Kettős Könyvvitel

Dr. Siklósi Ágnes, Dr.
Veress Attila
Kettős könyvvitel
Digitális tananyag munkafüzetek
PENTA UNIÓ Zrt.

2016.
Gazdasági események és a kettős könyvvitel
1. A könyvvezetési kötelezettség, a kettős könyvvitel
1.1. A könyvvezetés módszerei
1.2. Kettős könyvvitel
1.3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
2. Gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében az

esettanulmányok alapján, főkönyvi kivonat elkészítése, eredménykimutatás
és mérleg összeállítása
3. Összefoglaló feladat
Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 1 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
1. A könyvvezetési kötelezettség, a kettős könyvvitel
1.1. A könyvvezetés módszerei
A számviteli törvény kétféle könyvvezetést különböztet meg:

 egyszeres könyvvitel,
 kettős könyvvitel.
A kétféle könyvvezetési mód csak a szemléletében különbözik egymástól. Az egyszeres

könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, a kettős könyvvitel pedig teljesítés szemléletű. Azt, hogy
melyik könyvvezetési módot választja a gazdálkodó szervezet, a beszámoló formája határozza
meg. A Szt. hatálya alá tartozó vállalkozások egyszeres könyvvitelt már nem vezethetnek,
ezáltal egyszerűsített beszámolót sem készíthetnek 2004. január 1-jétől.
A könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló eszköz, tehát a nyilvántartási,

elszámolási rendszernek igazodnia kell a gazdálkodóval szemben jelentkező, a beszámolóval
kielégíthető információigényhez. Bármelyik beszámoló fajtát választotta a gazdálkodó
szervezet, olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely ezen eszközökben és
forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan,
áttekinthetően mutatja.
Az alábbiakban bemutatjuk a kettős könyvvitel négy részterületét (számlasoros és idősoros
elszámolás, szintetika és analitika), azok összekapcsolódását, valamint azt, hogy hogyan
jutunk el a beszámoló összeállításáig.
A számlasoros elszámolás a vagyonrészek szerinti, az idősoros elszámolás időrendi

sorrendben történő könyvelés. A vagyonrészek szerinti könyvelés azt jelenti, hogy az
eszközöket és forrásokat egyedileg, külön-külön tartjuk nyilván. Az időrendi elszámolás alatt
azt értjük, hogy a gazdaság eseményeket azok felmerülési sorrendjében könyveljük.
A szintetika összevont, csak értékbeni nyilvántartást, az analitika részletes mennyiségi és

értékbeni nyilvántartást jelent. A könyvvitelnek ez a négy részterülete a számítógépes
könyvelés alkalmazásával egy munkaműveletben is megvalósulhat.
1.2. Kettős könyvvitel
1.2.1. A főkönyvi számla
A kettős könyvvitel eszköze a főkönyvi számla. A könyvviteli (főkönyvi vagy szintetikus)

számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének az eszköze.
A főkönyvi számla a gazdasági események értékbeni rögzítésének eszköze.
A gazdasági esemény mindig valamilyen változást jelent az anyagi javakban, amely változás
lehet:
 növekedés,
 csökkenés.
TARTOZIK oldal Főkönyvi számla KÖVETEL oldal
Ez a szintetikus (főkönyvi) számla tehát egy kétoldalas nyilvántartás, amelynek egyik oldalán
a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A TARTOZIK oldal
egyszerűen csak bal oldalt jelent, a KÖVETEL oldal pedig jobb oldalt. Akkor mi dönti el,
hogy mikor melyik oldalra könyvelünk? Azt, hogy a növekedést, illetőleg a csökkenést a
TARTOZIK vagy a KÖVETEL oldalon könyveljük-e, mindig az adott számla tartalma dönti
el. A számla és a mérleg formailag hasonló, mivel mindkettő kétoldalas, azonban céljuk,
valamint tartalmuk különböző. A mérleg az összes eszköz és az összes forrás egy időpontra
vonatkozó állományát mutatja, míg a főkönyvi számla egy-egy vagyonelem állományi adatait
tartalmazza.
FONTOS! Minden gazdasági esemény könyveléséhez legalább két főkönyvi számlát

„használunk” és ugyanannyit könyvelünk az egyik számla TARTOZIK oldalára, mint a
másik számla KÖVETEL oldalára!
TARTOZIK könyvelés = KÖVETEL könyvelés

A könyvelési munka leggyakoribb fogalmai
Könyvelési tétel: annak meghatározása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla

TARTOZIK és melyik számla KÖVETEL oldalára kell könyvelni. Ezt kontírozásnak
nevezzük.
Ellenszámla: a könyvelési tételben egymással szemben álló számlák egyike.
Tartozik összeg: egy adott számla tartozik oldalára könyvelt érték.
Követel összeg: egy adott számla követel oldalára könyvelt érték.
Forgalom: a számla egyik oldalára könyvelt értékek összege.
Értelemszerűen beszélhetünk:
 Tartozik forgalomról (TF): a tartozik oldalra könyvelt értékek összege
 Követel forgalomról (KF): a követel oldalra könyvelt értékek összege
Egyenleg: a tartozik és követel forgalom különbözete
Az egyenleg lehet:
 Tartozik egyenleg: TF > KF
 Követel egyenleg: TF > KF
Záró egyenleg: a számla időszak (hó, negyedév, év) végi egyenlege. A záró egyenleg mindig
csak az időszak végén, és mindig technikai tételként kerül a számlán könyvelésre. Ezzel a
technikai tétellel zárjuk a főkönyvi számlánkat, oly módon, hogy a zárás után a számla
egyenlege nulla legyen. Ez azt jelenti hogy
 Ha a számlának TARTOZIK egyenlege van (TE), akkor a záró egyenleg a követel oldalra
könyvelendő.
 Ha a számlának KÖVETEL egyenlege van (KE), akkor a záró egyenleg a tartozik oldalra
könyvelendő.
Tekintsük a következő főkönyvi számlát és válaszoljuk meg a kérdéseket!
T K
Nyitó 2 000 3 000
12 000 4 000
6 000
Mennyi a TARTOZIK forgalom? 20 000

Mennyi a KÖVETEL forgalom? 7 000
Mennyi az egyenleg? 13 000
Milyen irányú az egyenleg? TARTOZIK
1.2.1.1. A mérlegszámlák
Az eszközökről eszköz számlát, a forrásokról forrás számlát vezetünk.
Az eszközszámlák bal oldalára, azaz TARTOZIK oldalára könyveljük a

