ezine: 2007. mij 3
atl: 2007, mus 31
Dentésck Tira BHIS9S. 21-1. A Vingszeradés zing vontkoz kik
BH1995. 721.
I. A lizingszerzsdés lizingdijra vonatkoz5
Kikdtése tévedés cimén valé megtimadasara
irinyulé kereset elbiralasanal iranyad6
szempontok [Ptk. 210. § (1) bek.].
Il. Az egész szerzbdés megdélésének
feltételei a gazdalkodé szervezetek egymas
kézitti szerzbdésének részbeni
érvénytelensége esetén [Ptk. 239. §, 1993.
évi XCIL. tv. 40. § (1) bek.].
Az clsbfokii birésig KOtelezte az alperest, hogy
fizessen meg a felperesnek 374 001 Ft lizingdijat & az
Ssszeg 1992. dprilis hé 1. napjét6l a megfizetésig jaré
20%-os késedelmi kamatat, 1 363 385 Ft lizingdijat
& ennck 1992. méjus hd 14. napjétél a megfizetésig
rd &vi_20%-0s késedelmi kamatét, 308 006 Ft
Késedeimi kamatot, valamint 202 740 Ft perkéltséget.
‘Az itélet indokolisa szerint a felperes mint
lizingbead® és az alperes mint lizingbevevs 1990,
4prilis 6-dn lizingszerz0dést kototek, amelynek alapjn
a felperes gépjarmiivet bocsétott az _alperes
rendelkezésére. A szerzédés 13. pontja kimondta, hogy
a nett lizingdij a lizingeszk6zok brutté (éfa-t
tartalmaz6) vételirdnak 138,3%-a, a netté lizingdijon
fell 25% aft kell megfizetni, A szerzdés 18. pontja a
felperes részére jogot adott - meghatérozott feltételek
fennallisa esetén - a lizingdij egyotdald: nyilatkozattal
val megvéltoztatisara, a 29. pont pedig tartalmazta a
felperes jogit a szerzidés azonnali hatillyal valé
felmondésara. A felperes a szerzédést 1992. majus hé
13. napjén azonnali_hatéllyal felmondta, —arra
hivatkozva, hogy az alperes a szerzidés szerinti
lizingdij-fizetési kételezettségének nem tett cleget, & -
az alperesnek a fizetésre trténteredménytelen
felszolitisit KOvetOen - kovetelését a birdsignal
Ervényesitette
Az elsOfoku birdsag itéletének indokolisa értelmében
az, alperes a szerzbdést kifogas itjan megtémadta arra
hivatkozva, hogy a szerzédésnek a lizingdijat
tartalmazé 13. pontja tekintetében tévedésben volt, és
tévedését a felperes okozta. A felperes ugyanis a
25%-0s fival nivelt beszerzési dr alapjan szamitotta ki
4 Lizingdijat, holott afit nem sz4molhatott volna el.
Mivel a helyesen kiszamitott lizingdijat meghaladé
‘Ssszeget fizetett meg a felperesnek s igy tartozisa nines,
az alperes a felperes keresetének elutasitst kérte,
Az itélet indokolsa szerint a felperes val6ban nem
volt jogosult fa felszémitasira, ennek azonban a per
clbiraldsanak szempontjabél nines jelentésége. A felek
fa szerabdésben a lizingdijat hatéroztak meg tigy, hogy
Complex Jogtir Phe
Dens és Taal Ugyed oda
1, oat
annak szémitisi alapja a lizingeszkézSk brutt6, fit
tartalmazé vételéra, ezt viszont jogszabily nem ‘ilja,
Ha a lizingdijat a nett6 vételir alapjén hatéroztik volna
‘meg, ,azonos lizingdij esetén a izingszorzé a 138,3%
hhelyett magasabb lett volna”, Mivel a lizingdij
‘meghatérozasa a szerzdésben egyértelmi, az alperes a
Pik. 210. §-dnak (1) bekezdésére hivatkozva alaptalanul
timadia. meg a szeraBdést, sa felperesnek a
lizingdijtartozasok, a késedelmi kamataik, tovébbé @
perkdliséz megfizetése irint eliterjesztett keresete
megalapozott.
