4l

=, =
H
EI a
EI =
-l f-I
e FI
v2
=,
frl
e
= F{
!- 4i
4l
=,
EI
:::lf, -
iliT;1*:,*to' "t "'''tt:r'r;r
A fordítás alapjául szolgálÓ eredeti kiadás:
Robert T. Kiyosaki: Increase Your Financial TQ
Get Smarler With Your Money
Business Plus, 2008

Tarta|omj egyzék

Fordította: Sallay Katalin

E|6sző (Donald J. Trump) 5

rsBN 978-963-9730-694 A szerzó megjegyzései 1

Bevezetés Vajon a pénz tesz gazdaggá? 10

1 fejezet Mi is az apénziJgyi intelligencia?

, I3
Copyright O Robert T. Kiyosaki
2.fejezet Az t pénziigyi IQ 30
3, fejezet 1 . pénztigyi IQ:
Keress tobb pénzt 4I
Published by arrangement with GoldPress, Inc.
4.fejezet 2.pénzngyilQ:
Védd meg apénzedet 59
5. fejezet 3. Pénztigyi IQ:
A1l rights reserved
T erv ezd a pénziigyeidet 19

Hungarian translation @ Sallay Katalin 6.fejezet 4. Pénztigyi IQ:

Erj el hatásttibbszorcizést a pénzeddel r03
7.fejezet 5. Pénzi'igyi IQ:
Javítsd pénzigy i tájékozottságodat 135
Minden jog fenntaftva, beleértve a sokszorosítás,
a nyilvános elóadás, a rádió- és tévéadás jogát, 8. fejezet Apénz integritása 155
az egyes fejezetekre is.
9. fejezet PénzÍigyigéniuszod fejlesztése 165

10. fejezet Pénztigyi lQ-d fejIesztése

Kiadj a: Bagolyvár KonyvkiadÓ Néhány gyakorlati alkalmazás 19r
Felelós kiadÓ: a Bagolyvár Kft. igazgatoja
A szerzóról 200
Budapest,20l0

Késztilt a százhalombattai EFo Nyomdában

Felelós vezet6: Fonyődi ottő
www.efonyomda.hu
 E,l szót

Robert Kiyosakival elószor 2004-ben találkoztam. 2006-ban kozosen írtunk

egy bestsellert. Mikozben a 2008-as év felé ktizeledttink' egyre világosabbá
vált elóttem, hogy amiról Robert beszél, és amit tanít, sokkal fontosabb a mai
idókben, mint eddig bármikor. Napjainkban a pénzÍigyi képzésalapvetó fon-
tosságrí országunkban, és Robert érzéke ehhez a teriilethez elvitathatatlan.
Elegendő egyetlen pillantást vetni arra, miról is tárgyaltunk Miért szeret-
nénk, hogy gazdagodj?* címÍíkcinyvtinkben, majd arra, hogy mi is tcirtént
azÓta. Mondhatom, tudtuk, miról beszéliink. Robert egy lépésseltovább-
megy Gazdag Papa _ Fejleszd pénz gyi lQ-dal címríkcinyvével, és minden
okom megvan rá, hogy higgyek benne: ebben az esetben is épp olyan elóre-
1át6,mint2o06-ban volt. Csak azt tanácsolhatom, figyelj oda arra, amit mon.
dani késztil.
Robert és én azonos elveket vallunk, és tanítÓként, tizletemberként hason-
1ő utat jártunk be. Mindkettónknek gazdag apánk volt, akik segítettek ben-
ntinket élettink,lelkiink és számos sikertink a|akitásában. Mindketten vállal-
kozők és ingatlanbefektetók vagyunk, és sikerességtinkhciz nagymértékben
hozzájáru|t,bogy jÓ pénztigyi nevelésben volt részi.ink. Fel tudjuk mémi en-
nek fontosságát, és komolyan vessztik, ha pénztigyi tájékozotÍságről van sző.
Robert szerint: ,,A penziigyi képzésaz, ami képessé teszi az embereket a

magyarul megielent a Bagolyvrír K<inyvkiadő gondozásában, 2007

5
pénziigyi informáciők kezelésére és tudássá konvertálására. . . és a legtcib.
ben nem kapják meg azt a pénztigyi nevelést, amelyre sztikségtik van ahhoz,
hogy a saját életiikről gondoskodjanak.'' Nincs semmi, amiveljobban egyet-
éfienék!
Szimpatikus vonás, amit azonna| észrevettem Roberten, hogy egyáltalán
nem cinelégtilt, pedig már rendkíviil sikeres
- mivel szereti, amivel foglal-
kozik. Ez a másik dolog, ami kcizcis bennÍink. Sikeressége és tevékenységé-
nek szeretete nagy elónyt rejt a számodra is, mivel nagyon sok jő tanácsot
tud adni. Miért szeretnénk' hogy gaz.dagodj? címííkonyvtinkben már feltet-
tem a kérdést:Mi értelme Van a nagy tudásnak,ha az ember azt magában
tatja? Robert ene a kérdésreadja meg a vá|aszt minden egyes kcinyvével,
neked pedig abban a szerencsében van részed, hogy megosztja veled értékes
tudását.
Az egyik elsó lépésahhoz, hogy apénzzel valÓ okosabb bánás révénmeg-
gazdagodj, hogy sajátjavadra fordítasz minden felbukkanÓ lehetóséget. Eb-
ben a pillanatban is nagy lehetóségettartasz a kezedben. Azt tanácsolom,
nagy figyelemmel olvasd a Fejleszd pénziigyi lQ-dat címíík nyvet.Ezzel jó
ton jársz az anyagi ftiggetlenséghez, valamint akiemelkedó sikerhez vezetí
riton . Egyébként soha ne fe\edkezz meg arről, hogy nagyban gondolkodj . Ta-
lálkozzunk a nyertesek ktjrében!
Donald J. Trump
A szerzó megiegyzései
A pénz nem tirdiigtól valő
oktatási rendszeriink egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem ad pénz-
Íigyi nevelést a diákoknak. Ugy tÍínik'a nevelők azt hiszik' apénzre valami-
|é\ekvázi-vallásos vagy kultikus rossz fény vetiil, mert azt gondolják, hogy
apénz szeretete minden gonoszság fonása.
Mint azt már a legtcibben tudjuk, nem a pénz szeretetéból fakad a gonosz-
ság
- éppen hogy a pénz hiánya az, ami a brín khőzvezet. Ha olyan munkát
kell végezntink, amit gyÍílciltink, az abíin. Ha keményen dolgozunk, és még-
sem vagyunk képesek gondoskodni a családunkrő|, az a bÍín.Ha egyesek
mélyen elmerÍilnek az adősságban, aZ a brín. Ha a szeretteiddel veszekszel a
pénz miaÍt, az abíin. Ha kapzsi vagy , aZ a bÍín.Ésbrínos vagy erkcilcstelen
cselekedetekbe keveredni p énzszer zés cé|jából, az ab n. A pénz nmagában
cgyáltalán nem bííncisdolog. Apénz egyszer en csak pénz.
-
A sajdt lakőházad nem eszkiiz
A pénziigyi nevelés hiánya azoka annak, hogy az emberek butaságokat
kcivetnek el, vagy hagyják, hogy félrevezessék óket buta emberek. l 997-ben
1léldául. amikor elószcir publiká|tam a Gazdag papa, szegény papa* cím
kcinyvemet' és azt ál|ítottam, hogy ,,A sajátházad nem eszkciz . . . az ottho-
rrod: forrás'', ezze|er1te|jes megiitk zést sikertilt elémem. Élesen kritizálták
a kcinyvemet és engem. Számos njelolt pénzigyi szakértí támadott a mé-
cliában. Tíz évve| késóbb, 20o7-ben, amikor a hitelpiac osszeomlott, és em-
berek milliői találták magukat pénzi'igyi szabadesésben
- sokan elveszítet-
ték az otthonukat, egyesek csód tjelentettek, mások tobb pénzze\ tartoztak
magyarul megielent a Bagolyviír K nyvkiadő gondozásában, 2000
aházuk után, mint annak az étéke,mivel nagy értékcscikkenéskcivetkezett
be az ingat|anpiacon
-, akkor ezek az emberek fájdalmas mÓdon tapasz-
talták meg, hogy otthonaikat valőjában forrásoknak tekinthetik, és nem esz-
kciznek.
Két ember _ egy ijzenet
2oo6-banbarátom, Donald Trump, és én írtunk egy konyvet ,ezzel acím-
me|: Miért szeretnénk, ho{y ?azda?odj? AnóLírtunk ebben' hogy a kozép-
osztá|y hanyatlőban van, éS hogy szerinttink mi az oka ennek a hanyatlásnak.
Azt állítottuk, hogy a hanyatlás gytikerei a globális, a kormányzati és apénz-
iigyi piacok teriiletén keresendók. Ezt a konyvet is eróteljesen támadta a
pénzigyi média' 20o"|-re azonban, sajnos, valőra vált a legtcibb dolog, amit
megjÓsoltunk.
Idejétm lt tandcs
Számos pénztigyi szakérIó továbbra is ezt a tanácsot sulykolja: ,,Do|gozz
keményen, takarékoskodj, szabadulj meg aZ adÓsságtÓl, élj a lehetóségeid
alatt, és fektesd be a pénzedet befektetési alapok jÓl diverzifikált portfoliő-
jába.,, Ezze| a tanáccsal az a probléma, hogy eZ rossz tanács
- egyszerííen
azért, merl' idejétmrilt tanács. A pénzze| kapcsolatos szabályok megv á|toz-
tak. I97 |-ben változtak meg. Ma már ríj kapitalizmusban élÍink.A pénzmeg-
takarítása,az adÓsságokből valÓ kilábalás és a diverzifikálás a régi kapitaliz-
mus idején jől mríkddott. Azok' akik a régi kapitalizmus ,,dolgozzkemé-
nyen, és takarékoskodj,, manÍráját ktjvetik, az ríj kapitalizmus korszakában
komoly pénzigy i ktiszk<idés kcizepette fog| ák találni magukat.
I nformdl-ds vag! képzés
A szerz6 vé|eménye az, hogy iskolarendszerÍinkben
a pénziigyi képzéshi-
ánya
- kegyetlen és bríncis szégyen. A mai világban a pénzÍigyi képzettség
abszolrit lényeges kcivetelmény a talpon maradáshoz, tekintet nélkÍil arra,
hogy gazdagok vagy szegények, okosak vagy kevésbéokosak vagyunk-e.
Mint k ztudott, ma azlnformáciő Korát éljtik. Az Informáciő Korának
legnagyobb problémájátaz informáciőkkal valÓ trilterheltség jelenti. Manap-
ság ttíl sok informáciő áraszt el benniinket. A kcjvetkező egyenlet magyará-
zatot ad arra, miért olyan fontos apénzi.j.gyi képzés.
Informácio + Képzés= Tudás
Pénztigyi képzésnélkiil az emberek nem képesek az informáciÓkat hasznos
tudássá alakítani. Pénztigyi tudás nélktil pénziigyi ktizdelem vár az emberek.
l.c.Pénziigyi tudás nélki.il az emberek helytelen dolgokat cselekszcrrck. |)ttl
házat vesznek, és azt gondolják, hogy a saját lakőházuk
tlírr-rl
- eszk(iz. Vagy
lakarékszámlára teszik a pénziiket, mert nem veszik tudomásu|, hogy |97 |
rita a pénztik ttibbé már nempénz, csupán egy pénznem.Vagy nem tuc|rtak
kÍiltinbségettenni jő adÓsság és rossz adősság kcjzcjtt. Vagy nem értik, mi irz
tlka, hogy a gazdagok tobbet keresnek, és mégis kevesebb adÓt fizetnck.
Vagy hogy a világ leggazdagabb befektetóje,.Warren Buffett, miért nem cli-
verzifikál.
Akdr csak a lemmingek
Pénziigyi tudás nélkÍil az emberek olyan valakit keresnek, aki megmondja
rrekik, mit tegyenek. Ésa legtobb pén zigyi szakértíazt tanácsolja, hogy dol-
gozzanak keményen, takarékoskodjanak, szabaduljanak meg aZ adősságuk-
tcil , éljenek a lehetóségeik alatt, és fektessék be a pénztiket befektetési alapok
j l diverzifikált portfoliőjába. Éshasonlőan ahhoz, ahogyan a lemmingek,
cgyszerÍíen csak kovetik a vezéri'iket, gondolkodás nélktil nyomulnak utána
a ,,kószirtre'', és belevetik magukat apénzigyi bizonytalanság,,tengerébe,,,
abban reménykedve, hogy képesek lesznek életben maradni, azaz ,,átilszn1,,
a trilső partra.
Ez a kiinyv nem pénziigyi tandcsa ísról szól
Ez a kcinyv nem fogja megmondani neked, hogy mit tegyél. Ez a konyv
nem a pénzi.igyi tanácsadásrÓl szől. Ez a konyv arről szől, hogy pénziigyileg
okosabbá válj, és így fe| tudd dolgozni a saját pénzigyi informáciőidat, és
hogy képes legyél megtalálni a Saját utadat apénzigyi nirvánába.
Rcividen cisszefoglalva tehát, ez a kcinyv arről szől, hogyan gazdagodj
meg rigy' hogy egyre okosabb leszel. Ez a kcinyv apénzigyíintelligenciád
novelésérő,l szől.

Bevezetés
Vajon a pénz tesz
gazdaggá?
Válaszom erre a kérdésre:nem! Egyedtil apénz nem képes gazdaggátenni
téged. Mindnyájan ismertink olyan embereket' akik minden áldott nap mun.
kába mennek,hogy pénzéftdolgozzanak, hogy még t bb pénzt keressenek,
de csak nem sikertil nekik meggazdagodniuk. Sót, érdekes mÓdon, sokan
minden egyes megkeresett dollárral csak egyre mélyebben meri.ilnek el. az
adősságban. Számos tcirténetet hallhattunk lottőnyertesekrÓl, akik egyszeri-
ben milliomosok lettek, majd pillanatok alatt ismét elszegényedtek. Torté-
netek keringenek elveszített ingatlanokről, amelyeken jelzálogjogot étvé.
nyesítettek.Ezekazingatlanok,ahelyetthogy gazdagabbátettékvolnatulaj-
donosaikat, és nagyobb pénzngyi biztonságot adtak volna nekik, ki zték az
otthonukből, és szegényházba juttatták óket. Sok olyan embert ismerÍink,
akik a tózsdén veszítették el befektetett pénziiket. Elképzelhetó, hogy te ma-
gad is kozéjÍik tartozol. Mégav1|ágegyetlen valődi pénzébe:azaranybava|ó
befektetés is k ltségekke| jár abefektetó részére.
Fiatal felnóttként az arany jelentette az elsó befektetésemet. Elóbb kezd-
tcm aranyba fektetni, mint ingatlanba. 1972-ben, huszoncit éves koromban,
aranyérméket kezdtem vásárolni, amikor az arany aramég unciánként vala-
rnivcl 70 dollár alatt volt. Ez az ár |98}-ramegkcizelítette a 800 dollárt' Őr-
.j()ngÓs vette kezdetét. A kapzsiság|egyózte az ővatosságot. Az ahír terjen-
gctt' hogy az arany ára el fogja érni az unciánkénti 2500 dollárt. A kapzsi
bcÍ.cktct k elkezdtek felhalmozni, nyakra-fóre vásárolták az aranyat,bár ezt
ktlrírbban soha nem tették. En pedig. ahelyett. hogy aranyérméimegy részét
clacltanl v<llna, hogy egy kis profithoz jussak, kivrírtam, szintén abban re-
ménykoclvc, hogy az arany ára tovább emelkedik. Ám egy évvel késÓ,bb, mi-
ve l az ítr .5(X) dtl|lár a|á esett vissza, az utolső őrmémet is eladtam. l980{Ól
kezdvc azt Í.igyclhcttem meg, hogy az arany ára egyre csak cs kkent, míg
végiil | 999-bcn c|.jutott a 250 dol|áros mélypontra.
10
Bár nem sok pénzt szereztemálta|a,az arany mégis értékes leckével aján.
dékozott meg apénzr6|. Miután tudatiíra ébresztett annak' hogy akkor is ve-
szíthetek pénzt,ha ava(ődipénzbo. aranyba fektetek be, rájcittem, hogy nem
ma9a az arany, nem az e szkciz képviselte valÓj ában az értéket.Vé g só soron
az eszkozhoz kapcsolÓdÓ infornráciő az a tény ezó,ami egy embert gazdaggá
vagy szegénnyétesz. Más szavakk a|: nem az ingatlan, a részvények'a befek-
tetési alapok, az tizlet vagy a pén: tesz e?y embert gazdagg . Ami ténylege.
sen gazdaggá tesz, az elsósorban az informáciő, a tudíts, a bt)lcsesség és a
know-how , mdsképpen kffbjezve a pénziigyi intelligencia.
G olfle c kék v a gy g o lf-klub o k
Egyik barátom nagy golf-rajongő. Dollárezreket kcilt évente rij klubokra
és mindenféle ríj kacatra, ami a golfhoz kapcsolÓdÓan
a piacra keriil. A prob-
|émát azjelenti, hogy golfleckékre egyetlen centet sem kcilt. Ennek kovet.
keztében játéktudáSa semmit nem fejlódik, hiába rendelkezik a legdivato.
sabb, legnagyszer bb golf felszerelésekkel. Ha kitartana a korábbi klubja
mellett, és inkább golfleckékre krjltené apénzét,sokkal jobb golfiátékos le-
hetne.
Ugyanez a botor jelenségapénz játékában is tapasztalhatÓ. Emberek mil-
liárdjai fektetik be nehezen megszerzett pénztiket olyan eszkciz kbe, mint
részvények és ingatlanok, de szinte semmit nem kciltenek informáciőkra. En-
nek kcivetkezménye, hogy a pénzugyíeredményiik változatlanul a régi ma-
rad.
Vardzsképlet pedig nem létezik
Ez a kcinyv nem szándékozik egy gazdagodj-meg-gyorsan kiadvány len-
ni, és varázsképleteket sem tartalmaz.F'z a konyv apénzigyi intelligencia,
a pénziigyi IQ ncivelésétcé|ozza meg. Arrő1 szől, hogy annak kcjszcinhetóen
gazdagodj, hogy egyre okosodsz' A pénztigyi intelligenciának arről az cit
al apvetó ci s szetevój ér 6I szót, amelyek el engedhetetlenek a gazdagodáshoz,
fiiggetleniil attől, hogy mi t rténik a gazdaságban, a részvények terén vagy
az ingatlanpiacon.
A pénz j szabdlyai
Ez a kcinyv apénz rij szabályaival is foglalkozik, azokkal a szabályokkal,
amelyek 1971-ben megváltoztak. A szabályoknakez ayá7tozása az oka an-
nak, hogy arégi szabályok már elavultak. Számos ember esetéb en az anyagi
természet kiiszkcidés egyik legfóbb oka éppen az,hogy továbbra is a pénz
régt szabályai szerint m k dnek, vagyis annak megfelelóen, hogy dolgo17
1l
keményen, takarékoskodj , szabadulj meg az adőssőgaidtÓl,fektess be hossztÍ
távra, részvények,k nények és befektetési alapok jÓl diverzifik lt porfoliő- I.fejezet
j ba. Ez a kcinyv a pénz q szabá|yai szerinti játék'Íó| szó|, ám ehhez elen-
gedhetetlen a pénzigy i intelligencia, a pénzigy i IQ fej lesztése, ncivelése.
E kcinyv elolvasása után sokkal inkább képes leszel meghatározni azt,
hogy mi a kedvezóbb a számodra: apénz régi szabályai,vagy az j szabdlyok
Mi is az apénztigyi
szerint játszani.
intelligencia?
F e de zd fe l pénziigyi génius zodat !
Kcinyvem kilencedik fejezete pénziigyi géniuszod felfedezéséról szől,
azá|ta|' hogy agyadnak mind a hiárom részéthasznosítod.Mint ismeretes,
agyunk háromrészét a bal féhekés a jobb féltekéS és a tudat alatti agy teszik
'
ki.
Annak oka, hogy a legtcibb ember képtelen meggazdagodni, az, hogy a
otéves koromban beszállítottak akőrház siirgósségi sebészetére. Annyit ér-
három rész koztil tudat alatti agyunk a legeróteljesebb. Például, lehet, hogy
tettem meg aZ egészb6|, hogy komoly fi|-fertízést kaptam, ami abárány-
valaki tanulmányoz egy ingatlant, és a bal, illetve a jobb agyféltekéje segít-
himló sz vódménye. Brár ijesztó élményvolt, mégis a szép emlékeim krjzé
ségévelpontosan tudja is' hogy mit kellene tennie, ám agyának eróteljes, tu-
tartozik, amint apám, cjcsém és két hrigom álltak a kórház e|ótt a gyepen, és
dat alatti része ellenórzést gyakorolhat, mondván: ,,o, ez ttílságosan kocká-
integettek nekem, mikozben én a betegágyamban fekiidtem. Anyám nem
zatos. Mi van, ha elveszíted apénzedet? Mi tcirténik akkor, ha hibázo|?,, Eb.
volt ott. o otthon nyomta az ágyat,beteg szívévelkiiszkcidve.
ben a példában a félelem érze|me okozza azt',hogy a tudat alatti agy a bal'
illetve a jobb agyfélteke kívánsága ellen dolgozik. Egyszerííen szőlva, ah- Még ugyanabban az évben az cjcsémet is kőrházba vitték, miután leesett
egy polcrÓl a garázsban,és a fején landolt. A hrígom Volt a k vetkezí. Atér-
hoz, hogy kifejleszd pénztigyi géniuszodat, rendkívtil fontos etószor azt
dét kellett megoperálni. Ésa legfiatalabb hrígom, a nemrég sziiletett Beth,
megtanulnod, hogyan kell harmonikusan cisszehangolnod agyad három ré.
srilyos bór-rendelleneséggel kiiszktjdott, ami folyamatosan zavarbaejtetteaz
szének m kodését, ahelyett, hogy egymás ellen dolgoznának. E kcinyvben
magyarázatot kapsz arra, hogyan tudod ezt megtenni.
orvosokat.
Btzony,ez kemény év volt apámszámára, és hatunk koziil egyedtil ó volt
Riividen az,aki nem szorult orvosi kezelésre. A jÓ hír az,hogy valamennyien felépiil-
ttink, és egészségesenélttink a továbbiakban. A rossz hírt a gyÓgykezelések
Sok ember hisz abban, hogy a pénzteremtéshezpénzrevan sztikség' Ez
számláinak megérkezésejelentette. Lehet' hogy apám nem volt beteg abban
nem igaz. Soha ne téveszd szem elól, hogy ha még abban az esetben is ve-
az évben, mégis szert tett egy megnyomorítő betegségre
szíthetsz pénzt,ha aranyba fektetsz be, akkor biírmi máson még inkább ve-
adősságra.
-egy srílyos orvosi

szíthetsz. Végsó Soron nem az aÍany , a részvények, az ingaÍ|an, a kemény

Apám akkoriban éppen a Hawaii Egyetem master fokozatának vé,gz6s
munka vagy a pénz tesz gazdaggá sokkal inkább az,hogy mi a1, amit
tudszaz aranyről,
-
a részvényekról,azingat|anról, a kemény munkáről és a
hallgatőja volt. Ragyogő tehetségrí diákként két év alatt nyerte el miír a ba-
chelor fokozatot is, és az vol't az álma, hogy egyetemi tanár lehessen. Most
pénzr6|.Ez az, ami számít' Végsó soron a pénztigyi intelligencia , apénzigyi
azonban a hattagri család, a je|zá|oghitel és a kifizetésre várő magas orvosi
IQ az, ami gazdaggátesz'
számliík nyomása alatt kénytelen volt elengedni az á|mai1 és segéd-tanfelii-
Kérlek, folytasd az olvasást, és gazdagodj azá|tal,hogy egyre okosabb le.
gyelói állást vállalni egy Hilo nevrí kisvárosban, Hawaii Nagy Szigetén. Ah-
szel.
hoz, hogy át tudja kciltciztetni a családját az egy1k szigetrí| a másikra, kény.
telen volt kcjlcscjnt felvenni az édesapjátől. Kemény idószak volt ez mind az
számáta,mind az egész családunk életében.

12 t3
 Bítr hata|mas szakmai sikereket konyvelhetett el' és végtil a doktori címet
i s ycÍc, mégis azt gyanítom' hogy egyetem i tanáru á v á7ásának megvalő-
o ln
stllatIan ír|ma egészen a halála napjáig kísértetteapámat, Gyakran mondo-
gattir: ,,Gyerekek, ha kir ppentek a családi fészekból, akkor vissza fogok tér-
rri az isko|ába tanítani, hogy azza|fogla|kozzamvégre, amit szeretek.''
A tanítás helyett azonban Hawaii állam oktatástigyi kormánybiztosa lett,
ami végiil is fÓ1rivatalnoki állás volt. A választásokon elindult az alkormány.
,t,<ii
címért és vesztett. Váratlanul munkanélktilivé vált' citven éves korára.
-
l{(jviddel a választások után anyám, negyvennyolc éves korában, gyenge szí-
Mivel az akadémikus ér1elmiségiek világában mozgott, mindent megtett,
hogy anyagi problémáit félrescipcirje' és a pénznélmagasztosabb iigynek
szentelje életét.Mindent megtett azért, hogy hangsrílyozza apénznemszá-
mít, még akkor is, amikor pedig nagyon is számított' Nagy ember volt, nagy-
szer férj és apa, és ragyogÓ neveló; mégis létezett ez a pénznek nevezett,
gyakran eróteljes hatalommal rendelkezó dolog, amely csendben iild zte ót,
és sajnos, élete vége fe7é ez vált a mércévé,amellyel az életétértékelte.BáÍ-
milyen okos is volt, pénzproblémáit soha nem sikertilt megoldania.

vc kcivetkeztében hirtelen meghalt. Apám soha tobbé nem heverte ki ezt a Ttil sok pénz
vcszteséget.
Gazdag apámnak' aki kilencéves koromban kezdett engem apénzr61 ta-
Es a továbbiakban a pénztigyi problémák csak halmoződtak. Munkanél-
nítani, szintén voltak pénzproblémái. Ő másképp oldotta meg ezetet a prob-
kiiliként rígy dont tt, kiveszi a folyőszámlájáről nyugdíj-megtakarítását, és
Iémákat' mint szegény apám. Elismerte, hogy apénz számít, és mivel ezt rea.
cgy országos fagylalt franchise i'izletbe fekteti. Eztittal minden pénzét elvesz-
Iizálta, arra t rekedett, hogy minden lehetséges a|kalommal n velje pénz-
tette.
í'igyi intelligenciáját.Számáraez azt jelentette, hogy szembenézetÍ"pénzugyi
Ahogy apám idóscidott, egyre inkább ilgy érezte,lemaradt a kortársai m -
problémáival' megbirkőzott veltik, és tanult a folyamatből. Gazdag apám ko-
gott; véget érté|ete karrierje. oktatásvezetói munkakcirének megszíínésével
zel sem rendelkezett annyi akadémikus tudással, mint szegény apám'de mi-
cgyiitt az identitását is elvesztette. E,gyre diihosebb lett meggazdagodott egy-
kori évfolyamtársaira, akik, tő,le e|téróen,rrem az oktatásban helyezkedtek vel ó másképpen oldotta meg apénzproblémáit, és ntivelte pénz;.J'gyi intelli-
cl , hanem aziz|eÍiéletetválasztották. Gyakran kirobbant, és ilyeneket mon- genciáját, gazdagapámpénzzel kapcsolatos problémáját a tril sok pénzje-
dtltt: ,,Egész életemet a hawai.i gyerekek nevelésénekszenteltem, és mit Ientette.
nyertem vele? Semmit| GazdagosztáLytársaim csak egyre gazdagabbak let. Mivel két apám volt, egy gazdag és egy szegény, megtanultam, hogy le-
tck, nekem pedig mi jutott? Abszohit semmi!" gyenbár gazdag vagy szegény, pénztigyi problémája minden embernek van.
A szegények pénztigyi problémái:
, Soha nem fogom megtudni' miér1 nem ment vissza tanítani az egyeÍelÍ,Íe.
t lgy sejtem, ennek oka az|ehelett, hogy nagyon keményen ptőbált gyorsan l. Nincs elegendó pénztik.
rrroggazdagodni,éskárpőtolni magátaze|vesztettidőkért.Izgatottankerget- 2, Hitelt vesznek fe7pénzhiányuk pőtlására.
tc lr kiszámíthatatlan iigyeket, és gyorsbeszédrí szélhámosokkal ismerkedett.
3. Megélhetésikiadásaik emelkednek.
V n c n nyi g azdagodj-meg-gyorsan v á||a7kozása sikertelen volt.
l r Il r r
4. Minél trjbbet keresnek, annál t bbet adőznak.
N lrány alkalmi munka és a társadalombiztosítás nélkiil kénytelen lett 5. Félnek a v észhe|yzetektól.
vtl|tllt vltlamelyik gyerekéhez koltozni. Néhány hőnappal aze76tt,hogy rák-
6. Rossz pénzíj,gyi tanácsokra hallgatnak.
Ir;trr rltt'llt:tlt hetvenkét éves korában, apám az ágyaszé|énmagáhozhízott,
7. Nagyon kevés a nyugdíjuk.
t.s trlt.rtlt't]ct(íclz tt, hogy nem sok mindent tud hagyni a gyerekeire. Ráhaj-
l()ll;||ll lt' jt.rrrcl kezemben tartott kezére' és egyi'itt sírtunk. A gazdagok pénziigyi problémái:

,l,tiI |' Ttj| sok a pénztik.

krrís p ttz, 2. Apénzuket biztonságban' befektetve kell tartaniuk.
Su..1'..'.u lt1r1i1111111|i pénzgondjai voltak egész életében. Ftiggetlentil attÓl, 3. Nem tudjrák, hogy Óket szeretik-e az emberek, vagy a pénztiket.
ltll1'1'ttlt'ttttYll |rt.|.t.st'll'liIlandőjelleggelproblémátjelentettszámára,hogya 4. okos pénzngyi tanácsadÓkra van sziikségiik.
1tt.ttzt. srl|tlt llt.ttt vrllI c|cgcncl . Képtelen volt ná lenni életénekezen a fon- 5. Elkényeztetik a gyermekeiket.
Itrs It.ttiIt.lt'tt' (.s (./ ||ilÍ]'y Iiiit|lrImat jelentettneki egészen ahalá|áig.Tragikus 6. Hagyatéki és cjrcjk sodési tervet kellkészítenitik.
||l. lt|.l|| ||||||(| i| |ttl'ltllisliIlltlt, rrrincl apaként alkalmatlannakéreztemagát. 7. T'il nagy adőkat fizetnek az áI|amnak.
t4 15
 Szegény apámnak pénzproblémái voltak egész é|etében. Fiiggetleniil at-
től, hogy mennyit keresett, állandÓ jelleggel problémát jelentett számára,
hogy a pénze soha nem volt elegendó. Gazdag apámnak is voltak pénzprob-
|émái. Az ó gondját a t l sok péne jelentette. Te melyik problémát vál|alnád
inkább?
Gy e nge me g oldús ok a p én4troblé mdkra
Nagyon fontos leckét jelentett' a számomra, hogy már fiatalon megtanul-
tam: pénzproblémái mindenkinek vannak, fiiggetleniil attől, hogy az i||etó
mennyire gazdag vagy milyen szegény. Sokan abban hisznek, hogy ha sok
pénztik lenne, akkor egyszeriben e|szá||na minden gondjuk. Csak keveset
tudnak arrÓl' hogy a t l sok pénz csak még további pénzproblémiíkatokoz.
Az egyik kedvenc kereskedelmi hirdetéSem egy pénztigyi szo|gá|tató tár-
saságé, amely rígy indul' hogy MC Hammer* rapper egy szép nóvel táncol'
mogcitttik egy Bentley és egy Ferrari, valamint egy erósen t lméretezett kas-
tély. A háttérben kiil<jnféle drága luxuscikkeket szállítanak be a kastélyba'
Mikozben mindez tcir1énik, MC Hammer egyik aktuális slágerét hallhatjuk:
,,lJ Can't Touch This'' (,,Uriembert ez nem tudja meghatni''). Aztán a képer-
nyó elscitétiil, és megjelenik a felirat: ,,15 perccel később''. A ktivetkezó je-
lenetben MC Hammer tenyerébe hajtott fejjel tildogél a járdaszélen' ugyan-
azon nevetséges,kastély e|6tt, |EY tábla szomszédságában, ame|yen ez á||:
,,VEGREHAJTAS ALATT''. Es ezt halljuk kcizben: ,,Bármikor ellened tá-
madhat az é|et.Mi azért vagyunk, hogy segítsiink'''
A világ tele van MC Hammerekkel. Valamennyien hallottunk már lottő.
nyertesekról, akik milliőkat nyertek' és pár év mrílva ismét risznak az adós.
ságban. Vagy a fiatal profi sportolőről, aki kastélyban lakik, amígaktív,az-
után pedig a híd alatt, amikor már vége a játéknak' Vagy a fiatal rock-sztár,
aki multimilliomos a hriszas éveiben, aztánharmincasként már munkát ke.
res. (Vagy a rapper, aki pénziigyi szolgáltatÓt reklámoz, amelynek a szolgál-
tatásait valÓszínÍíleg igénybe vette mdr , amikor a pénzételveszítette.)
EgyedÍil pénzzel nem oldhatod meg pénziigyi problémáidat.Ezazoka an*
nak, hogy hiába adsz pénzt a szegényeknek,azzal nem segíted 6ketpénz-
Az l962-ben oaklandben sziiletett, sokféle tehetséggel megáldott Stanley
Kirk Burrel rap-énekes egy videÓ-klippel vált vi|ághírívé,MC Hammer né-
ven.27 évesen már dtibbenetesen népszerrí, és mindent elért magánéletében
is. Nem tudott azonban szembeszállni a pénzsőviír és bosszrivágyő gengszter-
rapperekkel. Villámgyors csticsra tcjrésérő1és zuhanásiírő| é|etrajzi film is ké-
sziilt. Jelenleg Kaliforniában él feleségévelés hat gyermekével, és saját
televíziős míísorát vezeti. A fordítÓ megjegyzése.
- sam?"
16
gondjaik megoldásában. Sokszor ez inkább csak meghosszabbítja a 1lt.rtllIci
lnáikat, és még tcibb szegény embert termel. Vegytik például a szociá|is sc:
gély gondolatát. AZ 1996-os nagy válság ideje Óta akormány garantá|t pÓrrzt
ad a szegényeknek, személyes k rtilményeiktól ftiggetleni'il. Mind sszc any.
ttyit kell tennitik, hogy minóstiljenek a szegénységi juttatásra, és ezután Íil.
|yamatosan megkapják a csekket az á|lamtől. Akik késÓ,bb kezdeményez(í-
llek mutatkoznak, munkát szereznek, és tcjbb pénzt keresnek, mint a sze-
génységijuttatás,azoktő7 a kormány a juttatáSt a továbbiakban megvonja. A
szegény embereknek ezután további, az rij munkájával sszeftiggó k ltsége-
ik is felmeriilnek, amelyekkel korábban nem kellett számolniuk, mint pl. az
ogyenruha' a gyermekgondozás, azatazás stb. Sok esetben kevesebb pénziik
tnarad, mint munkába állásuk elótt volt' és kevesebb idejiik. Ez arendszer a
lustákat jutalmazza, és btinteti azokat, akik kezdeményezíkészségetmutat-
nak. Ez a rendszer egyre tcibb szegény embefi teremt.
A kemény munka nem oldja meg apénzproblémákat. A világ tele van ke-
rnényen dolgozÓ emberekkel, akik munkájuk fejében nem tudnak elegendó
pénzt felmutatni, keményen dolgozÓ emberekkel, akik pénzt keresnek, még-
is egyre mélyebbre stillyednek az adősságban, és így a még tobb pénzértmég
keményebben kell dolgozniuk.
Az oktatás nem oldja meg a pénzproblémiákat. A világ tele van magasan
képzett sze gény emberekkel . Ezeket hívj ák szocial istáknak.
A munkahely nem oldja meg a pénzproblémákat. Sok ember számára a
.|.o.B. betrísző (ob=munkahely, angolul) ezt jelenti: Just over Broke (éppen
csak a csódhelyzet felett). Milliőszámra vannak olyan alkalmazottak, akik
csak épp annyit keresnek' hogy megéljenek, de amiből nem engedhetik meg
maguknak, hogy éljenek. Számos, állásban lévó ember nem engedheti meg
rnagának a saját otthont, a megfeleló orvosi ellátást, aképzést, vagy akár
csak azt' hogy elegend6 pénzt tegyen félre magának nyugdíjas napjaira.
Mi oldhatja meg a pénzproblémákat?
A pénztigyi problémákat egyediil a pértz:Ú'gyi intelligencia segítségével
t udjuk megoldani. Egy szerríen megfogalma zv a, a pénzigyi i ntelli genci a ál-
talános intelligenciánk része, amelyet a pénzugyi problémáink megoldására
alkalmazunk. Néhány példa az emberek legáltalánosabb pénztigyi problémá.
ira a kcivetkezó:
l . ,,Nem keresek elegendó pénzt.,,
2,,,IJ szomaz adősságokban.''
3. ,,Nem engedhetem meg magamnak' hogy sajátházat vásároljak.''
4' ,,Lerobbant az autÓm. Honnan vegyek rá pénzt, hogy megjavíttas.
t1
 5. ,,Van 10 000 dolliárom. Mibe kellene befektetnem?''
6. ,,Gyermekem egyetemre szeretne menni, de nincs rápénzink.,,
7.,,Nincs elegendó tarta|ékpénzemnyugdíjas napjaimra.''
8. ,,Utálom a munkámat, de nem engedhetem meg magamnak, hogy ott-
hagyjam."
9. ''Nyugdíjas vagyok, és lassan kifutok apénzemb6|.,,
10. ,Ezt a drága mÍítétetnem engedhetem meg magamnak.''
Pénzngyi intelligenciával megoldhatjuk ezeket, és sok más pénziigyi
problémát is. Szerencsétlenségiinkre, ha nem elég fejlett apénzld.gyi intelli-
genciánk ahhoz, hogy megoldjuk a problémáinkat, azok fennmaradnak.
Nem fognak eltíínni. Sok esetben még rosszabbra fordulnak, további pénz-
tigyi gondokat okozva' Milliőszámra vannak például olyan emberek, akik
nem tudnak elegendó pénztfélretenni nyugdíjas korukra. Amennyiben nem
sikertil megoldaniuk ezt a problémát, ahe|yzet csak egyre rosszabb lesz,
ahogy korosodnak, és egyre tcibb pénzre lenne sztikségtik orvosi ellátásuk-
hoz. Tetszik-e, Vagy sem, a pénz határozzamlg aZ életstílust és az éLeÍminó-
séget
- vagyis ez teszí lehetóvé a kényelmet és azt,hogy a lehetóségek k -
zcitt gond nélkiil választhassunk. Apénz által nyrijtott vá7asztási szabadság
jelentheti a ktilonbséget az autőstoppal, esetleg autÓbusszal valÓ utazás . . .
vagy a magánreptilógép igénybevétele krjzott.
A pénzproblémdk megold.ísa okosabbá tesz
Kisfiti koromban gazdag apám aztmondta nekem: ,,Pénzigyi gondjaidtől
okosabb leszel . . . amennyiben megoldod a problémádat,,, Ezt is mondta:
,,Amennyiben egy pénztigyi problémádat megoldod, pénziigyi intelligenciád
ncjvekedik. H a a pénzigy i intelligenciá d nó, gazdagabb leszel. H a ne m o|dod
meg a pénztigyi problémádat, szegényebb leszel. Ha nem oldod meg apénz.
tlgyi problémádat, akkor abbÓl gyakran még tcibb probléma keletkezik.''
Amennyiben ncjvelni szeretnéd pénzngyi intelligenciádat, problémamegol-
dÓnak kell lenned. Ha nem oldod meg pénztigyi problémáidat, soha nem le-
sze7 gazdag. Tény, hogy anná7 szegényebb leszel, minél tovább fennáll a
problémád.
Gazdag apám a fogfájást szokta felhozni példaként annak illusztrá|ására,
hogy egy probléma más' további problémák felmeriiléséhez yezet. EzÍ-
mondta: ,,Hapénzigyi problémánk yan, aZ olyan, mint a fogfájás. Ha nem
kezelik a roSSZ fogat' attől rosszul érzed magad. Ha rosszul érzed magad,
rosszul teljesítesz a munkahelyeden, mert sértilékeny vagy. Ha nem kezelte-
ted a fogfájást, az további orvosi komplikáciőkhoz vezethet, mivel konnyÍí a
baktériumoknak tanyát verni, elszaporodni a szádban, és onnan továbbter-
t8
jedni. Egy szép napon elveszted a munkádat, mivel krőnikus betegséged mi-
att olyan sokat hiányzol. Ha nincs munkád, nem tudod a lakbért fizetni. Ha
nem rendezed aházbért, kcinnyen azutcán találod magad, hajléktalanként'
pocsék egészségi állapotban, a kukákből cisszeszedett ételeken tengódve, és
ráadásul még a fogfájásod is megmarad.',
Bár ez egy extrém pé|da,atcirténetet mégis jőI megjegyeztem. Már fiata-
lon rávezetett a problémák megoldásának a fontosságára,valamint a domi-
nő-effektusra, amit egy megoldatlan probléma okozni tud.
Sokan nem oldják meg pénziigyi problémáikat, amikormég kicsik, vagyis
a fogfájás stádiumban. Ahelyett' hogy megoldanák afelmertiló nehézséget,
csak srilyosbítjákazzal,hogy nem vesznek rőla tudomást, vagy nem hatolnak
le a probléma gy keréig. Pé]dául, ha kevés a pénzÍik,sokan a hitelkártyájuk.
hoz folyamodnak,hogy ahiányt áthidalják. A hitelkátyaszámlrík lassan hal'
rnoződnak, és a hitelezók tildcizni kezdik óket, hogy fizessenek. Hogy meg-
oldják a problémát, hitelt vesznek fel a házukra, hogy kifizethessék hitelkár-
tya adÓsságaikat. Az a baj, hogy a hitelkrírtyáikat továbbra is használják.
Most már jelzálog terheli aházukat,amit tcirleszteniÍik kell, és ráadásul még
tovdbbi kifizetetlen hitelkártya adősságaik is keletkeznek.
E hitelprobléma megoldása gyanánt jabb hitelkártyákat szereznek be,
hogy a régi krártyrákon felgytilemlett adősságokat kifizessék. Mivel a halmo-
ződő pénzugyi problémák miatt depressziősak, aZ jhite|kártyiákat felhasz-
nálják egy kis nyaralásra. Hamarosan képtelenek a je|zá|oghitel és a hitelkár-
tya adősság t rlesztésére , ezért ű,gy dontenek, csódtit jelentenek.Ezze| az a
gond' hogy a probléma gy kere vá|tozat|anul megvan' akárcsak a fogfájás.
nál. A probléma gycikere a pénziigyi intelligencia hiánya,és a pénziigyi in-
telligencia hi ánya álta| okozott legfÓ,bb baj az egyszerí pénzigyiproblémák
megoldásiíra valÓ képtelenség.Ahelyett, hogy a probléma gyíkerébez ez
csetben a helytelen kcjltési szokásokhoz
-
ny lnának, a legtcibben egysze.
-
njíen nem vesznek tudomást a problémáről. Ha egy gyomot nem tépsz ki gyo.
kerestiil, hanem csupán a tetejét vágod|e,azgyorsan rijből életre kel, és még
nagyobbra n6.Ugyanez a megállapítás apénzigyi problémrákra is igaz.
Bár ezek a példák kissé extrémnek t nnek, egyá|ta|án nem szokatlanok.
A lényeg az,hogy apénzugyi problém kva|őjában gondot' de egyítta|meg-
tildcíst isjelentenek. A nehéz helyzeteket megoldő emberek okosabbá vál.
ltak. Pénziigyi IQ-juk megntivekszik. Ha egyszer okosabb valaki, akkor már
rlagyobb problémákkal is megbirkőzik. Ha pedig már meg tudja oldani a na-
gyobb pénztigyi problémákat is, akkor gazdagabb lesz.
Erre példakénta matematikát szeretem felhozni. Számos ember ltá|ja a
lnatematikát. Mint azt te is tudod, ha nemvégzede|aházifeladatot matema-
likáből (ha nem gyakorolod a matematikai problémiák megoldását), akkor
T9
képtelen leszel a matematikai feladványokat megoldani. E nélktil pedig nem
mész át a matematika teszten. Ha nem sikertil a teszted, elégtelent kapsz ma-
tematikáből. Az elégtelen osztá|yzat azt jelenti , hogy nem tudsz leérettségiz-
ni. Igy legfeljebb a McDonald's.nál szerezhetsz egy állást, minimáLbénel.
Ez a példa is jÓl szemlélteti, hogyan csaphat át egy kis probléma egy ná|a
sokkal nagyobb problémába.
Abban az esetben azonban, ha szorgalmasan gyakorolod a matematikai
feladatok megoldását, egyre intelligensebbévá|sz,és képes leszel sokkal bo.
nyolultabb egyenletek megoldására is. Egy éves kemény munka után akát
matematikai zseni is lehetsz, és a korábban keményneklátsző dolgok most
mrír egyszeriíek a számodra' Mindannyian az egyszereggyel indulunk. A si-
keresek azonbannem állnak itt mes.
A szegénységoka
A szegénység egyszerííen azt jelenti, hogy tcibb problémánk van, mint
megoldásunk. A szegénységet az okozza, hogy egy személyt olyan problé-
mák átasztanak el, amelyeket képtelen megoldani. A szegénységnek nem
minden oka pénzugyi természetíí.Koztejátszhatnak benne olyan tényezők is,
mint a drogfiiggóség, szerencsétlen házasság, bÍínozókkel fertózott lakÓkcjr-
nyezet, álláskeresésre alkalmas szakképzettség hiánya, ktizlekedési nehézsé-
gek a munkahelyre valő eljutásban vagy az1|let6 számiíra elérhetetlenegész-
ségiigyi ellátás.
Néhány manapság fennállÓ pénztigyi problémát' mint például a trilzott el.
adÓsodást és az alacsony béreket, olyan k rtilményekokozzák, amelyek tríl-
mutatnak az egyének befolyásolási kcjrén, olyan problémák, amelyekkel a
kormánynak és a gazdaságnak kellene megbirkőznia.
Az alacsony bérek egyik oka például az,hogy a jőlfizetó gyiártási mun.
kákat kiadják a tengeren trílra. Ma nagyon sok munkahely kciz tt lehet válo-
gatni, de aszo|gáltatői szektorban' és nem a gyártásban. Gyermekkorom ide-
jén a General Motors volt hazánk legnagyobb foglalkoztatőja. Manapság a
Wal.Mart foglalkoztatja a legttibb embert az országban. Mindannyian tud-
juk, hogy a Wal-Marl nem a magas fizetésekrÓ1 híres vagy a nagyvonalrí
- AzI.vi|ághábor után a német kormány kibocsátott egy pénznemet, ab.
nyugdíjtervekról.
otven évvel eze16tt1ehetséges volt, hogy valaki magasabb iskolázottság
nélktil is jől boldoguljon anyagilag. Egy mind<issze kozépfokttvégzettségge|
rendelkezó fiatal is képes volt viszonylagjó|fizet6 álláshozjutni, autők vagy
acélszerkezetek s zerelé sével. Manaps ág le gfelj ebb hamburgerek et,,gy árt-
hatnak".
otven évvel ezetótt a gyattő cégek gondoskodtak alkalmazottaik egész-
ségbiztosításárÓl és kedve z6 nyugdíjfeltételeiról. Ma a munkások milliői ke-
20
vesebbet keresnek, mikcizben egyre tcibb pénzre lenne sztikségiik saját orvosi
ellátásukra, valamint arra, hogy megtakaítsanak nyugdíjas korukra. Ezek a
pénziigyi problémák minden egyes nappal, amelyek nem hoznak megoldást,
csak egyre nagyobbra nónek. Es ezek egy nagyobb nemzeti problémáből
erednek, amely t lmutat azon,hogy az egyének képesek lennének azt meg-
vá|toztatni vagy megoldani. Ezek gyokere a gyenge gazdaságpolitika' vala-
mint a komrpciő.
A pénz szabályai megváltoztak
1971-ben Nixon elnok elszakítottapénzinkeÍ.az aranyalaptől. Ez helyte.
ál toztat ta a pénz szab á|y ait. Hab ár ezze|
Ien gazdas ágpolitika vol t, ami me gv
az egyik legnagyobb pénzngyi vá|tozásra kertilt sor a világ t rténelmében,
mégis csak nagyon kevesen ébredtek tudatára ennek a változásnak, valamint
annak a hatásnak, amit ez a tény a mai vl|ággazdaságra gyakorol. Az egyik
ok' ami miatt oly sok ember ktizd manapság pénziigyi nehézségekkel, Ni.
xonnak ez az akciőja'
1971-ben az USA dollár meghalt, miveltobbé nem számított valódipénz-
nek egyszer(i pénznemmé (valuta, deviza) vá|tozott. Apénz, valamint a
-
pénznem k<iztjtt pedig alapvetó ktilonbség van.
A pénznem (currency) szÓ a current (áram, áramlat) szób6| ered, mint az
elektromos áramvagy az óceán áramlatat, A sző tehátmozgdsrauta|.Ttt|zott
egyszer sítéssela pénznem (valuta, deviza) folyamatos mozgást téte|ezfel.
Ha a mozgás megáll, gyorsan yeszít az értékéb6l.Ha tríl nagy az értékvesz'
tés, az emberek nem veszik figyelembe. Ha az emberek figyelmen kíviil
hagyják' apénznemértéke a zérus felé zuhan. I91|.ben az USA dollár el-
kezdett a zérus felé haladni.
Tcjrténelmi]eg szemlélve végsó soron valamennyi pénznem a zérus fe|é
tart. A kormányok a torténelem során trjbbféle pénznemet nyomtattak. A
Polgárhábor idején például az USA kormány létrehozta a Continental nevÍí
pénznemet. Nem t l régen tiirtént, hogy ennek a pénznemnek az értékenul-
lára esett.
ban a reményben, hogy ezzelkifizeti a számláit. Infláciő tcirt ki, és a német
k<izéposztály elveszítette a megtakarításait. 1933-banafrusztrált és megtort
német nép hatalomra segítette Adolf Hitlet, abban a reményben, hogy majd
ó megoldja pénztigyi problémáikat.
Szintén 1933-ban tclrtént, hogy Franklin Roosevelt létrehozta a társada-
|ombiztosítást' az amerikai nép pénztigyi problémáinak megoldása érdeké-
ben. Habiír a tiírsadalombiztosítás és az egészségbiztosításrendkívÍilnépsze.
rrJíek voltak, végsó soron azonbanpénzigyikaÍasztrÓfát jelentettek, amelyek
a1
srilyos financiális problémiák kit réSéhezvezettek. Ha az amerikai kormány
t bb kétes éÍtékíj dollárt nyomtat, hogy ríná legyen ezen akét srílyos pénz-
tigyi problémán,az csak az USA dollár gyorsabbhalá|áhozvezet,és tovább
nciveli a pénz'Ü'gyi problémákat . Ésez nem a jcivó zenéje. Éppen ez tcirténik
napjainkban. A Bloomberg legfrissebb jelentése szerint az USA dollrár
George W. Bush 2001 janurárjában tcirtént hivatalba lépése őta 13,2 száza|é-
kot veszített v ásár|óéttékéb6|.
Nixonnak az USA dolláron véghezvitt vá\toztatása az okozója annak,
hogy olyan sok ember, sót maga a kormány is, adősságoktÓl szenved. Ami-
kor 1 97 1 -ben me gv á|toztak a pénzze| kapcsolatos szabályok, a takaréko sko.
dők veszteset<ké,az adÓsok pedig nyertesekké váltak. A kapitalizmus rij for.
mája jelent meg. Ha manapság ilyen tanácsokat hallok emberektől, hogy:
,'T bb pénzt kellene megtakarítanod'' vagy ,,Takarékoskodj a nyugdíjas éve-
idre'', rcigtcin az jut eszembe, vajon tudatában yan-e aZ illetó személy annak,
hogy a pénz szabá|yai alaposan megváltoztak.
A kapitalizmus régi szabáIyai alapján financiális szempontből brilcs do.
log volt megtakarítani a pénzt, Az tij kapitalizmusban a pénznemmegtakarí-
tása azonban egyenesen órtiltség. Semmi értelme parkolőpályára tenni egy
pénznemet. Azíjkapitalizmusban ugyanis a pénznemnek mozognia kell. Ha
egy pénznem megszíínikáramolni, értékeegyre kisebb és kisebb 1esz. Apénz-
nemnek, az elektromos áramhoz hasonlÓan, olyan gyorsan kell eszkcizrő1
eszkozre áramolnia, ahogyan csak lehetséges. A pénznem egyediili célja esz-
ktizcik megszerzése, olyan eszkcizciké, amelyek vagy ncivelni fogják az érté-
ktiket, vagy pedig készpénzáram|ást: cash flow-t produkálnak. A pénznemet
a lehetó leggyorsabban valődi értékkelrendelkezó valÓdi eszkciztjkre kell át-
forgatni, mivel magának a pénznemnekazértékegyorsan cscjkken. A valődi
eszkcizcik, mint például az ataÍ|y, az o|aj, az ezist, az ingatlanok és a rész.
vények rára emelkedik, mivel a pénznem értékefolyamatosan cscikkenóben
van. Tulajdonképpen a benniik foglalt értéknem változik, csupán a megszer-
zéstikhrjz sziikséges pénznem mennyisége lesz egyre nagyobb.
Gresham tcirvénye megállapítja: ,,Ha roSSZ pénz keriil be az áram|ásba,a
jő pénz rejtózkcidni kezd.,, 197 l-ben az USA tinteni kezdte a világra a kétes
értékíidollrárt
- a roSSZ pénzt. Az ríj kapitalizmusban sokkal értelmesebb
dolog ma pénzt k lcsonvenni, majd visszafizetni holnap, értéktelenebb dol-
Lárta|. AzUSA kormányais eztteszi' Miért ne tehetnénk mi is ugyane zt? Az
USA kormánya adÓsságban van. Miért ne lehetnénk adősok mi is? Ha már
nem áll mődodban megvá|toztatnod egy rendszert, az egyet\en lehetóséged
a sikerre, ha azt jől' kezeled.
Az 19] 1 -ben bekcivetkeze tt pénzigy i változásokből kifolyőlag az ingat-
lanrírak magasba szárnya|tak, mivel eróteljesen cscikkent a dollár vásiírlőe-
22
reje. Megélénktilt a tózsde is, mivel a befektetók biztos kik tót kerestek do|-
lárjaiknak. A kozgazdászokin;fláciÓnaknevezikeztajelenséget, pedigezva-
lőjában leértékelés,devalváciÓ. EttóI a háztulajdonosok nagyobb bizton-
ságban érzik magukat, mivel azt gondolják, ncivekszik aházukértéke. A va-
lőságban azonbanadollárvásárlőereje cscikken, és emiatt ttínik gy' mintha
nóne a háztulajdonosok vagyona. Az emelkedó ingat|anárak és a csokkenó
munkabérek azonban egyre nehezebbé teszik a fiataloknak azt, hogy elsó ott-
honukhoz hozzájussanak. Ha a fiatalok nem ismerik fel' hogy a pénz szabá-
lyai megváltoztak, sokkal rosszabb helyzetbe keri.ilnek, mint a sziileik, mivel
az USA pénzneme tovább devalválődik.
Egyéb változds a pénz szabályaiban
A kovetkező változás |9,/4-ben kovetkezett be apénz szabá|yaiban.1974
eLótt az tizletivállalkozások gondoskodtak dolgozőik nyugdíjazásáről. Ga-
rantá|ták, hogy alkalmazottaik élettik végéig fizetési csekket (nyugdíjat)
kapnak. Valőszíníílegtisztában vagy vele, hogy tcibbé már nem ez ahelyzet.
Azokat a nyugdíjterveket, amelyek élettik végéigfizetnek volt alkalma-
zottaiknak' meghatározott juttatáSsaljárő (defined benefit vagy DB) nyug-
díjterveknek nevezik. Manapság már csak néhány cég kínál ilyen lehetósé-
get. EgyszerÍíenazért, mert tiilságosan koltségesek. 1974 után egy j típusti
nyugdíjterv ÍíínÍ'fel, a meghatározotthozzájárulást ígéró(defined contribu-
tion vagy DC) terv. Manapság az 1|yen típus nyugdíjtervek 40l(k)' lRA'
Keogh stb. néven kcizismertek. Egyszerííenelmagyarázva, a DC terv nem
nyrijt garanctát egy egész é|eÍreszól'ő flzetési csekkre. Csupán azt kapod
vissza, amit te magad és a munkaadőd a saját nyugdíjszám|ádrabefizette-
tek . . .' ha a munkaadőd egyálta|ánhozzájárult valamivel.
Az USAToday ríjság felmérése szerint a mai amerikaiak legnagyobb fé-
lelmét nem a terrorizmus jelenti, hanem az attő| valő aggodalom, hogy kifut-
nak a nyugdíjszámlájukon \évó pénzb6|. Ennek a mindent áthatÓ félelemnek
az egyik oka a pénz szabályainak I91 A'ben t rtént megváltoztatására v ezet-
hetó vissza. Es ez az eróteljes aggodalom nagyon is indokolt. Az Egyestilt
Államok oktatási rendszere nem vértezi fe| az á||ampolgiírokat azokkal a
pénzijgyi ismeretekkel' amelyek sztikségesek lennének ahhoz, hogy sikere-
sen felkészítsékmagukat nyugdíjas korukra. Ha az iskolákb an egyá|ta7án ta-
rrítanak valamit a pénzról, akkor arra oktatják a tanulÓkat, hogy tar1sák
cgyensrilyban a csekkftizetiiket, vásároljanak valamiféle befektetési alapot,
ős hogy idóben fizessék ki a számláikat
- ilyen alacsony szintÍípénztigyi
nevelés aligha elegendó ahhoz, hogy kezelni tudják azokat a pénztigyi prob-
lémákat, amelyekkel mqd az életben szembestilnek. Ezen t lmenóen a leg-
tcibb ember fel sem fogja, hogy apénz szabá|yai megváltoztak' és hogy az,
z3
aki megtakarÍt, az c'sak vesztes lehet. Az alulfinanszírozott nyugdíjtervek
fogiák az Egyesiilt Áilamok kcivetkező nagy gazdasági krízisétleÉnieni.
Kormány zati biztonsdgi hálő ?
j
A biztos pénztigyi v ónek ez a hiány a v ezetett a társadalombi zto sításhoz
és az egészségbiztosításhoz,akormányzatbiztonságthá|őjá}toz,ame|yetaz-
za| a cé71a| hoztak létre' hogy megoldják azoknak az embereknek az anyagi
problémáit, akik képtelenek saját gondjaik megoldására. Mindkét tervezet
kész katasztrőfánakbizonyult. Az egészségbiztosításmár ma is a ,,vcircis vo-
nal'' alatt mríkcjdik. A társadalombiztosítás sincs már nagyon távol tőle.
2008-ban a népességrobbanás elsó, 78 milliős nemzedéke megkezdi nyug-
díjba vonulását' és a legt bbjiiknek nincs elegendó bevételtik nyugddas ko.
rukra, amiból egyálta|át megélhetnének. Az Egyesiilt Allamok kormányza-
tának adatai szerint az ál|amikciltségvetés kcitelezettsége a társadalombizto-
sításra 10 billiő' az egészségbiztosításra 64 billiő dollár. Amennyiben ezeka
számok pontosak' ez azt je|enti, hogy az amerikai kormánynak 74 billiő dol-
|ár tartozása van a nyugdíjasok felé, és ez magasabb cisszeg, mint amennyi a
világ cisszes részvény-piacánegyiittesen elérhetó. Ez óriási probléma, ami-
nek a megoldása pénztigyi intelligenciát igényel. Amennyiben egyre tribb
pénzt olnek bele, ez a probléma csak srilyosbodik. Akár cissze is roppanhat a
csalárd pénz egész rendszere, a dollár értékéterósen azérus felé k zelítve.
Miért lesznek a gazdagok egyre gazdagabbak
Az a tény, hogy megváltoztak a pénz szabá|yai, hogy ezek a változások
egyre szegényebbé tesznek, és hogy semmiféle hatást nem tudsz rájuk gya-
korolni, igazságtalannak trínhet. Ésaz is. A meggazdagodás kulcsátaz jden-
ti, hogy felismerd: ez arendszer tisztességtelen, és hogy megtanuld a szabá-
lyait, és használd fel azokat a saját elónytidre. Ehhezpénzugyiintelligencia
sztikséges' pénztigyi intelligenciára pedig kizáró|ag csak pénztigyi problé-
mák megoldása rővén lehet szert tenni.
Gazdagapámeztmondta: ,,A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek' mert
megtanulják megoldani pénzljgyi problémáikat. A gazdagok gy tekintik a
pénzigyi problémákat' mint lehetóségeket ana, hogy tanuljanak, fejlódje-
nek, okosabbak és gazdagabbak legyenek általuk. A gazdagok tudják, hogy
minél magasabb pénztigyi IQ.val rendelkeznek, annál nagyobb problémákat
képesek kezelni, ennek kciszcinhetó az a sok pénz' amire szert tesznek. Ahe-
lyett, hogy menekiilnének elóle, elkertilnék, vagy rigy tennének, mintha
pénzigyl problémák nem is |éteznének, a gazdagok cjr mmel fogadják a
pénztigyi problémákat, mer1tudják' hogy lehetóséget jelentenek a fejlódésre.
Es éppen ennek kciszcinhetóen lesznek egyre gazdagabbak.''
.Á
Hogyan kezelik pénziigyi problém ikat a' szegények?
Amikor a szegényeket akarta jellemezni, gazdag apám a kcivetkezóket
mondta: ,,A szegények pénziigyi problémáikat pusztán gondnak tekintik.
Számosan a pénl ldozatainak tekintik magukat. Sokan érzik (tgy,hogy ki.
airÓlag nekik van pénztigyi problémájuk. Abban a hitben vannak, hogy ha
tobb pénztik lenne, valamennyi pénztigyi gondjuk Szertefoszlana' Csak na-
gyon kevés sejtéstik van arről, hogy a valődi problémát apénzigyi problé-
miíkhoz valÓ hozzáá||ásukielenti. Pénziigyi problémáikaÍ"aZattitídjiik okoz-
za. AZ, hogy képtelenek megoldani, vagy hogy elkertilik óket, csak meg-
hosszabbítja, és még nagyobbra duzzasztja pénztigyi problémáikat. Ahe-
lyett, hogy gyarapodna a vagyonuk, egyre szegényebbek lesznek. Ahelyett,
hogy a pénzigy i intelli genciáj uk ntivekedne' a sze gények kizár ólag a pénz-
ligyi problémáikat n velik.''
H a gy an ke ze lik p énziigy i pr oblém áikat a k ii zép o s ztály b e lie k?
Amíg a szegények a pénz áldozatainak tartják magukat, addig a kozép-
osztálybeliek apénz rabjai. A kcizéposztály jel|emzéseként gazdag apám a
kcivetkezóket mondta: ,,A kcizéposztály egészen másként oldja meg pénz-
iigyi problémáit. Megoldás helyett rígy gondolják, ravaszul kicselezhetik a
pénziigyiproblém ikat, A kcizéposztá|y tagaipénzt kciltenek iskoláztatásra,
|rogy biztos álláshoz juthassanak. A legtobben elég okosak ahhoz, hogy
pénzt keressenek, és így felépítsenek egy t(izfalat,egy itkozízónát saját ma-
guk és pénzproblémáikkozé.Sajátházat vásiírolnak' ingáznak a munkahe-
Iyiikre, biztonságosan játszanak, kapaszkodnak felfelé cégtik karrier-|étrá-
ján, és részvények, ktitvények és befektetési alapok vásárlásával takarékos.
kodnak nyugdíjas éveikre. Meg vannak gyózódve anÓl, hogy akadémikus
vagy szakmai képzettségiikelegendó ahhoz, hogy elszigetelje óket apénz
ke g.yetlen, b ántó v ilágátó| .
otven éves korára sok k
zépkoni ember azonvesziészremagát,hogy sa-
iát irodájának arabja. A legtobbjiik kvalifikált a|ka|mazott, nagy tapasz-
lalattal. Van elég pénziik, és a munkahelyiik is biztosnak látszik. Mélyen n-
rnagukba tekintve azonban tudjiík, hogy pénzugyi szempontből csapdába es-
tck, de hiányzlkapénzigyi intelligenciájuk ahhoz, hogy irodájuk bortt'néból
kimenektiljenek. Tizenot további év lemorzso|ása á11elóttÍik, amíg végre
Iratvancit évesen visszavonulhatnak, és végre elkezdhetnek élni, perszejőval
szríkebb kciltségvetésmellett.
A kcizéposztály Íagtrai azt gondolják, hogy ha akadémikus mríveltség és
szakmai ismeretek terén e|ég okosak, azzal képesek elkertilni a pénzigyi
1lroblémákat. Legtcibbji'iknél azonban hiányzik a pénziigyi mríveltség, és ez
;tz oka annak, hogy a legtobben az anyagi biztonságra tcirekednek, ahelyett,
z5
hogy vállalnák a pénziigyi kihívásokat. Y á||a|kozóváválás helyett inkább ók
dol goznak a vállalkozÓknak. Ahelyett, ho gy befektetnének, szakértíkre bíz-
zák a pénziket, hogy azokkeze|jék, saját maguk helyett. Pénziigyi intelli-
genciájuk ncivelése helyett elrejtóznek az irodájukban,és|áZasan tevékeny.
kednek."
Hogyan kezelik pénziigyi problémóikat a gq,zdagok?
A pénzÍigyi intelligenciát vizsgálva kcinnyen megállapíthatjuk, hogy Ótft.
le alapvetó intelligencia létezik, amelyeket az egyénnek ki kell cinmagában
fejlesztenie ahhoz,hogy gazdaglegyen. Ez a kcinyv éppen enól aZ tféle in-
telligenciáről szÓ1.
Fontos Íémqa ennek a kcinyvnek az integritás is. A legtcibb ember, aki az
,,integritás'' szÓt hallja, valamiféle etikai fogalomként gondol rá. Amikor ezt
a szóthasználom' én nem eÍTe gondolok. Integritás alatt a teljességet éttem.
A Webster értelmezó szÓtár szerint eZ ,,a teljes vagy osztatlan lét minósége
vagy állapota''. Aki mesterévéválik annak az otféle intelligenciának, amely.
rőI ebben a konyvben írtam, eljut apénzigyi integritás állapotába.
Amikor egy gazdag embenrek pénzproblémája van, annak megoldása ér-
dekében a pénzÍigyi integritásához fordul, amelyet sok éven kereszttil fej.
lesztett ki, azá|tal, hogy szembenézett' a problémáivat, és az rit pénztigyi in-
telligencia segítségévelmegoldotta azokat. Ha egy gazdagember nem ismeri
a váLaszt pénzproblémájára, nem sétál el onnan, és dobja be a ttjr lkcjzót.
Szakértó után kutat, aki segíteni tudja ót a probléma megoldásában. Ebben a
folyamatban egyre intelligensebb lesz, és sokkal jobban felvértezi magáÍ' ar-
ra, hogy a kclvetkezó felmertiló problémát megoldja. A gazdagok nem adják
fol. Tanulnak. És tanulás kcizben folyamatosan gazdagodnak.
Más emberek pénziigyi problémáinak megoldása
Gazdag apám mondta: ,,Sok ember dolgozik a gazdagoknak' hogy
ezÍ' is
segítsékmegoldani pénztigyi prob1émáikat.'' Egy kcinyvelónek pé|dáulaz a
munkáj a, h o g y a gazda g ernb er p énzétkony velj e . Az értékesítí
e|adj a a gaz'
dag ember termékeit. Az irodai alkalmazott irányítja aziz|etét. A titkárnó a
telefonhívásait fogadja, és tisztelettel keze|iagazdagember tigyfeleit. A kar-
bantartÓ iigyel arra, hogy a gazdagember ingatlanjai és gépei z kkenómen-
tesen iizemeljenek. Az tigyvéd megvédi ót más tigyvédektól és a peres
iigyektól. A k nyvvizsgálÓ iigyel arra, hogy minél kevesebb adÓt fizessen.
A bankár pedig biztonságban 6rzi a gazdag ember pénzét.
Gazdag apám mindezze7 arca utalt' hogy a legtcibben mások pénziigyi
problémáinak a megoldásán dolgoznak. De ki oldja meg a dolgozők saját
pénzproblémáit? Munka utánhazamennek, és a legtobben számos problémá-
26
val szembestilnek, amelyek koziil az egylk apénz. Aki az otthonában felme-
rtiló pénziigyi problémák kezelésételmu7asztja,anná| a megoldatlan problé-
ma, akárcsak a fogfájás, egyéb problémákhozyezet.
S zámos szegény vagy kozépo sztálybeli ember dolgo zik a gazdagokért, és
aztán, amikor hazamennek, elmulasztják megoldani saját pénziigyi problé-
máikat. Ahelyett, hogy tígy tekintenének apénzugyi problémákra, mint le-
hetóségekre ahhoz' hogy okosodjanak, hazamennek, lerogynak a kerti szék-
be' isznak, feldobnak egy szelet hrist a grillezóre, és nézik a tévét.Másnap
reggel ismét visszatérnek a munkahelytikre ahol valaki másnak a problémáit
'
oldják meg, és mást tesznek gazdaggá.
Szegény apám megold sa
Szegény apám gy prÓbálta megoldani pénzljgyi problémáit, hogy visz-
szatért az iskolába. Szerette az iskolát. ott jől teljesített, és biztonságban
é,rezte magát. Magasabb szintekre jutott, és elnyerte a PhD fokozatot. Magas
képzettségéveljobban fizetó á||ást keresett. Pénzproblémátt azza|prőbá|ta
meg kicselezni, hogy akadémikus és szakmai szinten okosabb lett, pénzÍigyi
onképzésétazonban elmulasztotta. Magas képzettségrí,keményen dolgozÓ
cmber volt' Sajnos azonban a képzettség és a kemény munka cinmagában
nem tudja megoldani a pénziigyi problémákat. Fizetésének ncivekedésével a
problémái egyre nagyobbak lettek, mivel keriilte azokat.Pénzigyi problé-
rnáit akadémikus és szakmai megk zelítéssel prőbálta megoldani.
Gazdag apám megoldása
Gazdag apám egyenesen kereste a pénziigyi kihívásokat, ezért'indítottiz-
leti vállalkozásokat, és ezért lett aktív befektetó. Sokan azt gondo|ják,azért
csinálta azt, amit csinált, hogy tcibb pénzelegyen.ValÓjában pedigazérttette
rnindezt, mert Szerette a pénzigyi kihívásokat. Azért kereste a pénztigyi
1lroblémákat' hogy megoldja azokat, nem csupán apénz kedvéért, hanem
|togy ezÁltal is okosabb legyen, és novelje pénzugyi IQ-ját. Gazdag apám
gyakran használta metaforaként a golfjátékot, hogy pénztigyi f1|oz6fiáját
lrregmagyarázza.Ezt szokta mondani: ,,A pénz az én találatom. Pénztigyi ki-
rrtutatásom jelenti a talá|aÍi lapomat. Apénzem és a pénziigyi kimutatásom
t'|árulja, mennyire vagyok okos, és milyen jől játszom a játékot.,, Egyszerííen
szÓlva, gazdag apám azért lett egyre gazdagabb, merl a pénz játékát a saját
;litékának tekintette ' . . és a lehetó legjobb akart lenni benne. Es valőban,
lr|rogy idósodott, egyre jobb lett ebben a játékban. Eróteljesen megnoveke-
rlctt a pénztigyi IQ-ja' és csak rigy oml tt hozzáapénz.
z7
Aj tékjdtsz sa
A kcivetkező fejezetekben részletesebben fogjuk tárgyalni azt az ot pénz-
iigyi intelligenciát, amelyeket az embereknekki kell fejleszteniiik magukban
ahboz,hogy pénziigyi IQ.jukat noveljék, és elérjék a financiális integritást.
Habár igaz,hogy a pénztigyi intelligencia kifejlesztése egyáltalán nem kciny-
nyíí,és tobbnyire egy egész életet igényel, a jő hír ezzel kapcso|atban az,
hogy nagyon kevés ember hallott egyáltalán rÓla, és még kevesebb azoknak
aszáma, akik pénziigyi lQ-juk fejlesztésére,talá|ati arányuk javítására tore-
kednek. Már cinmagában cs ak azzal, ho gy ismered e zeket az inte|ligenciákat,
jobban felkésziilt vagy pénziigyi problémáid megoldására, mint a társadalom
95 száza|éka.
Én,a magam részér6|,annak szentelem a napjaimat, hogy ot pénzÍigyi in-
telligenciámat ntiveljem. Számomra soha nem ér véget a pénziigyi képzés.
Kezdetben pénziigyi IQ.m ncivelése nehézkes és tigyetlen volt . . . éppen
gy, mint a golfiátékom. Sokat hibáztam, sok pénzt veszítettem, sok fruszt-
ráció ért, és sok vo|t bennem a személyes kétely.
Kezdetben az osztá|ytársaim tobb pénzt kerestek, mint én. Ma a legtobb
osztálytiírsamnál jelentósen tcjbbet keresek. Mikcjzben é7vezem a pénzt, e|-
sósorban akihívás kedvéértdolgozom. Szeretem a tanulást. Azértdolgozom,
mert imádom apénz játékát, és a játékomban én akarok a lehető legjobb len-
ni. Már jÓ ideje visszavonulhattam volna. Pénzem tcibb van' mint elég. De
mivel foglalkozhatnék nap, mint nap, ha visszavonultam volna? Golfozhat-
nék? A golfnem azénjátékom. Legfeljebb néha golfozok, szőrakozásből.
Az én játékom azuz|et, a befektetés, a pénzcsinálás. Szeretem a játékomat.
Szenvedéllyel viseltetem iránta. Igy aztán.ha visszavonulnék, elveszíteném
a szenvedélyemet! Es mitér az élet szenvedély nélktil?
Kinek kellene jdtszani a pénz játélilút?
Vajon azt gondolom, hogy mindenkinek játszania kellene? Erre az a yá-
laszom, hogy akár tetszik, ak r nem, a pénz j tékát mdr ma is mindenki
jtitssza. Gazdagok vagyunk vagy szegények, valamennyien részt vesztink
benne. A kÍilcinbségcsak abban van, hogy egyesek keményebben játszanak,
ismerik a szabályokat, és jobban kihasználják azokat a saját elónyiikre, mint
mások. Néhányan odaadőbbak, szenvedélyesebbek és elkcitelezettebbek a
tanulás és a gyízelem iránt. Ha apénz játékáről van sző, az emberek tobbsé-
ge inkább azért játszik
- már ha egyáltalán tudatában van ennek hogy
ne veszítsen, ahelyett, hogy azértjátszanao hogy nyerjen.
-,
Mivel a pénz játékában, így vagy gy, valamennyien részt veszÍink, az
e|ózóné| iobb kérdések a kcivetkezók:
28
o Tanulő Vagy a pénz já,tékában?
o Elkritelezted magad, hogy megnyered a játékot?
o Szenvedélyesen SZeretSZ tanulni?
o Hajlandő vagy olyan jő lenni, amilyen csak tóled telik?
o Akarsz olyan gazdag lenni, amilyen csak lehetséges?
Ha igennel felelsz ezekre a kérdésekre, akkor folytasd az olvasást. Neked
szó| ez a konyv. Ha nemlege s ek a v áLaszaid, akkor léteznek konnyebb olvas.
nivalők és ktinnyebb játékok is. Am hiába íizi a golfjátékot is sok profi go1.
|'ozó,a gazdag profi golfozÓ mégis nagyon kevés k<jztitttik.
osszefoglnlás
Apénz szabá|yai I91 I.ben és I97 4-ben megváltoztak. Ezek a változások
világszerte s lyos pénzngyi problémiákat okoztak, amelyek megoldása na-
gyobb pénzÍigyi intelligenciát igényel. Sajnos, a kormányunk és az iskoláink
rrem beszélnekezekríIa változásokről vagy problémákről. Így ma már őriá-
sivá duzzadtak ezek a financiális problémák. Csupán az én é|etem ideje alatt
Amerika a világ |eggazdagabb országáből av1|ág legnagyobb adősságállo-
lnányával kuzd6 országáv á Lett.
Sokan abban reménykednek, hogy a kormány majd megoldja pénzÍigyi
1lroblémáikat. Kíváncsi vagyok' hogyan tudná a kormány megoldani a te
1rroblémáidat, mik zben a saját pénzngyi problémáival is képtelen megbir-
|iiizni. Véleményem szerint saját problémáit mindenkinek magának kell
rrregoldania. A jÓ hír az,hogy ha a saját problémáidat megoldod' okosabb és
gazdagabb leszel.
A lecke, amit ebból a fejezetbí| meg kelljegyezned, az,hogy mindenki-
c k v an n ak pén z ti gy i pro b |émá| akfu gazd ag az 17|etó, akár sze gény . Annak,
r r
Irtlgy gazdagodj, és nciveld apénzigyi intelligenciádat, egyetlen mÓdja van:
;rktívan oldd meg te magad sa1átpénzugyi problémáidat.
A szegények és a ktizéposztálybeliek igyekeznek elkeriilni a pénzigyi
1rroblémákat, vagy gy tenni, mintha azok nem is 7éteznének.Ezze| ahozzá-
lillással az abaj, hogy pénziigyi problémáik tartősan fennmaradnak, és a
1rcnzÍigyi intelligenciájuk csak nagyon lassan nó, ha ncivekedik egyáLta|án.
A gazdagok válla|jákpénztigyi problémáikat. Tudják, hogy a megoldásuk
pénztigyi lQ-jukat. A gazdagok tudják, hogy
'kosabbá teszi óket, és noveli
.
soron a pénzugyi intelligencia, és nem a pénz az, ami gazdaggátesz.
''..ígsó
A szegények és a kcizéposztálybeliek gondja az, hogy nincs elegendó pén-
ziik. A gazdagoknak a t l sok pénz okoz problémát. Mindkettó valős és tor-
probléma. A kérdéscsak az, hogy melyik problémát szeretnéd in-
',tlrtyszertí
l.lrbb magadnak. Ha inkább a tríl sok pénzptoblémáját választod, akkor foly-
tlrstl aZ olvasást.
29