NÖVEKEDÉSEKET, a jobb oldalára, azaz KÖVETEL oldalára a CSÖKKENÉSEKET. A
forrás számlák működési elvüket tekintve az eszközszámlák tükörképei, azaz a különböző
változásokat a forrás számlákon ellentétesen rögzítjük.
T Eszköz számlák K T Forrás számlák K
NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS
Mérlegszámlák működési elve
A könyvelés szempontjából az eszköz és forrás számla egymásnak tükörképe. A könyvelési

munka során első lépésként mindig a kezdő értéket kell a számlán feltüntetni. Egy adott
időszak (hónap, negyedév, év) kezdő értékét nyitó egyenlegnek nevezzük. A nyitó
egyenlegnek a számlán történő feltüntetése a nyitás. A nyitó egyenleg értelemszerűen
növekedést jelent, így
 az eszköz számlán a tartozik oldalra,
 a forrás számlán a követel oldalra
könyvelendő.
Nyitó egyenleg Csökkenések Csökkenések Nyitó egyenleg
Növekedések Növekedések
Könyvelés a mérlegszámlákon
 Az eszköz számláknak jellemzően TARTOZIK egyenlegük van,

 a forrás számláknak jellemzően KÖVETEL egyenlegük van.
Az alapvető gazdasági események megjelenése a főkönyvi számlákon
Növekedés Csökkenés Eszközkörforgás
Csökkenés Növekedés Forráskörforgás
Növekedés Növekedés Eszközbevonás
Csökkenés Csökkenés Eszközkivonás
Alapvető gazdasági események megjelenése a mérlegszámlákon
1.2.1.2. A költségszámlák
A négyszámlasoros számlaelmélet az eszköz és forrás számlákon kívül költség és

eredményszámlákat is használ.
Költségszámlák
A költségek könyvviteli elszámolására szolgáló szintetikus számlákat költségszámláknak

nevezzük.
A költségszámlákon az eszköz számlákhoz hasonló szabályok szerint könyvelünk, vagyis a
 növekedéseket a TARTOZIK oldalon,
 csökkenéseket a KÖVETEL oldalon
kell könyvelni.
T Költségszámlák K
NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS
A költségek ilyen módon történő könyvviteli elszámolása logikusan következik a költségek

fogalmából, valamint a költségek és eszközök kapcsolatából, mivel a költségnövekedés vagy
eszköz csökkenéssel, vagy forrás növekedéssel jár.
Amikor a pénzkiadás időben követi a költségfelmerülést, akkor a költségnövekedéssel
egyidejűleg nem eszköz csökkenés, hanem forrás (tartozás) növekedés jelentkezik, amit csak
később, a tartozás kiegyenlítésekor követ eszköz csökkenés.
Könyvviteli számlákon bemutatva:

T Eszköz számlák K T Költség számlák K
Növekedések Csökkenések
T Forrás számlák K
1.2.1.3. Az eredményszámlák
Az eszközök és források bemutatásánál már láthattuk, hogy a vállalkozás eredménye, mint

saját forrás a mérlegben a források között szerepel, ezáltal könyvelés technikailag a
forrásszámlákra vonatkozó szabályok szerint könyvelnénk a bekövetkezett változásokat.
Azonban ahhoz, hogy a beszámoló címzettjei és a vezetés felé eljussanak az eredményre
vonatkozó információk is, az évi eredményszámlát az eredmény összetevőinek megfelelően
kell részletezni, azaz alszámlákra bontani. Ez a részletezés szükségszerűen következik a
könyvvitelre jellemző bruttó elszámolás elvéből, amely szerint a gazdasági eseményeket a
felmerülésnek megfelelő tartalommal és értékkel kell könyvelni, az összevonást pedig a
könyvviteli feldolgozásnak egy későbbi fázisában kell megoldani. Az összetevők szerinti
részletezés azt jelenti, hogy az évi eredményszámlát év közben bevétel számlákra és ráfordítás
számlákra bontjuk, vagyis
T Eredményszámla K
Csökkenés Növekedés
T Ráfordítás számlák K T Bevétel számlák K
Külön számlát használunk:

 az eredmény növelő tételek, a bevételek elszámolására,
 az eredmény csökkentő tételek, a ráfordítások elszámolására.
A bevétel és ráfordítás számlákat eredményszámláknak nevezzük. Az eredményszámlákon

való könyvelés alapszabálya, hogy úgy könyvelünk mint a forrás számlákon. Mivel a bevétel
növekedés egyúttal eredménynövekedést is jelent, ezért:
 a bevétel növekedéseket a bevétel számlák KÖVETEL oldalán,
 a bevétel csökkenéseket a bevétel számlák TARTOZIK oldalán
könyveljük.
Tekintettel arra, hogy a ráfordítás növekedés eredménycsökkenést jelent, ezért

 a ráfordítás növekedéseket - mint eredmény csökkentő tételeket - a ráfordítás számlák
(mint eredményszámlák) TARTOZIK oldalán,
 az esetleges ráfordítás csökkenéseket (mint eredmény növelő tételeket) a ráfordítás
számlák KÖVETEL oldalán könyveljük.
Az eredményszámlák általános tartalma:

T Ráfordítás számlák K T Bevétel számlák K
NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS
 a bevétel számláknak KÖVETEL egyenlegük van,
 a ráfordítás számláknak jellemzően TARTOZIK egyenlegük van
 a bevétel és ráfordítás számlák összevont egyenlege a realizált eredményt mutatja.
1.2.1.4. Technikai és helyesbítő számlák
A mérlegszámlákon, a költségszámlákon és az eredményszámlákon kívül a kettős könyvvitel

rendszerében különböző technikai és helyesbítő számlákat is alkalmazhatunk.
A technikai számláknak könyveléstechnikai sterepük van, gazdasági tartalommal nem

bírnak. Egy adott gazdasági esemény sorozat elszámolását követően ezeknek a számláknak
egyenlege nem maradhat.
A helyesbítő számlák egy adott eszköz- vagy forrásszámla adatállományát helyesbíti egy
számvitelileg értelmezhető kategóriára.
1.2.2. Számlasoros elszámolás
A számlasoros elszámolás a gazdasági események vagyonrészek szerinti könyvelését jelenti.

