háború kiterjedése

1939-1941
1. Lengyelország lerohanása: 1939. szept. 1. – 1939. szept. 28.
 1939. szept. 1. 04:45. Szárazföldi, tengeri és légi támadás indul Lengyelország ellen
o Ürügy: Németország öntámadást hajt végre (köztörvényes német bűnözők
lengyel katonai egyenruhába öltözve támadást intéznek a német Gleiwitz város
rádióállomása ellen).
 A Wehrmacht 2 hét alatt teljes katonai győzelmet arat a lengyel hadsereg felett.
 1939. szept. 17. A Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében a SZU is
támadást indít Lengyelország ellen.
 1939. szept. 28-ra megtörténik Lengyelország 4. felosztása, az állam megszűnik
létezni.

2. A furcsa háború: 1939. szept. – 1940. ápr.

 Lengyelország megtámadásának hírére 1939. szept. 3-án Nagy-Britannia és
Franciaország hadat üzen Németországnak.
 A nyugati fronton nem kezdődnek hadmozdulatok.
 Bár a franciák jelentős erőkkel (számbeli fölény) rendelkeznek és angol expedíciós
alakulatokra is számíthatnak, inkább a védelemre rendezkednek be és nem lépik át a
Maginot-vonalat.
 Egyelőre Hitler sem akar nyugat felé támadni, Lengyelországgal van elfoglalva.
 Furcsa háború: a felek között hadiállapot van érvényben, de fegyveres konfliktusra,
hadműveletekre nem kerül sor.

3. A szovjet „biztonsági zóna” kiépítése: 1939. szept. – 1940. júl.

 A SZU biztonsági zóna kiépítését kezdi meg Kelet-Európában a kis országok
elfoglalásával.
 Finnország nem hajlandó a követelt területeket átadni: szovjet-finn háború. 1939.
novemberében a finnek megállítják a szovjeteket, 1940-ben viszont jelentős területeket
veszítenek.
 1940-ben Lettország, Észtország és Litvánia önként csatlakozik.
 1940. július. Besszarábia elfoglalása: Moldovai Szovjet Köztársaság.

4. Észak-Európa lerohanása: 1940. ápr. – 1940. máj.

  Lengyelország lerohanása után Németország számára a következő célpont Észak-
Európa.
 1940. ápr. Dánia harc nélkül megadja magát és 2 nap alatt megszállás alá kerül.
 Norvégia 2 hónapig tud ellenállni angol és francia segítséggel. A norvég kormány
elmenekülése után Vidkun Quisling lesz miniszterelnök, aki törvényes felhatalmazás
nélkül átadja az országot a németeknek – quisling = náci megszállókkal együttműködő,
kollaboráns, hazaáruló.

5. Nyugat-Európa lerohanása: 1940. máj. – 1940. jún.

 1940. máj. 10. Hollandia, Belgium és Luxemburg semlegességét megsértve 2,7 M fős
német hadtest indul Franciaország ellen.
 Északi irányból támadva kikerülik a Maginot-vonalat és az Ardennek irányából
benyomulnak Franciaországba.
 Ezzel elvágják egymástól a brit és francia erőket, a német páncélos hadosztály a La
Manche irányába indul.
 A szövetséges haderő teljes pusztulását az akadályozza meg, hogy a német hadsereg
május 24-én ismeretlen okból megáll Dunkerque előtt: a brit flotta 300.000 brit-francia
katonát menekít át Angliába.
 Ezután sor kerül a Maginot-vonal mentén maradt francia erők bekerítésére és
legyőzésére. A francia hadsereg nem ismeri a modern hadvezetést.
 1940. jún. 14. A Wehrmacht bevonul Párizsba.
 1940. jún. 22. Franciaország feltétel nélkül kapitulál, a fegyverszüneti egyezményt a
compiegne-i erdőben írják alá, Hitler jelenlétében.
o Franciaország nagyobb része német megszállás alá kerül
o DK-en kollaboráns vazallus állam jön létre Vichy Köztársaság néven, Pétain
marsall vezetésével, aki diktátorként gyakorolja a hatalmat.
 Következmény: EURÓPA JELENTŐS RÉSZE HARC NÉLKÜL LESZ
HITLERÉ, AMIVEL RÁADÁSUL NÉMETORSZÁG HADIIPARI
POTENCIÁLJA NŐ.