A Legfelsobb Birésig mint mésodfokit birdstx @
felperes é az alperes altal benyijtott fellebbezés
alapjin az elsbfokii birdsigiéletét_részben
megvéltoztatta, 6 az alperest a felperes részére - 15 nap
alatt - 734 838 Ft tke, ennek 1992, jilius ho 3
napjét6l szémitott ~ a mindenkori jegybanki alapkamat
Kétszeres szorzatinak megfelel6 dsszexd - kamata és
9750 Ft els6-, valamint mésodfokt egytites perkoltség
megfizetésére K6telezte, ezt meghaladdan pedig a
felperes Keresetét clutasitotta. Az itélet szerint a
felperes 34 073 Ft, mig az alperes 18 350 Ft
fellebbezési eljéasi illetéket koteles - az illetékhivatal
felhivaséra- az éllamnak megfizetni
‘A. jogerds itelet indokolasa értelmében az alperes
alappal hivatkozott ara, hogy a _szerabdés
megkétésckor —Iényeges kOrilmény — tekintetében
tévedésben volt és tévedését a felperes okozta vagy
legaldbbis felismerhette. A felek a lizingdij dsszegét
seabadon Jllapitjak meg, de yha ez annak alapjéul
szolgilé Kiliségeket részletezik, azoknak val6s
Kiadasoknak kell lenniik. A felek a nett beszerzési
kéltség 25%-ét mindvégig. ifaként kezeltk, ezzel
szemben a felperes dltal e cimen a lizingdij alapiéba
beallitott dsszeg fiktiv volt. Az alperes tévedése abban
Alt, hogy nem ismerte fel ennck az afinak a
rendeltetését, ezt a felperes részérbl olyan kiadésnak
vvélte, ami red jogszeriien sthérithat6, ezaltal része a
lizingdij alapjét képez6 beszerzési koltségnek”. Az
alperes tchit jogosull volt a szerzbdés megtimadséra [
Pik. 210, §inak (1) bekezdése], amely a kikot6tt
lizingalj tekintetében érvénytelen
A Legtels6bb Biroség mint misodfoka birdsdg itélete
szerint a Ptk. 239. §-Anak (2) bekezdésében foglalt -
idokd2ben hatdlyat veszttt, de az Ggyben még irdnyadé
= rendelkezés értelmében gazdélkods _szervezetek
egymas kézattiszerzbdesenek részbeni érvénytelensége
cesetén az érvénytelenség jogkévetkezményei csak az
€rvénytelen kikétésre vonatkoznak ugyan, a birdsig
azonban az egész szerzdést _érvénytelenné
nyilvanithatja, A lizingszeradés _legjelentsebb
clemében, a lizingdij dsszegében érvénytelen, ezért a
Legtelsibb Birdsag az egész szerzodést érvénytelenné,
6S = mivel a szerabdeskOtés el6tt fenndllott helyzetet
visszaallitani nem Iehet - a hatérozathozatalig terjed6
idére hatilyossa nyilvanitotta [Ptk. 237. §-anak (2)
bekerdése}, sa felek jogvitéjét az altaluk nyijtott
szolgiltatésok elszémolisaval rendezte‘Lecirva: 2007. mas 31
Hat 2007, maj 3
__ Dansk Tar =BHI99S, 721, LA Mzingszor263s Unga vonathoa ki
A jogerds itélet indokolisa kifeit, hogy a lzingdlj
Ssszege ~ figyelemmel a fellebbezési eljris.sorin
beszerzett igazsigigyi Konyvszakérti véleményben
foglaliakra is - | 963 764 Ft beszerzési kbltséget
alapul véve, a 138,3%0s lizingszorabval kiszamitva 2
TIS 886 FL. A. Szeraidés 18. pontja alapidn tett
nyilatkozatival 1991. mércius 15-161 a felperes - a
beszeraés forrisit Képezd beruhizési Koleson
Kamatlibinak — 28%rol_ 40% ra emelkedése
kivetkeztében - felemeltlizingdljat érvényesitet. Ez az
emlitettidépontot Kovetden esedékessé vilt 1 697 427
Fr lizingdij 12% kal val felemelésétjelentette, aminck
folytin az alperest terhel6lizingdjtoljes dsszeze 2 938
589 Flot, fizetsi kitelezettsége pedig - az emlitet
Ssszeget a 25%-0s aval megndvelve - 3 673 231 Frot
teit Ki, Az itélet indokolisa részletes.szémitésokat
tartalmaz. arra vonatkoz6lag, hogy az alperesnek ebbél
az Osszegbél - tekintelbe véve az altala eddig
megfizetett dsszogeket - még 734 838 FL dsszeg0
tartozisa all fenn, amit - 2 jegybanki_alapkamat
ketszeres Osszegének megfelel6 mértéktl - kamatokkal
cayiitt Kételes a felperesnek megfizetni.
‘A jogerds itéet ellen - a maraszialés Osszegének 1
565 468 Fea és kamataira val6 felemelése érdekében -
a felperes terjesztett el6 fellvizsgilati_kérelmet,
amelyben eldadta, hogy a szerzisdés megtémadésénak a
Pik. 210, §-inak (1) bekezdésében meghatérozott
feltételei nem Allnak fenn, A. szerzddés 13. pontia
egyércelmiien meghatarozta a lizingdijat; a beszerzési
érighre vetiett 25%0s fa a szerzbdésben az arkepzés
eszkize és nem a lizingbevevore athérithato ad6. Az
frképeés szempontiadl Kizémbés, hogy fizetette aft
a lizingbeads, és Iehetbség aia
nets gépérték~afa) és a lizingszorzémértéke
ceyitesen hatirozza_meg; ha a lizingdijszimitas
alapjaként az afét nem velték volna figyelembe, jéval
magasabb lizingszorzét Kellett volna alkalmazni. A
birdsfig jogerbs ftéletéhen meghatdrozott Osszegi
lizingaij mellett a szerzidéskotés id6pontjaban egyetlen
slizingeég” sem villalta volna a pénzilgyi lizing
Szolgltatdst az alperes részére; a ,birdsig altal
megillapitott lizingdij feltinéen értékarénytalan” a
szolgaltatéshoz. képest. A Legfelsbbb B iréség mint
masodfokit birdsig itélete tehét nines dsszhangban a
Ptk. 200, §-inak (1) _bekezdésében foglalt
rendelkezéssel, amely Kimondja, hogy a szerzbdés
tartalmit a felek szabadon