KONFLIKTUSKEZELÉS AZ

ISKOLÁBAN
 „Ne hibáztasd a rossz gyereket!
Azokat hibáztasd, akik elfelejtették
fegyelemre nevelni őket!”

Kínai közmondás
 Mi a konfliktus?

A konfliktus egyének vagy társadalmi

csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött
igények, szándékok, vágyak, törekvések,
érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények,
értékek szembenállása húzódik meg.
 Célkonfliktus:
érdekek eltérése

A konfliktusok típusai

Kognitív konfliktus: Érzelmi-affektív

különböző meggyőződések, konfliktus:
hiedelmek, értékek a dolgok iránti eltérő
összeegyeztethetetlensége. attitűd ellentmondásai.
 KONFLIKTUS FORMÁI
1. Lefutás szempontjából két jellegzetes konfliktusforma
a) Egyre nagyobb amplitúdóval a konfliktus
• kiéleződik vagy
• megoldatlan marad,
b) Csillapuló amplitúdóval a
• megegyezés irányába vezet,
• problémamegoldással, a konfliktus érdemi lezárásával kecsegtet.

2. Szintje szempontjából
 Belső (intrapszichés).
 Személyközi (interperszonális).
 Csoportok közötti.
 Szervezeti, társadalmi szintű (pl. etnikai).
 Országos, nemzetközi konfliktusok.
 Kimenetel szempontjából lehet
 Destruktív konfliktusok: érzelmileg telített helyzetet, védekező, blokkoló
magatartást eredményeznek.
 Konstruktív konfliktusok: bátorítják a kreativitást, leválasztják a problémát az
egyénről, enyhítik a feszültséget, érdemi problémamegoldást tesznek lehetővé.
 Konfliktuskezelési stratégiák
Győztes/vesztes stratégia: A felek a konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik
legyőzésére törekednek, megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran
szükségszerű alkalmazni.

Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: félelemből, kényszerből

avagy hosszabb távú érdekek miatt, megfontolt döntés alapján a konfliktus első jeleit észlelve.

Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfliktushelyzetet

igyekszik kikerülni

Kompromisszumkereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét

fél számára kielégítő (noha gyakran mindkettejük számára rosszabb, mint amit eredetileg
szerettek volna). Egyenrangú felek között gyakori; az erőviszonyok változásával az erősebb fél a
másik legyőzésére törekszik.

Problémamegoldó (győztes/győztes) – stratégia : A résztvevők a probléma olyan megoldására

törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek.
Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek
együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében.
A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett.
Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint az ember fejlődése
szakaszokban történik, és minden szakasznak megvan a rá jellemző
alapkonfliktusa:

 0-2 év (csecsemőkor): bizalom-bizalmatlanság;

 2-3 éves kor (kisgyermekkor): függés és önállóság;

 3-5 éves kor (óvodáskor): bűntudat és kezdeményezés;

 6-11 éves kor (kisiskoláskor): teljesítmény;

 12-20 éves kor (serdülőkor): identitás;

 20-40 éves kor (fiatal felnőttkor): intimitás;

 40-60 éves kor (felnőttkor): generativitás és stagnálás;

 60 éves kor után (időskor): visszatekintés és értékelés.

 Identitás fogalma
 identitás olyan fejlődési jelenség, melyet minőségi
változások jellemeznek

 identitás egyensúlyt teremt saját magunk és mások

reprezentáció között

 identitás serdülőkorban hangsúlyos, de a

gyermekkori élmények és a felnőttkori
következményektől nem választható el
 Az identitástípusok jellemzői
Identitás típusok és személyiségjellemzők

 Valódi identitás: kognitív komplexitás, nehéz őket

manipulálni, nem konformista

 Moratórium: szorongásszint a legmagasabb,

érzékenység, ambivalens érzések

 Korai zárók: erős kötődés a családhoz, konvencionális

kapcsolatok, autoritariánus értékek
Iskolában kialakuló konfliktusok
 Fiú és fiú között:
rivalizálás miatt; a verbális és a fizikai erő kultuszának köszönhetően;
az otthonról hozott mintákat követve; a média, a mozi hatásara;

 Fiú es lány között:

párkapcsolatokon belül; párkapcsolatok felbomlásakor; a
férfi - és a női szerep eltérő értelmezésének köszönhetően;
„egyszerű” diák-diák konfliktusok során; az otthonról hozott mintákat követve; a
média, a mozi hatására;

 Szülő és diák között

szokásos generációs konfliktusok miatt; a szegénység, tehetetlenség,
kilátástalanság, alkoholizmus következtében; a generációkon át öröklődő mintákat
követve;

 Pedagógus és diák között

eltérő elvárások és értékrendek összeütközéséből.
 Szülő és diák között
 Feladat:

7. osztályos Pisti egyik délután fülbevalóval

a fülében érkezik haza. Szülei felelősségre
vonják, és kérik, hogy azonnal szedje ki a
füléből. Pisti igyekszik meggyőzni szüleit.
 Pedagógus és diák között
Feladat:
Szereplők:
 Piri néni: matematika tanár
 Gábor: gazdag család gyermeke, ám gyenge
képességű és késsé nagyképű

Gábor egyest kap a matek dolgozatára. Ez már a negyedik egyese a

tantárgyból, félévkor így megbukik. A tanuló ezért durván, nem
megfelelő hangnemben szól tanárához az elégtelen dolgozat miatt.
 Fiú és fiú között:
Feladat:
Szereplők:
 Ricsi: intelligens, jó tanuló 7. osztályos diák
 Gábor: gazdag család gyermeke, ám gyenge
képességű és késsé nagyképű

Gábor egyest kap a matek dolgozatára. Ez már a negyedik egyese a

tantárgyból, félévkor így megbukik. A tanuló ezért durván, nem
megfelelő hangnemben szól tanárához az elégtelen dolgozat miatt. Nem
ez volt az első eset, hogy Ricsi tanúja volt egy nyilvánvalóan hibás
viselkedésnek, ezért szünetben szóvá teszi az esetet Gábornak.
 Fiú es lány között:

Feladat:

Anna és Márk, akik egy hónapja járnak együtt, hazafelé

sétálnak iskola után, amikor a fiú rágyújt egy szál cigire.
Annának ez nem annyira tetszik, és ezt szóvá is teszi.