6. Az angliai csata: 1940. júl. – 1940. szept.

 1940. nyarán a SZU mellett már csak Britannia áll szemben Hitlerrel (Az USA még
semleges).
 Nagy-Britanniának nincs szövetségese, Pétain marsall nem hajlandó elárulni
Németországot: „A szövetség Nagy-Britanniával annyi, mint szövetség egy hullával”.
 Hitler is gyengének tartja Nagy-Britanniát, de nem akar az elfoglalásával vesződni, ha
a britek szabad kezet adnak neki a kontinensen.
 A Chamberlaint 1940. máj. 10-én váltó Winston Churchill erre nem hajlandó, háborút
akar.
 A német szárazföldi invázió csak teljes légi biztosítás mellett lehetséges, így első
lépésként a brit légierőt kell megsemmisíteni.
 1940. júl. „oroszlánfóka hadművelet”.
o Royal Air Force – Luftwaffe
 1940. szept. Hitler elhalasztja az angliai inváziót.

7. Balkáni és afrikai hadműveletek: 1940. jún. – 1941. ápr.

 1940. szept. Háromhatalmi Egyezmény
o Németország, Olaszország, Japán – érdekszférák elhatárolása
  1940. jún. Olaszország belép a háborúba (Angliának és Franciaországnak üzen hadat).
o A francia fronton alig tud sikereket elérni
o 1940. szept. Olasz-Líbiából Egyiptomot támadja
o 1940. okt. Albániából Görögországot támadja
o Kínos kudarcok
 Hitler kénytelen megsegíteni Olaszországot a Balkánon és Afrikában is.
o 1941. febr. Német Afrika-hadtest (Rommel)
o 1941. ápr. 6. Jugoszlávia majd Görögország megtámadása.
o 1941. május elejére Jug. és Gr.o. is megszállás alá kerül.
 Kialakul Hitler legyőzhetetlenségének mítosza.

8. A SZU megtámadása
 1941. jún. 22. Kezdetét veszi a Barbarossa-terv.
o Leningrád, Kijev és Moszkva irányában 3 német seregtest indul el (3 M katona,
4000 páncélos, 2000 repülőgép)
o Olasz, román és magyar segédcsapatok
 Sztálint váratlanul éri, nem hitt Churchill figyelmeztetésének.
o Hitler és Anglia is 2 hónapot jósol a SZU-nak.
 Gyors német előrenyomulás, nagy területek elfoglalása.
 1941. szept. Megkezdődik Leningrád 900 napos ostroma (a városban 1M ember hal
éhen).
 1941. szept. Kijev és Odessza eleste.
 1941. okt. A németek elérik Moszkvát.
 1941. dec. 5. A szovjetek ellentámadást hajtanak végre Moszkvából kiindulva
o 100 km-rel nyomják vissza a német frontot („téltábornok”)
o Megbukik a német villámháborús terv

II. szakasz: A fordulat évei

(1941. dec. – 1943. júl.)

