Вы находитесь на странице: 1из 113

TA R TA L O M

Fogyatékosság és társadalom

2009 Elsõ évf. 2. szám

KUTATÁS
A kései cochleáris implantáció hatékonyságát befolyásoló tényezõk elemzése hallássérült
személyeknél. Egy participációs kutatás tapasztalatai (LOVÁNYI ESZTER) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3
Mire való a gondnoksági rendszer? (VERDES TAMÁS – TÓTH MARCELL) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13

DOKUMENTUMOK
Kínzás és fogyatékosság: vázlatos kontextus a különmegbízott jelentéséhez (GOMBOS GÁBOR) . . . . . .31
Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
A különmegbízott idõszaki jelentése a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés tárgyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34
MELLÉKLET: Isztambuli állásfoglalás az elkülönítés alkalmazásáról és hatásairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51

FORRÁS
MICHEL FOUCAULT: Õrület és társadalom
(Tokyoi Egyetem Szabad Mûvészetek Kara, 1970) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55

FÓRUM
A korai intervenció intézményrendszerének magyarországi
mûködése (KEREKI JUDIT – LANNERT JUDIT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69

KULTÚRA
„A testem az én történetem: a bánatom és az erõm forrása”
CHERYL MARIE WADE (HERNÁDI ILONA – HERNÁDI KRISZTA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91

SZEMLE
Könyvkritika
Nyárádi Gáborné dr. (szerk.) Esélyegyenlõség, egyenlõ bánásmód. A hátrányos
megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban (KOZMA ÁGNES) . . . . . . . . . . . . . .105
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány törekvései a szülõsegítés
és a korai intervenció témájában (PÁSZTOR ÉVA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .109

Abstracts, Table of Contents . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .114

F O G YAT É K O S S Á G ÉS TÁRSADALOM • 2009/2.


FRIDA KAHLO
KIAKASZTOTT RUHÁM VAGY NEW YORK, 1933

Olaj és kollázs, fatábla, 46x50 cm


Hoover Gallery San Francisco
dr. Leo Eloesser hagyatéka
KUTATÁS

LOVÁNYI ESZTER

A KÉSEI COCHLEÁRIS IMPLANTÁCIÓ


HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK
ELEMZÉSE HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEKNÉL
EGY PARTICIPÁCIÓS KUTATÁS TAPASZTALATAI1

Implantált személyek esetelemzése képezte e tanulmány alapját. Elsõ lépésben szakirodalmi forrásokra támaszkodva
összegyüjtésre kerültek a kései cochleáris implantáció (CI) sikerességére ható lényegesebb egyéni és környezeti faktorok. Ezek
figyelembevételével két kérdõív készült: az elsõ a vizsgálati minta kialakítását szolgálta, a második pedig a vizsgálati személyek
helyzetének részletes megismerését, a CI hatékonyságát befolyásoló tényezõkkel összefüggésben. Esettanulmányok tartalmi
elemzésén keresztül igyekeztem igazolni a tanulmány hipotéziseit a CI eredményességi összetevõire vonatkozóan. Az eredmények
alapján elkülöníthetõvé váltak azon tényezõk, amelyek a CI használatának sikerességét döntõen, kevésbé vagy egyáltalán nem
befolyásolják. A tanulmány végén a kései CI személyek speciális problémáinak megoldására vonatkozó javaslatok szerepelnek.

BEVEZETÉS – SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓK Erõsen foglalkoztatott az a kérdés is, hogy


milyen tényezõk befolyásolhatják a kései élet-
Saját példám okán mindig különösen érde- korban (a pubertás során vagy azután) végzett
keltek a cochleáris implantációval kapcsolatos operáció hatékonyságát a hallássérült emberek
kutatásokat bemutató szakirodalmak és szak- életében, különös tekintettel a veleszületett
mai elõadások. A cochleáris implantáció (CI) vagy a korai életévekben (3 éves kor elõtt) fel-
ma már közismert, sikeresen alkalmazott hal- lépõ halláskárosodásokra (Loványi, Angyalné
lásjavító mûtéti beavatkozás. Várszegi, 2008).

1 A témában záródolgozat készült: Loványi Eszter: Kései cochleáris implantáció hatékonyságát befolyásoló tényezõk
elemzése hallássérült személyeknél, avagy: Sohase késõ megtanulni hallani! Témavezetõ: Zsoldos Márta, ELTE
BGGYFK, 2008.

A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . . 3
1. ábra A CI részei (Csányi, 2002)

Súlyos hallássérüléssel születtem, de a A COCHLEÁRIS IMPLANTÁCIÓ


cochleáris implantációra csak 16. életévemben
került sor. Azt hiszem, senki sem várt nagy RENDSZERÉNEK RÖVID ISMERTETÉSE
eredményt ettõl a mûtéttõl, sokan nem is bíz- A cochleáris implantáció során alkalmazott
tattak. Annak ellenére, hogy ez a beavatkozás
mûszeregyüttes olyan elektronikus eszköz,
lett életem legnagyobb csodája, a mûtét elõtti
amely a külsõ hangforrásból érkezõ különbözõ
és utáni egy év volt – talán – a legnehezebb
frekvenciájú hangok akusztikus energiáját
idõszak az életemben.
elektromos stimulusokká alakítja át, és köz-
Nagy megpróbáltatás volt a lelki felkészü-
vetlenül a hallóideg illetve a ganglion spirale
lés, közvetlenül a mûtét után pedig már ott tar-
sejtjeire továbbítja azokat (Wayner – Abra-
tottam, hogy sehogy sem tudtam magam elfo-
hamson, 1998; 2002; Speerné – Ribári, 2002).
gadni – sem hallássérültként, sem hallóként.
A mûszer mûtéti beültetését súlyos fokú két-
Ugyanis nagyon nagy feladat várt rám: meg kel-
lett tanulnom hallani. Õszintén szólva, nemcsak oldali hallásveszteség esetén javasolják.
lelki, hanem testi nehézségeken is keresztül- A cochleáris implantáció rendszere szer-
mentem. De úgy érzem, minden fáradság meg- vezeten kívüli és szervezeten belüli, beültetett
érte, ma már nagyon jól hallok, – természetesen részekbõl áll (1. ábra).
a magam lehetõségeihez képest. SZERVEZETEN KÍVÜLI RÉSZEK: A mikrofon a
Azt gondolom, – és ezt a környezetemben felfogott hangrezgéseket elektromos jellé ala-
élõk is megerõsítik – egészen más ember let- kítja át. A beszédprocesszor kiválasztja a be-
tem, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, így szédértés szempontjából leghasznosabb jele-
több lehetõség nyílik meg elõttem az életben. ket és elektromos impulzusokból összetevõdõ
Kívánom, hogy sorstársaim közül minél mintává kódolja át azokat. Az elektromos
többen végig tudjanak menni ezen a nehéz hallásküszöb elsõ beállítására a mûtétet követõ
úton, és részesülhessenek mindabban a pozi- 4-6 hét után kerül sor. Az adó lehetõvé teszi a
tív élményben, amiben én. jelek elektromágneses hullámokként történõ
A következõkben bemutatott, kérdõíves továbbjuttatását a fejbõrön át a vevõhöz.
vizsgálaton alapuló kutatómunka tapasztalatai BEÜLTETETT RÉSZEK: A koponyacsontba
is azt tükrözik, hogy – minden fenntartás elle- ágyazott vevõ felfogja és továbbítja a kódolt je-
nére – a kései cochleáris implantáció sok eset- leket a belsõ fülbe. Itt az elektródaköteg elemei
ben eredményes lehet. elektromosan ingerlik a hallóideget a cochleán

4 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K ...
belül. Az így létrehozott, a természeteshez ha- ve beszédközpontjai „feltámadnak”, újból mû-
sonló akciós potenciálok továbbhaladnak a hal- ködni kezdenek, nincs szükség a hangbenyo-
lóközpont felé. mások feldolgozásának kialakítására.
A cochleáris implantáció eredményeit meg- A fiatal-, illetve felnõttkorban megoperáltak
határozott orvosi, audiológiai, gyógypedagógiai helyzetével kapcsolatos szakterületi kutatások
és pszichológiai szempontok befolyásolják. Így fõleg a posztlingvális hallássérültek nyomonkö-
például: az életkor, a mûtétet megelõzõen a hal- vetésére irányulnak. Mint erre utaltam, náluk –
lókészülék viselésének rendszeressége és eb- a felidézhetõ hallásélményeknek köszönhetõ-
bõl kifolyólag az auditív benyomásokra támasz- en – nyilvánvalóan sikeresebb a rehabilitációs
kodás mértéke, a nyelvi környezet verbális jel- folyamat, mint azoknál a kései mûtötteknél,
lege (hangos beszéddel vagy jelnyelvvel történõ akiknél a hallás akár egy-két vagy akár több
kommunikáció), a kognitív képességek szintje, évtizedig nem, vagy alig hasznosulhatott (Csá-
a családi támogatás (Csányi, 2002; 2004; nyi, 2002; Szamosközi és mtsai, 2002).
Fazekas, 2007; Keresztessy, 2002). Bár a „minél elõbb, annál jobb” elv nem vi-
tatható, azonban ma sem csekély azoknak a
pre- és perilingvális halláskárosodottaknak a
PROBLÉMAFELVETÉS száma, akiknél az implantáció csak késõbbi
életszakaszban válik elérhetõvé. Az ún. kései
A cochleáris implantációval kapcsolatos hazai
és nemzetközi kutatások fõleg a kisgyermek- mûtéti beavatkozásnál is alapvetõ indikáció a
kori beavatkozással foglalkoznak. Hiszen minél kétoldali, súlyos fokú, idegi típusú halláskáro-
korábban implantálják valakibe e rendszert, – sodás, és a többi tényezõ mellett nyomatékos
várhatóan – annál jobb eredményeket fog szempont a CI-re vállalkozó személy motivá-
elérni a beszéd- és a hallásfejlõdésben. A korai ciója, kooperációs készsége.
implantáció és a sikeresség között erõs össze- Véleményem szerint a pre- és a periling-
függés van, és a lehetõ leghamarabb történt vális esetekben történt kései – pubertáskori,
mûtét ígéri az ép halláshoz leginkább közelítõ fiatal- vagy felnõttkori – implantálás is lehet si-
eredményeket. Tehát a mûtéti életkor alapve- keres, megváltoztathatja a hallássérült személy
tõen hatással van a késõbbi fejlõdési esemé- életminõségét, hiszen a „csend világából”
nyekre, azonban a különféle befolyásoló ténye- bekerül egy hallásélményekkel teli életbe (Diet-
zõknek (pl. kognitív képességeknek) köszön- helm, 2003; Senn, 1999). A hallás útján így
hetõen kisebb-nagyobb egyéni eltéréseket nyert bármely újabb információ segítheti a kör-
felfedezhetünk (McConkey Robbins és mtsai, nyezeti tájékozódást, pozitívan hathat az élet-
2004; Pisoni és mtsai, 2008). módra és a személyiségre, befolyásolhatja a
A „minél elõbb, annál jobb” elv szerint a tanulási teljesítményt és a tanulási attitûdöt. A
pre- és a perilingvális (az anyanyelv elsajá- CI mindezzel hozzájárulhat a sikeres szociali-
títása elõtt vagy közben kialakult) hallássérülés zációhoz, társadalmi integrációhoz, a „lelki jó-
esetén ma már – elsõsorban külföldön, de ha- léthez” (Andorka, 2006; Austen, 2004; Gid-
zánkban is mind nagyobb számban – kisgyer- dens, 2003).
mekkorban, 2 éves kor körül történik meg a Ez annál is inkább fontos szempont, mert a
mûtét. Az 5 éves életkornál korábbi mûtétek is hallássérült személyeknek nagyon sok olyan
még igen jó eredményeket biztosíthatnak: a kihívással kell szembenézniük, amivel a hal-
gyermekeknél sok esetben alig vehetõ észre a lóknak nem. Ki kell fejleszteniük hatékony meg-
hallássérülés a fentiekben felsorolt egyéb kö- küzdési stratégiákat az élet problémáira, a min-
rülmények megfelelõ alakulása esetén. Szá- dennapok stresszhelyzeteire. Minden egyes
mos eset bizonyítja, hogy a mûtét elõtt halló- személy másként tudja kihasználni hallásma-
készüléküket eredményesen viselõ 5 évesnél radványát, és egyénenként eltérõ a hallásfigye-
idõsebb gyermekeknél is még mindig látványos lem szintje is. Ezek nemcsak a hallókészülék
a javulás, a siketség eltûnik, a gyermekek viselésekor fontos körülmények, hanem imp-
nagyothallók benyomását keltik (Keresztessy, lantátum esetén is.
2002). Az alábbiakban Wayner és Abrahamson
A CI rendkívül pozitív változást okoz a (1998) nyomán összefoglalom a CI-t viselõ
posztlingvális, vagyis a beszédelsajátítás után hallássérült személy és a vele beszélõ (jól hal-
bekövetkezett súlyos fokú hallássérülések ló) egyén érzelmi reakcióit a nehézkes kommu-
után, mivel ilyen esetekben az agy hallás- illet- nikációs helyzetekben (1. táblázat).

A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . . 5
AZ IMPLANTÁTUMMAL ÉLÕ SZEMÉLYBEN A JÓL HALLÓ KOMMUNIKÁCIÓS PARTNERBEN

FRUSZTRÁCIÓ, hiszen nagyon gyakran szembesül mert nem tudja megértetni magát.
kommunikációs nehézségekkel.
KÉNYELMETLEN mert attól fél, hogy nehéz mert nem tudja kezelni a helyzetet,
ÉRZÉS, AGGODALOM, felfogásúnak és zavartnak tartják. alkalmatlannak érzi magát erre.
TÜRELMETLENSÉG, mert a jól halló emberek nem hiszen idõpocsékolásnak érzi
képesek odafigyelni arra, hogy a folyamatos ismétlést,
érthetõen beszéljenek. a lassú kommunikációt.
HARAG saját magára a megértési nehézség a tehetetlenség miatt, és nem érti,
miatt, másokra pedig a valós vagy mit tehetne még, mit is akar
vélt figyelmetlenség miatt. még tõle a hallássérült személy.
ÖNÉRTÉKELÉS, mert alkalmatlannak érzi magát a mert nem képes megfelelõen
ÖNBIZALOM HIÁNYA, társadalmi életre. kommunikálni.
(ÖN)SAJNÁLAT az ilyen nehéz helyzet miatt. a hallássérült egyén helyzete és saját
tehetetlensége miatt.
BÛNTUDAT, mert tehernek érzi magát. mert nem elég türelmes a hallássérült
emberrel szemben.
„MENEKÜLÉS” azaz máskor jobb elkerülni az ilyen mert úgy tûnik, mintha nem
A SZITUÁCIÓBÓL, helyzetet. érdekelné a másik személy.

1.táblázat: Érzelmi reakciók kommunikációs nehézségekre

CÉLKITÛZÉS zõk, szempontok közül bizonyos egyéni és kör-


nyezeti tényezõk érzékenyebben befolyásolják,
Nyilvánvaló, hogy a kései cochleáris implantá- mint mások.
ció hatékonyságát is sok, egymással bonyolult 1. FOKOZOTTABB HATÁSÚ EGYÉNI TÉNYEZÕK: az
összefüggésben lévõ egyéni és környezeti életkor, vagyis a hallássérülés és a cochleáris
tényezõ befolyásolja. Célom volt, hogy ezek implantáció között eltelt idõ; a tanulmányi, a
áttekintésével, rendszerszemléletû elemzésé- munkahelyi teljesítmény, az iskolai végzettség;
vel hozzájáruljak a CI-re vállalkozó személyek a tanulási attitûd; a szocializáció szempontjából
differenciált megismeréséhez, különös tekin- fontos személyiségjegyek (például: akaraterõ,
tettel a várható eredményességet befolyásoló kitartás, szorgalom); a motiváltság és a
tényezõkre. felkészültség a mûtétre (felkészültség a mûtét
Kérdõíves vizsgálat alapján arra vállalkoz- elõtti, alatti és utáni történésekre, a beállítást
tam, hogy keressem a kései (a pubertáskorban követõ rehabilitációs munkára).
vagy azután történt) CI eredményességére leg- 2. FOKOZOTTABB HATÁSÚ KÖRNYEZETI TÉNYEZÕK:
érzékenyebben ható belsõ és külsõ szempon- a támogató közvetlen környezet és a családi
tokat, faktorokat és a köztük lévõ kapcsolato- háttér (halló vagy hallássérült személyek); az
kat. Empirikus mintám kis mérete miatt mun- operáció elõtt a hallókészülék eredményes vise-
kám jelenlegi szakaszában csak elsõ szintû lése (a hallásmaradvány kihasználása); a szak-
tapasztalatok és tendenciák megfogalmazása mai segítség minõsége (a szakemberek támoga-
lehetséges, azonban ezzel elõkészíthetem a tásának színvonala, a foglalkozások gyakorisága
mûtéti kiválasztáshoz is hasznos információkat és idõtartama a mûtét elõtt és után).
adó kérdõíves vizsgálat nagyobb csoporton
való kipróbálását.
A KÉRDÕÍVES VIZSGÁLATI MÓDSZER

HIPOTÉZIS Munkám során két kérdõívet dolgoztam ki,


amelyek egymást követõ idõrendben, egyre
Feltételezésem szerint a kései CI eredményes- bõvebb és differenciáltabb információt szolgál-
ségét az ismert, általánosan elfogadott ténye- tattak a témakörrõl. Szerkezetük, részletes té-

6 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K ...
macsoportjaik és kitöltési módjuk alapján meg- – a beszédprocesszor elsõ beállításának él-
feleltek a strukturált interjú mûfajának, az ún. ménye (az elsõ hallásélmény),
idõeltolódásos interjútípusnak, aminél a vizsgá- – a gyógypedagógiai fejlesztés, a hallás- és a
lati személyek írásban kapják meg a kérdéseket, beszédfejlõdés az elsõ beállítás óta,
és késõbb válaszolják meg azokat (Mérei – – a vizsgált személy kommunikációjának, kap-
Szakács, 1988; Szabó, 2002; Szokolszky, 2004). csolatrendszerének, társadalmi beilleszkedé-
Az elsõ kérdõív a vizsgálatba bevonni ter- sének, mindennapi boldogulásának, munka-
vezett személyek átfogó megismerését és a helyi beilleszkedésének, tanulmányi teljesít-
vizsgálati minta kiválasztását szolgálta. Az ményének, tanulási stílusának és attitûd-
alábbi kérdéscsoportokat alakítottam ki: jének, szabadidõ-eltöltésének, lelki jólétének,
– személyi adatok, pszichés környezetének, elégedettségének
– a hallássérülés minõsége, illetve oka és kez- összehasonlítása az elsõ beállítás elõtt és a
detének ideje, a felfedezés és a diagnózis továbbiakban, érzések és vélemények a CI
körülményei, használatának hatékonyságáról (elõnyök,
– a hallókészülék használata, hátrányok).
– az intézményes, illetve (gyógy)pedagógiai
nevelés,
– a munkahelyi élet, A VIZSGÁLATI MINTA KIALAKÍTÁSA
– a kommunikáció minõsége a CI elõtt és után,
– a CI-re való motiváció, felkészülés és hozzá A vizsgálati személyek a Szegedi Tudomány-
való viszonyulás. egyetem Általános Orvostudományi Kar Fül-
A megválaszolt elsõ kérdõívek befolyásolták a Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
második kérdéssor kialakítását. Megtudtam, gondozottjainak körébõl származtak. A kér-
hogy kik vállalkoznak további kérdések megvá- dõívek két blokkban, a klinika munkatársának
laszolására. Megismertem a vizsgálati minta közvetítésével jutottak el hozzájuk. Az adatvé-
összetételét és a vizsgálati személyek nyelvi delmi és személyiségjog-védelmi szempon-
szintjét. tokra fokozott tekintettel voltam.
A második kérdõív már sokkal részleteseb- A mintavétel szempontjai a következõk voltak:
ben, alaposabban járta körül a kései CI haté- – ép értelem,
konyságával kapcsolatos feltevéseimet a kö- – pre- vagy perilingvális hallássérülés,
vetkezõ kérdéscsoportokkal: – nem áll fenn halmozott fogyatékosság vagy
– a nyelvi környezet, járulékos probléma,
– a CI-re való felkészültség, motiváltság diffe- – a cochleáris implantációra pubertáskorban,
renciált mutatói és a döntés körülményei, illetve azután került sor.
– a szûkebb társadalmi környezet támogatása Az elsõ válogatás során – a klinikai dokumen-
és véleménye, tációban szereplõ adatok alapján – egy 17 fõs

SORSZÁM NEM LAKHELY ÉLETKOR ISKOLAI VÉGZETTSÉG JELENLEGI FOGLALKOZÁS

1. nõ község 40 év SZMK (I) betanított munkás


2. nõ fõváros 25 év E (I) tanuló
3. nõ kisváros 19 év S tanuló
4. férfi kisváros 32 év S szakmunkás
5. nõ megyei jogú város 19 év KI (I) tanuló
6. fiú megyei jogú város 17 év G (I) tanuló
7. férfi kisváros 24 év SZMKI (I) szakmunkás
8. fiú fõváros 13 év ÁLT (I) tanuló

Az iskolai végzettség jelölésének magyarázata: ÁLT: általános iskola, S: siketek tanintézménye 10 osztály, SZMK:
szakmunkásképzõ, KI: középiskola, G: gimnázium, E: egyetem, (I): integráltan tanul(t).

2. táblázat A kései CI-mûtöttek szûkített mintájának elsõ paraméterei

A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . . 7
bázisminta volt kialakítható. 10 nõ és 7 férfi A kései cochleáris implantáció hatékony-
szerepelt benne. A csoport a hallássérülés ságának megítélésénél is az alábbi fokozatokat
kezdetének ideje, az életkor, az iskolai végzett- különböztettem meg:
ség és a lakhely szerint meglehetõsen hete- ABSZOLÚT SIKERES annál a személynél, aki
rogén volt. Ez a 17 személy kapta meg az elsõ az implantátummal integrálódni tud a hallók
kérdõívet, de mindössze nyolcan küldték azt társadalmába. A megítélés azonban ellentmon-
vissza kitöltve. Így a továbbiakban õk alkották a dásos is lehet, hiszen ha a szociális környezet
válaszolók szûkített mintáját (2. táblázat). elfogadó, akkor rosszabb nyelvi készség ese-
tén is megtörténhet a társadalmi beilleszkedés,
így ennek objektív megítélése rendkívül nehéz.
A KÉRDÕÍVEK FELDOLGOZÁSA NAGYON SIKERES annál a személynél, aki a
szájról olvasást kiegészítve a CI által nyert
A minta kis létszáma és heterogenitása miatt a akusztikus információkkal elboldogul a minden-
válaszok tematikus rendszerezése, illetve az napi kommunikációban.
így összeállított esettanulmányok tartalom- SIKERES annál is, aki a környezet zajait ké-
elemzése alapján történt a feldolgozás a kér- pes a CI segítségével felismerni, ezáltal jobban
dõívek fõbb szempontcsoportjai mentén. tud tájékozódni a világban.
A mûtét utáni hallásfejlõdésre vonatkozó KEVÉSBÉ SIKERES annál, aki csak bizonyos
kérdéseknél csak a vizsgált személyek szub- akusztikus támpontokra tud támaszkodni a
jektivitására hagyakozhattam. Így ellentmondá- „sikeresnek” minõsített személyhez képest.
sos válaszokkal is találkoztam, amelyeknél bi- A kategóriákba történõ besoroláskor elsõ-
zonytalan emlékezet vagy szövegértési prob- sorban a kérdõívekben jelzett szubjektív vé-
léma egyaránt felvethetõ. Tisztában vagyok leményt vettem figyelembe, de felhasználtam a
azzal, hogy nem könnyû feladat hosszú idõ klinikán dolgozó gyógypedagógus információit
után felidézni a hallás változásának folyamatát. is. Így megtudtam például, hogy az egyik vizs-
Ráadásul a korábbi hallókészülékkel való hal- gált személy sokkal rosszabbul ítéli meg hely-
lással kapcsolatos emlékek utólag is módo- zetét, mint amilyen a CI hatékonysága. Elége-
sulhattak, a válaszolók könnyen hozzáadhatták detlen az elért eredménnyel, miközben a külsõ
az azokkal kapcsolatos szubjektív érzéseiket szemlélõ számára életkörülményei jelentõs
is. Mindezt figyelembe vettem az implantátum- kedvezõ változásra utalnak.
mal való, jelenlegi hallásszint megítélésénél. A válaszok feldolgozása szerint a CI ha-
tására valamennyi implantátummal élõ sze-
mély életminõségében javulás volt tapasztal-
AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE ható, de különbözõ mértékben és különféle
területeken.
Mindenekelõtt elsõ fontos tapasztalatként meg- Az esettanulmányok alapján kiderült, hogy
állapíthattam, hogy egyetlen, bizonytalan vá- a vizsgált személyek többsége ismeri és hasz-
laszt adó személyen kívül valamennyien sike- nálja is a jelnyelvet. Hallássérült barátaikkal és
resen viselik a CI-t, és úgy gondolják, érdemes az otthoni környezetben is jelnyelven kommuni-
volt alávetni magukat a mûtétnek. Azt mondha- kálnak, vagyis csak megszakításokkal támasz-
tom, hogy a vizsgálati csoport ebbõl a szem- kodnak az újonnan megnyílt akusztikus csator-
pontból homogén volt. nára. Ebbõl a ténybõl véleményem szerint le-
A feldolgozás további lépésénél Szamos- vonható az a következtetés, hogy a mûtétet
közinek és munkatársainak (2005) a cochleáris megelõzõ idõszak nyelvi környezete rendkívül
implantáció hatékonyságának megállapítására meghatározó tényezõ a CI-használat sikeres-
kialakított értékelési kategóriarendszerét hasz- sége szempontjából.
náltam, amely tekintettel van arra, hogy a siker, Mindegyik vizsgált személy részt vett az
az életminõség változásának megítélése az elsõ beszédprocesszor-beállítás után hallás-
érintett egyén és a környezet részérõl is na- és beszédfejlesztõ foglalkozásokon, bár válto-
gyon szubjektív dolog. Az „eredmény” – a hal- zó gyakorisággal és idõtartamban. Nyilvánvaló,
lás, a beszédértés és az aktív kommunikáció hogy a rehabilitációs folyamatban a megfelelõ
szintje – állandóan módosul, változik és fejlõ- nyelvi környezetnek és a szurdopedagógiai
dik. Néhol kisebb vagy nagyobb visszaesések fejlesztésnek meghatározóan fontos szerepe
is bekövetkezhetnek. van.

8 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K ...
Egyetlen személy vélekedett utólag úgy, Mindegyik vizsgált személynél kései idõ-
hogy „kényszer” hatására vállalkozott az ope- szakban történt a cochleáris implantáció,
rációra. Úgy érezte, környezete elvárja tõle a CI vagyis évek teltek el a hallássérülés és a mûtét
melletti döntést. Õ az egyetlen, aki jelenleg is között. Egy bizonyos életkor után az eredmé-
bizonytalan abban, hogy érdemes volt-e elvé- nyességet nem befolyásolja annyira az életkor,
geztetni a cochleáris implantációt. Egyértel- mint a kisgyermekkorban történõ implantációk
mûen látszik, hogy nagyon fontos a motiváció, esetében. Ezért logikusnak mondható az a vizs-
a saját elgondoláson alapuló döntés. gálati tapasztalat, hogy a sérülés után hosz-
Szintén ennél a személynél fordult elõ, szabb idõvel történõ operáció esetében a
hogy hallássérült barátai le akarták beszélni a cochleáris implantáció hatékonyságára már
mûtétrõl. Az implantáció után megváltozott a nincsen döntõ hatással a sérülés és a mûtét
kapcsolata velük, elutasították õt, úgy érezték, között eltelt idõ. Tehát nem mindig sikeresebb
más ember lett. Ezek a tapasztalatok alátá- annál a személynél, akinél kevesebb idõ telt el
masztják azt a feltételezést, miszerint a támo- a hallássérülés és a mûtét között.
gató szociális környezetnek nagyon nagy hatá- A vizsgált személyek mindegyike hordott
sa van arra, hogy a késõbbiekben a hallás- hallókészüléket a cochleáris implantáció elõtt.
sérült személy miként viszonyul a cochleáris Egy személy csak ritkábban, a többiek gyakran
implantátumhoz, és miként tud lelkileg azono- vagy rendszeresen viseltek készüléket. Külön-
sulni a rehabilitációs folyamattal. bözõ mértékben törekedtek hallásmaradvá-
Az adatok alapján nincs szoros kapcsolat, nyuk kihasználására. Hallásmaradványuk vi-
vagy csak halvány összefüggés tételezhetõ fel szont olyan minimális volt, hogy még a nagy
a CI sikeressége és az iskolai végzettség, illet- teljesítményû hallókészülék sem segített min-
ve a tanulmányi teljesítmény között, bár ebben den esetben megfelelõen a beszédértésben és
a kis mintában is van felsõfokú végzettséget a beszédfejlõdésben. Ennek következtében a
szerzõ személy, és esetenként jó tanulmányi vizsgált eseteknél a hallókészülék viselésének
eredményekrõl is beszámolnak. Úgy gondo- gyakorisága és idõtartama nem korrelál az
lom, hogy más egyéni tényezõk jobban befo- implantáció hatékonyságának fokával. Tény vi-
lyásolják a rehabilitációs munka sikerességét. szont, hogy a sikeresebbnek mondható ese-
Ilyen hatótényezõk az intelligencia, a különféle tekben a vizsgált személyek következeteseb-
kognitív funkciók, a nyelvi, illetve a beszéd- ben próbálkoztak hallásmaradványuk kihasz-
készség és a szocializáció szempontjából fon- nálásával. E megállapítások alapján úgy gon-
tos személyiségjegyek (pl. a szorgalom, a dolom, hogy a „hallástudatosság”, a hallás-
kitartás). maradvány kihasználására való törekvés nem
Minden abszolút sikeresnek minõsíthetõ döntõ mértékben, de befolyásolja a személyek
esetnél a hallássérült személy motiváltnak és cochleáris implantációhoz való hozzáállását.
felkészültnek érezte magát a cochleáris imp- Ez a feltételezés akkor lenne teljes mértékben
lantációra, a családi környezet támogató volt, megalapozott, ha a vizsgálati mintában szere-
és a megoperált egyének megkapták a megfe- peltek volna olyan személyek is, akik egyál-
lelõ szakmai felkészítést a mûtétre és az talán nem viseltek hallókészüléket.
azután következõ rehabilitációs folyamatra.
Sajátos, hogy ezek a hatótényezõk a többi, az
alacsonyabb „sikerességi” kategóriákba sorolt A HIPOTÉZIS MEGVÁLASZOLÁSA
eseteknél is jelen voltak. Ezért azt gondolom,
hogy mindenképpen befolyásolják a CI haté- Az interjú és az esetelemzések összegzett ta-
konyságát, de kései mûtéti esetben már nem pasztalati alapján a kései CI eredményességét
döntõ mértékben. Az elemzett nyolc esetet álta- – feltételezésem szerint – fokozott érzé-
lában sikeresnek tartom, bár az eredményesség kenységgel befolyásoló egyéni és környezeti
mértéke és minõsége meglehetõsen különbözõ. tényezõkrõl a következõ alátámasztó, illetve
Úgy találtam, hogy pozitív külsõ és belsõ hatá- cáfoló gondolatok fogalmazhatók meg.
sok, indítékok nélkül nem vállalkoztak volna a
mûtétre. Ezek a hatások nemcsak az operációról EGYÉNI TÉNYEZÕK:
meghozandó döntés elõtt játszanak nagy A halláskárosodás ideje (pre- vagy perilingvális
szerepet, hanem a mûtétet követõen is befolyá- sérülés) és a cochleáris implantáció között
solják a CI használatának hatékonyságát. eltelt idõ, valamint a tanulmányi, munkahelyi

A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . . 9
teljesítmény és az iskolai végzettség nem je- Az interjúk alapján jól látható, hogy milyen
lentõsen befolyásoló tényezõk. fontos a mûtétre vállalkozó személy számára
Azonban az intelligencia, a kognitív képes- egy CI-t már, viselõ sorstárs tapasztalata. Akik-
ségek, a nyelvi,- illetve a beszédkészség szint- nek volt alkalmuk ilyen tapasztalacserére, azok
jének és a szocializáció szempontjából fontos közül többen is úgy érezték, hogy ez a talál-
személyiségjegyeknek (pl. akaraterõ, kitartás, kozás és az így szerzett ismeret megerõsítette
szorgalom), a motivációnak és az egyéni fel- õket elhatározásukban. Ezért fontosnak tartom,
készültségnek fokozott érzékenységû hatása hogy valamilyen módon legyen kommunikáció a
van a folyamat egészére. kései CI elõtt állók és a már CI-t használó,
„idõsebb” korban operált személyek között,
KÖRNYEZETI TÉNYEZÕK: például levelezõlistával és/vagy internetes fórum-
A szociális környezet CI-t elutasító hozzáállása mal. A tájékoztatás rövid (elektronikus) kiadvány
vagy a környezetnek a mûtét elvégeztetését erõl- vagy hírlevél segítségével is könnyebbé válhat
tetõ, kényszerítõ elvárása döntõen negatív hatású. számukra. Egy felhasználóbarát, interaktív inter-
A támogató családi háttér befolyásolja az netes fórum – társadalmi szinten „gazda-
eredményességet, de nem kiugró mértékben. ságosan”, az elszigetelt kompetenciaközpontok
Az esettanulmányok alapján azonban valószí- eredményeit integrálóan, a táv-jelenlét új
nûsíthetõ, hogy a nyelvi környezet hatása igen technikáit kihasználva egyedülálló hatékony-
jelentõs: a beszélõ (halló) környezet pozitív, a sággal mûködhetne – új szolgáltatásokkal egé-
jelelõ (hallássérült) környezet negatív hatással szítené ki az ellátás és a kutatás ma rendelke-
van a CI sikerességére. zésre álló eszköztárát.
A hallókészülék mûtét elõtti viselése (a hal- Elgondolásom szerint a kései CI hatékony
lásmaradvány maximális kihasználása) valószí- használatának egyik elõfeltétele egy térben és
nûleg alig befolyásolja a CI eredményességét, idõben elkülönülõ (az egész országot lefedõ,
annyiban, hogy az operált egyén nyelvi fejlõdés- idõben eltérõen rendelkezésre álló résztvevõk-
re, verbális kommunikációra alkalmas legyen. kel dolgozó) heterogén team (orvosok, mérnö-
A szakmai segítség, a gyógypedagógiai kök, gyógypedagógusok, szülõk, kései imp-
fejlesztés hatékonyságához mérten nagyobb lantáció várományosai…) együttmûködésének
szerepe van a nyelvi környezeti mintának a ké- összehangolása. Az internetes technika, az
sei cochleáris implantáció sikerességében. elosztott adatbázisokban való keresés, a be-
Mint az egyéni felkészültség, a szakmai felké- szédszintetizátorok, stb. gyors fejlõdése és el-
szítés is befolyásolja a sikerességet. terjedése felvetik egy olyan virtuális közösség
A hipotézist részlegesen megerõsítõ ered- létrehozásának gondolatát, amely hatékonyan
mények kis számú egyedi esetek szubjektív támogathatná az információk, a megmûtött
illetve objektív benyomásaira, tapasztalataira személyektõl kapott visszacsatolások révén
épültek, és bár felfedezhetõk tendenciák, ezek gazdagodó közös tudásbázis létrehozását,
nem általánosíthatók, és kellõ mértéktartással valamint a számítógéppel segített távrehabilitá-
kezelendõk. ciót. Mindezen túl a standardizált szolgáltatá-
Mindvégig szem elõtt tartottam, hogy a sokhoz való hozzájutás révén növekedhetne a
szûkített vizsgálati minta a kérdõíves eljárás digitális esélyegyenlõség, illetve az e virtuális
elsõ szintû kidolgozására és kipróbálására volt közösséghez való tartozás valós élménye is.
csak alkalmas. Bár a mai hazai realitásokból kellene kiindulni
(„üzleti” terv nélkül a pályázati források szûkö-
sek), joggal feltételezhetõ, hogy a „sikettár-
ÖSSZEGZÉS sadalom” az átlagosnál erõsebben motivált a
számítógép-használatban. A megvalósítás so-
Szeretném hangsúlyozni, hogy tanulmányt rán számos interdiszciplináris részletkérdést
lezáró javaslatok megfogalmazásakor elsõsor- kellene végiggondolni és megoldani – akár jogi
ban a kései cochleáris implantáció elõtt, alatt kérdéseket (pl. betegadat-biztonság, hozzáfé-
vagy után álló személyek elképzelhetõ igényei- rési jogosultság) is.
re gondoltam. Véleményem szerint ezek az Továbbá hasznos volna az olyan idõszakos
egyének másfajta bánásmódot igényelnek. összejövetel, ahol az implantátumot kései
Ráadásul – tapasztalatom szerint – a szakterü- korban használni kezdõk talákozhatnának a
leten több figyelmet fordítanak a kisgyermek- mûtét elõtt álló személyekkel, és egymás kö-
kori mûtéten átesett hallássérültek igényeire. zött, illetve a CI-s teambe tartozó szakemberrel

10 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K ...
megbeszélhetnék problémáikat, kérdéseikr közeli ismerõseimmel jól hasznosítom a hallá-
választ találni, esetleges félelmeiket leküzdeni. somat a beszélgetések során. A munkahe-
A hallássérült személyeknek a mûtét elõtt lyemen és az egyetemi elõadásokból „kihallom”
és a rehabilitációs folyamat során nem jelen- a szóban forgó témában sokszor használt
téktelen ügyekkel kell szembenézniük. A hely- szavakat és mondatokat. A zajos környezetben
zettel lelkileg is meg kell birkózniuk, és fel kell való beszédértésben is nagyon sokat fej-
dolgozniuk a sok új élményt. Ezért úgy vélem, lõdtem. Például a földalattin megértem hallás
hogy – szükség esetén – akár a hosszabb alapján, hogy melyik megálló következik. És
pszichológiai segítséget is lehetõvé kellene sorolhatnám tovább sikeres élményeimet.
tenni számukra. Azonban összehasonlításképpen még két
Az implantálást megélt személyek a lényegesnek tartott dolgot megemlítenék. Az a
lakhelyükön részesülnek fejlesztõ foglalkozá- gyógypedagógus, akivel már évekkel a mûtét
sokban a rehabilitáció során. A velük foglalkozó elõtt együtt gyakoroltam – és az operáció utáni
gyógypedagógusoknak konzultáció vagy rövi- nehéz idõszakban barátként és szakemberként
debb továbbképzés formájában lehetõséget is nagyon sokat tudott segíteni nekem – a
kellene teremteni a kérdések megvitatására, velem kapcsolatos korai emlékét így idézte fel:
megbeszélésére, a tapasztalatok megosztá- még abban a súlyosan hallássérülteket nevelõ,
sára. Nyilvánvaló, hogy a szakemberek a fog- oktató intézményben is, ahol évtizedek óta ta-
lalkozások során megpróbálják átcsoporto- nít, kevés olyan diákkal találkozott, aki annyira
sítani más területrõl – pl. a kisgyermekkorban rosszul hallott, mint én a CI elõtt.
implantáltakkal vagy a nagyothallókkal végzett A mûtét elõtt sokszor „elkápráztattam” a
foglalkozásokról – származó módszertani is- szakembereket és az ismerõseimet a szájról
mereteiket, de a kései életkori cochleáris imp- olvasási tudásommal. Most, évekkel a mûtét
lantáció nagyon speciális terület, így a foglal- után, egyre többször veszem észre, hogy csak
kozások is speciális felkészültséget igényelnek szájról olvasás alapján – például késõ este,
a szakemberektõl. amikor már nem viselem a beszédprocesszort
Fontos lenne, hogy kialakuljon az egységes – jelentõsen rosszabb a beszédértésem, vagy-
pedagógiai szemlélet és rendszer a késõbb is bekapcsolódott információfelvételembe a
megoperált egyénekkel történõ foglalkozások hallás, felhagytam a szájról olvasás kizáróla-
tekintetében is. Hasznos lenne, ha megvaló- gosságával. Ezt igazolja az is, hogy a CI mû-
sulna a CI-centrumok együttmûködése és ködése nélkül a kiejtésem sem olyan jó – per-
összehangolt tevékenysége. sze önmagamhoz képest. Ezek a változások
Szándékomban áll az e tanulmányban is- igen sokat jelentenek nekem, hiszen azt jelzik,
mertetett munka folytatása, az interjú kérdés- hogy már nagyobb mértékben hasznosítom a
csoportjainak módosítása és differenciálása, hallás útján nyert információkat. Nagyon remé-
nagyobb mintán való kipróbálása, hogy az lem, hogy a cochleáris implantáció egyre töb-
újabb vizsgálatokból megbízhatóbb adatokhoz bet fog adni nekem.
és következtetésekhez juthassak.
Ha a további fejlõdés nem is lesz ilyen lát-
ványos, akkor is úgy érzem, hogy megérte.
Hiszen az implantátum teljesen megváltozta-
SZEMÉLYES TANULSÁGOK
tott, és általa olyan lehetõségek nyíltak meg
Az a véleményem – személyes tapasztalataim elõttem, amilyenekrõl korábban álmodni sem
alapján is –, hogy a kései cochleáris implan- mertem volna.
táció is sikeres lehet. Ez a siker természetesen Végezetül úgy gondolom, hogy mindenkit
más mértékû és más minõségû, mint a kis- önmagához kell mérni és önmagához viszo-
gyermekkorban végzett operációk eseteiben. nyítva kell értékelni. Fontosnak tartom, hogy az
Nyilván sosem fogok úgy hallani vagy be- implantátummal élõ egyén szubjektíven si-
szélni, mint ha a kisgyermekkorban operáltak keresnek érezze magát. Már az is már siker, ha
volna meg, de úgy érzem, hogy akármilyen pozitív irányba változott az életminõsége, és
fáradságos út van is mögöttem és még elõttem, jobban érzi magát a CI-vel, mint nélküle. Be-
érdemes volt belevágni! A zajok világában csülni kell azokat az apró elõrelépéseket is,
szinte tökéletesen tájékozódom. A beszéd meg- amelyek hosszú, fáradságos munka eredmé-
értése azonban sokkal nehezebb. Ha nincs nyeképpen születtek meg. Ez a mi hivatásunk,
semmilyen háttérzaj, akkor családtagjaimmal és ez a gyógypedagógia szépsége.

A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . . 11
IRODALOMJEGYZÉK
ANDORKA R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó.
AUSTEN, S. (2004): Cochlear implants in adults: the role of the psychologist. In: S. Austen – S. Crocker (ed.): Deafness in
Mind: Working Psychologically with Deaf People across the Lifespan, London and Philadelphia, Whurr
Publishers,193–205.
CSÁNYI Y. (2002): Cochleáris implantáció és gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) szaktudás. In: Csányi (szerk.):
Cochleáris implantáción átesett gyermekek terápiája és fejlõdése: Egy Soros-projekt két éves munkájának
eredményei. Budapest, ELTE-BGGYFK, p. 39–50.
CSÁNYI Y. (2004): Súlyos fokban hallássérült gyermekek hallásának és nyelvének fejlõdése, fejlesztése. In: Gordosné
Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Budapest, Medicina Könykiadó Rt., p: 171–188.
DIETHELM, H. (2003): Das CI und ich. In: Internationales Beratungszentrum für Eltern Höhrgeschädigter Kinder Newsletter,
91/2003, p. 18–25.
FAZEKAS A. (2007): Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél. In: Gyógypedagógiai Szemle, XXXV.
évfolyam, 2. szám, p. 119–125.
GIDDENS, A. (2003): Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó.
KERESZTESSY É. (2002): A cochleáris implantációról – Tájékoztató füzet szülõknek. Készült a Cochleáris implantáción
átesett gyermekek rehabilitációja címû Soros-projekt keretében az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Fõiskolai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszéken.
LOVÁNYI E.– ANGYALNÉ VÁRSZEGI É. (2008): Fejlesztési lehetõségek kései cochleáris implantáció (hallásjavító mûtéti eljárás)
után a beszédtanulás ideje elõtt vagy alatt fellépõ hallássérülés esetén. In: Gyógypedagógiai Szemle, XXXVI.
évfolyam, 4. szám, p. 263–277.
MCCONKEY ROBBINS, A. – KOCH, D. B. – OSBERGER, M. J. – ZIMMERMAN-PHILLIPS, S. – KISHON-RABIN, L. (2004): Effect of Age
at Cochlear Implantation on Auditory Skill Development in Infants and Toddlers. In: Archives of Otolaryngology
Head & Neck Surgery, 130. évfolyam, 5. szám, p. 570–574.
MÉREI F. – SZAKÁCS F. (1988): Pszichodiagnosztikai vademecum 1. és 2. rész. Budapest, Tankönyvkiadó.
PISONI, D. B. – CONWAY, C. M., –KRONENBERGER, W. G. – HORN, D. L. – KARPICKE, J. – HENNING, S. C. (2008): Efficacy and
Effectiveness of Cochlear Implants in Deaf Children. In: Marschark, M. – Hauser, P.C. (ed.): Deaf Cognition.
Foundations and Outcomes. Oxford University Press, p. 52–101.
SENN, V. (1999): Fünf Jahre CI-Hören – Ein Rückblick. In: Internationales Beratungszentrum für Eltern Hörgeschädigter
Kinder Newsletter, 91/1999, p. 19–22.
SPEER J.-NÉ – RIBÁRI O. (2002): A cochleáris implantáció 15 év szakmai tapasztalatai alapján. In: Csányi (szerk.):
Cochleáris implantáción átesett gyermekek terápiája és fejlõdése: Egy Soros-projekt két éves munkájának
eredményei. Budapest, ELTE BGGYFK, p. 15–23.
SZABÓ K. (2002): Kommunikáció felsõfokon. Budapest, Kossuth Kiadó.
SZAMOSKÖZI A. – KISS J. G. – JÓRI J. – TORKOS A. – TÓTH F. – CZIGNER J. (2002): A szegedi cochleáris implantációs
munkacsoport 1995–2000 közötti tevékenységérõl különös tekintettel a gyermekek (re)habilitációjára. In: Csányi
(szerk.): Cochleáris implantáción átesett gyermekek terápiája és fejlõdése: Egy Soros-projekt két éves
munkájának eredményei. Budapest, ELTE BGGYFK, p. 25–30.
SZAMOSKÖZI A. – TÓTH F. – TORKOS A. – JARABIN J. – CZIGNER J. – KISS J. G. – JÓRI J. (2005): Cochlea implantáltak
(re)habilitációja és a siker. (A Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának vándorgyûlése
Szeged, 2005. szeptember 1–3.) In: Fül-Orr-Gégegyógyászat, 51 (3), 175, 2005, p. 59.
SZOKOLSZKY Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Budapest, Osiris kiadó.
WAYNER, D. S. – ABRAHAMSON, J. E. (1998): Learning to Hear Again with a Cochlear Implant: An Audiologic Rehabilitation
Curriculum Guide, NY, Hear Again Inc.
WAYNER, D. S. – ABRAHAMSON, J. E. (2002): Learning to Hear Again: Cochlear Implant Audiologic Rehabilitation Guide for
Adults, Audiology Online (www.audiologyonline.com).

12 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K . . .
V E R D E S TA M Á S – T Ó T H M A R C E L L

MIRE VALÓ A GONDNOKSÁGI RENDSZER?1


A tanulmány a hazai gondnoksági rendszer társadalmi funkcióit elemzi. Amellett érvel, hogy a 2009. nyaráig hatályban volt polgári
törvénykönyvben kodifikált védelmi rendszer nagyon sok esetben céljával ellentétesen mûködik: mentális zavarokkal és
fogyatékossággal élõ személyek társadalmi kirekesztõdéséhez járul hozzá. E kirekesztõdési folyamatok jellemzése után a szerzõk
az érintett közpolitikák újragondolásához kísérelnek meg szempontokat adni.

A cselekvõképesség, a korlátozott cselekvõ- gyoni vagy jövedelmi helyzetét, valamint egész-


képesség és a cselekvõképtelenség fogalmait, ségi és mentális állapotát.
valamint a gondnokság alá helyezés szabályait Ma Magyarországon mintegy 50-80 ezer
a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. gondnokság alá helyezett személy él.2 Értelmi
törvény 11-21. §-ai rögzítik. A jogszabály sze- fogyatékos, mentális zavarokkal élõ, autista,
rint cselekvõképességet korlátozó vagy cselek- szenvedélybeteg vagy alkoholista, esetenként
võképességet kizáró gondnokság alá a bíróság hajléktalan emberekrõl van szó, akik családban
azt a felnõtt korú személyt helyezheti, aki „belá- vagy szociális otthonokban élnek, kisebb
tási képessége”, „pszichés állapota”, „szellemi részük fedél nélküli. Dominánsan szegénység-
fogyatkozása” vagy „szenvedélybetegsége” tõl sújtott, a nyílt munkaerõ-piacon megkapasz-
miatt ügyei vitelére tartósan vagy idõszakon- kodni képtelen személyekrõl van szó, de erõs
ként képtelen, s ezért az általa aláírt szerzõdés társadalmi státusú, jelentõs vagyonnal rendel-
kezõ idõsek vagy fiatal drogfüggõk is megjelen-
tartalmáért és annak következményeiért fele-
nek közöttük, miközben legtöbbjük közössé-
lõsséget vállalni nem tud. Ebbõl eredõen a
geik perifériájára szorult vagy onnan véglege-
polgári bíróság õt szerzõdési képességében
sen kirekesztõdött ember.
korlátozni köteles, és részére a gyámhivatalnak
kell gondnokot rendelnie, aki illetõ személy
nevében és érdekében eljár. A cselekvõképes- 1. TÉZISEK: A GONDNOKSÁGI RENDSZER
ség korlátozása és a gondnokság alá helyezés
A JÓLÉTI SZEKTOR SZOLGÁLATÁBAN
vonatkozásában a jogalkotó és a jogalkalmazó
a „jogvédelmet, az egyén védelmét tekinti az Azt állítjuk, hogy a gondnoksági rendszer nagyon
intézkedés kizárólagos céljának” (Huszár – sok esetben jelentõs társadalmi funkciót teljesít,
Kuncz 1998, 39), vagyis gondnokság alá he- amely – kimondott céljával ellentétesen – nem az
lyezni csak akkor és annyiban lehet valakit, ha érintett személyek humán szükségletei, hanem
és amennyiben az intézkedés várhatóan po- sokkal inkább társadalmi helyzetük, valamint a
zitívan befolyásolja majd emberi integritásának hazai jóléti szektor belsõ erõviszonyai és önmoz-
megtartását, szociális beilleszkedését és va- gásai felõl érthetõ meg.3 a) A cselekvõképesség

1 Ez a gondolatmenet a közeljövõben megjelenõ, A per tárgya – gondnokság alá helyezett személyek társadalmi
kirekesztõdésének mozgásformái a rendszerváltás utáni Magyarországon címû könyvünk fõbb állításainak tömör
összefoglalása. A kutatást a Társaság a Szabadságjogokért és a Központi Statisztikai Hivatal támogatta. E tanulmány
korábbi változatát A gondnoksági rendszer társadalmi funkcióiról címmel a www.tasz.hu oldalon tettük közzé 2008.
december 8-án. A korábbi szöveghez fûzött kritikai észrevételeiért köszönettel tartozunk Nagy Zita Évának. Ez az írás
az észrevételek figyelembevételével készült.
2 A becslés bizonytalansága a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által
közzétett adatok eltéréseibõll ered. Míg a KSH 2008-ban mintegy 52 ezerre, addig az OITH 85 ezerre teszi a
gondnokolt személyek számát.
3 Jóléti szektor alatt tágabb értelemben a rendszerváltás után kikovácsolódott társadalompolitikai eszközök
összességét értjük, amely magában foglalja a közoktatás, az egészségügy, a jóléti transzferek és szociális szol-
gáltatások teljes spektrumát. Szûkebb értelemben azonban – s konkrét elemzéseink során e területeteket vizsgáljuk
– a szociális segélyezés és a bentlakásos szociális intézmények (ápolást, gondozást nyújtó intézmények és rehabili-
tációs intézmények) struktúrájára összpontosítunk, ha a gondnoksági rendszerhez való viszonyukban vesszük szem-
ügyre õket. A jóléti szektor önmozgásai alatt két mozzanatot értünk: egyrészt a rendszerben rendelkezésre álló forrá-
sok nagyságát és megosztását, másrészt pedig a szociális szolgáltatások területi elrendezõdését és idõben nyomon
követhetõ mennyiségi változásait.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 13
korlátozása és a gondnokság alá helyezés között erõs kapcsolatban állnak, a két mérõ-
nagyon sok esetben törvényes felhatalmazást és szám közti magyarázóerõ (R2)5 47 százalékos,
megfelelõ jogi kereteket teremt ahhoz, hogy a s a gondnokolt emberek táborának 10 fõs
szegény vagy elszegényedett személy jog- emelkedése esetén átlagosan 16-tal6 növek-
fosztása révén státusbiztonsága és megélhetése szik a rendszeres szociális segélyben részesí-
minimális mértékben biztosítható legyen, vagyis tett személyek száma. Vas megyében ugyan-
hogy gondnokság alá elmeorvosi szakvéle- ezeket a változókat vizsgálva, 1999 és 2006
ménnyel igazolt helyezése révén jóléti jövedel- között igen erõs összefüggést találunk: a két
mekre tegyen szert. Ebben az esetben a adatsor változásai 70 százalékban magyaráz-
cselekvõképesség korlátozása a család vagy az zák egymást, s a gondnokolt személyek 10
érintett személy megélhetésének strukturális fõnyi emelkedésével párhuzamosan átlagosan
feltétele. b) A cselekvõképesség korlátozása és a 23-mal emelkedik a segélyezett emberek
gondnokság alá helyezés másik funkciója a fo- száma (lásd az 1. és a 2. ábrát).
gyatékos személy családból való kiilleszkedésé- Ha ugyanezt az összefüggést Budapest
nek megkönnyítése és kanalizálása. A bentla- vonatkozásában igyekszünk nyomon követni,
kásos szociális intézménybe való „beutalás” akkor láthatjuk: minél nagyobb általában vala-
gyakorta az érintett személy kifejezett akarata melyik kerületben a rendszeres szociális se-
ellenére valósul meg, ezért a család sokszor gélyben részesített emberek népességhez vi-
csak a fogyatékos családtag gondnokság alá szonyított aránya, annál inkább jelentkezik
helyezésével valósíthatja meg – a szegénység ugyanott a gondnokság alá helyezett szemé-
jelentette kényszerekbõl eredõ – szándékát, míg lyek számának fajlagos emelkedése (lásd a 3.
másfelõl az intézménybe költöztetés adminiszt- és a 4. ábrát). 1998 és 2006 között a gond-
ratív körülményei kényszerítik a családot a nokság alá helyezett személyek számának
polgári per megindítására. Állításaink mellett az fajlagos adatai és a rendszeres szociális se-
alábbiakban érvelünk. gélyben részesített emberek számának fajla-
gos adatai között is összefüggést találunk, az
összefüggés 5,6 százalékban meghatározott
2. ELSÕ ELEMZÉS: JÓLÉTI JUTTATÁ- (R2); ha a gondnokoltak száma tízzel emel-
SOK ÉS GONDOKSÁG ALÁ HELYEZÉS kedik, akkor kevesebb mint eggyel ugrik meg a
segélyezett emberek száma. Ha az össze-
(SEGÉLYEZETT ÉS GONDNOKOLT függést kevéssé tükrözõ kerületeket leválaszt-
SZEMÉLYEK) juk adatbázisunkról, s így eltekintünk a har-
madik, az ötödik, a kilencedik, a tizennegyedik,
Ha a rendszeres szociális segélyben részesí- a tizenkilencedik, a huszadik és a huszon-
tett személyek átlagos számadatait és a gond- harmadik kerületektõl, akkor összefüggésünk
nokság alá helyezett személyek számát jelzõ értelemszerûen megerõsödik, s ebben az
statisztikákból képzett idõsorokat egymás esetben az idõsorunkon kapott összefüggés-
mellé illesztjük, akkor a két adatsor kap- ben a két adatsor közötti kapcsolat erõsségét
csolatainak egyes esetei aligha tagadhatók.4 jelzi, hogy 30 százalékban magyarázzák egy-
Pest megyében a gondnokság alá helyezett más mozgását (R2), miközben a gondnokolt
emberek tízezer fõre jutó és a rendszeres szo- budapestiek táborának 10 fõs bõvülését a se-
ciális segélyben részesített személyek tízezer gélyezett fõvárosiak csoportjának 7 fõs meg-
fõre jutó számának változásai 1997 és 2006 ugrása kíséri.

4 A gondnokolt emberek adatait összegzõ adatbázist a Központi Statisztikai Hivatal térítésmentesen állította elõ
számunkra, a rendszeres szociális segélyben részesített személyek számadatait és a fajlagos adatok elõállításához
szükséges népességadatokat a KSH tájékoztatási adatbázisából merítettük. A változók kapcsolatának elemzéséhez
lineáris regressziós modellt használtunk. A tanulmány további részében is e kézenfekvõ módszerhez folyamodunk.
Fontosnak tartjuk azonban már itt leszögezni, hogy a statisztikai értelemben mért meghatározottság – jelen esetekben
R2 – nem szolgál közvetlen bizonyítékként a tartalmi összefüggésekre vonatkozóan, azoknak „csupán” statisztikai
determináltságát hivatott mérni. Éppen ezért igyekeztünk minden esetben számos alternatív magyarázatot is végig-
gondolni annak érdekében, hogy a feltüntetett meghatározottságok – összefüggésekre vonatkozó hipotézisek –
hitelesek és relevánsak legyenek.
5 Szokták még determinációs együtthatónak is nevezni: a független vagyis a magyarázó változó ismeretében a függõ
változó értékére vonatkozó becslésünk hibája (az eltérések négyzetösszege) ennyied részére csökken (47%).
6 A független (magyarázó) változó standardizálatlan együtthatója (B).

14 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
1. és 2. ábra: Gondnokolt és segélyezett személyek
10 000 fõre vetítve 1997 és 2006 között Vas megyében és Pest megyében

Láthatjuk: a fõvárosban, Pest megyében és Vas és a társadalmi kirekesztõdés7 mutatószámai-


megyében a gondnokság alá helyezett sze- ként, míg a gondnokolt emberek számának
mélyek számának mutatói és a rendszeres szo- változásai a mentális zavarok megjelenésének
ciális segélyben részesített emberek számadatai és észlelésének fokozatait jelzik. A két adatsor
erõs összefüggést mutatnak. A mérhetõ statisz- összekapcsolódó dinamikája mögött a sze-
tikai kapcsolat mögött számos jelenség meghú- génység jelentette élethelyzetek és a közös-
zódhat, mi a következõ értelmezési lehetõsége- ségi konfliktusok mentális zavarokként történõ
ket tartjuk megfontolandónak: transzparenssé válását sejtjük. Szegényként, a
(a) A rendszeres szociális segélyezés ada- napi megélhetésért folytatott küzdelmek miatt
tait alapos okkal értelmezhetjük a szegénység és a társadalmi kirekesztõdés kárvallottjaiként

3. és 4. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesített emberek átlagos számának és a gondnokság


alá helyezett személyek számának 10 000 fõre vetítve Budapesten 2000-ben és 2005-ben, kerületenként.

7 A kirekesztõdés fogalmának értelmezéséhez lásd Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztõdés egyes kérdései az ezred-
forduló Magyarországán c. tanulmányát.
Forrás:http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=121&accessible=0 (2009. 10. 05.)

