Академический Документы
Профессиональный Документы
Культура Документы
Önismeret és munkatársaink
megismerése
A borítóterv
Gerd Altmann
Pixabay-en található
szabadon felhasználható képének segítségével készült.
https://pixabay.com/hu/users/geralt-9301/
Borítóterv és tördelés:
Vöröss Ferenc
TARTALOM
3
DISC A VEZETŐI MUNKÁBAN – ÖNISMERET ÉS MUNKA-
TÁRSAINK MEGISMERÉSE
A vezető legfőbb ”munkaeszköze” a rendelkezésére álló emberi erőforrás, más szóval beosztott
kollégái és saját maga. Ebből adódóan vezetőként az egyik legfőbb feladat hozzáértő módon és ha-
tékonyan bánni ezekkel a „munkaeszközökkel”.
Hogyan lehet a vezető „hozzáértő” a munkatársaival, vagy akár saját magával kapcsolatban?
Természetesen úgy, hogy jól ismeri munkatársai nemcsak szakmai, hanem emberi jellemzőit is, mi-
közben kellő önismerettel is rendelkezik.
Elméletben tudjuk, hogy az emberek személyisége különbözik egymástól, a mindennapi életben
mégis gyakran feltételezzük, hogy egy adott szituációban mások is úgy fognak viselkedni, ahogyan
mi. Ez számos konfliktus, félreértés és probléma forrása lehet. Ezért egy konkrét módszer – vagyis
a DISC-modell – bemutatásával szeretnénk Önnek segítséget adni önmaga és mások viselkedésének
értelmezéséhez.
A legtöbb ember ugyanis automatikusan azt feltételezi, hogy amit ő lát a világból, azt látják má-
sok is. Személyiségvonásaink, értékeink, attitűdjeink azonban olyanok, mint a kamera elé helyezett
lencsék, amelyek észrevétlenül is torzítják a képet. Ilyen módon senki sem az objektív, hanem ön-
maga szubjektív valóságát figyeli meg. Olyan, mintha mindnyájan a saját „filmünket” néznénk, és ez
bizony sokszor köszönőviszonyban sincs másokéval. Mindebből az is következik, hogy a különböző
„filmekre” különböző módokon reagálunk.
A vezetői szerep sikeres betöltéséhez viszont nélkülözhetetlen, hogy megtanuljuk mások szem-
üvegén át is nézni a világot, és ezáltal megértsük: a környezetünkben élő emberek mit és miért csinál-
nak úgy, ahogyan. Ebben a megértésben lehet hasznos eszköz a DISC.
A DISC-módszer alapja az a feltevés, miszerint minden ember rendelkezik egy viszonylag kön�-
nyen beazonosítható jellegzetes viselkedési stílussal, amely a leghétköznapibb cselekedeteiben
(pl. a kézfogásában, az öltözködésében, a munkatempójában, döntéseiben stb.) is megnyilvánul,
s amely alapján következtethetünk az egyes eseményekre adott reakcióira. Ha pedig megismerjük
ezeket a viselkedési stílusokat – vagyis a DISC-nyelvet –, akkor egyszerűbben, kevesebb félreér-
téssel tudunk másokkal kommunikálni és együttműködni.
Mindennek alapja az önismeret! – Az első lépés saját viselkedési stílusunk megismerése. Ahhoz,
hogy hiteles képet alakítsunk ki saját viselkedési stílusinkról, egyrészt meg kell tanulnunk önmagun-
kat „kívülről” szemlélni, másrészt rendszeresen visszajelzéseket kell kérnünk a személyiségünkre
vonatkozóan. Fontos az is, hogy megfigyeljük: nem torzítják-e a kapott visszacsatolásokat az énvédő
mechanizmusainak.
Ismerjük fel mások stílusát! – A második feladat, hogy megtanuljuk azonosítani mások viselkedési
stílusának fő jellemzőit. Talán paradoxonnak tűnik, de sok esetben ez egyszerűbb feladat, mint ön-
magunk megismerése. Mások viselkedését ugyanis objektívebben tudjuk szemlélni. Különösen igaz
ez azokra, akikkel semleges viszonyban állunk, míg a hozzánk közel állók vagy a számunkra kevéssé
szimpatikus emberek megítélésében már jelentős észlelési torzításaink lehetnek, ezért esetükben kü-
lönösen óvatosan kell eljárnunk.