1. Japán és az USA belépése: 1941.

 Az USA a háború kirobbanásakor kinyilvánítja semlegességét.
 Ugyanakkor anyagilag igyekszik hasznot húzni a háborúból a fegyvereladások révén
(cash and carry – készpénzért!).
 Az 1940-es évek végére az USA belátja, hogy Hitler az egész világot veszélyezteti: a
Szövetségesek győzelme amerikai érdek is.
 Amikor a briteknek elfogy a pénze, aláírják a kölcsönbérleti törvényt: az USA
lényegében ingyen ad fegyvert (1945-ig 50Mrd D értékben).
 Az angliai csata kudarca után a németek amerikai szállítóhajókat is támadnak.
 1941. aug. Churchill és Roosevelt aláírja az Atlanti Chartát:
o német hódítások elítélése
o háború utáni világ demokratikus alapelvei (ha a Szövetségesek győznek)
o nemzetek önrendelkezése
o annexió nélküli béke
o új nemzetközi világszervezet felállítása
 Az USA hadba lépését végül Japán fogja kiprovokálni.
o Az USA a ’30-as évek óta tiltakozik a japán terjeszkedés miatt
o Az USA embargót hirdet Japán ellen, amelynek nincs nyersanyaga, ugyanakkor
fegyverkezni kezdett.
 o Japán 1941-ben megnemtámadási egyezményt köt a SZU-val (német mintára)
o 1941. dec. 7. Pearl Harbor (USA csendes-óceáni flottabázisa – Japán belépése.
o 1941. dec. 8. Az USA hadat üzen Japánnak és ezzel belép a világháborúba.

2. A fordulat éve: 1942.

 A szovjet hadszíntér:
o A moszkvai kudarc után a németek Sztálingrád irányába vonulnak (cél: bakui
olajmezők)
o A szovjetek erőltetett iparosításba kezdenek, amit az amerikai kölcsönbérleti
egyezmény támogat.
o A németek 1942 nyarán megkezdik Sztálingrád ostromát, a II. magyar
hadsereget ekkor indítják el a Don-folyóhoz.
o A németek Paulus tábornok vezetésével a város jelentős részét elfoglalják.
o 1942. nov. Zsukov marsall ellentámadással bekeríti a Sztálingrádban rekedt
Paulust (250.000 fő). Hitler visszavonulási tilalmat rendel el.
o 1942. decemberében a Donnál is szovjet ellentámadás indul, 1943. jan. 12. a II.
magyar hadsereg megsemmisülése.
o 1942. febr. 2. Paulus megadja magát.
 Az afrikai front:
o Tengerpart és sivatag közötti 100 km-es sávban zajlanak a hadműveletek
o 1942. májusig: Rommel német-olasz seregei Egyiptomban eljutnak El-
Alamein-ig (Kairó és a szuezi csatorna kerül veszélybe).
o 1942. okt. 23. Montgomery brit tábornok vezetésével megindul az
ellentámadás, majd novemberben Eisenhower tábornok vezetésével partra
szállnak Afrikában az amerikaiak is („Fáklya-hadművelet”).
o A németek helyzete ezzel kilátástalanná válik
 Az Atlanti-óceánon zajló tengeri csatákban a németek sikereket érnek el.
 Csendes-óceáni front:
o 1942. elején jelentős japán előrenyomulás (Fülöp-szk., Indonézia)
o A Midway-szigeteknél a japánok kísérletet tesznek az amerikai flotta
elpusztítására
 1942. jún. 3-7. tengeri és légi csata: súlyos japán vereség
 Következmény: 1942 KÖZEPÉIG MÉG A TENGELYHATALMAK NYOMULNAK
ELŐRE, MAJD AZ ÉV KÖZEPÉTŐL A SZÖVETSÉGESEKÉ A
KEZDEMÉNYEZÉS. A FORDULAT A MIDWAY-I CSATÁVAL KEZDŐDIK.
o Ok: a szövetségesek anyagi fölénye + nekilendülő amerikai hadiipar.
3. A Szövetségesek előretörése: 1943.
 Afrikai front:
o El-Alamein: jelentős szövetséges győzelem, utána folyamatos német
visszavonulás
o 1943. május: A Német Afrika-hadtest megadja magát.
o Ezzel a Földközi-tenger a szövetségesek ellenőrzése alá kerül, így lehetővé válik
a szövetséges haderő európai partraszállása.
 Csendes-óceáni front:
o A midway-i csata után szigetháború kezdődik („Békaugrás hadművelet”)
Nimitz tengernagy és MacArthur tábornokok vezetésével. A szövetségesek
jelentős sikereket érnek el.
 Keleti front:
o A sztálingrádi győzelem után megkezdődik a szovjet ellentámadás.
 o 1943. júl. 5. – júl. 12. Kurszk: a II. világháború legnagyobb tankcsatáját a
szovjetek nyerik meg.
o 1943. nyári offenzíva: Közép-Oroszország felszabadítása
o 1944. januárjára a szovjet hadsereg eléri a lengyel határt, sikerül Leningrádot is
felszabadítani.
 A szicíliai partraszállás:
o 1943. jan. Casablanca
 Churchill és Roosevelt találkozója
 Döntés születik az európai partraszállásról, melynek helyszíne Szicília
 Elhatározzák, hogy 1944-ben kerítenek sort Franciaország
felszabadítására
 A háborút a németek feltétel nélküli megadásáig kell folytatni
o 1943. júl. 10. Angol-amerikai partraszállás Szicíliában
o 1943. júl. 25. A Fasiszta Nagytanács leváltja Mussolinit, majd letartóztatják.
o A németek erre a hírre váratlanul megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.
o Német kommandósok kiszabadítják Mussolinit, aki északra menekülve
megszervezi a Salói Köztársaságot
o A németek kiszorítása Olaszországból nagyon lassan halad („csigaoffenzíva”).
Legjelentősebb harcok Montecassino ostrománál.
o 1943. szept. Olaszország aláírja a fegyverszünetet, de a német alakulatok még
mindig az országban vannak.
 Az atlanti csata:
o 1943 folyamán a szövetségesek repülőgépekkel likvidálják a német
tengeralattjárókat, amelyeket hamarosan vissza is hívnak.
 Németország bombázása:
o A Luftwaffe meggyengítése után kezdődnek meg a berepülések Németország
fölé.
o A szövetségesek polgári célpontokat is támadnak, rengeteg a civil áldozat.