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 15
az érintetteknek mind nkább abba a helyzetbe gányokon halad elõre, akkor a mindenkori
szorulnak, hogy „problémáikat” a közösség gondnokolt személynek egyre nagyobb esélye
mentális zavarként értelmezze. Ha pedig az nyílik arra, hogy a néhány szobával odébb álló
érintettek a helyi szociális szolgáltatások látó- segélyirodában is eredménnyel kopogtasson.
körébe kerülnek, akkor a szegénység, a társa- Ha ugyanis e kapcsolat már kialakult, és a
dalmi kirekesztõdés és a mentális zavarok ész- gyámhivatal valamint a gondnok úgy látja, hogy
lelése sokféleképpen kapcsolódhat egymásba. az érintett mindent megtesz sorsa jobbra
fordulása érdekében, együttmûködése pedig –
„Egy csomó hajléktalannak nincs ellátása se, minden problémája ellenére is – vitathatatlan,
lakása meg pláne nincs, és hogy elõtte volt-e akkor szívesebben kísérik át a segélyirodába
bolond, és úgy lett hajléktalan, vagy fordítva, hogy vagy a lakásosztályra, s a gondjaikra bízotta-
ebbe bele nem halt még, de már az agya is tönk- kért személyes befolyásukat is mozgósítják az
rement, ezt ugye én nem tudom, vagy ahogyan ügyintézõk. S mindezt talán akkor is megteszik,
fölfûti magát alkohollal, és attól megy tönkre. Hogy ha a gondnokolt személy ügyei nem haladnak
hogyan kezdõdött, azt nem tudom, de amikor zökkenõmentesen: a lényeg, hogy boldogulása
ideérnek, akkor már általában elég zavarosak, és sorsának jobbra fordulása a hivatalnál van
miközben még nincs esetleg jövedelmük, vagy letétbe helyezve. Ha értelmezésünk helytálló,
csak nem ment el a felülvizsgálatra, vagy valamit akkor statisztikai összefüggésünkre részben
kéne kezdeni a pénzével, arról nem beszélve,
magyarázatot adtunk. Röviden: ha valaki
hogy izibe szociális otthoni elhelyezést kéne
gondokság alatt áll, akkor nagyobb eséllyel vál-
valakinek kezdeni, de õ már nem alkalmas arra,
hat segélyezetté; és megfordítva, ha valaki se-
hogy aláírjon valamilyen kérelmet. Nem önmagá-
ban azért, mert hajléktalan, de azért az is benne
gélyezett ember, akkor nagyobb esélye van rá,
van. […] Sokkal többet megcsinálunk, úgy hogy gondnokság alá helyezik. Ebben az eset-
gondolom, mint amennyit kéne, holott nagyon ben a segélyiroda elõtti sorban állók népes tö-
nincs idõnk. Nem lobbizunk, de ma például annyit mege és a gyámhivatal kliensei közötti átfedés
szociális osztályoztam már. A mi ügyfelünk, és jelenségével van dolgunk.
akkor átküldjük segélyért, és akkor odatelefo- (b) Egy másik értelmezés is lehetséges.
nálunk. Meg tisztázni valamit, hogy õ mond Adataink nem tudósítanak arról, hogy a rend-
valamit, én meg mondom, hogy az nem lehet, és szeres szociális segélyben részesített emberek
akkor megkérdezem, és akkor helyretenni a és a gondnokság alá helyezett személyek
dolgot. Sokszor félreértik az ügyfelek, hogy az számát jelzõ sorok mögött ugyanazokat kell-e
egyik hivatalban mit hallottak, és akkor nem értik, látnunk. Ha e két csoport csak kevéssé került
vagy nem úgy értelmezik, és akkor kapnak fedésbe egymással, akkor állíthatjuk, hogy a
valahonnan levelet, és akkor jönnek rögtön. Habár segélyezés és a cselekvõképtelenné minõsítés
igazából ez a gondnoknak lenne a dolga.” helyi praxisait részben azonos mozgássza-
(Fõvárosi kerület gyámhivatali ügyintézõje.) bályok mûködtetik, s a két rendszer egymás al-
ternatívájaként (is) mûködik. A segélyért sor-
A jelenségek és az értelmezések egymásba ban állók magasabb száma komoly terhet ró a
csúszásának helyszíne pontosan meghatároz- helyi önkormányzat jóléti kasszájára, s ezt a
ható: a szegénység és a mentális zavarok a terhet az önkormányzat nem minden esetben
helyi önkormányzatok szociális és gyámhivata- tudja vagy akarja vállalni, s a segélyezett em-
laiban találkoznak és mosódnak egybe. A berek számának rohamos emelkedését ekkor
gyámhivatali ügyintézõ perspektívájából szem- azzal tompíthatja, hogy a problémásabb ese-
lélve – láthatjuk – a kép egyértelmû. A gond- teket jelentõ személyeket átvezeti a gondokság
noksági ügyben megjelenõk jelentõs része alá helyezettek táborába. Korábban láthattuk,
nem csak – s talán nem is elsõsorban – men- hogy a cselekvõképesség korlátozása vagy
tális problémája miatt kerül eléjük: szegény- megvonása valójában a jóléti járandóságokra
ségük és magára hagyatottságuk kálváriája so- való jogosultságot is jelenti. A családban élõ
rán a segélyekhez való hozzáférés kijárása, a fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek
jogosultsági feltételeknek való megfelelés bázisjövedelmeit egyrészt a Magyar Állam-
igazolása gyakorta meghaladja az ügyfelek ké- kincstár által folyósított fogyatékossági támo-
pességeit, míg nagyon sok esetben mindez a gatás vagy emelt összegû családi pótlék, más-
gyámhivatali ügyintézõre vagy a gondnokra részt a nyugdíjkasszából finanszírozott rok-
marad. Ha a gyámhivatallal való kapcsolat lét- kantsági járadék vagy rokkantsági nyugdíj
rejön, s mindez a megfelelõen kialakított jó vá- jelenti, amelyek – lévén, hogy nem helyi

16 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
önkormányzat kasszájából származnak – a érintettek jogfosztása, vagyis a megfelelõ jogi
település költségvetését közvetlenül nem keretek megteremtése annak érdekében, hogy
terhelik meg. Ha tehát a segélyért sorban álló õket – akár kifejezett akaratuk ellenére –
emberek száma valamelyik idõszakban erõs bentlakásos szociális intézményekbe kénysze-
növekedésnek indult, akkor az így keletkezett rítsék.
kiadási szükséglet fedezetének forrását a
gondnokság alá helyezés révén meg lehet 3. 1. STATISZTIKAI ALAPÖSSZEFÜGGÉS
találni a központi vagy a társadalombiztosítás Az alábbiakban a gondnoksági perek és a
által finanszírozott kasszáknál, márpedig tartós lakhatást kínáló szociális intézmények
ebben az esetben az önkormányzati költségve- férõhelyadatait vizsgáljuk.8 Ha a gondoksági
tésnél jelentõs megtakarítást lehetett felmu- perek valamelyik évben mérhetõ fajlagos ada-
tatni, miközben az érintettek jövedelmeit stabil tait összevetjük9 az intézményi férõhelyek há-
fedezetû központi forrásokból fedezhették. rom évvel késõbb mérhetõ fajlagos adataival,
Összefoglalva: A cselekvõképességtõl való akkor 1993 és 2006 között mérhetõ össze-
megfosztás és a gondnokság alá helyezés függést tapasztalunk, a perek tízezer fõre jutó
megannyi esetben a jóléti jövedelmek meg- mennyisége 4,7 százalékban határozza meg a
szerzésének és az érintett családok státusbiz-
férõhelyek késõbbi alakulását (R2=0,047), a
tonságának megteremtése és megõrzése ér-
függõ változó (a férõhelyek fajlagos adata)
dekében történik. A polgári per funkciója ezek- lineáris együtthatója pedig 0,217: vagyis fajla-
ben az esetekben nem az alperes személyes gosan 10 férõhely-növekedést három évvel ko-
szükségleteinek mérlegelése és az illetõ be- rábban megközelítõleg 2,2 fajlagos per-emel-
látási képességének vizsgálata, hanem sokkal kedés kísér. Míg ha a általánosan érvényes
inkább társadalmi helyzete és családja érdekei összefüggés vizsgálatát 1993 és 1995 közötti
felõl válik érthetõvé. A segélyirodák és a gyám- három évre korlátozzuk, akkor nem találunk
hivatalok klienskörei részben talán fedésbe ke- kapcsolatot a két adatsor között, ám az 1996
rülhettek egymással, ennek ellenõrzésére azon- és 2006 közé esõ idõszakban az eredeti
ban nem nyílt lehetõségünk. Bárhogyan legyen összefüggésnél is erõsebb hatást mérhetünk
is, minden bizonnyal állíthatjuk: az adatsoraink
(R2=0,09). Biztosan tudjuk tehát, hogy 1996 és
közötti kapcsolat arra utal, hogy a cselekvõké-
2006 között a gondnoksági perek megugrását
pesség korlátozása a jóléti jövedelmek meg-
követõ harmadik évben az esetek nagyobb
szerzésének látens jogosultsági feltételévé lett.
részében az intézményi férõhelyek száma is
megszaporodott, és megfordítva, ha valamelyik
évben csökkent a perek száma, akkor három
3. MÁSODIK ELEMZÉS: SZOCIÁLIS évvel késõbb az intézményes férõhelyek szá-
INTÉZMÉNYI ELHELYEZÉS A GOND- ma is esett. A perek számának változása 9 szá-
NOKSÁG ALÁ HELYEZÉS RÉVÉN zalékban magyarázza a férõhelyek változását;
és ha a perek száma valamelyik évben tízzel
A gondnoksági rendszer másik lényeges társa- növekszik, akkor három év múlva fajlagosan és
dalmi funkcióját a fogyatékos, mentális za- átlagosan három új férõhelyet találunk a
varokkal élõ, szenvedélybeteg vagy alkoholista statisztikában. Adatsoraink között két éven be-
személyek és a fiatal drogfüggõ emberek lül is erõs – bár az elõbbinél kevésbé kifejezett
szociális intézménybe való beutalásában véljük – kapcsolatot találunk: 1996 és 2006 között a
megtalálni. Úgy véljük, nagy mennyiségben perek adatainak hullámzását két évvel késõbb
akadnak olyan polgári perek, amelyek célja az a férõhelyek számsorai hasonló dinamikában

8 A gondnoksági perek statisztikai adatait az OITH rendszeres statisztikai kiadványa, A bírósági ügyforgalom adatai
címû kötet közli (OITH 1994; 1995; 1996; 1997; 1998; 1999; 2000; 2001; 2002; 2003; 2004; 2005; 2006; 2007). A
forrás minden esetben három adatsort közöl, azaz megadja az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt perek
adott évre esõ számait, miközben nem közli a per tényleges tárgyát és kimenetelét (gondnokság alá helyezés,
gondnoksági fokozat módosítása vagy a cselekvõképesség visszaállítása), ennek megfelelõen csak azt tudjuk ezekrõl
az eljárásokról, hogy gondnoksági ügyekben zajlottak. Ebben a tanulmányban minden esetben az újonnan
kezdeményezett, érkezett perek adatira támaszkodtunk. A tartós lakhatást nyújtó szociális intézmények
férõhelyadatait a megfelelõ évek Szociális statisztikai évkönyveibõl merítettük (KSH 1995; 1996; 1997; 1998; 1999a;
1999b; 2000; 2001; 2002; 2003; 2004; 2005; 2006; 2007).
9 A többváltozós elemzés módszere itt is lineáris regressziós modell volt.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 17
követik. A két adatsor változásai 2,4 száza- amelyeket a gondnokolt személyek elfoglalnak.
lékban magyarázzák egymást (R2), s ebben az Tûnjék bármilyen logikusnak, a tények még-
esetben, ha fajlagosan tízzel emelkedik a perek sem támasztják alá ezt a hipotézist. Ha ugyanis
száma, akkor két évvel késõbb ugyancsak szemügyre vesszük a megyei szintû szo-
fajlagosan másfél férõhellyel többet találunk a ciálpolitikai tervezés alapvetõ dokumentumait –
megyei statisztikában.10 Láthatjuk: a gondnok- a megyék szociálisszolgáltatás-tervezési kon-
sági perek adatsorainak dinamikáját két és cepcióit –, akkor nem találjuk nyomát a gond-
három évvel késõbb a bentlakásos intézményi nokság alá helyezett személyekre vagy a
férõhelyek adatsoraink dinamikája részben kö- gondnoksági perekre vonatkozó adatoknak,
veti: ha valamelyik megyében valamelyik évben miközben a tervezés és a szükségletfelmérés
kevesebb per zajlik, akkor a rákövetkezõ má- megyérõl megyére változó módjaival szembe-
sodik és harmadik évben kisebb eséllyel várha- sülünk.11 Mindezen kívül számos példáját is-
tunk férõhelybõvítést ugyanott, míg a perek szá- merjük annak, amikor valamelyik megye ko-
mának megszaporodása esetén a megyei moly fejlesztési szándékról tett tanúbizony-
bentlakásos intézmények kapacitásai két vagy ságot, s kísérletet tett bentlakásos szociális
három évvel késõbb növekedésnek indulnak. intézményeinek fejlesztésére akkor, amikor a
megelõzõ években a polgári perek számában
3. 2. ELSÕ HIPOTÉZIS jelentõs kiugrást nem regisztrált a statisztika.12
A jelenség magyarázata látszólag önmagától Ha tehát iménti statisztikai összefüggésünket a
adódik. Logikusan feltételezhetõ ugyanis, hogy megyei szociálpolitikai tervezés egységes és
a helyi önkormányzatok nyomon követik a pol- koherens mivolta, valamint a gondnoksági pe-
gári peres eljárásokat, illetve szoros kapcso- rek adatait szükségletként – statisztikai érte-
latban állnak a gyámhivatalokkal, s abban az lemben pedig „okként” – értelmezõ mechaniz-
évben, amikor a gondnokság alá helyezéssel musai mentén igyekszünk magyarázni, akkor
kapcsolatos eljárások megszaporodnak, a me- kudarcot vallunk. Összefüggésünket ezért az
gyei szintû szociálpolitikai tervezés a gondnok- alábbiakban fordított dinamikában kíséreljük
ság alá helyezett személyek számának meg- meg értelmezni.
ugrását észlelve e jelenséget a bentlakásos
szociális intézmények iránti szükségletek meg- 3. 3. MÁSODIK HIPOTÉZIS
növekedéseként értelmezi. Az e szükségletnö- Ebben az esetben a férõhelyek számadatainak
vekedésbõl adódó következtetés pedig egyér- tulajdonítunk elsõdleges jelentõséget, és a
telmû: döntés születik a helyi kapacitások nö- gondnoksági perek adatsorainak hullámzását
velésérõl és az ehhez szükséges bõvítési for- okozatként értelmezzük. Feltételezzük, hogy a
rások elkülönítésérõl. A beruházás megterve- szociális intézményi férõhelyek mennyiségi vál-
zéséhez és kivitelezéséhez reálisan két-három tozása van hatással a gondnokság alá helye-
év szükségeltetik, ennek nyomán pedig a meg- zés rendszerére. Bizonyítanunk kell, hogy
felelõ idõben megnyílnak az új férõhelyek, adatsoraink idõben eltolt kapcsolata, s ennek

10 Összefüggésünket megkíséreltük intézménytípusok szerinti bontásban is nyomon követni. Pszichiátriai betegek,


fogyatékos és hajléktalan személyek bentlakásos szociális intézményi férõhelyadataival számolva nem találtunk meg
újra a teljes szektor vonatkozásában létezõ statisztikai összefüggést, míg az idõsek otthonainak (R2=0,023; statisztikai
együttható: 0,195) és a szenvedélybetegek (R2=0,052; statisztikai együttható: 1,065) intézményeinek férõhelyadatai
esetében ismét mérhetõ kapcsolatra bukkantunk. A szektorspecifikus különbségeket a statisztika aligha követheti
pontosan nyomon, hiszen az egyes csoportok számára fenntartott intézményi szektorok kapacitásai jelentõs
mennyiségi eltéréseket mutatnak, e különbségeket azonban a pereket tartalmazó adatbázis nem tudja követni. Az
idõskorúak intézményei esetében számosságában igen nagy férõhelytömegrõl van szó, ezért az újólag megtalált
összefüggés nem okozott meglepetést. A szenvedélybetegeket ellátó szektor azonban viszonylag férõhellyel
rendelkezik, ezért az itt megmutatkozó kapcsolat igen erõsnek tekinthetõ.
11 Magunk az alábbi szociálisszolgáltatás-tervezési koncepciókat elemeztük: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2005;
Bárkai – Kissné – Kulcsár 2003; 2006; Barnáné és Szvorád 2005; Csongrád Megyei Önkormányzat 2004; Erdélyi –
Elek – Kovácsné 2003; Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2003; 2008; Heves Megyei Önkormányzat 2005; Löffler
2004; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2003; Skultéti 2007; Somogy Megyei Önkormányzat 2007;
Szekeresné 2006; Tolna Megyei Önkormányzat 2004; Urbánné 2002; Vas Megyei Önkormányzat 1999; 2003; 2006.
12 A késõbbiekben még részletesebben is lesz róla szó, érdemes azonban már itt megemlíteni: a megyei
önkormányzatok intézményfejlesztési szándékáról a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásairól szóló éves
jogszabályok tudósítanak, ezek ugyanis nem csak a nyertes pályázatokat alapadatait rögzítik, hanem az elutasított
beruházási tervekrõl is felvilágosítanak.

18 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
révén a gondnoksági perek elsõdleges jelentõ- normatív támogatását visszafizettethetik vele,
sége valójában csak látszat, és a két vagy amit kapott azért, mert ellátta. […] Ha valakinek
három évvel késõbb bekövetkezõ férõhelybõví- nincs gondnoka és súlyosan fogyatékos, akkor a
tés áll az adott évben lezajló és a gondnoksági környezetében lévõ szociális hálóhoz valamilyen
perek számadatainak erõs kilengését mutató szinten tartozó személyeknek, gondozási központ,
statisztikai hullámverés mögött. Állításunk alá- családsegítõ stb., helyi, kerületi pszichiátriai
támasztásához magyarázatot kell tehát adnunk gondozó stb. az a feladata, hogy ha õ gondnokság
arra, miként lehetséges az, hogy a szociális alá helyezendõ szellemi állapotban van, hogy ez
megtörténjen, de minél hamarabb. Nem váltja ki
intézmények férõhelybõvítése valójában a
az intézmény a gondnokságot. Mert ha az intéz-
beruházás megvalósítását két-három évvel
ménybe bekerül, és nincs gondnokság alatt, de
megelõzõen már kifejti hatását a polgári peres
önmagától döntések meghozatalára adekvát mó-
eljárásokra. Amellett érvelünk majd, hogy e don képtelen vagy pénzkezelésre képtelen, akkor
jelenségre a jóléti szektor e szegmensérõl szó- az intézmény õt köteles gondnokság alá helyez-
ló információk terjedésérõl adott leírás révén tetni. Ott van neki például a rokkantsági nyugdíja,
adhatunk magyarázatot. Mindezen túl azzal a FoTja (fogyatékossági támogatás – V. T. és T. M.),
feltevéssel kell élnünk, hogy a polgári eljárás jövedelme, ha õ ezt nem tudja kezelni, akkor mit
célja és valós funkciója aligha lehet más, mint tud tenni az intézmény? […] Ezt jelezzük a
az érintett személy gondnokság alá helyezése családnak, mindenképpen jelezzük. A hozzátarto-
annak érdekében, hogy õt bentlakásos szociá- zóknak erre tipikus válaszuk van: »De nagyon jól
lis intézménybe utalják. Feltevésünk helyt- el tudtunk helyette eddig mindent intézni, ez nem
állósága mellett három érvet sorakoztatunk fel: okozott fennakadást.« »Mondom, igen, otthon
1. A szociális intézményi férõhely igénylése so- kérem, de most gondoljon bele, mi lesz az
rán foganatosított eljárás adminisztratív rend- intézményben? Akkor ezt a bizonyos fennakadást
jét, 2. a várakozási idõ pergési idejét, végül 3. ki fogja tudni kiküszöbölni? Nem önök, mert önök
az intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó már akkor nem lesznek ott.« Az intézmény is bizo-
információ terjedési sebességét és társadalmi nyos mértékben valamilyen módon megpróbál
lerakódását. Az alábbiakban e három mozza- mindent megtenni az ellátott érdekében, de egy
határon túl nem teheti meg, hiszen milyen jogon,
natot vesszük sorra, majd ezt követõen konkrét
nem családtag. Tehát ezek ilyen nyitott helyzetek-
esettanulmánnyal kíséreljük meg szemléltetni
ké válnak, tehát ezt az intézmény csak egyféle-
összefüggésünket.
képpen tudja rendezetté tenni, hogy ha megindítja
Ad 1. Jelentkezés és adminisztráció. Köz- a gondnokság alá helyezési folyamatot. »Ha önök
napi tapasztalataink szerint a fogyatékos vagy nem teszik is meg, vélhetõ, hogy az intézmény ezt
mentális zavarokkal élõ családtagjuk számára nem fogja tudni elkerülni.« Hiszen nem való fogya-
bentlakásos szociális intézményi elhelyezést tékosintézménybe az, akinél ez a kérdés nem is
igénylõ családokat arra ösztönzik a megyei vetõdik föl. Hát mért lenne ott, ha nem való oda?”
szociális irodában vagy a szociális intézmény- (Fõvárosi szociális ügyintézõ.)
ben, hogy a bekerülés megkönnyítése és az
intézményi életmód hatékonyabb szervezése A családok az e beszélgetésekben kifejtett „fi-
érdekében indítsák meg az érintett személy nom” nyomás hatására rendre megjelennek a
gondnokság alá helyezési eljárását a helyi helyi gyámhivatalokban, és kezdeményezik az
polgári bíróságon. Tekintettel arra, hogy a je- eljárás megindítását.
lentkezõk száma igen magas, és a várakozási
idõ viszonylag hosszú, a családok jelentõs „A gondnokság alá helyezés kiváltója sokszor az
része – ha együttmûködési készségét tettekkel intézménybe helyezés, mert nem lehet vele meg-
is bizonyítani akarja – így is tesz. Az alábbi értetni, nem akarja elfogadni, és ezért szükséges.
beszélgetésrészlet errõl tudósít: A hagyományos családi viszonyok megváltoztak,
a családoknak ma már sok konfliktusuk van a
„Egyébként élõ, szabályszerû, elfogadható gon- fogyatékossal, neki meg ritkán jut eszébe ellent-
dozási megállapodás nem tud létrejönni az olyan mondani. Ha nem is akar odakerülni, akkor sincs
személy és az intézmény között, aki ugye bár alá meg az akarat és az ellenállás, hogy ezt kifejezze.
tud írni, és õ írta alá, de orvosilag igazolható, hogy Úgy vélem, jót tesz nekik az intézet. Értékelem,
nincs vele tisztában, hogy mit írt alá, mert nem érti hogy a családok otthon nevelik a fogyatékost, de
az adatlapot vagy a szerzõdésnek a szövegét. Az szükségük van rá, hogy a hozzájuk hasonló em-
semmis jogilag. Na most ilyenkor egy intézmény berek között legyenek. A családi szeretet ön-
rettenetes helyzetbe tud kerülni, mert elõször is a magában nem elég, és az intézetben sokszor még

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 19
javul is az állapotuk.” (Fõvárosi kerület gyámhi- jelentõs részben a bentlakásos szociális intéz-
vatali ügyintézõje.) ményi férõhelyek elfoglalhatóságának dinami-
kája munkál. E statisztikai összefüggés jelentõs
„A mai modern társadalom nincs berendezkedve részben alátámasztja hipotézisünket.
arra, hogy a saját családon belüli problémáit meg- Ad 3. Hírértékû információk, az információ
oldja. Ha én ezt nagyon messzire nézem, és na- terjedése. Korábban utaltunk rá, hogy a megyei
gyon csúnyát akarok mondani, akkor azt kell önkormányzatok számos alkalommal tettek kí-
mondjam, hogy akik ma keresõképes, felnõtt, fele- sérletet bentlakásos szociális intézményeik
lõsségtudatos embereknek kéne, hogy legyenek,
fejlesztésére olyan esetben, amikor a gondnok-
azok nem tudják, hogy mi az, hogy család, fogal-
sági pereket nyomon követõ statisztikában a
muk nincsen, nem tudják, hogy gondoskodni kell
az öregemrõl. És ez van a gondnokság mögött is. megelõzõ években nem találtunk kiugró szá-
Mert hiszen nyûg és teher, és nem akar az a mokat. E kísérletekrõl azokból a dokumentu-
nyomorult öregember vagy pszichiátriai beteg ott- mokból tájékozódhatunk, amelyek a beruhá-
honba menni, de a család ugye éli a maga életét, zási pályázatok befogadását és támogatását
teher rajta az öreg, nem vállalja a vele járó áldo- vagy a támogatás elutasítását teszik közzé.
zatot, teher a beteg ember, azzal csak probléma Könnyen belátható, hogy e dokumentumok –
van.” (Fõvárosi kerület gyámhivatali ügyintézõje.) magunk a helyi önkormányzatok címzett és cél-
támogatásairól szóló éves törvényeket ele-
A fenti beszélgetésrészletek természetesen meztük – jelentõs információértékkel bírnak a
aligha tarthatnak igényt a szigorú értelemben szociális szektor munkatársai valamint az
vett társadalomtudományos bizonyíték rang- érintett családok számára is. Úgy véljük, hogy
jára, azonban erõs és nyomós érvnek tekintjük ha nyilvános döntés születik valamely bentla-
azokat iménti állításunk alátámasztására: a kásos szociális intézmény férõhelybõvítéssel
polgári per megindítása mögött megannyi járó központi támogatásáról, akkor az hatással
esetben az érintett személyek intézményes van a gondnoksági perek számának gyarapo-
elhelyezésének kényszere munkál. dására olyan esetben, ha ennek az érintett
Ad 2. A várakozási idõ pergési ideje. 1998- szereplõk komoly hírértéket tulajdonítanak.
ban és 1999-ben megyei bontásban össze- Azt feltételezzük, hogy komoly hírértékkel
vetjük13 a kezdeményezett gondnoksági perek akkor bír az érintett családok számára az infor-
számát a tartós szociális intézményben elhe- máció, ha megfelel a következõ kritériumok-
lyezésre várók számával14. Ebben az esetben nak: 1) A bõvítés nyomán olyan férõhelyek nyíl-
negatív irányú összefüggést tapasztalunk, nak meg, amelyek a fogyatékos vagy mentális
idõbeni eltolás nélkül. Ugyanazon évben a vá- zavarokkal élõ családtag számára reálisan
rakozók számának csökkenése 19 százalék- elérhetõk és megszerezhetõk. 2.) Ha a beru-
ban magyarázza (R2) a perek számának emel- házástól a jelenleginél jobb minõségû ellátást
kedését, és megfordítva. Ez az összefüggés remélhetnek (ez abban az esetben igaz pél-
igen erõsen támasztja alá feltevésünket, amely dául, ha új épületszárny épül, modern kiala-
szerint a polgári eljárás célja megannyi esetben kítással, akadálymentes épületben). 3. Ha a
– de ebben a tekintetben az esetek megköze- beruházás a lakóhelyhez közel lesz, és a csa-
lítõleg egyötödében – az intézményes elhe- ládtagok számára a fogyatékos személy rend-
lyezés garanciáinak biztosítása. A várakozók szeres látogatása nem jelent aránytalanul sok
listájának csökkenését, vagyis az intézményi idõt és anyagi ráfordítást, ugyanakkor pedig
férõhelyek elfoglalásának dinamikáját a perek lehetõségük nyílik emberi kapcsolataik fenntar-
emelkedése kíséri, s ha a várólisták nagyobbra tására.
duzzadnak és az érintettek nem tudják elfoglalni Feltevésünket a fõvárosi fenntartású bent-
helyüket, akkor a perek száma enyhén alább- lakásos szociális intézmények beruházásai
hagy. A jelen összefüggés szerint a gondnok- kapcsán teszteltük. 1993 és 2007 között a köz-
sági perek adott évben lefutó dinamikája mögött ponti kassza címzett támogatásairól szóló tör-

13 Ebben az esetben ugyancsak lineáris regressziót alkalmaztunk.


14 A tartós bentlakásos szociális intézményi elhelyezésre váró emberek megyénkénti számait a Szociális statisztikai
évkönyvek közlik (KSH 1999b, 2000). Az összefüggés teljes idõsoron való vizsgálata nem lehetséges, koherens
adatok ugyanis csak ebben a két évben állnak rendelkezésünkre, azonban a megyei tagolás révén e két évben
országosan érvényes tényt mutathatunk ki.

20 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
vények három alkalommal mozgósítottak jelen- sági perek számadatainak 1993 és 2007
tõs forrásokat a fõvárosi önkormányzat szociá- közötti változásait iménti felvetésünk fényében.
lis intézményi férõhely-bõvítési terveinek meg- A fõvárosi polgári peres bíróságokon a
valósulásához: (1) 1993-ban a Budapest 20. releváns idõszakot vizsgálva egyik évrõl a
kerületi Virág Benedek utcai szociális otthon- másikra átlagosan 3 százalékkal emelkedett a
ban kilencven, a 11. kerületi Kamaraerdei úti gondnoksági perek száma. Ha a két legkiug-
szociális otthonban száz, valamint a gödöllõi róbb – és statisztikai modellünk szerinti elvá-
szociális otthonban tervezett ugyancsak száz rásainkat megközelítõ – növekedést vesszük
férõhelyes bõvítéshez adtak támogatást. A Vi- szemügyre, akkor láthatjuk: 1997-rõl 1998-ra a
rág Benedek utcai beruházás 1994-ben, a Ka- perek száma kereken a másfélszeresére emel-
maraerdei úti és a gödöllõi fejlesztések 1996- kedett, 896-ról 1343-ra szökött fel, a gond-
ban realizálódtak.15 (2) 1997-ben az értelmi nokolt személyek csoportja pedig egy évvel
fogyatékosok tordasi otthonának százhúsz új késõbb 10 százalékos emelkedéssel 5773-ról
férõhelyet jelentõ bõvítésérõl született döntés, 6356-ra nõtt. 1993-ról 1994-re 27 százalékos
a 2000-ben realizálódott másfélmilliárdos növekményt regisztrálhatunk, a perek száma
beruházást egymilliárd forinttal támogatta az ekkor 867-rõl 1099-re emelkedett, egy évvel
állam.16 (3) 1999-ben a fõvárosi önkormányzat késõbb a gondnokolt emberek száma pedig 8
vámosmikolai idõsotthona negyven férõhelyes százalékos emelkedést mutatott, 5110-rõl
bõvítésének projektjébe szállt be a költségve- 5526-ra bõvült. Ha a perek emelkedésének
tés.17 E három költségvetési döntést informá- dátumát összevetjük a címzett támogatásokat
cióként értelmezve és a fõvárosban élõ érintett szabályozó fentebb vizsgált törvényekkel, ak-
családok élethelyzetével és szempontjaival kor láthatjuk, hogy a perek megugrása egy év-
ütköztetve, kísérletet tehetünk arra, hogy meg- vel követte a kedvezõ és hipotézisünk szerint
határozzuk ezeknek az információknak értékét nagy információértékû beruházásokról szóló
és fontosságát. Hipotézisünk szerint egyrészt a (1) és (2) számú döntések törvénybe iktatását.
tordasi férõhelybõvítésnek valamint a Virág Úgy véljük, hogy a perek megugrásának hát-
Benedek utca és a Kamararedei úti fejleszté- terében alapos okkal gyaníthatjuk a kedvezõ
seknek, másrészt pedig a gödöllõi beruházás- döntések következményeinek részbeni hatását
nak kell kitüntetett jelentõséget tulajdoníta- (lásd a 2. táblázatot).
nunk, mivel mindkét fejlesztési projekt jelentõs Exkurzus: A tordasi férõhelybõvítés esete.
férõhelybõvítéssel járt, miközben a férõhelyek- Kíséreljük most meg rekonstruálni a tordasi fé-
ben igencsak szûkölködõ fõváros belterületén rõhelybõvítés körüli események láncolatát. Fel-
vagy legalábbis annak közelében lokalizáló- tevésünk szerint tehát az események kiinduló-
dott. Az idõsek vámosmikolai otthonának negy- pontja a helyi önkormányzatok 1997. évi új
ven férõhelyes bõvítésérõl szóló hír azonban induló címzett támogatásáról szóló 1997. évi
aligha számíthatott kiemelkedõnek, hiszen a XLV. törvény 1. melléklete, amelyben döntés
Börzsöny mögé számûzött és a Szlovákiával születik az értelmi fogyatékosok tordasi otthona
közös határt érintõ falu minden bizonnyal ke- bõvítési projektjének másfélmilliárd forintos
véssé vonzó cél egy fõvárosi idõs ember és állami támogatásáról. A döntést követõ pilla-
családja számára. Ha tehát azt feltételezzük, natban – még a bõvítési munkák megkezdése
hogy a gondnoksági perek kilengéseire a bent- elõtt – a már egyébként is igen hosszú vá-
lakásos intézmények fejlesztésére vonatkozó rólistára még többen igyekeznek felkerülni, s
hírek és információk is hatással vannak, akkor ha a megfelelõ szociális irodában kapott taná-
érdemes megvizsgálnunk a fõvárosi gondnok- csokat megfogadják, majd a tanácsokat latba

15 Lásd ehhez a helyi önkormányzatok folyamatban lévõ címzett és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993.
évi rangsoráról szóló L. törvényt. A kedvezményezetteket a jogszabály nem tüntette fel, adataink a Beszámoló jelentés
a Fõvárosi Önkormányzat 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról címû dokumentumból származnak (Budapest
fõváros fõpolgármester-helyettes 1994, 13). Az átadás idõpontjáról a Fõvárosi Önkormányzat 1994. évi és 1996. évi
költségvetési beszámolója tudósít.
16 Lásd ehhez a helyi önkormányzatok 1997. évi új induló címzett támogatásairól szóló XLV. törvényt. Az átadás
idõpontjáról a Fõvárosi Önkormányzat 2000. évi költségvetési beszámolója tudósít.
17 Lásd ehhez a helyi önkormányzatok 1999. évi új címzett támogatásáról, a helyi önkormányzatok címzett és
céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítésérõl, valamint az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló LIX. törvény

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 21
Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Információ o[1] •[4]


Per 867 1099 963 860 896 1343 1104 993 1199 1287 1334 1264 1382 1451 1176
Változás (%) - 27 -12 -11 4 51 -18 -10 21 7 4 -5 9 5 -19
Gondnokolt
személyek 4970 5110 5526 5401 5433 5773 6356 6245 5422 5629 5285 5306 5882 5677 6016
Változás (%) - 3 8 -3 1 6 10 -2 -13 4 -6 0 11 -3 6

Realizálódás o[2] o[3] •[5]

2. táblázat: Hírértékû információk megjelenésének idõpontjai, budapesti gondnoksági


perek és gondnokoltak száma, valamint az elõzõ évi adathoz viszonyított százalékos
változásuk, és a vizsgált hírek realizálódásának ideje 1993 és 2007 között.
[1] Az
idõsek gödöllõi otthona, az idõsek Kamaraerdei úti otthona és az idõsek Virág Benedek utcai otthonainak bõvítésérõl
szóló költségvetési döntés idõpontja. [2] A Virág Benedek utcai fejlesztés realizálódásának idõpontja. [3] Az idõsek gödöllõi
otthonában és az idõsek kamaraerdei otthonában végrehajtott fejlesztés realizálódásának idõpontja. [4] A tordasi
férõhelybõvítésrõl szóló döntés idõpontja. [5] A tordasi férõhelybõvítés realizálódásának idõpontja.

vetve és a hivatalos teendõk ügyeiben tájéko- látogatásra, az ehhez szükséges költségek


zódva, a következõ évben felkeresik a gyám- pedig könnyedén kigazdálkodhatók. Mindezen
hivatalt, vagy maguk indítják meg az eljárást, túl az újonnan felépülõ intézményben minden
amely egy évvel késõbb kezdetét is veszi, bizonnyal jobb és szebb, emberibb körülmé-
nemsokára pedig bírói ítélet mondja ki az értel- nyek fogadják majd a családból kiesõ fogya-
mi fogyatékos családtag cselekvõképességé- tékos felnõttet, hiszen a rendszerváltási elõtti
nek korlátozását. A döntés nyilvánosságra intézmények belsõ viszonyaihoz képest most új
kerülésének és a bizonyosság megszerzésé- épületrõl van szó, amelynek belsõ világa
nek napjait követõen – tudtukon kívül – szülõk várhatóan nem hasonlít majd a szülõk által
„kelnek versenyre”, hogy a közeljövõben meg- esetleg korábban már meglátogatott intézmé-
nyíló intézetben elhelyezhessék a családban nyek viszonyaira. E még fel sem épült centrum
évek óta tengõdõ gyermeküket. Mert, láthattuk, leendõ szobái azonban nem csak vonzók vol-
felnõtt korú értelmi fogyatékosoknak Buda- tak, hanem megszerezhetõnek is tûntek, mert a
pesten nagyítóval sem találni szabad férõ- férõhelyek leggyakrabban nem létesülnek,
helyeket, míg a vidéki intézményekhez tartozó hanem felszabadulnak, ez pedig általában
hosszú várólistákon évekig tart az elõrejutás.
lassan megy és éveket kell rá várni. Most azon-
És ha az évek leteltével az érintettek mégis
ban a közeljövõben százhúsz új férõhely jön
bejutnak a lassan-lassan felszabaduló helyek-
létre a semmibõl. E versenyben tehát a tétek
re, akkor igen nagy eséllyel szülõhelyüktõl,
magasak, és az „árfolyamok” igen magasra
családjuktól és barátaiktól távol, egy határ
szöknek. Szegénység, családi konfliktusok és
menti megye ódon kastélyépületében vagy a
rendszerváltás után hátrahagyott egykori ka- az összetartozás elemi vágya megannyi család
szárnya falai között találják magukat. A tordasi esetében egyszerre tette vonzóvá és kívána-
intézmény férõhelybõvítése e kilátástalan hely- tossá e férõhelyeket, miközben ezek a körül-
zetben esélyek és remények szerencsés talál- mények szerencsés összjátéka révén elérh-
kozását jelentette. Hiszen míg az új intézmény etõnek is mutatkoztak. Márpedig a megfelelõ
a gyermek családból való kiléptetése révén le- hivatalos utak bejárásához és a várólistára való
hetõséget kínált a szegénységbõl való kilába- mihamarabbi bekerüléshez a jelentkezési fo-
lásra, az érte fizetendõ bûntudatot és önvádat lyamat lehetõ leggyorsabb megfutása szüksé-
más lehetõségeknél mégiscsak alacsonyabban geltetett: ha tehát a szociális iroda ügyintézõje
árazta be. Hiszen Tordas alig több mint harminc javaslatot tett fiuk vagy lányuk gondnokság alá
km-re van a fõvárostól, s bár a felcseperedett helyezésére, akkor feltehetõleg kevés – de a
gyermek nem a családban él majd, legalább korábbi évekhez viszonyítva biztosan keve-
valós esély van heti vagy havonkénti rendszeres sebb – olyan szülõ akadt, aki akadékoskodá-

22 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
sával meg merte volna kockáztatni a lehetõség rû munkahelyvesztéssel és a társadalmi státu-
elszalasztását. sok tömeges megingásával párhuzamosan
Statisztikai összefüggésünk – ahogyan azt mind nagyobb tömegeket terelt a jóléti újra-
korábban is jeleztük – nem utal arra, hogy a elosztás védõszárnyai alá, s miközben átér-
gondnoksági perek és a bentlakásos szociális telmezte és felpuhította az e juttatásokhoz való
intézményi férõhelyek adatsorai között deter- hozzáférés jogosultsági feltételeit, addig a
minisztikus összefüggés létezne, ezért bizton juttatások rendszerei közötti különbségekben a
állíthatjuk, hogy a gondnoksági rendszer moz- honi társadalom szakadáspontjait is leképezte.
gatórugói között más motívumoknak is helyet Az önkormányzati segélyosztás rendszere a
kell biztosítanunk; mindazonáltal azt gondoljuk, legszegényebb – s fõként a cigány – emberek
erõs érveket sorakoztattunk fel állításunk meg- kirekesztõdésének „jóléti fogdájává” lett, ame-
alapozására. Statisztikai összefüggésünket lyet áthatolhatatlan fal választ el a jóléti
akkor tudtuk értelmezni, ha a jóléti szektor e újraelosztás más szektoraitól (Szalai 2007). A
szegmensének önmozgásait tekintettük meg- gondnokság alá helyezés dinamikája részben a
határozó jelentõségûnek, és a gondnoksági pe- segélyezési rendszerhez idomult: bárhogyan
rek adatait ennek függvényeként értelmeztük. értelmezzük is adatainkat – a gondnokság alá
Ha a polgári peres eljárás célja az érintett sze- helyezés mint a segély megszerzésének felté-
mély bentlakásos intézménybe való beutalása, tele vagy a segélyezési rendszerbõl való kilé-
akkor magyarázatot adhatunk statisztikai pésre tett kísérlet –, joggal állíthatjuk, hogy a
összefüggésünk idõben eltolt dinamikájára. A gondnokolt emberek egy részének élethelyzete
két-három éves átmenetre az intézménybe a segélyezési rendszerben összegyûjtött társa-
jelentkezés adminisztratív mechanizmusai és a dalmi konfliktusok felõl válik értelmezhetõvé.
várakozási idõ pergési ideje ad magyarázatot, Az e peremen való megkapaszkodási kísérlete-
míg a szereplõk aktivizálásához szükséges ken túl azonban a cselekvõképesség korlátozá-
döntõ lökést az intézményrendszer fejlesztésé- sa a kirekesztettség végsõ formáját jelentheti:
rõl szóló információ adja meg, amire az érintett önrendelkezési jogaitól megfosztva és gond-
családok, a szociális irodák és intézmények nokság alá helyezve a gondnokolt személy
munkatársai különösen érzékenyen reagálnak. intézménybe kényszerítése elõtt nem tornyo-
E három mozzanat, úgy véljük, alátámasztja sulnak akadályok, tiltakozása felett gondnoka
állításunkat. A cselekvõképesség korlátozására joggal térhet napirendre; egy totális intézmény
és a gondnokság alá helyezésre épülõ intéz- lakójaként a gondnokolt ember kiszolgáltatott-
ményes mechanizmusok mai társadalmi funk- sága és kirekesztettsége végpontjához érkezik.
cióját jelentõs részben tehát fogyatékos, men- A cselekvõképesség korlátozására és a gond-
tális zavarokkal élõ, szenvedélybeteg és al- nokság alá helyezésre épülõ intézményes
koholista személyek bentlakásos intézménybe mechanizmusok mai mozgásformáit egyfelõl a
kényszerítésében, társadalmi kirekesztõdésük szegénység övezte társadalmi konfliktusok,
jogi keretek közé illesztésében kell látnunk. másfelõl a jóléti szektor önmozgásai által mû-
ködtetett présrendszer mozgatják. A gondnok-
sági rendszer feladata e társadalmi konfliktu-
4. ÖSSZEGZÉS sok kezelése, a társadalmi tagság elveszté-
sének jogfosztássá transzformálása, végsõ so-
A gondnoksági rendszer mozgatórugói között ron pedig az egyének elzárása – összes-
igen nagy jelentõséget kell tulajdonítanunk ségében: a kirekesztõdés üzemének olajozott
egyrészt a jóléti kassza pénzbeli juttatásaihoz és legális keretek közé illesztett mûködtetése.
való hozzáférés intézményes mechanizmusai-
nak, másrészt pedig a bentlakásos intézmény-
rendszer önmozgásainak. A gondnokság alá 5. MI NEM JELENT MEGOLDÁST?
helyezés a jóléti juttatások megszerzésének
rejtett jogosultsági feltételévé nõtte ki magát a Az országgyûlés az idei ülésszakban szavaz a
rendszerváltás utáni Magyarországon. E jelen- polgári törvénykönyv átfogó reformjáról.18 A re-
ség hátterében minden bizonnyal az a folyamat form keretében a cselekvõképesség korlátozá-
áll, amely a rendszerváltás utáni robbanássze- sa és a gondnokság alá helyezés hatályos jogi

18 Lásd ehhez a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatait egységes szerkezetben
összegzõ T/5919. számú törvényjavaslat szövegét.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 23
szabályozása átfogó felülvizsgálatra kerül, míg ágyazódása jottányit sem lépett elõre.19 Az új
ezzel párhuzamosan lép hatályba a támogatott polgári törvénykönyv önmagában nem lehet
döntéshozatal – részben kanadai minta szerint termékeny hatással a fogyatékos és mentális
kidolgozott – új modellje. A 2010 januárjától zavarokkal élõ személyek állampolgári státusá-
életbe lépõ struktúra a cselekvõképesség kor- nak megerõsítésére, amennyiben a két mecha-
látozásának és a gondnokság alá helyezés nizmus párhuzamosságát hosszú távon is
intézményes szabályozásának megkettõzésé- fenntartja, illetve nem születnek meg azok az
re épül. Egyfelõl érvényben marad a cselekvõ- intézkedések, amelyek a gondnokság alá he-
képesség korlátozását elõnyben részesítõ – lyezett személyeket a támogatott döntés-
önmagában is jelentõsen módosított – jelenlegi hozatal rendszerébe vezetik át. Mindezen túl
mechanizmus, míg ezzel párhuzamosan a fo- nem jelent megoldást a polgári törvénykönyv
gyatékos vagy mentális zavarokkal élõ sze- módosítása akkor, ha a kormány nem tesz lé-
mélyeknek lehetõségük nyílik arra, hogy pol- péseket a fogyatékos és mentális zavarokkal
gárjogi státusuk intakt megõrzése mellett szer- élõ személyek szociális jogainak tartalommal
zõdéses viszonyok révén részesüljenek segít- való megtöltése érdekében. Eddigi elemzé-
ségben és támogatásban, ennek révén pedig a seink ugyanis arra utalnak, hogy nem önma-
polgárjogi forgalom egyenlõ jogú és egyben gában a gondnoksági rendszer belsõ torzulásai
védelemmel övezett tagjai maradjanak. Az új okozzák fogyatékos és mentális zavarokkal élõ
polgári törvénykönyv a fogyatékos népesség emberek társadalmi kirekesztõdését, hanem
jogegyenlõsége irányában tett fontos és sokkal inkább a társadalmi kirekesztõdés és a
nélkülözhetetlen lépés, a parlamenti pártok fel- jóléti szektor egyenetlenségei, valamint szol-
tétlen támogatására érdemes. Ezzel párhuza- gáltatásainak rossz minõsége köti gúzsba a
mosan azonban az is igaz, hogy az új polgári polgárjogi védelem intézményes mechaniz-
törvénykönyv vonatkozó szakaszainak belsõ musait. Márpedig mindez azt jelent, hogy ha az
tagozódása a mozdulatlanság törvényes ga- érintettek kirekesztettségét hosszú távon nem
ranciáit jelentheti. A két struktúra párhuzamos kívánjuk tolerálni, akkor állampolgáriságuk
mûködésére épülõ rendszer magában hordoz- helyreállítása érdekében jelentõs változásokat
za ugyanis annak lehetõségét, hogy az érintett kell kezdeményeznünk állampolgári és szo-
személyek cselekvõképességérõl szóló dönté- ciális jogaik beválthatósága érdekében.
sek meghozatalakor nem szükségleteik ér-
vényre juttatása és jogegyenlõségük garan-
tálása, hanem társadalmi státusuk, közösségi 6. MI JELENTHET MEGOLDÁST?
beágyazódásuk és a jóléti szektorhoz való vi-
szonyuk bizonyul meghatározó tényezõnek. A A megoldás elsõ lépése az lehetne, hogy elis-
közelmúltban több példáját is láthattuk annak, merjük: a fogyatékos és mentális zavarokkal
hogy a jogok elismerése és kiszélesítése mel- élõ emberek jogegyenlõsége nem egyenlõ a
lett e jogok beváltásához szükséges intézmé- szociális juttatások és a szociális otthonok
nyes és törvényes garanciák kialakítását a jog- fenntartásával, a jogok kiszélesítése pedig nem
alkotó elmulasztotta, ennek révén pedig a jog- egyenlõ e juttatások mértékének növelésével
egyenlõség látszatának megteremtése mellett és a totális intézmények férõhelyeinek bõvíté-
az érintettek életminõsége és társadalmi be- sével és fejlesztésével. Támogatásokra és

19 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006-ban életbe lépett módosítása rögzítette a súlyosan, halmozottan
fogyatékos személyek alapfokú oktatáshoz való jogait, s kimondta az érintettek tankötelezettségét, miközben az
oktatási jogokat aprópénzre váltó szabályozással valójában megerõsítette azt a helyzetet, amely korábban sem
engedte õket a közoktatási rendszer egyenjogú tagjaivá válni. A fejlesztõ iskolai oktatás lehetséges színtereinek
példátlanul széles meghatározása ugyanis azt jelenti, hogy a közoktatási rendszer belsõ tagozódásának és
erõviszonyainak szolgáltatta ki az új rendszert, ezzel pedig belülrõl erodálta az érintettek tankötelezettségének elemi
tartalmát (Szelényi és Verdes 2008). A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségének biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény kimondta, hogy a fogyatékos személyeknek joguk van lakhatási körülményeik
megválasztására, s elõírta a nagy létszámú intézmények lebontásának, ezzel párhuzamosan pedig a kiscsoportos
lakóotthonok kialakításának állami kötelezettségét. A jogok kimondásával párhuzamosan azonban továbbra is
fenntartotta a lebontani kívánt intézményrendszer legitimációját, folyamatosan kielégítette forrásigényüket, míg a
lakóotthoni rendszer kiépítésérõl nem gondoskodott, s jelentõs forrásokat invesztált a totális intézmények bõvítésébe
és fejlesztésébe. E struktúra a jogok elismerésével párhuzamosan ugyanezen jogok tartalmainak kiüresítését
jelentette.

24 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
lakhatást kínáló szolgáltatásokra természete- denféle cenzust nélkülözõ eltörlése.20 A de-
sen szükség van és a szegénységet enyhíteni mokratikus választásokon való részvétel elsõ
kell, de súlyos tévedés, ha fogyatékos és men- generációs emberi alapjog, amely elsõsorban
tális zavarokkal élõ emberek állampolgári nem a képességek és a készségek valamiféle
jogainak tartalmát alapvetõ testi szükségleteik normatív módon meghatározott szintje, hanem
kielégítésére korlátozzuk, s e szükségletek ki- a közösségi döntéshozatal nélkülözhetetlen
elégítése címén az állampolgári létezés elemi egyenlõsége, valamint a nemzeti együvé tar-
gyakorlataiból rekesztjük ki õket. Az állampol- tozás lényegi tartalma felõl érthetõ meg. A
gári egyenlõség talapzatának kiszélesítése a magyarországi országgyûlés a korlátozás felol-
közös döntésekben való részvétel garantálását dásával egyértelmûvé tehetné, hogy az értelmi
jelenti; a polgári jogok elismerése a szerzõdé- fogyatékos, autista vagy mentális zavarokkal
ses viszonyok világának megnyitását, a munka élõ emberek a Magyar Köztársaság egyenjogú
világába való bekapcsolódás lehetõségét és polgárai, szavazataikért a parlamenti pártoknak
támogatását, a nyílt munkaerõ-piaci foglalkoz- és programjaiknak ugyanúgy versengeniük
tatás ösztönzését jelenti; a szociális jogok kell, mint más polgárok voksaiért. Ma ebben az
kiszélesítése az egyenlõ hozzáférést, vagyis a ügyben Magyarország az Emberi Jogok Euró-
területi egyenetlenségek csökkentését és a pai Bíróságán indított perben alperesként van
közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyen- megidézve, s az európai uniós normák és
lõségének törvényes garanciákkal övezett és egyezmények nyomán várható, hogy az eljá-
szankcionált garantálását jelenti. További lépé- rásban a gondnokolt személy javára döntenek
sekre van szükség ahhoz, hogy az új polgári majd.21 Az országgyûlésnek nem kellene meg-
törvénykönyv valóban az érintettek teljes jogú várnia az elmarasztaló ítélet megszületését,
állampolgárisága felé tett lépésként legyen lehetõsége van arra, hogy korábban lépjen.
értékelhetõ, és hosszú távon is nyugatosodá- Szociális jogok. A szociális jogok kiszé-
sunk és polgárosodásunk fontos állomása lesítése ügyében a források megosztása körüli
legyen. érdekütközések és a gyakorta felemlegetett
Politikai jogok. Ha a magyar állam elkö- pénzszûke témája uralkodik, s mindez azt sej-
telezett az alapjogok kiterjesztésében és az teti, mintha e szolgáltatások rossz minõsége
állampolgári jogok gyakorlásának valós elisme- valamiféle átmeneti és múló zavar lenne csu-
résében, akkor nem kerülhetõ meg a jelenleg pán, amit egy valamikor bekövetkezõ konjunk-
gondnokság alá helyezett személyek választó- túra és a célzottság elveinek gyors módosítása
jogának elismerése, és a gondnokolt embere- végérvényesen megoldhat majd. Bizonyos,
ket sújtó alkotmányos korlátozás teljes, min- hogy e vitáknak sok esetben igazi tétjük van, és

20 A cselekvõképességükben korlátozott személyek választójogának megvonását az alkotmány koherens és


konzekvens módon korlátozza: annak ellenére, hogy ténylegesen elsõ generációs alapjogtól való megfosztásról van
szó, alkotmányossági aggályok – az alkotmányos jogkorlátozás strukturális vonásaiból eredõen – nem adódhatnak.
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70. §-ának (5) bekezdése értelmében „[n]incs
választójoga annak, aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetõleg a
közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetõeljárásban elrendelt
intézeti kényszergyógykezelését tölti.” A korlátozás alkotmányos rögzítésének oka éppen a választójog alapjogi
mivoltában keresendõ. Az alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése értelmében alapvetõ jog lényeges tartalma törvényi
szinten nem korlátozható, s ennek megfelelõen az alapjogi korlátozás kivételes eseteit alkotmányos szinten kell
rögzíteni. Az érintett szakasz a törvényi szintû szabályozás e kompetenciájának megvonásával egyfelõl kimondja,
hogy a törvényalkotás domináns feladata az alkotmányban foglalt jogok kifejtése és megvalósulásuk módjának
részletezése, másfelõl pedig alapjogi védelmet biztosít, hiszen a törvényi szintû jogkorlátozás elvonása garantálja az
alapjogok alkotmányos szintû szerkezetének érinthetetlenségét. Az alkotmány ebbõl eredõen nem pusztán az alapjogi
katalógus, hanem az e jogokból való kirekesztõdés egyetlen legitim fóruma is. A jogelvonás védelmének formális
szerkezetét rögzíti a 23/1994 (IV. 29.) alkotmánybírósági határozat akkor, amikor kimondja, hogy „[h]a valamely
rendelkezés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem
lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. [kiemelés tõlünk – V. T. és T. M.]” Ebbõl ered, hogy a nem teljesen
cselekvõképes személyek választójogának megvonása – függetlenül annak tartalmától – per definitionem minõsül
jogosnak és érinthetetlennek.
21 Az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2006. szeptember 1-én kezdeményezett, K. A. c. Magyarország, 38832/06
számú beadvány a cselekvõképesség korlátozása és a gondnokság alá helyezés nyomán életbe lépõ választójogi
korlátozással szemben kért döntést. A gondnokság alá helyezett magyar állampolgár által kezdeményezett perben
eddig nem hirdettek ítéletet.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 25
a jogszabályok nyesegetése révén az egyen- segítséggel képes” személyek számára jelölte
lõtlenségek és az igazságtalanságok részben ki. Úgy véljük, e megkülönböztetés indokoltsá-
csökkenthetõk lehetnek, de úgy véljük, a szo- ga a szociálpolitika jelenkori értéktartalmai felõl
ciális szolgáltatások értéktartalmainak világos aligha tartható fenn: a lakóhely szabad megvá-
rögzítése, társadalmi funkciójuk újragondolása lasztásának joga fogyatékosságának súlyossá-
nélkül a minõségi megújulásra aligha van ki- gára való tekintet nélkül minden állampolgárt
látás. Ha a szociális szektor fogyatékosok sze- megillet, míg e jogosultság tekintetében a fo-
mélyeknek és mentális zavarokkal élõ embe- gyatékosság fokozatai szerinti különbségtétel
reknek kínált szolgáltatásainak értelmét és hátrányos megkülönböztetésnek minõsülhet. E
célját a teljes jogú állampolgárság értéktartal- különbségtétel azonban ma komoly legitimá-
mai felõl vizsgáljuk, akkor láthatjuk: szociális ciós funkcióval bír: mivel egyetlen dokumentum
jogaik ma és itt kirekesztettségük intézmé- sem rögzíti a két csoport között különbségtétel
nyesült eljárásait rögzítik, miközben polgárjogi diagnosztikus kritériumait, tág tere nyílik annak,
státusuk a jóléti szektor belsõ erõviszonyaihoz hogy az intézményfenntartó önkormányzatok
és érdekeihez idomul. Röviden: fogyatékos és vagy maguk az intézmények minõsítsék szo-
mentális zavarokkal élõ emberek állampolgári ciális intézményi elhelyezésre szoruló súlyosan
jogait és állampolgáriságuk élhetõ tartalmait a fogyatékos személyeknek saját lakóikat, s
szociális jogaik kiüresítésére épített jóléti maguk döntsenek modernizálás és humani-
intézményrendszerünk tartja fogságban. zálás – ugyancsak ködös és meghatározatlan –
Mindebbõl az a következtetés adódik, hogy a kritériumai tekintetében. A nagy létszámú intéz-
szociális szolgáltatások belsõ struktúrájának ményrendszer lebontásának egykor elhatáro-
átalakítása elkerülhetetlen feladat. zott programja alapvetõen helyes volt, a meg-
A totális intézmények megszüntetése. A fo- valósítás mikéntjének terve azonban komolyan
gyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõ- nem vehetõ feltevéseken nyugodott. Fel kell
ségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. hagynunk azzal a naiv elképzeléssel, hogy a
törvény 29. §-ának (5) bekezdése értelmében nagy létszámú intézmények maguktól vissza-
„a fogyatékos személyek számára tartós bent- vonulnak majd, s helyet adnak az alternatív
lakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de szolgáltatóknak. Szükség van rá, hogy a jog-
legkésõbb 2010. január 1-jéig át kell alakítani alkotó kidolgozza az intézmények kiváltásának
oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi konkrét menetrenddel ellátott programját, vala-
segítséggel képes fogyatékos személyek ellá- mint a bõkezû támogatások elapasztásán túl
tása kisközösséget befogadó lakóotthonban adminisztratív kényszerekkel és való szank-
történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fo- ciókkal is ösztönözze annak elõrehaladását.
gyatékos személyek számára humanizált, mo- Munkavállalás. A fogyatékos és mentális
dernizált intézményi ellátást kell biztosítani”. zavarokkal élõ személyek ma alig-alig jelennek
1999 és 2004 között a központi költségvetés meg a nyílt munkaerõ-piacon (Bass 2008;
mintegy 12 milliárd forintot fordított a nagy lét- Komáromi 2003; Keszi – Horváth – Könczei
számú, totális ellátásra alapozott intézmény- 2008). A munka világából való szélsõséges ki-
rendszer fejlesztésére, kapacitásainak bõvíté- rekesztettséget fogyatékosságuk csak részben
sére, miközben a lakóotthoni rendszer kiala- magyarázza: a közelmúlt irodalma és a szór-
kításához alig-alig biztosított forrásokat (ÉFOÉSZ ványos hazai tapasztalatok sokszor és sokféle-
és Kézenfogva Alapítvány 2004). 2006-ban a képpen igazolták, hogy értelmi fogyatékos
fogyatékos személyek számára kialakított munkavállalóként nagyvállalat vagy vállalkozás
mintegy 16 ezer férõhelybõl mindössze 1200 értékteremtõ és a piaci logikának megfelelõ,
férõhelyet tettek ki a kiscsoportos lakóotthoni fontos munkatársai lehetünk (Dávid és Móricz
helyek (KSH 2007), ezek egy része a nagy 2000). A foglalkozási rehabilitáció hazai rend-
létszámú intézmények kerítésein belül épült fel. szerének 2006-os megújítása azonban éppen
A kitagolási program csõdje statisztikai tény, s az ellenkezõ logikát követte, s miközben a kor-
nincs okunk rá, hogy e mulasztás hátterében a mány évi hétmilliárd forintot irányozott elõ a
gyakorta felemlegetett pénzhiányra mutassunk gondnokság alá helyezett személyek szociális
– a közelmúlt bõven adagolt fejlesztési forrásait intézményen belüli foglalkoztatására, jelentõs
a nagy létszámú intézmények hasznosították. és bújtatott költségvetési támogatást nyújtva
Mindezen túl azonban komoly problémát jelent, ezzel a totális intézményeknek (ICsSzEM – FM
hogy a jogszabály a kiscsoportos lakóotthono- 2006), addig a nyílt munkaerõ-piaci integrá-
kat dominánsan az „önálló életvitelre személyi lódást elõsegítõ támogatott foglalkoztatás ma

26 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
csak esetlegesen elnyerhetõ pályázati forrá- kedik. A támogató szolgáltatás, valamint a közös-
sokból gazdálkodhat. A társadalmi integrálódás ségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009.
egyik legfontosabb tartalma a munkavállalás, január 1-jétõl megszûnik, de mint törvényben
amely nem csupán stabil jövedelmet és biztos meghatározott tartalmú szociális szolgáltatások
megélhetést jelent, hanem az emberi kapcsola- továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk vala-
tok és a kulturális tõke gazdagításának egyik mennyi fenntartó számára egységes módon, a
legfontosabb csatornája, vagyis: az állampol- tényleges szükségletek figyelembevételével, pá-
gáriság alapvetõ tartalma. Ha a közeljövõben a lyázat útján valósul meg.” (Indoklás a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
magyarországi állam elkötelezi magát az érin-
évi III. törvény 2008. január 1-tõl életbe lépõ mó-
tettek nyílt munkaerõ-piaci beilleszkedésének
dosításához.)
támogatása mellett, akkor nem csak a családok
egységének megõrzése és jövedelmeik piaci
Az indoklás egyértelmûen fogalmaz: a „for-
forrásokból való megszerzése mellett áll ki,
rásokkal való hatékonyabb gazdálkodás” és a
hanem hosszú távon is csökkentheti a jóléti
kassza kiadási oldalát és a totális intézmények „mozgástér növelésének” szükségessége
iránti kényszerkeresletet. aligha igényel bõvebb kommentárt. A fogyaté-
Nappali ellátás, ambuláns szolgáltatások. A kos személyek nappali ellátásának szolgál-
szolgáltatások e spektruma kiemelkedõ jelen- tatási kötelezettségét visszanyesõ intézkedés
tõséggel bír a fogyatékos és mentális zavarok- mellett a mentális zavarral élõ személyek kö-
kal élõ emberek számára. Ha nem találnak zösségi ellátásának és a támogató szolgálta-
munkát a nyílt munkaerõ-piacon, s családjuk tások megszüntetésének törvényes alapjai is
körében élve az elszegényedés kockázatát is immáron megszülettek. Márpedig jól tudjuk:
el szeretnék kerülni, akkor a nappali ellátás értelmi fogyatékos személyek és mentális za-
jelenti a megkapaszkodás egyetlen lehetõsé- varokkal élõ emberek családi helyzete és mun-
gét. Korábban jeleztük, hogy e szolgáltatás ka- kaerõ-piaci esélyei mentén legtöbbjüknek nincs
pacitásai messzemenõen alatta maradnak a más esélyük a családon belüli megkapasz-
becsülhetõ szükségleteknek. A kormány a szo- kodásra, mint az ambuláns szolgáltatások
ciális törvény közelmúltbeli módosításával igénybe vétele. E szolgáltatásokra mondhatat-
azonban a meglévõ kapacitásokat is vissza- lanul szükségük van. Megszüntetésük és
fogni készül. visszafogásuk törvénybe iktatása aligha értel-
mezhetõ másképpen, mint a rombolás tudatos
„Az önkormányzati kötelezõ feladatok rendszere és cinikus munkájaként, aminek gyümölcseit
jelentõs átalakításon megy keresztül. Jelenleg az egyrészt a család közös kirekesztõdésében és
önkormányzatok kötelezõ feladataiknak eltérõ jóléti juttatásokra való újólagos ráutaltságuk-
mennyiségi és minõségi mutatók alapján tesznek ban, másrészt pedig értelmi fogyatékos és
eleget. A forrásokkal való hatékonyabb gazdál- mentális zavarokkal élõ emberek bentlakásos
kodás, illetve a mozgástér növelése érdekében szociális intézményi elhelyezésében szüretel-
szükséges egyrészt egyes szolgáltatások eseté- jük majd le: a spórolásért újabb kiadásokkal
ben a lakosságszám-határok módosítása, más- fizetünk, miközben újólag szükség lesz a nagy
részt egyes kötelezõ feladatok fakultatívvá tétele.
létszámú intézmények kapacitásainak kibõvíté-
Ez a változás érinti a nappali ellátást, amely csak
sére; a családok és az érintettek emberi kap-
10 000 lakostól lesz kötelezõ feladat a jelenlegi
3000 helyett, azzal a kivétellel, hogy az idõsek csolatai pedig minden bizonnyal megannyi
nappali ellátása továbbra is kötelezõ feladat törést szenvednek el. Mindezért úgy látjuk, hogy
marad a 3000 fõ feletti önkormányzatok számára. a közeljövõ feladatai között a közösségi szol-
Módosul a kötelezõ feladatot meghatározó lét- gáltatások visszaállítását, valamint a korábbinál
számhatár az átmeneti elhelyezést nyújtó ellá- magasabb volumenû mûködtetésüket legsür-
tások esetében is, 10 000 fõrõl 30 000 fõre emel- getõbb feladataink egyikének kell látnunk.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 27
IRODALOM
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (2005): Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Felülvizsgált és Aktualizált Szociális
Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2005. H. n., k. n.
BÁNFALVY CSABA (2006): Gyógypedagógiai szociológia. Budapest, ELTE BGGYFK.
BÁNFALVY CSABA (2008): Az értelmi fogyatékos személyek néhány szociológiai jellemzõje. In Bass László (szerk.): „Amit
tudunk és amit nem…” Az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon. Budapest, Kézenfogva
Alapítvány, 53–74.
BASS LÁSZLÓ (2004, szerk.): Jelentés a súlyosan-halmozott fogyatékos embereket nevelõ családok életkörülményeirõl.
Budapest, Kézenfogva Alapítvány.
BASS LÁSZLÓ (2008a, szerk.): „Amit tudunk és amit nem…” Az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon.
Budapest, Kézenfogva Alapítvány.
BASS LÁSZLÓ (2008b): Az értelmi fogyatékosok száma Magyarországon. In uõ. (szerk.): „Amit tudunk és amit nem…” Az
értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon. Budapest, Kézenfogva Alapítvány, 9–17.
BÁRKAI KATALIN – KISSNÉ TIZEDES ÁGNES – KULCSÁR SÁNDORNÉ (2003.): Pest Megye Önkormányzata Szociális
Szolgáltatástervezési Koncepciója. Budapest, k. n.
BÁRKAI KATALIN – KISSNÉ TIZEDES ÁGNES – KULCSÁR SÁNDORNÉ (2006.): Pest Megye Önkormányzata Szociális
Szolgáltatástervezési Koncepciójának Felülvizsgálata. H. n., k. n.
BARNÁNÉ NYEGOTA ANDREA – SZVORÁD ANDRÁSNÉ (2005): Nógrád megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának
Felülvizsgálata. Salgótarján, k. n.
Budapest fõváros fõpolgármester-helyettese (1994): Beszámoló jelentés a Fõvárosi Önkormányzat 1993. évi
költségvetésének végrehajtásáról. Budapest, Fõvárosi Önkormányzat. Kézirat.
Csongrád Megyei Önkormányzat (2004): Csongrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója, 2004. H. n., k. n.
DÁVID ANDREA – MÓRICZ RITA (2000, szerk.): Támogatott foglalkoztatás. Értelmi sérült munkavállalók a nyílt
munkaerõpiacon. Budapest, Salva Vita Alapítány.
ÉFOÉSZ – Kézenfogva Alapítvány (2004): Háttértanulmány a fogyatékos emberek számára tartós bentlakást biztosító
intézményrendszer átalakításához. Budapest, ÉFOÉSZ – Kézenfogva Alapítvány. Kézirat.
ERDÉLYI GÉZÁNÉ – ELEK JÓZSEFNÉ – KOVÁCSNÉ ZSÁMBA ERIKA (2003.): Veszprém Megyei Önkormányzat
Szolgáltatástervezési Koncepció, 2003. H. n., k. n.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (2003): Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési
Koncepciója, 2003. Debrecen, k. n.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (2008): Hajdú-Bihar Megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának
felülvizsgálata, 2005–2008. Debrecen, k. n.
Heves Megyei Önkormányzat (2005): Heves megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata, 2005.
Eger, k. n.
HUSZÁR ILONA – KUNCZ ELEMÉR (1998): Igazságügyi pszichiátria. Budapest, Medicina.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (2003): Komárom-Esztergom megye Szociális Szolgáltatástervezési
Koncepciója, 2003. H. n., k. n.
KOMÁROMI RÓBERT (2003): A megváltozott munkaképességû és fogyatékos munkavállalók munkaerõ-piaci integrációjáról.
Esély, 14, 5, 27–59.
KÖNCZEI GYÖRGY – KOMÁROMI RÓBERT – KESZI ROLAND – VICSEK LILLA (2005): A fogyatékos és megváltozott munkaképességû
munkavállalók foglalkoztatásáról a TOP 200 adatbázis alapján. In Pongrácz László (szerk): Foglalkoztatást
elõsegítõ munkaügyi kutatások. OFA Kutatási évkönyv 3. Budapest, OFA, 170–181.
Központi Statisztikai Hivatal (1995): Népjóléti statisztikai évkönyv, 1993. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (1996): Népjóléti statisztikai évkönyv, 1994. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (1997): Népjóléti statisztikai évkönyv, 1995. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (1998): Egészségügyi és szociális statiszikai évkönyv, 1996. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (1999a) Egészségügyi és szociális statiszikai évkönyv, 1997. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (1999b): Szociális statisztikai évkönyv, 1998. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2000): Szociális statisztikai évkönyv, 1999. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2001): Szociális statisztikai évkönyv, 2000. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2002): Szociális statisztikai évkönyv, 2001. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2003): Szociális statisztikai évkönyv, 2002. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2004): Szociális statisztikai évkönyv, 2003. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2005): Szociális statisztikai évkönyv, 2004. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2006): Szociális statisztikai évkönyv, 2005. Budapest, KSH.
Központi Statisztikai Hivatal (2007): Szociális statisztikai évkönyv, 2006. Budapest, KSH.
KOVÁTS ANDRÁS – TAUSZ KATALIN (1997): Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetérõl. Budapest, Szociális Szakmai
Szövetség.
LÖFFLER TAMÁS (szerk., 2004.): Baranya megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. H. n., k. n.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1994): A bírósági ügyforgalom adatai, 1993. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1995): A bírósági ügyforgalom adatai, 1994. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1996): A bírósági ügyforgalom adatai, 1995. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1997): A bírósági ügyforgalom adatai, 1996. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1998): A bírósági ügyforgalom adatai, 1997. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (1999): A bírósági ügyforgalom adatai, 1998. Budapest, OITH, Budapest.