2.fejezet
Az ot pénztigyi IQ
ot alapvetó p énzlf;gyt intelligenciahányadost kiilcjnbcjztethetÍink meg:
1. pénztigyi IQ:
Keress tobb pénzt.
2.pénz;Jgyi IQ: Védd meg a pénzedet.
3. pénzÍigyiIQ: Tervezd a pénztigyeidet.
4. pénzijgyi IQ; Ér1 el hatástobbs zorizést a pénzeddel.
5. pénziigyi IQ: Javítsd pénziigyi tájékozottságodat.
P énziigyi inte llig e ncia' p énziigyi I Q
A legtcibben tudjuk' hogy egy 130-as mentális IQ.val rendelkezó ember
feltehetóen okosabb, mint az, akinélaz intelligenciahányados, vagyis az IQ
éftéke95. Ugyanez apárhuzam megvonhatÓ apénzi.j'gyi IQ esetében is. Ha
akadémikus intelligenciáről van sző, akar géniusznak is megfelelhetsz, ettóI
azonban még akár ttikfej is lehetsz a pénziigyi intelligencia terén.
Gyakran kérdezik tőlem: ,,Mi a kiilcinbség a pénzngyi intelligencia és a
pénzugyi IQ, vagyis apénzugyi intelligenciahányados kozcjtt?'' A kovetke-
zót szoktam erre válaszolni: pénztigyi intelligencia mentális intelligenci-
',A
ánknak az a része, amelyet pénzngyi problémáink megoldására alkalma-
zunk. A pénziigyi IQ ennek az intelligenciának amérószámát jelenti. Pénz-
iigyi intelligenciánk mennyiségi kifejezésére szolgál. Ha például l00 000
dollárt keresek, és 20va adót fizetek, akkor magasabb pénztigyi lQ-val ren-
delkezem, mint az, aki ugyanekkora keresetből 507o adótflzet.,,
E példa esetében az adőzás után 80 000 dollár nettő jcivede|met é|vez6
személy magasabb pénztigyi IQ-val rendelkezik' mint az, akinek akezében
adózás után csak nettő 50 000 dollár marad. PénzÍigyiintelligenciával mind.
ketten rendelkeznek. Viszont aki a megkeresett pénzébÓ1 tcibbet képes meg-
tartani' annak a pénztigyi IQ-ja magasabb.
30
A pénziigyi intelligencia mérése
1. pénziigyi IQ: Tiibb pénz keresése. A legt<ibben elegendó pénztigyi
intelligenciával rendelkeztink ahhoz, hogy pénzt keresstink. Minél t bb
pénzt kerese|, I. pénzigyi IQ-d annál magasabb. Más szőval, annak a sze-
mélynek' aki évi 1 milliő dollárt keres' mérhetóen magasabb az |.pénzugyi
intelligenciája, mint egy évi 30 000 dolliár keresettel rendelkezónek.Két,
egyaránt évi 1 milliÓ dollárt keresó ember koziil pedig az,aki kevesebb adÓt
fizet a másiknál, annak magasabb a pénzigyi IQ-ja, mivel kcjzelebb van a
pénziigyi integritás eléréséheza2.pénziigyi intelligenciának: vagyis apénze
megvédésénekalkalmazásával.
Valamennyien ismeriink olyan személyeket, akik magas szintííakadémi-
kus lQ-val rendelkeznek, ók a zsenik az osztályban' de a valő életben képte-
Ienek sok pénzt keresni. Ésén itt hivatkozhatok szegény apámra,anagyszerÍí
taniírra és a keményen dolgoző emberre, igen magas akadémikus IQ-val, ám
gyenge pénzÍigyi IQ-val. Rendkívtil jől teljesített a szellemi világban, ám tel-
j
esítménye az uz7et v l|ágáb an i gen gyen ge volt.
2. pénziigyi IQ: Pőnzed megvédése. Egy szer igazság, hogy a világ arra
trtazik, hogy a pénzedet elvegye. De pénzednek nem minden elrablőja szél.
lrámos vagy zsivány. A pénztink ellen támadő legnagyobb ragadozők az
lrdÓk.A kormány legálisan veszi el a pénztinket'
Az, akinek alacsonya 2. pénzljgyi IQ-ja' tcibb adőt ftzet, A 2. pénzngyi
|Q-ra például szolgálhat az akét ember' akik koziil az egylk 2ova, a más1k
pcdig35vo adőtfizet. A kevesebbet adőzó személy pénzigyi IQ.ja mérhetó-
cn magasabb.
3 pénziigyi IQ: Pénziigyeid tervezése . Pénztigyeid megtervezése, kcilt-
.
sÓgvetés készítésemagas szintíipénzigyi intelligenciát igényel. A legtcibben
szegény emberként, és nem gazdag ember mődjára tervezik meg saját kcilt-
sÓgvetésiiket. Számos ember van, aki sok pénzt keres, ám képtelen abből je-
lcntósebb cisszeget megtartani, egyszerÍíen azérÍ,mettszegényesgondolko-
tllismőddal tewez. Az olyan ember például, aki 70 000 dollárt keres évente,
ltttl ezt apénzt az utolső fillérig elkolti, alacsonyabb 3.pénzngyi IQ-val ren-
r|clkezik, mint az, aki ugyan csak 30 000 dollárt keres, de jől meg tud é|ni25
..zcr dollárből, és a maradék 5000 dollárt befekteti. Ahhoz, hogy jől élj, és
rrrég képes legyél befektetni is, bármennyit keresel , magas fokrí pénztigyi in-
tt'||igenciára van sziikséged. T<ibbletpénz e|éréséhezaktív pénzÍigyiterve.
ztist kell folytatnod. A t bbletet biztosítő tervezéssel a késóbbiekben még
r tiszletesen foslalkozunk.
31
 1. pénz,iitUi IQ: Hatdsttibbsziirtizés elérésea pénzeddel. Miután sike- ríket, adjrák át kezelésre a pénztiket pénzigyi,,szakértóknek,, ,azaz a bankiír-
rtill rrclrti l(ihbIctpénzt kigazdálkodnod, a k vetkezókihívástaz jelenti, hogy nak vagy a befektetési a|apkeze|ójének. A pénzkezeléspénzngyi szakér'
|rlrtiisliibbsz(ir(jzést érj el ezze| az osszeggel. A legtobb ember a fÓlos pénzét t knek valÓ átengedésével az aprobléma, hogy ezá|ta7 elmulasztod a tanu-
t

viÍlt cz okos
-
llit t k llit lt tártl lj a. |91 | -ig
gondolatnak
mielótt még az USA dollár pénzb 6| pénznemmé
számított', azóIayiszont már nem. 1974 után a
|1rst, elmulasztod pénztigyi intelligenciád n velését,és így e|sza|asztod azt a
|chetóséget, hogy saját magad pénztigyi szakért61e légy. Ha valaki más ke-
cltllgtlzílknak mégis takarékoskodniuk kellett, saját nyugdíjuk megteremtése t,c|i apénzedet, és prÓbálja megoldani apénzigyi problémáidat, akkor kép.
cőIjábcll. DolgozÓk milliőinak fogalmuk sem volt anől, mit is jelent a befek- {clen vagy n velni a pénziigyi intelligenciádat. Valőjában inkább más ember
tctős, így hát tobbletpénziiket befektetési alapok eróteljesen diverz1f1ká|t
portÍbl i őiba fektették be, ettól remélve pénztik megtcibb szcir ozódését'
tltnulását támogatod
- a saját pénzeddel!
Nem tríl nehéz ncivelned apénzigyi intelligenciádat,ha eróteljesen meg-
Habár a megtakarítás és a diverzif1kált befektetési alapok is tekinthetók :rlapozott pénziigyi informáciőkkal rendelkezel. Am ha a pénzigyi IQ-d
hatástrjbbszcjrcizésnek, pénzed tcibbszcirozésére ennél sokkal jobb mÓdsze. gyenge, akkor az j pénztigyi informáciők megzavarhatnak, és |átszólagér-
rek is vannak. Ha ószinték vagyunk onmagunkhoz, bevallhatjuk, hogy a tÚktelenek a számodra. Emlékszel arla apé|dámra' hogy még a matematikai
pénz megtakaítási szám|ára vagy befektetési alapokba helyezése tril sok zseniknek is a2+2-né| kell kezdeniiik? Saját pénztigyi képzésediránti elko-
pénzigyi intelligenciát nem igényel. Akár egy majmot is beidomíthatná| ar- tclczettséged egyik nagy elónye' hogy idóvel egyre inkább képes leszel mind
ra, hogy megtakarítsa, vagy befektetési alapokbahe|yezze a pénzét.Ez az
tilbb kiil nleges pénztigyi informáciÓt megragadni, pontosan gy, mint a ma.
oka annak, hogy az ilyen befektetési eszkrizcikkel elért megtértilés torténel-
Icmatikus, aki képes elbánni a legbonyolultabb egyenletekkel is, miután éve-
mileg szemlélve is alacsony.
|iig gyakorolta a matematikai problémák megoldását. De megismétlem:
A 4. pénzigyi IQ-t az elért megtértilés méri. Azt az embert például, aki t.|ííbbmeg kell tanulnod járni, mielótt szaladni tudnál.
képes 50 % -o s megtériilést elérni a pénzév e|, magasabb 4 . pénzugy i lQ-val
Bizonyára sokan vetttink részt olyan tanőrákon, elóadásokon vagy beszél-
rendelkezónek tekintjiik, mint aki csak 5vo eléréséreképes. Ésaki el tudja
1ictéseken, ahol az informáciÓ egyszerríen elment a fiiltink mellett. Vagy eló-
érni, hogy apénzéve|megszerzett 50%o-os megtértilésmég adőmentes is le-
Ítlrdulhatott az is, hogy olyan komplex volt az informáciő' hogy az elmon-
gyen' magasabb a pénztigyi IQ-ja, mint annak, akinek az S%o-os megtértiléSe
r|rlttak megértéséreirányulő igyekezettink szinte fájdalmat okozott az
után még 35%o adót is kellfizetnie.
;rgyunknak. Ennek oka vagy a roSSZ tanár volt' yaqy az,hogy a hallgatőknak
Es még egy további szempont. Sokan azt gondolják, hogy a magasabb
vlrlamivel t bb alapinformáciőta lett volna sztikségtik.
megtértilésnagyobb kockázattal ját.Ez egyiáltalán nem így van. A kcinyv
Ami engem illet, nagyon jől képben vagyok, ha pénziigyi informáciÓkről
egyik további részébenmegmagyarázom, hggyan tudok kivételesen magas
r'lrtl sző. Sokévnyi tanulás után képes vagyok egy szobában iilve is megérteni
megtériilést elémi, nagyon alacsony adózás mellett
- ha ad1znom kell
lr |cgtcibb pénzngyi elgondolást. Ennek ellenére, amikor a technikára kertil a
egyálta|án mindezt igen alacsony kockázattal. Véleményemszerint a be-
-,
fektetési alapok jől diverzifikált portfoliőja vagy a megtakarítási b etétszám|a
.,rll., abban
,,technosaurus rex'' vagyok. Dinoszaurusz! Pusztán egy mobilte-
l.'liln haszná(atára vagy egy számítógép bekapcsolására vagyok alkalmas.
egy bankban sokkal nagyobb kockázatot jelent annál, mint amit én csinálok.
( .sltknem minden informáciÓ elmegy a ftilem mellett, ami a technolÓgia al-
Mindez csupán pénzigyi intelligencia kérdése.
|';rIlnazására vonatkozik. Amennyiben a technolőgiai IQ-t vizsgálnánk, az
5. pénziigyi IQ: pénziigyi informdltsdgod javítdsa. Nagy bcilcsesség .'lryÓm a legalacsonyabb szinten lenne. A lényeg az,|togy mindenkinek el
van abban a mondásban, hogy ,,Mielótt futni tudnál, elószcir meg kell tanul- |'.' | indulnia valahonnan' Ha megprőbálkoznék egy weboldal tervezó tanfo-
|

nod járni.'' Ez apénzigyi intelligenciárais igaz. Mielótt megtanulja valaki, ll.:rtIrmal, komoly nehézségeim lennének. Meg kell tanulnod bekapcsolni és
hogyan érjen elkiiltinlegesen magas megtértiléSt apénzéve| (4. pénztigyi IQ: l..r.zcIni aszámítógépet,mielóttegyáltalángondolhatnálaweboldalterrrezés.
hatástobbszcjrcizés elérésea pénzeddel), elÓ.bb meg kell tanulnia ,játrrI,';va- r..t A sikerhez megkívánt alapvetó informáciők magasan a felkésztiltségem
gyis el kell sajátítania apénzigyi intelligencia a1ap1aités elemeit. t. It.tt lennének.
Az emberek sokat kÍiszkcidnek a 4. pénztigyi IQ: a pénztikkel elérhetó ha. I megírásánál az afe|adatom, hogy apénzigyi informáciÓt
i kcinyv a lehe-
tástcibbszor zés ncivelése terén. Ennek egyik oka az,hogy arra tanították ||) lcllegyszerÍíbbétegyem. Az a dolgom, hogy néhány nagyon bonyolult
3L JJ
pénztigyi stratégia megértésételósegítsem. Igérem, hogy ebben a kcinyvben
csakis olyan dolgokről írok, amelyeket én magam is megtettem' vagy amivel
jelenleg foglalkozom.Bizonyára te is tudod, hogy sok olyan tanár és szetzó
|étez1k, akik elmondják neked, mit kellene csinálnod, de őva intelek tőle,
hogy azt tedd, amit tanácsolnak. Számos pénzngyi szakértí és tanár nem iga-
zántudja, miról beszél, vagy mirő1 ír éppen aktuális mrívében. Más szőval,
a legtobb ember cinmaga nem kcjveti a sajtit tanácsait,
Sok pénztigyi tanácsadÓ javasolja például azt,hogy takarékoskodj , és be-
fektetésialapokjőldiverzifikáltportfoliőjábafektesd apénzedet.E,zze|ata-
náccsal az a probléma, hogy a legt bb szakértőnek fogalma sincs rőla, ho-
gyan fognak ezek mÍíkcjdni a jcivóben. Pusztán csak jől hangzanak.F,gyszeíi
megtenni. E tanács kcivetéSe nem igényel t l sok pénzi'igyi intelligenciát. Fel-
teszem azonban a kérdést:,,Vajon mríkodÓtépes ez a tanács?'' Vállal.e ga-
ranciát a pénziilgyi tanácsadőd arra' hogy ez a sÍtatégiaanyagi biztonsághoz
fog segíteni téged? Mi torténik, ha a dollár éttékezérusra zuhan, és oda lesz
minden megtakarításod? Mi lesz, ha sszeomlik a részvénypiac' amint az
|929-ben már megtcirtént? Vajon a befektetési alapok bármily jől diverzifi-
kált pottfoliőja képes t lélni egy részvénypiaci pánikot és katasztrőfát? Mi
tcirténik, ha egekbe sz kik azinfláciő a dollrár vásárlőerejének eróteljes cscik-
kenése miatt, és 100 dollárt kérnek majd egy liter tejéÍt?Vajon ezt megen-
gedheted majd magadnak? Mi lesz, ha az Egyesiilt Allamok kormánya kép-
telen lesz a társadalombiztosítást és az egészségbiztosítást flzetni idós pol-
gártársainknak?
Elfog a szégyen, valahányszor meghallom' hogy egy pénziigyi szakértó
ezt a tanácsot adja: ,,Gy jtscin pénzt, ésheIyezze el azt befektetési alapokjől
diverzifikált pottfoliőjában.'' Kedvem |enne ilyenkor megkérdezni ezt a ta-
nácsadőt: ,,Garantálja' hogy ez a pénztigyi Stratégia mííkcjdni fog? Kezeske-
d1k azért, hogy ez a pénziigyi Stratégia képes lesz életi.ink végéiganyagi biz-
tonságban tartani engem és a családomat?'' Ha ószinte a pénzii'gyi tanács.
adőd. ezt ke||ene mondania: ..Nem. Énnem tudom garantá|ni. hogy anyagi
biztonságban fogja Ónt apénze tar1ani, ha megteszi azt,amit javasolok.''
Azt persze én sem garantálhatom, hogy amit javasolok,az anyagi bizton.
ságban fog tartani téged és a családodat. Egyszeníen tril sok vá|tozás áll még
elótti.ink, és sok meglepetés érhet. A világ tríl gyorsan vá7tozlk. A szabályok
megváltoztak, és a j vÓ,ben is változni fognak. Az eróteljesen terjeszkedó
technolőgia szegény nemzeteket pénzirj'gyi hatalomhozjuttat, és egyre t bb
gazdag,illetve szegény embert, valamint minden korábbinál nagyobb pénz-
tigyi problémákat, illetve lehetóségeket teremt.
Azért írok, azért bozok Létre pénzigyi terméket, azért hangsűlyozom az
34
iit pénztigyi intelligencia fontosságát, mert hiszek abban, hogy az USA és irz
cgész világ olyan gazdasági felfordulás e76tt áll, amilyenre eddig még stlhir
rrem volt példa. T 1 sok pénztigyi probléma maradt megoldatlanul. Ahelyctl,
Irogy pénziigyi intelligenciánkat használtuk volna a megoldásukra, csalárcl
1lénzt dobtunk a piacra. Az rij problémákat régi gondolatokkal akartuk meg-
tlldani. Az j problémák megoldására alkalmazottrégi gondolatok csak még
rragyobb és jabb problémákhoz vezettek. Ezért hiszek abban, hogy az cit
; nziigyi intelligencia nagyon fontos. Ha fejleszted magadban ezt az ot in-
tolligenciát, nagyobb eséllyel fogsz jől boldogulni egy gyorsan váLtozó vi.
Iligban' Képes leszel jobban megoldani a saját problémáidat, és a pénztigyi
irrtelligenciád is egyre csak nóni fog.
A7t teszem, amit prédikdlok
Szeretnélek megnyugtatni, hogy csakis olyasmit írok le' amit magam is
t sinálok, illetve csináltam. Ez az oka annak, hogy a kcinyv nagy részéttirté-
rrctek, és nem pénziigyi elméletek formájában írtam meg. Ez nem azt jelenti,
|rogy én azt aján7anám, pontosan azttedd, amit én, és azt sem jelenti, hogy
lrrnit én tettem, aZ ate számodra is mríkodni fog. Egyszerríen csak meg SZe-
r.ctném osztani veled a tapasztalataimat' egy Ütazást,amely a pénziigyi prob-
lcmák megoldásrárÓl szől, és amely még most is tart. Megosztom veled, amit
Il|egtanultam, abban areményben, hogy segíteni fog neked 5. pénziigyi IQ-d:
rénzÍigyiinformáltságod novelésében.
1
Én is tudom azt,ho1y nem ismerem valamennyi v á|aszt.Nem tudom, ké-
1ts lennék-e t lélni egy srilyos pénziigyi katasztrÓfát. Azt azonban tudom,
Irtlgy bármilyen problémát Vagy kihívást tartogat számomra a jcivó, gy fo.
1lrlk rátekinteni, mint egyszerÚíen egy lehetóségre ahhoz, hogy okosodjak, és
rr(iveljem apénzugyi IQ-mat. Ahelyett, hogy pánikba esnék, hiszem, hogy
1lcnztigyi intelligenciámnak kciszcinhetóen képes leszek azt rendezni, és to-
r'líbb prosperálni. Ugyaneztkívánom neked is, és ez az oka annak, hogy a
l.lte Rich Dad Company, valamint annak termékei és programjai megsziilet-
tt'k. E,z nem arrÓl szől, hogy megkapjuk a helyes pénzigyi válaszokat; ez in-
tlibb ajő pénztigyi képességekmegszerzéséríIszől. Mint ahogy gazdagapám
rs rnondta: ,,Av laszok a mríltrÓl szőlnak, aképességekpedig a j vóról.''
l,i;bbféle IQ-nk van
Ktil nbozóek vagyunk mindahányan. Más-más dolgok iránt érdekló-
.Iiirtk, és más az, amit nem szeretiink. Erósségeink és gyengéink eltéróek.
,'\rlottságaink és szellemi képességeink kiilcjnbcjznek egymástÓl.
Mindezt azértkell elmondanom, mert nem gondolom, hogy a pénztigyi
35
intelligencia a legfontosabb és az egyedtili intelligencia, Apénzngyi intelli-
gencia egyszeníen egy olyan intelligencia, amelyre mindnyájunknak sztik-
ségiink van, mivel a pénz
- pontosabban szőlva a pénznem - vi|ágában
éliink. Gazdag apám szerint: ,,Legyiink bár gazdagok vagy szegények' oko-
sak vagy kevésbétehetségesek, a pénzt" valamennyien használjuk.''
Az intelligenciának számos fontos típusa van' így például az orvosi intel-
ligencia. Valahányszor meglátogatom aZ orvosomat,há|át érzekiránta, hogy
életétaz intelligenciája és az adottságai fejlesztésének szentelte. Annak is
cjriilcik, hogy elegendí pénzem és jő biztosításom van ahhoz, hogy fizetni
tudjak, ha bármilyen egészségÍigyikihívással kell szembenéznem. Gazdag
apám errÓ1 így beszélt: ,,Apénznema legfontosabb dolog az életben, de min-
denre befolyással van, ami fontos.'' Ha jÓl meggondolod, apénz érinti az
életszínvona|adat,azegészségedetés a képzésedetis. Tcjbb tanulmány is ki-
mutatta, hogy a szegény embereknek gyengébb az egészséguk, képzetleneb-
bek, és rcjvidebb ideig élnek.
Mielótt rátérnénk cit pénziigyi intelligenciánk fejlesztésérc, vikigossti
akarom tenni, hogy egydltal n nem tartom a pénziigyi intelligencidt vala-
mennyi intelligencia kc)ziil a legfontosabbnak. A pénz nem a legfontosabb
dolog az életben. Ám mégis, ha megállsz egy pillanatra, és elgondolkozol
ezen, beláthatod, hogy a pénziigyi intelligenciád sok olyan dologra van ha*
tással, amelyek neked' valamint az é|etednek fontosak.
Az intelligencia egyéb formái
Számtalan kiilcjnféle intelligenciáről beszélhetÍink napjainkban, amelyek-
re sztikségiink van ahhoz, hogy talpon maradjunk, és boldoguljunk az élet.
ben. EmlítsÍink meg három fontosat ezek kciziil:
1, Akadémikus intelligencia. Akadémikus intelligenciának számít az a
képességiink,hogy tudunk olvasni, írni, éftiink a matematikához, és ki tu-
dunk számítani ktilonféle adatokat. Ezigen fontos intelligencia.Eztazinte|-
ligenciát például olyan fajta problémák megoldására alkalmazhatjuk, hogy
e|óre je7ezzik, mikorés hol fog lecsapni egy hurrikán, és milyen károkra szá-
míthatunk.
2. Szakmaiintelligencia. Ezt az intelligenciát használjuk arra, hogy el-
sajátítsunk egy bizonyos készséget' és pénzt keresstink vele. Egy orvos dok-
tor például hosszli éveket ttilt azzal,hogy ezt a rendkívÍilfontos intelligenci-
ájátfejlessze.Egyorvos számárajeLentósjovedelmethozazá|talaelsajátított
készség,és egyrittal segít számos ember problémáját is megoldani.
Egyszeníen kifejezv e, a szakmai intelligencia olyan intelligencia, amelyet
36
irrra használunk fel, hogy mások problémáit megoldjuk, és ezekért a mego|-
tlásokért az emberek hajlandőak pénzt ftzeÍni. Ha meghibásodik az autcinl,
llagyon szívesen fizetek az autőszere|ónek azért, ha megjavítj a. Aházvezc-
t nómnek is nagy circimmelfizetek. Nagy problémát old meg a feleségem és
lrz én számomra. Fontos Szerepet tolt be az életiinkben.
A vá||a|kozásomban ktiltjnbozó emberek dolgoznak, akik iizletem más-
rnás aspektusaitfuá,nyítják, és nagyszerŰí emberi tulajdonságokkal, valamint
rnagas szintíítechnikai tudással rendelkeznek.Ezek a személyek, valamint
az 6 egy edi intelligenciájuk nagyon lényegesek az iz|etem számár a, G azdag
lrpám fontos leckéje volt, hogy a kiiltjnféle tizletek eltéró technikai intelli-
gcnciát igényelnek. A The Rich Dad Company például kiválő emberi tulaj.
tlon ságokkal rende|kezí iizletembereket igényel. Az ingatlantizletemben
tcchnikai készséggel rendelkezó emberekre például szakképzett vízvezeték-
'
szerelókte, villanyszerelőkre van szÍikség.
3. Egészséggelkapcsolatos intelligencia. Az egészségés a gazdagság
kapcsolatban vannak egymással. Az egészséggondozás, és ennek kcivetkez-
lében maga az egészséggyors titemben a legnagyobb problémává válik, ami-
vcl világunknak szembe kell néznie. A társadalombiztosítás csak 10 billiÓ
tlolláros probléma. Azegészségbiztosítás64 billiő dolláros probléma. Valő-
színríleg te is tudod, hogy sok ember mások beteggé téte1éb6| gazdagodott
lrreg. A ,,szemétkaják" az udítóita|ok' a cigaretta, az alkohol és a receptre
'
|,irphatÓ kábítőszerek ipara csak néhány példa erre. Ésaztán ezeknek az
t'gészségproblémáknak a k ltségeit áthárítják rád és rám, adők formájában.
Néhány hőnappal eze|ótt elmentem egy Boys and Girls Klubba, hogy
1lénztigyi nevelési programjukban segítsek. Ezbizony egy Szemet felnyitÓ
tlrpasztalat volt. A stáb fogorvosával beszélgetve megtudtam, hogy a fó ok,
lrnli miatt a belvárosi gyerekek hiányoznak az iskoláből, a fogfájás. A sok
|ilgtájás oka a cukrozott italok és a fogorvoshiány. Ez rossz egészségetés
t.Ihízást okozhat, ami végtil cukorbetegséghezvezet. A magam részér6]tra-
r'.ikusnak tartom, hogy az USA milliárdokat ol bele a háborrízásba, ám nem
[Ópes minden gyerek számára egészségtigyi nevelést és egészséggondozást
Il ztosítani.
i
Véleményemszerint sok kiilcjnféle típusti nevelésre és intelligenciárayan
.;ztikség ahhoz, hogy boldogulni tudjunk ebben a szép ríj világban, amelyben
..Iiink. Mikcjzben nem gondolom, hogy a pénziJ.gyi intelligencia a legfonto-
.;lrllb, de azbizÍos,hogy mindenre kihatással van, ami valÓban fontos.
lY incs mindenkinek sz ksége pénz gyi intelligencidra
Ha elég szerencsés vagy, és egy csinos vagyont orÓk ltél, nem sok pénz.
3',1
 iigyi intelligenciára van szÍikséged amennyiben megbízol egy hozzáértó
-
embert. Hasonlő a helyzet ,ha aztÍetvezed, hogy pén zértházasodsz. Vagy ha
kiil nleges tehetséggel sziiletsz, és a világ már fiatalon elhalm ozpénzze\,ak-
kor sem kell a tril nagy pénziigyi intelligencia hacsak nem te vagy MC
Hammer.
- E jelenti a kis iizleteket, az cinalkalmazottakat és a specialistákat;
Akkor is beérheted alacsonyabb szint pénzigyi intelligenciával,ha azt
tervezed, hogy kormányhivatalban fogsz dolgozni, ahol élethosszig tartő
nyugdíjat kapsz' vagy ha olyan patinás,Ipari Korből származó cégnél dol-
gozol, mint a General Motors, amelynek még mindig rogzített elónytiket
ny jtő nyugdíjterve van, amely az életed végéigktildia nyugdíjcsekket, és
orvosi ellátást biztosít.
Ha viszont olyan helyzetben vagy, mint a legt bb ember, akkor bizonyos
szintíipénzigyi intelligenciára sztikséged van ahhoz,hogy megélj a mai vi-
lágban, még akkor is, ha azt tervezed, hogy a trírsadalombiztosíÍásra és az
egészségbiztosításratámaszkodva akarsz megélni. ValÓjában na gy pénzugyi
hozzáértésre van sziikséged, ha ki akarszjcinni olyan kis osszegból.
Kinek van a legnagyobb pénzíigyi IQ-ra szíiksége?
Az ábrán szerepló CASHFLOW négysz gre tekintve konnyebben meg-
érthetjtik, kinek van sztiksége a legnagyobb pénziigyi IQ-ra.
Azokszámára, akik esetleg nem olvastákaGazdagPapa sorozatban meg-
j elent másod 1k, C AS H F LoW négy s
z g* címríkcinyvemet, rtivid m agy ar ázat-
x
magyarul megjelent a Bagolyvár K nyvkiadő gondozásában, 2000
38
tal szolgálok. A CASHFLoW négyszcig az emberek négy kiilcinbozó cso.
portjárÓl szől, akik apénzvilágát alkotják.
A jelenti az alkalmazottakat ;
C jelenti a na1y cégek tulajdonosait (500 vagy még tcibb alkalmazottal);
B jelenti a befektetÓ,ket.
Azok az emberek, akl'k az A negyedben tevékenykednek, azt gondolhat-
iák' hogy nekik ugyan nincs sziikségi'ik t l nagy pénzigyi intelligenciára.
tJgyanez az á||ítás azBnegyed tagjaira is igaz.
Szegény apám, aki élete |egnagyobbtészéttanárként, az A negyedben tol-
l(jtte, nem nagy srilyt fektetett a pénztigyi intelligenciára. Ez rendben is volt,
cgészen addig, amíg el nem veszítette az á|lását, és be nem lépetÍaz iz|et
vi|ágába.Ekkor egy éven beltil valamennyi nyugdíjas korára szánt megtaka-
I.ítása elveszett. Ha nem létezett volna a társadalombiztosítás és az egész-
ségbiztosítás' nagyon srilyos pénziigyi gondban lett volna.
Anyám, ápolÓnóként ,aztszetette volna, hogy orvos legyek. Tudta rőlam,
Irogy gazdag akarok lenni, és az általa ismert leggazdagabb emberek orvosok
voltak. Azt akarta, hogy az E negyed mellett tegyem le a garast. Nyilvánva-
Irian mindez mégaztmege|ózóentortént, hogy az orvosi m hibák biztosítási
|t(iltségei az egekbe sztiktek. ApolőnÓtént ó sem látta nagy sztikségéta pénz-
iigyi intelligenciának. A megoldás, amit a számomra ajánlott, egyszenlíen
lrrrnyi volt, hogy egy jől fuzet5 á||ást kell szereznem.De azt már te is tudod,
Irtlgy nagyon sok olyan, magasan fizetett ember van, akinek még sincs pénze.
Ha azonban vá||a|koző szeretnél lenni, aki a C negyedben építuz|etet,
vlrgy profi befektetó akarsz lenni a B negyedben,apénzigyt intelligencia a
|cgfontosabb. A C és a B negyedben tevékenykedóknek azért elengedhetet-
|en a pénziigyi intelligencia, me annak segítségéveltudod elérni, hogy fi-
zcssenek neked. Minélnagyobb pénztigyi intelligenciával rendelkezel a C és
lr B negyedben, annál nagyobb j vedelmet k nyvelhetsz el magadnak.
Gazdag apám ezt mondta nekem: ,,Lehet valaki sikeres orvos' és mégis
szcgény. Lehet sikeres tanár, aki szegény. De az e|képzelhetetlen, hogy si-
kcres vállalkozőként vagy befektetőaént szegény légy. A C és a B negyedben
t.|ért sikert apénz méri.Ez az oka annak, hogy oly nagyon fontos a pénztigyi
irrtelligencia."
0sszefoglalva
|9] l ánadollár valődi pénzb6|pénztemméváltozoÍt.1974-ben a cégek
lt.Ihagytak azza| a gyakorlattal, hogy alkalmazottalk számáta életiik végéig
39
nyugdíjat fizessenek. E két nagy, a|apvet6 vá|tozás kcivetkeztében apénz-
tigyi intelligencia fontosabb lett, mint valaha. Mikcjzben apénzugyi intelli-
genciára mindenkinek sztiksége van, bizonyos emberek számárasokkal fon- 3.fejezet
tosabb, kiilcinosen azoknak, akik szakmai tevékenységtiket a C és a B ne-
gyedben kív ánják kifej teni.
Az egyik ok, ami miatt iskolarendszertink alig tanít valamit a tanulÓknak pénzugyi IQ:
1.
apénzr6|,hogy a tanárok dcjntó t bbsége az A negyedben, alkalmazottként
mÍíkcidik, így aztán az iskoliík az A és azE negyedre készítik fel az embere-
ket. Ha viszont te aztteryezed, hogy a C, illetve a B negyedben szeretnél te-
Keress tobb pénzt
vékenykedni, akkor lényeges, hogy birtokában légy az ot pénzigyi intelli-
genciának, ezeket pedtg az iskolában nem fogod elsajátítani.
Az otpénzigyi IQ r viden a kcjvetkezó:
l. pénzi'igyi IQ: Keress t bb pénzt.
2.pénzijgyi IQ: Védd meg a pénzedet.
3. pénztigyi IQ: Tervezd a pénztigyeidet.
Miután négy éven kereszttil látogattam az USA Kereskedelmi Tengerészeti
4.pénzigyi IQ: Érj el hatástcibbszorozésta pénzeddel. \kadémiáját aNew York-i Kings Pointban, 1969-ben diplomáztam,és meg-
k lr1ltam elsó állásomat: a Standard oil of California kotelékében olajszállítő
5. pénztigyi [Q: Javítsd pénztigyi tájékozottságodat.
t:rrrkhajÓkat kísértem.Harmadtiszt voltam, és Kalifornia, Hawaii, Alaszka és
Intelligenciánknak azt a részétnevezzik pénztigyi intelligenciának, |.llhiti k Z tt hajózgattam.Eznagyszerrí munkát jelentett, egy nagyszerÍí
amellyel a j ellemzó pénzigy i problémáinkat me goldj uk, a pénzigy i intelli- . t:tnél.CsakhéthÓnaponkereszttilkellettdolgoznom,azutánpedigcithőnap
genciahányados, a pénziicyi IQ pedig méri' vagy számszerÍísíti az eredmé- .'zlrbadságot é|vezhettem,hogy világot lássak. Egész csinos fizetést kaptam,
nyeinket. |t\t,el 4J 000 dollárt évente ez, mai pénzre átszámítva, 140 000 dollárt
Ésakkor most térjtink rá az el,só pénzigyi IQ trárgyalás ára: Keress ttbb -
1t'lcntett.
Pénz,t. A 47 000 dolliáros fizetés meglehetósen sok pénznek számított egy fiatal
|rr|yciknek, aki éppen csak elvégezte az iskoláit.Ez még ma is szép lenne.
N'l c g i s, néhány évfolyamtárs ammal ts szehasonlítva, alac sony v o(t a ftzeté-

'."rrr. Néhány társam harmadtisztként,]0 000 '..150 000 dolláros fizetéssel

|.(.Zdte a kanierjét. Maez250 000 . . ' 500 000 dolláros kezd6 fizetésnek fe-
|l'|rrc meg. Ez nagyon sok pénz, huszonkét éves rijoncok számára.
A'zénfizetésemazért volt alacsonyabb, mert a Standard oil nem volt szo-
r.'|ségi hajózási társaság. Magasabb fizetésíi évfolyamtiírsaim szcivetségi
' z l rrtrí bérekértdolgoztak.

Mindcjssze négyhőnapnyi harmadtiszti mííktjdésemután lemondtam a

.'
trrdard Oilnál bet ltott magasan fizetett álláSomÍől, és csatlakoztarn a Ten-
lr

,'.'r.cszgyalogos Hadtesthez, harcolni a vietnámi háborrjban. Kciteles-

'{'J'.clnnek éreztem, hogy szolgáljam a hazátrnat". Ugyanakkor sok barátom
rtt|ent elkcjvetett, hogy a besorozást elkerÍiljék.Sokan kiiltjnféle egyetemi
r rr r

l.
'r'libbképzésekre iratkoztak be; egyiktik elmenekiilt, és Kanadában bujkált.
Nlt.r1int mások kiiltjnféle betegségekkel hozakodtak e|ó, és abban remény-
j ..rIlok, hogy orvosilag alkalmatlannak nyilvánítják őket.

40 4t
 En magam felmentést élyeztem a hadkcitelezettség alől, mivel a htíbor
Szempontj ábőlfonto s tev ékeny s ég et v égzónek kcinyveltek el. Az o|ajugyanis
fontos volt a háborrihoz, én pedig olajtársaságnál dolgoztam, a sorozőbizott-
ságígy nem tehette rám akezét. De én nem akartam elkeriilni a hábor t, rigy
'
mint a társaim. Számos barátom meglepód tt, amikor cinként jelentkeztema
harcra. Nem kellett volna; én akartam.
Számomra nem az jelentette a dcintésem legnehezebb részét,hogy hábo-
r ba menjek, és harcoljak. Egyetemi hallgatÓként 1966-ban már jártam Vi.
etnámban, ahol a szállítmányozási mríveleteket tanulmányoztam Cam Rahn
B ay-ben. Naiv nézópontombÓl a háborri valőj ában az izgalom egy f ajtá1ának
látszott. Nem is gondoltam a harcra, a gyilkolásra és annak lehetóségére'
hogy esetleg engem is megcilhetnek.
Dcintésem legnehezebb része a drasztikus Íjzetéscscjkkenésvolt, ami rám
várt. A Tengerészgyalogságnál egy másodtiszÍ'évente 2400 dollártkapott. A
Standard oilnél két hét a]att kerestem ennyit. Ésha ráadásul még figyelembe
Vettem azt is' hogy évente csak hét hőnapot kellett dolgoznom, és ot hőnap
vakáciőt élvezhettem, akkor bizony t l sokat kellett feladnom. Hét hőnapon
kereszttil havi 7000 dollárt kerestem, utána cit hőnapig élhettem az é|etemet
munka nélkÍil,és nem kellett tartanom attől, hogy kirrignak, mer1 nem dol-
gozom. Nem rossz állás! Sokan vannak, akik ezt még ma is vállalnák.
Mivel a Standard oil igen hazafias cég volt, nagyon megértóen viselked-
tek' amikor tájékoztattam óket, hogy elmegyek szolgálni ahazámaÍ", Mond-
ták' hogy fenntartják nekem az á||ásomat
- amennyiben élve hazatérek, és
a hábor ban t lt tt idót is beszámítják a nyugdíj-alapomba.
Még ma is jől emlékszem arÍa a napra' amikor kisétáltam San FranciscÓ-
ban a Market Streeten lévó irodájukből, szcirnyrí érzéssela gyomromban.
Ilyen kérdésekkel bombáZtam magam: ,,Mit csinálsz te egyáltalán? Meg-
órtiltél? Nem kcitelezó menned. Nem kellene háboníznod. Felmentésed van
a hadkcjtelezettség alől. Négyévitanulás után végre sok pénzt kereshetsz.''
Egyre d r mbcilt a fejemben az a gondolat, hogy ezután havi 200 dollárt fo-
gok keresni,4000 helyett, és emiatt kis híján visszafordultam, hogy vissza-
kérjem az ál\ásomat,
Egy utolső pillantást vetve a Standard oiléptiletére,a Ghirardelli Square
felé hajtottam, hogy gazdag ember mődjára szőrjam apénztBuena Vista ne-
vrí kedvenc báromban. Mivel ráébredtem, hogy tengerészgyalogosként ezen
tríl havi 200 dollárt fogok keresni, tudtam, hogy talán ez azuto|ső alkalom,
hogy vagyonosnak érezzem magam' és szabadon krjltsek. Sok pénz volt a
zsebemben, és én ezt ki akartam é|vezni.
Elsó dolgom volt a bárban, hogy rendeltem egy rundóita7t.Ezze|kezdetét
Á,,)
Vctte a mulatság. Hamarosan találtam egy széplányt, akit vonzott a dagadÓ
t'r.szényem. Elhagytuk a bfut. Megvacsoráztunk. Hangoskodva nevetgél-
tÍink. Allandóanez járt afejemben: egyél,igytil és érezd jőlmagad,hiszle-
Itrt, hogy holnap meghalsz.
Az este végéna kedves irj hc;lgy megrázta a kezem, arcon csőkolt, és
sictve távozott egy taxival. En ttjbbet Szerettem Volna, de ó csak apénzemet
lrkarta. Másnap reggel kocsiba iiltem, és ritnak indultam San FranciscÓbÓl
l,e rrsacolába, hogy megkezdjem pilőta kiképzésemet,és 1969 oktÓberében
1t'Icntkeztem a pilőta iskolában. Két héttel késóbb csaknem meghaltam, ami-
ktlr megláttam ,hogy nézkiegy 200 dolláros fizetési csekk, az adők levonása
rrltin.
ot évvel késóbb, amelyból egy évet Vietnámban t lt ttem, kitiintetéssel
|t.szereltek a Tengerészgyalogságtől. Elsó és azonnali kihívásomat az 1.
1'tirrztigyi IQ: a t bb pénz keresése jelentette. Huszonhét éves voltam, és két
rr;rtyszer hivatáskcjzcittvá7aszthattam:azegy1kahajőtiszt,amásikapilőta.
llgy darabig fontolgattam, hogy visszatérek a Standard oilhoz, és vissza-
Lt:t.cm aZ állásomat. Szerettem azt a céget, és imádtam San Franciscőt. Tet-
''zctt ott afizetés is. Most már évi 60 000 dollánal indulhattam volna, hiszen
.l Standard oil a Tengerészgyalogságnál eltoltritt éveimet is beszámította.
A második lehetóséget egy pilÓta állás megszerzése jelentette volna a pol-
r' I.i légitársaságnál. Legtcibb pilőta-társamnak nagyszerrí állásokat ajánlot-
lr
|:||' nagyon szép,32 000 dollár kezd6 fizetéssel. Bár akezdó fizetés gyen.
'
r'..lrb volt, mint a Standard oilnál, a pilőta á11áS nagyon csábított. És ráadásul
|':rrlnennyit is fizetett volna a légitrársaság, az még mindig sokkal jobb lett
r. rIlta,mint az ahavi 985 dollár, amit a Tengerészgyalogságnál fizettek ne.
I r rrt. t év szolgálat után.
A Standard oilhoz valÓ visszatérés vagy egy pilőta állás elfogadása he-
I azonban inkább a Xerox Corporationn á| váLla|tam állást, Honolulu iiz-
r,t.ll
|. tr rregyedében.Kezd6 fizetésem havi72o dollár volt. A j vedelmem ismét
' r|ikent. A barátaim és a családom azt gondoltiík' a háborríban elvesztettem
''.
.r lriziln eszemet.
ltlggal kérdezhetnéd, miért választottam egy csupán havi720 dollárt fize-
t. lr||ítst e$} olyan drága városban, mint Honolulu. A választ ennek a kcinyv-
'
lr témájában találhatod meg: noveld apénzigyi IQ-dat. Nem a fizetés
''..k
rr;rlt vállaltam munkát a Xeroxnál' h anem azért,hogy a pénztigyi intelligen-
'.
. r.tlttltt nciveljem
- elsósorban az |. pénztigyi lQ-mat: Keress tcibb pénzt!
trt'v c| ntcjttem, hogy a t bb pénz keresésének legjobb mődja a számomra
.,, ' Illr vállalkoző leszek, nem pedig pilőta vagy tengerésztiszt. Tudtam, hogy
, r ;rlIalkozővává|áshoz eladási készségrevan sziikségem. Csak egy problé-
rr.l vtl|t] rettenetesen félénkvoltam, és rettegtem a visszautasítástől.
+J
 A legnagyobb problémát a szégyenlósségem és az e|adási készséghiánya
jelentette a számomra. A Xerox profi eladási tréningetígért.Gondot okozott
nekik az értékesítókhiánya, én pedig értékesítóakartam lenni. Igy hát ez
nagyszer tizlet volt. Kcjlcscincjsen megoldottuk egymás problémáját. Mi.
után felvettek' hamarosan elktildtek a cég oktatási kozpontjába, a Virginia
állambeli Leesburgba. Eladási tréningem hivatalosan megkezdódott.
A Xeroxnál 1974 és 1978 k z tt elt lt tt négy évem igen kemény volt.
Az elsó két év során számtalan esetben csaknem kirrígtak, mivel nem tudtam
eladni. Nemcsak hogy nem adtam el, és veszélyeztettem az á||ásomat, de
pénzt sem kerestem. De a célom azvo1t, hogy a legjobb eladÓ legyek a ho-
nolului részlegben, így nagy elszántságga|néztem szembe a kihívásokkal.
Két év után az értékesítésitréning és a gyakorlatban szerzettÍapaszÍa|a-
taim kezdték meghozni a gyiimolcstiket, és végtil elértem a célomat: a hono.
lului csapat legjobbja lettem. Megoldottam a szégyenlósségemmel és a visz-
szautasítástől valő félelmemmel kapcsolatos problémámat, és megtanultam
eladni. Ésami még jobb' sokkal tcibb pénztkerestem, mint egy hajÓtiszt vagy
a polgrári reptilés pilÓtája. Ha a hábor befejeztével azonnal állást vállaltam
volna, soha nem tudtam vo|na|egyózni a visszautasítástől valő félelmemet
és a szégyenlósségemet, és soha nem arathattam volna le a kihívásokkal valő
szembeszállásnak és a felettiik aratottgyíze|memnek a gylimcilcsejt. Ertékes
leckét tanultam meg a Xeroxnál szerzetÍtapasztalataimbÓ|: a problémameg-
oldds jelenti az utat a gazdagoddshoz.
Miután elértem a célomat' és kiválő lettem az értékesítésben,kcivetkezó
kihívásom: aziz(etépítésfelé fordultam. Bárki, aki felépítettemár asqátijz-
letét, tudja, h ogy az elsó probléma
- ismét - az I . pénztigyi IQ: Tcibb pénzt
csinálni. Mivel most abszolrit semmi bevételem nem volt, nagyon gyorsan
meg kellett oldanom ezt a prob|émát.
M iel tt feladnád az állds odat
Elózó kcinyvemben, amelynek a címe: Mielóx feladndd az állásodat*,|e-
írtam elsó nagyobb tizletem felépítésénekfolyamatát. Arró| az tizletról volt
sző, amely elószcir dobott piacra nylon és tépózfuaspénztárcákat,szÓrtozík
számára. Abban a konyvben írtam arrÓl a nyolc komponensról, amelyekre
minden vállalkozásnak sziiksége van, valamint arről, hogyan lehet akár csak
egyetlen Íizleti komponens hiánya is az okozÓja annak, hogy oly sok {izlet
ttinkremegy, vagy képtelen alTa' hogy profitot termeljen. Hiszem, hogy az a
x magyarul megjelent a Bagolyvrár K<inyvkiadÓ gondozásában,2006
44
ki)nyv nagyon fontos mindenki számára, aki vállalkoző akar lenni, és saját
riz|etet indít. Ajánlom, olvasd el, mielőtt az állásodat feladnád.
Beszámoltam ott arről is, hogyan lett rendkívtil sikeres a vállalkozásom,
:rIrrely milliomossá tett engem egy év alatt, majd hogyan ment tcinkre hirte-
|t'rr . Leírtam a depressziő és a vesztesé g érzését'és hogy milyen er6s vágyat
('l.cztem elfutni, és elrejtózni avi|ág elól, miután azuzletem cisszeomlott.
Nyakig iiltem az adősságban, és addigi életem legnagyobb pénztigyi problé-
rrlii jával kellett szembenéznem.
cazdag apám azonban anabiztatott, hogy szembestiljek a problémáim-
rr lltl, éS építsemfel jb6|aziz|etemet, ahelyett' hogy elmenektilok, és csódcit
;t'lcntek be. Emlékeztetett arra, hogy ennek a cs nya iigynek a megoldása
rríivelni fogja pénzÍigyi intelligenciámat. Ez vo|t az egy1k legjobb tanács,
.rlrrclyet valaha is kaptam. A problémáimmal valő szembenézés és j tizlet
I t.|építésea romokon fájdalmas volt ugyan, de a leg|obb leckének bizonyult,
; lr t kívánhattam magamnak. A probléma megoldása t bb évet felemésztett,
r r i
r|t'cz á folyamat 1-rÓ.l 5-re n velte pénzngyi lQ-mat, és pénztigyi szempont-
IrtiI okosabb vállalkozővá tett.
Vállalkozásom romjaiből tcjr1énó rÍjjáépítésevolt valőjában az én ijz7eti
rs|iolám. Az elsódolog, amitmeg kellett tennem,hogy cisszeállítsam iizletem
rryrtlc fó részét,a C-B hríromszciget. Kovetkezó tennivalÓmat az je|entette,
Ir.lr:y jradefiniáljam vállalkozásomat egy versenyképes piaci rés felfedezé-
''t.vcl.1981-re,iizletem jjáépítésénekévéreugyanisapiacoteltintottékmár
,r li|ilcinféle tárca'gyártők. ozcjnlrjttek a nylon tárcákavilágpiacra olyan or-
.'z:igokből, mint Korea, Tajvan és Indonézia . A tárcák ára az á|talam koráb-
Irlrrt megszabott 10 dolláros kiskereskedelmi árről 1 dollrárra zuhantWaikiki
..:; lr világ más részeinek utcáin. A nylontrírca ktizcinséges árucikké vált, és,
rrrtllt tudod, a kcizsztikségleti cikkek mindig a legalacsonyabb árfekvésríek.
\|rltoz, hogy versenyképes legyek' piaci rést kellett találnom. Márkanévre
|'t.Ilctt szert tennem. Ez a lehetóség a rock and roll formájában j ottelhozzám.
Nlint azt azidézett kcinyvemben mrír leírlam, belebotlottam a rock and ro11
rrzlctbe, és azza| mentettem meg a vállalkozásomat, hogy licencjogot vásá-
r.,|lltm rock and roll bandiák nevének a tárcáimon valő feltiintetésére, Így a,-
r,nr hamarosan Van Halen, Judas Priest, Duran Duran, Iron Maiden, Boy
t it.tlrgeésmásoknevévelfémjelzetttárcákatkezdtemelgyiírtani.Miveljog-
r..tlctt termékem volt, sikertilt ismét visszatornásznom magam a 10 dolláros
|' ls|icreskedelmi árra. Biár most jogdíjat kellett fizetnem a bandáknak' a jo-
engedélyezett rock and roll termék ajtÓt nyitott Amerika és az egész
''rl:ru
r r |;iu kiskereskedói fe|é. Az tizletem berobbant, és ismét cimleni kezdeÍthoz.
.'.rrrt a pénz.
45
 Mint már mondtam, apénziJgyi intelligencia ncivelésénekmődját aze76t-
ttink állő problémák megoldása jelenti. 198l -re megoldottam vállalkozásom
íjraépítésének problémáját. Es ekkor megjelent a kcivetkezó probléma: ala.
csony árfekvéssel dolgoző versenytársaimnak és az imitátoroknak a|egyó-
zése, akik ellopták a termékemet' pénzt kerestek vele, mikcizben énpénztve.
szítettem.
E'z a probléma kalÓzok formájában jelent meg. Ugyanazok az emberek,
akik lemásolták a korábbi termékemet, most másolni kezdték a piaci rést ki-
toltó jabb citletemet is. Ugyanazokat a jogvédett termékeket kezdték el
gyártani, mint én, alacsonyabb áron dobták piacra, csak éppen jogdíjat nem
fizettek a bandáknak.
Miután néhány hőnapon kereszttil ktizdcittem a kalőzokkal, rájcittem,
hogy ebben az tigyben egyedtil az tigyvédeim gazdagodtak meg, akik abíró-
ságon engem képviseltek, ám soha nem nyeftek. A kalőzok okosabbak és
gyorsabbak voltak. Ügyvédeim mindcissze annyit tudtak nekem mondani,
hogy még t bb pénzre van a harchoz sziikségiik. Nem sok időbe tellett, hogy
rájcijjek' hogy éppen csak egy másik csoport kalőznak fizetek, pedigezeks61
a kalőzokrÓl (az tigyvédeimtíI) azt feltételeztem,hogy az én oldalamon áll.
nak. Megtanultam egy másik értékesleckét is az iizletról és a pénzról, amit
a k vetkezó fejezetben fogok bemutatni 2.pénzngyi IQ: Pénzed megvé-
- M int tudjuk, minden valamirevalő célhoz tartozik egy folyamat' és a meg-
dése.
Elterjedt a ktivetkezó mondás: ,,Ha nem tudod legyózni óket, csatlakozz
hozzájuk.,, Mivel belefáradtam abba, hogy egy vesztes csatában véreztessem
e| apénzemet, kirrígtam az tigyvédeimet, és elrepiiltem Koreába' Tajvanba
és Indonéziába, hogy szcivetkezzek a kalőzokkal. Ahelyett, hogy a bírőságon
harcolnék ellenÍik, ami sokkal tcibb pénzbe kertilne nekem, mint amennyit
keresek' inkább szerzídéstk t ttem a versenytiírsaimmal, hogy gyártsanak
tárcákatarészemre.Gyártási ktiltségeim visszaestek, cscikkentek az tigyvédi
tiszteletdíjak' és jobb gyártőkat tudhattam magam mcigott. Most azzal fog-
lalkozhattam , amihez a legjobban értettem
- az eladással. Vállalkozásom
ismét felvirágzott. Termékeink hamarosan ellepték az áruházakat és a kon-
certeket. 1982-ben egy rij tévécsatornatcirt be az éterbe: az MTV (Music Te-
levision). Üzletiink áttcirte a plafont, és ismét cjmlrjtt apénz.
1 984 januárjában eladtam a rock and roll nylon tárca vállalkozás rám esó
részétkéttizlettársamnak. Kim és én elhagytuk Hawaiit, és Kalifomiába kol-
ttiztiink' hogy ott beindítsuk oktatással foglalkoző vá||a|kozásunkat. Nem is
sejtettem, hogy ekkora ktil nbség van egy termék eladása és egy oktatás ér-
tékesítések zrjtt. Az ezerk7|encszáznyo|cvancitcis esztendó életÍinklegrosz.
szabb éve volt. Minden megtakarított pénziink elfogyott' és hamarosan a
46
1rcrrzhiány lett a legfÓ,bb problémánk. Korábban énmár voltam csódben, de
|(im még soha. Az' hogy kitartott mellettem' az csak az ó je|7emének
- és
l|L)m aZ én szépségemnek a bizonyítéka. EgyÍ'itt dolgoztunk hát, és kiépítet-
liink egy vállalkozást, valamint befektetést oktatÓ nemzetkcizi iizletet,
;rlrlelynek az USA-ban, Ausztráliában^IJj-Zé|andon, Szingaprírban és Kana-
rlliban voltak kirendeltségei. l994-ben Kim és én eladtuk az iizletiinket, és
r isszavonultunk, mivel ingatlan iizletiinkból elegendó passzív jcivedelem
:, ntrmazott már ahhoz, hogy életiink végéig eltartson benniinket.
Am az tcirtént, hogy unatkozni kezdttink. Rcjvid pihenés után Kim és én
()96-ban megjelentettnk
l C AS H F LoW oktatőjátékunkat, és 1 997-ben' ma-
l'lirrkiadásban, megjelent a Gazdag papa, szegény papa.2000 k zepén egy
. lI.iin keresztiil szerepeltem oprah Winfrey televíziős programjában,
és a tcib-
Iri rnár tcirlénelem' A The Rich Dad Company ma már nemzetkcizi cég. Si-
l.t'l.ének nagy része azoknak a leckéknek kciszonhetó, amelyeket elózó vá|-
l;rlkozásaim kudarcaiből és sikereiból tanultam. Ha nem tanultam volna a
1,ltrblémáim megoldásaibÓl, soha nem jutottam volna el idáig. Ha bedobtam
r rrIlta a tcjrcjlkozót, és hagytam volna, hogy maguk alá gylírjenek a kortilmé-
akkor most te sem olvashatnád ezt. a kcinyvet.
'ryck'
II inden célhoz tartozik egy folyamat
r Itísításamunkát igényel. Ahhoz például , hogy orvos legyen valaki szigorri
;r
'
|,.l';lzéSi folyamat és gyakorlat tartozik. Sokan álmodoznak arről, hogy sze-
r..Irtcnek orvosok lenni, de a folyamat visszarettenti 6ket' Aze16zóoldalakon
' |)|)cn aZ én fejlódési folyamatomrÓl olvashattál' és nyugodtan elmondha-
r, rrrr, [6gy m kcjdcjtt.
Annak egyik oka' hogy az emberekbíIhiányzlk az | . pétlzigyi IQ: a tobb
1'..rrz keresése, az,hogy a pénzt akarj k ugyan, de afolyamatot nem. A leg-
l. rIr|1g1 nem veszik tudomásul, hogy a folyamat teszt gazdaggá6ket,és nem
r |,..rrz. Sok lottőnyer1es vagy családi vagyont cir kÖlt ifj azértmegy csódbe
|' ]' y()n r vid idó alatt, mert megkapták ugy an a pénzt, de nem mentek végig
| l
r lrr|yltmaton. Sok más ember azértnem gazdagszik meg, mert ttjbbre érté-
l . rlck egy állandő fizetési csekket, mint a pénziigyileg okosabbá és gazda-
I
,''rl'llii válás tanulási folyamatát. Visszafogja óket a szegénységtól valÓ féle-
|' rrr l']z azerós félelemtartjatávol óketattÓl,hogymegragadjákalehetósé-
,'. |.i'l. és megoldják a problémákat, ami pedig a gazdaggá válás sziikséges
, |.
'lt'ltőtele.
41
Kiiliinbtiz k vagyunk
Valamennyien kiiltjnb<iztink egymástől, mások az erósségeink és a gyen-
géink. Más-más folyamatokon megyiink keresztiil, mások a kihívásaink, és
u p'oblémáink. Vannak, akik természetiiknél fogva jÓ értékesítók.Én
"lté.ő.k
nem voltam az. A|egnagyobb problémámazvo|t,hogy képtelen voltam le.
gyrírni az eladástől valő félelmemet és a rémiiletet, hogy visszautasítanak.
Van, aki sziiletett vállalkoző. Énnem voltam az. Nekem meg kellett tanul-
nom, hogyan kell vállalkozni.
Azért Íeszem ezt a megtregyzést, mert nem azt akarommondani, hogy meg
kell tanulnod eladni, vagy azt,hogy meg kell tanulnod, hogyan kell vállal-
kozni. Ez az énfolyamatom volt. A tied nem feltétlen ilyen. Az elsó lépés1.
pénzigyi IQ.d: a ttibb pénz keresése felé, hogy e|hatátrozd, mi a legjobb
mődja számodra a t bb pénz keresésének.Ha rígy találod, hogy az orvosi hi-
vatás a te utad, akkor állj készen az orvosi egyetem e7végzésére.Ha profi
golfoző akarsz lenni, akkor kezdj elgyakorolni. Más szőval: határozdmega
célodat, majd válaszd meg az e|éréséhezsztikséges folyamatot. Soha ne fe-
ledd, hogy a folyamat fontosabb, mint a cél maga.
Érzelmi intelligencia
Ezen a ponton nagyon fontos rámutatni arra, hogy apénzugyi intelligen-
cia is érzelmi intelligencia. Warren Buffett, avi|ág7eggazdagabb befektetó-
je, ezt mondj ai ,,Ha nem tudod ellenórzésed alatt tartani az érze7meidet' nem
tudod ellenórtzniapénzedet sem.'' Ugyanezigaz ate folyamatodra is. Az én
folyamatom egyik legkeményebb része az volt, hogy ne adjam fel, amikor
depressziÓs voltam, hogy ne veszítsem el a fejem, amikor frusztrált voltam,
és hogy folytassam a tanulást, amikor menekÍilni akartam.
Egy másik ok, ami miatt sok ember nem tud végigmenni a folyamaton,
hogy nem tudnak élni azonnali jutalmazás nélktll. Elsósorban azért tetem
említést arről, hogy milyen alacsony fizetést' kaptam alkalmazotti életem
kezdeÍén,hogy hangsríly ozzam a késleltetett juta|mazás fontosságát. Sokan
á\dozzákfel a holnapi gazdagságotnéhány mai dollárért. H szas és harmin-
cas éveimben nem kerestem fiíl sokat, ám ma milliős bevételeim vannak.
Pénztigyi intelligenciám fejlesztése során nagyon lényeges volt, hogy el-
lenórzésem alá vonjam érzelmi hullámzásaimat, és hogy megtanuljam kés-
leltetni a r vid táv jutalmazást. Más szőval az érze|mi intelligencia apénz.
iigyi intelligenciához elengedhetetlen. Valőjában azt is mondhatnám, hogy
amikor pénzról van sző, valamennyi kciziil az érzelmi intelligencia a legfon-
tosabb. Fontosabb, mint az akadémikus vagy a szakmai intelligencia. Példá'
ul sok ember a félelem miatt nem kciveti az á|mait Ha el is kezdik, abbahagy.
48
;lik, amikor kudarcot vallanak, és utána másokat hibáztatnak, pedig a sa.|át
Ilibáikért nekik maguknak kellene vállalniuk a felelósséget.
|kifeladja, ritk n nyer
Volt egy fiatalember, aki néhány évve|eze\ótÍ"nálam dolgozott. okos volt
t.s c|ragadő' master fokozatotszerzett,és sok pénzt keresett. Szabadidejében
;r Icleségévelegytitt számos iizleti vál1alkozásbabelekőstoltak. PrÓbálkoztak
rlrgatlannal, de kudarcot vallottak. Belevágtak egy kis franchise tizletbe, de
rt' cbuktak. Aztán v ásár ol tak egy idósek otthon át, és csaknem mindent elve.
I I
z ítettek, amikor néhány gondozottjuk viáratlanul meghalt.
.'
A zért említem itt ezt a f tata7 p árt, merl ók elmula s ztottak tanuln i . H agy ták,
Irrtgy á tanulási folyamat legyózze Ó,ket. Ha akadály lépen fel az e|óreha|a-
. Ilisukban, akkor abbahagyták. Mikozben dicséretes, hogy mindig
rij vállal-
l'tlzásba fogtak, ámaznem,hogy minden alkalommal megálltak, amikor tríl
rrlrgynak és megoldhatatlannak trJínó problémák merÍiltek fel. Elmulasztot-
t.rk, hogy átkiizdjék magukat akudarcon, és tanuljanak a hibáikből. Nem jrit-
t..|' rá, hogy nem apénz, hanem a folyamat teszi Ó,ket gazdaggá.
Az egyik legkeményebb lecke, amit gazdag apámtÓl tanultam, az vo|t,
lr.rgy addig tartsak ki egy folyamatban' amíg nem nyerek. Amikor bajba ke-
r c m a Xeroxnál, mert nem tudtam eladni, abba akartam hagyni. Mivel nem
r r| {
trrt|(am eladni, alig kaptam fizetést. Tény, hogy tcjbbe kertilt nekem az é|et
| |rllrtlluluban, mint amennyit kerestem . Gazdag apám ezt mondta:
,,Bármi-
l..ll irbbahagyhatod, ha nyertéI, de soha ne hagyd abba azéft, mert vesztésre
'r||sz.'' Nem is hagytam abba, csak 1978.ban, miután a Xerox e|s6 szám(l ér-
t.'|'csítóje lettem. A folyamat mind mentálisan, mind anyagilag gazdagabbá
t.'tl. Mivel átkÍizdottem magam azon a problémán, hogy nem tudok eladni,
. z ze I képes voltam kezelni azt a problémámat is, hogy nem kerestem pénzt.
Mőg a Xeroxnál dolgoztam, amikor szabadidómben elindítottam a nylon
r'rrt.lt tizletet. 1978-ban aztán teljes munkaidóben folytattam a vállalkozáso-
Ilr;r| . íItTli fe|virágzott, majd kudarcot vallott. Ismét abba akartam hagyni; és
l''l,/(|ilg apám megint arra emlékeZteÍett,hogy a folyamat fontosabb' mint a
' ,,/ Sokszor emlékeztetett rá, amikor sztam az adősságban, pénztelen vol-
' I-to$} ha és amikor ezt a problémát megoldom' Sosem lesz tcjbbé pénzre
r ' rr r r
.'rr|'ségem. Megtanulom, hogyan kell felépíteniegy tizletet, és pénztigyileg
''lt..lIigensebb leszek. De ehhez elószcirmeg kell oldanom az elóttem tornvo.
'rlIrr tlrclblémát'
l-uI sok pénz
N4lir leírtam ennek a kcinyvnek az e|ején, hogy a pénzproblémáknak két
|,l||lIiil van. Az egyik problémát a tril kevés pénz jelenti, a másikat pedtg az,
49
 Amikor I914-ben elhagytam a Tengerészgyalogságot,
ha tril sok van belóle. rlIclásiíra. A valÓdi intelligencia inkább a tanultís ijrrjméról szól, és nem aről'
el kellett dcintenem, hogy melyik problémát választom inkább. Hogyha a lrrlgy |é|Ünk a bukástol.
nem elegend6 pénz problémáját akartam volna, akkor alkalmazásba álltam
volna a Standard oil cégnélvagy a polgári légitársaságnál. Ha a tril sok pénz- ( ) sindljunk ttibb pénzt
zeljárő problémáI'választottam volna, akkor aXeroxnál felkínált állás jelent Ha a pénztigyi kimutatás és a CASHFLoW négysz g diagramjait cissze-
hetett megoldást, még ha az adta is a legkevesebb fizetést. Mint azt már tu- Ilrlzzuk egymással, világosabb képetkaphatunk an<1l,milyen választásaid le-
dod, inkább a tril sok pénz problémájátyá|asztotÍam. Irctnek az |. pénzigyi IQ-t: a t bb pénz teremtését illetóen.
Énelsósorban a képzéstakafiam, és nem a pénzt. Azért választottam a
Xeroxot, mert tudtam, hogy lehetnék hajőtiszt, vagy lehetnék pilőta is. De
azÍ'nem tudtam, hogy vállalkoző vajon lehetnék-e. Tudtam, hogy ott elbuk.
hatok. De azt is tudtam, hogy rígy tanulhatok a legtcibbet' ha szembenézek a
bukás kockázatával.Ha hagyom, hogy a bukástől
- a szegénységtÓ1 - valÓ
AIE CIR
félelem legyrírjon, soha tcjbbé nem lcszek képes a fcildról fe]állni. EIedménykimutatás Erednrénykimutatás

Annak, hogy az emberck nem n(jvelik pénziigyi IQ-jukat' egyik oka az,
hogy ragaszkoclnak ahhoz, amit tudnak. Ahelyett, hogy Íij kihívásokat vál- ||izetés,
lalnának, és tanulnának belőliik, inkább biztonságosan játszanak. Ez persze 'rrrrnkadíj it

nem jelerrti azt, hogy botor mődon nagyokat kockáztass. Sok olyan dolog van,
amit megtehetnél , de azért inkább n eprőbá7kozzvele. Én például donthetnék
rígy is, hogy megmászom a Mount Everestet. Vagy jelentkezhetnék a NASA
asztronautákat kiképzó programjára. Vagy felcsaphatnék politikusnak, és
ringbe szállhatnék kiilcjnféle kcizhivatalokért. Lényeges Szempont, hogy ne
hazárd mÓdon, hanem gondosan válogassam meg' mi legyen a k vetkezó ki.
hívásom. Felteszem a kérdéstmagamnak: |esz az életem, ha válla-
',Milyen Mérleg
lom ezt a kihívást, és sikert érek e1?'' AzÍ. szeretném, ha ugyaneztkérdeznéd Eszkozrik
te is magadtől.
Helen Keller, a The Miracle Worker címíínagyszeríífilm hóse, mondta
egyszer: ,Az éIetegy merész kaland . . . Vagy semmi''. Mélységesenegyet-
értek vele. Véleményem szerintaz 1. pénziigyi mííveltségn velésénekegyik
mÓdja, ha tanulási kalandnak tekinted az é|etet' TLil sok olyan ember van,
akik számára az é|et biztonságos játékot jelent, amikor a tóllik elvárt dolgo-
kat cselekszik, és a munkahelyi biztonságot választják egész élettikre. Nem
sztikséges, hogy az életed kockáZatos vagy veszélyes legyen. Az é|et a tanu-
lásrÓl szől , a tanulás pedig a kalandről.
Ez az oka annak, hogy nem tértem vissza a hajőzáshoz vagy a repiiléshez,
annak ellenére, hogy mindkét foglalkozást szerettem. Ideje volt j kaland Ilz a diagram azt mutada, hogy az A.k és az E..k apénzértdolgoznak. Ál-
után néznem. Az intelligencia nem a régi válaszok memorizálását vagy a hi- t'lrrltj fizetési csekkért, jutalékért vagy órabérért hajtanak. A C-k és a B-k
bák elkerÍilésétjelenti . 'rl.iizcjk megszerzéséértdolgoznak, amelyek aztánvagy folyamatos kész-
- mint ahogy iskolarendszeriink az intelligenciát de-
fejleszti,
finiálja. A valődi intelligenciát a problémák megoldásának tanulása 1'. rrzlíramlást produkálnak, vagy tÓte-novelést lehet veli'ik elérni.
vagyis az'ha ezá|ta]' kvalifikáljuk magunkat még nagyobb problémák meg- ''\rrnak, hogy tcibb pénzt keresek, mint volt tengerésztiszt vagy pilőta pá-