A vagyonrészek szerinti könyvelés azt jelenti, hogy az eszközöket és forrásokat, a bevételeket
és ráfordításokat egyedileg, külön-külön tartjuk nyilván.
1.2.3. Idősoros elszámolás
A számlasoros elszámolás lehetővé teszi, hogy egyes vagyonrészek állományáról és

alakulásáról pontos képünk legyen, de nem biztosítja a gazdasági események időrendi
sorrendben történő nyilvántartását. A számlasoros elszámoláson kívül - vele párhuzamosan-
szükség van a gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelésére is.
Az időrendi sorrendben való könyvelést idősoros elszámolásnak nevezzük. Az idősoros
elszámolás könyvviteli eszköze a napló.
A naplóban rögzítésre kerül:

 a gazdasági esemény dátuma,
 a gazdasági esemény sorszáma,
 a gazdasági esemény megnevezése,
 az érintett főkönyvi számlák főkönyvi számlaszáma,
 a tartozik és követel összeg.
Tekintsük a következő gazdasági eseményt! A vállalkozás kereskedelmi árut vásárol. Az

áruk vételára az átutalásos számla alapján 2 000 EFt. A gazdasági esemény hatására a
vállalkozás árukészlete 2 000 EFt-tal növekedik és párhuzamosan 2 000 EFt összegű szállítói
tartozás keletkezik. Azt már tudjuk tehát, hogy mely vagyonelemek változnak. Ezek után
segítségül hívjuk a kettős könyvvitelt és a gazdasági eseményt le is könyveljük. Két főkönyvi
számlára lesz szükségünk! Az egyik számla eszköz számla (Áruk), a másik számla pedig egy
forrás számla (Szállítók). Azt, hogy milyen típusú számlára van szükségünk azt abból
lehetetett kitalálni, hogy ismerjük a mérleget és tudjuk, hogy az árukat a mérleg eszköz
oldalán, a szállítói tartozást pedig a mérleg forrás oldalán kell kimutatni. Ezek után már csak
könyvelnünk kell! Mivel az árukészletnél növekedés van, ezért az áruk eszköz típusú
főkönyvi számlájának TARTOZIK oldalára kell könyvelni, hiszen az eszköz számla
növekedését a TARTOZIK oldalon kell könyvelni. A szóban forgó gazdasági esemény hatását
a szállítók forrás típusú főkönyvi számlájának KÖVETEL oldalán „kell, hogy lekönyveljük”,
mivel a kettős könyvvitel alapszabálya, hogy a TARTOZIK és KÖVETEL könyvelés
megegyezzen. Egyébként, ha jól meggondoljuk a szállítói tartozás főkönyvi számlája a
KÖVETEL oldalon növekedik, így a gazdasági esemény könyvviteli elszámolása minden
tekintetben megfelelő lesz.
Könyvelés számlasorosan:
T Áruk K T Szállítók K
1/ 2 000 1/ 2 000
Könyvelés idősorosan:
Számla Összeg
Ssz. Gazdasági esemény megnevezése
Tartozik Követel Tartozik Követel
1 Áruvásárlás Áruk Szállítók 2 000 2 000
1.2.4. Összesítő kimutatások, a főkönyvi kivonat
A főkönyvi kivonat a megnyitott, elővezetett főkönyvi számlák adatállományából készített

összesítő kimutatás. Az időszak során megnyitott, elővezetett valamennyi főkönyvi számla
adatállományát be kell vezetni a főkönyvi kivonatba.
A főkönyvi kivonat az ellenőrzés eszköze, segítségével feltárhatók a téves könyvelések. A
könyvelés formai hibáit hivatott kiszűrni.
Főkönyvi kivonat, 20…………………………

Főkönyvi számla Forgalom Egyenleg
Száma Megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel
Összesen:
A főösszeg rovatpár végösszegének egyeznie kell. Ez az egyezőség segíti megmutatni, hogy

formailag helyesen könyveltünk. A főkönyvi kivonat főösszeg rovatpárját szakmai
kifejezéssel próbamérlegnek hívjuk. A próbamérleggel a számszerű egyezőséget
ellenőrizzük. Az egyenleg rovatpár végösszegének is egyeznie kell. A főkönyvi kivonat
egyenleg rovatpárját szakmai kifejezéssel nyersmérlegnek hívjuk. A nyersmérleg minden
egyes sorát leltárral kell alátámasztani, ha minden egyezik, akkor készülhet belőle a
beszámoló.
1.2.5. Számlakeret
1.2.5.1. A számlakeret felépítése
A számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen

és következetesen felépített rendszere. A magyar számviteli gyakorlatban a számlakeret
felépítésénél a decimális számozási rendszert alkalmazzuk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy
az alkalmazandó főkönyvi számlákat a decimális számrendszer alapján számlaosztályokba
soroljuk. Az egyes számlaosztályokat ugyancsak decimális tagolás szerint
számlacsoportokra, illetve a számlacsoportokat számlákra bontjuk. Nyilvánvalóan a
számlacsoportokat két számjeggyel, a számlákat pedig három számjeggyel jelöljük.
Természetesen a számlákat tovább bonthatjuk alszámlákra, illetve ha még további
részletezés szükséges, úgy részletező számlákra. Gyakorlati szempontból általában az al-,
illetve részletező számla már kielégíti az elszámolás igényeit. Amennyiben ennél részletesebb
tagolás szükséges, úgy azt célszerű analitikus nyilvántartások alkalmazásával megoldani. A
számlakereten belül a tagolás mélységénél a világosság elvét feltétlenül érvényesíteni kell.
Legyen egy vállalkozás 2. számú telephelyéhez tartozó forintpénztár főkönyvi számlaszáma

3812! Elemezzük a 3812. 2. számú telephely forintpénztárának főkönyvi számlaszámát!
A főkönyvi számlaszám első számjegye a számlaosztályra utal, amelyre vonatkozóan kötelező
törvényi előírás is van. A számlaszám első két számjegye (38.) a számlacsoportra, az első
három számjegye (381.) a számlaszámra utal. A számlaszám negyedik számjegye már az
alszámlát jelöli ki.
1.2.5.2. Az egységes számlakeret
Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági

műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon
a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló elkészítéséhez
szükséges alapinformációkat. A 2000. évi C. törvény a számvitelről az egységes
számlakeretre vonatkozó előírásai alapján a főkönyvi számlák számlaszámának első
számjegyére (SZÁMLAOSZTÁLY) kötelező előírásokat tartalmaz. A következő táblázat a
számlaosztályokra vonatkozó kötelező előírásokat rendszerezi:
Számlaosztály
Számlaosztály megnevezése
száma
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások
4. Források
5. Költségnemek, Aktivált saját teljesítmények értéke
6. Költséghelyek, általános költségek
7. Tevékenységek költségei
8. Értékesítés közvetlen és közvetett költségei és a ráfordítások
9. Értékesítés árbevétele és bevételek
0. Nyilvántartási számlák
A mérlegszámlákat (eszköz és forrás számlák) tehát az 1-4. számlaosztályokban, a költségeket