28 MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ?
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2000): A bírósági ügyforgalom adatai, 1999. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2001): A bírósági ügyforgalom adatai, 2000. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2002): A bírósági ügyforgalom adatai, 2001. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2003): A bírósági ügyforgalom adatai, 2002. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2004): A bírósági ügyforgalom adatai, 2003. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2005): A bírósági ügyforgalom adatai, 2004. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2006): A bírósági ügyforgalom adatai, 2005. Budapest, OITH, Budapest.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (2007): A bírósági ügyforgalom adatai, 2006. Budapest, OITH, Budapest.
SKULTÉTI JÓZSEF (2007, szerk.): Budapest fõváros Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata. Budapest,
Budapest fõváros önkormányzata.
Somogy Megyei Önkormányzat (2007): A Somogy Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának
felülvizsgálata, 2007–2008. H. n., k. n.
SZALAI JÚLIA (2007): Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni
Magyarországon. Budapest, Osiris.
SZEKERESNÉ MAKRA IBOLYA (2006): Csongrád Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának
felülvizsgálata, 2006. H. n., k. n.
SZELÉNYI MARIANNA – VERDES TAMÁS (2008): Jog a kirekesztõdéshez. Elõszó. Fejlesztõ pedagógia, 19, 4, 5–8.
Tolna Megyei Önkormányzat (2004): Tolna megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója, 2004. H. n., k. n.
URBÁNNÉ SÖREGI KATALIN (szerk., 2002.) Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója.
Szolnok, k. n.
Vas Megyei Önkormányzat (1999): Vas megye Szociális Koncepciója, 1999. Szombathely, k. n.
Vas Megyei Önkormányzat (2003): Vas Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2003.
Szombathely, k. n.
Vas Megyei Önkormányzat (2006): Vas Megye Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, 2006–2008.
Szombathely, k. n.
VERDES TAMÁS (2008): Jogok a jóléti présben. Cselekvõképtelenség és értelmi fogyatékosság problematikájához a
rendszerváltás utáni Magyarországon. In Bass László (szerk.): „Amit tudunk és amit nem…” Az értelmi
fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon. Budapest, Kézenfogva Alapítvány, 133–156.

MIRE VA L Ó A G O N D N O K S Á G I R E N D S Z E R ? 29
„L A A DELITA ”, A PANCHO V ILLA ÉS F RIDA , 1927 KÖRÜL

30 A K É S E I C O C H L E Á R I S I M P L A N T Á C I Ó H AT É K O N Y S Á G ÁT B E F O LY Á S O L Ó T É N Y E Z Õ K ...
DOKUMENTUMOK

GOMBOS GÁBOR

KÍNZÁS ÉS FOGYATÉKOSSÁG:
VÁZLATOS KONTEXTUS A KÜLÖNMEGBÍZOTT
JELENTÉSÉHEZ
Az ENSZ fogyatékosjogi egyezménye jelentõsen gazdagította az egyetemes, kölcsönösen összefüggõ és oszthatatlan emberi
jogokról alkotott képünket. A fogyatékosjogi diskrurzus kiszabadult a szociális jogok területérõl és olyan „kemény” polgári jogokat is
érinteni kezdett, mint a kínzástól való szabadság joga. Mit jelent a kínzás és más embertelen és megalázó bánásmód a fogyatékos
személyek életében? Mennyiben kell másként olvasnunk az ENSZ kínzás elleni egyezményét a fogyatékosjogi szerzõdés tükrében?
Az ENSZ kínzás elleni különmegbízottjának jelentése határozott és forradalmian újszerû választ kínál e kérdésekre.

Az emberi jogok nemzetközi érvényesülése NEMZETKÖZI,


terén különösen fontos alapelv, hogy semmi-
lyen szöveget nem szabad önmagában, kon- EMBERI JOGI, KONTEXTUS
textusából kiragadva olvasni és értelmezni. Az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok
Vonatkozik ez az ENSZ kínzás elleni külön- és kölcsönösen összefüggõk – halljuk, valljuk;
megbízottjának rovatunkban közölt jelentésére és ez igaz. Ugyanígy igaz, hogy az emberi
is. Rövid bevezetõnk – hasonlóan egy imp- jogok folyamatos diskurzusban alakulnak,
resszionista festményhez – fõ vonalaiban, értelmezõdnek, gazdagodnak. Ez az evolúció
szükségszerûen elnagyoltan vázolja a doku- tükrözõdik a jogi eszközök szövegében: össze
mentum kontextusát, elõsegítendõ, hogy az kell csak vetnünk a korábban megalkotott
olvasóban helyes benyomás alakuljon ki a emberi jogi nemzetközi egyezmények szövegét
szöveg jelentõségérõl és lényegérõl. az újabbakéval. Még inkább nyilvánvaló az

KÍNZÁS É S F O G YAT É K O S S Á G : V Á Z L AT O S K O N T E X T U S A K Ü L Ö N M E G B Í Z O T T J E L E N T É S É H E Z 31
emberi jogok dinamizmusa a szövegek auto- de jellemzõen 10–50% között változik a nem
ritatív értelmezésében. önkéntes pszichiátriai beutalások részaránya.
A rovatban közölt szöveg ilyen autoritatív E beutalásokat szinte mindig nem önkéntes
értelmezés. Nem egy a sok vélemény közül. Az gyógyszeres kezelés is kíséri. E kezelés
ENSZ különmegbízottjai azon kevés számú gyakran egyetlen célja a „beteg normalizálása”,
aktorok között vannak, akik illetékességi pszichoszociális fogyatékosságának megszün-
területükön belül a nemzetközi emberi jogok tetése, mérséklése. A szóban forgó kezelések
autoritatív értelmezésére jogosultak1. gyakran testi és mentális szenvedést okozó
A külömegbízott jelentése azért mérföldkõ, mellékhatásokkal járnak. A társadalmi – és a
mert teljesen újragondolja a fogyatékosság és
fõsodorbeli emberi jogi – közgondolkodás nem
a kínzás viszonyát. Ez az újragondolás azért
látott ebben emberi jogi sérelmet, hiszen a
vált lehetségessé és elkerülhetetlenné, mert
fogyatékos személy legfõbb érdekében történt
hatályba lépett az ENSZ fogyatékosjogi egyez-
intézkedést tételeztek föl mögötte.
ménye. Ez az egyezmény minõségileg új
emberképet ábrázol – kötelezõ jogi erõvel. Az A fogyatékosjogi egyezmény elõtti idõkben
egyezmény azért volt képes erre az innová- a fogyatékosság és a kínzás kapcsolata arra
cióra, mert a közvetlenül érintettek, a fogyaté- koncentrált, hogy a személy kínzása testi és/
kossággal élõ személyek aktív részesei voltak vagy mentális fogyatékosságot okozhat.
a dokumentum megalkotásának. A tárgyalások Egy igen jónevû nemzetközi emberi jogi
a „semmit rólunk nélkülünk” elv alapján zaj- szervezet többször kampányt folytatott, mert
lottak. bizonyos országban politikai disszidenseket
A fogyatékosjogi egyezmény kidolgozása neuroleptikumokkal (egyes mentális zavarok
elõtt a kínzás tilalmát a fogyatékosság vonatko- kezelésére használatos gyógyszerekkel) ke-
zásában olyan emberkép alapján értelmezték, zeltek. E gyógyszerek mellékhatásként komoly
amely a fogyatékosságról, a fogyatékos sze- testi és lelki szenvedést okoztak. A kampány
mélyekrõl szóló, javarészt elõítéleteken alapuló célja a személy kínzásának vagy embertelen
közgondolkodásból került a nemzetközi jog bánásmódú kezelésének megállítása volt.
asztalára. E képben a fogyatékosság negatí- Minden esetben hangsúlyozták, hogy a sze-
vum, hiány, lehetõség szerint megelõzendõ és mély nem szenvedett pszichiátriai betegség-
elkerülendõ; a fogyatékos személy szánalomra ben (a fogyatékosjogi egyezmény nyelvezetét
méltó és segítségre szorul. A társadalom nem használva: nem volt mentális károsodása).
fogyatékos tagjaival sem esélyeiben sem
Ugyanez a szenvedés, a fenti logika szerint
jogaiban nem egyenlõ.
nem minõsül rossz bánásmódnak, ha pszi-
A fogyatékosjogi egyezmény elõtt termé-
chiátriai beteg, mentálisan károsodott ember
szetesnek tartották, hogy a fogyatékosság
szenvedi el akarata ellenére.
„megjavítása” prioritást élvez a fogyatékos
Mindezt elõre kellett bocsátanunk, hogy az
személy szabadságaihoz képest. Indokoltnak
vélték, hogy fájdalmat okozó orvosi beavatko- olvasó értékelni tudja azt a drámai változást,
zásoknak, gyógykezeléseknek tegyenek ki amelyet az utóbbi évek nemzetközi, fogyaté-
fogyatékos személyeket, abban a reményben, kosjogi diskurzusai és az azok eredményeként
hogy efféle beavatkozások, kezelések csök- létrejött egyezmény hoz(ott): A kínzás – kínzás.
kenteni fogják fogyatékosságukat. Reflektálat- Akkor is, ha fogyatékos személlyel történik. A
lanul maradt a kérdés, hogy ezek a nem ön- kínzást és más rossz bánásmódot gyakran tün-
kéntes és gyakorta irreverzibilis, szenvedést tetik fel a személy érdekét szolgáló orvosi
okozó beavatkozások arányos intézkedések-e, intézkedésnek. Ez azonban az egyezmény
és milyen legitim társadalmi célt szolgálnak. hatályba lépése óta nemzetközi, emberi jogi
Egyértelmû példákat a pszichiátria gyakor- jogsértés. Annak is a legsúlyosabb formája.
latából sorolhatnánk2. Országonként változó, Errõl (is) szól a különmegbízott jelentése.

1 http://www.ohchr.org/Documents/Publications/FactSheet27en.pdf
2 Emlékeztetjük az olvasót, hogy a fogyatékosjogi egyezmény 1. cikke alapján a tartós pszichiátriai betegséggel, men-
tális károsodással élõ személyek fogyatékos személyeknek minõsülnek. Rájuk is kiterjed az egyezmény személyi
hatálya.

32 KÍNZÁS É S F O G YAT É K O S S Á G : V Á Z L AT O S K O N T E X T U S A K Ü L Ö N M E G B Í Z O T T J E L E N T É S É H E Z
AMIKOR ZAVAR KELETKEZHET AZ Zavar lehet a fejünkben a fogyatékosjogi
egyezmény kínzás elleni rendelkezéseit auto-
OLVASÓ FEJÉBEN: BIOMEDIKÁLIS, ratitatíven értelmezõ jelentés és az Európa
BIOETIKAI KONTEXTUS Tanács beadványa közötti szakadék láttán. A
különmegbízott arról beszél, hogy nem csak a
Az egyezmény tárgyalása során az Európa tájékozott beleegyezés nélkül a fogyatékos
Tanács írásos javaslatot küldött be az egyes – személyen végzett kísérletek ütköznek a kín-
még vita alatt lévõ – cikkek módosítására3. Ezek zás tilalmába, hanem a fogyatékosság csök-
közül a fogyatékos személyek társadalma és kentését célzó nem önkéntes orvosi kezelések
sok állam számára is a legmegdöbbentõbb az a is minõsülhetnek embertelen vagy megalázó
javaslat volt, amely a tájékozott belegyezés bánásmódnak, adott esetben kínzásnak. Az
nélküli orvostudományi kísérleteket nem kívánta egyezmény elõtti jogértelmezéshez képest
a kínzás tilalmával tiltani. Ez azért is rendkívüli, kiterjeszti a kínzás tilalmáról szóló cikk tartal-
mert a hatályos és egyetemes (így a fogyatékos mát. Az Európa Tanács beadványa ezzel ép-
személyekre is kiterjedõ) emberi jogi nemzetközi pen ellentétes irányú elmozdulást javasolt:
eszközök a beleegyezés nélküli kísérleteket
szûkíteni a kínzás tartalmát, megengedve a
kínzásnak tekintik és így abszolút módon tiltják.
beleegyezés nélküli kutatásokat.
Az Európa Tanács indoklása szerint „Valójában
A hiba nem az olvasó (mentális) készüléké-
és a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyez-
ben van. Tény, hogy párhuzamos diskurzusok
ségokmányának 7. cikke által teremtett prece-
zajlanak, véletlenszerû érintkezésektõl eltekint-
dens ellenére (amely a maga sajátos történelmi
ve egymástól függetlenül. És más érdekek, ér-
kontextusában érthetõ volt), azt gondoljuk, hogy
tékek talaján.
a mai korban nem megfelelõ egy rendelkezésen
Az Európa Tanács beadványa utal két fon-
belül két külön tárgyalandó témával: a kínzással
tos dokumentumra: Az Európa Tanács egyez-
és az orvosi vagy tudományos kutatással foglal-
ményére az emberi jogokról és a biomediciná-
kozni.” A tanács által javasolt szövegbõl kiderül
ról, valamint az UNESCO egyetemes nyilat-
az is, hogy kifejezetten elõ kívánnák mozdítani a
kozatára a bioetikáról és az emberi jogokról.
tájékozott beleegyezésre nem képes szemé-
lyeken végzett kutatásokat: „A részes államok A fogyatékosjogi egyezmény az érintettek
megfelelõ védelmet nyújtanak a fogyatékos- aktív közremûködésével készült. Az említett
sággal élõ személyek számára az orvosi vagy bioetikai egyezmények ezzel szemben jellem-
tudományos kísérletekben való részvételüket zõen egy-két laikus bevonásával mûködõ
illetõen, különösen azoknak, akik nem képesek akadémikus szakértõi bizottságokban folytatott
a beleegyezésre.”4 diskurzusok eredményeképpen születtek.
A kritikus és figyelmes olvasó fejében most A párhuzamos diskurzusok egymásnak
zavar keletkezik. Hogyan javasolhatja az az ellentmondó következtetései nagyrészt ezzel a
Európa Tanács, amelyet – többek között – a különbséggel magyarázhatók. Közös érdek,
második világháború alatti barbár cselekmé- hogy a „nélkülünk semmit rólunk” alapelve ki-
nyekhez hasonlók megelõzésére hoztak létre, terjedjen a bioetikai diskurzusokra. Hogy a
egy elismert nemzetközi jog derogálását? E születõ dokumentumok ne papírra nyomtatott
barbár cselekmények közé tartoztak „orvostu- (és esetleg akadálymentes kommunikációs for-
dományi kísérletek” fogyatékos személyeken mákban is hozzáférhetõ) szövegek maradja-
(is), továbbá több százezer, mentális károso- nak, hanem elõmozdítsák egy olyan társada-
dással, értelmi és testi fogyatékossággal élõ lom fejlõdését és öntudatra ébredését, amely
személy tömeges megsemmisítése. Ráadásul elég bölcs ahhoz, hogy nem hagyja elherdálni
az Európa Tanács olyan jogot kíván „gyengíte- a fogyatékos személyekben megtestesülõ (és
ni”, amely az emberi jogok nemzetközi értelme- lelkesülõ) tudást és gazdagságot. E gondolatok
zése szerint semmilyen körülmények között jegyében ajánljuk a különmegbízott jelentésé-
nem derogálható. nek alapos olvasását és megemésztését.

3 United Nations draft: International Convention on the Rights of Persons with Disabilities.
(Version: Annex II to Report of the 7th session of the UN Ad Hoc Committee, document A/AC.265/2006/2 of 13
February 2006), Drafting proposals and comments by the Council of Europe Secretariat (21 April 2006.)
4 A 2. lábjegyzet részleteinek a rovatvezetõ általi fordítása.

KÍNZÁS É S F O G YAT É K O S S Á G : V Á Z L AT O S K O N T E X T U S A K Ü L Ö N M E G B Í Z O T T J E L E N T É S É H E Z 33
EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE
KÖZGYÛLÉS
Hatvanharmadik ülésszak • Az elõzetes napirend 77 (a) pontja*
Az emberi jogok védelme és érvényesülésük elõmozdítása: emberi jogi
tárgyú jogforrások végrehajtása

KÍNZÁS ÉS MÁS KEGYETLEN, EMBERTELEN VAGY


MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD VAGY BÜNTETÉS

A FÕTITKÁR MEGJEGYZÉSE
A fõtitkár tisztelettel a közgyûlés elé terjeszti az Emberi Jogi Tanács különmegbízottja, Manfred Nowak által a közgyûlés
62/148. határozata alapján készített idõközi jelentését a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
vagy büntetés tilalmának tárgyában.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ÉS


MÁS KEGYETLEN, EMBERTELEN VAGY MEGALÁZÓ
BÁNÁSMÓD VAGY BÜNTETÉS TÁRGYÁBAN

ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a jelentésben, amelyet a közgyûlés 62/148. határozata alapján terjesztünk be, a különmegbízott az általa különösen
aggályosnak tartott kérdéseket vizsgálja, a megbízatásának körébe tartozó trendekre és jelenségekre összpontosítva.

A különmegbízott felhívja a közgyûlés figyelmét a fogyatékossággal élõk helyzetére, akikrõl nem ritkán megfeledkezünk, s
akik gyakran súlyos korlátozó intézkedéseknek és elkülönítésnek, testi, mentális és szexuális erõszaknak vannak kitéve.
A különmegbízott aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen cselekmények – függetlenül attól, hogy állami vagy magánin-
tézményben követik el õket – sokszor láthatatlanok maradnak, és nem minõsítik azokat kínzásnak vagy embertelen, mega-
lázó bánásmódnak vagy büntetésnek. A közelmúltban hatályba lépett, a fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló
egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) és annak fakultatív jegyzõkönyve kitûnõ alkalmat teremt arra, hogy áttekintsük
a fogyatékos személyekkel kapcsolatos kínzásellenes szabályozási környezetet. Azáltal, hogy a fogyatékossággal élõ
személyek sérelmére elkövetett erõszakot és egyéb visszaéléseket újradefiniáljuk és azt az egyezmény által tiltott kínzás-
nak minõsítjük, az áldozatok és érdekvédõik számára hatékonyabb jogvédelmet és jogorvoslatot tudunk biztosítani az
emberi jogi jogsértések esetére.

A IV. részben a különmegbízott az elkülönítés, magánelzárás gyakorlatát vizsgálja, aminek egyértelmûen bizonyított káros
hatása van az érintett személyek lelki, pszichés állapotára, ezért azt kizárólag rendkívüli körülmények között vagy olyan
esetben szabad alkalmazni, amikor elkerülhetetlenül szükséges a nyomozás érdekei miatt. A magánelzárást minden eset-
ben a lehetõ legrövidebb idõtartamra szabad alkalmazni. A különmegbízott felhívja a figyelmet a jelentéséhez is csatolt
Isztambuli Nyilatkozatra a magánelzárás alkalmazásáról és hatásairól, amely nyilatkozat hasznos eszköz a fogvatartottak
jogainak tiszteletben tartása és védelmének elõmozdítása szempontjából.

* A/63/150.

34 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


I. BEVEZETÉS látogatásait követõen tett javaslatok alap-
ján milyen intézkedéseket hoztak az egyes
1. Az alábbi jelentés a tizedik, amit a államokban. Mongólia a 2005 júniusában
különmegbízott a kínzás, az embertelen tett látogatás óta még semmilyen informá-
vagy megalázó büntetés vagy bánásmód ciót nem adott e vonatkozásban. Az
tárgyában nyújt be a közgyûlés számára. A/HRC/7/3/Add.3-tól 7-ig terjedõ számozá-
Elkészítésének alapjául a közgyûlés sú dokumentumok a paraguayi, a nigériai, a
62/148. határozata szolgál, s ez sorrend- togói, a Sri Lanka-i és az indonéziai ország-
ben a negyedik, Manfred Nowak különmeg- látogatásokról készült jelentéseket tartal-
bízott által benyújtott jelentés. A doku- mazzák.
mentumban a különmegbízott az általa
különösen aggályosnak tartott kérdéseket
vizsgálja, a megbízatásának körébe tartozó II. A KÜLÖNMEGBÍZOTT HATÁSKÖRÉBE
trendekre és jelenségekre összpontosítva. TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEKRÕL
2. A különmegbízott felhívja figyelmet az
A/HRC/7/3 sz. dokumentumra, amely a 5. A különmegbízott felhívja a közgyûlés
megbízott által az Emberi Jogi Tanács figyelmét a hatáskörébe tartozó azon te-
számára készített átfogó jelentés. Ebben a vékenységekre, amelyeket az Emberi Jogi
különmegbízott egyrészt a nõkkel szem- Tanács számára benyújtott jelentése óta
beni erõszakkal kapcsolatos nemzetközi végzett. (A/HRC/7/3 és Add.1-7).
jogi normáknak a kínzás definíciójára gya-
korolt hatását elemzi, másrészt rámutat EMBERI JOGI JOGSÉRTÉSEKKEL
arra, miként alkalmazható a definíció a nem KAPCSOLATOS JELZÉSEK
által meghatározott aspektusokra is. A
dokumentum emellett azt is ismerteti, hogy 6. A 2007. december 15. és 2008. július 25-ei
az abban bemutatott megközelítés alapján idõszakban a különmegbízott 34 államnak
milyen kötelezettségek háramlanak az küldött kínzással kapcsolatos állításokat
államokra. A különmegbízott álláspontja tartalmazó megkeresést, összesen 42 eset-
szerint a nõkkel szembeni erõszak ellen ben, és 42 államot összesen 107 alkalom-
folytatott közös nemzetközi erõfeszítések a mal szólított fel sürgõs intézkedésre olya-
kínzásellenes szabályozási környezet se- nok érdekében, akik kínzás vagy a bántal-
gítségül hívásával hatékonyabbá tehetõk, mazás egyéb formája veszélyének voltak
és így a jelenleginél bõvebb eszköztárral kitéve. Ebben az idõszakban 39 válasz
biztosítható a nõk elleni erõszakos cse- érkezett.
lekmények megelõzése, az azokkal szem-
beni védelem, javítható az igazságszolgál- ORSZÁGLÁTOGATÁSOK
tatás minõsége és az okozott jogsérelem 7. Tényfeltáró látogatások körében a külön-
orvoslásának hatásfoka is. megbízott 2008. január 30-a és február 8-a
3. Az A/HRC/7/3 sz. dokumentum a 2006. közöttre tervezett országlátogatást Egyen-
december 16-a és 2007. december 14-e lítõi Guineába, azonban az érintett állam
közötti idõszakot fogta át, és kínzással kap- kormánya kérte a látogatás elhalasztását.
csolatos egyedi ügyeket mutatott be, vala- Az Emberi Jogi Tanács 2008. március 5-én
mint a kínzásra utaló általános jelensé- megtartott ülésén az emberi jogokért fele-
gekre hívta fel a figyelmet, egyben sürgõs lõs miniszterelnök-helyettes arról biztosítot-
intézkedésekre szólított fel a kínzásnak és ta a különmegbízottat, hogy az országláto-
egyéb bántalmazási formáknak kitett sze- gatásra 2008. október 18-a és 26-a között
mélyek nevében. A nevezett dokumentum sor kerülhet. Az Irakba tervezett országlá-
tartalmazza az egyes államok válaszait és togatás idõpontja tekintetében még nem
kifejezetten utal arra is, hogy a különmegbí- született végleges döntés. A különmeg-
zott megállapításaira az államok többsége bízott ismételten kifejezi abbéli reményét,
elmulaszt reagálni. hogy az eredetileg 2006 októberében elha-
4. Az A/HRC/7/3 sz. dokumentum tartalmazza lasztott oroszországi látogatás hamarosan
az állami szervek és nem kormányzati szer- megvalósulhat.
vezetek (NGO-k) tájékoztatásának össze- 8. A különmegbízott 2008. május 2–9. között
foglalóját is arról, hogy a különmegbízott országlátogatást tett Dániában és Grönlan-

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 35


don. Ennek során nagyrabecsülését fejezte egyben hangsúlyozták, hogy 1991-ben tör-
ki az érintett államnak a minden elvárásnak tént függetlenné válása óta Moldova ko-
megfelelõ együttmûködésért, emellett külön moly elõrehaladást ért el az emberi jogok
megemlékezett arról, milyen régóta vállal védelme terén. Elismerõen szóltak a nõkkel
Dánia vezetõ szerepet a kínzásellenes szembeni erõszakkal és a kínzással kap-
nemzetközi küzdelemben. Megjegyezte, csolatosan hatályba lépett jogszabályi ren-
hogy látogatása során kínzásra utaló állítás delkezésekrõl is. E körben üdvözölték a
egyáltalán nem jutott el hozzá, és bántal- nemrég hatályba lépett jogi szabályozást a
mazással kapcsolatos panaszt nagyon ke- családon belüli erõszak megelõzésével és
veset rögzített. Sajnálattal jegyezte azon- az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolat-
ban meg, hogy a dániai büntetõjog még ban, hasonlóképpen szóltak a kínzás és
mindig nem ismeri a kínzás önálló tényállá- más, kegyetlen, embertelen vagy megalázó
sát. A dániai büntetés-végrehajtási rend- bánásmódról vagy büntetésrõl szóló egyez-
szert az ún. normalizációs elv hatja át, ami mény Fakultatív jegyzõkönyve alapján
azt jelenti, hogy a börtönön belüli körülmé- létrehozott nemzeti megelõzõ mechaniz-
nyek a lehetõ legnagyobb mértékben ha- musról is. Aggodalmukat fejezték azonban
sonlítanak a szabad világéihoz. Emellett a ki azzal kapcsolatban, hogy széles szaka-
büntetés-végrehajtási állomány figyelmet dék tapasztalható a normatív szabályozási
szentel a fogvatartottak problémáinak, ami környezet és a tényleges valóság között.
általánosságban nagyon jó fogvatartási kö- Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy
rülményeket eredményez a dániai börtö- a nõkkel szembeni erõszak problematikája
nökben. A különmegbízott példaértékûnek nem kapott elegendõ figyelmet, és az ilyen
nevezte a dániai kormánynak azokat az jellegû erõszakos cselekmények áldozatai-
erõfeszítéseit, amelyeket a családon belüli nak védelmére szolgáló intézményi kör-
erõszakkal és a nõk sérelmére elkövetett nyezet nem megfelelõ. A különmegbízottak
emberkereskedelemmel kapcsolatban tett azt is tapasztalták, hogy a rendõrség általi
a társadalom felvilágosítása érdekében. fogvatartás kezdetén gyakori a bántalma-
Ezzel szemben Grönlandon a probléma sú- zás, a bántalmazásokkal kapcsolatos pa-
lyossága ellenére sem fordítanak kellõ naszeljárások pedig jórészt hatástalanok.
figyelmet a családon belüli erõszakra. Nem Míg az Igazságügyi Minisztérium felügye-
tagadva, hogy Grönland jelentõs erõfeszí- lete alá tartozó fogvatartási helyeken a
téseket tett a magánelzárás visszaszorítá- körülmények némileg javultak, a rendõrségi
sára, még mindig aggodalomra ad okot an- fogdák állapota még mindig súlyos kritikák-
nak túlzott alkalmazása, különösen az elõ- ra ad okot. A különmegbízottak a hatályban
zetes letartóztatásban lévõk esetében. lévõ jogszabályok hatékony végrehajtására
Aggodalmát fejezte ki a különmegbízott az szólították fel az érintett államot, valamint ar-
Amerikai Egyesült Államok Központi Hír- ra, hogy jobb védelmet szükséges biztosítani
szerzõ Szolgálatának (CIA) foglyokat szál- a munkavállalási okból migránssá vált sze-
lító titkos katonai repülõgépeire vonatkozó mélyeknek. A különmegbízottak emellett a
azon állításokkal kapcsolatban, hogy e re- fogvatartottak számára védelmet biztosító in-
pülõgépek Dániában és Grönlandon is mû- tézményes garanciák erõsítésére tettek
ködnek, s egyben kritikát fogalmazott meg javaslatot és ösztönözték, hogy Moldova bün-
arra vonatkozóan, hogy az érintett államok tetõpolitikájának és büntetõjogának fejlesz-
diplomáciai biztosítékot kívánnak adni arra, tése során az elsõdleges cél a rehabalitiáció
hogy a terrorizmussal gyanúsított szemé- és a reintegráció megvalósítása legyen.
lyeket olyan államoknak is kiadják, ahol a 10. A különmegbízott emlékeztet a következõ
kínzás köztudottan bevett gyakorlat. államokba küldött meghívási kérelmekre:
9. A kínzásért felelõs különmegbízott a nõk Algéria (kérelmet elõször 1997-ben küld-
elleni erõszakért, annak okainak és követ- tek); Afganisztán (2005); Fehéroroszország
kezményeinek feltárásáért felelõs külön- (2005); Bolívia (2005); Elefántcsontpart
megbízottal 2008. július 4-e és 11-e között (2005); Egyiptom (1996); Eritrea (2005);
látogatást tett Moldovában, beleértve a Etiópia (2005); Fidzsi (2006); Gambia
transznisztriai régiót is. A különmegbízottak (2006); India (1993); Irán (Iszlám Köztár-
nagyrabecsülésüket fejezték ki az érintett saság) (2005); Izrael (2002); Libéria (2006);
államnak a megfelelõ együttmûködésért és Líbia (2005); Pápua Új-Guinea (2006);

36 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


Szaúd-Arábia (2005); Szíriai Arab Köztársa- társadalom által a kínzás elleni küzdelem-
ság (2005); Tunézia (1998); Türkmenisztán ben használható eszközökrõl címmel az
(2003); Üzbegisztán (2006); Jemen (2005); Emberi Jogi NGO-fórum tizedik évfordulója
és Zimbabwe (2005), egyben sajnálatát alkalmából.
fejezi ki amiatt, hogy egyes kérelmek teljesí- 17. Március 11-én a különmegbízott panelbe-
tése már hosszú ideje várat magára. szélgetésen vett részt, amelynek témája a
A nõk kínzással szembeni védelmének
FONTOSABB SAJTÓNYILATKOZATOK erõsítése: a kínzás fogalmának nemekre
11. 2008. január 4-én más témákért felelõs érzékeny alkalmazása volt, s amelyet az
megbízottakkal együtt a különmegbízott ENSZ emberi jogi fõbiztosának hivatala és
nyilatkozatot adott ki, amelyben komoly ag- Svájc kormánya szervezett.
godalmát fejezte ki az emberi életben és 18. Március 12-én a különmegbízott panelbe-
anyagi javakban a kenyai választásokkal szélgetésen elnökölt az Emberi Jogi Ta-
kapcsolatos erõszakos megmozdulásokkal nácsban. A beszélgetés témája az orvosok
összefüggésben bekövetkezett súlyos szerepe a kínzás elleni küzdelemben volt.
veszteségek miatt. 19. Március 14-én a különmegbízott az ENSZ
12. Április 10-én – más témákért felelõs megbí- menekültügyi fõbiztossága nemzetközi vé-
zottakkal együtt – a különmegbízott nyilatko- delmi szolgálatának vezetõjével és munka-
zatot adott ki, amelyben önmegtartóztatásra társaival tartott megbeszélést a két felet
és az átláthatóságra hívott fel, tudomást sze- egyaránt érintõ témákról és a további szo-
rezve a Kína által a Tibeti Autonóm Területen rosabb együttmûködés kialakításának mód-
végrehajtott tömeges letartóztatásokról. jairól és eszközeirõl.
13. Április 29-én – más témákért felelõs megbí- 20. Bécsben, március 27-én a különmegbízott
zottakkal együtt – a különmegbízott nyi- az ausztriai igazságügyi minisztérium kép-
latkozatot adott ki a zimbabwei parlamenti viselõivel tartott megbeszélést a taserek
és elnökválasztásokkal kapcsolatos meg- (elektromos sokkolók) használatáról.
félemlítések, erõszak és kínzás tárgyában. 21. Április 3-án a különmegbízott a genfi Nem-
14. Június 26-án a Kínzás áldozatainak világ- zetközi Humanitárius Jogi és Emberi Jogi
Akadémia által szervezett tanácskozáson
napja alkalmából a különmegbízott – a
vett részt, amelyet Svájc kezdeményezett
nõkkel szembeni erõszak elleni küzdelemért
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko-
felelõs különmegbízottal, a Kínzás Elleni Bi-
zatának hatvanadik évfordulója alkalmából.
zottsággal, a kínzás és más kegyetlen, em-
22. A jordániai Holt-tenger mellett április 14-én
bertelen vagy megalázó bánásmód vagy
és 15-én a Raoul Wallenberg Intézet és az
büntetés megelõzésére létrehozott albizott-
Adalah (egy helyi civil szervezet) által meg-
sággal, az ENSZ, kínzás áldozatai számára
rendezett regionális képzési programon
létrehozott önkéntes alapítványa kuratóriu-
tartott vitaindító elõadást és vett részt a
mával és az ENSZ emberi jogi fõbiztosával
képzésen, amelynek tárgya a közel-keleti
közösen – sajtónyilatkozatot adott ki, amely
és az észak-afrikai emberi jogi helyzet volt.
többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy
23. Április 17-én az Amnesty International által
szükséges a nõk és a fogyatékossággal élõ
Mannheimben, Németországban szerve-
személyek kínzással és bántalmazással
zett konferencián elõadást tartott a követ-
szembeni védelmének erõsítése.
kezõ címmel: Kínzás és terrorizmus. A je-
15. Június 26-án – más témáért felelõs
lenkor kihívásai a kínzás tilalma szempont-
megbízottakkal együtt – a különmegbízott
jából a terrorizmus elleni küzdelem terén.
nyilatkozatot adott ki arról, hogy Zim-
24. A különmegbízott április 18-án a franciaor-
babwébõl több forrásból érkezett jelentés
szági Strasbourgban tartott megbeszélést a
adott hírt politikailag motivált erõszakról az
kínzás és más, embertelen megalázó bá-
elnöki pozíció sorsát eldöntõ, június 27-ére
násmód vagy büntetés elleni európai bizott-
kitûzött választásokkal kapcsolatban.
sággal (CPT) a két felet közösen érintõ té-
mákról és a további szorosabb együttmûkö-
FONTOSABB ELÕADÁSOK, MEGBESZÉLÉSEK,
dés kialakításának módjairól és eszközeirõl.
KÉPZÉSEK 25. Április 23-án és 24-én az elõdje által a
16. Február 23-án a különmegbízott tartotta a kifejezetten kínzás céljából készített esz-
nyitóbeszédet Hararéban A zimbabwei civil közök készítése és kereskedelme tárgyában

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 37


készített tanulmány (lásd E/CN.4/2005 /62) különmegbízott részt vett egy találkozón,
folyományaként a különmegbízott nemzet- amelynek tárgya az emberi jogokkal kap-
közi szakértõi találkozón vett rész, amely- csolatos tennivalók listájának felülvizsgála-
nek célja a kínzásra használt biztonsági be- ta volt. A találkozót a genfi Nemzetközi Hu-
rendezések nemzeti, regionális és nemzet- manitárius Jogi és Emberi Jogi Akadémia
közi kereskedelme ellenõrzésének áttekin- szervezte.
tése és fejlesztése volt. A találkozót Lon- 32. Június 16-án a különmegbízott az Amnesty
donban szervezte az Amnesty International International, a Walther Schücking Intézet
és az Omega Alapítvány. és a Heinrich Böll Alapítvány által szer-
26. Április 30-án a különmegbízott szemináriu- vezett szakértõi megbeszélésen vett részt,
mot tartott a Bécsi Diplomáciai Akadémián amelynek tárgya az ENSZ emberi jogi
A kínzás elleni nemzetközi küzdelem cím- egyezményeinek alkalmazási lehetõsége
mel. volt azon katonai alakulatokra, amelyek az
27. Május 19-én és 20-án a különmegbízott az ENSZ égisze alatt békefenntartó katonai
Európa Tanács és az Európai Unió által mûveletekben vesznek részt.
szervezett munkamegbeszélésen vett részt 33. Június 23-án a CPT tagjaival tartott meg-
az oroszországi Szentpétervárott, amely- beszélést Genfben a két fél számára fontos
nek témája a rendõrség elleni panaszeljá- kérdésekben.
rás volt. 34. 2008. június 24-én a különmegbízott a
28. Június 2-án a különmegbízott Hágában a nemzetközi légi közlekedési jogról tartott
Nemzetközi Büntetõbíróság, az Ex-Jugosz- kerekasztal-vitán vett részt, amelyet a
láviával foglalkozó nemzetközi törvényszék REDRESS és az emberi jogoknak és az
és a Sierra Leone ügyeiben illetékes külön- alapvetõ szabadságjogoknak a terrorizmus
bíróság képviselõivel tartott megbeszélése- ellen folytatott harcban való védelméért és
ken vett részt. fejlesztésért felelõs különmegbízott finan-
29. Június 6-án a washingtoni Amerikai Egye- szírozott az emberi jogi fõbiztos támogatá-
temen vezetett panelbeszélgetést, amely- sával.
nek témája Az ENSZ különleges eljárásai- 35. 2008. június 28-án, a Kínzás áldozatainak
nak jövõje volt. Június 9-én beszédet tartott június 26-ai világnapja alkalmából a külön-
Hogyan hasznosíthatók az ENSZ különle- megbízott az Európai Parlament Emberi
ges eljárásai emberi jogi stratégiában? cím- Jogi Albizottsága által szervezett rendez-
mel, szintén az Amerikai Egyetemen. Jú- vényen vett részt, ahol a megbeszélések
nius 10-én a washingtoni Convention Cen- tárgya a kínzás tilalma volt.
terben vett részt az egyesült államokbeli 36. 2008. július 19-én az Emberi Jogok Egyete-
Civil Liberties Union (Társaság a Szabad- mes Nyilatkozatának hatvan éve: kihívások
ságjogokért) által szervezett panelbeszél- az Európai Unió elõtt címmel szervezett
getésen, amelynek tárgya Az Emberi Jogok diplomáciai konferencián vett részt az
Egyetemes Nyilatkozatának kapcsolata az olaszországi Velencében. Akonferenciát az
Egyesült Államok szabadságjogaival volt. European Inter-University Centre for Hu-
30. Június 10-én megbeszélést tartott az Ame- man Rights and Democratisation szervezte
rikai Egyesült Államok Kongresszusi Embe- (magyarul kb.: Európai Egyetemközi Em-
ri Jogi Frakciójának képviselõivel a kínzás beri Jogi és Demokratizálási Központ), ahol
elleni egyezmény fakultatív jegyzõkönyvé- elõadást tartott a következõ kérdésrõl:
rõl és más témákról. Szükség van-e egységes európai fellé-
31. Június 11-én és 12-én a norvégiai külügy- pésre a a visszautasítás tilalmának elvével
minisztérium meghívásának eleget téve a (non-refoulment) kapcsolatban?

38 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


III. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ zók kezei között, egészségügyi alkalmazot-
tak gondozásában vagy máshol a közös-
SZEMÉLYEK KÍNZÁS ELLENI VÉDELME ségben.4
37. Munkája során a különmegbízott a fogya- 40. A fogyatékossággal élõkön orvosi jellegû
tékossággal élõkkel szemben elkövetett, kísérleteket, valamint mélyreható és vissza-
különbözõ formájú erõszakról és visszaélé- fordíthatatlan folyamatokat elindító orvosi ke-
zeléseket végeznek el beleegyezésük hiá-
sekrõl kap információt1 – legyenek az áldo-
nyában is (pl. sterilizáció, abortusz és olyan
zatok akár nõk, férfiak vagy gyermekek.2
beavatkozások, amelyek célja a fogyatékos-
Fogyatékosságuk ellenére ezekrõl a sze-
ság mértékének csökkentése vagy teljes
mélyekrõl gyakran feledkezünk meg, pedig
megszüntetése, ilyenek például az elektro-
õk nem ritkán visszaélések elszenvedõi.
sokk terápia, tudatmódosító szerek hasz-
38. A fogyatékossággal élõket gyakran szeg-
nálata, beleértve a neuroleptikumokat is).
regálják különféle intézetekben a többségi
41. A különmegbízott súlyos aggodalmát fejezi
társadalomtól – ideértve a börtönöket, a ki amiatt, hogy ha az ilyen cselekményeket
szociális otthonokat, az árvaházakat és a fogyatékossággal élõ személyek sérelmére
pszichiátriai intézeteket. Ezzel hosszú idõre követik el, akkor azok a cselekmények lát-
megfosztják õket szabadságuktól, vagy ki- hatatlanok maradnak vagy indokoltnak fo-
fejezett tiltakozásuk ellenére, vagy szabad és gadják el õket, és nem tekintik kínzásnak
tájékozott beleegyezésük hiányában. Ez vagy más, embertelen, megalázó bánás-
esetleg életre szóló tapasztalat is lehet szá- módnak vagy büntetésnek. A fogyatékos-
mukra. Az intézetek falai között a fogyatékos- sággal élõ személyek jogairól szóló, közel-
sággal élõk sokszor nemcsak kimondha- múltban hatályba lépett egyezmény és an-
tatlan mértékû megaláztatásnak, szigorú nak fakultatív jegyzõkönyve kitûnõ alkalmat
korlátozásoknak és elkülönítésnek vannak teremt arra, hogy áttekintsük a fogyatékos
kitéve, hanem testi, mentális és szexuális személyekkel kapcsolatos, a kínzás tiltó
erõszaknak is.3 A fogvatartást foganatosító szabályozási környezetet.
intézetekben a megfelelõ elhelyezési körül-
mények hiánya növeli az erõszak, a vissza-
élés, a kínzás és a bántalmazás esélyét.
A. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKKEL
39. A fogyatékossággal élõk magánszférájuk- KAPCSOLATOS A KÍNZÁS TILTÓ
ban különösen ki vannak téve erõszaknak SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETET
és visszaéléseknek – beleértve a szexuális
jellegû visszaéléseket is –, éljenek akár 42. A kínzás abszolút tilalmát – amelyet
saját otthonukban, családi körben, gondo- tartalmaz a kínzás és más, embertelen

1 Lásd A/58/120, 36–53. bekezdések. Ezen kívül 2007. december 11-én a különmegbízott részt vett egy szakértõi
szemináriumon a Fogyatékos személyek kínzástól és egyéb embertelen bánásmódtól való megóvása címmel, ame-
lyet az emberi jogi fõbiztos hivatala szervezett. Az eseményen a releváns szituációkat és eseteket tárgyalták meg a
résztvevõk, a rendezvényrõl készült beszámolót lásd: http://www2.ohchr.org/english/issues/disability/index.htm.
2 A fogyatékossággal élõ személy fogalom olyan nõkre, férfiakra és gyerekekre utal, akik mentális, testi, intellektuális
vagy érzékszervi károsodással élnek, ahogy azt a Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezmény is
rögzíti az 1. cikkében.
3 Lásd pl. a Mental Disability Rights International (MDRI) jelentéseit Argentínáról (2007), Szerbiáról (2007),
Törökországról (2005), Peruról (2004), Uruguayról (2004), Koszovóról (2002), Mexikóról (2000), az Orosz
Föderációról (1999) és Magyarországról (1997), e jelentések elérhetõk a www.mdri.org internetcímen; az International
Disability Rights Monitor regionális jelentését Ázsiáról (2005), elérhetõ: www.ideanet.org; a Mental Disability Advocacy
Centre jelentését a hálós ágyak használatáról Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és
Szlovéniában (2003), elérhetõ a www.mdac.info címen; az Amnesty International jelentéseit Bulgáriáról (2002) és
Romániáról (2005) elérhetõk a www.amnesty.org címû honlapon; és a Human Rights Watch, Ill-Equipped: U.S.
Prisons and Offenders with Mental Illness (2003) jelentését, elérhetõ a www.hrw.org internetcímen. Lásd ezen kívül a
Gyermekjogi Bizottság Kongóval kapcsolatos elõzetes jelentésének záró megállapításait, (CRC/C/15/Add.153, 50.
bek.), a Szerbiával kapcsolatos elõzetes jelentést (CRC/C/SRB/CO/1, 35. és 36. bek.) és a Kolumbiáról szóló har-
madik idõszaki jelentést, (CRC/C/COL/CO/3, 50. bek.); az Emberi Jogi Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló
elõzetes jelentésének megállapításait, (CCPR/C/BIH/CO/1, 19. bek.); A Kínzás Elleni Bizottság jelentései közül az
Orosz Föderációval kapcsolatos negyedik idõszaki jelentést (CAT/C/RUS/CO/4, 18. bek.) és a Bulgáriával foglalkozó
harmadik idõszaki jelentést (CAT/C/CR/32/6, 5 (e) és 6 (e) bekezdések).
4 Lásd: State of Disabled People’s Rights in Kenya, Disability Rights Promotion International 2007, B. Waxman Fiduccia
and L. R. Wolfe, Women and Girls with Disabilities: Defining the Issues, Centre for Women Policy Studies, 1999.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 39


vagy megalázó bánásmód vagy büntetés táshoz való jogot is. Így az olyan, korábban
tilalmáról szóló egyezmény, a Polgári és született, jogilag nem kötelezõ erejû szten-
politikai jogok nemzetközi egyezségokmá- derdekkel kapcsolatban, amilyen a 1991
nyának 7. cikke és a gyermekek jogairól Principles for the Protection of Persons with
szóló egyezmény 37. cikke is – megerõsíti Mental Illness and for the Improvement of
a fogyatékossággal élõ személyek jogairól mental health Care (A mentálisan beteg
szóló egyezmény is (egyezmény). Az személyek védelmérõl és egészségügyi
egyezmény 15. cikke értelmében a fogyaté- ellátásuk fejlesztésérõl szóló alaplevek)
kos személyeknek joguk van ahhoz, hogy (46/119 sz. határozat, melléklet), közismer-
ne legyenek kínzás és más kegyetlen, em- tebb nevén a MI Principles,5 a különmeg-
bertelen vagy megalázó bánásmód vagy bízott megjegyzi, hogy a nem önkéntes
büntetés alkalmazásának kitéve, különösen gyógykezelés és a nem önkéntes elzárás
nem végezhetõ orvosi vagy tudományos ellentétesek az egyezmény elõírásaival.
kísérlet senkin akarata ellenére. A 15. cikk
második bekezdése értelmében a részes
államok – másoknak nyújtott védelemmel B. A KÍNZÁS ÉS A BÁNTALMAZÁS
azonos alapon – minden hatékony jogi, ELLENI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA
közigazgatási, igazságszolgáltatási és más
intézkedést megtesznek annak megakadá- A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ
lyozására, hogy a fogyatékossággal élõ SZEMÉLYEKRE
személyekkel szemben kínzást és más ke-
gyetlen, embertelen vagy megalázó bá- 45. A nemzetközi jog alapján, különösen a
násmódot vagy büntetést alkalmazzanak. Kínzás elleni egyezményre tekintettel, az
43. A 16. cikk a fogyatékossággal élõk elleni államok kötelesek büntetendõvé nyilváníta-
erõszakot, visszaélést és a kizsákmányo- ni a kínzást, üldözni az ilyen cselekmények
lást tiltja, míg a 17. cikk elismeri, hogy min- elkövetõit, és az elkövetett cselekmény sú-
den fogyatékossággal élõ személynek joga lyával arányosan szankcionálni a tette-
van testi és mentális integritását tisztelet- seket, valamint kötelesek az áldozatokat
ben tartsák. kártalanítani. Azáltal, hogy a fogyatékos-
44. A különmegbízott felhívja a figyelmet arra, sággal élõ személyek sérelmére elkövetett
hogy a fogyatékos személyek számára az erõszakot és egyéb visszaéléseket újrade-
egyezmény kiegészítõ jellegû védelmet finiáljuk és azokat az egyezmény által tiltott
kínzásnak vagy más, embertelen vagy
biztosít más olyan emberi jogi egyezmé-
megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak
nyek mellett, amelyek szintén tiltják a kín-
minõsítjük, az áldozatok és érdekvédõik
zást és a bántalmazást. Teszi ezt azáltal,
számára hatékonyabb jogvédelmet és
hogy e körben további kötelezõ jellegû
jogorvoslatot tudunk biztosítani az emberi
iránymutatásul szolgál. Például az egyez-
jogi jogsértések esetére.
mény 3. cikke alapelvei között tartalmazza
a fogyatékos személyek egyéni autonó-
miája tiszteletben tartásának kötelezettsé-
1. A KÍNZÁS FOGALMI ELEMEI
gét és a saját döntéshozatali szabadság
biztosítását. Továbbá, a 12. cikk elismeri, 46. Az egyezmény kínzást és bántalmazást
hogy a fogyatékossággal élõ személyeket tiltó 15. cikkét a Kínzás elleni egyezmény 1.
az élet minden területén másokkal azonos cikkében megadott kínzásdefiníció segítsé-
alapon megilleti a jog-, illetõleg a cselek- gével lehet értelmezni. Ahhoz, hogy vala-
võképesség, például a tekintetben, hogy el- mely cselekmény vagy annak elmulasztása
dönthessék, hol kívánnak élni, vagy akar- fogyatékos személy sérelmére elkövetett
nak-e egészségügyi kezelésben részesül- kínzásnak minõsüljön, a nevezett egyez-
ni. Ezen kívül a 25. cikk elismeri a szabad ményben megadott négy fogalmi elemnek
és tájékozott belegyezésen alapuló hozzá- – súlyos fájdalom vagy szenvedés, szándé-
járulás alapján nyújtott egészségügyi ellá- kosság, célzat és állami érintettség – kell

5 Lásd az International Disability Alliance véleményét az egyezményről és más forrásokról 2008 áprilisából. Elérhető:
a www.psychrights.org/Countries/UN/IDACRPDpaperfinal080425.pdf címen.

40 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


megvalósulnia. Az olyan cselekmények, 49. Továbbá, a Kínzás elleni egyezmény 1. cik-
amelyek esetében valamely fogalmi elem kében foglalt szándékosság követelményé-
nincs jelen, minõsülhetnek kegyetlen, em- nek megvalósulását jó alappal lehet feltéte-
bertelen vagy megalázó bánásmódnak lezni, ha valakit fogyatékos helyzete miatt
vagy büntetésnek a Kínzás elleni egyez- ér hátrányos megkülönböztetés. Ez különö-
mény 16. cikke értelmében. sen lényeges a fogyatékossággal élõ sze-
47. A fájdalom vagy a szenvedés súlyának ter- mélyek egészségügyi ellátásával kapcso-
mészetébõl adódóan viszonylagos megíté- latban, ugyanis ebben a körben a jogsérté-
lése során az eset összes körülményét ér- sek és a hátrányos megkülönböztetések
tékelni kell – beleértve a fogyatékosságot súlyos formáit is a „jó szándék” álarca mö-
is,6 valamint a bánásmód vagy a fogva tar- gé rejthetik az egészségügyi alkalmazottak.
tás körülményeinek következtében az áldo- A pusztán hanyag magatartás nem szándé-
zat fogyatékossá válását vagy fogyatékos- kos, így az kegyetlen, embertelen, meg-
sága fokának súlyosbodását is.7 Míg meg- alázó bánásmódnak minõsülhet az 1. cikk
történhet, hogy valamely maradéktalanul alapján, ha súlyos fájdalmat vagy szenve-
indokolt orvosi kezelés súlyos fájdalommal dést okoz.
vagy szenvedéssel jár, egyes kezelések, 50. A kínzás, mint az emberi méltósághoz és a
amelyek súlyos beavatkozást jelentenek személyes integritáshoz való emberi jogot
vagy egyébként visszafordíthatatlan termé- legsúlyosabban sértõ cselekmény, feltéte-
szetû eredménnyel járnak, nem szolgálnak lez egy olyan szituációt, amelyben nincs le-
semmilyen gyógyítási célt, hanem valamely hetõség semmilyen ellenállás kifejtésére,
fogyatékosság kezelését vagy enyhítését mivel az áldozat egy másik személy teljes
célozzák, s kínzásnak vagy bántalmazás- befolyása alatt áll. A fogyatékossággal élõ
nak minõsülnek akkor, ha az érintett sze- személyek gyakran kerülnek ilyen helyzet-
mély szabad és tájékozott beleegyezése be, például amikor börtönben vagy más in-
ellenére vagy annak hiányában kerül sor az tézményben meg vannak fosztva szabad-
egészségügyi beavatkozásra. ságuktól, vagy ha ápolók vagy gondnokok
felügyelete alatt állnak. Egyes esetekben a
48. A Kínzás elleni egyezmény kínzásdefiní-
meglévõ fogyatékosság megnövelheti an-
ciója kifejezetten tilt minden diszkriminatív
nak esélyét, hogy más személyektõl függõ
jellegû cselekményt, amely testi vagy lelki
helyzetbe kerüljön valaki, így a visszaélé-
szenvedést okoz. A fogyatékos személyek-
seknek könnyebben válhat célpontjává.
kel kapcsolatban a különmegbízott meg-
Azonban sokszor külsõ körülmények miatt
jegyzi, hogy az egyezmény 2. cikke értel-
kerül valaki olyan szituációba, amelyben
mében fogyatékosság alapján megvalósuló
„tehetetlenné válik”, például ha valaki
hátrányos megkülönböztetésnek minõsül
döntéshozatali jogát és cselekvõképessé-
„bármilyen különbségtétel, kizárás vagy
gét diszkriminatív jogszabályok vagy gya-
korlátozás, aminek célja vagy hatása vala-
korlat következtében megvonják és másra
mely emberi jog vagy alapvetõ szabadság
ruházzák át.
másokkal azonos alapon történõ elismeré-
sének, élvezetének vagy gyakorlásának
csorbítása vagy semmibe vétele a politikai, 2. KI VONHATÓ FELELÕSSÉGRE?
a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil
élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez 51. Az állam érintettségére vonatkozó követel-
a hátrányos megkülönböztetés minden for- ménnyel kapcsolatban a különmegbízott
máját magában foglalja, egyebek között az megjegyzi, hogy a kínzás tilalma nemcsak
ésszerû alkalmazkodás elmulasztását is”. olyan hivatalos személyekre terjed ki, ami-

6 Lásd az Emberi Jogok Európai Bizottságának 1994. március 10-ei jelentését az M. N. v. France jelentésről, a kérelem
száma 19465/92, 30., 47. és 48. bekezdések.
7 Lásd az Emberi Jogi Bizottság álláspontját a kommunikációról a No. 606/1994, Clement Francis v. Jamaica ügyben,
amelyben 1995. július 25-én hozott döntést a testület (CCPR/C/54/D/606/1994), 9.2 bekezdése és a No. 900/1999
kommunikációt, C v. Australia, a 2002. október 28-án elfogadott döntést (CCPR/C/76/D/900/1999), 8.4. bekezdés.
Lásd továbbá a Bueno Alves v. Argentina ügyben az Emberi Jogok Amerika-közi Bíróságának 2007. május 11-ei dön-
tését, 71. és 84-86. bekezdések.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 41


lyenek a szorosan értelmezetten a rendé- közvetett hátrányos megkülönböztetést. Ha
szeti szervek állományába tartozók, hanem az ilyen diszkriminatív bánásmód súlyos
a tilalom személyi hatálya magában foglalja fájdalmat vagy szenvedést okoz, akkor az
az orvosokat, az egészségügyi alkalmazot- szintén minõsülhet kínzásnak vagy más
takat és a szociális munkásokat is, függet- embertelen, megalázó bánásmódnak. A
lenül attól, hogy magánkórházban, más in- Hamilton v. Jamaica ügyben az Emberi Jogi
tézményben vagy fogvatartást végrehajtó Tanács arról foglalt állást, hogy a büntetés-
intézetben tevékenykedik az illetõ.8 Amint végrehajtási hatóságok azon állítólagos
azt a Kínzás Elleni Bizottság 2. sz. (2008) mulasztása, hogy nem vették figyelembe
általános állásfoglalása is alátámasztja, a az egyik fogvatartott panaszos fogyatékos-
kínzás tilalmának minden fajta intézmény- ságát, és nem tették lehetõvé azt, hogy
ben9 érvényt kell szerezni, és az államok- elhagyja a zárkáját és kiürítse az abban ta-
nak megfelelõ gondossággal kell eljárniuk a lálható szemetest, sérti-e a Polgári és Po-
kínzás megelõzése, felderítése és meg- litikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá-
büntetése érdekében tett intézkedések nyának 7. és 10. cikkeit.13 A tanács arra a
során az ilyen nem állami szereplõk vagy megállapításra jutott, hogy a panaszossal,
magánszemély elkövetõk esetében is.10 akinek minkét lába béna volt, nem bántak
emberhez méltóan és nem tartották tisz-
teletben az emberi méltósághoz való, õt in-
3. MIÉRT LEHET FELELÕSSÉGRE VONNI? herensen megilletõ jogát, és megállapította
az egyezségokmány 10. cikke (1) bekez-
(A) ROSSZ FOGVATARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK désének sérelmét. A Price v. The United
52. A Kínzás Elleni Bizottság számos alka- Kingdom ügyben az Emberi Jogok Európai
lommal aggodalmát fejezte ki a pszichiátriai Bírósága azt állapította meg, hogy egy
intézetekben és a szociális otthonokban mozgássérült hölgy fogvatartási körülmé-
tapasztalható rossz körülmények miatt a nyei – különös tekintettel a számára hasz-
Kínzás elleni egyezmény 16. cikkével kap- nálhatatlan, mert megközelíthetetlen WC-re
csolatosan elkövetett jogsértõ cselekmé- és ágyra – megalázó bánásmódnak minõ-
nyekkel kapcsolatban.11 Az említett intéze- sültek az Emberi Jogok Európai Egyezmé-
tekben uralkodó rossz körülmények gyak- nyének 3. cikke alapján.14
ran annak következtében állnak elõ, hogy 54. A különmegbízott felhívja a figyelmet arra
az állam nem tesz eleget arra vonatkozó is, hogy az egyezmény 14. cikkének (2)
kötelezettségének, hogy a fogvatartott sze- bekezdése alapján az államok kötelesek
mélyeket megfelelõ ivóvízzel, étellel, „biztosítani az ésszerû alkalmazkodást” a
egészségügyi ellátással, ruházattal lássa el, fogvatartott személyek érdekében is. Ebbõl
ez pedig megvalósíthat akár kínzást, akár következõen a fogvatartást foganatosító
embertelen bánásmódot is.12 intézetek – beleértve a szociális otthonokat
53. Ezen kívül állami kötelezettség annak biz- és a kórházakat is – kötelesek eljárásaikat
tosítása is, hogy a fogvatartási körülmé- és fizikai körülményeiket a szükséges
nyek vagy a fogvatartás során tanúsított mértékben módosítani annak érdekében,
bánásmód ne valósítson meg a fogyatékos hogy a fogyatékossággal élõ személyek
személyekkel szemben közvetlen vagy másokkal azonos mértékben tudják gyako-

8 Lásd a Kínzás Elleni Bizottság No. 2 (2008) sz. általános állásfoglalását a Kínzás elleni egyezmény 2. cikkének végre-
hajtásáról (CAT/C/GC/2), 17. bek. Lásd még ehhez A/HRC/7/3, 31. bek.
9 (CAT/C/GC/2), 15. bek.
10 Uo., 18. bek.
11 Lásd a Kínzás Elleni Bizottság Orosz Föderációval kapcsolatos negyedik időszaki jelentésének zárómegállapításait
(CAT/C/RUS/CO/4), 18. bek., az Észtországgal kapcsolatos negyedik időszaki jelentést (CAT/C/EST/CO/4), 24. bek.,
és a Bulgáriával kapcsolatos harmadik periodikus jelentést (CAT/C/CR/32/6), 5 (e) és 6 (e) bekezdések.
12 Lásd az Emberi Jogok Amerika-közi Bíróságának Ximenes Lopes v. Brasil ügyben 2006. július 4-én meghozott dön-
tését, 132. és 150. Bekezdés.
13 Emberi Jogi Bizottság, 616/1995. sz. kommunikációval kapcsolatos álláspont, elfogadva 1999. július 28-án
(CCPR/C/66/D/616/1995), 3.1 és 8.2. bekezdés.
14 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Price v. the United Kingdom, ügyben 2001. július 10-én meghozott döntését,
a kérelem száma No. 3394/96, 30. bek.

42 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


rolni alapvetõ jogaikat és szabadságukat, kedést büntetésként is.18 Az Emberi Jogok
ha ezen intézkedések meghozatala nem Amerika-közi Bizottsága 2003 decembe-
jelent aránytalan vagy indokolatlan mértékû rében jóváhagyta elõzetes óvintézkedések
terhet. Az ésszerû alkalmazkodás elmu- meghozatalát annak a 460 személynek a
lasztása vagy kifejezett megtagadása a fo- védelme érdekében, akiket a paraguay-i
gyatékos személyek szükségleteinek kielé- Állami Neuropszichiátriai Intézetben tartot-
gítését illetõen olyan fogvatartási és élet- tak fogva, s akik között kettõ, immár négy
körülményeket eredményezhet, amelyek éve magánelzárásban, meztelenül, rendkí-
kínzásnak vagy más embertelen, megalázó vül rossz higiéniás körülmények között tar-
bánásmódnak minõsülhetnek. tott tizenéves fiú is volt.19 A Victor Rosario
Congo v. Ecuador ügyben az Emberi Jogok
(B) A KORLÁTOZÓ ESZKÖZÖK Amerika-közi Bizottsága arra a megállapí-
ÉS A MAGÁNELZÁRÁS ALKALMAZÁSA tásra jutott, hogy az Emberi jogok amerikai
55. A rossz fogvatartási körülményekhez nem egyezménye 5. cikkének (2) bekezdése ér-
ritkán szigorú korlátó eszközök és a magán- telmében embertelen és megalázó bánás-
elzárás alkalmazása is társul. A fogyaté- módnak minõsült Mr. Congo (egy intellek-
kossággal élõ gyerekeket és felnõtteket tuális fogyatékossággal élõ úr) szociális
ágyhoz, kiságyhoz vagy székhez kötözik rehabilitációs központban végrehajtott ma-
hosszabb idõre, akár lánccal vagy bilinccsel gánelzárása.20 A különmegbízott mindezek
is; hálós ágyban helyezik el õket, vagy ké- okán emlékeztet arra, hogy a huzamos
miai korlátozó eszközként masszív gyógy- ideig tartó magánelzárás vagy elkülönítés
szeres kezelésben részesülnek.15 Fontos kínzásnak vagy más embertelen, megalázó
felhívni a figyelmet arra, hogy „a kényszerítõ bánásmódnak minõsülhet.21
eszközök huzamos ideig történõ alkalmazá-
sa izomsorvadást, életveszélyes elváltozást (C) EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSOK
és szervi problémákat is okozhat”, és sú- 57. A fogyatékossággal élõ személyek gyakran
lyosbíthatja a meglévõ pszichológiai káro- súlyos visszaéléseknek és a testi vagy
sodást is.16 A különmegbízott megjegyzi, mentális integritásuk ellen elkövetett jog-
hogy a korlátozó eszközök huzamos ideig sértéseknek vannak kitéve az egészség-
történõ alkalmazásának nem létezik terá- ügyi ellátások terén is. Különös jelentõség-
piás célú igazolása, így az kínzásnak vagy gel bírnak e tekintetben a fogyatékosság ki-
más megalázó, embertelen bánásmódnak küszöbölését vagy enyhítését célzó egyes
minõsülhet.17 kísérletek és kezelések.
56. A tárgyalt intézetekben a fogyatékossággal
élõ személyeket gyakran magánelzárásban (i) Orvosi és tudományos kísérletek
tartják az ellenõrzés vagy orvosi kezelés
egyik módjaként, amit azonban terápiás cél 58. Az egyezmény 15. cikke alapján az érintett
nem indokol, de alkalmazzák az intéz- személy szabad és tájékozott beleegyezé-

15 Lásd a CPT által megállapított sztenderdeket: The CPT Standards: “Substantive” sections of the CPT’s General
Reports (CPT/Inf/E (2002) 1-Rev.2006), 64. o.
16 MDRI “Torment not treatment: Serbia’s segregation and abuse of children and adults with disabilities”, 2004. 19, 47
és 49. oldalak.
17 Lásd az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága Ximenes Lopes v. Brasil, op. cit., 133–136 oldalak; valamint The CPT
Standards, 62–68. oldalak.
18 Lásd az Emberi Jogi Bizottság Szlovákiával kapcsolatos második időszaki jelentésének záró megállapításait
(CCPR/CO/78/SVK), 13. bek., és a Cseh Köztársasággal kapcsolatos második időszaki jelentésének 13. bekezdését
(CCPR/C/CZE/CO/2), amelyekben a bizottság aggodalmát fejezte ki a hálóságyak pszichiátriai betegekkel szembeni
korlátozó eszközként továbbra is fennálló használata miatt, emlékeztetve arra, hogy a gyakorlatot embertelen és
megalázó bánásmódnak tekintik, és az sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7., 9. és
10. cikkeit.
19 Lásd az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságának 2003. évi éves jelentését (OEA/Ser.L/V/II.118, Doc. 5 rev. 2),
III.C.1. fejezet, 60. bek.
20 Lásd Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága, Rosario Congo v. Ecuador jelentés 63/99, 11.427. eset 1999. április 13).
59. bek., valamint Keenan v. the United Kingdom, Emberi Jogok Európai Bírósága, 2001. április 3-i döntése (27229/95
kérvényűrlap-szám 113. bek.)
21 Lásd alább a IV. fejezetet.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 43


sének hiányában tilos a fogyatékos sze- különmegbízott megjegyzi, hogy az kínzás-
mélyeken minden orvosi vagy tudományos nak vagy kegyetlen, embertelen vagy meg-
kísérlet – beleértve gyógyszerek hatásának alázó bánásmódnak minõsülhet.
tesztelését is. Bármilyen kísérletre csak ak-
kor kerülhet sor, ha az természete alapján a. Abortusz és sterilizáció
nem tekinthetõ kínzásnak vagy kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód- A mai napig számtalan gyereket és felnõttet
nak.22 sterilizáltak akaratuk ellenére az ezt a célt szol-
gáló jogi szabályok és politikai szándék
(ii) Orvosi beavatkozások eredményeképpen.24 A fogyatékossággal élõ
személyek, és különösen a nõk és a gyerekek
59. Erre a lobotómia és a pszichiátriai célú se- továbbra is ki vannak téve annak a veszélynek,
bészeti beavatkozások szolgálhatnak pél- hogy szabad és tájékozott beleegyezésük hiá-
daként. Minél nagyobb beavatkozást jelent nyában, kényszerrel végrehajtott abortusz vagy
valamely kezelés és minél inkább vissza- sterilizáció áldozatai lesznek, éljenek akár inté-
fordíthatatlan folyamatokat indít el, annál zetben, akár annak falain kívül.25 Ez olyan gya-
erõsebb az államok kötelezettsége annak korlat, amellyel kapcsolatban már többször fel-
biztosítására, hogy az egészségügyi szak- szólaltak az érintett szervezetek.26 A külön-
emberek kizárólag az érintett személy sza- megbízott megjegyzi, hogy az egyezmény 23.
bad és tájékozott beleegyezése birtokában §-ának (c) pontja értelmében a részes államok
végeznek el kezeléseket fogyatékossággal kötelesek biztosítani „a fogyatékossággal élõ
élõ személyeken. A gyermekek esetében személyek, beleértve a gyermekeket is, termé-
az államoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy kenységének másokkal azonos alapon történõ
az egészségügyi szakemberek ilyen be- fenntartását” és azt, hogy „szabadon és fele-
avatkozást csak terápiás cél szolgálatában lõsségteljesen dönthessenek gyermekeik szá-
végeznek el, a beavatkozás a gyermek mát és korkülönbségét illetõen.” (art. 23 (b)).
mindenek feletti érdekét a legjobban szol-
gálja és a szülõk szabad és tájékozott bele- b. Elektrokonvulzív terápia
egyezésén alapszik (de a szülõi beleegye-
zést nem lehet figyelembe venni akkor, ha 61. Az elektrosokk fogvatartottakkal szembeni
a kezelés nem szolgálja a gyermek érde- használatával kapcsolatban már megállapí-
keit).23 Ettõl eltérõen alkalmazott egész- tották, hogy kínzásnak vagy egyéb sérel-
ségügyi beavatkozással kapcsolatban a mes bánásmódnak minõsül.27 A pszicho-

22 Lásd HRI/GEN/7/Rev.8, sect. II, Emberi jogi Bizottság, 20. sz. általános állásfoglalása (1992) a kínzás és a kegyetlen
bánásmód vagy büntetés tárgyában, 6. bek.
23 A kapcsolódó kérdéseket tárgyalja a Disability Rights Washington Investigative Report Regarding the “Ashley Treat-
ment”, 2007. május, elérhető: www.disabilityrightswa.org/news-1/ashley-treatment-investigation.
24 A náci korban alkalmazott kényszersterilizációkról lásd: M. Grodin és G. Annas, “Physicians and torture: lessons from
the Nazi doctors, International Review of the Red Cross, vol. 89, No. 867, 2007,. 638. és 639. oldalak. Lásd: M. L.
Perlin, et al., International Human Rights and Comparative Mental Disability Law: Cases and Materials (Durham, N.C.,
Carolina Academic Press, 2006), 980. o.
25 Lásd United Nations Population Fund, Sexual and Reproductive Health of Persons with Disabilities, 2007., valamint
az elérhető legmagasabb szintű testi és mentális egészséghez való jogért felelős különmegbízott jelentését
(E/CN.4/2005/51), 12. bek.
26 A nőkkel szemben beleegyezésük hiányában elvégzett abortuszt és sterilizációt az Emberi Jogi Bizottság a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkébe ütközőnek minősítette. Lásd HRI/GEN/1/Rev.8, sect. II,
Emberi Jogi Bizottság, 28. sz. általános állásfoglalás (2000) a férfiak és a nők egyenlő jogairól, 11. bek. Lásd további a
Kínzás elleni bizottság Cseh Köztársasággal kapcsolatos harmadik időszaki jelentésének záró megállapításait
(CAT/C/CR/32/2, 5 (k) 6 (n) bekezdések) és a Peruról készült negyedik periodikus jelentést (CAT/C/PER/CO/4, 23.
bek.); Emberi Jogi Bizottság, negyedik perui időszaki jelentés zárómegállapításai (CCPR/CO/70/PER, 21. bek);
második időszaki jelentés a Cseh Köztársaságról (CCPR/C/CZE/CO/2, para. 10); második időszaki jelentés Szlovák-
iáról (CCPR/CO/78/SVK, 12. és 21. bekezdések), negyedik időszaki jelentés Japánról (CCPR/C/79/Add.102, 31. bek).
27 Lásd E/CN.4/1986/15, 119. bek. és Amnesty International, Arming the Torturers, Electro-Shock Torture and the Spread
of Stun Technology, 1997, AI Index ACT 40/001/1997. Lásd továbbá CAT/C/75, 143. bek. és az Emberi Jogi Bizottság
álláspontját a következő kommunikációkkal kapcsolatban: No. 11/1977, Grille Motta v. Uruguay, elfogadva 1980. július
28-án (CCPR/C/10/D/11/1977) No. 366/1989, Kanana v. Zaire, elfogadva 1993. november 2-án
(CCPR/C/49/D/366/1989).