III. szakasz: A szövetségesek győzelme

(1944-1945)

1. A teheráni csúcstalálkozó: 1943. nov. 28. – dec. 1.

 Roosevelt, Churchill és Sztálin
 Sztálin követelésére döntenek a 2. európai front megnyitásáról, amelynek helyszíne a
korábban tervezett Balkán helyett (ezt Churchill akarta) Észak-Franciaországban lesz.
Időpontja 1944. május.
 Döntenek Lengyelország „nyugatra tolásáról”. Lengyelország keleti részeit a
Szovjetunió kapja meg, Lengyelországot német területekkel fogják kárpótolni.
 Megegyeznek arról, hogy a szövetségesek Németországot felosztják egymás között a
háború után.
 Döntés születik egy új világszervezet létrehozásáról.

2. A normandiai partraszállás: 1944. június 6.

 Németek megtévesztése álhírekkel
 1944. jún. 6. Overlord hadművelet Eisenhower és Montgomery vezetésével. 1 nap
alatt 152.000 ember partra tétele, 1000 hajó, 5000 bombázó.
 Sikeressége nagyban azon múlik, hogy a németek sokáig elterelő hadműveletnek vélik.
 A partraszállás után megkezdődik Franciaország felszabadítása.
 o 1944. aug. 25. De Gaulle tábornok bevonul Párizsba
o 1944. végére befejeződik Franciaország felszabadítása.
o 1944. december. Az utolsó nagy erejű német ellenállási kísérlet az
Ardennekben
 A normandiai partraszállással egy időben a szovjet hadsereg is támadást indít a keleti
fronton.
 1944. júl. 20. Stauffenberg-merénylet Hitler ellen.