és az aktivált saját teljesítmények értékét az 5. számlaosztályban, a költséghelyi költségeket és
általános költségeket a 6. számlaosztályban, a tevékenységek költségeit a 7.
számlaosztályban, a ráfordításokat a 8. számlaosztályban, a bevételeket pedig a 9.
számlaosztályban kell könyvelni.
1.3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
A számviteli törvény szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök,

illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell
kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes
bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A számviteli bizonylat az az okmány, amely hitelt érdemlően képes alátámasztani a
mérlegben kimutatott vagyon nagyságát és összetételét. Nyilvánvalóan az
eredménykimutatás tételeinek valódiságát a teljesítményértéket igazoló bizonylatok
támasztják alá.
A számviteli bizonylat csak akkor alkalmas a hitelesség bizonyítására, ha az szabályszerű.
A bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei
A gazdasági eseményekről készített hitelt érdemlő okmány a bizonylat. Számviteli

bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti
vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított,
készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat,
bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak
nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli
nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott
általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a

könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően
hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek,
és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.
A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági

intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A számviteli
(könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad
adatokat bejegyezni.
A bizonylatok feldolgozási rendje
A megtörtént gazdasági eseményekről tehát mindig bizonylatot kell kiállítani, és azokat fel
kell dolgozni, az adatokat a bizonylatokon kell rögzíteni.
A folyamat a következő:
GAZDASÁGI
ESEMÉNY
BIZONYLAT
KIÁLLÍTÁSA
BIZONYLAT ÖSSZESÍTŐ
FELDOLGOZÁSA BIZONYLAT
ELLENŐRZÉSE KÉSZÍTÉSE
KÖNYVELÉS A BIZONYLAT ALAPJÁN
A számviteli törvény rögzíti, hogy mikor kell a szabályszerű bizonylat adatait a

könyvekben rögzíteni:
 a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait
késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve
bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb
pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig a könyvekben
rögzíteni kell,
 az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek,
események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában
meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz),
legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
A bizonylatok megőrzése
A vállalkozó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt,

értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást
olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide

értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8
évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető
módon megőrizni.
2. Gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében az
esettanulmányok alapján, főkönyvi kivonat elkészítése, eredménykimutatás
és mérleg összeállítása
Az 1. fejezetben két esettanulmányon keresztül mutattuk be a leggyakoribb gazdasági
események hatását a mérlegre és az eredménykimutatásra. Ebben a fejezetben az ott
bemutatott gazdasági eseményeket már a kettős könyvvitel eszközével rögzítjük. Fontos! Bár
még az eredménykimutatással részleteiben nem foglalkoztunk az esettanulmányok
összetett gazdasági eseményeit az eredménykimutatásban megtalálható konkrét költség,
bevétel és ráfordítás számlákon könyveljük (pl.: árbevétel, eladott áruk beszerzési
értéke, igénybe vett szolgáltatás értéke, stb.!
1. esettanulmány („KK” Kereskedő kft.)
Könyvelés számlasorosan (főkönyvi számlavázakon)
Minden főkönyvi számla megnevezése alatt feltüntettük az adott számla típusát is!
1. Ingatlanok 1. Műszaki gépek 1. Egyéb berendezések 2. Áruk

Eszköz számla Eszköz számla Eszköz számla Eszköz számla
0/ 6 000 0/ 2 000 0/ 1 000 2/ 3 000 5.2/ 2 650
1. Egyéb berendezések
1. Ingatlanok ÉCS 1. Műszaki gépek ÉCS ÉCS 3. Vevők
Helyesbítő számla Helyesbítő számla Helyesbítő számla Eszköz számla
8.1/ 800 8.2/ 700 8.3/ 300 5.1/ 5 000 6/ 4 000
3. Pénztár 3. Elszámolási betét 4. Jegyzett tőke 4. Rövid lejáratú hitelek

Eszköz számla Eszköz számla Forrás számla Forrás számla
1/ 500 0/ 5 000 1/ 500 0/ 14 000 4/ 2 000
6/ 4 000 3/ 1 000
7/ 200
4. Szállítók 4. Nyitómérleg számla 9. Árbevétel 8. ELÁBÉ

Forrás számla Technikai számla Bevétel számla Ráfordítás számla
3/ 1 000 2/ 3 000 0/ 14 000 0/ 6 000 5.1/ 5 000 5.2/ 2 650
4/ 2 000 0/ 2 000
0/ 1 000
0/ 5 000
8. Pénzügyi műveletek
ráfordításai 5. Értékcsökkenési leírás
Ráfordítás számla Költség számla
7/ 200 8.1/ 800
8.2/ 700
8.3/ 300
Könyvelés idősorosan (naplóban)
Gazdasági esemény Számla Összeg
Ssz
megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel
4. Nyitó mérleg
0. Nyitás 1. Ingatlanok 6 000 6 000
számla
Nyitás 1. Műszaki 4. Nyitó mérleg
0. 2 000 2 000
gépek számla
Nyitás 1. Egyéb 4. Nyitó mérleg
0. 1 000 1 000
berendezések számla
Nyitás 3. Elszámolási 4. Nyitó mérleg
0. 5 000 5 000
betét számla
Nyitás 4. Nyitó mérleg
0. 4. Jegyzett tőke 14 000 14 000
számla
Készpénz felvétel a 3. Elszámolási
1. 3. Pénztár 500 500
bankszámláról betét
2. Áruvásárlás 2. Áruk 4. Szállítók 3 000 3 000
Szállító kiegyenlítése 3. Elszámolási
3. 4. Szállítók 1 000 1 000
bankszámláról betét
Szállító kiegyenlítése rövid 4. Rövid lejáratú
4. 4. Szállítók 2 000 2 000
lejáratú hitelből hitelek
5.1. Áruértékesítés (eladási ár) 3. Vevők 9. Árbevétel 5 000 5 000
5.2. Készletcsökkenés 8. ELÁBÉ 2. Áruk 2 650 2 650
3. Elszámolási
6. Vevő pénzügyi teljesítése 3. Vevők 4 000 4 000
betét
8. Pénzügyi
3. Elszámolási
7. Fizetett kamat műveletek 200 200
betét
ráfordításai
5.
1. Ingatlanok
8.1. Értékcsökkenés (Ingatlanok) Értékcsökkenési 800 800
ÉCS
leírás
Értékcsökkenés (Műszaki 5.
1. Műszaki
8.2. gépek) Értékcsökkenési 700 700
gépek ÉCS
leírás
Értékcsökkenés (Egyéb 5. 1. Egyéb
8.3. berendezések) Értékcsökkenési berendezések 300 300
leírás ÉCS
Főkönyvi kivonat