44 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


szociális fogyatékossággal élõ személye- sal szembeni küzdelem során,33 és kisebb
ken az elektrosokk vagy szaknyelven az mértékben ugyan, de az érintett személyek
elektrokonvulzív terápia (ECT) használatát szexuális orientációjának kontrollja, módo-
görcsroham kiváltása érdekében az 1930- sítása vagy szexuális vágyának kiölése ér-
as években kezdték meg.28 A CPT feljegy- dekében is.34 Azonban a különmegbízott
zett olyan eseteket is, amikor nem módo- leszögezi, hogy a fogyatékos – és különö-
sított ECT-t (ECT altatás, izomlazító és sen a mentális károsodással élõ – szemé-
oxigén nélküli alkalmazása) használtak lyekkel szemben visszaélésszerûen, kény-
pszichiátriai intézetekben a fogyatékosság szerrel alkalmazott pszichiátriai kezelések
kezelése érdekében, vagy akár büntetés- ennél nagyobb figyelmet érdemelnek.
ként is.29 A különmegbízott megjegyzi, 63. Mind az intézeti, mind a járóbeteg-ellátás
hogy a nem módosított ECT használata sú- során elõfordul, hogy pszichiátriai gyógy-
lyos fájdalmat és szenvedést okozhat és szereket adnak a mentális zavarral élõ pá-
sokszor káros egészségügyi következmé- ciensnek, beleértve a neuroleptikumokat és
nyekhez vezet, például csonttöréshez, sza- egyéb tudatmódosító szereket, szabad és
lagszakadáshoz, gerinctöréshez, kognitív tájékozott beleegyezésük hiányában, vagy
deficithez és emlékezetkieséshez.30 Az akaratuk ellenére, akár kényszerrel, vagy
eszköz használata elfogadhatatlan orvosi éppen nem is kezelés céljából, hanem bün-
gyakorlatot jelent31 és minõsülhet kínzás- tetésként.35 A Viana Acosta v. Uruguay
nak vagy egyéb sérelmes bánásmódnak. ügyben az Emberi Jogi Bizottság azt állapí-
Módosított formában történõ alkalmazása totta meg, hogy embertelen bánásmódnak
esetén is elengedhetetlenül fontos, hogy minõsült a panaszos kezelése, aminek
arra a kezelt személy szabad és tájékozott részét képezte pszichiátriai kísérletek el-
beleegyezése alapján kerüljön sor, s a tájé- végzése és nyugtatóinjekciók kényszerrel
koztatásnak ki kell terjednie a lehetséges történõ beadása is.36 A különmegbízott
másodlagos következményekre és kocká- megjegyzi, hogy a kényszerrel vagy bele-
zatokra, köztük a szívkomplikációkra, a za- egyezés hiányában a mentális állapot
vart tudatra, az emlékezetvesztésre és a javítása érdekében alkalmazott gyógysze-
halál bekövetkeztére is. res pszichiátriai kezelést – különös tekintet-
tel a neuroleptikumokra – fokozott gon-
c. Nem önkéntes pszichiátriai kezelések dossággal kell felügyelni. Az eset összes
körülményétõl függõen a kezelés által oko-
62. Számtalan dokumentum szól arról, hogyan zott szenvedés és a páciens egészségére
használták fel a pszichiátriát kínzás vagy gyakorolt hatás miatt az eljárás minõsülhet
egyéb sérelmes bánásmód eszközeként kínzásnak vagy egyéb sérelmes bánás-
politikai elnyomás céljából,32 a terrorizmus- módnak.

28 M. V. Rudorfer, M. E. Henry, H. A. Sackeim, Electroconvulsive Therapy, in Tasman, Kay and Lieberman (eds.), Psy-
chiatry, Second Edition, 1 kötet,. VI. fejezet, 92 (Chichester: John Wiley & Sons Ltd., 2003.)
29 Az elektrosokk nem módosított használatáról a CPT számolt be törökországi pszichiátriai intézetekből. A Bakirkoyban
végzett 15 877 elektrosokk-beavatkozásból mindössze 512 (3,2 százalék) volt módosított. Lásd CPT/Inf (2006) 30,
58–68. bekezdések és CPT/Inf (99) 2, 178–182. bekezdések.
30 Lásd MDRI, Behind Closed Doors: Human Rights Abuses in the Psychiatric Facilities, Orphanages and Rehabilitation
Centers of Turkey, 2005, 3. és 4. oldalak.
31 Lásd a CPT Standards, 39–41. oldalak. Az Egészségügyi Világszervezet és a Pán-amerikai Egészségügyi Szervezet
is a gyakorlat megszüntetését követelte már.
32 Lásd Human Rights Watch, Dangerous Minds: Political Psychiatry in China Today and its Origins in the Mao Era, 2002;
Perlin et al., op. cit., és The Breaking of Bodies and Minds: Torture, Psychiatric Abuse, and the Health Professionals,
E. Stover and E. Nightlingale (eds.), (W. H. Freeman, 1985), 130–158. oldalak.
33 Lásd a Guantánamo-öbölben használt kihallgatási technikák listáját, amelyen szerepel a fogvatartottak egyéni fóbiái-
nak felhasználása is stressz kiváltása érdekében, ami „károsan befolyásolta a fogvatartottak szellemi épségét”
(E/CN.4/2006/120, 78. o.).
34 Lásd Amnesty International, “Crimes of hate, conspiracy of silence”, torture and ill-treatment based on sexual identity,
2000, AI index ACT 40/016/2007.
35 E/CN.4/1986/15, 119. bek.
36 Az Emberi Jogi Bizottság álláspontja a következő kommunikációval kapcsolatban No. 110/1981, Viana Acosta v.
Uruguay, 1984. március 29-én (CCPR/C/21/D/110/1981), 2.7, 14. és 15. bekezdései.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 45


d. Pszichiátriai intézetbe történõ vannak téve a betegtársaik, fogvatartott tár-
nem önkéntes beutalás saik vagy az intézet személyzete által el-
követett erõszaknak is.39 Az Emberi Jogok
64. A mentális zavarral élõ személyek szabad Amerika-közi Bírósága a Ximenes Lopes v.
és tájékozott beleegyezésük hiányában Brasil ügyben megállapította, hogy a pszi-
végrehajtott fogvatartására számos ország- chiátriai intézetbe utalt betegekkel szem-
ban lehetõség van jogszabályi elõírások ben kialakított erõszakos környezet –
alapján vagy azok nélkül is akkor, ha men- amelynek részét képezték rendszeres bán-
tális zavart diagnosztizálnak, s mellette talmazások, korlátozó eszközök alkalmazá-
fennáll olyan körülmény, amilyen „a saját sa és a rossz fogvatartási körülmények (pl.
életük vagy mások életének vagy testi ép- egészségügyi ellátás alacsony színvonala,
ségének veszélyeztetése”, vagy ha „az rossz tisztálkodási és ételtárolási lehetõsé-
érintett kezelése szorul”.37 A különmegbí- gek) – sértette az áldozatoknak az Emberi
zott emlékeztet az egyezmény 14. cikkére, jogok amerikai egyezménye 5. cikkének
amely tiltja a szabadságtól való jogellenes (1)-(2) bekezdéseiben foglalt, a testi és a
és önkényes megfosztást, és azt, hogy a mentális integritásához fûzõdõ jogát vala-
fogyatékosság a fogvatartás legitim indoká- mint a kínzás és más embertelen bánás-
ul szolgáljon.38 mód tilalmát kimondó elõírásait.40
65. Bizonyos esetekben a fogyatékosság miatt 67. A különmegbízott ismételten rögzíti, hogy a
alkalmazott jogellenes vagy önkényes fog- fogyatartás során elkövetett erõszakos kö-
vatartás egyben súlyos fájdalmat vagy zösülés kínzásnak minõsül, ha azt hivata-
szenvedést is okozhat, így a Kínzás elleni los személy követi el, hivatalos személy
egyezmény szabályozási körébe is esik. A buzdítására, vagy tudtával vagy beleegye-
szabadságmegvonás által okozott szenve- zésével követi el más személy, hivatalos
dés mértékének megítélése során a fogva- személyen értve a kórházakban, a szociális
tartás hosszát, fizikai körülményeit és az gondozókban és más hasonló intézetekben
annak során alkalmazott kezeléseket is fi- dolgozó személyeket is.41
gyelembe kell venni. 68. A magánéletben a fogyatékos személyek
háromszor nagyobb valószínûséggel válnak
(D) A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕKKEL testi erõszak, erõszakos szexuális közösü-
SZEMBENI ERÕSZAK ÉS SZEXUÁLIS ERÕSZAK lés áldozatává, legyen szó akár nõkrõl,
66. Az egyes intézetekben elhelyezett, fogya- akár férfiakról,42 az elkövetõ pedig lehet
tékossággal élõ személyek esetenként ki családtag vagy gondozó is. A nõk és a fiatal

37 Lásd HRI/GEN/1/Rev. 8, sect. II, Human Rights Committee, általános állásfoglalás No. 8 (1982) az ember szabad-
sághoz és biztonsághoz való jogáról, 1. bek., ahol a bizottság tisztázza, hogy a 9. cikk alkalmazandó „büntetőügyek-
ben és más esetekben is pl. mentális zavar …”. Lásd az Önkényes Fogvatartás Munkacsoportjának jelentését is
(E/CN.4/2005/6), 58. bekezdés. Lásd ezen kívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának okfejtését a Shtukaturov v.
Russia ügyben, kérvényűrlap-szám 44009/05, 2008. március 27-i döntés.
38 Az egyezmény elkészítésének folyamata során néhány állam (Kanada, Uganda, Ausztrália, Kína, Új-Zéland, Dél-Afri-
ka és az Európai Unió) támogatta azt a javaslatot, hogy a személyi szabadságtól való jogszerű megfosztás indoka
lehessen a fogyatékosság, ha az más okkal együtt jár. Végül a Fogyatékossággal élő személyek méltóságának és
jogainak védelméről és előmozdításáról szóló átfogó és integráns nemzetközi egyezmény ad hoc bizottsága (Ad Hoc
Committee on a Comprehensive and Integral International Convention on Protection and Promotion of the Rights and
Dignity of Persons with Disabilities) hetedik ülésén Japán, Kína támogatásával, a 14. cikk szövegének módosítását
indítványozta azzal a tartalommal, hogy „ a fogyatékosság egyetlen esetben sem szolgálhat önmagában vagy
kizárólag a szabadságtól való megosztás jogszerű igazolásaként”. A javaslatot azonban elvetették. Lásd a hetedik
ülésszak 2006. január 18. és 19. napi összefoglaló jegyzőkönyvét, elérhető a következő internetcímen:
www.un.org/esa/socdev/enable/rights/ahc7summary.htm.
39 Lásd MDRI és Center for Legal and Social Studies (CELS), Ruined Lives, Segregation from Society in Argentina’s
Psychiatric Asylums, 2007, pp. 23–25; MDRI, Not on the Agenda: Human Rights of People with Mental Disabilities in
Kosovo, 2002, 10–11. o.; MDRI, Behind Closed Doors: Human Rights Abuses in the Psychiatric Facilities, Orphan-
ages and Rehabilitation Centers of Turkey, 2005, 12., 23. és 24. oldalak. Lásd továbbá Human Rights Watch, Ill-
equipped, op. cit., 56–59 és 92. oldalak K. L. Raye, Women’s Rights Advocacy Initiative: Violence, Women and Men-
tal Disability, MDRI, 1999.
40 Lásd Lopes v. Brasil, op. cit., 120–122. és 150. bekezdések.
41 Lásd CAT/C/GC/2, 17. és 18. bekezdések.
42 World Bank,Yale University, HIV, AIDS & Disability: Capturing Hidden Voices. Report of the Global Survey on HIV,
AIDS and Disability (Washington, D.C.: World Bank, 2004), 11. o.

46 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


lányok sokszor lesznek erõszak áldozatai – a fogyatékossággal élõ személyek sérel-
beleértve a partner által elkövetett bántal- mére mindmáig rendszeresen elkövetett
mazásokat is –, ami a nemi és a fogyaté- megalázó, visszaélésszerû és erõszakos
kosság alapján megvalósuló kettõs diszkri- cselekmények ellen e gyakorlatok elisme-
minációt is jelent.43 Az Emberi Jogok rése akként, amik valójában, vagyis kínzás-
Európai Bírósága a Z. and Others v. the ként és más jogellenes bánásmódként,
United Kingdom és az A. v. the United King- valamint a kínzást tiltó nemzetközi szabá-
dom ügyekben kimondta, hogy állami köte- lyozási környezet alkalmazása, együttesen
lesség intézkedéseket tenni az állampolgá- új utat nyitnak a jogvédelem és a jogorvos-
rok, különösen a gyermekek és az egyéb sé- lat terén.
rülékeny csoportok bántalmazással szem- 71. A különmegbízott felhívja az államokat, hogy
beni védelme céljából, valamint ésszerû in- ratifikálják a Fogyatékossággal élõ szemé-
tézkedéseket kell meghozni az ilyen cselek- lyek jogairól szóló egyezményt, és biztosít-
mények megelõzése érdekében azokban sák annak maradéktalan végrehajtását, kü-
az esetekben, ha a hivatalos szerveknek lönös tekintettel a 2. cikkben foglalt, a hát-
tudomásuk van visszaélésrõl vagy tudniuk rányos megkülönböztetést tiltó rendelke-
kellene azokról.44 zésre.
69. Az egyezmény 16. cikke értelmében a ré-
szes államok megtesznek minden szüksé- 72. Az egyezményben részes államok tegyenek
ges intézkedést a fogyatékossággal élõ lépéseket annak érdekében, hogy az egyez-
személyek sérelmére akár otthonukban, ményt kiadják és széles körben terjesszék
akár máshol elkövetett kizsákmányolás, az állampolgárok között, s szervezzenek a
erõszak és visszaélés minden formájának széles nyilvánosság számára tudatosság-
megelõzése, valamint az elkövetõk felde- növelõ, a szakmai közönség (pl. bírák,
rítése és felelõsségre vonása céljából. Az ügyvédek, rendészeti szervek alkalmazottai,
ilyen intézkedések során figyelembe kell helyi önkormányzati tisztviselõk, köztisztvi-
venni a nemi sajátosságokat is. A külön- selõk, az érintett intézetekben és kórhá-
megbízott megjegyzi, hogy az állam ha- zakban dolgozó személyek) számára pedig
nyag magatartása e tekintetben is számos szakmai képzéseket. Mind a hivatalos sze-
formát ölthet, megvalósulhat diszkriminatív mélyek, mind a magánszemélyek fontos
jogalkotás és gyakorlat által is. Ilyen szerepet játszanak a fogyatékossággal élõ
például a cselekvõképességtõl való meg- személyekkel szemben elkövetett kínzástól
fosztás vagy a joghoz való egyenlõ hozzá- és más jogellenes bánásmódtól való véde-
férés megtagadása, ami az említett cse- lemben és az ilyen cselekmények megelõ-
lekmény büntetlenségét vonja maga után. zésében.
73. Az egyezmény rendelkezéseivel összhang-
ban a részes államoknak olyan jogszabá-
C. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK lyokat kell elfogadniuk, amelyek elismerik a
70. A különmegbízott üdvözli a Fogyatékosság- fogyatékossággal élõ személyek cselekvõ-
gal élõ személyek jogairól szóló egyez- képességét és biztosítják, hogy indokolt
mény hatályba lépését, amely egyezmény esetben a fogyatékos személyek hozzájut-
ismételten megerõsíti a kínzás és más, nak a megalapozott, informált döntéshoza-
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bá- talhoz szükséges segítséghez.
násmód vagy büntetés abszolút tilalmát, s 74. A részes államoknak szükséges kiadniuk
amely emellett autoritatív iránymutatásul az egyezménnyel összhangban álló, vilá-
szolgál a fogyatékossággal élõ személye- gos és egyértelmûen fogalmazott iránymu-
ket megilletõ jogok és alapvetõ szabadsá- tatást a „szabad és tájékozott beleegyezés”
gok értelmezése során. A jelentések szerint jelentése tárgyában, és mindenki számára

43 Lásd: Human Rights Watch, Women and Girls with Disabilities, elérhető az interneten: http://www.hrw.org/women/dis-
abled.html és P. E. Erwin, Intimate and Caregiver Violence Against Women with Disabilities, Battered Women’s Jus-
tice Project-Criminal Justice Office, 2000.
44 Lásd Z. and Others v. the United Kingdom, application No. 29392/95, 2001.május 10-i döntés, 73. és 74. bekezdések,
valamint A. v. the United Kingdom, kérvényűrlap-szám 25599/94, 1998. szeptember 23-I döntés, 22. oldal.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 47


hozzáférhetõ panaszeljárásokat kell elérhe- szempontok indokolták, az intézkedés cél-
tõvé tenniük. jának a további büntetés tûnt, ami súlyos
75. Minden olyan intézményt, ahol fogyatékos- fájdalmat és szenvedést okoz. A különmeg-
sággal élõ személyek tartózkodnak – pl. bízott megállapítása szerint a teljes rezsim
börtönök, szociális otthonok, árvaházak és kegyetlen és megalázó bánásmódot valósít
pszichiátriai kezelést nyújtó intézetek –, meg, de lehet, hogy mindez már kínzásnak
rendszeresen látogatnia kell független embe- minõsül. A 461. sz. intézet siralomházában
ri jogi megfigyelõknek (pl. országos emberi és a Zunmod büntetésvégrehajtási köz-
jogi intézetek, nemzeti kínzás-megelõzõ pontban fogvatartottakkal kapcsolatban az,
mechanizmus intézményei, civil társadalom). hogy teljes elkülönítésben éltek, állandóan
76. A különmegbízott felhív minden érintett meg voltak bilincselve és nem kaptak meg-
ENSZ-szervet és regionális emberi jogi felelõ élelmet, olyan további büntetésnek
szervezetet és mechanizmust, beleértve a tekinthetõ, ami csak kínzásnak tekinthetõ
panaszeljárásokat lefolytató szerveket és a (uo., 50–54. bek.);
fogvatartást foganatosító helyeket monito- (c) Kínában, a pekingi Városi Nõi Átnevelõ
rozókat is, hogy maradéktalanul vegyék fi- Munkatáborból (Beijing Municipal Women’s
gyelembe tevékenységük során az egyez- Re-education through Labour Facility
mény új elõírásait. (E/CN.4/2006/6/Add.6, 2. sz. melléklet, 10.
bek.) a különmegbízott szintén huzamos
ideig tartó magánelzárással kapcsolatos
IV. MAGÁNELZÁRÁS panaszokat hallott. Habár a börtön sze-
mélyzetének elmondása szerint a fogvatar-
77. Tevékenysége során – különösen a fogva- tottakat csak legfeljebb hét napig tartották
tartást végrehajtó helyeken tett látogatások az intenzív nevelési körlet (Intensive Trai-
alkalmával, valamint a hozzá érkezett ning Section) kis zárkáiban, a fogvatar-
panaszokra adott válaszokhoz kapcsolódó- tottak azt állították, hogy a valós idõtartam
an – a különmegbízott számos alkalommal 60 nap, ahol a „nevelés” célja az, hogy an-
fejezte ki aggodalmát a magánelzárás miatt nak eredményeképpen megtagadják saját
(fizikai elkülönítés, zárkában a nap 22–24 meggyõzõdésüket;
órájában, egyes országokban napi 1 óra (d) Az Amerikai Egyesült Államok Haditenge-
szabad levegõn tartózkodást engedve). A részeti Központjának Guantánamo-öböl-beli
különmegbízott álláspontja szerint a fogva- börtönével kapcsolatban a különmegbízott
tartottak huzamos ideig tartó magánelzá- azt jelentette, hogy ott ugyan a magán-
rása kegyetlen, embertelen vagy megalázó elzárás maximális idõtartama 30 nap, azon-
bánásmódnak vagy büntetésnek, egyes ban a fogvatartottakat nagyon rövid megsza-
esetekben kínzásnak is minõsülhet. kítást követõen ismételten magánzárkában
78. Például: helyezik el, akik így mintegy magánelzá-
(a) Abházia és Grúza kapcsán a különmegbí- rásban lehetnek 18 hónapig is. (E/CN.4/
zott aggodalmát fejezte ki egy siralomház- 2006/120., 53. bek.). A különmegbízott arra
ban fogvatartott miatt, akit egy 3x4 méteres a megállapításra jutott, hogy embertelen
zárkában tartottak fogva huzamos ideig bánásmódnak minõsül a fogvatartás hatá-
(E/CN.4/2006/6/Add.3, 53, bek.); rozatlan idõtartama és a huzamos ideig tartó
(b) Mongólia kapcsán a különmegbízott aggo- magánelzárás együttesen. (uo., 87. bek.);
dalmát fejezte ki a speciális elkülönítõ re- (e) Jordániában, az Al-Jafr Javító és Nevelõ
zsim miatt. A 405. sz. börtönben kilenc Intézetben, amely jelenleg nem mûködik, a
olyan fogvatartottal találkozott, akik 30 különmegbízottnak arról számoltak be,
évnyi szabadságvesztés-büntetésüket töl- hogy az újonnan érkezõ fogvatartottakat
tötték egy 3x3 méteres magánzárkában a bántalmazzák a magánzárkákban. (A/HRC/
nap 24 órájában. A fogvatartottak szemmel 4/33/Add.3, melléklet, 9. bek.). Ezen kívül
láthatólag depresszív hangulatban voltak, hozamos ideig tartó magánelzárásról is be-
reménytelenségüknek adtak hangot, ön- számoltak fogvatartottak (pl. uo., 21. bek.);
gyilkossági gondolataik voltak, és inkább (f) Paraguayban több mint egy hónapig tartó
választották volna a halálbüntetést a ma- magánelzárásról számoltak be (A/HRC/7/
gánelzárás helyett. A fogvatartottak teljes 3/Add.3, melléklet I, 46. bek.). Fegyelmi
elkülönítésétét látszólag nem biztonsági szankcióként kéthetes idõtartamig alkalma-

48 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


zott magánelzárásról számoltak be a nõi Különleges körülményektõl eltekintve –
börtönben is. (uo., 4. bek.); amilyen például, ha emberi élet vagy va-
(g) Nigériában a különmegbízott számos alka- gyon van veszélyben – a bizottság a ma-
lommal hallott arra vonatkozó állítást, hogy gánelzárás eltörlését javasolta, különösen
a fogvatartottakat fegyelmi okból két hétig az elõzetes letartóztatás idejére, de mi-
magánelzárásban tartják. A Kadunai bör- nimálisan azt, hogy használatára szigorúan
tönben találkozott egy tizenéves, mentáli- és részletesen szabályozott jogi elõírások
san súlyosan beteg fiatalemberrel, akit fe- alapján (maximális idõtartamra stb.) és bí-
gyelmi zárkában tartottak, lábait megbilin- rói felügyelet mellett kerüljön sor. A Gyer-
cselve, (A/HRC/7/3/Add.4, melléklet I, 115. mekjogi Bizottság javaslata értelmében
bek.); gyermekekkel szemben nem szabad alkal-
(h) Indonéziában több mint egy hónapig tartó mazni a magánelzárást.46 A Fogvatartot-
magánelzárásról számoltak be (A/HRC/7/3/ takkal való bánásmódról szóló alapelvek 7.
Add.7, melléklet I, 34. bek.). Arra vonatkozó elve értelmében „intézkedéseket kell tenni
állítások is elhangzottak, hogy az újonnan a magánelzárás büntetésként történõ alkal-
érkezett fogvatartottakat sötét elkülönítõ zár- mazásának eltörlése vagy korlátozása ér-
kában tartják egy teljes hétig (uo. 82. bek.); dekében, valamint ösztönözni kell az ilyen
(i) Dánia kapcsán a különmegbízott aggodal- intézkedések meghozatalát.”
mát fejezte ki a magánelzárás túl gyakori 81. A fogvatartottakkal szemben alkalmazott
alkalmazása miatt, különösen az elõzetes magánelzárás alkalmazásának történetérõl
letartóztatásban lévõk vonatkozásában és annak hatásairól jól dokumentált ismere-
(ENSZ-sajtóközlemény, 2008. május 9.). tekkel rendelkezünk.47 A modern büntetés-
79. A magánelzárást tipikusan a fogvatartottak végrehajtási rendszerekben az izoláció
fegyelmi vétségeinek szankciójaként vagy által megvalósított rehabilitáció gondolatát
bíróság által kiszabott büntetésként alkal- a pennsylvaniai börtönmodellhez köthetjük,
mazzák, vagy azért, hogy a nyomozás ide- amelyet az 1820-as években dolgoztak ki a
jére elkülönítsék a fogvatartottakat. Amint philadelphiai Cherry Hill börtönben. A
arra fent is utaltunk már, a magánelzárást modell célja a bûnelkövetõk társadalomba
esetenként a fogyatékossággal élõ szemé- visszailleszkedésének elõsegítése volt ma-
lyek kezelésére vagy büntetés céljából is gánelzárás segítségével; itt a fogvatartottak
alkalmazzák, sõt a fogvatartottak bizonyos minden idejüket a zárkájukban töltötték –
csoportjainak kordában tartása céljából is, beleértve a munkaidõt is – annak érdeké-
pl. a pszichiátriai kezelésre szorulókat. ben, hogy elgondolkodjanak ennek során a
80. Az Emberi Jogi Bizottság a 20. sz. általános tetteiken, és ezt követõen „erkölcsileg meg-
állásfoglalásában (1992) (General Comment) tisztulva” térjenek vissza a társadalomba. A
kijelentette, hogy a magánelzárás huzamos pennsylvaniai modellt ezt követõen sok
ideig tartó alkalmazása sértheti a Polgári és európai és dél-amerikai állam is alkalmazta
politikai jogok nemzetközi egyezségokmá- az 1830-as évektõl.
nyának 7. cikkét (6. bek.). A Kínzás Elleni A magánelzárás eddigi alkalmazásával
Bizottság elismerte a huzamos ideig tartó kapcsolatosan dokumentált ismereteink azt
magánelzárás káros testi és mentális hatá- mutatják, hogy a módszer súlyosan károsít-
sait, és aggodalmát fejezte ki annak pre- ja az egészséget: álmatlanságtól kezdve
ventív jellegû intézkedésként vagy fegyelmi hallucinációkon át egészen mentális beteg-
szankcióként történõ alkalmazása miatt.45 ségek kialakulását is eredményezheti. Az

45 Lásd például a bizottság Dániával kapcsolatos harmadik időszaki jelentésének záró megjegyzéseit Official Records of
the General Assembly, Fifty-second Session, Supplement No. 44 (A/52/44), IV. fejezet, I, 181. és 186. bekezdések;
Svédországgal kapcsolatos harmadik időszaki jelentés (uo., IV. fejezet, K, 220. és 225. bekezdések; Norvégiával
kapcsolatos harmadik időszaki jelentés (uo., Fifty-third Session, Supplement No. 44 (A/53/44), IV. fejezet H, 154. és
156. bekezdések; Franciaországgal kapcsolatos harmadik időszaki jelentés (CAT/C/FRA/CO/3), 19. bek.; az Egyesült
Államokkal kapcsolatos harmadik időszaki jelentés (CAT/C/USA/CO/2), 36. bek.; az Új-Zélanddal kapcsolatos har-
madik időszaki jelentés (CAT/C/CR/32/4, 5 (d) és 6 (d) bekezdések).
46 Dánia vonatkozásában például (CRC/C/DNK/CO/3), 59 (a) bek.
47 Például: P. Scharff Smith, “The effects of solitary confinement on prison inmates: a brief history and review of the lit-
erature”, in Crime and Justice, vol. 34 (2006), University of Chicago Press, 441–528. o.

A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ... 49


elsõdleges károsító hatás a magánelzárás velni indokolt, engedélyezni kell a csopor-
esetében az, hogy a társadalmilag és pszi- tos rendezvényeken való részvételt, több
chológiailag értelmes érintkezést az ab- látogató fogadására kell lehetõséget bizto-
szolút minimálisra csökkentik, egészen egy sítani és pszichológiai segítséget is nyújtani
olyan pontig, amely a legtöbb fogvatartott kell a magánelzárásban lévõk számára.
számára már nem elégséges a mentális 84. 2007. december 7-én és 8-án a különmeg-
egészség megõrzéséhez. Ezen kívül az is bízott az ötödik Nemzetközi pszichológiai-
megjegyzendõ, hogy az intézkedés még trauma-szimpóziumon vett részt a törökor-
károsabb lehet az elõzetes letartóztatást szági Isztambulban, ahol Magánelzárás és
töltõk esetében, mint a jogerõsen kiszabott elkülönítés mint emberi jogi probléma címmel
szabadságvesztésüket töltõk esetében, tartott elõadást. Az esemény során számos,
mivel ebben az esetben a fogvatartás a magánelzárással, a büntetés-végrehajtás-
hossza bizonytalan, és az intézkedés fel- sal és a kínzás témakörével foglalkozó nem-
használható információk vagy akár beisme- zetközi szakértõvel együtt részt vett egy
rõ vallomás kikényszerítésére is. A magán- szakmai csoport munkájában, aminek ered-
elzárásban elhelyezett elõzetes letartózta- ményeként az Isztambuli állásfoglalás az
tottak nagyobb arányban követnek el ön- elkülönítés alkalmazásáról és hatásairól cí-
gyilkosságot vagy egyéb önkárosító csele- met viselõ dokumentum született meg.48 A
kedetet a fogvatartásuk elsõ két hete alatt. nyilatkozat célja annak elõmozdítása, hogy a
83. A különmegbízott álláspontja szerint a nemzetközi emberi jogi sztenderdeket a ma-
magánelzárás alkalmazását indokolt lenne gánelzárás során is alkalmazzák, valamint új
a lehetõ legkisebb mértékre szorítani, csak sztenderdeket is bevezetett a legújabb kuta-
a legszélsõségesebb esetekben kellene azt tási eredmények alapján.
alkalmazni, rövid idõtartamban és csak 85. A különmegbízott felhívja a közgyûlés fi-
végsõ lehetõségként. Az alkalmazásának gyelmét az Isztambuli nyilatkozatra (lásd a
tényleges körülményitõl függetlenül a fog- mellékletet), és kifejezetten bátorítja a ré-
vatartottak társadalmi érintkezési lehetõsé- szes államokat arra, hogy használják azt a
geit bõvíteni kell: a fogvatartott és a börtön- fogvatartottak emberi jogainak védelme és
személyzet közötti kapcsolatok számát nö- tisztelete jegyében.

48 Lásd P. Scharff Smith, “Solitary confinement: an introduction to the Istanbul Statement on the Use and Effects of Soli-
tary Confinement, Journal on Rehabilitation of Torture Victims and Prevention of Torture, vol. 18, No. 1, 56–62. o.

50 A KÜLÖNMEGBÍZOTT IDÕSZAKI JELENTÉSE A KÍNZÁS ...


MELLÉKLET
ISZTAMBULI ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ELKÜLÖNÍTÉS ALKALMAZÁSÁRÓL ÉS HATÁSAIRÓL
Elfogadta a Nemzetközi pszichológiai trauma-szimpózium 2007. december 9-én, Isztambulban

A NYILATKOZAT CÉLJA fogvatartott, s efféle ingerek és kontaktusok


általában monoton jellegûek és gyakran nincs
Az utóbbi idõszakban növekvõ mértékben bennük érzelmi töltet.
használják a szigorú és egyre hosszabb idõtar-
tamú magánelzárást a világ különbözõ jogrend-
szereinek börtöneiben. Sor kerülhet rá arány- A MAGÁNELZÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK
talan fegyelmi szankció formájában, vagy – s
KÖZÖS JELLEMZÕI
ez növekszik igazán – a fogvatartottak teljes
csoportjának szigorú elkülönítését helyesnek A magánelzárást a világ különbözõ büntetõjogi
tartó modellt követve.49 Míg azt elismerjük, rendszereiben nagyjából négy esetben alkal-
hogy a magánelzárás különleges esetekben in- mazzák: az elítélt fogvatartottak fegyelmi
dokolt lehet, a jelenséget komolyan problema- szankciójaként, a nyomozás folyamán elkülöní-
tikusnak és aggodalomra okot adónak tartjuk. tés céljából, növekvõ mértékben adminisztratív
Ezért úgy véljük, itt az ideje ezzel a kérdéssel eszközként fogvatartottak speciális csoportjai-
foglalkozni, és ennek keretében kiadni egy nak kordában tartása céljából, végül bíróság
szakértõi állásfoglalást a magánelzárás alkal-
által kiszabott büntetésként. Sok jogrendszer-
mazásáról és hatásairól.
ben a magánelzárást a megfelelõ orvosi vagy
pszichiátriai kezelés helyett alkalmazzák a
DEFINÍCIÓ pszichoszociális fogyatékossággal élõ egyének
esetében. Továbbá, a magánelzárást egyre
A magánelzárás az egyének fizikai elkülöní- gyakrabban használják kényszervallatás esz-
tését jelenti olyan módon, hogy az elzárásukat közeként, vagy a kényszerrel elért eltûnés50 (en-
töltõ személyek a nap 22–24 órájában nem forced disappearance) vagy a kommunikáció
hagyhatják el a zárkájukat. Sok országban lehetõségétõl megfosztott fogvatartás (incom-
csak napi egy órára engedik ki a szabad leve- municado detention) integráns részeként.51
gõre a fogvatartottakat, akik ezt az idõt szintén
egyedül töltik el. A más emberekkel fenntartott
értelmes kapcsolatot a minimálisra csökkentik. A MAGÁNELZÁRÁS HATÁSAI
Az ingerek csökkentése nemcsak mennyiségi,
hanem minõségi is. Az elérhetõ ingerek és ese- Számos esetben meggyõzõen dokumentálták
ti jellegû társadalmi kontaktusokat ritkán vá- már azt, hogy a magánelzárás súlyos pszicho-
laszthatja meg szabadon a magánelzárást töltõ lógiai és estenként testi károsodást is eredmé-

49 E dokumentum értelmezése során a fogvatartott fogalmát átfogó értelemben használjuk, amely felölel minden fog-
vatartási formát.
50 A 2006 decemberében elfogadott Nemzetközi egyezmény minden személy védelméről a kényszerrel elért eltűnéssel
szemben a kényszerrel elért eltűnést a következőképpen határozza meg: „... letartóztatás, fogvatartás, elrablás vagy
személyi szabadságtól bármilyen formában történő megfosztás állami alkalmazottak, hivatalos személyek által, vagy
az állam felhatalmazása, támogatása vagy beleegyezése alapján eljáró személy vagy személyek csoportja által oly
módon, hogy a személyi szabadságtól való megfosztást követően nem ismerik el, titkolják a fogvatartás tényét vagy
színhelyét, aminek következtében az érintett személyt megfosztják a jog által nyújtott védelmi lehetőségektől.”
51 Az incommunicado detention alatt olyan fogvatartást kell érteni, aminek során a fogvatartott a külvilággal nem kom-
munikálhat, pl. nem értesítheti hozzátartozóit vagy ügyvédjét. (A ford. megj.)

I S Z TA M B U L I Á L L Á S F O G L A L Á S A Z E L K Ü L Ö N Í T É S A L K A L M A Z Á S Á R Ó L É S H AT Á S A I R Ó L 51
nyezhet.52 A kutatások azt mutatják, hogy az nemzetközi jog alapján abszolút tilalom hatálya
összes fogvatartott 33–90%-a esetében a alatt áll (például a Polgári és politikai jogok
magánelzárásnak káros hatása van. A tünetek nemzetközi egyezségokmányának 7. cikke és
listája hosszú, megtaláljuk rajta az álmatlansá- a a Kínzás és más, embertelen vagy megalázó
got, a zavartságot, a hallucinációt és a pszi- bánásmód vagy büntetés tilalmáról szóló
chózist is dokumentálták már. Az egészségre egyezmény alapján). Az ENSZ Emberi Jogi
káros hatások már a magánelzárás néhány nap- Bizottsága úgy foglalt állást, hogy a huzamos
ját követõen is megjelenhetnek, és az egész- ideig tartó magánelzárás sértheti a Polgári és
ségügyi kockázat minden egyes további, ilyen politikai jogok nemzetközi egyezségokmányá-
körülmények között nappal növekszik. nak 7. cikkét (20. sz. általános állásfogla-
Az egyes személyek különbözõképpen re- lás[1992]). Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága
agálnak a magánelzárásra. Azonban kijelent- hasonló állásfoglalásokat tett, különösen utalva
hetõ, hogy jelentõs hányaduk súlyos egészség- a magánelzárás elõzetes letartóztatás során
ügyi problémákkal szembesül a konkrét körülmé- történõ alkalmazására. Az ENSZ Gyermekjogi
nyektõl, idõtartamtól, helytõl vagy korábbi sze- Bizottsága továbbá azt javasolja, hogy a ma-
mélyiségjegyeitõl függetlenül. Az elsõdleges ká- gánelzárást gyermekekkel, fiatalkorúakkal
rosító hatás a magánelzárás esetében az, hogy szemben ne alkalmazzák.53 A Fogvatar-tot-tak-
az értelmes társadalmi érintkezést a pszichológiai kal való bánásmódról szóló alapelvek 7. elve
és a társadalmi ingerek olyan szintjére csökkenti értelmében „intézkedéseket kell tenni a magán-
le, ami a legtöbb fogvatartott esetében már nem elzárás büntetésként történõ alkalmazásának
elégséges az egészség és a jóllét megõrzéséhez. eltörlése vagy korlátozása érdekében, valamint
A magánelzárás elõzetes letartóztatottakkal ösztönözni kell az ilyen intézkedések megho-
szembeni alkalmazása egy másik káros követ- zatalát. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ko-
kezménnyel is jár, ugyanis az intézkedés káros rábban már egy konkrét, izolációt alkalmazó re-
következményei de facto olyan pszichológiai zsimet a Polgári és politikai jogok nemzetközi
állapotot eredményeznek, amely az elõzetes egyezségokmányának 7. és 10. cikkébe is üt-
letartóztatásban lévõket befolyásolja, s hajla- közõnek talált. (Campos v. Peru, 1998. január
mosabbá teheti beismerõ vallomásra. 9-i döntés).
Ha a pszichológiai nyomásgyakorlást a ma- Regionális szinten az Emberi Jogok Euró-
gánelzárás során szándékosan használják ki, pai Bírósága és a korábbi Európai Emberi Jogi
akkor a gyakorlat kényszerítõ jellegûvé válik és Bizottság, valamint a Kínzás Megelõzésére
minõsülhet kínzásnak is. Létrehozott Európai Bizottság (CPT) egyértel-
Végül, a magánelzárás az igazságszolgál- mûen kijelentette, hogy a magánelzárás sért-
tatás látókörén messze kívül helyezi az érintet- heti az Emberi jogok európai egyezményének
teket, s ez még a törvény uralmának talaján ál- 3. cikkét, (vagyis minõsülhet kínzásnak, vagy
ló társadalmakban is problémákat vethet fel. A embertelen, megalázó bánásmódnak) az eset
magánelzárás alkalmazásának története sok összes körülményétõl és a fogvatartás fizikai
olyan esetet ismer, amikor visszaélésszerû feltételeitõl és idõtartamától függõen. Már elis-
gyakorlatok jöttek létre ilyen feltételek mellett. merték, hogy „… a teljes érzékszervi izoláció
Így a fogvatartotti jogok érvényesülésének biz- teljes fizikai elkülönítéssel párosulva személyi-
tosítása különösen nehézzé és egyben rend- ségromboló hatású lehet, ami embertelen bá-
kívül fontossá válik az olyan büntetés-végrehaj- násmódnak minõsül, és ezért nem igazolható
tási rendszerekben, amelyek ismerik a magán- sem biztonsági, sem más indokra hivatkoz-
elzárást. va”.54 A CPT is lefektette, hogy a magánelzárás
„minõsülhet embertelen vagy kegyetlen bánás-
módnak”, és számos alkalommal kritikát fogal-
A MAGÁNELZÁRÁS ÉS AZ EMBERI JOGOK mazott meg a gyakorlattal szemben, valamint
reformokat javasolt e téren, vagyis azt, hogy
A kínzás, kegyetlen, embertelen vagy meg- teljesen mellõzzék az ilyen rezsim használatát,
alázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a korlátozzák azt kivételes esetekre és/vagy biz-

52 A harmadik dániai időszaki jelentés zárómegállapításai (CRC/C/DNK/CO/3), 59 (a) bek.


53 Ramirez Sanchez v. France, Grand Chamber, 2006.júlis 4-I döntés, para. 123.
54 Rod Morgan és Malcolm Evans Combating Torture in Europe, 2001, p. 118. Lásd még az Európa Tanács Miniszterek
Bizottságának Rec(2003)23 ajánlását, 7., 20. és 22. bekezdések.

52 I S Z TA M B U L I Á L L Á S F O G L A L Á S A Z E L K Ü L Ö N Í T É S A L K A L M A Z Á S Á R Ó L É S H AT Á S A I R Ó L
tosítsák a fogvatartottak számára a társadalmi lyezett személyek értelmes társadalmi kapcso-
érintkezés, kapcsolat magas szintjét.55 E kör- latait. Erre számos módon sor kerülhet, emel-
ben például az izolációs rezsimek különbözõ hetõ a fogvatartottak és a börtönszemélyzet kö-
formáinak alávetett fogvatartottak közösségi zötti kapcsolatok száma, engedélyezhetõk más
tevékenységekben való részvételének fontos- fogvatartottakkal közös tevékenységek, lehet
ságát hangsúlyozták (CPT, a Törökországban többször engedélyezni látogató fogadását,
2005. december 7–14. között tett látogatásról lehet szervezni és engedélyezni pszicholó-
készült jelentés, 43. bekezdés). Továbbá, a gusokkal, pszichiáterekkel, börtönlelkészekkel
2006-ban módosított Európai börtönszabályok és a helyi közösségek önkénteseivel folytatott
egyértelmûen úgy foglalnak állást, hogy a tartalmas beszélgetéseket is. Különösen fontos
magánelzárás csak különleges intézkedésként a külvilággal meglévõ kapcsolat fenntartása és
alkalmazható, és a lehetõ legrövidebb ideig kell ápolása, ideértve a házastársakat, az élet-tár-
tartania.55 Az Emberi Jogok Amerika-közi Bíró- sakat, a gyermekeket, más családtagokat és a
sága szintén azt állapította meg, hogy a huza- barátokat is. Szintén nagyon lényeges, hogy a
mos ideig tartó magánelzárás az Emberi jogok magánelzárást töltõ fogvatartottak számára
amerikai egyezményének 5. cikke által tiltott értelmes zárkán belüli és zárkán kívüli tevé-
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánás- kenységekre is lehetõséget biztosítsanak. A
mód egyik formáját jelenti (Castillo Petruzzi et kutatások azt mutatják, hogy a kis csoportokat
al., 1999. május 30-i döntés). izoláló fogvatartásnak bizonyos körülmények
között a magánelzáráshoz hasonló hatásai
lehetnek, így azt nem lehet az elkülönítõ rezsim
SZAKPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEK elfogadható alternatívájának tekinteni.
A magánelzárás károsan hat azokra a fogvatar- A magánelzárást minden feltételtõl, körül-
tottakra, akiknek a fogvatartásig nem volt men- ménytõl függetlenül tiltani kell az alábbi esetek-
tális sérülésük, és rontja azok állapotát, akik- ben:
nek volt. Ezért a magánelzárást alkalmazását a • Halálra ítélt és életfogytiglani szabadság-
minimális szintre kell csökkenteni. A magánel- vesztésüket töltõ fogvatartottak esetében,
zárás valamely formája minden büntetés-vég- tekintettel a büntetésre.
rehajtási rendszerben jelen van – speciális • A mentálisan beteg fogvatartottak esetében.
körleteken vagy azokkal szemben alkalmazva, • 18 év alatti személyek esetében.
akiket veszélyesnek tekintenek az intézet rend- Ezen kívül minden olyan esetben kényszer-
jére vagy biztonságára. Azonban a konkrét kö- alkalmazásnak minõsül és abszolút tiltandó a
rülményektõl és attól függetlenül, hogy a gyakorlat, amikor az elkülönítõ rezsimeket a
rezsim alkalmazására fegyelmi okból, admi- fogvatartottakra történõ pszichológiai nyomás-
nisztratív elkülönítési céllal vagy azért kerül sor, gyakorlás eszközeként használják föl.
hogy ezzel megakadályozzák az elõzetes letar- Általános elvként az fogalmazható meg,
tóztatásban lévõ fogvatartottak összebeszélé- hogy a magánelzárást kizárólag különleges ese-
sét, mindent meg kell tenni annak érdekében, tekben, a lehetõ legrövidebb ideig és végsõ esz-
hogy javítsák az ilyen körülmények között elhe- közként szabad alkalmazni.

55 Lásd az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec(2006)2 ajánlását (Elfogadta a Miniszterek Tanácsa 2006. január
11-én, a miniszter-helyettesek 952. találkozóján), 60.5. bek. Lásd még: CPT, 2. általános jelentés (1991), 56. bek.

I S Z TA M B U L I Á L L Á S F O G L A L Á S A Z E L K Ü L Ö N Í T É S A L K A L M A Z Á S Á R Ó L É S H AT Á S A I R Ó L 53
F RIDA ÉS A CSÁSZÁRMETSZÉS , 1932

54 A F O G YAT É K O S S Á G G A L É L Õ S Z E M É LY E K J O G A I R Ó L S Z Ó L Ó E G Y E Z M É N Y
FORRÁS

M I C H E L F O U C A U LT

ÕRÜLET ÉS TÁRSADALOM
Foucault (1926-1984) alábbi, a témakört közérthetõen megfogalmazó elõadását 1970. októberében, a Tokyoi Egyetem
Szabad Mûvészetek Karán tartotta, Ai Maeda professzor meghívására. Folyóiratunk, a Fogyatékosság és társadalom e
szöveg közlésével – melyhez megkértük a Gallimard Kiadó és a család engedélyét – a 25 évvel ezelõtt elhunyt kitûnõ
társadalomtudós teljesítménye elõtt tiszteleg.

A rendkívül igényes és alkalmanként még a felkészült olvasó számára is nehézségeket okozó terminológiahasználatáról
nevezetes Michel Foucault itteni szövegének különleges erényei között a világos, feszes fogalomhasználaton túl a
lényegre törõ gondolatgazdagság is megmutatkozik.

Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani az elõadásokra és ha az elõadók beszélhetnek.


Maeda1 professzornak iménti kedves szavaiért Úgy teszünk, mintha így volna jobb. Jelenlétü-
és a szívélyes fogadtatásért, amiben része- kért és fogadtatásukért mindenesetre köszö-
sített. Volt olyan elõzékeny, hogy örömtelinek nettel tartozom.
nevezze e mostani eseményt, vagyis azt, hogy A mai alkalommal elõvezetendõ témámat e
sor kerülhetett egy efféle elõadásra. A magam két szóval foglaltam össze: õrület és társada-
részérõl nem vagyok tökéletesen bizonyos lom. Szeretnék nyomban két óvintézkedést
abban, hogy mondandóm ugyanolyan fontos- tenni. Egyrészt közlöm önökkel, hogy kedve-
sággal vagy érdekességgel bírna, mint azok a lem, ha elõadás közben félbeszakítanak; ha
küzdelmek, amelyek ugyanebben a teremben önök közül valakiben kérdés, ellenvetés fogal-
zajlottak le.2 Mondjunk csupán annyit, hogy a mazódik meg, vagy egyszerûen nem ért vala-
jelenlegi körülmények lehetõvé teszik számom- mit, szakítson nyugodtan félbe. Örülnék, ha az
ra a beszédet. Tekintsünk el attól a problémá- elõadás kissé ünnepélyes és merev mûfaját,
tól, hogy áldásos-e vagy sem, ha sor kerülhet amennyire csak lehetséges, a párbeszéd, a

1 Ai Maeda (1932-1987) a japán modernitás neves kutatója volt. (A szerk. )


2 Utalás az 1970-es évek – Japánban különlegesen erõteljes – diákmozgalmaira.

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 55
beszélgetés vagy a vita – ahogy kívánják – teti meg a Lévi-Strauss típusú etnológust Durk-
talán emberibb formájára hozhatnánk. Más- heim tevékenységétõl. Amikor Durkheim az
részt hadd mondjam el, hogy Õrület és társada- incesztus problémájával került szembe, azt
lom címszó alatt csupán bizonyos aspetusokat kérdezte, miféle értékrendszereket affirmál a
veszek szemügyre és meghatározott példákat társadalom a vérfertõzés elutasításakor, majd
emelek ki; vizsgálódásom tehát nem az általá- igyekezett kimutatni, hogy az incesztus eluta-
ban vett õrület és az általában vett társadalom sítása nem más, mint egy bizonyos affirmáció
viszonyainak problémájára irányul; egy ve- külsõdleges következménye. Ez az affirmáció
zérfonalat fogok követni, ami szükségképpen magára a társadalmi test homogenitására és
választás, azaz kizárások rendszerének és a szentségére, valamint a társadalmi test életét
feledés játékának eredménye. Önök nem ezt szimbolikusan reprezentáló vérre vonatkozott.3
várják tõlem, én azonban ismételten azt mon- Azért kellett tehát máshol, egy másik társadal-
dom, nagyon boldog lennék, ha néhányan el- mi csoportban házastárs után nézni, vélte
lenpéldákat szándékoznának hozni, gazdagít- Durkheim, hogy ne veszélyeztessék ezzel a
va ezzel elkerülhetetlenül szegényes és lecsu- társadalmi test vérének tisztaságát. Az incesz-
paszított mondanivalómat. tustilalom eszerint pusztán valamiféle központi
Miután megtettem e két óvintézkedést, sze- affirmáció következménye volna.
retném megvilágítani, miért is érdeklõdöm az Szemben a Durkheim által adott, a pozitivi-
õrület és társadalom problémája, az õrület és a tás terminusaiban megfogalmazott értelmezés-
társadalom viszonyai iránt. Elmondható, hogy sel, Lévi-Strauss kimutatta, hogy az incesztus-
az európai szociológia, vagyis az úgynevezett tilalom éppenséggel választások és kizárások
durkheimiánus szociológia hagyományában, egy bizonyos rendszerébõl tevõdik össze, hogy
csakúgy mint a XIX. század végén és a XX. a társadalomban az affirmációk és a negációk
század elején kialakított eszmetörténeti tradí- bonyolult rendszert képeznek, ahol az affirmá-
cióban, a vizsgálódások lényegében pozitív ció nem elsõdleges a negációhoz képest, hogy
jelenségeket vettek célba. Megpróbálták felde- az elismert és értékelt dolgok nem élveznek
ríteni, miféle értékek ismerszenek el egy-egy elsõbbséget az elutasítottakkal és kizártakkal
társadalom belsejében, s kísérletet tettek an- való viszonyukban, hiszen a dolgokat, a világot,
nak meghatározására, hogy egy-egy társada- a viselkedést valójában minden társadalom
lom milyen utakon-módokon affirmálja önnön egyfajta rácsozat mentén rendezi el, s e rácso-
rendszerét, értékeit, hiedelmeit. Más szóval az zat kialakítja a feketét és a fehéret, a pozitivi-
volt a cél, hogy egy-egy társadalmat, egy-egy tást és a negativitást.4
kultúrát annak pozitív, belterjes, belsõ tartalma Felvetõdik bennem, nem alkalmazhatnánk-e
alapján határozzanak meg. a társadalmak vizsgálatának etnológusok által
Néhány év elteltével a szociológia, illetve kifejlesztett eljárását – vagyis azt a törekvést,
még nálánál is inkább az etnológia egy ezzel hogy a negatív jelenségeket a pozitívakkal egy-
ellentétes jelenség iránt kezdett érdeklõdni, e idejûleg magyarázzuk – az eszmetörténet te-
jelenséget pedig a társadalom negatív struk- rületén. Létre akartam hozni, s most újra ezen
túrájának nevezhetjük: mi az, amit egy-egy tár- fáradozom, hiszen elsõ kísérleteim nem bizo-
sadalom kivet magából, mi az, amit kizár, mi- nyultak kellõképpen jónak, pontosnak, elégsé-
ben áll a tilalmak rendszere. Milyen a lehetet- gesnek, szeretnék hangsúlyeltolódást létrehoz-
lenségek játéka? Ez a társadalom kizárási ni ugyanezen a mûfajon belül. Ahelyett, hogy
rendszerein és kijelölt negativitásain alapuló egy-egy korszak vagy egy-egy társadalom kul-
elemzési eljárás lehetõvé tette a szociológusok túráját, tudományát, eszméit a hiedelmek rend-
és kiváltképp az etnológusok számára, hogy az szere alapján magyaráznám, ahelyett, hogy
õket közvetlenül megelõzõ iskola teljesítmé- kutatásomban elsõbbséget élvezne az, amit
nyéhez képest kétségkívül precízebb jellemzé- egy-egy társadalom elfogad, elismer, értékel –
seket adjanak a különféle kultúrákról és társa- ahogy az Paul Hazard idejében, illetve Német-
dalmakról. Végsõ soron ez az eljárás különböz- országban Cassirer korában szokásos volt5 –,

3 Durkheim: La prohibition de l’inceste et ses origines. Année sociologique 1898. I. 1–70.


4 Lévi-Strauss: Less Structures élémentaires de la parenté. Paris, P.U.F., 1949.
5 Utalás a következõ munkákra: Hazard: La crise de la conscience européenne (1680–1715).
Paris, Boivin 1934.; La pansée européenne au XVIII. siécle, de Montesquieu á Lessing. Paris, Boivin, 1949.; Cassirer:
Die Philosophie der Aufklärung. Tübingen, J. C. Mohr, 1932. (La philosophie des Lumiéres. trad. P. Quillet, Paris,
Fayard, 1966.)

56 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
én inkább arra voltam kíváncsi, s a mai napig amelynek kiemelkedõ jelentõséget tulajdoní-
ez köti le érdeklõdésemet, hogy nem volna-e tanak. Hozzátehetjük, hogy olyan esemény ez,
hatékonyabb annak utánajárni, amit egy-egy amelynek két aspektusa, akár úgy is mondhat-
társadalom vagy egy-egy gondolati rendszer nánk, két feje van, kétszer üti fel a fejét. Egy-
kivet, kizár magából. Melyek azok az eszmék, szer Angliában, egyszer Franciaországban.
viselkedések, magatartásformák, melyek azok Franciaországban és Angliában, nagyjából egy
az igazságszolgáltatási vagy erkölcsi elvek, idõben, a következõ játszódott le: váratlan sza-
amiket nem ismernek el, nem ismerhetnek el, badság köszöntött azokra az elzárást fogana-
amiket kizárnak a rendszerbõl? Ebben az tosító létesítményekre, amelyekben lakat alatt
összefüggésben ragadta meg figyelmemet az tartottak bizonyos embereket – akik között épp-
õrület problémája. Egy olyan társadalomban, úgy voltak szigorú értelemben vett elmebete-
amilyen a miénk, s egyébiránt, úgy gondolom, gek, mint munkanélküliek, rokkantak, aggok. E
elmondható ez bármely társadalomról is, az nagy zárt intézetek felszabadulása Francia-
õrület vitathatatlanul az elsõk között van, amit országban és Angliában a XVIII. század végén
kizárás sújt. Felötlött bennem, nem tanulmá- ment végbe. A franciaországi epizódot a tör-
nyozhatnánk-e a klasszikus racionalizmust ténészek számos alkalommal feldolgozták. E
vagy még ennél is általánosabb formában tár- felszabadulás 1792-ben, a francia forradalom
sadalmaink, a jelenkori társadalmak racionali- kellõs közepén zajlott le. Ekkor nevezték ki or-
tásrendszereit, nem vizsgálhatnánk-e és nem vosnak Pinelt az egyik ilyen nagy létesítmény-
elemezhetnénk-e úgy a racionalitás eme rend- ben, amelyben az iménti felsorolásba tartozó
szerét, hogy a racionalitás pozitív rendszerével embereket (meghatározásukhoz és jellegze-
egyidõben a kizárások negatív rendszerét is tességeikhez még visszatérünk egy szó ere-
vallatóra fogjuk. Az õrület mely formája záratik jéig) tartottak zár alatt, egész pontosan a
ki? Hogyan játszódik le ez a kizárás? Hogyan Salpetriére-ben. Alig vette kézhez kinevezését,
szabjuk ki és vonjuk meg az ész és az õrület máris szemlét tartott, majd megnyitotta a va-
közötti határvonalat? Talán ha éppen ezen a lójában börtönként mûködõ intézmény kapuit,
határként szolgáló tengelyen, az ész és az egyeseket szabadon bocsátott, sõt kinyittatta a
esztelenség, az õrület és a nem õrület közötti cellákat, amelyekben olyanokat tartottak elzár-
pengevékonyságú határvonalon helyezkedünk va és megbilincselve, akiket dühöngés vagy
el, talán akkor érthetõbbé válik mindaz, amit bûnözés miatt veszedelmeseknek nyilvánítottak.
egy-egy társadalom elismer és elfogad, s egy- Bejelentette, hogy ettõl fogva az elzárás e helyei
idejûleg az is, amit ugyanez a társadalom, nem funkcionálhatnak többé börtön gyanánt, s
ugyanez a kultúra kizár és kivet magából. Ez hogy többé nem lesznek cellák és láncok, ez
volna tehát az a némi joggal etnológiainak ne- immár kórház, ahol az embereket betegeknek
vezhetõ perspektíva, amelyet az eszmetörtént kell tekinteni, s ahol az orvosok feladata az ápo-
terepén szeretnék hasznosítani. Annyiban lás, küldetésük pedig a gyógyítás lesz.
„etnológiai,” amennyiben az eszmetörténetre Ezzel körülbelül azonos idõben, vele
alkalmaz egy, az etnológia területén kamatoz- egyenértékûként ment végbe az esemény ang-
tatott módszert és rendszerelemzési formát. liai megfelelõje. A kvékermozgalmak szemha-
Íme az általános foglalat, amelybe jelenlegi tárán belül jöttek létre Európa elsõ, szigorú ér-
vizsgálódásaimat beillesztem. telemben vett pszichiátriai klinikái6. Olyan léte-
Most pedig rátérek mai elõadásom témájá- sítményeket hoztak tehát létre, amelyeket nem
ra: szeretném megvizsgálni és egy megle- börtönnek szántak, hanem gyógyítás céljából
hetõsen általános sémába rendezni azoknak a gyûjtötték bennük össze azokat, akiknél elme-
viszonyoknak a némelyikét, amelyek az õrület betegséget állapítottak meg.
és az európai ipari társadalmak – s az európai A történészek elõszeretettel értékelik úgy e
társadalmak a XVII. századtól napjainkig így Pinel és Tuke nevével fémjelzett kettõs ese-
jellemezhetõk – között létesültek. ményt, hogy általa alapvetõ hasadás követke-
Az európai gondolkodás- vagy civilizáció- zett be az õrület, az elmebetegség és a pszi-
történet hagyományában létezik egy esemény, chiátria európai történelmében. Az általános

6 Angliában a Tuke családhoz kötõdik ez a kórházi reform. A kvékerek közremûködésével William Tuke (1732–1822)
alapította meg 1796-ban elmebetegek számára a yorki Menedéket. Kisebbik fia, Samuel Tuke (1784–1857) tette
közzé errõl azt a mûvet, amely nyomán parlamenti vizsgálatot rendeltek el az elmegyógyintézetek hálózatáról:
Description of the Retreat, an Institution near York for Insane Persons of the Society of Friends. York, 1813.