3. A szovjet előrenyomulás: 1944. július – 1945. február

 1944. július: a Vörös Hadsereg Varsó határánál jár. A varsóiak megpróbálják saját
maguk kiűzni a németeket, ebbe a szovjetek nem avatkoznak bele. 1944
szeptemberében a németek leverik a varsói felkelés és teljesen lerombolják a várost.
 1944. aug. Romániában megbukik a kollaboráns Antonescu-kormány, az új vezetés
pedig hadat üzen Németországnak. (következmény: a szovjet hadsereg hamarabb fogja
elérni Magyarországot).
 1944. aug. Románia kilépését Bulgária kapitulációja követi.
 1944. nyara. Jugoszláviában partizánháború kezdődik, amelynek eredményeképpen az
ország szovjet segítség nélkül űzi ki a németeket.
 A németek 1944. nyarán elveszítik a Balkán feletti ellenőrzést. A szovjetekkel így csak
az 1944. márciusában megszállt Magyarországon tudják felvenni a versenyt.
 1944. őszétől a világháború legjelentősebb hadszíntere Magyarország.
o 1944. nov. – 1945. febr. Budapest ostroma

4. A jaltai konferencia: 1945. február 4-12.

 Churchill, Roosevelt, Sztálin
 A konferencia idején a szövetségesek átlépik a német határt.
 A konferencia célja a háború utáni rendezés megvitatása:
o ENSZ működésének alapelvei (alapítás: 1945. ápr.-jún. San Francisco)
o Rendszeres külügyminiszteri találkozók
o Lengyelország újjáalakítása
o Németország megszállása és jóvátételre kötelezése
o Minden nép szabadon választhatja meg azt a politikai rendszer, amelyben élni
szeretne
o A SZU az európai háború befejeződése után hadba lép Japán ellen

5. A III. Birodalom összeomlása: 1945. január – 1945. május 8.

 Hitler 1945-ben nem hajlandó megadni magát.
 1945. március. Hitler kiadja a Néró-parancsot: a szövetségesek megérkezése előtt
mindent el kell pusztítani.
 1945. ápr. 25. Torgau (Elba): az amerikai és a szovjet haderő találkozása.
 1945. ápr. 28. Mussolinit olasz partizánok kivégzik, a Salói Köztársaság megbukik.
 1945. ápr. 30. Hitler és felesége sikeres öngyilkosságot követnek el.
 1945. május 2. A német hadsereg döntő vereséget szenved Olaszországban.
 1945. május 8. Véget ér az európai háború.

6. A potsdami értekezlet: 1945. július 17. – augusztus 2.

 Sztálin, Truman (Roosevelt ápr. 12-én halt meg), Attlie (Churchill elvesztette a
választást)
  Döntés a nácizmus teljes felszámolásáról
 A háborús bűnösök megbüntetésére nemzetközi törvényszéket állítanak fel
(nürnbergi per)
 Németország megszállásának övezetei, megszállási zónák kijelölése
 Japán felszólítása a kapitulációra.

7. Japán veresége: 1945. szept. 2.

 1944. közepétől egyértelmű a helyzete. Kamikaze (=isteni szél) akciókat hajt végre.
 Az amerikaiak a normandiai partraszállás után nem akarnak még egy szárazföldi
offenzívát vállalni, Japán viszont nem hajlandó megadni magát.
o 1945. aug. 6. Hirosima
o 1945. aug. 9. Nagaszaki
o Ezekkel párhuzamosan megindul a szovjet támadás is.
 1945. szept. 2. Japán kapitulál és amerikai megszállás alá kerül.

A VILÁGHÁBORÚ HALÁLOS ÁLDOZATAINAK SZÁMA KB. 73 MILLIÓ FŐ.

A II. világháború jellegzetességei

1. Új típusú hadviselés
 Totális háború
o minden erőforrást a hadi célokra fordítanak
o megszűnik a hátország biztonsága: a polgári lakosság is hadviselő fél, ellenség
o városok lerombolása (Coventry, Varsó, Drezda, Berlin, Budapest)
o Városok erőddé nyilvánítása: Leningrád, Budapest, Berlin, Sztálingrád
 Új, meghatározó fegyvernemek
o páncélos alakulatok és velük együttműködő légierő
o a hadjáratok felgyorsulnak, állóháború nem alakul ki.
 Megsemmisítő háború megjelenése
o németek a keleti élettér érdekében
o Hitler a nők és gyerekek megölésére is parancsot ad Lengyelországban
o Egész falvak kiirtása (Pl. Lidice Csehországban).