# Megnevezés
forgalom forgalom egyenleg egyenleg
1 Ingatlanok 6 000 0 6 000 0
1 Ingatlanok ÉCS 0 800 0 800
1 Műszaki gépek 2 000 0 2 000 0
1 Műszaki gépek ÉCS 0 700 0 700
1 Egyéb berendezések 1 000 0 1 000 0
1 Egyéb berendezések ÉCS 0 300 0 300
2 Áruk 3 000 2 650 350 0
3 Vevők 5 000 4 000 1 000 0
3 Pénztár 500 0 500 0
3 Elszámolási betét 9 000 1 700 7 300 0
4 Jegyzett tőke 0 14 000 0 14 000
4 Rövid lejáratú hitelek 0 2 000 0 2 000
4 Szállítók 3 000 3 000 0 0
4 Nyitómérleg számla 14 000 14 000 0 0
1-4. Összesen 43 500 43 150 18 150 17 800 T 350
5 Értékcsökkenési leírás 1 800 0 1 800 0
8 ELÁBÉ 2 650 0 2 650 0
8 Pénzügyi műveletek ráfordításai 200 0 200 0
9 Árbevétel 0 5 000 0 5 000
5-9. Összesen 4 650 5 000 4 650 5 000 K 350
1-9. Összesen 48 150 48 150 22 800 22 800
Eredménykimutatás összköltség eljárással1 a főkönyvi kivonat alapján
adatok EFt-ban
Megnevezés Tárgyév
Árbevétel 5 000
ELÁBÉ 2 650
Értékcsökkenési leírás 1 800
Pénzügyi műveletek ráfordításai 200
Eredmény 350
1
Az eredménykimutatás módszerivel egy későbbi fejezetben foglalkozunk.
Mérleg (záró mérleg) a főkönyvi kivonat alapján
adatok EFt-ban
Eszközök (aktívák) Tárgyév Források (passzívák) Tárgyév
A. Befektetett eszközök 7 200 D. Saját tőke 14 350
I. Immateriális javak 0 I. Jegyzett tőke 14 000
II. Tárgyi eszközök 7 200 VII. Eredmény 350
1. Ingatlanok és a kapcsolódó
5 200 E. Céltartalékok 0
vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések,
1 300 F. Kötelezettségek 2 000
Gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, I. Hátrasorolt
700 0
felszerelések, járművek kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú
III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0
kötelezettségek
III. Rövid lejáratú
B. Forgóeszközök 9 150 2 000
kötelezettségek
I. Készletek 350 2. Rövid lejáratú hitelek 2 000
5. Áruk 350 4. Szállítók 0
II. Követelések 1 000
1. Vevők 1 000
III. Értékpapírok 0
IV. Pénzeszközök 7 800
1. Pénztár, csekkek 500
2. Bankbetétek 7 300
G. Passzív időbeli
C. Aktív időbeli elhatárolások 0 0
elhatárolások
Eszközök összesen 16 350 Források összesen 16 350
2. esettanulmány („SZ2” Szolgáltató kft.)
Könyvelés számlasorosan (főkönyvi számlavázakon)
Minden főkönyvi számla megnevezése alatt feltüntettük az adott számla típusát is!
1. Vagyoni értékű jogok 1. Műszaki gépek 1. Egyéb berendezések 3. Pénztár

Eszköz számla Eszköz számla Eszköz számla Eszköz számla
1/ 500 0/ 3 000 0/ 1 000 3/ 100 4/ 50
1. Vagyoni értékű jogok 1. Egyéb berendezések

ÉCS 1. Műszaki gépek ÉCS ÉCS 3. Elszámolási betét
Helyesbítő számla Helyesbítő számla Helyesbítő számla Eszköz számla
9.1/ 100 9.2/ 550 9.3/ 150 0/ 1 000 3/ 100
6/ 5 000 7/ 1 700
4. Jövedelemelszámolási
3. Vevők 4. Jegyzett tőke 4. Szállítók számla
Eszköz számla Forrás számla Forrás számla Forrás számla
5/ 14 000 6/ 5 000 5 000 /0 7/ 1 700 1/ 500 8.2/ 550 8.1/ 1 200
2/ 1 200
5. Igénybe vett
4. Adó és járulék tartozás 4. Nyitómérleg számla 5. Anyagköltség szolgáltatás értéke
Forrás számla Technikai számla Költség számla Költség számla
8.2/ 550 0/ 5 000 3 000 /0 4/ 50 2/ 1 200
8.3/ 480 1 000 /0
1 000 /0
5. Értékcsökkenési
5. Bérköltség 5. Bérjárulékok leírás 9. Árbevétel
Költség számla Költség számla Költség számla Bevétel számla
8.1/ 1 200 8.3/ 480 9.1/ 100 5/ 14 000
9.2/ 550
9.3/ 150
Könyvelés idősorosan (naplóban)