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 57
vélekedés szerint Tuke és Pinel elõtt az elme- tani, hogy az õrültnek minden társadalomban
betegséget Európában nem számították a be- létezik ez az általános státusza, aminek meg-
tegségek közé; az õrültekkel úgy bántak, mint a nyilvánulásait egyaránt megtalálhatjuk a kö-
rabokkal, a bûnözõkkel, idõnként akár úgy, mint zépkor, majd a XVII. és a XVIII. század, végül
az állatokkal; azután pedig, Tuke és Pinel mun- a XIX. és a XX. század európai társadalmai-
kássága kapcsán, egyszeriben felfedezték, hogy ban. Ha már túljutottunk ezen az általános
az õrültek valójában elmebetegek, ezáltal a gyó- elemzésen, akkor megkísérlem feltárni, hogyan
gyászat hatáskörébe tartoznak, s az õket rab- és miért változott meg mégis – noha korlá-
ságban tartó börtönöket másféle intézmények- tozottan és a lényeget nem csorbító módon –
kel, a pszichiátriai klinikákkal kellett felváltani. az õrület státusza elõször a XVII. századi Euró-
Attól tartok, az õrület és az elmebetegség pában, majd másodszor a XIX. században.
történetírásának ez a módja elhibázott, az ana- Igyekszem egyúttal azt is bizonyítani, hogy
lízis olyan elõítéleteket rejt magában, ame- ezek a módosulások nem kezdték ki azt, amit
lyekrõl meg kell próbálni fellebbenteni a fátylat, az õrület általános etnológiai státuszának
és ki kell billenteni õket elõkelõ helyzetükbõl. nevezhetünk.
Az elsõ elõítélet: a francia forradalom, illet- Az õrület általános etnológiai státusza – mi
ve a XVIII. század vége elõtt az õrültekkel légyen ez? Hogyan jellemezzük? Nézetem
ugyanúgy bántak, mint a bûnözõkkel. Ez teljes- szerint a következõket mondhatjuk. Magától ér-
séggel pontatlan. Az õrülteknek egy bizonyos, tetõdõ, hogy nincs társadalom szabályok nél-
külön elemzéseket igénylõ bánásmód jutott kül; nincs társadalom kényszerek rendszere
osztályrészül, ami minden ízében a klasszikus nélkül; tudvalévõ, hogy nincs természetes tár-
kori európai társadalom jellegzetessége. Ma sadalom: a kényszerek kialakulásával egyide-
azonban inkább a második, még az elõzõnél is jûleg minden társadalom kialakítja a kizárások
súlyosabb elõítélettel szeretnék foglalkozni, játékát is. Minden társadalomban, legyen az
amely szerint ettõl az idõtõl, tehát nagyjából az bármilyen, elõfordulnak bizonyos számban
1790 és 1792 közötti idõszaktól fogva az õrület olyan egyének, akik nem engedelmeskednek a
megszabadul a mindaddig neki tulajdonított kényszerek rendszerének, méghozzá egészen
õsrégi státuszától. Ettõl kezdve a fejlett ipari egyszerûen azért, mert a kényszerek rendsze-
társadalmakban az õrületet végérvényesen be- rei attól azok, amik, hogy az emberek mindig
tegségként kezelik, következésképpen az õrü- hajlamosak lesznek kibújni alóluk. Az a kény-
let helyzetében, mintha kicserélték volna, radi- szer, amit mindenki elfogad, nyilvánvalóan nem
kális változás megy végbe: korábban a bûnhöz kényszer többé. Egyetlen társadalom sem mû-
állt közel, ezentúl beolvad a betegségek vilá- ködhetne társadalomként, ha nem választaná
gába. ki önmagán belül a kötelezettségek olyan soro-
Ez a második posztulátum, ez a második zatát, amelyek területen és rendszeren kívülivé
elõítélet, azt hiszem, még az elsõnél is hami- tesznek bizonyos egyéneket, magatartásokat,
sabb. Ezt szeretném önöknek most bemutatni. viselkedéseket, beszédeket, attitûdöket vagy
Igazság szerint úgy vélem, hogy az õrületnek jellemeket. Peremek nélkül soha nem jöhetett
van bizonyos általános státusza, amelyre, az létre társadalom, hiszen a társadalom oly mó-
elemzett társadalom jellegzetességeitõl függõ don metszi ki magát a természetbõl, hogy min-
módszerekkel mindig rábukkanhatunk, mind- dig képzõdik valamiféle maradék, mellékter-
azon különbözõségek ellenére, amik elválaszt- mék, valami, ami kívül reked rajta. Az õrült örö-
ják egymástól a lehetséges társadalomtípu- kösen a társadalom e szükségszerû, kiküszö-
sokat. Az õrületnek megvan az az univerzális bölhetetlen peremvidékén jelenik meg.
és általános státusza, amelynek semmi köze Az etnológusok könnyûszerrel beazonosít-
az õrület természetéhez, ám nagyon is köze hatják azoknak a marginális egyéneknek a ka-
van a társadalmi mûködés alapvetõ szükség- tegóriáit, akiket a társadalmak mindig is magu-
szerûségeihez. Az õrületnek ezt a bármely kon kívülre rekesztenek. Némi nagyvonalúság-
társadalomban fellelhetõ általános státuszát gal elmondható, hogy négy, minden társada-
nem érintette ipari társadalmaink kifejlõdése. lomban megtalálható kizárási rendszer létezik:
Úgy látom, hogy a társadalmainkban élõ õrült 1. A munkával és a gazdasági termeléssel
igencsak közeli rokonságban áll az etnológu- kapcsolatos kizárási rendszer. Minden társa-
sok által archaikusnak vagy kezdetlegesnek dalomban vannak egyének, akik nem vesznek
tekintett társadalmakban élõ õrülttel. Elõadá- részt a gazdasági javak termelésének mene-
som elsõ részében megpróbálom alátámasz- tében, vagy azért, mert felmentést kaptak, vagy

58 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
mert alkalmatlanoknak bizonyultak. A társadal- Ha valóban helytálló, hogy – miközben a
mak többségében létezik például az a hagyo- gyakorlatban alkalmazza a munkával, a család-
mány, hogy a vallási funkciót ellátó személyek dal, a diskurzussal, a játékkal összefüggõ sza-
mentesülnek attól, hogy meghatározott pozíciót bályozásokat – aközben a gazdasági termelés,
foglaljanak el a termelés folyamatában. Felmen- a társadalmi újratermelés, a szimbólumok kör-
tést kapnak a munka alól, hogy gyakorolhassák forgása és a kedvtelések kitermelése vonat-
vallási funkciójukat. Noha abszolút általánosnak kozásában minden társadalom végrehajtja egy
nem mondható, ez a gyakorlat meglehetõsen bizonyos számú egyén kizárását, félreállítását,
széles körben érvényesül. Az mindenesetre marginalizálását, és ha léteznek társadalmak,
sehol, egyetlen társadalomban sem képzelhetõ amelyekben a kizárások összes formája mûkö-
el, hogy ne legyenek olyanok, akik ilyen vagy dik, akkor ezekben a társadalmakban feltét-
olyan okból a munka világának peremére lenül létezik az egyének olyan csoportja, amely
kerültek. a termelésbõl, a családból, a diskurzusból és a
2. Mindenütt találkozhatunk olyan embe- játékból egyaránt kizáratik. Nagyjában-egé-
rekkel, akik nem a munka, hanem a család szében õket nevezik õrülteknek.
viszonylatában válnak marginálissá, azaz nem Mi lenne tehát a mondandóm lényege? A
a gazdasági javak termelése, hanem a társa- papokat általában, a társadalmak többségé-
dalom újratermelése szempontjából. Vannak, ben, kizárják a gazdasági javak termelésének
akik cölibátusban élnek, akár saját jószán- rendszerébõl; nem kell dolgozniuk. Itt-ott az is
tukból, akár kényszernek engedelmeskedve, s megtörténik, hogy a családi kötelékek között
ennek megint csak többféle oka lehet, vallási sem kapnak helyet, ám ez nincs mindenütt így.
tisztség például. A család státuszát alapul véve Aztán ott vannak például a bûnözõk, akiket sok
az ilyen egyének marginálisnak tekintendõk, helyütt kirekesztenek a családi kapcsolatok kö-
márpedig nincs társadalom, amely senkit ne rébõl, diskurzusuk azonban nem válik ér-
szorítana a családrendszer margójára. vénytelenné. Más szóval jól ismerjük azokat az
3. Mindenkor és minden társadalomban egyéneket, akiket a kizárások egyik vagy másik
mûködik a kizárások ama rendszere, amely bi- válfaja sújt, olyan csoport ellenben egyetlenegy
zonyos személyek beszéde számára másfajta van, amely egyidejûleg mind a négy kizárási
befogadást biztosít, mint a többieknek. Egye- rendszer alávetettje: szótárainkban az õ szá-
sek beszéde kiemelt szakrális jelentõséggel mukra tartogatjuk az „õrült” megnevezést. Ez
bír, másoké, éppen ellenkezõleg, haszontala- az embertípus, minden melléktermékek mellék-
nabb és üresebb az átlagnál, ezért aztán ezek termékeként, mindig is ott létezik a társadalom
a beszédek a normálistól elütõ hitellel és ható- peremén.
erõvel bírnak. Amit próféta mond zsidó típusú Szeretnék rámutatni, hogy az etnológusok
társadalomban, vagy amit költõ mond a legtöbb által tanulmányozott, úgynevezett archaikus és
társadalomban, azt nem úgy könyvelik el, mint- kezdetleges társadalmakban kivétel nélkül
ha akárki más mondta volna. A peremre lehet mindenütt élnek olyanok, akiket kizárnak a
tehát kerülni a diskurzus, illetve a szimbólum- munka, a család, a játék, a nyelv és a diskurzus
termelés módjának vonatkozásában is. közegébõl, ami pedig a mi társadalmainkat
4. És végül még egy kizárási rendszer: az, illeti, ott a kizárásoknak ugyanez a négy rend-
amelyik a játékkal kapcsolatos. Az összes tár- szere határoz arról, miként bánnak az õrülttel.
sadalom kialakította a maga játékainak vagy Akár a középkori, akár a XVII. századi, akár a
ünnepeinek rendjét, és mindenütt léteznek jelenlegi Európában, ipari társadalmaink korá-
olyanok, akik a játékhoz képest másfajta po- ban nézünk példák után, azt hiszem, megálla-
zíciót foglalnak el, mint a többiek: kizárják õket píthatjuk, hogy az õrült mindig is az az ember
a játékból, nem képesek játszani, vagy valami- marad, akit négyszeres kizárás sújt: a munka,
lyen különleges helyzetben vannak a játékot a család, a diskurzus és a játék vonatkozásá-
illetõen, mondjuk õk az irányítói, esetleg ép- ban. Ebben az értelemben, feltéve, hogy elõze-
penséggel a tárgyai vagy az áldozatai a játék- tes megállapításaim helytállónak bizonyulnak,
nak. Például a bûnbakjáték vagy a bûnbakrítus elmondható, hogy az õrült, legyen akár euró-
esetében van valaki, aki bizonyos értelemben pai, akár japán, tehát a társadalmunkban élõ
részt vesz a játékban, mégis kiszorul belõle, õrült ugyanazon etnológiai státusz alapján ha-
nevezetesen az, aki a bûnbak szerepét játssza, tározható meg, mint amelyet a miénknél jóval
vagyis akit a játék eredményeképpen kitiltanak kezdetlegesebb társadalmak vizsgálatakor le-
a városból. het rögzíteni.

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 59
Lássunk hát – ha nem is bizonyítékokat, lényegi egyenlõséget, így felesleges is volna
hiszen elbizakodottság volna ezt a szót hasz- sok szót vesztegetni rá. Ugyan mit jelentene,
nálni – legalábbis néhány példát, amely kije- hogy valaki önmagát vagy a másikat betegként
lölheti számunkra egy lehetséges bizonyítás ismeri fel, ha nem azt, hogy felismerte önmaga
nyomvonalát. vagy a másik munkaképtelenségét? Elvégre a
Elõször is úgy gondolom, senkinek nem hivatást, a munkaeredményeket fenyegetõ
okoz különösebb meglepetést az az állítás, csõd, a társadalmi státusz elfoglalását akadá-
hogy társadalmainkban – amikor társadalmaink- lyozó alkalmatlanság a szemünkben azt az el-
ról beszélek, akkor mindig és kizárólagosan az sõdleges és lényegi bélyeget jelenti, amelybõl
európai társadalmakat értem ez alatt (hiszen kiindulva felismerjük az elmebetegség megje-
sajnos nem ismerem a többit) – az õrült lénye- lenését és az általa okozott ziláltság elsõ jeleit.
gében egy bizonyos formájú, a munkára vonat- Az elmebeteg az a személy, aki önmaga vagy
kozó kizárás értelmében határozódik meg. Az mások szemében alkalmatlan arra, hogy dol-
õrült az, aki nem dolgozik, kinek nincs „foglal- gozzék, illetve az, akit kizárnak a munkából.
koztatottsági státusza”, ahogy a szociológusok A család vonatkozásában, úgy hiszem,
mondanák a maguk csúf, ám annál precízebb mindez éppúgy elmondható. Ezen a területen a
és definitívebb szakzsargonjával. Mi jellemezte nyugati kultúra igen jelentõs fejlõdésen ment
az õrültet a középkori Európában? Lényegében át. Egészen a XVIII. század végéig, sõt még a
az, hogy mozgásban lévõ ember volt, vagyis XIX. század elején is, vajon miféle hatóság
nem tartozott egyetlen helyhez, egyetlen ura- kérelmezhette jogosan egy-egy õrült elzárá-
dalomhoz sem, nem kötötte polgárjog egyetlen sát? Ki döntött ebben a kérdésben? És ki ren-
városhoz sem, városról városra, kastélyról kas- delkezhetett a kiszabadulása felõl? Az orvosok
télyra, hazáról hazára kóborolt, õ volt a par egyáltalán nem, de még a polgári adminiszt-
excellence vándor, a peremlakó, földrajzi és jo- ráció sem – a betegséget igazoló, következés-
gi értelemben egyaránt, õ volt az, akihez semmi- képpen az elzárást engedélyezõ orvosi bizo-
féle mesterséget, tulajdont vagy hovatartozást nyítvány intézménye csupán a XVIII. század
nem lehetett társítani. A XVII. századtól kezdve végén és a XIX. század elején vált nyugaton az
az õrült szabatosabb meghatározást nyert, és eljárás elemévé. Azelõtt kizárólag az illetõ
leginkább a munkára való alkalmatlansága családjának, azaz közvetlen környezetének
alapján definiálták. Voltaképpen munkaképte- volt joga az illetõ elzárásáért folyamodni. Egy
lensége okán (s erre tüstént visszatérek) kezd- arisztokrata család egyenesen a központi
ték bevezetni a XVIII. században az õrültek hatalomhoz, vagyis a királyhoz fordult, hogy
egyfajta kezelését, vagyis inkább bizonyos pecsétes levél vagy egyéb hasonló intézkedés
rendszeres és általános intézkedések fogana- útján szabadítsa meg õket a kérdéses sze-
tosítását. A XVII. században az õrült ismerte- mélytõl és rendelje el a bezárását. A polgárság
tõjele az alapvetõ tétlenség, illetve a munkára vagy a köznép körében a család a helyi ható-
vonatkozó szabályokkal kapcsolatos érzéket- sághoz, a helytartó vagy a királyi hatalom hely-
lenség volt. Az imént említett nagy orvosi léte- ben illetékes képviselõjéhez terjesztette be
sítményeket – amelyek a XVIII. század végén efféle kérelmét. Az õrült kizárása tehát a család
megnyíltak és ezáltal egyesek szabadok lettek fennhatósága alatt mûködött. A családnak és
– a XVII. században alapították, méghozzá egyedül a családnak álltak rendelkezésére a
legfõképpen abból a célból, hogy elhelyezzék szükséges eszközök ahhoz, hogy valaki õrült-
bennük azokat az embereket, akik éppen a ségét vagy épelméjûségét kinyilváníthassák.
nagy, kereskedelemre és rövidesen iparra Az õrült ténylegesen a család számkivetettje
épülõ kapitalista társadalmak kialakulásakor volt.
képtelenek voltak dolgozni. Ezen a téren, a Másodszor: Nyugaton a helyzet sokat vál-
munkára nem fogható dologtalanok körében tozott a XIX. század eleje óta. Még Francia-
vette kezdetét az õrültek észlelése, elszigete- országban is 1838-ig kellett várni arra – csupán
lése és elzárása. A miénkhez hasonló jelenkori százötven év telt el azóta –, hogy kellõen sza-
társadalmakban túlontúl sok bizonyíték és jel batos jogszabályok rögzítsék az õrültek bezár-
tanúsítja az õrült és a munkaképtelen közötti hatóságának körülményeit.7 A család kérel-

7 Utalás az 1819. december 18-án kibocsátott rendeletre, amely az elmebetegek számára létrehozandó köz- és
magánintézmények felõl intézkedett, valamint utalás az elmebetegekre vonatkozó 1838. június 30-i törvényre.

60 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
mezheti ugyan az elzárást, dönteni azonban násait, majd a státuszát. Az elmebeteg nem
nem õ fog róla. Elengedhetetlen a megfelelõ pusztán arról ismerszik meg, hogy nem képes
szakvéleménnyel alátámasztott orvosi bizonyít- dolgozni, hanem arról is, hogy képtelen alkal-
vány, amelyet szükség esetén egy másik, el- mazkodni a családi erkölcs szabályaihoz, kép-
lenõrzõ szakvélemény megerõsít vagy hatá- telen beilleszkedni abba az etikai és jogi rend-
lyon kívül helyez. A véleményezéssel az orvosi szerbe, amely az európai polgári család meg-
testület mint olyan lép be a képbe, az elzárást határozója. Egyszer nekiszegezték a kérdést
pedig kizárólag a prefektúra tisztviselõi enge- Freudnak, aki igen behatóan ismerte ezt a
délyezhetik, s a XIX. századtól hasonló a hely- problémát: „Mirõl ismerjük fel a neurotikust?”
zet az elmebetegek szabadon bocsátásával Mire õ így válaszolt: „A neurotikus egészen
kapcsolatban is, hiszen ez sem a család ké- egyszerûen az az ember, aki nem képes dol-
relméhez, hanem az orvosok és a civil hatalom, gozni és már nem képes szerelmeskedni sem.”
a közhivatalok, a prefektúra engedélyéhez kö- Az elmebetegség e két nagy ismérve, a munká-
tött. Jóllehet a család elveszítette teljhatalmát ra és az európai társadalom által normálisnak
ebben a kérdésben, azért még nem gondol- tartott szexuális viselkedésre való alkalmatlan-
nám, hogy megszûnt volna az õrült családi jel- ság, tehát jól mutatja, hogy még jelenlegi társa-
legû kizáratása, ezt nem gondolnám, méghoz- dalmainkban is mennyire meghatározó szere-
zá legalább kétféle okból. Egyrészt azért, mert pet játszik az õrület kimutatásában és felisme-
az õrült, jobban mondva az elmebeteg, hiszen résében az a kettõs kizáró rendszer, amelyet a
a XIX. századtól így tekintjük, nem mindig nyeri munka és a család szabályai, azaz a gazdasági
vissza a családra vonatkozó teljes jogkörét. termelés és a társadalmi újratermelés szabá-
Például a válási procedúra Európában az elme- lyai alkotnak.
beteg számára korántsem olyan nyitott lehetõ- Harmadszor: megállapítható, hogy akár-
ség, mint akárki más számára. A vagyon feletti csak a primitív avagy kezdetleges társadalmak
rendelkezés joga sem illeti meg ugyanúgy az õrültje, úgy a mi társadalmaink elmebetege is
elmebeteget, ahogy az épelméjût. Törvény al- tárgyává válik a diskurzussal kapcsolatos kizá-
kotta, különleges és marginális családi státusz- rásoknak. Ezúttal is csupán néhány példát em-
ban van tehát, családjában nem élvez teljes és lítek, némelyiket a középkori, a XVII. századi
csorbítatlan jogokat. De ez még mind csak má- Európából, némelyiket a jelenkorból emeltem ki.
sodlagos jelentõségû. A leglényegesebb dol- Kétségkívül számos jel tanúsítja, hogy a
got, véleményem szerint, máshol kell keres- középkor folyamán az õrült helyzete különleges
nünk. Az imént azt mondtam, hogy a miénkhez státuszt élvezett. Itt van mindjárt az a figura,
hasonló ipari társadalmakban arról ismerjük fel amely olyannyira közismert, hogy alig merek
az elmebetegség megnyilvánulásának elsõ emlékeztetni rá: egyes arisztokratikus csopor-
igazán komoly jelét, hogy hiányzik a munkával tokban, egyes kis európai arisztokratikus társa-
kapcsolatos szabályokhoz való alkalmazkodó- dalmakban komoly hagyománya volt egy fur-
készség. Van azonban egy második ilyen jel is, csa személyiség létezésének, akit udvari bo-
amely legalább annyira fontos, mint az elõzõ, londnak neveztek. Az udvari bolond olyan va-
nevezetesen a szexuális magatartás szabály- laki volt, aki akarva vagy akaratlanul – ezt gya-
talansága. Márpedig ezzel egy módfelett külö- korlatilag lehetetlen megtudni – a margóra ke-
nös jelenséghez érkeztünk el. Európában egé- rült, akitõl felesleges lett volna elvárni, hogy
szen a XIX. század elsõ harmadáig nyoma sem alávesse magát akár a család (az esetek több-
volt annak az elgondolásnak, hogy bármiféle ségében egyedülálló ember volt), akár a munka
összefüggés vagy viszony állhatna fenn az el- szabályainak. Ennek a bolondnak a szerepe
mebetegség és a szexuális viselkedés szabály- leginkább abban állt, hogy olyan dolgokat
talanságai között. Az az ötlet soha nem volt je- mondjon, amiket normális esetben normális
len az európai szellemben, hogy egy homo- társadalmi helyzetû egyén nem mondhatott ki.
szexuális olyasvalaki volna, aki szegrõl-végrõl Amit más nem mondhatott ki, azt a bolond tisz-
az elmebetegséggel áll rokonságban. Hogy egy te volt kimondani. A bolond kimondta az igazsá-
nimfomániás nõ elmebeteg lehetne, az éppígy got az emberekrõl, tanáccsal szolgált, meg-
nem fogalmazódott meg a nyugati kultúrában jósolta a jövendõt, leleplezte a hazugságokat,
sem a jogászok, sem az orvosok, sem mások ironizált a rajongókon stb. Valamiképpen õ ma-
fejében. Furcsamód csak a XIX. század óta tár- ga volt az igazság szabad szárnyalása, ám egy
sították e családi moráltól eltávolodó viselke- megfelelõképpen lefegyverzett és megfelelõ
déshez az elmebetegségnek elõbb a jellemvo- iróniával fogadott igazságé, amely ezáltal már

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 61
nem ejtett sebeket és nem váltotta ki ugyanazt irodalom még mélységesen intézményesített
a hatást, mint ha valaki normális embertõl eredt diskurzusforma volt. Aki megírt egy színdara-
volna. A bolond volt az õrült beszéd intézmé- bot, az elsõsorban egy jól meghatározható cso-
nyesítése; õ volt az (ismétlem, nem lehet tudni, port tetszését akarta kivívni; aki könyvet vagy
hogy szándékosan vagy szándéktalanul, meg- regényt írt, szintén tetszést akart aratni egy bi-
játszottan vagy a természet által, s ez édes- zonyos körben, netán olvasói épülését kívánta
keveset is számít), aki úgy lehetett õrült vagy szolgálni, erkölcsi tanítást bocsátott közre. A
színlelt õrült, hogy elindíthatta valami marginá- XIX. századtól viszont az európai irodalom
lis beszéd áramlását, amely bizonyos értelem- bizonyos értelemben leépítette intézményesí-
ben kellõképpen fontos volt ahhoz, hogy meg- tettségét, megszabadult önnön intézményi
hallgassák, de kellõképpen alábecsülték, kellõ- státuszától, s legkiemelkedõbb megnyilvánulá-
képpen elvették az élét ahhoz, hogy ne vonhas- saiban, vagyis azokban, amelyeket hajlamosak
sa maga után a megszokott beszéd megszokott vagyunk egyedül érdemlegesnek tartani, egyre
hatásait. Ugyanígy kimutatható az õrült színházi inkább a tökéletesen anarchikus, intézménytõl
fontossága is a középkortól a reneszánszig. Az mentes beszéd szerepét tölti be, a minden ízé-
õrült kivételezett helyet foglalt el a színházban: ben marginális beszédét, amely minden más
õ mondta ki jó elõre az igazságot a színpadon, diskurzust átmetsz és roncsol. Azt hiszem ez
élesebben látott mindenkinél, aki nem osztozott az oka annak, hogy az európai irodalmat, ép-
õrültségében, afféle második látással áldották pen ettõl az idõtõl, tehát a XIX. századtól fogva,
meg. Igen ám, de minden ilyen színdarabban, mindig is elbûvölte az õrület. Végtére is a mo-
lett légyen szó Shakespeare-rõl vagy a XVII. dern költészet vagy irodalom elsõ nagy példá-
század eleji francia barokk színházról, a nála jaként Hölderlin neve kínálkozik, azonban Höl-
éleselméjûbbeknél jobban látó õrült sorsa derlintõl Artaud-ig a nyugati irodalomban sza-
mindig az lett, hogy nem hallgattak rá, s gyakor- kadatlanul ülik az õrület és az irodalom meg-
ta végzõdött a darab azzal, hogy a szereplõk hökkentõ, olykor rémséges menyegzõjét. Az
visszatekintve belátták, neki volt igaza. Az õrült irodalom, megmártózva az õrület beszédében,
nem más, mint a beszámíthatatlan igazság. mintha legmélyebb küldetésére bukkant volna
Láttunk tehát néhány irodalmi vagy intéz- rá. Hölderliné a legnemesebb poétikus beszéd,
ményi bizonyítékot, amelyek tanúsítják, hogy a mintha az intézményesültségtõl való megsza-
középkorban és még a reneszánsz idején is badulás és lehetséges anarchiájának teljessé
különleges státuszt tulajdonítottak az õrült tétele érdekében az irodalom arra kötelezte
beszédének. Úgy gondolom, az õrült beszéde volna magát, hogy idõrõl idõre az õrületet utá-
manapság is, noha természetesen igencsak el- nozza, vagy még inkább arra, hogy õ maga
térõ módon, kifejezetten sajátos és kiváltságos váljék irodalmilag, azaz szó szerint õrültté. Höl-
helyet foglal el. Napjainkban két beszédfajta derlin példáját említettem, de ugyanúgy említ-
látszik ilyen marginális státuszt betölteni; mind- hetném Blake, Nietzsche, Artaud munkásság-
kettõt olyanként veszik számításba, mint ami át, vagy azokét, akik irodalmi tapasztalataikban
valami lényegeset mond, de mégsem ugyan- felvállaltan imitálták az õrület élményét, illetve
úgy hallgatják, mint azt, amit akárki a leghét- megpróbáltak csatlakozni hozzá, azok példáját,
köznapibban mond ki. E két rendkívüli diskur- akik – Edgar Poe-tól és Baudelaire-tõl Michaux-
zus az õrületé és az irodalomé. ig – kábítószert fogyasztottak. Az õrület és a
Utóvégre a XIX. századtól az irodalomnak kábítószer ikertapasztalata minden bizonnyal
mint diskurzusformának Európában többé nem központi jelentõségû az irodalomban, vagy
az a dolga, hogy kimondja az igazat, erkölcsi mindenesetre tökéletesen jellemzi azt a
tanulságokkal szolgáljon, de még csak nem is marginális státuszt, amelyet társadalmunk az
az, hogy élvezetet adjon fogyasztójának. Az õrület számára kialakított, és amely õrködik az
irodalom lényegileg peremszerû diskurzus, ami õrült beszéde felett.
a többi közönséges diskurzus között áramlik, Az utolsó jellemvonás, amelyre az õrültnek
keresztezi õket, alattuk, felettük, körülöttük ke- társadalmunkban, társadalmainkban elfoglalt
ring, vitába száll velük, csakhogy semmi esetre státusza kapcsán szeretném felhívni a figyel-
sem lehet azok közé a hasznossági szempon- met, az a játékkal kapcsolatos. Azt állítottam,
tú, hatékony, igaz diskurzusok közé számítani, hogy a kezdetleges társadalmakban az õrült
amelyeket a politikának, a vallásnak, az erköl- nem pusztán olyasvalaki, akire vonatkozóan a
csnek, a tudománynak kell forgalomba hoznia. munka, a család és a nyelv területén kizárást
A XIX. századig, megítélésem szerint, az érvényesítenek, hanem olyan valaki, aki egy-

62 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
ben a játék vonatkozásában is marginális hely- dött az egyetlen nem vallási ünnep, akkor meg-
zetbe kerül. Ismét két példacsoportot ragadtam fogalmazódik bennem a kérdés, hogy társadal-
ki: az egyiket a középkori, a másikat a jelenlegi munkban, noha jóval diszkrétebb módon, vajon
társadalmak körébõl. nem lelhetõk-e fel ezzel analóg mozzanatok.
A középkori európai társadalmakban egy Igazság szerint a mi társadalmainkban – hogy
módfelett sajátos gyakorlat adja szembeszökõ Japánban miként van ez, nem tudom, de ami
bizonyítékát az õrült különleges helyzetének. Európát illeti, bizonyos vagyok benne, hogy –
Akkoriban vallási jellegû volt gyakorlatilag min- az ünnep értelme varázslatosan elenyészett,
den olyan ünnep, amelyen a közösség egésze észrevehetõen elhalványodott. Az ünnep egyre
részt vett. Egyetlen ünnep képezett kivételt ez kevésbé kollektív jelenség, egyre kevésbé ma-
alól: éspedig az, amelyiket a bolondok ünnepé- gának a társadalomnak az ügye; mind inkább a
nek neveztek. Ennek az ünnepnek az alkalmá- társadalmi rend kétségbevonását jelenti, nem
val a hagyomány mindenekelõtt azt kívánta létezik immár a rend belsejében; az ünnepek
meg, hogy a résztvevõk olyanná változtassák fokozatosan marginalizálódnak, a renden kí-
el külsejüket, hogy társadalmi státuszuk vagy vülre kerülnek, többé nem társadalmiak, ha-
legalábbis társadalmi státuszuk jelkészlete nem egyéniek. Az ilyen ünnepek már a XIX.
gyökeresen a visszájára forduljon. A gazdagok században is a részegségben érték el tetõpont-
úgy öltöztek, mint a szegények, a szegények a jukat, mostanában pedig, Amerikában és Euró-
gazdagok ruháit aggatták magukra, akik pedig pában a kábítószerek fogyasztásában. A ré-
a társadalom senkijei voltak, azok néhány szegség és a kábítószeres mámor bizonyos
napra belebújtak a leghatalmasabbak bõrébe, értelemben mesterséges õrület elõidézése,
a leghatalmasabbak viszont a legnincsteleneb- idõleges és múlékony õrületé, amely tort ül,
bek szerepét játszották. A társadalmi helyzet csakhogy ez az ünnep szükségképpen ellenün-
megfordulásával együtt a nemi szerepek is nep, s csúcspontja elérésekor szembeszegül a
megcserélõdtek, a férfiak nõnek, a nõk pedig társadalommal és annak rendjével. Itt is vilá-
férfinak öltöztek, ugyanakkor mindez, évente gos, miként áll arányban egymással ez a tilta-
egyszer, az egész társadalmi berendezkedés kozó jellegû játék és az õrület. Ez a példa jól
megkérdõjelezését vonta maga után, hiszen mutatja, hogy akárcsak a középkorban az
ekkor, a bolondok ünnepén, az embereknek õrület és a játék, az õrület és egyfajta ellenjáték
joguk volt felvonulni a polgármesteri és a püs- ma is kapcsolatban áll egymással.
pöki palota vagy a földesúr kastélya elõtt, akik- Ha tudomásul vesszük a felsoroltakat, ak-
nek szemébe belemondhatták a maguk négy kor könnyen beláthatjuk, hogy társadalmaink-
igazságát, akár sértegethették is a feljebbvaló- ban, a kortárs társadalmakban is felfedezhetjük
kat, ha annak szükségét érezték. Ez a nagy ün- azokat az elemeket, amelyek az õrült etnológiai
nepség misével ért véget, kifordított, alkalmat- státuszát jellemzik. Azok kizárási rendszerek,
lan ellenmisével, amely azzal tetõzõdött be, amelyek a középkorban vagy a XVII. század-
hogy egy szamarat vezettek a templom belse- ban mûködtek, azok mûködtek és mûködnek
jébe, és, mintegy az egyházi énekek kicsúfolá- az úgynevezett „kezdetleges” társadalmakban
saként, a szamár bõgése vetett véget a szertar- csakúgy, mint a mi társadalmainkban. A kizárá-
tásnak. Nyilván érzékelik, mennyire pontatlanul sok és a peremre szorítások ugyanazon rend-
fogalmaztam az imént, amikor azt mondtam, szere, ugyanazon négyszöge – munka, család,
hogy ez nem vallási ünnep volt. Bizony nagyon nyelv, játék – érvényesül mindig az õrület felett.
is közel állt ez az ünnep a valláshoz, csakhogy Márpedig ha igaz, hogy még ma is ez a
kifordított vallás ünnepe, ellen-ünnepe volt ez, négyszeres kizárás sújtja az õrültet, akkor be
ellenvallásünnep, mintha csak Luther reformjai- kell látnunk, hogy az a bizonyos nagy hasadás,
nak komolytalan elõképe lett volna. Az minden- ami a történészek szerint 1792-ben, illetve a
esetre látnivaló, s az adja e hagyomány érde- XVIII. század végén következett be, az nem is
kességét is, hogy éppen a bolondok ünnepé- volt olyan kiemelkedõ jelentõségû, s hogy az
nek tekintették az egyetlen ünnepet, amelyet õrültek Pinel és Tuke által végrehajtott híres-
nem az egyház bonyolított le és amelyet nem neves felszabadítása és medikalizálása végsõ
vallási szabályok uraltak. Minden úgy zajlott, soron jószerivel csupán felszíni jelenségnek bi-
mintha a városban a rend helyett az õrület kor- zonyult. Valójában ha társadalmaink csak-
mányzása vette volna kezdetét. ugyan eltökélték volna, hogy az õrültet kiszaba-
Ha elfogadjuk, hogy a középkor folyamán dítják õsrégi státuszából, akkor felül kellene
az õrület különleges státusza körül szervezõ- vizsgálni az említett gyakorlatok túlnyomó több-

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 63
ségét, sõt minden valószínûség szerint jelenleg letve a transzformációk vizsgálatát tûzte ki
mûködõ társadalmunk egésze szorulna felül- célul. Nem létezik strukturalizmus, amely így
vizsgálatra ahhoz, hogy az õrült megszûnjék az vagy úgy ne valamilyen lehetséges transzfor-
a személy lenni, akit egyaránt kizárnak a mun- máció szükséges és elégséges feltételeinek
kából, a családból, a nyelvbõl és a játékból. analízise lenne. Harmadszor: jóllehet nem va-
Ezt kívántam tehát önökkel megosztani. gyok strukturalista, mégis jómagam is azok közé
Õszintén szólva, ezzel legfeljebb mondaniva- tartozom, akik a változásokat kísérlik meg ele-
lóm kiindulópontjáig jutottam el, ám tekintettel mezni. Jelen esetben pedig arról a transzfor-
kell lennem arra, hogy máris túlléptem a rendel- mációról szeretnék számot adni, amely, akár-
kezésre álló idõt. A következõ témám a XVIII. hogyan is vesszük, mégiscsak érintette az õrült
században nyugaton végbement változás okai- nyugati státuszát, azt az általános státuszt,
val kapcsolatos, ezen a ponton fogom felvenni amelyet az imént próbáltam meg feltárni.
a fonalat. Most azt próbálom bizonyítani önök- Voltaképpen mi is történt tehát a nyugati
nek, hogy az õrült státusza lényegében mit sem történelemben a középkortól napjainkig az õrült
változott, s hogy a XVIII. században bekövetke- státuszát illetõen? Általános vonásai nemigen
zõ változás leginkább felületi, felszíni jelenség- változtak. Mindazonáltal a változások súlyosak
nek minõsíthetõ. Ám akármennyire felületi és és lényegiek is voltak, s egyszer talán teljes.-
felszíni volt is, mégiscsak lezajlott, és, úgy gon- séggel meghatározónak bizonyulnak. Vélemé-
dolom, képesnek kell lennünk arra, hogy szá- nyem szerint megállapíthatjuk: a középkor és a
mot vessünk vele. Errõl szerettem volna tehát reneszánsz idõszakában az õrült helyzetét lé-
beszélni önöknek, most azonban megkérdem, nyegében a mozgás és a létezés szabadsága
nem volna-e ésszerûbb, ha megállnánk egy pil- jellemezte. A középkori társadalmak, hangoz-
lanatra, hogy megvitathassuk az elhangzot- zék bármilyen paradoxul is, teljes toleranciával
takat, s ha szükséges, újból végigmenjünk az viseltettek az õrület jelenségével szemben: a
egészen. A rendelkezésükre állok. hûbériség erõsen hierarchizált szervezete és a
családi vagy a rokoni hovatartozás szigorúsága
ellenére az õrültet türelem vette körül. A tár-
*** sadalom mélyrõl jövõ toleranciával fogadta,
még akkor is, ha pozíciója mindig viszonylag
Most már sietõsre fogom. Vigasztalhatatlan marginális maradt. Például minden faluban élt
vagyok, amiért kényszerûségbõl azt a benyo- valaki, akit a falu bolondjának neveztek, s ez a
mást teszem önökre, hogy ide-oda csapongok figura manapság is megtalálható Európa egyes
a beszédben, de tartozom egy vallomással: kevésbé fejlett és régimódi vidékein. A falu
amióta Japánban vagyok, öt alkalommal kértek bolondjának vagy bolondjainak marginális volt
fel arra, hogy errõl a témáról adjak elõ. Ezáltal a státusza; nem dolgoztak, nem házasodtak,
olyan telítettségi pontra jutottam, hogy már nem vettek részt a játékok rendjében, beszé-
nem tudok kellemetlen érzések nélkül szólni e dük javarészt értéktelennek minõsült, mégis a
problémáról. Túlontúl hosszadalmasan beszél- társadalom belsejében léteztek, befogadták,
tem, most megpróbálok gyorsabban haladni. táplálták a bolondokat és bizonyos mértékig
Javasoltam egy sémát, amelyet az általá- elnézõek voltak velük szemben.
ban vett európai társadalmakra nézve földrajzi Mi több, az õrült az egész középkor folya-
megkötöttség nélkül állandónak vélek. Ennek a mán szabadon vándorolhatott városról városra,
sémának a segítségével meghatározhatjuk, kit egyik helyrõl a másikra. Mindössze néhány
neveznek õrültnek. Tüstént válaszolok is egy ponton lelhetõk fel a kényszer bizonyos meg-
lehetséges ellenvetésre. Szokás úgy tartani, nyilvánulásai. Ha túl sokat háborgott, ha túlsá-
hogy a strukturalizmus voltaképpen elzárkózik gosan feszélyezte környezetét vagy az õt befo-
a változás és a transzformáció mindenfajta gadó közösséget, akkor a társadalom élt azzal
analízisétõl. Erre a következõt válaszolom: Elõ- a lehetõséggel, amelyet általában a városkapu-
ször is, ez a szemrehányás engem nem érint, nál, a faluszélen fenntartott kicsiny cellák, házi-
hiszen nem vagyok strukturalista, soha nem is kók, esetleg az erõdítmények falai között be-
voltam és bízom benne, hogy nem is leszek. rendezett helyiségek biztosítottak, s a zavaróvá
Nem, remélhetõleg soha nem leszek. Másod- vagy veszélyessé vált õrülteket ezekben he-
szor, úgy gondolom, így is felelhetnénk: igazság lyezték el, ide zárták be, egyébiránt mindig
szerint a strukturalizmus éppen az az elem- csak ideiglenes jelleggel. A városok határán fo-
zésforma, amely pontosan a transzformáció, il- ganatosított, idõleges elzárás volt ez, és nem

64 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
érintette az õrültek többségének létezési és szervezését akadályozó egyének kiterjedt, az
mozgási szabadságát. õrületnél jócskán nagyobb és általánosabb
A XVII. századi társadalom ezzel szemben családjába.
alapvetõen intoleráns, a középkori és a jelen- Ily módon, a világon elõször a nyugati tör-
legi arab társadalmaknál jóval intoleránsabb ténelemben kiközösítendõ egyénként fogták fel
magatartást tanúsít az õrültekkel szemben. A az õrültet, mint a társadalom anomáliáit vagy
XVII. századtól kezdve az õrült jelenléte a csa- anarchiát okozó tényezõjét. Mindeddig, noha
lád, a falu, a város, a társadalom belsejében a marginalizáltan, helyet kapott a társadalom bel-
szó szoros értelmében véve tûrhetetlenné vált. sejében. A kibontakozófélben lévõ kapitalista
Nem hiszem, hogy ördöngösség volna megta- társadalom újfajta normái nélkül nem jöhetett
lálni ennek okát. A XVII. század eleje Európá- volna létre ez a helyzet, amelyben immár nem
ban, vagyis ami azt illeti, leginkább Franciaor- pusztán peremvidékére szorult a társadalom-
szágban és Angliában a kapitalista társadal- nak, hanem materiális, individuális, testi érte-
mak társadalmi, politikai, állami megszervezõ- lemben kirekesztetté vált. Jóllehet már a XVII.
désének kora. A kapitalizmus fokról fokra át- század elõtt is a kizárás négyszeres rendsze-
itatja az államok és a nemzetek szerkezetét. rének (munka, család stb.) elszenvedõje volt,
Efféle társadalomban valóban lehetetlen és el- az õrült azelõtt eléldegélhetett a többiek köré-
viselhetetlen a dologtalanok népes populációja. ben. A XVII. században azonban az új gaz-
Mindenkire vonatkozott a munka kötelezettsé- dasági normák megjelenésével beköszöntött a
ge, szükségessé vált az emberek státuszának falak túloldalára szorított fizikai kirekesztettség,
meghatározása a munkaszervezetben elfoglalt az õrültek elzárásának korszaka. Arra minden-
helyük alapján, s ugyancsak elengedhetetlen- esetre érdemes felfigyelni, hogy a kizárás nem
nek bizonyult a vagyonkezelés ellenõrzése a az õrültet, mint olyant sújtotta: mindazon egyé-
családi, azzal pedig a társadalmi hálózat egé- nek tömegére vonatkozott, akiket nem lehetett
sze által. A gazdasági és a társadalmi kibonta- rászorítani a munkával kapcsolatos normák kö-
kozás eme formájában az õrült megszûnt meg- vetésére. Az õrült legfeljebb ezek eminens kép-
tûrt személy lenni. Nagyon is jellemzõ, hogy viselõjeként, vagy legalábbis a többiekkel
1620 és 1650 között számos olyan létesítmény együtt és velük egyidõben jött számításba.
jött létre Európában, amilyenekkel korábban Így jött létre nyugaton az elzárás módfelett
soha nem találkozhattunk a nyugati féltekén. különös rendszere. E rendszer nem elhanya-
Érdemes lehet szemügyre venni ezeknek a golható szociológiai fontossággal bír, hiszen ez
létesítményeknek mindjárt a földrajzi elhelyez- a mi szemünkben olyannyira eltérõ kategóriájú
kedését. Mindig a legnagyobb, csomóponti egyénekre alkalmazott eljárás igen jelentõs
városokban bukkantak fel, elõször Hamburg- számú embert érintett. Párizsban, amelynek
ban, majd Lyonban, Londonban, Párizsban. akkoriban 250000 lakosa volt, 6000 fõre tették
Ezeknek a létesítményeknek nem kizárólag az az elzártak számát. Elképesztõ szám.
õrültek bezárása volt a feladatuk, hanem álta- Hangsúlyozni kell aztán azt is, hogy az el-
lában véve azokat õrizték, akik dologtalanok zárás semmilyen tekintetben sem volt orvosi
voltak, nem volt sem mesterségük, sem saját jellegû. Az elzárást foganatosító létesítmények
megélhetési forrásuk, más szóval, azokat, akik nem vették igénybe orvosok szolgálatait; a leg-
teherként nehezedtek az õket táplálni képtelen csekélyebb erõfeszítéseket sem tették a
családokra: munkaképtelen rokkantak, a csa- nyomorékok gyógyítása, az aggok gondozása
ládi vagyont felélõ családapák, örökségüket el- vagy az õrültek normális életbe való visszave-
pocsékoló tékozló ifjak, kicsapongók, valamint zetése érdekében. Ha egyáltalán foglalkoztat-
prostituáltak voltak, egyszóval mindazok, akik tak orvost, akkor annak kizárólag az akkoriban
számára mai szókészletünkben az „aszociális” elterjedt betegségekre volt gondja. A bezárt
jelzõt tartogatjuk, és akik közös vonása az volt, embereket a legkevésbé sem tekintették beteg-
hogy gátjává, kerékkötõjévé váltak a társada- nek, úgy kezelték õket, mint akik képtelenek
lom korabeli gazdasági normák szerinti meg- beilleszkedni a társadalomba.
szervezésének. Megjelent egy lényegében gaz- Újabb fontos ismertetõjegye ezeknek az
dasági jellegû elzárás, amely akkoriban még intézményeknek, hogy miközben kívül estek az
nem vette tekintetbe az õrült egyediségét. Az egészségügyi szabályozások hatókörén, a
õrült annyiban és csakis annyiban képezte az munkakényszer elõírásai nagyon is vonatkoz-
elzárások tárgyát, amennyiben beletartozott a tak rájuk. Ezeknek az embereknek egyetlen kö-
kapitalizmus gazdasági és társadalmi meg- telezettségnek kellett eleget tenniük, nevezete-

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 65
sen el kellett végezniük egy bizonyos munkát, tyánoknak, a munkanélkülieknek, s ugyanígy a
aminek elvégzésére egyébként nem voltak prostituáltaknak, a libertinusoknak, vagyis a ja-
alkalmasak. A szóban forgó elzárást kellõkép- varészt morális megfontolásokból és munka-
pen jellemzi, hogy valamiképpen a munka vált képtelenségük okán fogva tartottaknak teljes
törvénnyé azok számára, akiket éppen munka- egészében visszaadta a szabadságát, más-
képtelenségük okán tartottak lakat alatt. Be- részt azonban mindazokat benn tartotta a kór-
csukták õket, mert kívül estek a munka világán, házban, ebben az elzárást mûködtetõ intéz-
de mihelyst megvalósult az elzárásuk, egysze- ményben, akiknél elmebetegséget állapítottak
riben bezárták õket a munka új rendszerének meg. Vagyis az elzárás alóli felszabadulás az
belsejébe. égvilágon mindenkire vonatkozott – az õrültek
Végül még egy vonás, amely nézetem sze- kivételével. Mi húzódott meg a Pinel által
rint jól mutatja a tárgyalt jelenség fontosságát: foganatosított intézkedések mögött, amelyek
ezek az elzárást foganatosító létesítmények néhány évvel korábban Angliában, néhány év-
egyidõsek és összefüggnek annak az intéz- vel késõbb pedig Németországban, majd szer-
ménynek a létrejöttével, amirõl sajnos annyi te Európában végbementek?
szó esett a késõbbiekben, s aminek lassanként A jelenség általános foglalata viszonylag
valamennyien az áldozataivá válunk. A rendõr- könnyen feltárható. A XVIII. század vége és a
ségre gondolok. A XVII. század elõtt Európá- XIX. század eleje másfajta sebességgel és
ban nem létezett tulajdonképpeni értelemben másfajta berendezkedés szerint kiépülõ kapita-
vett rendõrség, állami rendõrség legalábbis bi- lizmussal szembesült: immár az ipari kapitaliz-
zonyosan nem. Mûködött valamifajta városi mi- mus korszaka vette kezdetét. A születõben lévõ
lícia, ami az éjszakai nyugalom biztosítását, a kapitalizmus e típusa elsõsorban munkanél-
rablások és egyéb bûncselekmények megaka- küliek tömegeinek létezését igényelte, akik az
dályozását vállalta magára. Ám a rendõrség alkalmazottak bérpolitikájának szabályozására
mint az egyének állandó felügyeletének állami szolgáltak. Hogy a bérek a lehetõ legalacso-
kézben lévõ rendszere a XVII. század közepéig nyabbak lehessenek, hogy kordában lehessen
nem jelent meg. Franciaországban minden- tartani a bérköveteléseket, s következéskép-
esetre ugyanaz a rendelet hívta életre a rendõr- pen hogy a költségeket a lehetõ legalacso-
séget és az elzárás létesítményeit. Pompone nyabb szinten lehessen tartani, ahhoz arra volt
de Belliévre 1650-es ediktuma kezdeményezte szükség, hogy munkanélküliek nagy tömegei
mind az elzárás mind a rendõrkapitányságok álljanak rendelkezésre, amikbõl szükség esetén
intézményének létesítését. Ennek a rendõrség munkásokat lehetett toborozni, majd a szükség
által megtestesített újfajta, sem nem igazság- elmúltával visszaküldhették õket ugyanoda.
szolgáltatási, sem nem katonai, s nem is teljes Tökéletes tisztasággal és tudatossággal meg-
egészében politikai hatalomnak a léte hozzákö- fogalmazott igény volt a kor politikusai és vállal-
tõdött az éppen kialakuló- vagy kibontakozó- kozói elméjében a kapitalizmusnak ez a híres-
félben lévõ kapitalista társadalmi rácsozathoz, neves tartalékos hadserege, amirõl Marx is be-
s mindez olyan felügyelet igényének a meg- szélt. Ezért ezentúl nemhogy elveszítette volna
születéséhez vezetett, amely minden egyént a hasznosságát, de egyenesen kártékonynak,
munka normáiba való beilleszkedésének szint- veszedelmesnek bizonyult az elzárás XVII. és
jén vesz célba. XVIII. századi intézményhálózata által mûköd-
Az elzárás e rendszere Európában a XVII. tetett gépezet, amely felszívta a munkanél-
század közepétõl a XVIII. század végéig és a küliséget. A kapitalizmusnak nem csupán nem
XIX. század elejéig volt uralmon. Most azt kel- volt szüksége rá, de nem is kívánta a
lene kideríteni, miért ment végbe a XVIII. szá- fennmaradását. Így aztán megszüntették az el-
zad végén, 1790 és 1792 környékén (vagyis zárást mint gazdasági intézkedést, s a mér-
azokba az években, amelyekrõl egyfolytában hetetlenül különbözõ társadalmi kategóriákat
beszélek), egy második transzformáció, és mi- összevegyítõ masszív és totális elzárás helyébe
ben állt ez. Azok a történészek, akik oly kiemel- egy mindössze kettõs profilú kórházi rendszer
kedõ fontosságot tulajdonítanak az õrültek lépett: egyrészt az a kórházi rendszer, amely
1792-es, Pinel nevéhez fûzõdõ felszabadításá- arra szegõdött, hogy egybegyûjtse és a lehe-
nak, feltehetõleg figyelmen kívül hagyják a kö- tõségekhez képest gyógyítsa azokat, akik testi
vetkezõket: Pinel, Salpetriére õrültjeinek – leg- okok miatt képtelenek dolgozni; másrészt az,
alábbis a nõknek a – felszabadításakor egy- amelyik egybegyûjti azokat, akik nem testi, ha-
részt sokaknak, a nyomorékoknak, az aggas- nem ebbõl következõen olyan okok miatt kép-

66 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
telenek dolgozni, amiket nemrégiben pszicho- san az elmebeteggel, vagy inkább vele szem-
lógiaiaknak kereszteltek el, vagy ha így jobban közt, azt a személyt, aki korábban sohasem lé-
tetszik, ilyenekként tártak fel. tezett: a pszichiátert.
Létezik tehát a kórházi rendszer, ami nagy- Hiszen éppen ez az az érdekesség, amit e
ban különbözik az elzárás rendszerétõl. Az el- történet még tartogat. A XIX. század elõtt nem
zárás klasszikus rendszere lehetõvé tette mind- létezett a pszichiáterhez hasonlatos személy.
azok egybegyûjtését, akik szándékosan vagy Voltak persze orvosok, akik foglalkoztak az õrü-
szándéktalanul, testi fogyatékosság vagy gaz- lettel rokon jelenségekkel, a nyelv és a viselke-
dasági körülmények következtében nem dol- dés zavaraival, csakhogy soha nem támadt az
goztak. A klasszikus elzárás a munkanélküliség az ötletük, hogy az õrület kellõképpen speciális
felszámolásának nagyszabású rendszere volt. betegség volna ahhoz, hogy megérdemelné a
A kórházi szervezet XIX. században elkezdõdõ kizárólagos tanulmányozást, következéskép-
kiépítése egészen másként mûködik. Nemcsak pen valamilyen pszichiáterszerû specialista be-
hogy nem a munkanélküliség felszámolásáról avatkozását. Ezzel szemben a XIX. század-
vagy felszívásáról van szó, hanem azzal hom- ban, alighogy kialakult a kórházi intézményhá-
lokegyenest ellenkezõ a feladat: a lehetõ leg- lózat nagy kettõs rendszere, a szervi megbete-
magasabb szinten kell fenntartani a munkanél- gedésekkel foglalkozó és a pszichológiai klini-
küliséget. Ennek érdekében pedig elõször ki-
kák hálózata, máris létrejött a pszichiáter új-
szabadították a korábbi létesítményekben el-
sütetû társadalmi kategóriája is.
zárt embereket, azután létrehozták a kórházak
Nos, meglehetõsen hevenyészett formában
intézményrendszerét, ami magára vállalja a
így vázolnám fel az õrült személyének megvál-
gyógyítás feladatát, vagyis azt, hogy vissza-
tozását taglaló történetet. Meg kívántam mu-
helyezi a munka piacára, a munkanélküliség és
tatni, hogy bármennyire fejlett ipari társadalmak
a munka körforgásába mindazokat, akikrõl re-
legyenek is társadalmaink, az õrült számára
mélhetõ, hogy munkaképtelenségük merõben
idõleges jellegû. ugyanazt a réges-régi státuszt tartják fenn,
Ettõl a pillanattól kezdve és ezeknek az amelyet a XVII. században, a középkorban és
okoknak köszönhetõen váltotta fel a nem elme- a primitív közösségek körében egyaránt meg-
betegként kezelt õrültet az elmebeteg újdonsült találhatunk. Társadalmaink mindig alávethetõk
személyiségtípusa. Az elmebeteg mindig olyas- az etnológiai elemzésnek; a kitaszítások és be-
valaki, aki a kizárások elõadásom elején elem- fogadások játéka bármelyik társadalom eseté-
zett négyrétegû rendszere alapján áll elõ, ám ben megéri a szociológiai és az etnológiai le-
aki a kapitalista társadalom igényeinek követ- írást. Azonban a kapitalizmus új kritériumok, új
keztében megkapja a beteg státuszát, vagyis igények seregét hozta létre az õrült õsi
azét az emberét, akit gyógyítani kell, hogy etnológiai kirekesztésének alapzatán: társadal-
visszahelyezhetõ legyen a hétköznapi, normá- munkban az õrült ezért öltötte magára az elme-
lis, azaz kötelezõ munka körforgásába. A ka- beteg arcvonásait. Az elmebeteg, legalábbis az
pitalizmusra jellemzõ kizárási eljárások eme õrült személyének etnológiai történelmében,
sajátos modulációja rajzolta meg nyugaton az nem az õrület jelenségének végre-valahára fel-
elmebeteg egyedülálló arcélét, tehát az õrültét, fedett igazsága, csupán annak sajátosan ka-
aki már nem õrült, hiszen betegnek találtatik. pitalista változata.
És ugyanez a rendszer hívta életre, párhuzamo- Sutyák Tibor fordítása

M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM 67
Ö NARCKÉP, 1948

68 M I C H A E L F O C U A U LT: Õ R Ü L E T ÉS TÁRSADALOM
FÓRUM

KEREKI JUDIT – LANNERT JUDIT

A KORAI INTERVENCIÓ INTÉZMÉNYREND-


SZERÉNEK MAGYARORSZÁGI MÛKÖDÉSE1
A tanulmány a korai intervenció magyarországi rendszerét elemzi egy 2008-ban lezárt empirikus kutatás eredményeinek alapján, s
miközben rámutat az intézményes ellátás számos anomáliájára, nem feledkezik meg a jó gyakorlatra vonatkozó példák bemutatásáról
sem. Ismerteti a korai fejlesztés jelenlegi hazai rendszerében az ellátott populáció összetételét és ennek változásait, kiemeli a területi
egyenlõtlenségek szerepét, beszél a szûrés és a diagnosztizálás szerepérõl és problémáiról, áttekinti a különféle alkalmazott
terápiákat, jellemzi a korai intervencióban részt vevõ intézményeket és a bennük dolgozó szakemberek szerepét és kompetenciáit.
A rovat dialogikus, tudományos vitára serkentõ jellegének megfelelõen a szöveggel párhuzamosan közöljük a terület három
kiemelkedõ hazai elméleti és/vagy gyakorló szakemberének kommentárjait.
A szerzõk egyike, a tanulmány egy korábbi verziójával 2009-ben elnyerte az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán az év
legjobb szakdolgozatának járó Walter-Bachmann-díjat.

A korai intervenció Európában is viszonylag új aránt figyelembe veszik. Ez a változás össz-


fogalom még.MZS1, LEA1 hangban áll azzal a kialakuló elgondolással,
Azt mondhatjuk, hogy az új megközelítés amely a fogyatékossággal élõ embereket az
alapvetõen funkcionalista orvosi szemléletbõl „orvosi” modell helyett „társadalmi” modell kon-
nyit tágabb, holisztikusabb szemlélet felé, ahol textusába helyezi, ahol az egyén és környezete
a gyermeket, a családot és a környezetet egy- három szint, az organikus, a funkcionális és a

1 A tanulmány alapját az FSZK és az SZMM által megrendelt a Korai intervenciós központok fejlesztése címû program keretében
végzett kutatás adja, amelyet a TÁRKI-TUDOK végzett 2008 második felében. A kutatás zárójelentése letölthetõ itt:
www.fszk.hu, illetve a vezetõi összefoglaló itt: www.tarki-tudok.hu. A zárójelentés leadása után is folytatódott az adatok
elemzése, így az intézmények esetében kiegészítések és pontosítások történtek (így részben kisebb eltérések adódhatnak),
másrészt bizonyos területeken új eredmények is születtek, így a tanulmány újat is hoz.
MZS1 Mesterházi Zsuzsa: A kora gyermekkori intervenció fogalmat megelõzõ korai felismerés és korai fejlesztés gyakorlata és
fogalma az 1970-es évektõl alakult ki és terjedt el, Magyarországon is. Az egyik legismertebb hivatkozási alap: Speck, O.
(1973): Früherkennung und Frühförderung behinderter Kinder. In Sonderpädagogik I. Gutachten und Studien der Bildungsko-
mmission. Stuttgart, p. 111-150. – A hazai korai fejlesztõ gyakorlat jogszabályi feltételei legátfogóbban a „A Gyermek Jogairól
Szóló Egyezmény”-nek (ENSZ, 1989. november 2.) a Magyar Köztársaság részérõl történt ratifikálása (1990. március 14.) után
léptek hatályba. A korai fejlesztés tekintetében a magyar jogalkotás a következõ definíciót határozta meg: „A korai fejlesztés a
fogyatékos gyermek részére az óvodai ellátást megelõzõ idõben nyújtott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás.” Lásd
Szüdi János (1997): Korai fejlesztés. In Pedagógiai lexikon. Keraban Kiadó, Budapest. p. II/279; Mesterházi Zsuzsa – Balázs
János – Farkasné Gönczi Rita – Horváth Péter (2005): A fogyatékos kisgyermekek korai fejlesztése – a családok bevonása a
gyermek állapotának javításába. EU5-ös keretprogram, kutatási zárójelentés, kézirat, ELTE PPK, programfelelõs: Ritoók Pálné.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 69
szociális szint kölcsönhatásában jelenik meg. Ezeket a kérdéseket is tisztázandó, a Fo-
Eszerint a korai fejlesztésben végzett preven- gyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért
ció során nemcsak az egyén sérültségi állapo- Közalapítvány (FSZK) Korai intervenciós köz-
tát, pszichés funkcióinak, képességének szint- pontok fejlesztése c. programjának keretében a
jeit, hanem szociális környezetét is figyelembe Tárki-Tudok Zrt. által lebonyolított kutatás a
kell venni. A prevenciós és a fejlesztési munka kora gyermekkori intervenció teljes rendszeré-
hatékony egyesítése biztosíthatja a korai nek feltárására törekedett. Ehhez szükséges
fejlesztés eredményességét (Korai fejlesztés, volt a kutatás terepének, a korai intervenció
2005). rendszerének tisztázása is. A kutatás koncep-
A korai intervenció rendszere egyaránt érin- ciójának kialakításához és a kutatás tárgyának
ti az egészségügyi, az oktatásügyi és a szociá- körülírásához nagyban támaszkodtunk az
lis tárca területeit, ami egyben nagyon külön- ICSSZM-nek (Értékelemzési zárójelentés, 2005)
bözõ szemléletmódot, szervezeti és hivatásbeli a korai fejlesztés koncepciójáról készített anya-
kultúrát is jelent, s ezt a területek közötti koop- gára. Ez alapján az esélyteremtõ, esélyki-
eráció során figyelembe kell venni. Nehézséget egyenlítõ beavatkozások három, egymástól
okoz az is, hogy a korai intervenció még nem idõben, szabályozásban, finanszírozásban és
bevett fogalom, ezen a területen bizonyos termi- az intézményrendszer mûködése szempontjá-
nológiai bizonytalanság tapasztalható.LEA2 ból is jól elhatárolható szakaszra bonthatók,
A szakmán belül sincs feltétlen egyetértés ezek: a) a szûrés és a jelzés, b) a minõsítés és
abban, hogy mit értenek korai fejlesztés, korai a diagnosztizálás és c) az ellátások, a jutta-
intervenció vagy éppen rehabilitáció, habilitáció tások és a szolgáltatások. Ezt a folyamatot és
alatt.BS1 az egyes tevékenységek elemeit nevezzük ko-
A különbözõ szakmák által különfélekép- ra gyermekkori intervenciónak és ezt tekintet-
pen használt és az idõben is változó szakkifeje- tük a kutatás tárgyának.
zések nehezítik vagy nem is teszik lehetõvé a A 2008 második felében lebonyolított kuta-
fogyatékosságok egyértelmû elnevezését és tás egyik fõ eredményének az intézményrend-
besorolását.MZS2 szer feltérképezése és mûködésének feltárása

LEA 1 Lányiné Engelmayer Ágnes: A „még viszonylag új fogalom” meghatározásához: a gyógypedagógia több, mint 200 éves
múltjához viszonyítva, valóban viszonylag új, hiszen a XX. század 40-es, 50-es éveitõl kezdve jelenik meg széleskörû
kezdeményezésként az USA-ban és Európában, majd bizonyos késéssel hazánkban is a gyógypedagógia kompetenciájá-
nak a tanköteles koron innenre és túlra történõ kiterjesztése. Ha azonban a mától visszafelé gondolkodunk, akkor fél
évszázadnyi tapasztalat gyûlt már össze, és a „korai” elméleti és gyakorlati szempontból is a gyógypedagógia önálló
részdiszciplinája lett. Nemzetközi szakirodalma igen kiterjedt, már a 80-as években a kialakuló gyakorlatot elemzõ írások
jelennek meg. Ugyanígy a 80-as évektõl kezdõdõen egyre több és értékesebb publikáció jelenik meg a magyar
szakirodalomban is, érdemes lett volna ennek eredményeit a kutatás reflexiójába bevonni. Lásd Lányiné Engelmayer Á.
(1985): A korai gyógypedagógiai segítségnyújtás az értelmi fogyatékosok nevelésében és a korai intervenciós stratégiák
elõfeltételei, szervezési kérdései. In Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) A korai gyógypedagógiai segítségnyújtás az értelmi
fogyatékosok nevelésében. OPI, Budapest, p. 3–40.; Brack, U. D. (Hrsg.) (1986): Frühdiagnostik und Frühtherapie.
Psychologische Behandlung von entwicklungs- und verhaltensgestörten Kindern. Urban Schwarzenberg, München,
Weinheim.; Büchner, Ch. (1991): Heilpädagogische Früherziehung in der Schweiz. Situation, Perspektiven, Empfehlungen.
EDK, Bern.; Meisels, S..J., Shonkoft, J. P. (1992): Handbook of early childhood intervention. Cambridge University Press,
Cambridge, New York, Oakleigh.
LEA2 Lányiné Engelmayer Ágnes: A terminológiai bizonytalanság a gyakorlati terepen valóban megtalálható, miközben ezeknek
a fogalmaknak pontos, tudományos meghatározása a szakirodalomban fellelhetõ: Korai feltárás, korai diagnosztizálás,
korai segítõ beavatkozások különféle formái. Lásd Dupuis, G., Kerkhoff, W. (Hrsg.) (1992): Enzyklopädie der
Sonderpädagogik, der Heilpädagogik und ihrer Nachbargebiete. Stichwörter: Früherkennung, Früherfassung,
Frühberatung, Früherziehung, Frühtherapie. Marhold, Berlin.; Lányiné Engelmayer Á. (1997): Gyógypedagógiai szakszol-
gáltatás. In Báthory Zoltán, Falus Iván (szerk.): Pedagógiai Lexikon I. Keraban Kiadó, Budapest, p. 619–621.
BS1 Borbély Sjoukje: Szép, szép ez a tágabb bevezetés, de az itt megállapított tény, miszerint a fogalmak tartalma, – „korai
fejlesztés”, „korai intervenció” stb. – még bizonytalan, képlékeny, a bevezetõ után sehol nem kap hangsúlyt.
MZS2 Mesterházi Zsuzsa: A korai intervenció kérdésében érintett szakmák (különösen az orvosi, a pszichológiai és a
gyógypedagógiai szakma) saját szaknyelvet alakítottak ki, amelyek, természetüknél fogva, folyamatos változásban vannak.
Ez nemcsak érthetõ, hanem indokolt és szükséges is, mivel ezek a szakmák a fogyatékosságot és annak individuális
megjelenési formáit más-más nézõpontból vizsgálják. Az angolok angolul beszélnek, a japánok japánul. Ha szót akarnak
érteni, ismerniük kell legalább egyikük nyelvét. – A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak tartalmi és megnevezésbeli
eltéréseit (pl. a Betegségek Nemzetközi Osztályozása [BNO], a DSM-IV., vagyis a diagnosztikai kritériumok leírása, A
funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása [FNO]) a nemzetközi osztályozási rendszerek
eltérõen meghatározott nézõpontjainak alkalmazása magyarázza. A szakemberek feladata, hogy tájékozódjanak a
különbözõ aspektusú, de nem ellentmondásos fogalmi rendszerekben. A szakmai együttmûködésnek ez az egyik
kritériuma. Lásd Mesterházi Zsuzsa (2006): A (gyógy)pedagógiai diagnosztikai munkát segítõ alapfogalmak. In Zsoldos
Márta (szerk.) (2006): (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. OKM, FSZK, Budapest, p. 22–32. és 46–47.

