versmondó

XXIX. ÉVFOLYAM  2021. TÉL

Kiadja: a Magyar Versmondók Egyesülete

Dalban a költészet:
Zalán Tibor, az Animal Cannibals,
Bródy János, Sziámi és Janicsák István szemével
Slágerek, ha szavaljuk:
Császár Angela és Takács Bence
a dalok mondhatóságáról
Szerelmi líra:
ahogy Nyáry Krisztián látja
Búcsú két legendától:
elhunyt Kalász Márton és Kabdebó Lóránt
Távolodás
 versmondó
Alapítva: 1993

A Magyar Versmondók Egyesületének folyóirata

Megjelenik negyedévente.
 TARTALOM

SZEMTŐL SZEMBEN Animal Cannibals

Főszerkesztői ajánló��������������������������������������� 4 MINDEN VÁLTOZIK���������������������������������������27
NÉZZÜNK ELŐRE! RAP CINCA: ZALÁN TIBOR
Ahogy a felelős szerkesztő látja�������������������6 DALSZÖVEG-ELEMZÉSEI �������������������������������� 31
Dr. Dobosné Pecznyik Ibolya
VERS/ÉLET ILLÉS SZEKERÉN,
A NYOMORNEGYEDEN ÁT
ELHUNYT KABDEBÓ LÓRÁNT�����������������������7 DSUANG DSZI ÁLMÁIG
ELHUNYT KALÁSZ MÁRTON�������������������������8 Bródy János, Janicsák István,
Kalász Márton Müller Péter Sziámi��������������������������������������33
ÉGFÁJÓ – ÁLMOK����������������������������������8 Takács Bence
100 ÉVE SZÜLETETT LEHET-E DALSZÖVEGEKET
NEMES NAGY ÁGNES�������������������������������������10 MONDANI, AVAGY AZ ÉLETRE
Riersch Tamás KELTETT SZAVAK CSODAORSZÁGA���������39
IRODALMI SZERELMESKÖNYVEK����������� 11 KÖLTÉSZETI HÍREK�������������������������������������������41
Radnóti Miklós A BAUMGARTEN-DÍJAZOTTAK,
LEVÉL A HITVESHEZ�������������������������������������11 S A DÍJ TÖRTÉNETE������������������������������������������42
Szendrey Júlia MONDJ TE IS EGY VERSET������������������������������ 44
MIÉRT VAN ÍGY?�������������������������������������������� 13
Csinszka (Boncza Berta) GALÉRIA�������������������������������������������������������� 45
VALLOMÁS A CSODÁRÓL����������������������������14
Faludy György VERSENYRŐL VERSENYRE
FANNYNAK ���������������������������������������������������� 16
TANDORI-HAGYATÉK A PIM-BEN���������������17 MÉLTÓ MÓDON JUBILÁLT A 20 ÉVES
Tandori Dezső KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL������������������49
NEMCSAK MEGHALNI AZ, AMI���������������17 Sárvári Horváth Róbert
EGY NOVEMBERI EST MELEGE����������������������� 18 ÖRÖK PÓDIUMON ����������������������������������������60
Buda Ferenc Gyurkovics Tibor
SZITOGATOM������������������������������������������������� 19 TALÁN A FÖLD�����������������������������������������������62
HUNYORG���������������������������������������������������� 19 Simon Roberta
Gyurkovics Tibor A VERSEK ÉS A MESÉK SZÁRNYÁN,
2000������������������������������������������������������������������ 21 GYŐRBEN���������������������������������������������������������64
Wiegmann Alfréd FELHÍVÁSOK
NŐK A PARNASSZUSON�������������������������������22 Regösök húrján…
Lázár Júlia Táltos világ, Fehérlófia�������������������������������� 65
LÁBJEGYZET���������������������������������������������������23 XIII. Bujtor István Filmfesztivál�����������������68
Takács Bence VII. Nemzeti VERSeny����������������������������������71
CSÁSZÁR ANGELA A DALSZÖVEGEK
KÖLTÉSZETI ÉRTÉKÉRŐL����������������������������24 TÖBB MINT EMLÉK
Riersch Tamás
DALBAN VERSELÉS, Riersch Tamás
VERSBEN DALOLÁS���������������������������������������27 KABDEBÓ LÓRÁNT EMLÉKÉRE,
TURCZI ISTVÁNNAL�������������������������������������75
Riersch Tamás Kosztolányi Dezső
A VERSLEGENDA NYOMÁBAN SZERETET��������������������������������������������������������89
Száz éve ismerjük
az Ómagyar Mária-siralmat���������������������78 BEMUTATJUK
ÉLETET ADOTT A XX. SZÁZADNAK
Száz éve született Nemes Nagy Ágnes������81 Riersch Tamás
Nemes Nagy Ágnes A LEGROCKOSABB VERSMONDÓ
KETTŐS VILÁGBAN��������������������������������������82 Dóka Attila��������������������������������������������������91
UGRÓISKOLA��������������������������������������������������83 „VIVÁT, BARANYI!”
KERESS HAZÁT����������������������������������������������84 Baranyi Ferenc 85 esztendős�����������������������93
TÉLI ANGYAL�������������������������������������������������85 Baranyi Ferenc
Wiegmann Alfréd PORVERS�����������������������������������������������������94
NEMES NAGY ÁGNES 100 Turczi István
„Érzelemmel telített tárgyak” filmje����� 86 ROBIN ÉS ALASZKA
Debreczeni Tibor (Robin Hód kalandjai 2.)���������������������������96
DECEMBERI LEVÉL����������������������������������������88 A LAPSZÁM ILLUSZTRÁTORA:
Pásztor Piroska�����������������������������������������������97

Ebben a számunkban Pásztor Piroska alkotásaiból válogattunk.

A címlapon Kint is, bent is című műve látható.
 SZEMTŐL SZEMBEN
Főszerkesztői ajánló

Az ember mindig sokat gondol magáról. Rendszerint

azt, hogy minden problémát képes megoldani. Vagy
éppen azt, hogy az adott probléma nem őt érinti, s nem
kell vele foglalkoznia. A világjárványról is azt hittük,
hogy a sokismeretlenes egyenlet az emberiség évezre-
des fennállása tekintetében nem okozhat igazán nagy
problémát. Pedig okozott. Annyira szeretném már azt
írni, hogy túl vagyunk rajta, de nem vagyunk túl. Talán
csak a nehezén. Azonban még ennek ellenére sem zu-
hanhatunk magunkba azzal, hogy egyedül vagyunk a
világon a saját problémáinkkal. Mert – egyfelől – min-
denki ugyanezzel küzd. Másfelől: megannyi ember, tár-
Lutter Imre sadalom, ország, civilizáció küzdött már ezzel a problé-
mával, vagy hasonlóval, sok évtizeddel ezelőtt is. Harmadrészt, mert az élet megy tovább.
És ez így van rendjén.
S ha egy kicsit kitekintünk a saját, egyre többször bezárkózó világunkból, észrevehetjük,
hogy mennyi szépség várhat ránk egy társaságban, vagy akár társaságon kívül! A pan-
démia alatt talán még inkább felértékelődött a könyv magányt elűző, időt és távolságot
nem ismerő világa, ereje. A 21. század telekommunikációs eszközeinek családot, társasági
életet, életkedvet, reményt beteljesítő, hangot visszaadó világa. Vagy épp a versek lélek-
hosszat átívelő, megmozgató, az érzéseket felerősítő, és bennünk kiteljesedő világa, ereje.
Sok mérföldkő van mögöttünk és előttünk is. A tél derekán beléptünk 2022-be, és ezzel
Pilinszky János átadta a stafétát Nemes Nagy Ágnesnek, a maguk száz évének évforduló-
jával. Van is mire emlékeznünk! Sokat mondó és sokat jelentő költészeti életművek, más-
hogyan és másképpen értelmezhető, mondható versek százai bukkannak elő, melyekkel
érdemes foglalkozni. S ha már itt a tél: télvíz idején is fontos az emberi érzelem! Bálint
napjához érve a szerelem. A modern költészeti irányzatok, a trend felé forduló versívek
kapcsán a dalköltészet – mind költői, mind dalszerzői vagy előadói aspektusból. S közben,
ha új év: akkor új versenyek, találkozók, fesztiválok jönnek, és készülhetünk táncban,
pódiumon, filmen, zenében is a költészet megjelenítésére. Mert a vers él, a kultúra nem
hanyatlik! És mert a művelődés, a szellemi és érzelmi táplálék, a kulturáltság napjainkban
talán mindennél fontosabb.
Sok embert veszítettünk ismét. Elment Kabdebó Lóránt, jelenkorunk – túlzás nélkül –
legnagyobb irodalomtörténésze. Elhunyt Kalász Márton, az Írószövetség korábbi elnöke.
Velük együtt egy korszak bizonyos része, szegmense is lezárult.
Közben azért jubilált a Kaleidoszkóp VersFesztivál, dupla szuperdöntőjét élte meg a Nem-
zeti VERSeny, minden eddiginél több elődöntővel büszkélkedhet a Regösök húrján…
versmondó verseny, a Táltos Világ népmese- és balladamondó találkozó, a Fehérlófia
videó­verseny. S jön újfent a Bujtor István Filmfesztivál, és számtalan költészeti találkozó,
tehetségkutató és tehetséggondozó program.

4 versmondó
Közben születnek új művek, életre kelnek új gondolatok, érzések, és belevágunk egy má-
sik, talán érzékletesebb, de legalábbis sokkal átgondoltabb világba.

Tél idején ellephet a hó

Benn kicsi házban fél nagyanyó 
Nincs odakünn csak fagy meg a jég 
Szán suhan át a domb tetején.

Zúzmara ébred tört üvegen

Korcsolya csüng fent kis szögeken
Tél derekán felsajg ez a szó:
Téli hidegben is élni de jó!

Ezzel az életérzéssel kívánunk a Magyar Versmondók Egyesülete nevében minden kedves

olvasónknak boldog, még boldogabb, annál is boldogabb új évet; sok körültekintést, meg-
értést, gondolkodást; szellemi, érzelmi és testi táplálékot!
Lutter Imre

A monori Strázsahegy

versmondó 5
 NÉZZÜNK ELŐRE!

Pozitív érzéseket kívánok mindenkinek! Mondom ezt annak elle-

nére, hogy nyakig benne vagyunk a télben. A hideg, sokszor ri-
deg valóság miatt kénytelenek vagyunk begubózni otthonainkban,
ahonnan csak nehezen mozdulunk ki. Ilyen időszakban és ilyen
állapotban természetes, hogy hajlamosak vagyunk mindennek a
rossz oldalát nézni. És ha mi így vagyunk ezzel, milyen lehet ez
olyan emberek számára, akik amúgy is nagyon érzékenyek az őket
körülvevő világra? Mint például a költők. Ezt a demoralizáló idő-
szakot pedig csak nehezíti, hogy egyelőre nem tudunk megszaba-
dulni az immár két éve tomboló járványtól sem. Ilyen állapotban
könnyen ránk támadnak a fáradságra, magányra, elmúlásra, csaló-
dásra irányuló gondolatok.
De nézzük másik oldaláról a dolgokat! Most kezdtünk egy új évet,
ami mindig reményteli pillanatnak számít. Lehet bátran előre te-
Riersch Tamás kinteni: hamarosan jó idő lesz, beköszönt a tavasz, virágba borul-
nak a fák, és talán ránk virrad egy jobb és egészségesebb korszak. Ugye, ez mennyivel job-
ban hangzik? Ha tudunk ilyen szemüvegen át tekinteni a világra, akkor ez a rideg, borús
tél is elviselhetőbbé válik. Észrevehetjük benne a szépséget: a fagyott, de tiszta égboltot,
a havon megcsillanó napsugarakat, az egyre hosszabb és egyre melegebb nappalokat, a
napraforgómagért küzdő cinkék élettel teli csivitelését, a kertben kutakodó varjak kitar-
tóan gondos munkálkodását… És észrevehetjük a reményt, a szeretetet, sőt a szerelmet is,
amelyet minden évszak magában hordoz.
A Versmondó idei első (pontosabban: tavalyi utolsó) számában remélhetőleg mindenre ta-
lálnak példát. Forgassák és olvassák nagy-nagy szeretettel!
Riersch Tamás

Rómeó és Júlia Vidéki mozi

6 versmondó
 VERS/ÉLET

ELHUNYT KABDEBÓ LÓRÁNT

Kabdebó Lóránt (1936–2022) irodalomtörténész,

egyetemi tanár 2022. január 24-én elhunyt – tu-
datta szomorúan a Magyar Írószövetség. Munkás-
ságában kiemelkedő fontossággal bírt Szabó Lőrinc
életművének aprólékos feldolgozása. Több évtize-
des munkájának eredménye a háromkötetes Szabó
Lőrinc-monográfia.
Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten.
Tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem
szakán folytatta. Ezt követően, 1958 és 1970 között
Miskolcon dolgozott mint középiskolai tanár. 1962 Kabdebó Lóránt
és 1984 között a Napjaink folyóirat rovatvezetője, il- Forrás: librarius.hu
letve főszerkesztő-helyettese, közben 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot,
1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett. 1970-től a Petőfi Irodalmi Múze-
um főmunkatársa, ahol 1972-től 1989-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben
tudományos tanácsadó lett. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc)
címet. 1989 és 1993 között a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékének tan-
székvezetője volt, 1991-től egyetemi tanár. Ezt követően, 1993 és 1997 között a Miskolci
Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét igazgatta, majd az egyetem Bölcsészettudományi
Karának dékánja lett. 1990-től 1991-ig a Magyar Irodalomtudományi Társaság főtitkára
volt. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője; 1998-tól a Digitális Irodal-
mi Akadémia Szabó Magda-szakértője, 1999-től Szabó Lőrinc-szakértője. Megalapította az
Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az
Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt; 2006-tól a Miskolci Egyetem professor
emeritusa.
Sokoldalú munkásságában kiemelkedő fontossággal bír Szabó Lőrinc életművének apró-
lékos feldolgozása. Több évtizedes munkájának eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-
monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés
ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet (1990). Több műve született még
Szabó Lőrinc költészetéről, valamint mások mellett az Újhold költőiről és Dayka Gáborról.
Életút-interjúkat jelentetett meg Szentkuthy Miklóssal, Orbán Ottóval és Határ Győzővel.
Élete során számos kitüntetést kapott:
Miskolc Város irodalmi díja (1969); A Mikes Kelemen Kör díja (1983); Miskolc Városért em-
lékplakett (1986); Szabó Lőrinc-díj (1989); A Művészeti Alap irodalmi díja (1990); Herman
Ottó-díj (1998); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998); Signum Aureum
Universitatis (Miskolci Egyetem) kitüntetés; Jubileumi egyetemi emlékérem kitüntetés
(1999); Bölcsészettudományi Karért: Kari kitüntetés (2001); Toldy Ferenc-díj (2007); József
Attila-díj (2012); Miskolc díszpolgára (2021), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2021).

versmondó 7
VERS/ÉLET

ELHUNYT KALÁSZ MÁRTON (1934–2021)

Életének 88. évében elhunyt Kalász Márton Kossuth-
díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfor-
dító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia
(MMA) rendes tagja, a nemzet művésze.
Kalászt december 30-án Budapesten érte a halál.
A halálhírt először Facebookon tette közzé L. Simon
László, aki tanárának tekintette a szerzőt, majd az
MMA adott ki közleményt. L. Simon így fogalmazott:
„A legnehezebb időkben, a méltatlan politikai táma-
dások közepette volt az Írószövetség elnöke, s ezalatt
Kalász Márton mellette dolgozhattam, tanulhattam tőle. Ilyen tiszta,
Forrás: Magyar Írószövetség jó szándékú emberrel talán még sosem találkoztam.”
Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya me-
gyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását és életét megha-
tározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei,
amelyek minden alkotásában tetten érhetők. „Egyszerre német is vagyok és magyar is
vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom,
amely összeköt engem a magyar kultúrával” – vallotta.
Első költeményeit magyarul írta.

Kalász Márton
ÉGFÁJÓ – ÁLMOK
Bartusz-Dobosi Lászlónak

Égfájó, még lehet, a sejtők hosszán, hárít, hihet, s ha ősz töm,

hisz érzi mosolyát, igám, révül a közeli padfény, a kert az ösztön,
vonnánk – minap, rég, itt köszönt, féltett vendég, hisz mondhatom,
bánat, név tiltva, tanár úr, ma így váratlan, beszél az útról,
vennénk – bent épp ne, hányadik álmom, az emlékezés e fésze-kép, ha
pasztáink elé nyílt meg a börtön, kétely, s ma csöndben hangzik a név,
fáj, volna derű, így aggály, leírásszükség, hol, hova, napok térése
néhány helyszín, név akkor, féltett könyvasztalom, tanár úr, epedt
nyomok, esti könnyeink, látomás múlóban, s hát mégis szép rímre lát,
ha kézre old, az idézett álmok tépdesve, tanár úr, bajmondók kímélve,
gyermekség nem – említett rendiek, elhurcoltak, letépett ing alól
dugott versek, tanár úr tűrve a folyosón, kész mű kéziratlapjait
tépve, taposva ott semmisítik meg: koruk, erkölcs, megilletődve,
más emlékezet, látogató, Urunk, fáj, ez széltig vallandó helyszínezet.

8 versmondó
 VERS/ÉLET

1953-tól Kalász Márton néven publikált, két évvel később hivatalosan is felvette írói nevét.
Abban az évben jelent meg első verseskötete Hajnali szekerek címmel. 1960-tól az Európa
Könyvkiadó, 1967-től az Új Írás munkatársa volt, majd a nyolcvanas években a Vigilia és
a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott.
Pályája során fordított, és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndí-
jasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971–1974) és a
stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990–1994). Évtize-
dekig gyűjtötte a Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó visszaemlékezéseket.
Prózaíróként a bűnösnek bélyegzett németség meghurcolása foglalkoztatta leginkább. Ez
ösztönözte két regény, a Téli bárány és a Tizedelőcédulák megírására.
A két prózakötet mellett legfontosabbnak az 1987-es Ki olvas éjszaka verset? és a 2006-ban
megjelent  Kezdő haláltánc  című versesköteteit tartotta, mert ezekben gyermekkorát és
édesapjával kapcsolatos élményeit írta meg. A hajdani szülőföld őseinek világát és ha-
gyományát idézte fel 2015-ben novellák, versek és esszék által a Gyermek-Bábel című kö-
tetében. 85. születésnapjára, 2019-ben jelent meg az elmúlt években írt, de ki nem adott
verseiből – Zsille Gábor összeállításában – az Annyi ábrándunk című válogatás.
Utolsó kötete, a Virrasztó – távol a költő harmincegyedik verseskönyve. A hatvan verset
tartalmazó kötet a közelmúltban készült el, várhatóan 2022 januárjában vehetik kézbe az
olvasók. Új verseinek többsége a koronavírus-járvány szorongató helyzetében íródott. Az
őrmezei lakótelepen található nyolcadik emeleti lakása, akár a hölderlini toronyszoba, köz-
ponti motívuma lett a kötetnek, egyfajta mikrouniverzumként jelenik meg: az a hely, ahol
a költő a mindennapokból kiemelkedve átfogóbban szemlélheti, értelmezheti a válságot.
1988 és 1991 között a Vörösmarty Társaság, 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövet-
ség elnöke volt.
Csaknem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2009-től az
MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
volt. Az MMA megbízásából 2016-ban  Változatok a reményre  címmel készült róla port-
réfilm. A köztestület Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában 2017-ben jelent
meg összegzés irodalmi pályájáról.
Munkásságát kétszer ismerték el József Attila-díjjal, 1971-ben és 1987-ben.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban tüntették ki, a Kossuth-dí-
jat 2013-ban vehette át, 2016-ban választották a nemzet művészévé. Ezek mellett is számos
elismerést kapott:
Radnóti-díj (1985), IBBY-díj – a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Szekció-
jának nívódíja (1987), Weöres Sándor-díj (1996), Artisjus irodalmi nagydíj (1996), Arany
János-díj – a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa díja (2001), Prima díj (2006),
Stephanus-díj – a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díja (2007), Szépirodal-
mi Figyelő-díj (2008), Balassi Bálint-emlékkard (2012), Magyar Örökség díj (2014).
Az alkotót az MMA és az EMMI egyaránt saját halottjának tekinti. Művei a DIA oldalán
is olvashatók.
(Forrás: MTI, DIA)

versmondó 9
VERS/ÉLET

100 ÉVE SZÜLETETT NEMES NAGY ÁGNES

Rendezvénysorozat indult az emlékére

A 100 éve született  Nemes Nagy Ágnes  köl-

tő emlékére indított centenáriumi sorozattal,
va­lamint az Irodalmi Karaván című irodalmi
roadshow-val ünnepel 2022-ben a Petőfi Kultu-
rális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A
2021-ben egész éven át zajló, több mint félmillió
embert megszólító Pilinszky100 centenáriumi
sorozat 2022-ben Nemes Nagy Ágnes centená-
Nemes Nagy Ágnes 100 riummal folytatódik – közölték a szervezők az
MTI-vel. A rendezvénysorozat a Petőfi Kulturá-
lis Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint Juhász Anna irodalmár szervezésé-
ben valósul meg Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes100 címmel.
Az 1922. január 3-án született költő a 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás
egyik legjelentősebb alakja. A programok között irodalmi utazások, séták, estek, és diákokat
megszólító programok is szerepelnek a MOM Kulturális Központtal partnerségben. Emellett
elindult az Irodalmi Karaván elnevezésű rendezvénysorozat is, amelynek célja megmutatni a
magyar nyelv és irodalom egységét, s határok nélkül bemutatni a kortárs szerzőket.
Az irodalmi roadshow a magyar nyelv és irodalom értékeit őrizve, irodalmi évfordulókra
összpontosítva – Magyarországon belül és az országhatáron túl – utaztatja az irodalmat,
kiemelten a Kárpát-medencében és Erdélyben. Az Irodalmi Karaván első utazására január
25. és 28. között került sor Székelyföldön, a magyar kultúra napjához kapcsolódva. Az
útiterv szerint Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely közön-
ségét megszólítva tematikus, rendhagyó irodalomórák és szalonestek megrendezésével
készültek a szervezők. Az utazáson kortárs írókkal, dedikálásokkal, beszélgetésekkel és
könyvekkel várta a közönséget Juhász Anna, a program vezetője.
A centenáriumra a Nemes Nagy Ágnes műveit 2016 óta gondozó Jelenkor Kiadó is nagy
erőkkel készült. A Könyves Magazinnal együttműködésben mutatták be a #nemesnagy100
– „érzelemmel telített tárgyak” című filmet, melyet a költő születésnapján, január 3-án este
tűztek műsorra a Facebook- és Instagram-oldalukon (a filmben Ferencz Győző, Kustos Jú-
lia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről). Ugyan-
csak az évfordulós napon indult az a 20 héten át tartó #nemesnagy100-kampány, melynek
keretében hétről hétre egy-egy kulcsszó köré rendezve adnak betekintést a költő életébe,
életművébe. Ahogy Szabó Magda fogalmazott, amikor bemutatta Nemes Nagy Ágnes ös�-
szegyűjtött verseinek 1995-ös kiadását:
„Egyszer majd elkészítik kulcsszavaid szótárát, s kialakul belőle a profilod, kemény, szikár,
szigorú arcél, az alkotóé, aki irtózott mindentől, ami nem etikus, nem tisztázott.”
Ennek szellemében 20 jellemző szóval, kifejezéssel, névvel elkezdték ezt a különleges Ne-
mes Nagy-szótárat, amit mindenki kedve szerint bővíthet.
(Forrás: 24.hu)

10 versmondó
 VERS/ÉLET

Riersch Tamás
IRODALMI SZERELMESKÖNYVEK

Bár sokan elcsépelt dolognak tartják a Valentin-napot,

nem lehet letagadni, hogy ez az angolszász eredetű ün-
nep szép lassan becsempészi magát az életünkbe. Ez egy
XXI. századi ünnep, legalábbis nálunk. Így Petőfi, Ady
vagy József Attila idejében még nem ismerték, és nem
ünnepelték. Ha tudtak volna róla, biztos, hogy éltek vol-
na a lehetőséggel. Ennek pedig nyoma lenne az irodalmi
munkásságukban is.
– Az életműveket nem szabad összekeverni az életraj-
zokkal – mondta Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész,
kommunikációs szakember. – Emiatt azt szoktam java-
Nyári Krisztián solni a tanítványaimnak, hogy egy verssel való ismerke-
Fotó: Szalmás Krisztina dés során először próbáljanak elvonatkoztatni a szerző-
től, és csak miután megízlelték a szöveget, foglalkozza-
nak azzal, hogy ki, miért és hol írta azt.
Vegyük példaként a Levél hitveshez című költeményt, amely a magyar irodalom egyik,
ha nem a legszebb szerelmes verse Radnóti Miklósnak! A mélyről feltörő érzés azonnal
tapintható benne. Ehhez nem kell feltétlenül tudni, hogy ezt a költő a bori lágerben írta.
Ám, ha tudjuk, akkor az még egy többletet ad a műhöz.

Radnóti Miklós
LEVÉL A HITVESHEZ

A mélyben néma, hallgató világok,

üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?

versmondó 11
VERS/ÉLET

s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,

a hitvesem leszel, – remélem ujra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, –
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát,
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.
Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus–szeptember

– Minden ember élete érdekes, nem csak az ismerteké. Az emberek érdeklődése azonban
azért nagyobb a költőkkel, írókkal szemben, mert a szövegeiken keresztül ismerték, is-
merik őket. Ezért kezdtem el magam is behatóbban foglalkozni a magánéletükkel, és így
született az Így szerettek ők első, majd második kötete.
A két könyvben számos érdekességet meg lehet tudni a legnagyobb magyar írók és költők
magánéletéről. Például, hogy Petőfi, mint a reformkor „celebje”, sokkal többet megenged-
hetett magának az átlagembereknél. Elsősorban azt, hogy ne a társadalmi rangjának meg-
felelő személyeknek, hanem mindig fölfele udvaroljon.
– Egyik első szerelme Mednyánszky Berta volt, aki nemesi családból származott, az édes-
apja ráadásul a Grassalkovich uradalom jószágigazgatója volt, ami akkoriban a vezérigaz-
gatói beosztásnak számított. Egy ilyen társadalmi rangon levő ember nem engedhette a
lányát egy olyan emberhez, aki a versein kívül semmit sem tudott felmutatni. Ennek el-
lenére Bertának nagyon is imponált a híresség udvarlása, a házasságból azonban az atyai
szigor miatt mégsem lett semmi.
Majd jött Szendrey Júlia, akinek az apja a Károlyi család endrődi birtokán volt gazda-
tiszt, mai szóval ügyvezető igazgató. Természetes, hogy ő sem akarta lányát egy Petőfihez

12 versmondó
 VERS/ÉLET

hozzáadni, ám Júlia jobban ragaszkodott a költőhöz. Annyit elért az apa, hogy egy évig ne
találkozzanak. Tervét majdnem siker koronázta, mert Petőfi ez alatt az egy év alatt meg-
ismerkedett Debrecenben az ismert ifjú színésznővel, Prielle Kornéliával, akibe azonmód
bele is szeretett. Választania kellett, és ő végül a nehezebb utat, Júliát választotta. Ezt köve-
tően a szigorú apa is kénytelen volt beletörődni az esküvőbe, ám nemtetszését azzal fejezte
ki, hogy nem vett részt a szertartáson (ellentétben a feleségével).
Ezek után képzeljük el, mit szólhatott, amikor Petőfi egy hatlovas hintóval jelent meg
– amely akkoriban egy Bentley-nek számított –, amivel Júliát a koltói kastélyba vitte. Ahol
a Szeptember végén című versét is megírta. Mindezt gróf Teleki Sándornak köszönhette,
aki barátságába fogadta Petőfit, és akit Petőfi is barátságába fogadott. Hozzájuk kötődik
az az anekdota, hogy amikor bemutatták őket egymásnak, és Teleki kezet nyújtott Petőfi-
nek, a költő azt mondta: még sosem fogott kezet eleven gróffal (közismert volt, hogy nem
kedvelte a főurakat). Mire Teleki visszavágott: „és döglöttel már paroláztál?” Nos, innen
kezdődött az ő barátságuk.
Petőfi korának rocksztárja volt, amely Júliának is izgalmas életet ígért. Ez így is volt,
gyakorlatilag modern értelmiségi mintapár voltak, ám ez az állapot a szabadságharc, majd
Petőfi halála miatt csak rövid ideig tartott. Júlia aztán megtapasztalhatta, mit jelent egy hí-
res ember özvegyének lenni. Részint, mert a közvélemény egy része azt kívánta, halt volna
meg ő is, mint Petőfi. Az öngyilkosságra nem mellesleg gondolt is Szendrey, de mivel volt
egy kisgyereke, visszakozott ettől. Kevésbé foglalkoztatta akkor az embereket, hogy Júlia
maga is értelmiségi ember volt, aki verseket írt, fordított (többek között Andersen meséit is
ő ültette át először magyar nyelvre). Utólag kiderült, hogy naplót is vezetett, amely fontos
kordokumentummá vált. Az emberek sokkal inkább elvárták volna tőle, hogy élete végéig
Petőfi özvegye legyen. Nem bocsátották meg neki, hogy a férje halálát követő évben Júlia
„eldobta az özvegyi fátyolt”, és feleségül ment Horváth Árpád történészhez, aki mellett
a négy közös gyerek édesanyjaként rossz élete volt, mert a férje uralkodott rajta, s még
bántotta is őt. Mikorra a közvélemény már elfogadta volna ezt a házasságot, addigra Júlia
elhagyta az őt bántalmazó férfit, ami újabb felháborodást váltott ki. Ez a csodálatos nő, aki
Petőfi mellett fényben, pompában és hírnévben fürdött, magányosan, mindössze negyven­
évesen halt meg. Az utólag megtalált naplója sok mindent más megvilágításba helyezett.

Szendrey Júlia
MIÉRT VAN ÍGY?

Forró lánggal égni,

Aztán elhamvadni
Boldog szerelemtől!…
Mért nem ez a sorsom? –
Mért kell jéggé fagynom
Élet hidegétől?
Csillagként lefutni,
Napként hanyatlani,
Ég boltozatárul:

versmondó 13
VERS/ÉLET

Ekképen elhalni,
Életből kimúlni,
Pályazáradékul!… –
Föld porában csúszni,
Lábbal tapodtatni,
Ez lett osztalékom;
Növényként tengődni,
Féregként tenyészni,
Életföladatom! –
Pest, 1854

Az Így szerettek ők többek között Ady szerelmi életével is foglalkozik. Lédával, Csinszká-
val, illetve a köztük levő, de kevésbé ismert Dénes Zsófiával.
– Egy párkapcsolatban nem csak az általunk ismert személynek, a költőnek vagy író-
nak van felelőssége. Hogy miként alakultak ezek a kapcsolatok, azok mindig két ember-
től függ­tek. Ady magánélete ennek jó példája. Dénes Zsófiát ma kevesen ismerik, pedig
majdnem Ady felesége lett, ám az utolsó pillanatban visszakozott. Így nem hozzá szól a sok
halhatatlan vers, de az árat sem neki kellett megfizetnie. Jó barátságban maradt Adyval,
összesen négy férje volt, és 102 évig élt.
Az ismert múzsák drágán fizettek a halhatatlanságért. Az elhagyott Léda (Diósy Ödönné
Brüll Adél) – Adyval való szakításukat követően teljesen visszahúzódott – 61 évesen, magá-
nyosan és betegen hunyt el. Csinszka (Boncza Berta) már 16 évesen levelet írt a költőnek, eb-
ből is látszik, hogy nagyon tudatos lány volt. Ady, aki féltékennyé akarta tenni Lédát, gyak-
ran megmutatta neki a rajongói leveleket. Léda pedig Csinszka soraiból azonnal megérezte
a vetélytársat. Egy levelében le is írta, hogy ez a „kis nevelőintézeti lány” lesz az utóda. Nem
mellesleg a Csinszka nevet is Berta választotta magának. Érdemes tudni róla, hogy sokaknak
lett a múzsája. Márffy Ödön festő, aki 1920-ban, Ady halálát követően feleségül vette, sok
portrét készített róla, csakúgy, mint Rippl-Rónai József. De köztudott volt Csinszkának a Ba-
bits-csal való kapcsolata is, Móricz Zsigmond pedig beleírta személyét az Erdély-trilógiába.
Egyszóval Csinszka Dénes Zsófiával szemben a halhatatlanságot választotta, ám ennek ára
volt. Az Adyval való kapcsolata csak eleinte lehetett boldog, az utolsó négy év leginkább a
költő ápolásáról szólt. A zaklatott élet pedig azt eredményezte, hogy Csinszka negyvenéve-
sen (mint Szendrey Júlia) – Lédával egy évben – agyvérzésben hunyt el.