2. A holokauszt
 Az elnevezés: holokauszt, Endlösung, Soá, Porrajmos
 A holokauszt előkészítse:
o Mein Kampf
o Célpontok kijelölése: német testi és szellemi fogyatékosok, német
homoszexuálisok, romák, zsidók.
o Nürnbergi faji törvények
o Pogromok: pl. kristályéjszaka
 A koncentrációs táborok felállítása:
o Két típusuk létezik:
 munkatábor
 megsemmisítő tábor: Auschwitz-Birkenau, Treblinka, Mauthausen,
Buchenwald
o Kezdetben gépfegyverrel végzik, ami pszichikailag túlságosan megterheli a
német katonákat és anyagpazarló. Majd áttérnek a kipufogógázra.
  Gyorsabb és olcsóbb megoldást keresve találják ki az ipari méretű
népirtás módszertanát.
 Wannsee-i Konferencia: 1942. jan. 20.
o Ciklon-B gáz, halottak elégetése krematóriumokban
o Előtte lehetőség szerint orvosi kísérletek elvégzése
o A holokauszt program vezetői Heydrich és Eichmann lesznek.
 A zsidóság összegyűjtése:
o A megszállt vagy eleve náci vezetésű országokban az Einsatzgruppe és a
Sonderkommando feladata a begyűjtés
o Következő lépés a helyi karhatalom segítségével történő gettósítás (olykor
felkelésekre kerül sor)
o Vagonosítás
o Endlösung
 A holokauszt áldozatai:
o kb. 6 M zsidó
o 200.000 roma
o Összes áldozat: kb. 10 Millió
 A felelősség kérdése:
o Nincs írásos nyoma Hitler parancsainak
o A német nép tudott róla
o A szövetségesek a németországi berepülések óta tudtak róla
o Az antifasiszta koalíció nem engedte be a menekülő zsidókat (Ezt a német
szövetséges Magyarország tette meg) és nem bombázta a vasúti síneket.
 A Holokauszt utóélete:
o Holokauszt-ipar
o Holokauszt-tagadás
 Nem csak a németek követtek el népirtást és emberiségellenes bűncselekményeket
(Japán, USA)

3. Az ellenállás formái:
 Felékelések a megszálló németek ellen
 Partizánháborúk
o a nemzeti seregek maradványai + polgári lakosság
o Franciaország, Lengyelország, Jugoszlávia, SZU, Görögország

4. A hadifoglyok helyzete:
 Mindegyik fél megsérti a nemzetközi egyezményeket
 1943. Katyn: 4ezer lengyel katonatiszt lemészárlása: eredetileg a németekre fogták, de
kiderült, hogy a szovjetek tették.
 A japánok a brit foglyokat dolgoztatták halálra a burmai vasút mentén (Pierre Boulle:
Híd a Kwai-folyón)
 A németek a hadifoglyokat többnyire azonnal kivégzik.
 Az USÁ-ban 100.000 japánt internálnak, többségüket sterilizálják.

Mutassa be az első világháború okait; a háború kitörése és eseményei 1914-1918

Okai: -1. Európa nagyhatalmi helyzete a 20. század elejére megszűnik, a keresztény gyökerű kultúrkör mellett,
új erkölcsök és vallások jelennek meg.
-2. Európa gazdasága eltérő fejlettségű: vannak nagyon fejlett, nagyon fejletlen részei
 -3. Az idő felgyorsul: -a tőzsde, gazdaság fejlődése miatt, értékessé válik az idő, a gyors információ
áramlás a gazdagság, a hatalom alapja
-az ember kiteljesítheti magát egy generáció alatt, az ember az lehet, ami akar
-4. Európa államai nemzetállami keretekhez kötődöttek
-5. A századfordulón nagyhatalmi katonai szövetségek jönnek létre: Központi Hatalmak:
Központi Hatalmak:- Összefüggő terület
-Egyszerű csapatmozgás
-tudatos felkészülés a világ újrafelosztásához
- A korlátozott, begyűjtött tartalék, csak villámháborús
stratégiával lehet eredményes Németország
- Kétfrontos háború réme fenyegeti
1882
1879