70 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
tekinthetõ. Jelen cikk e kutatás eredményei Ugyanakkor a korai intervenció egyik célja
alapján a szûrés és a jelzés, a diagnosztika és éppen a prevenció, a gondok súlyosbodásának
a terápia szintjeinek elemzése mellett elsõsor- megelõzése. Ezért az érintett gyermekek száma
ban az ellátórendszer fõ jellemzõit mutatja be. annak fényében is változhat, hogy mennyire
tekintjük azokat is a csoport tagjainak, akiknél
csak valamilyen, késõbbi fejlõdési elmaradást
A KORAI INTERVENCIÓ RENDSZERE valószínûsítõ kockázati tényezõ mutatkozik, de
FEJLÕDIK, DE NAGYFOKÚ TERÜLETI a fogyatékosság nem, sõt annak gyanúja sem.
Ennek megfelelõen igen széles körben – a
EGYENLÕTLENSÉG TAPASZTALHATÓ megközelítéstõl függõen – változhat a rászorul-
tak száma.
A szakértõi bizottságok által szolgáltatott
AZ ELLÁTÁSRA SZORULÓK ÉS AZ ELLÁTOTTAK
hivatalos statisztika szerint 2007-ben mintegy
SZÁMA
2500 gyermek részesült korai intervenciós ellá-
Nehezen megválaszolható kérdés mind az, tásban otthon vagy intézményben.2 Ugyanak-
hogy hányan vannak a rendszerben, mind az, kor a kutatás eredményei azt mutatták, hogy
hogy hány gyermeknek kellene korai ellátás- ennél jóval több gyermek van a korai ellátó-
ban részesülnie.BS2 rendszerben. Az ellátott gyermekek létszámára
Az adatok becslésénél már az is gondot az adatok alapján becslést készítettünk.
okoz, hogy nincs konszenzus abban a tekintet- Feltételezve, hogy az eredeti korai intervenciós
ben, hogy melyik korosztály érintett. Az egész- intézményeket tartalmazó 150 tételes listánk
ségügy alapvetõen a 0–6 éves korosztályt megfelelõen tipizált (ez nem feltétlenül van
veszi alapul. A közoktatási törvény a korai fej- így): az intézménytípusonként kapott átlaglét-
lesztés szempontjából a 0–5 éves korosztályt számot beszoroztuk a teljes lista intézmény-
tartja érintettnek. Ugyanakkor, ha valaki három számaival típusonként. Így az eredmény mint-
éves kortól óvodába kerül, õ már nem vesz egy 6458 gyermek 2007-re. A szülõi adatbázis3
részt korai fejlesztésben, további ellátása az alapján azt mondhatjuk, hogy a szülõk átla-
óvodai nevelés részét képezi. (A kutatás a gosan 1,4 intézménybe viszik a gyermekeket.
megrendelõ kérésére a 0-6 éves korosztályt te- A halmozódás kiszûrése érdekében a kapott
kintette célcsoportnak.) létszámot elosztottuk ezzel a számmal, így
Nemcsak a korosztály meghatározása, ha- 4613-at kaptunk. Ugyanakkor vannak olyan
nem az érintettség megállapítása is gondot nagy létszámú intézmények, amelyek nem ke-
okoz. A fogyatékosság ténye nem mindig nyil- rültek az adatbázisba, ez mindenképpen felfelé
vánvaló, ez egyrészt korcsoportonként is válto- alakíthatja a létszámot. Durva becsléssel azt
zó prevalenciájú, hiszen egy csecsemõnél ne- mondhatjuk, hogy 2007-ben mintegy 6000
hezebb pontos diagnózist megállapítani, mint gyermek láthattak el a korai intervenciós intéz-
idõsebb korban, ahol a tünetek már egyértel- ményhálózatban (lásd 1. táblázat). A védõnõk
mûek.LEA 3 szerint az arra rászorulóknak országosan csak

BS2 Borbély Sjoukje: A számadatokon nincs mit vitatkozni, ezek feltehetõleg konkrét információkon alapszanak (az
intézményekben meglévõ adminisztratív adatok, az ott dolgozók pillanatnyi vélekedései stb.). Tapasztalatból tudom azon-
ban, hogy ezek az objektívnek látszó adatok is bizonytalanok, képlékenyek lehetnek. Értelmezés kérdése még az a
látszólagos tény is, vajon „jár-e” egy gyermek fejlesztésre vagy nem. Elõfordulhat, hogy az õt ellátó intézmény szerint „jár”,
legfeljebb vagy csak ritkán, vagy alig „jár be”, az érintett szülõ viszont úgy tudja, hogy õ csak „benézett”, s ha kedve tartja,
illetve ideje vagy pénze van, újra benéz majd. Az is elõfordulhat, hogy a „cég”, amely õt nyilvántartja, nem ad lehetõséget
a rendszeres fejlesztésre.
LEA3 Lányiné Engelmayer Ágnes: A korai diagnosztizálásban kétségkívül vannak életkorspecifikus incidencia- eltérések (más
életkorban van a legnagyobb esélye például az autizmus, az ADHD, vagy az értelmi fogyatékosság felismerésének). De
ezen kívül a kóroki tényezõ és a fogyatékosság típusa is befolyásolja ezt. Vannak születéskor azonnal felismerhetõ
kongenitális anomáliák, szindrómák, amelyek közül a legtöbbrõl meglehetõsen nagy biztonsággal lehet tudni, hogy milyen
fogyatékossággal járnak vagy nem járnak együtt. Ugyanakkor a korai organikus agysérülések csak mint rizikótényezõk
vehetõk figyelembe. A késõi tüneti kép változatos, a korai állapot biztos predikciót nem tesz lehetõvé. Lásd Vekerdy-Nagy
Zs. (2008): Az egészségügyi ellátás sajátosságai értelmi fogyatékos gyermekek és felnõttek körében. In Bass L. (szerk.):
Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest,
p. 21–51.
2 A szakértõi bizottságok szolgáltatnak ilyen jellegû adatokat az OKM-nek, ez az adatbázis ugyanakkor nem tartalmazza a
hasonló profilú szociális vagy egészségügyi intézmények adatait.
3 A szülõket anonim módon, közvetítõ intézmények (PIC/NIC, szakértõi bizottságok és korai fejlesztést végzõ intézmények)
segítségével kerestük meg. 830 szülõ válaszolt postai kérdõív útján, 130 érintett szülõt pedig a Babanet portálján
elhelyezett on-line kérdõívvel értünk el.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 71
mintegy 66%-a részesül ellátásban. Ha a nagyobb az egy intézményre jutó ellátottak
védõnõk által feltételezett megyénkénti ellátási száma (142). Ugyanakkor az intézmények közt
arányokat vesszük, akkor azt kapjuk, hogy nagy a szórás a létszámban, ami szintén
2007-ben országosan 5663 gyermek kapott utalhat az intézményszerkezet kiforratlansá-
korai intervenciós ellátást. Ez szinte meg- gára, illetve elaprózottságára.
egyezik az intézményi adatbázis adatai alapján
készített becslésünkkel. Ezek alapján azt TERÜLETI EGYENETLENSÉGEK
mondhatjuk, hogy jelenleg mintegy 9-10 ezer Ha a KSH 2001-es népszámlálása alapján a
hat év alatti korai ellátásra szoruló gyermek van 0–4 éves korú népesség megyénkénti meg-
(feltételezve, hogy a védõnõi becslés az el nem oszlását összevetjük a védõnõk által 2007-ben
látottak arányát illetõen közelíti a valóságot), és fejlesztésre szorulónak ítélt és ugyanebben az
ebbõl mintegy 5-6000 gyermek kap intézmé- évben a megyei intézményekben ellátott 0–6
nyes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, éves korú gyermekek eloszlásával, döbbe-
mint amirõl a hivatalos statisztika tud, ugyan- netes képet kapunk. A gyermekek több mint
akkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan 50%-át Budapesten látják el (miközben itt a
gyermekek aránya.BS3 0–4 éves népességnek csak 14%-a lakik). Ez
A legnagyobb létszámot a koraifejlesztõ- még akkor is magas arány, ha beleszámítjuk a
központok látják el (38%), az egészségügyi halmozódást is). Baranya és Vas megye áll
intézményekben a vizsgált gyermekpopuláció még valamelyest jól az intézményes fejlesztés
33%-át találjuk, a bölcsõdékben pedig 18%-át. arányait tekintve. Ugyanakkor Hajdú-Bihar,
A koraifejlesztõ-központok esetében a leg- Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Heves és

Adatbázis Korai ellátó Átlagos ellátotti létszám a Prognosztizált Az ellátott gyermekek


intézmények mintánkba került 100 létszám (fõ) aránya az összeshez
összesen (db) intézmény adatai alapján (fõ) képest (%)

Ápoló-, gondozóotthon 15 20 299 5

Gyermekotthon 10 9 89 1

Bölcsõde 37 31 1140 18

Koraifejlesztõ-központ 17 142 2414 38

EGYMI, pedagógiai
szakszolgálat 31 14 425 7

Gyermekrehab.
Int., gyermekneurológia,
gyermekpszihiátria 40 52 2092 31

Összesen 150 Átlag: 43 6459 100

Halmozódással korrigált (a szülõi adatbázis alapján átlagosan


1,4 intézménybe viszik a gyerekeket, ezzel osztottuk a kapott létszámot) 4613

Megjegyzés: Az adatbázis nem tartalmazza a Szt. János Kórházban mûködõ Fejlõdésneurológiai osztály évi 500-as, és
a Dévény Anna Alapítvány szintén évi 500-as esetforgalmát.
Forrás: Intézményi adatbázisok, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

1. táblázat: Becslés a korai fejlesztésben részesülõk számáról és arányáról


(intézményi adatbázis alapján, 2007)

BS3 Borbély Sjoukje: Mit ér a becslés? A tanulmány szerint a becsléshez alapot szolgáltató intézmények a szakértõi bizottságok
és a védõnõi hálózat voltak. A becslés alapja is becslés tehát. A kutatók becslése szerint a megnevezett intézmények a
leginkább illetékesek abban, hogy felbecsüljék a korai fejlesztésben részesülõk számát. Mivel azonban a korai
fejlesztésben részesülõk nagy százaléka az ellátását nem ezekben az intézményekben kapja meg, az én becslésem
szerint az így kapott adatok csak hiányosak lehetnek.

72 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
1. térkép: A védõnõk szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztõ
intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0–4 éves népesség aránya megyénként, 2007 (%)
Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, intézményi és védõnõi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az intézmé- (Csongrád, Baranya, Vas) központjaiban találni


nyes fejlesztés arányaiban elmarad attól a érzékelhetõbb kínálatot.LEA 4
szinttõl, amire e területeken a rászoruló gyer-
mekeknek szükségük lenne. A legnagyobb el- BÍZTATÓ JELEK
látási gondokat az észak-magyarországi régió Ugyanakkor vannak bíztató jelek is, hiszen a
mutatja, amelynek megyéi szinte minden mu- korai ellátórendszer kínálata évrõl évre bõvül,
tatóban alatta vannak az országos átlagnak. Az dinamikus fejlõdést tapasztalunk. Mintegy 100
is jól látható (lásd 1. térkép), hogy a Budapest korai intervenciós intézmény adatai alapján
környékén lévõ megyékben egy nagy körben a megállapítható, hogy a korai ellátásban részt
korai fejlesztés kínálata alig látszik, ami minden vevõ gyermekek száma évrõl évre nõ, mintegy
bizonnyal Budapest „elszívó” hatásának tud- 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007
ható be. Az ország határainál lévõ megyék között (lásd 2. táblázat). Az egy intézményre

Év Összesen Átlaglétszám Szórás

2005 3441 35 83,04

2006 3808 39 98,46

2007 4147 42 108,70

2008. januártól augusztusig 3730 38 105,60

Forrás: Intézményi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

2. táblázat : Az intézményes korai fejlesztésben részesülõ gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján

LEA4 Lányiné Engelmayer Ágnes: A területi egyenetlenség vonatkozásában a TÁRKI-kutatással nagyrészt megegyezõ helyzetet
talált az a nagy volumenû empirikus kutatás is, amely az értelmi fogyatékos emberek magyarországi helyzetérõl számol
be.. Lásd Bass L. (szerk.) (2008): Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon.
Kézenfogva Alapítvány, Budapest.
Nem biztos, hogy ugyanilyen egyenetlenségeket kapnánk, ha fogyatékossági típusok szerint vizsgálódnánk, mert például
a siket kisgyermekek korai ellátása erõsen kötõdik a siketek iskoláihoz, és ezek lefedik Magyarország nagy régióit. Itt tehát
a Budapest-centrikusság nem olyan kifejezett. Vak kisgyermekek ellátása esetében azonban a Budapestre koncentráló
jelleg még erõsebb.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 73
jutó átlagos gyerekszám is nõtt, ugyanakkor a rendszer a szolgáltatások bõvülésével, a peri-
szórás is 30 százalékponttal nõtt, ami egyszer- natális és a neonatális centrumok megjelené-
re utal a rendszer bõvülésére és szétaprózódá- sével és a diagnosztika fejlõdésével korrigál
sára. valamit ezen az egyenlõtlenségen. Az öt éves-
A szülõi adatokat elemezve azt mondhat- nél idõsebb gyermekek nemcsak késõbb ke-
juk, hogy a korai intervenciós szolgáltatások rültek be a rendszerbe (átlagosan 20–30 hóna-
iránt további jelentõs kielégítetlen kereslet mu- pos életkor között), de a bekerülés ideje az
tatkozik. A szülõk többsége (a szolgáltatást anyák iskolázottságának függvényében is igen
igénybe vevõk 62%-a) azt jelezte, hogy min-
eltérõ. A kisebb, a megkérdezés idején három
denképpen igénybe venné többször is a korai
évesnél fiatalabb gyermekek esetében viszont
ellátó szolgáltatást, további csaknem 14% pe-
korábban (10 hónapos korban) kezdõdik el a
dig igénybe venné, ha anyagilag megenged-
korai fejlesztés, ráadásul jóval kisebb egyenlõt-
hetné magának.BS4
A kutatás eredményei azt igazolták, hogy lenséget tapasztalhatunk az iskolázatlanabb és
az iskolázott szülõk gyermekei elõnyben van- az iskolázottabb anyák gyermekeinek bejutási
nak hátrányosabb helyzetû társaikkal szem- esélye között (lásd 1. ábra). Ez arra utal, hogy
ben. Az egyik ilyen egyenlõtlenségi dimenzió a a rendszer nemcsak hatékonyabban szûr és
korai ellátásba kerülés ideje. Az iskolázottabb jelez, hanem egyre inkább képes elsimítani a
szülõk gyermekei általában korábban kerülnek probléma idõben való felfedezésében meglévõ
az ellátásba, mint az alacsonyabb iskolai vég- egyenlõtlenségeket, s ebben a perinatális és a
zettségûekéi. Ugyanakkor úgy tûnik, hogy a neonatális centrumok hatékony mûködése és

35

30

25
x
x
20

15

10
x
5

0
0–3 3–5 5 felett

nyolc általános szakmunkás x érettségi felsõfok


vagy kevesebb

Megjegyzés: A függõleges tengely mutatja, hogy hány hónapos korában kezdték fejleszteni a gyermeket, a vízszintes
tengelyen pedig a gyermek jelenlegi életkora (év) látható. A pontok csak szemléltetésül vannak összekötve.

Forrás: Szülõi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.


1. ábra: Az elsõ fejlesztés ideje az életkor és az anya iskolázottsága szerint

BS4 Borbély Sjoukje: Bár tisztában vagyok azzal, hogy ez a kutatás csak egy elsõ nagyobb felmérés, amelynek révén az ún.
„koraiknak” csak néhány paramétere volt tisztázható, a szülõkkel kapcsolatban kifejezetten hiányérzetem van. Ha már
megkérdezték a szülõket a kutatók, (a tanulmány szerint arról, vajon járnának-e akár többször is), nem lett volna nagy
fáradság egy egyszerû, de ennél alapvetõbb kérdést is feltenni: vajon megfelel-e az ellátás az elvárásuknak, megkapják-e
a korai intervenció révén azt, amire szerintük szükségük van? A korai intervenció legnagyobb haszna a kommunikációs
lehetõségben van: a szülõ kérdezhet, a szülõ megjegyzéseket tehet, a szülõ kételkedhet önmagában, gyermekében és a
segítõ szakemberben egyaránt. Tudtommal éppen a kommunikáció területén a legnagyobb a bizonytalanság: nem minden
intézmény célozza meg a kompetens, együttmûködõ szülõt.

74 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
az orvostudomány fejlõdése egyaránt szerepet szemlélettel és módszertannal bíró hálózatá-
játszhat. nak kiépítésével lenne elérhetõ.
A szekunder prevenció a várandósság alatt
A szûrés és a jelzés általános jellemzõi elvégzett szûrõvizsgálatok segítségével a sú-
Szûrés alatt elsõsorban az életkorhoz kötött, lyosan rendellenes magzatok felismerését és a
kötelezõ szûrõvizsgálatokat értjük, amelyeket terhesség megszakítását jelenti.BS5
az egészségügy rendszerében végeznek. A Protokoll gondoskodik a megfelelõ szûrések
szûrés célja, hogy bizonyos rejtett betegségeket elvégzésérõl. Az orvosi törekvés alapvetõen az,
kimutasson, és az egyes betegségeket meg- hogy megelõzzék olyan gyermekek megszüle-
elõzõ kórállapotokat, illetve az azokra hajla- tését, akiknél komoly fejlõdési rendellenesség
mosító kockázati tényezõket felismerje. A szû- kockázata áll fenn.LEA6
rés rendszerének idõben három fázisát külö- A várandós nõ egészségének megõrzését,
níthetjük el, a fogantatás elõtti, a várandósság a magzat egészséges fejlõdését, a veszélyez-
alatti (a fogantatástól a megszületésig terjedõ) tetettség illetve a szövõdmények megelõzését,
és a születés utáni szakaszokat. A szûrés szo- megfelelõ idõben való felismerését a terhes-
rosan, elválaszthatatlanul összefonódik a jel- gondozás keretében a szülész-nõgyógyász
zési folyamattal, ami során a jelzõ személy a szakorvos, a védõnõ és a háziorvos együttmû-
problémát gyanítva további szûrésre, vizsgálat- ködése biztosítja.4
ra küldi a gyermeket, megnevezve azt az intéz- Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy
ményt, ahol a megfelelõ szakember a problé- a terhesgondozás rendszere átfogóan mûködik
mát beazonosítja. Tágabban értelmezve a jel- az egész országban. A válaszoló anyák 97%-a
zés tartalmát: a tájékoztatást, az információ- a várandósság alatt kisebb-nagyobb rendsze-
szolgáltatást is ebbe a folyamatba soroljuk, a rességgel eljutott a szülészorvoshoz kontroll-
folyamat részeként kezeljük.LEA5 vizsgálatra, s akik eljutottak, azoknak 65%-ánál
a védõnõ is megfordult. Ugyanakkor az utóbbi,
A FOGANTATÁS ELÕTTI ÉS A VÁRANDÓSSÁG fokozottabb figyelmet kapott szülõcsoport 11%-
ALATTI SZÛRÉSEK a jelölte meg, hogy a várandósság alatt senki
A fejlõdési rendellenességek megelõzésének nem vette észre a problémát, pedig utólag kide-
céljából korábban elsõsorban a szekunder pre- rült, hogy gondok voltak.
vencióra, azaz a várandósság alatti szûrõvizs-
gálatokra helyezték a hangsúlyt. Manapság SZÛRÉSEK A SZÜLETÉS UTÁN
egyre inkább elõtérbe kerül a primer prevenció, A születés után elvégzendõ szûrések rendsze-
azaz a rendellenességek kialakulásának meg- rérõl több jogszabály is rendelkezik.5
elõzésére való törekvés, ami a családtervezési A mi szempontunkból érdekes 0–éves kor-
és a modern genetikai tanácsadás egységes osztályra külön lebontásban is részletesen sza-

LEA5 Lányiné Engelmayer Ágnes: A „koraiban” nem elegendõ a minden, nem sérült gyermekre irányuló tömeges szûrés, hanem
a rizikótényezõk mentén végzett klinikai esetmunka is szükséges, rendszeres nyomonkövetéssel. A szûrés és az egyéni
klinikai esetmunka kombinációjával szûrhetõek ki a hibás pozitív és a hibás negatív minõsítések.
BS5 Borbély Sjoukje: Itt a kutatók elfelejtették megemlíteni azt, hogy bár az orvostudomány és a legtöbb szülõ szándéka valóban
egyértelmû, mégis: azokban az esetekben, amelyekben kimutatható a magzat betegsége, a végsõ döntést – vajon
elpusztítandó-e a magzat, vagy sem – a szülõk hozzák. Tudom, hogy ez az információ nem releváns arra nézve, amire õk
kíváncsiak voltak, de mégsem elhanyagolható, mégsem elhagyható. A sérült magzatok nem magától értetõdõen elvetendõk.
Egy másik alapkérdésnek is lehetett volna itt helye: mi indokolja végül a korai fejlesztést? Egy beteg gyermek megszületése
után, amikor az orvosok már megmondták a magukét, megfogalmazódhat a kérdés: szükséges-e, hogy a gyermek mielõbb
korai fejlesztésben részesüljön, vagy lehet-e ez a lehetõség megbeszélés tárgya? Egy olyan gyermek szülõje, aki nem kér
a kínált fejlesztésbõl, hibás-e, sérti-e a gyermeke érdekeit, amikor nem él a kínált gyógyítási vagy javítási lehetõséggel?
LEA6 Lányiné Engelmayer Ágnes: A genetikai tanácsadás azt hivatott biztosítani, hogy akár a jelenlegi terhességre, akár az
ismétlõdés kockázatára vonatkozó információkhoz juttassa a szülõket, akik egyedül jogosultak dönteni a terhesség
esetleges megszakításáról. Mindez befolyással van az egyes magzati korban diagnosztizálható rendellenességek inciden-
ciájának változására. Azonban „modern Taigetosznak” nevezhetõ, ha ez orvosi célkitûzéssé válik. „A WHO… ezt újabban
– mint az eutanázia speciális formáját – elutasítja, ez tükrözõdik a rendellens magzatok elpusztítását jelzõ teratanázia
kifejezésben is” (Czeizel E. [2004]: „…Eljutni a fejlõdési rendellenességek eufénikai megelõzéséhez…” A fogyatékosság
jelensége a genetikában. In Zászkaliczky P.–Verdes T. [szerk.]: Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság
jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE BGGYFK és KFPSZK, Budapest, p. 116.)
4 A terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM-rendelet melléklete tartalmazza a kezelõorvos által elrendelendõ szûrõ-
vizsgálatokat, így a genetikai tanácsadásra való beutalás kritériumát, illetve az igénybe vehetõ, ajánlott szûrõvizsgálatokat.
(33/1992. (XII. 23.) NM-rendelet a terhesgondozásról, 2. és 3. melléklet)

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 75
bályozzák az elvégzendõ szûrõvizsgálatokat, nek. Közép-Magyarországon 3 éves kor fölött
amelyek a testi fejlõdés, a pszichomotoros és a csökken az odafigyelés.
mentális fejlõdés, az érzékszervek, a mozgás- A védõnõkkel folytatott fókuszcsoportos be-
szervek és a beszédfejlõdés kontrollálására is szélgetésekbõl kitûnik, hogy nemcsak a felsze-
kiterjednek. A gyakorlat azt mutatja, hogy az relés hiányosságai, hanem a meglévõ eszkö-
általunk megkérdezett védõnõk a törvény ren- zök elavultsága is nehezíti a szûrési lehetõsé-
delkezéseit próbálják betartani, ám vannak te- geket, s e nehézségeket végsõ soron a megfe-
rületek, amelyek kevésbé ellenõrzöttek, s kor- lelõ finanszírozás hiányára lehet visszavezetni.
csoportonként is eltérést látunk a kötelezõen Ugyanakkor a szûrések megfelelõ szintû elvég-
elvégzendõ szûrések arányaiban. Egészében zését nemcsak a tárgyi felszereltség és a körül-
véve az érzékszervek mûködése tûnik a védõ- mények befolyásolhatják, hanem a hozzáértés,
nõk által legkevésbé kontrollált területnek. Va- a szakmai tudás szintje is.BS5
lószínûleg a probléma nehezebb észlelhetõ- Jelenleg a védõnõk körében az egyik legis-
mertebb szakmai segédanyag az a pszichomo-
ségén kívül az is szerepet játszik ebben, hogy
toros fejlõdés zavarainak felismerését és nyo-
gyanú esetén inkább szakorvoshoz irányítják a
mon követésének ismertetését tartalmazó mód-
gyerekeket. 3 és 5 éves korban az óvodai ne-
szertani levél (Büki et al., 2004), amely az
velésbe való bekapcsolódással összefüggés-
egészségügy új szemlélete szerint felújításra
ben megemelkednek a vizsgálati arányok. (Az szorulna, mint minden kétévente megújítandó
óvoda a gyermek 3. életévétõl kezdõdik, illetve protokoll. Biztató, hogy a közeljövõben megje-
az 5. életév az, amikor kötelezõvé válik.) Az el- lenik két új szakmai irányelv is, amely a szemé-
végzett szûrések arányát a tekintve a négyéve- szeti szûrõvizsgálatok és a hallásszûrõ vizsgá-
sek tûnnek a legelhanyagoltabb korosztálynak. latok gyakorlati alkalmazására fókuszál. Ez
A kétévesek esetében is találunk enyhe vissza- nagy segítség lesz majd a védõnõknek, hisz
esést, miközben az Értékelemzési zárójelentés éppen az érzékszervi szûrések azok, amelye-
szerint éppen 2 éves korban lenne érdemes ket legritkábban végeznek el, s ebben szerepet
egy komplex állapotfelmérést beiktatni a szûré- játszhat a régi (1983-as illetve 1995-ös) irány-
sek rendszerébe, hiszen ez az életév meghatá- elvek elavult tartalma.
rozó az idegrendszeri érési folyamatok fejlõdé-
sében. (Értékelemzési zárójelentés, 2005) JELZÉS A SZÜLÕNEK
égiós bontásban azt tapasztaljuk, hogy a szû- A szülõi válaszadók majdnem egyötöde elége-
rõvizsgálatok tekintetében a közép-dunántúli detlen volt a várandósság alatti jelzéssel, vagy
régió az, ahol a védõnõk általában a legmaga- azért, mert a várandósság alatt voltak ugyan
sabb arányban végzik el a szûréseket. Ugyan- problémák, de azokat senki nem jelezte szá-
akkor a közép-magyarországi területen, a Dél- mukra, vagy ha kaptak is jelzést, azt nem talál-
Alföldön (és néhány esetben az Észak-Alföl- ták kielégítõnek. Bár a megkérdezett szülész-
dön) jellemzõen alacsonyabb arányban szûr- orvosok szerint létezik tájékoztatási protokoll,

5 Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól többek között tartalmazza az újszülött egészséges
fejlettségét ellenõrzõ, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szûrõvizsgálatokra való jogosultságot is. (1997. évi
LXXXIII. törvény 10. § (1)) Az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet, illetve annak 2005-ös módosítása, a 67/2005. (XII. 27.) EüM-
rendelet a törvény értelmében meghatározza a betegség megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi
szolgáltatásokat és a szûrõvizsgálat igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Mellékletében tételesen felsorolja az életkorhoz
kötött szûrõvizsgálatokat (Melléklet a 67/2005. (XII. 27.) EüM-rendelethez I. fej.) A 49/2004. (V. 21.) EszCsM-rendelet a területi
védõnõi ellátásról külön is rendelkezik a védõnõ által elvégzendõ szûrõvizsgálatokról.
BS5B Borbély Sjoukje: Mirõl szól a védõnõk szaktudása? Tudtommal arról, hogy a gyermekek egészséges fejlõdését elõsegítsék
és bizonyos vonatkozásban ellenõrizzék. Az egészséges gyermek fejlõdésének mérföldköveit tanulják (számadatokkal
együtt), a kockázatokat (mi minden akadályozhatja a „normál” fejlõdést) szintén. Nem kell nekik szûrniük, csak tudniuk kell,
mik a fejlõdés fontos paraméterei, s mennyire lehet azok ütemét rugalmasan kezelni. A szakemberek részérõl még soha nem
volt sértõdés abból, hogy „feleslegesen” ajánlották volna a gyermekeket szakrendelõkbe, speciális szakemberekhez.
Úgy gondolom, hogy a védõnõk problémája nem elsõsorban abban áll, hogy nincs megfelelõ szûrõeszközük, hanem inkább
akkor jelentkezik, amikor a védõnõ nem tanulta meg eléggé megfigyelni a megfelelõen fejlõdõ gyermekeket sem (mit
jelentenek a csecsemõk és a kisded megnyilvánulásai, s hogyan alakulnak azok át, milyen kérdéseket tegyenek fel a
szülõknek stb.). Vagy ott lehet a probléma, ahol nehezen találják meg a hangot a szülõkkel. (A védõnõ szoronghat attól, hogy
azok haragudni fognak rá, amikor bizonytalanságát jelzi, és nem hivatkozhat egy fejlõdési skála eredményére sem.)
Egy – a szakmaisággal kecsegtetõ – fejlõdési skála azt a veszélyt rejti magában, hogy a védõnõ, a skálával a kezében,
elfelejti valódi szakmaiságát: elfelejt megfigyelni, mérlegelni, s elfelejti a családban talált egyéb tényezõk függvényében
értelmezni az adatokat.

76 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
úgy tûnik, ez nem egységes, valószínûleg fejlesztésben rejlõ lehetõségeket sem ismerik.
egészségügyi intézményenként változik. Ez Többek szerint az orvosok legtöbbje sajnos a
lehet az oka annak, hogy a szülés utáni jelzés csecsemõkori jelzésértékû tünetek felbukka-
illetve tájékoztatás tekintetében is megosztot- nása esetén még mindig azt a mára már elavult
tak a szülõk. A 60%-nyi válaszadó közül, akik- álláspontot képviseli, hogy az esetleges prob-
nél valamilyen perinatális károsító tényezõ de- lémák a gyermek életkorának elõrehaladtával
rült ki, 31%-ukkal a kórházban senki nem be- eltûnnek, vagyis a gyermek „majd kinövi a bajt”.
szélt arról, hogy milyen kockázatok adódtak a Az ellátó intézmények vezetõi közül többen
szülés közben vagy közvetlenül utána. A szülõk sérelmezik, hogy míg Nyugat-Európában be-
kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást vett, hétköznapi gyakorlat, hogy a gyermekor-
arról a kórházban, (leginkább a kórházi gyer- vos felír például logopédiai terápiát vagy moz-
mekorvostól), hogy hova forduljon.BS6 gásfejlesztést pácienseinek, és beutalja a gyer-
Ezeknek a szülõknek a túlnyomó többsége meket a területileg illetékes központba, nálunk
(85%) megfogadta a tanácsot, és felkereste a ez a fajta gyakorlat még egyáltalán nem mûkö-
javasolt intézményt vagy szakembert. Sokkal dik. Ahhoz, hogy ez a fajta eljárás meghonosod-
kedvezõbb a megítélése az információátadást jon, elsõsorban az orvosok teljes szemléletvál-
tekintve a perinatális vagy a neonatális centru- tására, tájékozottságára, valamint a védõnõk
moknak, ahová a koraszülött, kis súlyú, valami- aktívabb együttmûködésére lenne szükség.BS7
lyen rendellenességgel született vagy perina- A védõnõket a problémák felismerésében,
tális sérült babákat átszállítják. Az ide bekerülõ valamint a szülõk tájékoztatásában kulcssze-
gyermekek szüleinek mintegy 80%-át konkrét replõkként említik az ellátó intézmények ve-
információkkal látták el a további teendõket zetõi. A védõnõk azok, akik napi kapcsolatban
illetõen. kell(ene), hogy álljanak a családokkal, a gyer-
mekek születésétõl kezdve – otthonukban is –
A HÁZI GYERMEKORVOS figyelemmel kísérik a csecsemõk fejlõdését. A
határozott, szilárd szakmai alapokon álló vé-
ÉS A VÉDÕNÕ JELZÕ SZEREPE
dõnõi fellépés sok esetben megakadályozhatja
A házi gyermekorvosnak a sérült vagy lassúbb a kezdeti tünetek súlyosbodását, a felkészült
fejlõdésû gyermekek felismerésérében muta- védõnõ idõben jelezheti a gyermekorvosnak és
tott hiányosságai nemcsak a védõnõi, hanem a fejlesztõközpont munkatársainak is, ha a fel-
az intézményvezetõi és a szülõi fókuszcsopor- ügyelete alatt álló csecsemõ, kisgyermek fejlõ-
tos beszélgetésekben is visszaköszönnek. Az désében, viselkedésében rendellenességet ta-
intézményvezetõk egységesen képviselik azt a pasztal. Több intézményvezetõ azonban ki-
nézetet, hogy az újszülöttekkel, kisgyermekek- emeli, hogy sokszor a felelõsségteljes védõnõ
kel foglalkozó orvosok általában nem tájéko- is tehetetlen, ha a gyermekorvos nem veszi fi-
zódnak arról, miként ismerhetnék fel az eltérõ gyelembe jelzéseit, s a szülõ is inkább a házi
fejlõdésû gyermekeket, s a kora gyermekkori gyermekorvosra hallgat.LEA7, BS7

BS6 Borbély Sjoukje: Köztudott, s több vizsgálat ezt alá is támasztja, hogy az orvosok tanulmányaik alatt nem tanulnak a
pácienseikkel „bánni”, nem tanulják a megfelelõ kommunikáció alapszabályait, az orvos–beteg-kapcsolat pszichológiáját. A
szemléletüket – aminek alapján aztán a szülõket felvilágosítják vagy nem, tudható tényeket elhallgatnak vagy nem,
szimmetrikus kapcsolatra törekszenek velük vagy nem – a leginkább a családjukban szerzett attitûdök határozzák meg.
BS7 Borbély Sjoukje: Mi alapján írna elõ egy orvos logopédiai terápiát? Nem érdemes egy tanulmányban vegyíteni egy olyan
általános vélekedést, amely szerint „Nyugaton” minden jobb, mint itthon – ez esetben az orvos joga a logopédiai terápia
elõírásához (ami egyébként durva általánosítás és ebben a formában nem is igaz) – egy szintén nem eléggé alátámasztott
vággyal, hogy egy orvosnak több jogosítványa lehessen. Ami egy szakorvostól elvárható lenne, az az, hogy a páciensében
ne csak az „esetet” lássa, hanem az embert is, s mint olyan, a pácienst éppen olyan értékûnek tartsa, mint amilyennek saját
magát. S ehhez még csak szociális munkásnak sem kell elõléptetnie magát. Fõ, hogy a saját „dolgára” koncentráljon, vagyis
megfelelõ együttérzéssel vállalkozzon mindarra, ami az õ kompetenciája (pl. a szülõ felvilágosítása, „második szakvélemény”
lehetõvé tétele). És ami a kívánt tájékozottságát illeti: a gyermek továbbadása, továbbküldése ne a probléma „letudása”,
hanem érdembeli átadás legyen.
LEA7 Lányiné Engelmayer Ágnes: A koraiellátó-rendszer szereplõivel való szülõi kapcsolattartásról, annak idõbeli gyakoriságáról,
a szülõi elégedettség színvonaláról, a ezzel a kutatással összehasonlítható, szintén kutatásra támaszkodó további adatok
találhatóak a Kézenfogva Alapítvány már idézett felmérésében. Lásd Vekerdy—Nagy i.m., és Radványi K. (2008) Fejlesztés,
oktatás, iskolai karrier. In Bass L. (szerk.) Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl
Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, p. 75–100.
BS7 Borbély Sjoukje: Itt nem teljesen érthetõ, hogy melyik gyermekorvos nem veszi figyelembe a másikat, s mi itt a gond. Hiszen
sok intézmény és fejlesztést nyújtó központ saját orvosi konzulensekkel dolgozik.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 77
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉG tos, a diagnosztikus kategóriákat veszi alapul,
a diagnosztikához ellátási protokollt és finanszí-
Az általunk vizsgált gyermekpopulációt elõször rozást rendelõ rendszer. A diagnosztikán ala-
egészségügyi intézményben diagnosztizálják. puló ellátórendszerek mûködésének alapfelté-
Kezdetben az orvosi rehabilitációs tevékeny- tele, hogy standardizált, komplex diagnosztikai
ségnek még nagyobb szerepe van, mint a rendszer álljon rendelkezésre, s a diagnosztikai
gyógypedagógiai vagy a szociális segítségnek. kategóriákhoz rendelt fejlesztõeljárásoknak is
A szakorvosoknak a legtöbb esetben nincs is szakmailag minõségieknek kell lenniük, a fi-
információjuk az egészségügyön kívüli ellátás nanszírozási szabályokat pedig a diagnosztikai
lehetõségeirõl, ha mégis van, akkor nem biz- és fejlesztési protokoll ismeretében kell kialakí-
tos, hogy ismerik az utat, aminek végigjárásá- tani. Akkor adottak a korszerû ellátás feltételei,
val a gyermek a megfelelõ ellátásba bekerül- ha a különleges gondozás szükségleteinek
het. Az orvostudomány mellett ugyanakkor a vagy a rehabilitációs célú fejlesztésnek a felté-
pszichológia és a gyógypedagógia is kialakí- telrendszere konkrét, rendelet szabályozza a
totta saját diagnosztikai eszköztárát, amely szakemberigényt, az eszközellátást és az intéz-
esetünkben a komplex diagnosztikai tevékeny- ményi keretet a fejlesztés, a gondozás egyes
ségben jut érvényre. A komplex diagnosztikai szakaszaihoz rendelve. Finanszírozható ellátás
munka a konkrét egészségügyi szakellátást abban az esetben lehetséges, ha a fejlesztés
vagy gyógypedagógiai tanácsadást, korai fej- megbízható, komplex szakdiagnosztikára épül.
lesztést és gondozást – a személyes köz- A szakdiagnózishoz szükséges vizsgálati eljá-
remûködést igénylõ szolgáltatást – alapozza rásokat az egyes diagnosztikai kategóriákhoz
meg. A diagnosztikai vizsgálatok fontosságát rendelt szakmai protokollnak kellene tartalmaz-
nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a meg- nia, s a szakmai diagnosztikai protokollhoz il-
felelõ diagnózisra épülõ, minél korábban elkez- lesztett ellátási protokollhoz lehetne hozzáillesz-
dett kezelésben, terápiában, fejlesztésben rej- teni a finanszírozási protokollt. (Csépe, 2008)
lik az eljárás sikerességének kulcsa. Ahhoz,
hogy a pedagógiai vagy a szociális intézmény- DIAGNOSZTIKA AZ EGÉSZSÉGÜGYI
hálózatban a gyermek megkaphassa a megfe- INTÉZMÉNYEKBEN ÉS A SZAKÉRTÕI
lelõ szolgáltatást, a szakértõi bizottság komp- BIZOTTSÁGOKNÁL6
lex vizsgálatára van szükség, amelyet egy Már az egészségügyi intézményekben is adód-
gyógypedagógusból, pszichológusból, szakor- hat azonban a probléma, hogy az orvosok az
vosból álló team végez el. Az általuk készített esetek egy részében nem adnak vagy nem tud-
komplex diagnózis alapján a bizottság a gyer- nak pontos szakdiagnózist adni. Annál a 60%-
meket sajátos nevelési igényûvé nyilváníthatja, nyi szülõi válaszadónál, akinél a szülés lefolyá-
ami önmagában nem szakmai, hanem inkább sa alatt illetve közvetlenül utána komplikációk
jogi és finanszírozási kategória, ennek birto- adódtak, az esetek 62%-ában készült diagnó-
kában kaphatja meg az arra rászoruló gyermek zis. 24%-uknál egyáltalán nem készült diagnó-
a szükségleteinek megfelelõ ellátást, az õt zis, a további 14% pedig nem volt tisztában az-
ellátó intézmény pedig a gyermek alapján járó zal, hogy készült-e. Magyarázatot adhat a diag-
állami normatívát.BS8 nózis egy részének hiányára, hogy sok esetben
Az OECD országaiban az SNI-ellátásban nem vált közvetlenül ismertté a probléma, illet-
kétféle modell mûködik: az egyik a „részletes ve a pontos diagnózis felállításához további ki-
szükségletprofilra épülõ, fejlesztési területeket vizsgálásra volt szükség.
megjelölõ, eredményértékelõ, -követõ rend- A szakértõi bizottságok vezetõivel készített
szer”, amely magasan képzett szakemberigé- interjúkban elhangzottak alapján megállapítható,
nye, magas eszköz- és infrastruktúra-szükség- hogy a szakértõi és rehabilitációs bizottságok
lete miatt inkább a fejlettebb országokban mû- által használt diagnosztikus eljárások korszerût-
ködik. A másik, amely hazánkban is használa- lenek, gyakorlatilag egyik sincs engedélyezve.

BS8 Borbély Sjoukje: Amit itt a kutatók írnak, az csupán feltételezés. Jó lett volna, ha egy kicsit elgondolkodtak volna a siker
fogalmán: mi lehet a korai fejlesztés sikere? E kérdés megválaszolása még várat magára, és nagy dilemmának számít
szakmai körökben.
6 Az információkat részben a szülõi kérdõívekbõl, részben a szakértõi bizottságok körében végzett kiterjedt interjúk alapján
szereztük be.

78 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
Nem standardizálták õket, vagy ha igen, régen, a kifejezetten csak a korai diagnosztikában
és standardjuk már lejárt. Az egyik legelterjedteb- használt eljárások tárháza természetesen jóval
ben használt teszt, a Budapest-Binet az 1960-as kisebb, a csaknem mindenki által használt teszt
évekbõl való, a Brunet-Lézine az 1970-es évek- a Brunet-Lézine és a megfigyelés módszere.
ben készült, ám nincs megújítva. A MAWI na- Kilenc egyéb tesztet csak egy-két esetben jelöl-
gyon elavult, a HAWIK és a MAWGYI-R helyett tek meg. (A Popper–Szondi-tesztet, a Peabodyt,
vezették be újabban a WISC-4-et, amely jelenleg a Kiphard-féle skálát, a Budapest-Binet-tesztet,
az egyetlen jogtiszta, standardizált eljárás. A a Bender A-t, a Bayley-t, a Denver II-t, az Ore-
vizsgálat idõpontjában az intézmények fele hasz- gont, a DeGangi tesztet.)
nálta diagnosztikájában ezt az eljárást. Az egyre A vizsgálat során egyértelmûen bebizonyo-
nagyobb számban jelentkezõ, egyre összetet- sodott, hogy a szakértõi bizottságok munkájá-
tebb problémák diagnosztizálásához új eszkö- ban, a korai vizsgálati eljárások lebonyolításá-
zökre lenne szükség.BS9 ban nem lelhetõ fel egységes protokoll. Nem-
Ami az adatok alapján jelen pillanatban a csak a módszerek alkalmazásában, hanem
szakértõi bizottságok diagnosztikai tevékenysé- többek között a diagnózis megállapításánál, az
gébõl látszik, az az, hogy a 28 bizottság mun- SNI kategória tartalmi megfogalmazásánál, a
kája során összesen több mint 80 féle vizsgálati bejelentkezés módjánál, a vizsgálati eljárásnál
eljárást, tesztet, fejlõdési skálát alkalmaz. sincs egységes protokolláris megfeleltetés. Bár
Mindenki azzal mér, amit ismer, ami rendelkezé- készült a szakértõi bizottságokra nézve vizs-
sére áll, vagy amit meg tud fizetni. Természetesen gálati protokoll (2008 januárjától vezették be),
vannak olyan diagnosztikus módszerek, amelyek amely a szakértõi bizottságok szabályos mû-
a többség számára elfogadottabbak, vagy a ködésének bizonylati rendszerét, ill. az egyes
tapasztalatok alapján jól használhatónak minõ- kórképek leírását, kritériumait is tartalmazza
sülnek. Hat olyan diagnosztikus eljárás van, (Mesterházi et al, 2008), ezt a protokollt azon-
amelyet csaknem kivétel nélkül mindenki hasz- ban nem minden intézményvezetõ ismeri, vagy
nál. Ez a megfigyelés módszere, a Brunet-Lézine ismerik, de nem alkalmazzák. Az igazsághoz
(amit korai diagnosztikában csaknem mindenhol hozzátartozik, hogy ez a protokoll a ma is hasz-
használnak), a Budapest-Binet teszt, a Bender nálatos, korszerûtlennek mondott teszteket tar-
A, Bender B teszt és a MAWGYI-R intelligencia- talmazza, a korai diagnosztikára 1,5 oldalt szán,
vizsgálat. Látjuk, hogy ezeknek az eljárásoknak bár bõvíthetõ, hiszen igény van rá, s törekvés is
a fele a korszerûtlennek, elavultnak mondott mutatkozik új tesztek standardizálására, a
kategóriába tartozik. Az összes módszeren belül vizsgálati eljárások bõvítésére.MZS3, LEA7, BS10

BS9 Borbély Sjoukje: A kutatók által a teszthaszálattal kapcsolatban említett dilemmák kétségtelenül igazak, viszont az
interjúalanyok panaszáradata elfedi annak tényét, hogy tesztek révén szerzett (szám)adatok, illetve ezek hiánya nem
befolyásolhatja a kisgyermek jogosultságát a fejlesztésre. A korai intervenció indokoltsága a legkevésbé múlik azon, vajon a
gyermek könnyebben vagy nehezebben tesztelhetõ, hogy számadatokkal ellátva vagy anélkül kezdõdik-e a gondozása.
Ebben különbözik a korai fejlesztés a késõbbi intervenciós munkától. Kezdetben – csecsemõ- és kisdedkorban – a különféle
funkciók eredményei nem összegezhetõk egyetlen adattá, ahogyan ez késõbb az intelligenciahányadosban lehetséges. A
fejlõdés szenzomotoros szakaszában az értelmi képességek még nem kötõdnek egyértelmûen csak bizonyos funkciókhoz,
hanem különbözõképpen több funkcióhoz. Egy fejlõdési kvóciens kiszámítása sem ajánlatos, mivel a funkciók egyenetlen
fejlõdése fiatal korban jóval „természetesebb”, mint késõbb, s az eredmények kiszámítása irreális középértékhez vezethet.
Inkább annak van jelentõsége, hogy egyetértés legyen a különbözõ diszciplínákat képviselõ szakemberek között, vagyis
hogy az orvos, a mozgásterapeuta, a gyógypedagógus és/vagy a pszichológus mindannyian észleljenek bizonyos
eltéréseket, sajátosságokat vagy elmaradásokat a fejlõdésben. A fejlesztés mellett késõbb – kontrollvizsgálatok révén – a
gyermek fejlõdésbeli problémái már könnyebben lesznek megnevezhetõk, értékelhetõk. Ehhez járulhat hozzá a korai
fejlesztés elsõ szakaszában egy folyamatdiagnózis felállítása, annak felmérése, vajon melyek azok a tényezõk, amelyeket
hosszabb idõn keresztül megfigyelni vagy befolyásolni érdemes.
A problémát összefoglalva tehát: a gyermekek fiatal korában a korai intervenció minõsége nem függ olyan szorosan a fejlõdési
skálák korszerûségétõl, mint ahogyan a kutatók ezt feltételezik. A képességeket megbízhatóan felmérõ tesztekre nem ekkor,
hanem késõbb lesz szükség, kezdetben sokkal fontosabbak a szakembereknek a gyermeki fejlõdéssel kapcsolatos
fejlõdéslélektani tudása, megfigyelési készsége, szociális érzékenysége és kommunikációs képességei. Egységes teszthez
kötõdõ protokoll nem is kívánatos ott, ahol a dilemmák és a lehetséges irányok – amelyeket választani lehet fejlesztés címszó
alatt – még sokfélék lehetnek. Inkább a lehetséges intervenciós eljárások jobb kidolgozására lenne szükség.
MZS3 Mesterházi Zsuzsa: Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért
Közalapítvány, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2007-tõl meghirdetett 90 órás, akkreditált pedagógus-
továbbképzõ tanfolyam keretében a szakértõi bizottságokban és a nevelési tanácsadókban dolgozó szakemberek
(gyógypedagógusok, pszichológusok, fejlesztõ pedagógusok) felkészítést kapnak az egységes diagnosztikus gyakorlat
(ezen belül pl. a fent említett vizsgálati protokoll, illetve a WISC-4 teszt) alkalmazásának értelmezésére és elsajátítására.
Lásd Zsoldos Márta (szerk.) (2006): (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban,
szakértõi és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálathoz. OKM, FSZK, Budapest, CD-változat.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 79
A KORAI INTERVENCIÓS ELLÁTÁST stb.), s olyanok is, amelyek nem a korai diag-
nosztikában alkalmazott módszerek (Raven,
VÉGZÕ INTÉZMÉNYEK MAWI), s akadnak saját eljárások is (pl. Tu-
nyogi-féle komplex vizsgálat és fejlõdési teszt).
DIAGNOSZTIKA AZ ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEKBEN A leggyakrabban használt vizsgálati módsze-
rek gyakorlatilag a szakértõi bizottságoknál al-
Úgy tûnik, az egészségügyi intézményekben
kalmazott legnépszerûbb eljárások között is
folyó diagnosztikus tevékenység és a szakértõi
legelöl szerepelnek. Ezek pedig a megfigyelés
és rehabilitációs bizottságok komplex diag-
módszere (az intézetek fele említette), a 0–3
nosztikus munkája mellett a korai ellátó intéz-
éves korosztálynál illetve alacsony mentális
mények többségében is végeznek vizsgálato-
szinten használt pszichomotoros fejlõdési ská-
kat. Az intézmények válaszaiból kiderül, hogy
la, a Brunet–Lézine (35%-uk jelölte), és a vi-
amikor egy kisgyermek bekerül egy korai inter-
zuomotoros rendezési funkció szintjét mérõ, a
venciós ellátó intézménybe, ott az esetek na-
4–6 éves korosztálynál használt Bender A pró-
gyobb részében, nagyjából a 60%-ában saját
ba (az intézetek negyede használja).2626 Az
vizsgálatokat is végeznek. Az egészségügyi in-
tézmények mindegyikében (a gyermekrehabili- intézmények 10-20%-a említett olyan eljáráso-
tációs, a neurológiai és a pszichiátriai osztályo- kat, amelyeknek egy része bizonyos részké-
kon is) természetesen megvizsgálja szakorvos pesség-, képességterületek feltérképezésére
a gyerekeket, emellett fõleg gyógypedagógiai alkalmas, s inkább óvodáskorban vagy akár ké-
vizsgálatot végeznek. A koraifejlesztõ-közpon- sõbb használatosak (GMP, Sindelar, Peabody,
tok 80%-ában vizsgálnak (komplex diagnózist Frostig, Bender B). Más részük óvodáskortól
készítenek), gyakorlatilag csak ott nem, ahol a vagy óvodáskor végétõl, illetve különbözõ men-
központ a szakértõi bizottsággal egy intézmé- tális szinteken alkalmazható intelligencia-
nyen belül mûködik. Az intézmények 36%-a vizsgálat (Budapest-Binet, Snijders-Oomen,
egyfajta vizsgálómódszert használ, döntõen MAWGYI-R), illetve idetartozik még a Doll-féle
gyógypedagógiai eljárást, ez inkább a bölcsõ- (Vineland) szociális érettségi skála, amely 4-5
dékre és a pedagógiai szakszolgálatokra igaz. éves korig vagy alacsony mentális szinten al-
Azok közül az intézmények közül, ahol kizárólag kalmazható. A 10% alatti említési gyakoriságba
a hozott leletekkel dolgoznak, a fogyatékosok tartozó eljárások vegyesek. Szerepelnek közöt-
ápoló-, gondozóotthonai felülreprezentáltak. tük bébitesztek (Denver I., Denver II., Bayley,
A korai ellátóintézmények vezetõi összesen Popper–Szondi), óvodáskorban illetve késõbb
56 féle általuk használt diagnosztikus eljárásról a mentális képességek felmérésére használa-
tettek említést, amelyek döntõen a komplex tos eljárások (Színes Raven, Hiskey-Nebraska,
gyógypedagógiai, pszichológiai diagnosztika WISC-IV, HAWIK), részképesség-, képesség-
eszköztárába tartoznak. Úgy tûnik, a diagnosz- területek vizsgálatára alkalmas eljárások (DPT,
tikus eszköztár elég heterogén, megtalálhatóak GOH, PREFER, PPL, Inizan, Gardner, Edfeldt,
benne azok a vizsgálati eljárások is, amelyeket LAPP, Token, MSSST), de idetartozik a szen-
a szakemberek elavultnak, megújításra szorulók- zomotoros integráció minõségének megítélé-
nak mondanak (Budapest–Binét, Brunet–Lézine sére szolgáló DeGangi teszt vagy az autizmus

LEA8 Lányiné Engelmayer Ágnes: Szó esik ebben a fejezetben a korai diagnosztizálásban használatos tesztekrõl, ezek újabb
standardjainak hiányáról, de a csak mellékesen szereplõ megfigyelés, mint módszer több figyelmet érdemelne. A korai
fejlesztést megalapozó gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálatban, értékelésben, megismerésben a teszteknél nagyobb
szerepe van a beleérzõ megfigyelésnek, ami sokféle pszichés megnyilvánulásra irányulhat. Bár a megfigyelés eredményei
nem adnak számszerûsíthetõ eredményt, ám megállapításai könnyebben fordíthatók át az egyéni fejlesztési terv konkrét
feladatainak kijelölésére. A korai fejlesztés legfontosabb feladata segítséget adni a családi, a hétköznapi rutinokban és
életfeladatokban jelentkezõ nehézségek leküzdéséhez, a gyermek és a környezete közötti fejlõdést szolgáló interakció
biztosításához. Mindehhez pedig a teszteken túl éppen a – különösen a gyermek otthonában végzett – megfigyelés ad több
adatot.
BS10 Borbély Sjoukje: Mikor informatív egy vélemény és mennyire legyen részletes? A korai intervencióval foglalkozók körében
örökzöld téma ez. Általában úgy tartjuk, hogy egy vélemény akkor felel meg az elvárásnak, ha minden mondata új
információkat tartalmaz, s ha az információk együtt kongruens egységet képeznek. Fontos, hogy a vélemény egy
meghatározott kérdésbõl induljon ki és a kérdésben legyen benne a szülõk panasza, problémája. A véleményen belül a
konkrét információk a gyermek viselkedésével vagy teljesítményeivel kapcsolatosan csupán azt a célt szolgálják, hogy a
mondanivalókat érthetõvé tegyék, illetve illusztrálják. A vélemény tehát ne legyen jegyzõkönyv.
A felügyelõ szervek elvárásai miatt viszont szükség lehet arra, hogy a szakorvosok részletesen leírják saját vizsgálati
eljárásaikat, ami sajnos nem járul hozzá ahhoz, hogy a vélemény egészében könnyen érthetõ legyen.

80 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
sprektrumzavar feltérképezésére szolgáló ADI- nyekben mindenféle eljárást használnak ugyan
ADOS vizsgálati eljárás. (bébifejlõdési skálát, óvodáskortól alkalmaz-
Faktoranalízis segítségével közelítettük ható intelligenciavizsgálatokat, illetve iskolás-
meg annak megválaszolását, hogy a különféle korúak képességvizsgálatára alkalmas eljárá-
intézménytípusokban milyen diagnosztikus el- sokat), de jóval szûkebb a választható mód-
járások együttes alkalmazása jellemzõ. Három szerek választéka. Az egységes gyógypedagó-
jól elkülöníthetõ csoportba rendezõdtek az eljá- giai módszertani intézmények és a pedagógiai
rások. Az elsõ csoportban olyan jellegû vizsgá- szakszolgálatok által jellemzõen használt diag-
latok szerepelnek, amelyeket inkább az óvodás nosztikai eszköztár mutatja, hogy ezek az
korosztálynál illetve idõsebb korban alkalmaz- intézmények inkább a 3 évesnél idõsebb kor-
nak, akár az intelligenciavizsgálatokat tekintve osztállyal foglalkoznak, nehezebben nyitnak a
(Budapest–Binét, Snijders–Oomen), akár a ta- fiatalabb korcsoportok felé.
nulási zavar illetve veszélyeztetettség gyanúja
esetén alkalmazott részképesség-, képesség- TERÁPIA AZ ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEKBEN
vizsgáló eljárásokat nézve (GMP, Frostig, Pea-
body, Bender A, DPT, Sindelar). A második Nehéz képet kapni arról, mennyire illeszkednek
faktor vegyes eljárásokat tartalmaz, ebben a diagnosztikus módszerekhez a terápiás eljá-
bébifejlõdési skálák is szerepelnek (Bayley, rások. Mindenesetre ahhoz, hogy a használa-
Brunet–Lézine), óvodáskortól, illetve óvodás- tos terápiás módszerekrõl tájékozódjunk, meg-
kor végétõl alkalmazható intelligenciavizsgá- néztük, hogy az általunk felsorolt módszerekbõl
latok (Színes Raven, illetve MAWGYI-R), és az melyeket alkalmazzák a különbözõ intézmé-
iskoláskorúak vizsgálatára alkalmas, a vizuo- nyekben a fejlesztõ illetve a terápiás munka
motoros koordináció próbájaként ismert Ben- során. Összességében 55 féle eljárás haszná-
der B. A harmadik csoportba a 0-3 éves kor kö- latáról számoltak be az intézmények, és átlago-
zött alkalmazható Denver I. és a Denver II. fej- san kilenc különbözõ módszert, terápiát alkal-
lõdési szûrõtesztek kerültek. maznak munkájuk során, de nagy a szórás,
A korai fejlesztõközpontok diagnosztikai re- van olyan intézmény is, amely a megadott 34-
pertoárja a legszélesebb, benne minden kor- bõl 30 módszert használ. Az intézmények fele
osztálynak megfelelõ vizsgálati módszer, és a legfeljebb 7 különbözõ terápiával él, és tíznél
pszichés funkciók és képességek vizsgálatá- több különbözõ módszert nagyjából a negye-
nak bõ választéka szerepel (lásd 2. ábra). Ki- dük alkalmaz. A legszélesebb terápiás reperto-
emelhetõ még, hogy az egészségügyi intézmé- árral a koraifejlesztõ-központok dolgoznak, a

Ápoló-, Bölcsõde, Egymi, Gyermek-


gondozóotthon Gyermekotthon óvoda, napközi Korai fejlesztõ szakszolg. egészs.ügyi int. Egyéb
1

0,8

0,6

0,4

0,2

-0,2

-0,4

-0,6
ovis-képesség bébi-intelligencia Denver 1,2

2. ábra: Diagnosztikus eljárás-csomagok használata intézménytípusonként


Forrás: Intézményi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 81
nagyméretû intézmények mintegy 20-25 külön- ahol a védõnõk, mint tapasztaltuk, a gyógype-
bözõ terápiát használnak.BS11 dagógia területérõl vajmi kevés ismeretet
Az intézmények háromnegyed részében kapnak, a fogyatékossági területekrõl alig ta-
vállaltan a komplex gyógypedagógiai fejlesztés nulnak valamit, s a terápiás és a fejlesztõ mód-
és tanácsadás szemléletében dolgoznak. Az szerekrõl is keveset hallanak.) Ugyanakkor az
intézmények több mint felében elsõsorban is figyelemreméltó, hogy a babamasszázst so-
logopédiai terápiákat, az Ayres-módszert, a kan ajánlják, s ez az a módszer, amit a tovább-
hallás- és a beszédnevelést alkalmazzák. Az képzések során a védõnõk 7%-a el is sajátított,
eljárások másik népes csoportját azok az s egy részük alkalmazza is saját gyakorlatá-
eljárások képezik, amelyeket az intézmények ban. A védõnõk curriculumában szereplõ, tehát
több mint egyharmada, de kevesebb mint fele az általuk elvileg ismert Katona-módszert a
alkalmaz. Ebben a csoportban a gyógypedagó- védõnõk egyharmada szokta csak ajánlani.BS12
giai jellegû eljárások dominálnak, ezen belül is A legritkábban – a védõnõk kevesebb mint
fõleg az idegrendszeri sérüléseknél, illetve a sú- 10%-a által – ajánlott módszerek között a
lyosan, halmozottan sérült gyerekeknél hasz- vártnak megfelelõen a gyógypedagógiai jellegû
nálatos terápiák (Bobath módszer, Fröchlich- eljárások dominálnak.
féle bazális stimuláció, egészségügyi masszá-
zsok, gyógytorna, konduktív mozgásterápia, AZ INTÉZMÉNYEK MÉRETE ÉS SZAKEMBER-
fény- és hangterápia, zeneterápia, de szerepel ELLÁTOTTSÁGA
itt játékterápia, magatartás- és viselkedésterá- A korai ellátó intézmények8 átlagos mérete me-
pia is.) A harmadik csoportban elsõsorban a gyénkén igencsak szórt, a nagy létszámú intéz-
mozgásos jellegû terápiás eljárások dominál- mények elsõsorban Budapestre és Baranya
nak, ezeket az intézmények kevesebb mint megyére jellemzõek (lásd 3. táblázat).
egyharmada használja (Katona-módszer, látás- A sérültség jellegét tekintve azt találjuk,
fejlesztés, TSMT, alapozó terápia, hallástréning, hogy a gyermekek majdnem egyötöde halmo-
augmentatív kommunikáció, DSGM terápia, zottan sérült, 15%-a értelmi fogyatékos, illetve
HRG, pszichoterápia, gyógylovaglás, gyógy- mozgássérült. Magas még a mozgásfejlõdés-
úszás, fizikoterápia). Klaszteranalízis segítsé- ben elmaradtak aránya (17%), valamint a be-
gével végzett csoportosításban elkülöníthetõ szédfejlõdésben elmaradtak aránya (10%). Jó-
terápiás csomagként a Bobath-módszer, az val kisebb arányt képviselnek a látás-, vagy
Ayres-terápia valamint a hallás- és a beszéd- hallássérült gyermekek.
nevelés fordul elõ együtt, használata leginkább Az intézmények mintegy 80%-a önkor-
a bölcsõdékben jellemzõ, de az EGYMI-knél és mányzati fenntartású, zömében települési vagy
a pedagógiai szakszolgálatoknál is gyakori a megyei önkormányzat kezében van, de megje-
három módszer együttes alkalmazása. lent már a kistérségi társulási forma is. Mintegy
Jellemzõ képet mutat a védõnõk tájékozott- 10%-uk mûködik alapítványi formában, az egy-
sága a korai ellátást végzõ intézményekben al- házak jelenléte nem tûnik hangsúlyosnak.
kalmazott terápiákról. A védõnõk több mint fele Az intézmények felében az utóbbi években
ismeri és szokta ajánlani a beszédfejlesztést, a évente tíznél kevesebb gyermeket láttak el, ne-
logopédiát, a gyógytornát, a babamasszázst, a gyedrészükben pedig négynél is kevesebbet,
gyógyúszást, a baba–mama-úszást, illetve a ami azt jelenti, hogy átlagos méretük nagyon ki-
DSGM-terápiát. Tehát az elsõsorban egész- csi. Az intézményeknek az ellátott gyerekek
ségügyi terápiaként ismertek mellett egyedül a száma alapján durván 60%-a a kicsi kategóriá-
logopédia az egyetlen gyógypedagógiai fej- ba tartozik, tehát tíz gyereknél kevesebbet fej-
lesztõ, terápiás eljárás, amelyrõl többet tudnak. leszt, 10%-a pedig nagy, ahol ötvennél több
(Ennek gyökerei a képzésben is jelentkeznek, gyermeket fejlesztenek, miközben az intézmé-

BS11 Borbély Sjoukje: Nem igazán érthetõ, mit kerestek itt a kutatók, mire voltak kíváncsiak és miért. Pedig a kérdésnek lenne
létjogosultsága. Az elsõ, az illeszkedés problémáját felvetõ mondat után csak számadatok következnek, „képkeresés” nélkül.
A kutatók itt feltesznek egy kérdést tehát, anélkül, hogy információkat gyûjtenének a kérdés megválaszolásához.
BS12 Borbély Sjoukje: A babamasszázs nem sérülésspecifikus terápiás módszer, csupán kellemes, minden csecsemõnek
ajánlható élvezet. Érthetõ, hogy használják tehát, de a tanulmány szempontjából nincs jelentõsége az adatnak. És: hogyan
ajánlhatná egy védõnõ a Katona-módszert, amit csak neurológus ajánlhat?
8 Mintegy 150 intézménynek a kétharmada válaszolt. Kiugróan alacsony válaszadási arányt tapasztaltunk a pszichiátriák és a
kisebb alapítványok körében. Két nagy és neves intézet is hiányzik az adatbázisból, az egyikben viszont készült interjú.

82 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
Megye Átlagos Intézmények Gyermekek Ellátott gyerekek Intézetszám
intézményméret (fõ) száma (db) száma (fõ) arányában (%) arányában (%)

Budapest 100 23 2296 55,4 23,5


Bács-Kiskun 13 4 53 1,3 4,1
Baranya 91 4 365 8,8 4,1
Békés 13 6 79 1,9 6,1
Borsod-Abaúj-Zemplén 38 8 306 7,4 8,2
Csongrád 20 6 118 2,9 6,1
Fejér 8 5 41 1,0 5,1
Gyõr-Moson-Sopron 18 4 73 1,8 4,1
Hajdú-Bihar 32 3 95 2,3 3,1
Heves 5 4 20 0,5 4,1
Jász-Nagykun-Szolnok 15 3 44 1,1 3,1
Komárom-Esztergom 10 3 29 0,7 3,1
Nógrád 5 1 5 0,1 1,0
Pest 28 7 198 4,8 7,1
Somogy 13 5 63 1,5 5,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 5 47 1,1 5,1
Tolna 16 2 31 0,8 2,0
Vas 118 2 236 5,7 2,0
Veszprém 9 2 17 0,4 2,0
Zala 31 1 31 0,8 1,0
Összesen Átlag: 42 98 4147 100,0 100,0

Forrás: Intézményi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.