4
A DISC alapjai
Igazítsuk viselkedésünket másokéhoz! – Az utolsó – és talán legnehezebb – kihívás az, hogy saját
viselkedésünket mások igényeinek megfelelően módosítsuk. Ezen a ponton joggal merülhet fel a
kérdés: miért én változzak meg, miért nem a másik alkalmazkodik hozzám? A válasz az, hogy ve-
zetőként Ön akar valamilyen célt elérni mások segítségével, tehát Önnek kell erőfeszítést tennie a
hatékonyabb kommunikáció és együttműködés kialakítása érdekében.
1. A DISC ALAPJAI
A jungi alapokon nyugvó DISC-modellt William M. Marston pszichológus professzor kezdte el
kidolgozni az 1920-as években. Azóta számos szakember változtatta és finomította a módszert,
amelynek használata kifejezetten népszerűvé vált az olyan gyakorlati területeken, mint például a
munkatárs-kiválasztás, az ügyfél-kommunikáció, az értékesítés vagy a szervezetfejlesztés.
A DISC-elmélet két fő dimenzióra – vagyis az extroverzióra és introverzióra, valamint a kapcsolat
orientáltságra és feladatorientáltságra – épül. Elsőként ismerjük meg ezeket a dimenziókat!
Extroverált – Introverált
Kapcsolatorientált – Feladatorientált
Annak függvényében, hogy egy személyben miként képződik le az őt körülvevő környezet, beszél-
hetünk inkább feladatorientált, vagy inkább kapcsolatorientált emberekről. Az előbbiek számára sa-
ját környezetük és annak kezelése állandó kihívást jelent, ezért mindenhol megoldandó feladatokat,
leküzdendő akadályokat látnak. Ezzel szemben az inkább kapcsolatorientált személyek alapvetően
barátságosnak és támogatónak élik meg a világot, ennek megfelelően könnyebben ráhangolódnak
másokra, érzékenyebbek, ugyanakkor hajlamosak túlságosan azonosulni mások helyzetével, ami aka-
dályozhatja őket egy-egy probléma megoldásában.
A fent bemutatott két dimenzió mentén összesen négy fő viselkedési stílust különíthetünk el, amelye-
ket a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért egy-egy színnel szoktak jelölni. (A különböző szakiro-
dalmakban – a fordítástól függően – változhatnak a típusok magyar elnevezései!)
5
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
1. ábra: DISC-modell
(Forrás: ProBono Vezetői szereptudat tananyag)
D – Piros, Domináns (Dominance): A piros típus legfőbb jellemzője, hogy szeretnék irányítani és
kontroll alatt tartani környezetüket. A győzelem és a siker jelenti számukra a fő motivációt. Céljaik
érdekében mindent be képesek vetni. Fantasztikus tehetségük van ahhoz, hogy bármilyen szituációt a
saját javukra fordítsanak. A felmerülő problémára azonnali megoldásokat kínálnak. Igazi „alfahímek
és -nőstények”, akiket a többség öntudatlanul is szívesen követ.
S – Zöld, Kitartó (Steadiness): A zöld típust a bevezető kisfilmben Johanna képviseli. A zöldek fő
témája a stabilitás és a béke. A zöldek állhatatosak és kitartók. Inkább a háttérben húzódnak meg, és
onnan figyelnek. Nyugodtak és rendszeretők. Időnként úgy tűnik, mintha egy másik bolygón élnének,
de valójában nagyon is jó szenzoraik vannak az élet mélyebb összefüggéseinek megértésére. Gyakran
valamilyen magasabb cél vagy eszme elérése irányítja a viselkedésüket.
6
A DISC alapjai
Fontos kiemelni, hogy a bemutatott négy viselkedési stílust nem tekinthetjük abszolút kategó-
riáknak, vagyis a legtöbb emberben két vagy több „szín” keveredik. Ezért általában véve csak azt
mondhatjuk meg, hogy kinek mi a meghatározó viselkedési stílusa, de azt nem jelenthetjük ki, hogy
ő például tisztán domináns vagy befolyásoló.
Tekintsük át az egyes színek és a vezetői szerep kapcsolatát! Előre kell bocsátanunk, hogy ebből a
szempontból sem jobb az egyik stílus a másiknál, vagyis nincs olyan, hogy a „pirosakból” jó vezető
válik, míg a „zöldekből” rossz. Minden színnek megvannak azok a jellemzői, amelyek segítik a veze-
tői szerep eredményes betöltését, és azok, amelyek gátolják azt. Lássuk, melyek ezek!
KÉK PIROS
ZÖLD SÁRGA
7
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
Domináns – Piros
Befolyásoló – Sárga
Öltözködés – A sárgák mindig, minden helyzetben szeretnek a középpontban állni, ezért tudatosan
törekszenek arra, hogy észrevegyék őket. Szeretik az élénk színeket, a sok kiegészítőt és az extrava-
gáns stílust. A modern, divatos dolgok közel állnak hozzájuk, de ezzel nem társadalmi presztízsüket
akarják kifejezni, mint a pirosak, hanem különleges egyéniségüket.
Verbális kommunikáció – A sárgák sokat beszélnek, de keveset mondanak. Nagyon szeretnek l’art
pour l’art „sztorizgatni”. Gyakran kiszínezik a mondanivalójukat, lényegtelen részekre is kitérnek,
és hajlamosak drámai túlzásokba esni. Beszédük gyors és csevegő. Ha csak tehetik, megszólalnak,
akkor is, ha egyébként nincs releváns észrevételük.
8
A DISC alapjai
Kitartó – Zöld
Öltözködés – A zöldek szeretik a háttérből figyelni az eseményeket, ezért úgy öltözködnek, hogy a
lehető legkevésbé keltsenek feltűnést. Vonzódnak az otthonos, kényelmes és praktikus ruhadarabok-
hoz. Szívesen viselnek pasztellszíneket és pamutot. Általában kerülik az erős sminket és a hangsúlyos
ékszereket, de szinte mindig hordanak valamit, amihez személyes kötődésük van. Kedvenc ruháikat
évekig megőrzik.
Verbális kommunikáció – A zöldek jobban szeretnek hallgatni, mint beszélni. Általában az ese
mények csendes megfigyelői, és csak akkor szólalnak meg, ha érdemi észrevételeik vannak. Rend-
kívül tapintatosan fogalmaznak, kerülik az erőteljes, sarkos kijelentéseket. Visszajelzéseiket hajla-
mosak „túlcsomagolni”. Sokszor inkább kérdeznek, mint kijelentenek, és szeretik a feltételes mód
használatát.
Szabálykövető – Kék
Öltözködés – A kékek viselkedését a praktikum irányítja. Ennek megfelelően két öltözködési típusba
sorolhatóak. Vannak olyan kékek, akik szerint az öltözködési szabályok az élet alapvető normáihoz
tartoznak. Ők a klasszikus eleganciát és a konzervatív stílust kedvelik. Ruhájuk makulátlan, és lehet,
hogy drága is, de ez semmiképpen sem látszik rajta. A felesleges hivalkodás nem az ő műfajuk. A má-
sik típus számára az öltözködés felesleges külsőség, ezért ők a kényelmes, sportos viseletet részesítik
előnyben.
Verbális kommunikáció – A kékek számára a beszélgetés lényege a szó szoros értelmében vett in-
formációcsere. Nem szeretik a „bratyizást” és a mellébeszélést. Általában rögtön a tárgyra térnek, és
másoktól is ezt várják el. Kifejezésmódjuk száraz, olykor kifejezetten sivár. Az ékesszólás, a szóra-
koztatás nem az ő asztaluk.
Az eddigiekből kiderült, hogy a négy viselkedési stílus igen eltérő jellegzetességekkel rendelkezik.
Mi történhet a különböző személyiségek interakciója során? Ezt mutatjuk be az alábbiakban.
Mindketten közvetlenek, direktek és határozottak, ezért alapvetően jól megértik egymást. A nyíltság,
a célorientált viselkedés, a kockázatvállalásra való hajlam, a kihívások keresése és a gyors munka-
tempó is összekapcsolja őket. Ha azonban a céljaik nem közösek és/vagy ha nem fordítanak figyelmet
9
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
egymás szempontjainak megértésére, akkor könnyen parázs vita alakulhat ki közöttük. Ilyenkor ha-
mar előállhat a „két dudás egy csárdában” helyzet, ami nagyban rontja mindkettőjük hatékonyságát,
sőt csoportszintű konfliktusokhoz is vezethet.
Első ránézésre ebben a két viselkedési stílusban semmi közös sincsen, hiszen a DISC-kerék ellentétes
pontjain helyezkednek el. A zöldeket más típusoknál is jobban frusztrálhatja a pirosak irányításmá-
niája, míg a pirosakat a zöldek lassúsága, túlzott óvatossága bosszanthatja. Ha azonban a piros képes
türelemmel fordulni a zöld felé, aki pedig megpróbál célirányosan, a lényegre fókuszálva kommuni-
kálni, akkor nagyon jó – egymást kiegészítő – párost alkothatnak. A sikeres pirosak mögött gyakran
kitartó zöldek állnak…
A piros és a kék típusban sok a közös vonás: mindketten feladatorientáltak, céltudatosak és maxima-
listák. Lényeges különbség van azonban az aktivitási szintjükben, és abban, ahogyan a környezetüket
szemlélik. A pirosak aktívak, kezdeményezőek és inkább a „nagy egészben” gondolkodnak. A kékek
ezzel szemben passzív befogadói az eseményeknek, és hajlamosak elveszni a részletekben. Ennek
megfelelően akkor tudják jól kiegészíteni egymást, ha képesek összhangot teremteni a kockázatvál-
lalás és az aprólékosság között.
Ennek a két viselkedési stílusnak a képviselőiben közös, hogy szükségük van a személyes és szen-
vedélyes hangvételű interakciókra. Mindazonáltal amíg a sárga kapva kap azon, hogy kifejezze a
véleményét, a zöld inkább a másokra való odafigyelésben erős. Ebből következik az is, hogy a zöldek
sokszor nyomasztóan „soknak” élik meg a sárgák harsányságát. Akkor tudnak jól együttműködni, ha
a sárgáknak sikerül visszafogniuk magukat, a zöldek pedig hajlandóak felvenni a sárgák dinamiku-
sabb tempóját.
10
A DISC alapjai
Ez a páros is a DISC-kerék ellentétes pontjain helyezkedik el, ezért viszonylag nehéz közöttük meg-
teremteni az összhangot. A kékeket kifejezetten frusztrálhatja a sárgák túlzott közvetlensége, míg a
sárgák nem tudnak mit kezdeni a kékek keretességével. Az együttműködés megteremtése érdekében
a sárgáknak vissza kell fogniuk a bizalmaskodó megnyilvánulásokat (pl. az érintést, a „bratyizást”),
a kékeknek pedig meg kell engedniük, hogy ne csak a munkáról essen szó.
Két zöld között igazán szoros együttműködés és harmonikus kapcsolat jöhet létre. Az ilyen emberek
odafigyelnek egymásra, segítik és támogatják a másikat. Hajlamosak azonban arra, hogy olyan „be-
zárkózó”, egymásra utalt kapcsolatot alakítsanak ki, amelyben nincs helye másoknak. Mindez pedig
a munka rovására mehet, hiszen a zöldek felerősítik egymás stabilitási igényét, kockázatkerülését és
megfontolt tempóját.
A zöldek és a kékek között az introvertáltság teremti meg a kapcsolatot. Mindkét típusra jellem-
ző, hogy inkább megfigyelik az eseményeket, mintsem hogy irányítanák azokat. Ennek megfele-
lően mindketten nyugodt, stabil légkörben szeretnek dolgozni. Mindazonáltal a zöldek túlságosan
ridegnek tarthatják a kékeket, míg a kékeket bosszanthatja a zöldek érzelgőssége. A két típus közötti
együttműködést erősítheti, ha a kékek hajlandóak személyesebbé tenni a kapcsolatot, a zöldek pedig
jobban figyelnek a feladatok pontos végrehajtására.
A DISC-alapok bemutatása után eljött az ideje annak, hogy a stílusok keveredésével foglalkozzunk. A
fejezet elején már utaltunk arra, hogy a „tiszta színek” a valóságban viszonylag ritkák, vagyis a leg-
több embert egyszerre több stílus jellemzi. Ennek megfelelően szinte minden viselkedés valamilyen
árnyalatot tükröz. A következőkben ezeket mutatjuk be.
11
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
2. ábra: DISC-árnyalatok
(Forrás: ProBono Vezetői szereptudat tananyag)
Ebben a párosításban a két extrovertált stílusereje egyesül. Mindkét stílus kedveli az energikus és
kezdeményező fellépést, ezért azok, akikben ez a kettő együttesen és meghatározó módon van jelen,
sokkal erőteljesebbek és tettrekészebbek másoknál. A pirosból fakadó céltudatosság társul a sárgából
fakadó optimizmussal és lelkesedéssel. Jó kommunikációs képességükkel egy cél irányába tudják
terelni a körülöttük élőket. Ha csapatban dolgoznak, figyelniük kell rá, hogy egyensúlyt teremtsenek
a kontroll iránti igényük és a csoport érdekei között.
A zöld és a kék stílust egyesítő személyek szinte minden helyzetben introvertáltan viselkednek. Csak
akkor kezdeményeznek, ha rákényszerülnek. Jellemzőjük az alkalmazkodás, az eseményekhez való
passzív igazodás. A feladatok megoldásában a kipróbált módszereket, a bevett eljárásokat preferálják.
12
A DISC alapjai
A DISC-kerék másik két szemközti stílusának keveredése. Megjelenik benne az ötletelő, brainstor-
mingoló sokszínűség mellett egy racionális, a megvalósítás buktatóira figyelő precizitás, alaposság.
Általában nagyon kreatív, ráadásul újító javaslatait következetesen képes megvalósítani. Figyelnie
kell arra, hogy jól mérje fel a helyzeteket, és ne a szabálykövetést igénylő szituációkban kezdje el
ötletekkel bombázni környezetét.
13
2. FEJLŐDÉS ÉS ÖNFEJLESZTÉS
PIROS – DOMINÁNS
SÁRGA – BEFOLYÁSOLÓ
14
Fejlődés és önfejlesztés
ZÖLD – KITARTÓ
KÉK – SZABÁLYTISZTELŐ
15
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
16
Fejlődés és önfejlesztés
Minden stílusnak vannak olyan jellemzői, amelyek segítik, és olyanok is, amelyek gátolják a folya-
matos és sikeres fejlődést. A következőkben összefoglaljuk, hogy az eredményes fejlődés érdekében
hogyan lehet ezeket az erősségeket kihasználni és az akadályozó tényezőket háttérbe szorítani.
Piros – Domináns:
Az erősen piros emberek elsősorban önmagukra, saját mondanivalójukra koncentrálnak egy adott
helyzetben, ezért elmulaszthatják annak lehetőségét, hogy másoktól tanuljanak. Ahhoz, hogy ered-
ményesebben fejlődjenek fontos, hogy:
− gyakorolják az aktív meghallgatás technikáját
− tudatosítsák magukban, hogy nem kell minden helyzetben „nyerni”
− kevesebb kritikával kezeljék mások viselkedését és észrevételeit
Sárga – Befolyásoló:
Zöld – Kitartó:
A zöldek elmélyülten képesek fejlődni, emiatt azonban másoknál lassabbak lehetnek, és nehezebben
tudják megszerzett tudásukat a gyakorlathoz kötni. Ennek megfelelően, akkor fejlődhetnek eredmé-
nyesebben, ha:
− a tanultakat egyből a gyakorlatban is kipróbálják
− egyértelmű fejlődési célokat tűznek ki maguk el, amelyek „vezetik” őket
− jobban strukturálják mind a tanulási folyamatot, mind az elsajátítandó tudásanyagot
Kék – Szabálykövető:
A kékek számára a fejlődés a praktikus tudás megszerzéséről szól. Ezért türelmetlenné, és motivá-
latlanná válnak, ha nem látják a fejlődés gyakorlati hasznát. Az eredményesebb fejlődés érdekében
jó, ha:
− nyitottabban állnak a meglepőbb, formabontóbb fejlesztési módszerekhez
− elfogadják, hogy nem minden tudás váltható azonnal „készpénzre”
− merészebben lépnek ki komfortzónájukból
17
3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSAPATBAN
Piros (domináns): a domináns típus egyik fő belső hajtóereje a versengés. Az ilyen személyiségű
embereknek különösen fontos az, hogy győztesnek érezhessék magukat, ezért leginkább a „versen-
gő”, vagy szélsőségesebb helyzetben az „agresszor” és a „szadomazochista” társas értékorientációt
követik. A legtávolabb a „mártír”, az „altruista” és a „mazochista” értékorientációtól állnak.
Zöldek (kitartó): A zöld típushoz tartó emberek számára a nyugalom, a békesség és a kölcsönös-
ség meghatározó jelentőséggel bír. Nem szívesen konfrontálódnak, ezért szükség esetén jellemzően
alárendelik érdekeiket másokénak. Mindezek miatt legmeghatározóbb társas értékorientációjuk az
„altruista”, szélsőségesebb helyzetben pedig a „mártír” és a „mazochista”. A legkevésbé az „agres�-
szor”, a „szado-mazochista” és a „versengő” értékorientációt követik.
Kék (szabálykövető): A kékek számára a legfontosabb önmaguk legyőzése. Az élet minden területén
maximalisták, szeretik magasra helyezni a lécet, és rendkívül bosszantja őket, ha ezt nem tudják átug-
rani. Ezért leggyakrabban az „individualista” társas értékorientáció szerint viselkednek. A sorozatos
kudarcokért jellemzően önmagukat okolják, és ilyen helyzetben hajlamosak magukat büntetni, vagyis
a „mazochista” értékorientációt követni.
Összességében a piros és a kék típusok inkább a versengést, a sárgák és a zöldek pedig jellemzően az
együttműködést erősítő értékorientációk felé hajlanak. Az „együttműködő” értékorientáció alapvető-
en a sárgákat jellemzi, hiszen számukra a legfontosabb a csapat és a közösség, ugyanakkor bizonyos
feltételek és körülmények mellett mindegyik típus képes a kooperációra. Lássuk, melyek ezek a kö-
rülmények!
− A pirosak számára a hatalomérzet a legfontosabb. Ezért, ha úgy látják, hogy nem kell vagy nem érde-
mes megküzdeniük a vezetésért, szívesebben működnek együtt. Ellenkező esetben viszont a versengő
értékorientációk felé húznak.
− A sárgák számára a közösség és az önmegvalósítás az első. Ennek megfelelően akkor kooperálnak
szívesen, ha jól érzik magukat egy adott csoportban, és ha ki tudják bontakoztatni képességeiket.
− A zöldek számára a biztonságérzet a meghatározó, ezért akkor működnek együtt, ha feltétlen bizalom-
mal lehetnek a másik fél iránt. Más esetben hajlamosak inkább alárendelődni.
− A kékek fő mozgatórugója a kontroll. Ezért akkor tudnak együttműködni másokkal, ha úgy érzik, van
befolyásuk a helyzet alakulására.
18
4. ASSZERTIVITÁS
A „pirosak” asszertív viselkedés esetén is kissé dominánsnak tűnhetnek, főleg a „zöldek” szemében,
míg a zöldeket a pirosak túlságosan alárendelődőnek láthatják. A „sárgák” sok beszéde manipulatív
benyomást kelthet a „kékek” szemében, míg a kékek érzéketlennek tűnhetnek, különösen a sárga
személyiségűek szemszögéből.
Mi az, ami temperamentumukból adódóan jól megy az egyes személyiségtípusoknak és mire kell
jobban odafigyelniük? Ez foglaljuk össze az alábbiakban.
Szabálytisztelő (kék) – Figyelembe tud venni minden érde- – Elfogadja, hogy valaki érzelmi
ket és szempontot. alapon hoz döntést olyan helyzet-
ben, amelyet ő racionálisan tud
mérlegelni.
19
5. KONFLIKTUSKEZELÉS
20
6. MOTIVÁCIÓ ÉS ÖSZTÖNZÉS
Miről ismerhető fel a négyféle személyiség motivált, vagy éppen lelkesedés nélküli munkavégzése?
Mik lehetnek náluk az árulkodó jelek? Ezt mutatjuk be az alábbi táblázatban.
– időt és energiát nem sajnálva foglal- – időt és energiát nem sajnálva beszél-
Kitartó (zöld) kozik a munkatársaival, hogy segít- get kollégáival akár személyes, akár
sen nekik feladataik elvégzésében munkahelyi problémáikról
Persze egy-egy munkakörben nem kizárólag számunkra ideális feladatokat végzünk. Ebben az eset-
ben is lesz a teljesítményünknek néhány olyan jellemzője, amelyik leginkább a feladatvégzés stílu-
sában és végeredményében mutatkozik meg. Lássuk, melyek a teljesítményben a személyiségből
fakadó legmarkánsabb jellemzők!
Domináns (piros): Leginkább a kihívást jelentő feladatokkal ösztönözhető és azzal, ha másokat ve-
zethet, irányíthat, koordinálhat. Ennek megfelelően a vezetői munkakör vagy akár a válságkezelési
feladatok önmagukban is motiválóan hatnak rá.
21
DISC a vezetői munkában – Önismeret és munkatársaink megismerése
Kitartó (zöld): Mások iránti személyes figyelmet, türelmet és kitartást igénylő feladatokat belső in-
díttatásból is szívesen végez. Akkor a legmotiváltabb, ha másoknak segíthet, így HR-munkatársként
vagy mentorként hosszú távon számíthatunk munkájára.
22
7. TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT
A „kék” személy olyan feladatot végez legszívesebben, amelyben jól követhető szabályok és mód-
szerek szerint, önállóan és elmélyülten dolgozhat. A „zöld” személy a kitartást és másokkal való
nyugodt együttműködést igénylő helyzetekben teljesít jól. A „piros” személy kiválóan helyt áll ve-
zetői és kihívást jelentő feladatokban. A „sárga” szívesen vállal szerepléssel, kreativitással kapcso-
latos feladatokat.
Nézzünk néhány tipikus feladatot, amiben akár kimagasló teljesítményt várhatunk a különböző sze-
mélyiségektől!
Összegezve tehát:
Domináns (piros): Akkor teljesít a legjobban, ha másokat vezethet kihívást jelentő feladatokban.
Kitartó (zöld): Akkor teljesít a legjobban, ha kitartásra van szükség a feladat elvégzéséhez.
23
8. VÁLTOZÁSMENEDZSMENT
Piros (domináns):
− A változásokat kihívásnak éli meg.
− Személete jellemzően pre- és proaktív.
− Szívesen kezdeményezi a változást.
− Mások szívesen támaszkodnak rá a változással teli helyzetekben.
− Agresszívvé válik, ha mások nem képesek lépést tartani vele.
− Nehezen érti meg mások változással kapcsolatos félelmeit, hajlamos alulértékelni azok hatását.
Sárga (befolyásoló):
− A változást kalandnak tekinti.
− Szívesen ugrik fejest új és izgalmas helyzetekbe.
− Változó környezetben is megőrzi jókedvét, igyekszik a pozitívumokat meglátni.
− Pozitív hozzáállása másokat is átsegíthet a változások okozta nehézségeken.
− Lendülete hamar „kifulladhat”, ezért a változásokkal kapcsolatos feladatok végig vitelében segítségre
szorulhat.
− A kezdeti nehézségek elveheti a kedvét, ilyenkor a támogató attitűdje könnyen ellenállásba fordulhat.
Zöld (kitartó):
− Fontos számára, hogy a változó környezetben is megőrizze az emberi kapcsolatokat.
− Lassan alkalmazkodik az új helyzetekhez, ezért több időre van szüksége a változások elfogadásához.
− Akkor áll a változás mellé, ha látja, hogy az pozitív hatással van a környezetében élők személyes
mindennapjaira.
− Képes személyes támogatást nyújtani másoknak a „nehéz idők” átvészelésében.
− Kitartása, nyugalma révén akkor is lehet rá támaszkodni, ha egyébként nem ért egyet a változással.
− A változások érzelmileg megterhelik.
− Nyíltan nem száll szembe a változásokkal.
Kék (szabálytisztelő):
− Pontosan azonosítja a változások lehetséges akadályait.
− Fontos számára, hogy jól értse: miért van szükség a változásra.
− Nehezen lép ki a megszokott keretekből, ezért különösen változások idején fontos odafigyelni rá.
− Akkor is el fogja végezni a rábízott feladatokat, ha nem elkötelezett a változás iránt, de közben erős
belső feszültséget él meg.
− Ha lehetősége van érdemi döntéseket hozni, könnyebben elfogadja a változásokat.
− A kiszámíthatatlanságot kifejezetten rosszul viseli, ezért pontosan látnia kell, mi fog történni.
24
Változásmenedzsment
Összességében elmondhatjuk, hogy általában a piros és sárga viselkedési stílussal rendelkező em-
berek könnyebben, míg a kék és zöld munkatársak nehezebb boldogulnak a változással teli szituá-
ciókban. Ezért az utóbbi két típus esetében különösen nagy szerepe van a kommunikációnak, és a
változások profi lebonyolításának.
25
9. KAPCSOLÓDÓ SZAKIRODALOM
[1] Hadarics Márton – Nagybányai Nagy Olivér – Pongor Orsolya (2014): DISC – A mindennapi kommu-
nikáció és viselkedés titka. Pszidium Onlinetesztek Kft., Budapest.
26