Csinszka (Boncza Berta)

VALLOMÁS A CSODÁRÓL

Figyeljetek rám, fiuk-lányok,

hadd testálom örökre rátok
a Csodát, mit szememmel láttam,
kezemmel fogtam, simogattam,
szivét szivembe befogadtam...
Nem láthatjátok többé mását,

14 versmondó
 VERS/ÉLET

emberformában élő társát

a Csodának, ki lánggal égett,
míg egy órában porrá égett.
Égig lobbant az égő fáklya,
könnyes szemem rémülten látta
a fényt, ami elemésztette.
Kezem még a kezét kereste,
kezembe tévedt finom ujját,
keskeny körmét, karcsu csuklóját.
Barna haja lobogó selyme
tegnap még vállam havát verte,
igéket hirdetett a szája,
vonagló ajka bús korállja
áldást és átkot hagyott rátok...
Emlékezzetek, fiuk-lányok.

Az irodalomtörténész szerint hiába, hogy Jókai Mórt és Faludy Györgyöt egy évszázad
(nem száz év, csak egy korszak) választotta el egymástól, a két szerző élete egy valamiben
mindenképpen hasonlít egymásra.
– Egyikük sem törődött a társadalmi konvenciókkal, és mindketten vállalták, hogy kör-
nyezetük megbélyegezze őket a választásuk miatt. Jókainak mindkét házassága nagy fel-
háborodást keltett itthon. Először, amikor húszévesen feleségül vette a nála nyolc évvel
idősebb Laborfalvi Rózát, a korszak ünnepelt színésznőjét, aki ráadásul egy kislány anyja
volt. Ezt a házasságot többek között legjobb barátja, Petőfi is ellenezte, de Jókai még azt is
vállalta, hogy tönkremenjen a barátsága, minthogy Rózát elveszítse. Nem mellesleg szép
és tartalmas házasság lett belőle. Egy dolog hiányzott csak, a közös gyerek. Ezt megpró-
bálták így-úgy pótolni. Előfordult, hogy közös malacot neveltek a lakásukban. Miután
Róza meghalt, és Jókai sokáig magányos volt, egyszer csak bekopogott hozzá egy fiatal
lány, Nagy Bella, aki a színészi törekvéseihez kért pártfogást tőle. Kapott. De nemcsak azt,
hanem szerelmet is. Az 54 év korkülönbség ellenére összeházasodtak. S hogy milyen nagy
volt az ellenszenv, bizonyítja, hogy Jókainak még nevelt lányával és annak férjével, Feszty
Árpáddal is megromlott emiatt a viszonya.
Faludy Györgynek hasonlóan botrányos volt az élete. Előbb feleségül vett egy újság-
írónőt, Szegő Zsuzsannát, akitől született egy fia. Majd – már felesége halálát követően –
megismerkedett a 28 évvel fiatalabb amerikai férfi balett-táncossal, Eric Johnsonnal, akivel
élettársi kapcsolatot létesített. Ez a kapcsolat 36 évig tartott, mert újabb fordulat követke-
zett egy fiatal lány személyében. Kovács Fanny 65 évvel volt fiatalabb Faludynál, ennek
ellenére egymásba szerettek, és összeházasodtak. Mondanom sem kell, hogy ez a házasság
is nagy botrányt okozott.

versmondó 15
VERS/ÉLET

Faludy György
FANNYNAK

Tizennégy évesen kompjúter mellett

Dolgoztál, minden csínját-bínját tudtad
pedig senki nem tanított rá, míg én
rossz írógépemet verdestem vénen.

Te mindig sok-sok ünnepet akartál,

ötszáz vendéget, lármát és győzelmet,
én veled egy lugas árnyékára vágytam
lenn az Adria kékes vize mellett.

Kultúráról szokásom beszélgetni

az óriási hervadó virágról,
tenéked a baráti párbeszéd kell,
mulatság, tréfa s a nem nyugvó Ámor.

Kilencesztendős éhes korom óta

ettem s magamba ültettem a könyvet,
te meg a televíziót engedted
magadhoz bújni, ami sokkal könnyebb.

Te a jövődet ajánlod nekem,

én meg azt mondom hogy tiéd a múltam.
Minden kincsünk a másik fordítottja.
Mért szeretjük egymást ily tébolyultan?

Ilyen és ehhez hasonló történetekből áll az Így szerettek ők első és második kötete. Mond-
hatnánk azt is, hogy Nyáry Krisztián tollából irodalmi bulvár született, de ez nem teljesen
igaz.
– Amikor megjelent a könyvem, volt, aki azt mondta, sokan megelégszenek majd ezekkel
az életrajzi történetekkel, mert a költők, írók magánélete minden irodalmi kíváncsiságukat
kielégíti. Aztán irodalomtanárok és könyvtárosok azt tapasztalták, a történetek inkább
felkeltették a fiatalok érdeklődését a költészet és az irodalom iránt. Olyannyira, hogy ha
kiraktam az oldalamra egy történetet egy szerzőről, a diákok érdeklődni kezdtek a művei
iránt. Ezért is díjazták több alkalommal ezt a könyvemet. Én úgy vélem, a kíváncsiságnak
két oka van: egyrészt érdekel bennünket a híres szerzők élete, másrészt érdekelnek ben-
nünket az emberi kapcsolatok.
Az Így szerettek ők köteteit még az amúgy konzervatív szakma is elfogadta. Az iro-
dalomtörténészek ugyanis rájöttek: a Nyáry-könyvek nem tőlük „happolják el” a sikert,
hanem pont fordítva, csak felhívják a közvéleményt a szakma kutatásaira. Akit jobban
érdekel Petőfi vagy Ady élete, az ma már számos munkát talál a könyvtárakban, amely ezt
részletesen feldolgozta.

16 versmondó
 VERS/ÉLET

TANDORI-HAGYATÉK A PIM-BEN

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Tan-

dori Dezső (1938–2019) és felesége, Tandori Ágnes
(1942–2020) hagyatékát – áll a PIM 2021. december
20-ai közleményében. A megvásárolt dokumentum­
együttes Tandori írói, költői és műfordítói életmű-
vének szinte egészét felöleli: „műveinek autográf és
gépiratos kéziratai, mintegy hatezer darabos levele-
zése, relikviái, személyes használati tárgyai, rajzai és
képversei, hanganyagai, és az unikális bejegyzéseket Tandori Dezső és Tandori Ágnes
és dedikációkat tartalmazó könyvtárának fontosabb Fotó: Tiszatáj Online
darabjai képezik a gyűjtemény gerincét”. 
A PIM – írják a közleményben – a jövőben teljes
Tandori Dezső
egészében kutathatóvá teszi a 2019 februárjában
NEMCSAK MEGHALNI AZ, AMI
elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas művész
hagyatékát.
Nemcsak meghalni az, mi vágyott
cselekedetnek már hiányod, Korunk egyik legnagyobb, kivételes alkotója –
ami utána jön, szerencsét- Tandori Dezső  költő, író, műfordító – 80 éves
lennek szerencsétlenje lesz még. korában, 2019. február 13-án hunyt el. Felesége
és alkotótársa, a hagyaték őrzője – Tandori Ág-
Elégni, összerothadozni, nes író, műfordító – 2020. január 1-jén követte.
és ehhez magad hozni, hozni, Tandori Dezső könyvtárának jelentős része, il-
minden semmi érvénytelenből, letve Tandori Dezső és Ágnes hagyatéka a váci
abból ott… meg ebből… emebből! Apor Vilmos Katolikus Főiskolán  lelt otthonra,
ahol a könyvek feldolgozását megkezdték.
De ha mindent is abbahagynál, A dedikált példányok és néhány érdekesebb da-
tátong, amibe belehaltál rab került a PIM gyűjteményébe.
elevenen. És – eleven Különleges anyagok a halála előtt nem sokkal
halott – rád vár, mégis legyen, publikált művei. 2018 novemberében  a hónap
szerzőjeként szerepelt a Literán. Számos, csak
valami legyen, ami lesz, a Literán olvasható rövid művét, képversét kö-
ne hasonlítson semmihez, zöltük ekkor, valamint  Körlevél négyszögesítése
akarod vagy nem akarod, I.  és  II.  címmel egy kétrészes álinterjút. Utolsó
ott vagy megint, más-ugyanott, műveinek egyike – szintén a Literán – a Hérak-
leitoszi öröklétek,  és a  már a halála után meg-
vagy valakivel újra el- jelent  Slamp poetry és más versjátékok,  illetve
kezded, együtt múljatok el: a Plusz-Slamp-Poetry. 
talán utolsó forduló;
szem, szárny, láb, bél – kiforduló… (Forrás: PIM, Litera) 

Jó, persze jó –
csak semmire se jó.

versmondó 17
VERS/ÉLET

EGY NOVEMBERI EST MELEGE

Fontos számon tartani és időről időre megemlékezni a magyar szellemi élet, s különöskép-
pen az irodalom – határainkon inneni és túli – korábbi és jelen szereplőinek munkásságá-
ról. E szereplők némelyike országos ismertséggel bír. Mások, mint afféle fontos robotosok,
talán a szélesebb közvélemény előtt kevésbé ismertek, de szerepük elvitathatatlan az iro-
dalom mindennapjainak virulenciája szempontjából.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának szép hagyománya, hogy évről évre
általában két alkalommal – ezúttal nagy örömünkre háromszor – rendezett gálaestet alko-
tóik tiszteletére.
A 2021. évi Őszi Gála különös melegséggel bírt, mert többek között olyan személyiségek-
nek volt kerek évfordulója, és kerültek az ünnepeltek közé, akik alkotásaikkal, emberi
kiállásukkal különösen beírták nevüket a magyar szellemi életbe. Köztük találtuk a cso-
dálatos Erdélyi Zsuzsannát, aki éppen 100 esztendős lenne. Vele, a rendkívüli életművet
hátrahagyó Kossuth-díjas néprajztudós, az archaikus magyar népi imádságok fáradhatat-
lan gyűjtője, kutatója és közreadója emlékezetének ébresztésével kezdődött a gála. A vetí-
tővásznon láthattuk Keresztes Dóra – Ferenczy Noémi-díjas grafikus – kedvesen poetikus
animációs filmjét. Erdélyi Zsuzsanna és más jeles folklórkutatók a 20. század közepén
gyűjtötték össze a kora-középkori–középkori magyar népköltészet egyik páratlan, a falusi
közösségek körében máig megőrzött értékét, az archaikus népi imákat.
A Hegyet hágék, lőtőt lépék– archaikus népi imádságok című, először 1974-ben megjelent
legendás gyűjtemény előszavából hallottunk részleteket.
Megismerkedhettünk Erdélyi Zsuzsanna életútjának főbb állomásaival A kockás füzet
című könyve segítségével, amelyből Császár Angela Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes
művész, valamint Bálint Márta Kossuth-díjas színművész idézett néhány részletet. Utána
Kubik Anna Kossuth-díjas színművész előadásában a Krónikás örögeink című írás részlete
következett. Rövid beszámolónkban most ebből az írásból idézünk:
„Ha Babos Jánosné nincs, ez az írás sincs. Ami mögötte értékben, anyagban, emberi tar-
tásban mutatkozik, az sincs. Ezért akarunk megemlékezni róla, róluk, kik 80-90 esztendős
időcsúcsuk tetején nagy magasságból és nagy távolságra nézhetnek ki. Szétnézhetnek és
visszanézhetnek. Követhetik régiséges öregeik sorát. A bizodalmas vénekét, kik előttük él-
tek és szerettek. Akit, amit szerettek, ahhoz ragaszkodtak. Mert a szeretet biztonságot és
fényt ad, s abból nekik kevés volt. De az élet félelmet is ad, s abból nekik sok volt. Mene-
kültek a rettegéstől, föloldani, felejteni akarták. Ha önerőből nem telt, felső erővel. Mert
felső erő bőven volt, valódi és képzelt. Megfogható és megfoghatatlan. Nekik a megfogha-
tatlan tűnt valódinak, mert azt érezték maguk mellett. Ezért hozzá fordultak: »...ahho’ köll
ragaszkodni, ahunnand a segítséget várod.« S »ahho« ragaszkodtak, mert hozzá különben
is könnyen eljuthattak. Instancia-levél – kopogtatás nélkül beléphettek. Szóval, imával,
hanggal-énekkel lajtorját állíthattak. Sokat lajtorjáztak, mert sokszor volt rá okuk.”
További érdekes szerkesztői leleményként elhangzott Juhász Ferenc egykori reflexiója, az
Imák, apokrif mámorok című írása, amely abból a lelkes fogadtatásból ad ízelítőt, amellyel

18 versmondó
 VERS/ÉLET

szellemi életünk legjobbjai a szakrális magyar népköltészet remekeinek felfedezését ünne-

pelték – Szabó András Madách-díjas előadóművész ízes tolmácsolásában.
Az est emberi melegséggel teli hangulatához sokban hozzájárult Petrás Mária Prima Pri-
missima díjas énekes és szobrászművész, az MMA rendes tagja, valamint zenésztársai: Kiss
Krisztián, Nyíri László, Pánczél Kristóf és az Artisjus-díjas Szokolay Dongó Balázs ihletett
muzsikálása.
A Pesti Vigadó csodálatos dísztermében aztán sorban megszólaltak az ünnepelt költők,
írók műveik segítségével.
Idén lenne 85 éves, de sajnos már 32 éve nincs közöttünk a 20. század nagy költője, a Jó-
zsef Attila- és SZOT-díjas Ratkó József, akinek a Magyar Művészeti Akadémia 2021-ben
Postumus Honoris Causa címet adományozott. Versösszeállítással emlékezett a műsor a
kiemelkedő lírikusra, aki a magyarság sorskérdéseit mindig költészete legfőbb témájaként
szólaltatta meg.
Egy ilyen gála arra is jó alkalom, hogy külön is rácsodálkozzunk az ismertnek vélt értékek
egyikére-másikára. Így történt ez Ratkó In memoriam I. Gy. című versével, amit Lukács
Sándor Kossuth-díjas színművész adott elő mához szóló, kitűnő megformálásban. De Ku-
bik Anna is remekelt a Tánc című verssel.
Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes
tagja idén ünnepli 85. születésnapját. Szeretettel köszöntöttük, és nagyon sajnáltuk, hogy
nem lehetett ott a gálaesten. Ezzel egy időben ugyanis születésnapi estje volt Kecskeméten,
abban a városban, amelyben – a Forrás című irodalmi folyóirat munkatársaként – család-
jával együtt élete sok évtizedét leélte. A felhangzó versösszeállítást ő maga szerkesztette a
gálaest számára. Kívánjuk, hogy Isten éltesse, és tartsa meg még sokáig, hogy szülessen az
elhangzottakhoz hasonló sok szép, megrendítő vers – mindannyiunk örömére és a magyar
költészet gazdagodására!

HUNYORGÓ

Dereng, borong, s te kutyaszemmel

Buda Ferenc
SZITOGATOM
az őszi lángot.
Sziporkát vetnek a szilánkok,
ám a forgács parazsa vékony,
melege múló, illanékony,
a réginek csak röpte mása.
hunyorogsz a furcsa jövőbe,
hisz rég kiderült, mi az ember,
s mint tömörül csorda belőle.
Pásztázod a roncs mennyezetet:
tágul-e rés szabadabbra?
A szó, ha talál, előbbre vezet.
A többi? Csak abrakadabra.

Elég tán a meg nem fagyásra. Nyűtt hitedet bár lefokoztad

s vetnéd tova, mégsem ereszt el.
Hát fürkészed a Jót meg a Rosszat
hunyorgó, vén kutyaszemmel.

versmondó 19
VERS/ÉLET

A 75 éves Döbrentei Kornél nemzeti líránk egyik kiemelkedő alkotója, aki pályája kezde-
tétől szenvedélyes hangú, modern versekben szólaltatja meg a magyar történelmi múlt és
jelen sorskérdéseit. Nagy László és Csoóri Sándor költészetétől indult, és az eltelt évtize-
dek során a maga gazdagságában teljesedett ki. Elhangzott költeményei közül különösen
emlékezetes Szabó András megszólaltatásában a Harmincadik születésnapomra című vers.
Ősbemutató részese is lehetett az összegyűlt szép számú közönöség, mert Petrás Mária és
az együttes megszólaltatásában egy új Döbrentei-versre írt dal csendült fel.
Orosz István Kossuth-díjas, nemzetközi hírű grafikusművész, animációsfilm-rendező, író,
költő, a Nemzet Művésze cím kitüntetettje és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tag-
ja. Sokoldalú tehetsége különleges képi világot hozott létre, amelynek alkotásmódja kí-
sérletező és modern, miközben megidézi elődeit, s visszamutat az európai grafika nagy
mestereire. „Képfilozófiák” műfaji megjelöléssel publikált szakmai tárgyú kötetei már bi-
zonyították esszéirói kvalitásait, műveltségének és gondolkodásának mélységét és erede-
tiségét. Életművének fontos része lett írói és költői munkássága is: 2003 óta rendszeresen
jelennek meg vers- és prózakötetei. A 2015-ben kiadott Sakkparti a szigeten című regényét
több idegen nyelvre is lefordították. Orosz István nemrég ünnepelte 70. születésnapját. A
műsorban a Páternoszter című, nemrég megjelent nagyregényének egy általa kiválasztott
részletét Szabó András kitűnő humorú tolmácsolásában hallottuk.
A gála záró részében Gyurkovics Tibor alakjának felidézésére került sor. A magyar költé-
szet és színházművészet tizenhárom esztendeje elhunyt, rendkívüli tehetségű alkotójának
idén decemberben ünnepeltük 90. születésnapját. Sokrétű, eredeti világlátású, humorban
és iróniában gazdag életműve drámai fordulatokkal teljes pályájának törésvonalait követi.
A 2. világháború, a 20. század két véres diktatúrája épp úgy markáns kanyarokat írtak élet-
útjába, ahogy az ’56-os forradalom is. Ezek az élmények életre szólóan összeforrasztották
személyes sorsát a nemzet sorsával. Verseiben, drámáiban, prózáiban a kettő elválasztha-
tatlan egymástól. Hitelesen és szenvedélyesen gondolkodott, érzett és írt. Életműve ele-
venségén és aktualitásán ezért nem fog az idő. Verseiből és az 1956-os magyar forradalmat
és annak következményeit felidéző prózájából készült emlékére összeállítás. Ezek közül
Bálint Márta az Anyácskám, és Császár Angela a 2000 című verssel különösen belopta ma-
gát a nézők szívébe. Írásunkban a 2000 című versből idézünk, amelyet a gálaesteket kísérő
szövegkiadványból vettünk át. Ez a kis füzet jó lelemény, mert így a közönség az egyszer
hallott szövegeket akár az előadás alatt, akár otthon is követni tudja.
Az estet Mezey Katalin és Wiegmann Alfréd szerkesztette és rendezte. Műsorközlői – ele-
gáns előadásmóddal – Tóth Zsófia és Takács Bence voltak.

20 versmondó
 VERS/ÉLET

Gyurkovics Tibor
2000

Itt reszket a kétezer évnek

legutolsó pillanata,
s ha a gyertyák csonkig is égnek,
s ha ránk dől az égi szoba,

ha kétezer év lobogása
hátunkban az égre felér,
ne gondoljunk soha másra,
csak arra, mi tiszta fehér.

Még itt gomolyog fura füstje

az elmúlt kétezer évnek,
gondolj csak a fényre, ezüstre,
ha a gyertyák csonkig is égtek.

Itt áll ez a kétezer év még

bedőlve romokba mögötte,
de élünk mintha ma élnénk
és kétezer évre előre.

Az elmúlt kétezer évből

másztunk fel a reimsi toronyra,
és imbolygó tetejéről
léptünk fel a holdba, vihogva:

nevetünk, szeretünk, muzsikálunk,

mint nagyszívű Assisi, Dávid,
s a Hold, keserű útitársunk
hallgatja a Föld muzsikáit,

dobolunk csak az ősi dobokkal,

hogy vége a kétezer évnek,
mert akkor is eljön a hajnal,
ha a gyertyák csonkig is égtek.

versmondó 21
VERS/ÉLET

Wiegmann Alfréd
NŐK A PARNASSZUSON

A Parnassszus vagy Parnasszosz hegy lábá-

nál épült Delphoi – Apollón szent városa –
a híres jósdával, s felette a hatalmas hegyen
vigadoztak az Apollón vezette Múzsák. Nos,
a Múzsák nem válogatnak, csókjaikból egy-
aránt kapnak férfiak és nők.
S hogy miért érdemes külön is jelezni a köl-
tészet és a nőiség kapcsolatát? Nos, mert Az előadók a rendezővel, Wiegmann Alfréddal,
minden vita ellenére – hogy nincs külön női jobb szélen, mellette Lázár Júlia költő
vagy külön férfi költészet, csak költészet van, s ez alapvetően így igaz – vannak témák,
tartalmak, megélések, amiket csak a női testbe zárt lélek képes érzékelni, s autentikusan
kifejezni.
A Budapesti Művelődési Központban (Kelenföld) működő Budapesti Versklub tagjai kö-
zött a hölgyek vannak többségben, így adódott, hogy ez a tematika határozzon meg né-
hány költői estet, s e meggondolás alapján szólaltassunk meg verseket, prózákat. Olyan
női költőket mutatunk be, akik talán kevéssé ismertek a nagyközönség előtt, vagy eddigi
életművük nagyobb figyelmet érdemelne. Tudni kell, hogy a műsor anyaga végül is – az
ötleten túl – a klubtagok saját leleményének, kutakodásának az eredménye. S mivel igen
bő és értékes anyag gyűlt össze, adódott, hogy ne csak egy estet áldozzunk ennek a témá-
nak, hanem többet is.
Az október eleji irodalmi esten került a műsorba – a magyar irodalomból – egyik első
költőnőnk, Dukai Takách Judit, valamint Szendrey Júlia a 19. századból. A továbbiakban
a 20. század alkotói közül: Kaffka Margit, Török Szofi, Rab Zsuzsa, Nemes Nagy Ágnes és
Szécsi Margit. Míg számos jeles költő bár a 20. században született, ma is él és alkot, mint
pl.: Mezey Katalin, Tóth Krisztina, Kiss Judit Ágnes, Szabó T. Anna, Lázár Júlia stb.
Ezekre az estekre szerzőket is szándékoztunk meghívni. Így esett, hogy az első alkalommal
Lázár Júliát nyertük meg afféle műhelybeszélgetésre. Lázár Júlia kedves és tájékozott ven-
dégnek bizonyult, akinek tanára – különösen az angolszász irodalom vonatkozásában – a
nagyszerű Géher István volt. A költő négy kötetet publikált eddig: Ujjnyomok, Az ismeret-
len, Még, Kőarc. Ez utóbbiból közlünk beszámolónk végén egy szép verset.
Lírája finom, pasztelles, közéleti versei kemények, izgalmasan áttételesek, de üzenetük
könnyen eléri az ember szívét. Lázár Júlia érdekes megjegyzéseket fűzött az elhangzott
versekhez, s méltatta az előadók teljesítményét. A Nők a Parnasszuson est az őszi idény
kiemelkedő eseménye lett. A közönségváró szellemes plakát egy női nyakláncot idézett,
amelyen a bemutatott költők arcképe volt látható. Most az arcokhoz idézzünk fel néhány
szép produkciót!
Mindjárt a műsor elején hallhattuk egyik első költőnőnk, Dukai Takách Judit versét, aki
az a bizonyos Lolli volt a híres Berzsenyi-versben, s akinek érzékeny, szép szövegét – Az
én magányom című verset – dr. Dobosné Pecznyik Ibolya tolmácsolta kiváló ráérzéssel, s

22 versmondó
 VERS/ÉLET

mintegy bizonyítva, hogy a verseket ki lehet emelni papírsírjukból. Hasonló revelációnak

bizonyult Szendrey Júlia két verse, a Bölcső mellett és a Ne higgy nekem. Meglepő modern­
ségüket Gyulai Zsuzsa bizonyította szeretetteljes odaadással. Remek volt hallani Kaffka
Margit nagyívű versét, a Cigányballadát, Sárvári Horváth Róbert értőn cizellált előadásá-
ban. Már a modernitás felé közeledve rácsodálkozhattunk a Nemes Nagy Ágnes-versre, az
Ekhnáton jegyzeteire is, amit Varga Ilona tiszta gondolatisággal, pontos építkezéssel for-
mált meg. Szuggesztív volt – a szinte e műsorban debütáló – Ali Magdi, aki Mezey Katalin
Fordított Kőműves Kelemen című versét mondta el.
Kedves színfolt volt Szabó Károly megszólaltatásában Szécsi Margit Robog a víz című életi­
genlő költeménye. Hasonlóan Farkas Mari Állatok álmainak vágymonológja, a kitűnő hu-
morral – is – rendelkező Ster Erika előadásában. Kedves vidámságot hozott Sára Ildikó
fellépése is, aki – mintegy házi szerzőként – édesanyjának, Sáráné Lukátsy Saroltának
Elégia a szoknya elmúlásáról című versét nemcsak hogy megszólaltatta, hanem sorstársak
számára is érthetővé tette jelelés segítségével. Érdekes, hogy nála a jelelés szinte kiegészíti
a mondott szöveget, és a hallók számára is élvezhetőbbé teszi azt.
A költő vendég, Lázár Júlia három, előadói szempontból talán nem könnyű versét Tóth
Aliz vállalta magára, aki a mélyebben rejtőzködő mondanivalót értőn és szuggesztíven tol-
mácsolta. Így ismerkedhettünk meg – többek között – az Elenged, a Lábjegyzet és a Szám-
űzetés című költeményekkel. Az est egyik megrázó, s valóban csak a női létből fakadható
élményt feldolgozó mű Tamás Zsuzsa Volt szíved című költeménye, amit Vigh Judit Már-
ta tolmácsolt mély együttérzéssel, szuggesztív drámai erővel. Jó dramaturgiával a műsor
egyik záró gondolatát magáról az alkotásról is valló Kiss Judit Ágnes-vers, a Modus vivendi
fogalmazta meg szép összefoglalásként, Kiss Judit lélekkel teli előadásában.
Az esten 16 szerzőtől 27 vers hangzott el különféle időkből és tartalmakkal. S mégis, amint
azt Lázár Júlia megfogalmazta: sikerült egységes atmoszférát teremtenie a 11 fős jó előadói
csapatnak. A házigazda Wiegmann Alfréd volt.
Íme egy szép vers a vendég tollából.

Lázár Júlia
LÁBJEGYZET

a pálca eltört, Prospero halott. vagy szánalmas és megvetett bolond,

meghalt, mert nem maradt a szigeten.
talán nem tudta, hogy a hatalom
kevés annak, aki egyszer varázsolt.
Ariel él, mert szellem és szabad,
korunk hőse már megint Caliban.
undorító, bukott uralkodó,
veszélyes, mert csak magának akar
hatalmat, lányt, a sziget hangjait,
mert másokban érzi a megvetést,
mert úgy gondolja, ő az örökös,
és a szigeten mindent megtehet,
más félelme a tükre: benne szép.
2013. július

Várjuk a Versmondó olvasóit – is – a következő estre.

versmondó 23
VERS/ÉLET

Takács Bence
CSÁSZÁR ANGELA A DALSZÖVEGEK KÖLTÉSZETI ÉRTÉKÉRŐL

Vajon milyenek a jó dalok? És a dalszövegek?

Császár Angela Jászai-Mari díjas színművésszel, ér-
demes és kiváló művésszel erről beszélgettünk. A be-
szélgetés során kiderült: szerinte az igazán jó dalok
alapja maga a jó szöveg, amely figyel a nyelv szabá-
lyaira és a jó prozódiára. Mint azt a művészi beszédet
is mesterfokon tanító művésznő kifejtette: „a könyv
nemcsak a szobánk falát béleli, béleli a lelket is.” Szük-
ségünk van a könyvekben, versekben bujkáló gon-
dolatokra, tanácsokra, biztatásokra és bátorításokra,
amiket az előadók, színészek, tanárok eljuttathatnak
a hallgatókhoz, a fiatalokhoz, akik ritkábban vesznek
könyvet a kezükbe. Mindezt persze remek zenével, a
Császár Angela nyelvünk zeneiségét is felhasználó dalokkal, megze-
nésített versekkel tetézhetjük.
A diploma megszerzése után a Nemzeti Színház szerződtette, ahol már harmadéves korától
játszott. 1993-ban kezdett tanítani a Nemzeti Színiakadémián. 2000-ben a Pesti Magyar
Színház tagja lett. Klasszikus és kortárs darabokban, zenés előadásokban láthattuk. Sokat
rádiózott és szinkronizált, számtalan önálló esten népszerűsítette a magyar költők, írók
műveit.
Bemelegítésnek versekkel kezdtünk. Örömmel mondtam a művésznőnek, hogy soha en�-
nyien nem mondtak és foglalkoztak versekkel – akár nyilvánosan is – mint az elmúlt két
évben, amióta a Mondj te is egy verset egyesület maga köré gyűjtötte a versszeretőket.
Sajnos, egy láthatatlan ellenséget is megismertünk ez idő alatt, ami megakadályozta össze-
jöveteleinket. Reméljük, már nem sokáig lappang köztünk.
– Jó lenne, ha egyfajta reneszánszról beszélhetnénk, a versek és a versszeretők újra egy-
másra találásáról. Volt már ilyen időszak az életemben, amikor versműsorok, önálló estek,
író-olvasó találkozók érték egymást. Akkoriban ismertük meg Csoóri Sándort, Ágh Ist-
vánt, Bella Istvánt, Utassy Józsefet, Döbrentei Kornélt… Sokat mondtuk a kortárs Nagy
László, Vass István, Weöres Sándor, Kormos István verseit. Vásárolhattuk a friss versek vé-
kony kis köteteit, amelyek ma is előkelő helyet foglalnak el a polcomon. Megismerhettük a
határon túl élő és alkotó költőket, írókat is. S igen, lehet, hogy az elmúlt időszakban többen
fordultak a versekhez, vagy a versek által a nyilvánossághoz, de azt gondolom, hogy még
így is sokat kell tennünk – nekünk, akiknek ez a hivatásunk –, hogy eljöjjön a reneszánsz.
Sokat olvasni, beszélni róla, és mondani, mondani!
Van erre recept?
– Vissza kell lopni a lakásokba a könyveket, és kézbe kell venni őket! Karácsonyra két
szép, friss kötetet is kaptam. Hadd hívjam fel rájuk a figyelmet! Az egyik a Lyukasóra fo-
lyóiratban megjelent Olvassuk újra! rovat darabjait gyűjtötte össze. Szakonyi Károly az új

24 versmondó
 VERS/ÉLET

olvasó generáció figyelmébe ajánlja az Írók lámpafénynél c. gyűjteményt, amely segítség

lehet a tanároknak és a diákoknak is, hogy pótolja azt, amire a magyarórákon nem jut idő.
A másik egy beszélgetős könyv. Csűrös Csilla kérdezi Kodolányi Gyulát az elmúlt évti-
zedek tapasztalatairól, példaképekről, kortársakról. Élvezetes, elgondolkodtató, tartalmas
olvasmány. A könyvek nem mentek ki a divatból, sokan a legjobb ajándéknak tartják. Mi
meg lusták vagyunk belelapozni? Ne legyünk azok! Én a mai napig kíváncsian veszek kéz-
be egy-egy új kötetet, és nem szégyen, sőt inkább tanács: rengeteget jegyzetelek. Ha hal-
lok valami érdekeset, izgalmasat, ami megfog, meghat, ráébreszt valamire, akkor felírom.
Aztán ezek a kis jegyzetek – az is lehet, hogy csak évekkel később – egy adott pillanatban
villannak be, lesznek aktuálisak. Tessék tehát bátran, nyitottan a jó dolgokat elraktározni,
aztán továbbadni, amikor arról van szó!
Ez igaz lehet, mondjuk, egy rap esetében is?
– Hát persze! A rap jelen idejű. Vitát, tiltakozást, vágyakat fejez ki zeneien, dallam nélkül.
Nagyon kell figyelni, hogy felfogjuk, de: egy jó rapszám is akkor élvezetes, ha érthető. Ah-
hoz, hogy ez megtörténjen, a rapszámot is a magyar nyelv törvényei szerint kell megfor-
málni. Rá kell hagyatkozni a nyelv ritmusára, a rövid és hosszú magánhangzók és a kettős
mássalhangzók hullámzására, a hangsúlyokra, mert nem a karattyolás a lényeg, hanem a
gondolat. Épp ezért nagyon szeretném felhívni a figyelmet a prozódiára. Gondoljunk bele!
A népdalok esetében elég ritkán billen a prozódia. Talán azért, mert sok-sok ember lelke,
szóhasználata csiszolta, tökéletesítette.
Azért ma sok a csábító, és egyben nem éppen a törvényt követő irány!
– Csábító, mert divat. De nem örök. A főiskolán anno rengeteg sanzont és kuplét, meg-
zenésített verset tanultunk. Mi ezeken tanultunk meg énekelni, színpadra állni, játszani,
figurát teremteni. Ebben óriási segítségünkre volt Nádasdy Kálmán rektor úr, aki még
Medgyaszay Vilmát is kísérte zongorán. A dalok előadásának korhű stílusát első kézből
kaptuk tőle. A világ és a stílusok változnak, de a mű igazságához, a tartalom szívből jövő
előadásához ragaszkodni kell. A dal színésznője című estemen és a Budapest Orfeum előa-
dásunkon is Nádasdy Kálmán instrukciói vezettek.
Később, amikor a határainkon túl élő és alkotó költők műveiből állítottam össze estet, már
egy mai, korunkhoz közelebb álló stílusban szólaltak meg a versek, amelyeket Kocsák
Tibor zenésített meg. Adtam neki egy csokor verset, melyek közül ő választotta ki azokat,
amiket megzenésíthetőnek talált. A lényeg nála is a tartalom, a gondolat érvényre jutta-
tása volt. Mert lehet ma trendi valami, de ha nem érthető, nincs érvényes mondanivalója,
akkor nem lesz hatása, nem kell senkinek.
Jó-e, érdemes-e a verseket megzenésíteni?
– Nem hogy jó, kell is! De csak értékes szövegeket! Pl. egy költőt így lehet becsempészni
a fiatalok szívébe. A 26 éves Petőfit, az örökifjú Kányádit, Csoórit. A zene közelebb hozza,
megemeli a verset. A különböző online felületeken rátalálnak a fiatalok, és észre sem ve-
szik: egy verssel, egy jó szöveggel gazdagabbak lettek. Tehát igenis dolgunk így is átadni
a kincseinket.
Ha hall ma valami újat, dalt, mire figyel benne?
– Én inkább a szövegre figyelek. Mindig is arra figyeltem. Amikor egy új művet tanultam,

versmondó 25
VERS/ÉLET

akkor is a szöveg, jobban mondva a gondolat volt az első. Persze a zene sem mellékes.
Amikor tanítottam balladákat, megzenésített verseket, először azt kértem: mondják el a
verset, ismerjék fel, mi a fontos, mit akarnak közölni! Csak azután tanulhatták meg a dalt.
Sok esetben nagy változást tapasztaltam.
A mi nyelvünk gyönyörű, a költőink csodálatosak! Csak azt kívánom: ne felejtsünk el
magyarul beszélni.

