49.

A vér és alakos elemei, vérplazma

Sanguis- vér
Folyékony szövet mely kapcsolatot teremt a külvilág és a sejtek között. ( oxigén , tápanyag, só, hormonok stb
szállítása) Az ember összsúlyának 7,5-8 %-át teszi ki, azaz átlagosan 5-5,5 l.Vegyhatása A színét a
vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza meg. Az artériás vér
élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös a széndioxid túltelítettségtől.. Az
összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények
között alig változik,( enyhén lugos, pH 7,34-7,42)- ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából. Az
állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma
fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá két szerv, a tüdő és a vese.
A mesoderma származéka.
Sejtből és sejt közötti állományból áll.

Vérplazma
A vér sejtközötti állománya, a vér állományának 55%-a.
Szalmasárga színű folyadék A vérszérum fibrinogénmentes vérplasma.
Összetétele:
-90%-a víz
- 1%-a ásványi anyag( Na, K, Ca, Mg,Cl,SO4,PO4, HCO3)
-7-8%-a fehérje
-4-5 % albumin
- 2-3% globulin
Formái: α, β , γ globulinA γ globulint a plazmasejtek termelik s fontos a védekező
mechanizmushoz. Fajtái: IgM, IgA,IgD, IgE
-0,3%-a fibrinogén
Véralvadáskor a fibrinszálak kicsapódnak, hálózatukban a vér alakos elemei
helyezkednek el. Ez a vérlepény kis idő múlva összehúzódik ( retractio) s vérsavót
préselnek ki.
Fehérjekvóciens: albumin/globulin arány= 2/1
-koleszterin, glükóz, enzimek, vitaminok, antitoxinok, hormonok, agglutinek, N
tartalmú anyagok

A vér alakos elemei

A vér sejtes ( alakos) elemei a vér összességének 45 %-át adják
Csoportosításuk:
1. Erythrocyták- vörösvértestek
Korong alakú, kb 7,2 µ m átmérőjű zöldessárga testek- nagy tömegben vörös színűek, átmetszetben piskóta
alakú.
Sejtmagot nem tartalmaz. Színét a vérfesték- hemoglobin adja, mely a szárazanyagtartalom 95%-a.
Képződésük: vörös csontvelőben , élettartamuk kb 120 nap.
Mennyisége:
-Perifériás vérben mennyisége 4,5-5 millió/ µ l (4,5-5 tera/l)
-Az embernek összesen kb 25 billió vörösvértestje van. Naponta kb200-250 milliárd vvt képződik.

Fajtái:
-normocyta – normális vvt
-reticulocyta- fiatal, éretlen vvt -mennyiségük 5-15 % a perifériás vérben
- macrocyta- normálistól nagyobb vvt
-microcyta – normálisnál kisebb vvt
Normálisnál nagyobb vagy kisebb vvt-k előfordulása – anisocytosis
Változatos alakú vvt-k: poikilocytosis
Feladata :
- oxigénszállítás (az arteriás vérben oxihemoglobin formában)
- széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van)
- a vér vegyhatásának biztosítása
Lebontása:
A lépben és az MSP (Mononuclearis phagocyta rendszer: a szervezetben található szöveti macrophagok
rendszere, monocyta eredetű pl: a máj Kupffer sejtjei) sejtjeiben esnek szét.
A felszabaduló Fe részben újra felhasználódik hemoglobin képzésére.

2. Leukocyták- fehérvérsejtek
Maggal rendelkező sejtek.
Mennyisége:
-perifériás vérben6000-8000/ l ( 6-8 giga/l)
Egyes fehérvérsejtek amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesek
Csoportjai:
a.,-Granulocyták- plasmájukban szemcsék vannak
Gömb alakú, 10-12 µ m átmérőjű, amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesek (
microphagok)
Plazmájukban évő szemcsék festődése szerint lehet:
-Neutrophil granulocyták
Magjuk ált. 3 lebenyű. Halvány rózsszínűre festődnek.
A leukocyták 60-70 %-át adják. Számuk emelkedik gyulladásoknál.

-Eosinophil granulocyták
A neutrophil g-nál valamivel nagyobb.
Magjuk kétlebenyű, pápaszem alakú.
Plazmájában lévő lizoszómák (durvább szemcsék) rozsdabarnára festődnek.
A leukocyták 2-4 %-át adják.
Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedéseknél nő.
-Basofil granulocyták
Kisebbek, mint a neurtofil g-ák.
Magjuk kevésbé lebenyezett ( Napóleon kalap alakú)
Lilára festhetők.
A fehérvérsejtek 0.-0 %-át adják.

- Stáb forma granulocyta

Fiatal granulocyta alak. Pálcikamagvú.
A leukocyták 2-4%-át adják.

b.,-Agranulocyták- plazmája szemcsementes

- Lymphocyták- nyiroksejtek
Csontvelőben és a másodlagos nyirokszervekben képződnek.
A nyiroksejtek a leukocytáknak kb 25-30 %-át adják.Nagy , gömb alakú magjuk + vékony plazma
szegélyük van.
Mérete szerint lehet:
-kis lymphocyta ( kb 7 µ m) mennyiségük 92% -a a lymphocytáknak
- nagy lymphocyta ( kb 10-14 µ m) mennyiségük kb 8%-a a lymphocytáknak
Fajtái :
- T lymphocyta - Thymus eredetű
Celluláris immunreakciókban vesznek részt. Felszínük sima
- B lymphocyta – Bone marow-ban- csontvelőben fejlődik
Specifikus immunvédekezésben van szerpük. Felszínük bolyhos.

- Monocyták
A legnagyobb fehérvérsejtek( 20µ m) Nagy bab alakú mavú.
Csontvelőből származik- a vérben kb 3 napig tartózkodnak majd a szövetekbe lépve az MPS
(Mononuclearis Phagocyta System ) tagjait képező makrofágokká defferenciálódnak.
Felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számára
Leukocyták kb 3-8%-át adják.
Minőségi ( kvalitatív) vérkép:
A fehérvérsejtek ( leukocyták) %-os megoszlása a perifériás vérben:

- neutrophil garnulocyták: 60-70% ( számuk gyulladásnál emelkedik)

- eosinophyl granulocyta: 2-4% ( számuk alerggia és bélférgesség esetén növekszik)
- basophyl granulocyta: 0,5-1%
- stáb forma (pálcika alakú )2-4%
- lymhocyta: 25-30%
- monocyta: 3-8%
Ha éretlen (vagy felszaporodik a stáb forma) alakok is megjelennek a vérkép balra tolódásáról beszélünk.

3 .Thrombocyták- vérlemezkék
Nagyságauk: 1-3 µ m szabálytalan alakú testecskék.
Számuk: 1 µ l vérben150-300 Giga/l ( 0,3 tera/l)
Képződésük: csontvelő óriássejtjeiben- megakaryocytákban
Élettartamuk: 2-5 nap
Szerepük: A véralvadáshoz szükséges trombokináz enzimet ( tromboplasztin III. Faktor) és szerotonint-
Érszűkítő anyagot tartalmaz. Érdes felülettel érintkezve szétesnek és kiszabadulnak belőle a fenti anyagok.

Kvantitatív ( mennyiségi ) vérkép:

A vér alakos elemeinek száma 1 µ l vérben.
- erythrocyták: 4,5 millió /µ l= 4,5-5 tera/l
-leukocyta: 6000-8000/µ l= 6-8 giga/l
-thrombocyta: 150000-300000 /µ l= 150-300 giga/l (= 0.1-0,3 tera/l)