3. táblázat: A megyékben mûködõ intézmények átlaglétszáma, a megyékben
ellátott gyerekek összlétszáma a kérdõíves kutatás adatai alapján

nyek 30%-a közepes méretû (10-50 gyermeket jellemzi az intézmények felét. Az intézmények
fejleszt). valamivel több mint fele háromnál több gyógy-
A korai intervenciós ellátásban – ha az pedagógiai szakterülettel tudja lefedni az ellá-
intézményfüggetlen kompetenciákat nézzük – tandó gyerekek körét. Egyharmaduk kétféle
az intézmények elsõsorban gyógypedagógust kompetenciát tud felmutatni, egyötödükben
alkalmaznak, aztán gyógytornászt és konduk- egyszakos gyógypedagógusok dolgoznak. Oli-
tort, legkevésbé jellemzõ a rehabilitációs szak- gofrénpedagógus képzettségû szakember az
orvos és a DSGM-terapeuta. (Természetesen a intézmények kétharmadában, logopédus és
bölcsõdei gondozók is nagy létszámban van- szomatopedagógus 40%-ukban található. Tiflo-
nak jelen, de értelemszerûen õket specifikus pedagógus dolgozik a legkevesebb helyen, min-
intézményekben alkalmazzák.)BS13 den hatodik intézményben, szurdopedagógus
A 100 válaszoló intézményben 275 gyógype- és pszichopedagógus minden harmadik intéz-
dagógus dolgozik. Az ellátóintézmények 10%- ménybe jut. Két olyan intézmény van, ahol mind
ában nincs ilyen szakember (elsõsorban a szoci- a hat szakterületi gyógypedagógus elérhetõ.
ális és az egészségügyi intézményekben nincs), Eredményeinket intézménytípusokra le-
a másik véglet pedig a tíznél több gyógypeda- bontva azt látjuk, hogy szurdopedagógus, tiflo-
gógus foglalkoztatása, ami négy intézményben pedagógus és logopédus (továbbá DSGM-te-
fordul elõ. A tipikus az, hogy a korai ellátást rapeuta) jelenléte leginkább a koraifejlesztõ-
végzõ helyen egy gyógypedagógus dolgozik, ez központokra jellemzõ, (logopédust az egysé-

BS13 Borbély Sjoukje: Nem igazán érthetõ, mit keresnek a bõlcsõdei gondozónõk a speciális szakemberek között. Tapasztalatom
és tudásom szerint a gondozónõk nagyszerû nevelõk lehetnek és jó kivitelezõi bizonyos fejlesztõ foglalkozásoknak, de csak
speciális szakemberek irányításával dolgozhatnak specifikusan. Nekik nem az a dolguk, hogy a fejlesztési folyamatokért a
felelõsséget vállalják.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 83
ges gyógypedagógiai módszertani központok- ciális igényeihez, mennyire fedi le a szakérte-
ban is jellemzõen találunk), az oligofrén-, a szo- lem a fogyatékossági terület megkívánta ellá-
mato-, és a pszichopedagógus esetében nincs tási szükségletet. A válaszoló intézmények
az intézménytípusok között nagy eltérés.MZS4 adatai alapján elõször megnéztük, hogy az
Az intézmények közel 30%-a jelezte, hogy egyes fogyatékosságtípusok milyen súllyal je-
van munkaerõ-utánpótlási problémája. Ez szin- lennek meg a regionális ellátásban, s ez né-
te ugyanolyan arányban jellemzi a kicsi és a hány elgondolkodtató dologra irányította rá a
nagy méretû intézményeket is. Mozgásfejlesz- figyelmünket. Észak-Magyarország megkérde-
tõ szakembert illetve ápoló-gondozót tüntettek zett ellátó intézményeiben gyakorlatilag egyet-
fel a legtöbben, mint hiányzó, illetve nehezen len 0-6 éves korú hallássérült gyermeket talál-
betölthetõ munkakört. Többen megjegyezték tunk, a Közép-Dunántúlon pedig egyetlen hal-
azonban a kérdõívben, hogy az igazi probléma lássérült gyermeket sem (ugyanakkor dolgozik
nem az utánpótlás, hanem a státusz hiánya. szurdopedagógus a régió intézményeiben). A
Nincsen státusz szakemberre, illetve a nyugdíj- rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják,
ba vonulók vagy más ok miatt távozók helyét a hogy a megyék egyharmadában nincs látássé-
fenntartó nem engedi betölteni, ami problémát rült gyermek intézményes ellátásban. Ugyan-
okoz az ellátásban. Az általunk alkotott leter- csak érdekesség, hogy a Közép-Dunántúlon és
heltségi mutató szórása nagyon nagy. Van az Észak-Alföldön gyakorlatilag egy beszédfo-
olyan intézmény, ahol a vizsgált idõszakban gyatékos gyermeket sem látnak el az intéz-
egyetlen gyermek sem volt az ellátásban, így itt mények (az Észak-Alföldön egy logopédusi
a mutató értéke nulla, de van olyan is, ahol 28- kompetenciát jelölnek meg). Árnyalhatja a ké-
szor annyi gyereket láttak el, mint ahány szak- pet, ha az említett fogyatékossági típusok nem
ember dolgozik az adott helyen. A mutató átla- vezetõ tünetként jelentkeznek, s akkor ezek a
ga 4,37, azaz átlagosan ennyi gyermek jut egy gyerekek az intézmények létszámadataiban
korai fejlesztést, terápiát végzõ szakemberre. más fogyatékossági kategóriákon belül jelen-
Az intézmények negyedében legfeljebb egy nek meg, illetve, ha a terápiás ellátást külsõs,
gyermek jut egy szakemberre, és tíznél több szerzõdött munkatársakkal bonyolítják le. Ezt a
mindössze 5%-ukban (ami négy intézményt benyomást igazolja az az eredményünk is,
jelent). Az egyes intézménytípusokban dolgozó amely szerint a beszédfejlõdésben elmaradt
korai ellátást végzõ szakemberek átlagos gyerekeket ellátó intézmények 44%-ában nem
leterheltsége a koraifejlesztõ-központokban a találunk logopédust, s akad öt olyan intézmény
legnagyobb, és itt a legmagasabb a szórás ér- is, ahol vannak ugyan beszédfogyatékos gye-
téke is, azaz a koraifejlesztõ-központok között rekek, de szintén nem alkalmaznak logopé-
vannak a leterheltség tekintetében a legna- dust. A terápiás oldal felõl közelítve pedig azt
gyobb különbségek. A leginkább leterhelt mun- találjuk, hogy a logopédust nem alkalmazó
katársakkal mûködõ intézményben nagyjából intézmények 36%-ában zajlik beszédfejlesztés.
hatszor annyi gyerek jut egy szakemberre, mint Az érzékszervi fogyatékos gyermekek eseté-
a legkevésbé leterheltben.BS14 ben pedig az is adalékul szolgálhat a magya-
rázathoz, hogy õket valószínûleg a fogyatékos-
KOMPETENCIÁK ságtípusnak megfelelõ országos szakértõi és
Kérdés, hogyan illeszkedik a szakemberek rehabilitációs bizottságok látják el.BS15
képzettsége (különösen a gyógypedagóguso- Más fogyatékosságcsoportok esetében az
ké) az intézményekben ellátott gyermekek spe- intézménytípusok alapján próbáltuk elkülöní-

MZS4 Mesterházi Zsuzsa: A tanulmányban szereplõ gyógypedagógiai szakok elnevezése a 168/2000. (IX. 29.) kormányrendelet
alapján megváltozott. Eszerint a gyógypedagógiai szakok (majd a Bologna-rendszerû képzés bevezetésével 2006-tól:
szakirányok) neve: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia,
pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája. A tanulmányban döntõen a korábbi
elnevezések szerepelnek, azonban valószínû, hogy a vizsgálatba bevont gyógypedagógusok egy része már az új
elnevezésû és új képzési tartalmú szakokon szerezte meg diplomáját.
BS14 Borbély Sjoukje: Ezek az adatok – a terheltségbeli nagy különbségek – egyértelmûen arra utalnak, hogy még semmilyen
konszenzus nincs arra vonatkozóan, hogy mikor, s mikortól beszélhetünk korai fejlesztésrõl vagy intervencióról: arról, hogy
egy gyermek rendszeresen részesül-e benne vagy sem, arról, hogy egy szülõ megfelelõen el van-e látva gondolatokkal
és/vagy ötletekkel vagy sem. Fel kell tételezni, hogy az ún. ellátott gyermekek között nagyok a különbségek. Tudjuk, hogy
míg az egyik gyermek négyféle terapeuta heti órarendjében jelenik meg rendszeresen, addig a másik csak havonta bukkan
fel valahol, miközben „papíron” mindketten ellátottakként szerepelnek.
BS15 Borbély Sjoukje: Mibõl gondolják a kutatók, hogy az érzékszervi fogyatékos gyermekeket az õ fogyatékosságtípusuknak megfelelõ or-
szágos bizottságok látják el? Magyarországon attól, hogy egy gyermek nem, illetve alig lát vagy hall, még nem biztos hogy ez így van.

84 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
teni a kompetenciák jelenlétét. Az értelmi fo- a fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonai tudják
gyatékos gyermekeket ellátó intézmények az összes intézménytípus közül legkevésbé
12%-ában nem találunk oligofrénpedagógust. biztosítani a háromféle kompetenciát.BS16
Ugyanakkor, ha a súlyosan értelmi fogyatékos Az intézetek nagyjából 40%-ában találunk
gyerekeket nézzük, akkor számukra mindenhol 6 évesnél fiatalabb mozgássérült gyermeket,
megvan az oligofrénpedagógusi támogatás. valamivel kevesebb intézményben találunk
(Ezekben az esetekben meg kell jegyeznünk, olyan gyermeket, akinek mozgásfejlõdésében
hogy a tanulásban akadályozottak pedagógiája elmaradás mutatkozott. A mozgássérült gyere-
és az értelmileg akadályozottak pedagógiája kek ellátása megnyugtatónak tekinthetõ annyi-
szakos gyógypedagógusi jelenlét – ha ezeket a ban, hogy egy intézmény kivételével minden to-
végzettségeket az intézményvezetõk nem vábbi tud valamilyen mozgásfejlesztõ kompe-
azonosították az oligofrénpedagógusi kompe- tenciát biztosítani. Leginkább szomatopedagó-
tenciával – némileg módosíthatja ezeket az gust (az intézmények 70%-ában), de gyógytor-
adatokat.) Az intézmények 60%-a jelölte meg, nászt, konduktort, kevesebb DSGM-terapeutát
hogy halmozottan fogyatékos gyermekeket lát is találunk az intézményekben. Ahol jeleztek
el. Ha ezeknek a gyerekeknek az esetében a olyan gyerekeket, akiknek mozgásfejlõdési el-
három leggyakrabban érintett funkcióterület (az maradásuk van, ott az intézmények 12%-a nem
értelem, a beszéd, a mozgás) ellátottsági hátte-
tud biztosítani megfelelõ végzettségû szak-
rét nézzük, akkor azt találjuk, hogy a velük fog-
embert. Az intézetek nagyjából egyharmadá-
lalkozó intézmények 17%-ában nem található
ban látnak el autista gyerekeket. Elsõsorban a
oligofrénpedagógusi kompetencia, 52%-uk biz-
koraifejlesztõ-központok és a bölcsõdék vál-
tosít szomatopedagógust, és 60%-uk logopé-
lalják õket, de az egységes gyógypedagógiai
dust. (Az érzékszervi érintettséget ezeknek az
módszertani központok ill. a pedagógiai szak-
intézményeknek a 40%-a tudja lefedni a szur-
szolgálatok egy részében is biztosítják ellátá-
dopedagógusi kompetenciával, 26%-ukban
sukat. Az autista gyerekekkel foglalkozó intéz-
pedig foglalkoztatnak tiflopedagógust.) Az
intézménytípusokat tekintve megállapítható, mények gyakorlatilag csaknem 90%-ában fog-
hogy nincs olyan koraifejlesztõ-központ, ahol a lalkoztatnak oligofrénpedagógust, 40%-ában
halmozott fogyatékos gyerekek mellett ne len- pszichopedagógust és egyharmadában pszi-
ne oligofrénpedagógus, s közülük majdnem chológust. Csak két intézmény nem tud megfe-
minden intézmény biztosítja a szomatopedagó- lelõ szakembert biztosítani a rászoruló gyere-
giai és a logopédiai kompetenciát. Azt is hozzá kek számára.
kell tennünk, hogy a koraifejlesztõ-központok- Összességében a koraifejlesztõ-közpon-
ban találhatóak a legmagasabb arányban hal- tokra jellemzõ leginkább a megfelelõ szakem-
mozottan fogyatékos, értelmi fogyatékos és be- ber-ellátottság, ezekben az intézményekben
szédfogyatékos gyermekcsoportok. A többi in- fedik le leginkább a kompetenciák a fogyaté-
tézmény esetében árnyalhatja a képet, hogy kossági területek szükségleteit. Az ellátási ne-
más mozgásfejlesztõ szakember, terapeuta al- hézséget tehát nem a szakmai megfelelés
kalmazásával segíthetik az ellátást, illetve a lo- hiánya, hanem az a gond okozhatja, hogy
gopédus szakembert, mint ahogy már koráb- ezekben az intézményekben bizonyos sérült-
ban is láttuk, több esetben valószínûleg kívülrõl ségtípusoknál az egy gyógypedagógusra vetí-
próbálják biztosítani. Ugyanakkor látszik, hogy tett gyermeklétszám (így az értelmi fogyatéko-
a halmozottan fogyatékos gyermekek esetében sok esetében is) igen magas.BS17

BS16 Borbély Sjoukje: Nagyon kusza a kép, és nehezen érthetõ. Nem tudjuk, hogy a kutatók mennyire voltak tisztában azzal, hogy
az utóbbi 10–15 év folyamán a gyógypedagógus-képzésben történt változások nagy mértékben befolyásolták a képzéssel
közvetített kompetenciákat. Az új képzésben szakterületenként kompetensebbé váltak a gyógypedagógus-jelöltek, általános
kompetenciájuk viszont csökkent. (Csak nemrég vált egyszakossá a képzés, jelentek meg tanári és/vagy terápiás
specializációk stb.) Az idõsebb generáció gyógypedagógusai mind oligofrénpedagógusok is egyben, függetlenül attól, vajon
használják-e az egykor mindenki számára kötelezõ szakon szerzett tudásukat. Az akkori képzés pedig nem készített fel a
korai fejlesztésre, amit 10–15 évvel ezelõtt még csak ún. speciálkollégiumok keretén belül oktattak, a gyógypedagógus-
képzés egésze iskolaközpontú volt.
BS17 Borbély Sjoukje: Ez a helyzet szorosan összefügg azzal, hogy a koraifejlesztõ-központok többsége civil szervezetként jött
létre, éppen a fentiekben említett anomáliák miatt. (Máshol nincsen megfelelõ szaktudás, valódi segítség). Azzal a céllal
alakultak, hogy az állami szerveknél hatékonyabban, a célnak megfelelõ szakembergárdával dolgozzanak. Mivel anyagi
forrásaik bizonytalanok voltak és maradtak, most is csak úgy tudnak fennmaradni, hogy nagy számban vállalják a segítségre
szoruló gyerekeket (és szüleiket), hiszen a gyerekenként járó állami normatíva a legbiztosabb pénzforrás a legtöbb
koraifejlesztõ-központ esetében. Fennmaradásukért ezen kívül folyamatosan pályázniuk kell.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 85
Ugyanakkor a nagyobb méretû intézmé- Szintén érdekes az intézmények nyári nyit-
nyekre jellemzõ a nagyobb fajlagos mutató, va tartása. Az adatok alapján az intézmények
ami így nem feltétlenül a túlterheltséget, hanem harmada tart nyitva egész nyáron, 14%-uk
a hatékony mûködést is jelentheti (a nagyobb részleges nyitvatartást alkalmaz, de bevallásuk
méret több szakember együttes jelenlétét és a szerint fejlesztõ, terápiás szolgáltatást kínálnak
fajlagos költségek csökkenését eredményez- ekkor, egynegyedük viszont csak ügyeletet tart,
heti).LEA9 ám egy másik egynegyed egy-két hónapra be-
zár a nyáron. Jól látható, hogy az egészségügyi
AZ INTÉZMÉNYEK KLIENSORIENTÁLTSÁGA intézményekre jellemzõ az egész éves nyitva
Érdekes információkat ad az intézményekrõl, tartás, míg az oktatási jellegûek tartják magu-
hogy bevallásuk szerint csak 40%-uk akadály- kat a nyári szünethez (lásd 3. ábra).
mentesített9, másik 40%-uknál ez csak részben A szülõk átlagosan 1,4 intézménybe viszik
valósult meg, míg 15%-uk esetében egyáltalán korai fejlesztésre a gyermeküket. Legnagyobb
nem beszélhetünk errõl.MZS5 arányban a koraifejlesztõ-központok szolgálta-

Gyermekneuroló-
Ápoló-, gia, pszichiátria, Bölcsõde, óvoda,
gondozóotthon Gyermekotthon korai rehab. Korai fejlesztõ napközi Egymi, szakszolg.
100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0
%
nyáron zárva tartunk nyáron zárva tartunk csak részlegesen, csak részlegesen, a igen, ahogy egész
két hónapig egy hónapig fejlesztés nincs, de van fontosabb fejlesztése- évben, nyáron is teljes
titkári ügyelet ket ekkor is elvégezzük üzemben dolgozunk

3. ábra: Az intézmények a pluszszolgáltatások és a nyári nyitva tartás szerint, 2008


Forrás: Intézményi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

LEA9 Lányiné Engelmayer Ágnes: A gyógypedagógiai kompetenciák elemzésének egyik fontos szempontja természetesen a
fogyatékosság típusához illeszkedõ végzettség vizsgálata. Ez azonban akkor volna igazán jól értelmezhetõ, ha a szakos
gyógypedagógus-képzés tantervi tartalmai között megvizsgálnánk a korai intervencióra történõ felkészítést. Ezen a téren
vezetnek az érzékszervi fogyatékos, a mozgáskorlátozott és az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésére felkészítõ
szakok. Elõnyben vannak még az utóbbi években végzettek. De ennél még fontosabb volna azt elemezni, hogy a korai
fejlesztésben dolgozó gyógypedagógusok végeztek-e graduális képzésükre épülõen e témában intenzív pedagógus-
továbbképzés keretében legalább 120 órás felkészítést, hiszen ez részben pótolhatja az eredeti képzés hiányosságait. A
legfõbb problémának itt azt látom, hogy mindezek a képzési formák kevéssé biztosítják a „korai” munkához szükséges
gyakorlatot és a szupervízióval ellátott, egyéni esetkezelést.
9 Ennek akkor is van jelentõsége, ha éppen nem mozgáskorlátozottak az ott fejlesztett gyermekek, hiszen szemléletformáló
ereje lehet.
MZS5 Mesterházi Zsuzsa: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
2007. évi módosítása igen lényeges szemléletbeli változás szükségességét fogalmazza meg az akadálymentesítéssel
kapcsolatban is. Ennek lényege a közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférés megteremtésének kötelezettsége.
A közszolgáltatásokhoz információk, illetve kommunikáció útján lehet hozzájutni. Ezért a teljes körû (komplex) akadály-
mentesítés magában foglalja az épületek akadálymentesítésén túl az információkhoz való hozzáférést és a kommunikáció
lehetõségét is. Lényeges eleme ennek az értelmezésnek, hogy a fogyatékos embereket nem tekinti azonos szükségletû,
homogén csoportként. Ennek értelmében a különbözõ fogyatékosságú embereknek (látássérültek, mozgáskorlátozottak stb.)
más-más akadálymentesítési szükségleteik vannak. Lásd Pandula András (szerk.) (2009): Segédlet a közszolgáltatásokhoz
való egyenlõ esélyû hozzáférés megteremtéséhez. FSZK, Budapest.

86 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
tásait veszik igénybe (a válaszolók 26%-a, 212 intenzív ellátást, amire még szüksége lenne.
gyerek számára). Összesen 169 gyerek jár má- Ahol sok hátrányos helyzetû gyermekkel foglal-
sodik, 44 pedig harmadik helyre is. Leggyak- koznak, ott pedig az a vélekedés, hogy a korai
rabban Dévény Anna-féle DSGM-terápiára fejlesztésre szoruló hátrányos helyzetû gyere-
járnak második módszerként a családok. Ma- keket azért viszik el a szülõk óvodába, hogy
gánterapeuták (DSGM-terapeuta, konduktor, támogatást kapjanak, ám ekkor elesnek a korai
gyógytornász, gyógypedagógus stb.) szolgálta- fejlesztés lehetõségétõl, miközben ezeknek a
tásait a válaszadó szülõk 33%-a vette valaha is gyerekeknek a fele sajátos nevelési igényû.
igénybe. Közülük jelenleg kevesebb mint a fele, Van, ahol a korai fejlesztés határát 0-tól leg-
a populáció 15%-a vesz ma is igénybe ilyen alább 8 éves korig tolnák ki.BS19
szolgáltatást, átlagosan heti alig több mint 2 A rendszerben nagyfokú egyenlõtlensége-
órában (2 óra 3 perc). Általában minél elége- ket lehet tapasztalni mind terület, mind fogyaté-
detlenebb valamelyik szülõ a szolgáltatásokkal, kossági típus, mind a szülõk iskolázottsága
annál inkább viszi több intézménybe illetve ma- szerint. A gyermek további sorsát nagy mérték-
gánterapeutához a gyermekét.BS18 ben befolyásolja, hogy szülei mennyire tájéko-
Nemcsak a korai intervenciós intézmény- zottak, mennyire tudatosak, illetve hogy milyen
rendszerben való „mozgás” tekintetében nehéz anyagi háttérrel rendelkeznek. A családi háttér
kiigazodni, de az onnan kivezetõ út sem mindig és a területi egyenlõtlenségekbõl fakadó ha-
egyértelmû. Az 1993. évi közoktatási törvény tások pedig általában összeadódnak. Nagy kü-
értelmében a korai fejlesztés, gondozás 5 éves lönbséget tapasztalunk például a szülõknek a
korig tart, de több intézményvezetõ megfogal- gyermekeik jövõjét illetõ elképzelései terén. A
mazta: szükség lenne arra, hogy ez a lehetõ- 3–5 éves gyermekek szülei között az iskolázot-
ség kitolódjon. Van, aki azért gondolja így, mert tabbak szignifikánsan nagyobb arányban kép-
amint a gyermek kilép a korai fejlesztésbõl, s zelik el gyermekeik jövõjét integrált intézmény-
óvodába kerül, már nem kapja meg azt az ben (lásd 4. ábra). Ebben talán az is közreját-

nyolc általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsõfok


100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0
%
egyéb bennlakásos intézmény itthon, vagy naponta speciális intézmény, integrált intézmény
bevinni valahova (óvoda vagy bölcsõse)

4. ábra: A szülõk tervei 3-5 éves sérült gyermeküket illetõen


Forrás: Szülõi adatbázis, TÁRKI-TUDOK–FSZK.

BS18 Borbély Sjoukje: Ez a helyzet ismert dilemma a korai intervenció területén. Remélhetõ, hogy az intézmények idõvel képessé
válnak arra, hogy jobban együttmûködjenek, ezáltal ez a probléma is jobban kezelhetõvé válna.
BS19 Borbély Sjoukje: A valós helyzet még ennél is bonyolultabb, amióta a szociálisan hátrányos helyzetû kisgyerekek
felzárkóztatása államilag különösen támogatott feladattá vált. Ez a hagyományos „koraisoknak” azt jelenti, hogy bõvült a korai
fejlesztésre szorulók köre, ráadásul egyenlõtlenül, s hogy a kétféle feladat, a kétféle probléma nem könnyen
összeegyeztethetõ, kezelhetõ. Jelenleg kétféle korai fejlesztés létezik tehát, s erõs lobbizás lesz szükséges ahhoz, hogy az
organikus háttér miatt fejlõdésükben akadályozott gyermekek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az elsõsorban szociális
fejlõdésükben veszélyeztetett gyermekekhez képest.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 87
szik, hogy kevésbé érzékelik problémaként a lenne szükség, némely esetben elavult rende-
környezet meg nem értését, mint a kevésbé is- letek szabályozzák az ellátást. A prevenciónak
kolázott szülõk. kitüntetett szerepe kellene hogy legyen, s
ennek érdekében elengedhetetlen a hazai szû-
rõvizsgálatok egységesítésére és a megújítá-
ÖSSZEFOGLALÁS sukat célzó törekvés. Ezen kívül a jelentési kö-
telezettség szabályozása, az elsõdleges szûré-
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a ko-
si eredményekrõl való tájékoztatás is lényeges
rai intervenciós ellátás igen heterogén szerke-
zetû, mind az ellátottak számát, mind a szolgál- lenne. Ugyanakkor az eljárásokhoz a megfelelõ
eszközellátottságot is biztosítani kell, a pontos,
tatás minõségét tekintve.BS20
hiteles mérések érdekében szükség lenne az
A különbözõ szereplõk közötti kommuniká-
ció és kooperáció nem mindig megoldott, gya- elavult eszközkészlet lecserélésére, mint ahogy
kori a szerephalmozás is: szûrõ vagy diagnosz- a számítógépes hálózat megfelelõ kiépítése is
tizáló szereplõ is fejleszt, vagy korai fejlesztõ sürgetõ feladat, hiszen számítógépes hálózat
diagnosztizál.BS21 nélkül ma már nem elképzelhetõ egy rendszer
Így egyszerre jellemzõek a túlkínálat és a megfelelõ mûködése. A szûrési módszerek el-
fehér foltok. Kirívóan nagy az ellátottságbeli kü- sajátításához, illetve az eszközök használatá-
lönbség Budapest és a többi országrész között. nak megtanulásához azonban megfelelõ kép-
Ez gyakran azt is eredményezi, hogy a vidéki át- zésre lenne szükség.
láthatóbb kínálat transzparensebbé teszi a kli- A látott kép alapján megállapíthatjuk, hogy
ens útját, míg a fõváros hatalmas kínálata elho- ma Magyarországon a szakdiagnózist készítõ
mályosítja a rendszerben való kiigazodást.BS22 szakemberek a szakértõi bizottságokban és a
Így a kliens útja is változik a rendszerben, diagnosztizáló ellátó intézmények döntõ több-
attól függõen, hogy melyik országrészben, me- ségében nem standardizált, ám elavult, szerzõi
lyik szereplõnél lép be a rendszerbe. jogokat sértõ vizsgálati eljárásokat használnak.
A hazai korai intervenció rendszerében a Hiányzik az egységes diagnosztikai rendszer, s
szûrés, a jelzés szolgáltatásai egyenetlenül az egységes diagnosztikai eljárási protokoll.BS23
mûködnek. Az egészségügyi ellátásban a már A diagnosztikai szakvélemény alkotásánál
meglévõ protokollok bõvítésére és frissítésére a vizsgáló eljárások szakmai és jogtisztaságá-

BS20 Borbély Sjoukje: A tanulmány egy intézményrendszer jelenlegi mûködésének leírását ígérte, egy konkrét kutatás
összefoglalása által. Bármennyire örvendetes is a kezdeményezés, a buktatói is jól látszanak. Mindenki, aki valamilyen
szinten érintett a szóban forgó intézményrendszer mûködtetésében, tudja, hogy a rendszer miért és hogyan alakulhatott ki,
és lett olyanná, amilyenné. A 80-as, 90-es években – a kor kihívásának és a civil kezdeményezéseknek is engedve – az
állami feladatokkal megbízott intézmények és bizottságok (is) kénytelenek voltak a már kialakult helyzet után menni. A korai
fejlesztéshez való állampolgári jog és az ezzel járó új feladatkör a hivatalos szervek egyéb feladatai közé került tehát. A korai
fejleszés megszervezése, annak kiegészítése (ha a civil szervezetek révén alakuló kezdeményezések nem voltak
elegendõk), és a fejlesztés gyakorlatának nyomon követése (kontrollálása) hirtelen több intézmény feladatává lett, anélkül,
hogy ennek tartalma (milyen is legyen a korai fejlesztés, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szempontból nézve
egyaránt) megfelelõ hangsúlyt kapott volna. Ez az ellentmondásos kezdeti helyzet – amely szakmai körökben még most sem
rendezõdött el igazán – lehet felelõs a sok, egymással össze nem hasonlítható adatért, amivel a kutatók dolgoztak. Magyarul:
mindent korai intervenciónak nevezünk, ami egy 0-tól 6 éves gyermekkel az orvosi kezelésen kívül történik.
A kutatók, feltehetõleg értékektõl mentesen, objektíven, a leírás szintjén akartak vizsgálódni. Mivel azonban a tanulmány nem
tükrözi érdeklõdésüket az elõzmények iránt, sok minden összemosódhatott a számadatokban, s az értelmezések szintjén a
kutatók hangsúlyait láthatjuk.
BS21 Borbély Sjoukje: Ez a helyzet – az ún. szerephalmozás – csak a kutatóknak gond, a korai fejlesztõk gyakorlatában nem az.
Fontos, hogy ne az a gyógypedagógus részesítse kontrollvizsgálatban a gyerekekeket, aki rendszeresen fejleszti õket.
Kezdetben viszont nincs akadálya annak, hogy a gyermeket diagnosztizáló gyógypedagógus a gyermek fejlesztõjévé, vagy
terapeutájává váljon. Úgy tûnik, hogy a kiégés ellen is jó hatással van a munkakörök vegyítése, az egyes szakemberek
kompetenciájának kiszélesítése, a munkakörük változatossá tétele.
BS22 Borbély Sjoukje: Miért homályosítaná el a fõváros hatalmas kínálata a rendszerben való kiigazodást? A szülõk – véleményem
szerint – legyenek egyre inkább tudatos „megrendelõk”, igazi partnerei a szakembereknek. Eddig is megjelentek már
speciális füzetek, kiadványok azzal a céllal, hogy a szülõk tájékozódni tudjanak a „korais” területeken (pl. a Kézenfogva
Alapítvány kiadványai alkalmasak erre), s az internet is sokat segíthet. A vidéki kínálat transzparenciája megtévesztõ, a
látszólagos átláthatóság, egyértelmûség nagyon nem jó, ha ott a szülõ és/vagy a gyermek az „eszi, nem eszi, nem kap mást”
alapján fogyaszhatja csak a „korais kosztot”.
BS23 Borbély Sjoukje: Bármennyire indokoltnak tûnik itt a kutatók óhaja, más helyen már jeleztem azt, hogy a korai diagnosztika
olyan speciális terület, ahol a gyermekek képességei nem elsõsorban aszerint tisztázódnak, hogy milyen teszteket
használnak a szakemberek. Fontosabb, hogy a kezdeti és a késõbbi véleményekért felelõs szakemberek képesek-e a
gyermek fejlõdési paramétereit hosszabb idõn át egymással összefüggésben látni és értékelni, majd késõbb ezeket az
észrevételeket, már jobban szûrõ vizsgálóeszközökkel „tesztelni”.

88 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
nak biztosítására lenne szükség, akár egy kü- Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincse-
lön módszertani központ létrehozásával, amely nek gondok, de az biztonsággal állítható, hogy
ezt a tevékenységet elvégezné és a tesztek to- van mire építeni, vannak jó stratégiák és prog-
vábbi útját gondozná. Fontos lenne, hogy a ramok, lelkes szakemberek. A feladat – a kis-
diagnózist csak arra feljogosított szakember ké- gyermekkori hátrányok megelõzése, kezelése
szíthessen, és hogy korai diagnosztikus szak- – viszont igen nagy és kiemelt európai prioritás
értõvé külön akkreditációs képzéssel válhas- is, amire pénzt is áldoznak a Strukturális Ala-
sanak a szakemberek. A pontos diagnózison pokból. Ez egyben lehetõséget teremthet a
alapul a megfelelõ terápiás és fejlesztõ eljárá- hazai korai intervenciós rendszer hatékonyab-
sok megválasztása, ezért szakmailag indokolt, bá tételére is. A fejlesztési programok kereté-
hogy a korai fejlesztõ terápiát csak erre kikép- ben már megkezdõdött a protokollok és a diag-
zett szakember végezhesse. Ugyanakkor a te- nosztikus eljárások korszerûsítése, de megfon-
rápiás eljárásoknak megfelelõen illeszkedniük tolandó egy önálló diagnosztikai központ fel-
kellene a diagnosztikus tevékenységhez. állítása, és az intézményrendszernek a már jól
Minden nehézség ellenére alapvetõen azt mûködõ koraifejlesztõ-központokra építõ háló-
mondhatjuk, hogy nagyon sok elhivatott szak- zatos átalakítása, ami orvosolhatná a kirívó
ember dolgozik ezen a terepen, kreativitás, in- területi egyenlõtlenségeket is. Ez egyben a
nováció és a gyengébb ellátottság egyszerre szakértõi bizottságok feladatainak átgondolá-
jellemzi a területet. Sok intézmény és szak- sát is szükségessé teheti. A kutatás eredmé-
ember nemzetközi színvonalon dolgozik, ezt a nyeit összegzõ zárótanulmány számos további
tudást és innovációt érdemes lenne exportálni javaslatot tartalmaz a továbblépésre nézve,
– mint ahogy történik is néha. Több elismert ezek felsorolása túllépné e tanulmány kereteit.
módszer és saját fejlesztésû gyógyeszköz bi- Az biztos, hogy a szakmák közötti összefogás,
zonyítja ezt. A gyógypedagógusokra és a együttmûködés, a közös szakmai nyelv és kul-
habilitációt végzõ orvosokra egyaránt jellemzõ túra kialakítása, a megbízható információk és
a pozitív hozzáállás, õk a motorjai a folya- adatbázisok valamint a folyamatos kommuni-
matoknak. A szakma érdekérvényesítõ ereje is káció erõsítése elengedhetetlen a források
megmutatkozott 2008. végén, amikor sikere- hatékony felhasználásához és az eredményes
sen megakadályozták az erõforrás-kivonást. mûködéshez.BS24, LEA10

BS24 Borbély Sjoukje: Az itt leírt javaslatokkal csak egyet lehet érteni. A kutatók szándéka kétségtelenül tiszteletre méltó volt. A
tematika, amihez nyúltak, azonban egy ma még oly mértékben tisztázatlan adat- és gondolathalmazt jelent, hogy amikor erre
õk maguk is rájöttek, talán már késõ volt. A kutatás érdeme viszont az, hogy felhívta a figyelmet egy ellentmondásoktól
terhes, csak állami pénzekkel nem megoldható feladatcsomagra. Egy következõ kutatás hozadéka lehetne a még alapvetõbb
kérdésekre irányítani a figyelmet.
LEA10Lányiné Engelmayer Ágnes: A javaslatok nagy részével egyet lehet érteni, de a külön módszertani központ felállítására tett
javaslattal kapcsolatban a sok intézményi megszüntetést, átszervezést megélt szakember inkább más utat javasolna. Új
intézmény felállítása igen költségigényes. Megszüntetésre került, illetve jelentõs átszervezéssel mûködött tovább az ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (illetve jogelõd intézménye) Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézete keretében
mûködött Vizsgáló és Tanácsadó. A sokféle átszervezésen átesett utód, az ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai
Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény (röviden
GYOSZI) mûködésének veszélyeztetése helyett éppen annak megerõsítése, és az eddig is folyamatos feladatellátás további
biztosítása volna fontos, és költségtakarékos megoldás.
A „korai” munkára felkészítõ képzésekben az egyes fogyatékossági területekre koncentráló, szûk szemlélet helyett az ezeket
átfogó minden területbõl építkezõ stuktúra a kívánatos. a sérült kisgyermekek körében mutatkozó heterogenitásra, a
fejlõdésükben elõforduló tünetváltásokra, végül a halmozott és súlyos gyermekek problémáira történõ odafigyelés kell
központi szerepet kapjon.
Az egyes szaktárcák kompetenciáin átnyúló, de ezek együttmûködésére épülõ, egységes korai ellátást biztosító rendszer
kiépítése szükséges.. Lásd Lányiné Engelmayer Á. (2009): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlõdés. Medicina
Könyvkiadó, Budapest. Megj. alatt.
A finanszírozás kérdésével a tanulmány kevéssé foglalkozik, pedig ez is igen fontos kérdés. El kellene érni, hogy a
finanszírozás ne csak a gyermekkel való közvetlen foglalkozásra, hanem a holisztikus szemléletû, családorientált ellátásokra
is kiterjedjen. Ebben az önkormányzati és alapítványi fenntartású szolgáltatások között nagy különbségek vannak.
Jelen tanulmány sok értékes információval szolgál az egységes „korai” hálózat tervezéséhez.

A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E 89
IRODALOM
BÜKI GYÖRGY–GALLAI MÁRIA–PAKSY LÁSZLÓ (2004): A pszichomotoros fejlõdés zavarainak felismerése és ellátása az alap-
ellátás gyakorlatában. 2. Módszertani levél, Budapest. OGYEI-CSGYSZK-MAVE.
CSÉPE VALÉRIA (2008): A különleges oktatást, nevelést, és rehabilitációs célú fejlesztést igénylõ (SNI) gyermekek
ellátásának gyakorlata és a szükséges teendõk. In: Fazekas K.–Köllõ J.–Varga J. (szerk): Zöld könyv. A magyar
közoktatás megújításáért. Ecostat. Budapest. 139-167.
MESTERHÁZI ZSUZSA–NAGY GYÖNGYI MÁRIA–KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA–VIRÁGNÉ KATONA ZSUZSANNA (szerk.) (2008): Inkluzív
nevelés. Kézikönyv a szakértõi bizottságok mûködéséhez. Budapest. Educatio.
Értékelemzési zárójelentés a korai fejlesztés kompetenciájának kialakításáról (2005), ISzCsM, Fogyatékosügyi Fõosztály.
Kézirat.
KEREKI JUDIT–LANNERT JUDIT (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai mûködése. Kutatási zárójelentés.
Kézirat. TÁRKI-TUDOK–FSZK. Budapest.
Korai fejlesztés. Az európai helyzet elemzése. Kulcstényezõk és ajánlások (2005): Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési
Igényû tanulók oktatásának fejlesztéséért.

Jogszabályok
A terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM-rendelet.
A 49/2004 (V. 21.) EszCSM-rendelet a területi védõnõi ellátásról.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól.
Az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet, illetve annak 2005-ös módosítása, a 67/2005. (XII. 27.) EüM-rendelet.
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

90 A K O R A I I N T E R V E N C I Ó I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K M A G YA R O R S Z Á G I M Û K Ö D É S E
KULTÚRA

C H E RY L M A R I E WA D E

„A TESTEM AZ ÉN TÖRTÉNETEM:
A BÁNATOM ÉS AZ ERÕM FORRÁSA”
Cheryl Marie Wade (1948- ) író, elõadómûvész, fogyatékosjogi aktivista. A rovatban közölt írás a 2008. december 16-án
vele készült, több mint három órás interjú szerkesztett változata.

„… állandóan újraértékelni, megvizsgálni, hogy mi számodra az értékes, és hogy te miért, mitõl vagy értékes, mit jelent
embernek lenni, ez itt a feladatunk…”

Észak-Berkeley, Kalifornia, USA, ragyogó decemberi napsütés. Kis kertváros egy fõutcával,
hangulatos vendéglõkkel, drága butikokkal, galériákkal és kevésbé drága könyvesboltokkal.
Az egyik takaros kis nyugati parti stílusban épült ház – a város támogatásának köszönhetõen –
Cheryl Marie Wade otthona. A ház elõtt hatalmas Monterey-fenyõ káprázatos kékeszöld fényben
úszó tûlevelekkel, a ház mögött a kertben mókusok. A házban háromórányi jó hangulat, vibráló
energia, átütõerõ, szenvedélyesség, bölcsesség, magával ragadó humor, zavar és elfogódottság
nélküli, nyílt, õszinte kitárulkozás családi háttérrõl, emberi kapcsolatokról, munkáról, mozgalomról,
mûvészetrõl, életrõl és halálról.

„Mostanában önkéntesként dolgozom itt Berke- tek a versenyfilmek meghívásában, hatásos le-
leyben. Fogytán az erõm, mert a fogyatékossá- veleket írok, pénzadományokat gyûjtök és zsû-
gom egyre jobban eluralkodik rajtam, úgyhogy rizem a filmeket. Arra törekszünk, hogy a leg-
elõadómûvészként nem tudok már dolgozni, de jobb filmeket nyerjük meg a fesztivál számára.
részt veszek a Kultúra, Fogyatékosság és Te- Erõt adó, megerõsítõ történeteket akarunk
hetség nevû szervezetben, amelynek ke- bemutatni, ezekre van szükségünk.
retében évente megrendezzük a Superfestet, A legfontosabbnak azt tartom, hogy mi, fo-
ami egyébként a világ legrégibb fogyatékossági gyatékosok a saját szemléletünkkel és szem-
filmfesztiválja. Tevékenységem sokrétû: segí- pontunkból mondjuk el a világnak, kik vagyunk.

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 91
C H E RY L M A R I E WA D E

Mert a mainstream média nagyon kevés hírt Engedték, hogy a fõszereplõ dühös legyen és
közöl rólunk, és az is tele van közhelyekkel, kimutassa frusztrációját, amikor bábuként, já-
sztereotípiákkal. Legtöbbször nem fogyatéko- tékszerként kezelik, engedték, hogy mindezt
sok határozzák meg, hogy milyen kép kerüljön élethûen adja elõ; hagyták, hogy szexuális ér-
be rólunk a médiába. Az eredmény majdnem zéseket fejezzen ki, és hogy dühbe guruljon,
mindig leegyszerûsített kép, amely két kategó- amikor az érzéseivel játszanak. Teljesen ledöb-
riába sorolható: az egyik a túlzó, heroikus ábrá- bentem a filmen, ilyet azelõtt sose láttam.
zolás, a másik meg a szomorú és sajnálatra- Kivételek mindig vannak, de az az érzé-
méltó fogyatékos figura, aki nem tud semmit sem, hogy legtöbbször hamisan ábrázolják a
egyedül megcsinálni, ezért valaki a segítségére fogyatékosságot és a fogyatékossággal élõket.
siet. Ezek végletek és elõfordulnak a valóság- Például amikor Tom Cruise vietnámi veteránt
ban, de a legtöbb fogyatékos valahol az e kettõ játszott, aki hazajött a háborúból, a Született
közötti széles sávban éli életét. július 4-én (Born on Fourth of July) címû film-
ben. Akartam egy pólót csináltatni ezzel a fel-
A fogyatékosság ábrázolása a mainstream mé- irattal: »Játssz el egy kriplit, megnyered az
diában mindmáig nem sokat változott, de azért Oscart.« Elég jó film volt, de a fogyatékosság
készült pár jó film. A bal lábam (My left foot), lényegében csak a vietnami háború metaforá-
Daniel D. Louiszal, például kiválóan sikerült. jává vált. Nekem pedig az nem tetszik igazán,

92 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
ha a fogyatékosság valami másnak a meta- szereplõkkel, ott van például a Milk, már nem
forája. Nem bánom, ha metafora, de legyen ön- csak a hülye sztereotípiákat látjuk a vásznon,
maga is. Önmaga metaforája is lehet, vagy a de semmi ilyesmi nincs a fogyatékossággal kap-
korlátokat legyõzõ emberé, mindegy, csak jó csolatban. Csak az elszigetelt hõs van, aki
metafora legyen. Ez a megtört lélek, Vietnam, küzd a sorsa nehézségei ellen. Nincs kapcso-
mint Amerika sebesült lelke, nem tetszett. latban semmi mással. Soha nem önmagánál
Az Egy asszony illata (Scent of a Woman) nagyobb dolog részeként ábrázolják. Úgy gon-
Al Pacinóval jó példája a sztereotip ábrázolás- dolom, nagyon nagy vizuális és drámai lehetõ-
nak. Te jó isten! Mekkora klisé! 140 km/óra se- ségeket szalasztanak el azzal, hogy nem csi-
bességgel vezeti az autóját, vakon, Manhattan- nálnak filmet Ed Roberts életérõl. Mert az õ
ben, és senki nem hal meg. A figura alkoholis- élettörténete vizuális, hõsies, és mint dráma is
ta. Egy kritikus sem említi, hogy önmaga hozta egyedülálló. Nem értem, miért nem filmesítik
magára a vakságot azzal, hogy elitta a szeme meg. Talán eljön ennek is az ideje. Amikor Chris-
világát. topher Reed megsérült és súlyosan fogya-
Aztán ott volt a Tánc a vízen (Waterdance) tékossá vált, akkor talán volt némi érdeklõdés a
Eric Stolzcal, amiben a fõhõs rehabilitáción téma iránt, de sajnos, mivel õ csak a gyógy-
megy keresztül. Ez már kicsit jobb film. A szexu- módra koncentrált, a mozgalom üzenete vala-
alitás megmutatásától sem retten meg, bár a hogy elveszett a nagy aktivitás közepette. Ak-
fõszereplõ a végén feláldozza a saját boldog- kor azt gondoltam, micsoda elszalasztott lehe-
ságát, mert úgymond nem tudja a nõnek azt az tõség, valaki, aki ennyire híres, sokkal többet is
életformát biztosítani, amit megérdemel. Per- tehetett volna. Olyan erõteljes hang volt, sokkal
sze! Mert a fogyatékost általában végül is min- több figyelmet irányíthatott volna a mozgalom
dig nemes indítékok ûzik. Mi már csak ilyenek
témáira, ahelyett, hogy csak a gerincsérülés
vagyunk, csak nemes, heroikus gondolataink
gyógymódjait kereste. Ugyanakkor meg is ér-
vannak, semmi kicsinyesség, semmi önzés,
tem, hiszen az élete volt a tét. Meg akart gyó-
senkinek soha nincs egy gonosz pillanata, vagy
gyulni. Különlegesen aktív filmsztárból lett
szarkasztikus mondata! Nem ismerek olyan
quad (négyvégtagbénult), aki többé nem tudta
fogyatékost, aki valaha is azt mondta volna,
magát ellátni. Óriási sokk lehetett neki. Nem
hogy hagyj el, mert jobb életed lesz nélkülem.
volt rá elég ideje, hogy belenõjön a fogyatékos-
Megint más volt Sean Penn a Nevem Sam-
ságába.
ben (I am Sam). Õ a legkedvesebb színészem.
Az egyik kedvencem – a Superfesten
Nagyon jól oldotta meg az eljátszott fogyaté-
mutattuk be – a Body & Soul (Test és lélek)
kosság fiziológiáját, tisztelem is ezért. Maga a
történet is pozitív üzenetet hordozott. Van ame- címû kiváló dokumentumfilm. Arról szól, miként
lyik film jobban eltalálja, van amelyik kevésbé. segíti egymást két fogyatékos nõ – az egyik
Viszont bevallom, hogy imádom a cukrozott testi, a másik értelmi fogyatékossággal él – ab-
fogyatékosfilmeket. Mindenkori kedvencem a ban, hogy ki tudjanak kerülni az intézetbõl, mi-
Nagyszerû rögeszme (Magnificent Obsession) ként válnak aktivistákká, hogyan harcolnak az
Rock Hudsonnal és Jane Wymannel. A felelõt- intézetek bezárásáért, miként válnak egymás
len playboy megvakítja a nõt, s emellett sze- számára családdá, s megtudhatjuk belõle, mi is
repe van a nõ férjének megölésében is. Majd a család igazi jelentése. A családról szónokoló
belepusztul a bûntudatba és közben beleszeret konzervatív politikusaink közül sokan tanulhat-
a nõbe. A végén orvosi diplomát szerez, s nának belõle. A Superfest-weblapon, a
amikor már mindketten öregek, megoperálja a http://www.culturedisabilitytalent.org internetcí-
nõ szemét és visszaadja a látását. Mesés film! men több tucat jó, autentikus, megerõsítõ film
És minden fogyatékos, aki megnézi, halálra található, amelyeket tanításra is jól fel lehet
röhögi magát rajta, de titkon mégis tetszik neki. használni. De persze ezeket nem lehet a
Mindannyian imádjuk a csöpögõs, szirupos tévében fõmûsoridõben látni.
történeteket.
Csak az a szomorú ebben, hogy sokan azt 1948. március 4-én születtem Vallejoban, Kali-
gondolják, ez a valóság, ilyenek vagyunk. forniában, az Amerikai Egyesült Államokban.
Sokszor felteszem magamnak a kérdést, Apám ügynök volt, anyám pedig könyvelõként
hol késik már egy film Ed Roberts életérõl! A dolgozott. Szegények voltunk, de megjátszot-
polgárjogi mozgalmat és annak hõseit már tuk, hogy jól élünk. Szép ruhák, jó kocsik, ren-
megörökítették. Egyre több film készül meleg geteg hitel, eladósodás.

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 93
Apám nagyon sármos pasas volt, könnyed, megcsinálni. Vagyis folyamatosan azt a
kedves, szeretetteljes, anyám ennek pontosan dilemmát próbálom megoldani – amit máig sem
az ellenkezõje: zárkózott, érzelmileg távolság- sikerült igazán –, hogy miként lehetne kreatív
tartó. Annyira el volt foglalva azzal, hogy csinos életet élni, részt venni és aktívnak lenni, annak
legyen, hogy közben elmulasztotta a lehetõsé- ellenére, hogy nem tudok elmenni tüntetni, nem
get a szépségre. Mindketten alkoholisták vol- tudok utazni, és nem tudok színházban játsza-
tak, szörnyû veszekedéseket éltem át, de ab- ni, csak nagyon korlátozott mértékben.
ban kiválóak voltak, hogy mindig bíztattak: ta- De a fogyatékossági mozgalom megtanított
nuljak, mert okos vagyok. Elõször nem fogtam arra, hogy az élet mindenki számára alkalmaz-
föl mi történik, azt gondoltam, a szeretet része kodással jár, bár a mi helyzetünk extrém.
és természetes, hogy az apám szexuálisan A múlthoz képest eléggé korlátozott a tevé-
molesztál. Késõbb aztán bûntudatom volt, ma- kenységem. De akkor is értékes. Fontosnak
gamat okoltam mindezért, és nem sokkal az- tartom, hogy megértsék az emberek: a fogyaté-
elõtt, hogy a fõiskolára beiratkoztam, bevettem kosok világa állandóan változó, újjáalakuló va-
egy csomó gyógyszert, öngyilkos akartam lóság, aminek a túlélés a kulcsa, az élet folyta-
lenni. Az eset után apám már nem mert tása olyan szinten, hogy az ember ne úgy érez-
hozzám nyúlni, akkor hagyta abba a szexuális ze, nem maradt más hátra, mint hogy Jack
zaklatást. A traumára reumás ízületi gyulladás- Kevorkiant1 fölkérje a halálos injekció beadásá-
sal válaszoltam. Testem a szexuális molesz- ra. Az alkalmazkodás tehát a lényeg, nem pe-
tálás története. A testem az én történetem: a dig a szokásos mérce érvényes annak megíté-
bánatom és az erõm forrása. Másoknak más a
lésében, hogy mitõl értékes valaki. Az egyik
történetük. Úgy döntöttem, hogy én így viszo-
kedvenc íróm, aki sokat ír fogyatékostémákról
nyulok hozzá. Sokáig rengeteg harag, düh, in-
(Ian Irwin) hangoztatja, hogy szeretne minél
dulat volt bennem. Az apám halálát követõ
tovább életben maradni mindenféle gépre kap-
években, 1981 után jöttem rá, hogy oly sok
csolva, azért, hogy a rendszer terhére legyen.
minden, amit az életemben tettem semmi más-
Nekem nem ez a célom, de ezzel csak érzékel-
ról nem szólt, csak arról, hogy a szüleim, külö-
tetem, hogy többféleképpen lehet a fogyaté-
nösen az apám kedvében járjak. Azt gondol-
kosságot felfogni. Õ úgy gondolja, értékeset
tam, ha valamit igazán jól csinálok, akkor majd
megkapom tõle, amire valóban szükségem cselekszik azzal, hogy állandóan figyelmeztet
volt, a feltétel nélküli, a szex nélküli szeretetet. rá: a fogyatékosok mindenféle formában létez-
Húsz éves koromig nem beszéltünk arról, nek, olyannak kell õket elfogadni, amilyenek,
hogy fogyatékos vagyok, a család tagadásban és úgy is kell õket értékelni. Nem tudhatjuk
volt ezzel kapcsolatban, és én sem tudtam, senkirõl, hogy milyen érték lakozik benne.
hogy ez végleges állapot. Az orvosi modell sze- Számomra az igazi nagy kihívás az idõ
rint ugyanis mindent el kell követni, hogy meg- múlásával az, hogy miként lehet összeegyez-
javítsuk az elromlott szerkezetet. Mindenáron. tetni az erõs és felhatalmazott fogyatékos mû-
S ha ez mégsem sikerül, az mindig a páciens vész képével a testi valóság élményének, a fáj-
hibája. Nagyon sokat szenvedtem. Végül dalomnak a közlését. Úgy gondolom, a kulcs az
számtalan eredménytelen mûtét és próbálko- állandó alkalmazkodás.
zás, kínlódás és sikertelenség után dr. Damon
segített megszerezni az elsõ motorizált széket, Íróként a fikciót és az önéletrajzi írást ötvözöm,
és végre kijelentette, hogy többé nem kerülök ki azaz színházi valóságot teremtek megélt
belõle. Anyám akkor azt mondta: »Jobb is, helyzeteimbõl, de ami ebbõl létrejön, az fiktív
hogy fogyatékos lettél, mert annyit aggódtam elemeket is tartalmaz. A Szemtelen lány (Sassy
volna miattad, olyan szép voltál«. Én meg csak Girl) címû elõadásomban például – ami egy óra
annyit kérdeztem: »Anya, mikor haltam meg?« húsz perces – az elmúlt húsz év olyan tapasz-
Ezzel együtt nagyon szerettem a szüleimet. talatait kristályosítom ki vagy desztillálom drá-
mai pillanatokba, amelyekbõl tanultam valamit.
Súlyos fogyatékossággal élek tíz éves korom És poénná alakítom azt, aminek meg kellett
óta, és az állapotom egyre romlik, ami azt jelen- volna történni, vagy ami megtörténhetett volna.
ti, hogy egyre kevesebb dolgot tudok egyedül Mostanában, mivel az életem sokkal nehezeb-

1 Örmény származású Egyesült Államokbeli patológus. Az orvos által asszisztált aktív eutanázia képviselõje.

94 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
bé vált, nem olyan könnyû pozitív üzenetet Sok idõt töltöttem fogyatékossággal élõ mûvé-
találni, mint a múltban. Mindig is írtam a nehéz- szek között. Volt olyan, aki se kézzel se lábbal,
ségekrõl, a küzdelemrõl és a fájdalomról. Azt csak egy szájba rakható kiegészítõvel tudott
mondtam, hogy az útnak ez a része egészen írni. Mark O’Brian, a csodálatos író, gyermek-
különleges és magával ragadó, lenyûgözõ. A paralízis túlélõje, vastüdõben élt. Sokat beszél-
megoldandó feladat mostanában úgy jelenik gettem vele arról, mennyi energiát vesz el ön-
meg, hogy mit írjon az ember errõl, az örege- magában az, hogy az életfunkciók rendben le-
dés folyamatáról, ami magában foglalja mind- gyenek, hogy a puszta életben maradás milyen
ezeket a bonyolult elemeket. Eddig még nem eltökéltséget követel tõlünk. Ahogy egyre több
sikerült megoldanom. Pár rövid darabot írtam energiát vesz igénybe a tested, csak hogy fel
errõl, elég jól fogadták õket itt Berkeleyben, pél- tudj kelni, beindulj reggel, egyél, annál keve-
dául Az Egy életen át tartó barátságot (Lifelong sebb energia marad a kreatív tevékenységek-
Friendship), amelyben az egyik nõ haldoklik és re. Amikor az egész estét betöltõ darabjaimat
a történet a barátságról szól. Ebben a darab- írtam, reggel felkeltem, lázasan leírtam a pisz-
ban a magam számára is megfogalmazhattam, kozatot a jegyzetfüzetembe, mire ezzel meg-
hogy a valóságban is eljön a végpont, amikor el voltam, már jött is a segítõm, akivel másfél órát
kell búcsúzni. Itt a városban is, minden alka- töltöttem, megebédeltem, visszajöttem a szá-
lommal, amikor beszélgetek az emberekkel, mítógéphez és egész délután írtam. Ez ma tel-
hallom, hogy megint meghalt valaki. Ezt kellene jességgel elképzelhetetlen. Öreg kripli vagyok,
mûvészileg megoldanom, hogy ünnepeljem az és néha azt gondolom, nem akarok már új
életet, tiszteletet tanúsítsak a megélt életta- trükköket megtanulni.
pasztalat iránt, de egyben a vele járó fájdalmat Persze, ha a kongresszus elõtt beszélnék,
is kifejezzem. Ez az a feladat, kreatív kihívás, biztosan nem ejteném ki a számon, hogy kripli,
ami kifejezetten izgat, de nem tudom, meg tu- pedig használom a mindennapi nyelvben, de
dom-e oldani. ha olyan emberek elõtt mondanám, akik nem
értik a különbséget, úgy hangzana, mintha né-
A másik nagy személyes kihívás az olyan új gert mondanék fekete helyett, vagy szukát nõ
technika megtalálása és elsajátítása, aminek helyett. Meglepi az embereket és védekezõ
segítségével folytatni tudom az írást. Mert fáj a állásba helyezkednek. Ha az a cél, hogy felvilá-
nyakam, a látásom egyre romlik, és az inaim is gosítsd, vagy informáld az embereket, akkor
gyengülnek. Már a gépelés is egyre nehezebb. nem jó ötlet defenzívába kényszeríteni vagy
Egy egész darabot, verseket, vagy esszét meg- megbántani õket, mert akkor elzárkóznak. Nem
írni sok… mire egy bekezdéssel elkészülök, azt hallgatnak meg. Egyszóval, nagyon is tisztában
mondom, felejtsük el. A hangfelismeréssel az a vagyok a nyelvet illetõ demarkációs vonalakkal.
baj, hogy megterheli a nyakamat, mivel fel- A Wry Cripsben azonban a politikailag korrekt
emelt fõvel és elõre nyújtott nyakkal kell beszél- nyelvhasználattal kapcsolatban komoly ellen-
nem. Ha elég soká élek, valamikor majd csak vetéseim voltak. Fogyatékos, beteg nõk cso-
megtalálom talán a megoldást. A technika meg portja voltunk és többen életünkben elõször,
egyre fejlõdik, és egyre inkább felhasználóba- mindenre elszántan, megpróbáltuk kifejezni a
rát lesz. valóságunkat, és úgy gondoltam szamárság
Nem szabad tehát azt feltételezni, hogy korlátozni a nyelvet, miközben mi botorkálva,
nem lehet megtalálni a megoldást, mert ilyen ügyetlenkedve megpróbálunk eligazodni abban
az élet, ez maga az élet, és az élet legnagyobb a zavaros, piszkos ügyben, aminek az elmon-
kihívása, hogy senki sem tudja, milyen sors vár dása is nehezünkre esik, és amit egész éle-
rá, mivel lesz megverve. Semmi sincs garantál- tünkben elfojtottunk. Ebben az esetben nagy
va az életben. Az adaptáció, az alkalmazkodás, kárt tudott okozni a rosszul értelmezett politikai
állandóan újraértékelni, megvizsgálni, hogy mi korrektség. Azt hiszem, én jól láttam ezt akkor
számodra az értékes, és hogy te miért, mitõl és megpróbáltam leállítani.
vagy értékes, mit is jelent embernek lenni, ez itt A politikailag korrekt nyelv fontos eszköz az
a feladatunk… Minden mûvésznek ez a dolga! elnyomottak kezében, hiszen ezzel tudnak el-
Ahogy az emberek megöregednek, és lennyomást gyakorolni azokra, akik a döntése-
ahogy félretolják, félretaszigálják õket, micsoda ket hozzák, így hát jól értem és respektálom ezt
értékek vesznek el! A legnehezebb továbbra is a mozgalmat, de szerintem néha túl messzire
keresni és meg is találni a kreatív kifejezésmó- megy. Múltkor néztem egy mûsort Mark Twain-
dokat, amikor testileg egyre gyengül az ember. rõl, és valaki javasolta, hogy ki kellene venni a

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 95
nigger, a néger szót Mark Twain mûveibõl. Meg izgatott annyira, mert mindig más kulturális
vannak ezek bolondulva? mozgalmakat követtem figyelemmel, és ha
Azzal egyetértek, hogy a nyelv elnyomó valaki azt mondta, hogy (I am a gay man)
jellegét nagyon fontos figyelembe venni. Nem meleg férfi vagyok, vagy fekete férfi, vagy nõ
biztos, hogy jól értem, hogy az afrikai amerikai- vagyok, sose jutott eszembe, hogy ez bárkit is
ak miért akarják magukat afrikai amerikainak inzultálna. Ezért amikor azt mondom, (I am a
hívni, de a lényeg az, hogy annak fogom õket disabled woman) fogyatékos nõ vagyok, nem
hívni, mert tiszteletben tartom a tényt, hogy az õ gondolom, hogy ez azt jelenti: elsõsorban
tapasztalatuk nem egyezik meg az enyémmel. fogyatékos vagyok és csak másodsorban nõ.
De érdekes módon az általam használt Ez a kifejezés nem teszi fogyatékos mivoltomat
nyelvvel sok fogyatékossággal élõnek is baja fontosabbá, mint a nõi mivoltomat. Ez csak egy
van. Kényelmetlenül érzik magukat tõle. Jó pél- jelzõ, ez is a részem, de egyben fehér nõ is
da erre, amikor egy írásom, amirõl azt gon- vagyok. Ezért azt kellene mondanom, hogy (I
doltam, hogy kiváló, megjelent egy fogyatékos- am a woman who lives with a white skin) nõ
folyóiratban, és akkor beírt egy nõ, hogy ha vagyok, aki fehér bõrrel él. Számomra nem
ilyen dolgokat fognak kinyomtatni, akkor õ fontos, hogy a személy kerüljön elõre. Sõt néha
visszavonja az elõfizetését. Amikor tovább ol- kifejezetten esetlenné teszi a beszédet.
vastam, rájöttem, hogy a kripli szó zavarta, a Vitatkoztam errõl sokat másokkal, akik úgy
dugás szó nem, csak a kripli. Sokak számára érezték, hogy ez rendkívül fontos. Hogy a sze-
nagyon nehéz megbirkózni a kripli szóval, mert mély kerüljön az elsõ helyre. És ha ez fontos
annyira sok szenvedést idéz fel. valakinek, akkor tegye. De én nem szeretném,
Igen, ha kis kripli lánynak, szegény kis krip- ha ezek a dolgok kodifikálva lennének, ha me-
linek hívnak, bizony megsemmisítõ érzés lehet, reven ragaszkodnánk hozzájuk, mert oly ször-
de nem mindegy, hogy ki mondja. Néha ha nyû nehézkessé teszik a nyelvet. Aztán meg
hallom, hogy valaki használja a kripli szót, én is olyan kényelmetlen helyzetbe hozhatjuk ezzel
összerezzenek. Amikor pedig fogyatékoskö- az embereket, hogy végül nem tudják mit és
zegben vagyok, körülvéve nem fogyatékos se- hogyan lehet mondani, és inkább ki se nyitják a
gítõkkel és ez utóbbiak mondják, hogy kripli szájukat. Én jobban örülök annak, ha valaki
vagy púpos, az nem zavar. Tulajdonképpen leg- hibázik, akár ha olyat is mond, amitõl összerez-
többször egyáltalán nem zavar semmi ilyesmi. zenek, csak akarjon velem beszélni. Nem fog-
Talán, azért mert nem vagyok túlérzékeny a nak velünk beszélni, ha azon kell aggódniuk, a
nyelvvel kapcsolatban. Szeretem a nyelvet, politikailag korrekt kifejezést használják-e, és
mindegy, hogy mi. Író vagyok. A kripli olyan erõs, »a személy kerüljön elõre« is része ennek. Ha
élénk szó, a fogyatékos szónak meg mintha annyira mereven ragaszkodunk a helyes nyelv-
morális konnotációja lenne, mintha azt mon- használathoz, hogy az emberek elfogódottnak
daná, nem vagy képes, vagy (handicapped) és hülyének érzik magukat, amikor nem a he-
hendikeppes vagy. De az eufemizmusokat min- lyes kifejezést használják, akkor ahelyett, hogy
denekfelett utálom. Ilyen például a (differently csökkentenénk, növeljük az elnyomás szintjét.
abled) másféleképpen képes, nem tudom, hogy Megfordultam különféle kulturális hátterû cso-
az mi a csudát jelent, vagy a (physically chall- portokban, és a végén mindig vitatkoztunk er-
enged) testi kihívásokkal küzdõ… és a leg- rõl, mert valaki mindig rosszul mondja. Miért
jobban utált, az a (handi capable) fogyatékos olyan nehéz egyszerûen csak beszélni róla,
képességû. Hülyeség. akármi legyen is az. Ha valaki mond valamit,
Szerintem az a lényeg, hogy ne mondjuk, amire a másik azt mondja neki, hogy én ezt
hogy nem vagyunk kriplik. Csak változtassuk inkább így szeretném hallani, azzal mi a prob-
meg a kripli jelentését. Az az igazi feladatuk a léma? Hiszen ezzel már meg is kezdõdött a
fogyatékosságjogi mozgalomnak és a fogyaté- párbeszéd!
kos mûvészeknek, hogy mélyreható változáso- Anyám mindig azt mondta, én nem az elsõ
kat hozzanak a nyelvhasználat konnotációjában, szót mondtam ki, hanem az elsõ monológomat
azaz definiáljanak bennünket, új jelentéseket mondtam el, úgy kezdtem beszélni. Igen, azt
teremtsenek válaszként azokra a kérdésekre, hiszem, bennem genetikusan kötõdik valami a
hogy kik vagyunk mi, és miként szeretnénk dol- nyelvhez. Mindig úgy képzeltem el, hogy külön-
gokat. bözõ frekvencián rezegnek a szavak. A nyelv-
Például számomra nem fontos, hogy a sze- nek, a szavaknak energiájuk van. Amikor ver-
mély kerüljön elõre. Ez a része a nyelvnek nem set írsz és egy bizonyos szót választasz ahe-