Gazdasági esemény Számla Összeg
Ssz
megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel
0. 1. Műszaki gépek 3 000 3 000
számla
Nyitás 1. Egyéb 4. Nyitó mérleg
0. 1 000 1 000
berendezések számla
0. 3. Elszámolási betét 1 000 1 000
számla
0. 4. Jegyzett tőke 5 000 5 000
számla
Könyvelő program 1. Vagyoni értékű
1. 4. Szállítók 500 500
vásárlása jogok
Bérleti díj számla 5. Igénybe vett
2. 4. Szállítók 1 200 1 200
alapján szolgáltatások értéke
Készpénz felvétel
3. 3. Pénztár 3. Elszámolási betét 100 100
bankszámláról
Irodaszer és
4. nyomtatvány 5. Anyagköltség 3. Pénztár 50 50
vásárlás
Kiszámlázott
5. könyvviteli 3. Vevők 9. Árbevétel 14 000 14 000
szolgáltatás
Vevő pénzügyi
6. 3. Elszámolási betét 3. Vevők 5 000 5 000
teljesítése
Szállítói tartozások
7. 4. Szállítók 3. Elszámolási betét 1 700 1 700
kiegyenlítése
4.
8.1. Bruttó bér 5. Bérköltség Jövedelemelszámolási 1 200 1 200
számla2
2
A jövedelemelszámolási számla a munkavállalkókkal szembeni bértartozással kapcsolatos tételek
elszámolására szolgál.
4.
4. Adó és
8.2. Levonások Jövedelemelszámolási 550 550
járuléktartozás
számla
4. Adó és
8.3. Bérjárulékok 5. Bérjárulékok 480 480
járuléktartozás
Értékcsökkenés
5. Értékcsökkenési 1. Vagyoni értékű
9.1. (Vagyoni értékű 100 100
leírás jogok ÉCS
jogok)
Értékcsökkenés 5. Értékcsökkenési 1. Műszaki gépek
9.2. 550 550
(Műszaki gépek) leírás ÉCS
Értékcsökkenés
5. Értékcsökkenési 1. Egyéb
9.3. (Egyéb 150 150
leírás berendezések ÉCS
berendezések)
Főkönyvi kivonat

# Megnevezés
forgalom forgalom egyenleg egyenleg
1 Vagyoni értékű jogok 500 0 500 0
1 Vagyoni értékű jogok ÉCS 0 100 0 100
1 Műszaki gépek 3 000 0 3 000 0
1 Műszaki gépek ÉCS 0 550 0 550
1 Egyéb berendezések 1 000 0 1 000 0
1 Egyéb berendezések ÉCS 0 150 0 150
3 Vevők 14 000 5 000 9 000 0
3 Pénztár 100 50 50 0
3 Elszámolási betétszámla 6 000 1 800 4 200 0
4 Jegyzett tőke 0 5 000 0 5 000
4 Szállítók 1 700 1 700 0 0
Jövedelemelszámolási
4 550 1 200 0 650
számla
4 Adó és járulék tartozás 0 1 030 0 1 030
4 Nyitómérleg számla 5 000 5 000 0 0
1-4. Összesen 31 850 21 580 17 750 7 480 T 10 270
5 Anyagköltség 50 0 50 0
Igénybe vett szolgáltatás
5 1 200 0 1 200 0
értéke
5 Bérköltség 1 200 0 1 200 0
5 Bérjárulékok 480 0 480 0
5 Értékcsökkenési leírás 800 0 800 0
9 Árbevétel 0 14 000 0 14 000
5-9. Összesen 3 730 14 000 3 730 14 000 K 10 270
1-9. Összesen 35 580 35 580 0 0
Eredménykimutatás összköltség eljárással3 a főkönyvi kivonat alapján
adatok EFt-ban
Megnevezés Tárgyév
Árbevétel 14 000
Anyagköltség 50
Igénybe vett szolgáltatás értéke 1 200
Bérköltség 1 200
Bérjárulékok 480
Értékcsökkenési leírás 800
Eredmény 10 270
3
Az eredménykimutatás módszerivel egy későbbi munkafüzetben foglalkozunk.
3. Összefoglaló feladat
Az „AntalG” Kft. tárgyidőszaki gazdálkodásáról a következő információkat ismeri:
Nyitó mérleg
Eszközök Források
Pénztár 1 000 Jegyzett tőke 3 200
Bankbetétek 5 000 Adózott eredmény 500
Rövid lejáratra kapott kölcsönök 2 300
Tárgyidőszaki gazdasági események:
1. Az adózott eredmény átvezetése az eredménytartalékba.

2. A vállalkozás árut vásárolt. A 2 400 EFt-os vételár kiegyenlítése a számla alapján 20 nap
múlva esedékes.
3. A vállalkozás az áruvásárlással kapcsolatos kötelezettségét átutalással rendezte.
4. A vállalkozás 780 EFt-ot vett fel a bankszámlájáról, amely összeg a házipénztárban került
bevételezésre. (A felvett készpénz összegével a bankszámlát megterhelték.)
5. A vállalkozás átutalta a rövid lejáratú kölcsöntartozásának esedékes törlesztő részletét és a
kamatot. A törlesztő részlet 210 EFt, a kamat 70 EFt.
6. A vállalkozás 1 800 EFt könyv szerinti értékű árut értékesített 2 500 EFt készpénzért.
7. A vállalkozás 400 EFt könyv szerinti értékű árut értékesített 600 EFt-ért. Az áruk
ellenértéke az átutalásos számla alapján 15 nap múlva kerül kiegyenlítésre.
8. Az előző időszaki áruértékesítéssel kapcsolatos követelések késedelmes teljesítése miatt a
vállalkozás 80 EFt késedelmi kamatot kapott. A késedelmi kamatot a bankszámlán
jóváírták.
9. A leltározás során az árukészleteknél 110 EFt könyv szerinti értékű hiányt állapítottak
meg.
Feladatok:
1. Könyvelje számlasorosan és idősorosan a tárgyidőszaki gazdasági eseményeket!

