horvát usztasa mozgalom a királyi Jugoszláviá-

A ban 1929-ben bevezetett diktatúrára adott vá-

lasz volt. A mozgalom megalapítója és vezetõje
Ante Paveliƒ (1889–1959), az egykori jogpárti parla-
menti képviselõ és ügyvéd, aki a diktatúra bevezeté-
se után Olaszországba emigrált, és ott követõivel
megalakította az Usztasa Horvát Forradalmi Szer-
vezetet (Ustaška hrvatska revolucionarna organi-
zacija). A szervezet, amely Olaszország hathatós tá-
mogatását élvezte, célul tûzte ki Horvátország füg-
getlenségének kivívását, akár fegyverrel is. Az
elképzelés szerint a független Horvátország egyesí-
Horvát usztasa pilóták A Független Horvát Állam katonái bevetésen,
tette volna valamennyi horvátlakta területet. A moz- a keleti fronton, 1942 1943
galomnak azonban nem volt elegendõ ereje és tö-
megbázisa ahhoz, hogy tényleges fegyveres felkelést robbant- mot (NDH). A horvát társadalom kezdetben örömmel fogad-
son ki, így tevékenysége egy elvetélt felkelés után (1932, Lika) ta a függetlenséget, de nagyon hamar nyilvánvalóvá váltak a
jószerivel csak diverzáns akciókra, propagandatevékenységre rendszer visszásságai.
és merényletekre korlátozódott. A legismertebb akciója a bol- Az új államalakulat, dacára az elnevezésében szereplõ jel-
gár–macedón testvérszervezettel, a VMRO-val együttmûkö- zõnek, még annyi önállósággal sem rendelkezett, mint más
désben végrehajtott merénylet volt Sándor jugoszláv király el- csatlós államok. Ante Paveliƒ felvette a nemzetvezetõ (Pog-
len 1934 októberében, Marseille-ben. lavnik) címet, teljhatalmat biztosítva a maga számára (egyide-
Az usztasa mozgalom ideológiai alapját a jogpárti horvát jûleg volt állam- és kormányfõ, illetve külügyminiszter), s ál-
függetlenségi eszmében találhatjuk meg. Eleinte nem vallottak lama nagymértékben hasonult támogatói államberendezke-
antiszemita és rasszista elveket. Az 1932. évi programja, de déséhez. Ugyanakkor az usztasák semmilyen kormányzati
még az 1934-ben közzétett „Usztasa elvek” alapján sem te- tapasztalattal nem rendelkeztek, ami súlyos gondot okozott a
kinthetõ náci vagy fasiszta szervezetnek. Élesen szerb- és ju- közigazgatásban és az ország irányításában. Diszkriminatív
goszlávellenes, ultraradikális nacionalista mozgalom volt, intézkedések sorát léptették életbe a zsidók, romák és szer-
amely elsõsorban a nagyhorvát nemzetállam ideológiája men- bek ellen, célul tûzve ki az etnikailag homogén Horvátország
tén mozgott, s lényegét tekintve a kortárs nagyszerb törekvé- megteremtését. A Paveliƒ vezette usztasa állam megalakulása
sek megfelelõje volt. pillanatától deklaráltan szerbellenes politikát folytatott, ami
Komoly tömegbázis híján nem meglepõ, hogy a Jugoszláv egyebek mellett azért is elhibázott volt, mert az állam lakos-
Királyság megtámadásakor a Német Birodalom nem az usz- ságának mintegy 30%-át tették ki a szerbek. Jórészt ennek
tasák hatalomra juttatásában gondolkodott. Az usztasa moz- számlájára írható annak a helyzetnek a kialakulása, amelyben
galomnak 1941 elõtt alig 2000 tagja volt, és a szimpatizánsai- különbözõ köntösbe öltöztetett polgárháborús cselekmények
nak a száma is csak ennek mintegy tízszeresére tehetõ. Berlin zajlottak a Független Horvát Állam területének jelentõs
a Horvát Parasztpártot kívánta megnyerni céljainak, csak mi- részén. Miután az usztasa vezetésû Független Horvát Állam
után a párt vezetõje, Vladko Ma…ek elutasította az együttmû- létrejöttét a tengelyhatalmaknak köszönhette, azok bukása
ködést, kereste meg a magyar történelembõl is jól ismert az NDH összeomlását okozta 1945 májusában. A legfõbb usz-
Edmund Veesenmayer az usztasa mozgalmat, hogy álljon a tasa vezetõ, Ante Paveliƒ és a mozgalom számos életben
Jugoszláviából kilépõ horvát (báb)állam élére. Ennek ered- maradt tagja elmenekült, és többségük a latin-amerikai orszá-
ményeként kiáltotta ki Slavko Kvaternik usztasa vezetõ 1941. gokban kapott menedéket.
április 10-én Ante Paveliƒ nevében a Független Horvát Álla- HORNYÁK ÁRPÁD

Usztasák olaszországi kiképzésen, 1934 Ante Paveliƒ és miniszterei esküt tesznek. Zágráb, 1941. április 16.

75