– Olaszoszág O.M.M.
1882

Antant:- Jelentős gyarmatai miatt korlátlan a nyersanyag tartaléka

- Utánpótlása minden téren biztosított a gyarmatokról Nagy-Britannia
- Fejlett technika, gazdag demokratikus berendezkedésű állam
- Gyors, nagy erejű támadással győzhető le
1904 1907

Franciaország 1893 Oroszország

A világ gazdasági, társadalmi, politikai problémáit a helyi háborúk sora jelezte
Helyi háborúk pl. : -1. Búr↔N.Br.←N.o./1898/ -2. Kuba↔Sp.o.←USA/1898/
-3. Fr.o.↔N.Br.←N.o./1898/ -4. Első marokkói válság /1905/
-5. O.M.M.→ bekebelezi Boszniát/1904-06/ -6. Orosz↔Japán →Orosz vereség /1904-05/
-7. Második marokkói válság /1911/ -8. Balkáni konfliktus /1912-13/
A helyi háborúk közül a balkáni konfliktus lett az I. világháború casus bellije.A Balkánon az egymással
szembekerült államok ellentétes katonai tömbök szövetségesei voltak, ez garantálta, hogy amennyiben
háború kezdődik a Balkánon, az majd túllép a helyi háború szintjén, és világháború lesz.
Casus belli: -1914. jún.28-án Ferenc Ferdinándot és feleségét meggyilkolja Gavrilo Princip Szerbiában
-júl. 23-án 10 pontos ultimátum /utolsó felszólítás/ Szerbiának az O.M.M.-től
-Szerbia nem fogadhatja el az utolsó pontot
-júl.28-án hadat üzen O.M.M. /Központi hatalmak/ Szerbiának /Antant/
Erőviszonyok a háború kitörésekor: Németország: az I. Világháborúra, 1871-től tudatosan készült
-„Drang nach Osten”→terjeszkedés Kelet felé
-„Lebensraum”→élettérre van szükségük a gazdaság miatt
-1904: Schliffen-terv: „villámháború”ra épít a haditervük→ el kell kerülniük a kétfrontos háborút
Franciaország:- nem készült új háborúra, de stratégiai helyzete megváltozott, amivel nem akart
szembesülni
- népességszáma radikálisan csökkent→ hadserege is
- vagy kontinentális/szárazföldi/ vagy koloniális/tengeri, gyarmatosító/ politikát tud folytatni→
célja megőrizni nagyhatalmi helyzetét, de ezért nem tett semmit
Nagy Britannia: - világbirodalom, gyarmatbirodalom, gazdasági nagyhatalom→
Splendid isolation→ fényes elszigetelődés→ nem beavatkozni,
de fenntartani a status qou-t /fennálló helyzet/
Oroszország: - korlátlan gazdasági és népesedési, nyersanyag tartalékok vannak, de
hiányzik a modern társadalom, politika→ torlódott a társadalom /többukládú/
→cári önkényuralom korlátlan→nagy belső feszültség „a cár jó, csak a hivatalnokok rosszak”
O.M.M.: - soknemzetiségű, súlyos belp. gondokkal, Európában a mérleg nyelve Németo. És Oroszo. Között
-Oroszo. veszélyezteti a balkáni hódítását a pánszlávizmus eszméjével
USA és Japán: - semlegességi nyilatkozat, - Monroe- elv „Amerika az amerikaiaké”
Olaszország: - eltérő gazdaság→ eltérő érdekek→kivárni→semlegességi nyilatkozat
Antant: - óriási gyarmat→korlátlan nyersanyagbázis, felkészületlenek→villámháborúval
sebezhetőek, elhúzódó háború a kedvezőbb