Gregorián

26 versmondó
 VERS/ÉLET

Riersch Tamás
DALBAN VERSELÉS, VERSBEN DALOLÁS

Animal Cannibals
MINDEN VÁLTOZIK

Ja. Aha. Minden változik, de a lényeg nem.

Pár bakelitlemez Nyugat-Berlinből csempészve.
Másolt kazetták a polcon felcímkézve.
Műanyaghálós baseball sapka Bécsből.
Adásszünet a tévében hétfőn.
07 a rendőr, a ruhája szürke
Sorbaállás? Ja, ez a telefonfülke!
A boltok nyitva, szombat délig.
Hazánkat hős szovjet katonák védik.
A személyi egy kiskönyv, kemény tokban.
Nagy a választék a Skála Coopban
Ruhából, cipőből. Mind műszálas.
A legmenőbbeknek tépőzáras.
Lazul az erkölcs, a rendszer borul.
A mikrobusz Barkas, a teherautó Robur.
Tán igaz se volt, de nekem így jött le,
Hogy ez volt a nyolcvanas évekbe’.

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

Műholdas csatornák csak a telepen

Foci, rengeteg sráccal a tereken.
No job, no school, no probléma!
A táskás mobil az nem tréfa!
Fröcskölt póló, koptatott farmer.
Leesett a kamionról... ez volt a sláger.
Kvarcjáték, uv, walkman, tamagotchi
Egyre több a használt nyugati kocsi.
Graffiti, tag-elés, kilencvenes évek,

versmondó 27
VERS/ÉLET

Rap bulik vonattal, diszkó fények.

Kínai piacon hamis márkák.
Mindenki vállalkozó, veszi a számlát.
Le a vhs-sel, itt a dvd!
A pálya a kereskedelmi tévéké.
A pécéket dobhatjuk a vécébe.
2000-ben mindennek vége!

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

– Már semmi sem az igazi! – mindenki károg.

Olvad a jég, jönnek az óceánok.
Dolby surround, wellness, fittness
PIN-kód, laptop, internetezhetsz.
Tiszta nyugat lett Kelet-Európa.
Éljen! Csatlakoztunk az Unióba!
Svájci hitel, egy ország két tábor.
Túladagolás politikából.
Csupa E betűs étel, fokozott íz.
Nagy divat lett az ásványvíz!
A mézes pálesz, a szifonos vodka,
Állandó karszalag a fesztiválokra.
Plazma tévé, streamelt klippek,
Tehetségkutató tévés viccek.
Nézettségek, rekord lájkok,
Celebek, hekkerek, megosztások.

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

Minden változik. A lényeg nem!

Ez a jó az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.

28 versmondó
 VERS/ÉLET

In medias res, azaz „jól belecsaptunk a le-

csóba”. Egyből egy dallal, egy rapszöveg-
gel, egyből egy dalban írt verssel kezd-
tünk. Az Animal Cannibals 2014-es dalát
azért vettük előre, mert egyrészt ez a leg-
régebb óta színpadon levő magyar rap-
együttes „címadó dala”, másrészt, mert
jól tükrözi azt a véleményünket, hogy ma
már a dalszövegírás nincs is olyan messze
a költészettől.
Animal Cannibals
– Én is így gondolom – mondta Koller
László, alias Qka MC, az Animal Cannibals duó egyik tagja. – Sőt, hangsúlyoznám: a rap és
a hiphop tud nagyon is költői műfaj lenni. Nem feltétlenül  szépirodalmi, inkább minőségi
utca-költészetként lenne érdemes kezelni. Ez elsősorban a szofisztikáltságon múlhat, de a
különbség egyre inkább csökken köztük. Annak idején a költők voltak a „rock-sztárok”,
akik kávéházakban ülve, pár soros verseikkel tudtak fizetni a fogyasztásukért. Ma, a szín-
padi költőkre figyel a közönség, és azért fizetnek, hogy meghallgathassák őket.
Az Animal Cannibals a 90-es évek közepén gyorsan berobbant a magyar könnyűzenei
életbe. Első számuk, a Takarítónő azonnal sláger lett. Pedig a dal eredetileg csak egy játék-
nak indult. Senki sem gondolta volna, hogy ilyen sokáig tartó történet lesz belőle.
– Így indult: gimnazistaként ültem az órán, persze az agyam máson járt, például azon,
hogy unalmamban játsszak a szavakkal. És hirtelen beugrott az alábbi két sor: „Ki takarít
itt, és ki takarít ott? A takarítónő mindenhol kitakarított.” Megtetszett, amiből aztán Ricsi-
vel (Dósa Richárd, alias Ricsipi) dalt írtunk. Persze, ezek lettek a kezdősorok.
Köztudott, hogy a rap az egyik legszövegcentrikusabb műfaj. Nagyon nem mindegy, hogy
ki, mit és hogyan mond el bennük.
– Hitelesnek kell lenni, melynek alapja a jó szöveg. Ha már megszólalunk, akkor mond-
junk is valamit. Dalszövegeinket külön és együtt is írjuk. Próbáljuk meghagyni egymás
szabadságát, de szeretjük a főbb sarokpontokat előre kijelölni. Jó tudni, hogy honnan hova
szeretnénk majd eljutni. Persze, az évtizedek során (az Animal Cannibals 1989-ben alakult)
mi is, a stílus is, és a kor is rengeteget változott. A 90-es években például még a sztori-
mesélős rapszövegek voltak a menők. Másrészt, ha már ilyen régóta színpadon lehetünk,
akkor tartozunk magunknak és a közönségnek is azzal, hogy mindig újat mutassunk. Nem
szeretjük ismételni magunkat. Erre nagyon vigyázunk. Már eljutottunk oda, hogy egy
komplex jegyzékünk van azokról a szavakról, kifejezésekről, amelyeket nem használha-
tunk az új dalszövegeink megírásakor. 1989-ben mi is tinédzserek voltunk, akkor főleg arra
törekedtünk, hogy minél ütősebb és humorosabb szövegeket írjunk. Akkor még jópofának
tűnt, ha olyanokat mondtunk a színpadon, hogy: „Gyűlöllek te hájpacni, te összefüggő
zsír!” Ma már ezért megköveznének bennünket. Ennek ellenére az akkori szövegeinket is
vállaljuk, mert mindig arra törekedtünk, és még ma is arra törekszünk, hogy a szövegeink-
kel, dalainkkal az adott kor lenyomatát adjuk. Ennek pedig a gegekben és a szóhasználat-
ban is látszódnia kell.

versmondó 29
VERS/ÉLET

A zenész is ember. A magyar zenész meg

nagyon is magyar ember, aki nem átall
egy-egy jó buliban teli torokból magyar
dalokat énekelni. A kannibálok azonban
ennél messzebbre is elmentek. 1996 óta
ugyanis nagy hangsúlyt helyeznek fiatal
tehetségek felkutatására. Így nagy szere-
pet vállaltak abban, hogy a főleg amerikai
feketék által művelt rap és a hiphop itt-
hon nemcsak elfogadott, hanem népszerű
Animal Cannibals műfaj is lett.
– Sok tehetséges szövegíróval találkoz-
tunk már. Csak egy nevet említek: Sub Bass Monster, akinek a Négy ütem című dala nem
csekély irodalmi értékkel bír.  „Hogy miért van ez így, a lepel lehull: Az anyag nem vész el,
csak átalakul”. Az „újgenerációs” rapperek közé olyanok is tartoznak, akik a szövegeikben
a nyelvészkedést helyezik a központba. Mikee Mykanic, Gege (6363), Beton.Hofi, Slow
Village, vagy korábbról az Akkezdet Phiai formáció, melynek egyik tagja (Závada Péter)
már több verses kötetét is megjelentette. Mi elsősorban azzal „lógunk ki” a műfajból, hogy
minden dalunkkal és szövegünkkel megpróbálunk pozitív gondolatokat üzenni, szemben
az odamondós, melankolikus hiphop közeggel.

Jó szerencsét!

30 versmondó
 VERS/ÉLET

RAP CINCA: ZALÁN TIBOR DALSZÖVEG-ELEMZÉSEI

A rap és a hiphop, pontosabban a dalszövegköltés

Zalán Tibor József Attila-díjas magyar költőnket is
megihlette. Tibor RAP CINCA címmel komoly mű-
elemzéseket végez a YouTube-on. Nemes egyszerű-
séggel ízekre szedi, „szétcincálja” a dalszövegeket.
– Mióta foglalkozik dalszövegek elemzésével?
– Dalszövegek elemzésével igazából nem foglal-
kozom, dalszövegek írásával annál inkább. Im-
már három évtizede vagyok Huzella Péter ze-
nész-előadóművész szövegírója, ennyi idő alatt
csak-csak megtanultam valamit a szövegírás lélek-
tanáról, és szakmai fogásairól, kötelezettségeiről.
Zalán Tibor
– Mi ihlette a RAP CINCÁT? 
– Felkértek, és kedvesen kértek fel rá – minden
magyarázat vagy miért nélkül. És ez tetszett. A slam poetryre még gyanakodva néztem a
megjelenésekor. Hiba volt, később elnézést kértem ezért. Mert rájöttem, minden hasznos,
ha tisztességesen – bár a maga eszközeivel – akarja a fiatalokhoz közel hozni a költészetet.
Így van ez a rap-szövegekkel is. Ha jók, érintkeznek a költészettel, ha nem, akkor legfel-
jebb csak a pénzzel és a tágabb közönséggel.
– Kinek szólnak ezek a verselemzések? A szerzőknek vagy a fogyasztóknak?
– Feltétlenül a fogyasztóknak. Persze, némiképp a szerzőknek is. Előnynek tartom, hogy
nem ismerem őket. Utóbbiakat nem kioktatni, előzőeket nem hergelni akarom. Mondom,
amit gondolok, költőként a szövegek működéséről, olykor költészetéről. Kemény világ ez,
melynek kiindulópontja a lázadás és kívülállás. Ebben megtalálni a költészetet, nem kis
vállalása a szövegíróknak. Tisztelem-becsülöm érte őket.
– A zene mennyire fontos az életében? 
– Nagyon. Gyermekkorom óta napi zenefogyasztó vagyok. A periódusaim a következők
voltak: zenei általánosban a komolyzenével foglalkoztam; gimnazistaként a beat és a rock,
gimnáziumi beatzenekarok foglalkoztattak; az egyetemen, majd az azt követő években a
figyelmem a jazz és a free jazz felé fordult; férfikorom delén már a modern és a kísérle-
ti zene érdekelt; majd az intézményrendszerekből kilépve az alternatívok felé fordultam.
Végül visszatértem a komolyzenéhez, és a mához elérve, egyre több figyelmet szentelek a
rapnek is.
– Útkeresése során mit tapasztalt, van-e kapcsolat a költészet és a dalszövegírás között? 
– Feltétlenül van, de a kettőt nem szabad összekeverni. A költő verset ír, a dalszövegíró
szöveget. Más a létrehozó szándékuk, a nyelvezetük és a mélységük. A kettő érintkezhet
egymással, de csak ritkán fedi le egyik a másikat. A költő ritkán jó szövegíró, a szövegíró
még ritkábban költő.
– Mégis, mitől jó egy dalszöveg? 

versmondó 31
VERS/ÉLET

– Első hallásra érthető, s csak annyi van benne, amennyit el-

bír a zene és a rendelkezésre álló idő. Kerüli a nagyotmondást,
a költőieskedést, a fölösleges, hatásvadász beszólásokat, az
őszinteségről nemcsak beszél, hanem meg is teremti a szavak
kultúrájával. Képvisel, de nem akar molinóra kerülni.
– Milyen szövegeket írnak a magyar zenekarok?
– Természetesen jókat. Ki milyent. Tág a kérdés, nem lehet
rá egyértelműen válaszolni. Annál is inkább, mert a jó szöveg
inkább ízlés kérdése esetünkben – mint eldönthető, elemzen-
dő szöveg-tárgy. És ne felejtsük el: a szöveg zenéhez készül,
komplex hatás része, tehát leválasztani arról már-már istenkí-
sértés. Nos, ha így van, akkor én nyilván kísértetgetek. Elválik,
megéri-e.
– Van kedvenc szövege? Ha igen, akkor melyik, és miért? Zalán Tibor
– Nem akarok senkit megbántani a kiemeléssel, így távolabbra
nézek. Vagy inkább csak mondok valamit. Nádasdy Kálmán szövegét az Erkel-operához –
Hazám, hazám lehet a címe – érdekes, hogy külön dalként használják a hétköznapokban.
Na, hát ezért is nagyon jó. Nem mellébeszéltem, csak haladékot adtam magamnak. Persze,
van. De hogy melyik, ez maradjon az én titkom.
– Hogyan fogadják a zenekarok az elemzéseit?
– Nem tudom. Nem kapok visszajelzést. Lehet, hogy nem is érdekli őket, nem fontos ne-
kik. Az is lehet, nem is jutnak el hozzájuk ezek az elemzések. Én nyitott vagyok akár a
találkozásra is, de kezdeményezni nem fogom azt. Ha akarnak, nyilván elérnek. Eddig nem
akartak, ez is mond valamit, vagy épp nem mond semmit.
– Hogyan fogadja a nagyközönség a RAP CINCÁT?
– A posztokat nem olvasom a kisvideók alatt, általában nem szeretem az arctalan megszó-
lalásokat, akkor sem, ha nem beszólások. Nyilván kapok hideget-meleget. Szokás mon-
dani: aki ringbe lép, ne csodálkozzék, ha pofonokat kap. Ez a helyzet. Meg az, hogy a
vonaton, utcán már megszólítanak a srácok-lányok. Ez öröm, ők örülnek nekem, én nekik,
s beszélgetünk, csak úgy.
– Véleménye szerint van összefüggés a dalszöveg és a zenei stílusok között? Melyik stílus
a leglírikusabb? Gondolom, nem a rap.
– Hogyne lenne! De ez nem zenei stílus függvénye. A kemény Rolling Stones is megírta
az Angie-t, Radics Béla az Anyám, vigasztalj meg-et –, és sorolhatnám, pedig ők kemény
rockvilág. A rap nem az a zenei stílus, amelyik egy egész dalt beáldozhatna a lírának. De
hogy megvillan az igazán jó rap-dalokban a költészet, az emberi finomság, a lélekfény stb.,
azt nem szabad elvitatni.

32 versmondó
 VERS/ÉLET

Dr. Dobosné Pecznyik Ibolya

ILLÉS SZEKERÉN, A NYOMORNEGYEDEN ÁT DSUANG DSZI ÁLMÁIG

Babits Mihály
A MÁSODIK ÉNEK
Részlet a mesedráma III. felvonásából

Megmondom a titkát, édesem, a dalnak:

Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.
1911
Legyen ez a mottója a Vers/élet című fejezetnek!
Címnek írhatnám ezt is: Ady Endrétől Bukowskin át Szabó Lőrincig, avagy: rövid utazás
a versek és a dalok, azaz a dalköltészet világában. Ez a csodálatos, sokszínű, gazdag vi-
lág – ha csak kis hazánkra szűkítjük is a kört – hatalmas, szinte beláthatatlan. Kötetnyi
tanulmányt lehetne írni róla. Itt és most csak ízelítőt kap a kedves olvasó. Amihez a fő for-
rásanyagot Lutter Imre Sorok között… című, megérdemelten népszerű riportműsora adja.
E sorozatban igen híres, és kevéssé ismert személyek egyaránt vallanak – többek között
– versszeretetükről, s az életüket meghatározó kedvenc költeményük jelentőségéről. Kö-
zülük most Bródy János, Janicsák István és Müller Péter Sziámi dalköltészettel kapcsolatos
gondolatait osztjuk meg olvasóinkkal.
Egyívásúak, s mindhárman azonos vizeken eveznek: dalszövegírók, előadók, zenészek.
Művészek. A szó muzsikájának és a zene szavának a szerelmesei, népszerűsítői. Szöve-
geket írnak kész zenékre, és fordítva: verseket zenésítenek meg. Aztán előadják őket.
Előadóművészek.
Balassi Bálint jut eszembe, az első európai hírű reneszánsz költőnk. Nála meglévő dal-
lamra születtek a rímek. Oda is írta a címek alá – kevés kivétellel –, hogy minek a nótájára
fogalmazta meg érzéseit. Pl.: Borivóknak való: az „Fejemet nincsen már” nótájára. Bizonyá-
ra örülne, ha tudná: ma is hallható néhány megzenésített költeménye.

Bródy János

Még az érettségi előtt tagja lett az Illés-zenekarnak – ahogy ő mondja: fölkapaszkodott az

Illés szekerére –, s maradt is jó sokáig, villamosmérnöki diplomával a zsebében. Életének
ezt a lépését Koncz Zsuzsa ajánlására tette meg. Bródy volt az együttesben az egyetlen
tinédzser (akkori jelentése: félőrült), mely becenévből Tini, majd (50 felett) Fiftini lett.
Az Illés-zenekarban az volt a feladata, hogy a magyar nyelvű szövegeket megírja. Szö-
rényi Leventével ugyanis ők írtak először magyar nyelven egy olyan műfajban, mely nem

versmondó 33
VERS/ÉLET

Magyarországon született. A nemzetközinek nevezhető globá-

lis világnyelvnek, a rockzenének ők alakították ki a magyar
dialektusát.
A saját maguk által írt dalokban saját magukat akarták ki-
fejezni. Olyan gondolatokat, érzelmeket, amelyek arra a nem-
zedékre jellemzőek, amelynek a tagjai voltak. Ezek olykor
beleütköztek az akkor elvárt társadalmi képbe. Ők attól egy
kicsit eltértek. S mivel a szövegeknek át kellett menniük egy
bizonyos szűrőn, amit a cenzúra nem fogadott el, azt átírták. Ez
a nyomás tette Bródyt igazán művészgyanús alkotóvá. Hiszen
meg kellett találnia azokat a formákat, ahogy a sorok között
elrejtheti az üzeneteit. „Közeledtem a költészethez” – mondta
önmagáról.
Önálló pályafutásának kezdete ugyancsak Koncz Zsuzsa öt-
Bródy János
letéhez kötődik. A hetvenes években írt ugyanis néhány olyan
dalt, mely a rockzenekar repertoárjába már nem nagyon illett bele. A népszerű énekesnő
győzte meg, hogy a nagyon személyes, a nagyon önmagáról szóló dalokat énekelje el ő
maga. Erre a sorsra jutott pl. a Filléres emlékeim, a Személyigazolvány, vagy a Földvár felé
fél úton. Így lett az íróból előadóművész, akinek 1980-ban jelent meg első lemeze. Erről a
tisztéről vallja: „Nem tartom magam különleges előadónak. De hitelesen adom elő, amit
megírtam.”
S mivel elsősorban szövegírónak tartja magát, a ’mindennapok krónikása’ szerepet szí-
vesen éli meg. Feladatának érzi, hogy: „folyamatosan jelezzem, megénekeljem a körülöt-
tem lévő dolgokat, történéseket, hangulatokat, és persze a saját véleményemet is ezekről.
Némi nagyképűséggel a modern Tinódi Lantos Sebestyénnek érzem magam. Arra törek-
szem, hogy valahogy a valóságot írjam.” És amikor költői műveket zenésít meg? Keresi,
próbálja megtalálni azt a dallamot, amit pl. Petőfi, Ady, József Attila, vagy Weöres Sándor
dúdolhatott, amikor a verset írta. „A dalok akkor törnek ki belőlem, amikor érzelmi hullá-
mot élek át, vagy nagyon fölbosszant valami, vagy kibírhatatlannak érzem, ha nem szóla-
lok meg. Ezt a belső feszültséget a dal feloldja bennem.”
Úgy érzi, reagálnia, válaszolnia kell azokra a kihívásokra, amelyekkel a környező vi-
lág megtalálja. S ezt leginkább a dal formátumba sűrített gondolatokkal tudja megtenni.
(Körülbelül 800 dal szövege fűződik a nevéhez, és 200 dal zenéjét szerezte.) Rejtőzik benne
valamiféle népnevelői hangulat, amit valószínűleg még gyerekkorában szívott magába. És
a küldetéstudat, amit Ady költeménye, Az Illés szekerén csak megerősített benne. Ezért is
szereti annyira. Ő is az Illés-nép közé tartozik, akik kicsit mások, mint a többiek. Ég és föld
között sodródnak hazátlanul.

„Te ne hozd le nekem a csillagokat az égről

Csak ne húzd ki a földet a lábam alól
Benned a dob meg a basszus zakatol folyton
Az én lelkemben a dal is másként szól

34 versmondó
 VERS/ÉLET

Kérlek, hidd el, jobb lenne úgy

Hogyha figyelnél egy kicsit rám
És nem állnánk egymással szemben
A Mariana-árok két oldalán

Hát hadd legyek az, aki eddig is mindig voltam

Ha szeretsz, fogadj el úgy, ahogy vagyok
És ha nincs szükséged rám, azt is megértem
Én csak védtelen áldozatokat vigasztalok”

(Bródy János: Mariana-árok)

Janicsák István

Többször is végignéztem/hallgattam beszélgetésüket, és azon

gondolkodtam: mi lehet az összefüggés a zenei világ ezen emb-
lematikus alakja és kedvence, Bukowski között? Janicsák Ist-
ván megfontolt, mosolygós; a megtestesült nyugalmat árasztja.
Kell is ez a tulajdonsága, hiszen neve nemcsak a Z’Zi Labortól
elválaszthatatlan, hanem a Veresegyházi Asszonykórustól is.
Mellyel a mai napig együtt lépnek fel rendezvényeken. Az új-
hullámos popegyüttes frontembereként pedig így nyilatkozik:
„A Z’Zi Laborban nagyon sokszor túljátszottam, az egy szín-
művészeti feladat is volt. Tudtam az ország bolondja lenni.”
Némi nosztalgiával teszi hozzá: „A blöff, a humor, a könnyed-
ség, a lazaság – sajnos a mai világból nagyon hiányzik.”
Vele szemben a nagy példakép – Henry Charles Bukows-
ki német származású amerikai költő, író – a lázadó ember és
művész megtestesítője. Így is vélekednek róla: talán a legmocs- Janicsák István
kosabb tollú zseni. Aki ezzel a tollal csak úgy ontotta magából
a regényeket, novellákat, verseket. S akit rendszeresen a nyomornegyed (skid row)  koszo-
rús költőjeként emlegetnek.
Az ilyen kapcsolatra – is – mondják: az ellentétek vonzzák egymást. Vagy ezt kérdés-
ként tegyem fel? Mindenesetre Janicsák István lázadónak tartja magát. És szereti Bukows-
ki A varázslat meghatározása című versét Kiss Gábor fordításában. S szerinte: „A vers az
a szöveg, ami fölemeli a prózát. Egy picit emelkedettebb. Képes egy regényt összetömö-
ríteni.” A versek és novellák szerzője e tekintetben sokat tanult Weöres Sándortól, akiről
személyes élményeket is őriz.
Azt is megtudtuk róla, hogy rengeteget beszél és ír a szerelemről. Sokkal több nőnek írt
dalszöveget, mint férfinak. Lányának is, Vecának, aki kiváló énekes. Róla mondja: „Popu-
láris műfajba jött be, így szerették meg, de a lelke alternatív. Olyan szövegeket írok neki,
amelyekben benne van egy picit a pop, de alternatív.” Veca a Kék angyal c. dalához saját

versmondó 35
VERS/ÉLET

maga írt szöveget, az apa, aki mindig meglévő dallamra ír szöveget, csak belejavított. Veca
kézbe veszi azt, fogja a tollat, s: ez ciki, ezt a szót már nem használjuk, ez nem elég fiata-
los…; kihúzza, kijavítja, felénekli. Teamben gondolkodnak. Ha Sárközi Anitának ír, aki már
klasszikusabb valaki, és a hangja is olyan, más szavakat használ. Olyanokat, amelyeket az
énekes elfogad, és szívesen mond.
Janicsák István – aki egyébként nyolc szakmát is elsajátított, s aktívan sportolt – 33
évesen lett sikeres előadóművész. Küldetését így fogalmazza meg: „A rocksztár a szabad-
ságot vágyja, az emberekkel együtt beszél, és együtt érez. Néha bemegy a mocsokba, ha
luxusban él is, mert tudnia kell, mi az élet. Biztonságot ad sok embernek azzal a vélemé-
nyével: igen, ti is vagytok, és észreveszünk benneteket.”

„Tapsolt a közönség és hangosan hahotázott,

a zenekar tust húzott, majd felállva tovább játszott.
A fejvéd megrezdült, a karmester könnye hullt,
ott állt a porondon a Bohóc és a múlt.

A púder megfakulva elpihent a ráncon,

arcán egy fél mosollyal megroggyant a lába.
És mégis a fénybe lépve felrémlett a múlt,
egy régi dalba kezdett s kóchajába túrt.

Egy mosoly többet ér, mint bármi más,

ha nevetsz, megszépülhet a világ.
Csak most az egyszer még, nehogy elhibázd,
könnyeid ne lássa senki más.”

(Janicsák István: Bohócdal)

Müller Péter Sziámi

Lutter Imre szerint jelenkori polihisztor, akihez ilyen fogalmak köthetők: Sziámi kultúra,
avantgárd művészet és élet. S akinek ezt a sokoldalúságát megalapozta, hogy művészvi-
lágba érkezett – édesanyja balerina, fogadott édesapja Müller Péter író, dramaturg –, s
gyermekként az operák és az irodalom árnyékában hűsölt. Korán írt verseket is, csak úgy,
pl. séta közben.
Úgy véli: „Valamilyen fokon a vers mindenkit megérint. Nem idegen a legegyszerűbb
embertől sem.” Bőven adódott számára alkalom erre a megérintésre, hiszen a család sok
művész baráttal – írók, költő, színészek – büszkélkedhetett. Gyakran megfordult náluk
többek közt Darvas Iván, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc. A Lóci-versek írója udvarolt is az
őt több évig egyedül nevelő édesanyjának.
Az említettek mellett hatással volt költészetére – Müller Péteren kívül – Vas István
és Kormos István (főleg a Vackorral), akikhez Weöres Sándor irányította, s akiknek sokat
köszönhet.

36 versmondó
 VERS/ÉLET

„A dal az életem nagy rejtélye. Elképesztő rejtély számomra,

és nagyon sok konkrét fizikai élményem fűződik ehhez, hogy
egy ilyen intim szférából jövő, hihetetlen illékony anyagokból
készült dolog – mondjuk, mégsem egy atombomba – mért tud
akkorát robbanni.” Számára a legnagyobb robbanás visszhang-
ja ma is a fülében cseng, hiszen egész (művész)létét meghatá-
rozza. Ez pedig a Dsuang Dszi álma Szabó Lőrinctől. „… kétezer
évig töprengtem azóta, / de egyre bizonytalanabb vagyok, // és
most már azt hiszem, hogy nincs igazság, / már azt, hogy min-
den kép és költemény…” Egyfajta lebegés a képzelet világában.
Igen, merthogy Sziámi teljesen nem született le ide (a földre),
mint mondta. S: „Inkább hamleti az alkatom. A Dsuang Dszi ál-
mában vagyok azóta is, hogy megszülettem, és megyek is vis�-
sza.” Miközben nagyon is a földön jár, hiszen hat gyermeknek
kell példa legyen, s már unokának is örvend. Müller Péter Sziami
Bár szerelmes típusnak mondható, ritka dolog nála, hogy las-
sú, szerelmes dalt ír; nem jellemző rá. Mégis egy ezzel kapcsolatos élményét meséli el.
„A Kicsi-kicsi zord kő… c. dal meglehetősen elvont refrénjét halkan éneklem az MTK stadi-
onban, s a 40.000 embernek legalább a fele énekli velem. Amit egyébként a szerelmemnek
írtam. Ha erre rá tudnak hangolódni, akkor van valami az emberekben, amitől a dalok élni
tudnak. És ez jó dolog.”

Mi a közös a három művészben? Egyetlen szóval: a dal. Amiről Babits Mihály gyönyö-
rű sorai jutottak eszembe, Bródy János dallamával együtt. Ő 1989-ben zenésítette meg,
majd mások is követték példáját.

„A kultúra nem bagatell. A kultúra nem teremőr,

A kultúra az anyatej. a kultúra a rezonőr.

A kultúra nem legyező. A kultúra nem maradék,

A kultúra a levegő. a kultúra a hagyaték,

A kultúra nem ráadás, a kultúra a haladék,

a kultúra a lázadás. míg mondhatod a magadét.

A kultúra nem parallel. A kultúra a Szent Szabadság.

A kultúrának haza kell. A kultúra, hogy legyen nagy szád!”