2. Készítse el a főkönyvi kivonatot!
3. Mutassa be az eredményszámlák rendezését és az eredményelszámolást!
4. Állítsa össze a főkönyvi kivonat alapján a tárgyidőszak eredménykimutatását!
5. Mutassa be a mérleg számlák zárását!
6. Készítse el a vállalkozás záró mérlegét!
Feladat megoldása
Gazdasági események számlasoros elszámolása
2. Áruk 3. Vevők 3. Pénztár 3. Elszámolási betétszámla

2) 2.400 6/1) 1.800 7/2) 600 Z/2) 600 Ny/1) 1.000 Z/3) 4.280 Ny/2) 5.000 3) 2.400
7/1) 400 4) 780 8) 80 4) 780
9) 110 6/2) 2.500 5/1) 210
Z/1) 90 5/2) 70
Z/4) 1.620
4. Rövid lejáratra kapott

4. Jegyzett tőke 4. Eredménytartalék 4. Adózott eredmény
kölcsönök
Z/5) 3.200 Ny/3) 3.200 Z/6) 500 1) 500 1) 500 Ny/4) 500 5/1) 210 Ny/5) 2.300
Z/7) 800 11) 800 Z/8) 2.090
4. Szállítók 8. ELÁBÉ 8. Egyéb ráfordítások
ráfordításai
3) 2.400 2) 2.400 6/1) 1.800 10/1) 2.200 9) 110 10/2) 110 5/2) 70 10/3) 70
7/1) 400
9. Árbevétel 9. Egyéb bevételek
bevételei
10/4) 3.100 6/2) 2.500 10/5) 80 8) 80
7/2) 600
4. Adózott eredmény
4. Nyitó mérleg számla 4. Záró mérleg számla
elszámolási számla
Ny/3) 3.200 Ny/1) 1.000 Z/1) 90 Z/5) 3.200 10/1) 2.200 10/4) 3.100
Ny/4) 500 Ny/2) 5.000 Z/2) 600 Z/6) 500 10/2) 110 10/5) 80
Ny/5) 2.300 Z/3) 4.280 Z/7) 800 10/3) 70
6.000 6.000 Z/4) 1.620 Z/8) 2.090 11) 800
6.590 6.590 3.180 3.180
Gazdasági események idősoros elszámolása
Számla Összeg
Ssz. Gazdasági esemény megnevezése
4. Nyitó mérleg
Ny/1 Pénztár számla nyitása 3. Pénztár 1.000 1.000
számla
3. Elszámolási 4. Nyitó mérleg
Ny/2 Elszámolási betétszámla nyitása 5.000 5.000
betétszámla számla
4. Nyitó mérleg
Ny/3 Jegyzett tőke számla nyitása 4. Jegyzett tőke 3.200 3.200
számla
4. Nyitó mérleg 4. Adózott
Ny/4 Adózott eredmény számla nyitása 500 500
számla eredmény
Rövid lejáratra kapott kölcsönök 4. Nyitó mérleg 4. Hosszú lejáratra
Ny/5 2.300 2.300
számla nyitása számla kapott kölcsönök
Adózott eredmény átvezetése 4. Adózott
1. 4. Eredménytartalék 500 500
eredménytartalékba eredmény
2. Áruvásárlás halasztott fizetéssel 2. Áruk 4. Szállítók 2.400 2.400
Szállítói tartozás kiegyenlítése 3. Elszámolási
3. 4. Szállítók 2.400 2.400
átutalással betétszámla
3. Elszámolási
4. Készpénzfelvétel bankszámláról 3. Pénztár 780 780
betétszámla
4. Rövid lejáratra 3. Elszámolási
5/1. Kölcsöntartozás törlesztése 210 210
kapott kölcsönök betétszámla
8. Pénzügyi
3. Elszámolási
5/2. Fizetett kamat műveletek 70 70
betétszámla
ráfordításai
6/1. Készletcsökkenés áruértékesítés során 8. ELÁBÉ 2. Áruk 1.800 1.800
6/2. Készpénzért értékesített áru eladási ára 3. Pénztár 9. Árbevétel 2.500 2.500
7/1. Készletcsökkenés áruértékesítés során 8. ELÁBÉ 2. Áruk 400 400
Halasztott fizetéssel értékesített áru
7/2. 3. Vevők 9. Árbevétel 600 600
eladási ára
3. Elszámolási
8. Kapott késedelmi kamat 9. Egyéb bevételek 80 80
betétszámla
9. Áruhiány 8. Egyéb ráfordítás 2. Áruk
4. Adózott
10/1 ELÁBÉ számla rendezése eredmény 8. ELÁBÉ 2.200 2.200
4. Adózott
8. Egyéb
10/2 Egyéb ráfordítások számla rendezése eredmény 110 110
ráfordítások
4. Adózott 8. Pénzügyi
Pénzügyi műveletek ráfordításai
10/3 eredmény műveletek 70 70
számla rendezése
elszámolási számla ráfordításai
4. Adózott
10/4 Árbevétel számla rendezése 9. Árbevétel eredmény 3.100 3.100
4. Adózott
10/5 Egyéb bevételek számla rendezése 9. Egyéb bevételek eredmény 80 80
4. Adózott
4. Adózott
12 Tárgyévi eredmény elszámolása eredmény 800 800
eredmény
4. Záró mérleg
Z/1 Áruk számla zárása 2. Áruk 90 90
számla
4. Záró mérleg
Z/2 Vevők számla zárása 3. Vevők 600 600
számla
4. Záró mérleg
Z/4 Pénztár számla zárása 3. Pénztár 4.280 4.280
számla
4. Záró mérleg 3. Elszámolási
Z/4 Elszámolási betétszámla zárása 1.620 1.620
számla betétszámla
4. Záró mérleg
Z/5 Jegyzett tőke számla zárása 4. Jegyzett tőke 3.200 3.200
számla
4. 4. Záró mérleg
Z/6 Eredménytartalék számla zárása 500 500
Eredménytartalék számla
4. Adózott 4. Záró mérleg
Z/7 Adózott eredmény számla zárása 800 800
eredmény számla
Rövid lejáratra kapott kölcsönök 4. Hosszú lejáratra 4. Záró mérleg
Z/8 2.090 2.090
számla zárása kapott kölcsönök számla
Főkönyvi kivonat összeállítása
Főkönyvi Forgalom Egyenleg