 Központi hatalmak: - egységes, tudatosan készül, de nincsenek komoly tartalékaik, ezért csak
villámháborúval tud győzni
Év Nyugati front Déli front Keleti front Tenger, Európán
kívüli területek
1914. -N.o. Moltke→Fr.o. -O.M.M.→Szerbia - -nov.1. Helgoland
-aug.4.:Schliffen- 3 sikertelen O.M.M.→Oroszo.,Né  az angolok
terv alapján támadás meto. II.Miklós cár tengeri blokád alá
-szept.5.:Marne -okt.→belép gyorsan mozgósít, igy veszik a
folyónál→állóhábor Töröko. a szept6-15 a Mazuri németeket
ú→Megtorpan a Közp.hat. oldalán tavaknál ésaug.26-30 Japán elfoglalta
német Tannenbergnél óriási No. Tavolkeleti
előrenyomulás csaták, még német Gyarmatait
1914-London:az győzelemmel
Antant tagjai nem -aug.-szept.:Galíciából
kötnek különbékét Lembergig
visszaszorítják az
O.M.M.-seregét
1915. -állóháború -Bulgária belép a -máj.2.:Gorlicei -máj.7. elsüllyed
Ypernnél→németek K.h. oldalán szept., áttörés→egész a Lusitania
bevetik a mustárgázt -okt.:Szerbia elesik Gallíciát az oroszoktól /amerikai utassz.
-Olaszo. az Antant -Oroszlengyelországot hajó/→németek
oldalán és K-Orosz területeket megtorpedózzák
belép/okt./→majd is visszafoglalnak az -németek
ök kapják:D-Tirol. oroszoktól korlátlan
Isztria,Dalmácia, tengeralattjáró
Albánia egy részét, háborút hirdettek
megnyílik az olasz
front, Doberdó,
Isonzó
1916. -Verduni -Románia aug.-ban -Bruszilov-offenzíva -május: Jütland,
vérszivattyú belép az Antant -júl.4..→Kárpátaljáig angol-német
/németek/ oldalán visszaverik a döntetlen?
-az angolok bevetik -O.M.M. dec.6-ig németeket,
az első tankot Bukarestig demoralizáló hatás
-kifáradás jelei elfoglalja
mindkét félnél
1917 Arrasi csata: sok 12. isonzói csata, Oroszországban polg. Korlátlan
német hadifogoly osztrák gyözelem Dem.forr. , majd tengeralattjáró
lett bolsevik háború N.-BR.
hatalomátvétel EllenUSA
volt:kilép a hadbalépése ápr.
háborúból 6.
1918 Jan.8. Wilson 14 Szept. Bulgária Márc.3 breszt-litovszki
pontos javaslata a kilép, okt. Töröko. béke No.-Szovjet-
békéhez Is, nov.3 Pádua Oroszország
Márc. német OMM is, nov.13
offenzíva Belgrádi
Júl.8. II. marnei egyezmény
csata, német vereség
Nov.9 II. Vilmos
lemond
Nov. 11 compiegnei
erdő- fegyverszünet

-1916 végén mind a két szövetségi rendszer országain a kifáradás jelei mutatkoztak. Meghalt Ferenc József
nov. 21-én, utóda IV. Károly békét akart kötni, de már az Antant nem tárgyal vele, nem fegyverszünetet akarnak,
hanem békekötést. A polgári gazdaságot átállították hadigazdaságra, nem csak a frontokon, a hátországokban
/ahol nem zajlik harci esemény/ is romlott a helyzet→jegyrendszer /fejadag/→ fekete kereskedelem indul→ a
termék annyit ér, amennyit nekem ér→ emiatt a hátország helyzete is romlik, a hadseregek is
demoralizálódnak /→elvesztik erkölcsi tartásukat /