A kultúra nem kaloda,  (Müller Péter Sziámi: Tézisek a kultúráról)

nem szaroda, nem mosoda.

versmondó 37
VERS/ÉLET

Apám útja

38 versmondó
 VERS/ÉLET

Takács Bence
LEHET-E DALSZÖVEGEKET MONDANI, AVAGY
AZ ÉLETRE KELTETT SZAVAK CSODAORSZÁGA

„Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni / Majd az

unokáknak, mikor körbeállnak. / Mikor körbeállnak, az
ágyadon ugrálnak. / Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek
el élni! / Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni!”
– Pásztor Anna és Pásztor Sámuel Márti dala lüktet ben-
nem, amint azon kérdésre keresem a választ: van-e olyan,
hogy tisztán dalszöveg, vagy van-e olyan, hogy tisztán
vers, ami nem zenésíthető meg. Ebben a kételyekkel teli
töprengésemben csak úgy özönlenek, sőt csaponganak a
gondolatok. Bekúsznak a „Hang vagyok az Ő szájában”
kiénekelt és szertartásos magaslatra emelt énekhangjai
eme Babitsi-soroknak a Misztrál előadásában. Jönnek
Tamkó Sirató Károlyék, és persze a „játszótársam mondd
Takács Bence
akarsz-e lenni” kalákás ritmusok. Jönnek a Kávészünet
zenekar, a Kobzos Kis Tamás (micsoda csodaként szólaltatta meg Döbrentei Kornél egyik
legszebb versét, melyben a láng csak úgy riadtan verdes: Néma S.O.S. – Halottak napi vers)
húrokban feltépett történelmi sebei. Itt vannak Bubik Pista sámáni vágtatásai, és jönnek, és
„üzennek ők, mély szellemhangokon” – mert ezek maradnak meg.
A katartikus élmények, melyeknek eredője sokszor nem is ismert. Mert Hobó nélkül va-
jon beégett volna egy korosztályba József Attila Hetedik című verse, vagy Jancsó Adrienne
letáncolt Medvetánca? Mely bár megőrizte a versmondás, a pódiumművészet szűkebb ke-
reteit, mégis – a ritmust, a táncot talp alá izzítva – szinte átemelte a mondott verseken túli
világba. S igen, olyan hosszú e sor, oly bőven szórtak kincseink! S itt muszáj említenem még
Budai Ilona, Ferencz Évike, vagy éppen Mackó Mária gyűjtéseit, énekelt verseit csakúgy,
mint Tolcsvayt, Müller Péter Sziámit, s a kiváló Ferenczi Gyurit, ahogy átmenti Géreczet.
Ha számba vesszük azon alkotóinkat, előadóinkat, akik versből emelkedtek a hangok, ének-
hangok, ritmizált szövegek magaslatába, megtelne ez a lap. Mégis muszáj a versből felemelt
hangok mellett a hangokra írt szövegeket, jobb esetben verseket is behoznunk.
Egyszer, az egyik Mondj Te is egy verset versmondó kör estjének kihívása volt, hogy nem
költőt, nem egy adott költeményt, vagy mondjuk költészeti témát járunk körül, hanem a
dalszövegeket, s azokat elemezzük mint verseket. Életem egyik legszebb és egyben legdöb-
benetesebb estje volt az. Miért? Talán a következő sorokból kiderül…
Szóval a fentebb említettek körébe soroltam azon alkotókat – a teljes töredékével –, akik
a versekből kiindulva a ritmus (gondoljunk csak Weöres Rongyszőnyegére, micsoda kísér-
tések!), az emeltebb hangbéli módosítók, vagy éppen a hangszeres aláfestések által iga-
zából új művészeti alkotást hoznak, hoztak létre: a pódiumművészeten megszólaltatott,
megzenésített versek örökkévalóságába ivódását. Igen, mert a zene felerősíti érzelmeinket,
és sokszor még a költőt, sőt a költeményt sem ismerjük, de ezt dúdoljuk főzés és altatás

versmondó 39
VERS/ÉLET

közben, és erre tombolunk egy-egy hazai koncerten (milyen vidám is a magyar irodalom,
vagy mégse!?).
De milyenek a direkt dalszövegnek írt verseink?
„S bár a lényeget még nem érthetted, / Amíg nem éltél nehéz éveket, / Hogy történjen bár-
mi, amíg élünk s meghalunk, / Mi egy vérből valók vagyunk” – talán a legismertebb mai
dalszöveg, mely (politikai szerepvállalásán túl) a környezetbe ágyazással, a szerencsés fel-
ismeréssel a legszélesebb és legmegosztottabb társadalmi réteget, a labdarúgást szeretőkét
kovácsolta egybe. Most vagy az van, hogy ilyen műveltek a stadionok nézői, vagy az, hogy
volt egy jó szöveg, egy pillanat, s lett egy sláger – függetlenül az előadók személyétől. Mert
ha azt mondom: Nyerges Attila kiváló költő, sokan rám förmednek. De ha azt, hogy övé
az elmúlt időszak egyik legsikeresebb dalszövege – talán kevesen vitatkoznának. Szóval
jöjjenek még hasonlók, hogy értsük „a lényeget”, hogy „kezdjünk el élni” meg érteni, s va-
lamit megérezni! „De jaj, a szerelemnek múlnia kell. / Ha múlik, akkor fájnia kell, / Hogy
érezd, mennyit ér, míg tart, míg él! / A szerelemnek múlnia kell, / Akkor is, ha égig emel. /
És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér” – íme a Ratkó-korszak gyermekeinek egyik slá-
gere. S minő meglepő, szerzője Sztevanovity Dusán, aki Adamis Annával igazából leuralta
a 70–80-as évek minden slágerét, de kérdés sincs afelől, hogy miért. Mert kiváló szövegek!
Olyan szövetek, melyek mint szöveg is slágerek, szinte zenévé formálják önmagukat. Mint
ahogyan Bereményi Géza versei. Ha a legenda igaz – így mesélte Cseh Tamás temetésén
Bereményi –, mindig Tamás ment hozzá az Iskola utcai lakására, ahol emelkedő hangsúl�-
lyal köszöntek egymásnak, várván az alkotás izzó, olykor vörösben izzó mámorát, a zene
szülte verseket, vagy éppen a versek szülte zenéket.
S igen, itt is túl hosszú a sor. Végigvenni is nehéz lenne, hogy hány olyan dalt ismerünk,
melyekről ha leemeljük a zenei hangokat, verset, mondható, sőt kifejezetten jól mondha-
tó szövegeket kapunk. Mert – és itt már magánvéleményem következik – nincs tisztán
költészet, festészet, zeneművészet, semmilyen alkotó tevékenység egymásra-hatás nélkül.
Nincs, mert párbeszéd van! Nincs, mert a nagy művészek, akik lehetnek zenészek, szöveg-
írók, vagy éppen költők is, nem kategorizált művet hoznak létre, hanem a párbeszédből
általa megfogalmazott válaszokat, alkotásokat, melyek a párbeszéd jelleméből fakadóan
jól mondhatók, jól énekelhetők, vagy… elbuknak minden rostán, és elsüllyednek. Lehet
ugyanis kiizzadni a dalszöveget mint reklámtevékenységet, de ha azokban nincs meg a
szépség, ritmus, dallam, mondhatóság, értelem, akkor nem lopakodnak be az emberi szí-
vekbe, nem hagyják örökül magukat, és nem vésődnek be a művészet alkotásai közé sem.
Holott a nagyobb művészeknek – Kós Károllyal szólva – „minden időben és minden körül-
mények között a sors által rendelt kötelessége (van, volt és lesz) … élete munkájával szü-
lőhazáját és annak népét megbecsült hagyományainak szellemében, hűségesen szolgálni”.
És ebből eredendően jön a konklúzió: egy jó szövegnek csak rossz előadói lehetnek. Egy
rossz szövegnek ugyanakkor a legjobb előadók sem lesznek átörökítői, hiába szól hozzá
a zene. Az pediglen versmondói szomorú felismerés csak, hogy a legjobb versek is dallá
formáltan válnak örökké, hiába a kiérlelt és egyedi előadói megszólaltatása a műnek. Így
nekünk, versmondóknak nincs más teendőnk, mint elkezdeni élni, verseket mondani, sze-
retni, és felmutatni a zenészeinknek is azon műveket, melyek akár hibridként a XXI. szá-
zad hangjai lehetnek: énekelve, mondva, zenélve, de mindig az örökkévalóságra törekedve.

40 versmondó
 VERS/ÉLET

Ps. Vizsgákon csak akkor engedem át a hallgatóimat, ha elmondják a Himnuszt, vagy a

Szózatot. Érdekes, az első, a megzenésített rész még megy, utána soronként maradnak el
egyre jobban a hallgatók. Pedig kötelező memoriterekről beszélünk…
A szerző a Mondj Te is egy verset Kulturális Egyesület alapítója,
a Magyar Versmondók Egyesülete alelnöke.

Virradat Tél

KÖLTÉSZETI HÍREK

Január 24-én vettek végső búcsút a tavaly év végén elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas
írótól, költőtől, műfordítótól és egyetemi tanártól a Farkasréti temetőben. Kalász Márton
2021. december 30-án hunyt el. A nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes
tagja, a Magyar Írószövetség egykori elnöke 87 éves volt. 
Munkásságáról részletesebben is írunk e számunk Vers/Élet című témájában. (szerkesztő)
2021 végén kiadott díjak:
Első ízben adták át a 2020 szeptemberében elhunyt költő, Bertók László emlékére alapított
Bertók László költészeti díjat a pécsi Kodály Központban. A díjat elsőként Parti Nagy Lajos
vehette át. 
A Petri György-díj kuratóriuma december 6-án döntött arról, hogy 2021. évben kinek ítéli
oda a Petri György-díjat. Ezúttal három alkotó került a fináléba: Biró Zsombor Aurél, Kósa
Eszter és Vados Anna. Közülük Vados Anna kapta meg a kitüntetést.
2021-ben Nádasdy Ádám nyerte el a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány élet-
műdíját, amelyet az alapítvány kuratóriuma ítél oda minden év decemberében a kortárs
magyar irodalom egy-egy alkotójának.

versmondó 41
VERS/ÉLET

A BAUMGARTEN-DÍJAZOTTAK, S A DÍJ TÖRTÉNETE

Baumgarten-díjasok

Kukorelly Endre a 24.hu-n, élő Facebook-videóban jelentette be az idei díjazottak és jutal-

mazottak listáját. 2022-ben Baumgarten-emlékdíjat kap Géczi János, Harkai Vass Éva, Lö-
vétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gás-
pár Miklós.  Baumgarten-emlékjutalmat kap  Nagy Csilla,  Vajna Ádám  és  Vida Kamilla.
Az átadást – a tavalyihoz hasonlóan – a pandémiára tekintettel később tartják. A díjak
összege idén egyenként 400.000 Ft, a jutalmak összege 200.000 Ft.
De miért olyan fontos ez a díj? Mi a története?
Az eredeti Baumgarten-díjat Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapította végrendeletével
1923. okt. 17-én. Az első díj és jutalomkiosztás 1929-ben, az utolsó 1949-ben volt (1945-
ben szünetelt); a díjakat minden évben január 18-án, az alapítvány Sas (ma Guszev) utcai
székházában osztották ki. Az alapítvány gondozását az ún. Baumgerten Kuratórium látta
el, amelynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak; Babits halála után (1941-
től) Schöpflin Aladár vette át a tisztséget. A kuratórium mellett – véleményező szervként
– nyolc tagú tanácsadó testület működött. A végrendelet szerint „oly komoly törekvésű,
akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesülhettek az alapítvány
évdíjában, ill. jutalomban vagy segélyben, akik „minden vallási, faji és társadalmi előíté-
lettől mentesek, és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvé-
ért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.” Az évdíjak összege
3000–8000 pengő, 1947-től 8000–10.000 forint volt; arra különösen méltó és rászorult írók-
nak több évre meghosszabbítható vagy ismételten kiadható volt. A fedezetet Baumgarten
Ferenc Ferdinánd végrendeletében biztosította: a Sas és Tisza Kálmán utca kereszteződésé-
nél álló bérház kiadásából befolyt összeget lehetett az arra érdemes írók évdíjára fordítani.
Ki is volt Baumgarten Ferenc Ferdinánd?
A 2004-ben megjelent Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében című kiadványban jól
összefoglalva (szerk.: Lakat Erika, Székesfehérvár) így emlékeznek róla:
„Abból a régi patrícius családból származott, amelyből B. Izidor, B. Nándor és B. Károly.
Egész fiatalon a Budapesti Szemlében kritikai tanulmányokat írt. Egyetemi tanulmányai
befejeztével Németországba költözött, és német nyelven publikált. Utolsó magyar nyelvű

42 versmondó
 VERS/ÉLET

írása a Nyugatban jelent meg A renaissance problémáiról (különnyomatban, 1909) címmel.

Nevét a Conrad Ferdinánd Mayerről írt könyve (München, 1917) tette ismertté, amely a
költő lelki életének folyamatát elemzi. Az I. világháború után érdeklődése a színház felé
fordult. Ekkor írta a Zirkus Reinhard (Potsdam, 1920) című dramaturgiai és színháztudo-
mányi munkáját.
A magyar irodalom történetében az általa létrehozott egyik legnagyobb kulturális, művé-
szeti alapítvánnyal tette maradandóvá nevét. A mintegy egymillió pengőt kitevő vagyonát
azokra a tehetséges magyar írókra hagyta, akik „mentesek minden vallási, faji és társadal-
mi előítélettől.
Munkásságuk csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért
megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek”.
A díjat odaítélő kuratóriumot egyébként sok – részben jogos – vád érte a radikális balol-
dali írók mellőzése, és az egyes polgári irányzatokhoz tartozó írókkal szemben tanúsított
elfogultsága miatt (egyes baloldali írókkal szemben a vallás- és közoktatásügyi miniszter
emelt vétót). Az alapítványnak egészében mégis komoly jelentősége volt az irodalom fej-
lesztésében.
A Baumgarten-díjat 1949-ben kommunizálta a rendszer, ennek megfelelően a rendszer-
váltáskor kellett volna visszakapniuk az íróknak. A mindenkori végrehajtó hatalomnak
pusztán a menedzseri feladatot kellett volna megtartani, a döntés felelősségét pedig min-
den aktuális pártpolitikától független kurátor kezébe adni – ezt mondja Kukorelly Endre,
aki az elmúlt években azt is hangsúlyozta, hogy ugyan az emlékdíj nem szorosan követi a
Baumgarten Ferenc Ferdinánd hagyatékából finanszírozott eredeti elismerés statútumát,
de igyekszik az egykori Baumgarten-díj hagyományát folytatni, minél több elemét meg-
tartva annak szellemében eljárni.
A Baumgarten-emlékdíjat működtető Gyümölcsöskert Egyesület kizárólag közösségi fi-
nanszírozású, s mind a bevételi, mind a kiadási oldala átlátható, és együtt mozog. Az egye-
sületet eddig 502-en támogatták, kisebb-nagyobb befizetésekkel – többen rendszeresen is.
Az egyesület célja, hogy „felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalomra, hogy a polgá-
rokat a művészet támogatására buzdítsa, és hogy a legnagyobb magyar irodalmi mecénás,
Baumgarten Ferenc Ferdinánd emlékét fönntartsa”.
A Baumgarten-díjat 2020-ban  Marno János,  Márton László,  Pintér Béla,  St.Turba Ta-
más és Christina Viragh kapta, emlékjutalomban részesült Bartók Imre, Bán Zoltán And-
rás, Csehy Zoltán, Kulcsár-Szabó Zoltán, Peer Krisztián és Szilágyi Zsófia. 2021-ben em-
lékdíjban részesült:  Báthori Csaba,  Bodor Ádám,  Garaczi László,  Margócsy István,  Szijj
Ferenc, Takáts József és Tompa Andrea, a jutalmat pedig Berta Ádám, Hermann Veroni-
ka, Kalász Orsolya, Németh Zoltán, Sipos Balázs, Ella Sobolewska és Szolláth Dávid kapta.
A 2019-es márciusi művészeti díjazások hatására – látván, hogy a pártpolitika a szakma-
iságot mellőzve sorozatosan inkorrekt módon dönt – elhatároztam, hogy megkísérlem a
Baumgarten-díj felélesztését – idézte fel Kukorelly Endre az okokat, hogy miért alapították
újra a Baumgarten Ferenc Ferdinándról elnevezett rangos irodalmi elismerést. A Baumgar-
ten-emlékdíjakat és emlékjutalmakat először 2020-ban osztották ki. Idén tehát harmadik
alkalommal ítélték oda az arra érdemesnek talált íróknak.

versmondó 43
VERS/ÉLET

MONDJ TE IS EGY VERSET

Jöjjön és legyen részese – egy pohár bor mellett – a kiváló művészeinkkel folytatott verses
beszélgetéseknek!
2022-ben is megtartjuk a Mondj Te is egy verset szervezésében a PódiumON beszélge-
tő-estek sorozatát.
A programok a Pasaréti Közösségi Ház (1026 Pasaréti út 102.) színháztermében minden
hónap első keddjén 19 órakor kezdődnek. Az első pohár Dúzsi bor megkóstolása után kö-
vetkeznek a kötetlen verses beszélgetések, amelyekre a belépés ingyenes.
Az első félév vendégei:
Február 17-én Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a
József Attila Színház igazgatója
Március 24-én Lukács Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló- és érdemes
művész
Április 21-én Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
Május 19-én Cseke Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazga-
tó, egyetemi tanár, érdemes művész
Minden további információ: www.mondjegyverset.hu, www.pasaretikozossegihaz.hu

Oberfrank Pál a PódiumOn programon

44 versmondó
 GALÉRIA – NEGYEDÉV PILLANATKÉPEI

versmondó 45
GALÉRIA – NEGYEDÉV PILLANATKÉPEI

46 versmondó
 GALÉRIA – NEGYEDÉV PILLANATKÉPEI

versmondó 47
GALÉRIA – NEGYEDÉV PILLANATKÉPEI

48 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

MÉLTÓ MÓDON JUBILÁLT A 20 ÉVES

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Hat napon át dübörgött Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléje, a

Kaleidoszkóp VersFesztivál Kaposváron. A pandémia ellenére több mint másfél ezren láto-
gattak el a 20. jubileumi VersFesztivál programjaira 2021. november 2. és 7. között. A ver-
senyprogram versszínházi fődíját a Radnóti Színház és a Győri Nemzeti Színház előadása
kapta, de valódi díjeső zúdult a fellépőkre a fesztiválzáró gálán.
A Kaleidoszkóp VersFesztivál új otthonra talált, a Csiky Gergely Színház kaposvári intéz-
ményei adtak helyet a produkcióknak. A fesztivál, nevéhez hűen, a költészet ezernyi színét
és formáját mutatta meg: versszínházi előadásokkal, verszenei, dalköltészeti koncertekkel,
versfilmes bemutatókkal, irodalmi estekkel, versmondással és verskiállítással kecsegtette
a versek, a színház és a zene szerelmeseit, az igényes szórakozásra vágyókat. Fülöp Péter –
az EMMI helyettes államtitkára, a Csiky Gergely Színház igazgatója – a fesztivál díjátadó
gálaestjén kiemelte: büszke arra, hogy a versek különböző formanyelvű produkciói révén
egy egészen új színnel gazdagodott a színház és Kaposvár művészeti palettája. Lutter Imre
fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke bejelentette: a Kaleidosz-
kóp VersFesztivált ezentúl kétévente rendezik meg, és állandó új otthona Kaposvár lesz: a
vers betette a lábát a somogyi megyeszékhelyre, és a verslábak körbe is járták a színházat.
Nagy utat tett meg eddig a VersFesztivál. Az 1997-ben indult Kaleidoszkóp VersNapok
a Miskolc-Egyetemvárosba invitált Bella István Kossuth-díjas költő, később a fesztivál
fővédnöke és a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke személyes rész-
vételével és verseivel nyitotta meg kapuit, s a tucatnyi versmondó közül az egyik Kale-
idoszkóp díjas egy bizonyos Kiss Gábor lett, aki később dr. Kiss Gábor, majd Bakos-Kiss
Gábor néven vált ismertté, s ma a Győri Nemzeti Színház igazgatója. A fesztivál a nevét az
eleve célul kitűzött sokszínűségről kapta, egyébként Kiss László egyesületi elnöktől. Idő-
közben megalakult az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, amely
a főszervező lett, s amelynek akkori elnöke, Lutter Imre igazgatta az évről évre nagyobb
rendezvényt – az egyesület két későbbi elnökének segítségével: Bakos-Kiss Gáborral és
Káelné Kovács Ritával. Néhány éven belül a háromnapos esemény egyhetessé duzzadt;
megjelent a színházi forma, majd a verszene, s aztán a versfilmek is. Az immár fesztivál-
ra átnevezett programsorozat előbb a főváros felé vette az irányt, s a Merlin Színházban
szervezte meg a legjobb produkciók, fellépők számára a döntőt. Majd nyitott a hivatásos
művészek felé – számukra is lehetővé téve a versengést a költészet legkülönbözőbb meg-
nyilvánulási formáiban. A vándorlás útja: előbb Pécs, majd Nyíregyháza, Sopron, néhány
évig Vác; míg végül Kaposvárott talált végleges otthonra. A tárgyhó tehát 2021 novembere.
A Kaleidoszkóp VersFesztivál hivatalos megnyitó ünnepségére a színházzal közös műsor-
ban került sor a Csiky Gergely Színház nagyszínpadán, ahol a fellépők és a nézők kettős
évfordulót ünnepeltek: a VersFesztivál két évtizedes jubileumát, és Hunyadkürti György
hetvenedik születésnapját. Az ünnepelt művész a nézőtér első sorából figyelte a három­
órás gálát, amelyen fellépett mások mellett Eszenyi Enikő, Darvas Ferenc, Sáfár Mónika,
Szalma Tamás, a Somogy Táncegyüttes, Borbély Sándor, Nyári Oszkár és Nyári Szilvia.
Köszöntőt mondott Fülöp Péter színházigazgató, L. Simon László, a Nemzeti Múzeum fő-

versmondó 49
VERSENYRŐL VERSENYRE

igazgatója, Szűcs Katalin Ágnes színikritikus és Bagossy László rendező. A műsort Olt
Tamás, a színház művészeti vezetője és Lutter Imre fesztiváligazgató vezette.
A 20. Kaleidoszkóp VersFesztivál zsűrijében – Bagossy László Csokonai-díjas rendező el-
nökletével – Szűcs Katalin Ágnes Jászai Mari-díjas színikritikus, dramaturg; Borbély Sán-
dor Kaleidoszkóp díjas színművész; Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész és Turczi
István Prima Primissima díjas költő foglalt helyet. A fesztivált Molnár Ferenc Caramel
dalköltészeti akusztikus koncertje nyitotta. A tucatnyi verszenei koncert közben fellépett
Tóth Gabi és a Loyal Apple’s Club Baricz Gergővel. Számos színházi előadás, irodalmi est,
hangoskönyv-bemutató, és egész héten át tartó verskiállítás várta az érdeklődőket – Gyu-
lai Attila és Debreczeny Zoltán festőművészek képeivel, valamint a Könyv és Társai Antik-
várium 20. századi legendás költőinek könyvkülönlegességeivel, kézirataival. A VersFesz-
tivál kiemelt támogatója az EMMI Kulturális Államtitkársága és a Nemzeti Kulturális Alap
volt. A fotókat készítették: Nagy Tibor, Güth Gréta és Nemes Vivien.

VERSKIÁLLÍTÁS

A fesztivál ideje alatt látogatható volt a Csiky

Gergely Színház különtermében a Vers a falon
című költészeti kiállítás, amelynek megnyitó-
ján Gyulai Attila festőművész egy performansz
keretében, fordított perspektívában megfestette
József Attila portréját. A képzőművész portréi
a kiállításon több száz évnyi távolságból röpí-
tették a 21. századba a költőnagyságokat. A
fantáziaképeken mai környezetben, a költésze-
tükre jellemző tulajdonságaikkal voltak látha-
A Vers a falon kiállítás megnyitóján tók a festményeken (köztük Arany János sa-
Gyulai Attila festői attrakciója ját bárdjával, Ady Endre rappel, Petőfi Sándor
rocksztárként, Radnóti Miklós fejhallgatóval).
Debreczeny Zoltán, a másik kiállító, konkrét versekre és idézetekre alkotott illusztráció-
ival, festményekkel, montázsokkal érkezett. József Attila Két hexameterjén például a tár-
sadalom vissza is szól a költő kiábrándultságot mutató kérdései kapcsán. A kiállítás ezen
részének érdekessége, hogy a festőművész interaktív tárlatvezetést tartott: a látogatók fel-
hívhatták mobiltelefonon, és ahogy haladtak a képek előtt, úgy közvetítette gondolatait a
művész telefonon keresztül. A festményeket és grafikákat a Könyv és Társai Antikvárium
20. századi legendás költőinek könyvkülönlegességei, dedikált és első kiadású kötetek, fo-
lyóiratok, autográf levelek, kéziratok tették igazán gazdaggá. Találkozhattunk József Atti-
la, Radnóti Miklós, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Babits Mihály, Weöres
Sándor aláírásával, levelével éppúgy, mint Ady Endre halotti maszkjával, a Nyugat folyó-
irat lapszámaival, és az erdélyi költészet reprezentánsainak költészeti anyagával (Dsida
Jenő, Reményik Sándor, Erdélyi József – többek között).
A versenyprogram zsűrije négy kategóriában ítélte oda a rangos Kaleidoszkóp díjat a fellé-
pő művészeknek, társulatoknak, zenekaroknak, versmondóknak és filmeseknek.

50 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

VERSSZÍNHÁZ

Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti se-

regszemléjén a Magyar Versmondók Egyesülete
és a Csiky Gergely Színház három helyszínen a
költészet megnyilvánulási formájának ezernyi
színét mutatta meg, innen a Kaleidoszkóp elne-
vezés. A produkciók többsége a versenyprogram
része volt. Az előadások sorát a Déryné Program
keretében Szemerédi Bernadett indította Weöres
Sándor Psyché adaptációjával, Molnár Bence szín-
művész pedig Petőfi A helység kalapácsát dolgozta Szemerédi Bernadett Psychéje
fel szabadon. Saját előadással érkezett a Győri Nemzeti Színház, a Komáromi Jókai Szín-
ház, a fővárosi Radnóti Színház és az Ördögkatlan Fesztivál. A Soproni Petőfi Színház
pedig korprodukciót hozott a Szolnoki Szigligeti Színházzal, az Esztergomi Várszínházzal
és a Forrás Színházzal. Fellépett a versenyprogramban a Helytelenek Társulat, a pécsi Es-
cargo Hajója, a hetényi Csavar Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház is. Utóbbi
Babits Mihály Jónás könyvét hozta el, amit a nézők egészen más aspektusból láthattak a
Csiky Gergely Színház részéről is a fesztiválon. Izgalmasnak ígérkezett Varró Dániel műve,
A leprikónok átka, Ács Tamás előadásában, vagy Ingmar Bergman drámája, a Jelenetek egy
házasságból Gál Tamással és Gál-Kiss Szilviával. A Hamlet újszerű feldolgozását mutatta
be a felvidékről érkező Komáromi Jókai Színház. A Győri Nemzeti Színház az auschwitzi
haláltáborok parancsnoka életének monodrámáját nevezte a versenyprogramba.
A versszínházi előadások között a budapesti Radnóti Színház és az Ördögkatlan Fesztivál
közös produkciója, a Kezdhetek folytatódni című, Petri György költészetére épülő előadás
vitte el az egyik fődíjat Pál András és Rozs Tamás előadásában. „Mikor nem írok verset:
nem vagyok” – írta Petri György, költőként. Ahogy a színész sem színész, ha nem játszik
épp, csakúgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán a sarokban fészkelődő ujjperce-
gés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg az összes többi nő, nem csak Mari, van egy
élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat,
ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est
végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, ahol Petri is volt. Petri színész és zenész
közös játékában szólalt meg, Valcz Péter rendezésében.
A zsűri a fődíjat – a Radnóti Színház mellett –, megosztva, a Győri Nemzeti Színház pro-
dukciójának ítélte oda. Utóbbi, a 152 lépés Auschwitz felé, Karácsony Gergely előadásában.
A monodráma Rudolf Franz Ferdinand Höß, az auschwitzi haláltábor parancsnokának éle-
tébe engedett bepillantást. Hogyan válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapá-
ból? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két
órán át? Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent – hogyan jöttek létre azok a bűnösök,
akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a ho-
lokauszt –, hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig
feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e? „Nem törtem a fejemet azon, hogy
helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höß Merle Mesterségem a halál című

versmondó 51
VERSENYRŐL VERSENYRE

regényének és Rudolf Höß emlékiratainak felhasználásával Nagy Márk és Karácsony Ger-

gely írta a szövegkönyvet, Karácsony adta elő, és Nagy Márk rendezte.
A versszínházi előadások kiemelt különdíját kapta a kaposvári Csiky Gergely Színház
előadása, a Variációk egy rablásra, mely a színház meghatározása szerint: összművésze-
ti műfajmámor egy különös történettel. Benedek Dániel és Egressy G. Tamás darabja –
Fándly Csaba és Benedek Dániel előadásában – fergeteges sikert aratott a nézők és a szak-
mai ítészek körében egyaránt.
Különdíjban részesült a Kaj Ádám rendezte Psyché és Nárcisz, Szemerédi Bernadett előa-
dásában, a Déryné Program produkciójaként, valamint a Szabó Attila rendezte Siess élni!
című előadás Szabó Nikolett szereplésével, a Csiky Gergely Színház produkciójaként.
Utóbbiról tudni kell, hogy az amerikai Sylvia Plath a múlt század második felének egyik
legtitokzatosabb írója. Életét átszőtték az eltúlzott reakciók, irreális elvárások. Az ebből
fakadó érzékenység teszi írásait átélhetővé azok számára is, akik köszönik szépen, kel-
lemesen elvannak öngyilkossági hajlam, depresszió nélkül. A Siess élni! nem csupán egy
interpretáció Sylvia Plath Naplójából. Sokkal inkább két fiatal lány sorsának az útkereszte-
zése, egy találkozás, vallomás, párbeszéd. Lehet-e a műalkotás a saját életünk? Lehetünk-e
egyszerre művészek, és megelégedett feleségek? Írók és anyák? Lehetünk-e boldogok?
Kiélhetjük-e azokat a vágyakat, amelyek hajtanak minket? Vagy: elfojtva azokat, kike-
rülhető-e a mélység csábítása? Sylvia Plath nem tudta elfogadni az életet, beletört. De az,
ahogy mindezt megélte, irodalommá vált, adni tudott vele – és az előadó ezt az adni tudást
szeretné tovább örökíteni az előadással.
Szemerédi Bernadett Psyché és Nárcisz című előadása, amely a Déryné Program keretében
valósult meg, Lónyay Erzsébet sorsát mutatta be, amely – még ha fikció is – a korszak
tipikus női sorsa. Tehetsége a legnagyobbak közé predesztinálná, érvényesülni mégis csak
szépségével tud. Már kicsiny gyermekkorától folyamatosan úton van, családja és párt-
fogói kézről kézre adják. Gyermekkori pajtásával, Ungvárnémeti Tóth Lászlóval mindig
rosszkor, rossz helyen találkozik, így bontakozó szerelmük sohasem teljesedhet be, mindig
plátói marad. Csak a halálban van esélyük az egyesülésre. Az előadás szövegbéli alapját
Weöres Sándor Psychéjének Ungvárnémeti Tóth László emlékezete című fejezete mai nyelv­
állapotnak megfelelő átirata, és a következő versek adják: Gabónak, kisebb édes Ötsémnek,
Tarantella, Psyché Confessioja, Már nem csudálnak.
Kifordulás címmel adaptálta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét Molnár Bence,
aki 2014-ben végzett színészként Kolozsváron, majd 2019-ig a temesvári Csiky Gergely
Állami Magyar Színház tagja volt, s jelenleg szabadúszó. „Többet megtudhatsz másokról
egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” (Platón) Ennek a játéknak tökéletes alapul
szolgál Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című eposz-paródiája. Az előadás során a szí-
nész egymaga jelenítette meg Petőfi karaktereit – kalapokkal, s egyéb stilizált kellékek-
kel, időnként pedig a nézőket is bevonva a komikus viszonyrendszer megteremtésébe. Az
eredeti történet tetőpontján azonban az előadó váratlanul megszakította a cselekmény
prezentálását, és ezzel kezdődött a valódi játék. Kifordultak a karakterek eredeti jellem-
vonásaikból, ezáltal megváltozott a történet, majd kifordult a stílus is a nézők reakcióihoz
igazodva, és ezt követően egyre merészebb és váratlanabb fordulatok következtek. Végül
megjelent maga Petőfi is, hogy aztán a vele folytatott polémia során elhangozzék az egész