Számla neve
szlaszám Tartozik Követel Tartozik Követel
2. Áruk 2.400 2.310 90 0
3. Vevők 600 0 600 0
3. Pénztár 4.280 0 4.280 0
3. Elszámolási betétszámla 5.080 3.460 1.620 0
1-3. Eszközszámlák összesen 12.360 5.770 6.590 0
4. Jegyzett tőke 0 3.200 0 3.200
4. Eredménytartalék 0 500 0 500
4. Adózott eredmény 500 500 0 0
4. Rövid lejáratra kapott kölcsönök 210 2.300 0 2.090
4. Szállítók 2.400 2.400 0 0
4. Nyitó mérleg számla 6.000 6.000 0 0
4. Forrásszámlák összesen 9.110 14.900 0 5.790
1-4. Mérlegszámlák összesen 21.470 20.670 6.590 5.790 T 800
8. ELÁBÉ 2.200 0 2.200 0
8. Egyéb ráfordítások 110 0 110 0
8. Pénzügyi műveletek ráfordításai 70 0 70 0
9. Árbevétel 0 3.100 0 3.100
9. Egyéb bevételek 0 80 0 80
8-9. Eredményszámlák összesen 2.380 3.180 2.380 3.180 K 800
1-9. Összesen 23.850 23.850 8.970 8.970
Záró mérleg
Eszközök Források
Áruk 90 Jegyzett tőke 3.200
Vevők 600 Eredménytartalék 500
Pénztár 4.280 Adózott eredmény 800
Bankbetétek 1.620 Rövid lejáratra kapott kölcsönök 2.090
Eszközök összesen 6.590 Források összesen 6.590
Mérleg (záró mérleg) a főkönyvi kivonat alapján
adatok EFt-ban
Eszközök (aktívák) Záró Források (passzívák) Záró
A. Befektetett eszközök 3 700 D. Saját tőke 15 270
I. Immateriális javak 400 I. Jegyzett tőke 5 000
3. Vagyoni értékű jogok 400 VII. Adózott eredmény 10 270
II. Tárgyi eszközök 3 300 E. Céltartalékok
2. Műszaki berendezések,
2 450 F. Kötelezettségek 1 680
gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, I. Hátrasorolt
850 0
felszerelések, járművek kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú
III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0
kötelezettségek
III. Rövid lejáratú
B. Forgóeszközök 13 250 1 680
kötelezettségek
I. Készletek 0 4. Szállítók 0
9. Egyéb rövid lejáratú
II. Követelések 9 000 1 680
kötelezettségek
1. Vevők 9 000
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök 4 250
1. Pénztár, csekkek 50
2. Bankbetétek 4 200
G. Passzív időbeli
C. Aktív időbeli elhatárolások 0 0
elhatárolások

Kettős Könyvvitel

Загружено:

Сведения о документе

Оригинальное название

Авторское право

Доступные форматы

Поделиться этим документом

Поделиться или встроить документ

Параметры публикации

Этот документ был вам полезен?

Это неприемлемый материал?

Авторское право:

Доступные форматы

Kettős Könyvvitel

Загружено:

Авторское право:

Доступные форматы

Dr. Siklósi Ágnes, Dr.

PENTA UNIÓ Zrt.

1. A könyvvezetési kötelezettség, a kettős könyvvitel

1.1. A könyvvezetés módszerei

1.2. Kettős könyvvitel

1.3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

2. Gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében az

A számviteli törvény kétféle könyvvezetést különböztet meg:

A kétféle könyvvezetési mód csak a szemléletében különbözik egymástól. Az egyszeres

A könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló eszköz, tehát a nyilvántartási,

A számlasoros elszámolás a vagyonrészek szerinti, az idősoros elszámolás időrendi

A szintetika összevont, csak értékbeni nyilvántartást, az analitika részletes mennyiségi és

1.2. Kettős könyvvitel

1.2.1. A főkönyvi számla

A kettős könyvvitel eszköze a főkönyvi számla. A könyvviteli (főkönyvi vagy szintetikus)

TARTOZIK oldal Főkönyvi számla KÖVETEL oldal

FONTOS! Minden gazdasági esemény könyveléséhez legalább két főkönyvi számlát

TARTOZIK könyvelés = KÖVETEL könyvelés

Könyvelési tétel: annak meghatározása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla

Tekintsük a következő főkönyvi számlát és válaszoljuk meg a kérdéseket!

Mennyi a TARTOZIK forgalom? 20 000

Az eszközökről eszköz számlát, a forrásokról forrás számlát vezetünk.

Az eszközszámlák bal oldalára, azaz TARTOZIK oldalára könyveljük a

A könyvelés szempontjából az eszköz és forrás számla egymásnak tükörképe. A könyvelési

 Az eszköz számláknak jellemzően TARTOZIK egyenlegük van,

A négyszámlasoros számlaelmélet az eszköz és forrás számlákon kívül költség és

A költségek könyvviteli elszámolására szolgáló szintetikus számlákat költségszámláknak

A költségek ilyen módon történő könyvviteli elszámolása logikusan következik a költségek

Könyvviteli számlákon bemutatva:

Az eszközök és források bemutatásánál már láthattuk, hogy a vállalkozás eredménye, mint

T Ráfordítás számlák K T Bevétel számlák K

Külön számlát használunk:

A bevétel és ráfordítás számlákat eredményszámláknak nevezzük. Az eredményszámlákon

Tekintettel arra, hogy a ráfordítás növekedés eredménycsökkenést jelent, ezért

Az eredményszámlák általános tartalma:

NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS

 a bevétel számláknak KÖVETEL egyenlegük van,

1.2.1.4. Technikai és helyesbítő számlák

A mérlegszámlákon, a költségszámlákon és az eredményszámlákon kívül a kettős könyvvitel

A technikai számláknak könyveléstechnikai sterepük van, gazdasági tartalommal nem

1.2.2. Számlasoros elszámolás

A számlasoros elszámolás a gazdasági események vagyonrészek szerinti könyvelését jelenti.

1.2.3. Idősoros elszámolás

A számlasoros elszámolás lehetővé teszi, hogy egyes vagyonrészek állományáról és

A naplóban rögzítésre kerül:

Tekintsük a következő gazdasági eseményt! A vállalkozás kereskedelmi árut vásárol. Az

1.2.4. Összesítő kimutatások, a főkönyvi kivonat

A főkönyvi kivonat a megnyitott, elővezetett főkönyvi számlák adatállományából készített

Főkönyvi kivonat, 20…………………………

A főösszeg rovatpár végösszegének egyeznie kell. Ez az egyezőség segíti megmutatni, hogy

1.2.5.1. A számlakeret felépítése

A számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen

Legyen egy vállalkozás 2. számú telephelyéhez tartozó forintpénztár főkönyvi számlaszáma

1.2.5.2. Az egységes számlakeret

Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági

A mérlegszámlákat (eszköz és forrás számlák) tehát az 1-4. számlaosztályokban, a költségeket

1.3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

A számviteli törvény szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök,

A számviteli bizonylat csak akkor alkalmas a hitelesség bizonyítására, ha az szabályszerű.

A bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei

A gazdasági eseményekről készített hitelt érdemlő okmány a bizonylat. Számviteli

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági