FORMAADÓ

TECHNOLÓGIÁK

Képlékeny alakváltozás
Újrakristályosodás

ÓE-BGK Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Anyagtechnológia alapjai I.

Varga Péter
Az előadás során megismerjük:
• A képlékenyalakítás célját, jellemzőit, következményeit.
• A fémek újrakristályosodását, és annak következményeit.
• A képlékenyalakító technológiák mérőszámait, az alakítási
szilárdságot és a valódi alakváltozást.
• A folyásgörbét, valamint az alakítási szilárdságot befolyásoló
paramétereket.
• A meleg- és hidegalakító technológiák közötti alapvető
különbségeket.

Kulcsszavak
Képlékenyalakítás, újrakristályosodás, alakítási szilárdság, valódi
alakváltozás, folyásgörbe, melegalakítás, hidegalakítás
Képlékenyalakítás
A képlékenynek tekintjük az erőhatás megszűntetése után
fennmaradó alakváltozást.
A képlékenyalakítás
• jellemzője a térfogatállandóság,
• feltétele az anyagfolytonosság fennmaradása;
• célja az alakadás, a termék kívánt alakjának létrehozása,
aminek
• következménye az anyagtulajdonságok megváltozása.
A képlékeny alakváltozás során fellépő szilárdságnövekedés
egyszer tudatosan tervezett (termék tulajdonságainak beállítása),
máskor nem kívánt jelenség (további alakítás akadályozása), amit
megszűntetni kívánunk.
Képlékenyalakítás
Az öntött szövet szerkezete durva, szilárdsága és szívóssága is
jelentősen elmarad a képlékenyalakítással létrehozottétól.
A forgácsoló eljárások átvágják a szemcséket, kedvezőtlen szerkezetet
létrehozva.
A képlékeny alakítással létrehozott szerkezetben a „szemcsefutás”
(szálszerkezet) követi az alakot, és az alakítás hatására szilárdságuk nő.
Képlékenyalakítás hatásai
A képlékeny alakváltozás során keletkező
diszlokációk (fémes rács hibái) akadályozzák
egymás mozgását, az elmozdításukhoz
szükséges feszültség emelkedik. → A fémek
szilárdsága nő.
Rp0,2- folyáshatár, Rm- szakítószilárdság
(szakítóvizsgálattal meghatározható
szilárdsági jellemzők)
Az alakítás mértékének növekedésével a
fémek alakváltozó képessége kimerül,
lehetetlenné téve a további alakítást
(anyagfolytonosság megszűnése).
A- szakadási nyúlás (szakítóvizsgálattal
meghatározható alakváltozási jellemző)
A képlékenyalakítás hatására létrejövő
alakváltozások nem lesznek azonosak a tér
minden irányában. Így a mechanikai
tulajdonságok is irányfüggőek lesznek, az
alakított test anizotróppá válik.
Fémek újrakristályosodása
A képlékenyalakítás
során a szemcsék
torzulnak, a
diszlokációsűrűség nő
(alakított szövet).
A képlékenyalakítást
követően felhevített
fémben az alakított
szemcsék helyén új
szemcsék keletkeznek
(szilárd állapotban). Ez
a jelenség az
újrakristályosodás.
A hőmérséklet, ami felett
ez bekövetkezik, az
újrakristályosodási
hőmérséklet.
Fémek újrakristályosodása
A fémek
újrakristályosodás utáni
tulajdonságai erősen
függenek a kialakult új
szemcsék méretétől.
A szemcseméret
csökkenésével mind
szilárdságuk, mind
szívósságuk nő.
Az alakító
technológiákat úgy kell
tervezni, hogy az
újrakristályosodás után
(amennyiben
bekövetkezik)
finomszemcsés
szerkezet alakuljon ki.
 Fémek újrakristályosodása
Az újrakristályosodás utáni szemcseméret függ az alakváltozás
mértékétől, a hőmérséklettől és a hőhatás idejétől.
Az előzetes alakítás mértékének
Az újrakristályosodás növekedésével csökken az
megindulásához újrakristályosodás utáni szemcseméret.
szükséges
alakváltozási mérték A hőkezelés
hőmérsékletének
és hőmérséklet növekedésével nő az
egymás függvénye újrakristályosodás
utáni szemcseméret.

Nem következik be az
újrakristályosodás.
Alakítási szilárdság
Szakítóvizsgálat során a hengeres próbatest megnyújtásához
szükséges erőt (F) mérjük a hosszváltozás (∆L) függvényében.
A mechanikai feszültség az erő és a keresztmetszet
hányadosaként számolható (egységnyi keresztmetszetre jutó
erő).
F
A folyáshatár a képlékeny alakváltozást
elindító feszültség.
Látható, hogy képlékeny folyáshatár
képlékeny
alakváltozáskor az erő emelkedik az alakváltozás
alakváltozás növekedésével (nő a
szilárdság).
rugalmas
Az alakítási szilárdság az a alakváltozás
mechanikai feszültség, amely a
képlékeny alakváltozás fenntartásához
szükséges (kf [MPa]).
Valódi alakváltozás
Követelmények a maradó alakváltozást jellemző mérőszámmal
szemben:
• Előjelhelyesen írja le az alakváltozás irányát.
• A mérőszám abszolútértéke azonos legyen az alakváltozás
irányától függetlenül.
• A részalakváltozások összegezhetők legyenek.
• A térfogatállandóság egyszerű kifejezhetősége.
L0 ΔL Az alakváltozást az eredeti mérethez
viszonyítjuk: fajlagos alakváltozás
∆𝑳
𝜺=
L1 𝑳𝟎

Az alakváltozást a pillanatnyi mérethez

viszonyítjuk: valódi alakváltozás
𝑳𝟏
L 𝝋 = 𝒍𝒏
𝑳𝟎
 Folyásgörbe
A folyásgörbe az alakítási szilárdság változását írja le a valódi
alakváltozás függvényében.
kf [MPa]

A görbét gyakran közelítik az

egyszerű hatványfüggvényes
leírással:
𝒌𝒇 = 𝒄 ∙ 𝝋𝒏ö ,
folyáshatár ahol
• c a szilárdsági együttható [MPa]
• n a keményedési kitevő
φö

A folyásgörbe logaritmizálásával: lgkf [MPa]

𝑙𝑔𝑘𝑓 = 𝑙𝑔𝑐 + 𝑛 ∙ 𝑙𝑔𝜑ö

lg φö
 Folyásgörbe
Az alakítási szilárdság az anyagminőség (A), az alakváltozás
mértéke (𝜑ö ), az alakváltozás sebesség (𝜑ሶ ö ) és a hőmérséklet (T)
függvénye.
𝑘𝑓 = 𝑓 𝐴, 𝜑ö , 𝜑ሶ ö , 𝑇
Trk – újrakristályosodási hőmérséklet

𝜑ሶ ö

kf [MPa]
kf [MPa]

𝜑ሶ ö

φö φö
Folyásgörbe
Alakítási szilárdságra
gyakorolt hatás
Paraméter T ˂ Trk. T ˃ Trk.
Alakváltozás (𝜑ö ) jelentős nem jelentős
Alakváltozás sebesség (𝜑ሶ ö ) nem jelentős jelentős
Hőmérséklet (T) igen jelentős

Melegalakítás, hidegalakítás
Fémtani folyamatok Fémtani Technológiai hőmérséklet
hőm. tartomány
tartomány
Melegalakítás Képlékeny alakváltozás T ˃ Trk. Felső határ: szolidusz hőm.
Újrakristályosodás Alsó határ: alakító gép
terhelhetősége
Hidegalakítás Képlékeny alakváltozás T ˂ Trk. Hőbevitel nélkül
Tekintsük át még egyszer
• A képlékenyalakítás célját, jellemzőit, következményeit.
• A képlékenyalakító technológiák használatának előnyeit.
• A fémek újrakristályosodását, és annak következményeit.
• Az újrakristályosodás utáni mechanikai tulajdonságok alakulását.
• A képlékenyalakító technológiák mérőszámait, az alakítási
szilárdságot és a valódi alakváltozást.
• A folyásgörbét, valamint az alakítási szilárdságot befolyásoló
paramétereket.
• A meleg- és hidegalakító technológiák közötti alapvető
különbségeket.
Összefoglaló kérdések
• Sorolja fel a képlékenyalakítás célját, jellemzőit, következményeit!
• Miért előnyös a képlékenyalakító technológiák használata az
öntészettel, forgácsolással szemben?
• Hogyan szüntethetők meg a képlékenyalakítás hatásai?
• Mitől függ az újrakristályosodás utáni szemcseméret?
• Mitől függenek az újrakristályosodás utáni mechanikai
tulajdonságok?
• Mely mérőszámokkal jellemezzük a képlékenyalakító
technológiák feszültségi és alakváltozási viszonyait?
• Mi az alakítási szilárdság?
• Miért célszerű a valódi alakváltozás használata?
Összefoglaló kérdések
• Mi a folyásgörbe, hogyan írható le?
• Milyen paraméterek, hogyan befolyásolják az alakítási szilárdság
értékét?
• Mi a különbség a meleg- és hidegalakítás között?
Irodalom
ANYAGTECHNOLÓGIÁK, egyetemi tananyag, Typotex Kiadó, Budapest,
2012
• 3. Az alakítási paraméterek értelmezése és számszerűsítése (119. –
124., 127. – 131., 134. – 135. oldal)

Bagyinszki Gyula, Czinege Imre: Fémek gyártási eljárásai, Széchenyi

István Egyetem, Győr, 2006.
• 3.3. Képlékenyalakítás
• 3.3.1. Fémek alakíthatósága (66. – 73. oldal)