50 51
|ytrtársaim, egyik oka az,hogy Ó,k fizetési csekkért dolgoznak. Ezze| szem-
bcn rjn vállalkozőként eszkcjzcjket akartam kiépíteni, befektetÓ,ként pedig
e szk(jztik megszerzése volt a célom. Más szőval, az A-k és azE-kapénzugyi

kinrtrtatás bevételi oszlopára koncentrálnak, a C-k és a B-k pedig az eszkci- A/E C/B
z(ikre. Eredménykinrutatás Eredménykimutatás
Az A-k és az E-k részéreaz egyik legnehezebben megemészthetó dolog
az, hogy a C-k és a B-k nem apénzért dolgoznak. Egy C és egy B gyakorla-
l..izetés'
t i Iag a szabadságért dolgozik, ami sok ember számára nagyon nehezen meg-
lrrrrnkadíj
ragadhatÓ. Az A-k és az E -k azért dol goznak, ho gy fizes senek nekik, és pénzt
akarnak, miel tt még dolgoznának. Az, hogy a szabadságért dolgozzanak,
csetleg éveken keresztiil, an a Sem érzelmileg sem szakmailag nincsenek fel.
'
ltősziilve. Lehet, hogy egy A vagy egy E onkéntjÓtékonykodik, vagy ingye-
nesen tevékenykedik ktilonféle nemes iigyekért, ám ami a szeméIyes bevé-
teleit illeti, ott pénzértdolgozik. Altalánosságban elmondhatjuk, hogy esz.
kciz k építÓsének vagy beszerzésének érdekébennem tevékenykednek.
K nyvelési szakkifejezésekkel élve, egy A vagy egy E kereserrj vede- Mérleg

lemért dolgozik, egy C vagy egy B ellenben passzív vagy porffbll j vede- Eszkiiziik Eszk ziik
lemért. A2 ' pénzugyi IQ-rÓl: pénzed megvédéséról szőlő kovetkezó fejezet- t I zlet
b l megtudhatod, miéfi vezet jelentós pénziigyi ktil nbséghez az a tény, Ilgatlan
E.rtékpapírok
hogy milyen típusrípénzértdolgozik valaki. A keresett jiivedelmet a legne- Arucikkek
hezebb megvédeni a pénzigy l ragadozők ellen. Ez az oka annak,hogy ke r e -
'sr-rl
jcivedelemért dolgozni pénziigyileg nem a legintelligensebb dolog.
Sok onalkalmazott embernek nem saját iizlete van. Inkább saját munka-
hclyilk. Ha egy cjnalkalmazott abbahagyja a munkát, jcivedelme is megszrí-
nik, vagy legalábbis cscikken' Definíciő szerint a munkahely nem eszkcjz. Az
cszkciz pénztrak a zsebedbe, fi'iggetlentil attől, hogy dolgozol-e' vagy nem'
l|a szeretnél tobbet tudni az A, E, C és B negyedekrÓ,l, arra bíztatlak, olvasd
A gazdagok azért|esznek évr6l évre egyre gazdagabbak' mert 6k azéft
c| tl CASHFLOW négyszcig cím második kcinyvemet aGazdag Papa soro-
.t.l|goznak, hogy mindig tobb és tcibb eszkcizt szerezzenek maguknak' Az
zllbtil.
rr;lrllb eszkcizok megszerzése nem igényel keményebb vagy hosszabb ideig
r'rrtti munkát. Tény' hogy minél magasabb egy személy pénztigyi IQ-ja, an-
Miért lesznek a' gezdügok egyre gazdagabbak kevesebbet dolgozik, mikcjzben egyre tobb és jobb minóségííeszkcizre
''.rI
Ir.:iZ SZOÍt. Tudod, az eszkcjzcik,passzív j vedelem termelésével, a gazdagok
A k(ivctkezó diagram segítségévelkonnyíímegérteni, miért lesznek a
llztlirgok cgyre gazdagabbak. ',,lirnára dolgoznak.
A szcgérryek és a kcizéposztá|ybeliek elsósorban azért kiiszkcjdnek, mert Kim és én minden évben arra kéSzítiinktervet, hogy mennyi eszkcizt aka.
(í|< pértzértcs i,rllandÓ Íizetésicsekkért dolgoznak. A pénzéftva|ó dolgozássa|
'rrlrk
tnegszerezni. Nem azttíizzuk ki célul, mennyi t<ibbletpénzt akarunk.
az ir Icglííbbprobléma, hogy a tobb pénz kereséséhezkeményebben vagy to- \rrlikorKim 1989-benelószorkezdettingatlanbabefektetni,tíZévalatthrisz
virbb kcIl clolgoznod, vagy tobb feladatot kellvállalnod. A keményebb és a |'rktiingatlan megszerzéséttervezte. Abbanaztdíszakban ez nagy feladatnak
hosszabb icloig tart fizikai munkának korlátot szab az a koriilmény, hogy l..ISZctt. Egy kéthálőszobás, egyftirdószobás |akóházzalkezdte az oregon ál-
idónk és encrÍ]iítnkvÓses. l.rlrrlleli Portlandben. Tizennyolc hÓnappal és nem tíz éwe7 késóbb
- -
52 53
már tril is haladta h sz lakőegységes célkitíízését'Miutáncé|ját eléte, tcjbb Kim és én tudjuk, hogy a mi nyugdíjtervtink mííkcjdik. Tudjuk' hiszcn az
mint egymilliÓ dolláros tókenyereséggel eladta azingatlanjait, és adőmente- .'sz kcjzeinkb 6| szátrmaző passzív j vedel miink hőnapről hőnapra beÍb y i k
l .

sen nagyobb ésjobb ingatlanokra váltott, azarizonai Phoenixben.
2007.ben az volt a személyes terve' hogy meglévó portfoliőját további
500' bérbe adhatő lakőegységgel nciveli meg' Ma már t bb mint ezer lakő-
egység termeli havonta számára a passzív jcivedelmet, ami a legkisebb adő-
zást oszÍáIyba esik. T bbet keres, mint a legtobb férfi' és ehhezmárhozzáis
szokott' mint a B negyedben mííkcjdó vállalkoző.
Énmagam az iz\eti eszkcizcikból és az árucikkekbÓ.l származő cash flow
ncivelésétt ztem ki célul. Komoly sszegeket fektetek be olajjal' arannyal
Ncm arra koltjiik a pénztinket, hogy megtakarításba' k tvényekbe vagy be.
lL.ktetési alapokba helyezziik, a j vónk érdekében. Ha netár csódbe men-
rr.:ltk, ami bármikor bekovetkezhet, pénziigyi IQ-nk jelenti majd a valÓdi
..szkciztinket. Ismét talpra tudunk á|lni, mivel most a tanulásra fÓkuszálunk
'rr|iilrbb'
és nem a pénzkeresetre. Megtanultuk' hogy inkább mi magunk ke-
zt'|.jiik a saját pénziinket, semmint hogy átengedjiik azt egy A vagy egy E szá-
rrrlira. Amint azt gazdag apám is mondta: hogy befektetsz, vagy onal-
',Az'
|' lrIrnazottként é7sz,az még nem jelenti, hogy befektetónek vagy cégtulajdo-

és eztisttel foglalkoző cégekbe. oktatási vállalkozőként valahányszor eBy r rosn&k mondhatod magad."
konyvet írok' éveken át bevételem származIk belóle jogdíj formáj ában, a vi -
lág legktilonbcjzÓ,bb részein mríkcjdó, mintegy citven kiadÓtő|. Az iz7ethez t'isszegezve
hozzáadom a disztribrícir1 Íianchise rendszerét is. Rock and rol1 iizletemból Annak titka, hogyan csinálhatunk t bb pénzt' jől láthatő az alábbi diag-
megtanultam, hogy jobb Iicenctu|ajdonosnak lenni, mint a licenc megvásár- r;rrnban:
lőjának. Bár az ingatlanok még mindig kozel állnak hozzám,a C negyed vál-
lalkozÓi lététma már egy kicsit azoknál is jobban Szeretem.
Nem azért írok minderról, hogy kérkedjek vele. Épp ellenkezÓ1eg, erósen
hezitáltam azon, feltárjam-e a gazdagságunkat, valamint annak mődját, hogy
hogyan Szereztiik. Sok ember viseltetik ellenérzésekkel a gazdagok iránt,
akiknek sok a pénztik. Amint azt apénzigyi ragadozőkről szőlÓ kcivetkezó
fejezetb61 is látni fogod, veszélyes dolog az emberek tudomására hozni,
hogy gazdag vagy.
A legfÓ,bb ok, amiéfi kockáztatom annak nyilvánosságra hozását' mit tet-
tiink, és mennyit kerestiink vele, az, hogy Kim és én elk telezettséget érziink
financiális fejlódésed és pénztigyi IQ-d novelése iránt. A pénzÍ.igyi nevelés
legnagyobb problémája, hogy a pénzngyi oktatást kínálő emberek ttibbsége o,-
o-
c/d
az Aés az E negyedbe tartozik. Alkalmazottak vagy cinalkalmazottak. Ttjbb-
ségiik nem is igazán gazdag. A legtcibben jságírők, akik írnak ugyan a pénz-
ról, de nekik maguknak elég kevés van belÓ.le. Esetleg az eladásban dolgoző
részvény-vagy ingatlanbrÓkerek. A pénztigyi szakértÓt t bbsége vgyanaz-
zal rendelkezik, mint a tcibbi A és E. Van részvényekkel, k<itvényekkel és
befektetési alapokkal te]etÍízdelt nyugdíjtervtik. Sokan bekapcsolődnak a
részvénypiacba is, pénziigyi ttilélésiik érdekében, majd mindent elveszíte-
nek, ha nyugdíjas éveik alatt beiit egy masszív tózsdekrach. Sokan fognak
bajba kerÍilni,Ita az USA dollár vásiírlÓereje tovább cscikken, és n6 az inf7á-
ciő. Rclviden, a jÓ tanácsokat osztogatÓ pénztigyi szakér1ók legt<ibbje még
azt sem tudja'hogy a saját nyugdíjterve m kcjdÓtépes-e. Ha ugyanis tudnák'
akkor mielóbb visszavonulnának'

54 55
 Ahhoz, hogy meggazdagodj, meg kell barátkoznod azza| a ténnyel' hogy
a problémákből soha nem lehet kifogyni. Valahányszor megoldást talá|sz
egy problémádra' azonnal fel fog bukkanni egy másik. A kulcsot annak fel-
ismerése jelenti, hogy e problémák megoldásának a folyamata tesz téged
gazdaggá.És amint a saját problémáidon trjl elkezded másokét is megoldani,
akkor a határ a csillagos ég!
Az emberek fizetnek neked, ha megoldod a prob|émáikat. Például én is
Íi zetek az orvosnak, hogy megóri zze az e gészségemet. A házv ezetínómnek
is fizetek a házunk rendben tartásáért' Fizetek a helyi szupermarketben is,
meft ha nem ennék, az lenne a problémám, hogy éheznék. Fizetek a helyi
vendéglósnek, mert olyan j óIfóz,és olyan nagyszeríí gasztronőmiai éIményt
szerez nekem. AdÓt fizetek a kozszolgálatnak, hogy a kormányzat jől mrí-
k dj n. Pénzt dobok a temp|om perselyébe, hogy biztosítsák a spirituális irá-
nyításomat és nevelésemet.
Kim sok pénzt kap, mivcl nagy problémát old meg: minóségi lakásokat
kínál, elfogadhat áron. Minél tcjbbet do|gozik e probléma megoldásán, an-
nál t bb pénzt Íbg keresni. Énmagam keményen dolgozom azon, hogy a
pénztigyi nevelés iránti igény problémáját megoldjam.
E.gyszerííen szőlva, milliÓ mÓdja van a pénzcsinálásnak' mivel a megol-
dásra várÓ problémák száma is mill i ő, ha nem éppen végtelen. A kérdéscsu-
pán az, hogy melyik problémát kívánod megoldani. Minél tcibb problémát
oldasz meg, annál gazdagabb leszel.
Sok ember vrír fizetést azért,hogy semmit nem csinál, és egyetlen prob-
lémát sem hajlandő megoldani. Vagy tobb fizetést várnak, mint amennyit az
adott probléma megoldása megérdeme| . A legfÓ,bb ok, amiért nem csatlakoz-
tam a szcivetségi hajÓzási társasághoz, az,hogy én kapitalista vagyok, és nem
munkás. Tény, hogy kevesebb manapság az USA hajő, mivel a kereskedelmi
hajÓk tizemeltetése trilságosan drága. Ésez az egytkoka annak, hogy a kiko-
tóinkbÓ1 kiindulő hajőinkon tobbnyire nem amerikai állampolgárokből á1lÓ
legénységteljesít szolgá|atot. Az USA hajÓk magas i-izemeltetési ktiltségei
miatt az egykori iskolám, Kings Point mai végzósei képtelenek állást találni
maguknak. E'z tipikusan olyan probléma, amikor tcibb fizetésre vár valaki,
mikcizben kevesebbet csinál.
Szegény apám szakszervezeÍi aktivista volt. Hawaii tanár szakszeryeze-
tének ó volt a vezetóje. Megértem a szempontját, hogy a tanárok nagyobb
erót képviselnek, ha szakszervezetbe tcimtirÍilnek. Szakszervezet nélkiil még
rosszabbul fizetnék a tanárokat, és kevesebb juttatásban lenne rősziik. A ta-
nárok szakszervezete nélktjl az oktatás még a mainál is nagyobb nehézségek.
kel kiizdene.
56
Gazdag apám kapitalista volt. A kapitalisták abban hisznek, hogy jobb
lit.on jobb terméket kell elóállítani. Ha nem tudsz jobb terméket szál|ítani,
jtlbb áron, tcibb embernek, akkor a piac biintetni fog téged. Más szőval egy
l'irpitalistát azértfizetnek, ha megoldja, és nem termeli a problémákat
(.sak nem rejtvénykészítéssel foglalkozik.
- ha-
Sokan azt gondolják, hogy a kapitalisták disznők. Éssokan valÓban irigy
. sznÓk. Vannak azonban olyan kapitalisták is , akik sok jőt tesznek, például
Ii
.^gészségvédelmet' élelmet, szá||ítást, energiát és kommunikáciőt biztosíta-
rllrk a világnak. olyan kapitalistaként, aki igyekszik megtenni minden tő.le
tt'Ihetót azért,hogy a világ jobb hely legyen, problémám yan azolyan embe-
't'kkel, akik fizetést várnak a semmiért, vagy tribb pénzt akamak kapni, ke-
r't.sebb munkáért. Véleményem szerint azaszemé|y, aki kevesebb munkáért
r lruy semmiért t bb pénzt akar, az is irigy disznő.
Azok, ztkik kevesebb munkáér1tobb pénzt akarnak, keményebbnek fogják
t:rllilni az életet' amint a világ változik. Például a munkások szakszervezetei,
.rrrrclyek kevesebb munkáért magasabb béreket éS t bb juttatást kcivetelnek,
okozzákazt,hogy egyre ttibb munkahelyet telepítenek a tengeren t l-
''t;tguk
Manapság Amerikában egy szakszervezeti tag auÍógyá1r munkás Órán-
'.r
|.i.rrt 75 dollárt kap' valamint kiilonféle juttatásokat. Kínában ugyanezt a
rrrtttlkát 75 centes órabérértvégzietvalaki.Mint már írtam,aChrysler szer-
l. rt|ést írt alá a China Chery Motors míívekkel, hogy ott gyártsák az autÓikat.
\z ítr: nem egészen 2500 dollár, autÓnként. Ez nagyjáből ugyanakkora
' '.,szog, mint amennyit az egészségbiztosítás kciltségei minden egyes, Ame_
r l. :i ban gyártott autó arához hozzátesznek.
r
Ilgy igazi kapitalista egyszerííen olyan ember' aki felismer egy problémát,
.' ltnnak megoldására |étrehoz egy terméket vagy szolgáltatást. Kérhetsz
'
rrr;rlllsabb árat,ha a terméked vagy szolgáltatásod értékétmagasabbnak ész.
|. Illi. de hozzáadott értéknek feltétleniil kelllennie. Például a kcinyveimért
. ' l|it'atőjátékaimért én tcjbb pénzt kérhetek, mivel sokan nagyra becsÍilik ok-
r
l' rt. rsi értéktiket.Mások szemében egyik konyvem vagy játékom sem éri meg
,
,
Sokan nem értékelik pénztigyi oktatásom márkáját, mivelazénpénz-
;rr-Ít.
tlktatásom márkája nem oldja meg az ó pénzigyi problémájukat. Sokan
' ''1'i
r
rrl ltisznek abban, hogy a pénz szabá|yai 197l-ben és 1974.ben megvál-
',.
r. ., rk és továbbra is abban akarnak hinni, hogy csak keményen
' , | : kell dolgoz_
''r rrrcgtakarítaniapénzt,befektetésialapokbahelyezni,ésaztremélni,hogy
| , r t.scbb munkáért ttibb pénzt kapnak. Az ó,va7amint családjaik pénztigyi
. jc kedvéért,bár nem hiszek benne, de ószintén kívánom, hogy ezekkel
;'
''
'
Irr..tlclmekkel és tettekkel sikeriiljon majd megoldaniuk pénziigyi problé-
'
rr.rthilt.
57
 A te érdekedben azonban azt remélem,hogy ebben te sem hiszel. Van egy
érzésem' hogy ez így is van, mivel olvasod ezt a konyvet, aktívan ncivelve
ezze| apénzugyi mííveltségedet. Kezdj hát gondolkoznt azon, milyen prob-
4.fejezeÍ'
|émákat kell megoldanod' k telezd el magad, hogy szembenézel veliik' és a
pénz kcivetni fog. Ésha már egyszer megszereztedaztapénzt,pénzu.cyiin-
telligenciád minden cseppjét arra kell fordítanod, hogy azt meg is védd. Ep-
2. pénzugyt IQ:
- 2. pénzngyi IQ: Védd meg a Védd meg apénzedet
pen eZ az, amir6| a kcivetkezó fejezeÍ' sző|
pénzedet.

|(cndkívÍilfontos, hogy megvédd pénzedet apénzugyi ragadozőktÓl. Mint

.rzt valamennyien tudjuk, a világ tele van olyan emberekkel és szervezetek-
t t. l akik arra a lehetóségre várnak, hogy segítsenek magukon a te pénzeddel.
'
Strkan kcjziiliik nagyon okosak és erósek. Ha okosabbak nálad, vagy na-
r'yrrbb eróvel rendelkeznek, meg fogják szerezni a pénzedeÍ.. Emiatt olyan
l()lltos a 2. pénzi'igyi IQ.

IIogyan mérhetó a 2. pénzíigyiIQ?

Az 1 . pénzigy i IQ ab s zol t do llárb an mérhetó. A 2. pénzngy i IQ s záza-
l,' |, b an. Megmagyarázom, hogy mire gondolok. Kcjvetke zzék három példa,
I r ; r rrlm ki.ilcjnbozí százalékra:

l. Amerikában egy évi 100 000 dollár munkabért keresó embernek

osszességében mintegy S)vo.ot kell adőznia (sz vetségi adők, állami
adők' helyi adők). Ennek a személynek az adőzás utáni j vedelme 50
ezer dollár.
2. Egy másik embernek 100 000 dollár jcivedelme folyik be a befekteté-
seibÓ,l, és 15va adőtfizet. E személy adózás utáni nettő jcivedelme 85
ezer dollár.
.l. A harmadik személy l00 000 dolláros bevételéból O%o-ot adóz1k.F'
személy adőzás utáni nettő jovedelme 100 000 dollár.
A fenti példában a legkisebb százalék adót fizetí személy 2. pénzngyt
|(.) ia: pénzmegtartő képességea legmagasabb, mivel ó engedi át a legkeve.
'. Irll pénzt a pénztigyi ragadozőknak.
Ilbben a fejezetben megmutatom, hogy lehet sok pénzt keresni' és nem
',. itizni utána, legálisan. De elórebocsátom, ne téveszd szem e761 ezt az e1y-

58 59
SZer elvet: a 2. pénzigyi IQ a jcivedelmének azza| a százalékáv al mérhetó,
amelyet az i||et6 képes magának megtartani, j vedelmé nek azza1 a száza|é-
kával szemben, amelyet a pénziigyi ragadozők tóle elvesznek.
A nyulak,o madarak és a bogarak
Gazdag apám fiának és nekem szánt leckéi apénz védelmének fontossá-
gáró|már nagyon korán megkezdídtek jővaL azel tt,hogy egyáltalán sa-
-
játpénznnk lett volna. Mivel még gyerekek voltunk, gazdag apám egy far-
mer nagyon egyszeríí péld ájáthoztafe|magyarázatul. Ezt mondta ,,Egy far-
mernek meg kell védenie a terményét a nyulaktől, a madaraktől és a boga-
raktől. A nyulak, a madarak és a bogarak a farmer szemsz géból tolvajnak
számítanak.''
Annak a gondolatnak a használata, hogy a nyulak tolvajok, nekem, fiata|
gyereknek, igen eróteljes |eckeként szolgá|t. A nyulak helyesek és aranyo-
sak. Artalmatlanok. Ugyanez e|mondhatő a madarakről is. Volt otthon egy
torpepapagájom, és egy madár to|vajként valő megcímkézéseelég durva
gondolat volt a számomra. A bogarak példáját persze azonnal megértettem.
Tudtam' hogy őtet valÓban lehet tolvajnak nevezni. Nekem is volt egy saját
kiskertem' ahol sok n vényem veszett el a bogarak miatt.
T ámo gatő n mii g énk dllv a
Gazdagapám nem megijeszteni akar1 minket. Egyszerííencsak meg akar-
ta ismertetni a fiával és velem a valő világot' Azért alkalmazott ennek a gon-
dolatnak a megvilágításához olyan aranyos teremtményeket, mint a nyuszik
és a madarak, hogy rámutasson: személyes vagyonunk legnagyobb tolvajai
nem a banditák, ab nozók vagy a tcirrvényen kívtiliek. Azért hivatkozott a
nyulakra és a madarakra' mert arra akart emlékeztetni bennÍinket, hogy a leg-
t bb nagy pénztigyi ragadoző olyan ember vagy Szervezet' akit szeretiink,
akiben bízunk, akit tiszteliink olyan ember yagy szervezet, akirÓ1 azt gon-
- I l
doljuk, a mi oldalunkon van, akitámogatÓn dll m gÖtttink,Gazdagapám ezt
mondta: ,Azért áll támogatőn mcigénk oly sok ember, mert ktinnyebben a
zsebtinkhtz férkózhetnek ebból a pozícióból.,,
A farmerek ragadozÓinak cítllkézettnyulak, madarak és bogarak sorát
gazdag apám a valő világ pénzugyi ragadozőinak felsorolásával folytatta:
biirokraták, bankárok, brőkerek, tizleti vállalkozások, házastársak és szere-
tók, rokonok és tigyvédek.
Bijrokraták
Mindannyian tudjuk, hogy egyetlen legnagyobb k ltségi'inket az adőkte-
60
'zik ki. Az adőhtvatalok feladata' hogy beszedjék tőliink apénzt,ésátadják
'r
kormányzati biirokráciának, amely elkcilti azt. Sajnos, a legt bb politikus-
.'lrl és btirokratáva7 az a probléma, hogy nagyon jők a pénzkciltésben. A leg-
tlillb kcjzszolgának fogalma sincs arről, hogyan kell pénzt csinálni, talán ép-
1rt'tl ezért választotti{k a hivatalnoki pá|yát. Ha értenének a pénzteremtéshez,
r.lrI színÍílegiizletemberek lennének, és nem b[irokraták. De mivel nem tud-
;lr|i. hogyan kell pénzt elóteremteni, kcilteni viszont imádnak, a biirokraták
.'llk idót tciltenek azzal,hogy minél tobb és minél kreatívabb mÓdját ta|á|ják
l' r annak, hogy elszedjék tóltink apénzt, adők formájában.
Például az amerikai biirokratiík kifundáltak egy AMT-nek nevezett okos
'ri|riprogramot, ami az alterncilív minimdlis adő (altemative minimum tax)
'.lvidítése.Az AMT.t 1970.ben vezettékbe.Ez egy
pőtlÓlagos adÓt jelent
rlrlrgas fizetésrí dolgozők számára, akik évi 60 000 dollárt vagy annál t bbet
lrt'r-csnek. Ez okos mődját jelenti annak, hogy egy személy kétszer adőzzon
.' t' yanazon bevétel után. A problémát az jelenti, hogy 1 970.ben a 60 000 dol-
l.rr nagy fizetést jelentett. Manapságezaligha1elent magas jcivedelmet. Szá-
rr ls gazdag ember nem fi zeti ezt azadÓt . . . csak a magas fizetésÍídolgozők.
r
'
Mint ismeretes, mindnyájan Ílzetiink adőt a bevételtink, a befektetéseink,
.. Irlizaink' az autőink, a benzin, az .azás, a ruhák, az élelmiszerek, az alko-
lr. rl, a cigaretÍa,aziz|etek, az oktatás, az engedélyek' ahalál és minden egyéb
rrtlrrr. Még az adő után is adőzunk. Adőt fizetiink azon ad k után is, amiről
Irl'rtt is tudunk. Ezeket az adőkat rígy adják el nektink, mint amelyek haszno-
.'.rI. a társadalom számára, és egyesek valőban azok. A társadalmi problémák
.l/()|lban egyre nagyobbak lesznek, mivel a biirokraták nem értenek hozzá,
Ir.r1'ynn kell a problémákat megoldani (és kcivetkezetesen nem tudják' ho-
.'r ;rrl kell pénzt csinálni); csak azt tudják, hogyan kell pénzt kidobni a prob-
|..rlrlÍkra. Ha a tobb pénz nem old meg egy problémát, rij adőnemeket kreál-
nevekkel. Mivel a problémák egyre csak nónek, flzetendó adőink
''.r[. tlkos
,,:rzaléka is egyre nó. Eppen rigy' ahogy a halmoződő kamat (kamatos ka-
| ) cgyre gazdagabbá
li | tesz benni'inket, a halmoződő adÓk egyre csak szegé.
rrt rlttek. Ez azegyikoka, hogy a2.pénzugyi IQ olyan fontos. Képtelen vagy
ha nehezen megkeresett pénzedet elveszik tóled a pénz{igyi
'.'..l]gazdagodni '
''.r';rtlozÓk.
|/
^DÓKF)NTqSAK hogy egyáltalán nem vagyok
ielótt továbblépnénk, meg kell mondanom,
N4
.,:r||am vagy aZ adÓfizetés ellensége. Gazdagapámazt mondta: ,,Azadő
''Ir:rlr kciltség' amelyet azértfizet.jnk, hogy civilizált társadalomban élhes-
.rrrrl'..'Hangsit|yozta a fiának és nekem' hogy az iskolákért, a tanárokért, a
l||/( )|l(ikért' a rendőri védelemért,a jogrendszerért, a katonaságért' az utakért,
61
a repiilőterekért, az é|e|miszer ellátás biztonságáért és az á|Lamgépezet álta-
lános mííkcidtetéséért fizettink adőkat. Gazdag apámat csak azért frusztráltiík
az adók,merl abiirokrácia csak nagyon ritkán volt képes megoldani azokat a
problémákat, amelyekkel szembekerÍ.ilt, aminek kcivetkeztében az adők csak
egyre nóttek. A problémák megoldása helyett a btirokrácia gyakran bizottsá-
gokat hozott létre a problémák tanulmányozására,ami azza| járt, hogy semmi
sem t rtént. Miután felismerte, hogy csupán egyre t bb adőt fizettink , gazdag
apám a kcivetkezó f11oz6ftához taÍtotta magát: btirokratának aZ a mun-
',Egy
kája' hogy egyre mélyebbre nyriljon a zsebedbe legálisan. A te dolgod az,
-
hogy olyan kicsit engedj meg nekik elvenni, amilyet csak lehetséges legá-
- Illtn. Ha Ugyanazt tennénk, mint amit manapság a kormány tesz, bortcinben
1isan."
Sajnos, gyakori eset, hogy azok ftzetnek legnagyobb százalékban adÓt,
akiknek a fizetése a legkisebb. A kcjzelmriltban tartott egyik tsszejtvetelen
Warren Buffett a kcivetkezót volt kénytelen mondani az USA adÓrendszeré-
ről: ,,Ami azt illeti, mi (it| 400-an bevételeink kisebb száza\ékátfizetjtik be
adőba, mint ennek a szállodának a portása vagy takarítőnói. Ha az emberiség
legszerencsésebb | 7o-áho z tat1ozol, az akotelezettséged a tcibbiekkel szem-
ben, hogy a maradék 99Ű/o-rőI gondoskodj.''
MELYIK PqLITIKAI PÁRT JoBB?
Mint aztmár ya|ószínÚíleg tudod, én nem vagyok sem republikánus vagy
demokrata, sem konzervatív vagy liberális, sem szocialista vagy kapitalista.
Haezután érdeklódik valaki, egyszerííen azt felelem, hogy afelsoroltakkr-
z.iil valamennyl vagyok. Kapitalistaként például tcibb pénzt akarok keresni,
és olyan kevés adőt fizetni, amennyit csak lehetséges. Szocialistaként adőből
levonhatő adományokat juttatok jÓtékonykodásra és értelmes tigyek támo-
gat"ására, és azt akarom, hogy befizetett adőimbÓl jobb társadalmat teremt-
Senek, és gondoskodjanak azokről, akik valőban képtelenek magukről gon-
doskodni.
Sokan gondolják azt, hogy a republikánusok jobbak, mint a demokratiík,
hapénzr6| van sző. A tények nem támasztj ákaláezt a hiedelmet. A republi-
kánusok ezt mondják: ,,A demokratákadíztatnakés kciltenek.'' A republiká-
nusok ezzel szemben kcjlcsc)n ket vesznek Íel, és kcjltenek. A pártoktÓl fiig-
getlen kcivetkezmény az,hogy a hosszti távri nemzeti eladÓsodás egyre eró-
teljesebb
- adősság, amely átszá\l majd a k<ivetkezó generáciőkra, még ma-
gasabb adők formájában.Ez pedig az alacsony pénztigyi IQ jele.
Roosevelt és Johnson demokrata elnrjkcjk voltak azok, akiknek a nevéhez
f, zód1k a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás, a világtÓrténelem
két legkoltségesebb és potenciiílisan katasztrofális programjának a megte-
remtése.
62
Amerika a világ legeladősodottabb nemzete lett Dwight D. Eisenhower
rcpublikánus elntik mríktjdésealatt. Gazdagnemzet vagyunk. Amikor azon-
Irlrn a republikánus Richard Nixon lett az elntik, apénz szabá|yai megváltoz-
tlrk, és az USA gazdaságaváLtoznikezdett. Nixon' elnokként, 1971.ben le-
vliIasztott minket az arany'aIapró|'E,zzeI a dollárt va1ődi pénzbó| pénznem-
rrré változtatta.
Nixon megengedte az USA kormányának hogy annyi pénzt bocsásson ki,
'
;rrrrennyi a pénzproblémáink megoldásához sztikséges. Ez ugyanaz aZ eset,
rllint amikor egy ember rigy ír csekkeket, hogy semmi pénze nincs a bank-
l'ijtnénk ki. A gazdagok és mindenki más k z tt egyre novekvó szakadék
.'r1yik oka, hogy a legttibben még apénz korábbi
- a régi kapitalizmusnak
rrrcgfeleló szabályai szerint játszanak. 197l után apénz rij szabályailép-
-
tt'k életbe. A gazdagok egyre gazdagabbak lettek, a szegények és a kcizép-
'sztálybeliek pedig egyre keményebb munkával prÓbálták a válságok kcize-
.
1rctte a hanyatlástÓl távol tarlani magukat.
l980.ban Reagan republikánus elncik vezette be a ,,supply-side'', vagyis
.r ..voodoo'' (varázslattal megbabonázott) gazdaságot. Reagan' a Nagy Kom.
rlrtrnikátor (a gazdaságtanban járatlan színész) által támogatott j gazdasági
..Irtléletek azon az illriziőn alapultak, hogy hitelfelvétellel lehetséges adőt
. siikkenteni, és tovább fizetni a kormány szám|átt. E'z ugyanaz a he|yzet,
rrrilltha cs kkentenénk a fizetésiinket, és a hitelkártyánkat használnánk a
.'
limláink fizetésére.
z
Amikor Thomas Gale Moore, aki akkoriban Reagan elncik gazdaságita-
..lrcsadÓ testiiletének a tagja volt' észrevette, hogy az USA átlépte a hitele.
,'.l/lrdős ki'iszobcjt az 1980-as ővek ktizepén, kijelentette, hogy nem kell ag-
l'rrtl1i: ,,[ nyomdagépek mríkcjdtetésévelbárkit ki tudunk fizetni.,, Nevezz
. r
'
iiItnek, de szerintem ez az, amlÍ' á|talrában pénzhamisítáSnak neveznek.
A p énz 1 97 1 -ben bekcivetkeze tt v á|tozása, valamint Reagan voodoo gaz.
.l'rsliga miatt az USA nemzeti adőssága egyre csak ncivekedett. A Reagan-re-
, .'
r lrr végérea szcivetségi adÓsság már 2,6 billiÓ dollána nígott.
|{cagan elncik alelncike, az elsó George Bush, miután felismerte, hogy a
rrr.lllZet adőssága a Reagan adÓcscikkentése miatti bevételcscikkenés kcivet-
i ..z(ében szcikcitt az egekbe, az elncikválasztási kampánybaneztígérte: ,,Fi-
.'rL.ljétek aszámat,. nemlesznek jabbadÓk.''Miutánmegválasztották,adőt
, éS nem is választottrík rijra.
''rt'It,
|illtán egy demokrata elncjk: Clinton lépett hivatalba. Majd' miután egy
Irl'1lroblémájaakadtacipzárjával,azzalkérkedvehagytaelahivatalát,hogy
I l('llycns lyozta a kciltségvetést, és a nemzeti adÓsságot nem ncivelte. Ter.
63
méSzetesen épp gy, ahogy a szerelmi életébenis hazudott, a kciltségvetés - Es ha van egy birkád, akkor mindenki gyapjrihoz juthat folytatta
egyensrílyba hozásáva| kapcsolatban sem mondotÍ" igazat. Azzal ,,egyens - ',zocialista. - a

|yoztak1,, a koltségvetéSt, hogy a társadalombiztosítás és az egészségbizto-

sítás adÓ-dollárjait bevételként számolta el. Ahelyett, hogy apénz a társada-
- mondta a farmer. - Jőnak t nikez a szocializmus.
Nagyon helyes
Nagyszerrlí ujjongott a szocialista, mivel azt gondolta, sikertilt va-
]ombiztosítási alapba folyt volna be, ó kcilt tte azt el.Ez éppen olyan volt,
- -
l:r|iit megnyenrie a szocializmus tigyének.
mintha alánya egyetemi oktatására félretett pénzbólvett volna el egy bizo- t. jlísbÓl is mindenki osztozik.
r
- E's ha van egy tyrikod' akkor a
nyos clsszeget, hogy ruhát vásároljon Monicának.
- Micsoda!?
- kiáltott fel dÍjhcisen a Í'armer. - Ez rettenetes. Hordd el
Clinton azonban kimondott egy igazságot hivatali ideje alatt. Bevallotta, ,ttltgad innen, a szocialista eszméiddel egytitt!
hogy olyan dolog, hogy társadalombiztosítási alap, nem létezik. Eln ksége De... de... dehát - hebegettaszocialista, - énezÍ'nemértem.
a|att az egészségbtztosításelkezdett a vcircis vonal alatt mríkcjdni, ami azt je- lIrszen te nagyon ortiltél a tej és a gyapj megosztásának. Miért tiltakozol
lentette, hogy tobb pénz ment ki onnan, mint amennyi befolyt. Hamarosan 'r|'|ior a tojások megosztása ellen?
ugyaneÍTe a sorsra jut a tiársadalombiztosítás is, amikor 2008-tÓl a népesség- Hát azért,mert nekem nincs se tehenem, se birkám. Viszont van egv
robbanás nemzedékének mintegy 78 milliős csapata elkezd nyugdíjba vonul- rikom
ni.
rr
- acsargott a farmer.
lls éppen ez az,ami miatt a 2,pénzigyilQ olyan fontos. Mindenki egyet-
Utána a második Bush elncik lépett hivatalba. Miután a tragikus Szeptem-
'.lt abban, hogy a vagyont meg kell osztani, egészen addig, amíg ate yagyo-
ber 1 1 -e után egyesítette a világot, arra használta fel népszerríségét,hogy há- és nem az rjvékról van szti.
borrit indított Irak ellen, megalapozatlan informáciők alapján. Ma ó az egyik 'l.ltlt.ől,
legnépszerrítlenebb elncik a tcirténelemben. Nem csupán a háborri jelentett
szerencsétlenséget, hanem az is, hogy a gazdasági szerencsétlenséget meg-
( ;( ) ND2SAN VALASZD MEG BEv ÉTELEDET
e|6zendó,a szovetségijegybank kamatot vágott, és elárasztotta tisztességte. Nz e1óz6 fejezetekból már tudod' hogy három kiilonféle típusa van a be-
|enpénzze\a világot, a saját feliigyelete alatt. Hivatalának ot éve folyamán ri.lcleknek: a keresetÍ, a porfoliri és a prtsszív jcivedelem. Nagyon fontos
Bush elnok t bb pénzt vett kcilcscin, mint a tcjrténelem valamennyi amerikai rr:ztában lenni a kcjztiik lévó kiilcjnbségekkel' ktilcincisen, amikor pénzed
elncike egytittvéve. A jelenleg alakulÓ krízis az 6 gazdaságpolitikájának a lIl('gvédéSérÓ,l van sző a btirokratáktÓl. Aki keresett j vedelemért dolgozik,
ru tlem Sok védelmet éIyez aragadoző adők ellen.
,,gyiim lcse".
Mindezt azértke||ett elmondanom, mert nem sokat számít, hogy melyik Amerikában minden alacsony keresettjí dolgoző magas adőkulcs szerint
partbő| származ1k az elncjk, aki hivatalba lép. Ha demokrata, akkor valÓszí- lrzr't. A dolgozők ko,ze| |Svo-ot fizetnek társadalombiztosításra, valamint
nÍí|egadtit emel, és kcjlt.Harepublikánus, valőszín leg k lcsÓnt vesz'Jbl, és .
',.
ivetségi, állami és helyi adőkat fizetnek. Szinte hallom , hogy néhányan azt
k(jlt, Az eredmény mindkét esetben :ugyanaz: novekvó adősságállomány, na- 'rr.lrrdják erre' hogy a társadalombiztosításből a dolgoző csakJ ,4o/o-ot fizet,
gyobb pénzngyi problémák és magasabb adők. A konszolidálás érdekében ', náslkJ ,4vo-ot a foglalko ztatőjuk fizeti . De én azért számolok ezzel a kom-
annyi pénzt igyekeznek elvenni tóled, amennyit csak lehetséges' 1'rlrlí|t l57o-kal, mefi a teljes sszeg az énpénzemr6| sző|' Ha az alkalma-
-r lt])fln&k
nem ke]lene azt befizetnie az államnak. akkor nekem fizetnéki ezt
KAP IT ALI ST A V AGY SZOC IALI STA V AGY ? r., iisszeget is.

Évekkel eze16tÍ' hallottam e gy viccet, amely elmag y ar ázza a ktil cinbsé get (Igyanez igaz azokta az alkalmazottakra is, akik azt gondolják' hogy a
egy szocialista és egy kapitalista koz tt. E,gy szép napon egy szocialista be- '''.llrkaad juk kiegészítia a01(k) nyugdíjtervtikre félretett pénziiket. Az a
kopogott egy farmer ajtaján,és arra kérte ót, csatlakozzon a helyi szocialista 1'. z. amit a munkaadőd egy befektetési bankrirnak ad át biztos megórzésre,
r l

párthoz. Mivel a farmer nem tudta, mit jelent ez,afÍa kérte vendégét,mond- ]. rrl'tlgében szintén a te pénzed.
jon egy példát a szocialista viselkedésre. A szocialista ezt mondta: Ilrl a magam részétó| nem szeretném, hogy a kormány gondoskod3on az
lakőja tejhez jut '' ;iiv(foeli anyagi biztonságomről. A kormány rettenetes dolgokat m vel.
tehenedtól. ,
- Ha van egy tehened, akkor a falu minden
Ez| űgy hívjuk. hogy a vagyon megosztása.
a
'..r1;lt pénzemet inkább
én magam gondozom. A kormány pénzi'igyi intelli-
Ez jólhangzik mondta a farmer. '. rrt'iítjanemtrilmagas.Elkci|tiazcisszegyíijtottpénzt,Eztazérttehetik,mert
- -
64 65
a legtobb ember nem rendelkezikpénzugyi mííveltséggel.Miért ne tehetnéd
hát saját magadat és a barátaidat gazdaggá a te pénzeddel?
Bankárok
A bankokat azéthozták létre, hogy megvédjék a pénzedet a banditáktől.
De mi van akkor, ha rájossz' hogy a bankárod szintén bandita? Egy bankár-
nak nem kell a zsebedbe belenyrilnia.Te magad veszed ki apénzt a zsebed-
ból, a sajátkezeddel, és adod át a bankiírnak. De mi van akkor, ha gy találod,
hogy az ember, akire a pénzedet bíztad, tobb pénzt szív el tőled, mint ameny.
nyirÓ1tudsz, és mindezt legálisan teszi?
Eliot Spitzer, New York k ormány zőja,amikor igazságiigy-miniszter volt,
számos befektetési bankot és nagy a|apítványt megvizsgált' és bííncisnekta-
lálta 6ket számos illegális praktikában. Eppen azok az emberek, akikre a kci-
zosség a pénzétbízta,egy kissé nagyobb cisszeget fÓloztek le maguknak,
mint amennyire jogosultak lettek volna. A bííncjs cégeket csupán komolyta-
lan cisszegekkel bírságolták meg, az eltulajdonított dollárok mennyiségéhez
képest. Mik zben a bírságok csekély cisszege igenzavarő, még inkább zava-
ró az,|togy ezekabankárok még mindig azizletben vannak.
Az a gond, hogy Eliot Spitzer vizsgálatai csak New York City befektetési
bankjaira terjedtek ki. Az, hogy a bankrárok pénzt.vesznek el ártatlan iigyfe-
leiktól, v||ágm&et(i probléma. Annak kovetkeztében, hogy egyre kevesebb
cég gondoskodik a dolgozőiről élettik végéig'egyre tobben kényszerÍilnek
arra' hogy maguk spőrolják ossze saját nyugdíjukat. A dolgozÓk a pénziikkel
nem vehetnek igénybe professzionális pénziigyi szolgáltatőkat, mint a vál-
lalkozások. F'z okozza, hogy a pénztigyileg naiv emberek pénzeinek cisszes
tcimege gy nó, mint egy hólégballon, és a bankárok, valamint pénztigyi
szolgálataikat a dolgozÓknak eladő emberek egyre gazdagabbak és gazda-
gabbak lesznek' Manapság a dolgozők nyugdíjalapja globális gazdasági fel-
virágzást táplál. A nyugdíjalapok apénzek egész Óceánjátjelentik, amilyenre
a világ tcirténelme során még nem volt példa, amelyet nem te órzo7, hanem
a bankárok.
A v IZSGALAT MEGKEZDÓDI K
2007-ben az USA kongresszusa vizsgálatot indított a kurrens 401(k)
nyr.rgdíjtervek és a ktilrjnféle pénzi.igyi alapok korében, amelyeket bankárok
kezeltek, akikre a pénziinket bíztuk. Kovetkezzék egy idézet a Wall Street
Journal2007. miárcius 14-én megjelent cikkéból (Eleanor Laise: ,,What Is
Your 40 l(k) Costing You?'' Mibe kertil neked a 401(k) nyugdíjterved?):
- ','.'r]vágták az érméket,lecsípveegy kis aranyat vagy ezÍistcit a szé|eib6|.Ez
A 40l(k) nyugdíjtervektÓ1 nem kovetelik meg, hogy világossá tegyék'
66
hány résztvevót kalkulálnak bele a díjakba. Ezek száma egészen nagy is
lehet, és a díjban felszámíthatják a fiiggetlen konyvvizsgá|ők,afolyama-
tos és a fenntartő kcinyvelés' a tanácsadő szolgálatok, valamint a segély-
vonalak és természetesen a nyugdrjtervben szerepló alapok menedzselé-
sének kciltségeire szolgálÓ fedezetet is...
A 40l(k) koltségei miatti novekvó fesztiltség arra sarkallta a szcivetségi
tcirvényhozőkat . . . az elmrílt héten, hogy megszondázzák, vajon a díjak
egyenetlen kozzétételenehézségetjelent-e az a|kalmazottaknak abban,
hogy megtudjiák, vajon jó izletet csináltak-e.
Ezekkel a díjakkal az a probléma, hogy még a munkaadőd sem képes
rrrogérteni azokat. Valőjában még csak nem is tud egyes tételekól' mivel
.rz<lk rejtve maradnak. Hogyan várhatnád hát akkor el, hogy te megismerd
r.lrgy megéftsd a díjakat? A cikk így folytatÓdik:
Egyes munkaadÓk ma már ktilsó konzultánsokat fogadnak fel, hogy se-
gítségiikre legyenek a díjak megér1ésében. . .
A gondok egyik teri'iletét a magas díjak, a kamatoknak az itgynevezett be.
vétel-megosztási megállapodással kapcsolatos komplexitása és lehetsé-
ges konfliktusai jelentik. Ezek gyakran magukban foglalják az a|apítvány
|.izetésétis a 401(k) terv szolgáltaÍójarészére, hogy kompenzáLják a szol-
gáltatőt olyan tevékenységeiértis, mint a folyamatos kcinyvelés. Ezeket a
ktiltségeket gyakran beépítik a tervhez felajánlott alapítványok kciltségei-
be,hozzá1árulya ezze7 a nyugdíjtervben résztvevÓk koltségeinek a ncive-
léséhez.
A fenti idézet olvasása kcizben nyilvánvalővá válik' milyen kcinny a
rrr rrgdíjalapok szolgáltatőtnak, azaz a bankároknak, meggazdagodniuk a te
1ri.rrzedból. Mint korábban említettem, a bankokat pénzed védelme érdeké-
|'i.rr hozták létre. Ma viszontmát azon munkálkodnak, hogy elvegyék azt tó-
|..r |. E.nnek a szituáciőnak az atragédiája, hogy mi magunk tessziik ezt olyan
l'.r rrtny Vé a számukra. Ehhez még csak a lábunkat sem kell tcibbé
betenniink
, r'y bankba (bár még ezért is megsarcolhatnának!). Ehelyett apénztkozvet.
l. rriil emelik le a fizetési csekkedról, még mielótt egyáltalán kézhezkaphat-
A bankároknak nem is ke|l aztkivenniiik a zsebedból' mivel soha nem
''.r.l.
, l.ortilt oda.
'
l'I,NZERMÉK MEGVÁGASA
A Rőmai Birodalom idején sok császár játszadozott az érméiye|.Egyesek
'.'
. rIia annak, hogy a pénzérmék
peremén ma is rovátkák vannak. A rovátkák
61
aÍra SzolgáLÍak, hogy megvédjék az érméket a csipegetőktól. Amikor az ér.
mék megcsipkedésére tcjbbé már nem volt lehetóség, a kincstárral rendelke-
zó császárok elkezdték kev erni az aranyat és az eziistcit olcsőbb alapfémekkel
.
Az USA kormánya ugyanezt teÍÍeaZ érmékkelaz 1960-as években. Az
eztist érmékhirtelen eltííntek, és a helytiket hamis érmékvették át.I91l.ben
aztán az USA dollár vált hamis pénzzé,mivel az aranyalapről teljesen levá-
lasztották.
Valamennyi pénztigyi ragadoző kcjztil a bankok, sokféle mődon, a legna.
gyobbak. Napről napra elrabolják a gyÍíjtgetőktól a vagyonukatazzal,hogy
egyre tcibb és tcjbb hamis pénzt nyomnak. Például a szabályok megengedik
a bankároknak, hogy befogadják a megtakarításaidat, és ezért"fizessenek ne-
ked egy alacsony százalékos kamatot. Azután minden megtakarított dollárocl
mellé a bank legalább további h sz dollárt adhat k lcscin, magasabb kama-
tért. Tegyiik fel például, hogy elhelyezel egy dollán, és ezért' a bank 5vo ka-
matot fizet neked, egy éven keresztiil. A banknak azonnaljoga van kolcscin.
be adni 20 dollárt, és a hitelkártyád használatáért20 százalékos kamatot szec|
be tÓ,led. A bank So/o-otfizet neked egy dollár után, és2ovo-ot keres h sz
dollár után. A bankárok ilyen mődon gazdagodnak. Ha te vagy én mríve|-
nénk ezÍ., bcirtonbe kerÍ'ilnénk.Ezthív ják uzsorakamatnak.
Mindez infláciőt is gerjeszt. Mivel bankjaink kisded játékaikat játsszák a
pénzze7, a gazdagok és a szegények kozritti szakadék egyre mélyebb lesz. A
pénziiket megtakarítők manapság vesztesek, a nyertesek pedig a bankárok.
A pénz j szabályainak keretei kcjzott tudnunk kell, hogyan kcilcsonciz-
zink pén1nemet eszkozÓk beszerzésére, mivel ttjbbé már nem pénzt takari
tunk meg. Más szÓval' az j kapitalizmusban az okos kolcs nvevók a nyer-
tesek, és nem azok, akik a bankokban yezetett megtakarítási számláikon
gy jtogetik a pénziiket.
Brőkerek
A más néven,,értékesítésimunkatárs, eladő''. Apénz világában
''brőker''
részvényekkel, kotvényekkel, ingatlanokkal, jelzálog gal,biztosítással, tizleti
vállalkozásokkal stb. fo glalkoző brőkerek mÍíktjdnek. Napj ainkban az e gy 1k
legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legtcibb ember az értékesít6kt6|,és
nem a gazdagoktől kér pénzi'igyi tanácsot. Ha gazdag brőkerrel találkozol.
érdemes megkérdezned tÓ1e, vajon az éfiékesítési Vagy a pénziigyi képessé-
gei révén|ett-e gazdag.
Warren Buffett figyelte meg egyszer: Wall Street az a hely ahová saját
',A '
Rolls-Royce autőikon hajtanak be az emberek, hogy tanácsot kérjenek olya-
noktől. akik metrÓn uÍaznak,',
68
Gazdag apám ezt mondta: ,,Azért nevezik az tlyen foglalkozásri embert
l'rokernek. merl ó obroker.*. mint te Vagy...
I BRÓKEREI( _ RossZ BRÓKEREK
A vékonypénz(iségegyik problémája' hogy a jő brőkereknek, vagyis
;rzqknak' akik tudják' mit csinálnak, gyakran nincs idejiik rád. Teljesen le-
loslalja 6ket az,hogy a vagyonosabb klienseikkel foglalkoznak.
Amikor Kimnek és nekem még nagyon kevés pénziink volt, az egyik leg_
rrlrgyobb kihívást az jelentette, hogy olyan brőkerltaláljunk, aki hajlandÓ ta.
lrítani minket. Mivel nem volt sok pénziink, a legt bb brőkernek nem volt
rlink sok ideje. Számos olyan brÓkert is találtunk, akik csak eladni akartak
rlckiink, de tanítani nem. Am mi nem adtuk fel. olyan fiatal részvény.brÓkert
l't'restiink, aki éppen akkor építette ki a klient ráját, aki okos volt, tanulta a
.'zakmát, és ó maga is befektetett. Végiil' csaknem véletlentil, egy barátunk
l,llrátján keresztiil, megtaláltuk Tomot' Kezdetben 25 000 dollárt bíztunkrá.
l'izencit évvel késÓ,bb részvény-portfoliÓnk értékedclllármilliőkban mérhetó,
,'s lblyamatosan ncivekedik.
Miután 1986-ban cisszeházasodtunk, Kim és én ingatlanba kezdtiink be.
lt'ktetni. Úgy donttitttink, hogy nagyon kis pénzzel indulunk. Sok rossz in-
l'lrtlantigyncikkeltalálkoztunk,akikcsak áru|tákazingatlanokat,denemfek-
It.ltek be ingatlanba. Haegyá|talán befektettek valamibe' azok csakbefekte'
tt'si alapok voltak. Végtil rátaláltunk Johnra. 5000 dollárbÓl kiindulva segí.
tt.(t nekiink azingat7an portfoliőnkat kozel 250 000 dollár ér.tékÍírencivelni.
N4 ikozben lehet, hogy eznemhangzlk tríl nagy novekedésnek, mindez három
r.v alatt tcirtént, az oregon állambeli Portlandben, igen rossz ingatlanpiacon.
holdingjaink ma tízmil|i<i dollárban mérhető,k, és egyre nciveked.
i]]i:.'"'
I I i C KÉK' AME LYEKET MEGTAN U LTU N K
Mint tudod,léteznek jő brőkerek és rossz brÓkerek. Egyszerríen szőIva' a
|lrőker pénzt keres a számodra, a roSSZ brőker pedig kifogást. Kovetkezik
'
1.
.,zrlknak a dolgoknak a rcividített listája, amelyek segítenek megtalálni és
irlt'gtartani a jő brÓkereket.
l . Kim és én leckéket vettiink részvény- és ingatlanbefektetéSból. Tobb.
let tudásunk lehetóvé tette, hogy beszélgetéssel válasszuk ki a képzett
brÓkert az értékesítík kcjziil.
Vagyis nagyobb bajban van anyagilag angol szójáték.
-
(A fordítő megjegyzése')
69
 2 . o|yan brőkereket keresttink, akik hivatásuk tanulÓi voltak . Mind Tom,
mind John a minimális szakmai képzésikcivetelményeken trílmenóen
is sok idót fordítottak szaktertilettikre. Tom gyakran meghív, hogy te-
kintsem meg az iz|etet, amivel éppen foglalkozik. John olyan ingat-
lanbrőker' aki maga is befektet ingatlanba. Ma már elismert tanrírnak
számít az ingatlanbefektetés témakcirében.
3. Tudni akarjuk, vajon a brőker befektet-e abba, amit árul. Végri1 is, mi-
ért fektetnél be abba, amit árul, ha a brőkernek nincs annyi bizalma
iránta, hogy ó is befektessen ugyanazokba arészvényekbe?
4. Tafiős kapcsolatot keresiink' nem csupán egy tranzakciÓt. Sok brőker
csak eladni akar. Tomnak és Johnnak mindig volt ideje arra, hogy ve-
ltink ebédeljenek, akkor is, amikor még csak nagyon kevés pénztink
volt. Ma mindketten a barátaink.
KULCS A SIKERHEZ
A siker kulcsa aképzés.Kim, John, Tom és én a befektetés tanulői va-
gyunk. Azonos témák iriánt érdeklódtink. Valamennyien ttibbet akarunk
megtanulni ezekr61 a szaktertiletekrÓ1. Befektetiink abba, amivel foglalko-
zunk. Tom nem tud tril sokat az ingatlanokró|,így vele nem eróltetjtik a há-
zakló| valő beszélgetést.Johnt hidegen hagyja a részvénypiac,ezérttársasá-
gában a részvényekténáját kerÍiljiik.
Vagyonunk gyarapodásának egyik oka, hogy a tudásunk is ntivekedik.
Gyakran hívom fel Johnt ilyen kérdésekkel:,'Elmagyaráznád nekem, mi a
ktilonbség a tóke megtériilése és a belsó megtériilés kcjzott?'' Ó mindig rá-
szánjaaz idót, hogy tanítson, ahelyett' hogy csak eladni akarna nekem. Tom-
től ilyeneket kérdezek: ,,Elmagyaráznád nekem, mi a ktilcjnbség a hosszti
ktitvények és a r vid kotvények ktizott?'' Tom ilyenkorhatározottan boldog
volt, hogy a tanár szerepét játszhatta.
A Rich Dad Company azért"rendez tcibbnapos, részvényekkel és ingat-
lanokkal foglalkoző szemináriumokat, mert a pénziigyi képzéstigen fontos-
nak tartja. Tanfolyamainkon olyan elóadők oktatnak, akik a valő életben is
gyakorolják azt, amtt tanítanak. A Rich Dad Company nagyra értékeli a
pénzngytképzést, mivel Kimnek és nekem is ez tette lehetóvé, hogy erós
kapcsolatot tudtunk kialakítani brőkereinkkel, Tommal és Johnnal. A hosszrí
táv 'pénzigyi képzésiránti személyes elkotelezódésiink volt az, aminek kci-
szcinhetóen egytitt, mind a négyen, nagyon meggazdagodtunk.
Manapság állandÓan hívogatnak ktiltinféle részvény-és ingatlanbrőkerek.
Mindegyiktik aztbizonygatja, hogy forrő tizletet kínál, amely gazdaggáfog
tenni engem. A legtcibb esetben azonban mindcissze a jutalékuk érdekli óket,
hogy ennivalőt tehessenek a sajtit asztalukra . . . és nem aZ enyémre. A jő
brőkerek mindkettónk aszta|ára sondolnak.
10
Ismétlem, a2, pénzigyiIQ-Í' száza|ékokban mérik. A brőkerek gyakran
száza|ékban'kifejezve kapják a jtivedelmtiket. Például ha megvásiírolok egy
cgymilliő dolláros ingatlant, a brőker 67o-ot, vagyis 60 000 dollát kap az
cladás után. Ha ez az ingatlan 10vo megtérulésthoz nekem évente, akkor a
brÓkernek kir|zetett pénzt jőcskán visszakerestem, mivel neki csak egyszer
kellett kifizetnem azÍ a jutalékot.
Ezze|szemben, ha vásárolok és eladok (gyorsan továbbadom az ingatlant,
Vagy a részvényekkel napi kereskedést folytatok), akkor vételnél is, eladás-
nál is jutalékot fizetek. Ezt gyakran illetik olyan nevekkel , mint ,,round trip''
vagy ,,slippage''. Ingatlan esetében egy ilyen vételi-eladási akciÓ a haszon
|27o-át felemészti, valamint magasabb adőzással is jár.E'zpénzigyi szem-
pontbÓl egyáltalán nem intelligens megoldás.
K E RE SKE Di x ro Nr nl, B E F E KT ET Ő K
Azok az emberek, akik beszállnak egy iizletbe, majd gyorsan kiszállnak
llelóle, kereskedók, és nem befektetók. T l azon, hogy ezek a kereskedók
t(ibb jutalékot fizetnek ki a brőkereknek, ráadásul még nagyobb száza|ékot
l izetnek adőba is, a vásárlás és eladás során keletkezett rcjvid távtí tókenye-
reség után.Ez azt 1elenti, hogy az adőhivatal btirokratái nem tekintik befek-
tctÓknek azokat az embereket, akik tÓ,kenyereség érdekébenvesznek és ad-
lrak el. Profi kereskedőknek tartják őtet, és még nalkalmazotti adőval is
srlrjtják a keresettiket. Az ilyen típusri tranzakciÓkon a brőkerek és a biirok-
r.ltták nyernek, a kereskedók pedig veszítenek. Egy pénztigyileg intelligens
|)cfektetó tudja, hogyan minimalizálj a apénzételrablő tranzakciÓs jutaléko.
|'at és adÓkat, b lcs befektetésekkel és jÓ brÓkerek alkalmazásával.
KEvERÉS
Évekkel eze|ótt egyik barátom édesanyjának a számláját ',megkeverte''
buzgő részvény-brÓkere. Keverésnek nevezik' amikor a brÓker serényen ad
(':j VeSZ részvényeket tigyfele számára. Végi.il a brÓker, jutalék formájában'
rltegszerzi a kliens pénzét,és a kliens portfoliÓját megcsapolja.
Ezért,mielrótt átengeded apénzedet a brőkernek, gondosan válaszd meg
lrz illetó személyt, Az a legkevesebb, hogy megkéred ót, hogy felhívhasd né-
Ill,rny tigyfelét, és beszélgethess veliik. Ne feledd, a jő brőkerek' mint Tom és
Itr|rn' gazdaggá tehetnek Íéged,arossz brÓkerek viszont szegénnyé.
(jzleti vdllalkozások
Minden tizleti vállalkozásnak van valami eladni valÓja. Ha nem adnak el,
rlcm iS nevezhetók iizletnek. Gyakran teszem fel a kérdést:,'Vajon ennek az
riz|etnek a terméke vagy szolgáltatása szegényebbé vagy gazdagabbátesz'e
-11
c|)l]c|))./'.A tcrmék vagy a szolgáltatás számos esetben csak az tizlet tulajdo_
lrtlslit tcszi gazdaggá,de téged nem.
Stlk tizIct mindent megtesz azért,hogy téged szegényebbétegyen. PéldáuI
sziittttls nagyobb áruházsajáthitelkártyátbocsátki eza|ehetílegrosszabh
-
hitc|kártya' amivel csak rendelkezhetsz' Azért akarják' hogy az 6hitelkár-
lyít jukkal vásárolj, mert az áruház a vásárlásaid után részesedést kap a bank-
t l. A hitelkár1yát kibocsátő kereskedelmi cég lényegében a bank brőkere.
Vedd észre, hogy a brőker és a bankár fogalmak itt is visszakcjszcinnek.
H IT E LKÁRTY AK F E LH AS ZN ALA\ A
Ro S S Z T E RM ÉKE K v ls Ántl,s lnl
Annak' hogy oly sok ember ktizd pénzi'igyi problémákkal, egyik oka az,
hogy olyan termékeket vásárolnak, amelyek szegényebbé teszik Ó,]cet, és az.
tán tovább szegényednek amiatt, hogy még évekig fizetnek azértatermékért,
magas kamatozás hitelkáftyákkal. Ha péIdául hitelkártyával vásárolok egy
pár cip6t magamnak, és évekig fizetem a hitelkár.tya szám7áját,évekig sze-
gényebb maradok' amíg ki nem fizetem azt a terméket, ami szegényebbétesz
engem' és nem gazdagabbá.
Ha gazdag akarsz lenni, olyan tizlet fogyasztőja|égy,amely amellett ktj-
te]ezte el magát, hogy téged gazdagabbátegyen. En például hosszli évek őta
számos befektetési hírlevélés pénztigyi magazin elófizetóje vagyok. Fo-
gyasztőja vagyok olyan tizleti vállalkozásoknak is' amelyek oktatási termé-
keket és szemináriumokat kínálnak. Más szÓval jő fogyasztÓja vagyok saját
versenytársaimnak. Szívesen k ltÖk pénzt olyan termékekre vagy szolgálta-
tásokra' amelyek gazdagabbá tesznek engem.
Hdzast rsak és szeretók
Valamennyien tudjuk, hogy vannak olyan emberek is, akik pénzértháza-
sodnak. Férfiak és nÓ,k kozott egyaránt elófordul, hogy a pénzttobbre érté-
kelik, mint a szerelmet. Tetszik vagy nem,apénzfontos szerepet játszik min-
den házasságban. Van egy mondat A nagy gatsby címrífilmben' amely így
hangzik: ,,Gazdaglányok nem házasodnak szegény firikkal.'' Lehet, hogy ez
egy filmben jől hangzik, de a valőság az, hogy vannak olyan szegény lányok
és fi k, akik gazdagokkal ktjtnek házasságot, a pénziikért.
;ZERELMI RAGAD)ZÓK
Gazdag apám szerelmi ragadozőknak neyezte azokat az embereket, akik
pénzértházasodtak. Minél ttibb a pénzed, annál jobban szeretnek. Nagy nyil.
vánosság elótt zajlott válása során Paul McCartneyt ana kcitelezték, hogy le.
mondj on e gymilliárd dollárra bec siilt v agyon a 5ovo - ár ó1. Ez r engeteg pénz|
12
|'|l, McCafiney, zenei géniuszként,nagyon sok pénzt kere-
azÍ'muÍ.atja, hogy
',ett, de a2.pénzugyi IQ hiánya sok pénzébekeriilt' amitól megkímélhette
l'tllna magát egy kis házasságe|óttitervezéssel. Barátom, Donald Trump vé-
It'rnénye: ,,Mielótt megházasodsz, kciss házassági szerzódést.,, A házassági
';ttrzódés a magasabb szint 2, pénzugyi IQ jele. Aki egy élet munkájával
.;tcrzett vagyonának 50vo-át elveszíti néhány évnyi házasság miatt, az annak
:r jele' hogy a2.pénzigyi intelligenciájának szintje alacsony.
Gazdag apám szokta mondani: ,,Ha a szerelmet és apénzt kombinálod,
J'yakran apénzigyitudatlanság, éS nem a pénztigyi intelligencia uralkodik.''
',\ lnikor Kim és én cisszeházasodtunk, egyikiinknek sem volt pénz e ,így aztán
lriztosak lehetttink abban, hogy nem pétlzért házasodunk. Es bár pénztink
rrt:tn volt, rendelkezttink kit rési stratégiával' amelyet atÍa az esetre tervez-
tiink, ha a dolgok nem mennének az e7képze]éseink szerint. Ezért Kimnek
.;;rját legális cége van, és nekem is. Neki is vannak befektetései, és nekem is.
',\ bban az esetben, ha netán elválnánk, nem kellene az eszkozeinket megosz-
tlrrri. Azok már eleve megosztottak. Boldogan mondhatom azonban, hogy
l()t]6 őta boldog házasságban éliink, és házasságunk évrÓ1 évre egyrejobb és
r ryre gazdagabb.
I.I;PJ KI, MIELirr nBLÉpllÉt
Egészségtelendolog azt gondolni, hogy az eski'ivó után az élet tjrcikké bol-
.|rlg lesz. A,,boldogan éltek, amíg meg nem haltak'' csak a tiindérmesékben
Ir:tezik. A dolgok vá7toznak. Emiatt fbntos, hogy kilépésistratégiánk legyen
rrlindenre, ami értékes.Tudom, hogy nagyon kényelmetlen lehet házassági
',tcrzódés megkotésére kérni, házasság elótt, álmaid emberét vagy aSSZo-
rryát. PénzÍigyileg intelligens dolog azonban ezttenti,ktilonosen napjaink-
|'lttt, az 507o-cls válási arány korában. Ha rij lizleti partnerrel indítasz egy vál-
|;rlkozást, tudom, nehéz lehet egy vásárlási-eladási vagy tizlet-megosztási
.'zc:rzódést kcitni, amikor még csak az indulás fázisában vagytok, de pénztigyi
..zcmpontből az intelligens viselkedést az jelenti, ha gondolsz a kiválásodra
ls. mielótt egy egyezségbe belemennél.
A kcivetkező kilépési stratégia egyike azoknak, amelyekre a legtcibb em.
I rt'r pénziigyileg intelligens stratégiát az jelenti ha
gondolni Sem Szeret, de a
'
Ir rgln]kg76| vele, még a végsó kiszállásod elótt.
llokonok
A végsó kiszállást ahalá|jelenti. Ez egy másik olyan idópont' amikor a
rlrgadozők megjelennek
- vagy rigy is mondhatnám, hogy a keselyrík. Ha
t'.,tl'dag vagy' de nem rendelkezelpénzigyi IQ-val, az sokba keriilhet a sze-
rt' teidnek. H a gazdag v agy, a temetéseden megjelennek a rokonok, a barátok
t
13
és a hivata|ok. Sőgorod gyermekeinek az unokái, olyanok, akiket életedbelt
soha nem 1áttá|,egyszeriben családtagok lesznek, és elj nnek sírni a temeté.
sedre. Amennyiben megfeleló pénztigyi intelligenciával rendelkezel, te ma-
gad határozod meg, hogy pénzedhány százalékáthagyod ezekre a brislakod(l
rokclnokra, még ha kcizben már el is kcjltcjztél a másvilágra. A magas pénz-
iigyi intelligenciájrí emberek rendelkeznek végrendelettel,letétekkel és más
jogi eszkcizokkel, amelyek arra szolgálnak, hogy vagyonukat és végakaratu-
kat megővják a halál vámszedóitól. Gondolj csak Leona Helmsley esetérc.
Képes volt 12 milliőt hagyni akutyájára, mikozben az unokáinak nem jutta.
tott egy Vasat Sem. Mikcjzben távol áll tólem, hogy ilyesmit javasoljak, ez
ékes bizonyítéka annak, hogy magas pénztigyi IQ-val meghatározhatod, mi
legyen a pénzeddel, akár még a sírbÓl is.
Mielótt e7távozná| az é|6k sorábÓl, tervezd meg kilépésedet egy Vagyon.
teryezí specialistával. Akár gazdagvagy,akár csak teÍvezed méga gazdag.
ságot' halálod esetére tervet készítenipénztigyi szempontbÓl intelligens do-
1og. Tedd is meg, mielótt meghalnál de a kutyádat hagyd ki a dologből.
- l,
tigyvédek
Lehet, hogy emlékszel még arra azemberte,aki beperelte a McDonald's-t,
azza7vádo|va óket, hogy a kávé t lságosan forrÓ volt. Ez is egy példa a pénz-
tigyi ragadozÓkra, akik a jogrendszerthaszná|ják fel arra, hogy elvegyék rr
pénzedet. E.mberek milliői várnak valamilyen iirtigyre, hogy pereskedés rit-
jánmeggazdagodjanak. Ezért vetttik be a pénziigyi ragadozők sorába az tigy-
védeket vagyjogászokat. Vannak olyan tigyvédek, akiknek egyediili életcéI-
ja az,hogy elcipeljenek téged a bírÓságra, és elvegyék a pénzedet.
Annak tudatában, hogy ezek a ragadozők lesben állnak, egy pénztigyileg
intelligens embernek három dolgot feltétleniil meg kell tennie:
1. Semmiféle értékes dolgot ne tafiS a saját neveden. Szegény apám volt
az, aki btiszkén hangoztatta:,,A házam az én nev emen van I'' A pénz-
iigyileg okos emberek nem tartják saját neviikon aházukat.
2. Azonna|koss személyes felelósségbiztosítást. Ne feledd, hogy amikor.
miir sztikséged lenne rá, akkor nem kcithetsz. Akkor kell ezt megten-
ned, még mielótt sziikséged lenne rá.
3. Értékeseszkcizeidet tartsd jogi személyiségrítiírsulás birtokában. Az
USA.ban jőnak mondhatő jogi entitások a C negyed nagy céges vá|-
lalkozásai, az E negyed kisebb cégei, a korlátozott felelósségíítársa-
ságok (kft'k), illetve társulások. Vannak rossz jogi személyiségekis.
E'zek a kizárőlagos tulajdonosok és az álta|ános partneri viszonyok.
Némi irőniáva| azÍ' mondhatom, hogy a legt bb kisiizlet tulajdonos
rossz entitást ielent.
'74
I sz,abdlyok megv ltozÍak
Manapság folyamatosan ezt hallom az emberektől ,,Dolgozz keményen,
t'r|'irrékoskodj, mássz ki az adősságből, fektess be hosszli távra befektetési
..l;r1lok jől diverzifikált portfoliőjába .,, Ez e|avu|t tanács, és pénziigyileg tu-
.|:rtlan emberektól ered. ok a régi szabályok szerint játsszákapénz játékát.
A mai Amerikábanaz a dolgoző, aki keményen dolgozik azért, hogy t b-
|'('l kcressen,egyret bbéStobbadőtfizet.Megtakarítjaapénzét,éselveszíti,
a dolliír ttibbé már nem pénz, csupánpénznem,amelynek az étékefo-
''rivcl
It lttnatosan cscikken. Ahelyett, hogy az adősságot hatástobbszcirozí eríként
lr:rsználná fel a gazdagodásához, erósen k;jzd azért,hogy az adÓsságből ki-
| ('Vcredjen. Amerikai munkások milliÓi helyezik el pénztiket 401(k) nyug-
. Iljtcrvben, amely telítve van befektetési alapokkal. Mivel a pénztigyi neve-
|. s hiányzik iskoláinkből , a pénzijgyi piranyiák egész iskolái fosztogatják
i||(.sre a dolgozők pénztárcáit.
iI lantás a ttirténelemre
I{a visszatekintiink a tcirténelemben, kcinnyÍí észrevenni, hogy apénz sza'
|'.rlyai változtak mind az USA-ban, mind a világon. Azt már tudod, hogy a
Il(.IlZ gyííjtogetésemiért csak a pénztigyileg naiv embereknek valÓ. Ez avá|-
t,vás I9,1l-ben kcjvetkezett be.
l 943-ban az USA kormánya, a II. világháborriban valÓ részvételhez sziik-
.'..l1cs pénz elóteremtése iránti kétségbeesett igyekezetében, tcirvényt alko-
rr l| ( ilffiel} megengedte a kormánynak ,hogy pénzÍ' vegyen le a dolgozők fi-
,
.'..t si csekkjé16|,mieI ttmégapénztkézhezkapták volna. Más szÓval, a
l.r,l.rnánynak e|6bb fizettek, mint a dolgozőknak. Ma Amerikában, ha állás.
lr;rrt V08Y' védtelen yagy az adők ellen. Nincs sztikséged konyvvizsgá7óra,
'rrtve|
nem sokat tehetne azért,hogy apénzedet megővja. Ha azonban cég-
rrrllr jdonos vagy befektetó vagy, sok rés van a kormány hálÓján, amelyen át
trr.Isz szni. Egy késóbbi fejezetben néhány ilyen résról még írni fogok.
Mint tudod, 1974-ben a dolgozők kénytelenek voltak befektetókké válni,
ll.rl:y n saját nyugdíjukra takarékoskodjanak. Ebból a cé|bőlhozták létre a
|( ) | (k)-t. Ezze| az a probléma, hogy a kormány ezt a rést is bedugaszolta a
.i. ll gozők elótt. Hadd magy arázzam meg ezt.
I Ia egy ember pénzértdolgozik, a bevételétkeresett jcivedelemként adőz-
r'rtjlik meg, amely a legjobban megadőztatott jtivedelem. Ha egy dolgoző
1'r.lrzt VeSZ ki saját 40l (k) nyugdíjtervébí|,ez a bevétel minek számít
- igen,
;.'I ludod: keresett jovedelemnek. Kitalálod, milyen százaLé|d<a| kell utána
'.|lizni? Megismétlem: mint a keresett
j vedelem után.
||l' azt je|enti, hogy egy személy, aki keményen dolgozik' megtakarítja a
"t5
 pénzét,kimászik az adősságből' és 40l(k) tervbe valrőbeflzetéssel gondos-
kodik nyugdíjas koráről, a leg|obban megadőztatott bevételért keresett jo-
-
vede emért dol gozik. Ez pénzigy t szempontből e gy általán nem intelli gens.
I |rogy annyi pénzt vegyenek el t led, vagy vonjanak az e|],enórzésiik alá,
Azok az emberek, akik ezeket a szabályokat kovetik, és akiknek a zsebéből
kihalásszák apénzt a mogéjtik á11óragadozők, alacsony szint pénzigyi in-
telligenciát tan sítanak' n agy száza|ékot engednek elvenni ajovedelmtikból .
Egy pénztigyileg intelligens ember nem tcirekszik trilságosan nagy ossze-
gíífizetési csekkre. Egy pénztigyileg képzett személy inkább a jogdíjat vagy
az osztalékot vá7asztja,mivel az ilyen típusri jcjvedelmeket alacsonyabb adő
terheli. Egy jől informált befektetó eleget tud legalább anől,hogy porfoliő
vagy passzívjcivedelmet hoző dolgokba fektessen be.
Fontos megjegyezni, hogy ktilcinbcizó emberek számára az adÓtcirvények
eltéróek. Gyózódj meg rőla, hogy kvalifikált adőszakértó iigyvéd vagy k ny-
veló tanácsát kéred, mielótt pénzigyi dcintéseket hozol.
19l3-ban megalakult az USA Szcivetségi Jegybankja. Ez va|őszíttíí|ega
legfontosabb dátum az Egyesiilt Ál|amok tcirténetében'amikor a globális
pénz torvényei valőban vá|tozni kezdtek. Ez az a dátum, amelyre a fizetési
csekkért dolgozÓ emberek rígy emlékezhetnek, mint a személyes vagyonuk
elleni támadásra.
Mindenekelótt tudni kell, hogy az USA Sz vetségi Jegybankja nem kor-
mányzati szerv.Ez csak mítosz. Sót még csak nem is az Egyesiilt Áilamok
Szerve. Ezt a bankot avilág néhány leggazdagabb embere birtokolja.
Amikor a Sz vetségi Jegybank megalakult, a vi|ágleggazdagabb emberei
ellenórzésiik alá vonták a vi\ág|eggazdagabb országának monetáris rendsze.
rét . . . és ettől kezdve apénz szabályaimegváltoztak.
Manapság gyakran hallom amerikaiaktől azt" a kcivetelést, hogy a kor-
mány védje az amerikai munkavállalőkat és az amerikaiak érdekeit. Néha
ilyeneket hallok emberektÓ,l: ,,Vásárolj amerikai tetmékeket'', vagy,,Támo-
gasd az amerikai vállalkozásokat.'' Nos, már tr",rl késó van ehhez. Egy kétség.
beesett nép erótlen kiáltásai ezek. 19l3-ban a világ leggazdagabb emberei
ellen rzési.ik alá vonták a vi|ágpénzkészletétazá|tal,hogy kiterjesztették be'
Íillyásukat a világ leggazdagabb gazdaságára, az Egyesiilt Allamok gazda'
ságára. Megváltoztatták a szabá|yokat' és ezt nem mondták el senkinek.
Ma az Egyestilt Államok technikailag egy csódbe ment gazdaság, amely-
nek á||amkincstára telve van atartozásait elismeró, k tvényeknek vagy vál-
t knak nevezett adőslevelekkel, amelyeket a jcivó generáciÓk gyermekeinek
kell majd megfizetnitik. A vagyonnak ez azellopása folytatÓdik, amikor em.
berek mil|iárdjai mennek dolgozni a gazdagok tizleteibe, a gazdagok bank-
jaiban taÍtják a pénztiket, és a gazdagok eszkcizeibe (vagyis részvényekbe,
76
|' tvényekbe és befektetési alapokba) fektetik a pénzÍiket,a gazdagok befek-
lctési bankjain keresztlil. A rendszert nemzetk zi szinten tervezték meg,
lrmennyit csak
- legálisan - lehetséges.
Evekkel ezelótt,az1980-.as évek elején, olvastam egy nagyszerrí kcinyvet,
llrninek Grunch of Giants ( oriások grunch-a ) vo1t a címe. A Grunch a kcivet-
|<ezó szavak kezdíbetíiibíIcisszerakott betíisző: Gross Ulriversal Cash /1eist
l Nagy Általános KészpénzRablás). A k nyvet Dr. R. Buckminster Fuller ír-
tlr, akit korunk egyik legnagyobb géniuszának tartanak. Jő szerencsém meg-
cngedte, hogy három alkalommal is tanulhattam Dr. Fullertól személyesen,
lrcm sokkal 1983-ban bekcjvetkezett halála elótt. oriási hatást gyakorc|t az
tiletemre, számos más emberhez hasonlÓan, akik olvasták a mííveit,vagy ná-
Ia tanultak. A Harvard Egyetem azegylk legjelentóségteljesebb volt diákjá-
rrak tartja ót,az Amer1kai Építészeti Intézet peclig korunk egyik legnagyobb
tcrvezójeként ismeri el.
Ha meg tudod szerezni Dr. Fullernek ezt a mrívét, rigy gondolom, egy kis-
sÓ világosabbá válik majd elótted hogyarr lopták el az emberektó| apénz já-
'
lékát, éS hogyan védtékki, hogy iskolarendszertink ezt felfedezze.Úgy gun-
t|olom' felkavarÓnak találod majd a kcinyvet' ki.ilcincisen, ha arra gondolsz'
lrti folyik napjainkban az olaj, a háboní, a bankok, a gazdaság és az oktatás
tcmak reivel kapcsolatban.
Konyvében Fuller megál|apítja,hogy a kormány az adózáson kereszttil a
zsebedben tartja akezét,és átjátssza a tőled elvett pénztabarátaikezére, akik
llrultinacionális cégeket feltigyelnek. Másszóval,azáltalunk választott tiszt-
viselóink, kongresszusi tagiaink és szenátoraink nem a népet képviselik, ha-
l|cm a nagy iizleteket. Meglepó!
2003.ban George W. Bush elntik és a republikánusok a Kongresszusban
szÓ szerint áterí|tették a Prescription Drug Benefit (győgyszer felírási ha-
szon) t rvénytervezetet. Ez az egyik legkÓltségesebb torvény' arne7y az
rrtcibbi hrisz évben átment a kongresszuson. Tcibb mint 500 millirárd dollár
tcrhet jelentett az amerikai adőfizetók számára. Nem sokkal a t rvény meg.
sziiletése után a győgyszer-cégek a kongresszus és az államgépezet számos
tlrgját felfogadták, tcjbbeket sokmilliÓ dolláros fizetésérÍ".Ez is egy példa a
t iRUNCH mrík désére.
Egyéb kcinyvek, amelyeket érdemes elolvasnod ebben a témakcirben:
Richard Duncan: The Dollar Crlsis (A dollárválság)
John Bogle: The Battle for the Soul of Capitalism
(Csata a kapitalizmus lelkéért)
Bill Bonner és Addison Wiggin: Empire of Debt (Az adÓsság birodalma)
11
 Ugy gondolom,azértérdemes átolvasni ezt anégy kcinyvet, mert szerzó1k
klilnb zó tudománytertileteket és kiilonbcjzó felfogásokat képviselnek.
5.fejezet
Nern egyetlen csoport nevetségesen szélsóséges elégedetlenról van sző' akik
kritizálják a rendszert. Például Fuller jcivókutatő. Richard Duncan nemzet-
k zi bankár. John Bogle a Vanguard Group a|apítója. Bill Bonner és Addi-
stlrr Wiggin nemzetktizi befektetési tanácsadők. Négy kiilcinbrizó ktinyv,
3. Pénzigyi IQ:
négy kÍilonbcizó tudományteriiletról, és alapvetóen mindegyik ugyanazt a
dolgot mondja: bizonyos emberek játszadoznak a pénztinkkel, és legálisan Tervezd a pénzigyeidet
ellopják azt.

Új szabályrendszer
Ami en gem illet, én nem prőbál om a rendszert me gv á7tozÍatni. S zemélyes
filozőfiám az,hogy nekem magamnak konnyebb változnom, mint megvál-
toztatnom a rendszert. Más szőval, én nem vagyokazafajtaember, aki harc- lizcgény apám gyakran tanácsolta: a lehetóségeid határain beltil.''
baszá|| a széllel, amely a szélmalmot hajtja. Ebból kcivetkezóen engem nem ',É1
G azdag apám ezt mondta:,,Ha gazdag akarsz lenni, ft i ke ll t e rj e s zt e ne d a
befolyásol a politika. Nem hiszek abban' hogy a politika vagy a politikusok l..Irctóségeidet.''
hatékonyan felléphetnénekazok ellen, akik a pénz v i|ágát igazgatják. tJ gy Ebbólafejezetből megtudhatod, hogy a lehetóségeid színvonala alatti élet
tíínik,a legt bb politikusnak' a saját megvá|asztása érdekében,el kell adnia 1rL.rrztigyi szempontből miért nem intelligens mődjaagazdagodásnak. Tanul-
magát annak a legfóbb embemek' aki ellenórzése alatt tartjaavilágpénzeit. lr:rtsz itt a koltségvetésról, valamint arről, hogy a k
ltségvetésnek két fajtája
A legtcibb pénztigyi tanácsadÓ e világ-bankárok alkalmazottja. Az egyik a hi ny szemléletíík ltségvetés,amásik a tÖbblet szemléletíí
r;tlt.
Énegyszeriien csak meg akarom ismerni a szabályokat, és azok szerint l.,l|tségveÍés.A3.pénzigyi IQ azért olyan fontos, mert annak, hogy meggaz-
játszani. Ez nem jelenti azt,hogy én ezeket a szabályokat tisztességesnek .l;rt<)dj, és gazdag is maradj, az a kulcsa, hogy megtanuld, hogyan kell tcibb-
vagy igazságosnak tarlom. Mert nem is azok. Apénzszabályai olyanok, ami- |..t szemléletÍíkoltségvetést készíteni.
lyenek' és rendszeresen változnak' Azonkíviil apénznekez azíj világa, ha-
bár nem tisztességes' egy csomő jÓt is tarta|maz. oriási vagyonokat és tíj ter- I kiiltségvetés _ pénziigyi terv
mékeket hozott a világnak, mindenlitt megemelve az életszínyonalat. Em-
A ,'k ltségvetés'' sző egyik definíciója: terv az eróforrtísok és a kiadások
ber-milliárdok életminósége van javulÓban. A pénz sok jőt is tett veltink '
, ,' sára.
Sajnos, ezeka változások nagy kiadások elé állítottak számos országot,a ':'ehctnqtll
(iazdag apám azt mondta, hogy a k ltségvetés valÓjában egy terv. Meg.
kornyezetiinket és sok embert. Sokan meggazdagodtak a pénztigyileg naiv
emberek knara. Ez az, amién a 2. pénzigyi IQ: a pénzed védelme, olyan
'
l llll)ítáSát így folytatta:
I
,,A legt bb ember a koltségvetésétarra használja fel,
lrlr.y mgg1..yezze' hogyan legyen szegény vagy k zéposztálybeli, és nem
fontos pénztigyi intelligencia. Boldog tudatlanság
- eZ az, amire a pénztigyi '.r rlr, hogy hogyan legyen gazdag.Az emberek tcibbsége hiány szemléletíí,és
ragadozÓk építenek.A te tudatlanságod teszi Ó,ket kellemesen gazdaggá.
rrt.rrr tcibblet szemléletrí k ltségvetésszerint él. Ahelyett, hogy a tobblet
./(.Illléletíík ltségvetésmegalkotásán dolgoznának, a legtobben azon igye-
l ..zltek, hogy megéljenek a lehetóségeik határain beliil, ami gyakran hiány
k ltségvetést jelent.''
.., t. rrléletÍí
I

|:, elsó típus: a hiány szemléletííkiiltségvetés

A hiány szemléletíík ltségvetés definíciőja a Barron,s Finance and In-
t ,'.yItnent Handbook (a Barron-féle pénzngyi és befektetési kézikcinyv) sze.

18 19
 Eredménykimutatás
rint kcivetkezó ,,A kciltekezés t(l lsrílya a bevétellel szemben, akotmány , az
a
iizleti vállalkozás vagy az egyén szintjén.'' Figyelj fel e szavakra: ,,a kcjlte-
kezés ttilstilya a bevétellel szemben''. A kciltségvetési deficit oka mindig az, Fizetés,
hogy tcibbet kolttink' mint amennyi a bevételtink. Annak oka' hogy oly sok munkad(i
ember mííkcidik hiány szemléletííkcjltségvetés alapján,az,hogy sokkal kciny.
nyebb elkolteni apénzt, mint megkeresni. Ha kőros k ltségvetési hiánnyal
szembesiilnek, a legttibben a kiadásaik visszafogását választják. Gazdag
apám azonban a k ltségek visszafogása helyett a bevételek novelésétjava.
solta. Azt gondolta, okosabb dolog, ha a bevételeid ncivelésével kiterjeszted
a lehetőségeidet.
Mérleg
A KqRMÁNY HIÁNY sZEMLÉLEr(j rÓLrsÉGVETÉSE
Eszkijzijk
A kormány hiány szemléletrí kciltségvetéséttárgyalva, a Barron's a kci- I Fonások
Kincstárjegyek
veÍkezó megállapítást teszi: ,,A szcivetségi kormány által felhalmozott kolt. (adÓs|évé|ek
a doIgozÓknak)
ségvetésihiányt kincstrárjegyek kibocsátásával kell finanszírozni.'' E kÖnyv
e7óz6 fejezeteiben már íÍamarről, hogyan finanszirozza az USA kormánya
a problémáit adősságai (vagyis a kincstárjegyek) eladásával, amelyeket a jo-
vÓ,beli adőzÓknak kell majd megfizetniiik. A társadalombiztosítási alap,
amely tulajdonképpen nem is létezik, tele van kincstárjegyekkel. Más szÓval,
mivel az USA kormány hiány szemléletÍíkoltségvetés alapján mííkcidik,azt
a pénzt, amelyet a dolgozők és az ij,zleti vállalkozások a tiírsadalombiztosí- Eredménykimutatás
tási alapba fizetnek, más számlák kifizetésérehaszná1ják fel' és nem arra,
Bevétel
hogy a társadalombiztosítási alapot noveljék. A tríloldalon lévó elsó ábraezt

$
]

mutatja.

ij z tn r t v ALLA LKo ze s n t Ár,l y S ZE M LÉLE r Ú ro n s ÉGV E T ÉS E

A Barron's megállapítja: ,'Egy cég k<iltségvetési hiányát az eladások nci- Kiadás
velésével és a kiadások redukálásával kell cs<ikkenteni vagy eliminálni, mert

t
kiilonben a cég nem lesz hosszti élet .,, Ismét figyelj fe| avá|asztási lehetó.
ségte.. az egy1k az eladások ncivelése, a másik a kiadások cscikkentése.
Egy deficites cég pénziigyi kimutatása a tríloldalon |évó második ábra
szerint alakul. Mérleg
Annak egyik oka, hogy gazdag apám a Xeroxnál valÓ munkavállalástja- Eszkijzijk

$lt
I Fonások
vasolta a Számomta, az volt, hogy meg kellett tanulnom eladni, ami a bevé-
teleimet ncivelte. Sok tizlet és egyén számára kemény feladatot jelent a be-
vétel novelése. Az olyan tizleteknél, amelyekben nem tudnak eladni,
konnyebb a koltségeket visszafogni, ncivelni az adősságot (fonások), vagy
e|adni az eszkcizeiket. A k<iltségek visszafogásáva|,az adősság novelésével
és az eszkcizcik eladásával az a probléma, hogy az am gy is bajban lévó vál-
Ialkozást t bbnyire még rosszabb helyzetbe hozza.Ismétlem, ez&t aján|otta

80 81

gazdagapám, hogy tanuljak meg eladni. Aki képes eladni, annak a bevételc
n .Gazdagapámelképzelése szerint abevételek n velése jobb mődot jelen
tett a k ltségvetési hiány problémájának a megoldására, mint a kciltségek ro-
clukálása. Persze nyilvánvalő, hogy ha vannak olyan haszontalan kiadások,
mintfény zó partik, improduktív kiadások, vagy pl. céges magánreptilógép,
elképzelhetó' hogy a legjobb e(ószor ezeket a pénziigyi szempontből felelót-
lentil beszerzett forrásokből adődő problémiákat kiktiszobolni, mielótt rátér.
nénk az eladások ncivelésére.
AZ EGYÉN HIANY SZEMLÉLErÚ ronsÉGvETÉsE
A Barron,s megállapítása.. ,,Az olyan egyén, aki kcivetkezetesen tcibbct
k lt, mint amennyit keres, őriási adősságot fog felhalmozni, amely végsó so-
ron aÍTa kényszerítheti ót, hogy csód tjelentsen, amennyiben az adősságát
nem tudja kezelni."
Mint tudjuk, sok ember kertil adÓsságba, mert tobbet kciltenek, mint
amennyi a keresettik. Mégis, mint az e|6zó fejezetekból is kitíínt,annak
egyik oka' hogy az emberek kevesebbet kolthetnek, az,hogy apénzijgytra-
gadozők elveszik a dolgozőktőI apénzt, még mielótt azl"kjfizetnék a szá.
mukra. Azt, hogy még a kifizetés elótt e7veszik a pénzt a dolgozőktÓl,azza|
igazolják, hogy a legtobbjtiknélhiányzik a pénztigyi intelligencia, hogy a sa-
ját pénziiket keze|jék. Ha lenne pénzigyiképzésaz iskoláinkban, talán a do|-
gozóWabízhatnÍk,hogy inkább ók maguk gazdálkodjanak a saját pénztik-
kel, mintsem hagyják, hogy a bÍirokraták és a bankrárok osszák be azthelyet-
tiik . Ha engeded, hogy a biirokraták és a bankárok kezeljék a pénzedet, az tt
probléma, hogy rígy gondolják, a te pétzed az ó pénzuk'
A tríloldali diagramon egy magánszemé|y pénzigyi kimutatása láthatő.
Az A negyed alkalmazottai ttibbnyire nem tudnak ellenórzést gyakorolnr
a négy jelentós kciltség-csopofi: aZ adÓk, a társadalombiztosítás, a nyugdíj és
a jelzálog-torlesztés felett. A diagram jÓl mutatja, hogyan viszik el apénzta
kormány biirokratái adÓk és társadalombiztosítás, a bankárok pedig nyugdíj-
számla l4ol(k)l és jelzáloghitel ttrlesztéS formájában. Sok ember számára
ez az elsód|eges oka a koltségvetéstik hiányának.
A pénziigyileg intelligens emberképes ellenórzést gyakorolni e kciltségek
fclett is.
A második típus: a tiibblet szemléletííktiltségvetés
Áttjon itt ismét a Barron,s definíciőja: ,,A tobblet szemléletííkciltségvetés
a bevétel trilsrílyát jelenti a kiadásokkal szemben, a kormány , az izleti vá|-
lalkozás vagy aZ egyén szintjén, egy bizonyos idóperiődus alatt.''
Figyelj fel e szavakra.. ,,a bevétel trilsrílya a kiadásokkal szemben''. Ez
82
EIedménykimutatás
Mérleg
Fonások
Kincstárjegyek
(adÓsIeve'ek
a doIgozÓknak)
rrt.rn sztikségszer en jelentl azt,hogy a lehetóségeink színvonala alatt kelle-
rrt. élnÍink. A definíciÓ nem beszél arről, hogy a t bbletet a kiadások cscik-
[('ntéSe révénkellene elérnÍink, habár a kiadások cscjkkentése is vezethet a
Ilt'vétel trilsrílyához. E,z csupán annyit jelent, hogy az I,pénzngyi IQ.ra: a
l|lbletj vedelem létreho zásáta főkuszál. Gazdag apám szerette ezt a kifeje-
t r
zt:st: ,,tcibbletjcivede1em''. Ez afejezet inkább a tcibbletj vedelemról szől,
rrrintsem anől, hogy redukáljuk a koltségeinket, és éljiink a lehetóségeink
.z i ntje alat{.
t (;Y KoRMÁNy TÓBBLET SZEMLÉLErÚ ronsÉGvETÉSE
Barron,s á||ítja: ,,Egy pénziigyi tobblettel rendelkezókormány dcinthet
A'
.rr'y, hogy ríj kormányprogramot indít, vagy hogy cs kkenti az adőkat.''
Néhány probléma felmertil ezze| az állítással kapcsolatban. A legfóbb
1'lr lbléma az,hogy ha t bbletpénz keletkezik, azt a kormány azonnal elkcjlti.
\ kormány szerzídései a kcivetkezó mődon mrík dnek: ha egy kormányhi.
jől mríkcjdik, és pénzttakarítmeg, akkor jutalmazás helyett azzalbin-
';rtal
t. tik,hogycscjkkentikaktjvetkezóévikciltségvetését.Eztelkertilendó,akor-
lrr:irryhivatalok elk<jltik az cisszes pénztiket, még ha nincs is rá szÍikségtÍk.
I llek aztán az lesz a kcjvetkezménye, hogy folyamatosan nónek a kciltségek,
r l
, ' lr nullához kozelít annak az esélye, hogy tobblet keletkezzen a kormány
83
ko|tségvetésében. Más szÓval, a kotmányzati biirokráciát gy tewezték,
hogy kciltségvetési hiánnyal mrík<idjék, és tekintet nélktil arra, hogy ki van
hatalmon, az adÓk egyre csak ncjvekedni fognak.
Ahogyan a demokraták kezelik a k ltségveté st. Talán emlékszel még a ko.
rábbi Íejezetből, hogy a demokraták szeretnek adőztatni és kÓlteni. A de.
mokraták szívesen k ltenek kiilonféle szociális kormányprogramokra' mint
például a szociális biztonság és az egészségbiztosítás.Problémát jelent vi-
szont, hogy a szociális programok egyre csak nónek, mivel nem oldják meg
aztaz a|apvetó problémát, amelynek a megoldására létrehozták. Ezt ellens -
.':rgban inkább az adősság novekedik, váltők és k tvények formájában, ame-
I vck végsó soron cscikkentik a tobblet reményét.A kozéposztály tagjai koztil
''rrkan cselekszenek hasonlőképpen, amikor az otthonukat pénzkiadő auto-
rrrlrtaként, ATM-ként kezelik. Minden alkalommal, amikor a házuk éttéke
rrtí, elsósorban a dollár értékvesztésemiatt, ríjabb pőtlőlagos jelzáloghitelt
r,t'szflek fel az otthonukra, hogy a hitelkártya adÓsságaikat tcirlesszék.
Egyszerííen szőlva,lehetetlen, hogy valaki kevesebbet keres, hitelt vesz
It.|' tobbet kolt, és tobbletet ér el. Mint ahogy Clinton elnok olyan sokatmon-
. Ir iltn odavetette :,'A gazdaság, te ostoba !''

lyozandő, a koltségvetést egyre n velik, és a hibás korforgás csak folytatÓ-

Kcivetkezzék a republikánus k ltségvetésdiagramja:
dik. A kormányban akozépszeríiségetjutalmazzák' a hatékonyságot pedig
Eredménykimutatás
btintetik.
Kovetkezzék a demokrata k ltségvetésdiagramja: Bevétel
Ak |tségvetés megvágása
az adÓk csókkentéséve|

Eredménykimutatás A bevétel n Ve|ése

adÓsságokbÓ|
Bevétel
Az adÓk n ve|ése
Kradas
A2 adÓ-do||árok eIkd|tése
a barátok Ljz|eteiíe
(a kormány vagy ValameIy
hivatalos szemé|y á|ta|
támogatott Vá||aIatokÍa)
Kiadás
A k ltségek n veiése

Mérleg

Eszkcizijk I Fonások
AdTslevelek:
Mérleg Vá|tÓk és
kótvénVek
Eszkijzók Fonások
Az eszk z k A foÍrások
cs kkentése sZociá|is
programok
atra1

l,. (; Y tj ZLET I v ÁLLALKozlts r Ö n r rrT S ZE M LÉLET Ú

n()rrsÉcvBrÉsn
Ahogyan a republikdnusok kezelik a k ltségvetésl.A republikánusok haj- h Barron,s megál|apítja: tcjbblettel rendelkezó cég n velhetiaziz-
',Egy
lamosak Áolc s ntfelvenni és kÓlteni.Kiakarjákterjeszteniagazdaságotpénz, |. befektetés vagy akvizíciírévén,vagy
ttit esetleg visszavásiirolhatja a saját
beáramoltatásával, de tisztességtelen pénzekkel dolgoznak, adősság rítján. r.'szvényeit.''
E.z csaknem olyan, mintha legális hamis pénzze| árasztanákel a gazdaságot. l]igyeld meg aZ tizlet bóvítésénekkétfélemődját: a befektetést yagy aZ
Ismétlem, az exÍrapénzígynézki, mintha a bevétel novekedne, de a valÓ- ..t v izíciÓt. Egy cég vagy a saját ntivekedésérekcilt, vagy megvásárol egy má-

84 85
sik céget, és aztbívíti.Ha egy tizlet nem képes befektetés vagy akvizíció
rÓvén bóvtilni, akkor visszavásárolhatja a sajátrészvényeit. Ez arészvény-
visszaszerzés néha azt jelentheti' hogy a cég rígy érzi, képtelen bívíteniaz
iizlctét, és helyette a vásárlást vá|asztja.Ha ez az akciő a részvényríraitfel-
nyomja, sok részvényes boldog lesz, habár a cég nem novekedik.
Valahányszor azt hallom' hogy egy cég visszavásárolja a saját részvé-
nyeit, tudomásul veszem, hogy ez kiilonbozó dolgokat jelenthet. A részvény-
visszaszerzés jelentheti azt, hogy a cég megállt a ncivekedésben, és avezetík
rs. Ugy átlagosan tíz évenkéntfeleségÍil VeSZ egy fiatalabb nót, és ríjabb gye-
lcke sziiletik. Dan egyre idósebb lesz' de a feleségei mindig ugyanolyan idó-
sck
- rigy huszoncit év ktjriiliek. Danszakértóje a sok pénz keresésének,va.
llrmint annak, hogyan lesz egyre srilyosabb apénzproblémája a deficit miatt.
KÖLTSÉGVErÉyrÖnnrrr
A másik pénztigyi vá|asztás, hogy k ltségvetési ttjbbletet terveztink. Az
pénzngyi IQ: a pénzkeresés, majd a2.pénzigyi IQ: a pénzed megvédése
| .

nem tudjrík, hogyan ncjvelhetnék aziz|etet. Ez rossz jel egy befektetó szá-
mára. Ahelyett, hogy arészvényárak novekedésével tcibb részvénytvásárol-
na' gy gondolhatja, most aZ eladásnak van itt azideje.
De a részvény-visszavásárlás jelentheti azt is, hogy a vezetóség azt Eon_
dolja, részvényei alkalmi vételt jelentenek a cég eszkcizállományáhozké-
pest. Ha ez abe|yzet, a befektetÓ,lcnek a részvényár novekedésével érdemes
egyre t bb részvényt vásiírolniuk.
Más szőval, egy tizlet koltségvetési tobblete más és más dolgot árulhat el
a cégr6| és vezetésér6|.
rllítn a pénztigyi integritás elérése szempontjábÓl igen lényeges megtanul-
Irtld, hogyan kell k ltségvetési tobbletet tervezni.
Kcivetkezzék itt néhány lecke, amelyeket gazdag apámtől és más gazdag
(.IllberektÓll a koltségvetési t bblet tervezésének témakcirében tanultam.
l . Kiiltségvetésitundcs: A kiiltségvetési tiibblet lényegében ktiltség. Ez az
..gyik legjobb pénziigyi lecke volt, amit gazdag apám a fiának és nekem át-
lrtlott. RámutaÍott apértzi.jgyi kimutatásra, és ezt mondta: ,,A t bbletet k lt-
se.ggé kell változtatnod.'' K ltségvetési tobblet eléréseérdekébenpénztigyi
k irnutatása a kcivetkezó képet mutatta:

AZ EGYÉN TqBBLET SZEMLÉLET(ÍrÖnsÉcvETÉSE Eredménykimutatás

A Barron,s á|lítása: ,,Egy kciltségvetési tcibblettel rendelkezó egyén vá-
laszthat akcizcjtt' hogy az adőssdgtit fizeti vissza, vagy a kiad sait, illetve a
b efe kt e t és e i t ncjveli.''
Vedd észre, hogy a Barron,s hiáromféle választási lehetóséget ajánl az
egyéneknek. Ezek: az adősság visszafizetése, tcjbb pénz koltése, vagy a be-
fektetés. Mint a legt bben tudjuk, azért kertil annyi ember pénztigyileg prob- Kiadás
lémás helyzetbe, mert n<jvelik a pénzkoltésiiketés az adősságaikat, a befek- Megtakaíítás
Adakozás
tetéseiket pedig cs kkentik. Befektetés

Két vőlaszt s
Mérleg
Amikor a 3. pénzigyi IQ: a pénziigyeid tervezése kertil szőba, csak két
választásod van a hiány vagy a tcjbblet. Sok ember a kciltségvetésihiányt
-
Eszktiztik

választja. Ha gazdag akarsz lenni, válaszd a koltségvetési ttjbbletet , és azt a

bcvételeid ncivelésével, és ne kiadáscsÓkkentéssel érd el.

xonsÉcvnrÉgntelty
Van egy barátom Atlantában, aki sok pénzt keres. Kénytelen sok pénzt
kcresn i . Ha abbahagyná a sok pénz keresés ét, a pénzprob\émája elevenen
fellalná ót. Barátom a k ltségvetési hiányt választotta.
Va|ahányszor Dan tobb pénzhez jut,vagy nagyobb házat,ttj autőt váSiáÍol,
vagy kciltséges nyaralásra indul a gyerekeivel. Van egy másik rossz szokása További magyarázatkéntígy folytatta: oka, hogy annyi kotmány'
',Annak
86 87
 Eredménykimutatás
iizleti vállalkozás és egyén képtelen kciltségvetési tcjbbletet e|őá||ít'ani, tv''
hogy Ligy vélik, a ktiltségvetési tobblet Így nézki Bevétel
1 ' prioritás

Eredménykimutatás

Kiadás
3. prioritás

Mérleg

Eszk ztik I Fonások

4' prioritás | 2' prioriiás
Mérleg

EsZk.iZ k Fonások
N4egtakarítás
Adakozás
BoÍekletés

,l ttibbletnek kell a prioitdsunknak lennie

Ahhoz, hogy koltségvetési tcjbbletet teremtsiink, a tiibbletnek kell a prio.
A Gaz'da? papa, szegény papa cím(i kcinyvemben írtam annak fontossá- r itlisunknak lennie' A legjobb mődja, hogy a tobbletet prioritássá tegyik,az,
gáről, ho gy el ószcir magadnak fi zes s . Az e16z6 ko|tségveté s arra példa, hogy Iltrgy átalakítjuk a kcjltési szokásainkat. Tedd a megtakarítást, az adakozást
elószcir magadnak fizess. A második kciltségvetésszerint magadnak utoljára t's a befektetést legalább a második helyre, és sorold be a koltségek kozé
fizetté|. 1
rc rrztigyi kimutatásodban.

A legtobb ember tudja, hogy fontos lenne megtakarítania, adakoznia és I

befektetnie. Problémát jelent viszont, hogy miután minden kciltségtiket kifi. BB MoN DAN I. MINT C SINÁ'LN I
K Ö |,t NY E

zet1k,a legttibb embernek ezekre már nem maradpénze. Ennek okaaz,hogy Tudom, hogy a legt<ibben egyetértetek velem annak logikájában, amit
a megtakarítást, az adakozástés a befektetést a prioritási sor végéreképzelik. rrrtrndok, és abban' hogy a megtakarítást, az adakozást és a befektetést ma-
Hadd illusztrá|jam, amit mondok. Ismétlem, ha rnegnézztik egy ember r'lrsabb prioritásra kellene emelni. Azt is tudom azonban, hogy ezt k nnyebb
pénztigyi kim utatás át, az e7áru|ja az illetó prioritás ai t i s. (ld. a triloldali ábrát) rrltlndani, mint csinálni. Hadd mondjam hát el, Kim és én hogyan kezeltiik
Más szőval, a kozéposztálybeliek legfontosabb prioritásai a kcivetkezók: .'zt a problémát.
Egybekeléstink után hamarosan ugyanazokkal a problémiákkal találtuk
1. prioritás: Szerezz egy jől fizetó á|Lást. ..rctnbenmagunkat,mintalegt bbfrissházas.Ttjbbvoltaktiltségi'ink,mint
2. prioritás: Fizesd ajelzáloghitel és az autó|ízingrész|eteit.
'rlrcvételiink. Annak érdekében' hogy kezeljtik ezt a problémát, felfogadtuk
3. prioritás: Idóben fizesd ki aszám7áidat,
Iicttyt, a kcinyvelót. Azt az utasítást adtuk neki, hogy minden Bevételi'ink
4. prioritás: Takarékoskodj,adakozz és fektess be.
\Y/o-át" Kriltségkéntemelje le, és helyezze e| aZ Eszkcjzok oszlopban'
Más szÓval az,hogy onmaguknak fizessenek elősz r' náluk az utolsÓ pri- F,gyszerííszámokat alkalmazva példaként,ha 1000 dollár Bevételtink ke.
oritás.
88 89
letkezett, és 1500 dollár Kiadásunk, Bettynek le kellett emelnie az l000 dol-
|ár 30%o-át,és átemelni azt apénzt azBszkozok oszlopba. Ezután a maradék
700 dollárből kellett az Í500 dollrár Kiadást fedeznie.
Betty csaknem belehalt ebbe. Azt gondolta, buggyantak vagyunk. Ezt
mondta: ,,Ezt nem tehetitek! Számláitok vannak, amelyeket ki kell fizetni!''
Kis híján lemondott. Tudod' Betty jő kcinyveló volt, de szegény ember mőd-
jára viszonyult a koltségvetéshez. Mindenki másnak elóbb fizetett' cinmagá.
nak pedig utoljára. Mivel szinte soha nem maradt felesleges pénze, magának
nem is flzetetÍ".Hjte|ezói: a kormány és a bankárok mind sokkal fontosabbak
voltak aszámára,mint ó maga.
Betty vitatkozott és harcolt. Képzésesorán mindig azttanu]ta,hogy eló'
sz r mindenki mást ki kell fizetnie. Remegett at&de még a gondolatátÓl is,
hogy ne fizesse ki a számlákat Vagy az adókat.
Végtil sikeriilt megértetnem vele, hogy ezzela mi érdekiinkben cselek.
szik. Segít kilábalnunk a bajből. Megmagyaráztam neki, hogy egy nagy
problémánk megoldásában támogat benntinket, nevezetesen abban, hogy
nincs elég pénztink, és mint tudod, a problémák megoldása okosabbá tesz.
Amikor megértette, hogy ó tu]ajdonképpen bevételtképeza kiadás által' haj-
landÓ volt tovább kovetni a k ltségvetésitcjbblet elérésérevonatkoző terviin-
ket. Minden egyes dollár bevételból Betty 30 centet elvett, és megtakarítás-
ba' adakozásba vagy befektetésbe he|yezte. Tudta, hogy a megtakarítás, a't,
adakozás és a befektetés szÍikséges kciltségek legfontosabb kiadásunk: a
tcibblet megteremtéséhez.
A dolláronként megmaradt 70 centekból kellett fjzetnie az adókat,afor-
rásokat, mint jelzáloghiteltink, valamintazautő|ízing tcirlesztését, valamint
a
a számláinkat, mint az átam, a víz díja, az étkezés, a ruházkodás stb.
Nem is kell mondanom, hogy hosszti idón kereszttil, hőnapről hőnapra,
hiányunk volt. Bár elsóként cinmagunknak fizettiink, nem volt elég pénztink
arra' hogy másokat is kifizesstink. Volt néhány olyan hőnap, amikor Kim és
én 4000 dolláros hiánnyal zártunk. Az eszkozeinkból ki tudtuk volna fizetni
ezt a 4000 dollárt' de az a mi pénziink volt. Az Eszkcizcik oszlop hozzánk
tartozott.
Pánik helyett ana kértiik Bettyt, tilj n le veli.ink, éshozza tudomásunkra
minden hőnapban, mennyi a hiányunk. Ez után Kim és én mély lélegzetct
vettiink, és ezt mondtuk; ,,Ideje visszatérntinkaz |.pénziigyi IQ: a tribb pénz
keresésének témájához.,, Ennek tudatában serényen keresni kezdtiik, mivc|
tuclnánk tobb pénztkeresni. Kim' marketing képzettségealapján' gyakran hí-
vtltt fcl kiilcjnbozó cégeket, és konzultáciÓt ajánlott fel nekik, marketing ter.
vtikct iIletóen. A divat-szakmában is vá11alt munkát, és egy ruházati márka-
stlrt 1trusított. Énfelajánlottam' hogy képzéseket tartok befektetés, eladís
90
vagy marketing témakcirben. Néhány hőnapon kereszttil tréningeztem egy
helyi ingatlan társaság tigyncikeit. Még olyasmivel is kerestem pénzt, hogy
segítettem egy családnak a kciltrjzésben, egy másik családnak pedig segítet-
tcm a kertet megtisztítani.
Más szÓval, lenyelttik a btiszkeségiinket, és bármilyen munkát elvállal-
tunk, ami extrapénzt hozott. Ilyen vagy olyan mÓdon ez mindig sikeri.ilt, és
valahogy Betty is kitartott mellettiink, éS segített minket problémánk megol-
dásának folyamatában, bár sokkal tobbet aggődott miattunk' mint mi ma-
gunk.
Betty segíteni tudott nekiink, de cinmagán, sajnos, képtelen volt segíteni.
tJtoljára azt hallottuk rÓla' hogy nyugdíjba ment, és egyediil é|ó |ányához
kcjlt Z tt. Igy osztották meg a kciltségeket, és a Bettynek kifizetett szociális
segélyból éltek. K ltségvetési tcjbblettik nem volt.
Pénziink befektetése
1989-ben Kim megvásárolta elsó' bérbeadásra szánt lakÓingatlanát. 5000
t|ollár előleget tett le, és havi 25 do|Iár pozitív készpénzáramláshoz jutott.
Kim ma sokmilliő dolliáros portfoliő ésezerné7 is tcjbb lakőegység felett ren-
tlelkezik, és ezek a számok még nónek. Ha nem tettiik volna koltséggé a be-
|cktetést, és elsóként nem magunknak fizettiink volna, még ma is ott tarta-
rránk, hogy elószor mindenki másnak fizetiink.
MEGTAKARÍTA|
Addig takarítottuk meg a pénziinket, amíg cissze nem jcitt annyi kész-
1 nziink, ami elegendó volt egy évnyi kciltségeink fedezésére.Ahelyett
ltzonban, hogy megtakarítási szám|ilra helyezttik volna el egy bankban' a
|.észpénztinket inkább arany és ezÍist tózsdei kereskedelmi alapokban tartot-
trrk. Ez azt jelenti, ho By affaazesetre,hakészpénzre volt sziikségÍink, vagyis
I i kviditásra, likvid eszkozeinket arany és eztist bizonylatokban tartotta a brÓ-
l'criink, nem pedig készpénzben, egy bankszámlán. Mint tudod, nem Szere-
lL.|}1 ilZ USA dollárt, mivel annak értékeállandÓan cscikken. Ha aranyban és
..ziistben tartjuk a készpénztinket, az meggátolja a kcjltekezéstinket is. Gy -
lrl|cim ugyanis, ha dolliírra kell váltanom az aranyat Vagy az eziistcit, mivel
tt azt je|enti, hogy egy novekvó értékíieszkcizt olyan árucikké cserélek,
.rrrrelynek egyre csak cstkken az értéke.
|,.EREMT A PARTNERÜNK
AmiÓta pénzt ktilciníttink el adakozásr a, jelentós ci s szegeket adományo.
zrrrrk karitatív szeryezeteknek' Nagyon fontos a számunkra, hogy adakoz-
u rrrlk. Egyik mélyen vallásos barátom szokta mondani:
,'A Teremtónek nincs
91
Sztiksége arra, hogy elfogadjon, az embernek viszont sziiksége van aITa, ,,A,,személy: ,,B,,személy:
hogy adjon.'' Mi is azért adunk, mert aZ adakozás révénfizetink a partne- Adomány azegyháznak Hatos csomagolásrí sr
rtinknek
- a Teremtónek. A Teremtó a valaha is volt legjobb tizleti partne- Megtakarítás uJ clpo
rem. Csak lÜ%o-ot" kér, a t<jbbi 907o-ot nekem hagyja. Tudod, mi tcirténik, ha
nemfizetsz a partnerednek? Tcibbé nem fog egyiittmríkcidni veled. Mi ezért
Kcinyv a befektetésrÓ.l Ú; rv
Befektetési szeminárium Jegy futballmeccsre
adakozunk.
Sportktiri díj Hatos csomagolás scir
p ÉN zru t Á,r,tY B AN s ZE Nv E DN I Jőtékony célri adakozás Egy csomag chips
Miktjzben a koltségvetésit<ibbletre torekedtiink' az e|só dolog, amivel
!:q+e.ly9lt.9!9ltiszte'etdíja Hato ?g9l4!9j9|
Kim és én szembestilttink, az volt, hogy nem kerestink elég pénzt. Annak, -
ho gy hÓn aprÓl hÓnapra pé nzsz k ét é|tunk me g, az v o|t az e gy Ik e| ónye, ho g y Gazdag apám azt mondta: ,,Bárkinek a jovójét meg tudod mondani, ha
elég korán szembesiiltti nk a pénzhiány problémáj áv al' és ez j obb, mintha éle- rrregnézed, mire fordítja a pénzétés az idejét.,, Azt is mondta: ,,Az idó és a
ttink késÓ,bbi szakaszában tcjrlént volna veliink Ugyanez. Azt gyanítom, sok 1rcnz nagyon fontos eszkcizcjk. Bcilcsen használd fel mindkettót.''
ember tapasztal pénzhiányt minden hÓnapban, és ezígy is folytatődik, egész Meg tudod mondani' mennyire fontos valakinek a kci|tségvetésitcibblet,
munkás életiik alatt. Utána pedig már t l késó van ahhoz, hogy a kevés pénz lra rátekintesz Kiadásainak oszlopára. Például:
problémáját megoldják.
Amint azt már ennek a konyvnek az e|ején megállapítottam, ha nem ol- Eredménykimutatás

dasz meg egy problémát, az a probléma veled fog maradni egész életedben. Bevétel
A problémák csak ritkán oldődnak meg maguktől. Ezért dontcjtttink rigy, már 1. priorilás

életiink korai szakaszában, hogy elósz r magunknak fizetiink, habár pénzhi- Kiadás
ányunk volt. A pénzhiány arrakényszerített benni.inket, hogy a kevés pénz J Vede|emadÓ
Társadalombiztosítási járu|ék
problémáját megoldjuk. 401 (k) nyugdíj hozzájáru|ás
Saját ház jelzá|oghite|ének
tdrlesztése
KI KIABAL LEGHAN GO SAB BAN ? AutÓ |ízingdÍa
Hitelkártya-adÓsság t r|esztése
Miután elsóként kifizetttik magunkat, a leghangosabban a bankok rikol- Elelem
Ruha
toztak, valamint azok az emberek, akiknek pénzzel tartoztunk. Ahelyett, Bénzin
Aramdí
hogy azérthagytuk volna megfélemlítenimagunkat tóliik, hogy nekik fizes-
sÍink, a megfélemlítéstaz 1. pénzij.gyi IQ-nk ntivelésére: a tcibb pénz elóte- Mérleg
remtésérehasználtuk fel.
Fonások
Sokan azértnem fizetnek elószcir maguknak, mert senki sem kiabál ben-
Saiát ház
ntik. Senki sem alkalmaz pénzbeszedót, hogy pénzt gy jtson be saját maga jelzá|oghiteIe
AutÓhiteI
számára' Nem fenyegetjtik magunkat je|zálogjog érvényesítésével. Más sző- HiteIkártyalarto2ás
Nyugdíjs2ámIa
val, nem gyakorlunk nyomást magunkra, ha nem fizetiink saját magunknak.
Hajlunk azonban arra, hogy engedjtink a hitelezóink nyomásának, és fizes-
siink nekik. Kim és én ana használtuk a Kiadás rovatunkban szerepló hite-
lezóink nyomás-taktikáját' hogy az inkább trjbb pénz megszerzésére,a bevé.
teleink n velésérecisztoncizzcin benntinket.

2. kiiltségvetésitandcs: A Kiad s oszlop jelenti a krist lygiimbtit. Ha Nézd csak meg, mennyi pénztftzetnek itt ki elsóként más szervezeteknek
olyan helyzetbe keriilsz, hogy szeretnéd egy személy jtivójét megjősolni' r;r[y embereknek. Vedd észre, hogy a nyugdíjszámlát forrásnak tekintem.
csak vess egy pillantást az illetó tetszóleges havi kiad ásaira.Példának okáért: l r.chnikai kifejezéssel é7ve,az egy
f ggó adÓssrÍg, amely csak a végénválik
92 93
cszk 7,,zé. Es ha pénzt halmozol fel a 401(k) számládon a saját nyugdíjadra,
a |cgnragasabb adÓt fogod utána fizetni, mivel rígy adőztat1ákmajd, minthlr
korcsettj vedelem lenne.
Flasonlítsd cissze ezt a Kiadás oszlopot egy mzqamnakfizetek elószcjr tí-
lttts Kiudas oszluppal:
1rrl' rneg magunknak.,, Ha gazdag apám kívánt meg valamiféle luxuscikket,
. l'vszer en ezt a kérdésttette fel: ,,Hogyan engedhetjtik meg magunknak?''
| .. ittlnak mÓdja' hogy megengedhesse magának, az volt, hogy létrehozott
, r'v tlj eszk ztazBszkozok oszlopban, egy olyan eszkozt,amely kifizette az
rI1 |irrrást a számára. Pénztigyi kimutatása így nézettki

Eredménykimutatás Eredménykjmutatás

Bevétel
UzIeti vá||aIkozásbÓl
' származÓ bevéte|

Kiadás
Adakozás
Megtakarítás
Befektetés
AdÓk
JeIzá|oghite!t r|esztés
|\,egé|hetési k |1ségek

Mérleg

Eszk z k Fonások
Uzlet
BeÍektetések
Likvid tar|a|ékok

Mírs szavakkal' gy szerzett eszkcizciket magának, hogy elószcir magának

Soha ne feledd: azEszkozok oszlop a /e oszlopod. Ha te magad nem fi-
zetsz odaelószcir, senki más nem fog. Mindennapi kciltségeiden keresztiil Te
I rzt'tctt. Az eszkcizcik által termelt készpétzáramlásből aztán megvette a lu-
és a Teremtó határozzátokmeg az anyagi j vódet, feltéve' ha hiszel benne,
.rscikknek számítő forrást. Ha nagy luxusra vágyott, akkor elószor egy nagy
és adományozol a Teremtónek. 'zI..(izt hozott létre. A legt bb ember ezze| szemben azt csiná|ja' hogy eló-
,l rr'c$}
nagy luxuscikket szerez be, és utána Soha nem lesz elegendó pénze
3 .kiiltségvetési tandcs: Eszk zeimfizetnek aforr saimért. Szegény apám l | | ll . hogy eszkcizt vásároljon. Ismétlem, mindez csak prioritás kérdése.
az olcsőn vásárlásban hitt. Azt gondolta, a takarékosság jelenti a bcjlcs k lt-
ségvetést. Átlagos házbanéltÍink' átlagos lakÓnegyedben. Gazdag apám sze-
I llentley szd.mla
Iclte a 1uxust. Mesés házban lakott, befolyásos emberek szomszédságában,
cs é|etstílusát a bóség jellemezte. Nem szeretett olcsÓjános lenni, bár még l(Ót évvel eze|ótt megkívántam egy j
autőt
- egy Bentley típusrí, fel.
rrl i ncl g gondosan bánt a pénzéveI.
i
''l tetejííSportkocsit. Az ára2o0 000 dollár volt. Volt is ennyi pénz az
rlhtttÓ
lJa szegény apám valami luxuscikkre vágyott' egyszerííenmegtagadta |'z l<(izcik oszlopomban. Akár készpénzértis megvehettem volna. A 200 000
rrragírtri| az illetó dolog birtoklásának luxusát. Azt mondta: ,,Nem engedhet.
'lIliros Bentley készpénzzel valő megvásárlásával az volt a probléma, hogy
|.

94 95
,<|,/,.LUtő,
abban a pillanatban, hogy a szalonből kihozom, mrír csak 125 000 Mérleg
cl o I l árt ér . Ez nem lenne tríl okos mődj a a készpénzem felhasználásának.
Ahe I yett, hogy kiadtam volna a pénzemet,felhívtam a r észv ény -brőkere.
met, Tomot, és felhatalmaztam, hogy átváltson néhány arany és eziist rész-
Eszkozok I Források
vényjegyet 200 000 dollár készpénzre. Az volt a feladata' hogy vegye a2O0 Bentley
000 dollárt, és csináljon belóle 450 000-et. A projektet Bentley szdmltinak
nevezttik. Ez k rtilbeliil nyolc hőnapjába tellett Tomnak, de végi'il felhívott,
és ezt mondta: ,,Na, most már megvásárolhatod a Bentley-det!'' Ekkor meg-
Írtam a csekket, és kifizettem az altót azza| a készpénzze|, amelyet az esz' Elveszítettem volna 200 000 dollár készpénzemet (azaz annak arany és
kcizeim termeltek meg nekem. A kcjvetkezőképpen nézett ki ez atranzakciő: ..liist tan Sítványát), és további 75 000 dollrírt az autőnak a szalonbÓl valő
Kiindulő Mérleg pozíciő: I vezetése pillanatában bekcivetkezó értékcscikkenésemiatt.
i

Á2,pénzigyi IQ.ről: pénzed védelméról sző|őfejez,etben azt írtam, hogy

;r jíl brőker pénzt keres neked, a roSSZ brőker pedig kifogásokat. A Bentley
Mérleg .lzlimla arra pé|da, hogyan tett engem egy jő brőker gazdagg
és boldoggá,
'
lt.hetóvé téve, hogy luxust engedjek meg magamnak az élctemben. Keress
Eszkcizcik I Források Irlit tovább, hogy jő brőkert találj, ha még nem |elté| rá eddig.
200 000 do||ár
Iiszktjztik = Luxus Források
készoénz
Az egyik elóny, ami abből származIk,hogy szerzó az ember, az,hogy ha
rr1abb forrást szeretnék, elószcir írok egy konyvet, mint például ezt,és a
[iinyv után kapott jogdíjak kifizetik a forrást nekem. A j<ivendó tranzakció
Végsó Mérle gpozíciő:
lgy néz ki:

Mér1eg Mérleg

Eszkcizcik I Források Eszkcizcik I Források

200 000 do||ár I Bent|ey Ez a konyv I Egy jovendóbe|i
készpénz j eszkoz

A számlát azértkel|ett
450 000 dollána feltornászni, mert sztikség volÍ. az
extra 50 000 dollána a tÓtenyeres ég adőjának és Tom jutalékának a megfi-
zeÍéséhez.A nap végéreaz enyémvolt a vágyott Bentley autő, és az eredeti
200 000 dollár készpénzem is megmaradt.
Ha a meglévókészpénzemból vettem volna meg az autőt,anélkiil, hogy
a tózsdén kereskedtem volna, mérlegem ilyen képet mutatott volna az akció
vésén:
96
E'zen a ponton j Ónak látom, ho gy emlékeztes selek arra, hogy mi az eszkilz
t's mi a forrás' A Gazdag papa, szegéruy papa címíikcinyvemben ilyen egy.
'zcrrí definíciÓkat adtam: Eszkoz az, ami pénzt rak a zsebedbe. Forrás az,
lrrni pénzt vesz ki azsebedból. Nincs abban semmi rossz, ha élvezed aforuá-
rtlkat mindaddig, amíg folytatod azt a gyakorlatot, hogy elósz r magad-
rrlrk
-
fizetsz, és az eszkÓzeid által generált bevételekbÓ1 vásárolod meg azo.
Ilrt. Az e|6zó pé|dában az eszkozeimet használtam arra' hogy az rij fonáso.
||latmegszerezzem,és a nap végénmegvolt mind az eszkcizcim, mind a vá-
r'yott forrásom azúj autőm.
91
 A |i(ivetkcz(í ábrákon bemutatok még más, forrásokat ',vásárolő'' eszkii
ziili.ct is.
Iizck aktuális példák arra, hogyan használjuk Kim és én a luxus iránti vii
g.yrrlrkat rigy, hogy az gazdagabbá, és ne szegényebbé tegyen minket. Milrl
litll.libban leszcigeztem, nem hiszek a lehetóségeink alatti életben. En azt vitI
ltrrlr, hogy előbb ki kell terjeszteni a lehetóségeinket, azután pedig élvezniirrk
kcII az életet. Egy alacsony pénztigyi lQ-val rendelkezó ember csak azt tud.jlr.
h<lgyan éljen a lehetóségei alatt. Más szÓval, ó a kiadásait csokkenti' Ha nctlt
a<1od meg magadnak az é7et luxusát, akkor minek élni?
Mér1eg
Eszkozcik I Források
Apartman ház I A||andÓ |akosztály
Mérleg
Eszkozok I Források
o|ajkiterme|és I Tengerpani nyara|Ó
4. K iilts égv e tési tan K ii lt s d magad g azdag gd. Amikor az é|eÍ"nehezeb
cs:
bé válik, a legtobb ember inkább visszafogja a kiadásait, semmint hogy k | Amikor az emberek bírálnak és hazudoznak, hogy letcirjenek engem' ne-
tene. Ez az egylk oka annak, hogy oly sokan nem tudnak vagyont szerezni,
és megtartani azt.
Például aziz|etvi|ágában, amikor egy cégben cs kkenni kezdenek az e|
atl/tsok, az egyik legelsó dolog, amit a kcinyvelók tesznek' hogy visszafogják
lr kiaclásokat .Ésaz egyik legelsó tertilet, ahol spőrolni kezdenek, a hirdetés
cís lt promőciő. A kevesebb hirdetés és promÓciő miatt az eladás tovább cs<jk
kcrt, és a helyzet még rosszabbá válik.
A rttagas pénztigyi intelligencia egyik jele, ha tudja valaki, mikor kellktj|.
tcrr i, és rnikor kell visszafogni a koltségeket. Amikor Kim és én észrevetttjk.
98
Irrrgy bajban vagyunk' ahelyett, hogy megengedttik volna a kcinyvelónknek,
||t'ttynek, hogy visszafogja a kiadásokat , és a számláinkat fizesse ki elószcir,
r r r|i libb erósítésbe fogtunk az eladás , a marketing és a promőciő tertiletén. Az
rtltít, pénzt és energiát arra fordítottuk, hogy ntiveljtik a bevételtinket. Nem a
|.' r;rdásainkat fogtuk vissza.
Munkahelyeken gyakori az olyan tulajdonos vagy menedzser, akik a
1'ycngékre leselkednek - azokraazemberekre, akiknek a legnagyobb sziik-
.'..uiik van az á|lásra és a pénzre. Vannak, akik arra használják a dolgozÓk
l'ycngeségét,hogy még gyengébbekké tegyék óket. Például sok olyan nagy
. t:g Van, ahol cstikkentik a fizetést éslvagy novelik a Í.eladatokat, hogy a
rrrrtnkát nehezítsék. Ha emiatt felmondasz, biztosak benne, hogy a helyedbe
Irru lépni valaki más. Igy játsszáka játékot.
Hasonlőképpen mentek a dolgok a Xeroxnál is. Amikor j(l| teljesítettem,
'rlrclyett, hogy emelést kaptam volna, elvettek a k rzetemb(íl, ncjvelték a
|' r',ritámat, és a fizetésemet cscikkentették. Ez volt a míldszcriik arra, hogy en-
]'('|t] még produktívabbá tegyenek. E.lószcir nagyo|.l nlérgcs lcttcm. Fel akar-
t;rIrt mondani . . . és kis híján meg is tettem.
Ha gazdag apám nincs, fel is mondtam volna. Ehelyett azonban gazdag
:r1riím felhívta a figyelmemet arra, hogy a Xerox iizleti mődszerekre trénin-
r't'zett engem. Arra akartak megtanítani' hogy tobbet teljesítsek
- keveseb-
lrt.l. Erósebbé tettek. Amint megláttam ennek az tizleti mÓdszemek az e]ó-
rryoit, ténylegesen jobb iizletemberré váltam. Megtanultam elviselni a nyo-
rrrlist, és kihasználni a saját elónyomre.
Amikor Kim és én azt mondtuk Bettynek, a konyvelónknek' hogy elószcir
rlt.ktink fizessen, mielótt kifizetjtik a számláinkat és az adÓinkat, az a mi
rrrriclszertinket jelentette arra, hogy erósebbé, éIetképesebbé váljunk aziz|eÍ.
r iIl:tgában. Ahelyett, hogy sírtunk, megalázkodtunk, vagy fizetttink volna,
.rlrtikor a hitelezóink felhívtak, és fenyegettek minket, anahaszná|tuk fel a
lritelezóink energiáját,hogy kizavarjanak minket a,,terepre'', ttibb pénzt ke-
rt'sni.
l'lrtív energiájukat arra használom fel, hogy még pozitívabb legyek, és el-
'Ínt a gy6zelemre.
Ahol valamiféle probléma keletkezik, ott magát a problémát használom
lt'l arra' hogy okosabbá tegyen, és hogy nagyobbá váljak, mint a probléma.
,\z,dnj rá idónként egy napot
A k
ltségvetéskészítésenagyon fontos tanulási folyamat, amelytól oko-
.';rbb leszel. Szánj rá erre
a folyamatra idónként egy napot. Ahelyett, hogy a
vitatkoznánk, Kim és én arra használtuk a folyamatot, hogy tobb do|-
|,t:nzró|
99
g()t IllcgVitassunk éS megtanuljunk apénzr6I és cinmagunkről. A pozitív do|
gttk ncrn máről holnapra tcirténnek, de megt rténnek. Ha íszinténdolgoztl|
a k(iltségvetési t bblet megteremtésén, gazdagabb |esz az életed. Éséppolr
cr, a.z, amirtíl a koltségvetés készítéseszÓl
- anől' hogy felhasználd, amitl
van (még ha az, amid van, nem is pénz) arra, hogy jobbá' erósebbé és gaz
dagabbá tegyen,
Hogyan tud a szegénység gazdaggá tenni
Ismétlem, a koltségvetés definíciőja: terv az er furrások és a kiadtist
t)sszehangolástíra.Eszteveheted' hogy eZ nem a pénz koordinálásának a tcr
ye.Ittazeróforrások koordinálásáről van szÓ. Nagyon fontos lecke volt gaz
dag apámtől, hogy egy pénzii7yi probléma tuLajdonképpen eróforrds
amennyiben a problémát megoldod. Ha megtanulod fogadni az o|yanpén,t,
Í'igyi problémákat, mint például a nem elegendó pénz, a roSSZ fónrik vagy egy
adÓssághegy, és eróforrásként, lehetóségként használod azokat a tanulásra,
lassan de biztosan koltségvetési t bbletet fogsz elérni.
A lecke, amelyet gazdag ap ám a pénzigyi intelli genciiírÓl tanított neke nl,
valőjában az erífonásokban valő gazdagságróLszó]'. Azttanította a fiának és
nekem, hogy legyiink eróforrásokban gazdagok, és forgassuk át a problémír.
kat lehet.óségekké. Ezt mondta: ,,Gyermekkoromban szegény voltam. Mil
gazdagvagyok, mer:t a szegénységrelehetóségként tekintettem' mint egy nit
gyon fontos eróforrásra, amit a Teremtó azért adott nekem, hogy gazdaggrí
válásomhoz felhasználj am.''
Jő adősság és rossz adőssőg
Az adősságnak két típusa van: jő adősság és rossz adÓsság. EgyszerrJíeIr
fogalmazva, a jő adÓsság az o|yan adÓsság, amely gazdagabbá tesz téged, és
valaki más amortizál1a(fizeti vissza) helyetted. A rossz adősság olyan adős-
ság, amely szegényebbé tesz' és amelyet neked magadnak kell visszafizet-
ned.
Apénz egyes embereket ostoba dolgokra tudja rávenni. Sokan kcivetnek
el valamiféle pénzíigyiórtiltséget, mint például a kcivetkezó: vásárolnak egy
tagyházat,beépítenek egy ríszőmedencét, hitelkártya felhasznáLásávalfizc-
tik a számláikat, majd a saját otthonukra vesznek fel jelzáloghitelt, hitelkár.
tya adősságuk torlesztéséhez.F'z egy példa arra' hogy egy roSSZ szituáciíl
helytelen kezelése még rosszabb helyzethez yezet
- kciltségvetési hiányt
okozva.
Ugyanezt teszi a kormányunk is. A kormány tobb tag1a azt gondolja, a
100
1'r tlb|émák megoldása pénzbe keriil, így aztán aproblémák egyre nagyobbak
|t.szflCk, egyre tobb pénzt ktivetelnek, ami a koltségvetés deficitjéhez vezet.
Nagyon komoly problémát jelent a mai világban a rendkívtil rossz adős-
',lrp'. A rossz adősság a forrásokbő| származik. A rossz adősság az országok,
rrz|ctek és egyének kerékk<itóje. A gazdaggá válás egyik mődja lehetóség-
It:rrt tekinteni a rossza adősságra, eróforrásként, amely gazdagabbá tesz, és
rr..rrr szegényebbé.
lla rossz adÓsság fog vissza téged, akkor te lehetsz nmagad legrosszabb
..||crrsége. Amikor az emberek rossz hitelt vesznek fel, hogy a problémáikat
rrre goldják, a problémák hatfuozottan rosszabbak és nagyobbak lesznek. Azt
1;rvasolom, tekints a rossz adősság problémájára, mint lehetóségre, hogy ta.
rrrr|.jés okosodj.
Miután egyik iizletem csódbe ment, kcizelegymilliő dollárt veszítettem.
|izcmélyes és céges eszkcizeim eladása után még mindig maradt vagy 400
. ze r dollár adősságom. Hogy megoldjam ezt a roSSZ adősság problémát, Kim
.'s cn tervet készítetttink az eliminálására. Ismét|em, ahclyett, hogy k ltséget
. siikkentettiink volna, arra utasítottuk Bettyt, anyvelónket' hogy a meg- k
l..loló kerékvágásban tartson minket' és a prob[émát arra használtuk fel, hogy
1'lrzdagabbak legyiink, ne pedig szegényebbek. Más szőval, mi magunk gaz.
.|lrgabbak lettiink, mikcizben visszafizettiink minden adősságot. Tovább fi-
zr't1 k magunknak adakozás, megtakarítás és befektetés céljata, mikcizben
.. rrítcljesen fizetttik vissza valamennyi rossz adősságunkat.
(Ha tcjbbet szeretnél tudni arről, hogyan szabadultunk meg valamennyi
rrlssz adÓsSágunktől, kéSzítetttink egy CD-t How We Got out of Bad Debt
' I ltrgyan keveredtiink ki a rossz adősságből/ címmel, valamint egy kis kíséró
'rrrrnkafÍizetet' hogy irányt mutassunk azoknak, akik rossz adősságtől szen.
'..tlnek. Megrendelheted a www'richdad.com weboldalunkről, névleges
' r l r l n, val ami n t a szá|lítási k l tsé g átv á||a|ás áv a| .)
I{ossz adősságunk hegyeire visszatekintve, boldog vagyok' hogy Kim és
.'lr. a problémamegoldásnak koszcinhetóen, okosabbak lettiink akoltségvetés
|l'|VcZéSében.Mikcizben soha tcjbbé nem szeretnék ismét akkora adősságba
l't.veredni, riil k, hogy tanultunk belóle, és megoldottuk a problémát.
Amikor pénzszííkébenvoltunk, a problémát eróforrásként használtuk fel
'rIr|toz, hogy ttibb pénzt csináljunk. Ahelyett' hogy a lehetóségeink szintje
.l|iltt éltiink, vagy még tcibb rossz pénzt kolcsonoztiink volna ahhoz, hogy
adősságainkat kifizesstik, aproblémánkateróforrásként használtuk fel,
'. 'ssz
Irrrgy erófoÍTásokban gazdaggá váljunk, valamint lehetóségként a tanulásra
. .l lr gazdagodásra.
101
'l'artsd mindig az eszedben
A 3. pénztigyi IQ-t: pénzÍigyeid tervezését,a 2.pénzngyi IQ.hoz hason- 6. fejezet
| mérik, bevételednek azza| a száza7ékáva|, amely
'atl, sz'áza|ékban elj az

4.Pénzigyi IQ:
Irszkcizcik oszlopba.
Ha nagy nehézségetokoz a számodra 307o-ot e|venni a bevételeidból ak-
'
ktlr indíts 37o.ka|, Ha például l000 dollár.t keresel, akkor 300 dollár, vagyis
3o7o áthe|yezése helyett irányíts át 30 dollárt, vagyis 37o.otazEszkozok osz.
Iopodba. Haez a3 száza|ék megnehezíti az é|etedet,az csak jő' A nehezebb
Erj el hatástobb szotozést
a pénzeddel
Ólet nagyon hasznos, ha eróforrásokban gazdagabbáteszi az é(etedet.
Miné l nagyobb százalékot ir ány íÍaszáÍ" az Eszko z k o s zlopb a' a 3 . p énz-
iigyi IQ-d annál magasabb lesz. Kim és én ma már a bevételeinknek mintegy
807o.át irányítjuk át azE'szközcik oszlopunkba, és igyeksziink megélni a
20vo-bó1.De azt nem mondjuk soha, hogy ,,nem engedhetjtik meg magunk-
nak''' éS uIITa Sem vagyunk hajlandők' hogy a szintiink alatt éljiink. Mivel to-
vábbra is elfogadjuk a kihívásokat, erőforrásokban egyre gazdagabbá vá-
lunk, mikcjzben bóséget és k ltségvetési tobbletet teremtiink magunknak.
J()07. augusztus 9-én a részvénypiac csaknem 400 ponttal zuhant. A Szcivet-
scgi Jegybank és a kcizponti bankok vi|ágszcrte készpénzekmilliárdjaival
|'czdték a gazdaságot injekciÓzni, hogy biztosak legyenek abban, a pánik
rrcrn terjed szét.
A piac másnap mégis idegesenreagá|t. Miktizben az e|óttem állő napra
|'észiilódtem, a reggeli televíziős program rovatvezetójeinterj(ltkészitetthá-
rilm pénziigyitervezóvel,és kikérte a véleményiiket. Egybehangző iizenettik
(.Z Volt: ,,Ne essiink pánikba. Tartsunk ki!''
Amikor további tanácsokért faggattrák óket, mindhiárman ezt mondták:
.',fakarékoskodj' keveredj ki az adÓsságből, és fektess be hossz távra, be-
Icktetési alapok jÓl diverzifikált portfoliőjába.'' Mikcjzben befejeztem a bo-
rrrtválkozást, azon gondolkoztam,vajon ezek a pénztigyi szakérÍíkugyan-
lr llba a papagájiskol ába jártak.e?
Y égij.L az egyik tanácsadő megragadta az alkalmat' és valami eltérót mon-
l ltrtt. Az ingatlanpiacot kezdte hibáztatni a részvénypiacmegrontásáért,és a
Ilrpzsi befektetíket, a gátlástalan ingatlantigyn koket és a rablÓjelzá|oghi-
tt'|-kcilcscinzóket vádolta a másodlagos jelzálogpiaci zíjrzavar okozásáva|,
t i a részvénypiacs szeo mlásához vezetett.
. r r r

A tanácsadÓn6 eztmondta: ,,Mindig figyelmeztettem a klienseimet, hogy

.'z ingatlanpiac nagyon kockázatos' és ez a tanácsom máig nemvá7tozott, Az
rIlgatlan kockázatos befektetés, és a befektetóknek inkább hosszri távra kel-
| (' Ile befektetniiik blue-chip részvényekbe és befektetési alapokba.''

Amint a pénztigyi teryezó atelevíziőban befejezte támadását az ingatla-

lrrrk ellen, feleségem, Kim, ezze|jon be a szobába: ,,Ugye, nem felejtetted

ro2 103
el, hogy ma kell aláírnunk a 300 egységes apartman házvéte|i szerzódését?,,
Bőlintottam erre: ,,Igen, ott leszek.''
Mikozben befejeztem az tjltozktjdést, ezt gondoltam: ,,Ktiltinos, hogy a volna: ,,Mi a kiil nbség az ingatlanokről negatív mődon vélekedó pénztigyi
pénziigyi tanácsadő azt mondta' hogy ingatlanba befektetni kockázatos, az
ingatlanpiac cisszeomlőban van. Ugyanakkor Kim és én egy |7 milliős apart-
manházatvásárolunk az oklahomai Tulsában . . . és mégizgatott orcimet is
érziink miatta. Vajon ugyanazon a bolygÓn éliink?''
AzÚj Kapitalizmus
2007. augusztus 9-én, és lO-én, mivel a befektetók dollármilliárdokat
vesztettek, az Egyesiilt Allamok Szcivetségi Jegybankja dollármilliárdokat
pumpált be a bankrendszerbe, és igyekezett mindent megtenni az ingaÍ|an-,
arészvény-és a kcitvénypiacon keletkezett pánik megállításáÍa. Ez a tókein-
jekciő is jő példa arra, hogyan m kcjdik az jkapita|izmus, egy olyan gaz.
dasági rendszer, ame|y az adősságra és a kozponti bankok manipuláciőira
épiil, amelyek játszadoznak a világ pénzkész|etéve|.Ez csaknem olyan,
mintha te Vagy én hitelkártyáthaszná|nánk a hitelkártya adősságaink kifize-
tésére.
Ugyanennek a hétnek egy másik napján felkérést kaptam, hogy vendég-
ként vegyek résztkéttelevíziős és hiírom rádiÓs programban, amelyek az
sszeomlás kommentálásával foglalkoztak. A m sorvezetÓ,k azt akartáktud-
ni,mi a véleményem rőla, va|amint azt,hogy mitgondolok arről,hogy a Szci.
vetségi Jegybank pénzt pumpá| az cisszeomlÓ piacba, és hogy vajon meg fog-
ják-e menteni a piacot a kamatok cscikkentésével. Valamennyi interj ban ez
volt a válaszom: Szeretem, ha a kcizponti bankok manipulálják a pia-
',Nem
cot. Nem érzem gy,hogy a kormánynak ki kellene segítenie a gazdag fede-
zeti alapokat és pénziigyi intézeteket,.megvédve óket saját, kapzsiságb l fa.
kadő hibáiktő|.,, Ezt is mondtam: ,,En inkább a kisembereket féltem. Egy
szép napon keményen dolgoző emberek milliői' azokaz emberek, akik nem
játsszák apénz játékát, aggodalommal figyelhetik majd, hogyan cscikken a
házukértéke azingat|anpiacon, hogyan cscikken a megtakarításaik értékea
ktitvénypiacon, és hogyan cscikken a nyugdíj portfoliőjuk értékea részvény-
piacon."
Amikor azt akérdést tették fel, hogy folytatom-e a továbbiakban is a be.
fektetést' igennel válaszoltam. Amikor aztkérdezték,nem gondolom-e azt'
hogy kockázatos dolog befektetni egy cisszeomlőban lévó piacon, eztvá|a-
szoltam: ,,Kockázat mindig van.'' Ezután még a kcivetkezőkkel egészítettem
ki gondolataimat: ,,A piacok hullámzáSa engem nem befolyásol abban, hogy
miért fektetek be, vagy hogy mibe.,,
r04
Két szempont
Bár ezt a kérdéstnem tették fel, rigy gondolom, ez jobb megkcizelítés |ett
tervezó,valamint az énnézípontomkrizcitt, az ingatlanba valő befektetések.
rÓ1?'' Vagy: ,,Mi az oka annak, hogy mik<izben oly sok ember pánikban van,
Ónizgatott vagyok, és további ingatlanokat vásárolok?''
A vá|aszt ezekte a kérdésekre két pénztigyi fogalom: az ellenórzés és a
hctttist bbszc)r zés segítségéveladom meg ebben a fejezetben.
Amint aztíjbó| és rijb.ől kijelentem ebben a kcinyvben, apénz szabá|yai
|9.71 és 1974utánmegvá|toztak. Uj szabályok léptek életbe, és ríj kapitaliz-
mus. 1974-ben dolgozÓk milliői kezdték elveszíteni élettik végéiggarantált
bevételtiket, amit meghatározott juttatással (definied benefit vagy DB) járő
nyugdíjnak neveztek. Most saját maguknak kell megtakarítaniuk és befek-
tetnitik a nyugdíjukra, meghatározotthozzájárulással (defined contribution
vagy DC) járő nyugdíjtervek keretében. A problémát az je|enti, hogy a leg-
tcibb ember csak nagyon csekély pénziigyi gyakorlattal vagy képzettséggel
rendelkezik ahhoz, hogy megfeleló mődon invesztáljon be nyugdíja érdeké-
ben. A másik probléma, hogy a kapitalizmus ríj szabályai aztkívánjákmeg
a dolgozőktől, hogy olyan eszkcizokbe fektessenek, amelyek felett nincs el-
l e nór7ésíik,ésamellyel nem érhetnek e| hatást bbsz rijzést sem. Mik zben
lr piac cisszeomlik, mindtissze annyit tehetnek, hogy kétségbeesettenfigye-
Ilk, hogyan sodorja el a pénztigyi hunikán a vagyonukat és pénziigyi bizton-
shgukat.
Az ríj kapitalizmu s dolgozők milliőinak pénzétir ány ítja olyan befekteté-
sekbe, amelyek csak nagyon csekély ellenórzést vagy hattíst bbszorcjzést
cngednek meg nekik. Mivel nekem ellenórzésem van a saját befektetéseim
ebben a példában a 300 egységes apartman házam nem
- felett, engem
llagyon érint a piac cisszeom|ása. Az ellenórzésem kcivetkeztében biztos va-
gyok benne hogy sokkal nagyobb hat stÓbbsz rrjzést érek e| ' Az e||enórzés
'
..!s a hatástcibbsz rÓzés kcivetkeztében nagyobb gazdagságratudok szert ten-
rri, rcividebb id6 alatt,nagyon csekély kockázatta|,és minimalizálni tudom a
1liac fellendÍiléseinek és válságainak a befektetéseimre gyakorolt hatását.
A pinc hosszít id6re tjsszeomlott
Mint azt korábban miír említettem,az USAToday kutatást végzett,ésazt
t lálták' hogy Amerikában a legnagyobb félelmet nem a terrorizmus okozza,
lr
Irltnem az,hogy valaki kifut apénzéb6|nyugdíjas korában. Biztos vagyok
Ircnne, hogy 2007 ' augusztus 9. és |0 .ltán ez afélelem még egy kissé tovább
Iog terjeszkedni.
r05
 Az crttbcrcknek, akik aggődnak, jÓ okuk van a félelemre. A kcivetkezó Mennyi megtakarított pénzre lesz nyugdíjas korodban sztikséged ahhoz,
tlilrgritrrltlkra tekintve láthatod' hogy az 1971-es és 1974-es intézkedések ho- |rogy visszavonulhass, egy ilyen infláciős vi|ágban? Mi ttjrténik majd, ha
llylt|l hatottak a részvénypiacőrtékeire. Mint láthatod, a piac éppen hosszr1 lryugdíjasként egy életmentímíítétrelesz sziikséged, amelynek koltségét a
itlrírc lciiIt. k ormány egés zségtigyi programj a nem térítme g ? Mit c sinálsz maj d,ha azza7

ir problémávalnéze| Szembe, hogy nincs e|égpénzed a visszavonulásra?

Emiatt olyan fontos a 4. pénzigyi IQ: hogy hatástcjbbszrjr zést érj el a
;Énzeddel. Hatástobbszorijzéssel valősíthatod meg, hogy keményen dolgoz.
ir, /'i l z<ln érted a pénzed, más emberek pénzétfelhasználva, és ha a 3. pénzigyi

, L
fl
,/''
/',1^t/
i"
.'[.
,r,,
Ü,'
tt\ ,
|Q-d is magas szintíí, akkor ráadásul még egyre kevesebbet is adőzhatsz.

, ' }í,vr 'J'r

i,.y
1{i
.t
M i a hatástijbb riizés ?
" P/r'i
"t
. ,!f' ' '\'.y't/,\
['\,r{ h{t\
: s zti

,/'t"l
I
I
Dow index dollárban DOW index aranYban
Éppen rigy, mint a lakásépítésben,ha a DoW* dollárban kifej ezett értéke
felfelé megy ,az a dol|ár értékénekstillyedésétjelzi. Apénz vásárlőértékének
ez a cscjkkenése teszi bizonytalanabbá a dolgozÓk tcibbségének pénztigyi jti-
vójét.E diagrammok tan sága szerint a j vójiik tobb pénzbe fog keriilni, és
sokkal koltségesebb lesz.
Hatástobbszorcizés nélktil a legt bb dolgoző képtelen elegendó pénzt fél-
retenni a jovójére,mivel minél ttbb pénzt takarítanak meg,aZ annál értékte-
lenebbé válik. Van egy ktil ncis t rténet a német gazdaságrő|,éppen a Hitler
uralomra jutásae7óttiid6b6|, amely jől illusztrálja ezt a gondolatot' A t rté.
net arről szől, hogy egy aSSZony fogott egy pénzze| színtiltig teli talicskát, és
elment a pékhez, egy vekni kenyeret vásárolni. Miután a kenyér árábanmeg-
állapodott a pékkel, kiment aziz|etb6| apénzéért,ésrémtilten látta, hogy a
talicskáját ellopta valaki, ám apénzt kiborította belóle, és otthagyta. Ponto-
san ez tcjÍénikegy amerikai gyííjtcigetóvel is.
A világ t6zsc]étn naponta ktilcinbcizó indexeket számolnak, és tesznek kcizzé,
jelezve a résztvevóknek a részvényárakra nagy hatással |év6 piac alakulásá.
nak általános trendjét. A legrégibb és legismertebb a New York-i tózsde
DoW indexe, amely válogatott részvényekársrílyozásri átlagrárfolyamát ad-
ja' Az alapul vett részvényektól fÍiggóen a DoW indexek tcibbféle tajtája|é-
tezik. A fordítő megiegyzése'
Nagyon egyszerÍíen kifejezve, a hatástcjbbszorozés lényege: t bb pénzt
|ioresni' kevesebbel. Az olyan emberpéldául, aki bankbateszl apénzét, nem
Icndelkezik hatástobbszortizéssel. A betett pénz a saját pénze' A takarékba
tott dolliír hatástobbszorozéstrátá1a 1 :l . A megtakarító az, cjsszes pénzétfé|-
r.eteszi.
A 300 egységes apafiman ház megvásár|ásakor a l7 milliős ingatlanbe-
Icktetésem 807a-át a bankárom adta. A bank pénzéthasználva a hatástrjbb-
szcircizésem rátájat:'4 volt. Minden egyes dolláromra, amit az iizletbe befek-
Iottem, a bank 4 dollárnyi kcjlcs nt adott nekem.
Miért mondtahát a pénzid.gyt teryezó a tévében' hogy az ingatlan olyan
kockázatos befektetés? Ismétlem: a válasz az ellenórzés. Ha egy befektetó-
rrél hiányzik apénzijgyi intelligencia, hogy ellenórizni tudja a befektetését,
lr hatástobbsztircizés alkalmazása nagyon kockázatos. Mivel a legt bb pénz-
ttgyitervezó olyan befektetéseketjavasol az iigyfeleinek, ahol nincs lehetó.
sé,gÚ.k ellenór7ésre,nem tudják kihasználni a hatástcjbbszcjrcjzést sem. Ha a
Iratástobbszcjrcizést olyan valaminek a megvásiírlásához veszed igénybe,
lrrnit nem tudsz ellenórizni,az olyan, mintha egy autőt vásárolnál kormány-
kcrék nélktil, és aztán beletaposnál a gázpedálba.
A legtcibben, akik az ingatlanpiac lei'ilése miatt sérelmet szenvedtek,
.l|yan emberek' akik arra számítottak, hogy az ingatlanpiac továbbra is fel-
Iclé tart, és hogy az otthonuk értéke egyre csak emelkedik. Sokan hitelt vet-
tck fel otthonukra, amelynek értéke inflálődott. Lehet, hogy ma mát aházuk
rrcm is ér annyit, mint amennyivel tartoznak. Nincs ellenórzési.ik a befektetés
It'lett, és ki vannak szolgáltatva apiac szeszélyeinek.
Sok háztulajdonos érzi rosszul magát, akik ugyan ma még tudják torlesz.
tcni a jelzáloghiteliiket, de |átják, hogy a házuk értékecscikkent' Figyelik'
;rrrrint a jelzáloghitel elnyeli az otthonukat. Amikor az ingatlanárak cscikken.
rrck, sok háztulajdonos érziű'gy,hogy pénzt vesztett. Néhaezt gazdagsdgef-

106 Ío1
fekt,u,snttk crrr|cgclik. Az infláció miatt, ami nem igazán az eszkoz értékn-
vckcc|ősc' rrrint inkább a dollár vásárlÓerejének cscikkenése miatt kcivetkezik
bc, s<lkan gazclagabbnak érzik magukat, hiszen rígy tíínik,aházuk értékc
rncgntíll. Ila gazdagabbnak érzik magukat, még t bb hitelt vesznek fel (ha.
tiÍst(ibbsz,()r(jzés), és tiibb pénzt kciltenek forrásokra. Ez az (lj kapitalizmus
k(izvct|cn kclvetkezménye, egy olyan gazdasági expanzió, amely a dollrár ér.
lé k cs(jkkenésénés az adősságállomány n<ivekedésén alapul.
Az, értékndlam nem a nettő vagyonon alapul
A gazdagság effektus a nettő vagyon í||(lziójábangyokerezik. A nettő va.
gyon tulajdonod értéke,mínusz az aztterhe|6 adősság. Amikor egy ház ér.
a rla ncivekszik ,az adósságra, és nem a termelésre alapozott prosperitás illrízi-
téke megnó, a háztulajdonosok tribbsége (tgy érzi, hogy a nettő vagyona nci.
vekedett. Viszont azok, akik már olvasták más kcinyveimet is, tudják, hogy
a magam részér6| a nettő vagyont értékelhetetlennek tartom, a kcivetkezóItá.
rom ok miatt:
l. A nettő vagyon gyakran becsi.ilt érték,amely véleményen,és nem ty'.
ny e ke n a|aptll. Egy ház értékec supán bec slés. Nem tudod m e g az igazi
éÍtékét,amíg el nem adod. Ez azt je|enti, hogy sokan trilértékelikhá-
zuk becstilt éÍtékét'Csak amikor eladják az otthonukat' akkor tudják
meg a valős árát és a valős érÍékét.Sajnos, sok ember hitelt vett fe|
háza becsiilt értékére'éstcjbb adősság terheli már' mint amennyit e|-
adás esetén, a házáértkaphat.
2. A nettÓ vagyont gyakran a tulajdonok osszességére a7apozzák,ame7y-
nek cscikken6 értékevan. Amikor egy hitelkérelmet tcjlt k ki, megen-
gedik, hogy a legt bb vagyontárgyamat felsoroljamazeszkciz oszlop-
ban. Beírhatom ide az iz(eti ciltcinyeimet, ingeimet, nyakkendóimet,
cipóimet eszkozként, éppen rígy, mint az autőimat. Tudjuk persze,
hogy egy használt ingnek nagyon kicsi az értéke, egy használt autő ér-
téke pedig jelentósen kisebb, mint egy rijé.
3. A nettÓ Vagyon ncivekedését gyakran a dollár értékcscikkenéseokozza.
Egy ház magasabb becstilt ér1ékesokszor a dolliár értékcscjkkenését
ttikr<izi. Más szőval, aházva|ódi értékenem ncivekedik. E'gyszerííen
csak tcibb dollárra van sziikség ugyanannak aháznaka megvásárlásá-
hoz, mivel a kormány és a kcizponti bankok folyamatosan egyre tcibb
tisztességtelenpénzt pumpálnak a rendszerbe' hogy mozgásban tart-
sák a gazdaságot, és hogy életben tartsák a prosperitás jő érzésénekil-
I ziőját.
108
A p olitikus ok le g nagy obb féle lme
Azérthasználtam ,,a prosperitás jő érzésénekillliziója,, kifejezést, mert a
;ltllitikusok és a btirokraták attől félnek a legjobban, ha az emberek rosszul
t:rzik magukat. A tcirténelem folyamán királyok' királynÓt és uralkodÓk
t'gősz sorát Íildrjztékel' vagy végeztékki' amikor az emberek rosszul érezték
lrlagukat. MegemlékezhetÍink itt olyan esetekról, amikor a francia nép lefe.
1czte királynéját' Marie Antoinette-et, az orosz nép pedig kivégezte utolső
. lirját, annak feleségétés gyermekeit.
A régi kapitalizmus szilárd gazdasági alapokra éptilt. Az rij kapitalizmus
;l|ttpjaa jő érzésretÓrekvó gazdasríg. Addig, amíg egy személy nettő vagyo-
ri|a tovább él. Ki tcjródik a szabadsággal, ha megszerezhet magának ktiltjn-
Itlle dolgokat? Amíg avi|ággazdaság megengedi az USA kormányának és
Irlgyasztőinak,hogy pénzt vegyenek kcilcson, és kci|tsenek, addig a ttindér-
lrrcsébe illő globális gazdaság folytatÓdni fog. Anlint az á|om rémálomba
lrlrdul, és kipukkad a jó érzésbuboréka, ismét fejek fbgnak hullaní. Ha nem
ls Í]zikai értelemben, de politikai, szakmai és pénztigyi értelemben minden-
(cppen.
,,tz értékneln a'z infl ciőn alapul
l7 milliő dolláros apartman házamértékenemazinfláciőn vagy azépu|et
;rrán alapul. Habar fontos tényezó az ár , én nem alTa számítok, hogy valami-
Itilc mágikus, láthatatlan piaci k r{ilmények hatására az épu|et ára felmegy.
Nom számolok azzal,hogy a nettÓ értéknovekedésétó|fogom jől éreznima-
r'lrm' a piac sszeomlása pedig rossz érzésseltcjlt el. E,zértaztán nem nagyon
r.r.intenek engem a piac hullámzásai.
Apartman házamértéke azon a bérleti díjon alapul, amelyet a bérlóim ne-
l'crn fizetnek. Más szÓval , a tulajdonom valődi értékétaz jelenti, amekkora
t'rtéket a bérlóim neki tulajdonítaruak. Ha egy bérlr6 tlgy gondolja' hogy egy
,r1lartman megér neki havi 500 dollárt, akkor a tulajdonomnak ez az értéke.
|il megtudom ncivelni tulajdonomnak a bérló á1talérzéke|tértékét én' és
-
|
piac
akkor a tulajdonom értékemegn ótt. Ha a bérleti díjat az érzé-
r re tn a
-,
t t'Ihetó értékncivelése nélktil emelem, akkor a bérlóim az utca másik végébe
Ltiltciznek.
A bérbe adott ingatlan,ebben az esetben az én apartmanházam értékea
rrrtrnkahelyektól' a bérektól' a demográfiai viszonyoktől, a helyi ipartől, va-
l;rrtlint az elérhetó lakások keresletétól és kínálatátől fÍigg. A lakáspiac sz-
.'zcomlása gyakran jár egyiitt a bérlakások iránti kereslet ncivekedésével,
ami
'rzl jelenti' hogy a lakbérek ncivekednek. Ha viszont a bérek emelkednek, ak-
109
kor megnó a bérbe adott ingatlanom értéke,még akkor is, ha a lakoépiiletck
t:rtéke egyébkéntcscjkken a piacon.
Három specifikus oka is van annak, hogy miért nem tcjródcim a piaci pri
nikkal akkor, amikor a 300 egységes apar1man házmegvéte(érÓlvan szó. A,t,
egyik ok az, ho1y az oklahomai Tulsavirágző olajváros. Nagy számban valr
nak jől hzetett munkahelyek. Az olajipamak dolgozÓkra van szÍiksége, irz
átmenetileg itt foglalkoztatott dolgozők pedig bérlakásokat igényelnek. A
másik ok, ho gy az épilettel szomszédos egyetem megdtlp|ázza hallgatői |ét
számáÍ., a campuson lévó kollégium férÓaelyek számát azonban nem tervc
zik bóvíteni' ami ncivelni fogja a bérbe vehetó apartmanok iránti igényt. Minl
sokan tudjátok' létezik egy második népességrobbanás vagy baby boom is,
akiket általában ,,echo boomereknek'' neveznek, egy olyan generáciő, ameIy
most ért el az egyetemi hallgatői korba, és akik mintegy 73 milliÓan vannak.
T bbségtik lakásbérló lesz. A harmadik ok, hogy ameg|év6 hitelre nagyolt
alacsony a fix hitelkamat. Az alacsony kamat' a kisebb kciltségek és a ncivek-
vó bevételek fogják ncivelni az ingat|an értékét'nem pedig a piac fluktuáci.
Ója.
t(jbbszcir zése is kockázatos, amelynél aház éttékétnem tudod az e||en6r-
zésed alatt tartani. Az ilyen ház értékéta piac határozza meg, valamint a
1lénznem vásárlőértéke, amelyért megvásiíroltad. Ezek a tény ezíkpedig nem
lÍllnak az ellenórzésed alatt.
Mi az ellenórzés?
A papír alaprí eszkcizcik' mint a megtakarítások, részvények,kcitvények,
llcfektetési alapok és index-alapok legnagyobb hibáját az e|\enórzés hitínya
jc|enti . E.s mivel nincs felettiik ellenórzésed a hatástobbs zorozés a|ka|mazá-
'
sa nehéz és kockázatos. Miután ezekazértékpapírok nagyon csekély lehető-
sőget adnak az el|enórzésre, reménytelen dolog elmenntink a bankba, hogy
|icilcsont kérjtink az llyen befektetésekhez. Mit jelent'hát az e|1en6rzés?
A pénzÍigyi kimutatás kcivetkezó diagramja bemutatja a négy legfonto-
sabb ellenórzést, amelyek sziikségesek egy profi befektetó és egy bankár
sl'ámára'
Efedménykimutatás

Mindez azt je|enti, hogy a 300 egységes apartman házbiztosítja nekent Bevétel
mind az ellenórzés,mind a hatdstÓbbsztjrÓzés|ehetóségét. Az apartman h1tz Eladások
BérIet. díjak

befektetójeként mindcissze annyi a dolgom, hogy a hatástobbszorcizés rátáját

7 :4-16| lehetÓ1eg 1 : 10-re nciveljem, ktiltjnféle m veletekkel, és nem a piac
által megduplázva tulajdonom értékét.Ezt megtehetem mindaddig, amíg it't,
Kiadás
ellenórzés a kezemben van. |\4Úk dlelési k |tségek

A hatűstiibb sztjrtizé s ne m ko ckázato s

Sok pénztigyi tanácsadőtől hallhatod azt,hogy a nagyobb megtériilés na-
Mérleg
gyobb kockázatot jelent. Más szóva| azt,hogy a hatástcibbszorcizés kockáza'
tos. Ez nagy tévedéS! A hatástcibbszcjrcizés csak abban az esetben kockáza- EszkZk lFonások
Uz|etek l AdÓsság
tos, ha az emberek olyan eszkozrikbe fektetnek be, amelyek fol tt nem gya- Ingatlanok

korolhatnak ellenórzést. Aki képes az e||en6rzés gyakorlására, az a hatástÓbb-

sztircizést igen alacsony kockázattal gyakorolhatja. Annak oka, hogy a leg.
tobb pénztigyi tanácsadő a magasabb megtértilés nagyobb kockázatáthan-
goztatja,egyszerííen az,hogy ők csak olyan befektetéseket ajánlanak, amc.
lyek az tigyfeleiknek csak igen csekély mértékíiellenórzéstteszneklehetóv '
Mint azt korábban már említettem, 17 milliő dolláros apaÍtman házarlt
Tulsában jő befektetés arra, hogy kihasználjam a hatásttibbsz rcizést, mivcl
én magam tafiom elIenórzésem alatt annak mríkodtetését'befektetésem ér- Vállalkozőként ellenórzést tudok gyakorolni íizletem pénzigyikimutatá-
tékétpedig a mrík dtetés (vagyis a lakbérekból begytíjtott bevétel mennyi- lllirtak mind anégy oszlopa felett. Ingatlanbefektetóként szintén az e||enór.
sége) fogja meghatározni. Egy olyan |akóház nem jő befektetés, és a hatás" ztise m alatt tartom befektetésem pénziigyi kimutatásának valamennyi oszlo-
rlil.
110 ll1
Az ellenórzés kulcsa a pénztigyi intelligencia
Az e||enórzés kulcsa a pénzugyi intelligencia. A pénztigyi intelligencia
ncive|i az ellenórzést, a pénziigyi IQ pedig a pénztigyi intelligencia pénzÍigyi
rnegtértilésétméri. Példaként vegyiik ismét a 300 egységes apartman háza-
mat Tulsában.
I . A bevétel oszlop. Az ingatlan megszerzése :uÍán az elsó lépésta bérleti
díjak ncivelése jelenti. Az ingatlan miáris profitképes, és akészpénza meglé.
vóbér16któ|is befolyik. Más szőval, már azelsónaptől kezdve pénztterme|-
hetek' A cél, vagyis azuz|eti terv még ebben az esetben is az, hogy a lakÓ.
egységenkénthavonta befolyÓ bérleti díjat a k<ivetkezó három év alatt továb-
bi 100 dollánal n veljem, a kovetkezó eszk zcjk segítségével:
1 . A jelenlegi, piaci áÍ a|atti bérleti díjak emelése.
2. Moső és szárító berendezések felszerelése minden egységben, extra
bérleti díjért.
3. Fel jítáSi munkálatok, mint például festés vagy a kert gondozása.
Mindez a bank pénzébó| végrehajthatÓ, a saját pénzem felhasználására
nincs sztikség. Amikor ugyanis a banknak benyríjtottuk aziz|eti tervtinket,
annak részétképeztékezek a fejlesztések is, és beszámították azt a kcilcscin
teljes cisszegébe. A 300 egység megszorozva a három év a|atti 100 dollár
emeléssel, a fejlesztések a teljes projekt bevételéthavonta 30 000, évente pe-
dig 360 000 dollánal emelik. Ez a bevételn velés jő példát jelent az e||enór.
zésre és a hatástcibbszcircizésre.
Ha a terv mríkodik, mátloz hiárom évre a4.pénzigyi IQ-m (a hatástobb.
sz rcizés) végtelen lesz, mivel a bevétel nciveléséheznincs sztikség befekte-
tÓt pőtlőlagos tókéjére, csak arra a tudásra, hogyan menedzseljem az eszko.
zomet (ellenórzés) rigy, hogy profittermeló képessége egyre magasabb és
magasabb legyen. A novekedés a pénzi'igyi IQ terén határtalan, mert a bevé-
tel ncjvekedése egyediil a befektetó e||enórz6 tevékenységévelés a bank pén-
zéve7 e|érbetó.
2. A kiadds oszlop. A kcivetkezó kontrollálhatő cél a k ltségek cs kken.
tése. Ez tcjbbféle mődon is elérhetó. Az egyik speciális példa a munkaer
k ltségeinek cscikkentése, az adminisztratív kciltségek cstjkkentése által. Mi-
vel egyéb tulajdonaink is vannak, sok kciltség visszavihetó az anyacéghez,,
E'zeket nevezhetjtik ,,háttér-irodai'' kciltségeknek. Ez a kcinyvvizsgálők' a
k nyvelók, az tigyvédek és az adminisztratív stáb k<iltségei. Egyéb csokkenl
hetó k ltségek a biztosítás , az ingatlranadők, a vízfogyasztás a fenntartás és
'
jobb ktlltséggazdálkodással és nagyságrendi megtakarí_
a kertgondozás
- hogy ott nem tudok a
112
tással. A kciltségek csokkenthetÓ,k, és a bevétel ncivelhetó az tiresen állás le.
szorításával, vagyis annak az idószaknak a rcividítésévelis, ami alatt egy
ntegiiresedett apartman ismét bérbe adhatő. Például, abban a pillanatban,
lrmikor abér16 informálja a menedzsment céget arről, hogy el fog kciltcizni,
ltzonnal fel kell adni a hirdetést, hogy az apartman kiadő. A megtiresedés
napján azonnal oda kell rendelni a takarítőkat ,hogy azapaÍtman már aznap
cste bemutathatő legyen az érdek|ódíknek. Elófordul az is , hogy a bérbeadás
nég az e16z6bérló kikcjltcjzése elótt megtcirténik'
Nyilvánvalő, hogy sok, ho zzánemért6 befektetó elmu|asztja cscikkenteni
lt kciltségeket, vagy éppen, hogy nciveli azokat,és ettól az ingatlan rossz
be-
l.oktetéssévál1k az ó számukta. Gyakran olyan k ltségeken spőrolnak, ame-
Iyek rontják az ingatlan vonzerejét' és elriasztják a minóségi bérlóket. Azin_
gatlan értékesok esetben cscjkken. Eppen az ilyen rosszul kezelt ingatlanok
lrzok' amelyeket szívesen vásárolunk, mivel ezeket, jő ingatlan menedzselés-
scl , jÓ befektetéSsé tudjuk változtatni. Más szőval , j ó pénzt tudunk keresni a
lrlssz befektetÓtből.
A z ingatlanke zelé s kulc sfo ntos s ág elle nórzé st j ele nt
Mint tudod, az ingatlan profittermeló képességénekegyik legfontosabb
Ir.rlcsa annak megfeleló kezelése. Az ingatlankezelés kulcsfontosságri ellen.
ríl.zéstjelent. A |egtcibb befektetóhciz hasonlőan' én is gyrílcilcim ezt a tevé-
kcnységet. E,zértvá|asztottam partneremÍil Ken McElroy-t, aThe ABC,s of
licctl Estate Investing (Az ingatlanbefektetés ABC-je) szerzíjét.Az ó cége
;r|lszol t a legjobb. Ha tcjbb informáciőhoz szeretnél j utnj az ingatlanok me.
lrcdzselésérÓ,l, vagy arről, hogyan novelhetó megfeleló menedzseléssel egy
rrrgatlan értéke, a The Rich Dad Company ajánl a számodra néhány kcinyvet
(.s hanganyagot, amelyet barátom és befektetó partnerem,
Ken hozott létre,
ffi
r|' inek a cége vezetó ingatlankezelő társaság az USA délnyugati
.
tertiletein .
= na$} kockázat
Az egyik ok, amiérla legtobb részvényt és befektetési alapot elkcrti|iilrr.
k ltségek
- mint például a menedzsmenl l.izcl(.st'^
I
I l-l
a btinuszclk és a jutalékok felett ellenórzést gyakorolni. Beteg leszek tóltl, Eredménykimutatás
-

t
ha azt tlIvasom,hogy egy kapzsi elncik-vezérigazgató fizetésétfelemelik, mi Bevétel
kiizbcn a tulajdonosok részvényeinekértékecscikken. Például Robert Nar 1 00 000 do||ár n vekedés

tlclli, a Home Depot elnok-vezérigazgatőja, évente 38 milliÓ dollárnyi fizc

tőst vctt Í.el, plusz a minden évre garantált 3 milliő dollár bőnuszt. Sajntls'
r-rcrn mentek jől a dolgok, így Nardelli végtil lemondott, de csak azután, hogy
,a,t'igazgatótanács beleegyezett, hogy 210 milliő dollárt kifizessenek neki, hit
czt megteszi.
Számomra ez rendkíviil kciltséges, amitól nálam elszakad a cérrra. Ezérl
nem Szeretem apapír alapri eszkcizoket. A legtobb éftékpapírtMBA-k kezc
lik, alkalmazottak, akik tobbet gondolnak a saját pénz{ikre, mint a befektc
Mérleg
tóik pénziigyi biztonságiára. Egyébkénta Home Depot vezetói fizetése, bírr
magas' nem sziikségszerÍíenjelent kivételt. Ez a norma. Eszktizok Fonások
Je|zá|oohile|
\l
3.Aforrds oszlop, 300 egységes apartman házamon volt egy meglévó je| 1

záIoghitel,4,95 száza|ékos kamattal. Az alacsony kamat noveli a teljes in &

-1,
gatlan eszkozértékét.6,5 százalékos másodlagosjelzáloghitel hozzáadásáva|
(a két hitel cisszegének eltéró nagyságát figyelembe véve) létrehoztunk egy Y
kb. 5'57o-os eredó kamatot.Ez az alacsony hitelkamat az e||enórzés és a ha"
";Jl"l5i!5'
tástcibbszcjrcjzés fontos tényezíje. Dollármilliők esetében egy százalékpont-
nyi eltérésnekis nagy hatása van a nettő bevételre.
Például egy 10 milliÓ dolláros jelzáloghitel esetében 1száza|ékmegtaka. Eredménykimutatás

rítás 100 000 dollár extra bevételt jelent évente. Amint azt a vonatkozó diag- Bevétel
ram is mutatja,az adősságnak' valamint az adÓsságot terheló hitelkamatnak BevéleIn Vekedés
a kÖvetkezó okok miatt

a c scikkentése szintén j ő példái a hatásttjbb szorcizésnek'

1 ' Megeme|t |akbérek

2. cs kkentettk |tségek
3. AjeIzá|oghiteI

4. Az eszkiiz oszlop. A bérleti díjak ncivelése, a koltségek cscikkentésc, cs kkentett k |tségei

valamint a hitelosszeg vagy a hitelkamat cs kkentése révénaz ingatlan esz- Kiadás

kcjzértéke ncjvekedik.
Amint azt a vonatkoző diagram is mltatja,azellenőrzés gyakorlása és an.
nak e1érése,hogy a számok a kívánt irányokba mozduljanak el' a hatástcibb-
szcircizés egy formájátjelentik, és a pénztigyi intelligencia fiiggvényei.
Mérleg

EszktiZÖk
Az eszk z k
énékének
nóVekedéso
a k vetkező
okok miatt:
1. Megemelt
Iakbérek
2' cs kkéntett
k |tségek
3' A jélzáloghile|
cs kkentett
k |tségei

r14 115
Almahorgászás
Manapság, a piac állandő hullámzása kozepette' számos befektetó hason.
Iattls a régi kameválok egyik kedvenc játékának a résztvevóihez' akik a ftr.
gLrkka| igyekeztek megragadni egyet a nagy kádnyi vízfelszínénlebegó a|-
rnítk koztil. Ez ugyan mÓkásnak tlínik, de nem olyan tevékenység, amit nap,
rrrint nap végezni akarok, hogy sikeres legyek.
Ahelyett, hogy a részvényem Vagy a befektetési alapom fuának le-fel lc-
begésétfigyelném, én inkább a saját pénzÍigyi kimutatásomat kontrollálonr'
AzáIta|, hogy rendelkezem a megfeleló pénziigyi intelligenciával, hogy el.
lenórzést gyakorolhassak a bevételem, a kiadásaim, az adősságom és végsr5
soron a befektetésem ér1ékefe|ett,pénziigyijvóm felett is ellenórzést tudok
gyakorolni.
A megtakarítások, részvények, kotvények, befektetési alapok vagy index
alapok esetében a befektetónek nincs ellenórzése és hatástcjbbszorozó ere.ic
a pénztigyi kimutatás négy oszlopának egyikével kapcsolatban Sem'
Egy kis pihen6, mielött tovdbbmennénk
Mielótt áttérnénka hatástcjbbszcjrcizés
és az el]enórzés magasabb formái-
ra, gy gondolom, fontos lenne átismételni és áttekinteni az eddig tárgyalt
pontokat, mielótt trílságosan bonyolulttá válnának. osszefoglalásként álljon
itt a k vetkezóhétpont:
1 .Pont: A hatdstiibbszijrtizésnek sokféle típusa van. Az a pénzigyi hatás-
t bbszorcizés' amely a legtobb ember számára ismerós' az adősság hatás-
tcibbszcircizése, vagyis a MEP: más emberek pénze. A pénzligyi hatástcjbb-
szcircjzésnek más fajtái is vannak, mint például apénzugyi ellenórzésre al.
kalmazott pénztigyi intelligencia hatástobbszcjrcizése. Valőjában mind az cjt
pénzÍigyi intelligencia
- a bevétel ntivelése' aragadozőkelleni védekezés,
a kciltségvetés.készítés'a hatástcibbszorozés eléréseés a pénztigyi informá-
lődás * a hatástobbszorcizés kiilonféle formáit jelenti. A hatástobbszcjr zés
olyan valami, ami egy kissé megkcinnyíti a munkádat. Eppen rigy. ahogy
konnyebb egy s lyos tárgyat villás emelótargoncával mozgatni, egy bonyo-
lult befektetési dcintést is konnyebb meghozni, ha a pénztigyi IQ-nk maga-
sabb.
2 Pont: A legtiibb befektetó papír alap eszktiziikbe fektet be, olyan eszk .
. l tinyekbe, befektetési alapokba és index alapokba fekteti be a pénzét,mivel
ziikbe, amelyek felett csak igen csekéIy ellenórzésiik van. A papír alap
eszkcizcjk formái a megtakarítások' a részvények, a kotvények, a befektetési
alapok és az index alapok. Mivel ezek az eszkozok csak nagyon csekély el.
Icnőrzést engednek, ha ugyan, ezeka befektetók csak nagyon kis hatástobb-
116
szcircizéssel és alacsony megtériilésselrendelkeznek, és csekély pénztigyi
IQ-ről tesznek tanribizonyságot. A szegényes pénztigyi IQ egyik példája 5vo
k tmat a megtakarításra' a hozam megad óztatása, majd az infláció, amely fel-
l
t' rrészti a Szerzett értéket.
l
3. Pont: A megtériilés nijvekedése nem jelenti a kock zat niivekedését.
Amikor apénzijgyi tanácsadők azt mondják, hogy a megtérÍilésncivekedése
lr kockázat ncivekedésétjelenti' igazuk van abban az esetben, amikor papír
lrlaprí eszkcizcjkról van sző. Nincs igazuk,haeztyalamennyi eszkciz esetére
lil|ítják.
Az olyan eszkozok' mintaz tizleti vállalkozások yagy az ingatlanok, tobb
1rénziigyi intelligenciát igényelnek, nagyobb pénzugyi ellenórzést tesznek
|chetóvé, és a hatástcibbszcjrozés magasabb fokát biztosítják, nagyon ala-
i.sony kockázatta|. Az alacsony kockázat kulcsa a magasabb pénziigyi intel-
li'gencia. E'zért javaso7om az embereknek, hogy kezdjenek kicsiben, és egy
i Iirrabig maradjanak is kicsik, és engedjék a pénziigyi intelligenciájukat nóni.
|'énziigyi intelligenciájuk ncivekedésővel párhuzamosan a befektetéseik
rrrcgtértilése is nó. Ha apénzugyi intelligencia alacsony, a hatástobbszcjrozés
t sapást mérhet apénzugyl IQ-ra, a befektetés mért megtértilésére.
1. Pont: A legtiibb pénziigyi tandcsadő maga nem befektetó. A pénz-
rirryi tanácsadők egyszerríen értékesítÓk. A legt bb pénzigyitanácsadő, még
Iriringatlanbrőkeris,kizárólagpapíralapríeszkcizokbefektetbe,habefektet
.'gyáltalán. A legtobben igen alacsony hatást bbszcircizéssel rendelkeznek,
:'zakmai és pénztigyi szempontből egyaránt. Szakmai és pénzigyihatástcjbb-
szÖrozési rátájuk sok esetben I:I. Az 1:1 szakmai arány aztjelenti, hogy a
rrrunkájuk után fizetik Ótet, és csakis a munkájuk után egynapi bért kap.
lrlrk egy napi munkájukért.
-
Üzlettulajdonosként emberek ezrei dolgoznak azért,hogy nekem segítse-
rlck. Befektetóként, például a tulsai apartman ház esetében, 300 bérló segít
rlckem a befektetésem kifizetésében,a bank négy dollárt kcilcscinoz nekem
rrrinden egyes dolláromhoz, az adóhivatal pedig adőzást haladékot ad a be-
r,titelem után. Mindezek példákat jelentenek a hatástrjbbszijrőzés kiilcjnféle
t pusaira.
r
5. Pont: A pénziigyi képzésniiveli a pénziigyi intelligencidt. A legtobb
('lllberpapír alap eszkciz kbe, vagyis megtakarításokba,részvényekbe,k t-
rlirtcs rá igényiik vagy vágyuk' hogy ellenórzést gyakoroljanak. Mindossze
.rlrrryit akarnak, hogy egy befektetési tanácsadÓnak átadják apénzid'ket,azt
rt'rrrélve, hogy ó majd jő munkátvégez.Es aztán tcibbé már nem is gondolnak
,;i. Az,aki nagyobb fokrj ellenórzésre vágyik, annak az legyen az elsó dolga,
ttl
hogy a saját pénztigyi képzésétvonjael|enórzése alá, amely nciveli pénzÍigyi Az, hogy valaki megtanuljon a piacon kereskedni, rnég az ingatlanoknál
inte||igenciáját, és remélhet61eg apénzugyi e||en6rzését és a hatástobbsz . is' fontos része egy befektetó pénzngyi képzésének.Az opciőkat az ingat-
rÓző,si rátájáÍ" is megemeli. Ilrnbefektetők is alkalmazzák.Ingatlanok esetében a vételi opciÓt foglalőnak
rrcvezik. Amennyiben ingatlankereskedó (flipper) vagy, az ingatlanpiac esé.
6. Pont: A hat sttjbbsziiriizés két mődon míÍkijdhet. A hatást bbszcjri-
sc katasztrofális kcivetkezményekkel járhat a részedre.
zés képes arra, hogy gazdaggátegyen' de arra iS hogy elszegényítsen tégerl.
' Mivel a legt bb ingatlanbefektetésem a bérleti díjra és a tulajdon mríkcjd.
Ez' az oka annak, hogy a hatástobbszorozés pénziigyi intelligenciát és pénz-
rctési koltségeire épít,az ingatlanpiac hullámzása alig érint engem. Bár e|6-
tigyi kontrollt igényel.
Itlrdul esetenként, hogy egy ingatlant továbbadok' kiil ncisen akkor, ha ne-
A részvények esetében a kereskedó az opciókhatást<jbbszortizését tudja
vctségesen magas árat akar fizetni érte valaki, nálam inkább az a gyakorlat,
kihasználni. Ha a kereskedó (lgy gondolja, hogy a piac felmegy, akkor a vé-
Irogy megvásárolok egy ingatlant, majd hossz idón kereszti'il begyríjt m a
teli (call) opciőt alkalmazza, ami jogot jelent arra' hogy egy bizonyos rész-
lrérleti díjakat és az egyéb bevételeket. Aztán keresek egy kcivetkezó ingat.
vényt,rÓgzített határidón beliil, egy elóre kialkudott iáron megvásárolhasson.
llrnt, amelyet megvehetek és megtarthatok.
Például ha egy bizonyos részvényára ma 10 dollrár, és a keresked 6 gy érzi ,
Azokszámátra, akik t bbet szeretnének tanulni az emelkedó és a stillyedó
hogy az áraenné| magasabb lesz, akkor vásárolhat egy vételi opciőt 1 do|-
1liacokon valÓ befektetésekról' ajánlom a CASHFLOW 202 oktatő társasjá-
lárért. Ha a kereskedónek igaza lesz, és a részvény ára felmegy 20 dollána.
lckunkat, egy játékot, amely játékpénzkockáztatásával tanít meg a kereske.
akkor a kereskedó 1 dollár kiadással 10 dollár bevételt szerzetÍ-. Ha a keres-
tlésre. A CASHFL)W 202 a CASHFLOW l0l játék kiegészítése.Erósen
kedó gy gondolja, hogy a piac lemegy' akkor alkalmazhatjaaz eladási (put) lr.jánlom, hogy ismerd meg alaposan a CASHFLOW l0l oktatÓ játékot' mi-
opciőt* , vagy shor1olhatja** eztarészvényt.
c|ótt áttérné| a CASHFL)W 202-re.
Más szőval, a kereskedónek lehetóség e vanpénzt csinálni, akár felmegy,
Világszerte mÍíkodnek CASHFLOW Klubok, ahol az érdeklódók megis-
akrár lemegy arészvényára. Problémát jelent azonban, hogy a kereskedónek
rrrerkedhetnek a játékokkal' mielótt maguk is megvásárolnák azokat. Pénz.
nincs ellenőrzése az eszkciz fe|ett, csupán a kereskedéstik eszk zeit tudják
Íigyi képzésre mindenkinek sziiksége van' aki nagyobb hatástcibbszcir zést
megválasztani. Mint azvárhatő is' azok apénzigyitanácsadők, akik befek-
lrkar elérni.
tetési alapokat adnak el, és diverzifikálást ajánlanak, azt mondják, hogy a
7 . Pont: Amikor a legtiibb pénziigyi tandcsad'ő diverzifikáIdst ajdnl, va.
részvényekkel kereskedni kockázatos
- és valőban az is azok számára,
akiknél hiányzlk a tréning és a tapasztalat. I idban nemigaruÍn diverzifikálnak. Két oka is van annak, hogy az általuk
lr jánlott diverzifikálás valÓjában nem is az, Az elsó ok az,hogy apénzugyi

A put opciő jogot jelent a kereskedónek arra, hogy egy bizonyos részvényt,
togzített határidón beltil, egy elóre kialkudott áron eladhasson. Ha például a
ma l0 dollárért kaphatő részvény ára 4 do||ína csrikken, ó akkor is l0 dollár-
ért adhat e|,Így az eladási opc|ő 2 dollríros díjának megfizetésével6 dollár
bevételt szerczhet, vagyis 6 _ 2 = 4 dollárt nyer részvényenként. Amennyi.
ben a részvényár mégis ncivekedne' akkor nem é| az opciőva| és legfeljebb a
2 do||ár opciős díjat ,,bukja el''. _ A fordítő megjegyzése.
>k*
A kereskedó átvesz a brőkertól pl' 100 db részvényt,a k<il-
',természetben,'
cs nvett részvényeket azonnal eladja 10 dolláros áron, majd arogzítetthatár-
idó végén'az akkori 4 dollráros piaci áron vásiírol l00 db ugyanolyan rész-
vényt, és azt a brőkernek visszaadja. Nyeresége ebben az esetben 10-4=6
dol1rár részvényenként, kciltséglevonás nélktil, ám jÓval nagyobb kockázattal,
hiszen a részvényt magasabb áron, mondjuk, l8 dollrírért is meg kell vennie.
Ebben az esetben részvényenként18 - l0 = 8 dollárt
',bukik''.
A fordítő megjegyzése.
- Iansása ellen?''
tanácsadÓk csak az eszkcizok egylktajtájába fektetnek be: a papír a|ap esz-
kozcjkbe. Amint anaa20oJ. augusztus 9...10.i piaci cisszeomlás is rávilá.
gított' a papír alap eszkozcik értékéta diverzifikálás sem védte meg. A má-
sodik ok pedtgaz,hogy egy befektetési alap miár onmagában is egy diverzi-
l ikált befektetés. Jő és roSSZ réSzvények kotyvaléka. Ha valaki bevásáro|né-
|rány befektetési alapből, az olyan, mintha tobbféle multivitamint szedne.
,|obbféle
multivitamintől pedig csak egy valaminek megy fel az értéke:az
illetó vizeletének.
A profi befektetők nem diverzifikálnak. Mint Warren Buffett mondta: ,,A
t|iverzifiká|ás védekezés a tudatlanság ellen. Nincs rá sziiksége annak, aki
tudja, mit csinál.''
Gazdag apám azt mondta: ,,Kinek a tudatlansága ellen védekezel, a saját
tudatlanságod' a tanácsadőd tudatlanságavagy a kettótok kombinált tudat-

118 r19
 A profi befektetók, diverzifltkálás helyett, két dolgot tesznek. Az egyik.
hogy csak a nagyszerÍí befektetésekre fÓkuszálnak. Ezkímélia pénzt, és n(i.
veli a megtérÍilést'A másik pedig a hedge*. A hedging egy másik kifejezés
a biztosításra. Például az én300 egységes apartmanházamra a bank mindert
féle biztosítást kcivetelt. Ha az ingatlan 7eég, a biztosítő kifizeti a je|z',á
loghitelemet, és az éptiletet is ríjjáépíti.Es az a legjobb az egészben,hogy ir
biztosítás cisszegét maga a bérleti díj fedezi.
A két legfóbb ok, ami miatt nem Szeretem a befektetési alapokat, hogy ir
bank nem ad rájuk kcilcscint, és a biztosítő cégek sem kcjtnek rá biztosítást, ir
piac cisszeomlásátkíSéÍó katasztrofális veszteség ellen
mikor cisszeomolhat.
- pedig a piac bár
N agyobb hat stiibb sziiriizé s, magasabb me gtériilés,
alacsonyabb kockázat
A differenciáltabb hatástcibbszcjrozés, a magasabb megtértilés és az a|tt
csonyabb kockázat kulcsa a főkuszálás, és nem a diverzifikálás. Az cisszpon'
tosítás nagyobb pénztigyi intelligenciát igényel. A pénztigyi intelligencia az
zal kezdódik, hogy tudd' miér1is fektetsz be. A pénz világában két dolgtlt
akarnak elérni a befektetÓ,k: tÓkenyereséget vagy készpénzáram7ást.
1. Tókenyereség. Egy másik ok, amiért oly sok ember gondolja kockáza.
tosnak a befektetést , az,hogy Ók tókenyereségért fektetnek be. A tókenyerc.
ségétvalő befektetés a legtcibb esetben szerencsejáték vagy spekuláciő. Hlr
ezt mondja valaki: ,,Megvásárol om ezt a részvényt,befektetési alapot vagy
ingatlant'' , akkor ó tókenyereségért fektet be, az eszkoz árának n vekedésérc
számít. Ha például annak reményében vásároltam volna meg aI7 milliő do|
Iáros apaftman házat, hogy késÓ,bb majd 25 milliő dollárért eladhatom, akktlr
tÓ,kenyereség érdekébenfektettem volna be. Amint azt sokan tudjátok, a t<í
kenyereséget megadóztatják számos országban.
2. Készpénzáramlás. A készpénzríramlásérdekébentcjrténó befektetés
sokkal kisebb kockázatot jelent. Azt jelenti' hogy bevétel eléréséértfektc.
tiink be. Ha a bankban helyezem el a pőnzem, amelyre 57o kamatot kapok,
akkor készpénzáramlásétt.fektetek be. Mikcjzben a kamat alacsony kockáza.
Lu, az a probléma vele, hogy a megtértilés alacsony' az adó magas lehet, ir
A hedge olyan technika, amely a piaci szereplók tevékenysége során felme-
rÍi|ó lehetséges kockázati tényez6khatásának kioltását cé|ozza'A hedge tigy
lctek célja nem a profitszerzés, hanem a veszteség minimalizálása.
A fordítÓ megjegyzése'
lZO
tlollár pedig folyamatosan veszít aZ értékébó|.Amikora 300 egységes apart-
nanházat megvettem, akészpénzáramlás érdekébenfektettem be. Az a kti-
I nbség, hogy a készpénzáramlásért befektetve a bankiírom pénzéthasznál-
lam annak érdekében,hogy magasabb megtérÍiléstérjek el, és kevesebb adőt
l'izessek. Ez sokkal jobb mÓdja a hatástcibbsztircizés felhasználásának.
.|e
milyen céllalfektetsz be?
A legtobb pénzijgyi tanácsadő aztjavasolja fiatal iigyfeleinek' hogy nci-
vckvó alapokba fektessenek be. A ncivekedésre számító befektetés tókenye-
r.cségérdekébentrjrténó befektetést jelent. Idósebb klienseiknek késóbb azt
tanácsoljiík, hogy cseréljékle ncivekvó alapjaikat bevételt jelent.ó alapokra
vagy évjáradékra. Más szóval, ha idósebb vagy, akkor készpénzáramlásért
Icktess be. Úgy gondoljiák, a cash flow kevéssékockázatos' és nagyobb biz-
t tlnságot jelent.
A befektet k h rom típusa
Ha tókenyereségról vagy készpénzáram|ásről van sző, a befektetóknek
Irlirom általános típusa van. Ezek a kcivetkezók:
l . Akik kizárőlag a tókenyereségértfektetnek be. A részvények világában
t^zeket a befektetóket kereskedÓtnek, trédereknek nevezik, az ingatlanok
t'setében pedig flippereknek. Befektetési céljuk álta|ábanaz,hogy olcsÓn vá-
sliroljanak, és drágán adjanak el. Ha a CAsHFlow-négysz gre pillantasz,
lr tréderek és a flipperek valőjában az E negyedben helyezkednek el, és nem
;r B-ben. Inkább számíÍanak professzionális kereskedóknek, mint befekte-
tríknek. Amerikában ráadásul még a legmagasabb E-negyedbeli adőkulccsal
rs s rijtj ák óket, és nem élvezik a halasztott adózás B negyedben e|érhetó e|ó-
nyeit.
] ' Akik kiz rőlag a készpénzdramldsértfektetnek be. Számos befektetó
hcdveli a megtakarításokat vagy a ktitvényeket az á7|andő bevétel miatt. So-
l.ltn a kommunális kcitvényeket választják, mivel annak hozama adőmentes.
I|ir például egy befektetó adőmentes kommunális kotvényt vásrírol, amely
/.,/o kamatot fizet,befektetésénektényleges megtérÍiléseugyanakkora, mint-
|n 97o-os adőkciteles kamatot kapott volna.
Az ingatlanoknál sok befektetó kedveli a ,,triple net'' (NNN) lízingeket.
l 'zoknél a befektetók bevételt kapnak az adók, a javítás és a biztosítás kcilt-
.'.:gei nélkÍil. Ezeket a koltségeket a bérlók fizet1k,
A triple netlízing sok te-
I tetben olyan, mint a kommunális kcitvény, mivel a bevétel nag y része ad6.
r r r
Il|cntes vagy halasztott adÓZás .
121
 Mik zben én is szeretem a triple net ingatlanokat, problémát jelent jő in-
gatlant talá|ni, jő bérlÓtkel' akik hajlandÓk nagy megtértiléstfizetni. Most'
amikor ezt a kcinyvet írom, a legt bb NNN ingatlan csak 5-67o megtéri'ilést
|.il,ct. E'z nem valami izgalmas. A jÓ hír az,hogy ha mélyebbre ások, amit
késóbb még megteszek, találhatok ingatlant sokkal magasabb megtéríiléssel
is, ugyanakkor nagyobb hatást<ibbszcircizéssel, és a bank pénzével'ami a
kockázatomat cscikkenti, és emiatt Szeretem jobban a ,,triple net'' ingat-
lanokat, mtnt az adÓmentes kommunális kcitvényeket .Ez már átyezet abc.
fektetÓt harmadik típusához.
3 . Azok a befektetók, akik a t kenyereségért és a készpénzdramllűsértegya-
rdnt befektetnek. Évekkel eze|ótt, a régi idÓk részvény-befektetói még
egyaránt igyekeztek tókenyereséget is,készpénzáramlást is elnyerni. A régi.
ek még ugyanrigy beszéltek arészvényárak fel-le hl77ámzásáről, mint arrÓl,
ho gy a részvényesek mennyi osztalékot kapnak. De ez mé g a r égi gazdaság,
a régi kapitalizmus vo|t.
Az rij kapitalizmusban a legt bb értékpapírbefektetó a gyors iizletet ke.
resi, tarolni akar. Manapság a legnagyobb befektetíházak a legokosabb,
klassz srácokat a|ka|mazzák, akik éppen csak elhagyták az egyetemet, és a
szuperszámítőgépek és számítőgépes modellek erejét használjiík fel arra'
hogy felkutassák a legaprőbb piaci lehetóséget is, amit kihasználhatnak. Ha
például a számítőgép felfedez I7o differenciát, mondjuk, a technikai rész.
vényeknél'a befektetóház dol|ármilliőkat tesz fel rá, annak reményében,
hogy néhány őra a|aÍt megnyeri a dollármilliők |%o-át.Ez nagyon nagy ha-
tástcjbbszorozés, és igen kockázatos.
Ezekaszámítőgépes modellek nagy hullámzásokat okoznak a piacon, és
gyakran cjsszeomláshoz is vezetnek. Ha a részvénypiacon bejelentik, hogy a
kereskedés 1eá7|,ez arrÓl szől, hogy ezeket a programokat átlirják le. A piac
cjsszeomlik, ha a gépek eladdst 1e7entenek be. Ha a számítÓ gépek azt mond-
ják, vásárolnak, akkor a piac felvirágzik' majd utána omlik cissze. Más sző-
va1'azárak rígy tudnak felfelé és lefelé hullámzani, hogy arra semmiféle fun-
damentális vagy iizleti ok nincs. Lehet, hogy a részvényiírfolyamának sem-
miféle kapcsolata nincs az illetó cég értékévet,mivel a számítógépek mes-
tcrséges kínálatot vagy keresletet generálnak. Ha felidézed a dotcom* kor-
Az 1999. év utolsÓ és a 2000. év elsó hőnapjaiban a tízsdet spekuláciős hul-
|írm jelentósentrílértékelteakizárő|ag internetes tevékenységet folytatő cé-
gck papírjait av1lágtózsdéin. Rcivid sziírnyalás után számtalan dotcom cég
cs(ídbe ment, a dotcom lufi kipukkadt, a befektetók pedig komoly vesztesé-
A fordítÓ megjegyzése,
gckct kcinyvelhettek el.
- lrtért.'' Amennyiben az e|adó megengedi nekem, hogy a 35 milliÓs véte|árat
r22
szakot, emlékezhetszrá,hogy olyan társaságokat, amelyek még cégek sem
voltak, csupán csak jő gondolatok, dollármilliárdokraértékeltek' azo|yancé-
geknek pedig, amelyek valőban értékesekvoltak' szemétre keriiltek atész-
vényei, amikor a dotcom vtrágzása elbukott.
RégimÓdi befektetőként a kapitalizmusnak ebben az rij korszakábane|ég
rlkosnak kell lennem ahhoz, hogy befektessek tőkenyereségért, készpénz-
iiramlásért, az adósság hatástcibbszcjrőzéséért és adőelóny kért' rígy, hogy
kcizben fennmaradjak abban a zíirzayarban, amit ezek az okos kcilykok és a
szuperszámítÓ gépek okoznak a piacon.
Például nemrég vásároltam egy Észvényt,bár nem volt felette ellenór-
zéSem, csak azért, mert a cég, egy régi, unalmas, ipari korszakbeli cég,már
r.égőtaá1landőanII7o osztalékotfizet. Amikora legutőbbi piaci cisszeomlás-
kor a részvényárak leestek, vásároltam arészvényból, mivel akészpénz-
liramlás így olcsőbb lett. Esetenként vásárolok tehát értőkpapír eszkcjzciket
is, de lehetólegkészpénzáramlásért. Mivel kis ha| vagyok, és nincs ellenór-
zésem a cég felett, nem alkalmazom a hatástobbszÓrtjzést. EgyszerrJíen csak
lrnnyi pénzt fektetek be, amennyinek az elveszítésétmegengedhetem ma-
gamnak' ha rossz lőra tettem. Ha ennek a bizonyos részvénynekfe7megy az
lira, eladom, mivel mind akészpénzáramlásért, mind a tókenyereségért sze-
retek befektetni. A befektetésem megtériilésemegnó, ha és amikor sikeri'il
lnind a készpénzáramlást' mind a tókenyereséget megszereznem.
Három cisszetevóje van annak, hogy jő ingatlanbefektetó legyen valaki.
|i,zek a kovetkezók:
I partnerek. Mint Donald Trump mondja: ,'Nem tudsz jő Íizletet végig-
.Jő
v inni rossz partnerekkel ." Ez nem azt jelenti , hogy a rossz partnerek rossz
cmberek. ők csupán roSSZ Vagy nem megfeleló partnerek a számodra. Ennek
lr 300 egységes apaÍtman háznak a mííkodtetéséhez biztosnak kell lennem
lrbban, hogy jÓk a partnereim. A partnereim a feleségem: Kim, Ken és Ross.
Számos tizletet bonyolítottunk már le egyiitt, és sok pénzt csináltunk. Bele_
lirtottunk persze sok problémába is, de azok megoldása során okosabbak és
rrlég jobb partnerek lettiink.
). JőÍinanszírozds. Az ingatlan elsósorban afinanszírozás fiiggvénye. So-
kan ezt vallják: ,,Elhelyezkedés, elhelyezkedés' elhelyezkedés.'' Az én véle.
rlrényem: ,,Finanszírozás, finanszírozás,finanszírozás.,, Ha jő finanszírozást
ttrdsz biztosítani,az iizlet mríkridik. Ha rossz afinanszírozás, akkor viszont
r rcm. Hogy illusztráljam ezt a gondolatomat, mondjuk, egy eladő ezt mondja:
'']5 milliő dollárt akarok kapni a 17 milliő dolláros apartman komplexumo-
r23
havi l rlollárral tcirlesszem,30 éven át, balloon fizetésse]*. vagyis ha a je|zá :,t, rozíkéntaz adősságot. E'llenórzés nélkiil va7őszín |eg nem a|kalmaznék
loghitel Ósszegéból méghátra|évópénztcsak a 30 éves futamidó végénkc|| ; r ágot a finanszírozásra. Nagyobb kockázat esetén, mint például amikor
t l ő s s

megÍizetnem, akkor én belemegyek az iz|etbe, és megadom az eladőnak it t.gy részvénnyel vagy rárucikkel spekulálok,lehetóleg csak olyan pénzt hasz-
kívánt vételárat.30 éven keresztiil havi 1 dollárral meg tudom engedni ntit rrlilok fel, aminek az elveszítésétmegengedhetem magamnak.
gamnak, hogy cisszesen 35 milliőt fizessek egy I7 milliős ingatlanért. Mirrt
ahogy azt apénz világában mondjiák: ,,Elfogadom az radat,ha te is elfogir N agy obb me gtériilés, kisebb kockdzattal
dod afeltételeimet.', A kovetkezÓtben tovább magyarázom, miért bízom a befektetésemben
Tudom, néhányan most azt gondoljátok, hogy a 35 milliő dollár szélsósé (|rírla a partnereimnek és annak, hogy ellenórzésem van a 300 egységes
gesen nevetséges példát jelent. Valőjában pedig rremaz. A finanszírozás vi lIl)artman házam felett), miért vagyok hajlandő nagy hatástcibbszcircjzést al-
|ágábananevetséges iárak fizetése e|éggémegszokott. Gyakran attÓl fiigg, ki l'lrlmazni, miért hiszek abban, hogy alacsony akockázat, hogyan termelek
az e|adó és ki a vevó, valamint attől, mennyire képesek kihasználni a finatt ltibb pénzt, és hogyan fizetek kevesebb adót.Létezlk három további fejlett
szÍrozás erejét céljuk elérése érdekében. Itcf-ektetési stratégia, olyan stratégiák, amelyek magasabb szint pénzlJgyi
Néhány évve| eze|óÍt. például egy kisebb ingatlant kínáltak e|adásra az iro llrtelligenciát igényelnek. A három fejlett hatáSt bbszcircizó stratégia a MEP,
dám mellett. Amikor az árafe|6I érdeklódtem a brőkernél, ó 2 mil'tió dollárt ItM és a BBM.
mondott. Nevettem' mondván, hogy biztosan tréfál, majd faképnélhagytanr'
Az ingatlan árát,legjobb esetben is, csak 750 000 dollána saccoltam. Ma egy 1. MEP: Mős emberek pénee (oPM: other people's money). Sok mőd-
nagy szállodalánc építik zponti trányítő éptiletéterre a darabka ftjldre. NeItt jlr van annak, hogy más emberek pénzéthasználjuk. A 300 egységes apart-
tudom, mennyit ér manapság ez a kis telek, de határozottan ttjbbet' mint 2 rrran éptiletné|80százalékos hatástcjbbszcircizést alkalmazok. A bank pénzé.
milliÓ dollár! Barátom' Ken McElroy szerint,,A jobb tervvel rendelkezó szc- rrck felhaszná|ásában az a legszebb dolog, hogy ez adőmentes pénz. A bank
mé7y gyóz.,, Donald Trump pedig ezt mondja: ,,Gondolkozz nagyban!'' Va- 1
xinzének egyéb e|ónyei :
lahányszor elhajtok a telek e|6tt, ezt mondom magamnak :,, Gondolkozz még
nagyobban!" Számomra A bank számára
1' Ertékcstjkkenés lOOa/o 07o
3. Jő menedzselés. Annak egyik oka, hogy oly nagyon bízom a 17 milliír 2.Bevéte| I0O%o 07o
dolláros, 300 egységes apartman épiiletemben' hogy jő partnereim vannak'
Kennek ingatlankezeló cége van, és partnere, Ross, egy ingatlanfej|esztó cég
3. Adőelóny k IOO%o 07o

tulajdonosa. A kcivetkezó részekben tovább magyarázom majd, mennyirc 4. Amorttzáciő l00Vo UVt,

fontos szerepet játszik az ingatlankezelés és -fejlesztés a lakbérek ncivelése.

Amint az ezekbó| a számokből is láthatő, a bank apénzem807o-át adja,
a koltségek csokkentése és az eszkoz értékénekncivelése terén.
.|c én élvezem az elónyok l007o-át. Micsoda nagyszer partner!
Rossz partnerekkel, rossz finanszírozással és rossz menedzsmenttel a 30()
egységes apartman izletkész pénztigyi csapás lehetne. Egyetlen befektetó. ) .BM : A befekteté s megtériilése (RoI: Return of investment). Minden be-

ként bele Sem mentem vo|na az iizletbe. Ahhoz ez t(l1 nagy és t l komplex Icktetó számára izgalmas kérdésapénze megtérÍilése.Ha például egy pénz-
projekt. rigyi publikáciőt olvasol' sok befektetési alap á||ítja, hogy el tudják érni a
|\%o-ot,De kérdem én: visszatérítikók ezt a107o-otabefektetóknek? Ésho-
Mive| ellenórzésemvan e három komponens
- a jő partnerek, a jő finan-
s,t,íroz,íts és a jő menedzselés felett, jobban merem alkalmazni hatástobb. tlyan mérik a |o%o-ot? Egyes alapok a |o%o-ot a befektetési alapban szerepló
- lcszvények árának novekedésével mérik. Ha például egy éwel eze7óÍt Io
Az rígynevezett balloon jelzáloghitel viszonylag alacsonyabb havi részlettel t|rlllár volt a részvényenkéntiár' ma pedig 11 dollár, akkor kijelentik, hogy
l(lr|cszthetó' a futamidó végénpedig egy egyszeri, nagyobb sszeg ;r megtértilés I07o,Ebben az esetben a megtériilést tőkenyereségben mér1ék.
()ll - ballo-
Í.izetéseesedékes, ami a ktilcscinból még hátra|évó cisszeggel egyenló. olyan befektetóként, aki torekszik mind a tőkenyereségre, mind akész-
A íilrdítÓ megjegyzése. 1lonzáramlásra, nekem az egyet|en megtériilést,amivel számolok, csak a

r24 r25
lrt:sz;ltittzlit.itlrrIlis.jelenti. Ha például befektetek 10 dollárt, és minden évbcn tlistcibbszcirozés felhaszná|ásáva|.Ezt o|y mÓdon érem el, hogy emelem a
I tltllIiil. lril<iziís utáni jtivedelem marad a zsebemben, akkor a megtérÍilésenl llÓrleti díjakat' és mind a 300 egységet felszerelem moső és szárító lehetó-
| ().l . NcIrr szítmolok me gtériléstazértékncivekedésre, mivel aZ csak becsij|l scggel. Nézztik a kcivetkezó leegyszerrísített sémán, hogyan mííkcidnek ezek
t:t'lt.k. c:s rrom realizálÓdik addig, amíg a befektetésijegyet el nem adom. lt számok:
A kii|()nbség abban van, hogy amíg az elsó
esetben a befektetés megtérti.
Eredménykimutatás
lt.scit lr rőszvényjegy áráva1mér1k, addig
másik esetben a zsebembe keri.il
a
pén'tlt|. A magam részérílszeretném elérni mindkettót, l0 száza7ékot,.t,t' Bevétel
c:szk(jz ét1éknovekedésében,
és 10 száza|ékot a zsebembe kertiló készpénl,- 50 do||áros Iakbéremelés

bcn. De akészpénzáramlás az egyetlen megtériiléS,amelykézzel foghatőaIr 50 do||áros |akbéremelés

a mosÓk és szárítÓk miat

lnérhetó, mindaddig, amigaz eszktiz a birtokomban van.

Kiadás
A 401(k) ijsszeh zasítdsa valakinek a saját pénzével HaVi 10 dol|ár kdltség
a mosőkra és szárílÓkra
Egy másik cisszezavarő tényez6t je|ent a pénztigyi tervez6k azon á||ítástt,
miszerint a cégek bozzájárulnak a nyugdíjszámládhoz. Ha minden egyos
dollárhoz egy dollárt adnakhozzá, egy bizonyos száza|ékig,akkor a tanács-
adő állítása szeintez IOO?o megtértilést jelent. Én ezt nem így látom. A hoz Mérleg
zájáru|ásró|rigy gondolkozom, hogy a cég ahozzájárulását egys Zeríjen aZ cn
Eszkijz k l Fonások
pénzemb6| fizeti be. Más szőval, az apénz, amit a cég visszatart, majd hoz- 1000 do||ár adÓsság

zájáru|ásként kiftzet, az mé g mindi g az én p én ze m. Azt a p énzt a cé gnek m i n. a mosÓk és

vatamrnt az

denképpen ki kellene fizetnie a részemre' Az a teljes fizetésem része, ami it egyse0ek

fe| jítási k ltségeire
cégnek kciItséget jeIent.
Amikor hatástcjbbszcircizcitt megtértilésról beszélek, akkor valaki másnak
apénzér6|beszélek. . . és nem a saját pénzemr6I,

N agy o b b hatás t ii b b s zii rii zés, m ag a s abb me gt ériilés

A hatást bb s zor ozés azért o|y an fonto S, mert minél nagyobb értéketér c
annál nagyobb a megtértilés.Ha például vásárolok egy 100 000 dolláros bér.
be adandő házat a saját pénzembÓ1, amiből évente 10 000 dollár nettő bevé
telem származik' akkor a pénzemmegtértilése 10 száza|ék.Ha5O7o hitelt vc
szek fel a vásárláshoz, és a bevételem változatlan, akkor a megtériilésem miír.
207o. Amennyiben teljes mértékbenbanki finanszírozással vásárolok, és így
is megkapom az évi I0 000 dollár nettő bevételt, akkor a megtériilésem vég
telen. A végtelen megtértilésazt jelenti, hogy pénzt kapok semmiért. Tíz
-
ezer dollár folyik be a zsebembe, kifelé pedig semmi. A koltségeimet a bér
lÓt fedezik, én pedig csak felveszem a bevételt.
Pénz _ semmiért
A kovetkezó példában, amihez ismét a 300 egységes apaftman házama|
használom fel, megmagyarázom, hogyan kapok végtelen megtériilést a hit
| .
A havi nettÓ 100 dollár bérleti díj ncivekedés a versenytársak lakbéréhez
',felziírkőzásbó|,,, az egységek belsó fel
r'.ir|Ó jításábó| és mosőgépekkel,
s zárítőgépekkel valÓ felszerelésébÓ1 ered.
Ez ahavi 100 dolláros bevétel ncivekedés 1 007o-osan finanszírozotttranz-
lrkciő' Kiilon pénzt kaptunk a banktől ezekre a fel jítási munkálatokra. Mi
t;rrtjuk ellenórzéstink alatt adolgokat. Az adősságunk ncjvekedését tobb mint
It.clezi a bevételtink ncjvekedése. Ez a 100 dollár gyakorlatilag végtelentneg-
tt;rÍilés,mivel az cisszes koltséget a bank állta' de hozzánk folyik be vala-
rrrcnnyi megtériilés.
A havi 100 dollár niivekedés egyenként vonatkozik mind a 300 egységre.
|.'z a teljes bevételiinket havonta 30 000 dollárral, évente 360 000 dollánal
rrilveli, a már eddig is megkapottkészpénzáramláson t lmenóen. Ez a360
..zcr dollár kozvetleniil a keztinkhciz kapott pénzze| mért végtelen megtérti.
|t.st jelent, nem pedig holmi papíron kimutatott tókencjvekedés.

126 r21
 osszeÍbglalva, a bank adja nektink ennek a felríjításra szánt pénznek a
|()()%,-át,a bevétel-ncjvekedést pedig mi kapjuk. A k<iltségeket és a je|r'í
Ioghitel tcirlesztését a bérlók fizetik.
3. BA: a megtériilésbelsó ar nya (IRR: Internal rate of return). A megté
riilés egyik legkomplexebb,legfinomabb és gyakran zavarba ejtó mérésétrr
megtériilésbelsó aránya jelenti. Ha egy befektetó valÓban tudatában van a|l
nak, amit csinál, a BM-et a BA megértéserévéntudja ncivelni. A kcjvetkezrJ
diagram segítségévelprÓbálom a lehetó legegyszerríbben megmagyarázni it
befektetói megtértilésmérésénekezt' a fej|ettebb mÓdját.
Eredménykimutatás
Bevétel
Passzív jóvedelem
Kiadás
Énék6kkenés
Mérleg
EszkÓzÖk l Fonások
ÉrtéknovekedésI AmortjzáciÓ
Erósen leegyszeríísítve,a megtérlilésbelsó aránya más megtértilést és
más hatástobbszorozést mér, amit egy jől ellenórzott befektetés biztosítalri
tud.
1 . Bevétel oszlop: Passzív j vedelem. A legt bb ember érti, hogy a tcl
jes bérleti díj a bevétel oszlop részétképezi. A BA azonban a bevételek
más formáit is méri. A passzív jcivedelem alacsonyabb adőkulcs alí
tartozik, mint a keresett jovedelem. Az Egyestilt Allamokban a passzív
iÖvedelmet nem terheli a társadalombiztosítás yary az cinalkalmazoll
r28
adő. Más szóva7,ezekaz adők nem meriilnek fel kciltségkénl ir kilrdiís
oszlopban, ami technikai szempontből bevétel ncivekedést je|cnt.
z. Kiadás oszlop: ÉrtékcsÖkkenés' Az Egyestilt Államokban az adciha-
tőság néhány befektetónek pőtlőlagos bevételt biztosít, ami gyakorla.
tilag k ltségnek tíínik. Ezt a jcivedelmet értékcscikkenésneknevezik.
Az értékcsokkenésmás elnevezése a,,fantom bevétel''. Azértnevezik
fantom bevételnek, mert eZ olyan jcivedelem, amely máshol jelentke-
zik. Tegytik fel például' hogy az adőszám7ám 1000 dollár. Az IRS
megengedheti nekem, hogy a befektetésemet 200 dollánal leértékel-
jem, és hogy csak 800 dollár adÓt fizessek.Ez apőt|ő|agos 200 dollár
fantom bevétel, vagyis olyan pénz, amit nem kell kiadnom. olyan 200
dollár, ami a zsebemben marad' ahelyett, hogy aztis át kellene enged-
nem a kormánynak.
Ertékcs kkenés elszámolását olyan dolgoknál engedik meg, mint a
htítószekrény, a csilliír-ventillátor, a szónyegek, a b torok és más
olyan berendezési tárgyak, amelyek ér1ékeaz idóve| cscikken. Egy
adószakértó pontosan e|magyarázza ezt neked, ha ingatlan tizleted
van. Az értékcscikkenéshezhasonlÓ kedvezmény az értékpapíreszkci-
zrjkbe befektetík szárnára nem létezik.
3. Forrás oszlop: Amortizdciő. A befektetík számára a bevétel másik
formája amortizáciő néven ismert, ami egy fantázia sző az adÓsság
i.itemezett visszafizetésére. Ha jő adÓsságod van, amit valaki más'
mondjuk abérl6 fizet helyetted, az amortizáciő bevétell é váI1k a szá-
modra. Más szőval, mivel a bérló fizeti ki az adÓsságomaÍ,eZ a fizetés
gyakorlatilag bevételt jelent a számomra, olyan bevételt, amit az adős-
ságom cscikkentésérefizetnek, mikcizben apénzem a zsebemben ma-
rad, készen arra, hogy belevágjak az utamba akadÓ ktjvetkezí nagy-
szerrí befekteté si lehetóségbe. Ráadásul, mikcizben a bér16m tcjrleszti
az én adősságomat' a befektetésemmel kapcsolatos osszes adőelónyt
mésis én é|vezem.
o s zlop : Értéknlvekedé s. AZ éfiéknvekedés gyarapodást je-
+. ns ácaz'
|entazeszkoz értékében.Számodraez is bevételt jelent.Eznem olyan
ét1ékcscjkkenés,amely néhány értékbecslónek az eladási iír ncivelésére
szolgálő elképzelésénalapul, amelyet a lakőnegyedben elófordulő ha'
sonlÓ eladásokra alapoznak. Az értékncivekedéstén a bevétel oszlo-
pomba érkezó bevétel tényleges ncjvekedésével mérem. Például a 300
egységes apartman házamná| a 360 000 dolláros értékncivekedéskéz.
zel foshatő mődon mérhetó.
129
 Iiz ttctrr cgzakt mődja a BA meghatározásának, de jÓ képet ad arről, ho- Eredménykimutatás

gyirrr lutlja cgy pénzugyi intelligenciával rendelkezí ingatlanbefektetó sok-

klrI cr<ítcljesebben novelni befektetésének a megtértilését,mint amennyit a
llcí.cktct k tcibbsége a papíralap eszk zokból el tud érni. Lega|ább némi e|.
kcpzc|ést tudtam adni arről, mit is jelent a BA. Fogadni mernék, hogy a bc-
Í.cktetÓ,k 95%o-asoha nem hallott a befektetés belsó megtértiléséról. Igy aztán
rnírris okosabb és agyafiirtabb vagy, mint az cisszes befektetók 95?o-a. Kiadás
280 000 dollár pÓt|Ólagos
hiteIkamat-íizetés, 7%

Kiszdll si stratégia
A 300 egységes apartmanházam kiszállási stratégiájának szépségeismét
a hatástcibbszcir zés felhasználása, hogy egyre gazdagabb legyek. Ahelyet(,
Mérleg
hogy eladnánk az ingatlant, és kifizetnénk a jelentós tókenyereség-adÓt ir
profit után, mi refinanszírozással vessztik ki belóle a pénziinket. Ezt megtc- Eszk ztik I Fonások
hedtik' mivel fel jítás és menedzselés révénténylegesen is nciveltiik az in- Apartmanház | 4mil|iÓdol|ár
pÓt|Ó|agos
gat|an értékét.A bank elismeri ezt az értékncivekedést,és ennek ellenében aoossag

ismét pénzt ad nekiink. Az ingatlan értékénekhatást bbszcirÓzését kihasz-

ná|vapénzt vehettink ki
- adÓmentesen - aZ ingatlanből, és a javított mrÍ:
k<idtetés a magasabb bevétel révénbóven fedezi a megn velt jelzáloghitcl
magasabb tcirlesztórészletét. Ha az ingatlan eladása helyett rijabb hitelt vo.
szÍink fel rá, adÓmentesen visszanyerhetjiik az eredetileg elólegként letelt
pénztinket, és még az eszkcizÍink is megmarad 'Ett6| a ponttől kezdve az in.
gatlanből szátmazó bevételtink végtelen megtértilésnek számít, mivel nent
fekszik befektetett pénziink azuz|etben,abevétel mégis jtin. Ez a lehetó leg-
jobb hatásttibbszorcizés.
Téte|ezzik fel, hogy cit év után tudjuk az ingatlant refinanszírozni, és ki-
venni belóle 4 milliÓ dollárt, adÓmentesen. A sziímokat a triloldalon lév
diagramon ábrázo|tuk,
A 4 milliÓ refinanszírozott dollrárt megkapják a befektetók, és vissza kel|
fizetnitik az cisszes kezdeti tókét, és még valamennyit. Ami a legjobb, to-
vábbra is ellenórzést gyakorolunk a 300 egység felett, és a 280 000 dollár
jelzáloghitel ncivekményt a 360 000 dollár bevétel ncivekedés bóven fedezi.
Ha a bérleti díjakből származő 360 000 dollár t bbletbevételból kivonjuk
a 280 000 dollrár ttibblet jelzáloghitel t rlesztést, akkor a megmaradő 80 00()
c|ollár passzív jcivedelemnekszámít.Ez a 80 000 dollrárvégtelen megtértilés.
rnivel a befektetók már visszakapták kezdeti befektetéstiket, mégis továbll
kapják havonta akészpénzáramlást. Ez ingyenes pénz' A befektetó vissza
klr1lta a 4 milliő dollárját' és egy ríjabb apartmanházbeszerzéseutánnézhel,
A bemutatott példa az e||en6rzés és a hatástcibbszcircizés alkalmazásár(rl
sz<,l|. Pőlda arra, hogyan lehet meggazdagodni az rij kapitalizmus szabályai
szerint, annak a kapitalizmusnak a szabá|yai szerint, amelyben az adősságra
ltl apozva leh et me ggazdagodni. Ahelyett, hogy keményen dolgoznánk azon,
ltogy kikeveredjiink az adÓsságből, mint ahogy ezt azok teszik, akik a régi
kapitalizmus szabiályait kcivetik, mi keményen azon dolgozunk, hogy kiil n-
léle mődokat találjunk arra, hogy minél tcibb jő adősságunk legyen, és így
rtagyobb hatásttibbsztircizést érhesstink el.
Indul,ás semÍnivel
Lehet, hogy számodraegy 17 milliő dolláros,300 egységes apartman épti-
|ct nagy befektetésnek trínik. Van, akinek ez csak kis befektetés. Tíz évvel
(ze|6tt egy 300 egységes apartman Kimnek és nekem igen nagynak tíínt.
lIiztos vagyok benne, hogy máhoztíz évre kis befektetéskéntfogunk rá visz-
szatekinteni. Kim, Ken és én mrár sokkal nagyobb projektek vállalását ter-
vczzuk' Donald Trump és én kinézttink egy komoly projektet, nem meSSZe
lrz otthonomtől, egy projektet, amelyet tíz éven beltil tervezÍink megvalősí-
lrrni.
Azért em|ítem a projektek méretétés dollárcisszegét, hogy három meg-
1cgyzést tehessek:

130 131
t . ÍIa szegénynek és pénziigyileg képzetlennek sziilettél,aznem jelenti azt,
hogy nem lehetsz gazdag, Nagyon kevés ember sztiletik e7ég gazdagnak
irhhoz. hogy 17 milliő dolláros apartman komplexumot vásároljon. Es olyan
sincs' aki elég okosnak sziiletik ahhoz,hogy egyediilbeszerezzen, finanszí.
rolzonés menedzseljen egy 300 egységes apartman komplexumot. Más sző.
val, ha sem pénzed, sem pénziigyi mííveltségednincs, azmégnem jelent ki-
fbgást ahhoz, hogy hozzákezdj' Mégis emberek milliői hagyják' hogy a
pénzhiány és a képzettséghiánya meggátolja őket abban, hogy gazdagok le-
gyenek. Elmulasztják megtenni az elsó lépést.Es ha netán még meg is teszik
az e|só lépést,de aztárl tévednek, hlbáznak, pénzt veszítenek, vagy problé-
mákba iitkoznek, akkor feladj ák. Ezért v an az,ho gy emberek mil l i árdj ai szá-
mára egy 17 milliős projekt mindig is nagynak fog tíínni,olyan projektnek,
ami meghala dja az áImalkat.
2. Kezdd kicsiben, és tedd meg a tanulő lépéseket. 1989-ben Kim elsó bc.
fektetése egy 45 000 dolláros, két hálőSzobás, egy ftirdószobás ház volt, a't,
oregon állambeli Portlandben. 5000 dollár elóleget fizetett,és25 dollár tisz-
ta bevőtele volt belÓ1e havonta. Rendkíviil ideges volt, amikor az elsó lépésl
megtette. Ma már egy 17 milliős apartman ház is unalm as a számára. Készelr
áll a nagyobb projektekre.
1991-ben Ken McElroy egy két hálőszobás, két ftirdóSzobás lakással in-
dított,az arizonai Scottsdale.ben. 1 15 000 dollárba kertilt, 23 000 dollrár elí
leggel. Készpénzaramlása havi 50 dollár volt. Ma már egy tcjbbezer-milliti
dolláros ingatlan portfoliÓt eIl'en.óriz.
Énmagam 1913-ban vásiíroltam az e|só ingatlan befektetésemet. Nenl
volt befektetni valÓ extra pénzem. Még a tengerészgyalogságnál szolgáltanr '
és akkor vettem az e|só otthonomat. Ahelyett, hogy hagytam volna megáll í-
tani magam az alacsony fizetéstíIés apénzhiánytől, 385 dollárért beiratkoz.
tam egy ingatlan befektetési tanfolyamra. Néhány hőnapon belÍil megvettent
elsó ingatlan befektetésemet, egy egy-hálőszobás lakást Maui szigetén, lll
ezer dollárért. Arverésre bocsátott ingatlan volt, amitÓ1 a bank kétségbeeset
ten igyekezett megszabadulni. Megengedték' hogy a 2000 dolláros elólegc:t
a hitelkártyámről fizessem. Az ingatlan vagy 35 dollárt fizeÍetÍnekem ha.
Vonta, a jelzáloghitel és a hitelkártya adÓsság tcirlesztése után. Ez végtelcrt
nregtéri.ilésnek számított, hiszen l}}vo-igkolcsonpénzbÓ1 fizettem. Miutárt
bizonyságát adtam a bank elótt annak, hogy képes vagyok az ingatlant kc
zelni, megengedték, hogy két további egységet is vásároljak tÓ1tik. Befektc
t(íi karrierem megkezdódcitt.
Úgy évvel késóbb eladtam a három lakást, darabjátkozel 48 000 dtl|
"gy
|1rr.Órt' és ezklze| 90 000 dollrárt tett a zsebembe. Nem rossz megtériilés ez ir
.]t{.5 clolláros szeminárium és a hitelkártyárő|fizetetÍ' előlegem után.
r32
Bár énmagamezt tettem, mégsem ajánlom senkinek, ho gy az e|61egethi-
telkártyáről fizesse. Azt viszont ajánlom, hogy aki befektetni akar, az e|6ÍÍe
olvasson kcinyveket, és vegyen részt szemináriumokon. Annak egyik oka,
hogy a The Rich Dad Company intenzív befektetési szemináriumokat szer-
yez, az, hogy erósen hiszek elménk erejében. Elménk jelenti hatástobbszrj-
rcizéstink legfontosabb formáját.
Szemináriumainkon mesés instruktorok vannak. Be kell vallanom, ók
jobb tanárok nálam. Sokkal főkuszáltabbak és alaposabbak a tartalom és az
elóadásmőd tekintetében. Jől képzettek' elkcitelezettek a sikered iránt, és ami
a legfontosabb, ók maguk is azt csinálják, amit tanítanak. Sok dirákunk vallja,
hogy tanfolyamaink nyitották fel az elméjtiketazíjlehetőségek világára,az
anyagi ftiggetlenség elérésénekktilonféle mÓdjaira' és circikre megvá|toztat-
ták az élettiket. További informáciÓkat találhatsz err6| a weboldalunkon:
www.richdad.com.
3.Almodj nagyot. A legt bben tudjuk' hogy a gyerekeket hagyni kell ál.
modozni. Ugyanez igaz afelnóttekre is. Kimnek és nekem, házaspárként,
nagy álmaink vannak. Az álmaink gazdagnak, fiatalnak és élvezetesnek ór-
zik meg a házasságunkat. A nagyobb befektetési projektekhez egyiitt tanu-
lunk tovább, csapatként mííkodiink, és egyiitt jobban ncivekedtink, mint kii.
l n-ktilcjn. Ahelyett, hogy a lehetóségeink alatt élnénk,nagyokat álmodunk,
tanulunk, és gondosan befektetiink, hogy mindig tovább ntiveljiik a1ehet6-
ségeinket. Ésnem csupán a pénzért. . . inkább a minóségi életért.Kim és
én személyes tragédiakéntélnénkmeg, ha az á|maink alatt kellene élniink.
Kijvetkeztetések
2007. augusztus 9-10-én, amikor a világ piacai cisszeomlottak, sok ember-
nek fogalma sem volt rÓla' hogy ez mit jelent. Fogalmuk sem volt arről, ho-
gyan érinti ez az 6 é(etiket. A legtcibb embernek fogalma sincs arről, hogyan
váItoztaka szabályok I97l.benés I9J4-ben,és ez hogyan hatottaz óélettik-
rc.
Ma még avi|ágleggazdagabb országában, az USA-ban is, tanult, kemé-
nyen dolgoző emberek milliői keresnek kevesebbet, még akkor is' ha jobban
l.izetik is Ó,ket, mivel megtakarítják a pénztiket, ami veszít az értékébíI,ra-
gaszkodnak az otthonukhoz, mikcizben annak értékecscikken, és a hitelkár-
tyájukat használják számláik fizetésére.
Es hogy még rosszabb legyen ahelyzet, a piaci cisszeomlás miatt tanult,
keményen dolgozÓ emberek milliői gondolták azt,hogy a befektetés kocká-
zatos, és hogy a magasabb megtériiléseléréséheznagyobb kockázatot kell
vítllalni. Csak nagyon kevesen tudják ,hogy ahatdstcjbbszÖr zéshezaz ellen.
r33
tirz!,s .ic|enti a kulcsot, az ellenórzéshezpedigelengedhetetlen a pénztigyi in-
tclligcncia.
A jÓ hír az,hogy minél magasabb a pénztigyi intelligenciád, annál ttibb T.fejezet
pénzt tudsz csinálni, aká.r pénz nélktil is. Ebben az ríj kapitalizmusban valő.
ban lehet a semmiból pénzt teremtenÍ. Az Informáciő Korában a tudás a leg-
nagyobb hatástcibbszcir zó. Minél ttibb pénzre tudsz pénz nélktil szert tenni, 5. Pénzugyt IQ: Javítsd
p énzugy i
annál magasabb a befektetésed megtértiléseés a megtérÍiléSbelsó aránya, és
annál magasabb a pénztigyi IQ.d. tqékozotts ág od at
Mivel a pénztigyi IQ a pénztigyi intelligencia métószáma, ez azt je|enti,
hogy egy végtelenme7tériilésvégtelen pénziigyi IQ{ jelent. Mondd e|ezta
bankárodnakvagyapénzigyitervezódneklegkozelebb,haaztá|lítjrík,hogy
a megtakarítás 5vo-os kamata vagy a befektetési alapok |ovo-os megtérÍilése
nagyszer eredmény.

1972 januarjában átszá|lítottak a kaliforniai Camp PendletonbÓl egy repiiló-

gép anyahajőra, Vietnám partjai ktizelébe. Ez volt a második utam Vietnám-
ba. Elószor 1966-ban jártam itt. A Kereskedelmi Tengerészeti Akadémia
egyéves tanulmányrítra a tengerre ktildte a hallgatőit. Az én feladatom volt
tanulmányozni a háborrís szállítási mríveleteket a hadizőnában még pon.
-
tosabban azt, hogyan kell biztonságosan fel- és lerakni a bombákat anélktil,
hogy megtilnénk magunkat. Második utam, harci pilÓtaként, egészen más ta-
pasztalatokat adott, mint amikor még csak diákként tanulmányoztam a há-
bonÍt.
Fó feladatom at aZ any ahaJő fedé|zetén az jelentette, hogy harci helikopter
pilőtaként szolgáljak. Elsódleges ktildetésem volt kísérókéntrepÍilni a nagy
csapatszállítő helikopterekkel. Repiilószázadunkzomében csapatszállítÓ he.
|ikopterekból iállt, kétmotoros CH-46 és CH-53-as gépekból' más néven
Jolly Green oriásokből. Ha azónában forrő volt ahe|yzet az ellenfél lrivcil.
dcjzései miatt, a harci pilőta feladata volt megvédeni azőnában lévó csapat-
I

szá||ító helikoptereket. En személy szerint tiriiltem annak' hogy harci pilőta

|ehettem' Ez sokkal jobb volt, mint csapatszá||ítő pilőtának lenni. A csapat-
szállítő pilőtáknak rendkíviili bátorságra volt sztikségiik. Nagy helikopterek-
kel reptiltek be a forrő zónába,és ott kellett lilnitik, amíg a csapatok ki- vagy
beszálltak.

S zigorűan titkos n,unka

Másodlagos feladatomat az képezte, hogy repiilószázadunk titkos infor-
rnáciőkat keze|6 tisztjének az asszisztense voltam. Ez ktil<intisen érdekes
rnunka volt' oriíkonkereszttil iilttink,és hallgattuk'megfigyeltíik, gyújtt'ttiik
cs feldolgoztuk a szupertitkos informáciÓkat. Nappal és éjszaka szabályos

134 135
itlrík(iz(ikben eligazítást kti]dtiink a parancsnoknak és munkacsoportjának.
Iicllrtlatunk volt nyers adatokat gyÍíjteni a háboniről, és átalakítani azokat ak-
t Lrlí| is i nÍbrmáciÓkká.
Ii le t_v ag y_halál info rmdc iő k ityen gyors kapcsolatba kertiltek volna egymással.
I n formáci ő s ti sztként me gtanultam nagyra értékelni az inf ormáciőkat. V i.
ctnám elótt soha nem foglalkoztam ezze| a témával. Az iskolában az infor.
rnirciő-tudományt csak tréfának gondoltam. Az informáciő számomra csu-
pirn adat volt, értelmetlen tények és számok, dátumok és idók, amelyeket mc"
rnorizálnunk kellett, hogy a vizsgán átmenjíink. Vietnámban az itforrnáci(l
volt a legfontosabb. Életet vagy halált jelenthetett pilÓtatársaimnak.
Hiszem, hogy informáciős tiszti pozíciÓmnak kcisz nhetóen ma jobb vál
lalkoző és befektetó vagyok. Ma miír tudom, hogy az informáciő életet vagy
h alált j elenthet a hábor ban, az ij'z|eti életben pedig az informáciÓk menny i.
sége és minósége teszi a ktilonbséget a k zott, hogy gazdag leszek-e, vagy
szegény.
Az inÍormdciő fontosabb, mint az élet
A Vietnámra valÓ felkészítésfolyamatában aÍTa képeztek minket, hogy
feldolgozzuk a vég nélktil érkezó informáciő-tciredékeket, és hogy intenzív
nyomás alatt is képesek legytink villámgyorsan d nteni. Ha jől végezttik cl
az informáciőfe|do|gozását' életben maradtunk. Ha viszont nem, akkor a ha-
lált kockáztattuk. Miután rca7izá|tam,hogy az életem és mások élete fiigg az
általam megszerzett informáciÓ minóségétól, fontosabbá vált számomrit
mégaz életemnél is.
Egyik korábbi k nyvemben ír1am az e7só napről, amikor trjízvonalba kc-
rÍiltem Vietnámban. Leírtam a félelmemet, valamint annak felismerésél,
hogy az a fickő, aki rám ló' legalább annyira Szeretne hazamenni, mint érr.
IdézÍemfón ktink bolcs szavait, amelyek arra emlékeztettek engem, hogy ir
háborriban nincs második helyezés, nincs eziistérem. Itt vagy arany van.
vagy semmi. Figyelve a felénk reptiló valődi lcivedékeket, felfogtam, hogy
hivatalosan is végleg elmríltak az iskolaévek. Mik<jzben a halálunk felé rc.
1liiltiink, ttibbéves kiképzés és informáciő síírÍísod<jttegyetlen dcintésben,
clgyetlen akciőban. A jő hír az,hogy a firik és én hazaérttink aznap este. A
sztltnor csak az, hogy a vietnámiak, ott lenn a fdldtjn' nem. Második helyc-
zcís nem volt.
A Icgf'ontosabb eszkiiz
llgyik barátom' aki Biblia tudÓs, gyakran mondja: ,,Tudás nélktil a népenr
136
clpusztul.'' Manapság sok ember,,pusztul bele'', hogy hiányzika tudásuk a
pénzr6|. Az Informáciő Korában éliink. Még a világ legtávolibb részein is
láttam, hogy fiatalok, a család csacsifogatán iilve, szciveges tizeneteket kiil-
denek tiársaiknak. Korábban soha nem fordult eló, hogy a világ egyes részei
Az informáciő ennek a kornak az egyet7en,|egnagyobb e szkoze . Az e76zó
korokban gy árakat,szarvasmarh a tenyésztí farmokat, aranybányákat, olaj-
k utakat vagy felhő.karcolőkat kellett birtokolni a gazdagsághoz. Azlnformá-
ciÓ Korában egyediil azinformáció nagyon gazdaggá tehet. Nincs sztikséged
kézzelfoghatő készletekre, mint fcild, aÍany Vagy olaj. Ezt bizonyítjákazok
it fiatal vállalkozők is, akik a MySpace YaEy aYouTube megalkotői. Mind-
ilssze néhány dollárral, némi informáciőval és a technolőgia hatást bbszcjrci-
t'ó erejével ezek a huszonévesek milliárdosok lettek.
Hasonlő, de ellentétes hatásrí a szegényes vagy hibás informáciő, ami pe-
tlig forrásnak minóstil. A szegényes informáciő szegény embereket teremt.
Az egyik ok' hogy oly sok ember ktizd pénziigyi problémákkal, egyszerííen
lrz, hogy elavult, részrehajlő, fé7revezetó vagy hibás informáciÓik vannak,
lrmelyek elszegényítiklegértékesebb eszkciziiket: az agyukat. Sok ember
|iiiszkrjdik anyagilag, és ez azért van így, meÍt az Ipari Kor vagy az Agrár
l(or informáciÓit alkalmaz zák azlnformáciő Korában . AzIpar:iKorbÓl szár-
rlraző informáciő: ,,Magas szintÍí képzésrevan sziikségem, hogy jő| fizetí
li||ást kapjak .,, Az AgrárKor informáciÓja: ,,A foldbirtok minden gazdagság
r lapja."
Az emberiség négy korszaka
Az emberiségnek négy fó gazdasági korszaka volt:
l . A Vaddsző.GyíÍjttigetó Kor. Ezen idószak alatt a természet jelentette a
r''lrzdagságot. A tcirzsek állatcsordrákat kcivettek, vagy ncivényi élelmet, gyii-
rrr(jlcsciket kerestek. Ha tudtál vadászni és gyííjtogetni,akkor életben marad.
tli|. Ha nem, akkor meghaltál. A társadalmi biztonságot a t rzs jelentette.
|'lírsadalmi-gazdasági szempontből mindenki egyenló volt. A tcirzsfóncik
.lt.rn élt magasabb színvonalon, mint a tcirzs t
bbi tagja. Lehet, hogy elsóként
r.|lctett, vagy hogy ttibb asszonya is volt, de alapvetóen a tíiz az tíz vo|t, a
lrltrlang pedig barlang. Birtoklás, vagyon SzempontjábÓl csak egyetlen osz.
t;rlya volt az embereknek. Mindenki szegény volt.
'|. AzAgr r Kor. Miután az emberek megtanulták, hogyan vessenek el ma-
l'rrkat, és hogyan háziasítsák az á||atokat, a fcjld vált a vagyon a|apjává' A
|.lItleket a királyok és királynők birtokolták, mindenki más a fcjldeken dol-
r31
g()Z()tt, és adőt fizetettkirályoknak.Ezértaztánaz ingatlan angol megfele-
a Íbnásáből táplálkozva lettek gazdagok. Mindezek kozott az jelenti a kapcso-
l<íje, a real estate, szigonian fordítva, royal estate, azaz kirdlyi birtok. Az á|.
Iatok háziasítása után a királyok lovagoltak, a parasztok pedig gyalog jártak.
Ezért a,,paÍaszt,, szÓ sok sző származéka, szélesebben értelmezve,fÓldtin és
gyalog. A parasztoknak nem volt semmijiik. Társadalmi-gazdasági szem-
pontből két csoport |étezett: a gazdagok és a parasztok.
3. Az Ipari Kor. Kolumbusz Kristőf, más felfedezókkel egyiitt, I492-ben
tengerre szállt, hogy kereskedelmi utakat, ftildeket és kincseket keressen.
Szerintem ettól a dátumtÓl számítható valőjában az |pari Kor kezdete. Az
Ipari Korban az olyan készletek jelentették a gazdags ágot, mint az o|aj, a réz,
az ón és a gumi. Ebben az idószakban az ingat|an értékemegvá|Íozott. A,t,
Agrár Korban a f<ildet trágyázni kellett, hogy termésthozzon,és eltartsa az
állatokat. Az Ipari Korban anemmezígazdasági terÍiletek váltak értékeseb-
bé. Henry Ford például azért építette fel Detroitban az autógyárát, mert ott
nagyszerííáron tudott hozzájutni egy nagydarab, sziklás, trágyázat|an,nem
mezígazdasági tertilethez.Maaz ipari tertiletek iára magasabb, mint amezó-
gazdasági fcjldeké. Társadalmi_ gazdasági szempontből felbukkant egy'ij
osztály: akozéposztály. Most már három embercsoport volt: a gazdagok, a
kozéposztálybeliek és a szegények.
4. Az Inform ciő Kora. Ez a korszak hivatalosan a digitális számítógépek
felta|á|ásával vette kezdeÍét.AZ InformáciÓ Korában a technolÓgia á|ta|ha-
tásttibbszrirtjzcitt informáciők jelentik a gazdagságot, valamint a nagyon o|-
cső és bóségben elófordulÓ természeti kincsek, mint például a szilikon. Más
szóva|, a meggazdagodás ára cscikkent. A t rténelem soriín elószor fordu|
eló, hogy a gazdagság elérhetó, megengedhetó és bóven elegendó mindenki
számátra,Íekintet nélktil arra, hol él. Társadalmi-gazdasági szempontből im-
mrár négy csoportja van az embereknek: a szegények, akozéposztálybeliek,
a gazdagok és a szupergazdagok. Az Informáciő Kora szupergazdagjainak
legkézenfekv6bb pé|dáját Bill Gates jelenti.
A szupergazd.ag
A szupergazdagok manapság bármely korbÓl származtathatjáka gazdag.
ságukat. Lehetséges szupergazdag vadásznak-gyríjtogetónek
<tául
lenni, mint pél-
egy maoritJ j-Zélandon, a halászati jogokbÓl. Szupergazdag lehetsz egy
ranch vagy farm tulajdonosaként is, az Agrár KorbÓl, és szupergazdag le.
hctsz autőgyárosként az Ipari KorbÓl. Amint miír említettem, vannak szuper-
gaz,dag huszonéves milliárdosok az InformáciÓ Koráből, olyan fiatal-
cInberek, akik a techno|őgia,az informáciő és saját titleteik olcső és bóséges
138
|atot, hogy az informáciő a fonások koordinálását sokkal gyorsabban és ma-
gasabb szinten tette lehetóvé, mint korábban bármikor. Ez a koordináciő az'
ami megteremti a szuperg azdagokat.
A szpkadék
Ugyanakkor vannak emberek, akik elvesznek az elavult vagy nem meg-
t.eleló informáciők miatt. Vannak olyan bennsztilcitt tcirzsek, amelyek ki-
pusztultak, miután elvették tóltik az erdeiket. Vannak tcinkrement farmerek
és autÓgyárosok, akik a munkások ezreit bocsátották el. Egykor vltágzó
hanglemez-iizletláncok szÍíntekmeg' a zenék lettiltése miatt.
Amerikában, a világ |eggazdagabb országában, emberek milliÓi vannak
srilyosan eladősodva, a munkahelyi biztonság mentókrjtelébe kapaszkodva,
Ós nem tudják, hogyan engedhetnék meg maguknak, hogy iskoláztassák a
gyermekeiket, és hogy cinmaguknak nyugdíjat teremtsenek. MilliÓk ktizde-
rrek ebben a gazdag országban, mivel továbbra is a VadászÓ-Gy jtogetó
KoÍ,az Agrár Kor vagy az Ipari Kor eszméi szerint mríkodnek.
A szupergazdagok és mindenki más kcizijtt egyre mélyÍiló szakadék az in-
lbrmáciők ktjvetkezménye. A jÓ hír az,hogy az informáciÓ bóséges és in-
gyenes. Manapság viszonylag k<innyííegy embernek, legyen akiír nagyon
szegény vagy fiatal, a semmiból, szinte pénz nélkiil, szttpergazdagnak len-
n ie. A gazdag gá v á|áshoz ma már nem kell konkvisztádornak lenned, idegen
l ldekre hajÓznod, és elrabolnod a bennsztilottektól a kincseiket. Nem kell
dollrármilliőkat befektetned at6zsdén,autógyárat építened,munkások ezreit
ltlkalmaznod .Ma az informáciÓ és egy olcső számítÓgép eljuttathat téged a
szegénységból a szuperga zdagságb a, mik zben otthon iilsz. Mindehhez csu-
1lán a megfeleló informáciÓk sztikségesek.
Informáciőáradat
A jÓ hír tehát az,hogy az informáciÓ bóséges és ingyenes. A rossz hír az,
ltogy . . . az informáciő bóséges és ingyenes. Az Informáciő Korának irÓni-
lija, hogy tril sok van belóle. Mostanában az emberek informáciő trílterhelés-
r.ól panaszkodnak. Egy ember, bármely adott pillanatban nézhet televíziőt,
szortozhet' az Interneten, és telefonálhat
- mikozben elhajt a digitális hirde-
t(ítáblák mellett. Aze|ózíkorokban senki nem háborgott a tril sok f ld vagy
tr|aj miatt. Az Informáciő Korában sokan mégis a miatt siránkoznak, hogy
t lterheltek azza| az egyetlen eszkozze|, amely szupergazdaggá tudná tenni
tíket'
r39
Katonai intelligencia
Vietnámban megtanultam tisztelni azinformáciő erejét. Élesen a tudatára
ébredtem annak, hogy az informáciÓ olni is képes, de életet menteni is. A
katonai intelligenciát alkalmazva az cilésnek számomra ttjbbé nincs értelme.
Ma már sokkal jobban Szeretem az informáciőt é|et adására, mint élet elvé.
tclére használni.
Informáciős tisztként én is szembesÍiltemaz informáciős ttilterheltséggel.
A háboní alatt a feldolgozásraváró informáciők mennyisége elképesztó volt.
Nagyon gyorsan meg kellett tanulnunk, hogy a sokféle és változatos forrás-
bő| származÓ informáciőkat hogyan szoftírozzuk, kategorizáljuk' selejtez-
ziik, és hogyan dolgozzuk fel. Ha abban az idóben nem tetttik volna ezt meg '
akkor vagy mi, vagy mások meghaltak volna.
Az info r mőc iő k os zt ly o zd.S ü k zpontjában, vagy annak kcjzelében. Azért is szeretek vállalkoző és ingat-
Az informáciÓs trilterheltség kezelése érdekébena hadseregnél nagy eró-
feszítésekettettek az informáciők osztá|yozására. osztályozás nélktil min-
den informáciÓ azonos srílyri' és ezért|átsző|ag értéktelen.Informáciős tiszt-
ként Vietnámban megtanultam számos jellemzó szerint osztályozni az infor-
máciőkat.
1.Idó. Mind a hábor ban, mind az tizletben elképzelhető, hogy egy infor-
máciő hasznos lehet az egyik pillanatban, és felesleges a másikban. A háborri
állandőan vá|Íozik, mindig mozgásban van. Ugyanez igaz az tizleti életre és
a befektetésekre is. Az ellenséges csapatok lehetnek ma itt, holnap pedig száz
mérfoldekkel arrébb. A v ál7a|kozások világában elófordul, hogy egy iizleti
elóny ma felbecsiilhetetlen érték, holnap viszont már akár értéktelenis le-
het.
2. Hitelesség. Tudnunk kell, honnan érkez1k az informáciő. Hitelesek és
megbízhatők-e a forrásaink? Sajnos, apénzvi|ágában a legtcibben olyanok-
től szereznek pénzugyi informáciőkat, akikkel egyi.itt dolgoznak, vagy érté-
kcsítóktól
- olyanoktől, akik szintén a saját pénzikértktizdenek. Lehet,
htlgy jÓ, becsiiletes emberek, de mégsem ók jelentik a pénztigyi informáciők
hitclcs és megbízhatő fonását.
3. Osz,t lyoruűs. A hadseregnél ktil nbozó kategőriákba kellett csoportosí-
tatlttnk az informáciőkat. Például a szigor an titkos informáciőkat csak azok
érhctlék cl, akik ehhez engedéllyel rendelkeztek.
At, íir,|cÍés a befektetések világában a szupertitkos vagy minósített infor-
lrrliciriklrt ben,nfentes informciciÓknaknevezik. Ha egy átlagos befektetó hall-
140
ja ezt a kifejezést, valamiféle illegális informáciőkra gondol . . . és néha eló-
lbrdul hogy azok is . A bennfentes informáciÓ akkor illegális, ha az illetó egy
'
tózsdére bevezetettcégegy1kvezet6jét6| szerezbizalmas informácíőt,és azt,
clónyszerzés céljáből, anahaszná7ja fel, hogy megvásárolja ,vagy e|ad1a az
letó cég részvényeit.
i l
A valÓságban minden informáciő bennfentes informáciő. Fontosabb kér-
dés, hogy te milyen meSSZe helyezkedsz e| atíizÍ6l. Mire valaki meghall egy
Íbnő tippet egy cég j termékéról ,vagy hírt kap arrÓl, hogy egy cég bajban
van, a bennfentes, vagy hozzájukkoze| á||ó emberek miír ezeknek az infor-
máciőknak az alapján kereskednek. A csatát már megnyer1ék, és az át|agos
befektetó veszített.
Hadd tegyem világossá' ho gy egyá|ta|ánnem akarok b átorítővagy e|néz6
|ennl az informáciőkkal valő bennfentes kereskedés iránt. A megki'ilcinboz.
tetés, amit tenni akarok, annak fontosságáről szÓl, hogy legyélazinformáciő
lan befektetó lenni, mivel ígyjogosan vagyok bennfentes, aki kereskedni tud
a bennfentes informáciőkkal. Mivel nem vagyok nyilvános' tózsdére beve-
,tetett cég, szabadon beszélhetek
a barátaimmal arcő|, amit tudok, és arről is,
hogy hogyan fektetek be.
A részvénypiacona profik tudják, hogy az amatórok ósi mődon keresked-
nek. A profik ebból csinálnakpénzt. Az amatórÓkcin keresnek. JÓ példa ene
Atlagos Ur, egy befektetó, aki reggel felkel, egy csésze kávé mellett kiolvas-
sa az rijságot, és felfigyel egy hírre, amelyet kedvenc nyilvános cége bocsá-
tott ki. Ekkor felhívja a brÓkerét, vagy online mődon maga kereskedik. És
bár lehet, hogy csak néhány órás ez azinformáciő' Átlagos Úr máris veSZteS
pozíciőban van. Atlagos rir lekéste a paÍtit, mivel soha nem is hívták meg ót
oda. Nincs azitformácíőáramláson beltil. Nem bennfentes (insider), hanem
kívtilá11ő (outsider).
Az egyik fó ok, amiért gazdag apám a pénzijgyi intelligenciám fejleszté-
sére bíztatott, hogy jobban hozzáférhessek a bennfentes informáciőkhoz.
Miné1 kozelebb keriilsz u gyanis a bennfentes informáciőkhoz, anná| gazda.
gabb leszel.
4, Relatív inform ciő. Figyelve a napről napra változő hadiinformáciőkat,
informáciős tisztekként képesek voltunk a m lt és a jelen informáciÓit arra
használni, hogy elóre je|ezzuk a j vóbeli informáciÓkat. Például, ha tudtuk,
hogy az ellenséges csapatok egy bizonyos helyzetben voltak kedden, egy
másikban szerdán, egy harmadikban pedig cstit rtcjkrin, akkor kezdhettiik jÓ-
solni, hová mennek, és mi lehet a céljuk. Más szÓval, hogy egy bizonyos in-
|ormáciÓ hogvan viszonvul más informáciőkhcrz.
t4r
 h,t' |v.|ct és a befektetések világában a m lt, a jelen és a jcivó informáciÓ-
irrak gyííjtéséta trendek megfigyeléséneknevezztik.
5. I.'élrevezet6 informőciő. A háborríban az ellenség gyakran prőbál meg-
tciveszteni benni'inket fé|revezetí informáciők ktildésével.Esetenként meg-
tévesztó taktikiákat alkalmaznak. Például lehet, hogy nagyszám(l csapatot és
í.clszereléstszállítanak, nagy zqja| és porral, csak hogy eltereljék a figyel-
mÍinket valődi okaikrÓl és céljaikről. Vagy engedik, hogy az egyik csoport-
jukat elfogjuk, akik téves informáciőkat adnak át nektink. Vagy kémet alka|-
maznak, olyan valakit, akiról azt gondoljuk, a mi oldalunkon áll, és kozben
pontatlan informáciőkat szolgáltat.
Pumpáldfel, és dobd pincra
Azuz|et és a befektetés burjánzik afé|revezetó informáciÓktÓl. Egy vál-
lalkozőnak és befektetónek állandőan szemfÍilesnek és ébernek kell lennie,
hogy felismerje aféltevezetó informáciőkat, és védekezzen elleniik. Gyak-
ran elófordul például' hogy egy pénziigyi szakértó mond neked val.amit,az.
tán ó maga meg annak éppen az ellenkezójétteszi.Lehet, hogy ez a személy
szerepel ate|evízióban, és elmondj a egy részvényról, hogy vásárolni fog be-
lóle, mert megy felfelé az árto|yama. Ez a kis informáciő oda vezet, hogy az
emberek vásárolni kezdik az adottrészvényt,ésezfelhajtja a részvényárakat.
Miutrán ez megtcirtént, az a személy, aki a részv ényt ajránlotta, most elad, és
hatalmas profitra teSZ szert. Ezt a módszert rígy emlegetik, hogy pump and
dump: pump ldfel, és dobd piacra.
BíÍvészmutatvőny
A félrevezetés másik form ny.Ez egy
áját ű,gy hívják, hogy bfiv észmutatv
olyan technika, amelyet egy mágikus trtikkról neveztek el. Amikor egy btí-
vész feltil megkopogtatja akalapját, tekintetedet akalaprairányítja,és elvon-
ja anől' amit kcizben a háta m g tt' a másik kezéve| csinál.
Az iizletben gyakran ugyanígy tévesztik meg a fogyasztÓkat. Például egy
csomag mtizlire arcátlanul ráftják, hogy ,,Alacsony zsírtartalom.'' Egy fo-
gyasztÓ,aki félahízástő|, aztgondolja,hogy ezéppen neki valÓ. Ha azonban
tiizetesebben megvizsgálja az apró betríket,látni fogja, hogy a mtizli zsírtn-
talma valÓban alacsony, a cukortartalma viszont igen magas, vagyis kozel
scm tekinthetó fogyÓk rás élelemnek.
Befektetés esetében hirdethet így egy befektetési alap: ,,Valamennyi alap
k(iziiI a |egmagasabb megtériilés.'' Amit a címsor elfelejt krizcilni, hogy a tcib-
bi alapok egyike sem termelt még soha pénzt,és az civék sem. Ez olyan, mint
lrrttikor egy sikertelen horgászkirándulás után azzathenceg valaki: ,,En fog-
lrrrn a lcgnagyobb halat!"
I42
A rne ggazdagodőst szolgdlő informdci k osztályoz sa
Az informáciők osztályozásáről számos leckét tanultam a katonaságnál,
amelyek alkalmazhatők az tizletre is.:
I. Lecke: Tények, kontra vélemények.A katonai intelligencia kulcsa,
hogy tudni kell ktil nbséget tenni a tények és a vélemények kciz tt. Ugyanez
apénzigyi intelligenciárais igaz, Az, hogy oly sok ember gondolja azt, hogy
a befektetés kockázatos, annak egyik oka, hogy nem tudnak kiilcjnbséget ten.
ni a tények és a vélemények ktizcitt. Néhány példa a véleményekre:
o Amikor azt mondja valaki, hogy egy cég részvényárufelfognak men-
ni,azvé|emény, mivel egy j vóbeni eseményról szől.
o Amikor valaki azt á|1ít1a, hogy egy személy nettő vagyona egymilliő
dollár, ez vélemény, mivel a legtcibb vagyonértékeléscsak vélemény.
o Ha azt mondjrák valakiról:
',Nagyon
sikeres ember'', ez vélemény, mi-
vel a siker fogalma relatív.
2. Lecke: Egészségtelen megoldások. Egészségtelen megoldás sztiletik
akkor, ha egy személy ténykénthasznál fel egy informáciőt, ami vélemény.
Háboníban ez akár meg is tilhet téged' Az iizletben t nkretehet. Például:
rÉnoÉs:,,Miért vds roltad meT azt a házat, amikor tudtad, hogy nem
e n g e dhet e d me g ma g adnak ? "
VALASZ: ,,Azértvettemmeg, mert a brőkerem azt mondta, fel fog menni
az értéke.Úgy gondoltam' megvesz em aházat,élek benne, majd késóbb ha-
szonnal eladom' és ezzel megoldhatom a pénzprob|émámat.,,
rÉRoÉs:,,Miért mentél hozz feleség l, amikor tudtad, hogy egy szok-
ny av adás z, lusta c s avar gő ?,,
vÁLesz: ,,Hát,mertolyan jÓképíívolt. Féltem, hogy elveszítem. Nem
akartam, hogy ellopja ót tólem valaki. Ésbrár tudtam' hogy kergeti a nóket,
és nem szeret dolgozni, azt gondoltam, hogy ha megházasodunk' és gyere-
keink lesznek, akkor majd meg tudom ótvá|toztatni.,,
rÉRoÉs:,,Miért maradtál oly sok éven dt a munkahelyeden, ha gylilÖ-
Lt d?"
vÁLesz: ,,Azt gondoltam, majd csak elóléptetnek.''
rÉRoÉs:,,Miért szilltál be ebbe a befektetési alapba?,,
vÁLAsz: ,'Mert a kcinyvelóm javasolia. Azt monita, hogy ez jő befek-
tetés.''
Í43
.l ,I,cckc: Kttck zatos akciők. A háboníban' ha nem e||enóizted az infor-
Ilrlícirit, |tanem csak vakon cselekedtél annak nyomán, a halált kockáztattad.
llgy ktlckázatos befektetó véleményekre alapozva fektet be. Sajnos, ez na-
gytlrl sok beÍ.ektetóre je||emzó. Mivel a legt bben tókenyereséget akarnak el-
cllri, beÍtktetési dontéseik a j v.óről alkotott véleményekenalapulnak. Sokan
bcÍ.cktctési alapokba teszik a pénztiket, arÍa aZ elképzelésrealapozva, hogy
ir részvénypiac évente 8 . . .lovo-kal emelkedik. Haez a vélemény téves, ók
vcszítenek'
E.gy okos befektetó tudja a kiilcinbséget a tények és a vélemények kcizott.
A befektetó, aki tókenyereséget akar elérni, á|talában vélemény alapján fek-
tet be. A készpénzátamlásért befektetó a tényekre alapoz. A b lcs befektetó'
ha lehetséges, mind a véleményeket, mind a tényeket figyelembe veszi, éS
i gyekszik mind készpénzár am|ást, mind tókenyeresé get elérni.
Amennyiben részvényekbe'befektetési alapokba, ingatlanba vagy tizleti
vállalkozásba fektetsz be, tedd fel magadnak a kérdést,hogy az informáciő,
amelyre a dontésedet alapozod, vajon tény.e, vagy vélemény.
4. Lecke: Ellenórzés uz eszkiizÍelett, Egy fontos informáciő' amit tudni
akarok, hogy mekkora ellenórzéssel rendelkezem. A 4. pénzngyi IQ-rÓl:
pétzed hatásttibbszorozéséró| szőlÓ fejezetben azt átlítottam, hogy a hatás.
tobbszcirijzés érdekébenfontos, hogy ellenórzéssel fektesstink be. Ha nincs
ellenórzésem, a hatást<jbbsztirozésem is csekély. Az eszktizcjm értékétellen-
6tzésem alatt tudom tartani a bérleti díjak ellenórzéséve|.Eszkoz-értékem
nem a piac értéknvekedésénalapul, ami az esetek 99vo-ában csak véle-
mény.
Annak oka, hogy a bankrírok gyakran nagy elóleg kifizetésétírják eló in-
gatlanvásárláskor' egyszer(ien az,hogy nem bíznak a becstilt értékben.Ter.
mészetesen ez a gyakor|at kiment a divatből, amikor olcső lett a hitel. A kÓny.
nyííhitellel és az olcső pénzzel az ingat|anárak az egekbe szoktek, amikor
sokan vetették magukat a bolondok aÍanyaután. Tcibb vását|ó gy gondolta,
az árak felmentek. Ahogy az árak nóttek, felértékelódtek az ingatlanok. A
f.elértékelódéssela családok gazdagnak éreztékmagukat, miye| azt gondol-
tírk, hogy aházuk értékemegnótt. Sokan vettek fel rijabb hitelt háztkérték-
n vekedésére.Új autÓkat, nyaralőkat vettek, utaztak,vásároltak. Aztán egy
ropcdés jelent meg alégg mbtin, egy aprő szakadás, amit a másodlagos jel.
zlí|og problémájaként emlegetnek. Ésamint ez az aprő szakadás tovább re-
1tcl, a léggcimb kezd visszauhanni a fcildre.
||ycn probléma lép fel, ha az értékelésalapjául véleményt (tókenyereség)
és ttctt.t tényt (készpénzáramlás) alkalmazunk.Eznemcsak az ingatlanra, dc
tttittt|ctr cszkozosztá|yraigaz,Ezértvan az,hogy amikor pénzugyi informá-
144
cici után kutatok, tudnom kell, hogy vajon az illetó informáciő tény, avagy
vélemény.A pénziigyi betegséget a véleményekneka tényekkel valÓ cissze-
keverése okozza'
A bolondok bevetik magukat
Van két dal, amelyeket érdemes dridolnod magadban, amikor legkozelebb
|lcÍ.ektetésidÖntést késziilsz hozlti. Az egyik Johnny Mercer és Rube Bloom
st'erzeménye: ,,A bolondok bevetik magukat.'' A másik Don Schlitz dala,,,A
szerencsejátékos'', amit Kenny Rogers énekel. Kedvenc Sorom eZ utÓbbibÓl:
,.Soha ne számold apénzedet, amíg az asztalnáI tilsz.'' Ha ilyeneket mond
valaki: ,,Nettő vagyonom . . .'' vagy ,,Aházamat. . . dollárra értékelték'',
lrkkor tudom, hogy szerencsejátékossal van dolgom, aki az aszta7nál iilve
számolja a pénzét.Gazdag apám mondta: ,,AZ'étt ne számold apénzedeÍ',
;llíg az aszta|ná] iil sz, meft amíg ott til sz, addi g a pénz nem tartozik hozzád.
Abban a pillanatban, amikor az asztalÍő| ellépsz, a zsebedben Iév6 pénz már
lr tiéd, és megszámolhatod.''
Ma a nyugdíjszámláva1rende|kez clolgozők rnilli i szárnolják a pénzti_
|iet, még az asztal mellett iilve' A legt bb beiektetó papír alaprí eszkcizcikbe
l.ektet be, tókenyereségért ,így aztán a legtobbjiik ellenórzés nélktil fektet be,
cs azzal a reménnyel fekte be, hogy a vélemény idóvel ténnyé válik. Ez rend-
kíviil kockázatos.
E'z nem jelenti azt, hogy egy okos befektetó kizárő|agtények alapján fek.
tet be. okos befektetó az aszemély, aki a drjntéseinélmind a véleményeket,
rnind a tényeket figyelembe veszi. Az okos befektetó tudja, hogy a tények és
lrvélemények az informáciÓk értékesrészei lehetnek. Egyszeníen szőlva: ,,A
tény olyan dolog, amit fizikai kísérletekigazolásával bizonyítottak. A véle-
rrlény olyan dolog, ami vagy tényen alapul, vagy nem.,, Más szőval' egy vé-
|cmény is lehet tény, de mindaddig véleménymarad, ameddig nem igazol-
iírk. Ahogyan jő barátom és tizleti partnerem, Ken McElroy szokta mondani:
,B izzá|. de azért ellenórizd|',
5. Lecke: Mik a szabdlyok? A szabályok és a tcirvények az informáciők
|lagyon fontos típusai. Sokan kertilnek bajba egyszer en azért,mert nem is-
Irrerik a szabályokat, mellózik a szabályokat, vagy megszegik a szabályokat.
Énszemélyesen soha nem Szerettem a szabályokat. Vietnámban még ke-
vésbészerettem. Az egyik dolog, amit gy íloltem,aZ volt, hogy mi egyféle
szabályrendszer alapján harcoltunk, az ellenség pedig egy másféle szerint.
Az egyik szabá|y, amit a háborriban nevetségesnek találtam, hogy nem til-
t|(jzhettiik az ellenséget a határon t |. Az ellenség ahatár kozelében harcolt,
rrtárra pedig visszahtiződott a biztonságba, a határ m gé. Gyakran kellett
145
megszakítanunk a hadmríveletet, mivel a vietkong harcosok visszahrizÓdtak
Laoszba.
A másik szabály, amit nem Szerettem, hogy egyenruhában kellettjárnunk,
az cl|enségnek pedig nem. Az egyik legnehezebb dolog volt a harcokban,
hogy nem volt informáciőnk arről, hogy ki az ellenség, és ki nem az.Ezt az,
informáciőt az uniformis megadta volna.
A szabályok megniivelik azeszktiztjk értékét
Gazdag apám volt az, aki megvá|toztatta a szabá1yokhoz valÓ hozzáá||á-
Somat. Ezt mondta: ,,Ha nincsenek szabályok, nincsenek eszkcizcik sem.''
Magy ar ázatként ho zzáfíizte :,, olyan akőne gyedben, ahol me g s ze gik a s za.
1
bályokat, elterjed abíinozés, az ingat|anárak pedig lemennek.'' Majd így
folytatta: ,,Ha például sportolsz, és nincs játékvezetó, aki érvénytszerez a
szabályoknak, a játék káosszá fajul. Ha az autópá|yán hajtasz, és a rendór
nem tartatja be a szabályokat, emberek halnak meg. A szabályok tehát fon-
tosak."
A szabályok nagyon gazdaggá tehetnek egy embert, Vagy nagyon SZe-
génnyé. Emiatt nagyon fontos a szabályokrÓl szőlő informáciő. Nem is olyan
régen, az Enron vezetói megszegték a szabályokat; a cég elt nt, a dolgozÓk
elveszítették az á||ásukat,a befektetóknek odaveszett a pénztik. A befekteté-
sek világában a kÍilcinbcizó eszk zoknek más-más szabá7yai vannak. Amiért
nem Szeretem a befektetési alapokat, annak egyik oka' hogy nem szeretem a
szabá|yait. Nincs fcjlcjtte ellenórzésem. Jobban Szeretem az ingatlanok sza-
bályait, amelyek lehetóvé teszik, hogy tribb pénzt keressek' és kevesebb adőt
fizessek, t rvényesen' Ha a befektetési alapoknál prőbálnám alka|mazni az
ingatlan szabá|y ait, b<jrtonbe kerÍilnék.
Nagyon fontos, hogy jő kcinyvelójiik és jő tigyvédjtik legyen azoknak,
akik meg akarnak gazdagodni. Manapság annyi torvény, jogszabály és ren-
delet van érvényben, hogy lehetetlen egyetlen személynek valamennyit is-
mernie és értenie. Mikcjzben rígy trínik, drága mulatság ktinyvelót és tigyvé-
det fogadni, az akín,amit meg tudnak takarítani, és az apénz,amit meg tud-
nak keresni a számodra, sokkal tobb lehet, mint a munkadíj, amit nekik fi-
zetsz.
Ne feledkezz meg két dologről: a szabályok értékes informáciőforrásként
s zo l gálnak arrÓl, hogyan j áts szák a pénz játékát. Továbbá szabályok nélkÍi|
lrz eszkcizcik értéke csokken.
. I'ecke: Trendek. Trend rigy alakíthatő ki, hogy egy befektetó informá-
citil szerez egy seregnyi tényról,majd véleménytforrná|. Hadd meséljek e|
t'gy t(irtőnctct, amelynek nagy hatása yo|taz életemre.
Í46
1912-ben az észak-yietnámi hadsereg @vry át|épte aDemi|itarizá|tző-
nát(DMZ).Rz ÉvHSaigon felé tartott, ami ma Ho Shi Minh városként is-
mert. Az elsó nagyobb város a DMz.tő|délre Quang Tri volt. Tudtuk, hogy
ha ott nem állítjuk meg óket, a hábor t elvesztetttik.
Amint kezdttink vesztésre állni a Quang Tri elfoglal ásáértvívott csatában,
valamiféle eltéró uzenet-forgalmat vettem észre. Arrő7 szereztem informáci-
cit' hogy a dél-vietnámi emberek elkezdték saját pénznemiiket: a vietnámi pi-
asztert aranylemezekre cserélni. Érdekesnek ta|áItamezta bizonytalan értel.
m informáciőt.
Amint azt"már ebben a k nyvben tcibbszor is említettem, az USA dollrír
l 1 -ben me gsz nt pénz lenni, és pénznemmév á|tozott' 1 97 3 -ban Vi etn ám-
97
bankcizvetlenÍilismegfigyelhettem apétzszabályainakváltozását,adé|-yi-
etnámi emberek életébenkit rt pánikről szerzett informáciőimből. Tudták,
hogy a hábor elveszett, és hogy ók a vesztes oldalon állnak.
1971.ben aZ arany unciánként 35 dolláros áron taftotta magát a piacon.
I973-ban azt figyelhettem meg, hogy ez az ár felszcikcjtt 80 dollárra. Amint
az észak-vietnámiak elkezdtek dél felé vonulni , a félelem elérte a pánik szint.
jét. A gazdagok, akik az USA oldalán álltak, készen á||tak a menektilésre.
Ahelyett, hogy USA dollána váltották volna piasztereiket, valamennyien
annyi aranyat vásiíroltak, amennyit csak szerezni tudtak. Ahírszerzí szo7gá-
lat egyik jelentése leszcigezte: ,,A bizalom elveszett. Az emberek készen ál1-
nak a menektilésre. Dollárjaikat és piasztereiket aranyra cserélik.''
A szigorrian titkos szobában iilve rea|izáltam,hogy az emberek aranyaÍ
akarnak. Feltételeztem tudjrák, hogy arannyal megoldhatják az áttelepi'ilést
egy másik országba. Át tudtam érezni az aggodalmukat. Tudták, hogy az
arany életmentó lehet a számukra.
Ismertem a tényeket. Az USA vesztésre állt a háborriban. Az ellenség tért
nyert. Nemzetkcizi méretekben a dollár rárfolyama cscikkent , aZ arany ára pe-
dig felfelé kriszott. A jelentésból tudtam, hogy a dél.vietnámi emberek pá-
nikban voltak, és piacra vittékapénznemiiket, hogy aranyat vásároljanak. Ez
a trend számomra egy befektetési lehetóséget jelentett. Arra használtam fel,
hogy véleményt formáljak.
Néhány nappal késóbb egyik barátommal észak felé reptilttink' éppen az
ellenséges vonalak mcigé, annak reményében,hogy némi aÍanyat tudunk vá-
sárolni. Az volt a v él e mény iink, ho gy a vietnámi ar anybány ák kétségbeeset-
ten igyekeznek majd eladni nekÍink az aranyukat. mivel az EVH éppen lero-
hanta a falujukat. Az volt avéleményiink, hogy rávetik magukat a lehetőség-
re, hogy megkapják USA dollárjainkat. Az vo1t avéleményiink, jő lehetósé-
gtink van diszkont áron aranyat vásárolni. A néhány tényen alapulő vélemé-
r4'l
nyiink miatt hajlandők voltunk megszegni jő par szabályt, és kockáztatni lrz
őletiinket gy néhány dollárt keres stink.
azért, ho
Ahelyett, hogy ha1áli jő iizletet csináltam volna, csaknem én haltam mcp',
Ahelyett, hogy aranyat vásároltam volna, diszkont áron, értékesleckét tantrl
tam aZ aranyrÓI és a pénznemról. Azon a napon megtapasztaltam, hogy itz
araty áravalőbanugyanazyo|t az egész világon. Aznap az atany unciánki:rrt
82 dollárba keriilt. Láthattam, hogy tekintet nélkiil arra, hogy az Egyesiilt Ál
Iamok teriiletén vagy azENH tertiletén akarok aranyat vásárolni, az ár ntin
dentitt vgyarraz.
Az, hogy az ellenséges vonalak m gott áL|va, azt reméltiik, hogy alacsrl
nyabb áron vehettink aranyat, ékes példájátjelenti annak, hogyan lehet a |lrr
taságtől okosodni. MBA fokozatra tettem Szert nemzetk zi pénzÍigyekhil'
amint ott álltam az aranybánya bambuszbÓl osszetákolt irodájában, és vitlrt
koztam egy bételdiÓ rágásátő| v rcisló fog reg nóvel. Bár nem kérdeztcttt
meg tÓ1e, ószintén kételkedtem benne, h o gy ez a nó aHarvardon dipl omázr l| l
volna. Azt i s kétségbe vontam, hogy e gy á|ta|án r és zt vett bármilyen form ii l s i
oktatásban, mégis nagyszer tanárnak bizonyult. Biír nem t nt jől képzcll
nek, és nem volt a sikerhez ciltcizve, jől tudta a leckét, amikor az arany ára i's
értékekertilt szÓba. Pénztigyileg intelligens volt, és kemény, mint az acdl
Nem hagyta, hogy két fiatal amerikai pilÓta csábos szavakkal kiénekeljc lx'
l6|e az aranyat, néhány gyorsan romlő USA dollár ellenében.
Még ma is élénken emlékszem, amint ott álltam elótte, és 5 dollár ár.t.rr
gedményen vitatkoztam. Csak7,7 dollárt lettem volna hajlandő fizetni ir t1.'
dollríros ár helyett. Ahelyett, hogy elvette volna tólem apétzt,fo|yamat()sillI
a fejét rázta, és rágÍ.a a bételdiÓt. Tudatában vo|t az árnak. Tisztában vrl|l lt
helyi és a világszerte uralkodő geopolitikai gazdaságt erÓ,kkel. JÓl inforrrrirlt
volt' napra kész és hÍívcjs' és egyáltalán nem sietett az aranyát eladni. Trrtlrr
tában volt annak, hogy a tretd az ó oldalán á11, és nem a miénken' és lrrl1lv
vannak emberek, akik jőval kétségbeesettebben vágynak aZ aranya tllil||.
mint ez a két pilőta, akik épp csak néhány dollárt akarnak azij'zlettelkercstlt
Amikor végrekezdtem megérteni, hogy a nó megingathatatlan, csent||rt.tt
így szőltam magamhoz: ,,Halott vagyok. Ma meg fogok halni, az ellensÚgr'i
vonal mcigcitt ál|va,amint éppen 5 dollárért alkudozom. Senki nem fog llrirr
ket megtalálni. Még csak azt semfogják megtudni,mi torténtveliink. EIlrirrt
nek nyilvánítanak egy akciőban,pedig nem is akciőban vagyunk. Nem is ttt.
rncs i"igyért halunk meg. Azért fognak megtilni, mert egy nemzetkcizi ártrc i l. k
írráből prőbálok néhány dollárt lefaragni. Azért fogok meghalni' mert kit.lr
r-ryes és buta vagyok. Ha még továbbra is itt ácsorgok,az áretgedményctt vt
latkozva ezze|an6ve| hátba fognak lóni. olyan buta vagyok, hogy ezzcl l ii
s ztl l gál tam a ha|á|r a',,
148
A trend a bardtod
Három leckét tanultam meg azon a napon. Az egyik volt a globális piac
t'r.eje.Aglobálispiacaztjelenti,hogy azárakvi|ágszerteugyanazok.Azara.
|iyat a nemzetkozi piac átazza be. Az ingatlanok árai a helyi piacokon ala.
|i ulnak. Az idós nó nyer1, mert megfeleló informáciÓkkal rendelkezett mind
lr globális, mind a helyi piacről . Azért nyert, mert jobb informáciői és maga-
slrbb pénziigyi intelligenciája volt.
Ma már világos elóttem, hogy mely informáciők fontosak mind lokális,
nd gl obál i s s zinten. Ma már tudom, ho gy azért szeretem az ingat7ant' mert
r r r i
;rz olyan eszkoz, ami sokkal inkább fiigg a helyi' mint a globális informáci.
riktől. Ingatlan témában szakértílehetek a szÍíkebb k rnyezetemben. Helyi
irrÍbrmáciÓk birtokában okosabb lehetek, mint New York, London, Hong
I(ilng vagy Tokiő nagy intézményibefektetói. Éppenrigy. ahogy Dávid le-
y'yózte Gőliátot, egy Szuper informáciőkkal és intelligenciával rendelkezó
I isbefektetó is le tudja gyózni az órtást.
A második lecke, amit aznap megtÍlnultam' a trcnd ereje volt. Ha jobban
rrregértettem volna a trendeket és az arany írri.,lt, sok pérrzt csinálhattam volna,
lr rrélktil, hogy az ellenséges vonalak m g t1 kockítztattam volna az életemet.
Ncm volt sztikség az ellenség háta mogé kcrtiln m ahhoz, hogy beÍ'ektessek.
Ncm kellett volna árengedményt kérnem. Mindcissze annyit kellett volna
|c|lnem' hogy befektetek a trenddel. Bemehettem volna a világ bármely vá-
rtlsában egy érmeboltba, és ugyanolyan áron vásárolhattam volna aranyat.
|i,,l, atrend 1919-re felvitte az arany unciánkénti árát csaknem 800 dollána.
Ncm kellett volna kockáZtatnom az é|etemet.Habíztamvolna a trendben,
..rlk pénzt szerezhettem volna. A pénzcsináláshoz nem lett volna sziikségem
lrr-ongedményre.
Annak a napnak harmadik, és legértékesebbleckéje volt a számomra,
Irrlgy az informáciÓ csupán informáciő. Az intelligencict az a képesség, hogy
l.',crezziink inJbrm ciőt, és tegy k azt jelentóségteljessé. A vcir s fogrí, idós
rrrí ugyanazoknak az informáciőknak a birtokában volt, mint én. Am az ó tn-
tt'lIigenciájamegér1ést és jelentést adott hozzá,amive|én nem rendelkeztem.
l.lrpasztalt játékos volt. Jől ismerte a játékot. En még ríj firí voltam, ríj játékos
.'r:y ósi játékban.
Amikor Zoo7 . augusztus 9-én a piac cisszeomlott' és az emberek pánikba
(.stck, eszembe jutott az idós aSSZony. Elsó dolgom az vo|t, hogy megvizs-
1'liltam a trendeket. Ahelyett' hogy a t meghez csatlakozva én is pánikba es-
lt.ttt volna, egyszerÍíen uralkodtam az érzelmeimen, és a piac fó trendjére fő-
krrszáltam, nem pedig annak le-fel hu|Lámzásata.E||enóriztem a tényeket,
.'s kialakítottam saját véleményemet a j vóről.
149
 Informáciőkat kerestem a kozponti bankok akciÓiről. A probléma mego|-
clásir helyett ismét csak tijabb rossz pénzeket nyomtattak. Amikor megtud-
lam a tényeket, hogy nemzeÍkozi kcizponti bankok készpénztinjekciőznak
itz sszeomlő piacba, tudtam, hogy még mindig helytállÓ az avé|eményem,
hogy a dollár vásárlőerejének trendje továbbra is lefeléha|ad'.
Ma, diverzifikálás helyett, jobban szeretek néhány kisebb eszkcizre fÓku-
szálni, megfigyelni atrendet,és annak megfelelóen befektetni. Mivel tudom,
hogy képes megfordulni, és irányt váltani,nemfektetek be vakon, hosszti táv-
ra. Az InformáciÓ Kora a vá|tozásró| szÓl, és rugalmasnak kell lennem . ' .
nem robotnak.
Néhány mai trend, amelyekbe befektetek:
Trendek az olajban. Mint tudod, minél inkább átveszi a nyugati életstílust
Kína, India és Kozép-Eurőpa, anná| inkább megnó az o|aj iránti igény. An-
nak ellenére, hogy nagy igyekezettel keresnek altematív energiaforrásokat,
az o|aj az elktivetkezí években is az elsó szám energiaforrás marad. Brír-
mennyire is nem Szeretem az o|q által okozott ktirnyezeti károkat, a kímé-
letlen valőság mégis az,|togy valamennyien használjuk ,még a legelkotele-
zettebb ktirnyezetvédók is. Hiszem, hogy azo|ajárakhosszri távri trendje fe|.
felé mutat, és valőszínríleg már a k<izeljrivóben eléri a barrelenkénti 200 do|'
láros iírat. Ez amagas iár komoly kihatással lesz a világgazdaságra, ami ké-
sóbb más, kcivetésre érdemes trendekhez fog vezetni' mivel az alternatív
energia technolőgiák' mint például a napenergia felhasználása, fejlódésnek
indulnak.
Trendek az eziistben. Hiszem, hogy 2007-ben az ezust a legjobb befekte-
tés. Hiszem, hogy jobb befektetés, mint az olaj. Két okom van rá,hogy ezt'
mondjam. Aze|s6 okaz,hogy azezustelfogyő ipari fém.Ezazt jelenti, hogy
felhasználják. Az eztist a legjobb fém az elektronika számára. Használják
számítógépek, mobiltelefonok, te|evíziókésztilékek és egyéb szerkentyrík
elóállításához. Becslések szerintazezistkész|et91va-át már elfogyasztották,
Lassan hiánycikké vá|1k. Az arannyal más a helyzet.Uey becsiilik, hogy a
va|aha talált aranykészletnek még mintegy 957o-a rendelkezésre áll. Ahe-
lyett ugyanis ,hogy az ezíisthciz hasonlőan elfogyasztanák,azaranyat felha|-
tnozzák. Ez Íeszi az ezistot sok szempontból az aranynál is értékesebbé.
A másik ok, hogy az ezust is nemesfém, a pénznek egy formája. Mivel a
c|tl|lírr vásárlőereje cs kken, egyre tcibb ember kutat olyasmi után, ami valÓdi
1 lrzt képvisel, vagy legalábbis megtaÍtja azértékét'Mintírtam, az eziist na-
gy<lrr olcs , az aranyhoz viszonyítva. Az ára unciánként mintegy 13 dollár.
lttttíg itz arany ára 600 dollár kciriil mozog' Torténelmileg tekintve, az atany
r50
ára csak 14-szerese szokott |enni az eziistének. Ez azt je|enti, hogy l0 <Jo||ítr
unciánkénti eziistármelleÍtazaranynak 140 dollárbakellenekerÍilnie. A mai
arany- és eztistiárak k zott a szorzí durván 5O-szeres. Úgy tÍínik számomra'
a tcirténelmi szorzóra és arra a tényre a|apozva,hogy az eziist elfogyő fém,
hogy nagyobb esély van aÍTa' hogy felmegy az 6ta.
Kcirtilbeliil egy évvel eze|ótt sok részvénytózsde hozott létre eziist csere-
kereskedelmi alapokat (exchange-traded funds=ETF), amelyeket elérhettek
azok a befektetők' akik nem akartak eziistérméket és .rudakat felhalmozni'
vagy befektetni egy eztistbányarészvényeibe. Az eztist ETFk nnyebbé tette
abefektetést ezÍistbe. Az eziist ETF olyan, mint a régi USA pénz: egy darab
papír, eziist fedezettel, amit ez st bi7onylatnak neveznek. A ktilcinbség az,
hogy egy ETF az eziist világpiaci aráva| egyiitt fluktuál le és fel. Hiszem'
hogy azeztist ETF gyarapodásaazt jelenti, hogy avi|ágkészen á||ana,hogy
egyre ttibb és tcibb ezi.istcit halmozzon fel, mikozben a világ pénznemeinek
vásar|íértéke továbbra is lefelé tart.
Az a tény, hogy elfogyő anyag, valamint nemesfém ,azévtized befekteté-
sévéteszi az eztistcit. Szakmai jelentések szerint a Fcjldon miír csak 300 mil-
liő unciányi eziist maradt.Ez aztjelenti, hogy a világ rígy 2020 k rtilkifut
az ezistkészletból. Emiatt sok eziist.szakértíúgyérzi,nébány éven beltil az
ezi.ist olyan drága lesz, m int az arany .Én nem gondolom, hogy olyan magas-
ra sz<ikne az ára, A készlecigénytrendet figyelembe véve mégis hiszek ab-
ban, hogy az ezustegy4letben_csak-egyszer elófordulő lehetóség lesz. Ma
olcső, alacsony kockázat befektetés, amit bárki megengedhet magának a
nyugati világban. Ezértfigye|em a trendeket, és vásárolok, valahányszor az
eziistpiacon cscikken az ára. Természetesen én tévedhetek,ezértaza legjobb,
ha te is utánanéze|, és beszerzed a saját informáciÓdat, mielótt befektetnél
ebbe a trendbe.
Trendek a lak spiacon. Néhány árucikk magas árának egyik oka, hogy a
világon egyre nagyobb a lakás iránti sztikséglet és kereslet. Például Kína ha-
talmas beton-igénye cementhiányt okozott az USA-ban, aminek hatásáraaz
egekbe sz<ikott a cement ára.
Az egyik ok, ami miatt szívesen fektetek be apartman házakba,hogy az
emberek, legyenek gazdagok vagy szegények, mindig fizetnek azért, hogy
tetó legyen a fejiik felett. Elójelzések szerint Amerika népessége 300 milliő-
ről 400 milliőra nó a kovetkezókét évtizedben. Ezért hiszek abban, hogy a
lakásárak trendje továbbra is emelkedni fog.
Mivel az ingatlanok egyre koltségesebbek lesznek, amelyek megszerzését
nem mindenki engedheti meg magának, a munkabérek pedig egyre cscikke-
nek, hiszem, hogy ezeknek a trendeknek kcjvetkeztében egyre t bben fognak
151
Iakírst bérelni. Kim és én tcibbek k zcjtt azértsemesttink pánikba aZoo7 . a:u-
guSZtuS 9-i cjsszeomlás után, mert mi készpénzáramlásért adtuk bérbe az in-
gatlanjainkat. Nem eladni akartuk óket. Akik tókenyereségy'rrfektetnek be,
azért vásiírolnak ingatlant, hogy eladják.
Amikor a másodlagos jelzálogpiac cisszeomlotÍ', az eladők pánikba estek.
Azok az emberek, akik a készpénzáram|ás miatt fektettek be, akik bérbe ad-
ták ingatlanukat másoknak, azok nem estek kétségbe.Sót, inkább nagyobb
lehetóséget láttak. Lefelé menó piacon tcjbb a bérló, mint avásárlő,így egy
ijsszeomlás álta|ában jó a háziuraknak, de nem jő az ingatlaneladőknak.
A bételdiőt rágő rireg nó, aki aranyat árult, tudta' hogy a pánlk gazdaggá
fbg|a tenni ót. A trend abarátja volt. A háztulajdonosok, akik bérbe adják az
ingatlanukat, tudják, hogy a trend a barátjuk. Akik ingatlant akarnak eladni,
vagy aITa számítanak,hogy az ingatlanjuk értékemegnó,azok hamarosam
rádobbenhetnek arra, hogy a r vid táv trendek elleniik dolgoznak. Ahelyett,
hogy felfelé mennének, az árak valőszínÍílegcscikkenni fognak' és alacsony
szinten maradnak. A fellendtilés az eladők számára véget ért, és még csak
most kezdódik a háziuraknak.
A demográfia a sorsunkről szől
A demográfia nagyon értékes informáciÓfonás. Amint azt mondani szok-
''A demográfia a sorsunkről szől.'' Más szőva|, csak figyeld az embete-
ták'
ket, mint én tettem Vietnámban, és tudni fogod, mi mődon fektess be. Miután
megtudtam, hogy az emberek, amikor pánikba esnek, árucikkeket vásárol-
nak a pénznemtikból' nagyon értékesinformáciÓra tettem szert ahhoz, hogy
a trendek alapján véleményt alakítsak ki. Amikor azwciánkéntl aranyár 400
dollár alá ment, kezdtem vásárolni egy kicsit, 2,75 do|lárnál pedig sokat. Az-
tán a trend kezdett megfordulni. Más szőval, kcivettem a trendet lefelé, és so-
kat vásároltam' amíg egyszer csak a trend megfordult. Az aranyatés az eztis-
tot trjbbek kozott azért is Szeretem, mivel ezeknek mindig van piacuk. Vi-
szonylag likvidek, és ha készpénzre van szÍikségem, elég gyorsan pénzttu-
clok kivenni belóltik.
K ise bb likviditds, tiibb informdciő
Az ingatlanok tertiletén az atÍeftd,hogy a népességrobbanás nemzedéké-
rrck nagy száza(éka Arizonában és Nevadában vonul nyugdíjba.Igy elsósor-
|littt czekben az államokban fektetek be. A munkalehetóségek hiánya miatl
lrz crnberek elkolttjznek Detroitből, emiatt lefelé mennek az ingat|anárak Ós
lrl rlcti díjak. Jő néhány évbe beletelik, amíg ez aÍrend megfordul. Mivc:I
lrz irrgatIan jőval kevésbélikvid' mint az arany ,az eztist és a részvények, sok.
l(llI t(ibb ismerettel kell rendelkeznem a trendekról.
152
2007. augusztus 9. után sok háztulajdonos, ingatlankereskedó és drága
bérlakásokkal rendelkezó ingatlanfejles zt6 számáranagyon nehéz volt, hogy
tjből likviddé váljanak. Ahelyett, hogy eladtak és kiszálltak volna, mind-
(issze annyit tehettek, hogy tehetetleniil figyelték, ahogy az ingatlanjaik ér-
téke egyre csak hanyatlik. A lecke: minél kevésbélikvid egy befektetés, an-
nál tcjbb trend-informáciőravan sztikséged. Sok ember drágán vásárolt, és
mostazza| szembesiil, hogy olcsőn kell eladnia. Egy elórelátÓ befektetó tud-
.ja, hogyan kcivesse a trendeket, annak érdekében,hogy olcsőn vásiíroljon, és
drágán adjon el.
P énzii gy i rag ado ző mad r
Valahányszor látom az ingatlanfejlesztók daruit a drágabérlakások épír
kezésein, tudom, hogy k zel a trend vége. Valahányszor ragadozőmadarak-
|roz hasonlatos építésidaruk kcirvonalait látod kirajzolődni az égen, tudha-
tod, hogy a fellendiilés csakhamar válságba csap át. AZt jelenti' hogy a ciklus
c|érte a cs csot, és általában innen csak |efe|é vezet az (lt. Akcivetkezó alka-
|ommal, ha kettónél t bb építésidaru sziluettjét látod az égen,azonnal sza-
badulj meg valamennyi ingatlanodtÓl, amelyeket nem akarsz megtartani.
Tiirténelem és ciklusok
Még egy utolső gondolatot említek a trendekkel kapcsolatban, a tcirténe.
lem és a ciklusok fontosságáről. Miután számos piaci fellendiilést és esést
/rtéltem, sokat tanultam a torténelembő.l. Létezik egy tcirténelmi gazdasági
trend, amelyet, véleményem szerint, érdemes figyelni. Ez a trend a rész-
vények és az iárucikkek h széves ciklusát mutatja. olyan emberként, aki egy
rllajcégnél hajózott, és helikoptenel repi'ilt aÍanyat keresni, kíváncsi lettem
rá, miért szcikott fel az árucikkek ára, amikor a részvényárakhanyatlottak.
Néhány évve| eze|óÍt ráta|á|tam egy kcinyvre, amelyet egyik kedven c pénz.
tigyi szakírőm, Jim Rogers írt, és ami a Hot Commodities (Fonő árucikkek)
címet viselte. Jim felfedezÍe,hogy a részvényárak általában hrisz éven ke-
rcsztiil emelkednek, mikcjzben az árucikkek árai cscikkennek.
Például 1960 és 1980 krizott, épp amikor fejlódni kezdtem, egyes árucik-
kek, mint az o|aj és az arany , árai emelkedtek. 1980-ban az o|aj,aZ arany , az
oziist és az ingat|an rírai hirtelen leestek, és a részvényiírakkezdtek felfelé
kríszni. 1980 és 2000 kciztjtt a részvénypiacvolt anyer6 hely, és az olq,az
arany és az ezistpiaca lehanyatlott. Mialatt az iírucikkek piaca mélyreptilés-
ben volt, én annyi olajat, aÍanyat, eziistcit és ingatlant vásároltam, amennyit
csak tudtam. 2000-ben, menetrendszertíen, rígy a dotcom-boom magasságá-
|lan, a részvényrárak lezuhantak, és az árucikkek rárai elindultak felfelé. A tcjr-
153
téne|em ismétlódik, é s ez azÍ je|enti, hogy 2020 k riil az árucikkek árai ismét
leesnck, és ríjből arészvények veszik át a piacon avezeÍó szerepet.
8. fejezet
Természetesen nekem nincs kristálygombom. De rigy t nik, a torténelem
ismét|ódik, én pedig elég tireg vagyok ahhoz, hogy néhány ismőtlódéSt már
megértem' Ha t bb informáciőt szeretnél kapni arről, hogy egy olyan világ-
k|asszis befektetó, mint Jim Rogers, hogyan e|emzi a trendeket, akkor javas-
A pénz integritáSa
l om, olvasd el a H o t C ommo dit i e s címíikonyvét,vagy valamely másik, általa
írt kcinyvet. Briliáns befektetó és írÓ, aki a trendek kortiltekintó megfigyeló-
je. Mindig em|ékezzrá: ,,A trendek abaÍátaid.'' Ha figyelmen kívtil hagyod
atrendeket, aragadozí madarak fogják leszaggatni a hrísodat.

osszefoglalős
Végsó Soron nem az eszkoz az, ami gazdaggá tesz. Az informáciÓ tesz
gazdaggá. . . vagy szegénnyé.Példáulha 1979.ben unciánként 800 dollár-
ért vásároltam volna aranyat, még ma is várhatnék, hogy a pénzemet vissza-
kapjam. Figyelembe véve a dollár vásárlőerejének a cscikkenésétis, ehhez
1500 dollárnak kellene a mai aranyárnak lennie.
Bármely eszkozre Ugyanez igaz. Pé|dául a legtobb befektetó pénzt' veszít'
az ingatlanpiacon, a nem megfeleló informáciÓk és intelligencia miatt.Ezért
aztán, amikor aztkérdezi tólem valaki: ,,Vajon azingaÍl'anjÓ befektetés?'',
éneztvá7aszolom: ,,Én nem tudom. JÓ befektetó vagy?,,
A legt bb iz|eta jó iizleti informáciők és az intelligencia hiányátől megy
csódbe, és nem a pénzhiánytÓl. Amikor megkérdezití|emvalaki: ,,Nagysze.
rrjí tletem van egy Ítj iz|eÍhez, és pénzt keresek hozzá. Erdekelne téged,
hogy befektess az rij cégembe?'', akkor ezt szoktam válaszolni: ,'Nem tudom.
Hány sikeres tizletet indítottál már?''
Mint utÓlag kideri.ilt, az, hogy cinkéntesnek jelentkeztem a vietnámi hábo-
ritba, az egyik legokosabb d ntésem volt, amit valaha is hoztam. Ha nem let-
tem volna tjnkéntes, soha nem találkoztam volna a bételdiőt rágÓ ciregasz-
szonnyal. Azon a napon, az ellen séges vonalak mcig tt állva, nagyon értékes
leckére tanított meg. O gy 6zott, mert tudta, hogy az arany rdnak semmi ko-
ze sincs az arany értékéhez'Mivel megértette az értéket,tudta' miért vásá.
roltak az emberek, és hogy miért volt aZ arany fontos a számukra. Azon a
napon megtanultam, hogy nem azeszkoz tesz téged gazdaggá . . , ami gaz.
dagít, az a megfeleló informáciÓ és intelligencia. Ha pénzt lehet veszíteni
mőgaz aranyba valÓ befektetéssel is, ami pedig valődi pénz, akkor bármive|
Ichet pénzt veszíteni. Azon a napon megfogadtam, hogy okosabb leszek,
Az ,,integitás'' érdekes sző. Hallottam már számos kiilcinféle mődon alkal-
mazni, sokféle kcirnyezetben. Azt hiszem, ez az egyik olyan sző az angol
nyelvben, amelyet a leggyakrabban alkalmaznak helytelentil, zavarosan és
megtévesztóen. Gyakran hallom, hogy ilyesmit mondanak: ,,Neki nincs in-
tegritása'', vagy ,,Sokkal sikeresebb volna, ha legalább egy csekély integri-
tással rendelkezne,, ,vagy ,,Ezen aházon látszik ateryezés integritása.'' Mi-
elótthozzáfognék a pénz integritásának tárgya|ásához,azt gondo|om, a leg-
jobb, ha megadom a saját definíciőmat az,,integritás'' SZőra.
AWebster,s az ,,inÍegritás'' szőra három megbatározást ajánl. Ezek a ktj.
vetkezők:
E gészsége s ság (Soundness): Sértetlen állapot.
Me qveszte gethetetlenség (Incomrptibility): Eróteljes ragaszkodás egy
speciális erk lcs vagy m vészi értéktcirvényeihez.
Teljesség (Completeness): A teljes vagy osztatlan állapotban |étezés
minósége.
Egy autő integritása
Mindhárom definíciÓra sztikségiink van ahhoz, hogy apénzésaz integri-
tás témájárólbeszéljiink. Szemléletes illusztráciÓ kedvéértegy autő integri.
tásának pé|d'áját mutatom be. Egy gépjáÍmíikiiltinféle rendszerekból áll
cjssze: fékrendszer, tizemanyag rendszer, elektromos rendszer, hidraulikus
rendszer stb. Ha ezek a rendszerek nem mtíkcidnek integritásban, az a:utő
nem funkcionál, nem egészséges,Ha például az izemartyagrendszer ,,cor-
rupted'', vagyis elromlott, az egész autő leáll. Az atltó integritása veszélybe
kertilt, és megt rt. Az autó ettől nem teljes egés7.

ncrt aZ a nó megtanított arra, hogy az informáci ő és az intelligencia tesz ga,/'.

c|aggá . . . és nem az atany.
Az egészségés a gazdagság integritdsa
Hasonlő példa hozhatő fel az emberi testre. Testtink kiiltinbcjzó rendszerei

r54 155
a kcri rrgési rcndszer, a|égzési rendszer, az idegrendszer, a csontrendszet, az
crrtész,ttírcndszer Stb. Ha az emberi test rendszere nem egészséges' például
c|tlugLrI cgy artéria, az egészségmegromlik, és hamarosan bekciszcintenek
kii|(inÍé|cbetegségek, vagy beáll a halál.
M int ahogy az egészség megtcirhet az integritás legkisebb hiánya miatt, a
gttaktgságot is éppen rigy veszélyeztetheti az integritás hiánya. A betegség
vagy halál helyett, ami a test integritásának megtorése miatt á1l e|6, a pénz-
iigyi integritás hiányának szimptőmái az alacsony bevétel, a megnyomorítő
ad k, a nagy kiadások, a trilzott eladősodás, a csód' az egyre terjedíbíinozés,
crószak, kegyetlenkedés és kétségbeesés.
Korábban felsoroltam az cit kiiltinb zó pénztigyi intelligenciát. MoSt meg-
ismétlem:
1. pénziigyi IQ: Keress t bb pénzt'
2,pénzngyi IQ: Védd meg a pénzedet.
3. pénziigyi IQ: Tervezd a pénziigyeidet.
4.pénzijgyi IQ: Erj el hatástobbszorozést a pénzeddel.
5. pénztigyi IQ: Javítsd pénziigyi tájékozottságodat.
Ha valaki meg akar gazdagodni, gazdag akar maradni, és generáciőkon
keresztiil át akatja rirokíteni a gazdagságát, sztiksége van ennek az ot intelli.
genciának azinÍegritásara. Ha egy vagy tcibb pénzngyi intelligencia hiány-
zlk, az olyan, mint egy ember, aki nem tudja, hogyan vezessen, mert olyan
autÓt akal elindítani, amelyiknek a fékjéból hiányzik a tcimítés,és víz yarl
benne olaj helyett.
Ha egy ember pénztigyi gondokkal ktizd, akkor egy vagy ttibb pénztigyi
intelligenciája felmondta a szolgálatot, pénzÍigyiintelligenciája nem egész,
és a személy nem teljes. Van például egy barátom, aki egy kis Íizlet mene.
dzsereként sok pénzt keres. Az a problémája, hogy védtelen az adÓkkal
szemben, valamint nem tervezi a pénztigyeit, megfontolás nélktil kolt ruhák-
ra és nyaralásokra. Hatástobbszcjrcjzését csak egy nagy ház jelenti,mert a7,I
gondolja, hogy az ingatlanárak csakis felfelé mehetnek. Pénzi'igyi tanácso.
kért a férjéhezés a konyvehíjéhez fordul. A férje remek fickő, de a feleségé.
hez hasonlőan neki is problémái vannak mind az t pénziigyi intelligenclá-
val.
Kedves, tanult,becsiiletes emberek,templomba járnak, és keményen do|
goznak. Élvezik az é|etet,és nagyszerrí gyerekeket nevelnek' Problémájukat
a pénztigyi integritás hiánya jelenti. A pénztigyi integritás hiánya mutatkozik
lrrcg akkor, amikor másodlagos jelzáloghitelt kell felvenniiik a házukrir,
Irtlgy hitetkártya adÓsságukat kifizessék, amikor azonaggődnak, hogy meg
156
engedhetik-e maguknak három gyermekiik taníttatását' vagy hogy lesz-e ele-
gendő pénziik nyugdíjas éveikre. Ezek tipikus pénzproblémák, apénzigyi
integritás hiányának a szimptőmái.
A valődi problémdt az jelenti, hogy nem is gondoljdk azt, hogy problémá-
juk van. Mindennap felkelnek, elindítjrák a gyerekeket iskolába' majd pedig
dolgozni mennek. Aztánhazatérnek, játszanak a gyerekekkel, segítenek ne_
kik a házi feladat elkészítésében' nézik atévét,azután'lefekszenek. Tudják,
hogy valami nincs rendben, de meg sem prőbálják kitalálni, mi lehet az. Csak
reménykednek abban, hogy meg fog változni valami.
Pénz gyi bizonyítvány
A legtobb emberhez hasonlőan a barátaim sem állítanak cissze maguknak
személyes pénzngyi kimutatásokat, Azt sem tudják, hogy egyáltalánmi az a
pénzÍigyi kimutatás, vagy hogy miért lenne nekik fontos ilyet készíteni. Mint
a legtcibb diplomás ember, ók is rigy kertiltek ki az iskolarendszerból, hogy
nem ismerik a ktilcinbséget a hitelkérelem, a hitelelszámolás és a pénztigyi
kimutatás k<jzott. Személyes pénzi'igyi kimutatás nélkiil azonban nem tud-
hatjrík' hol állnak anyagilag' mi lehet rossz, és hol cs szott hlba a pénzigyi
integritásukba. Pénziigyi kimutatás és az ijtpénzÍigyiintelligencia nélktil ne-
hezen lehet meghatározni' mi a rossz, és min kell javítani.
Véleményem szerint az integritás hiánya itt kezdódik. Az iskolarendsze-
riinknél kezdódik az 5, pénzijgyi IQ: a pénzÍigyiinformálts ághiányáná|.
-
I974-ben, amikor a vállalatok kezdték megkcivetelni az alkalmazottaiktől,
hogy fektessenek be saját nyugdíjukba, az iskolarendszernek a pénzid:gyi
képzéstbe kellett volna venni a tantervbe, vagy javítania kellett volna rajta.
Iskoláinkban apénzagyi képzésnek ez ahiányalokéshullámokat ktild szét a
v 1|ág pénzigyi integritásiára.
A pénzíigyiintegritds tíikre
Gazdag apám gyakran mondta: ,,A bankrírom sohasem kérte tólem az is-
kolai bizonyítványomat.'' A bankárok azért'nem kérik az akadémikus kép-
zettség bizonyítékát, mert 6k a pénzigyi intelligenciát keresik, nem pedig az
akadémikus intelligenciát. Ezért kérik apénzijgyi kimutatást. A pénztigyi ki-
mutatás pénzngy i integritásod tiikre. Ez a te pénzugyi bizonyítványod.
A bankárok olyan válaszokat keresnek' amelyek az ot pénzid;gyi intelli-
.
genciával kapcsolatosak. Nyilvánvalő, hogy tudni akarják' mennyire okos
valaki a pénzteremtésben, pénze megvédésében,a pénzi'igyei tervezésében'
pénze hatástcibbszcircjzésében, és hogy pénziigyileg mennyire jől informált.
A pénztigyi kimutatásod választ ad a bankodnak mindazokra a kérdéseire,
lrmelyek iránt érdeklódnek.
r57
A pénziigyi integrit s hidnya
Azt a személyt, akinek hiányzik a pénziig1li intelligenci ja
- akinek t
sok adőssága van, pénztigyeit nem jől tervezi, tcibbet ktjlt, mint amennyit ke-
|
rcs' jelzálogjogot hajtanak végre az ingatlanán, vagy csódot jelent
kár bizonyára nem szeretné kliensének.Ez mátr szakmai integritdskérdése.
-
a ban-
2oo1-ben a hitelpiac cisszeomlásával nyilvánvalővá vált, hogy a hitelinté-
zctek, a bankok és a befektetési intézetek nélktiltiztéka pénztigyi integritást.
A kapzsiság |épett az egészségeshitelezési gyakorlat helyébe. A gazdaság
nem tud egyedtil a hitelre támaszkodva kiterjedni. Mivel az iskolák elmu-
|asztják, hogy apénzr6| és a pénztigyi intelligencia fejlesztéséról tanítsanak,
a rendszer olyan felnótteket termel ki' akik nincsenek felkésziilve ,,szép (l.i
világunkra''. Bolygőnkon emberek milliárdjainak nincs személyes pénziigyi
kimutatásuk, nem tudnak pénztigyi kimutatást olvasni, és nem ismerik saját
országuk pénziigyi viszonyait. Ezazoktatás integritásának a csódjétjelenti'
Bels6 érték
Warren Buffett nem diverzifikál. Ehelyettbelsó értékkelrende|kezí cége|
céget,pénzigyi integritással. Tudni akarja, hogy a cégné|rendben
keres
-
van.e mind az otpénzigyi intelligencia. Erősen leegyszerrísítve, Buffett vá-
laszokat vár a k vetkezó kérdésekre:
1. Képes-e t bb pénzt teremteni a cég?
2. Yan-e a cégnek védett piacipozíciója?
3 . I ó| gazdálkodik-e a cég a pénzzel és a forrásokkal?
4. El-e a cég a hatástcjbbszorcizéssel és a bóvtiléssel?
5. okos, jÓl informált emberek csapata vezeti.e?
Még egyszerríbben fogalma zv a, a be|só értéka kovetkezóket jelenti :
1. Piaci pozíciő. Ez azt jelenti,hogy az tizletnek Van egy lényegi szakter{j.
lete, valami, ami jő és rossz idókben egyaránt pénzt|toz. A Coca-Cola meg-
felel ennek a kcivetelménynek. Az emberek mindig fognak cukrozott vizct
inni, ftiggetleniil attől, hogy a tisztavíz sokkal egészségesebb lenne a szlt-
mukra.
Nagy elóny, hogy a Coca-Colának van védjegye, brandje, amelyet a tcir-
vény véd. Bizonyára emlékszel rá, hogy a 2. pénzigyi intelligenci a a védc=
lem. Ebból a szempontből Wanen azért kedveli eztaÍerméket, mivel jogilag
védett márkáj , nem csak egyszerríen egy termék. A jől ismert, kalőzoktti|
védett és órzÓttbrand nciveli a Coca-Cola belsó értékét.
A Rich Dad (Gazdag Papa) brand szintén miírkanév, amelyet minden or
szítgban véd a tcirvény, ahol iizletÍink van. Az atény brandet képvisc
'hogy
158
ltink, nagyobb belső értéketad az izletemnek. Sok szerzó ír k(irryvct r|t' c|
'
mulaszdiík a brand kiépítését'Mint ismeretes, Harry Potter egy mcga |lt.ltttr|.
llyen Donald Trump is. Ha nincs miírkaneved, k zcinséges árucikk virgy. A
brandeknek nagyobb belsó értékiikvan, és ahhoz, hogy ezt az értrjkcl rrlcg
tartsd, a márkanévnek h nek kell maradniaazizenetéhez ésfogyas'tltii|rrlz.
Néhány évve| ezelótt egy nagy befektetési alap társaság megkcrcsr'.l|,
hogy támogatnám-e az alapot. Bár nagyon magas díjat fizettek vo|na Trtt',
elutasítottam az aján|atukat. Elképzeltem, hogy egy befektetési alap tánrtrglr
táSa nem illenék a Rich Dad márkanévhez. Szerintem ez azintegritás hi/rnyrit
mutatná, ami cscikkentené a brand belsó értékét.Ezen kíviil nem is tu<JrríIrr
ehbez jó szívvel adni az arcomat.
2. Hatőstiibbsziiriizés. Ez a pont vá|asztja el a kis iizletek tulajdonosait ir
nagy tizletek tulajdonosaitől. Ha például orvos vagyok, aligha tudok hatás-
tcibbszcjrcizést elérni, ha a pacienseim csak hozzám akarnak jonni. Ám hlr
ugyanez aZ orvos feltalál egy ríj győgymÓdot vagy orvosi e|járást,akkor az
illetó orvosi intelligenciája egy termék á|ta| megsokszorozÓdhat.
A világ tele van kis tizletek tulajdonosaival és profi szakemberekkel, akik
képtelenek a hatástobbszcirÖzésre, mert ók maguk a termékek. A legttibb al-
kalmazott ebbe a kategÓriába esik. Nem tudjiák, hogyan tisbbszilrozzék meg
aszo7gáItatásukat, és az idejiiket cserélik be dollrárra.
Sokan ismertink olyanzenészeket, akik keményen dolgoznak, de nem kc-
resnek sok pénzt, egyszerííenazért,mert nem sokszorozzákmeg a tehetsé-
gÍiket. Számos olyan zenész van, akik CD-lemezt készítenek,ami a hatás-
tcjbbszorozés egy formája , ám a CD-ik elosztását és eladását nem tudják
ttibbszcircizni .F,zért olyan népszer ek az amatór programok, mint például az
*
American ldol ' olyan emberek, akik azt hiszik' tudnak énekelni, hatástobb-
szorcizést akarnak elérni a nemzeti televíziő segítségével,még ha Simon meg
is kritizálja óket.
3. B6víthet6ség. Ha egy termék vagy tizlet esetében mríktidik a hatástcjbb-
szÓrozés, a kcivetkezó kérdés, amit Warren tudni akar: ,,Mennyire terjeszt-
hetó ki a hatástobbszorozés?,, Warren kedveli a Coca-Colát, mert a hatás.
tcibbszortizése az egészvi|ágrakiterjeszthetó. Warren ezt mondja: ,,Ha a vi-
|ágon valaki megiszik egy Coke-ot, minden esetben keresek vele egy kis
pénzt.,,
Nagysikeríí énekes tehetségkutatő tévé-showaz EgyestÍlt Álamokban. E'rc
detije a Pop ldol címríangol tévémrísorvolt. Magyarországivá|tozata a t bb
éven át futÓ, kcizismert Megasztár. A fordítő megjegyzése.
-
159
 Amikor a Gazdag Papa, Szegény Papa cím kcinyvemet megírtam, a
kci nyv lett az én hatástobb szcjrozóm. Ahelyett, ho gy személye sen tanítanék,
ma már a kcinyveim és a játékaim végzlk helyettem ataníÍást. A kcjvetkezó
feladat volt a termék kiterjesztése: ktil nbozó nyelveken kiadni a k nyveket
és ajátékokat,ki'ilcjnbcjzóországokban. Ez aRich Dad termékek e16á||ítására
vonatkoző licencjogok eladás val tortént, a világ kiilonbozó részénmííkodó
iizleteknek. Ahelyett, hogy az én cégemnyomtatná, le|tározná és forga|maz.
ná a termékeimet, ma már 109 ország kiadői teszikezt meg helyettem,Ez az
én pé|dám a hatástcibbszcirrizésre és a bóvíthetóségre .
4, Megjősolhatősdg. Wanen Buffett tudni akarja, mennyire megjÓsolhatő
jcivedelem. Nem szeretne cs csokat és vcilgyeket látni a bevételében. Azt
a
akarja, hogy ha esik, ha fq,apéttz folyjék behozzá, őramíí pontossággal.
Tobbek ktjzrjtt azért szeretem az apartmanházaimat, mert akár esik, akár
ftlj,apénz megérkezik. Nem kell aggÓdnom azon, hogy vajon cs kkennek,
vagy nónek.e az\ngat7anárak. olyan pénzt akarok, amely a hét minden egyes
napján, 24 őrán keresztÍil befolyik a világ minden tájárólés az apartman há_
zaimbő1.
Ez az oka annak, hogy Warren Buffett nem diverzffikál.Ehe|yett inkább
azii;z1etekbelsó értékérefÓkuszál. A belsó értékfelismeréséhez szi.ikség van
az ot pénzugyi intelligenciára. Ha egy iizletnek belsó értékevan, a z iz|et rcn -
delkezik integritással. Egy integritással rendelkez6izletneknagyobb esélyc
van arra, hogy n vekedjék, és profitképes maradjon, tekintet nélkul a gazda-
sági viszony ok v á|tozásár a,
Mielótt egy cégbe befektetne, egy profi befektetó megnézi aziz|etpénr'.
tigyi kimutatását. A profi befekteÍó az iz|et integritását vizsgálja. Ugyancz
igaz akkor is, ha egy ingatlanbefektetó apartmanházat vásárol. A megtériÍlés
be|só arányának (BA) ismerete lényegébena belsó érték,azlngat|anra a|ka|
mazva.
A legt<ibb ember problémája - az iskolai pénziigyi képzéshiánya, valir
mint a pénzigyikimutatások olvasásiíra valő képtelenség miatt
- az, hogy
nem tudják megállapítani: az a cég vagy ingatlan, amelybe befektetnek, rett
delkezik-e pénztigyi integritással és belsó értékkel.
Az íizlet nyelve
Warren Buffett mondta: ,,Azizletnyelve a kcinyvelés''' Ha nem ismertltI
a nyclvet' aligha tudod megmondani, rendelkezik-e egy tizlet integritássir|
A Rich Dad Company azért adta ki CASHFLOW játékaimat gyermekek cs
l'cln ttek részére,mert erósen hiszek abban, hogy a pénztigyi intelligenciir.
vir|amint az a képesség,hogy jÓl értsiik, és mi is beszéljtik az iz|et nyelví't'
160
dontó fontosságri a kapzsiságnak és a megkérdójelezhet intcgr.illlsrrlr|' t.Ir
ben a mostani világában.
Az állam pénziigyi íntegritdsa
A kormányok számára szintén kcivetelmény azotpénzigyi intc|ligL.rrt ilr
Pénzt kell teremteniiik, meg kell védeniiik a pénztiket' kciltségvetéstkcIl k<:
szíteniÍik, hatást bbsztirozést kell elérniiik a pénzÍikkel,és keresniÜk kc|| lr
legjobb pénztigyi informáciőkat. Ha egy kormány integritásban mííkclik ' lrz
ország és a nép felvirágzik. Ha a kormánynak nincs integritása, az orszlíg tls
a nép ktiszktidik, és egyre szegényebb lesz. A magasabb adők és a nagyttttir.
v adÓsság azt jelzik, hogy az USA kormánya kti zd a pénzigyi integrit1rsslr |
.
|971-ben, amikor Nixon levette az országot az arany-alaprÓl, és rávetle ll
világot ana, hogy fogadják el pénznemtinket a világ Ía,ta7ék-pénzneménck.
az USA elvesztette pénzij,gyi integritását. Ma a világ leggazdagabb országir
helyett avi|áglegnagyobb adőssággal bírÓ nemzete vagyunk. Mikcizben sok
ember vált nagyon gazdaggá a pénz szabályainak megváltozása miatt, en
gem is beleértve, milliők estek vissza pénztigyileg. A pénztigyi szakadék
szélesedik' és egyre veszélyesebbé válik.
Amerika problémáj a a 3 . pénzigyi intell i genci ánál a p énzieyek tervezc-
sénélkezdódcjtt. Amikor Amerika kezdett tobbet importálni, mint exportá|.
ní, megváltoztattlk a pénz szabályait, és elkezdttik felhalmozni a billiődol-
láros adősságot, ahelyett, hogy az intelligens eljárást választya, a problémát
oldottuk volna meg.
Ha a 4. pénziigyi intelligenciát tekintjiik, szemmel láthatő, hogy az US A
kormánya nem ér el hatást bbszcirozést apénzze| . . . helyette az adÓsságot
tobbszcirozi. Ma a vi1ág leggazdagabb emberei tartoznak a világ legszegé-
rryebb embereinek. Ez is az integritás hiányárÓl szől.
Az USA elvesztette pénzigyiintegritását, amikor aztkérte a világtől, fo-
gadjrák el a dollárt, amelyet az USA kormánya támogat hittel éS hitel-
',teljes
|el''. Senki sem Szeret USA dollárban befektetni, és figyelni a dollár értéké-
rrek cscikkenését. Amikor majd a világ kéri vissza apénzét,akkor kertil majcl
tesztelésre a 2. pénzigyi intelligenci a.. a pénz védelme a ragadozőktő|. Azl
lriszem az USA őriási pénziigyi ragadoző lesz, és valÓszínÍíleg megszegi
rnajd néhány kcjlcscinét, valamint az idós állampolgároknak tett ígéreteitar'
cgészségbiztosítás és a társadalombiztosítás terén. Megengedi majd, hogy az
infláciő lerombolja a dolgozők keresetét, a fiataloknál pedig adőt emeljen.
Számomra ez az integritás teljes hiánya.
A tribb pénz teremtésére vonatkoző 1. pénztigyi intelligencia ncivelésénck
lrz USA kormánya álta| gyakorolt jelenlegi mÓdjai: adÓemc|és, t bb pénz
t61
|)y()mtatáSa, további ktjlcstincjk felvétele, rij háborrik vívása és néhány szám-
|a ki nem fizetése' Nyilvánvalőan ez számos további pénztigyi problémát fog
tlkozni, amelyek elkertilhetók lettek volna, ha azonnal megoldották volna a
korábbi problémiákat.
Az integritás kora
A torténelem ismétli onmagát. Vezetóink és tanítőink tudatában voltak
annak, mi tcirténik, amikor a kormányok megsértik a pénz integritását' Ez
korábban is megt rtént' Kopernikusz 1517-ben leírta, hogy az infláciő volt
az egyike azoknak a ,,csapásoknak, amelyek meggyengítették a királyságo-
kat,, . I776-ban Adam Smith azt mondta, hogy az infláciő jelenti ,,a privát
emberek vagyonának legveszedelmesebb aláaknázását''. Smith figyelmezte-
tése nem is oly régen valőra vált Németországban, amikor Hitler uralomra
kertilt' miután a Weimari K ztársaság kormánya felbomlasztott a pénznemé-
nek integritását.
Annak egyetlen oka, hogy az USA és a világ nyilvánossága nem érzékeli
a pénz és a pénznem kcjzcjtti kiilcinbséget, az, hogy iskolarendszertinkból
egyszerríen hiányzik a képzési integritás, és elmulasztjiík, hogy pénziigyileg
képzett népes séget nevelj enek.
Személyes meggyózódésem, hogy egyénként, nemzetként és világként
valamennyien egy hatalmas vihar elótt állunk. Miután már oly régen elvesz.
tettÍik integritásunkat, hiszem, hogy a pénziigyi, politikai, k rnyezetvédelmi
és spirituális er6k azt fogják kovetelni, hogy az inga lendiilj<in át a másik
irányba. Hogy pontosan mi fog tcirténni, nem tudom' Lehet, hogy mrár el is
indult a folyamat.
Sajnos, aszupergazdagokat
rendszerból
- akik a legtcibb elónyt élvezik ajelenlegi
fogja a legkevésbé érinteni az eljcivendó pénzijgyi felfordu-
-
lás. Mi, tcjbbiek, annál inkább érezni fogjuk a természet erejét, tóltink várják
majd el' hogy minden tóliink telhetót megtegytink, hogy megktizdjtink a vi.
harral, és a legtcibbet a szegények fognak szenvedni.
A jő hír az, hogy az e|íttitlk állő problémák okosabbá tesznek minket, ha
bátran fogadjuk óket, és nem futamodunk meg elóliik. Minden probléma be|.
sejében ott a bolcsesség drágakcive, amely okosabbá, erósebbé tesz minket,
és képesséarra, hogy jobban teljesítsÍink, tekintet nélkiil a gazdasági kcirÍil-
InÓnyekre.
.fovábbi jő
hír, hogy néhány nemzeti kormány kezdi megvalÓsítani a
1lő rrztigyi képzettséget adő kurzusokat oktatási rendszerében. Megjősolom,
Il<lgy a |cgiobb pénztigyi képzéstbiztosítő országfog1a átvezetni a világot a
g;rzc|lrsági prosperitás rij korszakába. Végtil is,ez az InformáciÓ Kora.
r62
N iiv e ld bels 6 értéke de t
Addig is az a legfontosabb mindannyiunk számára,hogy felkésziiljtink az
elótttink állÓ potenciális viharra.
Ajánlásaim a kcivetkezók:
1. Tedd rendbe saját hőzad tdj t. A matrózhoz hasonlÓan, aki felkészíti
hajőját a vihana,láss hozzáte is, hogy pénziigyi hajődat minél alkalmasabbá
tedd a biztonságos tengeri ltazásra. Vess egy pillantást az t intelligenciára,
és tedd fel a kérdéstmagadnak: Melyik intelligencián kell éppen most dol-
goznom? Melyikhez sziikséges a legtcibb munka? Melyikkel van a legna-
gyobb problémám? Koncentrálj urraazegyre' és azonnal gyirkízzneki. Ne
prőbálj egyidejríleg mind az tittel foglalkozni, mert az na1yon nyomasztÓ
lenne. Hiszem, hogy azt fogod ta|álni,hogy az ot intelligencia osszefiigg
egymással, így aztánha az egy1kle főkuszálsz, végsó soron mind, az cit intel.
ligenciádat javítani fogod. Aztán fordíts ráidót,és tanulj egy kicsit minden-
nap. Mindig em|ékezz arra, hogy egy golfoző sem egyetlen nap alatt válik
profivá' Még Tiger Woods sem.
ot pénztigyi intelligenciád ncivelésével nciveled pénz.d'gyi integritásodat
és saját belsó értékedet. Ha nem vagy biztos benne, mit tegyél, kérlek, ne félj
vagy ne szégyellj segítséget kérni' A pénztigyi géniuszod megtalálásáről
szőlő krivetk ez6 fejezetben írok arről, milyen nagymértékben támaszkodom
én magam is okos emberek segítségére.A segítségetsenki nem mellózheti.
2. Fektess be bels6 értékkelrendelkezó eszkijzijkbe. Vess ismét egy pillan-
tást Warren Buffett néhány kritériumiíra' amelyeket ar.ra használ, hogy meg.
határozza egy Íizlet belsó értékét.Aztán gyakorlásképpen kezdd el kérdez-
getni magadtől, hogy a kozeledben melyik cég felel meg ezeknek a kcivetel-
ményeknek. Ez nagy szerí gyakorlat a pénzugy i IQ-d ntivelé sére, mé g akkor
is, ha nem fektetsz be.
Az ingatlan belsó értéke
Tcibbek kozcitt azért szerctem az íngaÍ|anokat,mert képes vagyok sokat
látni, érinteni és ellenórizni az ingat|an belsó értékéb61.De soha ne téveszd
szem elól, hogy a legtobb ingatlan nem jő befektetés. Fiiggetlentil attől' van-
e pénzed,nagyszer gyakorlatot jelent, ha sok ingatlant megnéze|,és elem-
zed belsó értékÍiket.
Az ingatlan egyik szépségea kreativitás. Alkalmazhatok például kreatív
finanszírozást, kreatív felríjítást vagy kreatív mődokat azingatlan értékének
a ncivelésére. A kreativitás kclzel sem jelent ekkora elónyt abban a folyamat.
ban, ha egy részvénytakarsz kiválasztani, vagy befektetési alapot vásárolsz.
163
Az ingat|antizletben azonban a kreativitás plusz integritás nagyon gazdaggá
tchct téged.
3. Deszl űzd be a fedélzeti nyíldst. Az USA Kereskedelmi HajÓzási Aka-
clémiáján azttanították' hogy amikor vihar koze|ít,iÍtazideje bedeszluiznod
u.fbdélz'eti nyíl st .Ez ahajő integritásának védelmétszolgálja. Az a|att ané-
hány év alatt, amikor a tengert jrártam, volt szerencsém áté|ni néEy tájfunt a
Csendes-Óceánon. Még ma is elóttem vannak az őriást hullámok, egy egész
hegynyi víz,ame|y átcsap a hajőnk folott. Látom,érzem és hallom, ahogy a
hajő recseg-ropog és eldeformálődik, mikcizben minden tÓ1e telhetót meg-
tesz, hogy szerkezeti integritását megtartsa, és kikeriiljcin a hullámok al |'
oriilok, hogy a mérnoktjk ttagyszeríí hajÓt terveztek, valamint hogy a hajíl
legénysége képzett volt, és készen á|lt ana, hogy szembeszálljon a viharral.
A káosz egyre novekszik, ahogy azlpari Kor véget ér,ésaz Informáci(l
Kora veszi át az e||enórzést. Ahogy az d,aj ára felmegy, a dollár esik' Kínit
és India autőkat és repiilóket kezd gyártani,akézmíiipar eltíínik, offshor cé-
gek alakulnak, a népességrobbanás nyugdíjasai aztrcmél1k, akormány gon-
dot visel rájuk' a terrorizmus nó, háborríkban harcolunk' amelyeket nem en-
gedhetnénk meg magunknak' nónek az adősságaink, amelyeket vissza ke|l
majd fizetniink, sorra elój nnek azok a problémák' amelyeket korábban a
szónyeg alá stiporttink. Az InformáciÓ Korában az o7yat informáciők lesz.
nek a legnagyszeníbb eszkcizeid' mint az t pénziigyi intelligencia.
Hiszem, hogy a világpénzugyi integritása olyan nagy kihívás elótt á||,
mint a tcjrténelem során még soha' Azért gondolom így' mert tríl sok irigység'
félreinformálás és korrupciő hatja át iizleteinket, kormányainkat és iskoláin-
kat.2o01 augusztusában, amikor sszeomlott a hitelpiac, gy hiszem, meg.
érintett minket akészilódó v1har zőnájának szakadozott ktilsó határa. A vi-
har centruma még néhány évvel odébb van. Használd fe| az idót, hogy fel-
késziilj életed utazás ára.Légy bátor, és okosodj, mert izgalmas rit á1l elóttecl .
Nagyszerrí id 6szak1esz ez a számodra ahhoz, hogy e gyre gazdagabb és egyrc
okosabb légy. De bátornak kell lenned, és fejlesztened kell pénziigyi géniu.
szodat.
r64
9.fejezet
Pénzigyi géniuszod
fejles ztése
Nem tudtam rőla, hogy nem vagyok okos' egészen addig, amíg iskolába nem
mentem. Az óvodát6|kezdve, végig az egyetemen át, az iskola állandő kiiz-
delmet jelentett számomra. Mindvégig átlagos tanulőként beszéltek rőlam.
Ftiggetlentil attől, melyik osztályba jártam, mindig voltak nálam okosabb,
tcjbb tehetséggel megáldott gyerekek, akik gyorsabban tanultak, mint én.
Ugy tÍínt'az iskola kcinnyííaz okos gyerekeknek. Számomra azonban na-
gyon gycitrelmes volt. Az egyetlen otos, amelyet valaha is kaptam, a poli-
technika gyak or|athoz fíiz6dik, mivel nagyon Szerettem kézzel do|gozni. Há-
zife|adat gyanánt egy csőnakot építettem,mikcizben az osztá7ytársaim salá-
tástá7at készítettek az anyukájuknak.
Mielótt iskolába mentem, azt Sem tudtam' hogy szegény vagyok. Kilenc
éves koromban a családomnak kcjltrjznie kellett, és én, egY véletlen folytán,
olyan iskolába kertiltem, ahová gazdag gyerekek jártak. Erdekes mődon két
elemi iskola v o|t az utcában, egymással szemben. Az utca egyik oldalán volt
a Szakszervezeti iskola' a másikon pedig a Riverside iskola. Mindkettó nyil-
vános iskola vo|t,az egyik a gazdagoknak, a másik pedig a munkások gye-
rekeinek.
A Szakszervezeti iskolába eredetileg a cukornád iiltetvényen dolgoző
szakszetvezeti tagok gyerekei jártak, innen eredt az iskola neve. A Riverside
a cukornád iiltetvények tulajdonosai és vezetói gyermekeinek fenntartott is-
kola volt. En a Riverside iskolába kertiltem, mivel a családi ház, amelyben
laktunk, véletleni.il éppen az utcának a folyő felóli oldalára esett.
Bár még csak kilencéves voltam, mrár tudatiíra ébredtem annak, hogy a
Riverside iskolabeli osztálytársaim jőva1 magasabb életszínvonalon élnek,
mint az én családom. Sok gazdag osztálytársam elszigetelt ktizosségben élt
a folyő tríloldalán, ahová egy híd vezetett át. Valahányszor játszani mentem
az osztá|ytársaimmal, és átmentem ezen a hídon' tudtam, hogy itt egy másik
világba kelek át.
165
 osztálytársaim a folyő trílső partján tekintélyes uradalmi bázakbané|tek.
A hícl innensó oldalán aházak sokkal kevésbévoltak elókelók. Mi az iiltet-
vény clolgozőirész&e építettegyikházban élttink' osztálytiírsaim sziilei ház-
lLrIa.jclonosok voltak. Mi béreltiik az otthonunkat. Számos osztálytársam csa.
|írdjának tobbháza is volt, sokuknak volt tengerparti nyaralő,juk. Mi a ten.
gcrparti nyilvános parkba jártunk. AzoszÍá7ytársaim játszottak a jachtklub-
ban vagy a country-clubban. En dolgoznijártam oda.
Habár gazdagok voltak, aZ osztáiytársaim és családjaik egyáltalán nem
vo|tak sznobok. Barátságos emberek voltak, akik jől beilleszkedtek a ktizcis-
ségbe. Sok idót tcjltcittem barátaim tengerparti nyaralÓiban' egyiitt csőnakáz.
tam, vagy repÍiltem veliik. Nem kérkedtek a gazdagságukkal. Megosztottiík
velem. Számukra a gazdagság természetes állapot volt, nem valamiféle kii-
lonlegesség. Megszokott életstílus és életszínvonal.Életstílusuknem jelen-
tett valami rendkívtili dolgot a számukra. Énvoltam az,akiaz életstílusukat
kiiltinleges dolognak gondoltam' néha kényelmetlentil étezve magam, néha
ktizéjiik nem illónek, e|tér6 életszínvonalunk tudatában, ami elválasztott
minket. Tizenkét éves korukban gazdagbarátaim magániskolába mentek, én
pedlg azállami kozépiskolában folytattam tanulmányaimat, a Szakszerveze-
ti iskola volt diákjaival egytitt.
Mielótt iskolába mentem, azt Sem tudtam, hogy ellenszenves alak vagyok.
A k zépiskolában egyik lány sem akart foglalkozni velem, akikkel randizni
akartam. Nem voltam menó srác. A népszerÚí lányok a rossz fi k iránt érdek-
lódtek, akik idósebbek voltak náluk, kiilonféle bandiíkhoz tartoztak. és autÓ.
juk volt. Bár a focicsapat állandő tag|a és jó szortozí voltam, mégsem szá-
mítottam menónek' nemtartozÍam egyik bandához sem, és nem volt autőm.
Szégyellós voltam, kcivér, és legfeljebb családunk bézsszínÍíkombijátvezet-
tem.Ez|tatározottan nem volt valami menó dolog.
|97 4-ben' amikor kiléptem a tengerészgyalogságtől huszonhét évesen,
határozottan tudtam, hogy gazdag akarok lenni, gyors autÓkat vezetni, és
szép nókkel randevrizni. Habár felnóttem, elveszítettem gyerekkori ktivérsé-
gemet, magasabb és erósebb lettem, elmémben még mindig szégyellós' k -
vér és pénztelen srácnak éreztemmagam. Tudtam, hogy mit akarok, aztvi-
szont nem, hogyan jutok oda.
Tudtam' hogy vállalkoző akarok lenni, és ingatlanba fektetni, de nem volt
sem pénzem, sem gyakorlatom. Minél ttjbbet gondolkoztamezen,és hason-
lítottam cissze vágyott és meglévó életmődomat , annálinkább úgy éreztem,
htlgy igazuk vo|t a tanítÓimnak. Át|agos vagyok. Nem vagyok sem tigyes,
sem tehetséges. Nem vagyok okos. Ha gazdag akarok lenni, mődot kell ta-
lálnom arra' hogy legalább valamivel a lehetóségeim felett éljek minden
egyes napon.
166
Ne élj a lehetóségei,d. alatt
A pénztigyi szakértíkazttanác solj rík az embereknek, hogy a le he t ó s ég e ik
alatt éljenek, és diverzijik ljanak. Sok ember számára ez okos tanácsnak
hangzik. E tanács kovetésével az a probléma, hogy átlagosanfogod végezni,
mivel ez egy dtlagos tanács. Nem rossz tanács, csupán átlagos pénzugyita-
nács. Ezen kívtil ki az,aki a lehetóségei alatt szeretne élni?
A k zépiskolában a diákok az akadémikus képességeikre kezdenek kon-
centrálni, és magasan fizetettj vendó karrier felé kacsingatnak. A gyereke-
ket tjr kké azzalnyomasztják, hogy legyenek okosak, tanuljanak keményen,
és szerezzenek jő jegyeket. Az egyetem elvégzése után sokan egyetemi to-
vábbképzókre mennek, hogy tovább sz kítsékkarrier lehetóségtiket, és iigy-
véddé,orvossá, ktinyvelóvé vagy Íizleti menedzserré váljanak. Számos or-
vos, a nehéz és fiírasztő orvosi egyetem után, Szakorvosi képzésenvesz részt,
hogy specialista legyen, mint például sebész vagy belgyÓgyász. A mrívészeti
fóiskolákon keramikus, festó, reklámgrafikus, zenész stb.lehet valaki. A te-
hetséges diák-atlétrák professzionális sportkarrierre késztilnek a futball, a te-
nisz, a kosárlabda vagy a golftertiletén. Tény, hogy ha ellátogatsz egy sport-
eseményre, sok szÍiló véresre kiabálja a torkát, rigy szurkol, hogy a gyerektik
vagy a gyerektik csapata nyerjen. Senki sem akar egy átlagos csapatban ját-
szani.
A legttibben tudjuk: ahhoz, hogy sikeresek legytink az iskolában, majd si-
keres karriert futhassunk be,ahhoz a legjobb formánkat kell ny jtanunk, ah-
hoz azkell, hogy a legjobbak legytink. Koncentrálnunk kell és tanulni, spe-
cia|izá|ődni,Ezze7 szemben, amikor pénzr6| van sző, azt tanácsolj ák az em-
bereknek, hogy specializá|ődás helyett diverzififuiljanak, a magasabb élet-
s zínv o nal helyett pedig azÍ., hogy éljenek a l e he tó s ég e ik al att .
Miután a tengerészgyalogságot elhagytam, nem akartam átlagos állásba
kertilni, és a lehetóségeim alatt élni. Számomra a lehetóségeim alatti életet
az je|en:tette, ahogyart az dtlagos emberek élnek.Nem akartam átlagos autÓt
vezetni, vagy átlagos lakőnegyedben élni. Azt is tudtam,bogy diverzijiká-
kissal visszatérnékaz át|ag alatti befektetésekhez. Tisztában voltam vele,
hogy ha magasabb életszínvonalat akarok
- olyan életet, amilyet az egykori
osztálytársaim éltek, a híd trílső oldalán -,ahhozfőkusailnomkel|'
Amikor ktjrti|néztem a világban, amelybe négy év katonai iskola és ijt év
tengerészgyalogsági szolgálat után éppen visszatéróben voltam, azÍ.tapasz-
taltam, hogy a legtcibb ember keményen dolgozott azért,Ítogy szakmailag az
átlag f lé k|]zd1e magát, pénziigyi szempontbÓl viszont aa dtlag alatt é|tek.
A legiobb mődját választottam annak, Itogy |egyózzem a jó tanulÓkat, a
gazdag gyerekeket, a tanárokat, akik átlagos címkével láttak el engem, és a
r67
|lirrytl|iltt, akik nem érdeklódtek irántam: azt,hogy gazdag leszek. Nem ha-
t.itgrtt|tlttlt rírjLrk. Egyszerííen csak belefáradtam az átlagosságba. Rájtittem,
Irrlgy gaz,dagabb lehetnék, mint a legt bb ember, mert amikor pénzről volt
szti' a IogtÓbb ember tÍtlag alatti pénzíJgyi stratégiát és tanácsokat kcivetett.
Miért aj nlják a szakértók a diverzifilráhűst?
Mint Warren Buffett mondja: ,,A diverzifiká|ás védelem a tudat|anság e|-
|crr. Nincs sok ér1elme azok számára, akik tudják' hogy mit csináInak.'' A
pénziigyi menedzserekr.ól ezt mondta Buffett: ,,A fóállásri szakemberek más
lcriileteken, mondjuk mint fogorvosok, sokat adnak a laikusoknak. Mindent
(isszevetve azonban az emberek semmit nem kapnak a pénz,iikérta profesz'-
's :'iondLi s p énz,ke ze ló kt L,,,
Azt hiszem, hogy amikor sokandiverzifikáciőt javaso|ják ,azegyszer .
a a másik pedig egy olajtársaságnál. Miután szeptember 1l. után arészvény-
cn védekezés a tudatlanságuk ellen. Gyanítom, Buffett is azt mondja' hogy
cz szint aIatti pénzigyi tanács, szint alatti tanácsadőktől , szint alatti befekte-
t knek.
Warren Buffett pénziigyi stratégiája egészen más. Ő nem diverzifikál.In-
kább osszpontosít. Nagyszerrí iizleteket keres, nagyszer(í áron. Nem azt te-
szi, hogy cisszevásárol egy csomÓ tizletet, és aztán imádkozik, hogy legalább
cgy jÓ| mríkodjék k ziiliik. Nem akar átlagos megtériilést, vagy játszadozni
arészvénypiacon.Szeret céget e|lenórizni,de nem céget vezetni. Amikor
Waren befektetésról beszél' nála a kulcsszó a belsó érték,ésnem a diverz,i-
Íikálás.
A pénztigyi tanácsadÓk azért ajánlják a diverzifikálást, mert képtelenek
arra, hogy jő cégeket találjanak. Nem tudnak e||en6rzést gyakoro|ni, és fo-
galmuk sincs arrÓl, hogyan kell iizletet vezetni. ok alkalmazottak, nem pedig
viíllalkozÓk' mint Warren.
Az okos fickők elbuknak
2004' augusztus 24-én, miután cisszeomlott a piac, a The Wall Street Jour-
lrrr1tcirténetet ktizolt arről, hogy apénzugyi alapok (qants), amelyeket fe|tc
hctóleg a Wall Street legokosabb fickÓi vezettek, hogyan veszítették el va|a.
ttlcnnyien a pénzÍiket(Justin Lahart: ,,How the >Quant< Playbook Failed'').
Mlis szőval, az éltanulÓk elégtelent kaptak. A cikk a kcivetkezÓ,ket állítja:
llabírr nem azonos Statisztikai modelleket alkalmaztak, ezek az alapok hir
sonlt,lképpen k zelítettek a piachoz. Ugyanazokon a statisztikai mődszc
rckcn nóttck fel, ugyanazokban a szakmai folyőiratokban mertiltek el, i.s
rrgyanazokat a tcirténelmi adatokat használták fel. E'nnek kÖvetkeztébt:l|
k(innycn.jut<lttak hasonlő kcivetkeztetésekre ar:ről, hogyan kell befektetrri.
168
Más szÓval, a Wall Street tudős géniuszokat alkalmaz,av1|áglegjobb iiz-
leti iskoláiban végzett legjobb diákokat, akik tudományos számítÓgépes mo-
delleket használnak fel sokmilliárd dolláros befektetésekhez' és valameny-
nyien ugyanazok'hoz a válaszokhoz jutnak. Amikor azt mondja a modelljtik,
hogy ,,vásárolj'', valamennyien venni kezdik ugyanazokat a részvényeket,
fellendtilést okozva ezze|. Amikor pedig a modelljiik azt"tanácso|ja: ,,adj el'' ,
akkor t megesen eladnak, bed ntve ezze| a piacot. Ez egyá|ta|án nem vall
pénzigy i intelligenciára.
Nem is diverzifik kak . . . csak azt hitték
Van két nagyon okos osztálytársam' akik mindketten a Stanford Egyete-
men doktoráltak. M ag as a n ftzetett á|| ás okb an v annak, az e gy ik e gy bankn ál,
piac cisszeomlott, mindketten sok pénzÍveszítettek, annak ellenére, hogy di.
verzifikáltak. Az évek során ktil n-kÍiltin ttibbszcir is elbeszélgettem velÍik;
a befektetési stratégiájukrÓl kérdeztem őket. Egybehangzóan eztvá|aszolták:
,'Részvények, kcitvények és befektetési alapok jől diverzifikált portfoliÓjába
fektettem be."
Bár nem mondtam nekik, Szerettem volna rámutatni, hogy ók valőjában
nem is diverzifikáltak' Diverzifikálds helyex l0)%o-osan papíralap eszk -
z kbe fektettek be, elsósorban a részvénypiacon. Nem voltak jelen az ingat.
lan, a saját i'izlet vagy az áruk,mint például az olajipari termékek befektetési
kategÓriáiban. Amikor a részvénypiac cisszeomlott, minden részvénybedólt.
Hiába gondolták rigy, befektetéstik egyá|talánnem volt diverzifikált. Átlag
feletti akadémikus IQ-juk volt, pénzugyi IQ-juk azonban nem érte e| az át-
lagot.
Géniuszod megtalálása
I9.7 4 és 1 984 kcizott felépítettem és rijraépítettemnéhány tizletet. Elszán-
tan vállalkoző akartam lenni. Egy kisbabához hasonlőan, aki számtalanszor
feláll és elesik, mielótt megtanul jámi, én is tobbszor felálltam és elbuktam,
mie\óttigazi vállalkozÓ lettbelólem. Azértcsináltam mindezt,mertbennfen-
tes akartam lenni, nem pedig outsider.
|984-t61 1994-ig oktatási vállalkoző lett belólem, mert érdekelt, hogyan
tanulnak az emberek. Bár az iskolát nem Szerettem, a tanulást mindig é|vez-
tem. Azt is tudni akartam, miért'éreztemmindig butának magam azosztá|y.
ban. E tíz év alatt Kim és én kiépítettiinkegy nemzetkcizi oktatő céget, kihe-
|yezett irodákkal
- Ausztrália, Kanada' Uj-Zé|and, Szingaprír és az USA
amely vállalkozást és befektetést tanított.
teriiletén
-,
r69
 Ezen idószakalatt másképpen, mondhatni, hogy homlokegyenest ellenté-
tcsen végeztem a tanítást, mint a tradicionális iskolák. Ahelyett, hogy olyan
légk rt teremtettem volna, ahol csak egy-két diák okos, gy intéZtem a dol-
gokat, hogy mindenki okosnak érezhesse magát,és tanuljon. Versengéshe-
|yett az osztály tagtrai kooper ltak' Ahe|yett, hogy a tanulők az én e|6adásal-
mat hallgatták volna, ktilonféle játékokat terveztem az e1yes speciális téma-
k rok elsajátítására. Ahelyett, hogy unatkoztak volna, felnótt hallgatőimat
aktivizá|ták a kihívások, és részt vettek a tanulási folyamatban.
Vállalkoző oktatőként szeruett Íapasztalataim alapj án továbbfejles zÍettem
C AS H F LoW nevííoktatő társasjátékom at, az e|só játékot, amelynek segítsé-
gével egyidejíílegtanítottam hallgatőimnak mind a befektetésról, mind a
k<inyvelésról.Bizonyára rígy gondolod, a kcinyvelés a legunalmasabb tan-
tárgy lehet a Fclld n, a befektetés pedig a leginkább 1jeszt6. E két témakort
egyetlen játékba cisszehozva, a tanulás kihívÓan érdekes és vidám |eÍt. Az,
ember akár még az ezredik játék után is képes valami ríjat tanulni a kcinyve-
lésról, a befektetésról és onmagáről. A játékot 1996.ban adtam ki hivatalo-
san.
Amint egyre ttibbet tanultam megaz emberi elméról, és arről, hogyan ta-
nulunk, egy csomő dologra rájottem, amelyek az iskolarendszeri.inkben za-
varőak voltak. Rájottem, hogy jelenlegi tanítási rendszertink tulajdonképpen
károsítja a gyerekek agyát. Más szóva|,még egy kitíínó tanulőt is lelassíthat
ez a nevelési szisztéma. Minél tobbet tanulmányoztam és gyakoroltam osz-
tályaimban a kiiltinféle tanítási technikákat, annál inkább vá|aszt kaptam a
kérdéseimre, és rájottem, miértcfinkéztek engem állandÓan butának, vagy a
legjobb esetben is átlagosnak.
Sokféle intelligencia
Kutatásaim során felfedeztemegy kcinyvet, amelyet Howard Gardner írt,
és amelynek acíme vo|t: Frames of Mind: TheTheory of Multiple Intelligen.
ces (Elménk felépítése:a sokféle intelligencia elmélete). Mríve kiterjesztette
és megerósítette az elmémet. Tanítása szerint hétféleintelligencia |étez1k:
l. Nyelvi
2. Logikai-matematikai
3. Zenei
4. Testi-kinesztetikus
5. Térbeli
6. Interperszonális
7. Intraperszonális
r70
Kcinyve megerósített abban, amit valőjában tudtam; egyszerríen nem ren-
delkeztem azokkal az intelligenciákkal, amelyeket az iskolarendszer elis-
mert
- vagyis a nyelvi és a logikai-matematikai intelligenciáva|.Ezvo|taz
egyik oka, hogy a kozépiskolában kétszer is megbuktam angol nyelvból.
Nem tudtam írni,betíznivagy helyesen alkalmazni az írásjeleket. Nem vol-
tamnyelvi,és nem voltam logikus.
A Kereskedelmi Tengerészeti Akadémián aztán mégis az angol lett a ked-
venc tantárgyam, mivel nagyszeríi tanárom volt. Ha nem lett volna ez aÍa-
nárom, mabiztosan nem lennékszerzó. Angoltanáromnak az Akadémián ki-
vá|ó interperszondlis készségevolt, emiatt jől tudott viszonyulni hozzám.
Nagyon tiszteltem ót. Ahelyett, hogy leereszkedííen beszélt volna velem, in-
kább inspirált.Ugy tudtunk beszélni egymással, mint ember az emberrel, és
nem rigy, mint tanár a diríkka|. Az6 óráin okos akartam lenni, és tanulni akar.
tam. A korábbi bukásaim helyett itt jő jegyet kaptam.
B izto ns ág ra v a,n s ziiks ég e m
Később, tengerészgy alogosként Vietnámban, az intraperszonőlis intelli.
genciám tartott életben. Az intraperszonális intelligenciaazaképesség,hogy
ellenórzésed alatt tartsd az érze|meidet, és elvégezd a feladatodat, még ha
veszélyben is van az életed. Sok ember azért sikertelen anyagilag,mert az
intraperszonális intelligenciája gyenge. Az ilyen emberek gyakran mondjiík:
,,Munkahelyi biztonságra van sziikségem'', vagy ,,Ezkockázatosnak trínik''.
Ezek arra példák, amikor az érze|meivel gondolkozik valaki, és nem az int-
raperszonális intelligenci ájáv a|'
Ahogy tovább tanulmányoztam Gardnert és a sokféle intelligenciáró|sző.
lő elméletét'rájcittem, hogy az iskolában a jő tanulők azok voltak, akiknek
magas volt a nyelvi és a logikai-matematikai intelligenciájuk. Az olvasás' az
írás és a matematika kcinnyen ment nekik, nekem viszont nagyon nehezen.
Lassan olvastam és írtam, a matematikát pedig csak akkor szerettem, ha va-
lami olyat mérttink vagy számoltunk, mint a csőnakom vagy a pénzem. Erós-
ségeim voltak: aÍérbe|i, a testi-kinesztetikus és az intraperszonális intelli-
gencia, ezért aztán firkálgattam az órákon, csőnakot építettem,és nem érez.
tem Sem fenyegetónek, sem motiválőnak azt, amikor a tanárok azza|prőbá|-
tak riogatni, hogy nem fogok jő állást kapni, ha nem lesznek jő jegyeim.
Lehet, hogy most te is szeretnéd megkérdezni magadtől: A hét intelligen-
cia kciziil melyik az én esetemben a legerósebb? Allítsd sorrendbe, és szá-
mozd meg 6ket, az 1 . jel legyen a legerósebb, a 7 . jelíi pedig a leggyengébb.
Javasolom, hogy olvasd el te is Gardner konyvét.
r7l
Az agy hdrom része
mondást: ,,A képzelet fontosabb, minl
Albeft Einsteinnek tulajdonítják a
a tudás.''
Vállalkoző oktatÓként sokat foglalkozÍam aZ agy ktilonb<izó részeivel. Hu
sszefoglaljuk, a végletekig leegyszerrísítve' agyunknak három fó része vatt
(|ísd az ábrát\:
T[rdat alatti
1. Bal agyfélteke. Altalában az agynak ezt a részétalkalmazzuk, amik<lt.
olvasunk, írunk, beszéltink, vagy logikai feladatokat oldunk meg. Az iskolÍ
ban jől teljesító gyerekeknek jől fejlett bal agyféltekéji'ik van. Gardnernek it
sokféle intelligenciáről szőlő míívébena bal agyfélteke leginkább a nyelvi, it
logikai-matematikaiés az interperszoruilis intelligenciával hozhatő kapcs<l
latba' Az írÓi' a tudományos, az iigyvédi, a k nyvelói és az iskolai taniári hi
vatás a leginkább megfe|e|6 ezeknek a,,balagyfé1tekés'' embereknek.
2. Jobb agyfélteke. Az agynak ez arésze hozhatÓ leginkább kapcsolatba ir
képekkel, a mÍívészette|,azenéve7és egyéb nem lineáris kapcsolatokkal
172
lrkreativitáss a| és aképzelettel. Gardner munkája alapján a zenei és a térbeli
irrtelligenciakapcsolődik leginkább ajobb agyféltekéhez.Atewezói,azépí-
tÚszi, a zenészihivatás a leginkább megfeleló azoknak az embereknek, akik-
rrél ezek az intelligenciák dominálnak.
.J. Tudat alatti agy. Az agy hiárom része koztil ez a7egeríteljesebb, mivel
e'ztarta|mazzaaz,,6siagyat'', amit gyakran primitív agynak neveztink. A pri-
rrritív agy hasonlít leginkább egy állat agyához, Nem gondolkozik, inkább
r.cagál: kiizd, menektil, vagy ledermed. Gardner mÍíve alapján az intraper-
.yz,ondLis intelligencia hozhatő elsósorban kapcsolatba a tudat alatti aggyal.
Véleményem szerint egy személy intraperszonális intelligenciát1a az, ami
végsó soron meghatározza, hogy azLl|etó sikeres lesz-e, vagy kudarcot vall
az é|etben, a szerelemben, az egészség tertiletén és a pénztigyekben. Ennek
oka az, hogy a tudat alatti agy aZ agy legeróteljesebb része, kiilonosen aZ
tllyan helyzetekben, amikor az1||et6 nagy nyomásnak van kitéve.
A tudat alatti agy hatással van testi akciőinkra is, testi-kinesztetikus in-
telligenciánk révén,Például a golfjátékban a nyomástÓl fulladást érez'heÍa
iátékos, és akár egy egyszer i.itést is elvéthet. Egy ember cintudatlanul is le-
bénulhat, és nem mer cselekedni' mert fél, hogy h1bázni tbg, vagy kitart egy
rnunkahelyen a biztonság kedvéért,és nem azért,merÍ'szereti a munkáját.
A magas intraperszonáli s intelli genciával r endelkezó embernek megvan
az a képessége, hogy kontrollálja a tudat alatti agy cinkéntelen reagá|ását,va-
gyis azt, hogy kÍizdj n, menektiljcin, vagy ledermedjen . Menekiilés helyett
d nthet rigy, hogy a legjobb, ha ledermed. Ha ledermedt, még mindig vá-
laszthatja aharcot. A lényeg az,hogy rendelkezik azza|az intelligenciával,
hogy megválassza a legjobb tudat alatti yá|aszt. Ha dtihos' akkor is tud nyu.
godtan beszélni. Ha fél, szembe tud nézni a félelmeivel.
Az emberek kiilonféleképpen gondolko zbatnak,amikor a tudatalattijukat
a félelem kontrollálja. Ha valaki félénk,ezt mondhatja: ,,En eZÍnem tudom
megtenni. Mi lesz, ha kudarcot vallok?'', vagy ezt: ,,Ezt(l| kockázatos.'' Ha.
sonlítsd ezt ossze egy olyan személlyel, akinek tudatalattija harci állapotban
van, és ezt mondja: ,,Majd én megmutatom nekik! Azért is megteszem, csak-
hogy bebizonyítsam, hogy meg tudom csinálni!''
Nagyon fontos, hogy megtanuld megválasztani a tudat alatti állapotodat,
m ég mi e l ó tt gondolkoznál, vagy d nté st hoznál. Vietnámban j obban éteztem
magam, jobban reptiltem, és magabiztosabb voltam, ha tudattalanul a harcot
választottam. Ha menektiló vagy félénkstádiumban voltam, gondolataim is
félelemmel voltak te|v e . Ezért v áLaszd meg elméd tudat alatti ré szének á1l a-
potát' még mielótt a bal vagy a jobb agyféltekédet alkalmaznád.
A stressz alatt is erós kontrollt igényló hivatások a leginkább megfelelóek
113
a,I'crós intraperszoruilis inte||igenciával rendelkezó személyeknek. Például
a rendórliszti, a mentőorvosi és ápolői , at(izoltői és a katonai hivatás magas
szintÚí intraperszonális intelligenciát igényel. Elmondhatő, hogy a vállalko-
zílknak is nagy adagra van szÍikségÍikebból az intelligenciábÓl.
Melyik agyad kontroll lja a pénzedet?
Azéft|ettemkíviáncsi az agyunk felépítésére,és arra, hogy hogyan mríkti-
dik, mert tudni Szerettem volna, mi az oka annak' hogy sok ember egy mődon
beszé|, azután más mődon cselekszik. Megkérdezhetem például valakitól:
gazdag lenni?'' Erre a legtobben rávágjrák a logikus bal agyfélteké-
',Akarsz
jijkból érkez6 vá|aszt: ,,Hát" persze|. Természetesen gazdag akarok lenni.''
Nem a logikus bal agyféltekéjtikkel van probléma. A problémát az je|enti,
hogy a tudat alatti agyuk kcjzben ezt suttogja: ,,Te aztán nem! Te soha nem
|esze| gazd'ag''' Vagy: ,,Hogyan is lehetnél gazdag,hiszen semmi pénzed nin.
csen."
Legttibb esetben az cintudatlan b ulaistől valő félelem az, ami az embereket
visszatartja. Ezt a bukástől valÓ félelmet használjá| a tanítők is az iskolában
arra, hogy a gyerekeket motiválják. Emlékszem, amikor a tanítóim ezt
mondták nekem: ,,Soha nem kapsz jő állást, ha nem szerze| jó 1egyeket.'' Az-
tán késÓ,bb az é|etben,amikor a jő álláshoz jutott eminens tanulők vá|toztatni
akarnak a karrierjiikcin, a félelmtik fogságban tartja óket.
Van például egy tigyvéd barátom, aki a Harvard Egyetem kiválő hallga-
tőja volt. Változtatni akart, de nem tudott. Fél attÓl, hogy valami rijat csinál-
jon, mert attől tart, hogy elbukik, és nem tud elég pénzt keresni. Azt mondta
nekem: ,,Már olyan régóta tigyvéd vagyok' hogy nem is tudok mással fog-
lalkozni. Ki az, aki annyit tudna nekem fizetni, mint amennyit most kere-
sek?'' Ragyo gő bal agyféltekéje van, alulfejlett jobb féltekéje, és egy ellen'
órzésénkívtilitudat alatti agya.
Ismétlem' a három agyrész k ztil a tudat alatti a legerósebb. A tudat alatti
agy olyan erós, hogy aztartjaellenórzése a|attafuggóségeinket is. Példáu|
a legt bb dohányos Szeretne leszokni' Logikus magyarázatokat adhatsz az
illető bal agyféltekéjéneka dohányzás káros hatásairől, és riasztő képeket
mutathatsz a tiidórákről a jobb féltekéjének.Ha azonban a tudat alatti agya
dohányozni akar, akkor az illetó dohányzik. A tudat a|atti agy sokféle mődon
irányítja az é7etedet, akfu jő tanulő vagy, akátr rossz. Amikor a pénz kerii|
szőba, a legtribb ember belsejében csata d l az e7yes agyrészei ktjzi)tt.Ez a
konfliktus okozza náluk, hogy a lehetóségeik alatt élnek,miktizben valőjá-
ban .j av ít ani s ze r e tnéne k az él e t s zínv o naluko n, és gazdagságra vágynak.
A vál|alkozás és a pénz tanítÓjaként sok emberrel találkoztam, még rend-
r74
kíviil képzett emberekkel is, akik ftiggóségbe kerÍiltek a szegénységgel. Va-
|ami azagyukban szegénynek tartotta meg óket. Ahelyett, hogy arannyá vál-
tozott volna minden, amihez bozzányú|tak' kt'rtil tttik minden őlommá vál-
tozott.
Az agyak csatdia
Tanárként kíváncsivá tett engem az agyaknak ez a csatája. Meglepett a
konfliktus egy ember logikus és illogikus agya kozcitt. Rájtittem, hogy a va-
lődi nevelés nem csupán abből áll, hogy a diákokat megtanítjuk olvasni, írni,
és megjegyezni a jó válaszokat. Rájtittem, ahÍtoz, hogy hatékony legyen, a
valődi nevelésnek egyesítenie kell mindhárom agyrész erejét. Ahelyett,hogy
a három agyrész egymás ellen dolgozna, egyiitt kell m kodnitik. H a egy sze-
mély képes cisszehangolni és fejleszteni mindhárom agyrészét, nagyobb
eséllyel lesz sikeres a valő életben.
A hagyományos neveléss e| az aprobléma, hogy csak aZ agy egyetlen ré-
szére: a bal agyféltekére főkuszál. Más szőval, egyidejríleg lehetsz egy bal-
agyféltekésgéniusz, tudat alatti agyad szempondábÓl pedig idiőta. Irhet,
hogy a bal agyféltekéddel tudod, mit kell tenned, a tudat alatti agyadviszont
félelemmel tolt el, hogy valőban meg is tedd. Es ami a legrosszabb, a legt bb
ember' miután elhagyja az iskolát, tijkéletesen olvas, ír és számol, de retteg
a kudarctől' és a valő életben a biztonságot keresi a lehetóségek helyett. Ana
tanítjákőket, hogy tcjbbre értékeljéka tudást, mint a képze|óer6t
hrírom
-
részét.
és nem
Miután
toródnek azzalaképességgel, hogy integráljrák agyuk
éveken kereszttil arra tcirekszenek, hogy a legjobbak legyenek, apénzij|gyi
szakértók azt mondják ezeknek az embereknek, hogy diverzifik ljanak, és
éIjenek a lehetóségeik alatt. A félelemmel teli tudat alatti agy számára intel-
ligensnek és logikusnak tÍínikez atanács.Ezek az emberek aztán éveken ke-
reizttil, minden hőnapban átadják a fizetésiik egy részétapénzi;gyi tanács-
adÓjuknak, abban a reményben' hogy ók tudják, mit csinálnak. Ugyanakkor
a viiág leggazdagabb befektetóje, Warren Buffett azt mondja: ,,A diverzifi-
kálás védekezés a tudatlanság ellen.'' Es valÓban az.
B alagyféltekések irdnyította vil'ág
A világot balagyféltekés emberek irányítják. Ezekkel a balagyféltekés
emberekkel az a probléma, hogy azt hiszik, csakis egyetlen agy és egyetlen
intelligencia |étez\k.A legt bben nincsenek tudatában aZ agy tobbi részének
és a más típusri intelligenciák lehetóségének. Ha megkérsz egy magasan kép-
zett, ba|agyféltekésegyént, hogy definiálja az intelligenciát, feltehetóen
ilyen választ kapsz tóle: ,,Ha egyetértesz velem, intelligens vagy. Ha nem,
akkor idiőta.''
t75
 Apénz vi|ágában ezek a balagyféltekésemberek abban hisznek, hogy a
pénzcsinálás valamiféle számokből állő formula, matematikai egyenlet.
Ezért van az,hogy amikor a piac cisszeomlik, számos pénztigyi alap szinte
azonos mődon omlik ossze. Az alapokat akadémikus képzettséggéniuszok
irányítják' akik valamennyien ugyanazt aformu|át k<jvetik. Kcivetkezzék itt
egy másik idézet a Wall Street Journal 2007 . augusztus 24-i számában meg-
jelent, korábban említett cikkből (Justin Lahart: ,,How the >Quant< Play-
book Failed"):
Számos pénztigyi alap, amelyek statisztikai modelleket alkalmaztak arra,
hogy megtal á|ják a ny eró kereskedési stratégiát, nagy veszteség elrs61 szá.
moltak be ebben a hőnapban. Sok esetben a menedzserek ujjal mutogattak
más , vesztes égkor7átoző pénzijgyi (hedge) alapok felé , l ényegében azt á|'
lítva, hogy sok volt a birtokukban ugyanabből a részvényból, és a modell-
jiik azt mondta, adjanak el egyidej leg ,|eh zva atészvényátakat,ésezze|
mindenkinek ártottak a folyamatban.
Más szőval, a jő tanulők nyelvi és logikai-matematikai bal agyféltekéjti.
ket alkalmazták befektetéseikhez a részvénypiacon, és valamennyien ugyan-
arra avá|aszra jutottak . . . éppen rigy' mint az iskolában. Es ki fizette meg
aveszteségek árát? Nem a jÓ tanulők. Nekik garantált fizetésiik volt. ok al-
kalmazottak voltak, és nem befektetók.
Tanulj meg nyerni a teljes agyadfelhaszn lásdval
Warren Buffett mondta egyszer: ,,Tanulj meg a saját fejeddel gondolkoz-
ni. Mindig megdcibbenekazon, milyen agyatlanul majmolnak másokat ma-
gas IQ.val rendelkezó emberek.''
oktatási vállalkozőként arra kezdtem a diákjaimat tanítani, hogy ,,a dobo.
zon kíviil'' gondolkozzanak, és alkossanak inkább, semmint utánozzanak.
Meglepett, milyen ijesztóvoltez a tanulási folyamat hallgatőm t bbsége ré-
szére. Csaknem valamennyien olyan riadtan ragaszkodtak a munkahelyi biz-
tonságnak, a mágikus befektetési formulának és a hibázás elkeriilésének
sziikséges ség éhez' hogy tevékenységemlegkemény ebb részéte félelmek
k telékeinek a megtcirése jelentette. okos, sikeres, jől képzett emberekról
volt szÓ, akik változtatni akartak. Nem voltak szegények, nem voltak siker-
telenek, nem voltak tanulatlanok.
Tanárként az volt a feladatom' hogy megmutassam nekik, hogyan hasz-
ná|ják elsódleges intelligenciáikat és agyuk mindhiárom részétahhoz, hogy
pőnztigyileg nyertesek legyenek. Gyakran neveztem így tizleti programo-
rrrat: ,,Gyózni tanulás teljes agyunk a|ka|mazásával.'' Hogy az emberek fi-
t76
gyelmét megragadjam, ezt szoktam mondogatni: ,,A legjobb diákok akoze-
peseknek dolgoznak' a jők pedig a kormánynak.'' Nyilvánvalőan ez nem tette
boldoggá a |egjobbakat, de megértették, miután elmagyaráztamnekik a meg-
figyelésem mcig tti logikát.
A szegények és a ktizéposztd.lybeliek dialektusa
Az agykutatÓ tudősok nemrég felfedezték, hogy az agyban tÍikrtzó neu.
ronok vannak. E tudősok kcjziil sokan hisznek abban, hogy ez a felfedezés
fontosabb, mint a DNS felfedezése volt. Az idegttik r egyszerrí kifejezései
azok a megfigyeléseken alapulő szokásmondások, mint: Utdnozás: majom-
szokás,vagy Madarat tollár l, embert bardtj(tről. Vagyis az agyunk aÍTa van
programozva, hogy ltánozza azt, amit látunk, hogy mások csinálnak. Ez
szolgálhat magyarázatttl arra, miér1 fektetnek be az a|apkezeló menedzserek
ugyanazokba a részvényekbe, a szegények miért maradnak szegények, még
akkor is, ha sok pénzt keresnek, és miért yan az,hogy egy Angliában nevel-
kedett gyerek az ango7 más dialektusát beszéli, eltéró akcentussal' mint az a
gyerek, aki az USA-ban vagy Ausztráliában sziiletett.
A dialektus és az akcentus tiikrcizó neuronjai kor|átozzák saját világunk
kiterjedését,és azt, hogy kikkel keriiliink kapcsolatba. Hawaiit elhagyva sok
gyerek keriil nehézhe|yzetbe angol dialektusuk: a,,Pidgin English'' miatt. A
pidgint beszé7ó hawaii gyerekek gyakran mennek o|yan,,szárazfcjldi'' isko-
1ákba, ahol nagy hawaii klubok vannak, mert ott kényelmesebben érzik ma-
gukat. A Szakszervezeti iskolában sok gyerek beszélte ezt anye|vjárást. A
Riverside iskolában tilos volt így beszélni. Azt hiszem, e z nagy elónyt jelen.
Íett az életemben, valamint az is' hogy New Yorkba mentem továbbtanulni,
és nem a Hawaii Egyetemre.
Aziz|etés a befektetések világában a szegény emberek a szegények dia-
lektusát beszélik. Ahelyett' hogy az tizlet és a befektetések nyelvét használ.
nák' ilyen szavakat mondanak: ,,kormányprogramok, szociális ellátás, se-
gély'' A k zéposztálybeliek dialektusa más. ok ilyeneket mondanak: ,,Di-
verziflkál^j,és élj a lehetóségeid alatt.'' Buffett, a világ leggazdagabb befek-
tetóje, ezt mondja: ,,Nincs sztikségem a pénzre. E.gyszerííen jÓ mulatság
pénzt teremteni, és figyelni hogyan nó a vagyonom.'' Ismétlem , ez jó pé|da
'
az egymástőL e|tér6 angol dialektusokra, amelyek kiil nbrjzó ttikrcizó neu-
ronnal rendelkezó agyakat mutatnak be.
Minden csoport más és más dialektust beszél. Pé1dául amikor golfozÓk
jrinnek tissze, az angol nyelv teljesen más formáját hallhatod tőItik. Amikor
egy madárka (birdie) a téma, egyá|ta|án nem arrÓl van sző, hogy vadmada-
rakra lónek a golfpályán. B árhovámész is a világban, ha az egyik golfjátékos
azt mondja a másiknak, hogy ,,madárkát lóttem'', minden golfoző tudja, hogy
r'7"t
az i||etó az engedélyezettné|kevesebb iitéssel talált lyukba, ami azt jelenti,
hogy játéka az átlagosnál jobb volt.
Egyszerííen véve, a gazdagok is hasonlőképpen sajátos dialektusban be-
szélnek. Ez az eltétó agyakra és az eltéró tiikrÓzó neuronokra vezethetí
vissza. Emiatt vo1t sorsfordítÓ, hogy kilenc évesenátjártam a hídon, és ezért
nem élek a lehetóségeim alatt, és nem diverzifikálok. Ezért van az, hogy még
akkor sem vezetek olcső autőt, nem viselek olcső ruhát, vagy nem élek sze-
gényes lakőnegyedben, ha éppen csódben vagyok. Mindez a tÍikrozó neuro.
nok és az életminóség kérdése.
Manapság az agykutató tudősok abban hisznek, hogy agyunk legerótelje-
sebb tanulő részei a kroz6 neuronok. Ez megmagyarázza, miért vannak
minden osztályban kedvencei a taniárnak. Mivel a legtcibb osztályt balagyfél-
tekés tanárok vezetik, ók hajlamosak arra, hogy a hasonlő intelligenciával
rendelkezó gyerekeknek kedvezzenek. Ugyanezek a tanárok viszont tcjbb-
nyire nem kedvelik a míivészi, zenei hajlamri' kreatív, jÓ fizikai adottságti
tanulőkat, vagy azokata gYerekeket, akiket nem kcinnyÍí megfélemlíteni.Mi-
re az iskola véget ér, kiesik a legtobb gyerek, akik nem nyelvi és logikai-ma-
tematikai beállítottság ak. Megcímkézik,és eltávolítják óket. Szomorrj,
hogy a kizárt gyerekek gyakran érzik butának magukat. Képzeld csak el' ha
ez tcirtént volna veledkora gyermekkorodban. Hogyan hatott volnaeZameg-
bé|yegzésa további életedre?
A Harvard professzorai, Rober1 Rosenthal és Lenore Jacobson kísérletet
végeztek 1966-ban, amelynek során arrÓl informáltak néhány tanárt, hogy
bizonyos gyerekek az osztá|ytlkban géniuszok, noha nem is voltak azok.
Ezek a gyerekek a késő,bbiek során, csaknem minden esetben, kivételesen jő
osztá|yzatokat kaptak. Más szÓval, a kutatők aztÍalá|ták, hogy egy gyerek
tanulására a legnagyobb hatást az teszi, hogy mi aÍanára véleménye rőla és
azintelligenciájáró|.Abefektetésekvilágábanezajelenség efogultságként,
futő kapcsolatokban pedig el(iítéletkéntismert. Ez is példa a tiikr zó neuro-
nok hatására.
Egyszerííen kifejezve, atukrozó neuronok miatt az agyunk olyan, mintha
televíziÓs adÓ és vevó volna. Még ha fizikailag nem is beszéliink egymással,
az agyunk azért,igen mély szinten, mégis kommunikál. Ha például beléptink
egy terembe, a legtcibben azonnalmegérezzuk' ki szeret benniinket, és ki
nem' még ha senki nem is mond semmit. Es ami a legrosszabb. Tapasztal-
tam, hogy ha nem vagyok jÓban magammal' az emberek sem tar1anak jőt fe-
lólem. Sok esetben a másik személy csak visszaku|di azt, amit fe1éje sugár-
zok. Más szőval, ha azt gondolom, hogy veSZteS vagyok, akkor vesztesként
sondolnak rám más emberek is.
r18
A jő hír az,hogy képesek vagyunk megváltoztatni másoknak a rőlunk ki-
alakított észleléseit, ha megváltoztatjuk a mődját, ahogyan mi saját magunk
iránt érziink. Ezt megtehetjiik ttikrcizó neuronjaink átalakításával. Nem kciny-
nyrí feladat, de elvégezhetó.Pé|dáu|,ha nem vá7toztatÍamvolna meg a véle-
kedésemet cinmagamrÓl, sohasem ismerhettem volna meg, és vehettem vol-
na feleségtil egy olyan gyony rrí nót, mint Kim nem lehetett volna a barátom
'
egy olyan híres ember, mint Donald Trump, és ma nem lehetnék anyagilag
fi'iggetlen. Ha nem változtatom meg tudatosan az énképemet,akkor valÓszí-
níílegmég mindig szégyellós, kovér és szegény, pidgin angolt beszéló krj-
ly k lennék.
Habár nagyon jő iskolában végeztem, nem azza| az érzésse|távoztam on-
nan, hogy okos vagyok. Inkább azt éteztem, hogy vannak olyan okos embe-
rek, akikhez én soha nem leszek hasonlÓ. Mindig átlagos voltam. Amikor
állásinterjrikra mentem, mindig az volt az e|só kérdés,milyen iskolába jár.
tam, és hogy van-e master fokozatom. Ha lett vo1na, nagyobb valőszínÍíség-
gel vettek volna fcil. Ismétlem, annak ellenére, hogy már az iizleti világban
voltam, még mindig egy iskolai osztályban éteztem magam, olyan világban,
amelyet a balféltekés intelligencia ura7. I9.7 4-ben, mikcizben a Xeroxnál dol.
goztam, és megígértem a cégnek, hogy megszerzem aZ MBA fokozatot, ku-
tatni kezdtem az agyat,va|amint a tanulás és a tanítás k{ilonféle mődjait. Ke-
restem azt az.Utat-mődot, ahogyan én is nyerhetek' az én e|gondolásom, és
nemaz civéké szerint.
Miután tanári családban nóttem fel, felismertem, hogy a siker mércéjeaz
volt náluk, milyen iskolába jár az ember, és hány tudományos fokozata van.
A nagy tizletek világában tribbnyire ugyanez ahelyzet' A legtobb nagy cég-
nél az alkalmazottak tekintélyes pedigrérevágynak, amit elismert egyeteme-
ken szerzett magas fokozatokkal érhetnek el. Más szóval, a legelókelóbb
amerikai, keleti-partvidéki egyetemeken jobb végezni, mint az állami egye-
temeken, de azok még mindig jobbak, mint a helyi felsóoktatás. A nagy cé-
gek világában az iskola, ahová jártá|,jobb állást, elókelóbb címet és maga.
sabb fizetést szerezhet a számodra. Ott ez a siker mércéje.
Gazdag apám kcirnyezetében azÍ'láttam, hogy a siker mércéjeaz yolt',
hogy mennyi pénzt keresett, milyen emberekkel t lt tte az idejét, szabadon
megválaszthatta, hogy dolgozik-e Vagy Sem' és hogy mennyi munkahelyet
teremtett. Rájcittem,hogy jobban teszem,haeldcjntcim,melyik siker-mércére
akarom alapozni azé7etemeÍ. Mivel nem gondoltam, hogy szegény apám is-
kolai játékában vagy a nagy iizletek világában nyerni tudnék, gy dcintcittem,
gazdagapám játékában nagyobb esélyem van a nyerésre. Ésekkorkezdódott
azigazi nevelésem.
119
 Ugy határoztam' hogy vá||alkozőként és ingatlan befektetÓ,ként gazdag
apírm ritját kcjvetem. Tudtam, hogy nagyobb esélyem van ezeken a teriilete-
kcn, mivel a legtobb eminens tanulÓ alkalmazottnak áll be, magasan fizetet|
ír||ílsokatkeres, és apénzétpapír alap eszkciz kbe: részvényekbe'k tvé-
rryekbe, befektetési alapokba fekteti. Mivelkcizepes tanulő voltam, tisztában
vtlltam vele' hogy használnom kell agyam mindhrírom részét,nem csak a bal
agyféltekémet, ha meg akarok tanulni nyerni.
A kcivetkezó kérdéseket teszem fel neked:
o Mi a mércéda sikerhez?
o Hol van a legnagyobb esélyed a nyerésre?
o Nyerésre treníroztad.e az agyadat?
O Egyiittm kcidnek-e agyad egyes teriiletei,
vagy netán ellened dolgoznak?
Két hdtrdny
Az évek során rájcittem' hogy amikor pénzr6| van szÓ, két hátrányt szen-
vednek el az emberek:
1. Iskohűink nem sokat tanítanak a pénzr6l. Még a legjobb tanulÓk is
hagyjákelaz iskolát,hogy alig valamittudnakapénzríI.Ráadásul' atiikrciz
neuronok nemrég felfedezett tudománya szerint, a legtcibben olyan emberek-
tÓ1 tanulunk, akik pénziigyileg szintén nem intelligensek. Ezért van oly sok
embernek kozéposztá|yra je||emzó tcirekvése, vagyis a lehetóségeik alatt él-
ni,pénzt megtakarítani, és arra torekedni, hogy ne legyen adősságuk.
2.Iskoláink nem er sítik meg tudat alatti agyunkat. Tény, hogy nevelés
helyett az iskolák elsósorban a félelmet használják motiválásra, inkább fe-
nyegetnek, mint tanítanak, inkább másolnak, mintsem hogy tijítanának, bá-
torítás helyett a h1bázásért btintetnek, inkább játszanak biztosra, mintsem
hogy nagyban gondolkoznának, és inkább azt mondják, amit a másik hallani
akar, ahelyett, amit a másiknak hallania kellene.
Ennek akéttényezínekmegfelelóen, sok ember vásárol, amikor eladnia
kellene, takarékoskodik, am1kot k ltenieke||ene, kcjlt, amikor takarékoskod.
nia ke|(ene ,fél' amikor bátornakke|lene lennie, és bdtor , amikor félnie ke|.
lene.
Néhány példa a tudat alatti agy ilyen nem ellenórzcitt, irracionális, pénz-
Ügyileg ostoba viselkedésére:
l . Valamennyi pénzngyi alap egyidej leg ad el, bedontve ezze| apiacot,
mivel valamennyien ugyanabba a részvénybe fektettek be. Akkor ad-
r80
tak el, amikor vásárolniuk kellett volna. A pánik a tudat alatti agyből
érkezIk. A másolás vagy utánzás a kiilcjnbcjzóségtÓl valő félelemból
ered,ezért6kis ugyanazt csinálják, mint a tcjbbiek' ahelyett, hogy kre-
atív mÓdon cselekednének, megkockáztatva a másképp gondolkodást.
2. Amikor az emberek fizetésemelést kapnak, vagy némi kiil n pénzhez
jutnak, gyakran ana k ltik, hogy jől érezzék magukat, ahelyett, hogy
kifizetnék rossz adősságaikat. Ismerek egy urat, zrki kozel egymilliÓ
dollár1rjrok lt a sziileitÓl. Azonnal vásárolt belóle egy nagy házat,ya-
lamint két rij autőt, hitelre. Ahelyett, hogy rossz adősságaitÓl meqsza'
badult volna, eufőriája még nagyobb adősságokba kergette. Mára
pénzte|en, és aházát prőbálja menteni.
3. Amikor lejtmenetben van a gazdaság' sok cégnél az ,,E7adást" Akadá-
lyoző Részleg'' veszi át az e|)'enórzést. Ha c scikken az el adás, a le gtobb
cég visszafogja a hirdetést, a promőciőt, és szjíkítiaz e|adői gárdát.
Spőrolás helyett a cégeknek ilyenkor inkább ktjlteniiikke|lene. Rossz
gazdasági helyzetben egy tizleti vállalkozásnak tobbet kellene kciltenie
hirdetésre és promőciőra' tobb tizletkcjtót kellene felfogadnia, eladásra
oszt nzójuttatásokat felajánlania, és sokkal kreatívabban kellene vi-
selkednie. Más szőval, jobb.agyféltekés viselkedésre és tobb kommu.
gy nikáciőra lenne szi'iksége. Ahelyett,hogy az Eladást Szerzó Részleg
venné át avezetést, azB|adást Akadá|yoző Részleg kerekedik feltil. A
legtobb cég Eladást Akadályoző Részlege balagyféltekés emberekból:
kci ny v elókb ól, ii gy vé dekb 6|, f izetett alkal m azottakb ő| á||, á|ta| áb an
olyan emberekból, akik eróteljes bal agyféltekével, ám megrémített
tudat alatti aggyalrendelkeznek. Amikor az Eladást AkadályozÓ Rész-
leg kerekeclik feliil' sok alkalmazott elveszíti az á7|ását. Véleményem
szerint kemény idókben az Eladást Akadályoző Részlegból kellene el.
bocsátani jő néhány alkalmazottat.
A tudat alatti agy mindezt intelligensnek gondolja. A tudat alatti aggyal
az a probléma, hogy ó lehet a |egjobb barátunk, de akár a legnagyobb ellen-
ségtink is. Magasabb intelligenciával kell rendelkeznie egy személynek ah-
hoz, hogy egy lépéstvisszalépjen, és objektív mődon megállapítsa' melyik
agya beszél éppen . . . abaráÍ.yagy aZ ellenség. Amikor érzelemmel erótel-
jesen telített témrákrÓl van szÓ, mint például apénz, a SZex, a vallás és a po-
litika, magasan fejlett intellektus sztikséges ahhoz, hogy képesek legyiink sa.
ját érzelmeinktól elkiilcjniilni' gondolkodásmődunkat kiterjeszteni, objektív
mődon odafigyelni, majd világosan gondolkozni mind a bal, mind a jobb
agyféltekénkkel. Tudat alatti agyunkkal az aprobléma,hogy reaktív,nem in-
telligens, és képtelen mérlegelni a valami mellett és ellen szÓlő érveket.
181
V itatkozís egy ostobdval
l'chctct|en logikusan érvelni egy olyan személlyel szemben, aki a tudat
agyátÓl vezérelve beszél, mivel a tudat alatti agy nem logikus. Képtelen
lrIlrtt i
g<lnclolkozni. Csupán csak reagál. A problémát az jelenti, hogy amikor a tu-
c|at a|atti agyáből beszé7 valaki, ó azt gondolja saját magárót, hogy logikus
és intel|igens. Például ha azt javaslom egy iizletembernek, hogy a recessziő
idején k ltscin, ahelyett, hogy spÓrolna, a legt bb esetben k zbelép a tudat
alatti agya, és elkezdi diktálni az iz|etembernek a logikus indokokat, hogy
rliéfi kell visszafognia a k ltségeket, elbocsátania embereket, és átmennie
pénztakarékos iizemmődba. A legt bb tizletember számáraez trínik logikus-
nak és intelligensnek. Nem akarnak ennél tcjbbet tanulni. Az elméjtik feladja.
Agyuk bezár az j gondolatok elótt.
Ha tovább nyomulsz a logikus érveiddel, elméji'ik defenzívvéválik. Falat
emelnek maguk kciré, és ahelyett' hogy meneki'ilnének' inkább harcolni akar-
nak. Meg akarják védeni a dcintéstiket, és elérni, hogy igazuk legyen. Ahe-
lyett, hogy tanulnának, ostobák lesznek. A problémát az jelenti, hogy ha egy
ostobával leállsz vitatkozni' ott hamarosan két ostobáről lesz szÓ: rőlad és
arről a szem:é|yr6l, akivel vitatkozol.
Hogy egyes emberek szegények maradnak, annak egyik fó oka az' hogy
a tudat alatti agyuk olyan, mint egy szegény emberé. Ha egy anyagi gondok-
kal ktizdó személlyel beszéLgetsz, a legtcibben védeni kezdik a szegénység-
hez va|ójogukat. Ilyesmiket mondanak: ,,Inkább vagyok boldog, mint gaz-
dag'' vagy ,,Aki meg akar gazdagodni, annak szélhámossá kell lennie.'' Ha
vitatkozni kezdesz velÍik, megkísérelve, hogy az agyukat megnyisd az ri.j
gondolatok elótt, tudat alatti agyuk gyakran még inkábbbezárul' még inkább
rinelégtiltté válik. A beszélgetés nemsokára két ostoba ember barátságos ér-
velgetésévéválik.
Hasonlő helyzet áll eló sok alkalmazottal és magas fizetésíivezetóvel, akik
szeretik a munkájukat, mégis valami mást akarnak csinálni. Ahelyett, hogy
azt tennék, amit akarnak, tudat alatti elméji.ik logikus és ésszer okokkal áll
e|ó, hogy miért nem tudják azt megtenni. Amikor rámutatsz arra, hogy ma'
gas fizetésÍíalkalmazottakként milyen magas adőt fizetnek ,eztvá|aszo|jál<:
,,Nos, adőt pedig fizetni kell.'' Amikor folytatod az érvelést,és informálod
óket o|yan kedvezó befektetésekrÓ1, amelyek nagyobb megtértilésseléski-
sebb adőkka| járnak,ez a válaszuk: ,,Ezkockázatosnak tíínik.''A félelem mi-
att bezárják elméjiiket az jabb lehetóségek elól. Ha tovább vitatkozol, ismét
csak két ostoba lesz a porondon.
r82
Vdltoztasd meg az életedet . . . vdltoztasd meg a ktirnyezetedet
A nevelésrő,l és tanulásunk mÓdjárÓl folytatott kutatásaim során nagyon
világossá vált elóttem, hogy ktirnyezetiink a legeróteljesebb tanítÓ mindany-
nyiunk számára.Ezér.t olyan lényeges, hogy az idegtudÓsok nemrég megeró-
Sítettéka tiikrcizó neuronok felfedezését az agyunkban. Végre a tudomány is
felfedezte, amit már eddig is sokan tudtunk: életed megváltoztatásáh:oz eló-
szcir a megkcizelítéseden kell változtatnod.
A legtobben tudjuk, hogy ha fogyni akarunk, nagyobb esélyt adunk a si-
kernek, ha edzíterembe megyiink' vendégló helyett. Ha tanulni akarunk, ah-
hoz megfelelóbb egy k nyvtár nyugalma' mint ha autővezetés kcizben prÓ-
bálunk meg olvasni (amit láttam néhány embernél). Ha relaxálni akarunk,
hagyjuk abba a munkát, és menjtink a tengelpaftra' vagy másszunk meg egy
hegyet. Ha gazdag akarsz lenni, olyan k rnyezetet kell találnod, amely eló-
segíti a gazdagodásodat, olyan kornyezetet, amely agyad mindhiírom részét
erósíti. A munkahely és az iskola, sajnálatos mődon, nem ilyen hely a leg-
tobb ember számáta'
A ktirnyezet hatalma
Ha gazdagabbá és sikeresebbé akarsz válni' kritikus fontosság , hogy
o1 y an korn ye ZeÍ.eÍta1álj, amely agyad mindhiárom ré szének me gengedi, ho gy
novekedjék, és idót hagy nekik a fejlódésre.
I974-re világossá vált elóttem, hogy egy eminens tanulő soha nem fog
engem alkalmazni. Például egy orvos vagy egy Íigyvédsemmiféleképpen
nem venne fel engem, mivel az orvosoknak és az tigyvédeknek akadémikus
és szakmai tudás szempontjáből okos emberekre van szÍ.ikségtik a kcirnyeze-
ti.ikben. Egy orvosnak nincs szÍikségeegy kétbalkezes ápolőra, és egy í'igy-
véd sem Óhajt egyi.ittdolgozni egy inkompetens segéderóvel.
Mivel én magam kcizepes tanulő voltam, meg kellett találnom a mődját'
hogy a jÓ tanulők nekem do|gozzanak.Ezért dontottem rígy, hogy inkább
gazdag apámhoz leszek hasonlatos' és vállalkoző, valamint ingatlan befek-
tetó leszek, nem pedig szegény apámhoz, aki kiválő tanulő és tanár volt.
Azértvá7asztottam a vállalkozői és ingatlan befektetói pályát,mert|assan ta-
nulok, és tudtam, hogy nekem idóre van sztikségem a fejlódéshez. Nem azt
kerestem, hogyan tudok gyorsan meggazdagodni. Inkább olyan kcirnyezetet
kerestem, amely megfelel nekem, aho1 a lassri tanulásommal elég sok idót
eltcilthetek.
VállalkozÓvá válásomnak egy másik fontos okaaz volt, hogy így lehetó-
ségem nyílt arra, hogy k riilvegyem magam okos emberekkel. Tudom' hogy
nyelvi vagy logikai-matematikai intelligenciám nem elég erós, ezért,csapa-
183
trlrlr r.észcként, sziikségem volt ilyen emberekre. Még ma is átlagos író va-
gytlk, lit|agos a matematikában, egyes részletkérdésekben pedig rettenetes'
Arrlikor sportrőI volt sző, tudtam, hogy eredményesebb vagyok a ktilcjnféle
cslrpat-sportokban, mint például a futball, a r gbi és az evezés. Egyéni spor-
ttlkban, mint a golf vagy atenisz, nem vagyok jő. Miután ezt tudtam magam-
lti|, nagyon logikusnak tÍínta számomra, hogy korÍilvegyem magam olyan
okos emberekkel, akik szintén szívesen játszanak csapatban.
Kemény munka árán ráj ttem, hogy sok okos ember nem alkalmas csa-
patmunkára, éppenezétszerepelnek jől az iskolában' vagy akiilcjnféle tesz-
tck egyéni megoldásábaru Az én Íizleti világomban is teszteket oldok meg
mindennap, ámde nem egyénileg. Az énuzleti világomban okos emberek
csoportjával egyiitt kapjuk a teszteket' és oldjuk meg a problémákat. Más
szÓval , az én géniuszom egy csapaton keresztiil nyilvánul meg . Mások, mint
például Tiger Woods esetében, a géniusz egyéni. Kérdés:Te hogyan m -
k dszjobban
- egyénként vagy csapatban?
J rdasajdtutadat
Azza|, hogy elmeséltem a Saját példámat, nem azt akarom sugallni, hogy
neked is vállalkozőnak vagy ingatlan befektetónek kell lenned. Nem azt
mondom, hogy azt csináld, amit én. Csupán aztszeretném megér1etni veled'
hogy akard megtalálni aztaÍ'anítő k rnyezetet, amely nciveli az esélyedet ar_
ra, hogy pénztigyi szempontből nyertes legyél. Találd meg saját kotÍyezete.
det és saját utadat a pénzirlgyi sikerhez. Például, ha azt gondolod' hogy profi
golfoző lehetsz' akkor nyilvánvalÓan sokkal tobb idót kell a golfpályán el.
tciltened, és elkcjtelezned agyad tiikrcjzó neuronjait, hogy tanuljanak a leg-
jobb golfjátékosoktől, akiket csak el tudsz érni.
Az agy tiikrcizó neuronjainak a felfedezése azérl'vo\Í. olyan jelentós a szá-
molnÍa, mert 1914 őta a legt bb idómet vállalkozÓk és ingatlanbefektetók
társaságában t lt ttem. Allandőan keresem a lehetóséget arra, hogy nagyszc
r vá||alkozókkal és ingatlanbefektetókkel egytitt tizlete|jek. Emiatt tartot
tam felbecsiilhetetlen értékrínek,hogy 2006-ban Donald Trumppal egyiitt ír
hattam egy k nyvet. A k nyvírásnál is nagyszerríbb lehetóséget jelentett szií
momra a ti'ikrcjzó neuronok általi tanulás' hiszen sokat lehettem egytitt egy
nagy embenel. A vele eltoltott idó egészen ríj szintre emelte rálátásomat irz
|izletre, az é7etre és az életminóségre . . . csaknem rigy, mint amikor átkc|
tem a hídon gazdagbarátaim otthonába, kilenc évesen.
A me deleló kiirny e zet me gtal,álása
Manapság sok tizleti iskola kér fel arra, hogy elóadáSt tartsak vállalktlzLir
184
osztályaikban. A leggyakoribb kérdések' amiket a diákok az 1.péttzijgyi in-
telligenciával: a tobb pénz cslná|ásával kapcsolatban feltesznek, a kcivetke-
zó: ,,Hogyan találhatok befektetóket?'' vagy ,,Hogyan tudok tókét gytíjteni?''
Megértem óket' hiszen engem is hasonlő kérdésekiildcjztek' amikor otthagy-
tam a Xerox biztonságát,és vállalkoző lettem. Nem volt pénzem, és senki
sem akarl velem befektetni. A nagy kockázati tőkével rendelkezó cégek nem
kopogtattak az ajtőmon.
Ezt szoktam válaszolni azuz7eti iskolák diákjainak: ,,Hiszen most is ép-
pen ezt teszitek. Azért, mert ezt kell tennetek. Ha nem ezt teszjtek, kiestek
azluzletbó!. Habár elégpétzem van' ma is mindcissze azzalfog),alkozom'
hogy tókét gy jt k. Barátom, Donald Trump is csupán ezttesz\, Az a mun-
kája, hogy tÓtét gyííjtson. Ez minden vállalkozÓ elsó számrí feladata. Vállal'
kozőként az emberek három csopor1játől nyerhetszpénzt.Ezek a fogyasztÓ.
id, a befektetóid és az alka7mazottaid. Vállalkozőként az a fe|adatod, hogy
rávedd a fogyasztőkat termékeid megvásárlására,Ha sikertil elérned, hogy a
fogyasztők a termékeid megvásárlásával neked adják a pénziiket, a befekte-
tóid sok pénzt fognak neked adni. Ésha alkalmazoÍtaid vannak, a te dolgod
rávenni óket, hogy dolgozzanak, és legalább tízszer annyi pénzt termeljenek
neked, mint amennyit te nekik fizetsz. Ha nem sikertil elérned, hogy az al-
kalmazottaid legalább tízszer annyit termeljenek, mint amennyit kifizetsz
nekik, akkor kiesel az iz|etb6|. Ésha kiesté| az iz1etb6|, akkor tobbé már
nem kell tókét gy jtened.''
Nyilvánvalő an ez nem az a v á7asz, amelyet a le gtobb MB A hall gatt1 kere s.
A legt bben egy mágikus formuliíra, egy titkos receptre, a gyors meggazda-
godást segító iizleti tervre vágynak. Az tizleti iskolák instruktorai tobbnyire
kínltidnak' mivel vállalkozást tanítanak ugyan' de ők maguk nem vállalko-
zÓk. A legtobben biztos állásra' fizetésre, és végleges kinevezésre vágynak.
Ismétlem, ez annak a hatása, hogy agyunk tiikrcjzó neuronjai nem tudnak
egyetérteni ellentétes gondolatokkal, ami feszengést okoz.Ezért a legtobb
tizleti iskola elsósorban kiilonbcizó cégekigazgatőit kéri fel őraadásra, akik
lényegében sokkal inkább alkalmazottak, mint vállalkozÓk.
A szem előrulja azi'gtzat
gy jteni' diák-
Mikozben megosztom anézeteimeI.arről, mit jelent tÓ,két
jaim szemét figyelem.70-90 százalékuknál félelmet észlelek. Kifejezéstelen
lesz a tekintetiik,lélegzetvételtik felszínessé válik. Véri.ik a bal és a jobb fél-
tekéből a primitív agyukba áramlik, a tudat alatti agy legósibb tészébe.Ezze|
szemben az osztá|y mintegy 10 százaléka e\égedetten nevetgél , és mosolyog .
Nekik tetszik a válaszom. Tekintetiik kifényesedik, és izgalmat tiikroz. Biz-
185
losak bennc, hogy nyerni tudnak. Tudják' hogy képesek lehagyni osztáLytár-
saikat. Hisznek abban, hogy képesek vállalkozni. Kcirnyezetiik ellenére,
irrltc|y a hibázástÓl valő félelmet erósíti' agyuk mindhárom része egyaránt
ttlízbcn Óg.

Az agy h rom részénekfejlesztése

Ha játszottad már a CASHFLOW oktatőjátékot, felidézheted magadban,
h o gy a j áték me gnyeré séhe z egy ar ánt s ztikség v an a balagyféltekés pénzii gyi

ismeretekre,valamint ajobb agyféltekés kreativitásra. Mivel ez csupán játék,

amelyet j áték pénzze| j áts zunk, a hlb ázástó1 Vagy a pénz e|v eszítésétólvalő
Íélelemjővalkisebb,ígyatudat alatti agy tribbé-kevésbésemleges maradhat.
Ha egyszer valaki megérti a játékot, tudat alatti agya a félelemból az izga.
lomba és a nyerés circimébe emelkedik. Vidámmá és izgalmassává|1kata-
nulás. Új lehetóségek nyílnak meg egy kiterjedt, teljes agy számára.

A tanulási tiilcsér
2005.ben az Arizonai Állami Egyetemen tanulmányozták, mennyire ha-
tásos a játékom a kcinyvelés és a befektetés tanításában az iz|etí iskola diák-
jat részére.Kcivetkeztetéstik rendkíviil pozitív és kedvezó volt, és megálla-
pították, hogy a diákok ténylegesen gyorsabban tanultak, és a tudásuk
hosszabb ideig megmaradt, mint azok esetében, akik más mődszerekkel prő-
bálták elsajátítant az anyagot.
Az egyetemen mutatták be nekem a kovetkezőkben ábrázo|t tanulási t l.
csért is. (ld. a t loldali tdbl 7atot)

A tanulás mdsodik legjobb mődja
Atáb|ázat alapján elmondhatjuk, hogy tanulás legrosszabb módja az o1-
a konyvból, Da|e,3. kiadás, 1969. Koz|és a Thomson Learning egyik divíziijának' a
vasás a második legrosszabb pedig az elóadások hallgatása . . . amely a ta-
'
nítás le gnéps zerÚíbb mÓdj a hagyományo s i skol áinkban. A hároms zÓ g tetején
a valő életben valő cselekvés áll. Fagyos fogadtatásra ta7á|tam, amikor azt
mondtam MBA diákjaimnak, hogy menjenek ki azé|etbe,és csinálják. Nyil-
vánvalÓan nagy szakadék tátong az olvasás és az e|6adások, illetve a val
vilás t fténéseikcizcitt.
iz ArizonaiÁilami Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a valő életben
S7'erzett tapasztalatokat kclzvetlenu| a szimuláciők, a j tékok kcjvetik. A ta-
nulmány megerósítette a tanulási tcilcsért' valamint azt,hogy a mi játékunk
jclcnti a második legjobb mődszert arra, hogy megtanuljuk kombinálni rr
p nzkezelés, a konyvelés és a befektetés balagyféltekés logikáját ajobb agy-
ÍéltckÓS kreativitással. A tudat alatti félelem helvett a tanulás iőkedvÍí és mo.
186
Az Audio-Visua/ Methods in Teaching (Audiovizuá|is midszerek a tanításban) cími1
Wadsworthnak az engedé|yéve|:www.thomsonrights.com. Fax 800-730-2215.
tivá1ó. A diákok nagyobb onbizalmat és képességeÍ" éreztek, kíváncsian vár-
trík, hogy még tcibbet tanuljanak, és jobban tudták hasznosítani, amit tanul-
tak.
Az egyetem ktvetkeztetései egybevágtak oktatási vállalkozőként szerzett
saját megfigyeléseimmel. Azttalá|tam, hogy a Howard Gardner szerinti ne-
gyedik: testi-kinesztetikus intelligenciára főkuszáltan a dirákok tcjbbet és
gyorsabban tanultak, tobb romÍik telt benne, és tovább megmaradtak ben-
niik az informáciÓk. Ahelyett, hogy pusztán elóadásokat hallgattak volna,
kÍilcjnféle játékokat játszottunk, kÍil nféle tanulságok levonása érdekében.
Bátorítottam óket, hogy játsszanak és h1bázzanak, majd a játék végénkiér-
tékelttik a tanulságokat.
87
 Ez eróteljes tanulást jelentett, miveljátékokba agyuk mindháromrésze
a hibák elkertilésétjutalmazza' Am, amint azt Pau1 Tudor Jones is mondta:
bekapcsolődott. A résztvevók gyakran váltak izgatottá, diihcissé vagy szo.
mor vá. Nem Órtiltek az álta|uk elkcivetett hibáknak' Egyesek hibáZtatták a
játékot Vagy a ttibbi játékosokat. Mindezek az érzelmek részei a tanuláSi fo-
lyamatnak' mind az Óráimon, mind a valő életben. Instruktorként az yolt a
feladatom, hogy a résztvevóket a vádaskodástÓl és az étze|mektól annak a
leckének a megtanulása fe1é terelgessem, amit a játék meg akart tanítani. Mi-
után a résztvevók megkapták a játéktól saját személyes leckéjtiket, egyesek
felnevettek, mondván: ,'Nem jcittem rá, hogy a valő életben is ugyanezt csi-
nálom.'' Ha a játékos egyszer felismeri a kapcsolatot a játék során, valamint
a valő életben tan sított magatartása kcizcitt, lehetósége nyílik arra, hogy vál-
toztasson' amennyiben akar. A felismerés pillanatában, az é|et aha! é|mé-
nyében mindhárom agyrész egyiittmrík dik. Ha ez bekcivetkezik, arésztvev
tcibbnyire nyitottá válik arra, hogy tovább tanuljon és novekedjék.
Az egyik nagy sikert fténet nemrég esett meg egy Boys and Girls Klub-
ban, Phoenix egyik nagyon szegény részén.Cégemegy csoportja létrehozott
itt egy CASHFLOW Klubot. Ismétlem, a pénztigyi intelligencia játékon ke-
resztiili tanítása eróteljes, mély és életet megváltoztatő erejíi. Az egyik részt-
vevó egy olyan diák volt, akit az iskolarendszer tanulásképtelennek bélyeg-
Zett meg' és áthelyezték 6t a lassan tanulÓk osztályába. Miután számos
C AS H F LoW j átékot lej átszott a b a taiv a|, folyamatosan j avul ni kezdett ol.
vasási és matematikai készsége is. Ma már a normál osztályba jár. Ennyit
jelent a három agyrész koordinálásának ereje, egy egyiittmíík dó' batáti,ta.
nulást segító kcirnyezetben.
Vőltoztasd meg a kiirnyezetedet . . . változtasd meg az életedet
oktatási vállalkozőként n yilvánval'óv á v ált a számomr a, ho gy mindany.
nyiunk legeróteljesebb tanítőja a k rnyezetiink. Ráj ttem, hogy ugyan én ta-
níthatok és informálhatok, ám ha a hallgatőim ugyanabba akornyezetbe tér-
nek vissza, ahonnan érkeztek, az gyengítheti annak hatását, amit nekik taní-
tottam. Más szőval, ba az 171eÍ6 visszatér a munkahelyére' ahol ahlbázás|
biintetik, és elnyomják akreativitást,értékétveszti a számukra az,amittaní-
tottam. Gyóz a régi kcirnyezet.
Van egy régi kozmondás, amely így szől: ,,Ha tudnám, hol fogok megha|-
ni, nem mennék oda.'' Tudom, hogy manapság emberek milliői élnek olyarr
kcirnyezetben , amely nem a legjobb a tanulásuk , a gazdagodásuk és a szem .
lyes fejlódésiik szempontjáből. Munkahelyi és otthoni k rnyezetiik nem n -
veli pénztigyi intelligenci ájllkatés gazdagságukat. Ahelyett, hogy gazdagot|-
nának, hivataluk és otthonuk foglyai lesznek. Ahelyett, hogy a sikert keres-
nék, a legt bben olyan k rnyezetben élnek' amely a biztonságos játékot' a
188
..Az ember a hibáibÓl tanul' nem a sikereiból.''
G énius zod me gtalá'lús a
Az embernek ahhoz, hogy a géniuszát fejlessze' olyan ktirnyezetetkell ta-
lálnia, amely támogatja géniuszának a fejlesztését.Például TigerWoods kcir-
ny","t" u gompatyá. Í{"rn l"''n" jő zsoké belóle. Donald Trump New York
ingatlanjainakkemény vtlágában tala\ta meg aZ erósségét.Ez akomyezet'
nagy kitrivast jelentett a számára,sokat tanult belóle' és fejlesztette az
tigyes-
ségÓt.
Ez egyá|Ía|án nem konnyíífolyamat. Mint tudod' Tiger Woods nagyon
kemény-en me gdolgozo tÍ azért,ho gy golf géniusz legyen. Donald Trump
na-
gyon klményen dolgozik azért,hogy az ingatlanfejlesztés géniusza legyen.
íia valaha is i áÍÍad azokaÍ az épiileteket, amelyeket ó hozott létre Manhattan-
ben és világszerte, ebból is lemérheted hatalmas energiáját. oprah
megállja
a helyét, eqot uotaogul a televíziőzás igenkemény kcirnyezetében.
Sok ember egyszerííen azéttnemfejleszti a géniuszát, mert lusta. Sokan
csakazért jártak dolgozni,hogy fizetéstkapjanak. K nnyebb a számukra át.
lagosnak lenniiik, mint keményen dolgozni, és fejleszteni a géniuszukat.
Felteszem neked a kérdést:,,Mit gondolsz, mi a te géniuszod, és milyen
fontos
kornyezet lenne a legjobb a számodra,hogy azt fejl eszd?,, Egy másik
kérdés; ,,Y anhozzáÉátorságod, ho gy megváltoztasd a k rnyezetedet?''
Kép-
zeldel ajcivódet . . . haeztmegtennéd.
Sokan azt válaszolnák ezekre a kérdésekre, hogy ,'Nem tudom'' és
,,Nincs''. Számukra a kényelem sokkal fontosabb, mint
géniuszuk megtalá-
iása és fejlesztése. Sokkai konnyebb átlagosnak lenni, keményen dolgozni,
felvenni a fizetést, megtakarítani, befektetési alapokban diverzifiká]ni, és él-
ni a lehetóségeik alatt. Ha te is ilyen vagy, akkor csak csináld továbbra is azt,
amit eddig tettél.
Mindnyájankiilonbozóekvagyunk.Másokazerósségeinkésagyengé.
ink' EZért ném javaslom, hogy mindenkiazttegye,amit én. Bár e|ég'egysze-
rrí vállalkozőnak lenni, tudom' hogy gazdagvállalkozőnak lenni már
nem is
olyan kcinnyrí. A világ tele van átlagos vállalkozőkkal. Ugyanez igaz az \n-
gílanot'uis. A világ tele van olyan ingatlanbefektetókkel, akik nem sok
pénzt keresnek.
Álláspontom a k vetkez6.. va7amennyien egyedi tehetségek vagy géniu-
szok vagyunk. Aki gazdag, netán szlpergazdag akar lenni, annak meg kell
ta|á\nia azt a kornyezetet, amely lehetóvé teszi számára' hogy fejlódjiin'
és
a|ka|mazzaa géniuszát. Ez nem kcinnyí,de e|érhet6, ha elkcitelezett vagy, és
189
megvan benned ahajtőeró, hogy nyerjél. A valő életben az elkcitelezettség
és a hajt eró sokkal értékesebb' mint
a jő jegyek.
A ktirnyezet, amely gazdagg tesz
Ha gazdagodni akarsz, fontos, hogy folyamatosan javítsd a kcirnyezete-
det.Ezértrázom a fejem minden alkalommal' amikor egyes szakértíkazt ja-
vasolják, éljiink a lehetőségeink alatt. Aki a lehetóségei alatt él, folyamato-
san rontja a kcirnyezetét. Kisfi ként minden alkalommal, amikor átmentem
a hídon gazdag barátaim lakőne gyedébe, az agy am magáb a szív ta, hogy m - i
lyen is magasabb színvonalon élni . . . olyan szinten, amelyen én is élni sze-
rettem volna. Az agyam kutatott a mÓdszerek után, amelyekkel én is elérhet-
ném ezt az életminóséget.
Ez nem azt jelenÍi, hogy fogod magad, és veszel egy nagy házat' csillogő
autőkat, j ruhákat, és felhalmozol egy csomő rossz adősságot. E'helyett arra
gondolok, hogy tudatosan és intelligens mÓdon állítsd magad kihívások elé,
ho gy pénztigyi intelligenci ád novelésével j avítsd az é|etszínv onaladat.
Pénztigyi intelligenciád ncjvelésénekaz a legjobb mÓdja, ha elószor meg-
találod azt akornyezetet' ahol a géniuszod ntivekedni, fejlódni tud. Ezjelent-
heti egyszeríien azt, hogy elmész egy kcinyvtrárba, és elolvasod egy olyan
személynek a konyvét, amilyenné te magad is válni akarsz, vagy impozáns
otthonok képeit bemutatő magazinokat 7apozgatsz. Az e1s6Lépést az jelenti ,
hogy tudatosan kezdd el stimulálni ttikrcizó neuronjaidat olyan életszínvona|
és olyan emberek utánzására,amelyen te magad is élni, és amilyen lenni sze-
retnél.
Osszefoglalva
A pénziigyi szempontbÓl gyenge emberek nem tcjrekednek pénziigyi in-
telligenciájuk fejlesztésére.Lazakcirnyezetet és kcinnyííválaszokat keres-
nek. Ezek az emberek azok, akiket folényeskedve kezelnek' akik tril sok adőt
fizetnek, akik keményen dolgoznak, és a lehetóségeik alatt élnek' Lehetnek
okosak, jÓk és igen mííveltek,ám agyuk mindhárom részének pénzi)gyi
szempontből valő fejlesztése nélktil pénztigyileg nagy valőszínríségge|
gyengék maradnak.
A siker megkcivetel bizonyos fok mentális és fizikai keménységet. Ha
sikertil megtanítanod a bal agyféltekédet, hogy atémát megértse, ha sikertj|
elk telezned a jobb agyféltekédet, hogy kreatív megoldásokkal rukkoljon
eló, ha sikertil félelem helyett izgalomban tartanod tudat alatti agyadat, és
azután akciőba lépni, mikcizben hajlandő vagy vállalni azt is, hogy hibázo|,
és tanulsz a hibáidbÓl, akkor csodákra lehetsz képes. Kifejlesztheted a géni-
uszodat.
r90
10. fejezet
P énzugyi IQ.d fej lesztése
lrqÉrrÁxy GYAKoRLATI ALKALM Az 'ls
Ez a k nyv pénzigyiintelligenciád fejlesztéséról és pénztigyi IQ.d ncivelés-
16| sző|t.Mint azt korábban már írtam, ahhoz, hogy gazdag és sikeres légy,
integritáSban kell lennie mind az t pénziig.yi intelligenciádnak. Tudom,
hogy konnyebb ezt mondani, mint megtenni. ot pénztigyi intelligenciád fej-
lesztése élethosszig tartÓ folyamat, olyan' amit nem lehet egy nap Vagy egy
év alatt végrehajtani. Énmagam is folyamatosan dolgozom intelligenciáim
fejlesztésén, és téged is erre bátorít a|ak.E'z afejezeÍnéhány gyakorlati mtíd-
szert ad pénzigyi IQ.d élesítéséhez.
Sok pénztigyi tanácsadő aján|jaa hosszti távral!,rténó befektetést. A leg-
tcjbben valÓjában arra gondolnak' hogy add át nekik a pénzedet,és így 6k
ho s szri távon kapnak maj d jutalék ot. Ezze| a tanácc sal az a prob|éma, ho gy
ebból te nem sokat tanulsz' ha tanulsz bármit is egyáltalán. A hosszri táv vé-
gén nem sziikségszeriíen leszel pénztigyileg okosabb' és nem fejlódik a
pénztigyi IQ-d sem. Mindennek tetejében a legt bb hosszri távri befektetó
nagy kockázafii befektetésekbe teszi a pénzedet,amelyek alacsony megtérÍi-
lést eredményeznek, és alig van fÓlotte ellenórzésiik.
Ahelyett, hogy vakon kcivetnéd pénzngyi szakértód tanácsát, megfontol-
hatnád inkább azt,hogy hosszri távri uÍazásod során életed minden szakaszá.
ban olyan megfeleló átmeneti kornyezetbe fektess be, amely erósíti agyad
mindhárom részét,éslehetóséget biztosít arra, hogy fejleszd pénztigyi IQ-
dat. Folyamatosan olyan kornyezet után kell nézned, amely gyakorlati mtí-
don képes fejleszteni agyad mindháromrészét,valamint a géniuszodat. Né.
hány példa egyes átmeneti kcirnyezetekre:
1, Iskola. Az iskola átmeneti kcirnyezetet jelent a legt bb ember számfua.
Az egyes tanÓrákon nagyszerÍílehetóség nyílik a bal és jobb agyféltekés
funkciÓk fejlesztésére. A hagyományos iskolrákkal viszont az a probléma,
191
hogy nem jelentenek jő kcirnyezetet a tudat alatti agy fejlesztéséhez,ame|y
a három agyrész k ztil a legeróteljesebb. A legt bb hagyományos iskola fel-
nagyítja a kudarctől és a hibázástől valő félelem tikrozí neuronjait.
2.Templom. Megfigyeltem, hogy a templomoknak két tajtája van: temp-
lomok, amelyek a Teremtó szeretetét taÍIítják,éstemplomok' amelyek a Te-
remtó féléséttanítják' Nem tudom' a Teremtó félésemennyire lehet haté-
kony, mégis azthiszem, a templom nagyszer hely ahhoz, hogy spirituális
erótta|á|junk, amely a tudat alatti agyat erósíti. Remélhetó, hogy egy na-
gyobb spirituális eróvel bírő ember konnyebben tud etikusabbnak, moráli-
sabbnak és nemesebb lelkííneklenni.
3. Hadsereg. A Tengerészgyalogság nagyszer kornyezetet jelentett szá-
momra mindhárom agyrészem fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy pilőta legyek,
mindhiírom agyrészemre és mind a hét intelligenciámra, mégazenei intelli-
genciámra is sztikségem volt. Gyakran játszottunk rock and roll zenét, ami-
kor iitkcjzetbe menttink, hogy a bátorságunkat fokozzuk. Azt hiszem, ma
jobb vállalkoző vagyok, kiiltjncisen, amikor pénzt veszítek, mivel megtanul-
tam javítani intraperszoná1is intelligenciámat, és kontrol1 alatt tartani a félel-
memet.
4. Network marketing. A legt bb network marketing cég hihetetlentilj
tanulási kcirnyezetet biztosít, mivel tréningeket, támogatást, Íizleti Strukfiírát
és termékeket kínál
- így főkuszá|nitudsz eladási készséged fejlesztésére
és tizleted építésére.Csak ajánlani tudom bárkinek, aki vállalkoző akar lenni,
hogy csatlakozzon egy network marketing céghez, a valő életból vett leg-
jobb, életszer
'iz|eti tréningek miatt. Ezek a cégek mindhárom agyrész fej-
lesztésérefőkuszálnak, és kiilonosen a tudat alatti agyat erósítik.
A network marketing tréning programok n agyszer ekaz interperszonális
és az intraperszonális intelligencia fejlesztése szempontjábÓl. E két fajta in-
telligencia fejlesztéséve| megvá|toztatják az éIetedet, és novelik életszínvo.
naladat, mivel arra tanítanak, hogy gyózd le a más emberektÓ,l, valamint it
hibázástől valÓ félelmedet. A network marketing cégek keretében valÓ tanu-
lással kapcsolatban az a legjobb dolog, hogy rendkíviil támogatő k rnyeztet
jelent, és nem a félelemre épít,mint az iskolák és a munkahelyek. Ahelyett.
hogy megbuktatnának, vagy kirrignának az át|ag alatti teljesítményed miatt,
a legtcibb network marketing uz|etazon dolgozik, hogy erósebbétegyenté-
ged, ameddig hajlandő vagy tanulni és n vekedni. Sok olyan embert isme-
rek, akik cit évet toltottek egy network marketing iizletben' mielótt sikeriill
végképpáll rniiik kétségeiketés iéleImeiket. Ám miután eZ megt rtént. m-
leni kezdett hozzájuk apénz.
192
5.tjzletek. A cégeknekalapvetóenkétfajtájukvan . . . nagyÍizletekés kis
Íizletek. A nagy iizletek nagyszeríí helyszíntjelenthetnek ahhoz, hogy agyad
mindhárom része. ktilcincisképpen a tudat a|atti agyad fejlódj n. őriási az a
nyomás, amit a barátaimnak ezekben a nagy cégekben kezelnitik kell. Nem
is tudom, hogyan csinálják . Az e|mejátékok és a hivatali háttérpolitika jÓ le-
hetóséget kínálnak az interperczonális és az intraperczonális intelligencia
edzéséhez.
Azok számára, akik vállalkozők akarnak lenni, egy kisebb cégnélvalő
munkavállalás nagyszer tanulási kcimyezetet jelenthet. A kis cégek egyik
elónye a nagy cégekkel Szemben, hogy lehetóséged van tanulmányozni az
i.izlet valamennyi aspektusát. MielóttÍeladndd aztÍll sodat* címríktinyvem-
ben írtam az iz7et nyolc lényeg es részér6|.Ha kis tizletben dolgozol, jobb
lehetóséged nyílik arra, hogy megtanuld mind a nyolcat, és fontos uzlretiÍa-
pasztalatokat szerezzé|.
6.Szemin riumok. A hagyományos iskolák nagyon fontosak azoknak az
embereknek, akik okleveles szakemberek: orvosok, jogászok, építészek
akarnak lenni' Fontosak azok számára is, akik meg akarják mászni a cégek
vagy a kormányzati hivatalok karrier-létráit, ahol a hagyományos, akkredi-
tált oktatásban elért fokozatokat megkcivetelik a jelentkezíktí|,Ezzelszem.
ben a szeminiíriumok azoknak az embereknek jelentenek kiválő lehetőséget,
akik vállalkozőkvagy befektetÓ,k akarnak lenni. Manapság a világban szinte
minden témakorben tartanak szemináriumokat és szakmai konferenciákat.
Mindcissze annyit kell tenned' hogy megtaláld azt, amelyik fe|ke|ti az érdek-
lódésedet.
A The Rich Dad Company kiválő szemináriumokat ajánl azoknak, akik
ingatlan befektetÓt akarnak lenni, vagy tanulni akarnak arészvényekkel valő
kereskedésrÓ,l. Nagyon btiszke vagyok ezekre a programokra, mert olyan
instruktorok vesznek részt az oktatásban, akik maguk is gyakorolják, amit
tanítanak. A haladőbb kurzusok kozvetlen gyakorlattal szolgálnak, és lépés-
ról lépésrehaladva tanítanak. Például gy, hogy elmész egy lakÓnegyedbe,
és valÓdi ajánlatot teszel, valÓdi pénzze|. Ha a teri.iletfejlesztési kurzusra
jársz, akkor valődi teriiletfejlesztési projekteken fogsz dolgozni. Ésami a
legfontosabb' tanfolyamainkat rigy tervezttik' hogy mindhárom agyrészt fej-
lesszék, és cisszehangolják a mríkcjdésiiket. A három agyrész cisszehangolá.
sára valÓ cisszpontosítással nó a profitod, és javul az esélyed a sikerre.
Ha tcjbb informáciőhoz szeretnél jutni a programjainkről, egyszerííen ke-
magyarul megjelent a Bagolyvrír Kcinyvkiadő gondozásában, 2006
193
resd fel a www.richdad.com honlapunkat, és szánj ránéhány percet, hogy génységt6|?,, Ez vo|t az egyik legjobb interj , amelyben valaha is volt sze-
megta|á|d. amit kerese|. rencsém részt venni. A beszélgetés során Dr. Carlton részletesen belement
az agy mííktjdésének, valamint annak a taglalásába, hogy egyes emberek mi-
7.Coaching. Donald Trump és én szerencsések voltunk, mert gazdagapá-
ért gazdagok, mások pedig miért szegények. Ez fiiggóség kérdése.Készít-
ink voltak, akik egyrittal trénerek, coachok is voltak a számunkra. Akik va-
hetsz magadnak egy másolatot, ha felmész a www.richdad.com honlapunk-
laha is játszottak csapatsportot, tudják, milyen fontos egy jő tréner a csapat
ra, és letciltcid .Meggy6z6désem' hogy érdekesnek és igen informatívnak fo-
sikere szempontjáből.
god találni ezt' abeszé|getést".Ezze| az ajándékkal szeretnénk kcisz netet
A The Rich Dad Company keretében is mríkridik egy coaching részleg.Itl
mondani neked azért, hogy elolvastad ezt a konyvet.
hivatásos coachok dolgoznak, akik nemcsak nagyszenlí trénerek, de ók ma-
A felsoroltak kiilonféle példákat jelentenek a lehetséges átmeneti kcirnye-
guk is gyakoro|ják azt, amiben segítségetnyríjtanak' A Rich Dad Coaching
zetekre. Számomra a Tengerészgyalogság, a Xerox, a saját tizleteim és az
azoknak az embereknek jő' akik kcizvetlen, személyre szőlő figyelmet' igé-
ingatlan befektetések jelentették azokat a k rnyezeteket, ahol megtanultam
nyelnek. Ha ttibb informáciőt szeretnél kapni coaching programunkről, kér-
fejleszteni a géniuszomat. Ha te is szeretnéd fejleszteni a géniuszodat, mi-
lek, keresd fel honlapunkat. Valamennyi Rich Dad programunkhoz hasonlÓ-
lyen kcirnyez eÍet tartaná| ehhez a leginkább megfelelőnek?
an, itt is nagy hangsrílyt fektettink mindhiárom agyrész fejlesztésére.
Nos, ha ilyeneket mondasz magadnak: engedhetnék meg egy
',Hogyan
coachot magamnak? Hiszen nincs rá pénzem,,, vagy: ,,Miért is kellene ne-
Mi te s z v alekit v dllalko ző v á?
kem egy coach? Hiszen én már tokéletes vagyok!'', gondolj a kcivetkezóre' A legt bben tudjuk, hogy a fold leggazdagabb emberei vállalkozők. Nap-
Ha valaki azt mondj a, hogy,,nem engedhetem meg magamnak", vagy,,nincs jaink néhány híresebb vállalkozőja Richard Branson, Donald Trump, oprah
sziikségem segítségre'', akkor valőjában a tudat alatti agya beszél. Ésponto- Winfrev. Steve Jobs és Ruoert Murdoch.
san ez aZ, ami miatt az 1||et6 személynek coachra van sztiksége. Áttanoo vita dril a ktiveikezó kérdésról: ,,Vajon vállalkozőnak sziiletik-e
Trénerre mindenkinek sziiksége van, aki készen áll az A pontből a B pont- az ember , vagy csak azzá fej|eszt|teti magát?,, Ez a kérdésazért meriilt fel,
ba, az egyik ktirnyezetból a másikba valÓ átmenetre . Ha gazdag apám nem mert egyesek azt gondolják, hogy speciális személyiségvagy bizonyos va-
edzett volna engem vagy harminc éven keresztiil, nem tartanék ott, ahol ma rázseró sziikséges ahhoz, hogy vállalkozÓvá váljék valaki. Számomra vállal-
tartok. Még ma is számos coach segít nekem, mivel a tudat alatti agyam még kozőnak lenni nem jelent olyan kiilrinleges dolgot. Van például a szomszé-
mindig nincs teljes cisszhangban a szellememmel. dunkban egy fiatal egyetemista lány, akinek bébiszitter-vá7|alkozása van, és
aki az évfolyamtárs ait fo glalko ztatj a, h o gy a v á17a|ko zás áb an dol gozzanak.
8. CASHFLOW Klubok. Manapság CASHFLOW Klubok ezrei mííkÓd- Ő vá||a|kozó. Egy másik fiatal, egy fi ' ezermester Íizletet visz, iskola után.
nek világszerte. A klubok yezetíi olyan nkéntesek, akik szívesen teremte- Ó vál|a\koző. A legt bb gyerekre jell emzó,hogy nem félnek. A félelem vi-
nek Rich Dad tanulási ktirnyezetet. Egyes klubok az én official Rich Dad szont csaknem minden felnóttre jellemzó.
10-Step Curriculum ajánlásomat kínálják azoknak, akik novelni kívánják
pénziigyi intelligenciájukat. Sok klub ingyenesen mríkcjdik; mások, a kciltsé- A v llalkozők két jellemzö vonősa
geik fedezésére, névleges tagdÍjat szednek. Ha további informáciÓkat Szeret-
nél kapni, menj fel a honlapunkra, és keresd ki ahozzád|egkozelebb mríkcjdó
Napjainkban emberek milliÓi álmodnak arrÓl, hogy felmondják az á||ásu-
kat, vállalkozásba kezdenek, és saját tizlettiket fogják vezetni. A problémát
CASHFLOW Klubot. Egy klubhoz valÓ csatlakozás nagyszerrí mÓdjátjelen-
az jelenti, hogy a legtobb ember esetében ez csak álom marad. Soha nem vá.
ti annak, hogy hasonlő gondolkodásrí emberekre találj, és aktivizáld agyad-
lik valősággá . Azhát akérdés,miért vetél el oly sok embernek a vállalkozÓvá
ban a tÍikrcizó neuronokat. Akár te is elindíthatod saját CASHFLOW Klubo-
válásről sz6tt á|ma.
dat lakőnegyeded, céged v agy egyházkozséged tagjai részére.
A legjobb választ egyik barátom adta erre a szakállas kérdésre. Ezt mondta:
9.Egy letijltős a sruÍmodra. 2oo7 . szeptember 6-án videő interj tkészítet- ,,A viállalkozőknak két jellemzó vonása Van . . . a tudatklnsdg és a bátorság .',
tem Dr. Michael Carlton' MD-vel, az agy és a fiiggóségek szakértójével. A Ez az e gy szerií me gá||apítás tul aj donképpen n agyon mél y . S okkal tcjbbre
beszélgetés címe a ktvetkezó vo|t;. válhatnak.e az emberek a sze- ad magy arázatot, mint maga a vállalkozói 1ét. Megmagyarázza, miérÍgazda-
',Fiiggóvé
194 195
gok egyes emberek' és miért nem azok mások. Annak egyik oka például, mi-
ért nem válik gazdaggá sok jő tanulő , az,hogy bár okosak' nincs bennÍik elég
bátorság. Számos emberból mind a tudás, mind a bátorság hiányzik.
Kétfodrász meséje
Van egy barátom, aki ragyogő m vésze a fizurakészítésnek.Kész va-
rázs|ő, ha egy nót meg kell szépíteni. Évekkel eze|1ttbeszélt nekem arről,
hogy saját szalont nyit. Nagy tervei voltak, de, sajnos' még ma is kisvállal-
koző, csak egyetlen széket bérel egy nagy szalonban, és rossz a viszonya a
tulajdonossal.
Egy másik barátom felesége belefáradt a légi utaskísérói munkába' Két
évveleze|ótt kilépett a munkahelyéró1,és beiratkozott egy fodrásziskolába.
Egy hőnappal eze|ótt volt saj át szalonj ának nagyszabás megnyitőj a. Látv á-
nyos kcirnyezetet teremtett, és a legjobb fodrászok koziil nyert meg néhányat,
hogy nála dolgozzanak,
Amikor a régebbi barátom tudomására jutott eZ az esemény, így reagáIl'a
hírre: ,,Hogy lehet az' hogy ez anó sza|ont nyitott? Hiszen nem is tehetséges.
Nem New Yorkban tanult, mint én. Ésráadásul még gyakorlata sincs. Nem
adok neki egy évet sem, és belebukik.''
Ez nincs kizárva. Statisztikák szerint a vállalkozások90?o-a az e|só ot év-
ben elbukik. A torténet lényege azonban a tudatlanság és a btitorság hatása
az életiinkre. Ebben a példában szerepelt egy nagyon tehetséges fodrász, aki-
né| hiányzott a bátorság
- és egy másik fodrás z, akiné| hiányzott ugyan a
tapaszta|at, de bátor volt. Véleményem szerint ez a tudat|anság és bátorság
kcjzotti viszony magának az életnek a lényege.
|974-ben nem volt állásom, sem pénzem' sem kÍiltinosebb iizleti tapasz-
talatom. Nem tudtam a lehetóségem alatt élni, mivel semmiféle lehetóségem
nem volt. Nem tudtam diverzifikálni, mert nem volt mit. Egyediil bátorsá-
gom volt. A valő életben a bátorság sokkal fontosabb, mint a jő jegyek. Bd.
torsdg kell ahhoz, hogy a géniuszodat'fefedezd,fejleszd, és megajándékoz'd
vele avilágot.
Mindig emlékezz arra, hogy az e7m.édvégtelen, amit csak a kétségeidtor-
l toznak. Az Atlas Shrugged (Atlasz vállat vont) szerzíje, Ayn Rand, ezt
''A világ az ember gondolkodási kapacitásának a terméke .,, Ezért,
mondja:
ha meg akarod yá|toztatni az é|etedet, találd meg azt a k rnyezetet, ame|y
megengedi agyadmindhárom részének, hogy gazdagok mÓdjára gondolkoz-
zék és fejlódjék. Es' ki tudja, ta|ánmég a géniuszodrais ráta|álsz.
Í96
Visszajelzések rendszere: senki nem magdnyos sziget
A visszajelzések világában éliink. Ha ráállunk a mérlegre ftirdószobánk-
ban, a s lyunk valamiféle visszajelzést jelent' Nem fog tetszeni nektink a
visszajelzés, ha a mérleg <it kilőval tcjbbet mutat' amennyiben már eleve volt
tízkiló t ls lyunk. Ha aZ orvos megméri a vérnyomásodat, és vérmintát ktild
a laboratÓriumba, az orvosod is visszajelzést keres.
A visszajelzéS nagyon fontos dolog. Lényeges informáciÓforrás lehet rő-
lunk és kcirnyezettinkól. A problémát az jelenti, hogy ha nem tetszik nektink
ez a visszajelzés, akkor tudat alatti agyunk képes cenzrirázni, eltorzítant,
gyen gíteni vagy tagadni a v isszajelzésból érkezó informáciÓ fonto s ság át.
Az egyik leginkább megvilágosítő lecke, amit a tengerészgyalogságnál
tanultam, a v isszajelzés fonto s sága volt. Amikor az iz7etemet elfuseráltam,
a visszajelzés igen eróteljes volt' és nem volt cukormázba burkolva' Amikor
gazdag apámmal dol goztam, a v isszajelzések ugyanilyen intenzívek voltak.
Amikor k zcis konyviinket írtuk, azonnali és kendózetlentil ószinte vissza-
jelzéseket kaptam Donald Trumptől. Tudom, hogy ha nem lett volna katonai
gyakorlatom, vagy ha nem dolgoztam volna gazdag apámmal, soha sem tud.
tam volna Donalddal egytittdolgozni. Visszajelzései gyorsak,lényegre tcirók
és egyenesek voltak. Tudom, hogy ha vitatkozom vele, ha nem éftek vele
egyet, ha nem figyelek oda Donald visszajelzéseire, nem tudtam volna
egytittm kcidni vele
- és nem tanultam volna olyan sokat.
Azért mondtam el mindezt,mert manapság sokan dolgozunk olyan ktir-
nyezetben, ahol nem megengedett' nem ószinte és nem jőhiszemii a vissza-
je|zés. Sok iskolában és munkahelyen nem merik megmondani neked, amit
hallanod kellene, mert félnek attől, hogy bepereled őket. Sok barátod és
munkatársad a hátad m gott fog beszélni rőlad, mertnincs bátorságuk ahhoz'
hogy a szemedbe mondják a véleménytiket.Ezegyáltalán nem jelent egész-
sé ge s kcirnye zetet. Ez hibás an m kcidó krirnyezet.
Az egészségeskcirnyezet olyan, hogy visszajelzéseket ad. Az élet állan-
dÓan értékesinformáciÓkkal szolgál a számodra, ha hajlandő vagy befogadni
azokat,és a visszajelzés a legtobb esetben ingyenes. Ha bármikor kinyitod a
fizetési borítékodat és meglátod, mennyi pénztveszítettélel adők címén,az
is visszajelzés. Ha a hite]ezóid felhívnak és stirgetnek, hogy fizess, az is
visszajelzés. Ha keményebben dolgozol, és mégsem keresel eleget, az is
visszajelzés. Ha tcjbb idót tcjltesz a munkahelyeden és kevesebbet otthon, az
is visszajelzés. Ha a gyerekeid drogoznak és Íildcjzi óket a rendórség, az is
visszajelzés. Ha valamennyi barátod veSZteS és vesztesként is viselkednek,
az is visszajelzés. Nagyszer visszajelzés. A valÓ világ prÓbál veled krjzolni
valamit.
197
 Eletminóséged a visszajelzések hatalmas forrása. Ha olyan otthonban
élsz, ami a szegénység érzéséveltciltel, az is visszajelzés. Ha olcső autÓt ve-
zetsz,mlkozben inkább egy Lamborghinire vágynál, az is visszaje|zés. Az
életnívő e gy szer en azt az ér zést jelenti, amit az otthonoddal kapc solatban a
leggyakrabbanérzel.Nem azt jelenti, hogy elégedett, fukar vagy megalkuvÓ
vagy. Azé|etszínvonal aztjelenti, hogy Szeretettel és biiszkeséggel viseltetsz
az otthonod, aba taid, a tulajdonod iránt, és senki másnak az életszínvona.
lát nem irigyled. Ismétlem, ez nem jelenti azt,hogy eladősodás árán javítsd
azé(etszínvonaladat. olyan értelemben beszé|ekazéletszínvonalj avíÍásárő|,
hogy elósz r találj magadnak olyan nagyszer komyezetet' ahol tanulni,
okosodni tudsz, és utána gazdagodj'
Nincs sztikség aITa' hogy kiválÓ iskolába járj, kitrínó állásod legyen vagy
jő ktinyveket olvass ahhoz,hogy hozzájuss a legjobb informáciőkhoz avi|á-
gon. Mindcissze figyelned kell a téged kciri'ilvevó kcirnyezetet' és hallgatni a
visszajelzésekre.
Három nagyon fontos dolog van, amit tudnod kell a visszajelzésekkel
kapcsolatban:
és bármilyen színvonalon' amelyen élni szeretnének. ok ott boldogok, ahol
vannak.
További fontos kérdések:
o Vajon ott élsz-e, ahol élni akarsz, és olyan életszínvonalon, amelyen
élni akarsz?
o Vajon diverzifikáls z-e,és a lehetőségeid alatt élsz-e, hogy a szélhámo.
sok a lehetóségeik felett élhessenek?
o Vajon olyan barátokkal és emberekkel vagy-e kapcsolatban' akikkel
valőban kapcsolatban szeretnél lenni?
Ha egészségesebb, okosabb, gazdagabb és boldogabb akarsz lenni, job-
ban figyelj oda saját visszajelzésedre is. Ez aján|jafel neked avl|áglegfon-
tosabb informáciÓját' Tekintet nélktil arra' tetszik-e neked a visszajelzésed,
vagy Sem' ha elegendó bátorságod van rá figyelni, és tanulni belóle, sikeres
leszel. Kciszcincim, hogy elolvastadezt a kcinyvet.

1. Legyen bótorsdgod ahhoz, hogy nyitott légy a visszajelzésekre. Ha fej.

lódni akarsz, keress minél tcjbb visszajelzést. Ezért olyan fontosak a trénerek
és a mentorok a sikeres emberek számára. A sikeres emberek minél tobb
visszajelzést akarnak.

2, Csak annak adj visszajelzést vagy tanácsot,aki kéri. Semmi nem dtihíti
jobban az embereket, mint az o|yan visszajelzések, amelyeket nem kértek...
még akkor is, ha olyan visszajelzésról van sző, amirÓ1 tudjiák, hogy sztiksé-
giik van rá. Enól szÓl egy régi btilcsesség is: ,'Ne taníts egy disznőt énekelni.
Csak vesztegeted az idódet, és feldtihíted a disznÓt.''
3. A szélhámos emberek azt mondjdk neked, amit hallani akarsz, s nem
azt, amit hallanod kell. Azok lesznek a szélhiámosok áldozatai, akik men.
tálisan informálatlanok, és érzelm17eg gyengék. A szélhámosok ana hango-
lődnak rá, amiben gyenge vagy, és olyan marketing tizenettel iigyeskednek,
amely jől illeszkedik a gyengédhez. Apénzv1|ágában a szélhámosok ráve-
szik a tcimeget' hogy elhiggyék, okos dolog diverzifikálni és a lehetóségeik
alatt élni' habár az okosabb befektetók, mint például Warren Buffett, nem
diverzifikálnak, és nem javasolják a lehetóségek alatti életet.
Buffett a saj t életminóségének megfelelóen él, ami nagyon ktilcjnbcjzik
Donald Trump életminóségétól. Warren Buffett Nebraska államban' oma-
hában él, Donald Trump pedig New York Cityben. A lényeg az, hogy mind-
két embemek megvan a lehetósége arra, hogy bárhol élhetnéneka világban,

198 199
 A legtöbb globális gazóasági problémánk 1971-ben kezdődött... Ai]-..j ]

Nixon elncjk 1evette az USÁ-t az atany_alapról. A történelem sotán, amik,. : . -

kormánv Ievált az arany-alapről' minden esetben pénzügyi zíirzau*at kelets. . -

Arany és ezüst: Isten alkottapétzek. Az USÁ dollár, a jen és az eÚra :..

ember alkotta pénzek pé1dái. Ha ember alkotta pénzekkel hel1 ettesítjük l. -,'...
pénzeket, azíitzavar mindigbekövetkezik'Zavarosidőkbenpénzügr-iinte--.
ciád még az atanynáI is értékesebb.