52 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

Kifordulás tanulsága, mintegy játékos utat mutatva a jövő generációinak. Az elevenebb

kamaszok beszólásai szervesen beépültek az előadásba.
Ács Tamás Varró Dániel: A leprikónok átka című mesedarabjával került be a verseny-
programba. „Egy kis viking legenda látható alant, / mit mondjak, csupa játék, kockázat és
kaland, / te vagy a főszereplő, ez egy olyan mese, / legyél a történetnek tevékeny részese!”
– írja a szerző. Ács Tamás és Bergics András játékát Horváth Márk bábjai és Bergics And-
rás zenéje tette még izgalmasabbá.
A budapesti Helytelenek Társulat Szívizomjátékként aposztrofált bábelőadása Mesterházy
Balázs Soha nem látott bálnák hangja c. kötetének anyagára épült. A történet egy em-
ber életútját mutatja be visszaemlékezésszerűen, gyermekkortól az öregségig. Az előadás
alapvető problémája a céltalanság, a vágyak megélésétől való félelem. „Kicsit sokat bízol
a szívre. Nem gondolod? („Nem gondolok / az érzésre.”) Nem lakik semmi sem ott. Csak
vér van benne, / meg inak és izom. A legszűkebbekre korlátozom magam” – részlet Mes-
terházy Balázs Szívizomjáték c. verséből. Varga Dóra, Vékony Brigitta és Németh Viktória
játékához Török Ági készítette a bábokat.
A szlovákiai Hetényből érkező CSAVAR Színház Ingmar Bergman világhírű darabját tette
újra színpadra. A Jelenetek egy házasságból sokszor szórakoztató, máskor szívszorító hely-
zetei egy férfi és egy nő szerelmének történetéből fakadnak, de külön érdekesség, hogy a
színészek a való életben is házasok. Bergman olyannak mutatja hőseit, amilyenek. Ahogy
ő maga mondta a forgatás után: külön örömöt okozott számára a tudat, hogy bosszant-
hatja vele az összes művészileg kifinomult embert, akik utálnak mindent, ami érthető. Gál
Tamás Jászai Mari-díjas és Kiss Szilvia színművész produkcióját Pataki András rendezte.
Az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezet Szilveszter című produkciójának törté-
nete egy végzős általános iskolás fiúról szól, aki nem meri elmondani otthon, hogy rossz
jegyeket szerez matematikából, és végül elmenekül a központi írásbeli napján. A fiú sorsát
két drámapedagógus idézte fel néhány egyszerű tárgy felhasználásával. Az előadás során
lehetőségünk volt az összes rossz beidegződést, sztereotípiát megbeszélni és újraértelmez-
ni. Az előadás fontos célja, hogy a gyermekekben képződő iskolai stressz valamilyen mó-
don oldható legyen. A megjelenő helyi identitások nagy súlyt kaptak a történetvezetésben.
Fontos fogalmak, melyeket az előadás érintett: megszokottság, stressz, félelem, kapcsola-
tok, becsület, kétség, egymáshoz való tartozás. A produkció rendezője Komlóczi Zoltán
volt.
A Soproni Petőfi Színház, az Esztergomi Várszínház, a Szolnoki Szigligeti Színház és a
Forrás Színház koprodukciója a Silentio Transeo. A magyar irodalom mindig is bővelkedett
a líra és a próza termékeny kiválóságaiban, ám történelmünk sötét szakaszaiban – mikor
embernek maradni is igen nehéz volt – már megfogyatkozott azoknak a névsora, akik
morálisan helyt tudtak állni, képesek voltak szólni, vagy épp hallgatásukkal lázadni egy
adott kor uralkodó eszmevilága, a háború vagy egy politikai rendszer ellen. Azért találunk
néhány nevet a sorban, amelyek viselői iszonyatos áldozatok árán mégis megtették. Ne-
met tudtak mondani. Nem voltak hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötve
alkotni és élni. Kimondták a kimondhatatlant. Az előadás ebből az elhallgatott magyar
irodalomból kívánt keresztmetszetet adni, s a közönség a pódiumi estet követően már

versmondó 53
VERSENYRŐL VERSENYRE

minden bizonnyal ismerősként köszöntött olyan szerzőket is, mint Márai Sándor, Hamvas
Béla, Herczeg Ferenc és Szabó Dezső, vagy éppen Sinka István és Utassy József. A produk-
ció rendezője Pataki András Jászai Mari-díjas művész, a Soproni Petőfi Színház igazgatója.
A felvidékről érkezett Komáromi Jókai Színház és a Symbol Polgári Társulás Hamletje a
drámairodalom egyik legtitokzatosabb, legmegfejthetetlenebb művét vitte egyedi aspek-
tusban színre. A művet Shakespeare közel 420 éve írta, aktualitása, jelenidejűsége azonban
megkérdőjelezhetetlen. Egy Hamlet-értelmezés, rendezés, alakítás meghatározó gesztusa
az alkotói pályának, szellemi lehetőség, kihívás, életre szóló feladat. A Komáromi Jókai
Színház műhelyében Matusek Attila, fiatal színész-rendező vezetésével a pozsonyi Szín-
ház- és Filmművészeti Főiskola magyar növendékei veselkedtek neki a drámairodalom
egyik legfontosabb művének. „A Hamletet nem lehet eljátszani, mert csaknem hat óra
hosszat tartana. Csak egyet lehet eljátszani ama lehetséges Hamletek közül, melyek eb-
ben a remekbe szabott darabban rejlenek. Ez a Hamlet mindenképpen szegényebb lesz
a shakespeare-inél, de ugyanakkor gazdagabb lehet korunk tapasztalataival. A Hamlet-
ben sok-sok nemzedék fedezte fel a saját vonásait. S talán éppen ezért zseniális mű, mert
megnézheti magát az ember, akár egy tükörben” – írja Jan Kott. A komáromi előadás is
egy sajátos olvasata a történetnek. Mellőzi azokat a teátrális gesztusokat, amelyek alapján
ismerni véljük Shakespeare örök érvényű történetét, helyette a fiatal értelmiségi dilemmá-
it, belső vívódását, gyötrődését, az élethez-halálhoz való különös kapcsolatát állítja köz-
pontba. A komáromi Hamlet színháztörténeti esemény is: egyrészt mert a színház közel
hetvenéves fennállása alatt még nem került színre Shakespeare klasszikusa, másrészt mert
egy új generáció színre lépésének gesztusa ez, melyet a Komáromi Jókai Színház a stúdi-
ótér átnevezésével kívánt megerősíteni. A művet egyébként Nádasdy Ádám fordításában
dolgozta fel a társulat.
Babits Mihály Jónás könyvét hozta a fesztiválprogramba a Csiky Gergely Színház Hunyad-
kürti Györggyel. Hit. Világ. Bölcselet. Babits elbeszélő költeménye a bibliai Jónás próféta
történetét dolgozza fel. A mű 1938-ban íródott és a Nyugat folyóiratban jelent meg először.
A költő ekkor már súlyos betegen, ágyban fekve tudott csak dolgozni. A Jónás könyve a
költő prófétai szerepvállalását dolgozza fel. Legalábbis ez lett az elsődleges irodalmi olva-
sat. Azonban – ahogyan a bibliai történet is – Jónás története számos egyéb értelmezé-
si lehetőséget hordoz. A Jónás könyve számunkra AZ EMBER KÖNYVE. Az emberé, aki
ügyeskedik, megpróbál elmenekülni a ráruházott feladat, a felelősségvállalás elől, aki érez,
fél, gyűlöl, hűséges és csal, ugyanakkor vágyik arra, hogy békében élhessen. De meddig
hajlandó ezért elmenni?
Szintén a Jónás könyvével gazdagította a versenyprogramot a dunaújvárosi Bartók Kama-
raszínház és Művészetek Háza. Az előadás Babits elbeszélő költeménye, valamint versek
és vendégszövegek felhasználásával jött létre, s egy kifejezetten látványos, költői erejű
kortárs produkció lett. Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta
viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De
hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllici-
táló Akarásé? És főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója,
aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli
a dalt: a dal szüli énekesét”? Az előadásban költői elbeszélések, valamint bibliai idézetek,

54 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

versek és vendégszövegek keverednek a színház, a tánc és a fizikai színház elemeivel. Sa-

játos hangvételű előadás a kortárs erdélyi színházi élet fiatal rendező-koreográfusának,
Győrfi Csabának és alkotótársainak elképzelésében. Szereplők: Auksz Éva, Csadi Zoltán,
Sipos Áron/Hajnal János, Kiss Attila, Kecskés Tímea, Tőkés Imola. Zeneszerző: Sulyok
Benedek, díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás, szövegkönyv: Csadi Zoltán, koreográfus
asszisztens: Tőkés Imola, rendezőkoreográfus: Györfi Csaba.

VERSZENE

A verszenekarok és előadók között a Resti Kor-

nél ’eredetimegjelöléssel ellátott’ zenekar vette
át a legjobbnak járó elismerést, amely érdekes-
nek mondható előadásukért járt. Ám – sajnos – a
verseny­szellem, illetve a fesztivál többi előadó-
jához való viszonyulásuk meglehetősen visszás
volt, bőven hagyott kívánnivalót maga után. A
második helyen Kaczander Nóra végzett, akinek
stílusára jellemző a spanyol–latin gitározás, vala-
Caramel dalköltészeti koncertje mint a pop és jazz dalok akusztikus feldolgozása.
Két saját művel megnyerte a 2019-es HangHordozók (kortárs költemények megzenésítése)
versenyt is. A harmadik a Molnár György és barátai formáció lett – mélyen zengő, sokszor
játékos, máskor a lélek húrjait megpendítő gyönyörű játékával. Különdíjat kapott az erdé-
lyi KVAB zenekar és az Eleven Költők Társasága. Utóbbi – az önmagát nyitott zenei-iro-
dalmi és filmes műhelyként meghatározó – produkció kortárs költők verseiből hoz létre
versfilmeket és igényes popzenét a nagyközönség számára. Szentmártoni János (költő) és
Gréger Zsolt (dalszerző) 2011 körül kezdtek dalokat írni, majd csatlakozott hozzájuk Keleti
András, akit a Budapest Bár egyik énekeseként és a ColorStar zenekar egyik alapító tagja-
ként, valamint zeneszerző-producerként ismerhet a közönség. Eleinte a dalaik produkálá-
sára kérték fel őt, amiből később egy közös gondolkodás és műhelymunka bontakozott ki.
Ekkor született meg az ötlet, hogy más költők verseit is megzenésítsék, és hogy egy mar-
káns karakterű énekest keressenek a dalok előadására. Így került a produkcióba 2018-ban
még egy régi közös ismerős, a Roy és Ádám formáció basszusgitáros énekese, Kohánszky
Roy. A zenei produkcióban még Pellei Milán és Máté Szabolcs vesz részt. A formáció a
versfilm kategóriában a PKÜ KMI12 programjában részt vevő Regős Mátyás Az érchegy-
ségbeliek című művét mutatta be, amelyből Horváth András filmszakember, színész, Keleti
András, a Color­Star alapítója és a Budapest Bár énekese, valamint a producer Gréger Zsolt
készítettek filmet. A fesztivál verszene kategóriájában az Eleven Költők Társasága előadta
a KMI12 program költőinek verseiből összeállított koncertjét. Az Eleven Költők Társasága
ezzel az anyaggal különdíjat nyert a Bujtor István Filmfesztiválon is.
A zenei versenyprogram keretében több minikoncertet hallgathatott meg a közönség:
Rauscher Géza (RAG) – Vers Nektek! – Rauscher Géza évek óta dolgozik azon, hogy azokat
a verseket, amelyek megérintik, zenei köntössel is felruházza – bízva abban, hogy érzéseit,
gondolatait még jobban át tudja adni a közönségnek. Ehhez különböző hangszereket hív
segítségül, mint például a gitárt és a kobozt.

versmondó 55
VERSENYRŐL VERSENYRE

Pető Edina Fadette – Versmegzenésítések – Pető Edina Fadettet gyermekkora óta vonzza a
művészet, a zene, a versek, a színház. Saját produkcióiban is mindig igyekezett ötvözni a
különböző művészeti ágakat. Az előadó több országos és nemzetközi énekversenyen lett
díjazott, versei különböző amatőr antológiákban jelentek meg. Önálló estjei közül a Piaf
100 volt a legsikeresebb. Díva díjas és a tavaszi Janus Pannonius Díj Alapítvány által meg-
hirdetett pályázat különdíjasa.
@Komlozozo – Halhatatlan – versek és dalok egy szál gitáron: Komlóczi Zoltán a kor-
társ költők műveinek megzenésítése mellett egy-egy középkori versbe is próbál új életet
lehelni gitár segítségével. Dalai hűen ábrázolják, milyennek látja a környezetét, amiben
él. Fontos számára, hogy a zene és a színházi világ közösen valami merőben új impulzust
hordozzon magában, mely jelenséget a szférák együttállásának hívja. Drámatanárként is
arra törekszik, hogy a hozzá járó fiatalok önálló véleménnyel rendelkezzenek, képesek
legyenek kreatívan szemlélni, kritikusan látni a világot.
Szakolczay István – A szív hangjai – A versek megzenésítésével 16 évesen kezdett foglal-
kozni, s ez a mai napig tart. Ahogy vallja, ő valójában a versek saját zenéit keresi, hogy
azzal teljesítse ki, tegye még érzékletesebbé azokat. Húsz éve csatlakozott a békéscsabai
Mokos irodalmi körhöz, amely magyar költők munkásságát igyekezett megismertetni a
szélesebb közönséggel. Előadásaival a költészet csodáján túl az élet csodáját is igyekszik
megmutatni, miszerint: kortól és rangtól függetlenül megélhetjük az életünket jobban is,
és hogy bárki bármikor tehet is azért, hogy ő és mások minél jobban érezhessék magukat.
Álmodók – Benned zeng és bong a jel... – A zenekar tagjai korábban más-más formációban
zenéltek, majd 2017-ben megalapították az Álmodók együttest. Kárpát-medencei klasszi-
kus és kortárs költők saját megzenésítésű verseit játsszák két hanggal, egy gitárral, fúvós
és ritmushangszerekkel. Fliszár Mária – ének, ritmushangszerek, Németh Viktor – ének,
gitár, szájharmonika, furulya, dalszerzés.
Kvab – Verszenei koncert – 2019-ben alakult crossover indie-pop zenekar; tagjai Balázs-Bé-
csi Eszter és Lőrincz Árpád. A megalakulás óta saját (magyar) dalokat és megzenésített
verseket játszanak. 2020 januárjában jelent meg első középlemezük, márciusban megnyer-
ték a Peron Music Tehetségkutató marosvásárhelyi szakaszát, majd szintén 2020-ban Si-
culus díjat nyertek a székelyudvarhelyi Siculus fesztiválon. Harmadik helyezettek lettek
a budapesti Befutó Tehetségkutatón és az Ágyban Kávé daluk lett 2020 legszebb erdélyi
magyar dala, a 25 év alatti kategóriában. Első nagylemezük 2021-ben jelent meg Nyár cím-
mel. Balázs-Bécsi Eszter: ének, szintetizátor, perkúciós hangszerek; Lőrincz Árpád: ének,
gitár, basszusgitár, dob.
Rózsabors Műhely – Élettöredékek – A Rózsabors Műhelyt 2016 januárjában hívták életre
a zenekar tagjai. Magyar nyelvű dalaik szövegét kortárs és klasszikus költők verseiből
merítik. Minden általuk megzenésített vers önálló zenei világot alkot. 2017-ben jelent meg
az első CD-lemezük a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában, Tóthárpád Ferenc kőszegi köl-
tő Dőzsöl az égen a hold verseskötetének részeként. 2020-ban – egyedüli résztvevőként
a Nyugat-Dunántúlról – elnyerték a Versünnep Fesztivál közönségdíját. A Kaleidoszkóp
VersFesztiválra duó formációban érkeznek. Nagy Krisztina: ének, Dala József: gitár, ének.
Kultúr Találka – Dallamok verslábon – A zenekar 2012 óta működik, fő profiljuk magyar

56 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

költők verseinek megzenésítése. Az utóbbi években folyamatosan fejlődtek, és most már

hatan alkotják a formációt. A zenekari bővülésre a teljesebb zenei élmény okán volt szük-
ség. Jelen felállásban többféle kihívásnak is meg tudnak felelni: jöjjön a felkérés egy fesz-
tivál nagyszínpadáról, vagy legyen szó egy kiállításmegnyitóról. Versekből gitárfutamok,
húrt gazdagító szájharmonika-hangulat, egymás ihlette harmónia – ez a Kultúr Találka.
Tagok: Orlikné Horváth Vera Anna, Orlik István, Farkas Gábor, György-Horváth Anna,
György-Horváth László.
Különleges zenei élményt jelentett Tóth Gabi és a Loyal Apple’s Club egész estés koncert-
je. A Loyal zenekar immár öt éve turnézik Magyarországon és határain túl. Évről évre tisz-
tábban és ütősebben adja át a tiszta blues üzenetét a vérbeli rock and roll nyers erejével. A
banda, bár Budapesten alakult, félig erdélyi. Tagjai az ország számos sikeres zenekaraiból
is ismertek: Baricz Gergő – ének, Usztics Péter – gitár, Demeter Szilárd – basszusgitár,
Fekecs Ákos – dob, Megadja Gábor – gitár, Solymosi Kata – billentyű. A két fellépő ze-
nészcsapat előadása a koncert közepén összeért: két dalt közösen adtak elő Baricz Gergő
és Tóth Gabi duettjével. Itt a Loyal produkcióját Petőfi Sándor, Tóth Gabiét Tóth Árpád
verse indította el, hogy aztán a zenei ívek alatt a rock, a folk és a világzenei motívumok
elegánsan adják át egymásnak a hangokat. Miközben mindkét fellépő láthatóan küldeté-
sének tekinti a tradíciók megőrzését és a hagyományok továbbadását a következő generá-
cióknak, erőteljesen mai hangzásvilággal, hangszereléssel és dinamikával szólalnak meg.
A népzene fontos része az életének. Az utóbbi időben visszatért a gyökereihez, és dalaiban
újra fontos szerepet kaptak a népzenei motívumok.
Egyedi, különleges dalköltészeti koncertet adott Molnár Ferenc Caramel Kaposváron,
a Szivárvány Kultúrpalotában, Caramel Acoustic címmel. Ezzel indult el a 20. jubileumi
VersFesztivál. A tervezettől eltérően a koncert több mint két órán át tartott, amely annak
köszönhető, hogy Caramel és közönsége rendkívül bensőséges hangulatban találtak egy-
másra. Az élményekben gazdag zenei program alatt a Kaleidoszkóp VersFesztivál eredeti
küldetése valósult meg: versbetétek hangzottak el, Lutter Imre és Caramel beszélgettek a
dalköltészetről, s az énekes saját dalszövegeit versben tolmácsolta az előadóművész.  

IRODALMI ESTEK

Pilinszky János kettős évfordulóján valódi ku-

riózum volt Juhász Anna, Pátkai Rozina Minka
és Színész Bob zenés irodalmi estje. Mit jelent
Pilinszky Jánost olvasni? Hogy születik meg a
dallam egy versből, s hogy reagál egymásra líra
és dal? Mit jelent, és miben forrás a XX. századi
magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója a
ma emberének? A Pilinszky100 centenáriumi ren-
dezvények keretében Juhász Anna irodalmárhoz
Pilinszky-est Juhász Annáékkal
csatlakozva mutatkoztak be Pátkai Rozina Minka
énekes, dalszerző Pilinszky feldolgozásai ezen a különleges esten, ahol Horváth Kristóf,
vagyis Színész Bob a dalok mellett prózai részletekkel, versekkel rukkolt elő. A program a
Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

versmondó 57
VERSENYRŐL VERSENYRE

Turczi István Hívásra szól a csönd című könyve hangoskönyv változatának bemutatóját a
szerzővel, és a verseket a korongon is előadó Lutter Imrével láthatta a közönség – Gerendás
Péter zenei kíséretében. (A hangoskönyvet a lapszám végén részletesebben is bemutatjuk.)
Takács Bence és Lutter Imre Vers pingpong című interaktív impro estje ezúttal is új ver-
sekkel kecsegtette a kaposvári nagyérdeműt. Két művész, két párhuzamos világ, ami a
nézők szeme láttára elevenedett meg versben – mert nincs két egyforma előadás, nincs két
egyforma hangulat, csak az itt és most különleges állapota! A közönség dobta be a labdát:
a kitalált témára mondott verset az egyik előadó, s ezzel tovább ütötte a labdát a másik
művésznek, aki az elhangzó versre újabb költeménnyel reagált. Az izgalmas, olykor felhőt-
len és humoros, máskor húsba vágóan kemény és könyörtelen, őszinte szópárbaj minden
verse újraíródott a színpadon – a két művész saját világát költötte versbe, egyedi hangvé-
telben, klasszikus és kortárs szerzők tollából, egészen a katarzisig. A versek a klasszikus
és kortárs magyar költészet ismert és kevésbé ismert darabjai, nem lehetett mellé nyúlni.

VERSMONDÁS

Ahogy azt a VersFesztivál közönsége megszok-

hatta: ismert klasszikus és izgalmas kortárs költők
műveit tolmácsolták a színpadon a lehető legkü-
lönbözőbb területekről érkező, más-más generáció
képviselői. Kosztolányi szerint „A vers néma. Adj
neki hangot. A vers a könyvben halott. Keltsd élet-
re. Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsírjá-
ból. Ez a kor néma. Hangtalanul olvas, hangtalanul
ír”. Nos, a Kaleidoszkóp VersFesztivál Versmondó
szalonjában a Kárpát-medence magyarsága – kor-
ra, nemre, határokra tekintet nélkül – pódiumra Németh János Kaleidoszkóp díjas lett
lépett, és hangot adott a költészetnek. Mert van
üzenete a világnak éppúgy, ahogy Pilinszky Jánosnak, Ady Endrének, József Attilának,
Parti Nagy Lajosnak vagy Rakovszky Zsuzsának.
A versmondás ifjúsági kategóriájának Kaleidoszkóp díját Ozsvald Damián zsitvabesenyői,
a felnőtt versmondás fődíját Németh János szegedi versmondó vehette át. A mezőny leg-
fiatalabb versenyzője, a mindössze nyolcéves kozármislenyi Szentesi Egon kapta a Kalei-
doszKópé díjat, ami a fesztivál Reménység díja.
A versmondók között a junior korosztályban különdíjat kapott Andor László Gergely (Za-
laegerszeg), Berta Léna Gréta (Szekszárd), Endes-Ábrahám Ákos (Csíkszereda, Románia),
Lovas Jázmin (Zenta, Szerbia) és Polgár Regina (Poroszló). Az ifjúsági korosztályban kü-
löndíjas lett Baranyi Liána (Marcali), Brenner Boglárka (Pápa), Bukovsky Dorottya (Deáki,
Szlovákia) és Hegedűs Bori (Mosonmagyaróvár). A felnőtt versmondók között különdíjat
vehetett át Balázs László Gábor (Pomáz), aki a 2021. évi Nemzeti VERSeny fődíjasa lett, to-
vábbá Borbély Mihály (Kistarcsa) és Kása-Bókkon Tímea (Budapest). Dicséretben részesült
Lovass Adél (Bükkszentkereszt) és Török Laura (Kincsesbánya).

58 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

VERSFILMEK

Az a jó a versben, hogy messzire repít,

ha ki akarunk szakadni a világból, és na-
gyon is a földre helyez, ha elvesztenénk
józanságunkat. De milyen az, amikor a
költői képzeletet valaki vászonra álmod-
ja, méghozzá mozgóképben? A versfilm
a Kaleidoszkóp legfiatalabb színe, de az
egyik legerősebb is! Etűdök, játékfilmek,
animációk, zenés klipek, imázsfilmek és
illusztrációk néhány percben, versek
nyomán, szabadon! Együtt a költészet
és a mozi varázsa – sztorik, vágyak, ké-
pek, emlékek a versfilmekben.
Versek filmes formanyelven Kaleidoszkóp díjat kapott a versfil-
mek között az Eleven Költők Társasága
Regős Mátyás: Az érchegységbeliek című filmjéért, Keleti András rendezésében. A második
helyet József Attila Magamban bíztam című versének filmjéért Fazekas Misi és Mucha
Oszkár szerezte meg, a harmadik díjat Somossy Barbara vitte Ha van még idő című filmjé-
ért. Utóbbi alkotást a Bujtor István Filmfesztiválon is díjazta a zsűri. Különdíjas lett Lovas
Jázmin Finy Petra: Eszterlánc, illetve Gróf Tamás Ákos Bella István: Azért, mert… című
versének filmes adaptációjért.
A vetített filmek:
Kodák Adrián/Berettyán Sándor/Zsoldos Balázs: Szakítás (Szabó Lőrinc) • Tihanyi Áron/
Pátkai Rozina: Hát így (Acsai Roland) • Somossy Barbara Panna/Hámori Ildikó, Benkő
Péter: Ha van még idő • Balázs László Gábor: Vesztőhely télen (Pilinszky János) • Nešić
Máté/Galusz Áron: Szívlapát (Parti Nagy Lajos) • Gréger Zsolt, Keleti András/Eleven Köl-
tők Társasága: Mátyás anyja Prágában (Marcsák Gergely) • Keleti András/Eleven Költők
Társasága: Az érchegységbeliek (Regős Mátyás) • Gréger Zsolt, Keleti András/Eleven Köl-
tők Társasága: Szarvas agancs nélkül (Regős Mátyás) • Keresztényi Zoltán/ Németh János:
Én itt vagyok (Baka István) • Kovács Gábor Attila/Zubornyák Zoltán: A párizsi lakásom
(Petőcz András) • Kovács Gábor Attila/Szirtes Balázs: Csak pillanat (Ferenczfi János) • Ko-
vács Gábor Attila/Molnár Csaba: Az idők végezetéig (Fábián József) • Németh Csabi/Szeles
Chloe: Szörnyszomszéd (Kiss Judit Ágnes) • Mucha Oszkár Hunor: Ne félj (Pilinszky János)
• Szován Gábor/Baranyi Liána: Magamhoz (Pilinszky János) • Szabó Endre/Lovas Jázmin:
Eszterlánc (Finy Petra) • Fogarasi Eszter/Morandeira-Bernáth Sofia: Jeromos, a remeterák
(Nemes Nagy Ágnes) • Gróf Tamás Ákos: Azért, mert ( Bella István) • Somossy Barbara/
Kautzky Armand: Az úr érkezése (Ady Endre) • Hegedűs Bori: Országos eső (Dsida Jenő)
• Mucha Oszkár/Szimion Helga: Monológ (Márai Sándor) • Prónai Éva/Kecskeméti Bence
Odin: Itt feledtek (Dsida Jenő) • Póra Jácinta/Mucha Oszkár: Monológ (Márai Sándor) • Kiss
Péter/Mucha Oszkár: Viharvert (Weöres Sándor)

versmondó 59
VERSENYRŐL VERSENYRE

Sárvári Horváth Róbert

ÖRÖK PÓDIUMON
Pintér Tibor nyomában

Az Örök pódiumon elnevezésű versmondó verseny a hagyományosnak tekinthető, nyílt

nevezésű találkozók sorát gazdagítja kétévente a Veszprém Agora Kulturális Központban.
Ezúttal 2021. november 20-án került megrendezésre. Célját a szervező – Regenyei Zsu-
zsanna főtanácsos, kulturális menedzser – a felhívásban összegezte:
„Pintér Tibor – az országszerte ismert előadóművész, rendező, népművelő – egész mun-
kásságát a vers és az irodalom népszerűsítésének szentelte. Az elismert szakember művé-
szeti vezetőként, zsűrizései során, valamint módszertani írásaival is sokat tett azért, hogy
a különböző korosztályokból minél többen vállalkozzanak az írók-költők üzenetének meg-
szólaltatására. Emlékét megidézni, szellemi örökségét megőrizni hívjuk immár tizedik al-
kalommal a versenyzőket Veszprémbe, ahol Pintér Tibor élt és dolgozott.”
S mint megtudtuk, ott is hunyt el életének 72. évében, 1999. október 15-én.
A mostani, a 10. alkalommal is négy korcsoportban lehetett nevezni. Az első korcsoport-
ban a felsőbb osztályokba járó általános iskolások, a másodikban a középiskolások, a har-
madikban a felnőttek, a negyedikben pedig a hatvan év feletti versmondók mérték össze
tudásukat.
A kiírásnak megfelelően a nevezési lapon három, a magyar irodalomból szabadon válasz-
tott verset vagy prózát kellett megjelölni, melyekből egy kortárs alkotóé legyen. Ez egy
nagyon bevált koncepció. Ilyen esetben – értelemszerűen – minden versmondó a reperto-
árjából a pillanatnyilag legjobbaknak vélt verseket mutatja be. Így igazi versparádévá vál-
hatnak az ilyen versenyek. Ahogyan Veszprémben is történt. A versmondók magabiztos
produkciókat mutattak be, felesleges manírok, erőlködés és lámpaláz nélkül. A mindenáron
megfelelni akarás, és egymás túlszárnyalásának görcsös igyekezete nem volt tapasztalha-
tó. Így vált ez a versmondó verseny is versünneppé, amelyet megtisztelt jelenlétével Pintér
Tibor egyik lánya: Szabóné Pintér Éva, aki pénzadománnyal is támogatta a rendezvényt.
Az eredeti elképzelés szerint az első fordulóban, korcsoportonként, minden versenyző el-
mondta volna a nevezett versek egyikét, míg a második forduló mezőnyét a produkciók
értékelése után a zsűri tagjai határozták volna meg. Tekintettel azonban a részvevők meg-
lehetősen alacsony létszámára, a zsűri úgy döntött, hogy minden induló versmondótól
szeretne hallani két művet – ugyanúgy két fordulóban.
A verseny a Magyar Versmondók Egyesületének támogatásával került megrendezésre, így
a zsűri tagjai között két egyesületi, vezetőségi tagot is üdvözölhettek a résztvevők.
A zsűri elnöke dr. Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egye-
sületének elnöke volt.
A zsűri tagjai:
Ferencz Zsuzsanna – nyugalmazott közművelődési szakember, a verseny ötletgazdája
Szennik Éva – televíziós szakember, a Magyar Versmondók Egyesületének kommunikáci-
ós alelnöke

60 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

Sz. Csordás Éva – előadóművész, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad művészeti vezetője
Az első korcsoportban bemutatkozó versmondók kimondottan kellemes meglepetést
okoztak. Felkészülten, felesleges izgalom nélkül, fegyelmezetten álltak a pódiumra. Álta-
lánosságban elmondható, hogy a produkciók alapvető hibáktól mentesek, a korosztálynak
megfelelő színvonalúak voltak.
A második korcsoport versenyzői átgondolt versválasztással, korrekt módon megoldott
előadással igyekeztek megfelelni az elvárásoknak. A fellépőknél erősen érezhető volt az
igyekezet a tökéletes szövegmondásra. Ez alkalmanként a gondolati ívek törését, valamint
a vers dinamikájának indokolatlan hullámzását okozta, de a jóra való törekvés jótékonyan
feledtette ezeket a problémákat.
A felnőttek mezőnyében jellemzően komoly témájú, alaposan felkészült versmondót
igénylő, szépen felépített, érett produkciók hangzottak el. Sajnos – mint a hasonló ver-
senyek túlnyomó többségében – az igényes humorral átszőtt költemények előadásának
kockázatát egyik fellépő sem vállalta.
A hatvan év feletti előadók esetében a higgadtság és a tapasztalat dominált. Letisztult,
szinte magától értetődő természetesség jellemezte a kategória versmondóit.
A két forduló után hosszú szünet következett, bőséges időt hagyva ismerkedésre, beszél-
getésre, és a versmondással kapcsolatos szakmai eszmecserékre.
A nap programját az értékelés és a díjkiosztás zárta. Lutter Imre zsűrielnök külön méltatta
és díjazta Kotán Sándorné munkáját, aki azon túl, hogy a felnőttek mezőnyében kiválóan
szerepelt, számos tanítványát is magával hozta az „örök pódiumra”, akik közül az első
kategóriában többen is – megérdemelten! – díjat vittek haza. Értékelésében hangsúlyozta
még a versmondó versenyek és a versmondó táborok közösségformáló erejét, valamint a
költészet és a versmondás jótékony, lélekformáló hatását. Elmondta továbbá, hogy a Ma-
gyar Versmondók Egyesülete – felkészült szakemberi gárdával – megalakulása óta méltó
képviselője és vigyázója a magyar versmondás ügyének, és az marad a továbbiakban is.
Befejezésül méltóképpen megemlékezett elődje, Kiss László korszakalkotó, lelkiismeretes
munkásságáról.

Díjazottak

I. kategória (5–8. osztály, általános iskola)

I. helyezett: Hornyák Viktória (Dabas)
II. helyezett: Ipekli-Szab Anka (Budaörs)
III. helyezett: Tornai József (Szekszárd)

Különdíjas: Pacsirta Boglárka (Dabas)

II. kategória (9–13. osztály, középiskola)

I. helyezett: Baukó Csenge (Veszprém)
II. helyezett: Kosztics Violetta (Alsószentmárton)
Csak ők ketten indultak ebben a kategóriában.

versmondó 61
VERSENYRŐL VERSENYRE

III. kategória (21–60 év közöttiek)

I. helyezett: Horváth Róbert (Sárvár)
II. helyezett: Kotán Sándorné (Dabas)
III. helyezett: Lovass Adél (Bükkszentkereszt)

IV. kategória (60 év felettiek)

I. helyezett: Strich Lászlóné (Budapest)
II. helyezett: Csáti-Ersók Károly (Veszprém)
III. helyezett: Nagy Lászlóné Borbély Klára (Balatonfüred)

Fődíjas: Horváth Róbert (Sárvár)

Ő vihette haza Lendvai István szobrászművész Versek hullámain című bronzplakettjét.
Karinthy Frigyestől a Ki kérdezett? című próza, valamint az alábbi vers hangzott el tőle.

Gyurkovics Tibor
TALÁN A FÖLD

E föld talán, mi életben maraszt,

ez a megszállott, legyötört paraszt-
tapodta föld. Hol éltem magam is,
mit elmosott lábunk alól a víz,
e füstszagú, fakószínű pokol,
ahol magam is égtem valahol,
talán e föld még életben maraszt.

A lágy olajfák selymesfényű kertje,

a sziszegő kis szelekbe keverve
a fanyar illat, nádak ördögi
égre meredő rőt szuronyai,
a vízszagon elúszó lassú csónak
mint arany pengőt cipeli a holdat,
a lágy olajfák selymesfényű kertje.

A dél, a dőlt fény őrült ordítása,

a nap, a kék ég őrült óriása
ahogy kikel magából tele torkig
a paraszti világon végigordít
hogy zeng belé az ocsú és a mag
s a levegő üvege meghasad
a dél, a dúlt fény őrült ordítása.

62 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

A szőlőgyökerek paraszti karma,

amit nem pótol glória, se karma
a föld mélyébe rejtett borona
által se kivethető korona,
hol magmák nyugszanak paraszti kéjjel,
és széjjelpattanhatnak egyik éjjel,
szőlőgyökerek mély paraszti karma.

Úgy tart e föld, emelve és lerántva

magához, ahogy egy pokoli dáma
s szorít, szorít, kiszorítja belőlem,
ami veszendő, léha, felelőtlen,
ölelve fojt, agyonölelve öl meg,
ágyából ne keljek fel soha többet,
ölel e föld, emelve és lerántva.

Az alkonyatban lebegnek a fák már,

az ereimben sok poroszka mászkál,
kifordulnak az akáclevelek,
szélpörgetve, szeret vagy nem szeret?
őriz a föld még, ez a vén paraszt-
asszony tapodta föld és itt maraszt?
vagy az alkonyban elszálltak a fák már?

Talán nagyapám ismeretlen álma,

paraszti álmok paraszt ideálja,
paraszt tenyérben összetört paraszt

ráncok hege mi bő sebet fakaszt,

bőrpoharából kiszakad a vér,
egeket követel, ha égre kél,
talán nagyapám ismeretlen álma.

Föl-föl az égig vagy a földbe le,

kék ég köpenye, talaj vörhenye,
máriás zászló és földmélyi csárdás
remegtet haragot és megbocsátást,
kettős kereszt a homlokukba verve:
pokol dárdája, az Isten keserve,
föl-föl az égig vagy a földbe le.

Csak valaki egyszer már döntene.

versmondó 63
VERSENYRŐL VERSENYRE

Simon Roberta
A VERSEK ÉS A MESÉK SZÁRNYÁN, GYŐRBEN

Izguló, kezüket tördelő diákokkal, izgatott, ám

rutinosabb versenyzőkkel, gyerekeiket nyugtató
és biztató szülőkkel telt meg szombaton a Győri
Nemzeti Színház Kisfaludy Terme. A Magyar
Versmondók Egyesülete által szervezett Regösök
húrján… vers- és prózamondó verseny, és a Táltos
Világ népmese- és ballada előadói találkozó győri
elődöntőjére szép számmal jelentkeztek.
Bakos-Kiss Gábor színházigazgató köszöntőjében
Suplicz Mihály székely népmesével győzött hangsúlyozta, hogy már fiatalon fontos szerepet
Fotó: Csapó Balázs
töltött be az életében a színház mellett a költészet.
A Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke,
társalapítója – illetve állandó zsűritagja a Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztiválnak és a
Nemzeti VERSenynek – ezúttal is kíváncsian hallgatta a jelentkezőket.
– Ahová csak mentem, a versmondás és a vers szeretete mindig jött velem. Ezért is örülök,
hogy a színházunk adott idén először otthont az egyesület által szervezett regionális verse-
nyek elődöntőjének, amelyet azzal a céllal szerveztünk meg, hogy a kultúra hetének prog-
ramkínálatát, előadásainkon túl, ezzel a nagyszerű és reményeink szerint hagyományt te-
remtő kezdeményezéssel gazdagítsuk – mondta el lapunknak a színidirektor.
– Tegye félre mindenki azt a fajta egészségtelen izgalmát, amit úgy hívunk, drukk! És
vegyék elő azt a fajta egészséges izgalmat, amit úgy hívunk, versmondás – biztatta a ver-
senyzőket Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, aki szintén a zsűri-
asztalnál foglalt helyet Werner Krisztina, lapunk főszerkesztő-helyettese mellett.
– Visszatértünk Győrbe, amely egyébként a versmondás egyik fellegvára volt egykor. Re-
mélem, újra hódító útjára indul a térségben. A Regösök húrján… az egyik legrégebbi ha-
gyományokkal bíró versenye az egyesületnek. Közel húsz helyszínen rendezzük meg az
elődöntőket a Kárpát-medencében, ami egy országos gálán csúcsosodik ki májusban Buda-
pesten. Sok ilyen és hasonló versenyt szeretnénk
szervezni még a Győri Nemzeti Színházban – fej-
tette ki Lutter Imre. – A versek tolmácsolása fon-
tos, mert az ember kiáll, és azt gondolja, hogy van
üzenete a világnak. El akar mondani valamit ma-
gából, vagy a költők, írók tollából. A közönség tü-
kör, nekik elmondhatjuk, és vissza is pattan róluk
az üzenet. Tágra nyílt szemekkel várnak, kíván-
csiak arra, hogy mit szeretnénk adni magunkból
– tette hozzá az elnök. A mesék pedig segítenek
nekünk abban, hogy jobb emberek legyünk, jobb
Munkában a zsűri
emberek maradjunk. Az erkölcsi alaptézisek, alap-
Fotó: Csapó Balázs
vető emberi jellemvonások mellett csupa olyan

64 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

történettel találkozunk, amelyek olykor a régmúlt paraszti kultúra és a néphagyományok

világába röpítenek vissza bennünket, máskor a fantáziánk szárnyán repülhetünk a mesék,
legendák birodalmába, ahol a jó tényleg győzni tud, s ahol valóban bármi megtörténhet
velünk. A Táltos Világ versenye ezt a különleges érzést hozza el.
A versenyen arany minősítést kaptak, így az országos döntőbe jutottak: Gál Dániel, Szijár-
tó Luca, Suplicz Mihály és Haszonics Anett. Ezüst minősítést vehetett át: Cséfalvay Anna,
Másik Ábel. Bronz minősítést szerzett: Djilali-Saiah Lotti Judit, Másik Anita és Szabó Luca.

FELHÍVÁS

A Magyar Versmondók Egyesülete

és a NépmesePontok meghirdetik a

REGÖSÖK HÚRJÁN… vers- és prózamondó versenyt, a

TÁLTOS VILÁG népmese és ballada előadói találkozót,
valamint a
FEHÉRLÓFIA – MAGYAR KÉPMESÉK
népmese- és balladamondásra épülő videóversenyt.

A NépmesePontok megnyitásával a nagy hagyományú Regösök húrján… vers- és pró-

zamondó verseny és a Táltos Világ népmese és ballada előadói találkozó útja keresztezi
egymást, és lehetőség nyílik a páratlanul gazdag magyar költészet mellett a tradíciókra
épülő helyi mesevilág népszerűsítésére, megjelenítésére, határokon és generációkon átí-
velő módon. A hagyományosan magas színvonalú találkozó keretében versenybe hívjuk a
gyermekeket és a felnőtteket is.

REGÖSÖK HÚRJÁN…
vers- és prózamondó verseny

A Regösök húrján… vers- és prózamondó versenyre várjuk a költészetet

és szépprózát szerető (iskolás) fiatalokat, akik a vers és a próza tolmácso-
lásához tehetséget éreznek, és kipróbálták magukat iskolai versenyeken.

A verseny és a jelentkezés feltételei:

1. A versenyen a korábbi eredményeik alapján kiemelkedő 10–14 éves vers- és pró-
zamondók vehetnek részt. Minden versmondó csak egy helyszínen versenyezhet.
2. A versenyzőknek kettő, egyenként 4 percnél rövidebb verssel vagy szépprózával
kell készülniük.
3. A verseny két kategóriájának (10–12 és 13–14 évesek) legjobbjai a zsűri döntése
alapján díjazásban részesülnek, s az országos gálán arany, ezüst, bronz minősítést
kapnak.

versmondó 65
VERSENYRŐL VERSENYRE

4. A továbbjutók az országos gálán is abban a kategóriában szerepelnek, amelyben az

elődöntőn versenyeztek.
5. A verseny helyszínén rangos szakemberekből álló zsűri értékeli a vers- és próza-
mondókat, illetve nyújt segítséget további művészi fejlődésükhöz.

A Táltos Világ népmese és ballada előadói találkozó célja a kulturális identitás elmélyítése,
a különböző nyelvjárások és a helyi népmesekincs megismerése, az előadás gyakorlása, az
előadói eszközök bővítése, és a tapasztalatcsere.
A találkozó felmenő rendszerű verseny formájában zajlik, és a fiatalabb és idősebb, sőt a
legidősebb korosztály előadói számára is nyitott. Ennek megfelelően a találkozóra hazai és
határon túl élő általános- és középiskolás, valamint felnőtt amatőr versenyzők jelentkezé-
sét várjuk két kategóriában:

I. Népmese II. Népballada, műballada

A magyar nyelvű népmesemondó versenyre magyarországi, illetve Kárpát-medencei

mesemondók nevezhetnek. Egy-egy mű hossza nem haladhatja meg a tíz percet. A szerve-
zők és a zsűri kifejezetten értékeli, ha a mesemondó élőszóban, improvizatív módon mesél.

FEHÉRLÓFIA – MAGYAR KÉPMESÉK

Népmese- és balladamondásra épülő videóverseny

Ha bírod a kalandot, ha úgy érzed, te is vagy annyira bátor és elszánt,

mint a mesék legkisebb királyfija, akkor gyere és örökítsd meg egyik
kedvenc mesédet! Mesélj, játssz, filmezz és mutasd meg, te hogyan kel-
tenéd életre a népmesék és a mesehősök világát!
A nevezőknek egy általuk választott népmesét vagy nép-, illetve
műballadát kell feldolgozni, akár forgatott, akár animációs videó
formájában. A pályamunka műfaja és technikai kivitelezése telje-
sen szabadon választott (pl. film, animáció, bábfilm, pixilláció, gyur-
mafilm, homokfilm, fotó animáció, papírkivágás, stop-motion, zenés videóklip stb.). A pá-
lyázat célja az anyanyelv mesék, balladák általi megőrzése és ápolása, ezért az egyedüli
megkötés, hogy a művekben elhangzó szöveget a pályázóknak kell előadni. Ez alól csak a
beszédben akadályozott, fogyatékkal élő versenyzők képeznek kivételt.
A felhívás a fiatalabb korosztályt is megcélozva és a 21. századi mobilkommunikációs esz-
közök létjogosultságát elismerve, a mese-, illetve balladamondás mellett a kreatív készsé-
get, a vizuális megvalósítást próbálja erősíteni.

66 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

A versenyre korosztályi megkötés nélkül bárki jelentkezhet, maximum három pályamű-

vel. Az egyéni indulás mellett lehetőség van csoportok (alkotócsoportok, stáb, szakkörök
stb.) nevezésére is.
A sikeres nevezés feltétele a jelentkezési lap hiánytalan kitöltése. A videót az alábbi fájl-
formátumok valamelyikében kell feltölteni: .mpeg .mpg .mp4 .wmv
A pályaműnek szánt videóklipet a YouTube videómegosztó portálra kérjük feltölteni „Ma-
gyar képmesék 2022” címmel. Kérjük, hogy az elektronikusan kitöltött nevezési lappal
együtt küldjék meg a feltöltött videó linkjét is.
A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el. A közönségdíj az online szavazatok alapján fog
eldőlni. A pályamunkák bemutatására és a díjátadóra a Magyar Képmesék regionális
szemléjén kerül sor a NépmesePontokban, ahol nyilvánosan levetítjük az előzsűrizett pro-
dukciókat, melyek közül a legjobbak továbbjutnak az országos gálára, Budapestre.
A zsűri értékelését követően a résztvevőket emléklappal, a helyezetteket oklevéllel és
ajándékkönyvvel vagy DVD-vel jutalmazzuk.
A versenyre a megjelölt határidőig lehet jelentkezni a mellékelt online nevezési lapon,
amelyen konkrétan ki kell választani, hogy melyik kategória elődöntőjére jelentkezik a
versenyző. Lehetőség van több kategóriában is indulni, ehhez új jelentkezési lapot szüksé-
ges kitölteni. A jelentkezési lap a vers.hu oldalon érhető el.

A három verseny elődöntői azonos helyszíneken és időpontokban zajlanak, az alábbiak

szerint:

Miskolc: 2022. március 18. Jelentkezési határidő: 2022. március 11.

Nyíregyháza: 2022. március 19. Jelentkezési határidő: 2022. március 12.
Tatabánya: 2022. március 25. Jelentkezési határidő: 2022. március 17.
Budapest: 2022. április 2. Jelentkezési határidő: 2022. március 25.
Sopron: 2022. április 9. Jelentkezési határidő: 2022. április 1.
Dunaújváros: 2022. április 23. Jelentkezési határidő: 2022. április 16.
Kiskunfélegyháza: 2022. április 30. Jelentkezési határidő: 2022. április 23.

A Regösök húrján… vers- és prózamondó verseny esetében lehetőség van a megmérette-

tésre a fenti városokon túl még a verseny hagyományos elődöntő helyszínein is: Jászfény-
szaru, Kecskemét, Ikervár, Lendva, Nagyatád, Szekszárd, Vál, Veszprém. Ez utóbbi elő-
döntőknek külön felhívása és jelentkezési lapja, illetve nevezési határideje van! Ha valaki
ezekre a helyszínekre jelentkezik, akkor a NépmesePontokban csak a Táltos Világ és a
Fehérlófia versenyre nevezhet, a Regösök húrján… versenyre értelemszerűen nem, hiszen
csak egy elődöntőn van lehetőség a megmérettetésre.
Regösök húrján… versmondó verseny:
Ikervár: 2022. április 7.
Jászfényszaru: 2022. április 28.
Veszprém: 2022. május 14.
Nagyatád: 2022. május 21.

versmondó 67
VERSENYRŐL VERSENYRE

A felhívás és a jelentkezési lap linkje a www.nepmesepont.hu és a www.vers.hu oldalon is

megtalálható. A verseny felmenő rendszerű, az országban több helyszínen megrendezett
regionális döntőkről jutnak tovább a zsűri által kiválasztottak a budapesti országos gálára,
amely a Fővárosi Művelődési Házban lesz, késő tavasszal, várhatóan május végén.
A találkozókról információ a fenti e-mail címen, valamint az érintett művelődési házakban
és a NépmesePontokban kérhető.
A NépmesePontok elérhetőségei, weboldalai:
www.nepmesepont.hu
versmondoversenyek@gmail.com
+36 20 512-8004
A verseny a Nemzeti Kulturális Alap és
az EMMI Kulturális Államtitkársága támogatásával valósul meg.

VERSENYFELHÍVÁS
A Latinovits Emlékmű Alapítvány
és a Magyar Versmondók Egyesülete
2022-ben tizenharmadik alkalommal hirdeti meg a
BUJTOR ISTVÁN FILMFESZTIVÁL
filmes versenykategóriáit
filmes alkotók és alkotóközösségek, produceri irodák számára.
A fesztivál célja:
a mai filmgyártás átfogó seregszemléjével
Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész, rendező szellemi örökségének folytatása.
A XIII. Bujtor István Filmfesztiválra – Bujtor István életművét szem előtt tartva,
aki rendkívül sokoldalú, számtalan műfajban és stílusban alkotó színész és rendező
egyéniség volt – minden témában és stílusban nevezhető filmes alkotás.
Az alábbi műfaji kategóriákban lehet nevezni:

68 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

1. fikciós rövid és egész estés játékfilm és kísérleti film

(1 perc és 100 perc közötti játékidő)
2. dokumentumfilm, ismeretterjesztő film
(legfeljebb 90 perc)
3. animációs rövidfilm
(1 perc és 30 perc között)
4. versfilm
(1 perc és 10 perc között)
Örömmel fogadjuk a fiatalos szemléletű, szubjektív alkotói megközelítéseket, valamint az
eredeti szemléletű, a filmes formanyelvet tudatosan használó filmalkotásokat.
A sokszínűség jegyében szívesen vesszük az alábbi témakörű alkotásokat:
– a vidámság, a könnyedség és a humor jegyében készült művek,
tekintettel a sokoldalú művész munkásságának e meghatározó jellemzőire
– valamilyen rejtély, bűnügy, titok körül zajló cselekményt feldolgozó filmek
– a költészet valamely eleme, egy vers feldolgozása,
vagy költői életművek bemutatása
filmes formanyelven, illetve eszközökkel
– az emberi lét sokszínűségét, útkeresést bemutató film

– drámai cselekményt vagy fordulatot feldolgozó, bemutató alkotás

– a pandémia kapcsán bármely személyes vagy társadalmi vonatkozású, szórakoztató

vagy drámai mű, felhívó film

Nevezni a kiadási, megjelenési, befejezési dátum szerint 2021. január 1. után elkészült,
vagy még be nem mutatott filmekkel lehet. Olyan filmmel nem lehet nevezni, amely a
Bujtor Fesztivál bármely kategóriájában korábban nevezett alkotás volt. Sorozat esetében
egy epizódot lehet nevezni, ha egészként értelmezhető az adott rész. Rossz műfaji kate-
gória-megjelölés esetén a zsűri az adott produkció kizárását, esetleg átsorolását kezdemé-
nyezheti.
A zsűri elnöke: Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, forgató-
könyvíró, egyetemi docens
Fesztiváligazgató: Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, producer, a Latino-
vits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnöke

Nevezni a nevezési lap, a filmes hozzájárulási nyilatkozat és a versenymű megtekintésére

alkalmas URL link beküldésével, valamint a regisztrációs díj befizetésével lehet.
A filmek formátumát tekintve az alábbi az elfogadott: mp4 (H264) – Kérjük ellenőrizni a le-
játszhatóságot, továbbá megtekintő kópiának 2 GB-nál kisebb verziót kérünk feltölteni.
A versenyprogramba kerülő filmeket később a szervezőktől kapott drive felületre lehet

versmondó 69
VERSENYRŐL VERSENYRE

majd vetítésre alkalmas minőségben feltölteni. A nevezők a filmek jogával rendelkezők

lehetnek, akik kifejezetten hozzájárulnak az alkotások térítésmentes, nyilvános vetítésé-
hez a fesztiválon, valamint a filmek képi és hangi anyagainak promóciós célra történő
felhasználásához.
Nevezési határidő: 2022. május 1.
Regisztrációs díj: filmenként 10.000 Ft, amit a Latinovits Emlékmű Alapítvány alábbi
számlaszámára kérünk befizetni:
16200106-11647669 (külföldről: IBAN HU17162001061164766900000000)
Az utalásnál a közlemény rovatban kérjük feltüntetni a nevezett film címét, valamint a
„Bujtor Filmfesztivál” megjelölést.
A regisztrációs díj befizetése nélkül a nevezés érvénytelen.
A felhívás letölthető a www.bujtorfilmfesztival.hu oldalon, ahol a nevezési űrlap is
megtalálható. A nevezéseket a fesztivál oldalán megjelenő elektronikus űrlap kitöltésével
lehet véglegesíteni.
Minden pályaműhöz külön pályázati adatlapot kell beküldeni. A nevezési lapon feltüntetett
e-mail címre küldjük a visszaigazolást arról, hogy a nevezés beérkezett. (Ha a nevező 2
munkanapon belül nem kap visszaigazolást, azt jelezni szükséges az alábbi e-mail címen:
bujtorfesztival@gmail.com
A fesztivál hivatalos oldala: www.bujtorfilmfesztival.hu
Aktuális információk: facebook.com/bujtoristvanfilmfesztival
Szakmai információkérés és a nevezés mellékletei: bujtorfesztival@gmail.com
A Bujtor István Filmfesztivál helyszíne és időpontja:

Balatonszemes, 2022. augusztus 18–21.

Rendkívüli helyzet, veszélyhelyzet esetén a szervezők a fesztivált
online térben rendezhetik meg.
A filmeket előzsűri válogatja a versenyprogramba. A versenyprogramba került filmek közül
beválogatott alkotásokat közönség előtt vetítjük. (A versenyprogramba kerülés nem jelenti
automatikusan azt, hogy a film nyilvános vetítésre kerül, azonban ezen filmek mindegyike
azonos eséllyel indul a Bujtor István-díjért.) A filmeket a fesztiválon a vetítést követően
szakmai zsűri értékeli, az alkotókkal a vetítések között szakmai beszélgetések zajlanak.
A műfaji kategóriák nyertesei, alkotói, alkotócsoportjai 1 millió forintos összdíjazásban
részesülnek, filmjük pedig bekerül a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál programjába
is. A fődíj minden kategóriában a rangos Bujtor István-díj.

70 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

FELHÍVÁS
VII. Nemzeti VERSeny

A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete 2022-ben hetedik alkalommal

hirdeti meg határokon átívelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti
VERSenyt – valamennyi korosztály számára az anyaországban, a Kárpát-medencében,
szerte Európában és az óceánon túl – minden nem hivatásos magyar versmondó részére. A
verseny célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett: a klasszikus és kortárs
költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése, a kulturális
identitás erősítése – a magyar nyelv tisztaságának és sokszínűségének felvonultatásával.

A VERSENY VÉDNÖKE:
Vidnyánszky Attila
Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója

A VERSENY MENETE:
A nevezők három fordulón keresztül versenyeznek. Az első két forduló online zajlik, ahol
a zsűri mellett a közönség is tovább juttathat versenyzőket. A harmadik forduló – vagyis
az élő szuperdöntő – a Nemzeti Színházban lesz, közönség előtt, online tévéközvetítéssel.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK:
A versenyre korosztályi megkötés és határok nélkül minden magyar nyelvű, nem hivatásos
versmondó jelentkezhet, aki büntetlen előéletű – Magyarországról, a Kárpát-medencéből,
Európából és az óceánon túlról, a diaszpórából is.
– Nevezni a hivatalos jelentkezési lapon lehet, amely online kitölthető a www.vers.
hu/nemzetiverseny-2022 linken. Kiskorú, vagy gyámság alatt álló személyek esetén a
törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatával együtt érvényes a jelentkezési lap.
– A jelentkezők száma nincs korlátozva.
– A versfilmeket a YouTube közösségi videómegosztó portálra kell feltölteni, amit a vers.
hu és a nemzetiszinhaz.hu oldalak is megjelenítenek majd.
– A filmek minőségéért a versenyző felel, vagyis a nem megfelelő hangi vagy képi
minőségű felvételeket a zsűri nem köteles értékelni.
– Minden jelentkező hozzájárul az általa beküldött/feltöltött versvideók egészének vagy
részleteinek időben, médiatípusban és területileg korlátlan használatához.
– Az első fordulóban a közönség szavazata a zsűri döntésén túl plusz öt versenyző bejutását
teszi lehetővé, a másodikban három versenyzőét.
– A jelentkezők a nevezési lap elküldésével elfogadják a versenykiírást mint szabályzatot,
és a zsűri döntése ellen nem emelnek vétót. Emellett elfogadják, hogy bármely bejegyzett
sajtóorgánum megkeresése esetén a rendezőszervek jóváhagyásával nyilatkoznak.
A verseny szervezői fenntartják a jogot, hogy szükség esetén módosítsák a versenyfelhívást.

versmondó 71
VERSENYRŐL VERSENYRE

A NEVEZÉS SZAKMAI FELTÉTELEI:

Nevezni három vers megjelölésével lehet, amelyek (nem magán kiadású) kötetben,
antológiában vagy neves irodalmi (nyomtatott vagy online) folyóiratban megjelentek, s
amelyek közül
– egy Jókai Anna, Nemes Nagy Ágnes, Illyés Gyula vagy Kisfaludy Sándor verse, tekintettel
a költők születési évfordulóira
– egy klasszikus magyar költő szabadon választott verse (kivéve a felsorolt évfordulós
költőket)
– egy kortárs magyar költő szabadon választott verse

Az első fordulóban (elődöntő) a három közül bármelyik vers elmondását videón rögzítve
kell beküldeni.
A második fordulóban (középdöntő) a továbbjutók egy újabb verset dolgoznak föl a
három vers közül, versklip formájában, a járványügyi helyzetre tekintettel akár otthoni
környezetben.
A harmadik fordulóban (döntő) a továbbjutóknak a versklipjeik vetítése mellett két verset
kell előadniuk.
Első forduló – elődöntő (versmondás videófelvételen)
• nevezési határidő: 2022. április 30.
tervezett eredményhirdetés: 2022. május 31.
Minden versenyző három magyar költő már megjelent versével nevezhet be, amelyek
közül egyet kell az első fordulóban beküldeni, méghozzá a 21. század vizuális eszközeit is
alkalmazva – telefonnal vagy kamerával rögzített vágatlan videón (versvideó). A versvideót
a YouTube videómegosztó portálra kell feltölteni azzal a címmel, hogy „Nemzeti VERSeny
2022 – versvideó – költő és verscím”, és a videó linkjét kell elküldeni a nemzetiverseny@
gmail.com címre, a kitöltött jelentkezési lappal együtt. A felvett vers időtartama nem
haladhatja meg a 3 percet. Szakmai zsűri dönt a továbbjutókról. A szakemberek döntése
alapján lesznek, akik egyeneságon tovább jutnak, lesznek, akik a közönségszavazás
listájára kerülnek, és lesznek, akiket nem javasol a zsűri továbbjutásra. Vigaszágon a
nézők a közönségszavazásra kijelöltek csoportjából juttathatnak tovább újabb 5 versenyzőt
a középdöntőbe.
Második forduló – középdöntő (versek videóklipen)
• beküldési határidő: 2022. június 30.
tervezett eredményhirdetés: 2022. július 31.
A középdöntőbe továbbjutott versenyzők az általuk választott és a nevezési lapon megjelölt
három vers közül egy újabb verset kell, hogy feldolgozzanak, immár film (versfilm) vagy
videóklip (versklip) formájában, amelynek hossza legfeljebb 4 perc, melytől csak rendkívüli
esetben, a zsűri előzetes jóváhagyásával térhet el a versenyző. A filmet/klipet a YouTube
videómegosztó portálra kell feltölteni azzal a címmel, hogy „Nemzeti VERSeny 2022 –

72 versmondó
 VERSENYRŐL VERSENYRE

versklip – költő és verscím”, és annak a linkjét kell elküldeni a nemzetiverseny@gmail.com

címre. A versfilm vagy versklip formájára vonatkozóan nincs kitétel – sem a képi világot,
sem a zenei és más audioeszközöket tekintve. Szakmai zsűri juttatja tovább a legjobbnak
vélt versenyzőket a következő fordulóra – egy adott pontszámmal –, míg a közönség is
beszavazhat vigaszágon újabb 3 versenyzőt a döntőbe. A továbbjutott versenyzőknek az
eredményhirdetést követően egy hét áll a rendelkezésükre, hogy nagy felbontásban, jó
minőségben, MP4 formátumban is eljuttassák a verseny e-mail címére a videóklipjüket.
Harmadik forduló – döntő (élő szuperdöntő, versvideókkal)
• 2022. október 15-16.
Az élő szuperdöntőbe bejutott versenyzők közönség előtt, a Nemzeti Színházban adják elő
a jelentkezéskor megjelölt három költemény egyikét, amely nem lehet azonos azzal, amit
versklipként feldolgoztak. Az előadott vers időtartama nem haladhatja meg a 4 percet. Itt
vetítik le a rendezők a döntős versenyzők második fordulós versklipjeit is.

DÍJAK:

Díjakat az élő döntő versenyzői kapnak. Minden élő döntős versenyző emléklappal és
tárgyjutalommal térhet haza, emellett a zsűri arany-, ezüst- és bronzminősítéseket nyújt
át a versenyzőknek.
I. díj: 100.000 Ft készpénz, vagy azzal egyenértékű jutalom
II. díj: 75.000 Ft készpénz, vagy azzal egyenértékű jutalom
III. díj: 50.000 Ft készpénz, vagy azzal egyenértékű jutalom
A felhívás részletes szabályai a www.vers.hu oldalon olvashatók.

A ZSŰRI ÁLLANDÓ TAGJAI

a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete művészei, szakemberei:

Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, rendező

Lutter Imre Radnóti-, Bánffy- és Wlassics-díjas előadóművész, producer
Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész
Szabó László Ki viszi át a Szerelmet díjas kommunikációs szakember
Wiegmann Alfréd Radnóti- és nívódíjas rendező

versmondó 73
VERSENYRŐL VERSENYRE

74 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

Riersch Tamás
KABDEBÓ LÓRÁNT EMLÉKÉRE

Január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész és egye-

temi tanár. A hírt nehéz feldolgoznunk, mert a tanár úr a Vers-
mondóban is sokat szerepelt. E téli lapszámban is felmerült a neve
Nemes Nagy Ágnes munkásságának felidézése kapcsán. Erről a
tervünkről csak azért mondtunk le, mert Kabdebó Lórántot a tava-
szi számban szerettük volna megszólaltatni. Akkor beszélgettünk
volna vele Szabó Lőrincről, halálának 75. évfordulója kapcsán. Eb-
ben a témában ugyanis Magyarországon megkerülhetetlen a tanár
úr. Erre sajnos nem kerülhet sor. Kabdebó Lóránt január 24-én –
életének 86. évében – csendben itt hagyott bennünket.
Nagy ürességet hagyva maga után, mert személyében egy kivá-
ló, ha nem a legkiválóbb, irodalomtörténészünket veszítettük el.
Kabdebó Lóránt Ezt nemcsak mi mondjuk, a kortárs költők és írók szintén így ér-
és Turczi István zik. Egyikük, Turczi István – Prima Primissima, József Attila- és
Babérkoszorú díjas költő, a Parnasszus Kiadó és irodalmi folyóirat
tulajdonosa és főszerkesztője – különösen közel állt a tanár úrhoz. Vele beszélgettünk
Kabdebó Lórántról.
– Lórit mindenki, aki Magyarországon irodalommal foglalkozik, ismeri – mondta Turczi
István. – Előbb vagy utóbb ugyanis kapcsolatba kellett kerülnie vele. Ő az elmúlt 50 esz-
tendő legmeghatározóbb irodalomtörtésze, kritikusa, tanára és személyisége volt. A vele
való kapcsolatom több évtizedre nyúlik vissza. Még diák voltam, amikor hallgathattam
az előadásait. Már akkor éreztem, hogy ez az ember kiemelkedően nagy tudású. Aztán a
’80-as években barátságba is kerültem vele. Emlékszem, az Írószövetségben ismerkedtünk
meg egymással, ahol egy jót beszélgettünk. Ez az első találkozás olyan jól sikerült, hogy
felajánlotta, másoknak is bemutat engem. Így – pontosabban vele – jutottam el többek
között Vas Istvánhoz Szentendrére. Sosem felejtem, el: abba a székbe ültettek, melyben
egykor még Radnóti Miklós üldögélt. Sőt ugyanolyan hideg teával kínáltak meg engem
is, amelyet Miklós is nagyon szeretett. Ez egy fiatal költő számára életre szóló élményt
jelentett.
Turczi István szerint Kabdebó Lóránt mindig a hazai irodalmi élet középpontjában állt. Ő
tudta a legtöbbet az irodalomról, ismerte mindennek a hátterét, és minden érdekelte. Pon-
tosabban nem minden, csak az, amit értéknek gondolt. Erre ugyanis hamar ráérzett, s ha
valamit hamisnak talált, azt gyorsan el is felejtette.
– A mi kapcsolatunk szoros barátsággá fejlődött. Ezt bátran állítom, mert én vagyok az
egyetlen élő költő, akiről Lóri önálló monográfiát írt. Nagyon büszke vagyok a 2007-ben
Rögeszmerend: Turczi István művének tragikus derűje címmel megjelent tanulmányköteté-
re, melyet rólam írt. És nagyon büszke vagyok arra is, hogy rendszeres szerzője volt a Par-
nasszusnak. Két könyvét mi adtuk ki. 2012-ben Centrum és redivivus címmel a Parnasszus-
ban írt tanulmányait jelentette meg, 2019-ben pedig Öntörvényűen. Kortárs magyar költők
rögeszmerendjei címmel adtuk ki a könyvét, melyben kortárs költőkről, köztük rólam is

versmondó 75
TÖBB MINT EMLÉK

írt. Lórit mindig is nagyon érdekelte a jelen, és minden, ami körülvette az irodalomban.
Kíváncsian figyelte például a fiatal költőket. Mi folyamatosan kapcsolatban álltunk; nem
volt hónap, hogy ne beszéltünk volna – vagy személyesen, vagy telefonon. Köszönhetően
annak is, hogy közel laktunk egymáshoz. Mindketten zuglóiak vagyunk, s mindketten
díszpolgárai lettünk a kerületnek. Rendszeresen járt a Parnasszus-estjeinkre, a műhelyta-
lálkozókra, eljött a nyári táborokba, a könyvhétre, és a kötetbemutatókra is.
Kabdebó Lóránt egyszemélyes intézmény volt: tudós, tanár, mentor, filológus és életmű-
gondozó egy testben. Sokan csak Szabó Lőrinc életművének kutatójaként és gondozója-
ként ismerik, pedig sokkal sokrétűbb az ő munkássága.
– Lóri közel húsz éven keresztül a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársaként dolgozott.
Így kéznél volt számára minden, hogy szenvedélyével, az irodalommal foglalkozhasson.
1983-ban már A háborúnak vége lett címmel jelent meg interjúkötete, melyben olyan nagy-
szerű szerzőt szólaltatott meg, mint Cseres Tibor. S bár valóban: legtöbbet Szabó Lőrinc
életművével foglalkozott, mindig is érdekelte az Újhold című irodalmi folyóirat. Többek
között engem is ő hozott össze Nemes Nagy Ágnessel és Lengyel Balázzsal. Sokat foglal-
kozott a holokauszt témájával is, és tanulmányozta többek között Szentkuthy Miklós, Ha-
tár Győző és Orbán Ottó munkásságát. De írt Adyról, József Attiláról és Kassák Lajosról.
Komplex tudással és érdeklődéssel bírt. Minden érdekelte, ami a XX. és a XXI. században
általa is elismert irodalmi értéket képviselt.
Turczi István szerint fontos letisztázni: Kabdebó Lóránt nem az az ebbe is, abba is bele-
kapkodó típusú irodalomtörténész. Ő minden munkáját és minden kutatását a legnagyobb
alapossággal végezte.
– Szerencsére hosszú életet élhetett, s így sok mindennel tudott foglalkozni. Csodálattal
tekintek az életművére. Rendkívüli munkabírású, jól szintetizáló típus volt, aki jól tudta
összegezni a kutatásait. Külön büszkeség számomra, hogy többször elmondta: én akkor
születtem, amikor Szabó Lőrinc elhunyt. Ezt ő egyszerűen csak „irodalmi stafétának” ne-
vezte. Tudom, hogy nem készült a halálra. Távozása előtti héten ugyanis még beszéltünk.
Elmondtam neki, hogy tavasszal készítek egy Parnasszus-számot, melyet Erdélyi József
életművének szentelnénk, és szeretném, ha ő is írna ebbe. Amit azonnal elvállalt. Erre
azonban már nem kerülhet sor. Mint ahogyan arra sem, hogy az Öntörvényűen című köte-
tét a nagyközönségnek is bemutathassuk. A kötet ugyanis közvetlenül a pandémia kezdete
előtt jelent meg, a járvány azonban a bemutatót elsöpörte. A szakmához természetesen
eljutott a mű, de a bemutatója elmaradt. Lóri nem készült a halálra, de érezni lehetett rajta,
hogy meglehetősen meggyötörte a jelen állapot. Karácsony előtt beszélgettünk, és akkor
elpanaszolta, hogy nagyon nehéznek érzi az irodalom és a művészetek helyzetét. Szerinte
az irodalom olyan sajátos örvénybe került, melyből nagyon nehéz lesz majd kikapaszkod-
nia.
Kabdebó Lóránt Miskolc és Zugló díszpolgára. Bízzunk benne, hogy ezek a települések
nem feledkeznek meg róla, és remélhetőleg lesz olyan programjuk, amelyben méltó mó-
don emlékeznek meg az egyik legnagyobb magyar irodalomtörténészről és kutatóról.

76 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

„Drága Lóri, magunkra hagytál minket. Nemrég beszéltünk telefonon, tanulmányt kértem
tőled a tavaszi Parnasszusba. Ez a kép Szabó Lőrinc íróasztalánál készült az emléklakásban,
ahová tanítványaimmal együtt hívtál meg egy szakmai-baráti beszélgetésre. A legnagyobb
szívű, legfölkészültebb irodalomtörténészek egyike vagy, aki még tudott úgy is adni, hogy
nem várt érte semmit. Mindent köszönök, Mester” – írta róla Turczi István, aki a Faceboo-
kon is megemlékezett egykori barátjáról és kollégájáról.

Pompeji

versmondó 77
TÖBB MINT EMLÉK

Riersch Tamás
A MAGYAR VERSLEGENDA NYOMÁBAN
Száz éve ismerjük az Ómagyar Mária-siralmat

Száz évvel ezelőtt fedezték fel az Ómagyar Mária-si-

ralmat a Leuveni kódexben, melynek sorsa igen ka-
landosan alakult. Végül 1982. május 22-én adta át a
Leuveni Egyetemi Könyvtár az Országos Széchényi
Könyvtárnak. Az átadási ünnepségen ott volt Vízke-
lety András emeritus professzor (Pázmány Péter Ka-
tolikus Egyetem), a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja, aki élete jelentős részét azzal töltötte,
hogy minél többet tudjon meg erről a magyar iro-
dalom és kultúra számára is kiemelkedően jelentős
Vízkelety András
nyelvemlékről.
– 1957-ben kezdtem el dolgozni az Országos Széchényi Könyvtárban – mesélte a profes�-
szor. – A középkori anyagok referenseként elsősorban a latin, német és magyar nyelvű
dokumentumok tartoztak a hatáskörömbe.
Így történt, hogy az első magyar nyelven íródott vers, az Ómagyar Mária-siralom és az azt
tartalmazó kódex is Vízkelety András látókörébe került.
– Az úgynevezett Leuveni kódexet 1922-ben fedezték fel. Történt ugyanis, hogy az első vi-
lágháborúban a németek lerohanták Belgiumot, és ennek során eddig tisztázatlan okokból
leégett a Leuveni Egyetem világhírű könyvtára is. Hihetetlen értékek semmisültek meg. A
világháborút lezáró békeszerződések egyik feltétele volt, hogy a németek megpróbálják pó-
tolni a megsemmisített könyvtári anyagot. Ennek érdekében egy bizottságot hoztak létre,
amely megpróbált minél több értéket beszerezni a könyvtár számára. Egy müncheni antik-
váriustól, Jacques Rosenthaltól  például egy középkori kódexet vettek, amit az antikvárius
még a háború előtt Olaszországban vásárolt meg. A német bizottság szakemberei minden
régiséget átnéztek, feldolgoztak, mielőtt átadták volna azt a belga egyetemnek. Így fedezték
fel a latin nyelvű kódexben az ismeretlen nyelven írt szöveget. Eredetileg szláv eredetűnek
gondolták, végül a müncheni egyetem egyik professzora, név szerint Franz Babinger volt
az, aki megállapította a halványan látszódó írásról, hogy az magyar sorokat tartalmaz.
Aki először publikált a felfedezésről, Gragger Róbert, a berlini Humboldt Egyetem magyar
intézetének első igazgatója volt, akit még Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevezett ki.
Gragger Jakubovics Emil paleográfus segítségével rekonstruálta a rosszul olvasható szö-
veget, amit aztán előbb (1922-ben) magyar nyelven publikált a Magyar Nyelv című folyó-
iratban, majd egy év múlva németül is megjelentetett róla egy tanulmányt az Ungarische
Jahrbücher című folyóiratban.
– Ezekből a tanulmányokból kitűnik, Gragger a kódex használatával kapcsolatban sok
mindent felfedezett. Elsőként, hogy az körülbelül 30-40 latin nyelven írt prédikációt tar-
talmaz. Azt azonban nem tudta, és nem ismerte fel, hogy a kódex eredetileg két részből
állt. Az eredeti első kötetben az egyházi év vasárnapjait és ünnepeit végigkísérő beszédek

78 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

találhatók, a másodikban pedig a szentek ünnepeire, a nagy-

böjti időre, illetve az egyéb ünnepi alkalmakra írt prédikációk
kaptak helyet. A két kötetet valamikor a XV. században kötöt-
ték egybe. Erre valószínűleg azért volt szükség, mert az erede-
ti kódexek már nagyon elhasználódtak. S hogy honnan tudni
mindezt? Nos, a kódex egy úgynevezett tartalomismertetővel
is rendelkezik, amely oldalszámokat tartalmaz. A XV. századi
átkötéskor egy ismeretlen személy az oldalakat átszámozta, de
a tartalomismertetőhöz nem nyúlt. Így van az, hogy a kódex
jelenlegi állapotában eltérőek az oldalszámok. Az viszont ki-
derült, hogy a magyar nyelvű szöveg az eredetileg első kódex
utolsó oldalán helyezkedett el, aminek még lesz jelentősége.
A prédikációk több szerzőnek a művei, amit úgy választottak
el, hogy minden szerzőváltásnál üresen hagytak egy lapot. Az
Ómagyar Mária-siralom
Ómagyar Mária-siralom is egy ilyen üres lapra lett lejegyezve.
Azt is sikerült megfejtenünk, hogy a prédikációk többsége domonkos szerzőktől szárma-
zik. Egészen pontosan tíz domonkos, két ferences szerzetes, illetve két egyházmegyés pap
prédikációi találhatók a kódexben. Segített a felfedezésben, hogy az egyik prédikáció azzal
a mondattal szakad félbe, hogy „a folytatást keresd Petrus provinciálisnál”. Márpedig köz-
tudott, a Petrus az egykori francia domonkos rendtartomány főnökét jelenti.
Vízkelety András a kódexben nemcsak egy magyar versre, hanem a latin szövegekben
több helyen magyar szavakra, sőt töredékes mondatokra is bukkant. Ezek úgynevezett
szómagyarázatok voltak a prédikációkhoz, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kódexet a
középkorban Magyarországon használhatták.
– Erre utalhat a Szent Domonkosról szóló prédikációban a „nostra Hungaria” = „mi Ma-
gyarországunk” kifejezés is.
Visszatérve a kódex kalandos történetéhez, Holub József, az Országos Széchényi Könyvtár
akkori igazgatója már az első Gragger-tanulmányok megjelenését követően lépéseket tett
a dokumentum megvásárlására, ám a belgák 1922–23-ban még mereven elzárkóztak ettől.
A kódex tehát Leuvenben maradt, és úgy tűnt, hogy a második világháborúban Belgium
bombázásakor teljes egészében megsemmisült. Azt azonban csak kevesen tudták, hogy az
előrelátó belga muzeológusok a legféltettebb kincseiket, így a mi kódexünket is egy pán-
célszekrénybe zárták, amely a folyosó végén helyezkedett el. Így, miután a romhalmaz alól
kiásták, az is kiderült, hogy a benne levő értékek sértetlenek maradtak.
– Bárczi Géza, Kossuth-díjas magyar nyelvész 1947-ben Leuvenben járt, és akkor értesült
róla, hogy a kódexünk épségben van. A könyvtár 1955-ben újabb kísérletet tett rá, hogy
megvásárolja az értékes emléket, de a belgák ezt a próbálkozást is elutasították.
De a történelem ismét „besegített”. A tragikus halált halt Habsburg Rudolf felesége, Stefá-
nia belga hercegnő ugyanis özvegysége leteltével nem hazament, hanem a magyar Lónyay
Elemér gróf felesége lett. A házaspár a Duna melletti Oroszváron lakott. Stefánia 1945
augusztusában halt meg. Akkor már férjével a Pannonhalmi Bencés Főapátságban bujkált
a megszálló szovjet csapatok elől, és halála előtt minden értéktárgyát, többek között nagy-

versmondó 79
TÖBB MINT EMLÉK

becsű naplóját is az apátságra hagyta. Azzal a kitétellel, hogy a bencések senkinek sem
adhatják azt tovább. Stefánia naplója ma is az apátság könyvtárában található.
– Erre a naplóra meg a belgák tartottak igényt, ám pont Stefánia kérése miatt, ennek át-
adása lehetetlen volt. Ugyanakkor senki sem tiltotta, hogy az anyagról mikrofilmet készít-
senek. Így, ha a naplót nem is, az arról készült mikrofilmet átadtuk a belgáknak.
Ezt követően már kicsit közelebb kerültek egymáshoz a felek, és megkezdődhettek a tár-
gyalások. Amit viszont nehezített, hogy a hatvanas évek végén a flamandok és a vallonok
olyannyira elhidegültek egymástól, hogy az majdnem szakadáshoz vezetett. Volt, amit el
is szakítottak, többek között a Leuveni Egyetemi Könyvtárat, melynek fele vallon, másik
fele pedig flamand tulajdon lett. A mi kódexünk a katolikus vallonokhoz került. A velük
folytatott tárgyalásban Muzslay István professzor, a leuveni Collegium Hungaricum igaz-
gatója vállalt fontos szerepet. Így a kódex ismét a Leuveni Egyetemi Könyvtárba került.
– Jóború Magda volt akkoriban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, és ő volt,
aki a kódexről történő tárgyalásokat forszírozta. Végül sikerült elérnie, hogy – több mint
harminc belga érintettségű ősnyomtatványért, kódexért cserébe – megkapjuk a Leuveni
kódexet. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Széchényi Könyvtár dísztermében ma-
gam is ott lehettem azon az eseményen, amikor a dokumentumok cseréje megtörtént.
Az Ómagyar Mária-siralom nincs kiállítva. Jelenleg egyébként sem látogatható a könyv-
tár kiállítása. Így az a faximile lap sem tekinthető meg, mely a kódex magyar szövegéről
készült. A könyvtár új helyre fog költözni, így az Ómagyar Mária-siralom vándorlása is
folytatódni fog.
– Még Gragger Róbert fedezte fel, hogy a Leuveni kódexhez egy tartalomjegyzék is tarto-
zik. Ebben az ábécénknek megfelelően kaptak helyet a prédikációk, melyek mellett az ol-
dalszámok is megtalálhatók. Az utolsó betűnél, az X-nél az alábbi beírás olvasható: „Chris-
tus Poetico Planctus”, azaz „Krisztust versben siratják el”. Az oldalszám pedig megegyezik
az Ómagyar Mária-siralom oldalszámával.
Az első magyar vers az egyik leghalványabb szöveg a kódexben. Ezt eleinte azzal ma-
gyarázták, hogy voltak, akik megpróbálták a latin prédikációk mellől a pogány szöveget
kitörölni, kidörzsölni. De nem voltak erre utaló jelek. Mikor kiderült, hogy az Ómagyar
Mária-siralom az első kódex utolsó oldalán volt, más észszerű magyarázat is felmerült: a
könyvet tartó kéz mindig a magyar versemléket érintette, amely érintés az évszázadok
során egyszerűen letörölte a betűket.
– A Szent Domonkosról szóló prédikáció akkor íródott, amikor a szent testét kiemelték, és
új díszes sírba helyezték. Az eseményre meghívták a domonkos rendtartományok vezetőit.
Az akkori magyar rendtartományfőnök Marcellus – Árpád-házi Szent Margit gyóntatója
és lelki vezetője – volt. A prédikációban elhangzik, hogy nemcsak Itália területén, hanem
„a mi Pannóniánkban is” történtek Domonkoshoz köthető csodatételek. Ebből következ-
het, hogy a prédikációt maga Marcellus írhatta.
Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelven íródott vers. A műfaja szekvencia, azaz
a strófák párban vannak, azonos sor- és szótagszámmal, valamint rímmel rendelkeznek.
Ez a műfaj az egyházi éneklésből alakult ki, és a XIII. században igencsak elterjedt volt.
– A kódexben megtalálható az Ómagyar Mária-siralom latin nyelvű változata is. Igaz, nem

80 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

pontos fordításban, de ez a középkori fordítási szokásokra nagyon is jellemző volt. A for-

dítók ugyanis előszeretettel és szabadon használták az adott nyelv szófordulatait.
Első versünk keletkezését a XIII. század második felére datálják a tudósok. Erre utal a
műfaj, a szóhasználat, és erre utalnak az írástörténeti elemzések (írásjelek használata) is.
– Már Gragger és Jakubovics is úgy látta, hogy az Ómagyar Mária-siralom a XIII. századból
származhat. Én azért a biztonság kedvéért tanácsot kértem több neves európai írásszak-
értőtől. Így például a müncheni Bernard Bischofftól, vagy a francia dominikánus pátertől,
Bataillontól, akik egyaránt megerősítették a feltételezéseinket.
Hogy ki lehet a szerzője az Ómagyar Mária-siralomnak, nem tudni. Valószínűleg a magyar
domonkos provincia egyik tagja lehetett. A prédikációk szövege azonban akkoriban még
nem volt fellelhető itthon, tehát a kódex mindenképpen olasz földön születhetett meg (a
francia eredetet Bataillon is cáfolta). Az eredeti magyar szöveget aztán Mészöly Miklós író
tette mai nyelven is érthetővé.

ÉLETET ADOTT A XX. SZÁZADNAK

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes

1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas magyar költő. A XX. század
második felének „legtudatosabb” költőjéről azonban nem csak centenáriuma alkalmából
érdemes beszélni.
– Születésének centenáriumán egészen biz-
tosan több figyelem fordul majd Nemes Nagy
Ágnesre is, bár értő, verseit szerető olvasói,
ha nem is nagy számban, de első kötetétől
kezdve voltak. Kísérték és értékelték életmű-
vét a kritikusok is. Később pedig, halála után,
az irodalomtörténet is a múlt század kanoni-
zált költői közé emelte őt – mondta Buda At-
tila irodalomtörténész, Nemes Nagy Ágnes
életművének és személyi bibliográfiájának
kutatója.
Nemes Nagy Ágnes Nemes Nagy Ágnes édesapja, Nagy Mihály,
Forrás: PIM jogot végzett, főügyészként dolgozott a Szat-
már megyei (Románia – Erdély, Partium)
Halmiban. A román államra nem tett hűségesküt, s emiatt 1921-ben kiutasították. Ezért
született első lánya, Ágnes, már Budapesten.
– Első verse az Új Cimbora című diáklapban jelent meg 1933. június 20-án Hinta dal cím-
mel. Szerzője a Baár–Madas Református Leánylíceum mindössze 11 éves tanulója volt. Az
iskola igazgatója Áprily Lajos költő volt, aki Nemes Nagy Ágnesnek az első példaképe lett.
Korai verseiben többször is az „ő hangja” szólal meg. 1939-ben aztán kiváló eredménnyel
érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet
szakos hallgatója lett, s öt évvel később diplomázott. Verseit elküldte Szerb Antalnak –

versmondó 81
TÖBB MINT EMLÉK

ahogy később emlékezett rá: azért, mert az írásai alapján barátságos embernek gondolta
–, aki őszintén biztatta, majd munkaszolgálata alatt készült költői antológiájához anyag�-
gyűjtésre is felkérte őt. 1944 áprilisában házasságot kötött Lengyel Balázzsal – író, kritikus
–, s vele ment a Délvidékre, ahol férje katonai szolgálatát töltötte. A front közeledtével
visszamenekültek Budapestre, az ostromot pedig bujkálva élték át.
A háború befejezése utáni „hároméves demokráciában”, 1946-tól részt vett az Újhold című
irodalmi folyóirat szerkesztésében. Ebben az évben jelent meg első, vékony verseskötete
Kettős világban címmel.

Nemes Nagy Ágnes

KETTŐS VILÁGBAN

Hajam a fűben, a fák kontya fent

rezegve bomlik szét az alkonyattal
Nyírség. Homokján érlelve fejem,
bomló bokorként mégis itt marasztal?
Hullámaira illegessem elmém?
Pillantására öltsek nászi inget?
És áradozva termékeny szerelmén,
mint tigrisek, becézzem kölykeinket?
Enyém a táj. Mint majomé a fa,
mint asszonyé (vagy macskáé) a gyermek, –
imádjam testét minden éjszaka?
Az állatok erényein legeljek?
Hazám: a lét – de benne ring a mérték,
mint esti kútban csillagrendszerek,
és arcát is az ég tükrébe mérték
elektronoktól zizzenő erek.
S a kettős, egymást tükröző világban
megindulok, mint földmérő az égen,
s pontos barázdán igazítva lábam,
a nyíri tájat csillagokba lépem.

– Ekkor már túljutott az Áprily- és Babits-hatásokon, költői forma- és tartalomvilága

önálló, egyben kortársaiétól nagyon is különböző volt. A hatásokból ugyanis a babitsi
Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló és kívánó irodalom- és művészeteszményt
teremtett, s nemcsak saját verseiben, hanem az Újhold szerkesztése közben is ezt kívánta
érvényesíteni. 1947 őszétől 1948 augusztusáig Lengyel Balázzsal együtt ösztöndíjasként a
Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott. Amikor hazajöttek, egy másik
világba értek, melyben a hivatalossá tett kommunista irodalomfelfogástól eltérő szem-
léletük miatt legfeljebb sokadrangú alkotóként működhettek. Az Újhold 1948 első féléve
után beszüntette megjelenését, Nemes Nagy Ágnes mint alkotó csak műfordítóként, illetve
gyerekversek írójaként jutott publicitáshoz. Elsősorban francia és német nyelvű műveket

82 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

fordított (többek között Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse
verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből
készült fordítása is megjelent. 1954-től négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium
tanára volt. 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott, és ebben az évben
bontotta fel házasságát Lengyel Balázzsal.

Nemes Nagy Ágnes

UGRÓISKOLA

Járok az utcán,
kip-kop, kip-kop,
még meg is állok
itt-ott, itt-ott.
Jó megállni, nézz oda,
ott egy ugróiskola,
felrajzolva járdaszélre,
zöld krétával nagyra, szépre,
mindenütt van, nézz oda,
itt-ott,
kip-kop,
egy-egy ugróiskola.
Egy,
egy,
egy,
páros,
egy,
páros,
fordulj vissza,
páros,
egy,
nem hibáztam, nagyszerűen
megy, megy, megy,
mi van hátra?
Páros, nem leszel te sáros,
itt a vége:
egy,
egy,
egy.

Az 1956-os forradalom utáni belpolitikai változások – a forradalom előtti időszakhoz ké-

pest enyhülő ideológiai igények – Nemes Nagy Ágnesnek is lehetővé tették, hogy újra
előlépjen saját alkotásaival is. Második kötete, a Szárazvillám, 1957-ben jelent meg. Ezt
követően már nem hátráltatták többé megjelenési nehézségek. Nem terjedelmes, de tar-

versmondó 83
TÖBB MINT EMLÉK

talmilag-formailag új hangot hozó költészete, esszéi, fordításai, valamint személyiségének

kisugárzása a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek egyik legjelentősebb alkotójává
tették.
– Az átlagnál kevésbé termékeny, ám annál tudatosabb költői munkásságában az 1967-es
Napforduló volt az utolsó kötet, amely kizárólag új verseket tartalmazott. Az 1969-es A
lovak és az angyalok, az 1981-es Között, valamint az 1986-os A Föld emlékei már korábban
közölt, ám az előző kötetek óta született verseket is tartalmazott. A régi költemények válo-
gatás utáni újraközlésével a költői életmű végső összeállítására is kísérletet tett. A kritikai
visszhang által többnyire „objektív lírá”-nak nevezett felfogás mellett – amely annyiban
találó megállapítás volt, amennyiben Nemes Nagy Ágnes versei mellőzik a romantikus
vallomásosságot, s a kötött versformához sem ragaszkodnak – a nyolcvanas években pró-
zaversekkel is jelentkezett, amelyek szemléleti újdonságukkal feszegették a hagyományos
költészet határait.
Kis terjedelmű költői termése ellenére Nemes Nagy Ágnes a magyar versbeszéd egyik
megújítója lett – az úgynevezett „újholdas” költészet egyik jelentős képviselőjeként. Egy-
ben fontos hatást gyakorolt az utána jövő költőnemzedékekre is.

Nemes Nagy Ágnes

KERESS HAZÁT

Nem-alvadó hiányérzet gyötör.

Mit áhítok, mikor tüdőmbe csorran?
Mint tetszhalott, csokrot, dohányt, gyönyört.
Meredve nézek a saját toromban.

Megillet minden. Értem száll a bor.

De nem fakad a szó, csak bent szivárog,
az illedelmes élet megtorol,
s én nem tudom kilökni, mit kívánok.

Szakadj fel vágy! Mutasd növő sebed!

Mit a világ nem töm be, egyre tágít,
hiába szívsz be tájat, testeket,
hiába gázolsz elmékben bokáig.

Keress hazát! Az űrbe horgonyozz,

s a semmiségnek vetve gyönge hátad,
hol nem perzselhet többé torz nyomod,
egy ifjú istent szűlj, mint az imádat.

Hűs még e táj születni, bizonyára,

de vesd föl mégis meztelen szemed,
tekints az űrbe, és tekints anyádra,
s fiatal isten! Mondd ki a neved!

84 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

– Nemes Nagy Ágnes azonban nem csak költői műveket hagyott hátra. Esszéi és tanulmá-
nyai a költészet megismertetését és művelését szolgálják, csak már nem a versek, hanem a
próza felől. A hegyi költő című, 1984-ben megjelent portréja Babits Mihályról például hoz-
zájárult Babitsnak az általa írt művekből kiinduló esztétikai-poétikai értékeléséhez, ezáltal
az addig elterjedt, ideologisztikus ítéletek háttérbe szorításához. Rövidebb esszéi az olva-
sással járó érzékelés és a tapasztalás élvezetes írásai, amelyekben a szellem kalandját leg-
alább annyira izgalmas nyomon követni, mint egy-egy cselekménygazdag prózai műben.
Műfordítóként hozzájárult a világirodalom alkotásainak magyar nyelvű hozzáféréséhez, a
saját verseit pedig több nyelven, antológiákban és önálló kötetekben adták ki.
A nyolcvanas évek közepén, Lakatos István ötlete nyomán, vele és Lengyel Balázzsal újra
indították az Újholdat Újhold–Évkönyv címmel. Évente két kötetet terveztek, melyek szer-
zőit elsősorban a művészi és szellemi értékek minősége alapján választották ki, nem pedig
nemzedéki elvek alapján. Az évkönyvben jelentős szerepet foglalt el a szépirodalom, de –
nemcsak irodalmi, hanem más művészeti témákat is tárgyalva – esszék és a tanulmányok
is helyet kaptak benne.
– Életművéből leginkább vékony verseskötetei gyakorolták a legnagyobb hatást az utó-
korra, de Nemes Nagy Ágnes élete is fontos jelentőséggel bírt, mert az a személyes szellemi
tartás emberi példáját sem nélkülözte.

Nemes Nagy Ágnes

TÉLI ANGYAL

Ül a vékony Mária Vadmadáré karikás

És ölében a fiú Hogy dülöngött az a ház
Szélfúvásnyi gyenge zajt hall Jött az ajtón ablakon
Összerezzen: itt az angyal Jött fedélen és falon
S ő is tudja: minden angyal Mész között kő között
Iszonyú Négy égtájról körbefújó
Iszonyú szél volt márciusban Szélsuhogásba öltözött
Nagy piros égbolt szél-parázs Most az angyal hóban áll
Nem volt este hogy lehussant És a hó most térdig ér
S óriás volt óriás Egymagában áll a háznál
Szélborzolta sas-színű szárnya Némábban a némaságnál
Be se fért a cseppnyi házba Hóba tűzött régi nádszál
Kint maradt a fél palástja Hó-belepte sziklevél
És a szeme barna árnya

versmondó 85
TÖBB MINT EMLÉK

Wiegmann Alfréd
NEMES NAGY ÁGNES 100
„Érzelemmel telített tárgyak” filmje

A Jelenkor Kiadó a centenáriumra készítette el a

Könyves Magazinnal együttműködésben a #nemes-
nagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című filmet,
amit a költő születésnapján, január 3-án tűztek mű-
sorra. Az anyagban archív fotók mellett több nagyin-
terjúrészletet is találunk, amelyekben Ferencz Győző,
Kustos Júlia, Lator László, illetve Závada Péter beszél
a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjjal, posz-
tumusz pedig a Világ Igaza kitüntetéssel egyaránt el-
ismert, műfordítóként is maradandót alkotó, a nőként Nemes Nagy Ágnes otthon
való érvényesüléséért harcoló költőről. Forrás: PIM
Jó dolog a filmmel való emlékezés, mert a szakemberek megszólásaikban saját szenvedé-
lyükkel erősítve adják elő mondanivalójukat. Ám még jobb, ha a megszólalók között – hála
a korábbi felvételeknek – maga az ünnepelt is jelen van. Ahogyan ebben a mostani vi-
deóban, ahol Nemes Nagy Ágnes is feltűnik különböző interjúrészletekben a maga szikár,
pontos, szuggesztív szóejtésével és fogalmazásával. Mert ha egy költőnél írásban említjük,
amint Babits szavait idézi, jó és érdekes adalék a megrajzolandó képhez. De mennyivel
jobb, ha látjuk és halljuk is azt a Nemes Nagy Ágnest, aki felidézi a babitsi hangsúlyt is, és
gesztussal érzékelteti a megszólalás eredeti hangulatát. Íme: „Babits Mihály nemcsak azt
üzente nékünk, hogy »semmi vagy, ha nem vagy ellenállás, vigyázz, ne fújjon át rajtad
a szél«, hanem azt is üzente, felemelt ujjal, hogy »jól kell írni«, s hozzáteszi: »egy ilyen
zuhanásos országban a színvonal is összeesküvés«”. Mennyire szép és pontos fogalmazás
ez! – tesszük hozzá mi.
Nos, aki ismeri ezt a munkásságot, érzékeli, hogy Nemes Nagy teljesítette a babitsi óhajt,
s ez az óhaj egyben felszólítás a mai alkotók számára is.
Érdemes felidézni olvasóinknak a jól szerkesztett videóanyag egy-egy fontos pillanatát,
emlékezetes megfogalmazását – kedvcsinálónak a film megtekintéséhez.
„A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni, bele kell fektetni a munkát…”– mondja a
film egy részletében a költő. Nagy költőnek tartotta magát, de ehhez nem tartozott hozzá,
hogy nő vagy férfi – idézi fel Ferencz Győző a költő alakját egy aktuális kontextusban. A
film – eredeti hangfelvétel segítéségével – erősíti a néző érdeklődésének felkeltését e nagy
költészet iránt a Között című vers archív részletével:

„A szaggatások, hasgatások,
a víziók, a vízhiányok,
a tagolatlan feltámadások,
a függőlegesek tűrhetetlen
feszültségei fent és lent között –

86 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

Éghajlatok. Feltételek.
Között. Kő. Tanknyomok.
Egy sáv fekete nád a puszta-szélen,
Két sorba írva, tóban, égen,
két sötét tábla jelrendszerei,
csillagok ékezetei –

Az ég s az ég között.”

A kissé visszhangos felvételen izzik a vers, s érthetőbb is az ő hangján. Hogyan is van

például a legvége? „Az ég s az ég között.” Igen. Nemes Nagy Ágnessel kapcsolatban a
versmondók sokszor említik, hogy nem könnyű a szövegeket interpretálni, sokszor ne-
hezen érthetők. Nos, talán a film kapcsán is érdemes erről egy korábbi interjúból idézni:
„.Közérthetőség… Tehát a modern költészet egyik alapkérdése, bonyolult felelet járna, de
a magam személyét illetőleg nyílegyenesen válaszolhatok: eszem ágában sincs érthetet-
lennek lenni. Egy betűt le nem írtam életemben abból a célból, hogy érthetetlen legyen.
Gyökeres tévedés a magamfajta költőt összetéveszteni a programszerű vagy alkati (és vi-
lágszerte általános) érthetetlen irányzatokkal – amiknek a maguk helyén persze megvan
az értelmük. Ellenkezőleg: hiszek az észben. Tíz körömmel ragaszkodom hozzá, amennyire
csak lehetséges. Bár tudjuk, hogy az a vers, amelynek csak racionális szférája van, fabatkát
sem ér – hiszen akkor a költő elvégre prózában is elmesélheti mondókáját, minek fáradna
a versbe szedéssel? –, mégis hiszek benne, hogy a versnek van racionális szférája is. Nem
árt, ha ez az értelmi szféra kitapintható. Ez már – sajnos vagy nem sajnos – abból követke-
zik, hogy a költő szavakkal ír. Szavakkal, amik közhasznú kommunikációs eszközök. … Ma
nagyjából azt hisszük, hogy a költészet a tudatosítás egyik eszköze. Minduntalan a tudat
homályos részeivel foglalkozunk, hogy megnevezhessük azt, ami eddig névtelen volt. Ez
pedig nem könnyű dolog, sem költőnek, sem olvasónak. Hadd idézzem Rilkét: »Határa-
inkon megvetjük a lábunk, s a Névtelent magunkhoz tépjük át.« Legalább egy hajszállal
szélesíteni az érzelmi megismerés körét: ezt véljük a költő feladatának. … Azt hiszem, a
homállyal is megküzdő önismeret égetőbb a kor és a költő számára, mint valaha.”
A film is arra törekszik, hogy tiszta képet kapjunk – amennyire rövidsége megengedi –
erről a nagyszerű, ám ma még talán nem eléggé jelen lévő alkotóról.
Megszólal benne a hitelesen emlékező Lator László, aki jó barátságban volt a költővel, s
kedvesen említi, hogy – megint a nyelv! – voltak ugocsai szavaik, melyeket csak ketten
értettek. Például: „én csak úgy ruszpitálok– mondta Ágnes. A nő, aki csak riszálja magát,
és nem táncol rendesen”. Érdekesen beszélt továbbá Nemes Nagy önképéről, a keménysé-
géről, s a kedves vidámságáról, jó humoráról.
Ferencz Győző említi a filmben, hogy a költő életműben gondolkodott. Nála nagyon fontos
volt, hogy megkonstruáltak legyenek a szövegek: „leültem, kihúztam belőle ezt meg azt,
míg kialakult a végleges szöveg”. És ott vannak a gyerekversek! Kétféle gyerekverset írt:
amelyeket a politikai kiszorítottság ellenében fogalmazott, s a valóban szórakoztató, tüne-
ményes verseket. Az aranyecset nem gyerekeknek való, tele van politikummal, s állandóan
a zsarnok megdöntése, a visszataszító diktátor figurája jön elő.
Závada Péter fiatal költő is lelkesen beszél Nemes Nagy Ágnesről. Idézi, hogy Eliot költé-

versmondó 87
TÖBB MINT EMLÉK

szete hogyan hatott rá, s mit is jelent ez az objektív, vagy tárgyias költészet vonatkozásá-
ban. S itt lehetnek fontosak Závada meglátásai a versek interpretálói számára is: „Szemé-
lyesség és objektivitás az előadó számára is kihívás. A személyesség úgy jelenik meg nála,
hogy a nagyon objektív és nagyon filozofikus szövegeket mintegy kamera tekintetével
vonultatja fel. Ugyanakkor ezeket a leíró szövegeket mégis hihetetlenül személyesen veze-
ti be. És felszólít. És bevon abba a vizsgálódásba, amit ő hihetetlen intenzitással és lelkese-
déssel űz, és nem tudok tőle távol maradni, mert azt érzem, hogy egy-egy nagy titok fölfe-
dezésében van éppen, és ő ebbe a folyamatba engem invitál. A XX. századból Nemes Nagy
az, aki abszolút megszólít engem, s akár Pilinszkyvel összehasonlítva. Pilinszky a maga
monumentalitásával valahogy egy fokkal porosabb. Nemes Nagyot nem kell leporolni.
Az a benyomásom, ahogy olvasom: olyan, mintha ma is születhettek volna ezek a sorok.”
Nos, olvassuk a remek sorokat – invitál a film – erről a rég megfogalmazott máról!