96 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
lyett, hogy egy másikat választanál, annak vesszük a tagjait arra, hogy csak a testükre
gyakran érzelmi hatása van, amikor kimondod. koncentráljanak. És utálom kimondani, de ki
Mindig is szerettem hangosan írni a verseimet. kell mondanom, hogy a feminizmusnak nem
Van aki nem szereti. Õk úgy képzelik, az olvasó volt akkora hatása, amekkorát reméltem. Ha a
csendben ül és olvassa a könyvben vagy a plasztikai sebészetet nézzük… A nõk meg-
papírlapon a kinyomtatott szöveget. És persze csonkíttatják magukat.
egy ilyen versnek a nyelvezete egészen más, Van még valami, amit a feminizmustól
mint amit én használok. Én performansznyel- tanultam. Ez pedig az, hogy a nõi szépség min-
ven írok, és mindig is úgy éreztem, sokkal ütõ- dig is a férfiak, a férfitekintet által megha-
sebb a munkám, ha elõ van adva. Az is furcsa, tározott. A fogyatékosság esetében is így van
ha valaki más adja elõ, mert azt hiszem, lénye- ez. Az értéket vagy az értéktelenséget mindig
ges a testem jelenléte, és az, hogy én adjam az ép testû férfiak határozzák meg. Így aztán
elõ. Amikor a kezeimrõl beszélek, akkor igazán persze ha összehasonlítom magam valakivel,
erõs a vizuális jelenség, ha látják a kacska ke- aki tud járni, futni, dolgokat csinálni, akkor azt
zemet. kell hogy mondjam: Igen, vannak itt bizonyos
Azt gondolom, hogy a nõk, elsõsorban a hiányosságok, szegény fogyatékos, keveseb-
feministák nagyon jól eltalálták a test és a hata- bet ér, mint az ép testû. De akkor is, ha valami-
lom kérdését. Mindez vonatkozik a fogyaté- lyen szinten a valóságot írja le, ez fals norma.
kosokra is, mert minket teljes egészében azzal Mert hova vezet? A hatalmad elvesztéséhez.
határoznak meg, mit tudunk és mit nem tudunk A domináns kultúra nagyon erõsen testi
csinálni a testünkkel, ahelyett, hogy az határoz- beállítottságú. Vagyis fontos számára a külsõ
na meg bennünket, miben vagyunk értékesek, és a mozgás. Fontos számára, hogy jól nézzél
miként képviselünk értéket. ki, bármi áron is, és hogy testileg aktív legyél.
A feminizmus felhívta a figyelmet arra, mi- Az aktivitást értékeli egyéb dolgokkal szemben,
lyen veszélyes az, ha az emberek hagyják ma- és mindenkit leértékel, aki nem felel meg ennek
gukat belemanipulálni, hogy kényszeresen a mércének. Tehát ha ennek az értékrendszer-
olyan dolgokkal foglalkozzanak, amik nem lé- nek az alapján méred meg magad, akkor min-
nyegesek a saját hatalmuk illetve kiteljesedé- dig alul fogsz maradni az ép testûekkel szem-
sük szempontjából. Erre jó példa: ha egy nõ ben. A fogyatékoskultúra alapértéke, hogy nem
rögeszméjévé válik, hogy kövér a combja, akkor ezt a mércét kell használnod, ha meg akarod
nem lesz olyan hatékony a továbbtanulásban, állapítani, te ki vagy, mennyit érsz, mert ez
vagy egy állás megszerzésében, vagy a status zsákutca, nem vezet sehová.
quo megváltoztatásában, mert arra fog össz- Ha létezik fogyatékoskultúra – van róla egy
pontosítani és minden energiáját arra fecsérli el, teljes videóm, írtam is róla nem keveset, úgy-
miként néz ki, s a külseje elfogadható-e. hogy kell, hogy létezzen –, akkor az egészen
Azon a napon, amikor a nõk nem engedik más értékrendszert közvetít. Persze a fogyaté-
meg többé, hogy levágják a mellüket, se hogy koskultúra nem ugyanolyan módon létezik,
orvosok szemetet rakjanak a testükbe, hogy mint az afrikai-amerikai kultúra, hiszen a fogya-
nagyobb mellük legyen, akkor fogom úgy érez- tékosság szerteágazó, nem homogén élmény,
ni, hogy a feminizmus gyõzedelmeskedett. Ért- illetve tapasztalat, ami nagyon bonyolulttá teszi
hetetlen számomra, miként engedheti meg va- a dolgokat. Nem olyan, mint egy etnikai kultúra.
laki, hogy megcsonkítsák. Talán amiatt, mert Inkább a melegkultúrához hasonlítanám, amely-
annyi szörnyû mûtéten estem át és annyira ben van bizonyos kifejezésmód, ami az egyedi
rettegek attól, hogy megmérgezzenek, mert azt megélt tapasztaltból ered. Errõl van szó a mi
csinálják, mérgeket adnak be a szerencsétle- esetünkben is. Csak azok élik meg teljes mér-
neknek. És egy nõ erre képes, csak azért, hogy tékben, akik fogyatékosok. Tehát ahogy be-
kitöltsön egy blúzt. Hogy ez honnan jön? Meg- szélsz magadról, arról, ki vagy, az nagyon kü-
mondom honnan. A mélységes elnyomásból lönbözik valaki más megélt tapasztalatától, aki
fakad. A belsõvé tett elnyomásból, a saját nem tudja ugyanezt megélni, mert ép testû.
tested gyûlöletébõl, ami nagyon is beleillik a Nem tudja belülrõl kifelé megélni. Tehát szá-
kapitalista rendszerbe. Mert ezek a mûtétek, momra a fogyatékoskultúra ennek a megélt va-
eljárások iszonyú pénzekbe kerülnek. lóságnak a kifejezése egy norma felõl meg-
A feministák olyan sokat és olyan mélyre közelítve, amit nem ép testûek határoznak
hatóan írtak arról, miként lehet embereket meg- meg. Olyasmi, mint a siketkultúra, amelyet az
osztani, mozgalmat szétrombolni, ha rá- általuk használt nyelv határoz meg, és ami

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 97
valószínûleg sokkal pontosabban körülhatárolt, Egyszer tényleg megcsináltam az egyik
mint a fogyatékoskultúra. Vannak siketek, akik elõadásomban. Volt rajtam egy sál, amivel elta-
azt mondják, nem lennének itt, ha lenne gyógy- kartam a végtagjaimat, és azzal viccelõdtem,
mód, mert úgy érzik, az elpusztítaná az ebben hogy így nem tudok beszélni. És úgy találtam,
a kultúrában való részvételüket. Nem vagyok valóban nem tudom kifejezni magamat így,
ellene a gyógymód megtalálásának, elfogad- úgyhogy egy nap fogtam és eldobtam a sálat.
nám egy pillanat alatt, de vannak olyan fogya- És ez igaz. Minél jobban kell magadat, az igazi
tékosok, akik azt tartják, hogy nem helyesek énedet takargatni, annál kevésbé tudsz valami
bizonyos gyógymódok, a „megjavítás”, a vég lenni, valamit csinálni, vagy valamit elérni. És
nélküli mûtétek, amiktõl jobban kellene len- annál inkább sikertelen, tehetségtelen ember-
nünk. Az éptestû-kultúra szerint erre kellene tö- nek fogod érezni magad. Akkor meg minek
rekednünk és ezt kéne tennünk. A fogyatékos- energiát ölni az egészbe. És ez az, amit a fo-
kultúra erre azt mondja, hogy van jobb megol- gyatékoskultúra nagyon máshogy lát, hiszen az
dás is, mint a test elleni erõszaktételek, a ször- éptestû-kultúra azt mondaná, tegyél mindent
nyû kínzások. És része a kultúrának a fogyaté- meg, hogy legyél, tudjál… Még ma is vannak
kossággal élõk intézményekbõl való kiszaba- helyek, ahol órákat töltetnek azzal, hogy meg-
dításának nemzetközi mozgalma, amely azt tanítsák a fogyatékosoknak, miként kell a cipõ-
mondja, hogy amikor csak lehet, a fogyatékos fûzõt bekötni. Amikor valaki másnak két má-
határozza meg, ki és mi õ, mire van szüksége, sodpercbe telik. Nagyon más értékrendszerek-
és mit akar. Még akiknek kognitív fogyatékos- rõl van itt szó.
ságuk van, azok is képesek ésszerû döntése- Egészen más normákat kell figyelembe
ket hozni, megfelelõ segítséggel. És ez szerin- venni, ha az ember adaptálni próbálja az érték-
tem mind része a kulturális identitásnak. Sok- rendszerét, ha nem akar öngyilkos lenni, vagy
azt elhinni, hogy bármi, amit csinál, úgyse lesz
szor éreztem a kapcsolat hiányát, amikor meg-
elég jó. Sok fogyatékos azt gondolja, a világon
próbáltam magamat elhelyezni az ép testûek
a legnagyobb bók, ha valaki azt mondja nekünk,
kultúrájában, nem láttam, hogyan tudnék hoz-
hogy nem is nézel ki fogyatékosnak. Többször
zájuk kapcsolódni. És akkor elkezdtem gondol-
mondták már nekem is, amire én azt gondoltam,
kozni, hogy kell lennie legyen valami másnak,
mi van, te nem látsz? Nincs igazad, rosszul látsz,
valaminek, amit fogyatékoskultúrának nevez-
én annyira fogyatékos vagyok, amennyire csak
hetünk. El tudtam képzelni magamat bizonyos
lehet! És ha ezt bóknak szántad, nem az. Hát
egyéb kultúrákban, megnéztem a melegkultú-
láthatatlan vagyok?
rát, hogy abban miként van ez, és úgy láttam,
Tehát ezt értem én fogyatékoskultúra alatt.
ott is úgy van, ahogy a fogyatékosközösség- De nem egyszerû definiálni. Az biztos, hogy a
ben. Ott sem az a cél, hogy mindenkit kisuvic- fogyatékosjogi mozgalom kezdett el máshogy
koljanak annak érdekében, hogy elfogadhatóvá beszélni rólunk. Azt mondták, a fogyatékosság
váljon a hetero világ számára. Vannak drag nem betegség, hanem olyan, állandóan változó
queenjeik, (nõimitátoraik, bõrbe öltözött lányok, valóság, léthelyzet, amibõl nem lehet kilépni.
fiúk), akiknek kilóg a fenekük, akik mind azt Nagyon nehéz egyszerû szavakkal leírni. De
mondják, õk ugyanúgy részesei a közösség- vannak hõseink, van Ed Robertsszünk, Judy
nek, mint a tanárok, a feleségek, az üzletem- Heumannunk, Justine Dartunk, és õk csak a
berek, az anyák és az apák. A lényeg, hogy miéink. Persze a mozgalomban fontos szere-
önmagában hordoz értéket az, ahogy kifejezik pük van a nem fogyatékosoknak, abszolút
magukat. Van ebben valami, ami nagyon meg- szükségesek. Nem élnék ebben a világban, ha
érintett, mint fogyatékost. Én sem akarom ta- nem lennének nem fogyatékosok, akik hajlandók
kargatni magamat, nem akarok álruhába öltöz- vállalni, hogy nekem segítsenek, akik sokszor
ni azért, hogy ép testûnek nézzenek. Púpos nagyon alacsony bérért hajlandók az asszisz-
vagyok, úgyhogy az ép testû világ nagyon tenseim lenni, hogy testileg olyan dolgokat
kényelmetlenül érzi magát, ha engem lát. Ha tudjak csinálni, amit egyedül, az õ segítségük
megpróbálnék valami fura ép testû normához nélkül nem tudnék. Minden lépésnél ott voltak a
alkalmazkodni, annyi idõt kellene azzal tölte- nem fogyatékosok, akik sokat tudtak segíteni a
nem, hogy szépen nyugodtan üljek, eltakarjam tanultságuk, a tudásuk, a képességeik és a
a kezem, megpróbáljam kihúzni magam, hogy tapasztalatuk folytán, ami nekünk hiányzott. És
akkor többé nem tudnám, miként beszéljek. ha õk nem lettek volna ott, és nem mondják,
Megakadályozna a beszédben. hogy ez így nem helyes, és nem csatlakoznak

98 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
a mozgalomhoz, mondván, itt ki kell vágni a jár- mondta nekik, hogy hülyék, anélkül, hogy ki-
daszegélyt, hozom a fûrészt és kivágom a fran- mondta volna. Nagyon nõies volt, harcias és
cos szegélyt, hogy a kerekesszékesek is tudják okos. Rámutatott arra, milyen bántó tud lenni,
használni a járdát… Millió példa van erre. Ed ha azt mondják rólunk, mások vagyunk, de
Robertset, mozgalmunk keresztapját az édes- egyenlõk. Hogy az milyen sértõ… Itt kell ülnünk
anyja, Zona Roberts segítette. Õ tette lehetõvé és azt várják tõlünk, hogy egyetértsünk… En-
számára, hogy azt az életet élje, amit élt. Min- nek még a gondolata is fáj… Nincs olyan, hogy
den lépésnél ott volt és segítette Edet. Az any- más, de egyenlõ. Nagyon nagy hatással volt
jának köszönheti, hogy annyi mindent elért, rám. Akkoriban teljesen elszigetelten éltem a
hogy ma is inspirálja nemcsak a helyi fogya- szüleimmel, és azt gondoltam, vagy ottmara-
tékosokat, hanem nemzetközileg is ismert. Az dok életem végéig, vagy intézetbe kerülök. De
is igaz persze, hogy nagyon tehetséges volt, amikor láttam Judyt, akkor elõször gondoltam
remek beszédeket mondott, érthetõen, világo- arra, hûha, lehet, hogy talán mégsem? Izgal-
san beszélt nagyon komplex témákról. Le tudta mas volt.
fordítani a legbonyolultabb kérdéseket is érthe- És Cece Weeks, aki a Független Élet Köz-
tõ nyelvre, és politikai mozgalom létrehozásá- pont (Centre for Independent Living) egyik ala-
nál ez nagyon fontos. Nem hosszú, unalmas, pító tagja volt, õ is részt vett a szövetségi épület
hanem hatásos politikai beszédekre van szük- elfoglalásában. Cece egész életében aktivista
ség. És Ed képes volt erre. Ismertem szemé- maradt. Egyike volt azoknak, akik létrehozták a
lyesen. Soha nem hagyott cserben bennünket, sürgõsségi segítõ hálózatot, amit Berkeley vá-
mindig is közülünk való maradt. Beutazhatta a ros tanácsával is elfogadtatott. Mondjuk a segí-
világot, világhírû lehetett, õ nekünk akkor is tõdet baleset éri, nem tud jönni, akkor mit csi-
csak egy berkeleyi srác maradt. Amikor egy- nálsz? Telefonálsz és küldenek egy sürgõsségi
személyes elõadásomat tartottam, és abban segítõt. Õ volt az egyike azoknak, akik ezt
volt egy jelenet, amiben véletlenül felfedezem a megszervezték és átnyomták. Nagyon aktív volt
mozgalmat, szükségem volt egy legendás hõs, élete végéig.
mozgalmi figura hangjára, akkor õ épp itt volt a És Justin Dart, aki egyike volt azoknak az
városban és szó nélkül ingyen megcsinálta ne- embereknek, akiknek óriási hatásuk volt az
kem, adta a hangját. Végig megmaradt olyan- ADA2 kormányszintû megalkotására. Szená-
nak, mintha a szomszéd fiú lenne, és mindig torokkal és a kongresszus tagjaival dolgozott
meglepõdött, ha valaki észrevette, milyen fon- együtt, mert megvolt hozzá a tudása. Be tudott
tos tevékenységet végez és mi mindent ért el. kerülni a legbelsõ körökbe, mert beszélte a
»Tényleg? – kérdezte. Csak teszem a dolgom, nyelvüket. Tehát abszolút létfontosságú volt,
élem az életem. « És ez így van, szerintem is. hogy a mozgalom része volt ez az ember, aki,
Amit tett, azért tette, hogy javítson a saját ahelyett, hogy a másik oldalról jött volna és
életén, és hogy egy csomó más emberre is jó kizárólag a szükség oldaláról nézte volna a
hatással volt, és nekik is segített, abban, hogy dolgokat, képes volt politikailag, a politikusok
jobb életük legyen, az csak egy nagyszerû ve- nyelvén megfogalmazni a bonyolult össze-
lejárója annak, ha valami olyat teszel, aminek függéseket. Nem hiszem, hogy lenne ADA-nk,
valóságos értéke van. Hatalmas hullámeffek- ha nem lettek volna ilyen, politikai ismeretekkel
tusa van az ilyen tevékenységnek, nemcsak is rendelkezõ emberek a mozgalomban, mint
gyûrûzõ hatása. Nagyon jó srác volt. Justine. Többen is voltak ilyenek, de Justine
De ott volt Judy Heumann, az elsõ személy, valóban kiemelkedik, óriás volt…
aki valóban fordított a sorsomon. Láttam õt a
televízióban, a szövetségi kormányépület meg- Igen, a mozgalom. Amikor a mozgalomban vol-
szállásának utolsó órájában, és ledöbbentem. tam, akkor nekünk, fogyatékosoknak minden
Én még életemben nem láttam ilyen kripli nõt, politikai volt, a testtel nem sokat foglalkoztunk,
aki ugyanolyan fogyatékos volt, mint én, és sõt mondhatnám, hogy teljesen figyelmen kívül
akinek ekkora szája lett volna, aki így mert be- hagytuk, mert a mozgalom kétoldalú volt. Egy-
szélni. Kemény volt, tényleg nagyon kemény. A részt teljes gõzzel küzdöttünk azért, hogy az
kongresszus elõtt beszélt és lényegében azt orvosi modellt magunk mögött hagyjuk, más-

2 Americans Disabilities Act, a Fogyatékossággal élõ amerikaiak törvénye, 1990). A törvény az USA-ra vonatkozik – a
szerk. megj.

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 99
részt meg tagadásban voltunk a testtel kap- megvalósításán fáradoztam, miként lehetne a
csolatban. Ez persze nem tükrözte egyáltalán személyeset kreatív munkával politikaivá tenni.
az én valóságomat, mivel nálam a test a fõnök, Mûvészi indulásom talán ahhoz kötõdik,
és kész. hogy mindig is jól éreztem magam a színpa-
Egy idõ után kezdtem magam kényelmetle- don, jól ment, mert volt humorérzékem, és slág-
nül érezni, mintha a kapcsolatom lazult volna a fertig voltam, azonnal tudtam reagálni. Azt gon-
mozgalommal, úgy éreztem, nem tudok beillesz- doltam, így lehet jól lekötni a közönség figyel-
kedni, nem elégít ki, amit csinálunk. Azt gon- mét. Aztán amikor a Wry Crips korszak követ-
doltam, kell hogy legyen más is a világban. Tel- kezett, akkor a fókusz a költészetre tevõdött át.
jesen benne voltam a politikában, mégis úgy Azelõtt soha nem írtam verset. Mindössze egy-
éreztem, mintha valami hiányozna. És akkor szer próbáltam az egyetemen, amikor is a taná-
láttam meg a nyomdában, ahol a politikai anya- rom azt mondta, nincs hozzá tehetségem, baná-
gainkat nyomtatták, vagy másoltak egy Frida lis, közhely minden, amit írok. És valószínû az is
Kahlo-posztert. Úgy emlékszem, a Törött ge- volt. Nem tudtam, hogyan kell írni, és õ nem
rincet. Teljesen megdöbbentett. Ki ez a nõ, és ajánlott fel semmilyen segítséget. Mondhatta
mirõl szól ez az egész? Csak modell, vagy va- volna, hogy miért nem írsz magadról? És aztán
lódi? Akkor még természetesen semmit nem azt öntsd versformába, akkor lesz nyersanya-
tudtam róla. Attól fogva mindent elolvastam, god, amibõl ki tudsz indulni. Írj arról, amit is-
ami csak a kezembe került, és felkutattam min- mersz, írj arról, mi ez az egész. De végül ennek
den kép repróját, mert tudtam, hogy ezt akarom ellenére vettem írásórákat, nem is egy kurzust
csinálni én is. Végre valaki megérti és ábrá- jártam végig. Nem a költészet érdekelt, hanem
zolja, min megyünk keresztül. Az ember úgy a prózaírás. És minden jó tanárom azt ismétel-
érzi, hogy eltörött, de mégis érzéki. Olyan szép, te, írjál arról, amit jól ismersz. Én pedig mind-
szexi, erõs és ugyanakkor annyira fogyatékos egyiknek azt mondtam, nem akarok a fogya-
és annyira átjárja a fájdalom. Ez valóban bo- tékosságról írni, mert nap mint nap ebben élek.
nyolult üzenet, de ez teszi annyira ütõssé és Ugyanígy nem akartam a szexuális erõszakról
érdekessé. Furcsa kombináció, ha egy testileg írni, mert át kellett élnem. De aztán egyre in-
megtört fogyatékos nõt látunk, akinek hatalmas kább rájöttem, hogy a legütõsebb, legerõsebb
lelki ereje van. Nem tudunk vele mit kezdeni, munkáim a fogyatékosságról és a szexuális erõ-
nincs hozzá viszonyítási alapunk. És akkor azt szakról születnek. Aztán Neil Marcus3 és a Wry
éreztem, errõl akarok beszélni, csak még nem Crips minden tagja ezt a célt tûzte ki. Meg vol-
találtam meg a módját. És attól kezdve, a saját tunk gyõzõdve arról, hogy ha mûvészetet csi-
személyes élményeimet, a saját megélt törté- nálunk az életünkbõl, akkor ez hatalmas ellen-
neteimet kezdtem el mondani. Lassan rájöttem, álló gesztusnak minõsül majd. Mert azt várták
hogy ez az, ami addig hiányzott, és »a szemé- tõlünk, fogjuk be a szánkat, mosolyogjunk és
lyes egyben a politikai« szlogent átültettem a passzívak legyünk, mert a kriplik és a rendes
gyakorlatba. asszonyok mind ezt teszik.
Kezdetben fontos volt, hogy erõsnek, ke- Úgy alakult, hogy sok nõvel dolgoztam
ménynek mutatkozzunk, elegünk volt a jóté- együtt a mûvészi pályámon, de ez nem tudatos
konysági szemléletbõl, ezért nem akartunk a döntés eredménye volt, inkább arról volt szó,
testünkrõl beszélni. Annál inkább az akadály- hogy õk jelentették az alkalmat, a lehetõséget.
mentességrõl, a befogadásról és az egyenlõ jo- A politikai mozgalomban többnyire férfiakkal
gokról. Ugyanakkor, ha összejöttünk a hallban, dolgoztam. Mozgalmunk, mint minden más
mindenki arról beszélt, éppen mennyire fáj, mozgalom – talán ma már nem annyira, mint
mondjuk a háta. Úgy éreztük, lényeges, hogy ne amikor én kezdtem – nagyon szexista. Én
adogassunk az elnyomóinknak töltényt, ne tart- voltam, aki dolgozott, csinálta, aztán valamelyik
hassanak – képletesen – a kivégzõosztag elõtt férfi állt a kamerák elé. Ennek egyáltalán nem
sorba állítva bennünket, ne mondhassák, hogy örültem, mert legalább akkora egóm van, mint
ezeknek úgyse fog sikerülni, úgyse képesek rá. bármelyik férfinak. Emellett úgy éreztem, ha
És akkor elkezdte bennem a mûvész lefej- már én dolgozom, akkor hadd arassam le én a
teni ezeket a politikai rétegeket és annak a babérokat. A Wry Cripsrõl egy barátomtól, volt

2 Neil Marcus (1954–, Berkeley, Kalifornia, USA) fogyatékossággal élõ táncos, színész, színdarabokat, verseket ír, a
Wry Crips társulathoz is kötõdik.

100 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
segítõmtõl hallottam elõször, aki idõközben ilyet soha nem tettek volna. A másik nõ érté-
fogyatékos lett. Õ hívott. Eredetileg fogyatékos kelésében meg arról volt szó, hogyan öltözik.
leszbikusok jöttek össze, de késõbb úgy dön- Így hát azt gondoltam, nem vagyok odavaló.
töttek, hogy kibõvítik, és minden fogyatékos nõt Addigra már különben is eléggé illúzióvesztett
szívesen látnak. Ez a barátnõm gyõzött meg, voltam a pszichológiát, a pszichológiai kutatást
mert tudta, hogy írok, bár akkoriban az írásaim illetõen.
még nem a fogyatékosságról szóltak. Õ érezte,
hogy tehetséges vagyok. Akkoriban még órá- Az elsõ munkám teljes egészében a testrõl szólt.
kat vettem, úgy éreztem, küzdelmes lesz, mert Vettem egy-egy testrészt, és azokról írtam.
a politikai korrektség annyira nem az én stílu- Sokat gondolkodtam, vajon mások lenné-
som. És bár tényleg tanult vagyok, jó iskolákba nek-e az írásaim, ha nem lettek volna ép testû
jártam, nincs igazán elképzelésem arról, mi a gyerekkori élményeim. Testileg nagyon aktív
mûvészet és mi nem. De azt tudom, hogy minél gyerek voltam, sokat jártam a természetben,
pontosabban tudsz valamit elmondani, annál fára másztam… Sok csodálatos élményem
ütõsebb lesz a nyelv. Volt nekem egy nagyon volt, mielõtt kerekesszékbe kerültem. Az a ta-
kedves íróiskolai tanárom, Tom Farber, aki hi- pasztalatom, hogy a fogyatékossággal élõ gye-
hetetlenül nagy hatással volt rám, mert a ke- rekeket túlságosan óvják, soha nem veszik ki
zembe adott egy mottót. »Tágítsd a nyelv hatá- õket a kerekesszékbõl, nem engedik meg ne-
rait, egyre tágítsd!« Attól fogva minden szót jól kik, hogy fûben vagy homokban heveréssze-
megrágtam, mert megtanított arra, hogy min- nek. Fontos érzéki élményektõl fosztják meg
dent meg kell kérdõjelezni, és ha van egy erõ- õket.
sebb, kifejezõbb szó, ami ugyanazt jelenti, ak- Az elsõ vers, amit életemben írtam a Mine
kor azt kell használni. Õ nagyon erõsen hatott are the hands of your bad dreams, booga,
rám, de mint tanár, és nem mint kolléga. Egy- booga… volt. Éreztem, hogy nagyon beletrafál-
szóval a Wry Crips írócsoport fogyatékos nõitõl tam valamibe, mert amikor elõször adtam elõ,
kaptam a lehetõséget arra, hogy alkossak, csupa nõbõl álló közönség elõtt, mindenki fel-
ezért mentem oda. Sokan közülük szövetsége- hördült, felszisszent, pedig õk nem voltak mind
seim lettek, bátorítottak, és hozzájárultak ah- fogyatékosok, sõt többnyire nem fogyatékosok
hoz, hogy az legyek, ami lettem. Helyet adtak voltak. Azt gondoltam, hûha, sok itt az olyan
nekem és õk voltak az elsõk, akik azt mondták, nõ, akinek testtel kapcsolatos problémái van-
hogy jó, amit csinálok. nak, akinek a testét állandóan leszólták, szinte
Nem tudtam eldönteni, tetszik-e amit a test- születésük óta. Akkor bizony rátapintottam va-
rõl írok és hogy az költészet-e, vagy sem. Nem lamire. És az olyan érzés volt, mintha rocksztár
úgy hangzott, mint bármi, amit addig olvastam. lennék. Rock and roll érzés. A közönség tel-
Bár be kell valljam, volt egy költõnõ, Maya jesen ráhangolódott. Az után az elõadás után
Angelou, akirõl úgy éreztem, megszólított, mert már kint voltam az utcán, amikor hallom, hogy
az utca nyelvét használta, és a versei úgy szalad utánam egy nõ, hogy te vagy a hands of
hangzottak, ahogy az emberek beszélnek. Illet- booga booga! Ezek szerint az vagyok! –
ve mégsem, mert nagyon mûvészien, nagyon gondoltam.
összeszedetten, hangsúlyosan adta elõ a mon- Máskor is éreztem ezt, a reakciók miatt. És
dandóját. Az emberek igazából nem így beszél- mindig meglepõdtem a fogadtatáson, mert min-
nek, de õ elhiteti veled. És én úgy gondoltam, dig is otthon éreztem magam a színpadon. Az
hogy a hitelesség valóban lényeges. Amikor energiaszintem felment, tudtam, hogy nagyon
darabot nézel, a párbeszéd hiteles kell hogy ütõs a nyelv, amit használok. Egyáltalán nem
legyen, de nem hangozhat ugyanúgy, mint vagyok álszerény azzal kapcsolatban, hogy
ahogy az emberek a valóságban beszélnek, amit csináltam, az jó volt. Tudtam, hogy valami
mert az nem mûvészet. Unalmas lenne. Ezeket lényegesre tapintottam rá. De aztán a reakció
a dolgokat tanultam, miközben csináltam õket. döbbentett rá, hogy tényleg. Mert láttam más
Az egyetemen nem írást, hanem pszichológiát fogyatékos elõadókat is felmenni a színpadra,
tanultam, de határozottan szexista volt a légkör és az emberek imádták õket, de az energiájuk
ott is. Ketten voltunk nõk az egész évfolyamon. nagyon más volt. Sok tapsot kaptak, az embe-
Én kutattam a profom számára, és kiemelkedõ reknek tetszett és inspiráló volt… Nem tudom,
tanulmányi eredményeim voltak, amirõl két sor nálam pontosan mi volt a különös, csak érez-
volt az értékelésemben, a hetyke attitûdömrõl tem, hogy az emberek máshogy reagálnak.
viszont három bekezdés. Azt hiszem, férfival Talán az energiám nagyon erõs és a látványok,

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 101
meg az, hogy olyan pimaszul belemondtam az Bármit fel lehet használni, ami kinyitja az embe-
arcukba. reket. Hogy máshogy tekintsenek az elõítéle-
Mert a másik õrület a fogyatékossággal teikre, mert ez a változtatás a mûvész feladata,
kapcsolatban az, hogy valahogy infantilizálnak, különösen azé a mûvészé, aki valamilyen mó-
lekezelnek és megszelídítenek bennünket. A don olyasmit képvisel, amit nem reprezentál-
fogyatékosokat megtanítják idejekorán, hogy nak õszintén, nyíltan sehol, és a fogyatékosság
ne rosszalkodjanak, ne dühítsenek fel senkit, ilyen.
mert aztán nem kapják meg a fogkeféjüket, Ahogy Frida Kahlo tette, vagy Mary Duffy
nem törlik ki a feneküket, szó szerint benne teszi. Mary Duffy csodálatos mûvész, fotográ-
hagyják õket a szarban. Ez a szomorú valóság, fus Írországból. Karok nélkül született. Úgy fo-
különösen, ha intézetben nevelkedsz. Aztán tózza a saját testét, mint egy mûvészi alkotást.
belejössz, hogy ne bánts meg senkit, hogy mo- A dolgozószobám falán van az egyik fotója. Fe-
solyogj, ha inzultálnak. Ezért aztán ha egy fo- kete-fehér, kar nélküli nõi torzó. Gyönyörû fo-
gyatékos belebokszol a levegõbe a kacska tókat csinált magáról, kapcsolatba is lépett
öklével, akkor annak van olyan energiája, mint velem, mondván érzi a hasonlóságot kettõnk
a rock and rollnak, olyan igazi szexuális ener- között. Én ugyanazt csinálom a költészetben,
gia, erõteljes életenergia. amit õ a fotózásban, mert mindketten – és
A közönséggel nehéz a dolgod, ha úgy né- Kahlo is ezt tette – a testünket használjuk a
zel ki, mint én. Nem állt ki a színpadra elõttem mûvészetünkhöz. Sõt erotikus verseimben én
még senki, aki úgy nézett volna ki, mint én. erotizáltam is a magam és a partnerem testét,
Nem láttam ott fönn sok olyan testet, mint az beleértve a fogyatékosságomat is. Egyik ver-
enyém. Azt kívántam, bárcsak ki tudnék vala- semben úgy írom le a szerelmem lábtartóva-
mit találni, hogy mûködjön a dolog, mert féltem, sának dübörgését – amint hallom, ahogy jön
hogy az emberek kényelmetlenül fogják magu- haza –, mint ami erotikus élvezetet nyújt ne-
kat érezni. Aztán rájöttem, megvan, akkor le- kem. Mondhatja valaki, hogy ez a fogyatékos-
gyen ez! Hadd érezzék magukat kényelmetle- ság erotizálása. Ez nem azt jelenti, hogy nem
nül! Mert a kényelmetlen érzés megnyitja õket. örülnék, ha nem lenne fogyatékos, de más itt a
Ismerek több igen tehetséges fogyatékos szemlélet, máshogy látjuk a dolgot. Ahelyett,
elõadót, és õk is mind ezt mondják. Az nem jó, hogy azt mondanánk: szeretem a testedet an-
ha a közönség kényelmesen érzi magát, jobb, nak ellenére, hogy… azt mondjuk: szeretem a
ha felhecceled õket, mert akkor nyílnak ki. Ami- testedet. És ez sokak számára nagyon kényel-
kor hallanak valami nagyon szépet, ami egyút- metlen, mert hajszálnyi különbség van aközött,
tal meg is nevetteti õket, akkor rájönnek, hogy hogy a torzhoz vonzódik valaki, furcsa módon
ez tényleg meglepõ és ellentmondásos. És ak- vonzódik s szereti megérinteni a fogyatékos
kor errõl talán máshogy kellene gondolkodni… testet, és aközött, ha valaki egyszerûen eroti-
Azzal senkit nem tudsz megváltoztatni, ha azt kusnak lát egy testet, ami máshogy néz ki. Pél-
mondod neki, hogy én ugyanolyan vagyok, dául az amputált testet. Vannak olyanok, akik
mint te. Mert nem vagyok ugyanolyan, mint te! esztétikailag gyönyörûnek találják. Vita folyik
Neked nem kell segítség ahhoz, hogy vécére fogyatékoskörökben arról, amit úgy is hívha-
tudj menni. Én nem olyan vagyok, mint te! Az tunk, hogy fetisizmus. Sokaknak nagyon tet-
én életem más, de vannak lényeges dolgok, szenek az amputált emberek, ugyanúgy, ahogy
amik közösek, mert nõk vagyunk, emberek va- sokan szeretik a nagyon kövér nõket. Nagyon
gyunk, tehát ezt a dolgot kell valahogy elõhoz- érdekes téma. A Superfesten bemutattunk egy
ni, és a közönséget meg kell próbálni rávezetni filmet egy fogyatékos, amputált nõrõl. A web-
erre az emberi utazásra. Ez a dolga a mûvész- kamera elõtt, erotikus pózokban vette fel magát
nek, és én is mindig ezt próbálom. Megpróbá- videóra a testét használva, a teste másságát
lok nem hazudni a tapasztalataimról, de úgy erotizálva. Nagy vitát kavart. Pedig õ maga
érzem, ha a szenvedést hangsúlyozom állan- akarta így, senki nem kényszerítette, õ maga
dóan, akkor az túl sok, ha meg egyáltalán nem akarta ilymódon bemutatni magát, és mindezt
említem, akkor hazudok. Ezért azt gondoltam, nagyon szépen és mûvészien oldotta meg.
ki kell találni valamit, amivel lehetne enyhíteni Akkor azt gondoltam, ez valóban bonyolult té-
az igazán kényelmetlen dolgokat, a depresszi- ma, mert miért is kellene kényelmetlenül érez-
ót, a szomorúságot, a szörnyen félresikerült nünk magunkat, ha valaki tetszik az amputá-
mûtéteket vagy bármi mást. És rájöttem, hogy ciójával együtt. És miért is kellene cenzúrázni,
humorral. Ezért aztán mindig sokat viccelõdök. ha valakit gyönyörûen ábrázolnak, mint ero-

102 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
tikus, szenzuális lényt, akit amputáltak. Ez az nem engedhetem meg a közönségnek, hogy õ
egyik legbonyolultabb téma a fogyatékoskö- diktálja, mit lehet és mit nem.
zösségen belül. Miként lehet erre reagálni? Sok Aztán vannak ezek a varázslatos pillana-
nõ azt mondja, és ide tartozik a barátaim több- tok, amikor a kapcsolat teljesen tökéletes a kö-
sége, hogy jól teszik, ez csak erõt ad nekik. Jól zönséggel. Vannak olyan pillanatok, amikor
teszik ezek az amputált nõk, hogy megmutatják annyira mélyen beleéli magát az ember, hogy a
magukat. Nekik ez olyan, mint amikor én mu- közönség szinte együtt lélegzik vele. És az
togatom a kacska mancsaimat. Büszkék rá. tényleg hihetetlenül jó. Azok a rock and roll pil-
Persze én is átéltem – nem egyszer elõ- lanatok!
fordult –, hogy azok a fogyatékosok, akik abban
a tudatban szocializálódtak, hogy nem szabad Búcsúzóul azt üzenem a magyar barátaimnak,
hullámokat verni, mert akkor baj lesz, azok hogy nem szabad feladni, nyomatni kell, csinál-
ugyanolyan kényelmetlenül érezték magukat ni kell! Sose fogadjátok el a nemleges választ,
az elõadásom alatt, mint az ép testûek. Nem ha valamit el akartok érni! Ez a lényeg. És ak-
értették, miért kell ezt és így mondanom és mu- kor meg fog történni, teljesülni fog, amit kíván-
tatnom, és miért tûnök olyan dühösnek. Ér- tok. Mert itt is ez történt. A fogyatékos emberek
dekes, én meg soha nem gondolok magamra milliószor hallották, hogy amit akarnak, azt nem
úgy, mint aki dühös, csak éppen harcias vagy lehet, az megvalósíthatatlan, túl drága, nincs rá
inkább szenvedélyes, és azt hiszem, van kü- pénz. Ébernek kell lennünk, vigyáznunk kell,
lönbség a kettõ között. Ezzel nem akarom azt mert lehet, hogy valamit törvénybe iktatnak, de
mondani, hogy soha nem fordul elõ a munkám- a társadalomnak sok- sok év kell, mire megva-
ban a düh. Elõfordul. Van olyan versem, pél- lósítja, illetve végrehajtja a törvényt. Például az
dául a Visszabeszélés (Back Talk), amelyben akadálymentességhez való egyenlõ hozzájutás
valóban összetûzök az ép testû világgal, és na- jogát megpróbálják a legszûkebben értelmezni,
gyon erõteljesen, arcba vágóan, még talán kel- hogy a legolcsóbb legyen. Oda kell figyelnünk,
lemetlenül és durván is. Igen, az düh. De álta- hogy a törvény értelmezése a javunkat szol-
lában öt percig tart az egyórás elõadásból. De gálja.
az emberek annyira nincsenek hozzászokva, Higgyétek el, idõvel majd csak beadják a de-
hogy fogyatékosok bármiféle dühöt is kifejezze- rekukat, de kitartónak kell lenni! És ott kell lenni,
nek, hogy úgy érzik, az egész elõadás dühös. jelen kell lenni, részt kell venni. Láthatónak kell
Valahogy azt kellett elérnem, ne aggódjak lenni. Ne hagyjátok, hogy bárki is vissza akar-
túlságosan a közönség reakciójával kapcsolat- jon benneteket küldeni az árnyékba, a sötét-
ban. Ha nem nevetnek ott, ahol kéne, az se baj. ségbe, és hogy azt mondja, ti nem vagytok ide-
Mert késõbb jöttem rá, hogy nem mindenki re- valók! Mi is csak azért tartunk ott, ahol tartunk,
agál ugyanúgy. Sokan emésztik a dolgot. Aztán mert az arcukba vágtuk, hogy itt vagyunk és
azt gondoltam, állj oda Cheryl, és mondj el egy számolni kell velünk! Nem zárhattok el többé
történetet. Érezd jól magad a közönséggel, bennünket! Soha többé nem megyünk oda
szórakoztasd õket, csiszolgasd a technikát, és vissza! Persze ebben az országban is rengeteg
ha keményen megdolgozol érte, ha kitartasz még az elvégzendõ munka. Sok helyen nem
mellette, lehet, hogy valamibõl mûvészet lesz. lehet segítõ ellátáshoz hozzájutni. Mi se ülhe-
Úgyhogy azóta mindig csak teszem a dolgom, tünk a babérjainkon. És ez mindenütt így igaz.
hadd szóljon, lássuk, hova lyukadunk ki. A szín- Nem lehet ellustulni!
padon próbálom kitapintani, a közönség mit érez, A harc folytatódik!
hol tart, nehogy megbántsak bárkit, de azért azt Örökké!”

(A monológ alapjául szolgáló interjút Hernádi Ilona és Hernádi Kriszta készítette, 2008. december 16-
án Berkeleyben.)

„A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ” 103
A TÖRÖTT GERINC , 1944

104 „A T E S T E M A Z É N T Ö R T É N E T E M : A B Á N AT O M É S A Z E R Õ M F O R R Á S A ”
SZEMLE

KOZMA ÁGNES

KÖNYVKRITIKA
Nyárádi Gáborné dr. (szerk.) Esélyegyenlõség, egyenlõ bánásmód
A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban
(KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2008)

A cikkben egy két évvel ezelõtt lezárt országos felmérésrõl készült kötet A fogyatékossággal élõk jogbiztonsága és a
jogalkalmazás gyakorlata a helyi közigazgatásban címû fejezetének könyvkritikája olvasható. A szerzõ elsõsorban
kutatásmódszertani, majd szakmai és tartalmi szempontból elemzi és értékeli a fejezetet. A hiányosságokra vonatkozó
kritikai észrevételek mellett a cikk végén konkrét és elõremutató javaslatokat fogalmaz meg az esélyegyenlõségrõl szóló
kutatások jövõbeni céljaira, irányaira vonatkozóan.

A két részbõl álló kötet egy 2006–2007-ben, Iroda és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
hazai és Európai Uniós támogatással megva- országgyûlési biztosának beszámolóiból szár-
lósított felmérés tapasztalatait foglalja össze. mazó esettanulmányok alapján. Bár a két rész
Az elsõ rész A fogyatékossággal élõk jogbiz- feltehetõleg egyazon kutatás keretében ké-
tonsága és a jogalkalmazás gyakorlata a helyi szült, megközelítésmódjukban eltérõek és nem
közigazgatásban címet viseli, és egy empirikus szervezõdnek egységbe. Ez az ismertetõ a fo-
kutatás tapasztalatait, valamint a fogyatékos gyatékos emberekkel foglalkozó rész bemuta-
emberek esélyegyenlõségét biztosító jogi tására szorítkozik.
kereteket tekinti át. A második rész a romákkal Magyarországon kevés empirikus kutatás
szembeni diszkrimináció típusait és sémáit készül a fogyatékossággal élõ emberek hely-
tárja föl a települési önkormányzatok gyakor- zetérõl,1 ezért várakozással vettem kézbe a kö-
latában a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédõ tetet, amely az utóbbi évek egyik kiemelt témá-

1 A kivételek között említhetõek a Kézenfogva Alapítvány kutatásai az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl (Bass
[szerk.] 2004; 2008).

KÖNYVKRITIKA 105
jával, az esélyegyenlõséggel és az egyenlõ kérdezõk, vagyis mekkora a minta tényleges
bánásmód megvalósulásával foglalkozik. Saj- elemszáma.
nos a könyv több szempontból is csalódást A kutatásban használt kérdõív 32 kérdésé-
okozott, és jól illusztrálja a fogyatékosság tár- bõl 6 az önkormányzati alkalmazottak „alap-
sadalmi témakörének megközelítésével kap- ismereteit” szándékozott fölmérni azzal, hogy a
csolatos fogalmi és módszertani zûrzavart. különféle fogyatékossággal élõ emberek lét-
Már a kutatás kérdéseinek megfogalma- számára és lakosságon belüli részarányára
zása sem világos: nem tudjuk, pontosan mit kérdezett rá, a 2001-es népszámlálás adatai-
szerettek volna a kutatók megvizsgálni. Leg- nak alapul vételével. A kérdõív második része a
alább három különbözõ kérdésfelvetéssel talál- fogyatékos emberek által igénybe vett hivatali
kozunk a bevezetõben: közszolgáltatásokról kérdez. A harmadik rész
1) Létezik-e közvetett vagy közvetlen diszkri- arról érdeklõdik, hogy elõfordul-e, hogy, illetve
mináció az önkormányzatok által alkotott elfogadhatónak tartják-e, ha a fogyatékos em-
jogszabályokban, illetve megjelenik-e disz- berek ügyeit valaki más intézi helyettük. Itt kér-
krimináció a jogszabályok alkalmazása, deznek arról is, hogy az önkormányzati hivatal
végrehajtása során? alkalmaz-e fogyatékos munkatársat. A ne-
2) Mik az esélyegyenlõség akadályai az egyen- gyedik részben vannak az akadálymentesítés-
lõ bánásmód valamint a fizikai és az info- sel és a fogyatékos emberek hivatali ügyintézé-
kommunikációs akadálymentesítés2 terén? sét segítõ intézkedésekkel kapcsolatos kér-
3) Mennyire ismerik az önkormányzatok mun- dések, valamint ez a rész méri föl az országos
katársai a fogyatékos emberek esélyegyen- érdekvédelmi szervezetek ismertségét is. Kü-
lõségét elõíró jogszabályokat és eljáráso- lön rész foglalkozik az országos, jelnyelvi tol-
kat, s ügyintézési gyakorlatukban érvénye- mácsszolgálat igénybevételével. Végezetül a
sül-e az egyenlõ bánásmód elve? kérdõív az önkormányzati rendezvények aka-
Mindhárom kérdés fölvetése jogos és releváns dálymentességérõl érdeklõdik, valamint arról,
a mindennapi tapasztalatok tükrében. A ta- hogy az önkormányzat elképzelései szerint
nulmányból azonban e kérdések egyikére sem „milyen formában lehetne bevonni a fogyaté-
kapunk választ. kossággal élõ embereket az esélyegyenlõség
A dolgozat alapját képezõ empirikus kuta- megvalósításának folyamatába”.
tás három részbõl állt: Az elsõ rész személyes A kérdõív elsõsorban nyitott kérdésekbõl
megkeresésen alapuló kérdõíves felmérés és áll; az ezekre adott válaszokat a kutatók so-
az önkormányzati hivatal tárgyi környezetének rolták kategóriákba. Arról semmit nem tudunk
és feltételeinek megfigyelése volt, ez utóbbit a meg, hogy a válaszokat miként rögzítették és a
„statisztikailag értelmezhetõ minimális 100-as kódolás miként történt, ám ennél zavaróbb
elemszámú mintán” végezték el. A mintát több- probléma, hogy a használt kategóriák némelyi-
lépcsõs rétegzett véletlen mintavételi eljárással ke semmitmondó, üres, az eredmények értel-
választották ki, és az összes településtípus meg- mezése pedig felszínes. Ezt illusztrálja a kö-
jelent benne. Ezt egészítette ki második kuta- vetkezõ példa. Arra a nyitott kérdésre, hogy
tási részként a mintában szereplõ önkormány- mennyiben különböznek a fogyatékos emberek
zatok honlapjainak tesztje abból a szempont- által igénybe vett szolgáltatások a „többiek”
ból, hogy a honlapok vakbarátak-e. Az adat- által igénybe vett szolgáltatásoktól, a kutatók a
gyûjtés harmadik részeként az eredeti kérdõív válaszokat a következõ kategóriákba sorolják:
elektronikus változatát juttatták el az e-mail a válaszadók 46%-a szerint nincs különbség,
címmel rendelkezõ önkormányzatok számára. 23% válaszolja, hogy „a fogyatékosság jellege
A tanulmányt számos módszertani hiányosság szerint”, 11% pedig, hogy a „jogszabály szerint”
jellemzi, így például a beszámolóból nem derül különböznek. A válaszolók 12%-a szerint „a
ki, hány önkormányzat kapta meg a kérdõívet, szolgáltatás minõsége” alapján különböznek,
csupán azt tudjuk meg, hogy 98 településrõl ér- és 8% jelöl meg egyéb választ. A kutatók ebbõl
kezett értékelhetõ válasz. Ugyanígy nem derül azt a következtetést vonják le, hogy „(a)
ki, hogy a személyes megkeresés 100-as min- válaszadók jelentõs hányada úgy véli (46%),
tájából hány önkormányzatnál jártak sikerrel a hogy a hivatalban jelenleg ugyanúgy bánnak a

2 Széles értelemben ez az egyenlõ esélyû hozzáférés megteremtését jelenti. (A szerk megj.)

106 KÖNYVKRITIKA
fogyatékossággal élõ ügyfelekkel, mint a nem kezelésére. Még a szakterminológiában is
fogyatékossággal élõkkel, azaz biztosítják az jártas és nem használ diszkriminatív kifejezé-
esélyegyenlõséget.” (26. old.) Egyrészt ez a seket (pl. nyomorék).” (148–149. old.)
következtetés hibás, hiszen a kérdés nem erre
vonatkozott. Másrészt viszont nem tudjuk meg, Különösen kirívó a fogyatékos személyek or-
a „szolgáltatás minõsége szerint” válasz tény- szágos érdekképviseleti szervezeteinek össze-
legesen mit takar, holott ez utalhat a fogyatékos hasonlítása, ami jól jellemzi a tanulmány ké-
emberek hátrányos megkülönböztetésére. szítõinek szemléletét és ismereteit, különösen
A válaszokat kizárólag százalékos megosz- az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban. A
lás szerint dolgozták föl, és bár elemszáma szerzõk megállapítják, hogy
alapján a minta alkalmasnak tûnik a statisztikai „(a) négy szervezet érdek-képviseleti haté-
elemzésre, sõt a módszertan kidolgozása és a konyságának összehasonlítása során is a
mintavétel során a kutatók szerint ez szempont MEOSZ helyezhetõ az elsõ helyre. A látás-
is volt, elemzésre nem került sor. A tanulmány sérültek és a hallássérültek az egyeztetések
szerzõi meg sem próbáltak statisztikai módsze- során hátrányban vannak, kommunikációs aka-
rek segítségével – szignifikáns – különbsé- dályokba ütköznek. ... Az értelmi fogyatékosok
geket föltárni a különféle településkategóriák, képviseletét mindig képviselõ, legtöbbször a
vagy a különféle fogyatékossági csoportok szülõ látja el, de ez a képviselet nem tud olyan
között. Az olvasó számára nagyon zavaró az is, hiteles lenni, mint amikor az érintett – mozgás-,
és nem segíti az értelmezést, hogy a szemé- látás-, hallássérült – szólal meg. ...A professzio-
lyes és az elektronikus adatgyûjtés eredmé- nális érdekképviselethez tehát nagyon fontos
nyeit külön fejezetben, de azonos szerkezet- az, hogy a képviselõ felkészült szakember és
ben dolgozzák föl. A szerzõk annak érdekében lehetõleg profi kommunikátor legyen egy sze-
sem tesznek erõfeszítést, hogy a két felmérés mélyben.” (143. old.)
válaszai közötti különbségeket (amelyekrõl
nem tudjuk meg, hogy statisztikailag valójában A tanulmány mindazonáltal nagyon érdekes
jelentõsek-e) valamilyen módon magyarázni, olvasmány, hiszen rendkívül jól illusztrálja a
értelmezni próbálják. magyarországi fogyatékosságügyi politika fõ
Az önkormányzati hivatalok honlapjainak gyengeségét: az esélyegyenlõség üres szó-
vakbarát-tesztje összemossa a honlapokon lamként való használatát, leszûkítését a hozzá-
közölt információ tartalmát és a honlapok férésre és az akadálymentesítésre, amik ön-
JAWS szoftverrel való használhatóságát. Az magukért való céllá váltak.
elemzés sajnos itt sem árnyalja a képet a A fizikai és az infokommunikációs akadály-
település jellemzõi alapján, és ugyanolyan ka- mentesítés a hazai fogyatékosságügyi politika
tegóriákat állít föl egy kisközség, mint egy több- egyik kiemelt feladata, amelyre az utóbbi évek-
százezres nagyváros számára. ben jelentõs anyagi forrásokat is szán az or-
A tanulmány talán legmeglepõbb része a szág. Sokan keményen küzdenek azért, hogy a
következtetéseket és javaslatokat tartalmazó meglévõ épületeket és szolgáltatásokat „aka-
fejezet, amelyben a szerzõk érvénytelen, az dálymentessé” és elérhetõvé tegyék a fogyaté-
empirikus felmérés adataiból nem levezethetõ kos emberek számára. Miközben minden erõ-
és semmitmondó általánosításokra jutnak az feszítésünk arra irányul, hogy rámpákat épít-
akadálymentesítés megvalósításával kapcso- sünk, indukciós hurkokat és Braille-írásos fel-
latban. Erre példa a következõ megállapítás, iratokat helyezzünk el önkormányzati épületek-
miszerint ben – ezek természetesen nagyon fontos
„(..) a tájékozatlanság és az elõítélet – ez dolgok – elfelejtjük föltenni azt a kérdést, hogy
utóbbit erõsíti az ismerethiány – általánosan az épület, a szolgáltatás stb. vajon valóban az
jelen lévõ akadálya a folyamatnak. Azokon a esélyegyenlõséget szolgálja-e; segíti-e a fo-
településeken ugyanis, ahol már rendelkezik gyatékos embereket az önálló életvitelben? A
valamelyik ügyintézõ ilyen irányú szakismere- meglévõ struktúrákat kell-e akadálymentessé
tekkel, sikeresebb az esélyegyenlõség megva- tennünk, avagy inkább újra kellene gondolni bi-
lósításának folyamata. A személyes megkérde- zonyos nagy ellátórendszereinket, mindennapi
zések során azt is megállapítottuk, ha az ön- gyakorlatainkat? Ennek az ellentmondásnak a
kormányzati vezetõ érintett (családja, rokona, legkirívóbb példái a nagy létszámú intézmé-
közeli ismerõse fogyatékossággal él), akkor nyek akadálymentesítésére fordított erõforrá-
sokkal felkészültebb az ilyen irányú problémák sok, ahelyett, hogy bezárnánk ezeket az

KÖNYVKRITIKA 107
intézeteket, és helyettük a fogyatékos egyén intézménye3 és az intézeti szegregáció –
igényeihez illeszkedõ, személyközpontú ellátá- lebontása egyáltalán nem jelenik meg az aka-
si formákat alakítanánk ki. dálymentesítésrõl folyó diskurzusokban.
Az esélyegyenlõség és az akadálymentesí- Mindez rávilágít arra is, hogy ha a fogya-
tés leszûkítõ értelmezésének másik következ- tékos emberek társadalmi helyzetében valós
ménye, hogy szinte teljesen láthatatlanná vál- és jelentõs változást szeretnénk elérni, akkor
tak ebben a folyamatban azok a csoportok – az több, a fogyatékosság társadalmi modelljébõl
értelmi fogyatékossággal élõ és az autista sze- kiinduló emancipatív kutatásra van szükség,
mélyek – akiknek az érdekei kevésbé értelmez- olyanokra, amelyek a hátrányokat létrehozó
hetõek a fizikai hozzáférés szintjén. Az õ hely- társadalmi struktúrák, rendszerek és gyakorla-
zetük nemhogy javult, de sok szempontból hát- tok feltárására és megváltoztatására összpon-
rányosabbá vált. A teljes jogú társadalmi rész- tosítanak (ehhez lásd az e folyóirat 1. számá-
vételüket akadályozó jogi korlátok és társadal- ban megjelent Marton – Könczei- és Barnes-
mi gyakorlatok – például a kizáró gondnokság tanulmányokat).

3 Az Országgyûlés 2009. szeptember 21-én elfogadta a Polgári Törvénykönyv módosítását, amely megváltoztatja a
cselekvõképesség korlátozására vonatkozó szabályokat, többek között megszünteti a kizáró gondnokság
intézményét. Az új szabályok megfelelõ végrehajtása valós és jelentõs változást hozhat az értelmi fogyatékos emberk
egyenlõ jogainak megvalósításában.

108 KÖNYVKRITIKA
P Á S Z T O R É VA

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉÉRT


KÖZALAPÍTVÁNY TÖREKVÉSEI A SZÜLÕSEGÍTÉS ÉS A KORAI
INTERVENCIÓ TÉMÁJÁBAN (A KEREKI-LANNERT CIKK HÁTTERÉHEZ)

A cikk a Fórum-rovat Kereki-Lannert-tanulmánya keletkezésének hátterét világítja meg, a Közalapítvány szerepének


feltárásával. Leírja, hogy milyen elvek szerint mûködik és végezte az adott területen munkáját a szervezet.

AZ FSZK CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE pítvány. A kutatás lebonyolítására kiírt közbe-


szerzési eljárás keretében kiválasztották a kuta-
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségért tást végzõ céget. Az átfogó hazai kutatás le-
Közalapítványt (FSZK) 2007. július 21-én alapí- bonyolítására a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzs-
totta a Magyar Köztársaság kormánya. A létre- ment és Oktatáskutató Központ Zrt. kapott meg-
jött közalapítvány két korábbi szervezet, a Fo- bízást a közalapítványtól.
gyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásá- „A 0–5 éves korú gyermekek egy része eb-
ért Országos Közalapítvány és a Fogyatékosok ben a korai életkorban esélyteremtõ, esélyki-
Esélye Közalapítvány egyesítése után jogutód- egyenlítõ intézkedések nélkül olyan hátrányok-
ként mûködik tovább. kal tudja csak megkezdeni az iskolát, amely hát-
Az FSZK átfogó szakmapolitikai célja a fo- rányok a késõbbiekben a lemaradást csak fo-
gyatékos személyek esélyegyenlõségének, tár- kozzák. A kutatás a fogyatékos gyermekek korai
sadalmi integrációjának és komplex (re)habili- intervenciójának fejlesztése érdekében a problé-
tációjának elõsegítése, a komplex rehabilitáció- mák korai felismerésének és a gyermekek diag-
ban közremûködõk tevékenységének össze- nosztizálásának, fejlesztésének útját kutatja
hangolása. Célja továbbá a sajátos nevelési végig. Ezzel a korai életszakaszban felismerhetõ
igényû gyermekek, tanulók ellátásában közre- fejlõdésbeli elmaradás kompenzálása idõben, a
mûködõ intézményrendszer tervszerû fejleszté- probléma felismerésével egy idõben elkezdõd-
se, a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanu- het, hogy a hátrányok csökkentése, a fogyaté-
lók nevelését, oktatását szolgáló pedagógiai kosság súlyossága megelõzhetõ legyen.
programok, megoldások, eljárások kifejlesztése. A sajátos nevelési igény (fogyatékosság)
Az FSZK a meghatározott célok elérése ér- megállapításának idõpontjától kezdõdõen a
dekében pályázati úton vagy közvetlen szolgál- gyermek fejlesztése a szülõ bevonásával, a szü-
tatással a fogyatékos személyek meglévõ, illetve lõ részére tanácsadással történhet. Az ellátásba
fejleszthetõ képességeinek megfelelõ program- való bekapcsolódást az illetékes, tanulási képes-
tervezetek elkészítéséhez olyan szempontrend- ségét vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizott-
szereket dolgoz ki és ad ki, amelyek magukban ság szakvéleménye alapozza meg. A korai fej-
foglalják az átfogó komplex rehabilitációs folya- lesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsõdei
mat során elért képességfejlõdés rendszeres fel- gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó ottho-
mérését, és lehetõvé teszik az egyéni rehabili- nában történõ gondozás, korai fejlesztõ köz-
tációs program megalapozását, szükség szerinti pontban biztosított fejlesztés és konduktív peda-
módosítását, továbbfejlesztését. gógiai ellátás keretében. A szakértõi bizottság-
nak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik
A KORA GYERMEKKORI INTERVENCIÓ a gyermek adottságaihoz, lehetõségeihez, vala-
mint az ellátás megszervezésének lakóhelyi fel-
MAGYARORSZÁGI RENDSZERÉNEK
tételeihez.
KUTATÁSI KONCEPCIÓJA A korai fejlesztésben való részvétel biztosí-
2008-ban a Korai intervenciós központok fej- tása a szülõ számára nem kötelezettség, hanem
lesztése címû program keretében széles körû, jog. Ezt is figyelembe véve a pedagógiai szak-
átfogó nemzeti kutatást valósított meg a közala- szolgálatokon belül a korai fejlesztés az a

A Z FSZK TÖREKVÉSEI A SZÜLÕSEGÍTÉS ÉS A KORAI INTERVENCIÓ TÉMÁJÁBAN 109


terület, ahol kiemelkedõ fontosságú a gyermek- A kutatás további célja, hogy annak eredmé-
orvos, a szakorvos, a védõnõ, az illetékes szak- nyeit fel lehessen használni a kora gyermekkori
értõi és rehabilitációs bizottságok illetve a korai intervenció hatékonyságának javítása céljából
fejlesztést biztosító intézményhálózat közötti jó szükséges programok megalkotása során az Új
munkakapcsolat, a gyakorlati együttmûködés, a Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Meg-
gyermekkel és a szülõkkel való közös törõdés.”1 újulás Operatív Program 3., 5. és 6. prioritásai-
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fo- ban, lehetõség szerint már a 2007–2008-as évek-
gyatékosügyi Fõosztálya a korai intervenció re szóló Akciótervekben.
rendszerének, jelenlegi mûködésének feltérké- A kutatás közvetlen célja, hogy átfogó képet
pezésére, a hazai és a külföldi jó gyakorlatok fel- adjon az eltérõ ágazati irányítás alá tartozó terü-
kutatására és a korai intervenciót érintõ fejlesz- letek rendszerérõl.
tési javaslatok megfogalmazására biztosított Célja, hogy feltárja a kora gyermekkori inter-
forrást. E több területet is magában foglaló prog- venció teljes rendszerét, meghatározza az ellá-
ram tartalmazott egy széles körû, komplex tartal- tottak körét, jellemezze az ellátó rendszert a
mú kutatást is a témában. A közalapítvány szak- megadott indikátorok: információáramlás, a koo-
mai koncepciója az volt, hogy olyan kutatást peráció, a szakember-ellátottság, személyi-tár-
valósítson meg, amely a teljes ellátórendszert gyi feltételek, módszerek, tartalmak, nyilvántar-
vizsgálja. Ezért a közoktatásnak, a gyógypeda- tás, jogi szabályozás, finanszírozás mentén. (Mi
gógiának, a szociális és az egészségügyi terüle- van – mi áll rendelkezésre? Milyen személyi, tár-
teknek a korai intervenció rendszerében elfoglalt gyi feltételek között mûködik a kora gyermekkori
intervenció? Kik részesülnek kora gyermekkori
helyét, szerepét, biztosított ellátásait éppúgy
intervencióban és van-e eltérés a kora gyermek-
vizsgálni kívánta, mint a jogszabályi hátteret, a
kori intervenció egyes szakaszaiban elért sze-
finanszírozást és a szakemberképzést.
mélyek köre között, és ha van eltérés, akkor an-
A program célja, hogy átfogó képet adjon a
nak mi az oka? Milyen információkkal rendel-
kora gyermekkori intervenció magyarországi
keznek a szereplõk és ezek az információk utal-
helyzetérõl, és a kora gyermekkori intervenciót
nak-e hálózatszerû mûködésre?)
végzõ szolgáltatók számának, mûködési feltéte-
Célja, hogy feltárja annak az okát, hogy a
leinek, szolgáltatásainak teljes körû felmérését
regisztráltan fejlõdési problémákkal született
célozva, javaslatokat tegyen a szolgáltatásfej-
gyerekeknek miért csak egy kis hányada kerül a
lesztési stratégia kidolgozására, a TÁMOP 3., 5. gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés
és 6. prioritások akcióterveihez való kapcsoló- és gondozás intézményrendszerébe.
dásra és a tárcaközi együttmûködések fejleszté- Célja, hogy feltárja, leírja a pénzbeli ellátá-
sére, végül segítse elõ a nemzetközi kapcsolat- sokra, természetbeni juttatásokra és személyes
építést, a szakembercserét, ismerje meg a nem- közremûködést igénylõ szolgáltatásokra való jo-
zetközi jó gyakorlatot és gyûjtsön tapasztalatot a gosultság megállapítását biztosító »intézmény-
szolgáltatásfejlesztési stratégia kidolgozásához. rendszer« mûködését.
„A kutatás célja egyrészt az Új Országos Célja, hogy egy olyan »térképet« adjon, ami
Fogyatékosügyi Program végrehajtásának megmutatja a jogosultságok megállapításában
2007–2010. évekre vonatkozó középtávú intéz- rejlõ párhuzamosságokat, és ennek alapján ja-
kedési tervérõl szóló 1062/2007.(VIII. 7.) Korm. vaslatot lehessen tenni a »rendszer« felhaszná-
határozat melléklete IV. fejezet: A rehabilitáció- lóbarát egyszerûsítésére.
val kapcsolatos célok 2. pontjában foglalt feladat Célja a kora gyermekkori intervencióban
teljesítésének elõkészítése. (Meg kell alkotni a közremûködõ szakemberek hazai alapképzésé-
kora gyermekkori diagnosztika és fejlesztés mû- nek feltárása abból a szempontból, hogy meg-
ködtetésének a meglévõ ellátórendszerek össze- történik-e a szakemberek (szülész-nõgyógyász,
hangolására alapozott szabályait és a rendszer gyermekorvos, védõnõ, gyógypedagógus, szo-
felállításához szükséges ütemtervet. Felelõs: ciális munkás és szociálpedagógus, pszicholó-
egészségügyi miniszter, szociális és munkaügyi gus, konduktor, gyermekpszichiáter, óvónõ, gyer-
miniszter, oktatási és kulturális miniszter. Határ- mekrehabilitációs szakorvos, bölcsõdei szak-
idõ: 2009. december 31.) gondozó) felkészítése a kora gyermekkori

2 Idézet a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségért Közalapítványnak a kutatás elõkészítéséhez készült belsõ


dokumentációjából.

110 A Z FSZK TÖREKVÉSEI A SZÜLÕSEGÍTÉS ÉS A KORAI INTERVENCIÓ TÉMÁJÁBAN


intervenció területén, a szakember szempont- A szolgáltatásfejlesztési stratégia alapján ja-
jából adekvát feladat ellátására.”2 vaslatokat tesz a protokollfejlesztésre. E témá-
A kutatás 2008 decemberében a kutatási zá- ban többen elindultak a kidolgozás terén, ezért a
rótanulmány elkészítésével fejezõdött be. A zá- közös tapasztalatok nyomán, szélesebb fóru-
rótanulmány az ellátórendszer leírásán túl szol- mon történõ egyeztetést követõen lehet a proto-
gáltatásfejlesztési stratégiára is tesz javaslatot. kollt kidolgozni.

IRODALOMJEGYZÉK
FSZK 2007: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány (2007): alapító okirat.
http://www.fszk.hu/fszk/nyilvanossag/fszek_alapito_okirat.pdf
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány (2008): Õ-szintén. Szülõk és szülõsegítõ szolgáltatások
szervezõinek tapasztalatai. http://www.fszk.hu/opi/kiadvanyok/o-szinten.pdf
KEREKI JUDIT – LANNERT JUDIT: (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai mûködése címû zárótanulmány.
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-intervencio.htm
KÕPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIA – LOCSMÁNDI ALAJOS (2008): Szülõsegítõ szolgáltatások. Szervezõk kézikönyve. FSZK, Budapest.
ORBÁN ANIKÓ (2008): Elemzés és Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány által
támogatott szülõsegítõ szolgáltatásokról. http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/szulo.htm
PÁSZTOR ÉVA (2007): „Szülõsegítõ szolgáltatások támogatása” pályázatok tapasztalatai 2001–2006.
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/szulo.htm

2 Idézet a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségért Közalapítványnak a kutatás elõkészítéséhez készült belsõ


dokumentációjából.

A Z FSZK TÖREKVÉSEI A SZÜLÕSEGÍTÉS ÉS A KORAI INTERVENCIÓ TÉMÁJÁBAN 111


A CSIRKE , 1945

112 A Z FSZK TÖREKVÉSEI A SZÜLÕSEGÍTÉS ÉS A KORAI INTERVENCIÓ TERÜLETÉN


A MEGSEBZETT SZARVAS VAGY ÉN, A SZEGÉNY KICSI SZARVAS , 1946

A F O G YAT É K O S S Á G T U D O M Á N Y Ú T J A I K E T T Õ S T Ö R T É N E T I K E R E T B E N . . . 113