Debreczeni Tibor
DECEMBERI LEVÉL

Olvasó barátaim!
Ez már a második levél, melyet az év utolsó hónap-
jában írtam nektek. Az elsőben egy átlagos napomat
próbáltam felidézni. Ám amikor újra elolvastam, úgy
döntöttem, nem küldöm el karácsony előtt. Megszo-
morodtatok volna tőle.  Azt meg nem akartam. 
Kopik a szürkeállományom, és csak napok múltával
jutott eszembe: de hiszen most kaptam meg azt a csa-
ládi fotót, amely az én kérésemre született. Mért ne
oszthatnám meg veletek? A gyerekek látványától  ál-
talában derülni szoktunk. Mért csak mi lássuk? Igaz, Debreczeni Tibor – családja körében
számunkra a kép nem csak látvány; emlékek sorjáznak
utána. Hiszen a dédunokákkal mi még játszottunk is. Örültem, hogy ez az együttlét doku-
mentálódott. (Más képeken a többi felnőtt is látható.) Ez az első fénykép, amelyiken együtt
vagyunk láthatóak a harmadik generációs leszármazottakkal. S ki tudja, nem az utolsó-e.
Annyi minden eszébe jut az embernek ilyenkor! Az életkorunk, az elmúlás, a gyilkos vírus,
az acsargó világ! S persze más is. Hogy a családban még munkálkodik a szeretet, hogy
öregségünkre nem maradtunk egyedül, szóval, hogy érdemes volt élnünk.
Amint leírtam a szeretet szót, bevillant Pál apostol himnusza a szeretetről. És mormolni
kezdtem az igéket, melyek gyarlóságomra figyelmeztettek: „A szeretet türelmes, jóságos,
nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. A szeretet nem viselkedik bántóan,
nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a gonoszt.”  Tartok tőle, hogy
a gyarlóságok velünk születnek. Az biztos, hogy én együtt nőttem fel velük. Figyelem a
leszármazottainkat.  Már ők sem felelnének meg a páli szeretet-feltételeknek. És az apostol
sem. Felrótta a gonoszt, s bizony hogy felháborodott ő is. Kitetszik ez a gyülekezeteknek
írt leveleiből.  És Jézus-Krisztus, aki egyszerre volt ember és Isten, ő sem bocsátott meg
a farizeusoknak, és őt is elkapta az indulat, amikor kihajtotta a kufárokat a templomból.

88 versmondó
 TÖBB MINT EMLÉK

Úgy tetszik nekem, hogy a Pál apostol fogalmazta szeretet megélésére csak törekedni tu-
dunk. Ám, és ez a lényeg, a szeretet töredékes formájában is hatalmas erő. Nélküle élni
emberi közösségben, családban, párkapcsolatban, társadalomban voltaképpen lehetetlen.
Arra gondolok mostanában, hogy a szeretet meg a békesség ikertestvérek. Illetve: az egyik
következik a másikból. S én, mivel féltem az utódaimat a háborúzó jövőtől,  imádkozom,
hogy adassék meg nekik a nyugodalmas, alkotó élet. Békés világban és békés családban.
Azaz szeretetben. A családi béke most még körbe veszi őket. Ezt tükrözi a közölt fotó is.
Sokáig mulattam azon – nézve az amerikai filmeket –, hogy köszönés helyett azt mondják
az egymáshoz közelállók: szeretlek. Mostanában történt: a feleségem csak úgy tengett-len-
gett a lakásban. Én egy váratlan ötlettől vezérelve mellé ültem, megsimogattam az arcát,
s azt mondtam neki: Szeretlek, nélkülözhetetlenül fontos vagy nekem. S azt a hatást! Az
arca kisimult, a szeme mosolygós lett, s megölelt. A jókor kimondott jó szónak, úgy látszik,
gyógyító ereje van.
Valamikor egy főiskolás műsoromba belekomponáltam Kosztolányi Dezső Szeretet című
költeményét. Most eszembe jutott. Közlöm is. Érdemes elolvasni.

Kosztolányi Dezső
SZERETET

Mennyi ember van,

akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan,
s én még maradnék tétovázva,
talán hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincsen is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer,
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nékik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
„Lásd, téged is szerettelek.”

versmondó 89
TÖBB MINT EMLÉK

Éppen mostanában került kezembe a költő egyik prózai kötete, s abban többek között a
versírás hogyanjáról értekezik. A lényege: a költő nem előre megfontolt szándékból írja a
versét. Nem akar üzenni. A vers csak úgy jön. Hát lehet, hogy Kosztolányi a Szeretet című
versével nem akart az olvasójának üzenni, mégis üzent. Nekem  például azt, hogy nem elég
a szeretetet érezni. Éreztetni is kell! És nemcsak a test sugárzásával, de szóval, beszéddel,
cselekedettel is.
Advent egyik vasárnapján végre eljutottam a templomba. Az utóbbi hetekben egészség-
ügyi problémák akadályoztak ebben.  A prédikáció nem érintett meg, Kosztolányi verse
motoszkált akkor is bennem. A befejezés előtt indultam is hazafelé.  Útközben betértem
a közelünkben lévő éjjel-nappali boltba, ahol az egyedüli kiszolgáló éppen az a nagyon
kiszolgáltatottnak látszó hölgy volt, aki egyszer úgy fogadta a köszöntésemet, hogy: kezét
csókolom. Akkor majdnem megsértődtem.
Sokat járok hozzájuk, idővel rokonszenv alakult ki köztünk. Mondtam is neki, ahogy be-
léptem: Örülök, hogy maga van itt, és hogy mosolyogni látom. Azt felelte, ő is örül. Ketten
voltunk, segített a keresett árut megtalálni, közben azt kérdezem tőle: Szokott-e arra gon-
dolni, hogy elege van ebből az életből? Mire ő: Óh dehogy, nekem fiam van! Mentegetőzni
kezdtem, mondván, ne értsen félre, én csak egy képzeletbeli halálra gondoltam. Mikor az
ember el van keseredve, s  olyasmit érez, hogy nem  bírja tovább.  Elgondolkozott, s azt
felelte: Úgy, igen. Aztán valamiért szószátyár lettem, s magyarázkodni kezdtem, hogy én
a kilencven évemmel úgy éreztem, hogy feleslegessé váltam. Nincs szükség a szakmai
tevékenységemre, s értelmetlenné vált az életem, be is kellene fejeznem. És depresszió
környékezett. Most mintha kezdenék kilábolni a bajból. Rájöttem, ugyancsak van dolgom.
Nekem kell átvenni, ami a családban eddig a feleségem feladata volt.  A hölgy bólogatott,
s mosolygott: Tudja mit? Majd én biztatom. S közben melegedett a szívem, s visszamoso-
lyogtam rá.
– Mi történt a templomban? – kérdezte otthon az ágyban fekvő feleségem. Én elmeséltem
neki a bolti élményemet, s felolvastam Kosztolányi versét.
Ölellek benneteket az év vége felé is:
 Dété

Rigó I. Rigó II.

90 versmondó
 BEMUTATJUK

Riersch Tamás
A LEGROCKOSABB VERSMONDÓ

1989 óta január 22-én a magyar kultúrára, kulturális hagyomá-

nyainkra emlékezünk. Ebből az alkalomból országszerte kiállí-
tásokat, koncerteket, könyvbemutatókat, színházi előadásokat,
közös versmondásokat, irodalmi versenyeket és díjátadó ünnep-
ségeket rendeznek. Tavaly a Covid-járvány miatt elmaradt a kö-
zös ünneplés, idén azonban – ha a pandémia miatt csökkentett
üzemmódban is –, de voltak magyar kultúra napi programok.
De mit is ünneplünk a magyar kultúra napján? Egyrészt azt,
hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc, a reformkori költő és nyelvújító
ezen a napon tisztázta le Himnusz című versének kéziratát, majd
látta el dátummal is. Az ódát egy pályázat keretében Erkel Ferenc
zeneszerző zenésítette meg 1844-ben. A pályázatot elbíráló zsű-
Dóka Attila
rinek tagja volt többek között Vörösmarty Mihály és Szigligeti
Fotó: Balogh Róbert Ede. A magyarságnak egészen a XIX. századig nem volt saját ön-
álló nemzeti himnusza. A katolikusok és a reformátusok ugyan
előszeretettel énekelték a saját dalaikat, ám hivatalos minőségben a Habsburg császári
himnuszt játszották, amit nagyon nem szerettek a magyarok. Bulyovszky Gyula – a már-
ciusi ifjak egyike – 1854-ben megpróbálta magyarra lefordítani az osztrákok nemzeti indu-
lóját, de addigra már olyan nagy volt az ellenszenv a szabadságharc megtorlóival szemben,
hogy ez a magyarosított változat sem honosodott meg. Korábban is gyakran előfordult,
hogy a császári himnusz mellé a Rákóczi-indulót is odatették, hogy „eladhatóbb” legyen
az ellenséges himnusz. Pedig a Kölcsey és Erkel-féle változatot már 1844 júliusában – két
alkalommal – bemutatták a pesti Nemzeti Színházban, és 1844 augusztusában már egy
hivatalos rendezvényen, a Széchenyi-gőzhajó avatóünnepségén is énekelték az óbudai ha-
jógyárban. Ám a szabadságharc leverése, az azt követő megtorlások, valamint a kiegyezés
időszaka lassította elterjedését. A XX. században már himnuszként alkalmazták Kölcsey
Himnuszát, ám csak 1989-ben vált alkotmányilag is hivatalos nemzeti himnusszá a nyolc
versszakos költemény.
A Himnusz születése és a magyar kultúra napja találkozásának ötlete Farsang Árpád zon-
goraművészben merült fel először 1985-ben. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pedig
1988 decemberében fogadta el az ünnep hivatalossá tételét. Az első kulturális ünnepnapot
1989. január 22-én rendezték.
Az idei ünnep alkalmat biztosított arra is, hogy egy autentikus előadóművésszel, Dóka
Attila zenésszel kicsit rendhagyó formában beszélgessünk az irodalomról. Attilával egy
magyar kultúra napi irodalomórán találkoztunk Zuglóban, ahol akusztikus gitárjával meg-
zenésített verseket énekelt a diákoknak. Az alkalmat kihasználva mi is megkérdeztük né-
hány dologról a művészt.
– Eredetileg rockzenész vagyok, így bármit is csinálok, abból biztos, hogy rockzene lesz
– mondta Attila egy kemény hangzású Petőfi-vers eléneklése után. – Olyan ez, mint a

versmondó 91
BEMUTATJUK

szovjet gépipar, bármit csinálnak, tank lesz belőle. Én, ha verset zenésítek meg, és verset
énekelek, nem tudom letagadni rockzenész mivoltomat.
Attila nem válogat a versekben. Véleménye (és tapasztalata) szerint ugyanis a klasszikus
és a kortárs magyar verseket is meg lehet zenésíteni. Lévén, hogy a magyar költemények
nagyon jó dalszövegek.
– Egyes költők, mint például Petőfi, még az átlagnál is alkalmasabbak arra, hogy énekeljék.
Petőfi maga a rockzene. Az az attitűd, az a keménység, amely a lényét, a megnyilvánulása-
it, közszerepléseit és költészetét jellemzi, nem is annyira akusztikus, sokkal inkább elekt-
romos gitárra való. Költeményei rockosítását pedig a szabályos verselések is elősegítik.
Dóka Attila zenei pályafutása már általános iskolás korában elkezdődött. Bátyjával, Péter-
rel, és néhány barátjával már diákként együttest alapított, szövegeket és dalokat írt.
– Sokáig csak egyetlen verset zenésítettem meg. Mivel fiatal korom óta rajongtam József
Attila költészetéért, és nagy hatással volt rám a Tiszta szívvel című vers, ezt a költeményt
már 13-14 éves koromban megzenésítettem. Aztán csak rockot játszottam, egészen addig,
amíg más irányú elfoglaltságaim miatt egy hosszabb időre letettem a gitáromat.
Dóka Attila visszatérése líraira sikeredett. Először csak egy, majd egyre több irodalmi estre
hívták őt. A József Attila Színházban neves magyar színészekkel szerepelhetett egy szín-
padon.
– Beleszerettem a versekbe. Válogatás nélkül a régebbi klasszikus magyar költeményekbe
és a kortárs szerzők műveibe is. Nagy élmény volt ez a találkozás. A legtöbbször én hoztam
a lírai dalokat, amelyeket megpróbáltam az adott témához igazítani. Olyannyira beleástam
magamat az irodalmi életbe, hogy a dalok révén sok kortárs költővel személyes kapcso-
latot, sőt barátságot létesítettem. Már az is előfordult, hogy maga a költő ajánlotta nekem
valamelyik versét, hogy zenésítsem (rockosítsam) meg. Emellett persze saját dalokat is
játszottam és játszom (Dóka Attila Akusztik), ám ez a két dolog sosem zavarta egymást. A
kedvenc költőm továbbra is József Attila maradt, tőle azonban kevés verset zenésítettem
meg. A kortárs költők közül a legjobb barátom Petőcz András, akinek szintén több költe-
ményét énekelem.
Dóka Attila irodalmi estjeiből 2015-ben Versmegzenésítések címmel egy nagylemez is ké-
szült. Ez a 12 dalt tartalmazó album egyes sorszámot visel, azaz várhatóan lesz még folyta-
tása is. De van különbség a dalszöveg és a vers között?
– Igenis van. Nem is szabad összemosni őket. A dalszöveghez ugyanis a zene révén egy
többlet adódik, amely egyes versek esetében ellenkező hatást váltana ki. A versnek önma-
gában is erősnek kell lennie.
S mit szól a szakma ahhoz, hogy egy rockzenész verseket zenésít meg, és énekel a színpa-
don?
– Én valahogy mindenhonnan kilógok. A versek megzenésítéséhez túl rockos vagyok, a
rockzenéhez meg túl lírai. De így van jól. Ennek ellenére jó kapcsolatot ápolok az egyik
legnagyobb versmegzenésítő bandával, a Misztrál együttessel. Én is felléptem már a nyári
Misztrál fesztiválon, ahol a szakma legtöbb tagjával találkoztam, s azt is megtapasztaltam,
hogy a versek éneklésének igenis van jogosultsága.

92 versmondó
 BEMUTATJUK

Dóka Attila szerint gitárral és énekelve a gyerekekhez is közelebb hozhatók a költemé-

nyek.
– Visszaemlékszem, hogy amikor diák voltam, hogyan fogadtam a száraz verselemzéseket.
Ha akkor valaki hangszerkísérettel elénekelte volna őket, biztos, hogy jobban megsze-
rettem volna a verseket. Ilyenre akkoriban nem volt lehetőség. Most azonban nemcsak
lehetőség, hanem igény is van rá. Egyre több helyre hívnak rendhagyó irodalmi órákat
tartani, és azt tapasztalom, hogy a diákoknak tetszenek a versek énekelve, és tetszik nekik
a rockos hangzás is.

„VIVÁT, BARANYI!”
BARANYI FERENC 85 ESZTENDŐS

Egyik legtermékenyebb kortárs költőnk, a Kos-

suth- és József Attila-díjas író, költő és műfordító
Baranyi Ferenc – álnéven Francesco del Sarto –
verseit számos európai nyelvre lefordították. A
nyomtatásban megjelent verseiből önálló kötet-
ben több mint ötven könyvet tudhat magáénak,
s ebben az antológiák nincsenek benne. Az 1937-
ben született alkotó a faluból a fővárosba kerülő
költők tipikus útját járta végig. Fiatalon s nagy
sikerrel indult el a költői pályán. Első kötete, Baranyi Ferenc Varró Dániellel
a Villámok balladája (1962) huszonöt éves korában a Magyar Versmondók Egyesülete gáláján
jelent meg, s a szélesebb versolvasó közönség kö-
rében is ismertté tette. Eredetileg egyébként operakomponistának készült, költői pályája
is kapcsolatban maradt a zenével, a zeneiséggel.
Pilisen született 1937. január 24-én. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, mű-
fordító. Nagyapja, Kuzsma István, a pilisi iskola igazgatója volt. Édesapja, id. Baranyi Fe-
renc, a község jegyzője tisztet látta el. Édesanyja Kuzsma Katalin tanítónő. A költő élt
Pilisen, Nyáregyházán, Monoron, majd Budapestre költözött.
Ahogy szülővárosának oldalán írnak életéről és munkásságáról: 1957–1962 között az ELTE
Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–olasz, majd francia szakon. 1963–65 között
a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1954 óta publikálja verseit. Közben 1955–57 kö-
zött pályamunkás, illetve tisztviselő volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársa-
ként működött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott.
1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976–1992 között az MTV szó-
rakoztató és zenei főosztályán kezdetben főosztályvezető-helyettesi, majd főmunkatársi
beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld főszerkesztője
volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé.
A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-ban a Zrínyi Miklós Iro-
dalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum
Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. A
Művészetbarátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség

versmondó 93
BEMUTATJUK

Baranyi Ferenc az Európai Magyarország szóvivője volt, valamint

PORVERS elnöke a Haladó Erők Fórumának. Jelenleg is tagja a
Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint a pá-
Akit egyszer porig aláztak: rizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et
porig kell azért lehajolni, des Lettres-nek.
a méltósága-vesztett sorshoz Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordí-
méltósága-vesztve igazodni. tották; folyóiratokban, antológiákban jelentek meg,
néhol önálló kötetekben is. Baranyi a magyar líra
Előtted ember ráng a porban? igazi elkötelezettje. Verseiben, írásaiban szülőfaluját
Megértem, belerúgni könnyebb. sosem feledi el. Gyakran visszatér a Duna–Tisza kö-
Még emberibb átlépni rajta zére, Pilis, Nyáregyháza, Nagykőrös, Cegléd tájaihoz.
könnyed sikkjével a közönynek. Megszállottja az operairodalomnak. 7-8000 darabos
operalemez gyűjteménye van. Felesége 1962 óta Büki
Mentséged is van, ha a lelked Erzsébet, fiuk, Péter 1967-ben született. Unokájuk:
bátortalan feddése rád vall? Flóra.
másokért őrzött tisztaságod A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti
nem szennyezheted más porával. Intézetének szerkesztői csoportja már a nyolcvanas
évek közepén így összegzi Baranyi Ferenc addigi
Ha lehajolsz, még orra bukhatsz, életművét:
és hát derekad roppanó is,
„Első kötetének versei a költő kötődéseiről, hittel
ápolt tüdődet is belepné
vallott hovatartozásáról adnak számot. A gyerek-
a talajmenti szilikózis,
kort, a családot, az otthon meghittségét idéző ver-
hát nem hajolsz porig, ha porból
sek mellett a kötet központi mondanivalóját azok a
akármi hív: kincs, ócska holmi…
versek hordozzák, amelyekben eszmei elkötelezett-
ségéről, a társadalom megváltoztatásáért vívott harc
Pedig akit porig aláztak –
módosult formáiról, s nemzedékének küldetéséről
porig kell azért lehajolni.
beszél fiatalos, dacos hevülettel. Nem kisebbítve az
előző nemzedék érdemeit, sőt fejet hajtva az elődök,
a kommunista mozgalom hősei előtt, Baranyi Ferenc egy új, békében felnőtt generáció
nevében kér teret, lehetőséget és feladatot; történelmi küldetésüket etikus felelősségtudat-
tal fogalmazva meg: »Ha vesztettetek – menthető volt. / Ha mi vesztünk – nekünk nincs
mentség. / Mert nektek győzni dicsőség volt, / de nekünk győzni kötelesség « (Mert hősök
voltak). Vagy másutt: »s utánatok-tanulva tisztán lépünk elétek, / ha már végcélba-érni
minket rendelt az élet« (Új zászlót mutattok).”
További kötetei is a forradalmi eszméknek elkötelezett, a közéleti-politikai problémákra
figyelő, az aktuális társadalmi gondoknak publicisztikus éllel hangot adó költő arculatát
rajzolják ki. Megénekli az „új világ”, a formálódó szocialista társadalom és erkölcsiség
eredményeit, vívmányait, de költészetének tárgyává teszi a társadalmi-politikai élet vis�-
szásságait, a hatalommal való visszaélés jelenségét, a fejlődést visszahúzó erőket is (Jaj,
mit tegyünk olyannal, Hazatérés, A király meztelen). Érzékenyen reagál a hatvanas évek
végén bekövetkezett életformaváltás etikai következményeire (Nem ő a kispolgár!), s to-
vábbra is szót emel a fiatalabb nemzedékek érdekében, dohogva a szűken mért lehetőségek
miatt (Ballada az elkényeztetett ifjúságról).

94 versmondó
 BEMUTATJUK

A közéleti, politikai mondanivaló mellett költészetének másik, erőteljesen felhangzó szó-

lama a szerelem és a házasság, az emberi kapcsolatok témaköre. Szerelmi költészetében is
egy újfajta erkölcsiségért száll síkra; verseiben a képmutatás nélküli, őszinte párkapcsolat
igénye, a szokásokon, tradíciókon való felülemelkedés igenlése, s a teljes élet utáni vágy
szólal meg. Nosztalgikusan fájdalmas, elégikus hangú versek szólnak az elhagyott s egyre
ritkábban látogatott szülői házról, szülőfaluról, családtagokról  (Valami mindig közbejön,
Meggörnyedt volt, Körözvény, Egyszerű szavak anyámhoz, Húgom).
Baranyi Ferenc lírája tehát a magyar költészet azon vonulatához kapcsolódik, mely köz-
vetlen gyakorlatiassággal, a hatni és változtatni akarás igényével lép fel – a költészetet is
eszközként használva fel a társadalmi gondok, közérdekű problémák megoldásában. En-
nek a fajta költészetnek a milliók nevében, a közösség helyett is szóló költő-eszmény felel
meg. Baranyi Ferenc közéleti versei is többes szám első személyben szólnak az olvasóhoz,
illetve az olvasó helyett. Ez a költői alapállás határozza meg a versek tónusát is: a pateti-
kus, erősen retorizált hangütést. A költő szívesen él a hatáskeltés, a mondanivaló minél
szuggesztívebb előadásának különböző, a retorika kelléktárába tartozó eszközeivel. Gya-
kori verseiben az ismétlés, a fokozás, az ellentét, a refrén.
A hatásosság mellett költészetének másik ismérve a közérthetőség. Baranyi Ferenc meg-
marad a hagyományos, kipróbált formák, költői kifejezőeszközök mellett; nem kényszerít-
ve olvasóit nagyobb szellemi erőfeszítésre. Könnyen és könnyedén ír, ám ez a könnyedség,
a jó ritmusérzék és rímtechnika, a képek, jelzők bőkezű alkalmazásának problémátlansága
gyakran a könnyebb, a rutinszerű megoldások, a költői sablonok útjára csábítja a költőt.
Kedveli a nehezen megoldható, bravúros formákat. Virtuózan megoldott mesterszonett-
je  (Kergetőzés változó szelekkel)  széles történelmi tablót fest romantikus eszközökkel, a
történelmi küldetés és a forradalomba vetett hit pátoszával: „Hol halk a szó, ott hangosabb
az ének, / a némaság fakasztott dalra engem, / hogy egy lepisszegett, halk nemzedéknek
/ a fényes szellőket elénekeljem. A versírás a sorsom lett s a vértem.” Gyakran versel meg
kultúrtörténeti, irodalmi, sőt utazási élményeket is (Róma nyílt város, Szent Mihály útján).
Baranyi Ferenc népszerű költő. Népszerűsége különösen a hatvanas években volt széles
körű; ekkor ugyanis versei érzékenyen közvetítették a hatvanas évek első felének új uta-
kat, új erkölcsiséget és életmodellt kereső ifjú nemzedékeinek életérzését, s adott hangot
aktuális gondjaiknak. Ezek a versek – ha nem is a  magyar költészetet megújító, az új
utakat kereső költők között jelölik ki helyét – mindenképpen fontos, jellemző történeti
dokumentumai ennek a korszaknak, s adekvát megszólaltatói egy azóta letűnt időszak és
nemzedék életérzésének.”
Forrás: A magyar irodalom története 1945–1975 II. A költészet (Akadémiai Kiadó, 1986)
Szerzői munkaközösség: Bata Imre, Erdődy Edit, Kovács Sándor Iván, Kulcsár Szabó Ernő,
Pomogáts Béla, Rónay László, R. Takács Olga, Tverdota György
Baranyi Ferenc a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja. Az egyesület fennállá-
sának 20. évfordulóját ünneplő jubileumi gálán költőtársai versét olvasta fel.

versmondó 95
BEMUTATJUK

Turczi István
ROBIN ÉS ALASZKA
(Robin Hód kalandjai 2.)

Egyik nap furcsa kis lénnyel találkoznak a Hódvár lakói:

egy idegen hódkölyök vetődik a környékre. Alaszka nem
olyan, mint ők: „a tengerentúlon született, fenn északon,
ahol a nap laposan süt, rövid a nyár, és hosszú, hideg
a tél”. Alaszka külsejében is különbözik tőlük, európai
hódoktól: ő ugyanis egy kanadai hód. Ez azonban Robin-
nak nem akadály! Alaszka, Robin és Bunyó kutya között
azonnal barátság szövődik, s már kezdődhet is a számta-
lan kaland.
Ismertető: A Robin Hód kalandjai – Robin és Alaszka
című meseregény az óvodás korosztálynak mesél egy
kalandvágyó kis hód, Robin, és családja mindennapjairól.
Vicces és kedves élethelyzetek sora bontakozik ki, me-
lyekre a gyerekek önnön életükből is ráismerhetnek:
versenyzés, megmérettetés, tanulás, barátkozás-barát-
Robin és Alaszka ság, a család fontossága, a bimbózó gyermekkori vonzal-
mak jelentősége és szépsége. A kalandok szórakoztató,
„egyestés” kis fejezetekben kerülnek bemutatásra, bájos illusztrációkkal kísérve. A feje-
zetek elmesélése, felolvasása a gyerekeknek nagyszerű családi eseménnyé válhat, hiszen
Turczi István finom humora nemcsak a gyerekeknek, hanem szüleiknek is örömet fog
okozni. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a hódokról szóló történetek ismeretközvetítést
is magukra vállalnak. Az élőhelyek, a valós hódok életkörülményei mind-mind megjelen-
nek a műben, ezáltal az irodalom környezeti ismereteket is képes átadni az óvodásoknak.
A magyar irodalomban régi hagyománya van annak, hogy az írók a gyerekirodalom te-
rületén is megmutatják tehetségüket. Miként annak is nagy tradíciója van, hogy a termé-
szetet, az élővilágot, illetve annak növény- és állatlakóit megszemélyesítés formájában
viszik közelebb a gyermekolvasókhoz. Elég, ha Fekete István korszakos alkotásaira, illetve
állatszereplőire gondolunk, akik meghatározták a mai felnőtt nemzedék gyermekkorát.
Talán Vuk, Kele vagy Bogáncs példája adta az ötletet Turczi István ismert és népszerű köl-
tőnek-írónak, hogy a gyerekirodalomban is letegye névjegyét, illetve állatszereplőt alkot-
va meghatározza, kibővítse a jövő gyereknemzedékének mesehős alakjait. Az illusztrációs
feladatokat Horváth Ildi többszörösen díjazott grafikusművész, könyvillusztrátor vállalta
magára.
A könyv bemutatóját a Pesti Vigadóban tartotta a kiadó. A szerzőt Lutter Imre kérdezte,
aki fel is olvasott a könyvből.
Scolar Kiadó, 2021
64 oldal, Puha kötés
Megvásárolható a könyvesboltokban, és megrendelhető a kiadónál.

96 versmondó
 BEMUTATJUK

A LAPSZÁM ILLUSZTRÁTORA: PÁSZTOR PIROSKA

„… sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

1953. február 25-én születtem Budapesten. Gyermekkoromat

Monoron töltöttem. Itt végeztem az általános és középiskolai
tanulmányaimat. Tanári diplomát az egri főiskolán, biológia–
rajz szakon szereztem. Tanítottam Pétervásárán, Monorierdőn,
és a régi iskolámban, Monoron. Közben két gyermekem szü-
letett: Viktor és Teodóra. Férjem szintén tanár, biológia–föld-
rajz szakos. Már mindketten nyugdíjasok vagyunk. Az oktatást
mindig hivatásként éltem meg. Nagyon jó érzés volt felfedezni
a tehetségeket, és egyengetni útjukat a művészet felé.
Ennek érdekében vállaltam másodállást a péteri Pittner Dénes
Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol a rajz
tagozatot vezettem. Nyaranta alkotótáborokat szerveztem az
érdeklődő diákoknak. A felnőttekre is gondoltam, akik számára Pásztor Piroska
foltvarró (patchwork) tanfolyamokat tartottam kb. 15 éven ke-
resztül – Budapesten két helyszínen, Monoron pedig három csoportban.
Büszkén mondom/írom: több diákomból lett művész. Van köztük: festő, grafikus, kerami-
kus, formatervező, videós...
A konkrét tanítás mellett mindig foglalkoztatott az alkotás is. Így találtam rá a foltvarrásra.
Úgy érzem: a textil az az anyag, amivel leginkább ki tudom fejezni érzéseimet, gondolata-
imat, és a legnagyobb örömmel ajándékoznak meg. Leginkább a magam festett textilekből
– növényi eredetű festékekkel – szeretek dolgozni. Készítek faliképeket és használati tár-
gyakat egyaránt. Az alkotás teljesen kikapcsol, átadom magam a színeknek, a formáknak,
a textúrának, és próbálok egyensúlyt, harmóniát teremteni az adott felületen. Ihletadó té-
máim között gyakori a természet, az elmúlás, a magány, az emlékek, s újabban pl. a Covid.
Egyik legkedvesebb képemet szinte végig kézzel varrtam. Édesapám emlékére készült
– halála napjától a temetéséig – Apám útja címmel. Segített feldolgoznom elvesztését, s
megtalálnom a lelki békét. Akkor is, s mint elég sűrűn, Hemingway csodálatos sorai vi-
gasztaltak: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld
egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy
hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek
kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang:
érted szól.”
Tagja vagyok a Magyar Foltvarró Céhnek már 23 éve, alapító tagja pedig a Modern Mű-
helynek 2006 óta. Munkáimmal több díjat nyertem különböző pályázatokon. Az első egyé-
ni kiállításomra 1999. február 8-án került sor Budapesten. Ezt követte még 26. De sokfelé
eljutottam csoportos bemutatókra is, melyeknek témáit közösen határoztuk meg. Érdekes,
egyszavas címekkel illettük a gyűjteményeket: Kapcsolatok, Rétegek, Átváltozások, Átjá-
rók, Jelek, 19 hang, Rezonanciák. S ezek szellemében varrtuk össze a textildarabokat kész
képpé, kiegészítve azt gondolatainkkal a prospektus/katalógus számára. A Jelekben pl. ez

versmondó 97
BEMUTATJUK

jelent meg a Kint is, bent is című munkám mellett: Egerben jártam főiskolára. Imádtam a
sok kis belső udvarát. Kedvenc udvaromra egy boltíves kapun lehetett bemenni. Itt gyak-
ran nézegettem az ablakokat. Vajon kik lakhatnak mögöttük? Talán egy magányos tudós,
egy fiatal pár, egy kis család? Nem tudhatom. De lehet, hogy az ablakból valaki engem is
ugyanígy néz.
Így nyitotta meg számomra kapuit a Modern Műhely tagjaként – időrendi sorrendben –
Magyarországon: Budapest (kilencszer), Veszprém, Tatabánya, Szekszárd, Pécs (kétszer);
külföldön: Franciaország (hatszor), Németország (kétszer), Nagy-Britannia (Wales, Bir-
mingham), Hollandia (kétszer), Olaszország, Bulgária (háromszor), Írország, Taiwan és
Luxemburg.
A magyar Foltvarró Céhnek köszönhetően pedig Spanyolország, Kanada, Izrael, Finnor-
szág, sőt Japán is gyönyörködhet(ett) magyar művészek (köztük e lap illusztrátorának)
alkotásaiban.
A pandémia miatt három évig szünetelt a szép sorozat. 2020-ban és 2021-ben azonban
– föléje kerekedve – online kiállításokat szerveztünk, melyek megtekinthetők a Modern
Műhely honlapján. Idén már bátrabbak vagyunk: több tervünk is érlelődik. Január 21-én
egy már meg is valósult: Együtt – egyedül címmel csoportos kiállításunk nyílt az Újpest
Galériában.

Stég

98 versmondó
Mesés táska Virágos táska

Őszi táska
 Támogatóink:

Kiadja
a Magyar Versmondók Egyesülete
Elektronikus változat: www.versmondo.hu
A szerkesztőség címe:
Fővárosi Művelődési Ház – Magyar Versmondók Egyesülete
1119 Budapest, Fehérvári út 47.
Telefon: +36 20 512 8004

Elektronikus cím: magyarversmondok@gmail.com

Honlap: www.vers.hu www.versradio.hu • www.versfesztival.hu
www.nepmesepont.hu • www.bujtorfilmfesztival.hu

Alapító-főszerkesztő: Kiss László

Főszerkesztő: dr. Lutter Imre
Felelős szerkesztő: Riersch Tamás
Lapmenedzser: Takács Bence
Versszerkesztő: dr. Turczi István
Olvasószerkesztő-korrektor: dr. Dobosné Pecznyik Ibolya
Tördelő: Takács Tamás

Készült a Gazdász-Elasztik Kft. nyomdájában

Felelős vezető: Vesza József

ISSN 1217 – 3282

Ára: 2000 Ft
Postai előfizetőknek: 1500 Ft
A Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak: 1000 Ft

Megjelenik évente négy alkalommal

Az egyes számok megvásárolhatók a szerkesztőség címén
és az Írók Könyvesboltjában (Budapest VI., Andrássy út 45.)

„A dolgok változnak. A vers örök.” (LI)

Tér-idő II.
Szín-játék